(3?f4I/l OKT g, Dr. Csáky András országgyűlési képviselő úr részére Képviselői Irodahá z Budapes t. Tisztelt Képviselő Úr! tájékoztatást adom:

Átírás

1 EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM MINISZTER rornáng~zásyr : Érkezett : (3?f4I/l 2007 OKT g, Válasz a K/ számú írásbeli kérdésekre Iktatószám: / / O ÜI Dr. Csáky András országgyűlési képviselő úr részére Képviselői Irodahá z Budapes t Tisztelt Képviselő Úr! A K/ számon benyújtott írásbeli kérdéseire a következ ő tájékoztatást adom: K/3972. Mi lesz ennek a vége? I. 1. A társadalombiztosítás átalakítását követően, a megalakuló pénztárak részére is megmarad ez a lehetőség (kamatmentes hitel nyújtása az egészségügyi ellátás folyamatosságának biztosításárat? Az egészségügyi ellátás folyamatos finanszírozásának garantálásához az ellátási kiadáso k teljesítésének zavartalanságát biztosítani kell. Ez a feladat terveink szerint a pénztárak megalakulása után is a Kincstár feladata marad, mert az egészségügyi ellátások finanszírozása ne m függhet a járulék-folyószámla országon belüli ingadozásától. Ennek érdekében a Kincstár hóközben el őleget nyújt az egészségügyi ellátások (fejkvóta) finanszírozására, azaz, az eddig működő járulékmegel őlegezési rendszer értelemszerűen fennmarad. Javaslatunk szerint a pénztárak indulásakor a szolgáltatások finanszírozásának pénzforgalmi rendje gyakorlatilag nem változik. A járulékokat változatlanul az APEH szedi be, a kiutalásokat a Kincstár útján finanszírozza a rendszer. Az OEP jogutódja, az Alapkezelő a pénztárak biztosítotti állománya alapján számolja ki az adott pénztárra jutó fejkvótát, havi bontásban, amelyr ől elvi folyószámlát vezet. Az elvi folyószámla bevételi oldala a teljes kör ű egészségügyi ellátás fejkvótája, a kincstári oldal a pénztárhoz tartozó biztosítottak által ténylegesen igénybe vett pénztár által autorizált szolgáltatások díjtételei adják. 1

2 2. Amennyiben nem, és a pénztárak hitel felvételére kényszerülnének, arra kapnak-e állami garanciát vagy kamattámogatást? Amennyiben a pénztár a fejkvótáját adott hónapban túlkölti, akkor a túlköltést elképzelésein k szerint a biztonságok működést garantáló pénztári tőketartalék terhére kell finanszírozni. Hitelfelvételi lehetőségük korlátozott. Kellően hosszú átmeneti idő után, amikor a pénztárak működése bejáratódott és a saját informatikai rendszerüket kialakították, a fejkvóta pénzforgalmi kezelése átkerül a pénztárakhoz. A járulék beszedés és a járulék-folyószámla kiegyenlítés rendszere azonban változatlan marad. K/3973. Mi lesz ennek a vége? II. 1. Az OEP helyébe lépő pénztárak kizárólag kötelező egészségbiztosítási tevékenységet végezhetnek, vagy tevékenységük kitegedhet az önkéntes és/vagy kiegészítő biztosításokra is, esetleg más biztosítási tevékenységre? A megalakuló pénztárak els ődleges feladata a kötelez ő egészségbiztosítási tevékenység, ezen belü l az ellátás megszervezése és a finanszírozás. Terveink szerint, ezen túlmenően kiegészítő jellegű biztosítási tevékenységek ún. ügynöki jellegű feladatát láthatják el, ez azonban nem kötelező. 2. Amennyiben igen, milyen módszert kívánnak alkalmazni, hogy az együttes szolgáltatások nyújtásának segítségével lehetővé váló esetleges kockázat szelekciót megakadályozzák? A törvénytervezet szerint a kiegészít ő jellegű egészségbiztosítási szolgáltatásokat megvásárl ó biztosítottakat preferáló szelekció tiltott, a pénztárak kötelesek valamennyi hozzájuk be- vag y átjelentő biztosítottat fogadni. Egészségügyi adatot toborzás során a pénztárak nem kérhetnek. K/3974. Mi lesz ennek a vége? III. 1. A megalakuló pénztárak lehetnek-e tulajdonosai, illetve működtetői egészségügyi szolgáltatónak (hazai ill. külföldi)? 2. Amennyiben igen, hogyan kívánják megakadályozni az ebben a formában rejlő visszaéléseket? A megalakuló egészségpénztáraknak a törvénytervezet nem tiltja meg, hogy egészségügy i szolgáltatóban tulajdont szerezzenek. A tulajdonszerzés azonban meghatározott feltételek teljesüléséhez kötött : A szolgáltatás min ősége, eredményessége a saját tulajdonú szolgáltatónál a Felügyelet álta l ellenőrzötten jobb kell legyen az átlagosnál. A szolgáltató finanszírozása a törvényben biztosított intervallumon túl nem téríthet ő el, azon nem kerülhet privilegizált helyzetbe. A szolgáltatóval kötött finanszírozási szerz ődéseket a Felügyelet ellen őrzi. A pénztár által finanszírozandó összes szolgáltatáson belül a saját tulajdonú szolgáltatóva l végzett szolgáltatás mértékét, min őségét jogszabály maximálja. 2

3 A tulajdonszerzés megengedése mellett a működtetés törvényi szinten tiltott. K/3975. Mi lesz ennek a vége? N. 1. Ennek az alsó, illetve felső korlát (500 ezer-kétmilliófőj meddig marad fenn? 2. Mi történik akkor, ha a biztosítási évforduló alkalmával az egyik pénztárban a tagok száma a minimu m alá, vagy a maximum létszámfölé kerül? Egy-egy pénztár a területekért folyó pályázat, illetve a tagtoborzás eredményeként a koalíciós felek megállapodásának megfelel ően - minimum 500 ezer, maximum 2 millió biztosítottal kezdheti meg a működését. A területekért folyó versengés kapcsán 1,5 millió tagot szerezhet, ami t a toborzással emelhet az indulásig 2 millióra. Véleményünk szerint a folyamatos működés során szükséges, hogy eltörlésre kerüljön a 2 millió s fels ő korlát, mert a biztosítottak számára a szabad átlépés jogát biztosítani kell. A lépések miatti létszámcsökkenés lehetősége miatt szükséges meghatározni a folyamatos m űködés minimum létszámát is (250 ezer). A törvénytervezetben szerepl ő megoldás szerint, amennyiben a taglétszá m ez alá a létszáma alá kerül, a pénztár elveszti a m űködési engedélyét, az ott maradt biztosítottaka t másik eredményesen működő pénztár veszi át. K/3976. Mi lesz ennek a vége? V. 9. Vannak-e számítások arra, hogy az új struktúra működési költségei hányszorosa lesz a jelenleginek? Az OEP jelenlegi működési költségét nem lehet alapul venni a pénztárak működési kiadásainak megítélésénél. A klasszikus biztosítói feladatok egy részét pl. : a járulék beszedés, nyilvántartás nem az OEP, hanem az APEH végzi. Továbbá az OEP és MEP-ek jelenleg olya n készpénzellátási feladatokat is végeznek, amelyeket a pénztárak már nem fognak végezni, mer t azok finanszírozása átkerül a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által felügyelt Nyugdíjbiztosítási Alaphoz. A kormányzati szándék az, hogy a jelenleginél jóval jobb egészségbiztosítási finanszírozási, ellátási szervezési rendszer alakuljon ki, egyértelmű, hogy ez a min őségjavulás működési költségnövekedéssel jár. Az a cél, hogy a pénztárak a betegek biztonságosabb kezelése, gondozás a érdekében szervezzék a betegutakat, és csak a ténylegesen elvégzett, szakmailag indokol t beavatkozásokat finanszírozzák. Ez a rendszer megköveteli a folyamatba épített ellen őrzést és az autorizációs folyamatok kialakítását. Az OEP és a MEP-ek jelenleg csak utólagos szúrópróba - szerű, kis hatékonyságú ellen őrzéseket végeznek, emiatt a felesleges, szakmailag nem indokolt és számos esetben el sem végzett beavatkozások finanszírozására felbecsülhetetlenül sok készpénz t költünk el. Egy jól működ ő, több pénztáras rendszerben a betegút-szervezés és a finanszírozá s hatékonyságának javításával felszabadított források el őreláthatólag többszörösen meghaladják a z ehhez szükséges működési többletkiadásokat. 2. Kívánnak-e felső határt szabnia működési költségeknek? A pénztárak működési költségét az éves E-Alap bevételhez viszonyítva el őreláthatólag mintegy 4 %-ban maximálja a törvénytervezet. 3

4 3. Vannak-e számítások arra, hogy a szolgáltatói oldalon ez mekkora költségnövekedést jelenti Ezeket a költségeket kifogja állni, a pénztárak vagy a szolgáltatók? A rendszer induláskor úgy fog működni, hogy az egészségügyi szolgáltatók az OEP jogutó d Alapkezel ő felé számolnak el és a TAJ számok alapján az Alapkezelőnél történik az egye s pénztárak felé a kiadások lekönyvelése, a fejkvótát kiadási oldalának megterhelése. Emiatt a szolgáltatóknak többlet adminisztrációt a több pénztáras rendszer nem jelent. Az tervezett, új finanszírozási rendszer fejl ődésével kellő átmeneti idő után a szolgáltatók közvetlen pénztárak felé való elszámolási-finanszírozási rendje alakul ki. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a z ilyen rendszerekben is általában működik egy központi elszámolóház, ahová a szolgáltatók jelentenek, és amely az egyes biztosítók felé teríti az elszámolásokat. Magyarországon ezt a szolgáltatást az Alapkezelő hosszú távon is képes teljesíteni. K/3977. Mi lesz ennek a vége? VI. 1. A társadalombiztosítás átalakulását követően fennmarad a duális finanszírozás? 2. Amennyiben igen, fennmarad az ehhez kapcsolódó központi támogatás és azt milyen elvek szerint fogják elosztani? 3. Az új struktúrában továbbra is 3 hónappal kés őbb jutnak az egészségügyi szolgáltatók tevékenységük ellenértékéhez? (..) A jelenlegi rendszerben az OEP feladata a működési költségek finanszírozása, a nagyértékű eszközöket, a beruházásokat az alapvet ően tulajdonos-fenntartó kötelezettsége finanszírozni. Ezen általános elvtől törvényi szinten szabályozott módon lehet csak eltérni. A tulajdonosfenntartók az állami költségvetésb ől és egyéb forrásokból szerezhetik meg a szüksége s pénzeszkózöket. A több-pénztáros rendszer a jelenlegi elveken nem kíván változtatni, azon fennmarad a duális finanszírozás. Uniós forrásokból az ellátórendszer fejlesztésekre pályázati úton 400 milliárd forin t elköltését tervezi a Kormányzat, a jelenlegi keretek között. Nagyon jelent ős változás azonban, hogy az átalakítási, beruházási költségek finanszírozásában új szerepl őként jelennek meg a pénztárak. A létrejövő egészségpénztárakat a törvénytervezet arra kötelezi, hogy a közpénzekke l való eredményes gazdálkodás eredményeként felszabaduló források meghatározó részét a z egészségügyben költsék el. A pénztárak belépése nem hoz változást a finanszírozás id őbeli rendjében, a tárgy-időszakokra járó teljesítménydíjak, illetve támogatások kifizetésének intervallumai alapvet ően változatlanul maradnak. 4. Az új struktúrában is fennmarad a volumenkorlát, vagy sem? 5. Amennyiben igen, annak mértékét kifogja meghatározni? A több-pénztáros rendszerben a teljesítmény-volumen korlát a jelenlegi formájában ne m értelmezhet ő. A pénztárak természétesen maximálisan érdekeltek lesznek az indokolatlan teljesítmények visszafogásában. A pénztárak saját maguk dönthetnek arról, hogy milyen a nemzetközi gyakorlatban is használt metodikákat alkalmaznak a kiadások kordában tartására : előzetes autorizáció, volumen-szerz ődések, bázis-finanszírozás, preferált szerződések, stb. 4

5 Az átmeneti időszakban a volumenkorlát még működik, szerepét az éles indulást követően a pénztárak veszik át. K/3978. Mi lesz ennek a vége? VII. 1. Mi alapján fognak a pénztárak szelektálni a szolgáltatók között? 2. Amennyiben valamilyen min őségi mutatók alapján, azokat ki fogja meghatározni? Javaslatunk szerint az egészségpénztárak a szolgáltatókkal finanszírozási szerz ődést kötnek. Ennek a szerz ődésnek két alaptípusa létezik; az általános és az ún. preferált szerződés. Preferált szerződéssel finanszírozott tevékenységek esetén az alapdíjazástól pozitív-negatív irányba val ó eltérítés lehetséges (max. ± 10 %). Preferált szerz ődés adott szolgáltatónál bizonyos osztályokra, illetve konkrét tevékenységekre is köthet ő. A szolgáltatók közötti differenciálás alapja a minőség, a gyógyítás eredményessége. Az intézmények minősítését jogszabályban meghatározott indikátorok alapján az Egészségbiztosítási Felügyelet hivatalból teszi közzé. Az egyes pénztárak saját min őségi indikátorokat is alkalmazhatnak, azonban ezeket nyilvánosságra kell hozniuk. Az egészségügyi szolgáltatóknak teljesíteniük kell az ún. szakmai minimumfeltételeket, amelyeket szintén jogszabály határozza meg. 3. A pénztárak döntése ellen mely szerint nem kívánnak szerződést kötni- lesz-e jogorvoslati lehetősége az egészségügyi szolgáltatóknak? A pénztárak azonban a területeken, ahol van pénztártagok, kötelesek szerz ődést kötni az ot t területi ellátási kötelezettséggel rendelkez ő szolgáltatókkal. A pénztár ezen szolgáltatók esetén abban dönthet, hogy általános vagy preferált szerz ődést köt, illetve mekkora kapacitásra köt szerz ődést. A pénztárak által leszerződendő kapacitások mennyiségi és elérhet őségi normatívái t külön törvény szabályozza. Amennyiben a pénztártag olyan szolgáltatónál kíván igénybe venni nem sürg ősségi szolgáltatást, amellyel a pénztárnak nincs szerz ődése, mert területén kívül esik, akkor javaslatunk szerint a szolgáltatónak beavatkozás előtt a pénztár hozzájárulását kell megszereznie a szolgáltatá s finanszírozásáról. 4. A szerződéskötési szabadság figyelembevételével hogyan kívánják biztosítani a pmgrosszivitási elvet? A pénztáraknak a progresszivitási elv figyelembe vételével kell a szolgáltatókkal a szerz ődéseket megkötni. A pénztárak alakulását követő átmeneti id őben úgy kell tekinteni, hogy a pénztáraknak minden szolgáltatóval van szerz ődése. Ezen átmeneti idő alatt javaslatunk szerint a TVK részére még szükségszerűen megmarad. Az átmeneti idő végére kell a törvénytervezet szerint a progresszivitás elvét figyelembe véve a teljes körű ellátás biztosítására a szolgáltatói szerz ődéseket megkötni. 5

6 K/3979. Mi lesz ennek a vége? VIII. 1. Minek az alapján fognak a pénztárak szelektálni a gyógyszertárak között? 2. Egy adott pénztárhoz tartozó beteg csak az ugyanolyan szolgáltatóval szeródöttgyógyszeriárban váltha ja ki agyógyszerét? Elképzeléseink szerint a gyógyszertárak és a gyógyászati segédeszköz forgalmazó k vonatkozásában a pénztárak szerz ődéses kapcsolata a törvényb ől eredően kiterjed valamennyi működési engedéllyel rendelkez ő patikára és gyógyászati segédeszköz üzletre. A gyógyszertárak és a gyógyászati segédeszköz forgalmazók az Alapkezel ő felé nyújtják be a vényelszámolást és az egyes pénztárak felé a TAJ szám alapján történik a támogatások számlázása. 3. Pénztáranként változnifog agyógyszerhe gyógyászati segédeszközhöz nyújtott támogatás vagy sem? A tervezett, új rendszerben a gyógyszer-gyógyászati segédeszköz támogatás rendszere országosan egységes marad, azaz, ugyanaz a támogatott készítmény valamennyi gyógyszertárban, ugyanazo n térítési díjon szerezhető be. 4. Amennyiben igen, hogyan kívánják megakadályozni a támogatással megvalósítható kockázat szelekciót? A pénztáraknak lehetőségük lesz javaslatunk szerint az alapcsomag keretében a betegek által fizetendő térités egy részét átvállalni, azaz, csökkenthetik a betegterheket. Ez a szisztéma megakadályozza, hogy a pénztárak a támogatási rendszeren keresztül kockázatszelekció t valósítsanak meg. Munkájához sok sikert kívánva, kérem válaszom szíves elfogadását és remélem, hogy a benyújtás előtt álló törvényjavaslat általános és részletes vitáján tartalmas párbeszédben lesz részünk. Budapest, október 9 ". Tisztelettel: Dr. Horváth Ágnes