Kormányhivatal Munkaügyi Központja. Csongrád megye. Készítette: Fejes Ágnes elemző

Átírás

1 Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS IV. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző

2 TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET BEMUTATÁSA... 3 Foglalkoztatási adatok Csongrád megyében...3 A KORÁBBI JELZÉSEK REALIZÁLÓDÁSA, AZ ÁLLÁSKERESŐK LÉTSZÁMADATAI... 5 A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP VÁRHATÓ TENDENCIÁI... 6 Felvételek...7 Leépítés...7 Ellentétes irányú létszámmozgások...7 AZ EGY ÉV MÚLVA VÁRHATÓ TRENDEK... 8 ÉV KÖZBEN VÁRHATÓ TRENDEK CSONGRÁD MEGYÉBEN... 9 A MEGYE ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA EGYÉB INFORMÁCIÓK Munkaerő-igények kielégítésének forrásai MÓDSZERTAN FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK TÁBLÁZATOK A 100 FŐ FELETTI GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK INTERJÚINAK KIRENDELTSÉGI TAPASZTALATAI

3 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási jelentés A munkaerő-piaci helyzet bemutatása Foglalkoztatási adatok Csongrád megyében Csongrád megye lakónépessége a KSH adatai szerint január 1-én 419,4 ezer fő volt, mely két és félezer fővel alacsonyabb az egy évvel korábbi létszámtól. A KSH munkaerő-felmérése alapján III. negyedévében a megye éves népességének 56 %-a, 181,8 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak körébe. Közülük 161 ezren foglalkoztatottként, 20,8 ezren pedig munkanélküliként voltak jelen a munkaerőpiacon. Az előző év azonos időszakához képest a foglalkoztatottak száma mintegy másfél ezer fővel, 0,9 százalékkal kevesebb, az előző negyedévhez képest 2,6 ezer fővel, 1,6%-kal több. A munkanélküliek száma 3,6 ezer fővel, 21 százalékkal emelkedett egy év alatt, az előző negyedévitől is hasonló mértékkel tér el. A munkanélküliségi ráta 11,4 %-os a megyében, 1 %-ponttal haladja meg az országos átlagot. Aktivitási adatok III. név Jelen negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben 556 munkáltató vett részt, illetve szolgáltatott adatot, melyek szeptember 30-i foglalkoztatotti létszáma összességében fő volt. Ezen érintett cégek jellemzően (46 %-ban) kisfoglalkoztatók. A foglalkoztatottak fele ugyanakkor a nagy (249 fő feletti) létszám-kategóriájú cégeknél állnak alkalmazásban mintánkban, e cégek foglalkoztatnak a megyében több mint húszezer főt. 556 cég és 40,3 ezer fő foglalkoztatott adataival számoltunk felmérésünk során 3

4 A felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatott létszámuk megoszlása Csongrád megyében (közfoglalkoztatással együtt) Nagyfoglalkoztatóink legnagyobb számban feldolgozóipari cégek és a humánegészségügy, szociális ellátás területén foglalkoztatók, de az oktatás; a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazataiból is több nagyfoglalkoztató adataival számolhattunk, földrajzi elhelyezkedésüket tekintve legnagyobb hányadban (63 %-ban) Szegedről. Hódmezővásárhelyen 5, Makó térségéből 3, Szentesen és Kisteleken egy-egy nagyfoglalkoztató jelzéseivel találkoztunk, a feldolgozóipari és az egészségügyi ágazatból. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja 4

5 Ágazatokat tekintve a válaszadók legnagyobb számban a feldolgozóipar és a kereskedelem, gépjárműjavítás ( cég) területéről kerültek ki. A közszféra területéről (közigazgatás, oktatás, humán- egészségügy) 89 intézmény válaszait rögzítették a kirendeltségek. A KSH adatai szerint legtöbb foglalkoztatott a feldolgozóipar területén (23 %), és az oktatás területén (17%) dolgozik. A válaszok alapján túlreprezentáltnak tekinthető az oktatás, a vízellátás, szennyvíz gyűjtése tevékenység, alulreprezentáltnak tűnik az energetikai szektor, a szálláshely, vendéglátás, az információ, kommunikáció, és az építőipari ágazat területe is. A korábbi jelzések realizálódása, az álláskeresők létszámadatai Egy negyedévvel korábban erre az időszakra kisebb mértékű, 0,7 százalékos, 268 fős foglalkoztatotti létszámnövekedést jeleztek (akkor megkérdezett) munkáltatóink, ez III. negyedév végére főt jelenthetett volna. Jelen megkérdezettjeink száma az előző negyedévi 521 helyett 556 cég lett. Ebből is adódóan a foglalkoztatottak száma fő lett. Azon munkáltatóinknál, akik mindkét megkérdezésünkre válaszoltak, 3,2 %-os, mintegy fős emelkedést mértünk az e körben jelzett 0,1 %-os, 36 fős emelkedés helyett az elmúlt negyedévben. Ha kivesszük a közfoglalkoztatottak számát, akkor 1,6 %-os, 523 fős létszámnövekedés következett be az e körben jelzett 0,4 %-os bővülés helyett. az elmúlt negyedévi jelzések a tényszámok tükrében Csongrád megyében, a III. negyedév végi fős álláskereső létszám 46 fővel volt több az egy negyedévvel korábbinál és fővel, 5,5 %-kal haladta meg az egy évvel korábbit is III. negyedévében összességében fő kérte nyilvántartásba vételét a megye 7 munkaügyi kirendeltségének valamelyikében (regisztrációba lépők száma), mely 25 %- kal több a megelőző negyedévinél, illetve 225 fővel, 3 %-kal haladta meg az előző év azonos időszakát is. A nyilvántartott álláskeresők főbb megoszlási adatai szeptember 5

6 Munkaerő-gazdálkodási felmérésünk többéves múltra tekint vissza, így lehetőségünk van az egy évvel korábbi jelzések tényszámokkal való összevetésére is. A harmadik negyedévének végén a felmérésben résztvevők egy évre szóló előrejelzésükben 0,1 százalékos visszaesést vártak. Akkor 476 munkáltatót kérdeztek, az akkori foglalkoztatotti létszám 38,5 ezer fő volt. Ehhez képest kisebb mértékű, mintegy ötszáz fős, 1,3 %-os bővülés látszik. Az akkori és a jelenleg is válaszoló munkáltatóink az akkori ismeretük birtokában 0,3 százalékos létszám visszaesést prognosztizáltak egy évre előre. Ebben a körben a bázis időszakinál 4,8 százalékkal alacsonyabb foglalkoztatotti létszám realizálódott a megyében. A bekövetkezett létszámváltozás tehát meghaladta az előre jelzett mértéket. Az elmúlt évi jelzések a tényszámok tükrében A következő három hónap várható tendenciái Felmérésünk eredménye szerint december végére Csongrád megye foglalkoztatotti létszáma várhatóan alig változik, minimálisan csökken: munkáltatóink az év végére 193 fős, 0,5 %-os létszám visszaeséssel számolnak a szeptember végi állapothoz képest. Ebben a közfoglalkoztatottak létszáma is szerepelt. Ha levesszük a közfoglalkoztatottak számát, akkor a munkáltatók a megyében + 3 fős eltérést jeleznek a következő három hónapban. Egy évvel ezelőtt a válaszadók 871 fős, 2,3 %-os csökkenést prognosztizáltak a következő 3 hónapra. A mostani felmérés adatai szerint a megyén belül Kisteleken 6,1 %-os, Csongrádon 4 %-os, Makón 3 %-os Mórahalmon 2,8 %-os, Szentesen 0,8 %-os, létszámcsökkenés várható. Hódmezővásárhelyen 3,2 %-os, Szegeden 0,2 %-os a növekedés mértéke. Ágazatokat tekintve pozitív irányú létszámváltozást a feldolgozóipar és az építőipar területéről jeleztek a munkáltatók. Az építőipar területén látszik összességében 233 fős, a feldolgozóipar ágazatban 133 fős létszámbővülés. Az ágazatok többségére inkább a kis létszámú létszámváltozás, stagnálás a jellemző. Csökkenés a közigazgatás, oktatás ágazatokból várható. A cégek mérete szerint vizsgálva a létszámmozgásokat, a csökkenés mértéke a mikro vállalkozásoknál közel 10 %-os, ez - 86 főt jelent. A kis vállalkozások 0,8 %-os létszám növekedése 53 főt jelent az előrejelzések szerint. A közepes szervezetek A foglalkoztatottak számának minimális visszaesése várható 6

7 megkérdezettjei 1,8 százalékos, 218 fős csökkenéssel kalkulálnak. A 250 fő feletti gazdálkodók e három hónapban nem igazán számolnak létszámváltozással, 55 fős, 0,3 %-os emelkedés várható. Összességében (közfoglalkoztatással együtt) a korábbi negyedévinél nagyobb számú (annak duplája) kiáramlást: fős kilépő létszámot (munkaviszony megszűnést); és az előző negyedévivel nagyobb, attól 30 %-kal magasabb beáramlást: fős belépő létszámot (munkaviszony létesítést) jeleztek a vizsgált cégek Csongrád megyében. A megye nemzetgazdasági ágankénti struktúrájának 1 figyelembevételével korrigált munkáltatói előrejelzések szerint a megye foglalkoztatotti létszáma IV. negyedév végére 0,4 százalékkal szűkülhet a szeptemberi adatokhoz képest, ami 0,1 %-ponttal alacsonyabb a megkérdezetti körünk ilyen irányú előrejelzésével összehasonlítva. Felvételek Jelen felmérésünkkor felkeresett és választ is adó 556 munkaadó 15 %-a (85 cég) tervez létszámbővítést a megkérdezést követő három hónapon belül. Egy évvel korábban ez a részarány 20 %-os volt. Felvételeket legnagyobb számban kubikus (194 fő), takarítók, intézménytakarítók (160 fő), egyéb, egyszerű szolgáltatások (105 fő), gumitermék-gyártó gép kezelője (83 fő) munkakörökben jeleztek a munkáltatók. Javuló pozíciójúnak tekinthetők a jelzések szerint az üveget gyártó gépkezelők, bolti eladók irodai adminisztrátorok is, bár létszámában kisebb kört érintve, mint a korábban említettek. Leépítés A felkeresett és számunkra adatokat szolgáltató szervezetek egy hatoda, 16,7 százaléka számol létszámcsökkenéssel az elkövetkező három hónapban. (Egy évvel ezelőtt a megkérdezett cégek 20 %-ban nyilatkoztak ekként.) Munkaviszony megszűnésekre legnagyobb számban egyéb egyszerű szolgáltatások (305 fő), takarítók, intézménytakarítók (237 fő), lakatos (39 fő) portás, telepőr (38 fő) esetében számíthatunk. Ellentétes irányú létszámmozgások Pozitív és negatív irányú létszámmozgást jeleztek több munkakörből is, ahol a felvételek és elbocsátások egyenlege ugyan szerényebb, de a fluktuáció a cserélődő III. negyedévben a 4 főnél többet foglalkoztató cégeknél alkalmazásban állók számának nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 7

8 létszám, esetleg a lejárt határozott idejű szerződések meghosszabbítása már említést érdemelő létszámot érint. Ilyen foglalkozásúként említhetők az egyszerű ipari foglalkozásúak, bolti eladók, rakodómunkások. Összességében véve a felvételi várakozások (1 202 fő) erősebbek, a munkaviszony megszűnések (1 395 fő) elmaradnak az egy évvel korábbitól, a nettó egyenlegük (-193 fő) 22%-a az előző évi -871 fős egyenlegnek. Az egy év múlva várható trendek Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésünk alapján Csongrád megye munkáltatói a távlati tervek tekintetében kisebb növekedéssel számolnak: a megye foglalkoztatotti állományát III. negyedév végére a jelenleginél 0,8 százalékkal magasabbra prognosztizálták. Ez létszámban +325 főt jelenthet a megyében, összességében fős foglalkoztatotti létszámot a megkérdezettek körében. Egy évvel korábban erre a kérdésre pesszimistább választ adtak a megyében a megkérdezett munkáltatók, 0,1 %-os, 58 fős létszám csökkenést prognosztizáltak egy évre előre. Megyén belül Hódmezővásárhely térségében 4,8 %-os, Makó térségében 2,1 %-os Kisteleken 1,6 %-os foglalkoztatotti létszám emelkedéssel számolhatunk. Szentesen 1,1 %-os, Szegeden 0,5 %-os bővülés realizálódhat egy év alatt, 2013.III. negyedév végére. Csongrád térségében 4,8 %-kal, Mórahalom térségében 6,9 %-kal esik vissza várhatóan az állományi létszám egy év távlatában. Ha a közfoglalkoztatásban érintetteket nem számoljuk, akkor a csongrádi térségben eshet vissza a válaszadások szerint a foglalkoztatottak száma, a többi térségben 0,4-2,8 % közötti növekedés várható. Ágazatokat tekintve csökkenés egy év alatt a közigazgatás, az oktatás, pénzügy, vízellátás területén mutatkozik, amely mintegy 1-7 %-os visszaesést jelenthet ezeken a területen. A mezőgazdaság, energetika, szállítás, raktározás szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén szinte változatlan létszámot prognosztizálnak a megkérdezett munkáltatók. a foglalkoztatottak száma várhatóan kisebb mértékben nő egy év távlatában 8

9 A feldolgozóipar várható létszámfelvétele 3,4 %, mely 386 fő létszámtöbbletet jelenthet, illetve az építőipar területén is 219 fős létszámbővüléssel kalkulálnak a munkáltatók. A megkérdezett cégeink 22 %-a növekvő foglalkoztatotti létszámot jelzett III. negyedévének végére, s 16,7 %-uk, egy hatoduk számol csökkenéssel. Az általuk prognosztizált létszámnövekedés és csökkenés egyenlege fő. A cégek méreteit tekintve a mikro- és a közepes méretű cégek 0,4-0,5 %-os létszámnövekedésben bíznak az elkövetkezendő egy év során, a kis cégek 0,9 %-os létszámbővülést irányoztak elő. A nagyméretű cégek foglalkoztatotti létszáma várhatóan 0,5 %-kal, mintegy 200 fővel emelkedhet. Év közben várható trendek Csongrád megyében 9

10 A megye álláskínálatának bemutatása július-szeptember időszakban munkaügyi szervezetünkhöz megyei szinten főre vonatkozó állásajánlat érkezett, így az időszak elején meglévő álláshellyel együtt álláshelyet tudtunk felkínálni a negyedév során, szinte ugyanannyit, mint egy negyedévvel korábban. Mintegy 30%-os mértékben maradunk el az egy évvel korábbi munkaerőigények számától, amikor is a rendelkezésre álló álláshelyek száma meghaladta a 8 és fél ezret. Közel hatezer felkínált álláshely a negyedév során Az időszaki álláshelyek fele szegedi munkavégzésre irányult, 16 %-a hódmezővásárhelyi, 13 %-a makói munkahely volt. Az állások 60 %-ához támogatást is igényeltek munkáltatóink (jellemzően közfoglalkoztatás támogatását célozva). A negyedéves állásbejelentések 58 %-ának betöltéséhez elég az általános iskolai végzettség. A rendelkezésre álló álláshelyek közel 30 %-a ipari területről (beleértve az építőipart is), közel tíz százaléka a kereskedelmi ágazatból származott, több mint 30 %-a közfoglalkoztatottak elhelyezésére irányult. 10

11 Egyéb információk Munkaerő-igények kielégítésének forrásai Jelen felmérésünk során megkérdeztük munkáltatóinkat arról is, hogy cégük jellemzően mely forrásból elégíti ki munkaerőigényét. A megkérdezett munkáltatók leggyakrabban, - a válaszadók 47 %-a a munkaügyi kirendeltséget keresik meg munkaerő-igényük feltöltéséhez. A válaszadók között népszerű az ismerősök, munkatársak ajánlása, vagyis az informális csatornákat is előszeretettel használják (15 %), illetve ennél kicsit nagyobb mértékű a helyi újságokban való hirdetés is (18 %). Leggyakoribb munkaerő-igény kielégítési forrás a munkaügyi kirendeltség és az újsághirdetések is A cégen belüli (belső) hirdetés, az informális csatornák, illetve a pályáztatás módszerével a fentieknél kisebb mértékben, de alkalmanként élnek a munkáltatók. Munkaerő-közvetítő, kölcsönző magán cégek igénybevétele csak minimális mértékű és az internetes álláshirdetések gyakorisága is alacsonynak mutatkozik a megkérdezettek között. Szeged, december 19. Dr. Zámbó Anita igazgató 11

12 Módszertan A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a Magyar Köztársaság munkaügyi szervezete, amely az elmúlt években jelentős modernizáción ment keresztül. A modernizációs folyamat során olyan eszközöket kísérleteztünk ki és vezettünk be, amelyek több információval szolgálnak partnereinkről, és több hasznos információt adnak vissza számukra a környező munkaerőpiacról. Ezen eszközeink közül az egyik meghatározó a negyedévente elvégzett, gyorsan kitölthető, egy oldalas felmérés, a munkaerő-gazdálkodási adatlap, mely ez alkalommal a szeptember 30- i, valamint az egy negyedévvel, illetve az egy évvel későbbi foglalkoztatotti állományra kérdez rá. Az adatfelvétel időszaka: október. A felmérésben kirendeltségeinkkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, így a mérés eredménye és az itt bemutatott adatok nem tekinthetőek reprezentatívnak, azaz nem jellemzik megyénk munkaerőpiacának egészét. Elemzésünk a válaszadó szervezetek válaszain alapul. Fogalmi meghatározások Munkaerő-felmérés fogalmai (KSH fogalmi rendszere) A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést, a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; azok a nyugdíjasok, járadékosok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg 12

13 (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. ÁFSZ fogalmi rendszerében: Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 13

14 Táblázatok A mintavételi kör megoszlása nemzetgazdasági áganként és cégméret szerint A mintavételi kör munkaerő-piaci körzetenként 14

15 Közfoglalkoztatással együtt A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai cégméret szerint 15

16 16 Közfoglalkoztatás nélkül

17 17 Közfoglalkoztatás

18 A mintavételi körben várható létszámmozgások Csongrád megyében 2012.IV. negyedévében FEOR-onként 18

19 19

20 20

21 A 100 fő feletti gazdálkodó szervezetek interjúinak kirendeltségi tapasztalatai (2012. október 10-i első jelentésünk folytatása) Szegedi Kirendeltség év III. negyedévében is kiemelt feladatként kezelték a foglalkoztatói kapcsolattartást, ezen belül is a 100 fő feletti gazdálkodó szervezeteknél tett személyes látogatásokat. Szegeden a vizsgált időszakban 16 munkáltatót kerestek fel. A növekedés újraindítása és a foglalkoztatás növelése jelenti a legfontosabb gazdaságpolitikai feladatot az elmúlt évtized lassú magyar növekedését és gazdasági válságát követően. A makroszintű növekedés és a foglalkoztatási helyzet javításának a kulcsa a vállalati versenyképesség növekedése. Mivel a magyar gazdaság növekedési forrásai korlátozottak, a nagyvállalatok helyzete is nehéz. A csökkenő kereslet miatt fejlesztésre is kevesebb jut. Szinte mindenhol érezhető a gazdasági visszaesés, amely érintette az ágazatok összességét, több munkáltatónál csökkent a foglalkoztatottak száma. Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdaság: az ezen a területen megkérdezett kft gazdasági helyzetét nem ítélte stabilnak, bár statisztikai állományi létszámuk az elmúlt évhez viszonyítva nem változott. Zöldség és gyümölcs termesztés a fő profiljuk, fólia sátraikat a termálvizek segítségével fűtik. Kapacitásuk nem teljesen kihasznált (80 % körüli). Ennek oka elsősorban a belföldi kereslet hiánya, másodsorban a külföldi vevők hiánya. A piacképesség megtartása érdekében folyamatos fejlesztésre van szükségük, ezzel azonban nagyon óvatosan kell bánniuk, mert tevékenységüket nagyban befolyásolja az időjárás, ami előre nem tervezhető, és az általános gazdasági helyzet is óvatosságra inti őket. Létszám felvételt nem terveznek, a téli hónapokban az időszakos munkavégzés miatt, ha nem is számottevő, de elbocsátás is elképzelhető. Ipar (bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz- gőz, vízgazdálkodás): ebben az ágazatban felkeresett egyik foglalkoztató 100 %-ban külföldi tulajdonban működik, a külföldi tőke jelenléte és az exportértékesítés pozitív irányba befolyásolta a nagyvállalkozás helyzetét. A cég gazdaságpolitikája hosszabb távon jelentősen hozzájárulhat a tartós munkahelyek létrejöttéhez és a gazdasági növekedéshez. Gazdasági helyzetük az előző évi megrendelések, szerződéskötések számától függ (ezért 2013-ra vonatkozó terveikről csak tájékoztató jelleggel beszéltek), illetve technológiai beruházások megvalósítását tűzték ki célul. A foglalkoztatottak létszáma az előző évekhez viszonyítva nem csökkent, az alacsony iskolai végzettséggel betölthető munkakörökben volt a legmagasabb a létszámmozgás, amit rövid időn belül képesek voltak pótolni. (Ehhez minden esetben igénybe vették szolgáltatásainkat munkaerőigényeik betöltéséhez minden esetben kérik kirendeltségünk segítségét) A sütőipari cég létszáma évek óta változatlan. Mivel sok kis pékség nyitott a városban, így termékválasztékuk bővítésével próbálják versenyképességüket fenntartani. Az alapanyagok árnövekedése egyre nagyobb áremelést eredményez, ami nem tesz jót a piacnak. A jövőképük egyáltalán nem nevezhető pozitívnak, de próbálnak talpon maradni. A gumigyártással foglalkozó munkáltató gazdasági helyzetét kielégítőnek ítélte. Piaci versenyképességük megőrzését jó minőségű termékeik garantálják. A szerszámgyártással foglalkozó vállalkozás gazdasági helyzetüket jónak ítélte. Megrendeléseik állandóak, piaci pozíciójuk évek óta stabil. Főként külföldi megrendeléseik vannak, piaci partnereik száma folyamatos bővül. Létszám állományukban nagyobb bővítést terveznek végrehajtani, melyhez kérték kirendeltségünk segítségét. Építőipar: Az építőipari tevékenységet több éve bizonytalanság jellemzi. A körbetartozás nagymértékű, a kevésbé tőkeerős cégek nagy számban felszámolódnak. A térségünket érintő nagyberuházások befejeződtek (pl. Szegeden a villamoshálózat korszerűsítése), a lakásépítés 21

22 mértéke lassul, az ingatlanpiac recessziója mélyül. Panaszkodtak a megbízható munkaerő hiányára, ez általános jellemzője az építőiparnak. Az éves terveket a beruházások elvégzésére kiírt pályázatok elbírálása határozza meg, a belföldi megrendelések száma jelentősen visszaesett. Kereskedelem: ebben az ágazatban meglátogatott cég gazdasági helyzetüket kielégítőnek ítélte. A jelenlegi gazdasági eredmények megtartása a cél. Tapasztalatuk szerint a munkavállalók egyre inkább megbecsülik a munkájukat és jól terhelhetők. A felkeresett munkáltatók nagy része a tavalyi évhez viszonyítva nehezebb gazdasági évet zárt. Kevés kivétellel nagyarányú létszámfelvételt nem terveznek, a megrendelésektől függő foglalkoztatók nem tudnak tervezni a jövő évre. A gazdasági válság negatív hatásait szinte mindenki érzékelte, a jövőt tekintve túlélésre küzdenek, de bizakodóak. A foglalkoztatók igénybe veszik és ismerik szolgáltatásainkat, munkaerő-piaci kérdésekben szívesen egyeztetnek kapcsolattartóinkkal. Kirendeltségünk továbbra is is kiemelt figyelmet szentel a 100 fő fölötti foglalkoztatókkal történő kapcsolattartásra. Hódmezővásárhelyi Kirendeltség: Kirendeltségünk illetékességi területén minden 100 fő felett foglalkoztató munkaadóval (100 főhöz közeli) a kapcsolat felvétel megtörtént. A felkeresett 14 munkáltató (amelyek 100 fő feletti foglalkoztatóként említhető) között jellemző a stagnálás, létszámban 1-2 fő eltéréssel, de ugyanolyan szinten foglalkoztatnak munkavállalókat. Egy foglalkoztató volt, ahol jelentősebb leépítés is szóba került, ők igénybe is vették a munkahelymegtartó támogatást, így szinten tudják tartani a foglalkoztatottak számát. Visszajelzéseik gazdasági helyzetük, stabilitásuk, termelési kapacitásuk kihasználtsága tekintetében kevéssé pozitív. Több foglalkoztató jelezte ezek közül, hogy a határozott időre kötött szerződéseket a megrendelések függvényében kívánják meghosszabbítani az év hátralevő részében is és a működésük egészére vonatkozóan jellemző, hogy a termelésingadozástól függ ez a létszám (4 közülük teljes egészében külföldi tulajdonosi körrel bír, sok esetben a helyi vezetés csak 1 hónapra látja előre az adott gyáregység termelési kapacitására vonatkozó megrendeléseket). Talán legstabilabbnak-tervezhetőbbnek jelenleg a mezőgazdasági foglalkoztatók bizonyulnak. A meglevő földterület alapján a műveléshez, illetve az ehhez kapcsolódó ágazatoknál a szükséges létszámot évek óta tudják tartani, illetve ott tudnak a fejlesztésekre is gondolni. A mezőgazdasági foglalkoztatók egy részénél egyre több a határozott idejű foglalkoztatás, ezzel próbálják az idénymunkákat megoldani. Ami még nagyon fontos a mg-i foglalkoztatókról, hogy jellemzően tanyaközpontokban, a nagyobb településektől min km-re vannak a telephelyeik, az ott élőknek szinte csak ez az egyetlen munkalehetőségük, ha ez sem lenne, akkor még a közfoglalkoztatásban sem igazán tudnának munkát vállalni. Az év során a fenti munkaadói kört több alkalommal a napi feladatainkhoz, TÁMOP 1.1.1, TÁMOP programokhoz, állásfeltárás kapcsán a kommunikációs csatornák valamelyikén a fentieken túl is felkerestük, igyekezve a személyes kapcsolattartásra helyezi a hangsúlyt. Makói Kirendeltség: A CSMKH Munkaügyi Központja Makói Kirendeltségének illetékességi területén nyolc 100 fő feletti létszámot foglalkoztató munkáltató működik. A cégekkel jó kapcsolatot alakítottunk ki. A foglalkoztatói látogatások során törekedtünk a hatékony és eredményes együttműködés 22

23 kialakítására. Nagy hangsúlyt fordítottunk a bizalmas, szakmai jellegű kapcsolatok kiépítésére és ápolására. Az adott munkáltatók aktívan vesznek részt a Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapjának kitöltésében. Öt munkáltató vállalta az adatszolgáltatást a Rövidtávú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúrakutatáshoz. A gyáraknál a létszám a megrendelésektől függően változhat. Szentesi Kirendeltség: A 100 fő feletti létszámot alkalmazó munkáltatókkal rendszeres, néha szinte napi kapcsolatban állunk. Ezért a munkaerő gazdálkodásáról vannak információink. A kapcsolattartás elsősorban telefonos kapcsolatra korlátozódik, de az idei évben szeptember, október hónapokban a munkaerő-piaci prognózis elkészítésekor személyes találkozások is létrejöttek. Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb munkáltatóink viszonylag stabil rendelésállománnyal dolgoznak, ezért a közeljövőben nem terveznek létszám leépítést. Ugyanakkor elmondható, hogy sajnos nagyobb fejlesztéseket sem terveznek, így a munkaerő felvétel egyelőre a fluktuációra hagyatkozik. Kisteleki Kirendeltség: A Kisteleki Kirendeltség munkatársai 11 munkáltatót kerestek fel személyesen a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés készítése céljából. A kirendeltség vezetője a kistérség egyetlen 100 fő feletti, s minden 50 fő feletti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező céghez elkísérte a munkatársakat. A felkeresett munkáltatók mindegyike teljes körűen teljesítette az elvárt béremelést január 1-től. A kábelgyártással foglakozó 100 fő feletti létszámmal dolgozó cég bízik a létszámának megtartásában. Várhatóan a cégcsoport más gyáregységeiből hozzájuk kerülő gépek, ha létszámbővítést nem is, de a létszám megtartását biztosítja. A munkáltatónál a szociális juttatások, valamint a kistérség vonatkozásában viszonylag magas kereseti lehetőség miatt tapasztalataik szerint csökkent a fluktuáció. 50 fő feletti létszámot foglalkoztató cégek közül az azonos tulajdonosi körrel működő két mezőgazdasági tevékenységet folytató cég a beruházásokat, a fejlesztéseket önerőből valósítja meg, támogatást nem igényeltek. Mindkét cég a mezőgazdasági munkák idényjellege miatt két év óta egyszerűsített foglalkoztatással alkalmazza a munkavállalók zömét. Létszámleépítést nem terveznek, a nehéz gazdasági körülmények ellenére fejleszteni tudtak. (9 új fóliaházat építettek.) A vízgazdálkodással és vízmű hálózatok építésével foglalkozó cégcsoport a - munkaügyi kirendeltség munkaerő közvetítő tevékenységét kiemelve START kártyák kedvezményével foglalkoztatja az újonnan felvett munkavállalókat. A cégcsoport évekre előre rendelkezik megrendeléssel, így várhatóan a munkák előrehaladtával létszámfelvétel is várható. Egy, a sajtgyártással foglalkozó cég bízik a jelenlegi létszámuk megtartásában. A következő évre is rendelkeznek megrendeléssel, a piaci részesedésük stabil, ugyanakkor remélhetőleg a tejárak emelkedése miatt nem kell létszámcsökkenésre számítaniuk. Az elsődlegesen kereskedelemmel foglalkozó munkáltató a meglévő létszámát kívánja megtartani, létszámbővítéssel és létszámleépítéssel nem számol. Elkészült beruházásaihoz uniós pályázati forrásokat vett igénybe. 23