Készült Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala megbízásából

Átírás

1 Készült Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala megbízásából PESTTERV Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft Budapest V., Október 6. u. 8. III./3. Telefon: , , Telefax: Home page: Kizárólag a PESTTERV hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével! Budapest, július hó

2 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 251/2002.(IX.19.) ÖK. határozata a Településszerkezeti Terv részleges módosítására vonatkozóan a 158/2002.(V.23.) ÖK határozattal módosított 284/2001.(IX.07.) ÖK. határozattal egységes szerkezetben Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete az évi LXV tv. szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 7. -ának (3) bek. b) pontjára tekintettel, továbbá hivatkozással a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel közzétett OTÉK 2. (1) bekezdésében foglaltakra, a tervezési területre vonatkozóan meghozza a nagyközség településszerkezeti tervéről szóló határozatát, és egyúttal jóváhagyja a településszerkezeti tervlapokat, valamint azok kötelező együttes alkalmazását előírja. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A határozat hatálya I. (1) A határozat hatálya területi értelemben Törökbálint Nagyközség teljes közigazgatási területére kiterjed. (2) A határozat részét képezik Törökbálint településszerkezeti tervlapjai (továbbiakban TTSZT). (3) A TÉSZ mellékletét képezi: M-1 melléklet: A szabályozási terv készítésének szükségességével érintett területeken a szabályozási terv készítésénél alkalmazandó, az adott területre meghatározott azonosító mellé rendelt fő paraméterek. (4) A határozat hatálya alá tartozó területen belül a határozat rendelkezéseit és a TTSZT tartalmát együttesen figyelembe véve lehet és kell kidolgoztatni Törökbálint helyi építési szabályzatát (továbbiakban TÉSZ) és a szabályozási terveket valamint az azokhoz tartozó építési szabályzatokat. (5) A határozatban, mellékletében és a TTSZT-ben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a határozat és a TTSZT egyidejű módosításával van lehetőség. A TTSZT II. (1) A település igazgatási területén jelen határozat előírásainak területi értelmezéséhez szükséges térképi, rajzi információkat a TTSZT tartalmazza. (2) A TTSZT kötelező és irányadó elemeket egyaránt tartalmaz. A kötelező elemek betartásától nem lehet eltekinteni. Az irányadó elem betartása nem kötelező. (3) Kötelező elemek: a) Igazgatási terület határa. b) Beépítésre szánt területek és a belterület közös határa. c) Beépítésre szánt területek és a belterület közös határa, amelynek a pontos helyét szabályozási tervben kell meghatározni. d) Beépítésre szánt területek határa. e) Meglévő belterületi határt megszüntető jel. f) Közutak, vasutak nyomvonala és jelei. g) Gyalogutak nyomvonala. h) Tervezett P+R parkoló. i) Tervezett kerékpáros útvonal j) Az ábrázolt irányból meg nem engedett közúti feltárás helye. k) Az egyes területfelhasználási egységek azonosítója, jele, szintterület sűrűsége és határa. l) Szabályozási terv készítésének szükségességével érintett terület határa. m) Műemlék. 1

3 n) Nyilvántartott régészeti lelőhely határa és azonosítója. o) Helyi védettségű természeti terület határa. p) Természeti terület határa. q) A területfelhasználást jelentősen befolyásoló védőtávolságok. r) Telken belül kötelezőn fásítandó telekrész. s) Telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sáv helye. t) Szabályozási és környezetvédelmi intézkedéseket igénylő terület. (4) Irányadó elem az új terület igénybevételt jellemző kapacitásadat. A SZABÁLYOZÁS IRÁNYELVEI (TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS) A település igazgatási területének felosztása III. (1) A település igazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. A beépítésre szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a meglévő és tervezett belterületek. A beépítésre nem szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a külterületek. (2) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Lakóterületek. b) Vegyes területek. c) Üdülő területek. d) Gazdasági területek. e) Különleges területek. (3) A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határát (legnagyobb szintterület-sűrűségét) az alábbi táblázat tartalmazza: Területfelhasználási egységek Térképi jele Legnagyobb szintterület-sűrűség Kisvárosias lakóterületek KL 1,2 Kertvárosias lakóterületek KEL 0,4 Falusias lakóterületek FL 0,4 Településközpont vegyes területek TV 1,3 Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek KG 1,0 Ipari gazdasági területek IG 0,8 Üdülőházas üdülőterületek ÜÜ 0,2 Hétvégiházas üdülőterületek HÜ 0,2 Különleges területek EÜ, SP, JZ, T, B, VP, HT, GYT 0,6 (4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei használatuk általános valamint sajátos jellege szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek. b) Zöldterületek. c) Erdőterületek. d) Mezőgazdasági területek. e) Egyéb területek. A területfelhasználási egységek hasznosításának feltételei IV. (1) A település igazgatási területét a tervlapon ábrázolt tervezett szerkezeti elemek és területfelhasználási kategóriák figyelembevételével, valamint az egyes területek eltérő adottságai alapján a továbbtervezések során építési övezetekre illetve övezetekre kell felosztani. (2) Azokat a területeket, amelyek a vonatkozó egyéb jogszabályok előírásai miatt részletes továbbtervezést igényelnek (újonnan megvalósuló terület igénybevétel, vagy jelentős funkcionális átalakulás miatt szabályozási terv készítési kötelezettséggel érintett területek) csak a kellő részletességgel kidolgozott szabályozási terv és építési szabályzat jóváhagyásával lehet új építési jogokkal felruházni. Ezeken a területeken (hacsak időközben a tervezés időszakára vonatkozó változtatási tilalom nem kerül elrendelésre) a szabályozási tervek elkészítéséig a 2

4 kialakult állapotnak megfelelően, a környezetben kialakult beépítéshez való illeszkedés szabályának betartásával lehet az építési munkákat engedélyezni. (3) A TTSZT-n szabályozási terv készítésének szükségességével érintett területeken a TTSZT területfelhasználási besorolásával összhangban, jelen IV. pont (3) bekezdésében rögzített azonosítók alapján és az M-1 mellékletben az egyes azonosítók mellé rendelt fő (telekalakítási és beépítési) paraméterek betartásával kell az egyes területek szabályozási terveit és építési szabályzatait kidolgozni. A szabályozási terv készítésének szükségességével jelölt területen a továbbtervezési paraméterek meghatározásánál a következő azonosítókat kell figyelembe venni: a) A SCHÖLLER mögötti területeken a KG-6 azonosítót. b) A törökbálinti szennyvíztisztító és környezetében a KG-6, IG-4 azonosítókat. c) Az ún. Auchan út menti területeken a KG-6 azonosítót. d) A Törökbálinti-budaörsi szennyvíztisztító bejáratának közelében lévő területeken a KG-6 és IG-4 azonosítókat. e) A DEPO és a Tükörhegy közötti területen a KEL-8, (és legalább m 2 -nyi) TV-2, valamint a vasúttal párhuzamosan (legalább 20 m szélességben) EV azonosítókat. f) A Szabadházi hegy volt zártkerti területein a HÜ-2 azonosítót. g) A MECHANIKAI MŰVEK területén az IG-3 azonosítót (a meglévő Pistályi volt zártkertek felé 30 m széles telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sávval és közúti feltárási tilalommal ebből az irányból). h) Az Égett-völgyi területeken a KG-4 és/vagy IG-4 és/vagy JZ-2 azonosítókat (a diósdi út mentén 30 m széles telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sávval). i) A volt honvédségi lőszerraktárral ÉK-ről és a Pistályi volt zártkertekkel DNy-ról határos területen a KG-4 és/vagy IG-4 és/vagy JZ-2 azonosítókat. j) A Köles dűlő területén a JZ-2 és/vagy KG-4 azonosítókat (a Diósdi út határán 30 m széles telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sávval). k) A Jázmin utca (Sziget) környezetében KEL-2 azonosítót. l) Az Annahegyi volt zártkerti területeken a HÜ-1 azonosítót. m) Az Annahegyi kőbányák területén az IG-6 azonosítót. n) Az Annahegyi volt zártkerti területek DNy-i környezetében a HÜ-4 azonosítót (az autópálya mentén 10 m széles telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sávval). o) Az Annahegyi pihenő D-i oldalán lévő fejlesztési területen a KG-4 azonosítót. p) A Bajcsy Zs. U és az Árpád u. között, a Hosszúréti patak menti sávban TV-2 és KP azonosítókat. q) A településközpont területén KEL-1, TV-1 és EÜ azonosítókat. r) A Fortuna kemping és bővítési területén a KEL-2, ÜÜ és VP azonosítókat. s) Az érdi út menti mezőgazdasági területeken a KEL-10 azonosítót. t) A Nemzetközi Üzleti Park területén KG-6 és a Kinizsi u-tól a lakóterületek felé eső területeken KG-7 azonosítókat (a Kazinczy u. felé eső határon legalább 30 m széles telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sávval) továbbá 5000 m 2 -nyi TV-2 azonosítót a Flóra Szálló telkéhez közeli területen. u) A Flóra kemping területén TV-2 és TV-3 azonosítót. v) Az SCB ÉNy-i sarkánál KG-6 azonosítót. w) A TECHNO-PARK területén és a REFLECT melletti területen KG-5 azonosítót x) A Törökbálinti-tó D-i oldalán KG-5 azonosítót, a TÓ-PARK bejáratánál pedig KG-6 azonosítót. (4) A tervlapon feltüntetett védőterületeknek, védőtávolságoknak és védősávoknak a területfelhasználásra gyakorolt hatásait az érintett övezetek kialakításánál figyelembe kell venni. (5) A tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges előfeltételeket (pl. elő-közművesítés) a beruházások megvalósítása előtt biztosítani kell. Ezt a területtulajdonosok tehervállalásával kell biztosítani. A kellő közműellátás biztosítása érdekében a területtulajdonosokkal szerződést kell kötni a közművek megvalósítására. (6) Növelni kell a település zöldfelületeinek nagyságát, és növényzettel való fedettségét. (7) A mezőgazdasági területek egyes részein (az eltérő adottságoknak megfelelően) biztosítani kell a tanyagazdálkodás és az üzemi jellegű állattartás lehetőségét. (8) A más célú hasznosításra kijelölt erdőterületek igénybevételének előfeltétele a csererdősítés megoldása. A TÉSZ készítése során a csereerdősítésekről intézkedni kell. (9) A mezőgazdasági tájfásítás meglévő elemeit meg kell tartani és ki kell egészíteni a fasorok, védősávok visszaállításával, telepítésével. (10) Biztosítani kell a lakosság légi és katasztrófa riasztásának lehetőségét. 3

5 Közúthálózatok, közlekedés V. (1) Az elővárosi közlekedés érdekében a vasúti megálló áthelyezéséről és ezzel kapcsolatban P+R parkoló létesítéséről gondoskodni kell. (2) A patak mentén megépült, de forgalomba nem helyezett tehermentesítő útszakaszt a tervezendő hálózat részévé kell tenni. (3) A közutak továbbtervezése során a szükséges építési szélességek biztosításáról gondoskodni kell. (4) A belterületen tervezett létesítmények normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. Amennyiben ez nem biztosítható, akkor csak az OTÉK előírásai szerinti önkormányzati parkolási rendeletben meghatározott módon lehet ettől eltérni. Ebben az esetben is az építtetőnek kell a parkolót megépíteni vagy az építés ráeső költségét megfizetnie. (5) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani. (6) A kerékpáros közlekedéssel a továbbtervezés során is foglalkozni kell. Közművek VI. (1).A meglévő és tervezett közművezetékek nyomvonalának helyét (közterületen, vagy a szolgalmi jog bejegyzésével) biztosítani kell. (2) A vízbázisokra, vízmű kutakra és egyéb forrásokra, kutakra megállapított hidrogeológiai védőidomot védeni kell. (3) A település az ivóvízbázis védelmi célprogramba bevont üzemelő és távlati rétegvíz bázisok, valamint a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területekhez tartozik, ezért Törökbálint települési szintű szennyvízelvezetésének közcsatornával történő teljes körű megoldását és a szennyvizek tisztítótelepen történő kezelését a fejlesztési területeken is meg kell oldani. (4) A település hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére a távlatban zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre szánt területeken.( A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni.) (5) A településesztétikai és területgazdálkodási szempontok érvényesítése érdekében az utak szilárd burkolatának ki- és átépítésekor a beépített és beépítésre szánt területeken törekedni kell arra, hogy az új (120 kv-ig a nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási és távközlési hálózat kiépítése és a meglevő hálózat rekonstrukciója földkábeles elhelyezéssel valósuljon meg. Az új villamosenergia-ellátási és távközlési hálózatok kiépítését földkábeles elhelyezéssel kell megvalósítani. (A földfeletti vezetés átmenetileg fennmaradhat a 0,4 kv-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékek közös oszlopsoron való vezetésével.) (6) A vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. ÉRTÉKVÉDELEM A település védelem alatt álló művi értékei VII. (1) Az országos védelem alatt álló építmények védelmét települési eszközökkel is segíteni kell. (2) Törökbálint Ófalu településrészén lévő helyi értéket képviselő településszerkezetet, telekstruktúrát külön rendelettel kell helyi védettség alá vonni. (3) A külön helyi értékvédelmi rendelet elveivel, céljaival összhangban lévő szabályozást kell kidolgoztatni a TÉSZ-ben. (4) A belterületen áthaladó jelentősebb közlekedési nyomvonalak környezetét a rendezett településkép kialakítása és fenntartása érdekében fokozott esztétikai kontroll alá kell vonni. (5) A meglévő építészeti értékek és a településkép védelmének érdekében a TÉSZ-ben bővíteni kell az építésengedély köteles tevékenységek körét. (6) A településesztétikai kérdésekben az önkormányzati tervtanácsnak a szükséges ellenőrző szerepkörét biztosítani kell. 4

6 (7) A régészeti értékek védelméről a TÉSZ-ben gondoskodni kell. A település természetvédelmi értékei VIII. (1) A természeti értékek megóvása érdekében fel kell mérni a település természeti területeit és meghatározni (a meglévőknél felülvizsgálni) a védett természeti területek lehatárolását. A védetté nyilvánító jogszabályban meg kell határozni a védett természeti területre vonatkozó kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat, valamint ha szükséges, a védőterületeket. (2) Fel kell mérni a településen található egyedi tájértékeket (a társadalom számára jelentőséggel bíró, a tájra jellemző természeti értékeket, képződményeket és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elemeket), és szükség szerint kezdeményezni kell a DINP általi nyilvántartás bővítését. (3) A természeti területek használata és fejlesztése során természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. KÖRNYEZETVÉDELEM Általános előírások IX. (1) Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat. (2) A településen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: (a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, (b) megelőzze a környezetszennyezést, (c) kizárja a környezetkárosítást, (d) megszüntesse, de legalább enyhítse a meglevő ártalmakat és szennyezéseket. (3) A település ipari létesítményeinél és intézményeinél a magasabb rendű jogszabályokban és tervekben előírt környezetvédelemi jellegű adatszolgáltatási kötelezettségek betartását figyelemmel kell kísérni (pl.: légszennyező pontforrások emissziós értékei, szennyvízkibocsátás, keletkező veszélyes hulladékok, stb.). (4) Az érdekelt szakhatóságoktól minden évben meg kell kérni a települést érintő környezetterhelési adatokat, ezek felhasználásával nyomon kell követni a település környezeti állapotának változását. Föld védelme X. (1) Az erózió és defláció elleni védelem érdekében a mezőgazdasági és erdőterületeken környezetkímélő (talajvédő) gazdálkodást kell folyatni, biztosítva a földfelszín minél nagyobb arányú és minél állandóbb jellegű zöldfelületi fedettségét és a lehető legkedvezőbb talajnedvességi állapotot. A lejtős és laza feltalajú mezőgazdasági területek talajvédő művelése, a művelés során az eróziós és deflációs károk minimalizálását kell biztosítani. (2) A földterületeket a termőföld minőségének és termőképesség megőrzése érdekében a rendeltetésének megfelelően kell használni. (3) A földterületeket a szennyezés ellen védeni kell, a szennyezett területek rekultivációja szükséges. Vízkészletek minőség- és mennyiségvédelme XI. (1) A szennyvízelvezető hálózat kiépítése után a település még csatornázatlan ingatlanjainak a szennyvízelvezető hálózatra történő rákötését egy éven belül meg kell oldani. (2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) megfelelő (elő)tisztításról gondoskodni kell. (3) A vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása és elhelyezése ellen védeni kell a vízfolyások és tavak közeli területeket. (4) A vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani. Szükség esetén hordalékfogókat kell létesíteni, amelyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell. 5

7 (5) A belterületnek a külvizek és belvizek elleni megfelelő védelmét a felszíni vízrendezés eszközeivel biztosítani kell. Levegőtisztaság-védelem XII. (1) A különböző területekre vonatkozó levegőtisztaság védelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. (2) A közlekedési eredetű légszennyezés terhelés csökkentése érdekében belterületen alapvetően a forgalomszabályozás eszközeit kell alkalmazni, míg külterületen véderdősávokat kell telepíteni. (3) A meglévő, helyhez kötött légszennyező források esetében technológia-váltással, vagy a szennyező forrás felszámolásával meg kell szüntetetni a határérték feletti terhelést. Zaj és rezgés elleni védelem XIII. (1) A különböző területekre vonatkozó zajvédelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. (2) A közlekedési eredetű zajterhelés csökkentése érdekében belterületen alapvetően a forgalomszabályozás eszközeit kell alkalmazni, míg külterületen zajvédő erdősávokat kell telepíteni. (3) A lakóterületeken, védett természeti területen, valamint az ezekre hatással lévő szomszédos területeken a meglévő, helyhez kötött zajforrások esetében technológia-váltással, kitelepítéssel meg kell szüntetetni a határérték feletti zajterhelést. Élővilág védelme XIV. (1) Az ökológiailag értékes területek védelme érdekében a művelési ág megtartását, az élővilág és élőhely fennmaradásához szükséges építési és használati korlátozásokat biztosítani kell. (2) A mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek maradéktalan megóvásán túl gondoskodni kell a köz- és dűlőutak, birtokhatárok mentén a védőfásítás megvalósításáról. (3) Törekedni kell a magasabb ökológiai értékű területek kialakulására. (Alacsonyabb ökológiai értékűek a szántó, szőlő és gyümölcsös területek, magasabb ökológiai értékűek az erdő, rétlegelő, nádas területek.) Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás XV. (1) A településen keletkező kommunális hulladék elhelyezése csak engedéllyel rendelkező hulladéklerakón történhet. A felhagyott, vagy engedély nélküli hulladéklerakót rekultiválni kell. (2) A települési (kommunális) hulladékot ellenőrzött és előírt módon a település egészén szervezett gyűjtéssel és szállítással kell a kijelölt hulladéklerakóra juttatni. (3) A település közigazgatási területén belül veszélyes hulladék lerakása, kezelése tilos. A VÉGREHAJTÁST ELŐSEGÍTŐ RENDELKEZÉSEK Tervkészítési feladatok XVI. (1) A településrendezés elősegítése érdekében a következő tervek elkészíttetéséről kell gondoskodni: a) TÉSZ és a szabályozási tervek. b) Szabályozási tervek alapján fejlesztési programok. c) Környezetvédelmi program. d) Rekultivációs terv készítése a bányák területére. e) A TTSZT-n jelölt közlekedésfejlesztési feladatok tervei. f) Vízügyi szakvélemény alapján vízrendezési tanulmányterv. g) Tanulmány a település épített környezetének helyi értékvédelméről és a védelem módjának meghatározásáról. 6

8 h) Kezelési és fenntartási útmutató a helyi védettségű természetvédelmi területekre. Tervegyeztetési feladatok XVII. (1) Törökbálint rendezése során figyelembe kell venni az alábbi terveket: - Pest megye Területrendezési Terve - Budapest és Agglomerációja Területrendezési Terve (2) Az ezután készülő területrendezési tervekben érvényesíteni kell a nagyközség rendezési tervében szereplő elhatározásokat. (3) A környező települések településrendezési terveinek egyeztetése során a nagyközség érdekeit képviselni kell. (4) A természeti területek és egyedi tájértékek jegyzékét, az önkormányzati rendelet megalkotása előtt egyeztetni kell a természetvédelmi szakhatósági nyilvántartással. (5) E határozat hatályba lépése után az igazgatási területen belül készülő műszaki terveket a településszerkezeti tervvel összhangban kell elkészíteni. Amennyiben eltérés válik szükségessé, úgy előzetesen a településszerkezeti tervet határozattal módosítani kell. Jogalkotási feladatok XVIII. (1) A településrendezéssel összefüggő külön rendeletek közötti kellő összhang biztosítása érdekében új rendeletet kell alkotni, illetőleg a meglévő rendeletet módosítani kell a következő témakörökben: a) Önkormányzati tervtanács b) Helyi értékvédelem (építészeti és természeti értékek) c) Lakókocsi, üdülősátor ideiglenes elhelyezésének feltételei d) Reklámok, hirdetések létesítése, engedélyezése e) Parkolás szabályozása f) Közterületek (utak, terek, zöldfelületek) használata, fenntartása g) Természeti területek és egyedi tájértékek jegyzéke h) Állattartás i) Települési hulladékgazdálkodás j) Fakivágás és pótlás k) Csendvédelem A településszerkezeti terv megvalósításával kapcsolatos egyéb feladatok XIX. (1) A terv távlatán belül, szükség esetén a művelésből ki kell vonni, és igény szerint Képviselőtestületi határozattal belterületbe lehet vonni a TTSZT-n szereplő jelölés alapján: a) A SCHÖLLER mögötti területeket kereskedelmi-szolgáltató gazdasági, közlekedési illetőleg erdő területként. b) A törökbálinti szennyvíztisztítót és környezetét kereskedelmi-szolgáltató illetve ipari gazdasági területként. c) A DEPO-t és a DEPO É-i környezetében lévő területeket kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területként. d) A Törökbálinti-budaörsi szennyvíztisztító bejáratának közelében lévő területeket kereskedelmiszolgáltató, illetve ipari gazdasági területként. e) A Törökbálinti-budaörsi szennyvíztisztító területét ipari gazdasági területként. f) A DEPO és a Tükörhegy közötti területet lakó és településközpont vegyes területként. g) Az Égett-völgyi területeket kereskedelmi-szolgáltató, ipari gazdasági illetőleg jelentős zöldfelületű intézményi különleges területként. h) A Szabadházi hegy volt zártkerti területeit üdülőterületként. i) A volt honvédségi lőszerraktárral ÉK-ről és a Pistályi volt zártkertekkel DNy-ról határos területet kereskedelmi-szolgáltató, ipari gazdasági illetőleg jelentős zöldfelületű intézményi különleges területként. j) A Köles dűlő területét temető, kereskedelmi-szolgáltató gazdasági illetőleg jelentős zöldfelületű intézményi különleges területként. k) Az Annahegyi volt zártkerti területeket és környezetét üdülőterületként. l) Az Annahegyi kőbányák területét ipari gazdasági területként. 7

9 m) A Fortuna kemping és bővítési területét lakóterületként, üdülőterületként illetőleg (víziparkként) különleges területként. n) A Felsővölgyi út menti mezőgazdasági területeket üdülőterületként. o) A Dulácska major területét jelentős zöldfelületű különleges intézményi és közpark területként. p) A TECHNO PARK területét kereskedelmi-szolgáltató területként. q) A törökbálinti tó D-i környezetét kereskedelmi-szolgáltató területként. (2) Bármely belterületbe vonási határozat csak akkor hozható meg illetőleg szabályozási tervet és építési szabályzatot jóváhagyó rendeletet csak akkor lehet megalkotni, ha az érintett területek belterületbe vonásának és fejlesztésének anyagi terheit a mindenkori területtulajdonosok az Önkormányzattal kötött előzetes megállapodásban vállalták (pl. továbbterveztetés, közművesítés, közintézmény, bővítés stb. költségei). (3) A szabályozási terv készítése során a környezetterhelő objektumoknál az illetékes szakhatóságok által megállapított (egyedi) védőtávolságokat kell figyelembe venni. A védőtávolságokat a települési környezetvédelmi program alapján, azzal összhangban kell alkalmazni a szabályozási terv készítésénél. A környezetvédelmi program elkészültéig, illetve annak hiányában a települési önkormányzatnak kell a védőtávolságokat meghatároztatni és a településrendezési terv készítéséhez alapadatként szolgáltatni. (4) Azoknak a területeknek, építési telkeknek, amelyeken olyan tevékenység folyik, amely a szakhatóságok egyedi vagy általános környezeti előírásait meghaladja, védőövezettel kell rendelkezniük. a) Amennyiben e terv jóváhagyása után kerül sor a tevékenység megkezdésére, akkor az illetékes környezetvédelmi szakhatóság bevonásával meg kell állapítani a kibocsátási határértékeket és védőövezet nagyságát, ennek függvényében kell megállapítani a területre vonatkozó építési szabályozást. b) A jelenleg már védőövezettel rendelkező telkek esetében rendszeresen felül kell vizsgálni a kibocsátási határértékeknek való megfelelést, hogy nem szükséges-e módosítást eszközölni (védőövezet csökkentés vagy növelés). c) A jelenleg védőövezettel nem rendelkező, de már termelési tevékenységet folytató azon telkeknél, amelyekkel kapcsolatban a területen folytatott tevékenységből (vagy egyéb módon) arra lehet következtetni, hogy a környezetre a megengedettnél nagyobb terhelési határértékkel bírnak, az illetékes környezetvédelmi szakhatóság bevonásával meg kell állapítani a kibocsátási határértékeket és védőövezet nagyságát, ennek függvényében kell megállapítani a területre vonatkozó építési szabályozást. (5) A mély fekvésű, vízjárásos területek belterületbe vonása és beépítése csak a terület vízrendezésének megoldása után lehetséges. (6) A település fejlődésével párhuzamosan a közintézmények kihasználtságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A lakosság igényeinek megváltozásával együtt gondoskodni kell a szükséges intézménybővítésekről (telekvásárlás, építés). A telekvásárlásokat lehetőleg a tervlapon településközpont vegyes besorolással megjelölt területeken és a településrendezési feladatok megvalósítását elősegítő jogintézményekkel összhangban, azok differenciált alkalmazásával kell megtenni. (7) A településszerkezeti tervben foglaltak megvalósítását, megvalósíthatóságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A szükséges változtatásokat legfeljebb kétévente át kell vezetni. A településrendezés feladatok megvalósítását elősegítő sajátos jogintézmények és azok alkalmazása XX. (1) A településrendezés előmozdítása érdekében Törökbálint nagyközség igazgatási területén az évi LXXVIII. tv-ben meghatározott összes sajátos jogintézmény alkalmazható. (2) A jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a településrendezési feladatok megvalósítását elősegítő sajátos jogintézményeket az elérendő cél és az önkormányzati lehetőségek függvényében differenciáltan kell alkalmazni. A jogintézmények célját, hatályának kiterjedését és gyakorlásának módját, célszerűen a TÉSZ-ben, illetőleg SZT-ben, esetleg az önkormányzat más külön rendeletében kell megállapítani. (3) Az Önkormányzat az alábbi településrendezési célok esetén állapíthat meg elővásárlási jogot: a) a jogszabályok alapján az önkormányzat kizárólagos ellátási felelősségébe tartozó szolgáltatások biztosítása, b) a települési épített és természeti értékek megóvása, fejlesztése, c) a települési zöldfelületi rendszer megóvása, fejlesztése és 8

10 d) a település közlekedési rendszerének és a parkolás javítása. A terv megvalósítását elősegítő tárgyi és személyi feltételek XXI. (1) A településrendezési tervek megvalósításának elősegítése érdekében (az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően) folyamatosan települési főépítészt kell alkalmazni. (2) A település rendezett arculatának kialakítása és fenntartása érdekében önkormányzati tervtanácsot kell létrehozni és folyamatosan működtetni. (3) A településrendezési tervek érvényesítése érdekében szükséges fejlesztési programok végrehajtására településfejlesztési alapot kell létrehozni. Az alap működtetésére megfelelő szervezetet kell kialakítani, amely jogi, műszaki és pénzügyi téren is képes a szükséges településfejlesztési feladatokat ellátni. (4) A település környezetvédelmi feladatainak ellátása, valamint a környezetvédelmi támogatások megszerzése érdekében települési környezetvédelmi alapot kell létrehozni. (5) A Polgármesteri Hivatalnak a településrendezési tervek érvényesítése érdekében a szükséges továbbterveztetésekről és egyéb kapcsolódó feladatokról folyamatosan gondoskodnia kell. Záró rendelkezések XXII. (1) Ez a határozat és a hozzátartozó tervlap év szeptember hó 24. napján lép hatályba. (2) E határozat előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. Felelős: Polgármester Határidő: folyamatosan Turai István Polgármester Dorka Ágnes Jegyző 9

11 M-1 melléklet: A szabályozási terv készítésének szükségességével érintett területeken a szabályozási terv készítésénél alkalmazandó, az adott területre meghatározott azonosító mellé rendelt fő paraméterek. II. A KEL-2 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Oldalhatáron álló Kialakult (K), de max. 5,0 (2) A területen a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13. -ának (2) bekezdésében szereplő 2., 3., és 4. pontjaiban és az OTÉK 13. -ának (3) bekezdésében szereplő 2., 3., és 5. pontjaiban felsorolt egyéb funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. (3) A területen a szabadon álló beépítést is engedélyezni kell, ha egyidejűleg fennáll, hogy: - a telek legkisebb szélessége legalább 18 m; - a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását. (4) A területen kialakult beépítés fenntartható, de bármely 5,0 m-nél nagyobb építménymagasságú épület teljes elbontása után már csak legfeljebb 5,0 m építménymagasságú épülettel történő új építés engedélyezhető. (5) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (6) A területen a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. III. A KEL-8 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Szabadon álló Szabályozási terv szerint (SZT), de 60 Szabályozási terv szerint (SZT), de max. 20 illetve 5,0 min , ill. átlagosan m2 (2) A területen a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13. -ának (2) bekezdésében szereplő 2., és 3. pontjaiban és az OTÉK 13. -ának (3) bekezdésében szereplő 2., és 3. pontjaiban felsorolt egyéb funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. (3) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) A területen a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. IV. A KEL-10 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Szabadon álló ,5 (2) A területen kialakítható építési telek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 40 m-nél. (3) A területen a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13. -ának (2) bekezdésében szereplő 2., és 3. pontjaiban és az OTÉK 13. -ának (3) bekezdésében szereplő 2., és 3. pontjaiban felsorolt egyéb funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. 10

12 (4) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (5) A területen a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. V. A TV-1 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Zártsorú Szabályozási terv szerint (SZT) Szabályozási terv szerint (SZT), Szabályozási terv szerint (SZT), de max. 50 Szabályozási terv szerint (SZT), de min. 7,5 és max. 8,5 de min. 20 (2) A területen az OTÉK 16. -ának (2) bekezdésében szereplő 1., 2., 3., 4., 5., és 6. pontjaiban és az OTÉK 16. -ának (3) bekezdésének 1. pontjában felsorolt funkciójú épületek építmények is elhelyezhetők. (3) A területen jellemzően csak zártsorú beépítés engedélyezhető. Kivételes esetben azonban szabadon álló beépítés is engedélyezhető az övezetben, ha egyidejűleg fennáll, hogy: - a telek legkisebb szélessége legalább 40 m; - a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását és egyúttal - a tervezett létesítményben tervezett funkció is kifejezetten igényli a szabadon álló beépítés alkalmazását. (4) A magastető tetőidom kialakításának, az alkalmazott beépítési módtól függetlenül az utcával párhuzamos gerincirány jelleget kell öltenie. VII. A TV-3 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Szabadon álló ,5 (2) A területen az OTÉK 16. -ának (2) bekezdésében szereplő 1., 2., 3., 4., 5., és 6. pontjaiban és az OTÉK 16. -ának (3) bekezdésének 1. pontjában felsorolt funkciójú épületek építmények is elhelyezhetők. XII. A KG-7 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Szabadon álló ,0 (2) A területen újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 30 m. (3) Az övezetben az OTÉK 19. -ának (2) valamint a (3) bekezdésben felsorolt bármely funkciójú épület, építmény elhelyezhető. (4) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (5) A területen a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. 11

13 XIII. Az IG-3 azonosító előírásai: (1) A területen az SZT-vel egyidejűleg el kell végezni a terület környezeti állapotfelmérését (különös tekintettel a talaj és talajvíz állapotára) és a vizsgálatok alapján szükség esetén kárelhárítási és/vagy rekultivációs tervet kell készíteni. (2) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Szabályozási terv szerint (SZT) Szabályozási terv Szabályozási terv Szabályozási terv szerint Szabályozási terv szerint szerint (SZT), de szerint (SZT), de min. (SZT), de max. 45 (SZT), de max. 16 m min (4) A területen az OTÉK 20. -ának (4) és (5) bekezdésében jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (5) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (6) A területen külső határán lévő, az MK jelű mezőgazdasági övezet felé eső kerítés szakaszon kapu létesítése nem engedélyezhető. (7) A területen a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. XIV. Az IG-4 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Szabadon álló Szabályozási terv szerint 11,0 (SZT), de max. 40 (2) A területen az OTÉK 20. -ának (4) és (5) bekezdésében jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. (3) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) A területen a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. XV. Az IG-6 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Szabadon álló ,0 (2) A területen az OTÉK 20. -ának (3), (4) és (5) bekezdésében jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. (3) A területen belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhető. (4) A területen a haszonállattartás céljára szolgáló építmény csak az állattartásról szóló helyi rendelet előírásait figyelembe véve helyezhető el. 12

14 XVII. A HÜ-1 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Szabadon álló ,5 (2) A területen a legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületen kívül csak az alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (3) A területen az építési telek területének minden megkezdett 1400 m 2 -e után legfeljebb egy épület létesíthető. (4) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. XVIII. A HÜ-2 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Szabadon álló ,5 (2) A területen a legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületen kívül csak az alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (3) A területen az építési telek területének minden megkezdett 1400 m 2 -e után legfeljebb egy épület létesíthető. (4) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. XX. A HÜ-4 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Szabadon álló ,5 (2) A területen a legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületen kívül csak az alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (3) A területen az építési telek területének minden megkezdett 1500 m 2 -e után legfeljebb egy épület létesíthető. (4) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. XXI. A JZ-2 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Szabadon álló Szabályozási terv szerint (SZT), de min Szabályozási terv szerint (SZT), de max. 11,0 13

15 (2) A területen az OTÉK 24. -ának 3) bekezdésében szereplő 3., 4. és 5. pontjában felsorolt funkciónak megfelelő, valamint különleges idegenforgalmi és rekreációs célú épület és az azt kiszolgáló egyéb építmény helyezhető el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. (3) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. XXII. Az EÜ azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Szabadon álló Kialakult (K) Szabályozási terv szerint (SZT) (2) A területen az OTÉK 24. -ának 3) bekezdésében szereplő 4. pontjában megjelölt funkciójú és az azt kiszolgáló egyéb épület, építmény helyezhető el. (3) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. XXIII. A VP azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Szabadon álló ,0 (2) A területen az OTÉK 24. -ának 3) bekezdésében szereplő 5. pontjával összhangban, nagykiterjedésű sportolási célú területként csak a vízi (vidám)park alakítható ki, illetve az ehhez az elsődleges funkcióhoz kapcsolódó egyéb kiegészítő, kiszolgáló épületek, építmények engedélyezhetők. (3) A legnagyobb építménymagasság értéke a csúszdák és a térhatároló fallal nem bíró építmények esetén 10 m. (4) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. 14

16 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Törökbálint Önkormányzata 27./2002. (IX.20.) számú rendelete Törökbálint Nagyközség Építési Szabályzatának módosításáról (a 18/2001(IX.18.) és a 19/2001. (IX. 18.) rendelettel egységes szerkezetben) Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete az évi LXV tv ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 13. -ának (1) bekezdésében biztosított jogkörében, továbbá hivatkozással a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel közzétett OTÉK 1. (1) bekezdésében foglaltakra, a nagyközség igazgatási területére vonatkozóan megalkotja Törökbálint Nagyközség Építési Szabályzatáról szóló rendeletét, és egyúttal jóváhagyja a település szabályozási tervlapjait. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya, alkalmazása 1. (1) A rendelet hatálya Törökbálint nagyközség közigazgatási területére terjed ki, kivéve azokat a területeket, amelyekre a szabályozási tervlapon szereplő jelölés szerint a későbbiekben szabályozási tervet kell készíteni. (2) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. (3) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest, tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű országos előírások (pl. OTÉK és szabványok) betartása mellett kizárólag e rendelet, azaz Törökbálint Építési Szabályzata (továbbiakban TÉSZ) és mellékletei, függelékei, továbbá a jelen rendelettel együtt jóváhagyott szabályozási tervlapok együttes alkalmazásával szabad. (4) A TÉSZ mellékletét képezi: M-1 melléklet: A hatályban lévő részletes rendezési tervek és szabályozási tervek építési előírásait jóváhagyó önkormányzati rendeletek listája. M-2 melléklet: A növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások. M-3 melléklet: Intézkedési előírások. (5) A TÉSZ függeléke: F-1: A TÉSZ-hez kapcsolódó egyéb hatályos önkormányzati rendeletek listája. (6) A TÉSZ-ben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a TÉSZ és mellékletei valamint a szabályozási tervlapok jogszabályok kereti között végrehajtott módosításával van lehetőség. (7) Az január 1. előtt jóváhagyott és a TÉSZ jóváhagyása után is hatályban tartandó részletes rendezési terveket területi hatályuk vonatkozásában a tervek módosításáig, vagy az egyéb jogszabályokban rögzített határidőn belül szükséges felülvizsgálatukig változatlanul alkalmazni kell. Az ezekben a tervekben nem szabályozott műszaki kérdésekben a tervek jóváhagyásakor hatályban lévő OÉSZ műszaki rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) A TÉSZ hatályba lépését megelőzően, vagy azt követően jóváhagyott, az egyes szabályozási tervekhez kapcsolódó építési szabályzatokat (jelen rendelet kiegészítésére, vagy módosítására), szabályozási terveket területi hatályukon belül alkalmazni kell. (9) Az TÉSZ-szel együtt jóváhagyott, a település egészére vonatkozó szabályozási tervlapok (a további szövegrészletekben szabályozási terv) alapján a továbbtervezést nem igénylő területeken az építés engedélyezhető. Azokon a területeken, amelyeken a szabályozási terv további szabályozási terv(ek) készítését írja elő (a további szövegrészletekben SZT-ként jelölve), a telekalakítás és az építés az SZT jóváhagyása után az SZT előírásai alapján engedélyezhető. (Amíg ezen SZT-k jóváhagyásra nem kerülnek, az érintett területeken az általános jogszabályok alapján, a meglévő környezethez való illeszkedés elve, vagy a hatályban lévő RRT-k szerint lehetséges.) 15

17 A szabályozási terv 2. (1) A TÉSZ előírásainak területi értelmezéséhez szükséges térképi, rajzi információkat a szabályozási terv tartalmazza. (2) A szabályozási terven jelölt kötelező elemek betartásától nem lehet eltekinteni. Ezek a tervlapon az alábbiak: a) Igazgatási terület határa. b) Beépítésre szánt területek és a belterület közös határa. c) Beépítésre szánt területek és a belterület közös határa, amelynek a pontos helyét szabályozási tervben kell meghatározni. d) Megszüntetendő belterületi határ. e) Beépítésre szánt területek határa. f) Elsőrendű szabályozási vonal. g) Megszűntető jel. h) Övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa. i) Szabályozási terv (SZT) készítési kötelezettséggel érintett terület határa. j) Az ábrázolt irányból meg nem engedett közúti feltárás. k) Tömbfeltárás helye. l) Sétaút létesítési kötelezettség. m) Műemlék és műemléki környezet határa. n) Telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sáv. o) Telken belül kötelezően fásítandó telekrész. p) Jelentősebb védőtávolság, -sáv határa. q) Nyilvántartott régészeti lelőhely határa. r) Helyi védettségű természeti terület határa. s) Természeti terület határa. (3) A szabályozási terven szereplő másodrendű szabályozási vonalak geometriáját és ebből adódóan a másodrendű szabályozási vonalakhoz tartozó szabályozási szélességeket az érintett területre később elkészített és jóváhagyott SZT-vel pontosítani lehet. A településrendezés feladatok megvalósítását elősegítő sajátos jogintézmények 3. (1) A település igazgatási területén a TÉSZ az alábbi sajátos jogintézményeket alkalmazását teszi lehetővé: a) Tilalmak (változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom). b) Elővásárlási jog. c) Kisajátítás. d) Helyi közút céljára történő lejegyzés. e) Útépítési és közművesítési hozzájárulás. f) Településrendezési (beépítési, helyrehozatali, beültetési) kötelezések. II. FEJEZET AZ ÉPÍTÉS ENGEDÉLYEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOSTÓL ELTÉRŐ HELYI SZABÁLYAI Elvi építési engedélyezés 4. (1) Az építési munkák építési hatóság által történő engedélyezése során az alábbi esetekben mindenképpen kétlépcsős építésengedélyezési eljárást kell lefolytatni: a) lakó építési övezetekben bármely nem lakófunkciójú önálló épület létesítése esetén; b) üdülő építési övezetekben bármely nem üdülőfunkciójú önálló épület létesítése esetén; c) bármely más építési övezetben, övezetben az adott övezetre az OTÉK-ban kivételesen elhelyezhető építmények létesítése esetén, d) minden olyan esetben ahol azt SZT előírja. (2) A kétlépcsős engedélyezési eljárásban az építési engedélyezési eljárást megelőzően, az első lépésben elvi építési engedélyt kell beszerezni a telek rendeltetése, az építmény(ek) elhelyezhetősége, településképi követelmények, valamint a szomszédos telkekkel való kapcsolatok előzetes tisztázása érdekében. 16

18 Az építési engedélykérelmek elbírálásának kiegészítő szabályai 5. (1) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló rendeletben meghatározott engedélyköteles építési munkák köre bővül, engedélykötelesé válik: a) a településképi védelem alatt álló területeken valamint helyi értékvédelem alatt álló településrészeken a homlokzatok nem szerkezeti jellegű megváltoztatása (színezés, festett vagy plasztikus díszítés, tetőfedés anyaga, homlokzati nyílászárók cseréje, illetve átalakítása, amely az épület közterület felüli megjelenését megváltoztatja,); b) meglévő épületen erkélyek, loggiák, illetve teraszok (részleges vagy teljes) beépítése, szerkezeti elemeinek olyan átalakítása, amely az épület közterület felüli megjelenését megváltoztatja; c) építési engedély alapján létesített kerítés átalakítása, közterület felé új kapubehajtó létesítése, valamint meglévő kapubehajtó áthelyezése és átalakítása; d) 5 m 3 -nél nagyobb kerti- és fürdőmedence létesítése, valamint medence lefedés; e) bármilyen hirdető berendezés létesítése annak helyétől és nagyságától függetlenül; 1 m2 nagyság fölött f) sportpálya létesítése; g) a közterületeken történő bármely egyéb építési tevékenység (pl. új út-keresztmetszet kialakítás, útburkolás, járdaépítés, utcabútorok, műtárgyak elhelyezése, vízelvezetés stb); továbbá h) síremlék, vagy építmény jellegű urnasír létesítése. (2) Az építési engedély az alábbi esetekben csak az Önkormányzati tervtanács véleményezése alapján adható meg: a) településképi védelem alatt álló területen 73.. (1) bekezdése szerint) belül lévő minden telek és építési telek valamint építmény esetén; b) a helyi értékvédelem alatt álló településrészen; c) egy építési telken, telken több önálló épület létesítése esetén, d) 500 m 2 -nél nagyobb bruttó összes alapterületű létesítmény létesítése esetén; e) lakóterületen minden 10 főnél nagyobb, egyéb esetben 50 főnél nagyobb dolgozói létszámot befogadó gazdasági építmény esetén; f) hírközlési antenna telepítése esetén; g) közterületen az építési engedély köteles létesítmények esetén. (3) Az önkormányzati tervtanács elé az általános előírásokban meghatározott kötelező tartalommal összeállított építésengedélyezési dokumentációhoz további mellékletként csatolni kell: - a meglévő és tervezett állapotra vonatkozóan a tervezett beépítés mellett két oldalról elhelyezkedő két-két telekre kiterjedő jelenlegi utcaképet és a tervezett állapotot fotómontázzsal vagy látványrajzzal; - a tervezett építmény tömegvázlatát és színtervét; - hírközlési antenna telepítése esetén településképi és sziluett vizsgálatot, valamint az önkormányzati főépítésszel lefolytatott helykijelölési eljárás jegyzőkönyvét. (4) Az építésengedélyezési tervnek az önkormányzati tervtanács elé való beterjesztése a települési főépítész feladata, amelyhez a települési főépítésznek előzetes írásos szakmai véleményt kell adnia. (5) Ha nincs a településen önkormányzati főépítész és/vagy nem működik önkormányzati tervtanács, akkor az építésengedélyezési eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni. (6) Ha egy adott területre még nem lépett érvénybe az előírt SZT, akkor is engedélyezni kell a meglévő épület felújítását, lapostetős épület magastetős átalakítását, meglévő magastető legfeljebb 1,0 m-es térdfal építésével járó átépítését, illetve a tetőtér beépítését, valamint rendeltetésének megváltoztatását, feltéve, hogy a) az adott épületet szabályozási vonal nem érinti, b) a készítendő szabályozási terv célját és megvalósítását nem korlátozza, továbbá c) igazolható, hogy - a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, - a tervezett beavatkozás eredményeként kialakuló megjelenés a környező beépítéshez illeszkedik, - a rendeltetés megváltoztatása esetén a tervezett funkció a szabályozási tervben meghatározott övezeti előírásoknak megfelel. 17

19 A földhivatali adatok korszerűségének biztosítása érdekében alkalmazott kiegészítő szabályok 6. (1) Új épület létesítése esetén az építési engedély címzettje köteles a tervezett épület kitűzésének tényét a kivitelezés megkezdése előtt bejelenteni, és a kitűzés ellenőrzési lehetőségét a bejelentés tényét követően 14 napon belül az építési hatóságnak biztosítani. (2) Az építési hatóság a használatba vételi engedély megadásáról szóló határozatában köteles előírni, hogy az engedély címzettjének a megvalósult állapotról változtatási vázrajzot kell készíttetnie és azt az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából az illetékes földhivatalhoz be kell nyújtania. A változási vázrajz benyújtásának tényét a használatba vételi engedély jogerőre emelkedésének feltételéül kell szabni. A változási vázrajz benyújtását az építési hatóságnál hitelt érdemlően igazolnia kell az építési engedély címzettjének. (3) Az építési hatóság köteles előírni a bontási engedély megadásakor, hogy az építtető a bontás elvégzésére vonatkozó bejelentési kötelezettségével egyidejűleg a szükséges példányszámban csatolja az illetékes földhivatalhoz benyújtandó változtatási vázrajzot is. Az építési hatóság, miután meggyőződött arról, hogy a bontási munkák az engedélyben foglaltak szerint megtörténtek, gondoskodik a változási vázrajznak az illetékes földhivatalhoz történő megküldéséről. III. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE ÉS ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSSZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOK Telekalakítás 7. (1) A település igazgatási területén telket, építési telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a TÉSZ-ben megadott értékeknek, az SZT-knek és a vonatkozó egyéb általános telekalakítási jogszabályoknak is megfeleljen. (2) A szabályozási vonallal érintett telkek esetében az ingatlant érintő építés vagy használati mód változás engedélyezésével egyidejűleg kötelező a telekalakítás. (3) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén haladhat (egy telek egy övezet elve). Telekalakítás (telekegyesítés) úgy semmiképpen sem engedélyezhető, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek. (4) Ha egy telekre, építési telekre mégis két övezet, építési övezet előírásai vonatkoznak, akkor építési munka csak akkor engedélyezhető, ha a telket a szabályozási terven, vagy az SZT-n ábrázoltaknak megfelelően megosztják. (5) Építési övezetben új nyeles telek nem alakítható ki. Az építmények elhelyezésével, kialakításával kapcsolatos általános előírások 8. (1) Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó tényleges övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a TÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásának betartásával adható ki. (2) A település igazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (azaz állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka már csak a TÉSZ előírásainak betartásával végezhető. (3) Az egyéb jogszabályokban előírtakon túl, meglévőnek kell tekinteni azt az építményt, amely jogerős építési illetve használatbavételi engedéllyel rendelkezik, vagy amelynek a használatbavételétől 10 év már bizonyíthatóan eltelt. (4) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet (védőtávolságot, védősávot). (5) Építési engedély kiadása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetőségét, ha: a) vízfelületek vagy mély fekvésű, vizenyős területek közelében tervezett beruházásról van szó és az a vízügyi hatóság nyilvántartása szerint indokolt; 18

20 b) a terület építésföldtani adottságai alapján valószínűsíthető a talajmechanikai probléma megjelenése; c) a tervezett építmény méretei, terhelése vagy az alkalmazni kívánt szerkezet különlegessége megköveteli a különleges körültekintést. (6) A felszíni és talajvizek áramlását és/vagy minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki. (7) Ahol az építési helyen belül a telek, építési telek hossz- vagy keresztirányú átlagos lejtése eléri a 10%-ot, a tárgyi övezetre megadott engedélyezhető építménymagasság értéke legfeljebb 10%-kal megnövelhető. (8) A telekhatáron a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,00 méter lehet. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás mértéke támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 2,0 m lehet. (9) A kötelező előkertek mélységét (az utca felőli építési határvonalat) az adott építési övezetre vonatkozó előírások betartásával, illetve az övezeti előírások hiányában az adott építési telek környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. (10) Az oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén az elhelyezendő épületeknek a kialakult állapotnak megfelelően az oldalhatártól mért legfeljebb 1,0 m-es távolságon belül kell elhelyezkednie. (11) Egy adott építési övezetben az övezeti előírásokban megengedett választható beépítési módot csak úgy lehet alkalmazni, hogy azáltal a szomszédos telkek építési jogai (pl. telekhasználat, későbbi beépíthetőség, bővíthetőség) nem sérülhetnek. (12) Az oldal és hátsókertek legkisebb méretét az OTÉK 35. (3) illetve (4) bekezdéseiben szereplő általános előírások szerint kell meghatározni, kivéve ha az adott övezetre, építési övezetre vonatkozó részletes szabályok ettől eltérően rendelkeznek. (13) Az adott építési övezetben elhelyezhető melléképítményeket az építési helyen belül szabad elhelyezni, kivéve az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), c), d), és m) pontban meghatározott létesítmények ha az adott melléképítmény elhelyezésére igazolhatóan csak azon kívül van mód, vagy az építmény jellege kifejezetten igényli az építési helyen kívül történő megvalósítást. (14) Törökbálint nagyközség területén önálló létesítésű új terepszint alatti építmény jellemzően egyik övezet és építési övezet területén sem létesíthető. Az általános tiltó szabály alól kivételt képeznek az övezetenként meghatározott melléképítmények és a földdel borított pince. (15) A település igazgatási területén az antenna oszlopok csak abban az övezetben, építési övezetben helyezhetők el, ahol azt a TÉSZ lehetővé teszi. Ezeknek az antenna oszlopoknak az önállóan történő telepítése nem engedélyezhető, az egyéb szabályok betartása mellett is csak valamely más elsődleges funkciót szolgáló építménnyel egy építészeti tömeget alkotó módon lehet elhelyezni. (16) Kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44. -ának előírásait betartva legfeljebb 2,0 m magas, legfeljebb 50 cm magas lábazattal rendelkező, vagy lábazat nélküli, áttört kerítés létesítésére szabad. (17) A telken belül létesített, az eltérő használatú telekrészek lekerítésére szolgáló kerítés csak lábazat nélküli, legfeljebb 1,5 m magas áttört kerítés lehet. (18) Törökbálint nagyközség igazgatási területén lakókocsi, üdülősátor csak az OTÉK-nak megfelelően helyezhető el. (19) A település területén állattartó építmény építésengedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait is be kell tartani. (20) A település igazgatási területén a vonatkozó jogszabályok és jelen előírások 10. -ának (5) bekezdésében meghatározott közművesítési feltételek teljesítésülése esetén szabad kiadni építési engedélyt. (21) Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre csak akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység nem haladja meg az adott övezetre, építési övezetre előírt környezetvédelmi határértékeket. 19