FARMAKOKINETIKA. mit tesz a szervezet a gyógyszerrel a gyógyszer sorsa a szervezetben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FARMAKOKINETIKA. mit tesz a szervezet a gyógyszerrel a gyógyszer sorsa a szervezetben"

Átírás

1 FARMAKOKINETIKA mit tesz a szervezet a gyógyszerrel a gyógyszer sorsa a szervezetben

2 A farmakokinetika fázisai - ADME ABSZORPCIÓ: a gyógyszer felszívódása az alkalmazás helyéről a keringésbe DISZTRIBÚCIÓ: a gyógyszer eloszlása a szervezet folyadéktereiben METABOLIZMUS (vagy BIOTRANSZ- FORMÁCIÓ) a gyógyszer kémiai átalakulása metabolitokká a szervezet enzimjei által EXKRÉCIÓ: a gyógyszer kiürülése a szervezetből M+E = ELIMINÁCIÓ

3 ALKALMAZÁS FELSZÍVÓDÁS ÉS ELOSZLÁS ELIMINÁCIÓ epe Máj Vese Vizelet ORÁLIS vagy REKTÁLIS TRANSZDERMÁLIS Bél Bőr Széklet INTRAVÉNÁS PLAZMA Mirigyek Verejték Anyatej INTRAMUSZKULÁRIS Izom INTRATHECALIS Liquor Placenta Fetus INHALÁCIÓ Tüdő Kilégzett levegő

4 Transzport mechanizmusok 1. DIFFÚZIÓ a membránon keresztül - a diffúzió SEBESSÉGE függ: a felület nagysága koncentráció grádiens (=hajtóerő) a gyógyszer mérete és lipidoldékonysága LIPIDOLDÉKONYSÁG FÜGG: - nem-ionizálható vegyületek esetén: hidroxil, alkil és halogén szubsztituensek száma - ionizálható vegyületek (=savak vagy bázisok): a fentiek + az IONIZÁCIÓ mértéke

5 Transzport mechanizmusok NEM-IONOS DIFFÚZIÓ SAVAK BÁZISOK diffuzibilis - COOH - NH 2 nem-diffuzibilis - COO - - NH + 3 függ: testfolyadék ph-ja a gyógyszer pk a értéke HENDERSON-HASSELBACH EGYENLET SAVAK BÁZISOK pk a nem ionizált ph log ionizált ph pk a nem ionizált log ionizált

6 Transzport mechanizmusok IONIZÁCIÓ mértéke ha pk a =ph akkor log NI/I = =1 nem-ionizált=ionizált vagyis: ha a testfolyadék ph-ja = gyógyszer pk a -ja, a gyógyszermolekulák fele nem-ionizált, másik fele ionizált SAVAK BÁZISOK ha ph < pk a NI > I I > NI ha ph > pk a I > NI NI > I

7 Transzport mechanizmusok 2. KARRIER-MEDIÁLT TRANSZPORT - limitált kapacitás telíthető (T m transzport maximum) - szubsztrát-szelektív DE egy karrier több szubsztrátja között kompetíció alakulhat ki - osztályozás hajtóerő szerint: konc. grádiens FACILITÁLT DIFFÚZIÓ ATP AKTÍV TRANSZPORT akár grádienssel szemben is képes transzportálni!

8 Transzport mechanizmusok AKTÍV TRANSZPORT típusai PRIMER: a transzporter közvetlenül használja fel az ATP-t pl. a gyógyszert a sejt belsejéből KIFELÉ transzportálja (export) multi-drug rezisztencia transzporterek MDR1=P glikoprotein (Pgp) bélhámsejtek, vér-agy gát szubsztrátjai nem vagy kevésbé szívódnak fel a bélből vagy jutnak át a vér-agy gáton loperamid, 2. generációs antihisztaminok epeutak, vesetubulusok a gyógyszerek exkréciójában vesznek részt ATP ADP

9 Transzport mechanizmusok AKTÍV TRANSZPORT típusai SZEKUNDER: ATP-dependens ion vagy potenciál grádiens hajtja pl. az ATP-t a Na + /K + ATP-áz használja, a transzporter a Na + grádiens vagy a potenciálkülönbség erejével juttatja be a gyógyszert (import) Na + függő aminosav transzporter L-DOPA felszívódását, vér-agy gáton való átjutását segíti elő 2 K + 1 OCT: organic cation transporter pozitív töltésű gyógyszerek importja - a membránpotenciál hajtja! - részt vesz gyógyszerek felszívódásában és exkréciójában is Na Na + ATP ADP

10 Transzport mechanizmusok AKTÍV TRANSZPORT típusai TERCIER: ATP-dependens ion és oldott anyag grádiens hajtja pl. OAT: organic anion transporter α-ketoglutarát (αkg - ) és negatív töltésű gyógyszer cseretranszportere (exchanger) - az αkg - importot a Na + grádiens hajtja (Na + /αkg - szimport) felvétel a vesetubulusoksejtekbe a gyógyszerek exkréciójában vesz részt pl. penicillinek, számos diuretikum 2 K + 1 Na + αkg Na + ATP ADP αkg -

11 Transzport mechanizmusok AKTÍV TRANSZPORT típusai TERCIER: ATP-dependens ion és oldott anyag grádiens hajtja pl. OATP: organic anion transporter polypeptide gyógyszer és glutathion (GSH) cseretranszportere Na + grádiens juttatja be a ciszteint, ami a GSH szintézishez szükséges bélhámsejtek felszívódás máj gyógyszerek felvétele a májsejtekbe vesetubulusok exkréció 2 K + 1 Na + Cys Na + ATP ADP Cys GSH

12 Transzport mechanizmusok AKTÍV TRANSZPORT típusai TERCIER: ATP-dependens ion és oldott anyag grádiens hajtja Na + és H + függő transzporterek - Na + /H + exchanger hoz létre befelé irányuló ph grádienst - a transzportert a ph grádiens hajtja vannak H + /gyógyszer szimporterek és exchangerek is import: PEPT: peptid transzporter pl. ACE gátlók felszívódása export: MATE: multidrug and toxin extrusion protein - számos gyógyszer exkréciója 2 K + 1 H + Na Na + ATP ADP H +

13 Transzport mechanizmusok 3. VEZIKULÁRIS TRANSZPORT (RECEPTOR- MEDIÁLT ENDOCYTOSIS) elsősorban endogén proteinek (pl. LDL), gyógyszerekre kevésbé jellemző gyógyszer példa: B 12 vitamin-intrinsic faktor komplex folsav

14 I. ABSZORPCIÓ A felszívódás sebességét meghatározó tényezők: GYÓGYSZER fiziko-kémiai tulajdonságok (méret, lipofilitás, ionizáció, pk a ) dózis/koncentráció formuláció (gyógyszerforma, segédanyagok stb.) ALKALMAZÁS HELYE lokális ph felület mérete vérellátás barrierek (pl. nyák, szaruréteg) GI: tranzitidő, motilitás, étel (minőség, mennyiség)

15 Alkalmazási módok I. ABSZORPCIÓ ORÁLIS (PER OS) INJEKCIÓ (i.v.: intravénás, i.m.: intramuszkuláris, s.c.: szubkután stb.) INHALÁCIÓS TRANSZMUCOSÁLIS (szublingualis, nazális, rektális etc.) TRANSDERMÁLIS TOPIKÁLIS (v. lokális) alkalmazás (bőrre, szembe, nazálisan stb.): ha lokális hatás a cél a szisztémás felszívódás nem kívánatos!

16 I. ABSZORPCIÓ a GI traktusból Gyomor ph=2 gyógyszerek ionizációja szalicilsav amphetamin (pk a =3.5) (pk a =9.5) NI/I a savak elvben fel tudnak szívódni, de a valóságban a gyomorból nagyon lassú a felszívódás, mert kicsi a felület és jelentős a barrier - ph csapda : bázisok esetén, ha a plazmából visszadiffundál a nem-ionizált forma a gyomorba, újra ionizálódik és nem tud visszajutni

17 I. ABSZORPCIÓ a GI traktusból Gyomor (folyt.) gyomorürülés sebessége: a felszívódás megindulásában meghatározó időfaktor a vékonybélből már nagyon gyorsan felszívódnak a gyógyszerek lassult a gyomorürülés: - időskorban - étkezés után (zsíros, nehéz ételeknél még inkább) ha gyors felszívódást szeretnénk, akkor éhgyomorra kell beadni a gyógyszert, KIVÉVE ha irritáns! - GI motilitást csökkentő gyógyszerek pl. atropin - betegségek pl. pylorus spasmus, diabetes, migrénes roham

18 I. ABSZORPCIÓ a GI traktusból Vékonybél ph=6 szalicilsav amphetamin (pk a =3.5) (pk a =9.5) NI/I mind a savak, mind a bázisok nagyrészt ionizáltak, DE mivel a vékonybélnek hatalmas a felülete és jó a vérellátása GYORS ABSZORPCIÓ: a nem-ionizált frakció felszívódik az NI/I egyensúly helyreáll a következő nem-ionizált frakció is felszívódhat

19 I. ABSZORPCIÓ a GI traktusból Az orálisan beadott gyógyszermennyiség nem feltétlenül jut be teljes mértékben a szisztémás keringésbe! BIO(LÓGIAI)HASZNOSULÁS, BIOAVAILABILITY (F): a beadott dózisnak a szisztémás keringést elérő hányada i.v. adás esetén F=1 (vagy F%=100%) BIOEGYENÉRTÉKŰSÉG, BIOEKVIVALENCIA amennyiben ugyanazt a hatóanyagot, ugyanakkora dózisban tartalmazó gyógyszerek bioavailability-je megegyezik, akkor hatásukat azonosnak tekinthetjük

20 Plazma konc. (mg / l) iv. adás bioavailability AUC AUC p.o. i.v. per os adás 1 AUC: görbe alatti terület Id ő(óra)

21 I. ABSZORPCIÓ a GI traktusból Részleges bioavailability lehetséges okai: - rossz gyógyszerformuláció: pl. a hatóanyag nem teljesen szabadul fel a tablettából - a hatóanyag rossz oldékonysága (csak oldott anyagok tudnak felszívódni) - a hatóanyagot az emésztőenzimek lebontják - alacsony diffuzibilitás (erős sav, erős bázis, állandó töltéssel rendelkező molekula pl. kvaterner ammóniumvegyület) - PRESZISZTÉMÁS ELIMINÁCIÓ (= FIRST PASS ELIMINÁCIÓ)

22 I. ABSZORPCIÓ a GI traktusból PRESZISZTÉMÁS ELIMINÁCIÓ (= FIRST PASS ELIMINÁCIÓ) 1. a hatóanyagot a bélhámsejteken levő transzporterek visszapumpálják a lumenbe 2. a hatóanyagot a bélmucosa vagy a máj enzimjei felszívódás után metabolizálják

23 I. ABSZORPCIÓ a GI traktusból BIOAVAILABILITY Példák orálisan gyengén biohasznosuló gyógyszerekre: propranolol 30% metoprolol 12% morfin 30% fentanyl 30% verapamil 20% isosorbid-dinitrát 20% nitroglycerin < 1% lidocain 30% Per os adás esetén, ennek megfelelően kell növelni a dózist pl. ha F%=30% i.v. 10 mg p.o. 30 mg DE: ha toxikus metabolitok keletkezhetnek a first-pass elimináció során, akkor NEM szabad orálisan adni pl. lidocain!

24 I. ABSZORPCIÓ mucosáról - a szájnyálkahártya és a orrnyálkahártya felülete ugyan kicsi, de nagyon jó a vérellátásuk - lipofil hatóanyagok és a gyenge bázisok jól felszívódnak - a GI traktust és a májat is elkerüli a hatóanyag adhatók olyan gyógyszerek, amelyek érzékenyek az emésztőenzimekre (pl. peptidek) vagy magas a first-pass eliminációjuk rektális alkalmazás: - a rektum nyh.-ból a vér 50%-a kerüli el a májat - a felszívódás gyakran inkomplett, pontos dozírozás nehéz - hasznos lehet: eszméletlen beteg, erős hányás, hányinger vagy kisgyermekek esetén

25 I. ABSZORPCIÓ mucosáról Példák sublingualis tabletta/spray buccalis tabletta/film orrspray nitroglycerin fentanyl, buprenorphine butorphanol sumatriptan, zolmitriptan calcitonin oxytocin rektális kúp lázcsillapító kisgyermekeknek ergotamin promethazine, dimenhydrinate diazepam

26 I. ABSZORPCIÓ a bőrről - lipofil hatóanyagok jól felszívódnak - first-pass elimináció szintén kikerülhető - a fő barrier a szaruréteg a vastagsága testtájanként nagyon változó! további tényezők: - a kezelt felület nagysága / tapasz mérete - bőr keringése: melegben, dörzsölésre fokozódik transzdermális tapaszok pl. nitroglycerin, scopolamin, nikotin, fentanyl, ösztradiol

27 I. ABSZORPCIÓ a tüdőből a tüdő felülete hatalmas és nagyon nagy a véráramlása nagyon gyors felszívódás belélegezhető anyagok: - gázok (e.g. N 2 O) - illékony folyadékok gőzei (volatilis anesztetikumok pl. izoflurán) - porlasztott oldatok - finom szemcseméretű por - a szisztémás felszívódáshoz < 1 µm részecskeméret az ideális lejutnak az alveolusokig - a gázok és gőzök a tüdőn keresztül EXKRETÁLÓDNAK is

28 II. DISZTRIBÚCIÓ (ELOSZLÁS) A gyógyszerek a legritkább esetben oszlanak el EGYENLETESEN a vízterekben! Disztribúciót befolyásoló tényezők 1. Gyógyszer tulajdonságai : a nagy molekulák + a plazmafehérjéhez erősen kötődő molekulák a plazmában maradnak a hidrofil hatóanyagok az extracelluláris térben a lipofil hatóanyagok az össz-víztérben szöveti felhalmozódás nagyon lipofil hatóanyagok a zsírszövetben egyéb pl. digoxin: erősen kötődik a szöveti Na + /K + ATPáz-hoz

29 II. DISZTRIBÚCIÓ (ELOSZLÁS) Disztribúciót befolyásoló tényezők 2. Szöveti tényezők: vérátáramlás (l. később) kapillárisok átjárhatósága: könnyen átjárható: MÁJ sinusoidok fala fenesztrált, ezért nagy molekulák is átjuthatnak nehezen átjárható barrierek: VÉR-AGY GÁT PLACENTA: nem olyan erős barrier, mint korábban gondolták, csak lassítja a gyógyszerek bejutását

30 II. DISZTRIBÚCIÓ (ELOSZLÁS) MEGOSZLÁSI TÉRFOGAT (V d ) az a VIRTUÁLIS térfogat, amit a gyógyszer elfoglalna, ha a szervezetben mindenhol a plazmakoncentrációval azonos lenne koncentrációja V d dózis C 0 C 0 = kezdeti plazmakoncentráció V d < össz-víztér kevéssé jut be a szövetekbe/ sejtekbe pl. a molekula diffuzibilitása gyenge VAGY erősen kötődik plazmafehérjékhez V d > össz-víztér szövetekben felhalmozódik

31 II. DISZTRIBÚCIÓ (ELOSZLÁS) PLAZMAFEHÉRJE-KÖTŐDÉS albumin: savak α-1 savas glikoprotein: bázisok - az erős plazmafehérje-kötődés csökkenti a gyógyszer eloszlását, mert csak a szabad molekulák tudnak a szövetekbe diffundálni csak a SZABAD gyógyszerkoncentráció tud hatást kifejteni - a kötőhelyek telíthetők, ezért kompetíció alakulhat ki! gyógyszerinterakció veszélye! pl. kötődés 97% 94% szabad konc. 3% 6%!!! - alacsony plazma albumin esetén dózismódosítás lehet szükséges

32 II. DISZTRIBÚCIÓ (ELOSZLÁS) PLAZMAFEHÉRJE-KÖTŐDÉS Példák erősen kötődő gyógyszerekre: véralvadásgátlók: acenocumarol orális antidiabetikumok: glimepiride, glipizide COX-gátlók: indometacin, diclofenac, ibuprofen, naproxen diuretikumok: furosemid cardiovascularis: prasozin, losartan, amiodaron KIR: diazepam, midazolam phenytoin, chlorpromazin antibiotikumok: nalidixsav, ceftriaxon, oxacillin antifungális: ketoconazol, itraconazol

33 II. DISZTRIBÚCIÓ (ELOSZLÁS) ELSŐDLEGES ÉS MÁSODLAGOS ELOSZLÁS (RE- DISZTRIBÚCIÓ Elsődleges eloszlás: az eloszlás első fázisa, amelyet az egyes szövetek VÉRÁTÁRAMLÁSA befolyásol magas vérátáramlású szervek centrális kompartment : tüdő, szív, agy, vese, máj: gyorsan kialakul a csúcskoncentráció alacsony vérátáramlás perifériás kompartment : zsírszövet, bőr, vázizom (nyugalomban) Másodlagos disztribúció vagy re-disztribúció: a gyógyszerek SZÖVETI AFFINITÁSA befolyásolja pl. nagyon lipofil hatóanyag zsírszöveti akkumuláció

34 Thiopental eloszlása i.v. adás után Zsír 20 Agy Izom Plazma

Hatóanyagok fizikai-kémiai tulajdonságai és a felszívódás összefüggése

Hatóanyagok fizikai-kémiai tulajdonságai és a felszívódás összefüggése Hatóanyagok fizikai-kémiai tulajdonságai és a felszívódás összefüggése Völgyi Gergely Semmelweis Egyetem, Gyógyszerészi Kémiai Intézet Továbbképző előadás 2014. október 4. A gyógyszer szervezetbeni sorsát

Részletesebben

A testidegen anyagok felszívódása, eloszlása és kiválasztása

A testidegen anyagok felszívódása, eloszlása és kiválasztása A testidegen anyagok felszívódása, eloszlása és kiválasztása A testidegen anyagok (xenobiotikumok): - gyógyszerek (farmakológia) - (környezeti) mérgezo anyagok (toxikológia) Történetileg elobb volt a farmakokinetika

Részletesebben

I. FARMAKOKINETIKA. F + R hatás (farmakon, (receptor) gyógyszer) F + R FR

I. FARMAKOKINETIKA. F + R hatás (farmakon, (receptor) gyógyszer) F + R FR I. FARMAKOKINETIKA Gyógyszerek felszívódása, eloszlása és kiválasztása. Receptorok: csak az a gyógyszermolekula hat ami kötődik specifikus kötőhelyek (szervek, szövetek, sejtek) F + R hatás (farmakon,

Részletesebben

Tubularis működések. A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) (Tanulási támpontok: 54-57)

Tubularis működések. A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) (Tanulási támpontok: 54-57) A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Attila Nagy 2018 Tubularis működések (Tanulási támpontok: 54-57) 1 A transzport irányai Tubuláris transzportok

Részletesebben

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018 Szívelektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András 2018 Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál 1 Transzmembrán transzport A membrántranszport-folyamatok típusai J:

Részletesebben

MÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF

MÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF MÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF 2006.09.13. 1 MÉREGHATÁS FELTÉTELE 1 kapcsolat (kémiai anyag biológiai rendszer) helyi hatás szisztémás Megfelelő koncentráció meghatározó tényező

Részletesebben

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Nagy Attila 2015 Transzepitheliális transzport (Polarizált sejt) 1 Transzepitheliális transzport A transzepitheliális

Részletesebben

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Nagy Attila 2017 Transzepitheliális transzport (Polarizált sejt) 1 Transzepitheliális transzport A transzepitheliális

Részletesebben

A mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció

A mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció A mérgek eloszlása a szervezetben Toxikológia V. előadás A mérgek eloszlása a szervezetben Biotranszformáció Akkumuláció A mérgek kiválasztása A mérgek általában azokban a szervekben halmozódnak fel, amelyek

Részletesebben

PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Szak

PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Szak PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Szak Alapfogalmak 2017. 09. 22. 14:59 2 Biofarmácia tankönyv 2017. 09. 22. 14:59 3 Hogyan és mikor kell bevenni? Szedhetik-e várandósok? Szedhetik-e szoptató anyukák? Mikor

Részletesebben

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát

Részletesebben

Helyi érzéstelenítők farmakológiája

Helyi érzéstelenítők farmakológiája Helyi érzéstelenítők farmakológiája SE Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika BUDAPEST Definíció Farmakokinetika: a gyógyszerek felszívódásának, eloszlásának, metabolizmusának és kiürülésének

Részletesebben

A farmakokinetika és farmakodinámia alapvető kérdései

A farmakokinetika és farmakodinámia alapvető kérdései A farmakokinetika és farmakodinámia alapvető kérdései Dr. Lakner Géza members.iif.hu/lakner A gyógyszerek sorsa a szervezetben Gyógyszerészeti fázis hatóanyag felszabadulása a gyógyszerformulációból (szétesés,

Részletesebben

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és

Részletesebben

Az inhalációs anesztetikumok farmakokinetikája

Az inhalációs anesztetikumok farmakokinetikája Az inhalációs anesztetikumok farmakokinetikája dr. Márton Sándor PTE A.O.K. A.I.T.I. Gáztörvények Dalton törvénye:gázkeverékek használatakor a gáz parciális nyomása egyenlő az őt alkotó gázok parciális

Részletesebben

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia Membrántranszport Gyógyszerész előadás 2017.04.10 Dr. Barkó Szilvia Sejt membránok A sejtmembrán funkciói Védelem Kommunikáció Molekulák importja és exportja Sejtmozgás Általános szerkezet Lipid kettősréteg

Részletesebben

Gyógyszer-élelmiszer kölcsönhatások

Gyógyszer-élelmiszer kölcsönhatások Gyógyszer-élelmiszer kölcsönhatások Dietetikus MSc. képzés Dr. Horváth Péter Semmelweis Egyetem Gyógyszerészi Kémiai Intézet TEMATIKA Bevezetés Alapfogalmak Gyógyszerhatás kialakulása Gyógyszerek tulajdonságait

Részletesebben

GYÓGYSZEREK MEMBRÁNTRANSZPORT MECHANIZMUSAI A. TRANSZPORT MECHANIZMUSOK OSZTÁLYOZÁSA MEMBRÁNTRANSZPORT MECHANIZMUSOK

GYÓGYSZEREK MEMBRÁNTRANSZPORT MECHANIZMUSAI A. TRANSZPORT MECHANIZMUSOK OSZTÁLYOZÁSA MEMBRÁNTRANSZPORT MECHANIZMUSOK GYÓGYSZEREK MEMBRÁNTRANSZPORT MECHANIZMUSAI A. TRANSZPORT MECHANIZMUSOK OSZTÁLYOZÁSA A gyógyszerek felszívódásuk, megoszlásuk és eliminációjuk során membránokon transzportálódnak keresztül. A transzport

Részletesebben

Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál

Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál 2011.11.15. A biológiai membránok fő komponense. Foszfolipidek foszfolipid = diglicerid + foszfát csoport + szerves molekula (pl. kolin). Poláros fej (hidrofil)

Részletesebben

Definiciók Biológiai v. eliminációs felezési idő Biliáris recirkuláció Vérátfolyási sebesség Kompartment Központi kompartment Diurnális variáció

Definiciók Biológiai v. eliminációs felezési idő Biliáris recirkuláció Vérátfolyási sebesség Kompartment Központi kompartment Diurnális variáció Definiciók Biológiai v. eliminációs felezési idő (Biological half-life) Az az időtartam, amely alatt az anyavegyület vagy a metabolit koncentrációja a felére csökken a szervezetben v. adott folyadéktérben

Részletesebben

PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Kar

PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Kar PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Kar ZH-k időpontjai Szeptember 25. November 6. December 4. 2019.09.20. 10:46 2 Alapfogalmak 2019.09.20. 10:46 3 Biofarmácia tankönyv 2019.09.20. 10:46 4 Hogyan és mikor kell

Részletesebben

Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet PTE ÁOK november 13.

Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet PTE ÁOK november 13. Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet PTE ÁOK 2017. november 13. 1 Gordon L. Amidon A készítmény és a hatóanyag biofarmáciai tulajdonságának egyik fontos jellemzője a Biofarmáciai Osztályozási

Részletesebben

Energia források a vázizomban

Energia források a vázizomban Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok

Részletesebben

TRANSZPORTEREK Szakács Gergely

TRANSZPORTEREK Szakács Gergely TRANSZPORTEREK Szakács Gergely Összefoglalás A biológiai membránokon keresztüli anyagáramlást számos membránfehérje szabályozza. E fehérjék változatos funkciója és megjelenésük mintázata biztosítja a sejtek

Részletesebben

Sav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila

Sav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila Sav-bázis egyensúly Dr. Miseta Attila A szervezet és a ph A ph egyensúly szorosan kontrollált A vérben a referencia tartomány: ph = 7.35 7.45 (35-45 nmol/l) < 6.8 vagy > 8.0 halálozáshoz vezet Acidózis

Részletesebben

Membránpotenciál, akciós potenciál

Membránpotenciál, akciós potenciál A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30

Részletesebben

Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis

Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:

Részletesebben

Biológiai membránok és membrántranszport

Biológiai membránok és membrántranszport Biológiai membránok és membrántranszport Biológiai membránok A citoplazma membrán funkciói: térrészek elválasztása (egész sejt, organellumok) transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? lipidek

Részletesebben

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2014.10.28. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának

Részletesebben

Sejtek membránpotenciálja

Sejtek membránpotenciálja Sejtek membránpotenciálja Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan) Diffúziós potenciál, (Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet) A nyugalmi membránpotenciál: TK. 284-285. A nyugalmi membránpotenciál

Részletesebben

Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS

Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS 1. KÍSÉRLET 1. kísérlet: cseppentsünk tintát egy üveg vízbe Biofizika I. OZMÓZIS 2012. szeptember 5. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet 1. megfigyelés: a folt lassan szétterjed és megfesti az egész

Részletesebben

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) Dr. Attila Nagy 2016 Kalcium és foszfátháztartás (Tanulási támpont: 63) A szabályozásban a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy

Részletesebben

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok

Részletesebben

I. FARMAKOKINETIKA. - (környezeti) mérgező anyagok (toxikológia)

I. FARMAKOKINETIKA. - (környezeti) mérgező anyagok (toxikológia) I. FARMAKOKIETIKA A testidegen anyagok (xenobiotikumok): - gyógyszerek (farmakológia) - (környezeti) mérgező anyagok (toxikológia) Történetileg előbb volt a farmakokinetika (= a gyógyszerek felszívódása,

Részletesebben

BIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS

BIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS BIOFIZIKA I OZMÓZIS - 2010. 10. 26. Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS BIOFIZIKA I - DIFFÚZIÓ DIFFÚZIÓ - ÁTTEKINTÉS TRANSZPORTFOLYAMATOK ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA ONSAGER EGYENLET lineáris, irreverzibilis

Részletesebben

A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása

A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása Alapfogalmak szárazföldi gerincesek: a hatékony gázcseréhez a környezet és a sejtek közötti egyszerű diffúzió nem elég - légutak kialakítása (melegítés, párásítás,

Részletesebben

Homeosztázis A szervezet folyadékterei

Homeosztázis A szervezet folyadékterei Homeosztázis A szervezet folyadékterei Homeosztázis Homeosztázis: a folytonos változások mellett az organizáció állandóságát létrehozó biológiai jelenség. A belső környezet szabályozott stabilitása. Megengedett

Részletesebben

A vese mőködése. Dr. Nánási Péter elıadásai alapján

A vese mőködése. Dr. Nánási Péter elıadásai alapján A vese mőködése Dr. Nánási Péter elıadásai alapján A vese homeosztatikus mőködése Miért van feltétlenül szükség a renális szabályozásra? Hıszabályozás verejtékezés Kihívások és megoldások Táplálkozás akcidentális

Részletesebben

ph jelentősége a szervezetben

ph jelentősége a szervezetben PH fogalma Sav-bázis egyensúly ph = -log [H+] ph=7 => 10-7 Mol H + (100 nmol/l) ph=8 => 10-8 Mol H + (10 nmol/l) Normal plazma ph: 7.35-7.45; 7.45; (H+: 45-35 nmol/l) Acidózis: ph7.45

Részletesebben

Dr. Poór Miklós PTE GYTK Gyógyszerhatástani Tanszék 2017.

Dr. Poór Miklós PTE GYTK Gyógyszerhatástani Tanszék 2017. Dr. Poór Miklós PTE GYTK Gyógyszerhatástani Tanszék 2017. Farmakológia A farmakológia két aspektusa: Farmakokinetika: szervezet gyógyszer Farmakodinámia: gyógyszer szervezet Ezetimib (inaktív) Ezetimib-glükuronid

Részletesebben

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:

Részletesebben

Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet

Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 11. 12. A gasztrointesztinális rendszer felépítése http://en.wikipedia.org/wiki/file:digestive_system_diagram_edit.svg

Részletesebben

Eredmények. Név: Test(férfi) Születésnap: Dátum: Szív és érrendszer Vér sűrűség

Eredmények. Név: Test(férfi) Születésnap: Dátum: Szív és érrendszer Vér sűrűség Név: Test(férfi) Születésnap: 1980-01-01 Dátum: 2016-10-27 Eredmények Szív és érrendszer Vér sűrűség 48.264-65.371 68.268 + Szív és érrendszer Koleszterin 56.749-67.522 65.679 - Szív és érrendszer Vérzsír

Részletesebben

A NEMSZTEROID TERÁPIA VÁLASZTÁS KRITÉRIUMAI DR. HITTNER GYÖRGY ORSZÁGOS REUMATOLÓGIAI ÉS FIZIOTERÁPIÁS INTÉZET, BUDAPEST

A NEMSZTEROID TERÁPIA VÁLASZTÁS KRITÉRIUMAI DR. HITTNER GYÖRGY ORSZÁGOS REUMATOLÓGIAI ÉS FIZIOTERÁPIÁS INTÉZET, BUDAPEST A NEMSZTEROID TERÁPIA VÁLASZTÁS KRITÉRIUMAI DR. HITTNER GYÖRGY ORSZÁGOS REUMATOLÓGIAI ÉS FIZIOTERÁPIÁS INTÉZET, BUDAPEST A GYULLADÁSGÁTLÓ- ÉS FÁJDALOMCSILLAPÍTÓ KÉSZÍTMÉNYEK FELFEDEZÉSE 1897 aspirin 1963

Részletesebben

Az időskor klinikai farmakológiai kihívásai

Az időskor klinikai farmakológiai kihívásai Az időskor klinikai farmakológiai kihívásai Dr. Lakner Géza Dr. Gachályi Béla Az előadás ábraanyaga letölthető az alábbi honlapról: members.iif.hu/lakner Bevezető gondolatok Földünk lakóinak közel 10%-a

Részletesebben

A diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával

A diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával Kapcsolódó irodalom: Kapcsolódó multimédiás anyag: Az előadás témakörei: 1.A diffúzió fogalma 2. A diffúzió biológiai jelentősége 3. A részecskék mozgása 3.1. A Brown mozgás 4. Mitől függ a diffúzió erőssége?

Részletesebben

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál Ioncsatornák alaptulajdonságai Nehézségi fok Belépı szint (6 év alatt is) Hallgató

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet

Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet Definíció Abszorpció Abszorpció alatt azt a folyamatot értjük, ami lehetővé teszi, hogy a gyógyszerkészítményből a hatóanyag felszívódás

Részletesebben

Aerogél alapú gyógyszerszállító rendszerek. Tóth Tünde Anyagtudomány MSc

Aerogél alapú gyógyszerszállító rendszerek. Tóth Tünde Anyagtudomány MSc Aerogél alapú gyógyszerszállító rendszerek Tóth Tünde Anyagtudomány MSc 2016. 04. 22. 1 A gyógyszerszállítás problémái A hatóanyag nem oldódik megfelelően Szelektivitás hiánya Nem megfelelő eloszlás A

Részletesebben

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál Membránpotenciál Vig Andrea 2014.10.29. Nyugalmi membránpotenciál http://quizlet.com/8062024/ap-11-nervous-system-part-5-electrical-flash-cards/ Akciós potenciál http://cognitiveconsonance.info/2013/03/21/neuroscience-the-action-potential/

Részletesebben

A plazmamembrán felépítése

A plazmamembrán felépítése A plazmamembrán felépítése Folyékony mozaik membrán Singer-Nicholson (1972) Lipid kettősréteg Elektronmikroszkópia Membrán kettősréteg Intracelluláris Extracelluláris 1 Lipid kettősréteg foszfolipidek

Részletesebben

Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok

Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok Dr. Voszka István Folyadékkristályok: Átmenet a folyadékok és a kristályos szilárdtestek között (anizotróp folyadékok) Fonal, pálcika, korong alakú

Részletesebben

Gyógyszer élelmiszer interakciók

Gyógyszer élelmiszer interakciók Gyógyszer élelmiszer interakciók Közvetlen kölcsönhatások Közvetett kölcsönhatások Kémiai állapotot módosító hatás (ph) Farmakokinetika módosítása (ADME) Kémiai kölcsönhatás (komplex) Farmakodinámia módosítása

Részletesebben

Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata

Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata AKI kíváncsi kémikus kutatótábor 2017.06.25-07.01. Témavezetők : Telbisz Ágnes, Horváth Tamás Kutatók : Dobolyi Zsófia, Bereczki Kristóf, Horváth Ákos Gyógyszerrezisztencia

Részletesebben

Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.

Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet. Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet. Biológiai membránok passzív elektromos tulajdonságai. A sejtmembrán kondenzátorként viselkedik

Részletesebben

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:

Részletesebben

A Ca, P és Mg háztartás szabályozása, mellékpajzsmirigy és D-vitamin szerepe

A Ca, P és Mg háztartás szabályozása, mellékpajzsmirigy és D-vitamin szerepe A Ca, P és Mg háztartás szabályozása, mellékpajzsmirigy és D-vitamin szerepe Ásványi anyag Kalcium Legnagyobb mennyiségben ez az ásványi anyag van jelen a szervezetben Kb. egy átlagos felnőttben 1 kg kalcium

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 6. hét

Kémiai alapismeretek 6. hét Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:

Részletesebben

BIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet

BIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet BIOFIZIKA 2012 10 15 Membránpotenciál és transzport Liliom Károly MTA TTK Enzimológiai Intézet liliom@enzim.hu A biofizika előadások temamkája 1. 09-03 Biofizika: fizikai szemlélet, modellalkotás, biometria

Részletesebben

Ismert molekula új lehetőségekkel Butirát a modern baromfitakarmányozásban

Ismert molekula új lehetőségekkel Butirát a modern baromfitakarmányozásban Ismert molekula új lehetőségekkel Butirát a modern baromfitakarmányozásban Dr. Mátis Gábor, PhD SZIE Állatorvos-tudományi Kar Élettani és Biokémiai Tanszék CEPO Konferencia Keszthely, 213. október 18.

Részletesebben

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,

Részletesebben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben A sejtben az anyagtranszport száára az oldattól eltérő körülények találhatók. Transzportfolyaatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyaatok a sejt nyugali állapotában - A citoplazán belül is helyről

Részletesebben

térrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek

térrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek Biológiai membránok A citoplazma membrán funkciói: Biológiai membránok és membrántranszport térrészek elválasztása (egész sejt, organellumok) transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? lipidek

Részletesebben

VIZSGÁLATA FLOWCYTOMETRIA

VIZSGÁLATA FLOWCYTOMETRIA TERÁPIAREZISZTENCIA FEHÉRJ RJÉK K MŐKÖDÉSÉNEK M VIZSGÁLATA FLOWCYTOMETRIA ALKALMAZÁSÁVAL Szendi Eszter V. évfolyam Témavezetı: Dr. Vajdovich Péter TDK konferencia, 2008.11.26. Terápiarezisztencia alapvetı

Részletesebben

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYEK KÁLIUM TÁPLÁLKOZÁSÁNAK GENETIKAI ALAPJAI előadás áttekintése A kálium szerepe a növényi szervek felépítésében

Részletesebben

Biofizika I. OZMÓZIS. Dr. Szabó-Meleg Edina PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Biofizika I. OZMÓZIS. Dr. Szabó-Meleg Edina PTE ÁOK Biofizikai Intézet Biofizika I. OZMÓZIS Dr. Szabó-Meleg Edina PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2013.10.22. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának

Részletesebben

A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna. A vér élettana

A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna. A vér élettana A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna A vér folyékony kötőszövet Mesenchymális eredetű A vér élettana A) Szerepe: 1. transzport vérgázok, tápanyagok és végtermékek hormonok és vitaminok hőenergia víz szervetlen

Részletesebben

Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok

Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok Kolloid rendszerek (kolloid mérető részecskékbıl felépült anyagok): Olyan két- vagy többfázisú rendszer, amelyben valamely anyag mérete a tér valamely irányában

Részletesebben

A GYÓGYSZERHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A GYÓGYSZERHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A GYÓGYSZERHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A gyógyszerhatást befolyásoló tényezők I. Faj, fajta, vérvonal Receptoriális (farmakodinámiai) Szarvasmarha - Xylazin Macska - Morfin Felszívódás Ló - Ampicillin

Részletesebben

Savak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43

Savak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43 Savak bázisok 12-1 Az Arrhenius elmélet röviden 12-2 Brønsted-Lowry elmélet 12-3 A víz ionizációja és a p skála 12-4 Erős savak és bázisok 12-5 Gyenge savak és bázisok 12-6 Több bázisú savak 12-7 Ionok

Részletesebben

Biofizika 1 - Diffúzió, ozmózis 10/31/2018

Biofizika 1 - Diffúzió, ozmózis 10/31/2018 TRANSZPORTFOLYAMATOK ÉLİ RENDSZEREKBEN DIFFÚZIÓ ÉS OZMÓZIS A MINDENNAPI ÉLETBEN Diffúzió, ozmózis Folyadékáramlás A keringési rendszer biofizikája Transzportfolyamatok biológiai membránon keresztül, membránpotenciál

Részletesebben

OZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

OZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet BIOFIZIKA I 2011. Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet Áttekintés 1. Diffúzió rövid ismétlés 2. Az ozmózis jelensége és leírása 4. A diffúzió és ozmózis orvos biológiai jelentősége Diffúzió

Részletesebben

Dr. Dinya Elek egyetemi tanár

Dr. Dinya Elek egyetemi tanár GYÓGYSZERKINETIKAI VIZSGÁLATOK STATISZTIKAI ALAPJAI Dr. Dinya Elek egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Doktori Iskola 2015. április 30. Gyógyszerek: mi segít az adagolás kiszámításában? Klinikai farmakokinetika:

Részletesebben

Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Biofizika szeminárium

Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Biofizika szeminárium Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál Biofizika szeminárium 2013. 09. 09. Membránszerkezet Biológiai membránok (citoplazma, sejten belüli membránféleségek) közös jellemzője: Nem kovalens

Részletesebben

Savak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43

Savak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43 Savak bázisok 121 Az Arrhenius elmélet röviden 122 BrønstedLowry elmélet 123 A víz ionizációja és a p skála 124 Erős savak és bázisok 125 Gyenge savak és bázisok 126 Több bázisú savak 127 Ionok mint savak

Részletesebben

7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül.

7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül. 7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül. A plazma membrán határolja el az élő sejteket a környezetüktől Szelektív permeabilitást mutat, így lehetővé

Részletesebben

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja. Biológia 3. zh Az izomösszehúzódás szakaszai, molekuláris mechanizmusa, az izomösszehúzódás során milyen molekula deformálódik és hogyan? Minden izomrosthoz kapcsolódik kegy szinapszis, ez az úgynevezett

Részletesebben

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel. Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron

Részletesebben

Szénhidrát anyagcsere. Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet

Szénhidrát anyagcsere. Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Szénhidrát anyagcsere Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Szénhidrát anyagcsere sommásan Izomszövet Zsírszövet Máj Homeosztázis Hormon Hatás Szerv Inzulin Glukagon Sejtek glükóz

Részletesebben

Gyógyszermetabolizmus és gyógyszertoxicitás

Gyógyszermetabolizmus és gyógyszertoxicitás Gyógyszermetabolizmus és gyógyszertoxicitás Perjési Pál Megújuló gyógyszerészi kompetenciák gyakorlatorientált elsajátítását szolgáló digitális tananyagok fejlesztése magyar és angol nyelven, az egyetemi

Részletesebben

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160

Részletesebben

Általános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1

Általános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1 Sav-bázis egyensúlyok 8-1 A közös ion effektus 8-1 A közös ion effektus 8-2 ek 8-3 Indikátorok 8- Semlegesítési reakció, titrálási görbe 8-5 Poliprotikus savak oldatai 8-6 Sav-bázis egyensúlyi számítások,

Részletesebben

Biofarmácia gyakorlatok gyógyszerészhallgatóknak

Biofarmácia gyakorlatok gyógyszerészhallgatóknak Szegedi Tudományegyetem Biofarmácia gyakorlatok gyógyszerészhallgatóknak Szerkesztette: Márki Árpád, Ph.D. Szerzők: Márki Árpád, Ph.D. Seres Adrienn, Ph.D. Sztojkov-Ivanov Anita, Ph.D. Lektorálta: Pál

Részletesebben

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz

Részletesebben

Oldódás, mint egyensúly

Oldódás, mint egyensúly Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott =

Részletesebben

100 mg szitagliptinnek megfelelő szitagliptin-foszfát-monohidrát tablettánként.

100 mg szitagliptinnek megfelelő szitagliptin-foszfát-monohidrát tablettánként. 1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE Januvia 100 mg filmtabletta 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 100 mg szitagliptinnek megfelelő szitagliptin-foszfát-monohidrát tablettánként. A segédanyagok teljes listáját

Részletesebben

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon Közös jellemzők: Endokrinológia nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások váladékuk a hormon váladékukat a vér szállítja el - bő vérellátás távoli szervekre fejtik ki hatásukat (legtöbbször)

Részletesebben

Nevezze meg a számozott részeket!

Nevezze meg a számozott részeket! Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 12:08:59 Név: Minta Diák 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (1.2) A(z) 1 jelű rész neve: (1.3)

Részletesebben

Toxikológiai ismeretek 1.

Toxikológiai ismeretek 1. Toxikológiai ismeretek 1. A biotranszformáció I. fázisa Dr. Pálovics Ágnes Tel.: 309-1000/1112 mellék e-mail: PalovicsA@mgszh.gov.hu Toxikológia Anyag jellemzői- Xenobiotikum Élő szervezet tulajdonságai

Részletesebben

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár. Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)

Részletesebben

A légzés élettana II.

A légzés élettana II. A légzés élettana II. 29. Gázcsere a tüdőben. 30. Oxigénszállítás a vérben. 31. Széndioxidszállítás a vérben. prof. Sáry Gyula 1 Gázcsere a tüdőben A gázok diffúziója a kapillárismembránon keresztül egyszerű

Részletesebben

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

Fenntartó adag: az a gyógyszermennyiség, amely egy adott hatás állandó szinten tartásához szükséges: elimináció visszapótlása!

Fenntartó adag: az a gyógyszermennyiség, amely egy adott hatás állandó szinten tartásához szükséges: elimináció visszapótlása! Farmakokinetika Tárgya: A gyógyszerhatás időbeni alakulásának vizsgálata. Meghatározható: a gyógyszer adagja a gyógyszerhatás erőssége a hatás időtartama az adagolás rendje Dosis efficans: terápiás dózis

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

KIRÁLIS GYÓGYSZEREK. Dr. Szökő Éva egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet

KIRÁLIS GYÓGYSZEREK. Dr. Szökő Éva egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet KIRÁLIS GYÓGYSZEREK Dr. Szökő Éva egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet Gyógyszer-enantiomerek tulajdonságai FARMAKODINÁMIÁS FARMAKOKINETIKAI kötődés a támadásponton metabolizmus

Részletesebben

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid

Részletesebben

A szervezet folyadékterei, Homeostasis

A szervezet folyadékterei, Homeostasis A szervezet folyadékterei, Homeostasis Bányász Tamás Az emberi test mint nyílt rendszer 1. Nyílt rendszerek: A szervezet anyag- és energiaforgalmat bonyolít a környezettel 2. Homeostasis: A folyamat, mely

Részletesebben