1. A GYÓGYSZER NEVE. Mistral 2 mg/0,03 mg filmtabletta 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Átírás

1 1. A GYÓGYSZER NEVE Mistral 2 mg/0,03 mg filmtabletta 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL Mistral 2 mg/0,03 mg filmtabletta: 2 mg diengeszt és 0,03 mg etinilösztradil filmtablettánként. Ismert hatású segédanyag: 47,66 mg laktóz-mnhidrát filmtablettánként. A segédanyagk teljes felsrlását lásd a 6.1 pntban. 3. GYÓGYSZERFORMA Filmtabletta. Fehér, vagy majdnem fehér, kerek, mindkét ldalán dmbrú felületű, filmbevnatú tabletta, egyik ldalán G53 jelöléssel, a másik ldaln jelölés nélkül. Átmérője kb. 5,5 mm. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK 4.1 Terápiás javallatk Orális fgamzásgátlás. Mérsékelt súlysságú acne esetében lyan nőknél, akiknél az rális fgamzásgátlók alkalmazásának nincs ellenjavallata és a lkálisan alkalmaztt készítmények hatástalank vltak. A Mistral felírásával kapcslats döntés srán figyelembe kell venni az adtt nő jelenleg fennálló kckázati tényezőit, különösképpen a vénás thrmbembliával (VTE) kapcslatsakat, tvábbá azt, hgy mekkra a Mistral alkalmazásával járó VTE kckázata más kmbinált hrmnális fgamzásgátlókéhz képest (lásd 4.3 és 4.4 pnt). 4.2 Adaglás és alkalmazás Alkalmazás módja Hgyan kell szedni a Mistral filmtablettát A tablettákat a csmaglásn feltüntetett irányban haladva, minden nap nagyjából ugyanabban az időpntban kell bevenni, szükség szerint egy kevés flyadékkal. Husznegy egymást követő napn keresztül napnta egy tablettát kell bevenni. A következő csmag megkezdése előtt 7 naps gyógyszerszünetet kell tartani, amelynek srán általában megvnáss vérzés lép fel. Ez általában az utlsó tabletta bevétele utáni napn jelentkezik, és nem feltétlenül fejeződik be a következő csmag megkezdésének időpntjáig. Hgyan kell elkezdeni a Mistral szedését A megelőző hónapban hrmnális fgamzásgátló készítményt nem szedő nők esetén: A Mistral szedését a női természetes ciklus első napján kell elkezdeni (azaz a havi vérzés első napján). Más kmbinált fgamzásgátló készítményről áttérő nők esetén (kmbinált rális fgamzásgátlók/coc, hüvelygyűrű vagy transzdermális fgamzásgátló tapasz): Lehetőleg a krábban használt CHC készítmény szkáss tablettamentes időszakát követő napn, vagy a krábban használt CHC utlsó aktív tablettájának (utlsó hatóanyagt tartalmazó tablettájának) bevételét követő napn, legkésőbb aznban az előzőleg alkalmaztt készítmény adaglási útmutatójában előírt gyógyszerszünet (vagy placeb-időszak) befejeződését követő napn kell OGYI/5631/2014 OGYI/5637/2014

2 elkezdeni a Mistral filmtabletta szedését. Hüvelygyűrűről vagy transzdermális tapaszról való áttérés esetében a Mistral filmtabletta szedését lehetőleg az eltávlítás napján kell elkezdeni, de legkésőbb akkr, amikr a következő felhelyezés esedékes lenne. Csak prgesztgén-tartalmú módszerről (csak prgesztgén-tartalmú tabletta, injekció, implantátum) vagy prgesztgén-tartalmú intrauterin rendszer (IUS) alkalmazásáról áttérő nők esetén: A prgesztern minitablettát szedők bármikr áttérhetnek (az implantátumt vagy IUS-t használók az implantátum vagy IUS eltávlításának napján, az injekciós készítménnyel kezelt nők a következő injekció esedékessé válásának napján), aznban mind a hárm esetben tanácss a tablettaszedés első 7 napján kiegészítő barrier-elvű fgamzásgátló eszközt is használni. Az első trimeszterben elvégzett terhesség-megszakítás után: Aznnal elkezdhető a gyógyszer szedése; ebben az esetben nem szükséges kiegészítő fgamzásgátló módszereket alkalmazni. Szülés, vagy a másdik trimeszterben elvégzett terhesség-megszakítás után: A szülést, vagy a másdik trimeszterben elvégzett terhesség-megszakítást követő napn kezdhető el a Mistral szedése. Ha ennél későbbre halasztják a gyógyszer szedésének elkezdését, az első 7 naps időszakban barrier-elvű fgamzásgátló eszközt is alkalmazni kell. Mindaználtal, ha ezt megelőzően már sr került nemi együttlétre, ki kell zárni a terhesség lehetőségét a kmbinált fgamzásgátló tabletta esedékes alkalmazásának elkezdése előtt, vagy a következő menstruáció idejére kell halasztani a gyógyszer szedésének elkezdését. A Mistral alkalmazása szptató nők esetében: A szptató anyákra vnatkzó útmutatást lásd a 4.6 pntban. Mi a teendő, ha kimaradt egy tabletta Ha a tabletta szkáss bevételének időpntjától számítva kevesebb mint 12 óra telt el, a fgamzásgátló hatás nem csökkent. Az elfelejtett tabletta bevételét aznnal pótlni kell és a szedést a szkáss módn kell tvább flytatni. Ha a tabletta szkáss bevételének időpntjától számítva több mint 12 óra telt el, a fgamzásgátló hatás már nem bizts. A kihagytt tablettákra a következő két alapszabály vnatkzik: 1. A tablettaszedést 7 napnál tvább nem szabad szüneteltetni. 2. A hiptalamusz-hipfízis-petefészek tengely működésének szuppressziójáhz legalább 7 naps flyamats tablettaszedés szükséges. A mindennapi gyakrlatban így a következő alkalmazás javaslható: Első hét Az elfelejtett tabletta bevételét aznnal pótlni kell, még abban az esetben is, ha ez egyszerre két tabletta bevételét jelenti. Ezután a szktt időben kell flytatni a tablettaszedést. A következő 7 nap flyamán kiegészítő barrier-elvű fgamzásgátlás szükséges (pl. óvszer). Ha a tabletta kihagyását megelőző 7 nap srán szexuális együttlétre került sr, a terhesség lehetőségét ki kell zárni. Minél több tabletta maradt ki és minél közelebb esett a kihagyás a tablettaszedési szünethez, annál nagybb a teherbe esés kckázata. Másdik hét Az elfelejtett tabletta bevételét aznnal pótlni kell, még abban az esetben is, ha ez egyszerre két tabletta bevételét jelenti. Ezután a szktt módn flytatni kell a tabletta szedését. Ha a megelőző héten nem történt szedési hiba, nem szükséges kiegészítő fgamzásgátló módszert alkalmazni. Ha aznban egynél több tabletta kihagyása történt, 7 napn keresztül kiegészítő fgamzásgátlás szükséges. Harmadik hét A 7 naps tablettaszedési szünet közelsége miatt megnőhet a teherbeesés kckázata, de a szedési rendet megváltztatva elkerülhető a fgamzásgátló hatás csökkenése. 2

3 Az alábbi két módszer egyikét kell követni, és mellette nem szükséges kiegészítő fgamzásgátló módszert alkalmazni, ha a megelőző héten nem történt szedési hiba. Ha igen, akkr az első módszert kell választani és 7 napn keresztül kiegészítő fgamzásgátlás szükséges. 1. Az elfelejtett tabletta bevételét aznnal pótlni kell, még abban az esetben is, ha ez egyszerre két tabletta bevételét jelenti. Ezután a szktt módn flytatni kell a tablettaszedést. A következő csmag szedését aznnal el kell kezdeni, ahgyan az előzőt befejezték, azaz nem kell szedési szünetet tartani. Megvnáss vérzés valószínűleg nem jelentkezik, amíg a másdik csmag szedése be nem fejeződött. Pecsételő vagy áttöréses közti vérzés aznban felléphet a tablettaszedés flyamán. 2. A másik lehetőség az, hgy az illető nem flytatja tvább a már megkezdett csmagt, hanem a kimaradt tabletták napjait is beleszámítva legfeljebb 7 naps gyógyszerszünetet tart, majd új csmagt megkezdve flytatja a készítmény szedését. Tablettakihagyás esetén, ha az első szabálys szedési szünetben nem jelentkezik megvnáss vérzés, a terhesség lehetőségét mérlegelni kell. Mi a teendő emésztőszervi prblémák esetén A filmtabletta betételét követő 3-4 órán belül fellépő hányás vagy súlys hasmenés esetén csökkenhet a hatóanyagk felszívódása a tápcsatrnából és ilyen esetben mihamarabb újabb (pótlólags) tablettát kell bevenni. Amennyiben lehetséges, az új tablettát a szkáss tablettabevétel idejéhez képest 12 órán belül kell bevenni. Ha több mint 12 óra telt el, akkr a 4.2 pnt Mi a teendő, ha kimaradt egy tabletta szakaszban ismertetett, a kimaradt adagk pótlására vnatkzó útmutatáskat kell követni. Ha az illető nem kívánja felbrítani a már megkezdett csmagban lévő tabletták szedésének rendjét, egy másik csmagból kell pótlólag tablettá(ka)t bevennie. A menstruáció időpntjának módsítása vagy elhalasztása A vérzés késleltetésének céljából a csmag befejezése után a szedést szünet nélkül flytatni kell egy újabb csmag Mistral tablettával. A másdik csmag szedésének ideje alatt áttöréses vagy pecsételő vérzés jelentkezhet. Ezután a szkáss 7 naps szünet következik, és a Mistral alkalmazása a szabálys srrendben tvább flytatható. Abban az esetben, ha az illető a hét más napjára kívánja időzíteni a menstruáció kezdetét, tetszés szerinti nappal lerövidítheti a gyógyszerszünet hsszúságát. Minél rövidebb aznban a gyógyszerszünet, annál nagybb a másdik csmag ideje alatt jelentkező áttöréses vagy pecsételő vérzés valószínűsége (éppúgy, mint a menstruáció késleltetése esetén). 4.3 Ellenjavallatk A kmbinált hrmnális fgamzásgátlók (CHC) nem alkalmazhatók az alábbi állaptkban. 3 Abban az esetben, ha a fgamzásgátló szedésének ideje alatt jelentkezik valamelyik felsrlt betegség, haladéktalanul abba kell hagyni a készítmény alkalmazását. Jelenleg fennálló vénás thrmbemblia (VTE), illetve ennek kckázata Vénás thrmbemblia jelenleg fennálló (antikaguláns mellett) vagy kórtörténetben szereplő (pl. mélyvénás thrmbsis [MVT] vagy tüdőembólia [TE]). A vénás thrmbemblia kialakulásával kapcslatsan ismert öröklődő vagy szerzett hajlam, mint például APC-rezisztencia (ideértve Faktr V Leiden mutációt), antithrmbin III-hiány, prtein C-hiány, prtein S-hiány. Nagy műtéti beavatkzás, ami hsszú ideig tartó immbilizációval jár (lásd 4.4 pnt). Magas kckázat a vénás thrmbemblia kialakulásával kapcslatban, több kckázati tényező fennállása miatt (lásd 4.4 pnt). Jelenleg fennálló artériás thrmbemblia (ATE), illetve ennek kckázata

4 4 Artériás thrmbemblia jelenleg fennálló vagy a kórtörténetben szereplő artériás thrmbemblia (pl. mycardialis infarctus), illetve prdrmális állapt (pl. angina pectris). Cerebrvascularis betegség jelenleg fennálló vagy a kórtörténetben szereplő strke vagy prdrmális állapt (pl. tranziens ischaemiás attak, TIA) Ismert öröklődő vagy szerzett hajlam az artériás thrmbemblia kialakulására, mint például a hyperhmcysteinaemia és antifszflipid antitestek (antikardilipin antitestek, lupus anticagulans). Fkális neurlógiai tünetekkel járó migrén a kórtörténetben. Az artériás thrmbemblia magas kckázata több kckázati tényező (lásd 4.4 pnt) vagy egy súlys kckázati tényező fennállása miatt, mint például: értünetekkel járó diabetes mellitus súlys hypertnia súlys dyslipprteinaemia A készítmény hatóanyagaival vagy a 6.1 pntban felsrlt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Fennálló, vagy a kórelőzményben szereplő súlys májbetegség, amíg a májfunkció-értékek nem nrmazilálódnak. Fennálló, vagy a kórelőzményben szereplő (jó-, vagy rsszindulatú) májdaganat. Kórismézett vagy feltételezett szexszterid-dependens malignmák (pl. a nemi szervek vagy az emlő rsszindulatú daganatai). Tisztázatlan eredetű hüvelyvérzés. 4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcslats óvintézkedések Figyelmeztetések Ha az alábbiakban felsrlt állaptk vagy kckázati tényezők bármelyike fennáll, a Mistral alkalmazhatóságát meg kell beszélni a pácienssel. Ha ezen állaptk vagy kckázati tényezők bármelyike súlysbdik vagy először alakul ki, a nőnek azt kell tanácslni, hgy keresse fel kezelőrvsát, aki a tvábbiakban eldönti, hgy abba kell-e hagyni a Mistral alkalmazását. Keringési betegségek A vénás thrmbemblia (VTE) kckázata A thrmbembliás kórképekhez társuló, ptenciálisan igen súlys állaptk miatt (lásd 4.8 pnt) a hajlamsító tényezők fennállását (pl. visszeresség, előrehaladtt stádiumú vénagyulladás és trmbózis, illetve szívbetegség fennállása, jelentős túlsúly, véralvadási zavark) gndsan mérlegelni kell a készítmény alkalmazásának megkezdésekr. Bármelyik kmbinált hrmnális fgamzásgátló alkalmazása növeli a vénás thrmbemblia (VTE) kckázatát ahhz képest, mint ha a készítményt nem alkalmaznák. A levnrgesztrelt, nrgesztimátt vagy nretiszternt tartalmazó készítmények alkalmazása jár a VTE legalacsnyabb kckázatával. Még nem ismert, hgy mekkra a Mistral kckázata összehasnlítva ezekkel az alacsny kckázatú készítményekkel. A VTE legalacsnyabb kckázatával járó készítménytől eltérő bármely más készítmény alkalmazásával kapcslats döntést csak a pácienssel történő megbeszélést követően szabad meghzni, így gndskdva arról, hgy a nő megértette a Mistral alkalmazásával járó VTE kckázatát, tvábbá azt, hgy a fennálló kckázati tényezői miképpen beflyáslják ezt a kckázatt, illetve, hgy a VTE kckázata a legelső alkalmazás első évében a legmagasabb. Kevés biznyíték áll rendelkezésre arra vnatkzóan, hgy a kckázat fkztt, ha a kmbinált hrmnális fgamzásgátló alkalmazását 4 hétig vagy tvább tartó szünet után

5 5 újrakezdik. Kmbinált hrmnális fgamzásgátlót nem alkalmazó és nem terhes nő közül 2 nőnél fg VTE kialakulni egy egyéves időszak alatt. Ugyanakkr a háttérben álló kckázati tényezők függvényében ez a kckázat egyénenként skkal magasabb is lehet (lásd alább). Alacsny dózisú, kmbinált, rális fgamzásgátlókat (<50 µg etinilösztradil) szedő nőkkel végzett epidemilógiai vizsgálatk srán azt találták, hgy nő közül körülbelül 6-12 nőnél alakul ki VTE egy egyéves időszak alatt. Levnrgesztrelt tartalmazó kmbinált hrmnális fgamzásgátlót szedő nő közül a becslések szerint 6 1 nőnél alakul ki VTE egy egyéves időszak alatt. A krlátztt epidemilógiai adatk azt sugallják, hgy a diengesztet tartalmazó kmbinált hrmnális fgamzásgátlókkal járó VTE kckázata hasnló a levnrgesztrelt tartalmazó kmbinált hrmnális fgamzásgátlókéhz. Az alacsny dózisú, kmbinált hrmnális fgamzásgátlók mellett jelentkező VTE-k éves száma alacsnyabb a terhesség srán illetve a pstpartum időszakban vártnál. VTE az esetek 1-2%-ában haláls kimenetelű lehet. Kmbinált hrmnális fgamzásgátlókat alkalmazók körében rendkívül ritkán más ereket, pl. hepaticus, mesenterialis, renalis és retinalis vénákat és artériákat érintő thrmbsisról számltak be. A VTE kckázati tényezői A kmbinált hrmnális fgamzásgátlót alkalmazók körében a vénás thrmbembliás szövődmények kckázata jelentősen emelkedhet lyan nőknél, akiknek tvábbi kckázati tényezői vannak, különösen akkr, ha ezekből több is jelen van (lásd táblázat). A Mistral alkalmazása ellenjavallt, ha a nőnek több lyan kckázati tényezője is van, amelynek következtében a vénás thrmbsis kialakulásának kckázata magas (lásd 4.3 pnt). Ha valamely nőnél egynél több kckázati tényező áll fenn, akkr lehetséges, hgy a kckázat emelkedése nagybb, mint az egyedi tényezők eredője, ezért ilyen esetben a VTE összkckázatát kell figyelembe venni. Ha az előny-kckázat mérleg kedvezőtlen, akkr a kmbinált hrmnális fgamzásgátlót nem szabad felírni (lásd 4.3 pnt). Táblázat: A VTE kckázati tényezői Kckázati tényező Elhízás (a testtömegindex (BMI) nagybb mint 30 kg/m 2 ) Hsszú ideig tartó immbilizáció, nagy műtéti beavatkzás, az alsó végtagn vagy a medencén végzett bármilyen műtét, idegsebészeti beavatkzás vagy jelentős trauma Megjegyzés A kckázat a BMI emelkedésével jelentősen nő. Különösen fnts figyelembe venni akkr, ha más kckázati tényezők is jelen vannak. Ilyen helyzetekben javaslt a tapasz/tabletta/gyűrű alkalmazásának felfüggesztése (elektív műtétet megelőzően legalább 4 héttel), és az alkalmazást csak a teljes mbilizációt követő két hét elteltével javaslt flytatni. A nem kívánt terhesség elkerülésére másik fgamzásgátló módszert kell alkalmazni. Thrmbsis elleni kezelés alkalmazása mérlegelendő, ha a Mistral alkalmazását előzetesen nem függesztették 1 A tartmány középértéke 5-7 per NÉ, a levnrgesztrelt tartalmazó kmbinált hrmnális fgamzásgátlók relatív kckázata alapján, az ilyen készítmények alkalmazása nélkül tapasztalható, körülbelül 2,3-3,6-s kckázatáhz visznyítva.

6 6 Kckázati tényező Megjegyzés: ideiglenes immbilizáció, ideértve a >4 órás repülőutat is, szintén a VTE kckázati tényezője lehet, különösen más kckázati tényezőkkel rendelkező nőknél Pzitív családi kórtörténet (testvérnél vagy szülőnél valaha előfrduló vénás thrmbemblia, különösen akkr, ha ez visznylag krai életkrban pl. 50 éves kr előtt jelentkezett). VTE-vel összefüggő más egészségi prbléma Előrehaladtt életkr Megjegyzés fel. Ha öröklődő hajlam gyanúja merül fel, akkr specialista tanácsát kell kikérni, mielőtt bármilyen kmbinált hrmnális fgamzásgátló alkalmazásával kapcslatban döntés születne Rák, systemás lupus erythematsus, haemlyticus uraemiás szindróma, krónikus gyulladáss bélbetegség (Crhn-betegség vagy clitis ulcersa) és sarlósejtes anaemia Különösen 35 éves kr felett A visszértágulatknak (varicsitas) és a felszínes thrmbphlebitisnek a vénás thrmbsisk kialakulásában vagy prgressziójában betöltött szerepével kapcslatban nincs egyetértés. Tekintettel kell lenni a thrmbemblia emelkedett kckázatára a terhesség és különösképpen a gyermekágy 6 hetes időszaka srán (a Termékenység, terhesség és szptatás kapcslats infrmációkért lásd a 4.6 pntt). A VTE (mélyvénás thrmbsis és tüdőembólia) tünetei Tünetek jelentkezése esetén a nőnek azt kell javaslni, hgy sürgősen frduljn rvshz, és tájékztassa az egészségügyi szakembert arról, hgy kmbinált hrmnális fgamzásgátlót szed. A mélyvénás thrmbsis (MVT) tünetei közé tartzhatnak: -egyldali vagy valamely lábszárvéna mentén tapasztalható lábszár- és/vagy lábduzzanat - a lábszár fájdalma vagy érzékenysége, amit lehet, hgy csak állás vagy járás közben észlel a beteg, - az érintett lábszár fkztt melegsége; a lábszár bőrének vörössége vagy elszíneződése. A tüdőembólia (TE) tünetei közé tartzhatnak: - hirtelen fellépő, megmagyarázhatatlan légszmj vagy szapra légzés; - hirtelen fellépő köhögés, amihez vérköpés társulhat; - éles mellkasi fájdalm; - súlys szédülékenység vagy szédülés; - szapra vagy rendszertelen szívverés. E tünetek némelyike (pl. légszmj, köhögés ) nem specifikusak, és összekeverhetők gyakribb vagy kevésbé súlys események tüneteivel (pl. légúti fertőzés). Az érelzáródás egyéb jelei közé tartzhatnak: hirtelen fájdalm, duzzanat és a végtag enyhén kékes elszíneződése. Ha az elzáródás a szemben alakul ki, akkr a tünetek a fájdalmatlanul kialakuló hmálys látástól a látásvesztésig súlysbdó tünetekig terjedhetnek. Néha a látásvesztés szinte aznnal kialakul. Az arteriás thrmbemblia (ATE) kckázata

7 Az epidemilógiai vizsgálatk összefüggésbe hzták a kmbinált hrmnális fgamzásgátlók alkalmazását az artériás thrmbemblia vagy a cerebrvascularis események (pl. átmeneti ischaemiás attak, strke) emelkedett kckázatával. Az artériás thrmbembliás események akár haláls kimenetelűek is lehetnek. Az ATE kckázati tényezői 7 Az arteriás thrmbembliás szövődmények vagy a cerebrvascularis események kckázata emelkedik a kckázati tényezőkkel rendelkező, kmbinált hrmnális fgamzásgátlókat alkalmazó nők körében (lásd táblázat). A Mistral alkalmazása ellenjavallt, ha a nőnek egy súlys vagy több lyan kckázati tényezője is van, amelynek következtében magas az artériás thrmbsis kialakulásának kckázata (lásd 4.3 pnt). Ha valamely nőnél egynél több kckázati tényező áll fenn, akkr lehetséges, hgy a kckázat emelkedése nagybb, mint az egyedi tényezők eredője, ezért ilyen esetben az összkckázatt kell figyelembe venni. Ha az előny-kckázat mérleg kedvezőtlen, akkr a kmbinált hrmnális fgamzásgátlót nem szabad felírni (lásd 4.3 pnt). Táblázat: Az ATE kckázati tényezői Kckázati tényező Előrehaladtt életkr Dhányzás Hypertnia Elhízás (a testtömegindex nagybb mint 30 kg/m 2 ) Pzitív családi kórtörténet (testvérnél vagy szülőnél valaha előfrduló artériás thrmbemblia, különösen akkr, ha ez visznylag krai életkrban pl. 50 éves kr előtt jelentkezett). Migrén Nemkívánats vascularis eseményekkel járó más egészségi prbléma Megjegyzés Különösen 35 éves kr felett A nőket figyelmeztetni kell a dhányzás kerülésére, amennyiben kmbinált hrmnális fgamzásgátlót kíván alkalmazni. Nymatéksan javaslni kell más fgamzásgátló módszer alkalmazását azn 35 év feletti nők számára, akik flytatják a dhányzást. A kckázat a BMI emelkedésével jelentősen emelkedik. Ez különösen tvábbi kckázati tényezővel rendelkező nőknél fnts Ha öröklődő hajlam gyanúja merül fel, akkr specialista tanácsát kell kikérni, mielőtt bármilyen kmbinált hrmnális fgamzásgátló alkalmazásával kapcslatban döntés születne A kmbinált hrmnális fgamzásgátlók alkalmazása srán a migrén gyakrisága és súlyssága fkzódhat (ami a cerebrvascularis esemény előrejelzője lehet), így ez indklhatja a készítmény alkalmazásának aznnali abbahagyását Diabetes mellitus, hyperhmcysteinaemia, szívbillentyű-betegség és pitvarfibrilláció, dyslipprteinaemia és systemás lupus erythematsus. Az ATE tünetei Tünetek jelentkezése esetén a nőnek azt kell javaslni, hgy sürgősen frduljn rvshz, és tájékztassa az egészségügyi szakembert arról, hgy kmbinált hrmnális fgamzásgátlót szed. A cerebrvascularis események tünetei közé tartzhatnak: - az arc, kar vagy lábszár, különösen a test egyik felén hirtelen kialakuló zsibbadása vagy gyengesége; - hirtelen kialakuló járásprbléma, szédülés, egyensúly- vagy krdinációs zavar; - hirtelen kialakuló zavartság, beszéd- vagy beszédértési zavar; - az egyik vagy mindkét szemet érintő hirtelen látászavar; - hirtelen jelentkező, súlys vagy elhúzódó, ismeretlen kból fennálló fejfájás - eszméletvesztés vagy ájulás, görcsrhammal vagy anélkül.

8 Az ideiglenes tünetek tranziens ischaemiás attakra (TIA) utalnak. A mycardiális infarctus tünetei közé tartzhatnak: - mellkasi, kar- vagy a szegycsnt alatti fájdalm, diszkmfrt, nymás, nehézségérzés, összenymás érzése vagy teltségérzés; - a hátba, az állba, trkba, karba vagy hasba sugárzó diszkmfrt; - teltségérzés, emésztési zavarra utaló érzés vagy fulladásérzés; - verejtékezés, émelygés, hányás vagy szédülés; - rendkívüli gyengeség, nyugtalanság vagy légszmj; - szapra vagy rendszertelen szívverés. Daganatk Egyes epidemilógiai vizsgálatk azt találták, hgy a tartós CHC szedés (több mint 5 év) fkzza a méhnyakrák kialakulásának kckázatát, de tvábbra is ellentmndásk vannak arra vnatkzóan, hgy ez az eredmény milyen mértékben tulajdnítható a szexuális magatartásnak és egyéb tényezőknek, mint például a humán papillma vírusnak (HPV). Egy 54 klinikai vizsgálat eredményeit elemző meta-analízis srán megállapíttták, hgy a kmbinált rális fgamzásgátló készítményeket szedő nőkön kismértékben emelkedett (relatív kckázat RR=1,24) az emlőrák kckázata. A kckázatnövekedés fkzatsan eltűnik a a kmbinált rális fgamzásgátló szedésének abbahagyását követő 10 év alatt. (Tvábbi infrmációkat lásd a 4.8 pntban.) Kmbinált rális fgamzásgátló készítményeket szedőkön szórványsan észlelték benignus, illetve még ritkábban malignus májdaganatk kialakulását. Izlált esetekben ezek az elváltzásk életveszélyes hasűri vérzéshez vezettek. Fgamzásgátlót szedő nőkön jelentkező heves felhasi fájdalm, májnagybbdás, vagy hasüregi vérzés tünetei esetén a hepatma lehetőségét is számításba kell venni. Egyéb betegségek Fennálló, vagy a családi kórelőzményben szereplő hypertriglyceridaemia esetén a kmbinált rális fgamzásgátlók használata fkzhatja a pancreatitis kialakulásának kckázatát. Bár kisfkú vérnymás emelkedést jelentettek sk CHC-t szedő nőnél, a klinikailag jelentős emelkedés ritka. Csak ritka esetben szükséges a CHC szedés aznnali abbahagyása. Ha az előzetesen fennálló hipertónia esetén a CHC szedés alatt tartósan emelkedik a vérnymás, vagy a szignifikáns vérnymás emelkedés nem reagál megfelelően az antihipertenzív kezelésre, a CHC szedését le kell állítani. Ha megfelelőnek ítélik, a CHC szedés ismét elkezdhető, ha a nrmtenziós értékek antihipertenzív kezeléssel elérhetők. Bár nem biznyítttak egyértelmű k-kzati összefüggést, a következő betegségek/állaptk a kmbinált rális fgamzásgátlók szedése, illetve a terhesség ideje alatt egyaránt kialakulhatnak, illetve súlysbdnak: sárgaság és/vagy pruritus chlestasissal összefüggésben; epekőképződés; prfíria; systemás lupus erythematsus; hemlitikus urémiás szindróma; Sydenham-chrea; herpes gestatinis; tsclersis kzta halláscsökkenés. A májműködés heveny, vagy idült zavara esetén a májfunkciós próbák eredményeinek nrmalizálódásáig ajánlats felfüggeszteni a kmbinált rális fgamzásgátlók szedését. A krábban terhesség alatt vagy krábbi nemi hrmn szedés srán jelentkező chlestaticus sárgaság és/vagy chlestasissal kapcslats pruritus kiújulása szükségessé teszi a CHC szedés leállítását. A kmbinált rális fgamzásgátlók beflyáslhatják a perifériás szövetek inzulin-rezisztenciáját és a glükóz-tleranciát, emiatt aznban nem szükséges módsítani az rális fgamzásgátlókat szedő cukrbetegek antidiabetikus kezelését. Mindaználtal, a fgamzásgátlók szedésének ideje alatt, különösen a CHC szedés krai időszakában, gndsan mnitrzni kell a cukrbeteg nők állaptát. A Crhn-betegség és a clitis ulcersa rsszabbdását jelentették CHC szedés alatt. 8

9 9 Esetenként előfrdulhat chlasma, különösen azknál a nőknél, akiknek az anamnézisében chlasma gravidarum szerepel. Chlasmára hajlams nőknek kerülniük kell a napsugárzást vagy ultraiblya sugárzást a CHC szedés alatt. Orvsi vizsgálat/knzultáció A Mistral alkalmazásának megkezdése vagy újrakezdése előtt fel kell venni a teljes kórtörténetet (beleértve a családi kórtörténetet is), és ki kell zárni a terhességet. Meg kell mérni a vérnymást, tvábbá az ellenjavallatk (lásd 4.3 pnt) és a figyelmeztetések (lásd 4.4 pnt) szerinti fizikális vizsgálatt kell végezni. Fnts, hgy felhívják a nő figyelmét a vénás és arteriás thrmbsissal kapcslats infrmációkra, ideértve a Mistral más kmbinált hrmnális fgamzásgátlókhz képesti kckázataira, a VTE és ATE tüneteire, az ismert kckázati tényezőkre és a teendőkre thrmbsis gyanúja esetén. A nőnek el kell mndani, hgy alapsan lvassa el a betegtájékztatót, és tartsa be a kaptt tanácskat. A vizsgálatk gyakriságának és típusának az elfgadtt gyakrlati irányelvekben fglaltakn kell alapulnia, és ezeket az egyedi nő vnatkzásában személyre szabttan kell végezni. Fel kell hívni a nőknek a figyelmét, hgy a hrmnális fgamzásgátlók nem védenek a HIV-fertőzéssel (AIDS) és más nemi útn terjedő betegségekkel szemben. A fgamzásgátlás hatéknyságának csökkenése A kmbinált rális fgamzásgátlók hatéknyságát a tabletták szedésének elmulasztása (lásd 4.2 pnt), emésztőszervi zavark (lásd 4.2 pnt), és egyidejűleg alkalmaztt gyógyszerek (lásd 4.5 pnt) is csökkenthetik. A menstruációs ciklus szabályzásának zavarai Minden CHC kzhat rendszertelen (pecsételő vagy áttöréses) vérzést, különösen a kezelés első hónapjaiban. Ennek megfelelően, a rendszertelen vérzések klinikai kivizsgálásával célszerű megvárni a hrmnális egyensúly stabilizálódását, ehhez általában 3 ciklus szükséges. Perzisztáló vagy szabálys ciklusk után jelentkező rendszertelen vérzés esetén elsősrban a nemhrmnális kkat, vagyis a terhesség, és a malignus daganat lehetőségét kell kizárni; ennek érdekében diagnsztikus curettage is szükségessé válhat. Egyes nőkben nem jelentkezik megvnáss vérzés a gyógyszerszünet ideje alatt. Abban az esetben, ha az illető a 4.2 pnt útmutatásainak megfelelően szedte a gyógyszert, nem valószínű a terhesség. Abban az esetben visznt, ha az első megvnáss vérzés esedékes időpntját megelőzően nem tarttta be ezeket az útmutatáskat, vagy két alkalmmal maradt ki a megvnáss vérzés, el kell végezni a terhességi próbákat és csak ez után flytatható a fgamzásgátló szedése. Olyan gyógyszerkölcsönhatásk, melyek a szexhrmnk clearance-ét fkzzák, áttöréses vérzéshez, illetve csökkent fgamzásgátló hatéknysághz vezethetnek (lásd 4.5 pnt). A közönséges rbáncfüvet (Hypericum perfratum) tartalmazó gyógynövény-készítmények nem alkalmazhatók együtt a Mistral filmtablettával, mivel csökkentik a hrmnszinteket és rntják a diengeszt-etinilösztradil kmbináció klinikai hatéknyságát (lásd 4.5 pnt). Ez a gyógyszerkészítmény 47,66 mg laktóz-mnhidrátt tartalmaz filmtablettánként. Ritkán előfrduló, örökletes galaktóz intleranciában, Lapp laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszrpcióban szenvedő betegeknek, akik laktóz-mentes diétán vannak, figyelembe kell venni ezt a laktóz mennyiséget.

10 Gyógyszerkölcsönhatásk és egyéb interakciók Megjegyzés: Egyidejűleg alkalmaztt gyógyszerelés esetén az esetleges interakciók felismerése érdekében meg kell nézni az egyidejűleg alkalmaztt gyógyszer alkalmazási előírását. Gyógyszerkölcsönhatásk Mikrszmális enzim indukció miatt kölcsönhatás léphet fel az rális fgamzásgátlók és egyéb gyógyszerek között, ami áttöréses vérzéshez és/vagy a fgamzásgátló-hatás elvesztéséhez vezethet. Ezen hatáskat hidantin, fenbarbitál, pirimidn, karbamazepin és rifampicin esetén mutatták ki. Feltehetőleg igaz ez a rifabutin, efavirenz, nevirapin, xkarbazepin, tpiramat, felbamat, ritnavir, grizefulvin, és az rbáncfű (Hypericum perfratum) tartalmú gyógynövény készítményekre is. Ezeknek a hatásknak az alapja az említett hatóanyagk májenzim indukáló tulajdnsága. Orális fgamzásgátlók hatástalanságáról antibitikumk (így ampicillin és tetraciklin) egyidejű szedése mellett is beszámltak. Ennek az kát jelenleg még nem ismerik. A felsrlt gyógyszerkészítményekkel flytattt, rövid ideig (legfeljebb 1 hétig) tartó kezelés srán a kmbinált rális fgamzásgátló kezelés mellett kiegészítő, barrier elvű fgamzásgátlást kell alkalmazni a gyógyszer szedése alatt, illetve a gyógyszer elhagyását követő 7 napig. Rifampicin együttadása esetén a betegnek a kmbinált rális fgamzásgátlás mellett barrier elvű fgamzásgátlást kell alkalmaznia a rifampicin kezelés ideje alatt és 28 napig ezt követően. Abban az esetben, ha az egyidejűleg szedett gyógyszerkészítmény alkalmazásának befejezése előtt fgy el az éppen használt kmbinált rális fgamzásgátló csmag tartalma, aznnal gyógyszerszünet közbeiktatása nélkül el kell kezdeni a következő csmag fgamzásgátló tabletta szedését. A máj enzimrendszerét indukáló gyógyszerekkel végzett hsszú távú kezelés ideje alatt szakrvsi javaslat alapján célszerű megnövelni a fgamzásgátló szteridk adagját. Abban az estben, ha ez nemkívánats hatáskkal (pl. rendszertelen vérzéssel) jár, vagy nem tűnik hatássnak, más fgamzásgátló eljárást kell alkalmazni. Az rális fgamzásgátlók beflyáslhatják más gyógyszerek metablizmusát, következésképpen azk vér illetve szöveti kncentrációja vagy emelkedhet (pl. ciklsprin) vagy csökkenhet (pl. lamtrigin). Labratóriumi vizsgálatk A szterid típusú fgamzásgátló szerek alkalmazásának ideje alatt módsulhatnak biznys labratóriumi vizsgálatk (pl. a máj-, pajzsmirigy-, mellékvese-, és vesefunkciós vizsgálatk) eredményei; megváltzhat a plazmafehérjék (pl. a krtikszterid-kötő glbulin) vérszintje, a lipid/lipprtein frakciók részaránya; valamint a szénhidrát anyagcsere, a véralvadás és a fibrinlízis paraméterei. A váltzás mértéke rendszerint nem haladja meg a labratóriumi nrmál tartmányt. 4.6 Termékenység, terhesség és szptatás Terhesség A Mistral alkalmazása terhesség alatt nem javallt. Ha a Mistral szedése alatt terhesség jön létre, a gyógyszer alkalmazását aznnal fel kell függeszteni. Kiterjedt epidemilógiai vizsgálatk eredményei szerint a terhességük előtt fgamzásgátlókat szedő nők utódait nem fenyegeti a veleszületett rendellenességek fkztt kckázata, illetve a terhesség krai szakában annak felismerése előtt szedett kmbinált rális fgamzásgátló készítmények nem fejtenek ki teratgén hatást. Ilyen vizsgálatkat Mistral filmtablettával nem végeztek. A Mistral terhesség alatt történő adására vnatkzóan rendelkezésre álló adatk túlságsan krlátzttak ahhz, hgy következtetéseket lehetne levnni a Mistral filmtabletta terhességre, illetve

11 a magzat vagy újszülött egészségére gyakrlt negatív hatásait illetően.. Nem állnak rendelkezésre releváns epidemilógiai adatk. Az állatkísérletek nemkivánats hatáskat mutattak ki terhesség és szptatás srán (lásd 5.3 pnt). Emberben ezek a hatásk nem ismertek, aznban a CHC-k terhesség alatti szedésével kapcslats általáns tapasztalat nem igazlta a tényleges hatásk jelentkezését emberben. Pstpartum időszakban a Mistral újra kezdése esetén mérlegelni kell a VTE (vénás thrmbemblia) fkztt kckázatát (lásd 4.2 és 4.4 pnt). Szptatás A szptatást beflyáslhatják a CHC-k, mivel csökkenthetik az anyatej mennyiségét és megváltztathatják az összetételét. A fgamzásgátló készítmény szterid hatóanyagának és/vagy metablitjainak kis mennyisége átjuthat az anyatejbe, így hatást gyakrlhat az újszülöttre. Ezért a Mistral alkalmazása szptatás alatt nem javallt. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A Mistral nem beflyáslja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. 4.8 Nemkívánats hatásk, mellékhatásk A hrmnális fgamzásgátlók alkalmazása fkzza az artériás és vénás thrmbembliás megbetegedések (pl. vénás trmbózis, tüdőembólia, szélütés, szívinfarktus) előfrdulásának kckázatát. Ezt a kckázatt egyéb tényezők (dhányzás, hipertónia, a véralvadás vagy a zsíranyagcsere zavara, jelentős túlsúly, visszeresség, előrehaladtt thrmbphlebitis és trmbózis) tvább fkzhatják (lásd 4.4 pnt). A kmbinált rális fgamzásgátlókat szedők esetében fellépő súlys mellékhatáskat lásd a 4.4 pntban. A következő táblázat a Mistral nemkívánats hatásait gyakriságuk szerinti srrendben tünteti fel. Ezek az etinilesztradil-diengeszt kmbinációval végzett klinikai vizsgálatk (n=3590) srán tapasztalt azn mellékhatásk előfrdulási gyakriságai, melyek ki összefüggése valószínű a kezeléssel. Mivel valamennyi fellépő mellékhatás előfrdulási gyakrisága kisebb vlt, mint 1/10, ezért egyik mellékhatást sem lehet a nagyn gyakri csprtba srlni. A mellékhatásk gyakriságának meghatárzásánál a következő sztályzást alkalmazták: nagyn gyakri ( 1/10), gyakri ( 1/100 - <1/10), nem gyakri ( 1/ <1/100), ritka ( 1/ <1/1000), nagyn ritka (<1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatkból nem állapítható meg). A következő nemkívánats hatásk előfrdulásáról számltak be az etinilesztradil-diengeszt kmbináció alkalmazásával végzett klinikai vizsgálatk srán: 11 Szervrendszer Gyakri 1/100 - <1/10 Nem gyakri 1/ <1/100 Ritka 1/ <1/1000 Fertőző betegségek és parazitafertőzések Immunrendszeri betegségek és tünetek Anyagcsere- és táplálkzási betegségek és tünetek Pszichiátriai kórképek vaginitis, vaginalis candidiasis megváltztt étvágy (fkztt) hangulat-zavark (beleértve depresszió) allergiás reakciók megváltztt étvágy (csökkent) étvágytalanság, libid váltzásk,

12 12 Idegrendszeri betegségek és tünetek Szembetegségek és szemészeti tünetek A fül és az egyensúlyérzékelő szerv betegségei és tünetei Szívbetegségek és szívvel kapcslats tünetek Érbetegségek és tünetek Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek Emésztőrendszeri betegségek és tünetek A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Vese- és húgyúti betegségek és tünetek A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcslats betegségek és tünetek Általáns tünetek, a beadást követő helyi reakciók Labratóriumi és egyéb vizsgálatk eredményei fejfájás hasi fájdalm emlőfájdalm, emlőérzékenység migrén, idegesség magas vérnymás, alacsny vérnymás, visszértágulat émelygés, hányás acne, acne-hz hasnló dermatitis, bőrkiütés, allergiás bőrreakciók, chlasma, hajhullás húgyúti fertőzés rendszertelen vérzés, dysmenrrhea, a mellek megnagybbdása, varium ciszták kialakulása, dyspareunia, a vaginalis szekrétum megváltzása fáradtság / gyengeség, testsúlynövekedés, ödéma agresszivitás, közönyösség (apátia) látászavark, cnjunctivitis halláscsökkenés szapra szívverés thrmbphlebitis, thrmbsis / tüdőembólia, haematma, cerebrvascularis zavark, vénás thrmbemblia, artériás thrmbemblia sinusitis, asthma brnchiale, brnchitis hasmenés erythema multifrme, viszketés, hypertrichsis, virilismus hypmenrrhea, mastitis, fibrcisztás emlőelváltzásk, emlőváladékzás; leimyma, endmetritis, salpingitis influenza-szerű tünetek anaemia Egyes kiválaszttt mellékhatásk leírása Az artériás és vénás thrmbsiss és thrmbembliás események, beleértve a mycardialis infarctus, strke, átmeneti ischaemiás attak, vénás thrmbsis és tüdőembólia emelkedett kckázatát figyelték meg kmbinált hrmnális fgamzásgátlókat alkalmazó nőknél. Ezek részletesebb ismertetése a 4.4 pntban található. A következő súlys mellékhatáskat észlelték CHC-t szedő nőknél, amelyeket a fentiekben részleteztünk (lásd 4.4 pnt):

13 Hipertónia; Májdaganatk; Állaptk, amelyek kialakulása vagy rmlása nincs egyértelműen kapcslatban a CHC szedéssel: Crhn-betegség, clitis ulcersa, prfíria, szisztémás lupus erythematsus, herpes gestatinis, Sydenham-féle chrea, hemlitikus urémiás szindróma, chlestaticus sárgaság; Chlasma; Az emlőrák diagnózisának gyakrisága nagyn kismértékben emelkedett a CHC szedők között. Mivel az emlőrák ritka a 40 év alatti nőknél, a többlet esetszám kicsi az emlőrák általáns kckázatáhz visznyítva. Az emlőrák a hrmn-dependens tumrk közé tartzik. Az emlőrák kialakulásában régóta ismertek biznys kckázati tényezők, így például a krai menarche, késői (az 52. életév utáni) menpausa, nulliparák, anvulatórikus ciklusk stb., melyek felvetik hrmnhatás lehetőségét az emlőrák kialakulásában. Az emlőrák tumrbilógiájában a hrmnreceptrknak közpnti jelentősége van. Egyes ösztrgének növekedési faktrkat (pl.tgf-alfa) indukálnak. Az ösztrgének és a gesztagének beflyáslják az emlőtumr-sejtek növekedését. Többek között ezek a tumrbilógiai összefüggések képezik a receptr-pzitív psztmenpauzális emlőrák gyógyszeres kezelésének alapját. Azn epidemilógiai vizsgálatk, melyek a kmbinált rális fgamzásgátlók és az emlőrák kialakulása közötti kapcslat fennállására utalnak, felvetik annak a lehetőségét, hgy a középkrú nőkben az emlőrák kialakulásának valószínűsége összefüggést mutat a fiataln elkezdett és hsszú ideig tartó kmbinált rális fgamzásgátló szedéssel. Mindenesetre ez csak egy a száms lehetséges rizikótényező között. Tvábbi infrmációkért lásd a 4.3 és 4.4 pntt. Feltételezett mellékhatásk bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatásk bejelentése, mert ez fnts eszköze annak, hgy a gyógyszer előny/kckázat prfilját flyamatsan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hgy jelentsék be a feltételezett mellékhatáskat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül 4.9 Túladaglás 13 Az etinilösztradil és a diengeszt akut, rális txicitása igen kicsi. Ha például egy gyermek egyszerre több Mistral tablettát is bevesz, csekély a txikus tünetek kialakulásának valószínűsége. Túladaglás esetén a következő tünetek jelentkezhetnek: hányinger, hányás, és fiatal lányknál enyhe hüvelyi vérzés. Általában nincs szükség speciális kezelésre, szükség esetén tüneti kezelést kell alkalmazni. 5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakdinámiás tulajdnságk Farmakterápiás csprt: Nemi hrmnk és a genitális rendszer mdulátrai; Prgesztgének és ösztrgének, fix kmbinációk, ATC kód: G03AA16 A Mistral anti-andrgén hatású kmbinált rális fgamzásgátló gyógyszer, melynek ösztrgén kmpnense az etinilösztradil, gesztagén kmpnense a diengeszt.

14 A Mistral fgamzásgátló hatása különböző tényezők kölcsönhatásán alapul. Legfntsabb ezek közül az vuláció gátlása és az endmetrium tulajdnságainak váltzásai. Az etinilösztradil és diengeszt kmbinációjának anti-andrgén hatása többek között a szérum andrgén-kncentrációjának csökkentésén alapul. Egy etinilösztradil-diengeszt kmbinációval végzett multicentrikus vizsgálatban az enyhe vagy közepes súlysságú acne tünetei javultak, illetve a készítmény kedvezően beflyáslta a sebrrhea-s tüneteket. A diengeszt egy nrtesztsztern származék, mely más szintetikus gesztagénekhez képest in vitr szr kisebb affinitással kötődik a prgesztern receptrhz. A diengeszt in viv nem rendelkezik sem jelentős andrgén, sem mineralkrtikd, sem pedig glükkrtikid hatással. A diengeszt önállóan, 1 mg/nap dózisban gátlja az vulációt. A magasabb dózisú kmbinált rális fgamzásgátló készítmények (50 µg etinilösztradil) csökkentik az endmetrium és varium carcinmák kialakulási kckázatát. Nem ismert, hgy a kisebb hrmntartalmú kmbinált rális fgamzásgátló készítmények is nyújtanak-e hasnló előnyöket. 5.2 Farmakkinetikai tulajdnságk Etinil-ösztradil (30 µg) Felszívódás Az rálisan alkalmaztt etinilösztradil gyrsan és teljes mértékben felszívódik. A készítmény bevételét követően a kb. 67 pg/ml-es maximális szérumkncentráció 1,5-4 óra alatt alakul ki. Az etinilösztradil nagymértékű first-pass metablizmusn megy keresztül. Abszlut bihasznsulása kb. 44%. Elszlás Az etinilösztradil nagymértékben, de nem specifikusan kötődik a szérum albuminhz (kb. 98%) és emeli a nemi hrmnkötő fehérje (SHBG) szérumszintjét. Az etinilösztradil látszólags elszlási térfgata 2,8-8,6 l/kg. Bitranszfrmáció Az etinilösztradil a véknybél mucsában és a májban knjugálódik. Az etinilösztradil elsősrban armatikus hidrxilációval metablizálódik, de a hidrxilált és metilált származékknak is széles skálája képződik, melyek szabad, illetve glükurnidált és szulfatált metablitk frmájában vannak jelen. A clearance kb. 2,3-7 ml/perc/kg. Elimináció Az etinilösztradil szérumszintje két fázisban csökken, amelyet kb. 1 órás és órás felezési idő jellemez. Az etinilösztradil váltzatlan frmában nem ürül ki. A metablitk a vizelettel, illetve az epével 4:6 arányban ürülnek. A metablitk exkréciós felezési ideje kb. 1 nap. Egyensúlyi állapt Az egyensúlyi állaptt a kezelési ciklus másdik felére akkr éri el, amikr az etinilösztradil szérumszintje kb. 2-es faktrú akkumulálódást mutat. Diengeszt Felszívódás Orális alkalmazás után a diengeszt gyrsan és teljes mértékben felszívódik. A készítmény bevételét követően a 51 pg/ml-es maximális szérumszint 2,5 óra alatt alakul ki. Etinilösztradillal való kmbinációban a bihasznsulása kb. 96%. Elszlás 14

15 A diengeszt a szérum albuminhz kötődik, és nem kötődik az SHBG-hez, vagy a krtikszteridkötő glbulinhz (CBG). 10%-ban van jelen szabad frmában a plazmában, míg 90%-a nem specifikusan kötődik az albuminhz. A diengeszt látszólags elszlási térfgata l. Bitranszfrmáció A diengeszt főleg hidrxilációval metablizálódik, emellett aznban knjugáció útján is átalakul nagyrészt inaktív metablitkká. Ezen metablitk a plazmából gyrsan eliminálódnak, így a váltzatlan frmájú diengeszt mellett az emberi plazmában nem lehetett jelentősebb mennyiségű metablitt kimutatni. Egyszeri adás után a teljes clearance (Cl/F) 3,6 l/óra. Elimináció A diengeszt felezési ideje körülbelül 9 óra. Csak elhanyaglható mennyiségű diengeszt ürül váltzatlan frmában a vesén keresztül. A 0,1 mg/ttkg-s adag rális alkalmazása után a renális és fecalis exkréció aránya 3,2 vlt. Orális adaglást követően az alkalmaztt dózis kb. 86%-a 6 nap alatt eliminálódik, míg ennek nagy része, kb. 42% az első 24 órában, elsősrban a vizelettel választódik ki. Egyensúlyi állapt A diengeszt farmakkinetikáját a SHBG fehérjék szérumszintje nem beflyáslja. Napi adaglás esetén a diengeszt szérumszintje másfélszeresére nő és 4 nap után éri el az egyensúlyi állaptt. 5.3 A preklinikai biztnsági vizsgálatk eredményei Állatkísérletekben a diengeszt és az etinilösztradil hatásai a hatóanyagk farmaklógiai hatásaira krlátzódtak. 15 A diengeszttel végzett reprdukciós txiklógiai vizsgálatk eredményei jellegzetes gesztagén hatást mutattak, mint például a pre- és pstimplantációs rendellenességek megnövekedése, a gesztációs periódus meghsszabbdása, a kölyköknél az újszülöttkri mrtalitás növekedése. Ha a vemhesség késői szakaszában, valamint szptatás idején az anyaállatnak magas dózisú diengesztet adagltak, kársdtt az utódk fertilitása. Az etinilösztradil a legtöbb kmbinált rális fgamzásgátló készítmény ösztrgén kmpnense. Nagy dózisban embritxikus hatású és hátránysan beflyáslja az urgenitális szervek fejlődését. A hagymánys txicitási vizsgálatkból származó nem klinikai jellegű adatk szerint a készítmény ismételt adása gentxicitás és karcingenitás szempntjából nem jelent különleges kckázati tényezőt az emberre, eltekintve a fent említett tényezőktől, melyek általánsságban a kmbinált rális fgamzásgátló készítmények szedésére vnatkznak. 6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK 6.1 Segédanyagk felsrlása Tablettamag: laktóz-mnhidrát, kukricakeményítő, hiprmellóz 2910-es típus, talkum, plakrilin-kálium magnézium-sztearát Filmbevnat: pli(vinil-alkhl), titán-dixid (E 171), makrgl 3350, talkum

16 Inkmpatibilitásk Nem értelmezhető. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 3 év 6.4 Különleges tárlási előírásk Legfeljebb 25 C-n tárlandó. A fénytől való védelem érdekében az eredeti csmaglásban tárlandó. 6.5 Csmaglás típusa és kiszerelése Filmtabletták fehér PVC/PE/PVDC-alumínium bubrékcsmaglásban és dbzban. A bubrékcsmaglás dbzban kerül frgalmba betegtájékztatóval és egy tárlásra szlgáló etui tkkal. Kiszerelési egységek: 1 21 db filmbevnatú tabletta 3 21 db filmbevnatú tabletta 6 21 db filmbevnatú tabletta Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi frgalmba. 6.6 A megsemmisítésre vnatkzó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcslats infrmációk Nincsenek különleges előírásk. Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a helyi előírásk szerint kell végrehajtani. Megjegyzés: Osztályzás: II. csprt Kizárólag rvsi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Richter Geden Nyrt. H-1103 Budapest Gyömrői út Magyarrszág 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) OGYI-T-22169/01 OGYI-T-22169/02 OGYI-T-22169/03 1x21 3x21 6x21 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

17 A frgalmba hzatali engedély első kiadásának dátuma: A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA