GAZDASÁG TÁRSADALOM. Anyag és energia (fosszilis energia, ásványkincs, fémek, biomassza stb.) Anyag és energia (termékek, emissziók, hulladékok stb.

Átírás

1

2 Mi az anyagáram elemzés tartalma? Az anyagáram elemzés (Material Flow Analysis, MFA) fogalma alatt számos olyan módszertan ismert a nemzetközi gyakorlatban és irodalomban, amely alkalmas az ipari metabolizmus folyamatainak és a természeti erőforrások felhasználásának fizikai leírására. Az ipari metabolizmus: az energiák és anyagok azonosítását elvégezve, nyomon követni az anyagáramokat a különböző rendszerekben (követni mind az ipari rendszeren belüli, mind kifelé a természet rendszerébe történő áramlásokat).

3 Az ipari metabolizmus Anyag és energia (fosszilis energia, ásványkincs, fémek, biomassza stb.) GAZDASÁG és TÁRSADALOM Anyag és energia (termékek, emissziók, hulladékok stb.)

4 Az anyagáram elemzés szintjei Az MFA elvén alapul például az egyedi anyagáramok elemzése (Substance Flow Analysis, SFA), termékek anyagáram elemzése (LCA) és anyagmérlegének felállítása valamint a tömegesen használt anyagok (bulk materials) áramlásainak elemzése. Az egyedi anyagáramok elemzésével nyomon követhető egyedi vegyi anyagok vagy anyagcsoportok cink, higany, foszfor, nitrogén útja a társadalmi-gazdasági rendszerben. A teljes gazdaság anyagáramlási számlák (Economy-wide material flow accounts, EW-MFA) és az ebből képzett mutatók a nemzetgazdaságok teljes metabolizmusának monitorozására szolgálnak.

5 A teljes gazdaság anyagáramlási számlák INPUT Társadalom-gazdasági rendszer OUTPUT Belföldi kitermelés Fosszilis erőforrások Ásványkincs Biomassza Kihasználatlan belföldi kitermelés Akkumuláció Anyagátvitel (per év) Természetbe: Emissziók Hulladékok Disszipált áramok Kihasználatlan belföldi kitermelés Import Export Indirekt áramok az importhoz kapcsoltan recycling Indirekt áramok az exporthoz kapcsoltan

6 Integrált nemzeti számlák A teljes gazdaság anyagáramlási számlák (EW-MFA) a fizikai számlázás alapja és nagyban kompatibilis a nemzeti számlák rendszerével. A nemzeti számlák (System of National Accounting, SNA) rendszeréhez hasonló módon a statisztikai rendszerek keretében működtethető a környezeti számlák rendszere: Integrált Gazdasági és Környezeti Számlák Rendszere (System of Economic and Environmental Accounts, SEEA). A SEEA számlái tehát képesek leírni és fizikai egységekben is mérni az erőforrások állományát és változását a gazdaság pénzállományának és áramlásának mintájára.

7

8 Mi az ipari ökorendszer sajátosságai? a rendszer sokféle elemből épül fel, emiatt jól Az ipari ökorendszer alapvető sajátossága, hogy a rendszer rendelkezik megújuló energiaforrással, a rendszeren belül megvalósul az anyagok teljes visszaforgatása, ellenáll a külső, zavaró hatásoknak.

9 Az ipari ökorendszer elemei A modell alkotóelemei következők: a nyersanyagokat előállító szektor, az energiatermelő szektor, az anyag-átalakító és termék-előállító szektor, a fogyasztói szektor és, a hulladékokat kezelő és feldolgozó szektor. A következőkben vizsgáljuk meg egy komplex ipari ökorendszer folyamatábráját:

10 Az ipari ökológia célja Az ipari ökológia elsődleges célja a fenntartható fejlődés előmozdítása. További cél: az ipari rendszer lineáris természetének megváltoztatása, tehát a gazdaság nyitott láncának zárása. A cél tehát a termelés során keletkező hulladékok, melléktermékek nyersanyagként történő újrahasznosítása a nyersanyagokból történő termék előállítás helyett. Ipari anyagcsere: az ipari ökológia alapvetően az energiák és anyagok azonosítását követően, nyomon követi az anyagáramokat a különböző rendszerekben (követi mind az ipari rendszeren belüli, mind kifele a természet rendszerébe történő áramlásokat).

11 Az ipari ökorendszer sajátosságai A modell a természeti környezetet és az ipari termelést egyazon rendszer részeinek tekinti: Az egyik részfolyamat kilépő árama egy másik részfolyamat belépő áramaként, a rendszeren belül hasznosul. A rendszer rendelkezik megújuló energiaforrással. A rendszeren belül megvalósul az anyagok teljes visszaforgatása. A rendszer sokféle elemből épül fel, emiatt jól ellenáll a külső, zavaró hatásoknak.

12 Az ipari ökorendszerek hierarchikus felépítése Ipari rendszerek Emberi tevékenységből eredő anyag- és energiaáramlás Gazdasági szektorok Ökológiai rendszerek Ökoszféra Bioszféra Ipari vállalatok, szervezetek Termelési rendszerek Technológiai folyamatok A termék életciklusának fázisai Biogeográfiai régiók Biológiai közösségek Ökorendszerek Élő szervezetek

13 Az ipari ökorendszerek hierarchikus felépítése Mind az ökológiai, mind az ipari rendszerek hierarchikus felépítésűek. A különböző hierarchiaszinteken más és más problémák jelentkeznek, és azokra más és más megoldások adhatók. Minél feljebb haladunk a hierarchiában, annál bonyolultabbak a feladatok és így azok megoldásai is. Tekintsünk egy vegyipari példát: a vegyipari termelés környezeti hatásai csökkenthetők a technológiákban képződő veszélyes hulladékok ártalmatlanításával.

14 Kalundborg egy létező rendszer A rendszer két fő eleme: az 1500 MW teljesítményű, ASNAES széntüzelésű erőmű és a 4-5 millió tonna/év kapacitású STATOIL kőolaj finomító. A hőerőmű technológiai gőzt ad el a finomítónak, ahonnan fűtőgázt és hűtővizet kap. A kőolajból kinyert kenet a KEMIRA kénsavgyár használja fel. A hőerőmű és a finomító hulladék hőjével lakásokat és kereskedelmi egységeket fűtenek.

15 Kalundborg egy létező rendszer (2) Ahőerőműben termelt gőz egy másik részét az évi 2 milliárd USD termelési értékben ipari enzimeket és inzulint előállító NOVO NORDISK gyógyszergyárban használják fel. A világ inzulintermelésének 40%-a ebből a gyárból származik. A gyógyszergyárban keletkezett biológiai iszapot a környékbeli mezőgazdasági üzemek műtrágyaként hasznosítják.

16 Kalundborg egy létező rendszer (3) Az erőmű véggáz-tisztítójából származó gipszet a GYPROC cég használja fel építőelemek gyártásához. Ugyanez a cég használja fel a finomítóból származó fűtőgáz egy részét is. Az erőműben képződő pernyéből pedig cementgyártási és építőipari adalékanyagokat állítanak elő.

17 Kalundborg egy létező rendszer (4) KEMIRA kénsavgyár Kén STATOIL olajfinomító Hulladékhő Melegházak Gőz Hűtővíz Hulladékhő Lakóházak Fűtőgáz TISSO tó Friss ASNAES széntüzelésű erőmű GYPROC építőelem gyár víz Gázmosói iszap Hulladékhő Halastavak Gőz Erőműi pernye Farmok NOVO NORDISK gyógyszergyár Cement- és útépítőadalékgyártás egházak Kezelt iszap

18

19 Életciklus értékelés (Life Cycle Assessment - LCA) Az életciklus-értékelés tárgya általában olyan termék, folyamat vagy szolgáltatás, melynél választási lehetőségünk van az azonos funkciójú, de a környezetre eltérő mértékben ható rendszerek közt. A környezeti hatásoknál figyelembe kell venni: - a források felhasználását, - az emberi egészséget és - az ökoszisztéma állapotát.

20 Életciklus értékelés (LCA) ISO Életciklus: (MSZ ISO 14040, 1997) Egy termék hatásrendszerének egymás után következő, egymáshoz kapcsolódó szakaszai, a nyersanyag beszerzéstől vagy a természeti erőforrás keletkezésétől az hasznosításig vagy az ártalmatlanításig. Életciklus-értékelés: (MSZ ISO 14040, 1997) Egy termék hatásrendszeréhez tartózó bemenet, kimenet és a potenciális környezeti hatások összegyűjtése és értékelése annak teljes életciklusa során.

21 Életciklus értékelés (Life Cycle Assessment - LCA) - ide sorolva a újrafelhasználást és hasznosítást is. Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás életútja során vizsgálja a környezeti szempontokat és a potenciális hatásokat. Egy termék életútjának nevezzük a - szükséges nyersanyag kitermelésétől és - előkészítéstől - a termék gyártásán keresztül - a termék használatáig és - a használat után keletkező hulladék elhelyezéséig terjedő szakaszt

22 LETCIKLUS ÉRTÉKELÉS z életciklus-értékelés tanulmányozza a környezeti tényezőket és potenciális környezeti hatásokat a termék teljes életciklusa alatt nyersanyagbeszerzéstől a gyártáson és a felhasználáson át a gső hulladéklerakásig. Kitermelés Alapanyag gyártás Termék gyártás Elosztás Környezet Lerakás Használa Termék visszavétele Anyagok szétválasztása Termék szétbontása közvetlen újrahasználat 3: újrafeldolgozott anyag ismételt feldolgozás

23 Z LCA SZINTJEI fogalmi LCA szint egyszerűsített LCA szint részletes LCA szint részletes LCA az életciklus inden lépésére kiterjedő elemzési ódszer, mely - a teljesség rdekében - azonban igen költségs időigényes, ezért ritkán lkalmazzák. Ezen a szinten a környezeti hatások becslése csak minőségi lista alapján történik, mely alapvetően csak bizonyos alapkérdések megválaszolására, új termékek előnyeinek és hátrányainak bemutatására képes. Az egyszerűsített LCA egy, az életciklus egészét átfogó becslés, vagyis a felhasznált adatok az életciklus egészét átfogják, de gyakran általánosak (standard modellek alkalmazása). Az egyszerűsített LCA az életcikluson belül csak egy-egy kiragadott lépésre koncentrál, csak a legfontosabb környezeti hatásokat veszi figyelembe.

24 Z LCA ALKALMAZHATÓSÁGA. Vállalatok körében 2. Közigazgatásban dott termék gyenge / erős pontjainak eghatározása (input, output) Beavatkozás ét termék összehasonlítása Öko-címkézés (Ecolabelling) Betét-visszatérítési rendszer Támogatások és adórendszer Általános irányelvek ermékfejlesztés örnyezeti tényezők, hatások felmérése (dokumentáció, felkészülés vészhelyzetre )

25 Az életciklus-értékelés keretei Cél és tárgykör meghatározása Leltárelemzés Hatásértékelés É R T E L M E Z É S AZ ÉLETCIKLUS ÉRTÉKELÉS SZAKASZAI Közvetlen alkalmazások: Termékfejlesztés és javítás Stratégiai tervezés A politika kialakítása Marketing Egyéb

26 Életciklus értékelés (LCA) ISO Cél, hatásterület meghatározása Az életciklus-értékelés céljának, hatókörének megfogalmazása időbeli lefedettség, földrajzi lefedettség, technológiai lefedettség. információ megbízhatósága, adatok megbízhatósága, teljessége, reprezentativitása, adatforrások reprezentativitása, állandóság, reprodukálhatóság. Az életciklus leltárelemzése Az életciklus-értékelésnek az a szakasza, amely magában foglalja a bemenetek és a kimenetek felsorolását és mennyiségi meghatározását egy adott termékrendszerre nézve, annak teljes életciklusára.

27 Az életciklus értékelés Az életciklus értékelés alapjául, az értékeléshez szükséges adatok forrásául tekinthetjük a vállalati mérlegeket. Az életciklus értékelés ugyanis "a termékkel kapcsolatos környezeti tényezők és potenciális hatások értékelésének olyan módszere, amely leltárt készít a termékkel kapcsolatos folyamatok rendszerének bemeneteiről és kimeneteiről; kiértékeli az ezekkel a bemenetekkel és kimenetekkel kapcsolatos potenciális környezeti hatásokat; értelmezi a leltári elemzésnek és a hatásértékelés fázisainak eredményeit a tanulmány céljainak

28 Az életciklus értékelés A leltár a bemenet és kimenet közti anyagmérlegeken alapul. A feladat lényege tehát, hogy össze tudjuk kapcsolni egy termékrendszer minden elemét az anyag- és energiaáramláson keresztül. A leltárelemzés az értékelésnek az a szakasza, amely a bemenetek és kimenetek felsorolását és mennyiségi meghatározását jelenti egy adott termékrendszerre nézve, annak teljes életciklusára vonatkozóan. A termékrendszer olyan modulok összessége, amelyeket közbenső termék árama köt össze

29 ERMÉKENDSZER EGY PÉLDÁJA AZ ÉLETCIKLUS-ÉRTÉKELÉS SZÁMÁRA KÖRNYEZET MÁSIK NDSZER SZÁLLÍTÁS ENERGIAELLÁTÁS MÁSIK RENDSZE ELEMI ÁRAM NYERSANYAG BESZERZÉS TERMELÉS FELHASZNÁLÁS ELEMI ÁRAM HULLADÉK- KEZELÉS RECYCLING ÚJRAFELHASZNÁLÁS RENDSZERHATÁR KÖRNYEZET

30 TERMÉKRENDSZEREN BELÜLI EGYSÉGFOLYAMATOK SÉMÁJA Elemi áramok be Modul Elemi áramok ki Közbenső termékáramok be Elemi áramok be Modul Elemi áramok ki Közbenső termékáramok ki Elemi áramok be Modul Elemi áramok ki

31 Belépési oldal Kilépési oldal Félkész termékek Energiahordozók Üzemi víz X0 Tevékenységek Szilárd, folyékony és gáznemű maradványok kezeléséhez, lerakásához Termék Energiahordozók Üzemi víz Tevékenységek Szilárd, folyékony és gáznemű maradványok kezeléséhez, lerakásához MODUL Előző modul(ok)ból Következő modul(ok)ba Életúton kívülről Életúton kívülre Nyersanyagok Segédanyagok Másodlagos nyersanyagok Elsődleges energiahordozók Víz Hulladékhő Lerakandó hulladék Másodlagos nyersanyagok Hulladékhő Vízterhelés Légköri emisszió

32 A leltárkészítés TERMÉK ÉLETCIKLUS (ÉLETÚT) LELTÁR (MÉRLEG) KÉSZITÉS TECHNIKÁJA Nyersanyag N PRIMER (Fa) / SZEKUNDER (Hulladékpapír) ALRENDSZEREK RENDSZERHATÁR Levegő l Víz v Segédanyagok c Energia e i j k l B E A D F C G Légszennyezés L Vízszennyezés V Talaj S Zaj/rezgés/hő Z m n p s (FORRÁSOK) Késztermék T (EMISSZIÓK) l + v + c + e + N = L + V + S + Z + T i j k l m n p s

33 Életciklus értékelés (LCA) ISO Az életciklus hatásértékelése Az életciklus értékelésnek az a szakasza, amelyben a cél egy termékrendszerben szereplő potenciális környezeti hatások nagyságának és jelentőségének megismerése és kiértékelése. 1. hatáskategóriák meghatározása: Pl. abiotikus források, biotikus források, földhasználat, globális felmelegedés, sztratoszférikus ózon csökkenés, ökotoxikus hatások humán toxikus hatások, fotokémiai oxidálók képzése, savasodás, eutrofizáció, munkakörnyezet. 2. osztályozás: a leltáradatok hozzárendelése a hatáskategóriákhoz 3. jellemzés: leltár adatainak modellezése a hatáskategórián belül 4. értékelés/súlyozás: az eredmények relatív fontosságának megállapítása.

34 Életciklus értékelés (LCA) ISO Az életciklus értelmezése Jelentés Az életciklus-értékelésnek az a szakasza, amelyben a leltár elemzésének vagy a hatások értékelésének, vagy mindkettőnek megállapításai összevetik a kitűzött céllal, tárgykörrel, hogy következtetéseket vonjanak le, és ajánlásokat tegyenek. Az eredményeket teljeségében és pontosan kell közölni a felhasználókkal.

35 A környezetvédelmi auditálás fogalma A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) által 1989-ben megfogalmazott definíció szerint a környezetvédelmi (állapotfelmérés) auditálás:...a vállalatvezetés, a menedzsment eszköze, rendszerezett, dokumentált, meghatározott időközönként megismételt, objektív értékelés a környezetvédelmi szervezet és menedzsment hatékonyságáról, a környezetvédelem rendelkezésére álló eszközállomány működéséről. Fő célja, hogy segítse a vezetői környezetvédelmi intézkedések, a környezeti célok végrehajtásának ellenőrzését, beleértve a hatósági előírások betartását is.

36 A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS FOGALMA Az Európai Közösségek Tanácsa által június 29-én elfogadott 1836/93/EEC számú rendelete, amely lehetővé teszi az iparvállalatok önkéntes részvételét a Közösség környezeti menedzsment és audit rendszerében (Eco-Management and Audit Sceme - EMAS) szerint az audit:...a menedzsment olyan eszköze, amely a szervezetet, a vállalati menedzsment tevékenységét és a környezeti teljesítményt szisztematikusan, dokumentált módon, rendszeresen és objektíven értékeli.

37 A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS FOGALMA Az MSZ EN ISO szabvány a rendszeraudit fogalmát a következőképpen határozza meg:. rendszeres, dokumentált, igazoló ellenőrzési folyamat bizonyíték szerzésére és kiértékelésére objektív módon arról, hogy a szervezet környezetközpontú irányítási rendszere kielégíti a környezetközpontú irányítási rendszer auditjára vonatkozóan a vállalat által megfogalmazott kritériumokat, továbbá a folyamat eredményének a vezetőséggel való közlésére. (A szabvány magyar fordításában a környezeti menedzsment rendszer kifejezés környezetközpontú irányítási rendszerként jelenik meg.)

38 SWOT - elemzés S: Strenghts Erősségek E W: Weaknesses Gyengeségek G O: Opportunities Lehetőségek Á T: Threats Fenyegetések (Átkok) L

39 SWOT - elemzés LEHETŐSÉGEK FENYEGETÉSEK ERŐSSÉGEK Lehetőségek-erősségek stratégiája Fenyegetések-erősségek stratégiája GYENGESÉGEK Lehetőségek-gyengeségek stratégiája Fenyegetések-gyengeségek stratégiája

40 SWOT MÁTRIX Környezeti elemek és önálló hatótényezők Természeti adottságok Társad.-gazdasági adottságok Energiafelhasználás Vízhasználatok Anyaghasználatok Kibocsátások: Levegő Víz-felszíni Víz-felszín alatti Talaj Élővilág Hulladék Zaj, rezgés Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Fenyegetettség

41 SWOT MÁTRIX Menedzsment tevékenységek Felső vezetés elkötelezettsége Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Fenyegetettség Környezetvédelmi szervezet Jogszabályi megfelelés Környezeti célok, tervek, környezetvédelmi beruházások Kommunikáció Környezetvédelmi oktatás Környezetvédelmi belső szabályozás, dokumentáció Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre Ellenőrzés, monitorozás Nem-megfelelőségek, lakossági panaszok Vezetőségi átvizsgálások

42 ABC ELEMZÉS Az ABC-elemzés egy egyszerű, kvalitatív összehasonlításon alapuló (tervezési-értékelési) módszer segítségével a lényeges feladatok, tevékenységek, folyamatok, termékek, anyagok vagy akár problémák könnyen elhatárolhatók a kevésbé lényegesektől, az elhatárolás illetve az osztályozás alapját egy relatív fontossági rendbe (prioritás) sorolás képezi, melynek alapján a vizsgálat tárgyát - fontossága szerint - három csoportba lehet sorolni (A, B, C).

43 ABC ELEMZÉS Az osztályozás lehet a következők szerint: A: nagyon fontos / nagyon problémás - sürgős beavatkozási igény B: fontos / problémás - közepes beavatkozási igény C: nem fontos / nem problémás - nincs beavatkozási igény Az ABC-elemzés eredménye egyrészt konkrétan megfogalmazott beavatkozási javaslatokat mutat, másrészt hozzájárul ahhoz, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat azokra a gyenge pontokra összpontosítsák, melyeknek a megoldása a jövőre nézve a legnagyobb eredményt ígéri.

44 ABC ELEMZÉS Az ABC elemzésnél a vizsgált elemek (pl: anyagok, termékek, feladatok, eljárások ) megfelelő kritériumok (pl: hasznosítási lehetőség, hulladék eltávolítás, termékhasználat ) alapján történő értékelésében - segítséget nyújt egy áttekinthető értékelési táblázat használata. Legyen a következő példa a hulladékkezelés, mint ökológiai kritérium alapján történő értékelés.

45 ABC ELEMZÉS ÉRTÉKELŐ TÁBLÁZAT A (magas prioritás) Polyuratán PVC B (közepes prioritás) C (alacsony prioritás) Polyamid Polyproplilén Poliészter Lemez forgács Alu-profil Vas Latex-hab

46 Több ökológiai kritérium alapján történő értékelés Újrahasznosíthatóság Hulladékeltávolítás Termékhasználat Ki- és feldolgozás Előtermelés Zavar(állapot) kockázat Társadalmi fogadókészség Jogi keretek Vas C C C C B C C C Alu-profil C C C C B C B C Polyamid B B C C A C B C Polyproplilén C B C C B C C C Polyuratán B A C C A A B C PVC C A C C A A A C Poliészter B B C C A C B C Latex-hab C C C C B C C C Lemez forgács B B C B B C B 0 (Prioritás: A-magas, B-közepes, C-alacsony, 0-nem releváns)

47

48 A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER a vállalat általános menedzsment rendszerének z az alrendszere, amely tartalmazza azokat a tervezési és ellenőrzési tevékenységeket, hatás- és felelősségi köröket, gyakorlati alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat, melyek a idolgozására, bevezetésére, megvalósítására, enntartására és felülvizsgálatára irányulnak.

49 A környezetmenedzsment rendszer elemei Környezetmenedzsment rendszer Környezeti politika Környezeti tervezés Szervezet, hatáskör és felelősség Környezeti oktatás, továbbképzés Kommunikáció és dokumentáció Belső auditok Környezeti információs rendszer Monitoring rendszer Dokumentáció (Környezeti kézikönyv, eljárások) Helyesbítő intézkedések Vezetőségi átvizsgálás

50 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG 1836/93/EK RENDELETE (EMAS 1) urópai Közösség Tanácsa 1836/93/EK sz. rendelete amely lehetővé teszi a szervezetek önkéntes részvételét a Közösség környezetmenedzsment és audit rendszerében június 29.) (EMAS: Eco-Management and Audit Scheme)

51 A RENDSZER BEVEZETÉSÉNEK LÉPÉSEI ELKÖTELEZETTSÉG ELŐZETES ÁLLAPOTFELMÉRÉS KÖRNYEZETI POLITIKA TERVEZÉS VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS BEVEZETÉS ÉS MŰKÖDTETÉS ELLENŐRZŐ ÉS HELYESBÍTŐ TEVÉKENYSÉG

52 A RENDSZERÉPÍTÉS FELTÉTELEI rendelet megfogalmazza azokat a feltételeket, melyeket a rendszerben részt venni kívánó ervezeteknek teljesíteniük kell. Ezek a következők: A szervezetnek el kell végeznie (végeztetnie) az előzetes környezeti állapotfelmérést. A felmérés alapján kell kidolgozni a környezeti politikát, célokat és környezeti programot. Ezt követően kell kimunkálni a rendszer működtetésének feltételeit, majd auditáltatni kell a rendszert. Az auditálást az akkreditált környezeti hitelesítő végzi, aki (a rendelet által megadott szempontok szerint elkészített) környezetvédelmi nyilatkozatot aláírásával hitelesíti. Ezt követően a nyilatkozatot az illetékes testülethez meg kell küldeni, illetve tájékoztatni kell a lakosságot.

53

54 Az ISO modellje Javítsd Tervezd meg Ellenőrizd Hajtsd végre A környezeti tényezők rangsorolása A termék környezeti teljesítményének leírása A környezeti A termék tényezők környezeti beillesztése teljesítményének a terméktervezésbe javítása és fejlesztésbe Információszerzés a termék Kommunikáció környezeti tényezőiről a környezeti Kommunikáció teljesítésről a környezeti teljesítésről A szervezetek A környezeti teljesítés teljesítésének figyelemmel leírása kísérése A rendszerműködés Információszerzés a hatékonyságának környezetirányítási figyelemmel rendszer kísérése hatásosságáról Az ISO Életciklus értékelés ISO Környezeti design Az ISO Környezeti címkézés, nyilatkozatok ISO Környezeti kommunikáció Az ISO A környezeti teljesítés értékelése Az ISO A környezetközpontú irányítási rendszer auditálása

55

56 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Folyamatos fejlesztés Vezetőségi átvizsgálás Ellenőrzés Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

57 A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER ltalános cél: a környezetvédelem támogatása a gazdasági-társadalmi szükségletekkel összhangban. Környezeti politika Input Jogszabályi megfelelés Folyamatos fejlesztés Szennyezés megelőzés ISO EMAS örnyezeti teljesítmény Output

58 Az ISO szabvány modellje Végrehajtás Intézkedés Folyamatos fejlesztés llenőrzés Vezetőségi átvizsgálás Ellenőrzés Környezeti politika Tervezés Tervezés Bevezetés és működtetés

59 Az ISO szabvány elemeinek illeszkedése a PDCA ciklusba Tervezés Környezeti politika Környezeti tényezők Jogszabályi és egyéb követelmények Célok, előirányzatok és programok

60 Az ISO szabvány elemeinek illeszkedése a PDCA ciklusba Végrehajtás Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör Felkészültség, képzés és tudatosság Kommunikáció A rendszer dokumentációja A dokumentumok kezelése A működés szabályozása Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre

61 Az ISO szabvány elemeinek illeszkedése a PDCA ciklusba Ellenőrzés Figyelemmel kisérés és mérés A megfelelőség kiértékelése Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység A feljegyzések kezelése Belső audit

62 Az ISO szabvány elemeinek illeszkedése a PDCA ciklusba Intézkedés Vezetőségi átvizsgálás

63 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Környezeti tényezők Környezeti politika Tervezés

64 4.3 Tervezés Környezeti tényezők A szervezet hozzon létre vezessen be és tartson fenn olyan eljárás(oka)t a) amely(ek) kimutatja(ák) termékeinek és szolgáltatásainak azokat a környezeti tényezőit, amelyeket a szervezet be tud vonni ellenőrzési körébe, és amelyeket befolyásolni tud, figyelembe véve a tervezett vagy az új fejlesztéseket és az új vagy módosított tevékenységeket,

65 4.3 Tervezés Környezeti tényezők A szervezet hozzon létre vezessen be és tartson fenn olyan eljárás(oka)t b) amelyekkel meg tudja határozni, hogy mely tényezőknek van, vagy lehet jelentős hatásuk a környezetre (azaz a jelentős környezeti tényezőket). A szervezetnek dokumentálnia kell és naprakész állapotban kell tartania ezt az információt.

66 4.3 Tervezés Jogszabályi és egyéb követelmények A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn olyan eljárás(oka)t, amellyel/amelyekkel a) azonosíthatóvá és hozzáférhetővé teszi a környezeti tényezőire vonatkozó, alkalmazható jogszabályi és a szervezet által vállalt egyéb követelményeket, b) meghatározza, hogy mennyiben vonatkoznak ezek a követelmények a szervezet környezeti tényezőire.

67 JOGSZABÁLYISMERET Környezetvédelmi jogszabályok ismerete Panaszok Levegőszennyezés Hulladékkezelés Zajterhelés Szennyvíz -kezelés Környezeti tényezők és hatások. környezetpolitika, célok megfogalmazása!

68 Követelmények azonosításának forrásai Kormányzati honlapok Magyar közlöny CD jogtár Szakmai szövetségek Jogszabályok Internet Szakmai kiadványok Civil szervezetek Folyóiratok

69 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Környezeti tényezők Jogszabályi és egyéb követelmények Célok, előirányzatok és programok Környezeti politika Tervezés

70 Célok, előirányzatok és programok A szervezet hozzon létre vezessen be és tartson fenn dokumentált környezeti célokat és előirányzatokat a szervezet érintett funkcióihoz és szintjeihez(...) A célok alapján meghatározott előirányzatok (amennyiben lehetséges számszerű követelményként meghatározva) pl. az alábbiak lehetnek: A felhasznált nyersanyagok X%, az energiahordozók Y%-os csökkentése. A transzformátorok zajkibocsátásának adott db-vel való csökkentése. Z%-os hulladék újra használat, V%-os hulladék hasznosítás.

71 4.4 Bevezetés és működtetés.4.1. Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör A szabvány elvárása, hogy a felső vezetés jelöljön ki egy meghatározott vezetőségi képviselőt, akinek minden más felelősségi körétől függetlenül legyen meghatározott szerepe, felelőssége és hatásköre arra, hogy: biztosítva legyen a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeinek bevezetése és fenntartása e nemzetközi szabvány követelményeinek megfelelően, jelentést tegyen a környezetközpontú irányítási rendszer eredményeiről a felső vezetőségnek az átvizsgáláshoz, beleértve a fejlesztésre tett javaslatokat.

72 4.4 Bevezetés és működtetés Felkészültség, képzés és tudatosság A szabvány elvárása, hogy minden munkavállaló, - akinek tevékenységéből adódóan lényeges hatással van, vagy lehet az egyes környezeti elemekre, rendszerekre - részesüljön megfelelő képzésben. A vállalatnál folyó környezetvédelmi oktatás rendjét eljárásban kell szabályozni.

73 4.4 Bevezetés és működtetés Kommunikáció A környezetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció magában foglalja a vállalat környezeti tevékenységeire vonatkozó belső és külső információáramlás rendszerbe foglalását. A szabvány követelménye, hogy a szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t belső kommunikáció céljából a szervezet különböző szintjei és funkcionális részlegei között azért, hogy a külső érdekelt felektől érkező lényeges információt átvegye, dokumentálja és reagáljon rá. A szervezet döntse el, hogy kíván-e külső kommunikációt folytatni jelentős környezeti tényezői tárgyában, és ezt a döntését dokumentálja.

74 Példa: kommunikáció külső érdekelt felekkel Lehetséges példák külső kommunikációra: Környezetvédelmi jelentés készítése és nyilvánosságra hozatala (érdekelt feleknek), Nyílt nap szervezése a gyárterületen és az üzemekben, Nyilatkozattétel a helyi médiában, Környezeti politika csatolása a cégismertetőhöz, A tanúsítvány másolatának eljuttatása a vevőkhöz, tulajdonosokhoz, befektetőkhöz.

75 4.4 Bevezetés és működtetés a szervezet által meghatározott olyan dokumentumokat, amelyeket szükségesnek tart a jelentős környezeti tényezőivel kapcsolatos folyamatok eredményes tervezésének, és szabályozásának biztosításához A környezetközpontú irányítási rendszer dokumentációja A rendszer dokumentációja tartalmazza: a környezeti politikát, célokat és előirányzatokat, a környezetközpontú irányítási rendszer alkalmazási területének leírását, a környezetközpontú irányítási rendszer fő elemeinek és ezek kölcsönhatásainak leírását és hivatkozásokat a kapcsolódó dokumentumokra, a szabvány által megkövetelt dokumentumokat, beleértve a feljegyzéseket, valamint

76 A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER DOKUMENTUMAI BIZONYLATOK, FELJEGYZÉSEK ÉS NYILVÁNTARTÁSOK Információrögzítési és -nyilvántartási rendszer a környezeti információk gyűjtésére, rögzítésére, követelmények teljesítésének igazolására (például: vizsgálati jegyzőkönyvek, nyilvántartások) K KÖRNYEZETI POLITIKA A vezetés környezettel kapcsolatos irányvonala KÖRNYEZETI CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK A környezeti politika lebontása célokra és előirányzatokra KÖRNYEZETI KÉZIKÖNYV Fontosabb követelmények, feladatok, hatáskörök, felelősségek a környezeti menedzsment rendszerben KÖRNYEZETVÉDELMI ELJÁRÁSOK A szabvány szerinti feladatok végrehajtási folyamatának részletes szabályozása KÖRNYEZETI ELŐÍRÁSOK, EGYÉB SZABÁLYZATOK A környezetvédelemmel és a környezetmenedzsment rendszerrel kapcsolatos követelmények, előírások (például: jogszabályok, hagyományos belső szabályozások) KÖRNYEZETI PROGRAM A célok megvalósítására (termékre, projektre) vonatkozó konkrét gyakorlat, erőforrások és tevékenységi sorrend részletes leírása KÖRNYEZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS UTASÍTÁSOK A környezetvédelmi tevékenységek végrehajtási módjának szabályozása (például: ellenőrzési-, hulladékkezelési utasítások, munkaköri leírások)

77 KÖRNYEZETI KÉZIKÖNYV A szervezet egészére kiterjedő érzékenységgel és hatással bír. A környezeti kézikönyv a környezetmenedzsment rendszer alapdokumentuma. környezeti kézikönyv szerepe: Összefoglalja a környezeti menedzsment rendszerre vonatkozó alapelveket, követelményeket és feladatokat, Egyértelműen tisztázza a rendszer kiépítésével és működtetéséve kapcsolatos feladatok és felelősségek személyekhez rendelését, Alapot jelent a környezetmenedzsment rendszer tovább dokumentumainak (eljárásleírások, munkautasítások, szabályzatok egyéb előírások) és bizonylatainak kidolgozásához, A belső auditálás és a külső tanúsítás elsődleges dokumentuma,

78 KÖRNYEZETVÉDELMI ELJÁRÁSOK A környezetvédelmi eljárások általános felépítése: Az eljárás célja Az eljárás hatálya A használt fogalmak meghatározása Az illetékesség és felelősség meghatározása Az eljárásban szabályozott folyamat leírása Dokumentálás Hivatkozások kapcsolódó környezetvédelmi dokumentumokra Az eljárás kiadásának, módosításának, elosztásának előírásai Mellékletek (folyamatábrák, bizonylatok, stb.)

79 4.4 Bevezetés és működtetés A dokumentumok kezelése A szabvány követelménye eljárások kialakítása és fenntartása a szabványban megadott dokumentumok kezelésére. A dokumentáció legyen egyértelmű, azonosítható, kiadásának és módosításának ideje pontosan rögzített (dátummal ellátva). A dokumentációt meghatározott ideig kell megőrizni. Az elavult dokumentumokat a kiadás és felhasználási helyekről vissza kell vonni.

80 4.4 Bevezetés és működtetés az elavult dokumentumokat azonnal eltávolítsák minden olyan pontról, ahol kiadták és ahol felhasználták azokat A dokumentumok kezelése A dokumentumok kezelésének szabályai általánosságban tehát a következők: A szervezetnek biztosítania kell, hogy: a dokumentumok azonosíthatóak legyenek a megfelelő szervezettel, részleggel (divízióval), funkcióval, tevékenységgel és/vagy közvetítő személlyel, a dokumentumokat időszakosan felülvizsgálják, szükség esetén módosítsák és kiadás előtt az arra illetékesekkel jóváhagyassák, a megfelelő dokumentumok naprakész változata rendelkezésre álljon minden olyan területen, ahol a rendszer hatékony működése szempontjából lényeges műveleteket végzik,

81 A DOKUMENTUMOK KEZELÉSE Bevezetés és működtetés Jóváhagyott? Utolsó módosítás dátuma? DOKUMENTÁCIÓ Azonosítható? Átvizsgált / Aktualizált? Rendelkezésre áll? Elavult példányok kivonása

82 4.4 Bevezetés és működtetés A működés szabályozása A szabvány azt a követelményt támasztja, hogy a szervezet jelölje meg azokat a műveleteket és tevékenységeket, amelyek - a szervezet politikájával, céljaival és előirányzataival összhangban - az ott megállapított jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatosak. Ezért kívánja meg a szabvány, hogy hozzon létre, vezessen be és tartson fenn dokumentált eljárás(oka)t olyan esetek kezelésére, amelyekben az ilyen eljárások hiánya eltérést okozhat a környezeti politikától, a céloktól és az előirányzatoktól,

83 4.4 Bevezetés és működtetés.4.7. Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre A szabvány követelménye, hogy a szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t, amelyekkel felismeri a környezetre esetleg hatással levő potenciális vészhelyzeteket és baleseteket; valamint az eljárás(ok) arra is térjen(ek) ki, hogy miképpen kell ezekre reagálni, reagáljon a bekövetkezett vészhelyzetekre és balesetekre, és előzze meg vagy csökkentse az ezek során bekövetkező környezeti hatásokat. A szervezet időszakonként vizsgálja felül, és ha szükséges, módosítsa felkészültségét a vészhelyzetekre és reagálási eljárásait, különösen balesetek vagy vészhelyzetek bekövetkezése után.

84 4.5. Ellenőrzés Figyelemmel kísérés és mérés A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t mindazon műveletei fő jellemzőinek rendszeres figyelemmel kísérésére és mérésére, amelyeknek jelentős hatásuk lehet a környezetre. Az eljárások tartalmazzák, a teljesítmény figyelemmel kísérésére, az érintett műveletek szabályozottságára és a szervezet környezeti céljainak és előirányzatainak megfelelőségére vonatkozó információk dokumentálását.

85 4.5. Ellenőrzés Figyelemmel kísérés és mérés A szervezet biztosítsa, hogy kalibrált vagy hitelesített berendezést használjanak a figyelemmel kíséréshez és méréshez, ezeket karbantartsák, és az ezekre vonatkozó feljegyzéseket megőrizzék.

86 MÉRŐESZKÖZÖK KEZELÉSE Ellenőrző és helyesbítő tev. Felügyelet jellegének meghatározása Hitelesítés, kalibrálás elvégzése Hitelesítés, kalibrálás dokumentálása A mérési igények és eszközök azonosítása Nem kalibrált eszközök kezelése MÉRŐESZKÖZÖK KEZELÉSE Mérő szoftver, érvényesítő ellenőrzés Kezelés, tárolás, megóvás a sérülésektől

87 4.5 Ellenőrzés A megfelelőség kiértékelése A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t A szervezet értékelje ki A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t a

88 4.5 Ellenőrzés A megfelelőség kiértékelése A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t a rá vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés időszakos kiértékelésére. A szervezet őrizzen meg feljegyzéseket az időszakos kiértékelések eredményeiről A szervezet értékelje ki az általa vállalt egyéb követelményeknek való megfelelést, mely kiértékelést összekapcsolhatja a jogszabályi követelményeknek való megfelelésre vonatkozó, a szakasz szerinti kiértékeléssel, vagy kidolgozhat erre külön eljárás(oka)t. A szervezet őrizzen meg feljegyzéseket az időszakos kiértékelések eredményeiről.

89 4.5 Ellenőrzés Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t a bekövetkezett és a lehetséges nemmegfelelőség(ek) kezelésére, valamint a helyesbítő és a megelőző tevékenységre. Az eljárás(ok) határozzon (határozzanak) meg követelményeket: a) a nemmegfelelőség(ek) azonosítására és kijavítására, valamint tevékenységek végzésére azok környezeti hatásának csökkentéséhez, b) a nemmegfelelőség(ek) megvizsgálására, az ok(ok) meghatározására és megfelelő tevékenységekre, megismétlődésük elkerüléséhez,

90 4.5 Ellenőrzés Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység c) annak kiértékelésére, hogy kell(enek)-e a nemmegfelelőségek megelőzésére irányuló tevékenység(ek) továbbá megfelelő tevékenységek bevezetésére azok bekövetkezésének elkerüléséhez, d) a megtörtént helyesbítő tevékenység(ek) és megelőző tevékenység(ek) eredményeinek feljegyzésére, valamint e) a megtörtént helyesbítő tevékenység(ek) és megelőző tevékenység(ek) eredményességének átvizsgálására.

91 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Figyelemmel kísérés és mérés A megfelelőség kiértékelése Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység Környezeti A feljegyzések kezelése politika Tervezés Ellenőrző és helyesbítő tevékenység Bevezetés és működtetés

92 4.5 Ellenőrző és helyesbítő tevékenység A feljegyzések kezelése A feljegyzések a rendszer folyamatos működésének bizonyítékaiként értékelhetők. Ezért a vállalatnak eljárást kell kidolgozni és fenntartani a környezeti feljegyzések azonosítására, naprakészen tartására és amennyiben szükségessé válik, a megsemmisítésére. A szabvány elvárása, hogy a feljegyzések azonosíthatók és olvashatók legyenek, illetve egyértelműen utaljanak a szóban forgó tevékenységre, termékre, vagy szolgáltatásra.

93 4.5 Ellenőrző és helyesbítő tevékenység Feljegyzések Biztosítani kell, hogy a feljegyzések a tárolás során ne károsodjanak, visszakereshetőek legyenek és minden esetben kerüljön meghatározásra a vonatkozó feljegyzés megőrzésének ideje és helye. A feljegyzésekben szerepelnie kell a következőknek: jogszabályok és határozatok követelményei, lakossági panaszok, engedélyek, környezeti tényezők és a velük kapcsolatos hatások, környezeti oktatási tevékenységek, ellenőrzési, kalibrálási és karbantartási tevékenységek, a figyelemmel kísérés, mérés adatai, információk a szállítókról és az alvállalkozókról, a környezeti auditok és vezetőségi átvizsgálások, a célok és előirányzatok teljesülésének mértéke stb.

94 FELJEGYZÉSEK KEZELÉSE Ellenőrző és helyesbítő tev. zonosítás Selejtezés Tárolás Hozzáférés Megőrzési idő Védelem

95 4.5 Ellenőrzés Belső audit A szervezet biztosítsa környezetközpontú irányítási rendszere auditjának tervezett időközönkénti elvégzését azért, hogy a) megállapítsa, b) információt szolgáltasson

96 4.5 Ellenőrzés Belső audit A szervezet biztosítsa környezetközpontú irányítási rendszere auditjának tervezett időközönkénti elvégzését azért, hogy a) megállapítsa, vajon a környezetközpontú irányítási rendszer 1) megfelel-e a környezetközpontú irányítás tervezett intézkedéseinek, beleértve e nemzetközi szabvány követelményeit, 2) megfelelő-e a bevezetése és fenntartása, valamint b) információt szolgáltasson a vezetőségnek az audit eredményeiről.

97 4.5 Ellenőrzés Belső audit A szervezet tervezzen meg, hozzon létre, vezessen be és tartson fenn auditprogramo(ka)t, figyelembe véve az érintett művelet(ek) környezeti jelentőségét és az előző auditok eredményeit. Olyan auditeljáráso(ka)t hozzanak létre, vezessenek be és tartsanak fenn, amelyek tartalmazzák a) az auditok tervezésével és végrehajtásával, az eredmények jelentésével és az audithoz tartozó feljegyzések megőrzésével kapcsolatos felelősségeket és követelményeket, b) az auditkritériumoknak, az audit területének, gyakoriságának és módszereinek meghatározását.

98 4.6 Vezetőségi átvizsgálás A vezetőségi átvizsgálás bemenete tartalmazza: a) a belső auditok eredményeit, valamint a jogszabályi követelményeknek és a szervezet által vállalt egyéb követelményeknek való megfelelés kiértékelését, b) a külső érdekelt felektől származó közlés(eke)t, beleértve a panaszokat, c) a szervezet környezeti teljesítményét, d) a célok és előirányzatok teljesülésének mértékét, e) a helyesbítő és megelőző tevékenységek helyzetét, f) a korábbi vezetőségi átvizsgálásokból származó tevékenységeket, g) a változó körülményeket, beleértve a szervezet környezeti tényezőivel kapcsolatos jogszabályi és egyéb követelmények alakulását, valamint h) a fejlesztési javaslatokat.

99 AZ ISO SZABVÁNY MODELLJE Folyamatos fejlesztés Vezetőségi átvizsgálás Ellenőrzés Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

100 A Deming ciklus Előirányzott környezeti teljesítés Terv. Csel. Csin. Terv. Ell. ktuális örnyezeti Terv. Csel. Csin. Ell. Csel. Csin. Ell. Folyamatos javítás

101 A környezeti teljesítmény értékelésének fázisai Előkészítő fázis Grafikus alkalmazások (térképek) KIR környezeti tényezők (és hatások) értékelési eljárása Leltárkészítés Mérlegelemzés (öko-mérlegek) ISO szabvány Öko-hatékonysági számítások

102 A környezeti teljesítmény értékelésének fázisai Értékelési fázis Indexáló módszerek Öko-pont módszerek Hatásokba történő átszámítások Összehasonlító elemzés fázisa Összemérés (benchmarking) ISO szabvány szerinti rendszerek összehasonlítása Környezeti felülvizsgálat IPPC

103 Az ökotérképezés Az öko-térképezés az anyagáram elemzésen alapuló módszer a környezeti tényezők hatásainak grafikus megjelenítésére a környezeti információk megjelenítésének egyszerű módja viszonylag könnyen elsajátítható, egyszerű technika. Használjunk kérdéslistát!

104 Az ökotérképezés RAJZON MEGJELENÍTETT ÉRTÉKELÉS! Az öko-térképezés célja lehet a jelentős környezeti tényezők azonosításának segítése, a környezeti állapotfelmérés előkészítése. Az információszerzés technikája: dokumentum áttekintés, interjúk, helyszíni bejárás. Eredmény:

105 A térképezés végzésének fázisai Előkészítő fázis: a telephelyi helyszínrajzok előkészítése, a jelrendszer kialakítása. Helyszíni vizsgálati fázis: információk, adatok gyűjtése, helyszínrajzo(ko)n történő megjelenítése (rajzolás). Minden esetben jelenjen meg a gondatlanság, a rossz gyakorlat is! Értékelés: minden egyes térkép külön külön (indikátorokkal is),

106 Milyen térkép Melyik környezeti elemre készül térkép? Átnézeti térkép. Anyag (energia) áramok elemzése. Levegő. Víz (felhasználás, kibocsátás). Talaj. Hulladék. Zaj.

107 Települési elhelyezkedés Átnézeti térkép: Telephely elhelyezkedése, övezeti besorolás. Külső kapcsolatok (logisztika - bejáratok). Területhasználat (beépített és szabad terület, zöldfelület. Belső közlekedési utak. Rajzi megjelenítés! Számolás, becslés!

108 Települési elhelyezkedés Keressünk dokumentumokat: Helyszínrajzok A terület egyéb felmérései Az adott tevékenység érvényes engedélyei Gyűjtsünk információt Gépjárműpark (gépkocsi, teherautó ) Rendelkezésre álló parkoló terület Bejövő és kimenő gépkocsik eszállítók, kukásautók, dolgozók és gyfelek járművei)

109 Települési elhelyezkedés Kérdéslista kérdései például: Mely pontokon érintkezik az üzem a szomszédokkal? Mi a terület hivatalos besorolása (ipari övezet, belterület )? A cég tevékenysége milyen személy és teherforgalmat idéz elő? Milyen kapcsolatban vagyunk a környéken lakókkal? Mit rajzoljunk? Környező területek használata Utak és a forgalom iránya Különböző közlekedési módok szerepe, tak hálózata, mérete

110 Rajzi megjelenítés! Milyen térkép Anyag -és energiaáramok térképe: Bemenő anyagok (raktárak, tartályok, termelés, karbantartás, irodák stb.). Kimenő anyagok (forrásonként levegőbe, vízbe, zaj stb.) Jelentős tényező esetén (pl. zajterhelés) külön térkép!

111 Energia Keressünk dokumentumokat: Fogyasztás (kwh) számlák Karbantartási naplók Berendezések műszaki leírása Gyűjtsünk információt Energia típusa és használata Szigetelés Energiahatékonyság

112 Energia Kérdéslista kérdései például: 1. Hol vannak veszteségek és pazarlások? 2. Megfelelőek-e az elektromos berendezések? 3. Hol keletkezik hőveszteség? Mit rajzoljunk? Gépek elhelyezkedése Felesleges világítás Hővesztő helyek

113 Víz Keressünk dokumentumokat: Vízjogi engedélyek, díjak Víz és csatornaszámlák Vízi közművek alaprajza, ha van szennyvíztisztító, annak műszaki leírása Gyűjtsünk információt: Felhasználás (m 3 ), legfőbb vízfelhasználók (%) Éves tisztítószer felhasználás (liter) Egyéb vízszennyező tevékenységek Kibocsátott szennyvíz mérési eredményei

114 Víz Kérdéslista kérdései például: Hol magas a vízfelhasználás? Pazarlások? Hol kerülnek veszélyes anyagok a lefolyóba? Helyettesíthetők-e a vízre nézve veszélyes anyagok? Elképzelhető balesetek? Vannak-e költségmegtakarítási lehetőségek? Mit rajzoljunk? zon pontok, ahol folyadékokat önt ki valaki ízvezeték és csatornahálózat zennyvízkezelési eljárások

115 Levegő Keressünk dokumentumokat: Belső szabályozások, eljárások Bevallások Karbantartási naplók Gyűjtsünk információt: Szennyezőanyagok mennyisége, koncentrációja A szűrők és egyéb berendezések állapota Kellemetlen szaghatások A karbantartás gyakorisága

116 Levegő Kérdéslista kérdései például: Milyen a beltéri levegő minősége a cégnél? Milyen légszennyező források és hol találhatók? A szűrőket rendszeresen cserélik? Mikor volt az utolsó karbantartás? Mit rajzoljunk? Tetőnyílások és ventillátorok Főbb kibocsátási pontok, diffúz források

117 Talaj Keressünk dokumentumokat: Vészhelyzeti tervek Víz és egyéb tartályok, kádak a helyszínrajzon Veszélyes anyagok és hulladékok tárolóhelyei a helyszínrajzon Gyűjtsünk információt: Tartályok és kádak állapota, szivárgások Talaj áteresztőképessége Vízátnemeresztő felületek Alagsorok vizsgálata

118 Hulladék Hulladék áramok térképe: Gyűjtőedényzet helye (ipari nem veszélyes, veszélyes, kommunális), Átmeneti tároló helye. Belső szállítás iránya. Rajzi megjelenítés!

119 Hulladék Keressünk dokumentumokat: Belső szabályozások, eljárások Hulladék nyilvántartás rendszere Szállítójegyek, szállítói számlák Gyűjtsünk információt: Hulladékkategóriák (típus, fajta) Mennyiségek (ártalmatlanítás, jrahasználat, hasznosítás helyei, szintjei)

120 Hulladék Kérdéslista kérdései például: Milyen hulladékok és hol keletkeznek a cégnél? Milyen az előkezelés (hol gyűjtik, tárolják a keletkező hulladékot a cégnél? Az újrahasználat, hasznosítás helyei Mit rajzoljunk? Gyűjtők, tárolók elhelyezkedése, belső állítás iránya a helyszínrajzon! Rossz gyakorlat

121

122 Környezeti tényezők és hatások A környezeti indikátor: egy sajátos kifejezés, amely információt szolgáltat egyrészt egy szervezet fizikai környezeti teljesítményéről, másrészt a menedzsmentnek a szervezet környezeti teljesítményének javítására tett intézkedéseiről, továbbá a környezet helyi, regionális, nemzeti vagy világméretű állapotáról.

123 Az ISO szabvány modellje Intézkedés Döntés Az értékelési program javítása llenőrzés Felülvizsgálat A javítási lehetőségek számbavétele Az értékelés megtervezése célok elvárások erőforrások eljárások Tervezés Adatok, információk Eredmények, kommunikáció Az értékelés lefolytatása Adatgyűjtés Adatok elemzése, átalakítása Eredmények Jelentés készítése Végrehajtás

124 Környezeti teljesítmény értékelés Környezeti Teljesítmény Indikátor Működési Teljesítmény Indikátor Menedzsment Teljesítmény Indikátor Környezeti Állapot Indikátor Input Indikátor Output Indikátor Rendszer Indikátor Működési Területi Indikátor Anyagok Energia Víz Megújuló erőforrások em megújuló erőforrások Logisztika & zolgáltatások Nem termelési outputok a levegőbe, vízbe, talajba Termékteljesítmény Logisztika & Szolgáltatások Környezeti Célok, előirányzatok Menedzsment Beruházások Politikák & Szervezet Eljárások Képzés Jogi Kommunikáció követelmények Belső szabályozás Panaszok Nemmegfelelőségek Környezeti költségek/hasznok szabványok Környezeti állapot indikátor, beleértve a levegő, talaj, víz, növényvilág, állatvilág, élőhelyek, esztétika, örökség, kultúra

125 A működési KTI-k kiválasztásának szempontjai A működéssel összefüggő indikátorok közül vegyünk egy telephely energiafelhasználására vonatkozó példákat : abszolút (pl. kwh villamosenergia), relatív (pl. kwh/tonna késztermék), normalizált (többféle energiaadat átalakítása egységesen MJ-ra), súlyozott (ár, környezeti hatások stb.), aggregált (pl. energiafelhasználás környezeti hatásainak dimenzionálására a kibocsátott kg CO2/év) és minőségi (pl. felhasznált energiahordozó).

126 Működési teljesítmény indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük először az abszolút mutatókat, példaként a következőket (input indikátorok): a termelő és kiszolgáló folyamatokba belépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben felhasznált alapanyagok, segédanyagok fajtánként természetes mértékegységben, felhasznált energia fajtánként természetes mértékegységben, felhasznált egyéb természeti erőforrások (víz)

127 Működési teljesítmény indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül további abszolút mutatók, példaként a következők (output indikátorok): a környezeti elemekbe történő szennyező anyagok kibocsátása fajtánként természetes mértékegységben levegőbe történő kibocsátás indikátora (a termelő és kiszolgáló folyamatokból légszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben), vízbe történő kibocsátás indikátora (a termelő és kiszolgáló folyamatokból vízszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben),

128 Működési teljesítmény indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül további abszolút mutatók, példaként a következők (output indikátorok): hulladék mutatók a termelő és kiszolgáló folyamatokból hulladékként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben (kommunális, termelési), zajterhelési mutató a termelő és kiszolgáló folyamatok okozta zajterhelés.

129 Működési teljesítmény indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük példaként a következő relatív mutatókat (output indikátorok): légszennyezési mutató (a termelő és kiszolgáló folyamatokból légszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben, viszonyítva a bevitt anyagok mennyiségéhez), vízszennyezési mutató (a termelő és kiszolgáló folyamatokból vízszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben, viszonyítva a bevitt anyagok mennyiséghez.

130 Működési teljesítmény indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül további relatív mutatók, példaként a következők (output indikátorok): hulladék mutatók a termelő és kiszolgáló folyamatokból hulladékként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben (kommunális, termelési), viszonyítva a bevitt anyagok mennyiségéhez, fajlagos hulladékmennyiség keletkezett hulladék (kg), viszonyítva a gyártott

131 Menedzsment teljesítmény indikátorai A menedzsment tevékenységével összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük példaként a következő abszolút mutatókat: környezetvédelmi bírságok mutatója kirótt és kifizetett bírságok száma, értéke, környezetvédelmi panaszok mutatója a környezetvédelmi panaszok száma és területe.

132 Menedzsment teljesítmény indikátorai A menedzsment tevékenységével összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük példaként a következő relatív mutatókat: környezetvédelmi beruházások mutatója a környezetvédelmi beruházások értéke, viszonyítva a vállalati összberuházáshoz képest, környezetvédelmi üzemelési költségek mutatója a környezetvédelmi üzemelési költségek nagysága, viszonyítva a vállalati üzemelési költségek nagyságához.