FARMAKOKINETIKA. mit tesz a szervezet a gyógyszerrel a gyógyszer sorsa a szervezetben
|
|
- István Bakos
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FARMAKOKINETIKA mit tesz a szervezet a gyógyszerrel a gyógyszer sorsa a szervezetben
2 A farmakokinetika fázisai - ADME ABSZORPCIÓ: a gyógyszer felszívódása az alkalmazás helyéről a keringésbe DISZTRIBÚCIÓ: a gyógyszer eloszlása a szervezet folyadéktereiben METABOLIZMUS (vagy BIOTRANSZ- FORMÁCIÓ) a gyógyszer kémiai átalakulása metabolitokká a szervezet enzimjei által EXKRÉCIÓ: a gyógyszer kiürülése a szervezetből M+E = ELIMINÁCIÓ
3 ALKALMAZÁS FELSZÍVÓDÁS ÉS ELOSZLÁS ELIMINÁCIÓ epe Máj Vese Vizelet ORÁLIS vagy REKTÁLIS TRANSZDERMÁLIS Bél Bőr Széklet INTRAVÉNÁS PLAZMA Mirigyek Verejték Anyatej INTRAMUSZKULÁRIS Izom INTRATHECALIS Liquor Placenta Fetus INHALÁCIÓ Tüdő Kilégzett levegő
4 Transzport mechanizmusok 1. DIFFÚZIÓ a membránon keresztül - a diffúzió SEBESSÉGE függ: a felület nagysága koncentráció grádiens (=hajtóerő) a gyógyszer mérete és lipidoldékonysága LIPIDOLDÉKONYSÁG FÜGG: - nem-ionizálható vegyületek esetén: hidroxil, alkil és halogén szubsztituensek száma - ionizálható vegyületek (=savak vagy bázisok): a fentiek + az IONIZÁCIÓ mértéke
5 Transzport mechanizmusok NEM-IONOS DIFFÚZIÓ SAVAK BÁZISOK diffuzibilis - COOH - NH 2 nem-diffuzibilis - COO - - NH + 3 függ: testfolyadék ph-ja a gyógyszer pk a értéke HENDERSON-HASSELBACH EGYENLET SAVAK BÁZISOK pk a nem ionizált ph log ionizált ph pk a nem ionizált log ionizált
6 Transzport mechanizmusok IONIZÁCIÓ mértéke ha pk a =ph akkor log NI/I = =1 nem-ionizált=ionizált vagyis: ha a testfolyadék ph-ja = gyógyszer pk a -ja, a gyógyszermolekulák fele nem-ionizált, másik fele ionizált SAVAK BÁZISOK ha ph < pk a NI > I I > NI ha ph > pk a I > NI NI > I
7 Transzport mechanizmusok 2. KARRIER-MEDIÁLT TRANSZPORT - limitált kapacitás telíthető (T m transzport maximum) - szubsztrát-szelektív DE egy karrier több szubsztrátja között kompetíció alakulhat ki - osztályozás hajtóerő szerint: konc. grádiens FACILITÁLT DIFFÚZIÓ ATP AKTÍV TRANSZPORT akár grádienssel szemben is képes transzportálni!
8 Transzport mechanizmusok AKTÍV TRANSZPORT típusai PRIMER: a transzporter közvetlenül használja fel az ATP-t pl. a gyógyszert a sejt belsejéből KIFELÉ transzportálja (export) multi-drug rezisztencia transzporterek MDR1=P glikoprotein (Pgp) bélhámsejtek, vér-agy gát szubsztrátjai nem vagy kevésbé szívódnak fel a bélből vagy jutnak át a vér-agy gáton loperamid, 2. generációs antihisztaminok epeutak, vesetubulusok a gyógyszerek exkréciójában vesznek részt ATP ADP
9 Transzport mechanizmusok AKTÍV TRANSZPORT típusai SZEKUNDER: ATP-dependens ion vagy potenciál grádiens hajtja pl. az ATP-t a Na + /K + ATP-áz használja, a transzporter a Na + grádiens vagy a potenciálkülönbség erejével juttatja be a gyógyszert (import) Na + függő aminosav transzporter L-DOPA felszívódását, vér-agy gáton való átjutását segíti elő 2 K + 1 OCT: organic cation transporter pozitív töltésű gyógyszerek importja - a membránpotenciál hajtja! - részt vesz gyógyszerek felszívódásában és exkréciójában is Na Na + ATP ADP
10 Transzport mechanizmusok AKTÍV TRANSZPORT típusai TERCIER: ATP-dependens ion és oldott anyag grádiens hajtja pl. OAT: organic anion transporter α-ketoglutarát (αkg - ) és negatív töltésű gyógyszer cseretranszportere (exchanger) - az αkg - importot a Na + grádiens hajtja (Na + /αkg - szimport) felvétel a vesetubulusoksejtekbe a gyógyszerek exkréciójában vesz részt pl. penicillinek, számos diuretikum 2 K + 1 Na + αkg Na + ATP ADP αkg -
11 Transzport mechanizmusok AKTÍV TRANSZPORT típusai TERCIER: ATP-dependens ion és oldott anyag grádiens hajtja pl. OATP: organic anion transporter polypeptide gyógyszer és glutathion (GSH) cseretranszportere Na + grádiens juttatja be a ciszteint, ami a GSH szintézishez szükséges bélhámsejtek felszívódás máj gyógyszerek felvétele a májsejtekbe vesetubulusok exkréció 2 K + 1 Na + Cys Na + ATP ADP Cys GSH
12 Transzport mechanizmusok AKTÍV TRANSZPORT típusai TERCIER: ATP-dependens ion és oldott anyag grádiens hajtja Na + és H + függő transzporterek - Na + /H + exchanger hoz létre befelé irányuló ph grádienst - a transzportert a ph grádiens hajtja vannak H + /gyógyszer szimporterek és exchangerek is import: PEPT: peptid transzporter pl. ACE gátlók felszívódása export: MATE: multidrug and toxin extrusion protein - számos gyógyszer exkréciója 2 K + 1 H + Na Na + ATP ADP H +
13 Transzport mechanizmusok 3. VEZIKULÁRIS TRANSZPORT (RECEPTOR- MEDIÁLT ENDOCYTOSIS) elsősorban endogén proteinek (pl. LDL), gyógyszerekre kevésbé jellemző gyógyszer példa: B 12 vitamin-intrinsic faktor komplex folsav
14 I. ABSZORPCIÓ A felszívódás sebességét meghatározó tényezők: GYÓGYSZER fiziko-kémiai tulajdonságok (méret, lipofilitás, ionizáció, pk a ) dózis/koncentráció formuláció (gyógyszerforma, segédanyagok stb.) ALKALMAZÁS HELYE lokális ph felület mérete vérellátás barrierek (pl. nyák, szaruréteg) GI: tranzitidő, motilitás, étel (minőség, mennyiség)
15 Alkalmazási módok I. ABSZORPCIÓ ORÁLIS (PER OS) INJEKCIÓ (i.v.: intravénás, i.m.: intramuszkuláris, s.c.: szubkután stb.) INHALÁCIÓS TRANSZMUCOSÁLIS (szublingualis, nazális, rektális etc.) TRANSDERMÁLIS TOPIKÁLIS (v. lokális) alkalmazás (bőrre, szembe, nazálisan stb.): ha lokális hatás a cél a szisztémás felszívódás nem kívánatos!
16 I. ABSZORPCIÓ a GI traktusból Gyomor ph=2 gyógyszerek ionizációja szalicilsav amphetamin (pk a =3.5) (pk a =9.5) NI/I a savak elvben fel tudnak szívódni, de a valóságban a gyomorból nagyon lassú a felszívódás, mert kicsi a felület és jelentős a barrier - ph csapda : bázisok esetén, ha a plazmából visszadiffundál a nem-ionizált forma a gyomorba, újra ionizálódik és nem tud visszajutni
17 I. ABSZORPCIÓ a GI traktusból Gyomor (folyt.) gyomorürülés sebessége: a felszívódás megindulásában meghatározó időfaktor a vékonybélből már nagyon gyorsan felszívódnak a gyógyszerek lassult a gyomorürülés: - időskorban - étkezés után (zsíros, nehéz ételeknél még inkább) ha gyors felszívódást szeretnénk, akkor éhgyomorra kell beadni a gyógyszert, KIVÉVE ha irritáns! - GI motilitást csökkentő gyógyszerek pl. atropin - betegségek pl. pylorus spasmus, diabetes, migrénes roham
18 I. ABSZORPCIÓ a GI traktusból Vékonybél ph=6 szalicilsav amphetamin (pk a =3.5) (pk a =9.5) NI/I mind a savak, mind a bázisok nagyrészt ionizáltak, DE mivel a vékonybélnek hatalmas a felülete és jó a vérellátása GYORS ABSZORPCIÓ: a nem-ionizált frakció felszívódik az NI/I egyensúly helyreáll a következő nem-ionizált frakció is felszívódhat
19 I. ABSZORPCIÓ a GI traktusból Az orálisan beadott gyógyszermennyiség nem feltétlenül jut be teljes mértékben a szisztémás keringésbe! BIO(LÓGIAI)HASZNOSULÁS, BIOAVAILABILITY (F): a beadott dózisnak a szisztémás keringést elérő hányada i.v. adás esetén F=1 (vagy F%=100%) BIOEGYENÉRTÉKŰSÉG, BIOEKVIVALENCIA amennyiben ugyanazt a hatóanyagot, ugyanakkora dózisban tartalmazó gyógyszerek bioavailability-je megegyezik, akkor hatásukat azonosnak tekinthetjük
20 Plazma konc. (mg / l) iv. adás bioavailability AUC AUC p.o. i.v. per os adás 1 AUC: görbe alatti terület Id ő(óra)
21 I. ABSZORPCIÓ a GI traktusból Részleges bioavailability lehetséges okai: - rossz gyógyszerformuláció: pl. a hatóanyag nem teljesen szabadul fel a tablettából - a hatóanyag rossz oldékonysága (csak oldott anyagok tudnak felszívódni) - a hatóanyagot az emésztőenzimek lebontják - alacsony diffuzibilitás (erős sav, erős bázis, állandó töltéssel rendelkező molekula pl. kvaterner ammóniumvegyület) - PRESZISZTÉMÁS ELIMINÁCIÓ (= FIRST PASS ELIMINÁCIÓ)
22 I. ABSZORPCIÓ a GI traktusból PRESZISZTÉMÁS ELIMINÁCIÓ (= FIRST PASS ELIMINÁCIÓ) 1. a hatóanyagot a bélhámsejteken levő transzporterek visszapumpálják a lumenbe 2. a hatóanyagot a bélmucosa vagy a máj enzimjei felszívódás után metabolizálják
23 I. ABSZORPCIÓ a GI traktusból BIOAVAILABILITY Példák orálisan gyengén biohasznosuló gyógyszerekre: propranolol 30% metoprolol 12% morfin 30% fentanyl 30% verapamil 20% isosorbid-dinitrát 20% nitroglycerin < 1% lidocain 30% Per os adás esetén, ennek megfelelően kell növelni a dózist pl. ha F%=30% i.v. 10 mg p.o. 30 mg DE: ha toxikus metabolitok keletkezhetnek a first-pass elimináció során, akkor NEM szabad orálisan adni pl. lidocain!
24 I. ABSZORPCIÓ mucosáról - a szájnyálkahártya és a orrnyálkahártya felülete ugyan kicsi, de nagyon jó a vérellátásuk - lipofil hatóanyagok és a gyenge bázisok jól felszívódnak - a GI traktust és a májat is elkerüli a hatóanyag adhatók olyan gyógyszerek, amelyek érzékenyek az emésztőenzimekre (pl. peptidek) vagy magas a first-pass eliminációjuk rektális alkalmazás: - a rektum nyh.-ból a vér 50%-a kerüli el a májat - a felszívódás gyakran inkomplett, pontos dozírozás nehéz - hasznos lehet: eszméletlen beteg, erős hányás, hányinger vagy kisgyermekek esetén
25 I. ABSZORPCIÓ mucosáról Példák sublingualis tabletta/spray buccalis tabletta/film orrspray nitroglycerin fentanyl, buprenorphine butorphanol sumatriptan, zolmitriptan calcitonin oxytocin rektális kúp lázcsillapító kisgyermekeknek ergotamin promethazine, dimenhydrinate diazepam
26 I. ABSZORPCIÓ a bőrről - lipofil hatóanyagok jól felszívódnak - first-pass elimináció szintén kikerülhető - a fő barrier a szaruréteg a vastagsága testtájanként nagyon változó! további tényezők: - a kezelt felület nagysága / tapasz mérete - bőr keringése: melegben, dörzsölésre fokozódik transzdermális tapaszok pl. nitroglycerin, scopolamin, nikotin, fentanyl, ösztradiol
27 I. ABSZORPCIÓ a tüdőből a tüdő felülete hatalmas és nagyon nagy a véráramlása nagyon gyors felszívódás belélegezhető anyagok: - gázok (e.g. N 2 O) - illékony folyadékok gőzei (volatilis anesztetikumok pl. izoflurán) - porlasztott oldatok - finom szemcseméretű por - a szisztémás felszívódáshoz < 1 µm részecskeméret az ideális lejutnak az alveolusokig - a gázok és gőzök a tüdőn keresztül EXKRETÁLÓDNAK is
28 II. DISZTRIBÚCIÓ (ELOSZLÁS) A gyógyszerek a legritkább esetben oszlanak el EGYENLETESEN a vízterekben! Disztribúciót befolyásoló tényezők 1. Gyógyszer tulajdonságai : a nagy molekulák + a plazmafehérjéhez erősen kötődő molekulák a plazmában maradnak a hidrofil hatóanyagok az extracelluláris térben a lipofil hatóanyagok az össz-víztérben szöveti felhalmozódás nagyon lipofil hatóanyagok a zsírszövetben egyéb pl. digoxin: erősen kötődik a szöveti Na + /K + ATPáz-hoz
29 II. DISZTRIBÚCIÓ (ELOSZLÁS) Disztribúciót befolyásoló tényezők 2. Szöveti tényezők: vérátáramlás (l. később) kapillárisok átjárhatósága: könnyen átjárható: MÁJ sinusoidok fala fenesztrált, ezért nagy molekulák is átjuthatnak nehezen átjárható barrierek: VÉR-AGY GÁT PLACENTA: nem olyan erős barrier, mint korábban gondolták, csak lassítja a gyógyszerek bejutását
30 II. DISZTRIBÚCIÓ (ELOSZLÁS) MEGOSZLÁSI TÉRFOGAT (V d ) az a VIRTUÁLIS térfogat, amit a gyógyszer elfoglalna, ha a szervezetben mindenhol a plazmakoncentrációval azonos lenne koncentrációja V d dózis C 0 C 0 = kezdeti plazmakoncentráció V d < össz-víztér kevéssé jut be a szövetekbe/ sejtekbe pl. a molekula diffuzibilitása gyenge VAGY erősen kötődik plazmafehérjékhez V d > össz-víztér szövetekben felhalmozódik
31 II. DISZTRIBÚCIÓ (ELOSZLÁS) PLAZMAFEHÉRJE-KÖTŐDÉS albumin: savak α-1 savas glikoprotein: bázisok - az erős plazmafehérje-kötődés csökkenti a gyógyszer eloszlását, mert csak a szabad molekulák tudnak a szövetekbe diffundálni csak a SZABAD gyógyszerkoncentráció tud hatást kifejteni - a kötőhelyek telíthetők, ezért kompetíció alakulhat ki! gyógyszerinterakció veszélye! pl. kötődés 97% 94% szabad konc. 3% 6%!!! - alacsony plazma albumin esetén dózismódosítás lehet szükséges
32 II. DISZTRIBÚCIÓ (ELOSZLÁS) PLAZMAFEHÉRJE-KÖTŐDÉS Példák erősen kötődő gyógyszerekre: véralvadásgátlók: acenocumarol orális antidiabetikumok: glimepiride, glipizide COX-gátlók: indometacin, diclofenac, ibuprofen, naproxen diuretikumok: furosemid cardiovascularis: prasozin, losartan, amiodaron KIR: diazepam, midazolam phenytoin, chlorpromazin antibiotikumok: nalidixsav, ceftriaxon, oxacillin antifungális: ketoconazol, itraconazol
33 II. DISZTRIBÚCIÓ (ELOSZLÁS) ELSŐDLEGES ÉS MÁSODLAGOS ELOSZLÁS (RE- DISZTRIBÚCIÓ Elsődleges eloszlás: az eloszlás első fázisa, amelyet az egyes szövetek VÉRÁTÁRAMLÁSA befolyásol magas vérátáramlású szervek centrális kompartment : tüdő, szív, agy, vese, máj: gyorsan kialakul a csúcskoncentráció alacsony vérátáramlás perifériás kompartment : zsírszövet, bőr, vázizom (nyugalomban) Másodlagos disztribúció vagy re-disztribúció: a gyógyszerek SZÖVETI AFFINITÁSA befolyásolja pl. nagyon lipofil hatóanyag zsírszöveti akkumuláció
34 Thiopental eloszlása i.v. adás után Zsír 20 Agy Izom Plazma
Hatóanyagok fizikai-kémiai tulajdonságai és a felszívódás összefüggése
Hatóanyagok fizikai-kémiai tulajdonságai és a felszívódás összefüggése Völgyi Gergely Semmelweis Egyetem, Gyógyszerészi Kémiai Intézet Továbbképző előadás 2014. október 4. A gyógyszer szervezetbeni sorsát
RészletesebbenA testidegen anyagok felszívódása, eloszlása és kiválasztása
A testidegen anyagok felszívódása, eloszlása és kiválasztása A testidegen anyagok (xenobiotikumok): - gyógyszerek (farmakológia) - (környezeti) mérgezo anyagok (toxikológia) Történetileg elobb volt a farmakokinetika
RészletesebbenI. FARMAKOKINETIKA. F + R hatás (farmakon, (receptor) gyógyszer) F + R FR
I. FARMAKOKINETIKA Gyógyszerek felszívódása, eloszlása és kiválasztása. Receptorok: csak az a gyógyszermolekula hat ami kötődik specifikus kötőhelyek (szervek, szövetek, sejtek) F + R hatás (farmakon,
RészletesebbenTubularis működések. A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) (Tanulási támpontok: 54-57)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Attila Nagy 2018 Tubularis működések (Tanulási támpontok: 54-57) 1 A transzport irányai Tubuláris transzportok
RészletesebbenSzívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018
Szívelektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András 2018 Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál 1 Transzmembrán transzport A membrántranszport-folyamatok típusai J:
RészletesebbenMÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF
MÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF 2006.09.13. 1 MÉREGHATÁS FELTÉTELE 1 kapcsolat (kémiai anyag biológiai rendszer) helyi hatás szisztémás Megfelelő koncentráció meghatározó tényező
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Nagy Attila 2015 Transzepitheliális transzport (Polarizált sejt) 1 Transzepitheliális transzport A transzepitheliális
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Nagy Attila 2017 Transzepitheliális transzport (Polarizált sejt) 1 Transzepitheliális transzport A transzepitheliális
RészletesebbenA mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció
A mérgek eloszlása a szervezetben Toxikológia V. előadás A mérgek eloszlása a szervezetben Biotranszformáció Akkumuláció A mérgek kiválasztása A mérgek általában azokban a szervekben halmozódnak fel, amelyek
RészletesebbenPTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Szak
PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Szak Alapfogalmak 2017. 09. 22. 14:59 2 Biofarmácia tankönyv 2017. 09. 22. 14:59 3 Hogyan és mikor kell bevenni? Szedhetik-e várandósok? Szedhetik-e szoptató anyukák? Mikor
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenHelyi érzéstelenítők farmakológiája
Helyi érzéstelenítők farmakológiája SE Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika BUDAPEST Definíció Farmakokinetika: a gyógyszerek felszívódásának, eloszlásának, metabolizmusának és kiürülésének
RészletesebbenA farmakokinetika és farmakodinámia alapvető kérdései
A farmakokinetika és farmakodinámia alapvető kérdései Dr. Lakner Géza members.iif.hu/lakner A gyógyszerek sorsa a szervezetben Gyógyszerészeti fázis hatóanyag felszabadulása a gyógyszerformulációból (szétesés,
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és
RészletesebbenAz inhalációs anesztetikumok farmakokinetikája
Az inhalációs anesztetikumok farmakokinetikája dr. Márton Sándor PTE A.O.K. A.I.T.I. Gáztörvények Dalton törvénye:gázkeverékek használatakor a gáz parciális nyomása egyenlő az őt alkotó gázok parciális
RészletesebbenMembrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia
Membrántranszport Gyógyszerész előadás 2017.04.10 Dr. Barkó Szilvia Sejt membránok A sejtmembrán funkciói Védelem Kommunikáció Molekulák importja és exportja Sejtmozgás Általános szerkezet Lipid kettősréteg
RészletesebbenGyógyszer-élelmiszer kölcsönhatások
Gyógyszer-élelmiszer kölcsönhatások Dietetikus MSc. képzés Dr. Horváth Péter Semmelweis Egyetem Gyógyszerészi Kémiai Intézet TEMATIKA Bevezetés Alapfogalmak Gyógyszerhatás kialakulása Gyógyszerek tulajdonságait
RészletesebbenGYÓGYSZEREK MEMBRÁNTRANSZPORT MECHANIZMUSAI A. TRANSZPORT MECHANIZMUSOK OSZTÁLYOZÁSA MEMBRÁNTRANSZPORT MECHANIZMUSOK
GYÓGYSZEREK MEMBRÁNTRANSZPORT MECHANIZMUSAI A. TRANSZPORT MECHANIZMUSOK OSZTÁLYOZÁSA A gyógyszerek felszívódásuk, megoszlásuk és eliminációjuk során membránokon transzportálódnak keresztül. A transzport
RészletesebbenMembránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál
Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál 2011.11.15. A biológiai membránok fő komponense. Foszfolipidek foszfolipid = diglicerid + foszfát csoport + szerves molekula (pl. kolin). Poláros fej (hidrofil)
RészletesebbenDefiniciók Biológiai v. eliminációs felezési idő Biliáris recirkuláció Vérátfolyási sebesség Kompartment Központi kompartment Diurnális variáció
Definiciók Biológiai v. eliminációs felezési idő (Biological half-life) Az az időtartam, amely alatt az anyavegyület vagy a metabolit koncentrációja a felére csökken a szervezetben v. adott folyadéktérben
RészletesebbenPTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Kar
PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Kar ZH-k időpontjai Szeptember 25. November 6. December 4. 2019.09.20. 10:46 2 Alapfogalmak 2019.09.20. 10:46 3 Biofarmácia tankönyv 2019.09.20. 10:46 4 Hogyan és mikor kell
RészletesebbenGyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet PTE ÁOK november 13.
Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet PTE ÁOK 2017. november 13. 1 Gordon L. Amidon A készítmény és a hatóanyag biofarmáciai tulajdonságának egyik fontos jellemzője a Biofarmáciai Osztályozási
RészletesebbenEnergia források a vázizomban
Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok
RészletesebbenTRANSZPORTEREK Szakács Gergely
TRANSZPORTEREK Szakács Gergely Összefoglalás A biológiai membránokon keresztüli anyagáramlást számos membránfehérje szabályozza. E fehérjék változatos funkciója és megjelenésük mintázata biztosítja a sejtek
RészletesebbenSav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila
Sav-bázis egyensúly Dr. Miseta Attila A szervezet és a ph A ph egyensúly szorosan kontrollált A vérben a referencia tartomány: ph = 7.35 7.45 (35-45 nmol/l) < 6.8 vagy > 8.0 halálozáshoz vezet Acidózis
RészletesebbenMembránpotenciál, akciós potenciál
A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30
RészletesebbenBiofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis
Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:
RészletesebbenBiológiai membránok és membrántranszport
Biológiai membránok és membrántranszport Biológiai membránok A citoplazma membrán funkciói: térrészek elválasztása (egész sejt, organellumok) transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? lipidek
RészletesebbenOZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT
OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2014.10.28. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának
RészletesebbenSejtek membránpotenciálja
Sejtek membránpotenciálja Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan) Diffúziós potenciál, (Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet) A nyugalmi membránpotenciál: TK. 284-285. A nyugalmi membránpotenciál
RészletesebbenBiofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS
1. KÍSÉRLET 1. kísérlet: cseppentsünk tintát egy üveg vízbe Biofizika I. OZMÓZIS 2012. szeptember 5. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet 1. megfigyelés: a folt lassan szétterjed és megfesti az egész
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) Dr. Attila Nagy 2016 Kalcium és foszfátháztartás (Tanulási támpont: 63) A szabályozásban a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy
RészletesebbenDebreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok
RészletesebbenI. FARMAKOKINETIKA. - (környezeti) mérgező anyagok (toxikológia)
I. FARMAKOKIETIKA A testidegen anyagok (xenobiotikumok): - gyógyszerek (farmakológia) - (környezeti) mérgező anyagok (toxikológia) Történetileg előbb volt a farmakokinetika (= a gyógyszerek felszívódása,
RészletesebbenBIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS
BIOFIZIKA I OZMÓZIS - 2010. 10. 26. Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS BIOFIZIKA I - DIFFÚZIÓ DIFFÚZIÓ - ÁTTEKINTÉS TRANSZPORTFOLYAMATOK ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA ONSAGER EGYENLET lineáris, irreverzibilis
RészletesebbenA gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása
A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása Alapfogalmak szárazföldi gerincesek: a hatékony gázcseréhez a környezet és a sejtek közötti egyszerű diffúzió nem elég - légutak kialakítása (melegítés, párásítás,
RészletesebbenHomeosztázis A szervezet folyadékterei
Homeosztázis A szervezet folyadékterei Homeosztázis Homeosztázis: a folytonos változások mellett az organizáció állandóságát létrehozó biológiai jelenség. A belső környezet szabályozott stabilitása. Megengedett
RészletesebbenA vese mőködése. Dr. Nánási Péter elıadásai alapján
A vese mőködése Dr. Nánási Péter elıadásai alapján A vese homeosztatikus mőködése Miért van feltétlenül szükség a renális szabályozásra? Hıszabályozás verejtékezés Kihívások és megoldások Táplálkozás akcidentális
Részletesebbenph jelentősége a szervezetben
PH fogalma Sav-bázis egyensúly ph = -log [H+] ph=7 => 10-7 Mol H + (100 nmol/l) ph=8 => 10-8 Mol H + (10 nmol/l) Normal plazma ph: 7.35-7.45; 7.45; (H+: 45-35 nmol/l) Acidózis: ph7.45
RészletesebbenDr. Poór Miklós PTE GYTK Gyógyszerhatástani Tanszék 2017.
Dr. Poór Miklós PTE GYTK Gyógyszerhatástani Tanszék 2017. Farmakológia A farmakológia két aspektusa: Farmakokinetika: szervezet gyógyszer Farmakodinámia: gyógyszer szervezet Ezetimib (inaktív) Ezetimib-glükuronid
RészletesebbenCitrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
RészletesebbenBiológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet
Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 11. 12. A gasztrointesztinális rendszer felépítése http://en.wikipedia.org/wiki/file:digestive_system_diagram_edit.svg
RészletesebbenEredmények. Név: Test(férfi) Születésnap: Dátum: Szív és érrendszer Vér sűrűség
Név: Test(férfi) Születésnap: 1980-01-01 Dátum: 2016-10-27 Eredmények Szív és érrendszer Vér sűrűség 48.264-65.371 68.268 + Szív és érrendszer Koleszterin 56.749-67.522 65.679 - Szív és érrendszer Vérzsír
RészletesebbenA NEMSZTEROID TERÁPIA VÁLASZTÁS KRITÉRIUMAI DR. HITTNER GYÖRGY ORSZÁGOS REUMATOLÓGIAI ÉS FIZIOTERÁPIÁS INTÉZET, BUDAPEST
A NEMSZTEROID TERÁPIA VÁLASZTÁS KRITÉRIUMAI DR. HITTNER GYÖRGY ORSZÁGOS REUMATOLÓGIAI ÉS FIZIOTERÁPIÁS INTÉZET, BUDAPEST A GYULLADÁSGÁTLÓ- ÉS FÁJDALOMCSILLAPÍTÓ KÉSZÍTMÉNYEK FELFEDEZÉSE 1897 aspirin 1963
RészletesebbenAz időskor klinikai farmakológiai kihívásai
Az időskor klinikai farmakológiai kihívásai Dr. Lakner Géza Dr. Gachályi Béla Az előadás ábraanyaga letölthető az alábbi honlapról: members.iif.hu/lakner Bevezető gondolatok Földünk lakóinak közel 10%-a
RészletesebbenA diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával
Kapcsolódó irodalom: Kapcsolódó multimédiás anyag: Az előadás témakörei: 1.A diffúzió fogalma 2. A diffúzió biológiai jelentősége 3. A részecskék mozgása 3.1. A Brown mozgás 4. Mitől függ a diffúzió erőssége?
RészletesebbenElektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András
Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál Ioncsatornák alaptulajdonságai Nehézségi fok Belépı szint (6 év alatt is) Hallgató
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet
Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet Definíció Abszorpció Abszorpció alatt azt a folyamatot értjük, ami lehetővé teszi, hogy a gyógyszerkészítményből a hatóanyag felszívódás
RészletesebbenAerogél alapú gyógyszerszállító rendszerek. Tóth Tünde Anyagtudomány MSc
Aerogél alapú gyógyszerszállító rendszerek Tóth Tünde Anyagtudomány MSc 2016. 04. 22. 1 A gyógyszerszállítás problémái A hatóanyag nem oldódik megfelelően Szelektivitás hiánya Nem megfelelő eloszlás A
RészletesebbenMembránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál
Membránpotenciál Vig Andrea 2014.10.29. Nyugalmi membránpotenciál http://quizlet.com/8062024/ap-11-nervous-system-part-5-electrical-flash-cards/ Akciós potenciál http://cognitiveconsonance.info/2013/03/21/neuroscience-the-action-potential/
RészletesebbenA plazmamembrán felépítése
A plazmamembrán felépítése Folyékony mozaik membrán Singer-Nicholson (1972) Lipid kettősréteg Elektronmikroszkópia Membrán kettősréteg Intracelluláris Extracelluláris 1 Lipid kettősréteg foszfolipidek
RészletesebbenFolyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok
Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok Dr. Voszka István Folyadékkristályok: Átmenet a folyadékok és a kristályos szilárdtestek között (anizotróp folyadékok) Fonal, pálcika, korong alakú
RészletesebbenGyógyszer élelmiszer interakciók
Gyógyszer élelmiszer interakciók Közvetlen kölcsönhatások Közvetett kölcsönhatások Kémiai állapotot módosító hatás (ph) Farmakokinetika módosítása (ADME) Kémiai kölcsönhatás (komplex) Farmakodinámia módosítása
RészletesebbenGyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata
Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata AKI kíváncsi kémikus kutatótábor 2017.06.25-07.01. Témavezetők : Telbisz Ágnes, Horváth Tamás Kutatók : Dobolyi Zsófia, Bereczki Kristóf, Horváth Ákos Gyógyszerrezisztencia
RészletesebbenTermodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.
Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet. Biológiai membránok passzív elektromos tulajdonságai. A sejtmembrán kondenzátorként viselkedik
RészletesebbenAz ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika
Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:
RészletesebbenA Ca, P és Mg háztartás szabályozása, mellékpajzsmirigy és D-vitamin szerepe
A Ca, P és Mg háztartás szabályozása, mellékpajzsmirigy és D-vitamin szerepe Ásványi anyag Kalcium Legnagyobb mennyiségben ez az ásványi anyag van jelen a szervezetben Kb. egy átlagos felnőttben 1 kg kalcium
RészletesebbenKémiai alapismeretek 6. hét
Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:
RészletesebbenBIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet
BIOFIZIKA 2012 10 15 Membránpotenciál és transzport Liliom Károly MTA TTK Enzimológiai Intézet liliom@enzim.hu A biofizika előadások temamkája 1. 09-03 Biofizika: fizikai szemlélet, modellalkotás, biometria
RészletesebbenIsmert molekula új lehetőségekkel Butirát a modern baromfitakarmányozásban
Ismert molekula új lehetőségekkel Butirát a modern baromfitakarmányozásban Dr. Mátis Gábor, PhD SZIE Állatorvos-tudományi Kar Élettani és Biokémiai Tanszék CEPO Konferencia Keszthely, 213. október 18.
RészletesebbenTöbb oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek
Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,
RészletesebbenTranszportfolyamatok a biológiai rendszerekben
A sejtben az anyagtranszport száára az oldattól eltérő körülények találhatók. Transzportfolyaatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyaatok a sejt nyugali állapotában - A citoplazán belül is helyről
Részletesebbentérrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek
Biológiai membránok A citoplazma membrán funkciói: Biológiai membránok és membrántranszport térrészek elválasztása (egész sejt, organellumok) transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? lipidek
RészletesebbenVIZSGÁLATA FLOWCYTOMETRIA
TERÁPIAREZISZTENCIA FEHÉRJ RJÉK K MŐKÖDÉSÉNEK M VIZSGÁLATA FLOWCYTOMETRIA ALKALMAZÁSÁVAL Szendi Eszter V. évfolyam Témavezetı: Dr. Vajdovich Péter TDK konferencia, 2008.11.26. Terápiarezisztencia alapvetı
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYEK KÁLIUM TÁPLÁLKOZÁSÁNAK GENETIKAI ALAPJAI előadás áttekintése A kálium szerepe a növényi szervek felépítésében
RészletesebbenBiofizika I. OZMÓZIS. Dr. Szabó-Meleg Edina PTE ÁOK Biofizikai Intézet
Biofizika I. OZMÓZIS Dr. Szabó-Meleg Edina PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2013.10.22. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának
RészletesebbenA vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna. A vér élettana
A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna A vér folyékony kötőszövet Mesenchymális eredetű A vér élettana A) Szerepe: 1. transzport vérgázok, tápanyagok és végtermékek hormonok és vitaminok hőenergia víz szervetlen
RészletesebbenBevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok
Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok Kolloid rendszerek (kolloid mérető részecskékbıl felépült anyagok): Olyan két- vagy többfázisú rendszer, amelyben valamely anyag mérete a tér valamely irányában
RészletesebbenA GYÓGYSZERHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
A GYÓGYSZERHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A gyógyszerhatást befolyásoló tényezők I. Faj, fajta, vérvonal Receptoriális (farmakodinámiai) Szarvasmarha - Xylazin Macska - Morfin Felszívódás Ló - Ampicillin
RészletesebbenSavak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43
Savak bázisok 12-1 Az Arrhenius elmélet röviden 12-2 Brønsted-Lowry elmélet 12-3 A víz ionizációja és a p skála 12-4 Erős savak és bázisok 12-5 Gyenge savak és bázisok 12-6 Több bázisú savak 12-7 Ionok
RészletesebbenBiofizika 1 - Diffúzió, ozmózis 10/31/2018
TRANSZPORTFOLYAMATOK ÉLİ RENDSZEREKBEN DIFFÚZIÓ ÉS OZMÓZIS A MINDENNAPI ÉLETBEN Diffúzió, ozmózis Folyadékáramlás A keringési rendszer biofizikája Transzportfolyamatok biológiai membránon keresztül, membránpotenciál
RészletesebbenOZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet
BIOFIZIKA I 2011. Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet Áttekintés 1. Diffúzió rövid ismétlés 2. Az ozmózis jelensége és leírása 4. A diffúzió és ozmózis orvos biológiai jelentősége Diffúzió
RészletesebbenDr. Dinya Elek egyetemi tanár
GYÓGYSZERKINETIKAI VIZSGÁLATOK STATISZTIKAI ALAPJAI Dr. Dinya Elek egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Doktori Iskola 2015. április 30. Gyógyszerek: mi segít az adagolás kiszámításában? Klinikai farmakokinetika:
RészletesebbenMembránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Biofizika szeminárium
Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál Biofizika szeminárium 2013. 09. 09. Membránszerkezet Biológiai membránok (citoplazma, sejten belüli membránféleségek) közös jellemzője: Nem kovalens
RészletesebbenSavak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43
Savak bázisok 121 Az Arrhenius elmélet röviden 122 BrønstedLowry elmélet 123 A víz ionizációja és a p skála 124 Erős savak és bázisok 125 Gyenge savak és bázisok 126 Több bázisú savak 127 Ionok mint savak
Részletesebben7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül.
7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül. A plazma membrán határolja el az élő sejteket a környezetüktől Szelektív permeabilitást mutat, így lehetővé
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
RészletesebbenDózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai
Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű
RészletesebbenBiológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.
Biológia 3. zh Az izomösszehúzódás szakaszai, molekuláris mechanizmusa, az izomösszehúzódás során milyen molekula deformálódik és hogyan? Minden izomrosthoz kapcsolódik kegy szinapszis, ez az úgynevezett
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenSzénhidrát anyagcsere. Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet
Szénhidrát anyagcsere Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Szénhidrát anyagcsere sommásan Izomszövet Zsírszövet Máj Homeosztázis Hormon Hatás Szerv Inzulin Glukagon Sejtek glükóz
RészletesebbenGyógyszermetabolizmus és gyógyszertoxicitás
Gyógyszermetabolizmus és gyógyszertoxicitás Perjési Pál Megújuló gyógyszerészi kompetenciák gyakorlatorientált elsajátítását szolgáló digitális tananyagok fejlesztése magyar és angol nyelven, az egyetemi
RészletesebbenGlikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g
Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160
RészletesebbenÁltalános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1
Sav-bázis egyensúlyok 8-1 A közös ion effektus 8-1 A közös ion effektus 8-2 ek 8-3 Indikátorok 8- Semlegesítési reakció, titrálási görbe 8-5 Poliprotikus savak oldatai 8-6 Sav-bázis egyensúlyi számítások,
RészletesebbenBiofarmácia gyakorlatok gyógyszerészhallgatóknak
Szegedi Tudományegyetem Biofarmácia gyakorlatok gyógyszerészhallgatóknak Szerkesztette: Márki Árpád, Ph.D. Szerzők: Márki Árpád, Ph.D. Seres Adrienn, Ph.D. Sztojkov-Ivanov Anita, Ph.D. Lektorálta: Pál
RészletesebbenA légzési lánc és az oxidatív foszforiláció
A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott =
Részletesebben100 mg szitagliptinnek megfelelő szitagliptin-foszfát-monohidrát tablettánként.
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE Januvia 100 mg filmtabletta 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 100 mg szitagliptinnek megfelelő szitagliptin-foszfát-monohidrát tablettánként. A segédanyagok teljes listáját
RészletesebbenEndokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon
Közös jellemzők: Endokrinológia nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások váladékuk a hormon váladékukat a vér szállítja el - bő vérellátás távoli szervekre fejtik ki hatásukat (legtöbbször)
RészletesebbenNevezze meg a számozott részeket!
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 12:08:59 Név: Minta Diák 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (1.2) A(z) 1 jelű rész neve: (1.3)
RészletesebbenToxikológiai ismeretek 1.
Toxikológiai ismeretek 1. A biotranszformáció I. fázisa Dr. Pálovics Ágnes Tel.: 309-1000/1112 mellék e-mail: PalovicsA@mgszh.gov.hu Toxikológia Anyag jellemzői- Xenobiotikum Élő szervezet tulajdonságai
RészletesebbenDER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.
Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)
RészletesebbenA légzés élettana II.
A légzés élettana II. 29. Gázcsere a tüdőben. 30. Oxigénszállítás a vérben. 31. Széndioxidszállítás a vérben. prof. Sáry Gyula 1 Gázcsere a tüdőben A gázok diffúziója a kapillárismembránon keresztül egyszerű
RészletesebbenIONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel
IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák
RészletesebbenFenntartó adag: az a gyógyszermennyiség, amely egy adott hatás állandó szinten tartásához szükséges: elimináció visszapótlása!
Farmakokinetika Tárgya: A gyógyszerhatás időbeni alakulásának vizsgálata. Meghatározható: a gyógyszer adagja a gyógyszerhatás erőssége a hatás időtartama az adagolás rendje Dosis efficans: terápiás dózis
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
RészletesebbenKIRÁLIS GYÓGYSZEREK. Dr. Szökő Éva egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet
KIRÁLIS GYÓGYSZEREK Dr. Szökő Éva egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet Gyógyszer-enantiomerek tulajdonságai FARMAKODINÁMIÁS FARMAKOKINETIKAI kötődés a támadásponton metabolizmus
RészletesebbenSav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
RészletesebbenA szervezet folyadékterei, Homeostasis
A szervezet folyadékterei, Homeostasis Bányász Tamás Az emberi test mint nyílt rendszer 1. Nyílt rendszerek: A szervezet anyag- és energiaforgalmat bonyolít a környezettel 2. Homeostasis: A folyamat, mely
Részletesebben