GYÓGYSZEREK MEMBRÁNTRANSZPORT MECHANIZMUSAI A. TRANSZPORT MECHANIZMUSOK OSZTÁLYOZÁSA MEMBRÁNTRANSZPORT MECHANIZMUSOK
|
|
- Zsigmond Balla
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 GYÓGYSZEREK MEMBRÁNTRANSZPORT MECHANIZMUSAI A. TRANSZPORT MECHANIZMUSOK OSZTÁLYOZÁSA A gyógyszerek felszívódásuk, megoszlásuk és eliminációjuk során membránokon transzportálódnak keresztül. A transzport négy alapvető mechanizmus révén mehet végbe, amelyeket az alábbi táblázatban foglaltunk össze. Ezek közül a membrán lipid mátrixán keresztüli diffúzió és a karrier mediált (szállítófehérje-függő) transzport kiemelt jelentőségű, a későbbiekben ezekről részletes leírást adunk. MEMBRÁNTRANSZPORT MECHANIZMUSOK vizes (ún. aquaporin) csatornákon át Csak kisméretű, elektromos töltés nélküli, hidrofil molekulák számára hozzáférhető pl. glicerin, urea, arzénessav A legtöbb gyógyszer szempontjából ELHANYAGOLHATÓ, hiszen a legtöbb gyógyszer nem képes ezeken a csatornákon átjutni DIFFÚZIÓ a lipid mátrixon keresztül A legtöbb gyógyszer esetében NAGYON FONTOS a felszívódásuk során (valamint a renális és a béltraktusbeli reabszorpciójuk során) és a vérből a szövetek felé történő megoszlásuk során SPECIALIZÁLT TRANSZPORT karrier mediált transzport Néhány gyógyszer esetében NAGYON FONTOS a béltraktusbeli felszívódásuk és sejtes felvételük során valamint nagyon sok gyógyszer és gyógyszer metabolit (savas konjugátumok) epével vagy renális tubuláris szekrécióval történő kiválasztásuk során vezikuláris transzport Főleg fehérjék számára elérhető (pl. LDL, transferrin), amelyeket a sejt receptor mediált endocitózis (EC) révén vesz fel. A legtöbb gyógyszer szempontjából ELHANYAGOLHATÓ! Néhány kivétel: B 12 vit-if: rec-med EC Folsav: rec-med.ec Aminoglikozidok: adszorptív EC MEGJEGYZÉS: A glomeruláris filtráció sok gyógyszer vizelettel történő kiválasztásában fontos mechanizmus (lásd 7. rész). Ebben a fejezetben mégsem fogjuk ismertetni, mert NEM membrán transzport mechanizmus. Glomeruláris filtráció során ugyanis a víz és a benne oldott anyagok NEM a sejtek membránján keresztül transzportálódnak, hanem a glomerulus jellegzetes, transzcelluláris vagy paracelluláris nyílásain át.
2 2 B. DIFFÚZIÓ A MEMBRÁN LIPID MÁTRIXÁN KERESZTÜL I. A DIFFÚZIÓ MEGHATÁROZÓI 1. A felület, amelyen keresztül a diffúzió zajlik. Minél nagyobb a felület, annál gyorsabb a diffúziós folyamat. Jelentősége lehet például tapaszokban, bőrön keresztül történő gyógyszeradagolás során, amikor a tapasz méretének változtatásával módosítható az adagolási ütem. 2. A koncentráció grádiens, vagyis a folyamat hajtóereje. A diffúzió irányát a koncentráció grádiens iránya szabja meg. A diffúzió ekvilibratív folyamat, vagyis addig van nettó anyagáramlás a membránon át, amíg a membrán két oldalán az adott vegyület koncentrációja ki nem egyenlítődik. 3. A vegyület lipid oldékonysága vagy lipofilitása. A vegyületnek oldódnia kell a lipid kettős rétegben, mialatt áthalad a membránon. II. A LIPID OLDÉKONYSÁG MEGHATÁROZÓI 1. Ionos töltést felvenni nem képes vegyületek esetén (pl. szteroidok, digitalis származékok): a. a OH-csoportok száma pl. digoxin (3 OH) sztrofantin (6 OH) b. az alkil csoportok száma/mérete tesztoszteron metiltesztoszteron c. a halogén (vagy nitro) csoportok száma hidrokortizon fludrokortizon MEGJEGYZÉS: A hidroxil csoportok növelik egy vegyület oldékonyságát vízben, miközben csökkentik lipid oldékonyságát. Ezzel szemben az alkil és halogén (vagy nitro) szubsztitúciók a lipid oldékonyságnak (lipofilitásnak) kedveznek, miközben csökken a vízoldékonyság (hidrofilitás). 2. Ionos töltést felvenni képes vegyületek (azaz szerves savak és bázisok) esetén: Az 1. a., b. és c. tényezőkön kívül a lipid oldékonyság legfontosabb meghatározója: AZ IONIZÁCIÓ MÉRTÉKE Savak ionizációja: R-COOH R-COO + H + Bázisok ionizációja: R-NH2 + H + R-NH3 + Az IONOSAN NEM TÖLTÖTT formák (R-COOH és R-NH2) lipofilek, tehát KÉPESEK átdiffundálni a lipid membránon. Az IONOSAN TÖLTÖTT formák (R-COO és R-NH3 + ) hidrofilek, vagyis NEM képesek a membránon átdiffundálni. Az ionizáció mértéke Függ a környező oldat ph értékétől a vegyület pka értékétől; pka = az a ph, amelyen a molekulák fele ionizált. Számítható a Henderson-Hasselbach egyenlet alapján. Ionosan tölthető gyógyszerek diffúziója a membránon át egyenesen arányos az ionos töltés nélküli (NI) és az ionosan töltött (I) molekulák arányával. Ezt az arányt a H-H egyenlet átrendezésével egyszerűen ki lehet számolni (a táblázat alsó sora): SAVAK esetén: BÁZISOK esetén: [nem ionizált] [nem ionizált] log = pka ph log = ph pka [ionizált] [ionizált] [NI] / [I] = 10 pka ph [NI] / [I] = 10 ph-pka
3 3 I. JELLEMZŐK C. KARRIER MEDIÁLT TRANSZPORT 1. Kapacitás (Tm, Km). Mivel a transzport fehérjék funkciójához kötött, az adott transzporter maximális sebessége egyben megszabja a folyamat maximumát is (Tm). Az enzimekhez hasonlóan a transzporterek esetében is van egy olyan szubsztrát koncentráció (Km), amely mellett a transzport sebessége a maximális sebesség fele. 2. Szelektivitás bizonyos szubsztrátok (ligandumok) felé. Mivel a fehérjék képesek különbséget tenni az egyes vegyületek között, ezek a transzporterek rendelkeznek kisebb-nagyobb mértékű szelektivitással. Egyes fehérjék szelektivitása szűk (vagyis csak egy-két vegyületet ismernek fel szubsztrátként), más fehérjéké kifejezetten széles (a szubsztrátokat inkább általános kémiai tulajdonságok alapján ismerik fel). 3. Szubsztrátok közötti kompetíció. Ugyanazon transzporter által szállított különböző vegyületek egymással versengenek a fehérje aktív centrumáért. 4. Hajtóerő ezen alapul a különböző transzporterek osztályozása. II. OSZTÁLYOZÁS 1. FACILITÁLT DIFFÚZIÓ a koncentráció grádiens hajtja ekvilibratív nukleozid transzporter (ENT), glükóz transzporterek (GLUT1-GLUT12) 2. AKTÍV TRANSZPORT a sejtben tárolt energia hajtja; mivel energia-befektetést igénylő transzport, a koncentráció grádiens ellen is végbemegy. a. Elsődleges aktív transzport ATP hidrolízis közvetlenül hajtja Multi-drug rezisztencia transzporterek vagy ABC transzporterek (export) MDR, MRP, BCRP transzporter családok b. Másodlagos aktív transzpoprt ATP-függő ion vagy potenciál grádiens hajtja Na + grádiens függő transzporterek (import) Na-függő aminosav transzporter (NAAT) Na-függő glükóz transzporter (SGLT) koncentratív nukleozid transzporter (CNT) Na-függő taurokolát transzporter (NTCP) Belül negatív membrán potenciál-függő transzporterek (import) szerves (organikus) kation transzporterek (pl. OCT, OCTN) c. Harmadlagos aktív transzport ATP-függő ion és oldott anyag grádiens hajtja szerves anion transzporterek (OAT; import) szerves anionokat transzportáló polipeptidek (OATP; import) peptid transzporterek (PEPT; import) divalens metál-ion transzporter (DMT; import) multidrug és toxin extrúziós transzporterek (MATE; export) MEGJEGYZÉS: A membrántranszportereket két szupercsaládba rendszerezik; ezek az ABC transzporterek (amelyek primer aktív transzporterek) és az SLC (solute carriers) transzporterek (amelyek facilitált diffúziót, valamint szekunder- és tercier aktív transzportot mediálnak). Ebben a jegyzetben a transzportereket az általánosan használt nevükön és nem a rendszertani nevükön (zárójelben) említjük; pl. MDR1 (= ABCB1); MRP2 (= ABCC2); OCT1 (= SLC22A1); OAT1 (= SLC22A6).
4 4 1. FACILITÁLT DIFFÚZIÓ JELLEMZŐK 1. Hajtóereje a koncentráció grádiens (mint a diffúzió esetén), de a facilitált diffúzióhoz kell a transzporter fehérje. A molekulákat a magasabb koncentráció felől szállítja az alacsonyabb koncentráció felé. A folyamat a koncentrációk függvényében mindkét irányba végbemehet (azaz a sejtbe be vagy onnan ki). 2. A facilitált diffúzió addig tart, amíg a membrán két oldalán a koncentrációk kiegyenlítődnek, beáll a dinamikus egyensúly (ekvilibrium). A facilitált diffúzió tehát ekvilibratív transzport (mint a diffúzió.) A facilitált diffúzió a hidrofil vegyületek számára fontos transzportforma, amelyek passzív diffúzió révén csak nagyon lassan jutnának át a membránon. Ekvilibratív nukleozid transzporter (ENT) Az ENT szerepet játszik az alábbi vegyületek transzportjában a sejtek és a vér között: Nukleozidok: prurin és pirimidin nukleozidok (pl. citidin uridin, inozin, adenozin) Nukleozid analógok, pl.: Antivirális gyógyszerek: zidovudin, stavudin, lamivudin, zalcitabin, abacavir, aciklovir, ganciklovir (ezek MRP4 szubsztrátok is) Daganatellenes szerek: floxuridin, citarabin, gemcitabin, clofarabin Metformin (antidiabetikum): a bélhámsejtek luminális membránjában levő ENT4 révén szívódik fel a bélből (az ENT4 nem szállít nukleozidokat) MEGJEGYZÉS: Van Na + -függő másodlagos aktív nukleozid transzporter is (koncentratív nukleozid transzporter; CNT). Glükóz transzporterek (GLUT1-GLUT12) A vérből minden sejt GLUT transzporterek segítségével veszi fel a glükózt, valamint egyes sejtek (pl. májsejtek, vese tubulussejtek) ezeken keresztül juttatják ki a glükózt a vérbe (a koncentráció grádienstől függ). Tipikus elhelyezkedések: GLUT1 a vörösvértestekben, GLUT2 a májsejtekben, GLUT4 a vázizomban, zsírsejtekben, hasnyálmirigy -sejtekben, GLUT9 a vese tubulussejtekben. Megjegyzés: A dehidroaszkorbát is GLUT transzportereken keresztül jut a sejtebe, ahol C vitaminná redukálódik. A GLUT9 a húgysavat is transzportálja. MEGJEGYZÉS: Vannak Na + -függő másodlagos aktív glükóz transzporterek is (SGLT) lásd később.
5 5 JELLEMZŐK 2.a. ELSŐDLEGES AKTÍV TRANSZPORT (export) 1. A primer aktív transzporterek transzmembrán fehérjék, amelyeknek van intracelluláris ATP kötő doménjük és ATPáz aktivitásuk. 2. Az ABC transzporterek hajtóerőként az ATP hidrolízis energiáját közvetlenül használják. 3. Az ABC transzporterek export fehérjék, ligandumaikat a sejtből kitranszportálják. 4. Működnek a koncentráció grádiens ellenében, vagyis koncentratív transzporterek. Az első ABC transzportereket olyan daganatokban találták, amelyek rezisztensek voltak számos daganatellenes gyógyszerrel szemben (pl. vinblastine és doxorubin). Ezek a daganatsejtek azért voltak rezisztensek, mert képesek voltak exportálni ( kipumpálni ) a gyógyszereket, így ezek koncentrációja a sejten belül a hatásos szint alá csökkent. Innen ered a multi-drog rezisztencia transzporter elnevezésük. E fehérjék prototípusa az MDR1 vagy más néven a P-glikoprotein (Pgp). a multi-drug rezisztencia transzporter fehérjék 3 családja: MDR (multi-drug resistance proteins) család, pl. MDR1 (vagy Pgp): jellemzően nagyméretű, bázikus molekulákat transzportál, valamint néhány semlegest (pl. digoxin). A Pgp expresszálódik: Bélhámsejtek luminális membránjában: a Pgp gyógyszereket exportál a bél lumenébe Májsejtek epekanalikuláris membrájában: a Pgp néhány gyógyszert az epébe exportál Vese proximális tubulussejtek luminális membrájában: a Pgp gyógyszereket (pl. digoxin) exportál a tubuláris folyadékba Agyi kapilláris endotélsejtek luminális membránjában: a Pgp sok gyógyszert visszapumpál a vérbe, így járulva hozzá a vér-agy gát működéséhez. A Pgp-nek sok gyógyszer a szubsztrátja. Ezeknek a gyógyszereknek azonban az agyi hatásaik elhanyagolhatók, mert nem érik a hatásos koncentrációt az agyban. Példák: Fexofenadin: szedatív hatás nélküli antihisztamin Loperamid: opioid, lassítja a bélmotilitást, de nincs fájdalomcsillapító hatása Vinblastine, doxorubicin: daganatgátlók, de agyi tumorok ellen nem! MRP (multi-drug resistance-associated proteins) család, pl.: MRP2: pl. a májsejtek epekanalikuláris membránjában. Az MRP2 nagy mólsúlyú, szerves sav jellegű gyógyszereket (pl. cefoperazon, metotrexát, sztatinok) és konjugátumokat (pl. bilirubin-diglükuronid, fenolftalein-glükuronid, ezetimibe-glükuronid, arzenit-triglutation) transzportál az epébe. MRP4: pl. májsejtek szinuszoidális membránjában és a vese tubulussejtek apikális (lumen felé néző) membránjában. Az MRP4 szerves sav jellegű gyógyszereket/metabolitokat transzportál májsejtekből a vérbe és a vese tubulussejtekből a tubuláris folyadékba (pl. metotrexát, húgysav, furosemid, klóramfenikolglükuronid, valproinsav-glükuronid). BCRP (breast cancer resistance protein) jellemzően nagyméretű, bázikus molekulákat (pl. mitoxantron, topotecan, prazosin, glibenklamid, sok tirozin-kináz gátló) transzportál valamint néhány savas jellegűt (pl. 17-ösztradiol-szulfát). A BCRP kifejeződik: Bélhámsejtek luminális membránjában: a BCRP gyógyszereket exportál a bél lumenébe Májsejtek epekanalikuláris membrájában: a BCRP (mint az MRP2) gyógyszereket (pl. sztatinok) exportál az epébe Vese proximális tubulussejtek luminális membrájában: a BCRP gyógyszereket exportál a tubuláris folyadékba Agyi kapilláris endotélsejtek luminális membránjában: a BCRP (mint a Pgp) gyógyszereket pumpál vissza a vérbe, így járulva hozzá a vér-agy gát működéséhez.
6 6 2.b. MÁSODLAGOS AKTÍV TRANSZPORT 1. variáció: Na + -függő transzport (import) a NaK-ATPáz által generált, befelé irányuló Na + grádiens hajtja Ezek a transzporterek nem közvetlenül használják az ATP-ben tárolt energiát. A funkciójuk azonban a NaK-ATPáz-tól függ, amely egy primer (ATP-t közvetlenül használó) transzporter. Működési mechanizmus: Mivel a NaK-ATPáz (1) Na + ionokat juttat ki a sejtből, kialakul egy befelé irányuló Na+ grádiens, amely sokféle Na-függő transzportert (ún. Na + oldott anyag kotranszporter vagy szimporter) hajt (2). Epesav transzporter (NTCP, májsejtek szinuszoidális membránjában): epesavak (és -amanitin) felvétele a portális vérből a májsejtekbe Koncentratív nukleozid transzporter (CNT): purin és pirimidin nukleozidok felvétele a vérből a sejtekbe ( salvage ) Na-függő glükóz transzporter (SGLT) SGLT1 (bélhámsejtek luminális membránjában): glükóz felszívása a bél lumenéből; SGLT2 (vese proximális tubulussejtek luminális membránjában): glükóz visszavétele a tubuláris folyadékból. E transzporter gátlói (pl. canagliflozin) glükózuriát okoznak, antidiabetikus gyógyszerek Na-függő aminosav transzporterek: bélhámsejtek és vese proximális tubulussejtek membránjában. Aminosavak felvétele a bélből ill. visszavétele a tubuláris folyadékból (nemcsak fehérjeépítő aminosavak, hanem mások is; pl. DOPA, -metildopa, levotiroxin) Na-jodid-szimporter (NIS): I ionok (és más monovalens anionok, pl. SCN, ClO4 ) felvétele a vérből a pajzsmirigy sejtekbe. Neuronális monoamin transzporterek (NET, DAT, SERT): noradrenalin, dopamin, szerotonin visszavétele a szinaptikus résből a preszinaptikus sejtbe.
7 7 2.b. MÁSODLAGOS AKTÍV TRANSZPORT 2. variáció: membránpotenciál-függő transzport (import) a NaK-ATPáz által generált, belül negatív membránpotenciál hajtja Ezen transzporterek funkciója szintén a NaK-ATPáz-tól függ. Működési mechanizmus: miközben a NaK-ATPáz (1) kijuttat 3 Na + iont, csak 2 K + iont vesz fel a sejtbe egy nettó pozitív töltés exportja. Ennek révén részben közvetlenül, részben közvetetten (K + csatornák nyitásakor K + ionok áramlanak ki a sejtből a koncentráció grádiensnek megfelelően, amelyet nem követ anionok exportja) felépül egy belül negatív membránpotenciál, amely a szerves kation transzporterek hajtóereje. Szerves kation transzporterek (OCT1, OCT2, OCT3), amelyek alacsony móltömegű szerves kationok felvételét közvetítik a vérből a sejtekbe. OCT1 a májsejtek bazolaterális (szinuszoidális) membránjában felelős a metformin felvételéért a májba, ahol ez az antidiabetikum gátolja a glükoneogenezist. OCT2 a vese proximális tubulussejtek bazolaterális membránjában felelős több gyógyszer tubuláris felvételéért (amely a tubuláris szekréciójuk első lépése): az antidiabetikum metformin (a sejtből a MATE1 juttatja ki), renális exkréció része a diuretikum amilorid (a sejtből a MATE1 juttatja ki), részben a kiválasztás része, részben így éri el a hatás helyét, a gyűjtőcsatornákat, ahol gátolja az epiteliális Na + csatornákat. a daganatgátló gyógyszer cisplatin, amely ennek következtében tubulussejt károsodást okozhat (a cisplatin terápia egyik nem-kívánt hatása) OCT3: sok szövetben (pl. máj, vese, placenta, bél, stb.) OCT szubsztrátok: H2 receptor antagonisták (cimetidin, ranitidin, famotidin), prokainamid, pindolol, metformin, amilorid, triamteren, cisplatin, imatinib. Az OCT3 részt vesz néhány kationos gyógyszer felszívódásában a bélből, valamint extraneuronális monoamin transzporter is.
8 8 2.c. HARMADLAGOS AKTÍV TRANSZPORT 1. variáció: Na + - és KG-függő transzport (import) ATP-függő Na + ion és KG grádiensek hajtják Sok transzporter (pl. OAT, OATP, PEPT, DMT, MATE) ún. harmadlagos transzporter, mert a funkciójuk egy másodlagos aktív transzportertől függ, amelyé viszont egy elsődlegestől (NaK-ATPáz). Működési mechanizmus: Az OAT1 egy szerves anion -ketoglutarát (KG) cseretranszporter (exchanger), amelyet a kifelé irányuló KG grádiens hajt. Az KG grádienst főleg a Na + -KG kotranszporter (symporter) hozza létre, amelyet viszont a primer aktív transzporter NaK-ATPáz által generált, befelé irányuló Na + grádiens hajt. : a szerves anion transzporterek (OAT) Az OAT1 a vese proximális tubulussejtek bazolaterális membránjában kis mólsúlyú szerves savak felvételét végzi a sejtbe. Ezek a savas jellegű gyógyszerek vagy gyógyszer konjugátumok a sejtek apikális (luminális vagy kefeszegély) membránjában levő transzportereken keresztül jutnak a tubuláris folyadékba, pl. a primer aktív transzporter MRP4 vagy a tercier aktív transzporter OAT4 közvetítésével. Ez a kétlépéses folyamat képezi ezen vegyületek renális tubuláris szekréciójának mechanizmusát. Sav jellegű gyógyszerek: penicillinek, kacsdiuretikumok (furosemide), tiazid diuretikumok, stb. Gyógyszerek savas jellegű konjugátumai: klóramfenikol-glükuronid, valproinsav-glükuronid, benzoil-glicin (hippursav), szalicil-glicin (szalicilursav, ami az aszpirin fő metabolitja), stb.
9 9 2.c. HARMADLAGOS AKTÍV TRANSZPORT 2. variáció: Na + - és GSH-függő transzport (import) ATP-függő Na + ion és GSH grádiensek hajtják Feltételezett működési mechanizmus: Az OATP fehérjék szubsztrát glutation (GSH) cseretranszporterek, amelyeket a kifelé irányuló GSH grádiens hajt. Az GSH grádienst főleg a sejten belül zajló GSH szintézis hozza létre, amelyet Na + -cisztein kotranszporter támogat a Cys felvételével. Az utóbbi transzportert viszont a primer aktív transzporter NaK-ATPáz által generált, befelé irányuló Na + grádiens hajt. A szerves anionokat transzportáló polipeptidek (OATP) E transzporterek neve megtévesztő, ugyanis nemcsak anionokat, hanem semleges vegyületeket, sőt kationokat is képesek transzportálni. Kifejeződnek májsejtek és vese proximális tubulussejtek bazolaterális valamint a bélhámsejtek kefeszegély membránjában. Májsejtekben (OATP1B1 és OATP1B3) Szerves savak felvétele a szinuszoidból a sejtbe: sztatinok, fibrátok, telmisartan, methotrexate. Ezek a gyógyszerek a májsejtben biotranszformálódhatnak és kiválasztódhatnak (akár változatlanul, akár metabolitként) az epébe (az MRP2-n keresztül) vagy a vissza a vérbe (az MRP3 és 4 révén). Ez utóbbi gyógyszerek/metabolitok végül a vesén át eliminálódnak. MEGJEGYZÉS: az OATP1B1 a sztatinokat a májba irányítja (a farmakológiai hatás fő helye), ahol gátolják a koleszterin szintézisét. Ez egyben mérsékli a vázizmok sztatin expozícióját, csökkentve a sztatinok vázizom toxicitását. Az OATP1B1 fehérjét kódoló gén mutációja vagy a transzportert gátló egyéb gyógyszerek (pl. gemfibrozil) rontják a sztatinok hepatikus felvételét, ezzel jelentősen fokozzák a miotoxikus hatásuk kockázatát. Szerves bázisok felvétele: rocuronium, rifampicin Semleges vegyületek felvétele: digoxin, digitoxin Hepatotoxikus ciklopeptidek felvétele (OATP1B3): a-amanitin (RNS-polimeráz II gátló), mikrocisztin (protein-foszfatáz gátló). A transzporter révén kerülnek ezek mérgek a májba, toxikus hatásuk fő helyére, ami fatális májelégtelenséghez vezethet. A vese proximális tubulussejtekben az OATP8 felelős a digoxin felvételéért, amely azután az apikális membránban levő MDR1 (Pgp) juttat a tubuláris folyadékba (a digoxin renális tubuláris szekréciója). Bélhámsejtekben az OATP2B1 felelős sok gyógyszer felszívódásáért (pl. fexofenadin, atenolol, aliskiren). Egyes gyümölcslevek (bergamottin és naringenin tartalmuk miatt), kiváltképp a grapefruitlé, gátolják a transzportert, megzavarják ezen gyógyszerek intesztinális felszívódását.
10 10 2.c. HARMADLAGOS AKTÍV TRANSZPORT 3. variáció: Na + - és H + -függő transzport (import) ATP-függő Na + ion és ph grádiensek hajtják Működési mechanizmus Ezeket a transzportereket a befelé irányuló proton grádiens hajtja (pl. PEPT, PCFT, DMT). A H + grádiens extracelluláris Na + és intracelluláris H + ionok cseréjéből származik, amelyet egy cseretranszporter végez. Ezt a transzportert viszont a primer aktív transzporter NaK-ATPáz által generált, befelé irányuló Na + grádiens hajtja. Bél-lumen Peptid transzporter (PEPT) bélhámsejtek luminális membránjában a fehérjeemésztésből származó dipeptideket veszi fel a bél lumenéből, valamint egyes peptidomimetikus gyógyszereket (pl. ACE gátlók, egyes -laktám antibiotikumok felszívódás per os adást követően. Proton grádiens függő folsav transzporter (PCFT) a bélhámsejtek kefeszegély membránjában: Folát felvétele, a folsav bélből történő felszívódási folyamatának első lépése Hem felvétele, a hemhez kapcsolt vas bélből történő felszívódásának első lépése Divalens metálion transzporter (DMT) a bélhámsejtek kefeszegély membránjában felelős a kétvegyértékű, élettani szempontból fontos fémionok felszívódásáért, pl. Fe 2+ (nem hem-kötött), Ca 2+, Mg 2+, Mn 2+, Cu 2+, Zn 2+. Ugyanakkor toxikus fémionok is felszívódnak rajta keresztül, pl. Cd 2+, Pb 2+. MEGJEGYZÉS: Háromvegyértékű fémionoknak nincs élettani szerepe, így olyan transzporter sem alakult ki, amely ezek felszívódását segítené elő. Ez a magyarázata annak, hogy a ferro ionok (Fe 2+ ) felszívódnak a bélből, de a ferri ionok (Fe 3+ ) nem. Ugyancsak ez a magyarázata, hogy egyes, egyébként toxikus, fémvegyületek biztonságosan használhatók gyógyszerként, hiszen a bennük lévő háromvegyértékű fémion csak elenyésző mértékben képes a szervezetbe jutni (pl. az antacidum Al(OH) 3, a foszfátkötőként használt La 2(CO 3) 3 vagy a gyomorfekély ellen használható egyes Bi sók. A fémek közül a legveszélyesebb a Cd 2+, hiszen egyrészt erősebben mérgező mint akár az Pb 2+ vagy a Hg 2+, másrészt az emberi szervezetnek nincs hatékony eliminációs mechanizmusa. A kadmium felezési ideje az emberi testben év!
11 11 2.c. HARMADLAGOS AKTÍV TRANSZPORT 4. variáció: Na + - és H + -függő transzport (export) ATP-függő Na + ion és ph grádiensek hajtják Működési mechanizmus: A MATE H + -grádiens függő cseretranszporter (3), amely szerves kationokat exportál protonokért cserébe a tubulussejtek apikális membránján kereszttül. A ph grádiens extracelluláris Na + és intracelluláris H + ionok cseréjéből származik, amelyet Na + -H + egy másik cseretranszporter végez. Ezt a transzportert viszont a primer aktív transzporter NaK-ATPáz által generált, befelé irányuló Na + grádiens hajtja. Vér Tubulus lumen MATE (multidrug and toxin extrusion protein) transzporterek. Szerves kationokat exportálnak a kiválasztó sejtekből a megfelelő exkrétumokba, valamint a méhlepény trofoblaszt sejtjeiből az anyai vérbe: A vese tubulussejtekből a tubulus lumenébe, mint sok kationos gyógyszer tubuláris szekréciójának második lépése. (Ezeket a gyógyszereket a tubulussejt az OCT2-n keresztül veszi fel, így alakul ki az OCT2-MATE1 kiválasztási tengely. Májsejtekből az epekanalikulusokba Placenta trofoblaszt sejtekből az anyai vérbe. Itt az OCT3-MATE1 pár végzi a szerves kation gyógyszerek visszajuttatását a magzatból. MATE szubsztrátok: cimetidin, ranitidin, prokainamid, carbachol, pindolol, metformin, amilorid, triamteren, oxaliplatin, cisplatin (valamennyien kationok, az OCT2 szubsztrátjai is). Néhány ikerionos (zwitterion) vegyület (pl. cefalexin) is szubsztrát. MEGJEGYZÉS: Az oxaliplatin gyorsan exportálódik a vese proximális tubulussejtjeiből (PTC), ezért nem vesekárosító. A cisplatin exportja lassú, akkumulálódik a PTC-ben, és tubulus károsodást okoz. MATE gátlók: pirimetamin, levofloxacin, ciprofloxacin, mitoxantron, irinotecan.
Tubularis működések. A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) (Tanulási támpontok: 54-57)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Attila Nagy 2018 Tubularis működések (Tanulási támpontok: 54-57) 1 A transzport irányai Tubuláris transzportok
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Nagy Attila 2017 Transzepitheliális transzport (Polarizált sejt) 1 Transzepitheliális transzport A transzepitheliális
RészletesebbenSzívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018
Szívelektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András 2018 Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál 1 Transzmembrán transzport A membrántranszport-folyamatok típusai J:
RészletesebbenTRANSZPORTEREK Szakács Gergely
TRANSZPORTEREK Szakács Gergely Összefoglalás A biológiai membránokon keresztüli anyagáramlást számos membránfehérje szabályozza. E fehérjék változatos funkciója és megjelenésük mintázata biztosítja a sejtek
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Nagy Attila 2015 Transzepitheliális transzport (Polarizált sejt) 1 Transzepitheliális transzport A transzepitheliális
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és
RészletesebbenTranszporterek vizsgálata lipidmembránokban Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest
Transzporterek vizsgálata lipidmembránokban 2016. Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest Membrántranszport fehérjék típusok, lipid-kapcsolatok A membránok szerkezete
RészletesebbenMembrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia
Membrántranszport Gyógyszerész előadás 2017.04.10 Dr. Barkó Szilvia Sejt membránok A sejtmembrán funkciói Védelem Kommunikáció Molekulák importja és exportja Sejtmozgás Általános szerkezet Lipid kettősréteg
RészletesebbenBiofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS
1. KÍSÉRLET 1. kísérlet: cseppentsünk tintát egy üveg vízbe Biofizika I. OZMÓZIS 2012. szeptember 5. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet 1. megfigyelés: a folt lassan szétterjed és megfesti az egész
RészletesebbenA vese mőködése. Dr. Nánási Péter elıadásai alapján
A vese mőködése Dr. Nánási Péter elıadásai alapján A vese homeosztatikus mőködése Miért van feltétlenül szükség a renális szabályozásra? Hıszabályozás verejtékezés Kihívások és megoldások Táplálkozás akcidentális
RészletesebbenMembránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál
Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál 2011.11.15. A biológiai membránok fő komponense. Foszfolipidek foszfolipid = diglicerid + foszfát csoport + szerves molekula (pl. kolin). Poláros fej (hidrofil)
RészletesebbenOZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT
OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2014.10.28. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának
RészletesebbenMÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF
MÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF 2006.09.13. 1 MÉREGHATÁS FELTÉTELE 1 kapcsolat (kémiai anyag biológiai rendszer) helyi hatás szisztémás Megfelelő koncentráció meghatározó tényező
RészletesebbenHatóanyagok fizikai-kémiai tulajdonságai és a felszívódás összefüggése
Hatóanyagok fizikai-kémiai tulajdonságai és a felszívódás összefüggése Völgyi Gergely Semmelweis Egyetem, Gyógyszerészi Kémiai Intézet Továbbképző előadás 2014. október 4. A gyógyszer szervezetbeni sorsát
RészletesebbenSejtek membránpotenciálja
Sejtek membránpotenciálja Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan) Diffúziós potenciál, (Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet) A nyugalmi membránpotenciál: TK. 284-285. A nyugalmi membránpotenciál
RészletesebbenAz ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata
Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének Kutatási előzmények Az ABC transzporter membránfehérjék az ATP elhasítása (ATPáz aktivitás) révén nyerik az energiát az általuk végzett
RészletesebbenTerápiarezisztencia-fehérjéket kódoló mrns kvantitatív kimutatása PCRtechnikával. nyirokcsomójában
Terápiarezisztencia-fehérjéket kódoló mrns kvantitatív kimutatása PCRtechnikával lymphomás kutyák nyirokcsomójában Sunyál Orsolya V. évfolyam Témavezetık: Dr. Vajdovich Péter Szabó Bernadett SZIE-ÁOTK
RészletesebbenMembránpotenciál, akciós potenciál
A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
RészletesebbenDr. Poór Miklós PTE GYTK Gyógyszerhatástani Tanszék 2017.
Dr. Poór Miklós PTE GYTK Gyógyszerhatástani Tanszék 2017. Farmakológia A farmakológia két aspektusa: Farmakokinetika: szervezet gyógyszer Farmakodinámia: gyógyszer szervezet Ezetimib (inaktív) Ezetimib-glükuronid
RészletesebbenVIZSGÁLATA FLOWCYTOMETRIA
TERÁPIAREZISZTENCIA FEHÉRJ RJÉK K MŐKÖDÉSÉNEK M VIZSGÁLATA FLOWCYTOMETRIA ALKALMAZÁSÁVAL Szendi Eszter V. évfolyam Témavezetı: Dr. Vajdovich Péter TDK konferencia, 2008.11.26. Terápiarezisztencia alapvetı
RészletesebbenSzekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik
Szekréció és felszívódás II Minden ami a gyomor után történik A pancreasnedv Víz Összetétele Proenzimek, enzimek Szabályozó molekulák HCO 3 - Egyéb elektrolitok Funkciói Valamennyi tápanyag enzimatikus
RészletesebbenGyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata
Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata AKI kíváncsi kémikus kutatótábor 2017.06.25-07.01. Témavezetők : Telbisz Ágnes, Horváth Tamás Kutatók : Dobolyi Zsófia, Bereczki Kristóf, Horváth Ákos Gyógyszerrezisztencia
RészletesebbenBiológiai membránok és membrántranszport
Biológiai membránok és membrántranszport Biológiai membránok A citoplazma membrán funkciói: térrészek elválasztása (egész sejt, organellumok) transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? lipidek
RészletesebbenTermodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.
Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet. Biológiai membránok passzív elektromos tulajdonságai. A sejtmembrán kondenzátorként viselkedik
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) Dr. Attila Nagy 2016 Kalcium és foszfátháztartás (Tanulási támpont: 63) A szabályozásban a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy
RészletesebbenFARMAKOKINETIKA. mit tesz a szervezet a gyógyszerrel a gyógyszer sorsa a szervezetben
FARMAKOKINETIKA mit tesz a szervezet a gyógyszerrel a gyógyszer sorsa a szervezetben A farmakokinetika fázisai - ADME ABSZORPCIÓ: a gyógyszer felszívódása az alkalmazás helyéről a keringésbe DISZTRIBÚCIÓ:
RészletesebbenTöbb oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek
Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,
RészletesebbenTézis tárgyköréhez kapcsolódó tudományos közlemények
Tézis tárgyköréhez kapcsolódó tudományos közlemények ABC transzporterek és lipidkörnyezetük kölcsönhatásának vizsgálata membrán koleszterin tartalom hatása az ABCG2 (BCRP/MXR) fehérje működésére Ph.D.
RészletesebbenElektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András
Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál Ioncsatornák alaptulajdonságai Nehézségi fok Belépı szint (6 év alatt is) Hallgató
RészletesebbenHelyi érzéstelenítők farmakológiája
Helyi érzéstelenítők farmakológiája SE Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika BUDAPEST Definíció Farmakokinetika: a gyógyszerek felszívódásának, eloszlásának, metabolizmusának és kiürülésének
RészletesebbenA diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával
Kapcsolódó irodalom: Kapcsolódó multimédiás anyag: Az előadás témakörei: 1.A diffúzió fogalma 2. A diffúzió biológiai jelentősége 3. A részecskék mozgása 3.1. A Brown mozgás 4. Mitől függ a diffúzió erőssége?
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.
RészletesebbenIntegráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet
Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek
RészletesebbenBIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet
BIOFIZIKA 2012 10 15 Membránpotenciál és transzport Liliom Károly MTA TTK Enzimológiai Intézet liliom@enzim.hu A biofizika előadások temamkája 1. 09-03 Biofizika: fizikai szemlélet, modellalkotás, biometria
Részletesebbentérrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek
Biológiai membránok A citoplazma membrán funkciói: Biológiai membránok és membrántranszport térrészek elválasztása (egész sejt, organellumok) transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? lipidek
RészletesebbenMembránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál
Membránpotenciál Vig Andrea 2014.10.29. Nyugalmi membránpotenciál http://quizlet.com/8062024/ap-11-nervous-system-part-5-electrical-flash-cards/ Akciós potenciál http://cognitiveconsonance.info/2013/03/21/neuroscience-the-action-potential/
RészletesebbenA kiválasztó szervrendszer élettana
A kiválasztó szervrendszer élettana A kiválasztó szervrendszer funkciói kiválasztó funkció (anyagcsere végtermékek, ammónia, urea, hormonok, gyógyszerek... a szervezet számára értékes anyagok konzerválása
RészletesebbenKalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős:
Kalcium anyagcsere A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: 2/13 szervetlen sók, főleg hidroxiapatit Ca 5 (PO 4 ) 3 (OH) formájában a belső vázat alkotja másrészt oldott állapotban az extracelluláris
RészletesebbenKevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
RészletesebbenBIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS
BIOFIZIKA I OZMÓZIS - 2010. 10. 26. Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS BIOFIZIKA I - DIFFÚZIÓ DIFFÚZIÓ - ÁTTEKINTÉS TRANSZPORTFOLYAMATOK ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA ONSAGER EGYENLET lineáris, irreverzibilis
Részletesebben7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül.
7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül. A plazma membrán határolja el az élő sejteket a környezetüktől Szelektív permeabilitást mutat, így lehetővé
RészletesebbenA plazmamembrán felépítése
A plazmamembrán felépítése Folyékony mozaik membrán Singer-Nicholson (1972) Lipid kettősréteg Elektronmikroszkópia Membrán kettősréteg Intracelluláris Extracelluláris 1 Lipid kettősréteg foszfolipidek
Részletesebben1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai
H-1. A vesemûködés alapjai 1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai 1. Homeosztázis A belsô környezet kémiai stabilitásának megôrzése az egyes komponensek koncentrációjának szabályozása által. Jellegzetesen
RészletesebbenBemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.
Részletes tematika (14 hetes szorgalmi időszak figyelembe vételével): 1. hét (2 óra) Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Kémiai alapjelenségek ismétlése, sav-bázis,
RészletesebbenFémorganikus kémia 1
Fémorganikus kémia 1 A fémorganikus kémia tárgya a szerves fémvegyületek előállítása, szerkezetvizsgálata és kémiai reakcióik tanulmányozása A fémorganikus kémia fejlődése 1760 Cadet bisz(dimetil-arzén(iii))-oxid
RészletesebbenDER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.
Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)
RészletesebbenFolyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok
Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok Dr. Voszka István Folyadékkristályok: Átmenet a folyadékok és a kristályos szilárdtestek között (anizotróp folyadékok) Fonal, pálcika, korong alakú
RészletesebbenAz aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva
Az aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva E-mail: cseva@med.unideb.hu Általános reakciók az aminosav anyagcserében 1. Nitrogén eltávolítás: transzaminálás dezaminálás: oxidatív nem oxidatív
RészletesebbenOZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet
BIOFIZIKA I 2011. Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet Áttekintés 1. Diffúzió rövid ismétlés 2. Az ozmózis jelensége és leírása 4. A diffúzió és ozmózis orvos biológiai jelentősége Diffúzió
Részletesebben3.2. A tubulusfal szerkezete
H3. Tubuláris funkciók 3.1. Transzepitheliális transzport mechanizmusa Transzcellularis útvonal Paracellularis útvonal Tight junction Lateralis intercelluláris tér Luminalis membrán / K + / K + / K + Basolateralis
RészletesebbenBiológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet
Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 11. 12. A gasztrointesztinális rendszer felépítése http://en.wikipedia.org/wiki/file:digestive_system_diagram_edit.svg
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenDebreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok
RészletesebbenNitrogéntartalmú szerves vegyületek. 6. előadás
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. előadás Aminok Funkciós csoport: NH 2 (amino csoport) Az ammónia (NH 3 ) származékai Attól függően, hogy hány H-t cserélünk le, kapunk primer, szekundner és tercier
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenCitrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
RészletesebbenAz ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika
Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
RészletesebbenLIPID ANYAGCSERE (2011)
LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN
RészletesebbenNovák Béla: Sejtbiológia Membrántranszport
Membrántranszport folyamatok A lipid kettos réteg gátat jelent a poláros molekulák számára. Ez a gát alapveto fontosságú a citoszól és az extracelluláris "milieu" közti koncentráció különbségek biztosításában.
Részletesebbenrso vvt ghost hipotónia normotónia iso
Membrán, transzport rso vvt ghost hipotónia normotónia iso ~50 membrán fehérje mutáció megváltozott morfológia Figure 4. Red cell morphology. Hereditary spherocytosis (HS; top panel); nonhemolytic hereditary
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYEK KÁLIUM TÁPLÁLKOZÁSÁNAK GENETIKAI ALAPJAI előadás áttekintése A kálium szerepe a növényi szervek felépítésében
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
RészletesebbenI. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS
I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS 1 Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Az egészségügyi szakembereket arra kérjük,
RészletesebbenA vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna. A vér élettana
A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna A vér folyékony kötőszövet Mesenchymális eredetű A vér élettana A) Szerepe: 1. transzport vérgázok, tápanyagok és végtermékek hormonok és vitaminok hőenergia víz szervetlen
RészletesebbenBevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2.
Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2. Dr. Parádi István Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék (istvan.paradi@ttk.elte.hu) www.novenyelettan.elte.hu A gyökér élettani folyamatai
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III.
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenEpitheliális transzport
Biológus Bsc. Sejtélettan II. Epitheliális transzport Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 11. 05. Transzport szempontjából szimmetrikus és aszimmetrikus sejtek Szimmetrikus sejtek: - nincs
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK A membránok minden sejtnek lényeges alkotórészei. Egyrészt magát a sejtet határolják - ez a sejtmembrán vagy
RészletesebbenEgy idegsejt működése
2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán
RészletesebbenA Ca, P és Mg háztartás szabályozása, mellékpajzsmirigy és D-vitamin szerepe
A Ca, P és Mg háztartás szabályozása, mellékpajzsmirigy és D-vitamin szerepe Ásványi anyag Kalcium Legnagyobb mennyiségben ez az ásványi anyag van jelen a szervezetben Kb. egy átlagos felnőttben 1 kg kalcium
Részletesebben4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból
RészletesebbenVese. TT.-ok: Karcsúné Dr. Kis Gyöngyi SZTE ÁOK Élettani Intézet December 7.
Vese TT.-ok:52-58. Karcsúné Dr. Kis Gyöngyi SZTE ÁOK Élettani Intézet 2018. December 7. Áttekintés TT-ok @52#Mutassa be a filtrációs barriert: írja le a glomerularis barrier háromrétegű felépítését @53#Ismertesse
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
RészletesebbenBiotranszformáció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet
Biotranszformáció Csala Miklós Semmelweis Egyetem rvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet direkt bilirubin hem (porfirin) X koleszterin X epesavak piruvát acil-koa citoplazma piruvát
RészletesebbenBiofizika I. OZMÓZIS. Dr. Szabó-Meleg Edina PTE ÁOK Biofizikai Intézet
Biofizika I. OZMÓZIS Dr. Szabó-Meleg Edina PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2013.10.22. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának
RészletesebbenA mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció
A mérgek eloszlása a szervezetben Toxikológia V. előadás A mérgek eloszlása a szervezetben Biotranszformáció Akkumuláció A mérgek kiválasztása A mérgek általában azokban a szervekben halmozódnak fel, amelyek
Részletesebben6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba
6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H
RészletesebbenA HEPATOBILIÁRIS TRANSZPORTEREK GENETIKAI POLIMORFIZMUSÁNAK TOXIKOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYEI
A HEPATOBILIÁRIS TRANSZPORTEREK GENETIKAI POLIMORFIZMUSÁNAK TOXIKOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYEI JEMNITZ KATALIN MTA Természettudományi Kutatóközpont, Szerveskémiai Intézet Tox 2016, HAJDÚSZOBOSZLÓ 2016. október
RészletesebbenMULTIDROG REZISZTENCIA IN VIVO KIMUTATÁSA PETEFÉSZEK TUMOROKBAN MOLEKULÁRIS LEKÉPEZÉSSEL
MULTIDROG REZISZTENCIA IN VIVO KIMUTATÁSA PETEFÉSZEK TUMOROKBAN MOLEKULÁRIS LEKÉPEZÉSSEL Dr. Krasznai Zoárd Tibor Debreceni Egyetem OEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Debrecen, 2011. 10.17. Bevezetés
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
Részletesebbenph jelentősége a szervezetben
PH fogalma Sav-bázis egyensúly ph = -log [H+] ph=7 => 10-7 Mol H + (100 nmol/l) ph=8 => 10-8 Mol H + (10 nmol/l) Normal plazma ph: 7.35-7.45; 7.45; (H+: 45-35 nmol/l) Acidózis: ph7.45
RészletesebbenSAV BÁZIS EGYENSÚLY 1
SAV BÁZIS EGYENSÚLY 1 ph- a H ion koncentráció negativ tizes alapú logaritmusa ph= - Log 10 [ H + ] Normál értéke: 7,35-7,45 (H + 35-45 nmol/l) Az élettel kompatibilis: 20-160 nmol/l (ph 6,8-7,7) 2 3 A
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenA transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció
A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció A sejtmembrán protektív és szelektív barrier kompartmentalizáció: sejtfelszín és sejtorganellumok borítása 1926 szénhidrát 1943 zsírsav 1972 poláros
RészletesebbenKémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz
Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges
RészletesebbenSzervetlen kémiai laboratóriumi gyakorlat, oktatói lista 2015/2016, II. félév
I. hét (febr. 8, 10, 11) Elektrokémia a szervetlen kémiában A továbbiakban számmal hivatkozott gyakorlatok és fejezetek dr. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikumában találhatóak. 1.1,
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
Részletesebben1.ábra A kadmium felhasználási területei
Kadmium hatása a környezetre és az egészségre Vermesan Horatiu, Vermesan George, Grünwald Ern, Mszaki Egyetem, Kolozsvár Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár (Korróziós Figyel, 2006.46) Bevezetés A fémionok
RészletesebbenSEMMELWEIS EGYETEM GYÓGYSZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
TARTALOMJEGYZÉK SEMMELWEIS EGYETEM GYÓGYSZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA A bilirubin konjugációjának és a konjugátumok transzport folyamatainak tanulmányozása primer kollagén szendvics és hagyományos rigid
RészletesebbenMária. A pirimidin-nukleotidok. nukleotidok anyagcseréje
Prof.. Sasvári Mária A pirimidin-nukleotidok nukleotidok anyagcseréje 1 A nukleobázisok szerkezete Nitrogéntartalmú, heterociklusos vegyületek; szubsztituált purin- és pirimidin-származékok purin Adenin
RészletesebbenIntracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011
Intracelluláris ion homeosztázis I.II. Február 15, 2011 Ca 2 csatorna 1 Ca 2 1 Ca 2 EC ~2 mm PLAZMA Na /Ca 2 cserélő Ca 2 ATPáz MEMBRÁN Ca 2 3 Na ATP ADP 2 H IC ~100 nm citoszol kötött Ca 2 CR CSQ SERCA
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1608/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1608/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Synlab Hungary Kft. Synlab Kecskeméti Környezetanalitikai Laboratórium (6000
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenSzerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István
MODELLMEMBRÁNOK (LIPOSZÓMÁK) ORVOSI, GYÓGYSZERÉSZI ALKALMAZÁSA 2015/2016 II. félév Időpont: szerda 17 30-19 00 Helyszín Elméleti Orvostudományi Központ Szent-Györgyi Albert előadóterme II. 3. Szerkezet
Részletesebben