A SZEMÉLYISÉGÜNK ÉS AZ EVANGÉLIUM

Átírás

1 III. A SZEMÉLYISÉGÜNK ÉS AZ EVANGÉLIUM

2 A SZEMÉLYISÉGÜNK ÉS AZ EVANGÉLIUM E QUUS. LATIN SZÓ. Lovat jelent. Volt egy kamaszkorából kifelé tartó fiú, aki egy borzasztó éjszakán az istálló patakésével brutálisan megvakított hat lovat. Az állatokat egyébként ı maga gondozta mindennapi munkája során. Senki sem értette, miért tette ezt. Rajongott a lovakért. Egy Dysart nevő pszichológus elhatározta, hogy kideríti a fiú cselekedetének okát. Hosszúhosszú hónapokat áldozott annak megfejtésére, mi késztethette Alant (így hívták a fiút) szeretett lényeinek borzalmas megcsonkítására. Dysart munkáját végül siker koronázta. Megértette, hogy Alan elméjében tragikus módon összekeveredett a szenvedı Megváltó és a hámba fogott, zablával irányított lovak képe. Ahogy a lovak csendesen tőrik, hogy kihasználják ıket, ahogyan nem tiltakoznak gazdáik tettei ellen, Alan szerint úgy tőrt csendben a Megváltó is. Szobája falán egymás mellett lógott két kép; az egyik a keresztjét cipelı szenvedı Krisztust, a másik egy, a zablája által félrefordított fejő lovat ábrázolt. Bár nem Alan készítette a képeket, mégis megdöbbentı volt a Megváltó és a ló te- 49

3 KI VAGYOK ÉN? kintete közötti hasonlóság. A tekintet mindkét képen ezt mondta: Szenvedek, de szolgállak téged! Alan számára a lovak imádandó istenné váltak. Néhány éjszakán át kultikus szertartások keretében meztelenül lovagolt kedvenc lován, Equus istenen. Ám a fiú egy napon szerelmes lett egy kedves fiatal lányba. Nagyon jó barátok lettek. Mivel mindketten kamaszkoruk vége felé jártak, természetesen ébredt fel mindkettıjükben az egymás iránti nemi vágy. Az istállóba vonultak félre. S miközben szeretkeztek, az egyik ló felnyerített Alan számára ez egyet jelentett Equus isten roszszallásával. Equus meglátta, amit tett, hogy az oszthatatlan szeretetet megosztotta egy emberi lénnyel. Alan úgy érezte, megcsalta istenét. Döntenie kellett istene és a szerelme között. Döntött. Megragadta a patakést A történet a neves drámaíró, Peter Schaffer elméjében fogant meg. Nem tudom, a valóság szülte-e, van-e valami igazságmag a drámává alakított eseményekben. Én elıször egy Sidney Lumet rendezte filmes adaptációban találkoztam vele. A film méltó volt az eredeti mőhöz. Richard Burton játszotta Dysart professzort. Azután legnagyobb örömömre a Pesti Színház is mősorra tőzte, Darvas Iván és Gálffi László zseniális alakításával. A dráma vége felé van egy monológ, amely számomra évekre meghatározóvá vált. Amikor elıször hallottam, hosszú percekig nem tudtam szabadulni a hatása alól, és gyakorlatilag a mai napig a fülemben cseng. Ezért örültem annak, amikor végre könyv alakban is megszereztem a drámát. Most ezt veszem elı, hogy megosszam veled Dysart gondolatait, kétségeit. 50

4 A SZEMÉLYISÉGÜNK ÉS AZ EVANGÉLIUM A gyerek a jelenségek világába születik, s ezek bármelyike rabul ejtheti. Szaglászik szopik s a szeme ide-oda jár ebben a szorongató térben. Miért? A mozzanatok úgy állnak össze, mint a mágnes, lánccá, bilinccsé kovácsolódnak. Miért? Kinyomozhatom. Idıvel szét is szedhetem láncszemekké. De miért, hogy épp ezek álltak össze ezek, s nem mások, erre bizony nem tudom a választ. És nem tudja más sem. 1 Bizonyára nem minden lélekgyógyász ilyen pesszimista. De Dysart kérdése nagyon fontos kérdés. Miért lesz olyanná az ember, amilyenné lesz? Miért pont azok a dolgok bírnak jelentıséggel a számára, amelyek döntı módon alakítják, formálják személyiségét? Ezt a fejezetet kicsit nehezen írtam meg. Nem vagyok pszichológus (vagy lélekidomár, ahogyan sokan nevezik ezt a szakmát), így nem vagyok szakember sem a kérdésben. Azért tartom mégis fontosnak, hogy beleüssem az orromat egy ilyen speciális tudást igénylı hatalmas témába, mert egy-két alapvetı szempont segíthet neked is megérteni személyiséged és hited kapcsolatát. Ha azonban úgy gondolod, téged ez egyáltalán nem érdekel, lapozz nyugodtan a következı fejezethez. Személyiségtípus-elméletek Századunk, bár teljesen félretette Alkotóját, görcsösen szeretné megérteni az embert. Pszichológiai iskolák sokasá- 1 Peter Shaffer: Equus, 86. oldal, fordította Göncz Árpád, Európa Kiadó, Modern Könyvtár, 457. kötet,

5 KI VAGYOK ÉN? ga vonul fel a legkülönbözıbb elméletek seregével, amelyek megpróbálnak bennünket ilyen-olyan szempontok alapján kialakított fiókokba elhelyezni. A pszichológia minden nagy személyisége külön iskolát teremetett magának mind a személyiségtípusok meghatározásában, mind a személyiség mindennapi mőködésének megértéséhez. Mi is az a személyiség? Szótári alakja így szól: az ember, mint kora társadalmától meghatározott sajátos egyén. 2 Engedd meg, hogy a szótári alaktól nem eltérı, de annál kicsit bıvebb meghatározást adjak neked! Talán így lehetne meghatározni: az öröklött, szerzett, tanult adottságok, tulajdonságok és lehetıségek összességének a külvilággal alkotott kapcsolatrendszere. A személyiségnek vannak állandó és változó vonásai, amelyeket meghatároz karaktertípusunk és a személyiségünk fejlıdése. Említettem, ahány pszichológiai iskola, annyi elmélet. Az egyik legjelentısebb személyiségelmélet Carl Rogers interperszonális személyiségmodellje. Rogers három ént különböztet meg: az énképet, az énideált és az objektív ént. Az énkép a nevében hordozza tartalmát: milyen elképzelésem van magamról, milyennek tartom magamat. Az én ideál az a maximum, amit szeretnék elérni. Az objektív én pedig az, aki ténylegesen vagyok. E három én mindegyike hat a másikra, s gyakorlatilag ezek kölcsönhatásaként határozható meg a személyiség egésze is. Zavarok akkor lépnek fel, ha a három én kommunikációja között megbomlik az egyensúly. Ilyen zavar lehet 2 Magyar értelmezı kéziszótár, Akadémiai Kiadó,

6 A SZEMÉLYISÉGÜNK ÉS AZ EVANGÉLIUM például, ha az énkép százszázalékosan fedi az én ideált (önmagam leszek a mérce mások számára, megszőnik a fejlıdés lehetısége), vagy ha az objektív én és az énkép között keletkezik ellentmondás (csökken az alkalmazkodóképesség, elfordulhatunk a külvilágtól). A személyiségtípusok kategóriákba csoportosítására is több elmélet született. Ezt a tudományágat tipológiának, azaz típustannak hívják. Az, hogy a tárgyakat, jelenségeket és embereket nap mint nap csoportokba soroljuk, osztályozzuk,»beskatulyázzuk«, természetes dolog, enélkül nagyon komplikált lenne az életünk. A nem kézzelfogható valóságot is valamilyen rendszerbe kell szednünk, ez megkönnyíti tájékozódásunkat a világban, az emberi kapcsolatok szövevényes hálózatában. E nemes cél vezette azokat a tudósokat is, akik tipológiát, vagyis típustant alkottak az emberekkel, emberek között végzett munkájuk során. Az így kialakított típusok száma mindig csekély, ezért az egy típusban csak az arra leginkább jellemzı tulajdonságokat írják le. Ezt olvasom Fekete Anett A személyiség címő jegyzetében. 3 Anett a következı jellemzı tipológiarendszereket mutatja be a jegyzet további részében, hangsúlyozva, hogy tisztán soha nem fordul elı egyik típus sem (tehát nem lehet senki személyiségét kizárólagos módon tipizálni). 3 E fejezet jelentıs mértékben erre, az egy Biblia-tanulmányozó csoport számára készített jegyzetre épül. 53

7 KI VAGYOK ÉN? I. A Carl G. Jung nevéhez kapcsolódó elmélet a külvilághoz kapcsolódás alapján az extrovertált (kifelé nyitott) és az introvertált (befelé figyelı) típust különítette el egymástól. II. Rotter a külvilághoz való viszony alapján, azonban azt kontrollként megjelenítı két csoportot, a belsı, illetve a külsı kontrollos típusokat választja el egymástól. Az elsıre a felelıs vagyok, a másodikra a nem tehetek róla, mert a véletlen (sors, végzet, szokás, stb) reakciója jellemzı. III. A fentihez hasonló Witkin és több késıbbi kutató elmélete, akik az észlelésre építetten következtettek az értelmi mőködésre és a társas tevékenységre. Két típust különböztetnek meg. Az elsı a mezıfüggı, akit befolyásol, és a mezıfüggetlen, akit nem befolyásol a környezete. IV. A Sheldon által kidolgozott elmélet a testalkatok alapján próbált kategóriákat felállítani. Ezeket különböztette meg egymástól: a) Az endomorf (zsigeri típusú) testalkat; jellemzıje az oldottság, kényelemszeretet, szívélyesség, emberek utáni vágy; b) A mezomorf (izomzati típusú) testalkat; jellemzıje a magabiztosság, a fizikai erıpróbák keresése, a dominanciára való törekvés, az erıteljes cselekvıkészség; c) Az ektomorf (agyi típusú) testalkat; jellemzıje a visszafogott testtartás és mozgás, a gyors reakciók, a túlzott feszültség, a szorongás, a zárkózottság, a magány utáni vágy. 54

8 A SZEMÉLYISÉGÜNK ÉS AZ EVANGÉLIUM V. A Pavlov által felállított idegrendszeri típusok szerinti elméletben Pavlov harmincnégy különbözı típust különböztet meg, de hangsúlyozza, hogy alapvetıen csak négy különíthetı el jól felismerhetıen egymástól. a) Élénk típus. Jellemzıi a gyors, mozgékony reakciók, amelyek azonban kevéssé tartósak és változékonyak. b) Féktelen típus. Jellemzıje az izgalmi folyamatok erısek, gyorsak, a pozitív értelmő gátlás azonban gyenge; intenzív reakció a külsı hatásokra, agresszív, alkalmazkodási nehézségek. c) Nyugodt típus. Jellemzıije az izgalmi és gátlási folyamatok kiegyensúlyozottak, erısek, de lassúak; tartósan, stabilan reagál, jól viseli az idegrendszeri nehézségeket, nyugodt, kiegyensúlyozott. d) Gyenge típus. Jellemzıje, hogy az izgalmi és gátlási folyamatok lassúak; az alkalmazkodás nehézkes, az idegrendszeri terheléseket nehezen viseli, túl érzékeny. VI. A Kretschmer-féle három testalkati típus az alábbiak szerint különül el. a) A piknikus alkat. Jellemzıi: a szélsıséges hangulati ingadozás, az érzelemgazdagság, jó humorérzéke van, ötletes, nagyvonalú, vállalkozó, az életörömökre beállított természető. b) Az aszténiás alkat. Jellemzıje, hogy befelé forduló, túlérzékeny, hővösen közömbös, hajlamos elszakadni a reális valóságtól, rendszerezı, absztrakt gondolkodású. 55

9 KI VAGYOK ÉN? c) Az atletikus alkat. Jellemzıje, hogy fegyelmezett, beszabályozott, de indulatos; kedélytelen, mogorva, aprólékosan gondolkodik, mozgása jól koordinált. VII. Hippokratész négy alapvetı csoportra osztotta fel a személyiségtípusokat. Csoportosítása a leginkább elterjedt tipizáló felosztás. 4 (A függelékben találhatsz egy tesztet is, amelynek kitöltésével és kiértékelésével meghatározhatod saját hippokratészi személyiségtípusodat.) 1. Szangvinikus. Erıteljesen befogadó személyiség. Nem merül el töprengésekben, megfontolásokban. Reagálása gyors, eredeti. Vidám, mert minden esemény gyorsan és erıteljesen ér el hozzá. De mivel minden benyomás mélyen érinti ıt, negatív irányba is elhajlik. Érzelmi típus, elfogulatlan, közvetlen, szabad, fesztelen. Könnyen barátkozik, spontán. Benyomásai, hangulatai nem tartósak, mégis a jelenben él, realista. Fejlett empatikus készséggel rendelkezik, érzékeny, együttérzı. Érzelmi ingadozásai miatt azonban állhatatlan, felületes, megbízhatatlan és viszonylag gyenge akaratú. 2. Melankólikus (sötét, komor). Szintén az érzelmei uralják, de befelé figyelı típus, ezért kevés dolog ér el teljesen hozzá. Válogat a benyomások között, s csak azokat engedi be, amelyek személyével kapcsolatosak. Szomorú és borús beállítottságú. Any- 4 Kiváló irodalom a hippokratészi személyiségelméletekkel kapcsolatban Ole Hallesby Személyiségtípusok címő könyve, amelyet ezen elmélet ismertetése során fel is használtam. (Harmat Kiadó, 1995) 56

10 A SZEMÉLYISÉGÜNK ÉS AZ EVANGÉLIUM nyira elfoglalja magát a fájdalmas, lehangoló benyomásokkal, hogy az élet pozitív dolgait szinte nem képes értékelni. A környezetét az önmagában élı abszolút képhez hasonlítja, ezért sokszor csalódott és bosszús. Képes a mély érzelmekre. Kevés dolog érdekli igazán, de abban alapos és lelkiismeretes. Mélységesen ellenırzi önmagát, fejlett önfegyelemmel rendelkezik. Kevés kapcsolata van, de azokban hőséges. Pesszimista, paszszív, határozatlan és büszke. 3. Kolerikus. Szilárd akaratvilággal rendelkezik, ebbıl fakadóan cselekvésorientált. Hajlamos mások helyett is dönteni. Gyors felfogóképességgel és érzékeny intuícióval rendelkezik. Gyakorlatias, éles elméjő. Képzelıereje nem túl fejlett. Éber és bátor, ha bajba kerül, nem ijed meg a kellemetlenségektıl. Kemény, nyers ember, csekély empatikus készséggel. Zárt a gyengédséggel és az érzelmekkel szemben. Túlságosan öntudatos, uralomvágyó, prózai lélek. 4. Flegmatikus. Nyugodt, kiegyensúlyozott és hővös. Harmóniában él a környezetével. Szinte független a környezetétıl, ezért megırzi belsı egyensúlyát. Derős szemlélı. Jóindulatú, békeszeretı, alkalmazkodó típus. Kedélyes, kellemes, tréfálkozó. Nyugodt, megbízható, hidegvérő. Megfelelı idıt szán arra, hogy feladatait elvégezze. Gyakorlatias, de megfelelı külsı ösztönzık kellenek, hogy elinduljon a problémamegoldás felé. Lassú, lusta, közönyös és fölényes. 57

11 KI VAGYOK ÉN? A személyiségtípusok és a személyiség fejlıdése A lelki alkatunk, a személyiségtípusunk, mindannyiunk számára adott. Örököltük szüleinktıl, nagyszüleinktıl, dédszüleinktıl. Nem szabad azt gondolnunk, hogy önmagában bármelyik is alapvetıen jó vagy rossz lenne. Személyiségjegyeink megadják a keretet, amelyben az életünket élhetjük, s bizonyos értelemben irányt is mutatnak, hogy milyen területeken kell fejlıdnünk. A személyiségünk típusát azonban nem lehet, nem tudjuk mindenestıl megváltoztatni. Képtelen erejő elfojtások által érhetünk el ugyan eredményeket, de ezek az elfojtások általában rosszul feldolgozott szituációk rossz reakcióiból születnek. Én szangvinikus típus vagyok. Nagyon irigylem egy végtelenségig flegmatikus barátomat, aki képes hővösen és felülrıl szemlélni bizonyos szituációkat, amelyekben az én fülembıl már patakokban csordogál az adrenalin. Tisztában vagyok azonban azzal, hogy nekem nincs szükségem a barátom személyiségtípusának önmagamra való lemásolására, hanem a saját személyiségem kétes, elferdült vonásait kell Jézus kezébe tennem, és kegyelmének erejében bízva hátat fordítanom azoknak. A személyiség a megtérés után sem változik meg. Jellemzıit, árnyalatait Isten szolgálatába állítva, az İ ügyét szolgálhatom. Nélküle ugyanezek a tulajdonságok, ugyanezek a vonások Sátán eszközeivé válhatnak. Magától értetıdı példa erre Saulus, akibıl a korai keresztény egyház leghatékonyabb misszionáriusa lett. Ambiciózus, jó szervezıkészséggel megáldott, kolerikus ifjú 58

12 A SZEMÉLYISÉGÜNK ÉS AZ EVANGÉLIUM volt. Már akkor is, amikor István megkövezésekor a gyilkosok ruháit ırizte. Jó szervezıkészségét, mőveltségét, ambicionizmusát a keresztények üldözése érdekében használta fel, s nem riadt vissza semmitıl sem, ha csak egyet is börtönbe vethetett közülük. A damaszkuszi út után (Csel 9) nem a személyisége, hanem a szíve állapota változott meg. Ambiciózus, jó szervezıkészséggel megáldott, logikusan, rendszerezetten gondolkodó, mővelt, kolerikus ember maradt, aki azonban ezeket a tulajdonságait már a jó cél, az evangélium terjesztése érdekében értékként használta fel. Sok-sok reakciónk tehát személyiségünk öröklött jegyeibıl fakad, s ennek hiába is próbálnánk önerıbıl hátat fordítani. Szerencsére, mint láttad, nem is kell ezt tennünk. Bőntıl megrontott jegyeit azonban Krisztus keresztjéhez kell vinnünk. Akármelyik típushoz is tartozunk, Isten akaratából tartozunk ahhoz, és az İ kegyelme és hatalma által állíthatjuk személyiségünk teljességét Isten szolgálatába. A személyiségtípusok ismerete segít abban, hogy akár a saját reakcióinkat, akár mások cselekedeteit vizsgálva, különbséget tudjunk tenni a gonoszság alapvetı jelenléte, illetve a típusból adódó reakciók között. Ez természetesen nem jelenti egyik típus negatív vonásainak felmentését sem. Azt azonban igen, hogy ismeretük birtokában képessé válhatok az árnyaltabb megítélésre mind mások esetében, mind a sajátoméban. Ha tudom, hogy az engem körülvevı, velem kapcsolatba kerülı emberek más-más típushoz tartoznak, akkor egyrészt önmagamat, a reakcióimat alapul véve, nem akarok senkit sem a saját képem- 59

13 KI VAGYOK ÉN? re és hasonlatosságomra átalakítani, másrészt pedig, saját személyiségtípusomat alapul véve, nem akarok én sem más képére és hasonlatosságára viszonyulni a dolgokhoz, az élethez, Istenhez. Ez alapvetı fontosságú szempont, ha kiegyensúlyozott életet akarok, ha kiegyensúlyozott életet akarsz élni. A személyiség fejlıdése Az emberi élet során minden egyes szakasznak megvan a maga jelentısége, szépsége és nehézsége a személyiség teljessé válásában vagy éppen elkorcsosulásában. Nem tudom én sem a választ az Equus címő dráma Dysart professzorának dilemmájára. Nagyon sokszor énekeltem a Déry Tibor kisregénye alapján készült, Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról címő, Presser Gábor-Adamis Anna-musical egyik dalának szövegét (s szangvinikus lévén, sokszor sírásközelbe is kerültem tıle). 60 valaki mondja meg, milyen az élet, valaki mondja meg, miért ilyen, valaki mondja meg, mért szép az élet, valaki mondja meg, miért nem, valaki mondja meg miért jó az ember, valaki mondja meg, miért nem, valaki mondja meg, mért lesz gonosszá, valaki mondja meg, miért nem Valóban, mi teszi gonosszá vagy szeretı szívővé az embert? Igen, egyrészt a már említett személyiségtípusok egy adott mértékben predesztinálnak bennünket bizonyos

14 A SZEMÉLYISÉGÜNK ÉS AZ EVANGÉLIUM viselkedési formákra. Másrészt teljesen igaz az is, hogy alapvetı fontosságú a kisgyermekkorban bennünket közvetlenül körülvevı (körülölelı vagy elutasító) szociális környezet, vagyis szüleink, testvéreink, nagyszüleink hozzánk való viszonya. A ránk áradó, ránk irányuló vagy éppen megvont szeretet alapvetıen befolyásolja a világhoz való késıbbi viszonyunkat. Sıt, a bennünk kialakuló Isten-képet is döntı mértékben ez befolyásolja. Befolyással vannak ránk az emberek, akik tanítanak, az osztálytársaink, akik mellettünk ülnek, a barátaink, az átélt szerelmek, a gyülekezet, annak tagjai, a lelkész és még ki tudja, mi minden. Az elıbb idézett dal szövege így folytatódik: valaki mondja meg, kinek kell hinnem, valaki mondja meg, kinek nem, valaki mondja meg, ki hová érhet, s milyen az íze az élet vizének, ( ) valaki mondja meg, hogyan kell élni, apám azt mondta, ne bánts mást, valaki látta, hogy bántottalak már, valaki látta, hogy bántottál Gyönyörő, de pesszimista dal. Szívfacsaróan szomorú, és bizony, igaz dal. Nem lehet leegyszerősíteni az életünket bizonyos lecsupaszított dogmákká és hitelvekké. Még ha a keresztény hitrıl van szó, akkor sem csupán dogmákból épül fel az életünk. Nem! Az igazi kereszténység nem tanítások megvallásából áll. Az igazi kereszténység igazi mondanivalója a Jézussal való kapcsolat. Szükségesek 61

15 KI VAGYOK ÉN? az elvek (a világ ma éppen ezeknek hiányától és eltorzulásától szenved leginkább a parttalan liberalizmus következményeként), de egy elvhez való ragaszkodás, bármennyire dicséretes és hasznos elvrıl legyen is szó, még nem tesz feltétlenül kereszténnyé. Az azonban bizonyos, hogy Isten szabad döntési képességgel ruházott föl bennünket. Dönthetünk a rossz mellett is, de dönthetünk a jó mellett is. İ mindenkinek megadja a lehetıséget és a segítséget, hogy az utóbbit válasszuk, s meg is maradjunk mellette. Nem kenhetünk mindent, önzésünket, szeretetlenségünket, lustaságunkat, haragunkat, irigységünket csupán sanyarú gyermekkorunkra, szüleink szeretetlenségére, vagy éppen alapvetı személyiségtípusunkra! A döntés, hogy akarunk-e azzá lenni, akinek Isten elgondolt bennünket, a mi kezünkben van! 62