Szegedi Tudományegyetem

Átírás

1 Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerügyi szakigazgatás szerkesztette: Dr. habil. Csóka Ildikó lektorálta: Prof. emer. Paál Tamás Szeged, A tananyag az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült, a TÁMOP C-13/1/KONV azonosítószámú, Az élettudományiklinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére. című projekt keretében. A tananyag semmilyen formában nem árusítható! 1

2 Tartalom I. Bevezetés... 7 II. Az egészségügy és a gyógyszerellátás szereplői és feladataik Az egészségügyért felelős miniszter Az egészségügyért felelős Minisztérium Egészségügyi államtitkárságának intézményei Az egészségügyben működő Kamarák A köztestület jelentése A Magyar Gyógyszerészi Kamaráról részletesen Egyéb szervek A gyógyszerészet egyéb szakmai szervezetei A Szakmai Kollégium Egyéb hatóságok és szervezetek III. A gyógyszerellátást meghatározó főbb törvények Az Egészségügyi törvény A törvény célja és definíciói Fő fejezetek A Gyógyszertörvény A törvény alapvetései és definíciói További fejezetek A Gyógyszergazdaságossági törvény A Törvény definíciói A törvény szerkezete IV. Orvosbiológiai kutatások, a gyógyszerkutatások szabályozása A kémiai gyógyszerészeti fejlesztés Az állatkísérletes gyógyszerkutatás szabályozása Az Állatvédelmi Törvény /1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatkísérletek végzéséről Helyes Laboratóriumi Gyakorlat Vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatának szabályozása Az Egészségügyi Törvény szabályozása a területen A Gyógyszertörvény rendelkezései További jogszabályok V. Gyógyszerek forgalomba hozatalának szabályozása

3 1. A gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezése és az ezt megelőző értékelés Alapok, definíciók A forgalombahozatali engedélyezési eljárás folyamata A gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyeinek típusai Véglegességük szerint, azaz az értékelés teljessége alapján Az engedélyezési eljárás kezdeményezője szerint A beadványok típusai Teljes beadványok általában Generikus beadványok A generikum fogalmának kiterjesztése biológiai gyógyszerekre hasonló biológiai gyógyszerek (biosimilar) A forgalomba hozatali engedély tartalma A forgalomba hozatali engedély száma A gyógyszerek címkéje Alkalmazási előirás és betegtájékoztató = kísérőiratok A gyógyszerek osztályozása kiadhatóság szerint Nemzetközi gyógyszer-értékelési együttműködés és az EU eljárásai Együttműködések, szervezetek Az Európai Unió gyógyszerengedélyező központi szerve: EMA Gyógyszer-engedélyezési eljárások az EU-ban A forgalomba hozatali engedély kiadását követő felügyelet: fenntartás, módosítás, visszavonás A beadványok szakmai tartalma és a gyógyszerértékelés. A szakmai gyógyszerértékelés és engedélyezés lépései A minőségi rész a CTD-ben Nem-klinikai vizsgálatok Humán klinikai gyógyszer-vizsgálatok VI. A gyógyszergyártás szabályai Alapfogalmak, definícók A gyógyszergyártás engedélyezése A Meghatalmazott személy A gyógyszerészeti minőségbiztosítás és a GMP

4 5. A gyógyszergyártási engedély jogosultjának további feladatai Gyógyszerhatóanyagok gyártása A gyógyszergyártás hatósági felügyelete A gyógyszergyártás-ellenőrzés: nemzetközi VII. A gyógyszernagykereskedelem szabályozása, gyógyszer export-, import, párhuzamos import fogalma, szabályozásuk Gyógyszernagykereskedelem Alapfogalmak, definíciók A gyógyszernagykereskedelmi engedély A gyógyszernagykereskedelem folyamata: beszerzés, raktározás, felszabadítás, szállítás Gyógyszer importja, exportja, párhuzamos kereskedelem A gyógyszer export és importhoz kapcsolódó alapismeretek Párhuzamos kereskedelem VIII. A gyógyszerellátás szerkezete Általános gyógyszertár létesítési és működési szabályok: engedélyezés és felügyelet Gyógyszertárak létesítésének folyamata: kérelem engedélyezés A gyógyszertárak vezetése Felügyelet A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendje Alapfogalmak, definíciók A gyógyszertárak szolgálati rendje A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertár működéséhez szükséges személyi és tárgyi követelmények Az intézeti gyógyszertár működéséhez szükséges követelmények Az intézeti gyógyszertár és gyógyszerész feladatai A működés megkezdése: engedélyezés Gyógyszertáron kívüli gyógyszer értékesítés A forgalmazható gyógyszerek köre A gyógyszertáron kívüli gyógyszer értékesítés és a kapcsolódó folyamatok; felügyelet IX. A gyógyszerrendelés és kiadás szakmai szabályai Gyógyszerrendelés és kiadás szakmai szabályai

5 1.1 Gyógyszer rendelése orvosi vényen és megrendelőlapon A gyógyszer kiadása Gyógyszerrendelés és kiadás támogatás igénybevételével Az OEP vény speciális alaki és tartalmi kellékei, a támogatás igénybevétele Vényíró szoftverek Magyarországon nem engedélyezett gyógyszerek rendelése Indikáción túli gyógyszerrendelés Az eltérések oka, a hazai szabályozás lényege Kérelem engedélyezés menete A gyógyszer beszerzése Fokozottan ellenőrzött szerekkel kapcsolatos szabályozás A kábítószerügyek és a pszichotróp anyagok nemzetközi szabályozása A magyar kábítószer- és pszichotróp-szabályozás A prekurzor-anyagokra (kábítószerek, pszichotróp anyagok gyártásához felhasználható szerek) vonatkozó nemzetközi és hazai szabályozás Fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek gyógyszerek orvosi rendelése és gyógyszertárból való kiadása További rendelkezések A veszélyes anyagokra vonatkozó (általános) szabályozás X. Gyógyszerek reklámozása és ismertetése Alapszabályok, definíciók: Gyógyszerrel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlat, mint reklám Gyógyszerek ismertetése egészségügyi szakemberek számára Reklám- és gyógyszerismertetés-felügyeleti eljárások XI. Felelősségi kérdések a gyógyszerellátásban Gyógyszerellátási felelősség Az ellátásban résztvevők felelőssége Gyógyszerhiány megelőzése és kezelése Felelősség a gyógyszerrel okozott kárért Vizsgálati készítmények esetében Gyógyszerek esetében Gyógyszerek megsemmisítése XII. A gyógyszer és a gyógyszerellátás hatósági ellenőrzése A minőségi hibajelző hálózat Nem forgalmazott gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyének visszavonása

6 3. Gyógyszeradományok felhasználhatósága A Magyar Gyógyszerkönyv Gyógyszerhatósági szankciók XIII. Farmakovigilancia rendszer Alapfogalmak, definíciók A forgalomba hozatali engedélyek jogosultjainak farmakovigilanciával kapcsolatos kötelességei Általános szabályok A mellékhatások jelentése Időszakos gyógyszerbiztonsági jelentések Farmakovigilanciával kapcsolatos híradások, lakossági bejelentések Egyéb szereplők mellékhatás-jelentéssel kapcsolatos feladatai Az OGYÉI farmakovigilanciával kapcsolatos feladatai PASS és PAES előírása Általános farmakovigilancia PSUR-ok értékelése A mellékhatások hatósági nyilvántartása és kezelése Hatósági ellenőrzés (farmakovigilancia-inspekció) Az OGYÉI szerepe a szignál-értékelésben Az EMA farmakovigilanciával kapcsolatos feladatai XIV. Gyógyszerhamisítás elleni szabályozások Alapfogalmak, definíciók Az EU gyógyszerhamisítás elleni rendszabályai A gyógyszer-hatóanyagok forrásának biztonsága A szállított tételek azonossága és integritása A forgalmazási lánc egyes további szereplőinek felügyelete Internetes gyógyszereladás Hazai intézkedések a gyógyszerhamisítás ellen Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele HENT felvilágosító tevékenység a hamisított termékek ellen Tudásellenőrző kérdések

7 I. Bevezetés A jegyzet alapját a 2002-ben kialakított Gyógyszerügyi szakigazgatás kurzus elmúlt 13 évben folyamatosan korszerűsített és frissített előadásanyaga képezi. Mindamellett, hogy mind az előadásanyagok, mind a jegyzet Irodalmi hátterét és forrását az aktuális jogszabályok jelentik; nem jogszabályokat kívánunk megtanultatni, hanem azok szakmai szemüvegen keresztüli értelmét kiemelni. A jegyzet célja a gyógyszerészet komplexitásának bemutatása és annak hangsúlyozása, hogy a gyógyszer és betegbiztonság egyik kulcs szereplője a gyógyszerész; aki a graduális (és később a posztgraduális képzések során) szert tesz mindazon ismeretekre, amelyek révén joggal válik a különleges áru melletti szakértővé. A jegyzetben a gyógyszer életútját kísérjük végig; annak születésétől : a gyógyszerkutatástól egészen a gyógyszerekkel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatig és mindazokig a tevékenységekig, amelyek a gyógyszerellátás biztonságos és gazdaságos működését lehetővé teszik. Az egyes lépéseket körülvevő szabályozási környezetet bemutatásával láthatóvá válik a gyógyszer, mint különleges áru -t kísérő szigorú és szabályozott piaci környezet és a betegek biztonsága és folyamatos ellátása érdekében kötelező ellátási és egyéb felelősségi kérdések valamint a felügyeleti, ellenőrző rendszer működése. A fejezetek elején felsoroljuk a vonatkozó jogszabályokat; az egyes fejezetek végén pedig összefoglaló táblázatok segítik a főbb tartalmi elemek megértését. A jegyzet végén pedig tudásellenőrző kérdések segítségével a tudás felmérésére adunk lehetőséget. A gyógyszer életútját az alábbi lépéseken keresztül mutatjuk be: 1. ábra: A gyógyszer életútja 7

8 II. Az egészségügy és a gyógyszerellátás szereplői és feladataik A fejezet célja: elsősorban azoknak a hazai intézményeknek a bemutatása, amelyek szerepet játszanak a gyógyszerügyi szabályozásban. Fontosabb jogszabályok: évi XCVII. törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról ( kamarai törvény ) 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről 282/2007. X. 26.) Korm. rendelet a szakterületek ágazati követelményeiért feleős szerve kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről 28/2015. (II. 25.) Korm. rendelet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezésegészségügyi Intézetről 32/2005. (VIII. 11.) EüM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekkel kapcsolatos egyes engedélyezési eljárások során fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjakról Természetesen az Országgyűléssel és a Kormánnyal kellene kezdenünk, de ezeknek csak igen általános feladataik vannak az egészségügy területén. Az Országgyűlés törvényeket alkot, s ha új készül elfogadja a nemzeti egészségfejlesztésre vonatkozó programokat. A Kormány kormányrendeleteket alkot, s kidolgozza az előbb említett programokat. Előjáróban azonban fel kell hívni a figyelmet arra a magyar jogtechnikára, amely törvényi szinten nem nevezi meg a szereplőket, csupán utal azokra a funkciójuk megnevezésével. Ennek oka, hogy a szereplők neve gyakran változik, s nem volna célszerű ilyen gyakran ezért törvényt módosítani! Kormányrendeletek nevezik meg az adott funkcióhoz tartozó szereplőket. Azonban mindez oda vezet, hogy ha valaki törvényből akarja megérteni a feladatokat és felelősségeket, folyamatosan fordítania kell (a kérdés ennél még bonyolultabb, lásd alább). Néhány példa látható a következő táblázatban: A szerv megnevezése törvényi szinten az egészségügyért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter gyógyszerészeti államigazgatási szerv egészségügyi államigazgatási szerv Mit jelent? az emberi erőforrások minisztere a nemzetgazdasági miniszter (korábban pénzügyminiszter) az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezésegészségügyi Intézet (OGYÉI) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) és* a Kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei** 8

9 az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a egészségbiztosítási szerv Kormányhivatalok egészségbiztosítási szakigazgatási szervei 2. ábra: A szervek nevei az egyes jogszabályokban *Kormányrendelet határozza meg, hogy mikor melyik. **Sőt, a kérdés ennél bonyolultabb! Miután 2015-ben a tisztifőgyógyszerészi hálózat az ÁNTSZ-től az OGYÉI-hoz került, a gyógyszertárakkal kapcsolatos, az egészségügyi államigazgatási szervre nevesített feladatokban a gyógyszerészeti államigazgatási szerv jár el egészségügyi államigazgatási szervként 1. Az egészségügyért felelős miniszter Az egészségügyért felelős miniszter felel a Kormányban az egészségügyért az egészségbiztosításért. (Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, EMMI a legnagyobb minisztérium. Természetesen a konkrét feladatokat az egészségügyért felelős államtitkárság látja el.) A feladatok a következőképpen csoportosíthatók: (a) kormányzati (a Kormány politikájának érvényre juttatása, az ágazati szervezet irányítása), valamint (b) ágazati: minden egészségügyi szolgáltató tulajdontól függetlenül ágazati irányítása jogalkotás és intézményfenntartás (országos intézmények, ezeket közvetve irányítja, de utasíthatja is) révén. A kormányzati feladatok részletesen: javaslatot tesz a Kormány közpolitikájára előkészíti az ilyen törvények és Korm. rendeletek, határozatok koncepcióját és tervezetét miniszteri rendeleteket ad ki képviseli a Kormányt nemzetközi szervezetekben, az EU tagállami szerveit is ideértve közreműködik a nemzeti fejlesztési terv előkészítésében és nyomon követésében gondoskodik egészségügyi statisztikai rendszer működéséről Ágazati feladatok részletesen: Szakképzési és felnőttképzési feladatai keretében meghatározza o az egészségügyi tevékenységek gyakorlásához (pl. ki végezhet emberen gyógyszervizsgálatot), o a felsőfokú szakirányú szakképzéshez (szakorvos, szakgyógyszerész), valamint o ágazati továbbképzéshez szükséges képesítési rendszert, ill. követelményeket o szakmai javaslatot dolgoz ki az iskolai tananyag részére (kábítószer, dohányzás, alkohol ellenes küzdelem), o irányítja az egészségügyi szakoktatást, működteti a központi gyakornoki rendszert, az egészségügyi dolgozók továbbképzési rendszerét, o ellátja az orvos- és egészségtudományi képzéssel kapcsolatos szakhatósági feladatokat. 9

10 Az egészségügyért, egészségbiztosításért való felelőssége körében o jogszabály-előkészítés és -alkotás (az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben): egészségpolitika, egészségügyi kutató tevékenység o az E-alap költségvetéséből eredő pénzügyi feladatok ellátásában közreműködés, o (közvetve) irányítja az egészségügyi ellátás országos hatáskörű szerveit Jelenleg: Országos Egészségbiztosítási Pénztár OEP, Országos Mentőszolgálat OMSZ, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ÁNTSZ, Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ ENKK, Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-biztonsági Intézet OGYÉI, Állami Egészségügyi Ellátó Központ ÁEEK, Országos Betegjogi, Ellátottjogi, és Dokumentációs Központ o irányítja az Egyetemeken folyó egészségügyi betegellátó rendszert o törvényességi felügyeletet gyakorol az ágazati Kamarák fölött Az egészségügyért való felelőssége körében a) működteti az egészségügyi ellátórendszert, ennek keretében o szervezi és összehangolja az állami egészségügyi ellátás rendszerét o kidolgozza: az ellátórendszer koncepcióját, feladatait, szakmai szabályait és minőségi követelményeit az ellátás személyi-tárgyi feltételeit az Állami Egészségügyi Ellátó Központ révén egyes kórházakat finanszíroz o meghatározza a katasztrófa-egészségügyi és honvédelmi feladatokat (szervei és a helyi szakigazgatás együttműködése) az ágazati közalkalmazotti jogviszony feltételeit (munkakörök, képesítés, elnevezés) a rendkívüli munkavégzés feltételeit (ügyelet!) b) meghatározza a közegészségügyi és népegészségügyi feladatokat (a földművelésüggyel és a környezetvédelemmel közösen) az egészségre ható tényezők határértékeit az emberi felhasználású gyógyszerek előállításának, minőségének, minőségellenőrzésének, forgalomba hozatala engedélyezésének és forgalomba hozatalának, (orvosi) rendelésének, (betegnek való) kiadásának, reklámozásának és ismertetésének szabályait a kábítószer- és pszichotróp-egyezmény alá tartozó gyógyszerekkel kapcsolatos szabályokat a kórház- és orvostechnikai termékek előállítása, forgalmazása és alkalmazása föltételeit egyes (!) gyógyszerek kereskedelmi árrését (az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben!) 2. Az egészségügyért felelős Minisztérium Egészségügyi államtitkárságának intézményei Országos Egészségbiztosítási Pénztár OEP 10

11 Az egészségbiztosítás gyógyszerekkel kapcsolatos szerepéről részletesen más témakörök kapcsán lesz szó. Itt csupán általánosságban jegyezzük meg, hogy az OEP dönt bizonyos jogszabályi keretek között a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásáról és ennek mértékéről. Az OEP köt szerződést orvossal, gyógyszertárral az ártámogatott gyógyszerek rendelésére és kiadására. Az állampolgárok Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ) képezi. A megyei egészségbiztosítási szervekkel együtt szerepe van a közgyógyellátásban is. A Megyei Kormányhivatalokba integrálódott Egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervként az egészségbiztosítás minden korábbi területi (megyei, majd regionális) szerve. Ellenőrzik például a gyógyszerek rendelését és kiadását az egészségügyi szolgáltatóknál. Országos Mentőszolgálat OMSZ Közvetlen szerepe a gyógyszerügyekben nincs. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ÁNTSZ Az ÁNTSZ a népegészségügy Kormányhivatalokba tagozódott helyi szakigazgatási szerveivel felelős a következőkért. közegészségügy járványügy az egészségügyi igazgatási tevékenységek irányítása, felügyelete. Mindez állami feladat, az egészségügyért felelős miniszter irányítása alatt az ÁNTSZ szakmai irányítása mellett a helyi népegészségügyi szakigazgatási szervek látják el. Ami a népegészségügyet és járványügyet illeti, a megfelelő másik tárgyra utalunk. Az igazgatási tevékenységek közül kiemeljük az egészségügyi szolgáltatók engedélyezését, az ügyeleti és készenléti szolgálatok engedélyezését (a gyógyszertárak kivételével, mert ez az OGYÉI-hoz került). Az ÁNTSZ 1991-ben alakult, kezdetben dekoncentrált szervként (országos, megyei, járási) működött és a tisztifőgyógyszerészi hálózat is ide tartozott az országos tisztifőgyógyszerész vezetésével. Ma már csak országos szervei vannak, ezek a következők. Az ÁNTSZ vezető szerve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal OTH. Itt van az ÁNTSZ vezetője, az országos tisztifőorvos, akit a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevez ki. Beosztottjai a helyettes országos tisztifőorvosok, az OTH igazgatója és gazdasági vezetője. Az OTH három országos intézetet irányít, amelyek szakmai-módszertani, nyilvántartási, felügyeleti és szakértői feladatokat látnak el. Ezek: Országos Közegészségügyi Intézet Központ (feladata: a kémiai biztonság és a sugárbiológiai, sugárhigiénés kérdések), Országos Epidemiológiai Központ OEK (járványügy) és Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (gyermekegészségügy, alapellátás, egészségfejlesztés). Szervezetileg az OEK alá tartozik az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) is, amely a katasztrófa-gyógyszerkészleteket is tárolja és kezeli. Ezeket az intézeteket főigazgató vezeti, s részben önálló gazdálkodók. Az OTH önálló gazdálkodó. Nem a miniszter alá tartoznak a Fővárosi/megyei Kormányhivatalok (vezeti: kormánymegbízott, részei: a törzshivatal és az ágazati szakigazgatási szervek, így a népegészségügyi szakigazgatási szervek: a megyei, amit a megyei tisztifőorvos vezet és a járási intézetei a járási tisztifőorvos vezetése alatt). Megjegyzendő, hogy a Fővárosnak és Pest megyének közös népegészségügyi szakigazgatási szerve van. 11

12 Mind az országos (OTH), mind a területi szervek államigazgatási határozatokat hoznak ellenrző-felügyeleti tevékenységük során. Ezek esetében a jogorvoslat: fellebbezés az illetékes másodfokú államigazgatási szervhez, az alábbi táblázat szerint. Elsőfokú hatóság Másodfokú hatóság Járási népegészségügyi intézet Megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv Megyei népegészségügyi országos tisztifőorvos szakigazgatási szerv Országos tisztifőorvos (OTH) ENKK 3. ábra: Első és másodfokú hatóságok összefoglalása Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ ENKK Ez az intézmény 2004-ig az akkori Egészségügyi Minisztérium Főigazgatósága volt, majd 2015-ig Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalként működött. Elnökét a miniszter nevezi ki (eddig minden esetben jogász volt). Feladatai: az orvostechnikai eszközök engedélyezése (hatósági feladat), az egészségügyi szakképesítésű személyek alap- és működési nyilvántartásának vezetése, az egészségügyi szakirányú továbbképzés felügyelete, ide értve a szakvizsgáztatás szervezését is, az egészségügyi szakértők hatósági felügyelete (a szekértői bizonyítványok kiadása is), a kábítószerek és pszichotróp anyagok gyógyászati célú felhasználásával kapcsolatos engedélyek kiadása és nyilvántartások. Az lényegesebb tevékenységek részletesebb tárgyalására az adott témakörök kapcsán kerül sor. Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-biztonsági Intézet OGYÉI Az OGYÉI-t főigazgató vezeti. Szakapparátusa két főigazgató-helyettes által vezetett - Főigazgatóságból (Országos Gyógyszerészeti Intézet OGYI és Országos Élelmezésés Táplálkozástudományi Intézet OÉTI Főigazgatóság), valamint több egységből (tisztifőgyógyszerészek, orvostechnikai eszközminősítő, egészségügyi technológiaértékelés) épül föl. Az OÉTI Főigazgatóság az élelmiszerlánc-felügyelet része, s foglalkozik étrendkiegészítőkkel és kozmetikumokkal is, a tisztifőgyógyszerészek a gyógyszertárak felügyeletét, az Eszközminősítő és Kórháztechnikai igazgatóság az egyik Bejelentett Szervezet (Notified Body) látják el, az egészségügyi technológia-értékelésnek a gyógyszertámogatások kialakításakor van szerepük. A részletek tekintetében az egyes témakörökre utalunk. Valamivel részletesebben tárgyaljuk itt a gyógyszerügyekben központi szerepet játszó OGYI Főigazgatóságot. Előbb azonban foglalkozzunk egy kicsit a magyarországi gyógyszerellenőrzés történetével nincs miért szégyenkeznünk a világ előtt! évszám kiemelkedő esemény 1871 kiadják az első magyar Gyógyszerkönyvet (Ph. Hg. I.) 1925 megalakul a Rockefeller-alapítvány támogatásával az (akkori) Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) 12

13 1927 az OKI Chemiai osztálya megalakul (gyógyszer-ellenőrző laboratórium, elsősorban a gyógyszertári gyógyszerkészítést ellenőrizte) 1933 bevezetik a gyári gyógyszerek kötelező törzskönyvezését, amiben a Chemiai osztály vesz részt (Pl. Németországban erre csak az 50-es években került sor!) 1962 létrejön az OGYI (az Egészségügyi Minisztérium Műszaki fejlesztési osztályából, ami korábban Gyógyszerkönyvi laboratórium) 1968 az OGYI-hoz csatolják az OKI Chemiai osztályát is (általános hatáskör: részvétel külső bizottság bevonásával a gyógyszerek törzskönyvezésében, a gyárak, a nagykereskedők és a gyógyszertárak ellenőrzésében) a GMP alkalmazása Magyarországon kötelező 1991 megalakul az ÁNTSZ, a gyógyszertár-ellenőrzés elkerül az OGYI-tól (de a folyamatosság fenntartása végett 1997-ig az OGYI főigazgatója egyben az ÁNTSZ országos tisztifőgyógyszerésze) 1993 a GLP alkalmazása Magyarországon kötelező 1994 a GCP alkalmazása Magyarországon kötelező.2002: az EU még a tagfelvétel előtt a magáéval azonosnak ismeri el a magyar GMP- és GCP-ellenőrzéseket 2004 belépés az EU-ba, az OGYI erre az időre az összes engedélyezett gyógyszere dokumentációját EU-szintre hozta (a belépő országok fele türelmi időt kért!) az OGYI-t beolvasztják Főigazgatóságként a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetbe (GYEMSZI). Ez össze nem tartozó tevékenységű egységek ú.n. középirányító intézménye volt, ide tartozott t.k. az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet, az Országos (orvosi) Szakfelügyeleti Módszertani Központ, az Egészségügyi Továbbképző Intézet is, valamint a volt Országos Kórházés Röntgentechnikai Intézet (immár más néven). A beolvasztott egységek ellátták minden korábbi funkciójukat a GYEMSZI-hez tartoznak az állami tulajdonba visszakerült nagy kórházak is 2015 az OGYÉI megalakulása (hasonlóan nagy szervezet, de olyan egységekből, amelyek tevékenysége valóban összetartozik, kiegészíti egymást!) 4. ábra: Mérföldkövek az OGYÉI életében Az OGYÉI feladatai: hatósági (a gyógyszerellenőrzés országos szerve) a gyógyszerészet területén szervezési-módszertani és tudományos intézmény. Lehetősége van (non-profit) vállalkozásra is. Az OGYÉI a gyógyszerellenőrzés országos szerve: hatóság vagy szakhatóság jogszabályban meghatározott esetekben, bejelentési, tájékoztató rendszereket alakíthat ki, felkérésre jogszabály-előkészítésben vesz részt, saját nemzetközi, szakmai kapcsolatai vannak (pl. EU, WHO). Néhány példa (szak)hatósági tevékenységei közül (részleteiben ezeket az adott témaköröknél tárgyaljuk): humán gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezése (értékelés, engedélykiadás, vissza-vonás, módosítás, döntés a minőségi hibákról, a hibás tételek forgalomból való kivonása, mellékhatás-figyelés) 13

14 Magyarországon nem, de külföldön engedélyezett gyógyszerek eseti felhasználásának engedélyezése, a gyógyszerek jóváhagyott indikáción túli használatának engedélyezése, gyógyszeradományok (külföldre és külföldről) engedélyezése, gyógyszergyártási engedély kiadása és az engedélyesek GMP-ellenőrzése, gyógyszer-nagykereskedői engedélyek kiadása és az engedélyesek ellenőrzése, mindenfajta (nem csak gyógyszer-) biztonsági vizsgálatot végző laboratórium GLPellenőrzése, Magyarország területén a gyógyszercégek farmakovigilancia, tevékenységének ellenőrzése, a humán klinikai gyógyszer -vizsgálatok engedélyezése és GCP-ellenőrzése, a gyógyszerhiányok elhárítását célzó hatósági felügyelet (kijelölt hiánygyógyszerek szétosztása vagy újraelosztása fekvőbeteg-gyógyintézetek között, kötelező bejelentés elrendelése gyógyszercégek, nagykereskedők és intézeti gyógyszertárak részére készleteikről), a szakembereknek szóló gyógyszerismertetés felügyelete, az ismertetők nyilvántartása, szükség esetén szabálysértési eljárások, szakhatóság a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság mellett a laikusoknak szóló gyógyszerreklámokkal kapcsolatos felügyeleti eljárásokban,a Gyógyszerkönyv szerkesztése és módosítása, a Gyógyszerkönyvnek meg nem felelő gyógyszeranyag használatának engedélyezése, a FoNo szerkesztése és módosítása, gyógyszerekkel kapcsolatban géntechnológiai hatóság, hamisított gyógyszernek minősülő termékek felügyelete (laborvizsgálat, intézkedés, magyarországi szolgáltató esetén a Internetes weboldal letiltása), közforgalmú, fiók, kézi és intézeti gyógyszertárak létesítésének, működésének engedélyezése, valamint ellenőrzése, stb. Az OGYÉI költségvetését az egészségügyért felelős államtitkárság hagyja jóvá. Igazgatási-szolgáltatási bevételei (elsősorban a gyógyszerek engedélyezésével kapcsolatban) ezt sokszorosan meghaladják. A különbség a költségvetés (Magyar Államkincstár) bevétele. Állami Egészségügyi Ellátó Központ ÁEEK Ide tartoznak az állami tulajdonban lévő kórházak és az Országos Vérellátó Szolgálat. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, és Dokumentációs Központ A nevéből adódó feladatain kívül ellátja az egészségügyi minőségértékeléssel és minőségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat (a gyógyszertárakra ez nem vonatkozik!) 3. Az egészségügyben működő Kamarák A kamarai törvény szerint az egészségügyben három szakmai kamara működik: a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara 3.1 A köztestület jelentése 14

15 A Kamara speciális szervezet, köztestület, szakigazgatási szempontból meg kell különböztetni az egyéb szakmai szervezetektől (az ilyen gyógyszerészi szervezeteket lásd a 3.4 alfejezetben). Mit jelent az, hogy a Kamara köztestület? A kamarai törvény szerint az MGYK: A gyógyszerészi hivatás gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben a gyógyszerészek önkormányzattal rendelkező szakmai, érdekképviseleti köztestülete. A törvény preambuluma kimondja, hogy az Országgyűlés elismeri az egyes egészségügyi szakmák jogát a szakmai önkormányzathoz. Azaz a szakmák gyakorlói közvetlenül vagy választott testületeik útján, a törvények keretein belül önállóan intézik szakmai ügyeiket, képviselik szakmájuk érdekeit (ha jogszabály a gyógyszerész szakmával való egyeztetést ír elő, ez alatt a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) értendő, hozzájárulnak az egészségpolitikai alakításához. Diplomához kötött tevékenységet folytató egészségügyi dolgozó számára a kamarai tagság kötelező. Ez alól kivételt képeznek azok a köz- vagy kormánytisztviselők, akik feladata olyan jogszabály vagy döntések előkészítése, amelyre kamarai véleményezési jog vonatkozik (ekkor a tagság összeférhetetlen). Az MGYK tagja lehet akinek hazai (vagy honosított) gyógyszerészi diplomája van, aki szerepel a gyógyszerészek országos alapnyilvántartásában, aki megfizeti a tagsági díjat, aki gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet folytat (vagy a jövőben kíván folytatni: ezen az alapon mindenki tagja lehet, akinél nincs összeférhetetlenség), akit nem zártak ki az MGYK-ból, aki nem cselekvőképtelen, nem áll gondnokság alatt. Kamarai tisztséget (lásd alább) nem láthat el a Kormány tagja állami vezető országgyűlési képviselő, polgármester, tisztsége van érdekvédelmi szervezetben vagy politikai pártban. 3.2 A Magyar Gyógyszerészi Kamaráról részletesen Az MGYK feladatai: megalkothatja alapszabályát, etikai szabályait (ezek természetesen nem lehetnek jogszabállyal ellentétesek, de ezek alapján az MGYK el is járhat), tagjaival szemben etikai eljárásokat folytathat le, képviselheti, védheti tagjai érdekeit a hivatásukkal kapcsolatos kérdésekben véleményezi a gyógyszerészet területén o a jogszabályok megalkotása során a tervezeteket, a szak- és továbbképzés keretszámait, követelményszintjeit, a szakképesítések hiányszakmának minősítését, az oklevél-honosítás feltételeit (e téren szakértőként jár el), o véleményezi a közvetlen gyógyszerellátást végzők és az egészségbiztosítási szerv közötti szerződések általános feltételeit, 15

16 o véleményezi a gyógyszerellátást és forgalmazást érintő javaslatokat, a gyógyszerészi diplomához kötött munkakörökhöz szükséges engedélyek kiadását, o az állami, egészségbiztosítási, helyi önkormányzati szervek, valamint egyetemi vezetők kinevezését és leváltását, o a gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység végzésével járó vezetők megbízását és felmentését, o gyógyszerészek költségvetési szerv intézményi gyógyszertárában való foglalkoztatását, ennek megszüntetését, továbbképzésre kötelezheti tagjait, ha azok súlyos szakmai szabálytalanságot követtek el, vagy korábban Bíróság eltiltotta őket a szakmai tevékenység gyakorlásától, de ez elévült, s a gyógyszerész újra szakmájában kíván dolgozni. Az MGYK szervezete: országos (küldöttközgyűlés, elnök, hivatal, alelnökök, Elnökség, bizottságok) területi (megyei/fővárosi: küldöttközgyűlés, elnök, hivatal, alelnök, Elnökség, bizottságok), a tagok (szak)csoportokat alkothatnak. A Küldöttközgyűlés tagjai a megyei/fővárosi szervezetek küldöttei. A megbízás 4 évre szól. Az országos küldöttközgyűlés kétharmados többséggel fogadja el/módosítja az alapszabályt és az etikai-fegyelmi szabályzatot. A küldöttközgyűlés választja meg az országos Elnökséget (elnök, alelnökök, főtitkár, titkárok), elfogadja azok beszámolóját és a költségvetést. Az országos bizottságok: Felügyelő bizottság Etikai bizottság (amelyik eljár a konkrét kérdésekben), Etikai kollégium (ez dolgozza ki a szabályokat) egyéb bizottságok választhatók az alapszabály szerint. Az országos Elnökség feladata fenti véleményezések elkészítése, tagfelvételi ügyekben a fellebbezések elbírálása. Az országos Hivatal vezetője (munkáltatója az országos Elnökség) jogászi végzettséggel vagy közigazgatási szakvizsgával kell, hogy rendelkezzen. Az MGYK területi szervei a Küldöttközgyűlés (évente legalább egy ízben!), elnök, alelnök, tagok, az etikai és fegyelmi bizottság elnöke, esetleg egyéb bizottságok. Ugyanarra a tisztségre egy személy legfeljebb 2 ízben választható meg. A választás akkor érvényes, ha az első fordulóban a választásra jogosultak több mint 25%-a jelen van. Második forduló (legalább 15 nappal az első forduló után!) esetén már nincs jelenléti küszöb). Személy megválasztása vagy határozat elfogadása: a jelenlévők 50%-a plusz 1 fő rá szavazott 8kivételek a már említett kétharmados szabályok). Ugyanazon kamarai szervben nem vehetnek részt rokonok vagy munkáltatói aláfölérendeltségben lévők. A tisztségviselőknek fizetett munkaidő-kedvezmény jár (legfeljebb a havi munkaidő 10%-a. Igénybe vételének szándékát legkésőbb 15 nappal korábban jelezni kell a munkáltatónak, ennél később kiadása már a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. Etikai vétségnek számít az MGYK Etikai Kódexe szabályainak, vagy az Alapszabályban foglaltaknak vagy választott tisztségviselő kötelezettségeinek a megsértése. Az etikai eljárások esetén az elsőfok 16

17 a területi szervezet etikai bizottsága, munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban álló tag esetén azonban a kamarai szerv a munkáltatót értesíti, a munkáltató folytatja le a fegyelmi eljárást, s erről a Kamarát értesíti. Az értesítés akkor is kötelező, ha a fegyelmi eljárást nem kamarai szerv kezdeményezte. A másodfok az országos Etikai bizottság. Ez után bírósági felülvizsgálat lehetséges. Etikai büntetés lehet: figyelmeztetés (elévülése: 1 év), megrovás (elévülése: 2 év), pénzbírság (a minimálbér tízszereséig terjedő, elévülése: 2 év) a tagsági viszony felfüggesztése 1-6 hónapra (elévülése: 2 év), kizárás (ez is 2 év alatt évül el, utána írásban kérhető újra a felvétel). Kizárásra csak kirívóan súlyos fegyelmi vétség esetén, vagy akkor kerülhet sor, ha Bíróság a tagot jogerősen eltiltotta a gyógyszerészi tevékenység gyakorlásától. Az MGYK a tagdíjakból, szolgáltatási bevételekből, alapítványi és más támogatásokból, valamint ha törvény számára közfeladatot ad -, az ehhez kapott központi költségvetésből tartja fenn magát. Az egészségügyben működi szakmai Kamarák felett (az alapszabály, egyéb szabályok, határozatok jogszerűsége) a törvényességi felügyeletet az egészségügyért felelős miniszter gyakorolja. Szankcionálási lehetőségei: felhívás a kiigazítása (határidővel), s ha ezt a Kamara nem végzi el, a miniszter közigazgatási bírósághoz fordulhat (az pedig akár felügyelő biztost is kirendelhet). 4. Egyéb szervek 4.1 A gyógyszerészet egyéb szakmai szervezetei A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) a hazai gyógyszerészet tudományos fejlődésének előmozdítását, hazai és nemzetközi képviseletét, magas szakmai és etikai színvonalának megőrzését, valamint hagyományainak ápolását tekinti elsődleges céljának. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) elsősorban a személyi jogos gyógyszerészek szervezete. A Hálózati Gyógyszerészek Szervezete (HGYSZ) ma a hálózatban dolgozó gyógyszerészek érdekeinek védelmére alakult. Megemlíthető még két kisebb szervezet, a Magyar Gyógyszerész Egyesület (MGYE) és a Gyógyszertár-tulajdonos Gyógyszerészek Egyesülete. 4.2 A Szakmai Kollégium Az egészségügy területén egy Szakmai Kollégium működik. Tagjait az egészségügyért felelős miniszter nevezi ki. Adott szakmai területen ((tagozatok, pl. kardiológia, gasztro-enterológia) javaslattevő szerv, valamint kidolgozza a terápiás módszertani szabályokat és kezelési algoritmusokat, amelyek miniszteri irányelvként jelennek meg. Három gyógyszerészi tagozata van: ipari gyógyszerészi kórházi és klinikai gyógyszerészi gyógyszerellátási. 4.3 Egyéb hatóságok és szervezetek A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 17

18 és a Kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szakigazgatási szervei: az előbbinek a lakossági gyógyszerreklám-felügyeletben van szerepe, az utóbbiak ellenőrizhetik gyógyszertárakban az ott forgalmazott nem-gyógyszereket, az officinában elhelyezett reklámanyagokat. A Gazdasági Versenyhivatal Minden szabályozást (így a Kamarák etikai kódexeit is!) ellenőrízhet, olyan szempontból, hogy nem korlátozza-e a versenyt. Ezen kívül bizonyos reklámfelügyeleti eljárásokban is hatásköre van (bírságolhat indokolatlan versenyelőnyt nyújtó reklámok esetén, lásd az ezzel foglalkozó fejezetben). Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Az egészségügyért felelős miniszter javaslattevő szerve, de egyes bizottságainak etikai és egyéb szakhatósági jogköröket adtak a jogszabályok (lásd a klinikai vizsgálatokról szóló fejezetben). Megemlítünk még két ipari szervezetet, amelyekkel az őket érintő jogszabályok kiadása előtt a jogalkotó konzultációt folytat. Közös etikai kódexüknek a lakossági gyógyszerreklámok önszabályozásában van szerepe. Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) Elsősorban a Magyarorország területén működő gyógyszergyártók alkotják májusban 39 tagvállalata volt. Innovatív Gyógyszergyártók Szövetsége (AIPM) A mozaikszó az angol elnevezésből származik. Tagjai a Magyarországon aktív, gyógyszert forgalmazó, de tipikus esetben itt gyárral nem rendelkező, elsősorban új gyógyszerek kutatásával, bevezetésével foglalkozó multinacionális vállalatok (2015. május: 24). Az alábbi táblázat összefoglalja a főbb gyógyszerész szakmai szervezeteket és főbb funkcióikat: szakmai feladat szervezet neve MGYK érdekképviselet, köztestület Szakmai Kollégium az eü. felelős miniszter javaslattevő szerve MGYT gyógyszerészeti tudományok népszerűsítése MOSZ személyi jogos gyógyszerészek érdekképviselete HGYSZ hálózatban dolgozó gyógyszerészek érdekvédelme 5. ábra: A főbb szakmai szervezetek és feladataik A következő táblázat az egyéb szervek feladatait foglalja össze: szerv Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szakigazgatási szervei feladat lakossági gyógyszerreklám felügyelet gyógyszertárakban ellenőrzés: nemgyógyszerek, reklámanyagok 18

19 Gazdasági Versenyhivatal versenykorlátozás felügyelete Egészségügyi Tudományos Tanács eü. felelős miniszter tanácsadó szerve MAGYOSZ hazánk területén működő gyógyszergyártók Innovatív Gyógyszergyártók Szövetsége hazánkban aktív, de itt gyárral nem rendelkező vállalatok 6. ábra: Az egyéb szervek feladatai 19

20 III. A gyógyszerellátást meghatározó főbb törvények Ebben a fejezetben az egészségügy területét és ezen belül a gyógyszerészetet szabályozó három fő törvényt tárgyaljuk. Az egészségügyi törvény az egész egészségügyi ellátásra vonatkozik (melynek része a gyógyszerellátás). Ezért kiemelendő, hogy minden olyan fejezet, amely: (a) a betegjogokkal és kötelezettségekkel, (b) az egészségügyi szakemberek jogai és kötelezettségei; valamint (c) az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó részek mind vonatkoznak a gyógyszerészekre és a gyógyszertárakra is! A gyógyszertörvényben látni fogjuk, hogy főleg a gyógyszer útját kíséri végig a törvény: születése előtt vizsgálati készítményként és a forgalombahozatalt követően (emberi felhasználásra kerülő) gyógyszerként annak gyártására, előállítására, magára a forgalomba hozatalra, forgalmazásra és az alkalmazásra tér ki. Gyógyszergazdaságossági törvény becenevet kapott az a törvény, amelynek hivatalos elnevezésében két hangsúlyos kifejezés szerepel: bizonságos és gazdaságos (amelyek a gyógyszerellátást hivatottak jellemezni). A biztonságos alatt értjük, hogy az ellátás minden pontján a gyógyszerek megfelelő szaktudással, adott helyen, idően és választékkal álljanak a betegek rendelkezésére, a különleges áru - nak kijáró szigorúbb kereskedelmi gyakorlatot igénylő szabályozási keretek között. A gazdaságos pedig jelenti azt, hogy a törvény másik hangsúlyos területe az állam (társadalombiztosítás) és az egyén kiadásainak gazdaságilag is hatékony felhasználása; a keretek optimális allokációja révén. 1. Az Egészségügyi törvény 1.1 A törvény célja és definíciói A törvény célja: elősegíteni az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását, hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az eü.-i szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon, meghatározni - a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül - az eü.-i szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit, biztosítani az eü.-i dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, lehetővé tenni az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését. Legfontosabb definíciók: beteg: aki az egészségügyi szolgáltatást igénybe veszi tehát a vény nélkül kiadható gyógyszer vásárlója e törvény szerint - nem fogyasztó! egészségügyi szolgáltató: jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó, aki erre egészségügyi hatósági engedélyt kapott 20

21 1.2 Fő fejezetek Betegjogok: Mindenkinek joga van olyan ismeretek megszerzéséhez, amelyek lehetővé teszik számára az egészsége védelmével és fejlesztésével kapcsolatos lehetőségek megismerését, valamint megfelelő tájékoztatáson alapuló döntését az egészséggel kapcsolatos kérdésekben, joga van tájékoztatást kapni az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott egészségügyi ellátások jellemzőiről, azok elérhetőségéről és az igénybevétel rendjéről, továbbá a betegeket megillető jogokról és azok érvényesíthetőségéről, saját egészségi állapotáért a tőle elvárható módon felelősséggel kell tartoznia, kötelessége tartózkodni minden olyan magatartástól és tevékenységtől, amely a társadalmilag elfogadható kockázati szinten felül, köztudottan mások egészségét veszélyezteti, kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, illetve arról tudomást szerez. Az egészségügyi ellátáshoz való jog Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és - ha jogszabály kivételt nem tesz - a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához A beteg bármely, a kezelőorvos által megállapított diagnózissal, illetőleg javasolt terápiával, valamint fekvőbeteg-gyógyintézetből történő tervezett elbocsátásával vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalásával kapcsolatban kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát. Az emberi méltósághoz való jog csak sürgős, saját vagy más életét veszélyeztető esetben korlátozható, csak méltányolható okból/ideig várakoztatható, szeméremére tekintettel kell ellátni a beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el. A kapcsolattartás joga fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során jogosult más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tartani, továbbá látogatókat fogadni Kiskorú + súlyos beteg esetében hozzátartozó mellette lehet, Apás szülés, pap, Saját ruha, személyes tárgyak használata A gyógyintézet elhagyásának joga A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti, beteg orvosnak bejelenti, dokumentációban feltüntetik 21

22 Elbocsátáskor a beteget, illetőleg hozzátartozóját előzetesen tájékoztatni kell, lehetőség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően. A tájékoztatáshoz való jog A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságaira, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szüksége esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jelnyelvi tolmácsot biztosítsanak A cselekvőképes beteg a tájékoztatásáról lemondhat A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre. A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz. A betegnek joga van megismerni az ellátásában közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását Az önrendelkezéshez való jog a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza beleegyezését szóban, írásban vagy ráutaló magatartással megadhatja invazív beavatkozásokhoz írásbeli nyilatkozata, bármikor visszavonhatja cselekvőképes beteg - megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni (a beteg cselekvőképtelen sorrend!) Az ellátás visszautasításának joga súlyos vagy maradandó károsodás - közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben - ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan (3tagú orvosbizottság ) Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait - egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen dokumentációba betekinteni, valamint azokról saját költségére másolatot kapni Cselekvőképtelen személy sorrend! A beteg halála esetén törvényes képviselője Az orvosi titoktartáshoz való jog egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák Mi a helyzet pl. orvostanhallgatók jelenlétével? Kórház esetében: a betegnek bele kell egyezni; egyetemi klinikán nem, mert itt várható jelenlétük, s aki ide jön, annak ezt tudnia kell De ha mások életének, egészségének védelme szükségessé teszi: adatai hozzájárulása nélkül is kiadhatók! A betegjogok érvényesítése 22

23 A beteg panaszait ki kell vizsgálni <10 nap írásban tájékoztatás! Ez gyógyszertárakra is vonatkozik! Mert a gyógyszertár is: egészségügyi szolgáltató! A betegjogi képviselő a beteg nevében jogosult eljárni a Megyei Kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének keretében az eü.-i szolgáltató köteles a betegjogi képviselő személyét a betegekkel és hozzátartozókkal tudatni A beteg kötelezettségei betartani az egészségügyi szolgáltató munka- és házirendjét ismeretei szerint az egészségügyi dolgozókkal együttműködni minden korábbi betegségéről, gyógykezeléséről, gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről, fontos tájékoztatás (pl. fertőző betegség): meg kell nevezni a valószínű személyeket (miért!) Népegészségügy A törvény ebben a fejezetben az alábbi témakörökkel foglalkozik: Egészségfejlesztés, Család- és nővédelmi, Ifjúság-egészségügyi, Sportegészségügyi gondozás, a Környezet- és település-egészségügy, Élelmezés- és táplálkozás-egészségügy, Sugáregészségügy, Munkaegészségügy, Járványügy. Ezeken felül taglalja a védőoltások, a szűrővizsgálatok, a fertőző betegek bejelentése, a járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat kérdéseit. Az egészségügyi ellátások rendszere A törvény definiálja az alapellátást: a beteg lakóhelyén, illetve annak közelében - folyamatos ellátás), a járóbeteg-szakellátást: szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás beteg lakóhelyének közelében), a fekvőbeteg-szakellátást (beteg lakóhelye közelében, fekvőbeteggyógyintézeti keretek között végzett), valamint az egyéb, ill. egyes különleges ellátási igényt kielégítő egészségügyi szolgáltatásokat: az ügyeleti ellátást, a mentést, a betegszállítást, az ápolást, a haldokló beteg gondozását, a rehabilitációt és nem utolsósorban a gyógyszerellátás-t. A gyógyszerellátással kapcsolatosan a törvényben egy mondat található: az egészségügyi ellátás része a gyógyszerellátás, amelynek célja - a külön törvényben foglaltak szerint - biztosítani a gyógyító és megelőző tevékenységhez a gyógyszerek hivatalos jegyzékében szereplő megfelelő minőségű, biztonságos, hatásos és költséghatékony gyógyszereket. Az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményei Az egészségügyi szolgáltatás csak szakmai engedély birtokában, bizonyos minimum feltételek teljesítése esetén kezdhető el! A személyi-tárgyi feltételek részletesen rendeletekben kerülnek meghatározásra; ezen működési feltételek meglétét az egészségügyi államigazgatási szerv rendszeresen ellenőrzi; a működés előfeltétele továbbá felelősségbiztosítás megléte is. 23

24 A tárgyi feltételek esetében biztosítani kell az ellátáshoz szükséges követelményeket, és meg kell felelnie a munkavégzés feltételeire vonatkozó előírásoknak A személyi feltételeket illetően kiemelendő, hogy csak a működési nyilvántartásba bejegyzett egészségügyi dolgozó vehet részt a szolgáltatásban ez alól az illetékes hatóság indokolt esetben felmentést adhat. Az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása Az egészségügyi szolgáltatóknál belső minőségügyi rendszer működtetése szükséges hibaelemzés/feltárás, stb.) + az intézmény kezdeményezheti minőségtanúsítását önkéntesen. A kötelező külső minőségügyi rendszer minimálisan a szakmai felügyeletet gyakorló hatóságot jelenti. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelességei Az ellátási kötelesség értelmezhető személyes/egyéni szinten: pl. sürgős szükség esetén, a tőle elvárható szinten (gyógyszerész is!) elsősegélyt nyújt, intézkedik. A területi ellátási kötelesség tárgykörébe tartozik pl. az ügyeletre való kijelölés (gyógyszertáré is!). Az ellátás megtagadásának joga Akkor élhet vele az egyén, ha ebben más beteg ellátásának azonnali szükségessége miatt akadályoztatva van, a beteghez fűződő személyes kapcsolata miatt (feltéve, hogy a beteget más orvoshoz irányítja), Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó a beteg által kért ellátást köteles megtagadni, ha az jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik arra saját állapota, vagy elvárható szakértelme miatt alkalmatlan Tájékoztatási kötelezettsége van az egészségügyi dolgozónak: indokolt rendszerességgel, a tőle elvárható ismereteknek megfelelően és legjobb tudása szerint, szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthető az előre elkészített általános ismertető segédanyagok átadásával kiemelt figyelmet kell fordítani o a kezelés általánosan ismert, jelentős mellékhatásaira, o az esetleges szövődményekre és o a beavatkozások lehetséges következményeire, azok előfordulási gyakoriságára. Meg kell győződni arról, hogy a beteg a tájékoztatást megértette, továbbá szükség esetén gondoskodni kell a tájékoztatott lelki gondozásáról Dokumentációs kötelezettség A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást követően írásbeli összefoglaló jelentést (zárójelentést) kell készíteni és azt a betegnek át kell adni. 24

25 Titoktartási kötelezettség Az egészségügyi dolgozót minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terhel. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra esetre, ha ez alól a beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő. Az egészségügyi dolgozók védelme Az egészségügyi dolgozó az egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggő tevékenysége során, más személy, aki munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll egészségügyi szolgáltatóval a betegellátással és betegirányítással kapcsolatos feladatai tekintetében közfeladatot ellátó személynek minősül. Az állam felelőssége a lakosság egészségi állapotáért, az egészségügy szervezése és irányítása A fejezetben megtalálhatóak az alábbiak: az állam felelőssége a lakosság egészségi állapotáért, az egészségügy szervezése és irányítása, az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter feladatai, az egészségügyi intézmények fenntartása. Az emberen végzett orvostudományi kutatások Itt az általános feltételek találhatóak, a gyógyszerekre vonatkozó különös szabályok a gyógyszer tv.-ben és rendeletekben találhatóak. Arra a kérdésre, hogy mikor lehet orvostudmányi, a következő kritériumok sorolhatóak fel: csak egészségügyi célból, ha csak emberen lehet végezni, előre engedélyezett terv szerint, külön etikai bizottság is jóvá hagyta, megelőző vizsgálatok támasztják alá, a kutatás során a személyt fenyegető kockázatok arányosak a kutatástól várható haszonnal, illetve a kutatás céljának jelentőségével; kutatás alanya - írásos beleegyezését adta a kutatáshoz. Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások, az embriókkal és ivarsejtekkel végzett kutatások, a művi meddővé tétel Ezen témakörök kapcsán: az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások általános feltételei; az ivarsejt-adományozás és letét; az embrióadományozás és letét; az embriókkal, ivarsejtekkel végezhető kutatások, vizsgálatok és beavatkozások; az embriók, magzatok számának csökkentése többes terhességben; illetve a művi meddővé tétel kérdéseivel foglalkozik a fejezet. Pszichiátriai betegek gyógykezelése és gondozása A fejezet tárgyalja a pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó különös szabályokat és a pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésével kapcsolatos elveket. Szerv- és szövetátültetés Alapszabályok: Élő személy (cselekvőképes - kizárólag ellenérték nélkül) testéből olyan páros szerv egyikét, amelynek eltávolítása nem okoz súlyos és maradandó fogyatékosságot, 25

26 olyan szerv részletét (szervszegment), amelynek eltávolítása esetén a szerv jelentősebb funkciókiesés nélkül működik tovább; regenerálódó szövetet Halottból: ha az elhunyt életében ez ellen nem tett tiltakozó nyilatkozatot cselekvőképtelen helyett tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselője tehet akkor kezdhető meg, ha egy 3tagú orvosi bizottság tagjai egybehangzóan, a miniszter rendeletében meghatározott módon megállapították az agyhalál beálltát A halottakkal kapcsolatos rendelkezések A fejezetből kiemelendő a klinikai halál (a légzés-keringés-agyműködés átmeneti megszűnése, de még nincs agyhalál), az agyhalál (az agy visszafordíthatatlanul ) és a halál (a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul) definícióinak; illetve annak megállapítási módjának leírása (mentőtiszt vagy orvos); valamint a halál idejének polgárjogi jelentősége, és a kötelező boncolás esetei. További fejezetek Vérellátás Katasztrófa-egészségügyi ellátás Egészségügyi szakértői tevékenység Természetes gyógytényezők, fürdő- és klímagyógyintézetek, gyógyhelyek Nemzetközi rendelkezések 2. A Gyógyszertörvény A jogszabály hivatalos elnevezése: évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról 2.1 A törvény alapvetései és definíciói A törvény célja Az Európai Közösség, valamint egyéb nemzetközi jogi szabályok és ajánlások figyelembevételével meghatározza a gyógyszerrel, a gyógyszerellátással, valamint a gyógyszert felhasználók jogaival kapcsolatos alapvető rendelkezéseket; tekintettel arra, hogy a gyógyszerellátással kapcsolatos feltételrendszer meghatározása az állam feladata. Ennek keretében az állam meghatározza azon követelményrendszert, amely biztosítja, hogy a rászorulók biztonságos, hatásos, az előírásoknak megfelelő minőségű gyógyszerekhez juthassanak. A törvény hatálya A törvény vonatkozik az emberi felhasználásra kerülő gyógyszer gyártására, előállítására, forgalomba hozatalára, forgalmazására és alkalmazására, valamint a vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatára és alkalmazására Nem kell alkalmazni: az emberi eredetű teljes vérre, plazmára vagy vérsejtekre, - kivéve az olyan plazmát, amelyet ipari folyamat bevonásával járó módszerrel dolgoznak fel ; orvostechnikai eszközre, élelmiszerre, étrend-kiegészítő termékekre, 26

27 kozmetikai termékre, emberi fogyasztásra szánt más jogszabály által szabályozott egyéb termékre, valamint az emberi szervezetbe nem kerülő, illetve emberi szervezeten nem alkalmazott fertőtlenítőszerre és az orvosi laboratóriumi diagnosztikumra. Definíciók gyógyszer: bármely anyag vagy azok keveréke, amelyet emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére alkalmazható termékként jelenítenek meg, vagy azok az anyagok vagy keverékei, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében az emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmazhatók; magisztrális gyógyszer: az a gyógyszerkészítmény, amelyet a gyógyszerész a gyógyszertárban a Magyar, illetve Európai Gyógyszerkönyv (a továbbiakban: Gyógyszerkönyv) vagy a Szabványos Vényminta Gyűjtemény (Fo-No) (a továbbiakban: Vényminta Gyűjtemény) rendelkezései alapján, orvosi előírásra vagy a Gyógyszerkönyv szerint saját kezdeményezésére készít és a gyógyszertár által ellátott betegek kezelésére szolgál; homeopátiás gyógyszer: a Gyógyszerkönyvben leírt homeopátiás gyártási eljárásnak megfelelően készült homeopátiás törzsoldatnak nevezett anyagból a Gyógyszerkönyvben leírt homeopátiás gyártási eljárásnak megfelelően előállított gyógyszer, amely több alkotóelemet is tartalmazhat; kábítószer: a New-Yorkban, március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény kihirdetéséről szóló évi 4. törvényerejű rendelet mellékletének I. és II. jegyzékén szereplő anyag; kábítószerként minősített gyógyszer: a New-Yorkban, március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény kihirdetéséről szóló évi 4. törvényerejű rendelet mellékletének I. és II. jegyzékén szereplő kábítószernek minősített hatóanyagot tartalmazó gyógyszer; pszichotróp anyag: a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az évi február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló évi 25. törvényerejű rendelet I- IV. jegyzékén, valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletének jegyzékein szereplő anyag; pszichotróp anyagként minősített gyógyszer: a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az évi február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló évi 25. törvényerejű rendelet II-IV. jegyzékén, valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletének B) jegyzékén szereplő pszichotrópnak minősített hatóanyagot tartalmazó gyógyszer; 27

28 A teljesség kedvéért itt soroljuk fel az 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról keretén belül részletesebben definiált gyógyszertípusokat: A gyógyszer - összetétele és felhasználása alapján - az alábbi típusokba sorolható: 1. homeopátiás gyógyszer: a Gytv. szerinti gyógyszer (l. fent); 2. allopátiás gyógyszer: minden homeopátiásnak nem minősülő gyógyszer; 3. immunológiai gyógyszer: bármilyen vakcinát, toxint, szérumot - így különösen aktív immunitás kialakítására használt szert, a védettség állapotának ellenőrzésére alkalmas szert, passzív immunitás kialakítására használt szert - továbbá allergént tartalmazó gyógyszer; 4. allergén: az a gyógyszer, amely az allergiát kiváltó anyagokkal szembeni immunválasz specifikusan szerzett megváltozásának azonosítására vagy kiváltására szolgál; 5. radioaktív gyógyszer: minden olyan gyógyszer, amely emberi felhasználásra kész formájában egy vagy több radioizotópot tartalmaz; 6. izotópgenerátor: olyan kötött anyaizotópot tartalmazó rendszer, amelyből radioaktív bomlás során olyan leányizotóp keletkezik, amely leoldással vagy más elválasztási módszerrel kinyerhető, és gyógyszerként vagy más anyagok radioaktív jelzésére felhasználható; 7. radioaktív készlet (kit): olyan gyógyszer, amely - általában közvetlenül felhasználás előtt - radioizotóppal történő jelzéssel radioaktív gyógyszer készítésére alkalmas; 8. radioizotóp-prekurzor: olyan radioizotóp, amellyel más anyagokat jeleznek felhasználásuk előtt; 9. orvosi gáz: normál légköri nyomás és hőmérsékleti viszonyok között légnemű halmazállapotú gyógyszerhatóanyagot és - amennyiben szükséges - segédanyagot tartalmazó készítmény a megfelelő, biztonságos (nyomásálló) tároló- és adagolószerkezettel együtt; 10. stabil vérkészítmény: emberi vér valamely alkotóelemét tartalmazó gyógyszer, amelyet emberi vérből vagy vérplazmából iparilag állítanak elő (pl. albumin, véralvadási faktorok és immunglobulinok), ide nem értve a teljes emberi vért, a vérplazmát és a vértestek koncentrátumát; 11. növényi gyógyszer: olyan gyógyszer, amely hatóanyagként kizárólag egy vagy több növényi anyagot, illetve növényi készítményt vagy ezek kombinációját tartalmazza; 12. hagyományos növényi gyógyszer: olyan növényi gyógyszer vagy annak kombinációja, amely a) a kizárólag az adott hatáserősségre és adagolásra jóváhagyott javallat alapján orvosi diagnózis, felügyelet és rendelvény nélkül alkalmazható, b) szájon át, külsőleg, illetve belélegezve használandó, c) irodalmi adatok vagy szakértői jelentések alapján megállapítható, hogy a kérelem alapjául szolgáló termék vagy a megfelelő referencia növényi gyógyszer a kérelem időpontját megelőzően legalább 30 éves időtartamon keresztül gyógyászati használatban volt, ebből legalább 15 évig az EGT területén; 13. fejlett terápiás gyógyszer: a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekről, valamint a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról szóló, november 13-i 1394/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkében meghatározott készítmény; 14. biológiai gyógyszer: az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások 28

29 meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékletének 1. pontjában meghatározott biotechnológiai gyógyszer, a 13. pont szerinti fejlett terápiás gyógyszer, az immunológiai gyógyszer, a stabil vérkészítmény, valamint az olyan egyéb gyógyszer, amelyet, vagy amely hatóanyagát mikrobiológiai kultúrák segítségével, vagy emberi, illetve állati szövetből történő extrakcióval állítanak elő, így különösen a hormonok, citokinek, enzimek és egyéb fermentációval előállított komplex fehérjetermészetű szerek; 15. hasonló biológiai gyógyszer: a 7. (8) bekezdésében meghatározott módon értékelt és engedélyezett gyógyszer; 16. génterápiás gyógyszer: a fertőző betegségek elleni oltóanyagok kivételével az olyan biológiai gyógyszerkészítmény, amelynek hatóanyaga rekombináns nukleinsavból áll vagy azt tartalmaz, és egy adott génszekvencia szabályozása, kijavítása, helyettesítése, hozzáadása vagy törlése céljából emberi szervezetben kerül felhasználásra vagy emberi szervezetbe kerül bejuttatásra, továbbá terápiás, megelőző vagy diagnosztikai hatása közvetlenül a benne található nukleinsavszekvenciához vagy a szekvencia által kifejezett termékhez kötődik; 17. szomatikus sejtterápiás gyógyszer: biológiai gyógyszerkészítmény, amely olyan sejtekből vagy szövetekből áll, vagy olyan sejteket vagy szöveteket tartalmaz, amelyeknek a klinikai használat szempontjából releváns biológiai sajátosságai, fiziológiai funkciói vagy szerkezeti tulajdonságai jelentős manipulálás következtében megváltoztak, vagy amelyeket a recipiensben és a donorban nem ugyanazon alapvető funkció/funkciók betöltésére szánnak, továbbá sejtjei vagy szövetei farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatása révén betegség kezelésére, megelőzésére vagy diagnosztizálására alkalmas, vagy ebből a célból emberi szervezetben kerül felhasználásra vagy emberi szervezetbe kerül bejuttatásra. Gyógyszerkönyv: a gyógyszerkészítés, a gyógyszerminőség, a gyógyszerellenőrzés és a gyógyszerminősítés általános szabályait, valamint az egyes gyógyszerek és gyógyszer anyagok minőségét és összetételét tartalmazó, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv által kiadott, illetve módosított, a gyógyszergyártókra, forgalmazókra, orvosokra és gyógyszerészekre kötelező hivatalos kiadvány; Szabványos Vényminta Gyűjtemény (FoNo): a magisztrális gyógyszerkészítés szabályait, valamint az egyes gyógyszerek minőségét és összetételét tartalmazó, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv által kiadott, illetve módosított, a gyógyszergyártókra, forgalmazókra, orvosokra és gyógyszerészekre kötelező hivatalos kiadvány; hatóanyag: gyógyszer gyártására szánt bármely anyag vagy azok keveréke, amely a gyártás során azon készítmény aktív összetevőjévé válik, amelyet farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatás kiváltására szánnak valamely élettani funkció fenntartása, helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve orvosi diagnózis felállítása érdekében; segédanyag: a gyógyszernek a hatóanyagtól és a csomagolóanyagtól eltérő bármely összetevője; 29

30 A klinikai vizsgálat kapcsán: vizsgálati készítmény: hatóanyag vagy placebo, gyógyszerformában elkészítve, amelyet klinikai vizsgálatban vizsgálnak vagy referencia-(összehasonlító) készítményként használnak, ideértve azokat a készítményeket is, amelyek már rendelkeznek forgalomba hozatali engedéllyel, de klinikai vizsgálat során az elfogadott alkalmazási előírástól eltérően, illetve más kiszerelésben vagy csomagolásban használnak, vagy az elfogadott alkalmazási előírásban foglalt indikációtól eltérő indikációban használják, vagy ha a már forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerrel kapcsolatos további adatok gyűjtésére használják; klinikai vizsgálat: bármely, olyan emberen végzett orvostudományi kutatásnak minősülő egy vagy több vizsgálati helyen végzett vizsgálat, amelynek célja egy vagy több vizsgálati készítmény klinikai, gyógyszertani, illetve farmakodinámiás hatásainak feltárása, illetve által kiváltott nemkívánatos gyógyszerhatás azonosítása, illetve felszívódásának, eloszlásának, metabolizmusának és kiválasztódásának tanulmányozása, a készítmény ártalmatlanságának, hatékonyságának, előny/kockázat arányának igazolása céljából ide nem értve a beavatkozással nem járó vizsgálatokat; A gyógyszergyártás kapcsán: gyógyszergyártás: olyan engedélyhez kötött termelőtevékenység, ahol ellenőrzött ipari körülmények között gyógyszert állítanak elő; A gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyezése kapcsán: forgalomba hozatali engedély: az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiadott, a gyógyszer embergyógyászati célra történő alkalmazhatóságát engedélyező hatósági határozat. Gyógyszer-nagykereskedelem kapcsán: gyógyszer-nagykereskedelem: a beszerzett gyógyszerek viszonteladónak történő értékesítése, ideértve a gyógyszerek raktározásával, szállításával, EGTmegállapodásban részes államból történő behozatalával, vagy kivitelével és nem e térség országaiba irányuló kivitelével kapcsolatos valamennyi tevékenységet, melynek eredményeként a gyógyszer az előállítótól a lakossági gyógyszerellátóhoz eljut. Gyógyszerellátás kapcsán: Gyógyszerellátás: azon tevékenységek összessége, amely magába foglalja a gyártást, előállítást, tárolást és forgalmazást és amelynek eredményeként a gyógyszer a közvetlen felhasználóhoz eljut. 2.2 További fejezetek Felelősségi kérdések: forgalomba hozatali engedély jogosultjának, 30

31 a gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultjának, illetve a gyógyszertár működtetőjének gyógyszerellátásra vonatkozó felelősségeinek leírása A gyógyszerek és a gyógyszerellátás hatósági ellenőrzése Farmakovigilancia Gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatos általános szabályok A gyógyszerfelhasználással kapcsolatos betegjogok gyógyszerész köteles gondos tájékoztatást adni a gyógyszer terápiás és esetleges mellékhatásairól, több gyógyszer együttes szedése esetén a gyógyszerek kölcsönhatásáról, az orvosi kezelés, illetve közreműködés szükségességéről, ha megítélése szerint a felhasználó (beteg) egészségi állapota ezt indokolja, a gyógyszer helyettesíthetőségéről, áráról A törvény gyakorlatilag végigköveti a gyógyszer útját a gyógyszerré válástól a felhasználásig. 3. A Gyógyszergazdaságossági törvény A jogszabály hivatalos megjelölése: évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól. A törvény alkotásának indoklása: a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök különleges szerepet töltenek be az egészségi állapot megőrzésében, a betegségek megelőzésében, felismerésében, illetve gyógyításában, az életminőség javításában, szükség van a méltányosságot, igazságosságot és hatékonyságot megvalósító állami szabályozásra, társadalombiztosítási és egyéni kiadások gazdaságilag is hatékony felhasználása, a gyógyszerek biztonságosan, megfelelő helyen, időben és választékkal álljanak a betegek rendelkezésére, a gyógyszerek forgalmazásában az általános kereskedelmi szabályoktól eltérő szigorúbb szabályok érvényesüljenek, szabályozott verseny kedvez a gyógyszert fogyasztóknak, javítja a hozzáférést és az ellátás minőségét, 3.1 A Törvény definíciói kereskedelmi gyakorlat: gyógyszer, tápszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésének, beszerzésének, értékesítésének vagy fogyasztásának előmozdítására irányuló bármely tájékoztatás, tevékenység, megjelenítési mód, marketing vagy egyéb kereskedelmi kommunikáció nem minősül kereskedelmi gyakorlatnak: a gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatásakor, valamint a gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabályban előírt 31

32 tájékoztatás nyújtása során végzett egészségügyi szolgáltató tevékenység, továbbá a gyógyszerészi gondozás gyógyszerészi gondozás: a gyógyszerész által önként vállalt, felelősen végzett, dokumentált tevékenység, melynek célja együttműködésben az orvossal - a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítése, a beteg egészségtudatos életvitele kialakításának elősegítése, megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése, életminőségének javítása minőségileg kontrollált körülmények között; 3.2 A törvény szerkezete Általános rendelkezések I. RÉSZ: A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás Ezen belül tárgyalásra kerülnek az alábbiak: rendelés és forgalmazás alapelvei, ismertetésre, valamint a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó szabályok, ellátási garanciák, a társadalombiztosítási támogatásba való befogadás általános szabályai, a folyamatos gyógyszerellátás biztosítását, a gyógyszertámogatási előirányzat betartását célzó rendelkezések, a minőségi és hatákony gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz rendelés szabályai II. RÉSZ A gyógyszerforgalmazás általános szabályai a gyógyszertárak létesítése és működtetése a gyógyszertáron kívül történő gyógyszerforgalmazás Az egyes fejezetek iránymutatásai később az adott terület részletes bemutatásánal kerülnek tárgyalásra. A következő táblázat összefoglalja az egyes törvények legfontosabb tartalmi elemeit és kulcs-szavait: a törvény neve kulcs kifejezések/tartalom Eü. Tv. eü. ellátás rendszere, szakmai követelményei, szereplők jogai és kötelezettségei (betegek, eü. dolgozók, szolgáltatók) eü. ellátások szabályai Gyógyszer Tv. (emberi) vizsgálati készítmények és gyógyszerek gyártása, forgalombahozatala, forgalmazása, alkalmazása Gyógyszergazdaságossági Tv. biztonságos és gazdaságos gyógyszerellátás, gyógyszerforgalmazás általános szabályai 7. ábra: Az egyes törvények fontosabb tartalmi elemei 32

33 IV. Orvosbiológiai kutatások, a gyógyszerkutatások szabályozása Az első eldöntendő kérdés: valóban gyógyszerkutatást végzünk vagy biológiailag aktív anyagokkal kapcsolatban kutatunk? A kettő közötti különbséget hivatott illusztrálni a következő ábra: 8. ábra: A gyógyszerkutatás és a biológiailag aktív anyagok kutatása közötti különbség A gyógyszerkutatás egymásra épülő fázisait egyszerűsített módon mutatja be a következő ábra: 9. ábra: A gyógyszerkutatás fázisai Kérdésként merül fel, hogy szabályozható-e egyáltalán a gyógyszerkutatás? Igen, van, ami jogszabályokkal, közvetlenül szabályozott, pl. az állatkísérletek és a humán klinikai vizsgálatok esetében (lásd később). 33

34 Az összes többi jogszabállyal csak közvetve szabályozott: jogszabály megmondja, hogyan kell a dokumentációt összeállítani és benyújtani, és a közvetlen szabályozás szakmai útmutatók ( soft law ) révén valósul meg. Összefoglalva: 10. ábra: AZ új gyógyszer fejlesztésének menete 1. A kémiai gyógyszerészeti fejlesztés Ez a rész jogszabállyal csak indirekt módon szabályozott. Miniszteri rendelet melléklete (közösségi irányelv alapján) megadja a forgalomba hozatali engedélyhez benyújtandó dokumentációk sorrendjét (nagyjából jelzi a kutatás logikus, egymásra épülő lépéseit!) és tartalmát, rengeteg útmutató ( soft law ) ad direkt szabályozást. Döntően etikai szabályozás jellemző, melynek részleteit a Gyógyszerészi etika tárgy keretein belül részletesen tárgyaltunk. 2. Az állatkísérletes gyógyszerkutatás szabályozása Vonatkozó jogszabályok: évi XXVIII. Törvény az állatok védelméről és kíméletéről 243/1998. (XII. 31.) Korm. Rendelet az állatkísérletek végzéséről 9/2001. (III. 30.) EüM-FVM együttes rendelet a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról 2.1 Az Állatvédelmi Törvény Mire vonatkozik? kutatási-kísérleti célra szolgáló állatokra, a diagnosztikai vizsgálat és az oltóanyag-termelés céljából tartott állatokra, a génbankként kezelt állatokra, a géntechnológiával módosított gerinces állatokra, valamint 34

35 a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra;. Definíciók: állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat állatkísérlet: állat kísérleti, oktatási vagy egyéb tudományos célból való felhasználása, amely az állatnak a helyes állatorvosi gyakorlat szerint kivitelezett tűszúrás által okozottal egyenértékű vagy annál magasabb szintű fájdalmat, szenvedést, kínt vagy maradandó károsodást okozhat, beleértve bármely olyan tevékenységet, amely állat születését - beleértve a kikelést - eredményezi ilyen körülmények közé, valamint az ilyen állapotot eredményező géntechnológiailag módosított fajtavonalak létrehozását és fenntartását. Az állatkísérlet végzésének alapvető feltételei (3R) Nem engedélyezhető és nem végezhető állatkísérlet abban az esetben, ha ismert olyan más tudományosan megfelelő és a várt eredményt szolgáltató módszer, amely állat használata nélkül megvalósítható, illetve végrehajtható. Az állatkísérletek szükségtelen megismétlésének elkerülése érdekében a kérelmezőnek és az engedélyezőnek törekednie kell a témához kapcsolódó, már elvégzett kísérletek eredményeinek megismerésére. Ugyanazon cél elérése érdekében két vagy több kísérlet közül azt kell választani, amelyik kevesebb számú és kisebb érzékenységű állatot igényel, és amely kisebb mértékű fájdalmat, szenvedést, szorongást, tartós nélkülözést, illetve maradandó károsodást okoz, valamint amely nagyobb valószínűséggel szolgáltatja az elvárható eredményt. Az állatkísérlet során felhasznált állatok számát a feltétlenül szükséges mértékre kell csökkenteni. Azt a vizsgálati módszert kell választani, amely előreláthatóan a legkisebb fájdalom okozásával, illetőleg legkisebb élettani, idegi vagy viselkedésbeli károsodás mellett végezhető el. Minden kísérletet úgy kell megtervezni, hogy elkerülhető legyen a szükségtelen fájdalom, szenvedés, tartós nélkülözés, illetve maradandó károsodás okozása /1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatkísérletek végzéséről Definíció: kísérleti állat: bármely gerinces állatfaj egyede, amelyet az e rendeletben meghatározott célból állatkísérletre felhasználnak vagy felhasználni szándékoznak A kísérleti állatok gondozása és elhelyezése igényeinek megfelelő elhelyezést, kellő mozgásszabadságot, élelmet, ivóvizet biztosítva szükséges. 35

36 Az állatkísérlet engedélyezése: a munkahelyi Állatkísérleti Bizottság (MÁB), ez először jóvá hagyja a vizsgálati tervet. A vizsgálati tervet a megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás engedélyezi, ez hatósági felügyeletet is gyakorol A MÁB le is állíthatja a vizsgálatot 2.3 Helyes Laboratóriumi Gyakorlat A GLP olyan minőségügyi rendszer, amely a nem-klinikai egészségügyi és környezetbiztonsági vizsgálatok szervezésével és lefolytatásával foglalkozik, magában foglalja azok tervezését, végrehajtását, ellenőrzését, dokumentálását, archiválását és a zárójelentés kibocsátását GLP hatálya: Veszélyes anyagok (kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény a szerinti, illetőleg a törvény hatálybalépéséig irányadó jogszabályok alapján veszélyesként osztályozott anyag), készítmények, új anyagok gyógyszerek (humán, állatgyógyászati készítmények) növényvédő szerek ipari/háztartási kemikáliák forgalomba hozatalát megelőzően forgalomba hozott anyagok új kockázatbecslése esetén Az anyagok biztonságos alkalmazhatóságát célzó nem-klinikai egészségügyi és környezetbiztonsági vizsgálatok E rendelet hatálya nem terjed ki gyógyszer klinikai kipróbálásával kapcsolatos vizsgálato(ka)t végző vizsgálóhely(ek)re. A GLP által ellenőrzött vizsgálatok típusai: fizikai-kémiai toxicitási (akut - krónikus, reprodukciós, magzati, karcinogenitás, lokális tolerancia, toxikokinetika) mutagenitási ökotoxikológiai vízi és szárazföldi szervezeteken vízben-talajban-levegőben lebomlás, bioakkumuláció szermaradvány (növényvédőszer) mikroklímára, természetes ökoszisztémákra való hatás az előzőekkel kapcsolatos analitikai-klinikai vizsgálatokra (klinikai: állat!) A helyes laboratóriumi gyakorlat alapelvei és követelményei az alábbiak szerint kerül részletezésre: Definíciók vizsgálóhely (test facility), megbízó (sponsor), vizsgálatvezető (study director), szabványműveleti előírások, vizsgálati terv (study plan), 36

37 vizsgálati rendszer (test system), Követelmények: A vizsgálóhely szervezete és a személyi felelősség (kinek mi a felelőssége) Minőségbiztosítási program (garantálja, hogy a vizsgálatokat a GLP elveknek megfelelően végzik) Helyiségek A hulladékeltávolítás Készülékek, anyagok és reagensek Vizsgálati rendszerek Kísérleti és összehasonlító anyagok A vizsgálat elvégzése GLP alatti vizsgálat Ellenőrzés: OGYÉI; GLP felügyelők útján a vizsgálóhelyen helyszíni ellenőrzést folytat le. GLP inspektorok: biológus, gyógyszerész, orvos, vegyész, vegyészmérnök; és vmely magyarországi egyetem által szervezett, a helyes laboratóriumi gyakorlatról szóló tanfolyamot eredményesen elvégzett; és legalább 3 alkalommal részt vett az OECD GLP munkacsoportja által szervezett szemináriumon, konszenzus-konferencián, illetve az Európai Unió vagy az OECD valamely tagországában tevékenykedő GLP ellenőrrel közös GLP ellenőrzésen. A helyszíni ellenőrzés, a vizsgálati jelentések és a rendelkezésre álló adatok alapján felülvizsgálja és ellenőrzi a GLP követelmények betartását, értékeli a vizsgálóhelyet - határozatot hoz (2 évente legalább egyszer ellenőrzi). 3. Vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatának szabályozása Vonatkozó jogszabályok: több szinten és helyen kerül szabályozásra az alábbiak szerint: 3.1 Az Egészségügyi Törvény szabályozása a területen Az egészségügyi törvényben külön fejezet: Orvostudományi kutatások Itt az általános szabályozás, definíció található az alábbiak szerint: az emberen végzett orvostudományi kutatás (a továbbiakban: kutatás) célja a betegségek kórismézésének, gyógykezelésének, megelőzésének és rehabilitációjának javítása, okainak és eredetének jobb megismerése, beleértve olyan beavatkozásokat és megfigyelési módozatokat is, amelyek eltérnek a megszokott egészségügyi ellátás során alkalmazottaktól, illetőleg, amelynek során még nem teljesen ismert és kivizsgált hatású tényezőket (hatóanyagok, anyagok, eszközök, eljárások, módszerek, körülmények, feltételek) alkalmaznak. 3.2 A Gyógyszertörvény rendelkezései A gyógyszertörvényben külön fejezet foglalkozik a klinikai vizsgálatokkal és definiálja az alábbi fogalmakat: 37

38 klinikai vizsgálat: bármely, olyan emberen végzett orvostudományi kutatásnak minősülő egy vagy több vizsgálati helyen végzett vizsgálat, amelynek célja egy vagy több vizsgálati készítmény klinikai, gyógyszertani, illetve farmakodinámiás hatásainak feltárása, illetve által kiváltott nemkívánatos gyógyszerhatás azonosítása, illetve felszívódásának, eloszlásának, metabolizmusának és kiválasztódásának tanulmányozása, a készítmény ártalmatlanságának, hatékonyságának, előny/kockázat arányának igazolása céljából ide nem értve a beavatkozással nem járó vizsgálatokat; beavatkozással nem járó vizsgálat: a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer rendelése nem a vizsgálat céljából történik, a gyógyszert a klinikai gyakorlatban szokásos módon, a forgalomba hozatali engedély feltételeinek megfelelően rendelik, a betegnek egy adott kezelési stratégiába való bevonását nem határozzák meg előzetesen egy vizsgálati tervben, hanem a gyógyszert az aktuális klinikai gyakorlatnak megfelelő módon rendelik és annak rendelése világosan elválik a betegnek a vizsgálatba való bevonására vonatkozó döntéstől, a betegen a szokásos klinikai gyakorlaton túlmenően kiegészítő diagnosztikai vagy monitoring eljárást nem alkalmaznak, és az összegyűjtött adatok elemzésére kizárólag epidemiológiai módszereket alkalmaznak; A klinikai vizsgálat Az Eü. Tv. emberen végzett orvostudományi kutatásokra vonatkozó rendelkezéseit, az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A vizsgálati készítmény Magyarország területén végzendő klinikai vizsgálatához a gyógyszerészeti államigazgatási szerv - az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottságának kutatásetikai szakkérdésben kiadott szakhatósági vagy az ügyfélnek az eljárás megindítását megelőzően benyújtott kérelme alapján előzetes szakhatósági állásfoglalása alapján kiadott - engedélye szükséges. 3.3 További jogszabályok az alábbiak: a 235/2009. (X. 20.) Korm. R. az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történő alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési szabályairól 35/2005. (VIII. 26.) EüM r. az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatáról és a helyes klinikai gyakorlat alkalmazásáról Definíciók: vizsgálati készítmény (investigational medicinal product): aktív hatóanyag vagy placebo, gyógyszerformában elkészítve, 38

39 amelyet klinikai vizsgálatban vizsgálnak vagy referencia (összehasonlító) készítményként használnak, ideértve azokat a készítményeket is, amelyek már rendelkeznek forgalomba hozatali engedéllyel, de az elfogadott alkalmazási előírástól eltérően, illetve más kiszerelésben vagy csomagolásban használnak, vagy az elfogadott alkalmazási előírásban foglalt indikációtól eltérő indikációban használják, vagy ha a már forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerrel kapcsolatos további adatok gyűjtésére használják; megbízó (sponsor): bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a klinikai vizsgálatot kezdeményezi, vezeti, illetve finanszírozza. vizsgáló (investigator): orvosi vagy fogorvosi képesítéssel rendelkező olyan személy, akinek a feladata a klinikai vizsgálat elvégzése a vizsgálati helyen; vizsgálatvezető (principal investigator): a csoport felelős vezetője egy adott vizsgálati helyen, ha a klinikai vizsgálatot több vizsgálóból álló csoport végzi; vizsgálati terv (protocol): a vizsgálat célját, elrendezését, módszertanát, statisztikai megfontolásait és megszervezését tartalmazó okirat, amely tartalmazza a vizsgálati alanyok bevonási és kizárási kritériumait, a monitorozási és a publikációs elveket, beleértve a vizsgálati terv esetleges egymást követő változatait és azok módosításait is; vizsgálati alany (subject): a klinikai vizsgálatban részt vevő olyan személy, akin a vizsgálati készítményt alkalmazzák, illetve aki a vizsgálatban kontrollszemélyként vesz részt; beleegyező nyilatkozat (informed consent): a vizsgálatban való részvételre felkért cselekvőképes személynek az Eütv a (1) bekezdésének e)pontja szerinti nyilatkozata, illetve korlátozottan cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen személy esetén az Eütv a (4) bekezdésének d) pontja szerinti nyilatkozat; nemkívánatos esemény (adverse event): a vizsgálati készítménnyel kezelt beteg vagy a vizsgálati alany egészségi állapotában bekövetkező kedvezőtlen változás, amely nem áll szükségszerűen oki összefüggésben az alkalmazott kezeléssel; mellékhatás (adverse reaction): vizsgálati készítmény bármely adagjának alkalmazása mellett bekövetkező minden kedvezőtlen és nem kívánt reakció, amely összefüggésben áll a vizsgálati készítménnyel; súlyos mellékhatás vagy súlyos nemkívánatos esemény (serious adverse reaction or serious adverse event): mellékhatás, illetve a nemkívánatos esemény akkor súlyos, ha a vizsgálati készítmény bármilyen adagjának alkalmazását a vizsgálati alany halála, életveszélybe kerülése, kórházi kezelése, folyamatban lévő kórházi ellátásának meghosszabbodása, maradandó vagy 39

40 jelentős egészségkárosodása, fogyatékossága követi, illetve veleszületett rendellenesség, születési hiba fordul elő; nem várt mellékhatás (unexpected adverse reaction): olyan mellékhatás, amely jellegét vagy súlyosságát tekintve eltér a megfelelő termékismertetőben található mellékhatástól, így vizsgálati készítmény esetén a vizsgáló részére összeállított ismertetőtől, illetve gyógyszer esetén az alkalmazási előírástól; A klinikai vizsgálat fázisai A vizsgálati készítményekkel a klinikai vizsgálatokat több fázisban végzik, amelyek egymásra épülnek és minden újabb fázishoz az előző sikeres befejezése szükséges. Minden újabb fázis engedélyköteles. fázis jellege résztevők köre I. a vizsgálati készítmény tűrhetőségének, farmakokinetikájának, farmakodinámiás hatásának vizsgálata szempontjából II. a vizsgálati készítménynek a farmakológiai hatás alapján kiválasztott indikációban végzett vizsgálata, -cél: terápiás hatás igazolása, a dózis-hatás összefüggés megállapítása, az optimálisnak tartható egyszeri és napi dózis meghatározása, a mellékhatások megfigyelése III. a biztonságos alkalmazhatóság igazolása törzskönyvezett, hasonló indikációban alkalmazott gyógyszerekkel történő összehasonlító vizsgálat IV. a már törzskönyvezett, forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszert az elfogadott indikációban, az elfogadott egészséges önkéntesek vagy a relatív ártalmatlanság kedvezőtlen vizsgálati készítmény esetében a készítményre feltehetőleg jól reagáló betegeke kis számú betegek nagyobb számú betegen, kontrollált, randomizált vizsgálati elrendezésben végzett vizsgálat; 40

41 dózistartományban, az elfogadott alkalmazási előírásnak megfelelően felhasználó vizsgálat; - célja a kockázat/haszon arányának további vizsgálata, az adagolás pontosítása, a ritkábban előforduló mellékhatások felismerése. 11. ábra: A klinikai fázisok tevékenységei Klinikai vizsgálatok elvégzése A klinikai vizsgálatokat a GCP elveinek megfelelően, az orvosi kutatás etikai elveiről szóló Helsinki nyilatkozattal összhangban kell megtervezni, elvégezni és jelenteni; a szakmai szabályoknak, így különösen az Európai Bizottság által közzétett, a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos részletes útmutatók mindenkor hatályos változatának megfelelően kell eljárni. A vizsgálati alanyok védelme vizsgálati készítményt emberen alkalmazni csak hatósági engedély birtokában lehet minimalizálni kell a vizsgálati alany esetleges károsodását, fájdalmát, félelmét és szorongását. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. törvény, valamint a külön jogszabályokba foglalt adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell. A vizsgálati alany részére a klinikai vizsgálatban történő részvétellel kapcsolatos jövedelem kiesésnek, továbbá költségeknek, különösen az utazással összefüggésben ténylegesen felmerült és igazolt költségek megtérítésére térítés fizethető. A vizsgálati alany részére egyéb juttatás vagy díj - a nem-terápiás célú farmakokinetikai vagy interakciós, az I. fázisú, valamint bioegyenértékűségi vizsgálat kivételével - nem adható. A vizsgálati alany tájékoztatása, beleegyezés a klinikai vizsgálatba A vizsgálati alany beleegyező nyilatkozata: klinikai vizsgálat azonosító adatait; egészségügyi szolgáltató neve, ahol a klinikai vizsgálatot végezni kívánják; klinikai vizsgálat vezetőjének, illetve a tájékoztatást végző személy neve, beosztása, munkaköre vizsgálati alany azonosító adatait (nevét, születési helyét és idejét), korlátozottan cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében nyilatkozattételre jogosult személy azonosító adatait kijelentés: klinikai vizsgálatban történő részvételre vonatkozó beleegyezését az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatást követően 41

42 önként, befolyástól mentesen adja, annak tudatában, hogy az bármikor, szóban vagy írásban, indokolás nélkül visszavonható; beleegyező nyilatkozat aláírásának dátuma klinikai vizsgálat vezetőjének vagy a tájékoztatást adónak az aláírása beleegyező nyilatkozatot tevő aláírása amennyiben a klinikai vizsgálattal kapcsolatban olyan új, lényeges információ válik ismertté, amely érinti az írásos tájékoztatóban foglaltakat, az engedély módosítását kell kezdeményezni - a vizsgálati alanyt ismételten tájékoztatni kell, és beleegyezését kell kérni a klinikai vizsgálat folytatásához. Kiskorúakon és nem cselekvőképes nagykorúak bevonása klinikai vizsgálatba ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül: nélkülözhetetlen közvetlen kapcsolatban van azzal a klinikai kórképpel, amelyben a kiskorú szenved, vagy olyan jellegű, amely csak kiskorúakon végezhető el; nyilatkozattételre jogosult személy beleegyező nyilatkozata a véleményalkotásra és helyzetértékelésre képes kiskorú valószínűsíthető akaratát tartalmazza, és ez a nyilatkozat bármikor visszavonható anélkül, hogy a kiskorú bármi hátrányt szenvedne; kiskorúakkal kapcsolatban tapasztalattal rendelkező vizsgáló a kiskorút - értelmi szintjétől függően - számára érthető módon, megfelelően tájékoztatta a vizsgálatról, a kedvezőtlen és a kedvező hatásokról; vizsgáló vagy a vizsgálatvezető figyelembe veszi, ha a véleményalkotásra és helyzetértékelésre képes kiskorú kifejezetten elhárítja a klinikai vizsgálatban való részvételt, illetve azt, hogy a vizsgálatból bármikor ki kíván lépni; semmiféle anyagi eszközzel történő rábírást vagy pénzügyi ösztönzést nem alkalmaznak, a kiskorú vizsgálati alany részére egyéb juttatás vagy díj nem adható; emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Gyógyszerügynökség (a továbbiakban: EMEA) vonatkozó tudományos útmutatásait betartják; fájdalom, a szorongás, a félelem és bármilyen egyéb, a betegséggel és a kiskorú fejlettségi állapotával kapcsolatosan előrelátható kockázat minimalizálásával tervezték és folytatják; vizsgálatot úgy folytatják, hogy mind a kockázati küszöbértéket, mind a fájdalom mértékét egyedien határozták meg és folyamatosan figyelemmel kísérik; ETT KFEB gyermekgyógyász szakorvos szakvéleményének birtokában szakmailag-etikailag támogatja a vizsgálati tervet. Kiemelt személy -típusok, akikre speciális szabályok vonatkoznak Cselekvőképtelen (életkor alapján) 42

43 Minden előző érvényes, azzal a különbséggel, hogy nem ő, hanem Jogi képviselője (ez nem a jogász! Lásd polgári jog!) egyezett bele A kutatás a személy érdekét szolgálja (kivételek lásd később!) Cselekvőképes személyen nem lehet Cselekvőképtelen nagykorú Ha a személy nemet mond, akkor is el kell fogadni, ha cselekvőképtelen Ha még cselekvőképes állapotában nemet mondott: később sem vonható be Ha cselekvőképessé válik vizsgálat közben (pl. a kezeléstől): tájékoztatni kell Korlátozottan cselekvőképes lásd cselekvőképtelen, de azzal a különbséggel, hogy jogi képviselője mellett maga is beleegyezett (gyermek is!) Cselekvőképes, de sérülékeny Állapotos/szoptató nők: orvosbiológiai kutatásba csak akkor vonhatók be, ha saját/gyermek/hasonló mások egészségügyi érdeke, máson nem is lehet függő helyzetű Katonák, fegyveres testületek tagjai, fő szabályként nem vonhatók be vizsgálatba (parancsolnak nekik!) kivétel pl. katonai kórház Rabok; fő szabályként csak akkor vonhatók be, ha a vizsgálat az ő egészségügyi érdekeiket szolgálja Mikor lehet a személy beleegyezésétől teljesen eltekinteni? Amennyiben igen sürgős maga a beavatkozás, és az új eljárás igen nagy valószínűséggel az egyén egészségét szolgálja. A klinikai vizsgálat hatósági engedélyezése és ellenőrzése A hatósági engedély kérelmezésének előzetes feltételei: Ha megbízó egyes vagy valamennyi, a vizsgálattal kapcsolatos feladatának teljesítésével megbíz más természetes vagy jogi személyt, ebben az esetben is a megbízó felel az e rendeletbe és a külön jogszabályokba foglalt, klinikai vizsgálatokra vonatkozó rendelkezések betartásáért. Amennyiben a megbízó nem letelepedett valamely EGT-megállapodásban részes államban, a jogi képviselőjének EGT-megállapodásban részes államban letelepedettnek kell lennie. I. fázisú klinikai vizsgálatokat csak a hatóság által minősített klinikai farmakológiai vizsgálóhelyen lehet végezni. A minősítési eljárást a szolgáltató vezetőjének kérelmére kell lefolytatni; hatósági helyszíni szemle van; a klinikai vizsgálat vezetőjének személyi és a vizsgálóhely(ek) tárgyi feltételei megfelelnek az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott feltételeknek: I. Klinikai farmakológiai vizsgálóhely I. fázisú vizsgálathoz tárgyi feltételek személyi feltételek vizsgálóhely Vizsgáló: vezetője: Vizsgálatvezető 43

44 Klinikán/kórházi osztályon - intézményen belül intenzív terápiás osztályos háttér - az aktív betegellátástól elkülönített - egység, laboratóriumi eszközök és felszerelések (helyben: központi ügyeletre előírt minimumfeltétele k (kivéve: szülészeti egységcsomag, gépkocsi) - ágyszám valamely klinikai szakmából szakorvosi képesítéssel, klinikai farmakológiai szakvizsgával. 12. ábra: I. fázisú vizsgálat követelményei valamely klinikai szakmából szakorvosi képesítéssel, - klinikai farmakológiai szakvizsgával, vagy a klinikai vizsgálat megkezdését megelőző öt évnél nem régebbi, egyetem által szervezett GCP tanfolyam sikeres elvégzéséről szóló igazolással. klinikai farmakológiai szakvizsga II. Klinikai farmakológiai vizsgálóhely I. fázisú vizsgálathoz tárgyi feltételek személyi feltételek Vizsgálatvezető Klinika/kórházban lévő fekvőbeteg-osztály vagy szakambulancia, illetve egyéb szakorvosi rendelő, amely rendelkezik -megfelelő diagnosztikai egységekkel, és amely -megfelel az egészségügyi szolgáltató külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi minimumfeltételeinek, valamint a tervezett vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközökkel, felszereltséggel is rendelkezik. 13. ábra: II. fázisú vizsgálóhely feltételei III. Klinikai vizsgálóhely egyéb klinikai vizsgálathoz tárgyi feltételek - előző pontban meghatározott tárgyi feltételek megléte esetén, továbbá - háziorvosi, házi gyermekorvosi rendelőben, - házi gyermekorvosi rendelőben 14. ábra: Feltételek egyéb klinikai vizsgálatokhoz vizsgálati készítmény tervezett felhasználásának megfelelő klinikai területről szakvizsga, továbbá - klinikai farmakológiai szakvizsga, vagy - öt évnél nem régebbi igazolás - egyetemi GCP tanfolyam - Ha kiskorúak - vizsgálók között gyermekgyógyász szakorvosnak is kell lenni személyi feltételek Vizsgálatvezető - öt évnél nem régebbi igazolás egyetemi GCP tanfolyam 44

45 Engedélyezés: A megbízó az OGYÉI engedélyezés tárgyában hozott határozatáról értesíti a klinikai vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató vezetőjét, valamint a vizsgálatvezetőt, és a vizsgálat megkezdését megelőzően az OGYÉI határozatát és a vizsgálati terv magyar nyelvű összefoglalóját az illetékes intézményi etikai bizottságnak (a továbbiakban: IKEB) megküldi (IKEB feladata: vizsgálati alanyok jogainak, biztonságának védelme) Ellenőrzés: Az OGYÉI ellenőre gyógyszerészi, illetve orvosi egyetemi végzettséget tanúsító vagy ezzel egyenértékűnek elismert oklevéllel és öt évnél nem régebbi, egyetem által szervezett GCP tanfolyam sikeres elvégzéséről szóló igazolással rendelkező személy lehet. Az OGYÉI az ellenőrökről nyilvántartást vezet. Az ellenőrzés megkezdése előtt az ellenőr az OGYÉI által kiadott, az ellenőrzésre jogosító igazolványt bemutatja. A megbízó az OGYÉI kérésére 1 munkanapon belül köteles a vizsgálati készítmény megfelelő gyártási tételének egy minőségvizsgálatra alkalmas mennyiségét rendelkezésre bocsátani. Az engedélyezett klinikai vizsgálat alatt a vizsgálati alanyok és a nyilatkozattételre jogosult személyek, a vizsgálók, az ETT KFEB, a vizsgálatot végző szolgáltató vezetője, illetve az IKEB panasszal fordulhatnak az OGYÉI-hez, ha megítélésük szerint a klinikai vizsgálatot az engedélyben, illetve a vizsgálati tervben előírtaktól eltérően folytatják. Klinikai vizsgálattal kapcsolatos jelentési kötelezettségek Nemkívánatos események: minden súlyos nemkívánatos eseményről haladéktalanul értesít + részletes írásos jelentés ad a megbízónak és az IKEB-nek (vizsgálati alany kizárólag egyedi kódjával azonosítható) A vizsgálat biztonsági értékelése szempontjából kiemelten fontosnak minősített nemkívánatos eseményeket, illetve laboratóriumi eltéréseket a vizsgáló a vizsgálati tervben előírtak szerint, az abban megadott időn belül jelenti a megbízónak. Megbízó részletes nyilvántartást vezet minden nemkívánatos eseményről, amelyet a vizsgáló jelent megkeresés esetén, azoknak az EGTmegállapodásban részes államok rendelkezésre kell bocsátania, ahol a klinikai vizsgálatot végzik. Súlyos mellékhatások: A megbízó Köteles gondoskodni minden halált okozó vagy életet veszélyeztető SUSAR és minden arra vonatkozó lényeges információ haladéktalan - de legkésőbb a tudomására jutását követő 7 napon belüli minden egyéb SUSAR haladéktalan - de legkésőbb a tudomására jutását követő 15 napon belüli jelentéséről az EMEA 45

46 EudraVigilance adatbázisba. Elektronikus jelentéséről a GYEMSZI, az ETT KFEB és az EGT-megállapodásban részes érintett állam illetékes hatósága számára. További 8 napon belül minden, a szóban forgó mellékhatás utánkövetése során nyert jelentős adatot is jelentenie kell. minden, egy adott vizsgálati készítménnyel kapcsolatban előforduló SUSAR-ról időszakosan, összesítő lista formájában tájékoztatást nyújt a klinikai vizsgálatban résztvevő valamennyi vizsgálónak. minden súlyos feltételezett mellékhatásról évente 1 x - GYEMSZI, ETT KFEB-nek és az EGT-megállapodásban részes érintett állam illetékes hatóságának OGYÉI: nyilvántartást vezet - EMA EudraVigilance adatbázisba jelent jelentés a vizsgálat befejezéséről Megbízó 90 napon belül EMA honlapjáról letölthető adatlapon értesítést küld az OGYÉI-nak a vizsgálat befejezéséről. OGYÉI bejelentésről 8 napon belül tájékoztatja az ETT KFEB-et. A vizsgálati dokumentáció megőrzése megbízónak és a vizsgálónak a klinikai vizsgálatra vonatkozó, a klinikai vizsgálat utólagos ellenőrzéséhez szükséges alapvető dokumentumokat a vizsgálat befejezését követően legalább 5 évig meg kell őriznie, olyan módon kell archiválnia, hogy azok könnyen fellelhetőek legyenek. A megbízónak ki kell jelölnie azokat, akik a megbízónál az archiválásért felelősek és az archívumokhoz való hozzáférést kizárólag az arra jogosultak részére kell korlátozni. További figyelembeveendő jogszabályok: 34/2003. (VI. 7.) ESzCsM rendelet az Egészségügyi Tudományos Tanácsról 23/2002. (V. 9.) EüM rendelet az emberen végzett orvostudományi kutatásokról 33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról. Közigazgatási hatósági eljárásokról szóló törvény is! 46

47 V. Gyógyszerek forgalomba hozatalának szabályozása E fejezet célja annak a szakmai értékelő, s egyben államigazgatási eljárásnak a bemutatása, amelynek révén a gyógyszerjelölt anyagokat tartalmazó készítményeket gyógyszernek minősítik és ilyen alkalmazásukat engedélyezik. Fontosabb vonatkozó magyar jogszabályok: Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló évi XCV. törvény ( gyógyszertörvény ). Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek címkéjéről és betegtájékoztatójáról szóló 30/2005. (VIII. 2.) EüM rendelet. Fontosabb, a tagállamokban közvetlen joghatással bíró uniós jogszabályok: Az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK rendelete (2004. március 31.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról. Az Európaim Parlament és a Tanács 1901/2006/EK rendelete (2006. december 12.) a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről A Bizottság 1234/2008/EK rendelete (2008. november 24.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítmények forgalomba hozatali engedélyére vonatkozó feltételek módosításainak vizsgálatáról A vonatkozó szakmai szabályok Az EU Bizottság munkacsoportja (tagállami képviselőkből áll) által szerkesztett Felhívás a kérelmezőknek (Notice to Applicants, több kötet) Az Európai Gyógyszerügynökség (lásd később) munkacsoportjai (tagállami képviselőkből áll) által kiadott útmutatók A Gyógyszerhatóságok Vezetői (Heads of Medicines Agencies) munkacsoportjai által szerkesztett útmutatók OGYÉI módszertani levelek 1. A gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezése és az ezt megelőző értékelés 1.1 Alapok, definíciók Az új gyógyszerek forgalmazásának, használatának engedélyezését korábban törzskönyvezésnek neveztük. Ma már a forgalomba hozatal engedélyezés (marketing authorisation) a helyes terminológia, mert az Európai Unióban a törzskönyvezés (registration) fogalmat csak bizonyos egyszerűsített engedélyezési eljárásokra használják (lásd később). Azonban a gyógyszerek törzskönyve (pontosabban: törzskönyvei) fizikailag ma is létezik (1933 óta mindegyik kötet!), de jelentősége az elektronikus rögzítés mellett csekély. Mi kap forgalomba hozatali engedélyt? 47

48 A gyógyszerkészítmények! Ezt előjáróban fontos tisztázni Ugyanis a gyógyszeranyagokat (ható- és segédanyagok) az EU-ban önmagukban ilyen módon külön nem engedélyezik! Rögzített a minőségük az Európai Gyógyszerkönyvben (Ph. Eur.), ill. az egyes készítmények engedélyezést célzó beadványaiban!), sőt: az Európai Gyógyszerkönyvet szerkesztő Európai Gyógyszerminőségi Hatóság (EDQM, lásd később) kérelemre gyógyszeranyagokra Megfelelőségi tanúsítványt (Certificate of Conformity of the European Pharmacopoeia, CEP) is kibocsát, ami azt igazolja, hogy a (benyújtott) szintézis várható szennyezéseit a gyógyszerkönyvi módszerek valóban kimutatják, de egyik sem forgalomba hozatal engedélyezése! Megjegyzendő, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) viszont külön-külön engedélyezi azokat a hatóanyagokat is, gyártójukkal együtt, amelyekből ENSZszervezetek általi finanszírozásban gyógyszerek készülhetnek (ezt prekvalifikációnak nevezik). A gyógyszerek típusaira vonatkozó definíciók: Homeopátiás (hasonszenvi) = őstinktúra ill. a gyógyszerkönyv Ph. Hg./Ph. Eur. szerinti homeopátiás hígítás. Egy vagy több alkotóelem is lehet benne. Allopátiás = ami nem homeopátiás (nincs jobb definíciója, szó szerinti fordítása ellenszenvi. Ezek az általában használt gyógyszereink). Immunológiai gyógyszerek: Vakcina = aktív immunizáló Szérum = passzív immunizáló Toxin = a szervezetbe juttatva, immunállapotának meghatározására (növényi toxin) Allergén = allergiát kiváltó anyaggal szembeni immunválasz azonosítására Radioaktív gyógyszer = a felhasználásra kész formájában radioaktív izotópot is tartalmaz. Orvosi gáz = légnemű gyógyszeranyag + nyomásálló tartálya (együtt gyógyszerkészítménynek minősül és forgalomba hozatalát engedélyeztetni kell!) Stabil vérkészítmény = ez gyógyszer! Az emberi vér valamilyen alkotóelemét tartalmazza iparilag előállított formában: albumin, immunglobulin, véralvadási faktor (de nem: a teljes vér, plazma, vértestek koncentrátuma! Ez utóbbiak a nem-stabil vérkészítmények, nem minősülnek gyógyszernek, hanem emberi szövetnek). forgalomba hozatali engedély: az illetékes hatóság engedélye az adott gyógyszer embergyógyászati alkalmazására. Fontos megértenünk, hogy elnevezésével ellentétben nem csak a (szűkebb értelemben) forgalomba hozott, tehát pénzért árult szerekre vonatkozik, hanem általában az emberen való alkalmazást engedélyezi! Nem lehet klubokban vagy magánszemélyek lakásáról terjesztett módon kibújni alóla arra hivatkozva, hogy ez nem forgalmazás! Az illetékes hatóság 48

49 Bizonyos, EU közösségi rendeletben rögzített típusú szerek esetében az EU Bizottsága (centralizált eljárás, lásd később), egyébként az OGYÉI (az intézményen belül az OGYI Főigazgatóság végzi). Megjegyzendő, hogy immunológiai gyógyszerek esetében az OGYÉI mellett az OEK az értékelésben szakhatóságként közreműködik. 1.2 A forgalombahozatali engedélyezési eljárás folyamata Mi történik a forgalomba hozatali engedélyezés során? Részben termékbesorolás : gyógyszer-e a kérelmezett termék? Szakmai oldal: alkalmas-e gyógyszernek? Minősíthető-e annak? Jogi oldal: ez egy államigazgatási lépés, következményei vannak. A szakmai oldal tehát részben termékbesorolás : a kérelmezett termék beleillik-e a gyógyszertörvény gyógyszer definíciójába? Ez egyébként gyakori kérdés határterületi termékek esetében (vállalkozók, az étrend-kiegészítők felügyeletét ellátók részéről): az OGYI megítélése szerint gyógyszer-e? Ugyanis mi a gyógyszer? (mit kell gyógyszerként kezelni, pl. engedélyezni)? Emlékezzünk a gyógyszertörvény definíciójára! Nézzünk a szavak mögé! Amit terápiás hatásra való hivatkozással forgalmaznak (akkor is, ha kiderül, hogy ilyen hatása nincs!), valamint az, amiben olyan anyag van, ami farmakológiai vagy immunológiai vagy metabolikus hatása révén az emberi szervezet valamilyen funkcióját befolyásolja, helyreállítja, módosítja (akkor is, ha a forgalmazáskor erre nem hivatkoznak, akár letagadják) Mit jelent a jogi oldal? A forgalomba hozatali engedély mintegy megállapodás az állam nevében (de a betegek érdekében!) eljáró gyógyszer-hatóság és a kérelmező, a forgalomba hozatali engedély majdani jogosultja között. Ne feledjük: más lehet a gyártó és a forgalomba hozatali engedély jogosultja. Utóbbi a gyógyszerré minősítéssel vállalja a speciális termékfelelősséget, a mellékhatások bejelentését, azt, hogy esetleg csak vényre felírva lehet hozzájutni és csak gyógyszertárból, a forgalmazás beszüntetésének kötelező bejelentése, stb.). Ugyanakkor a gyógyszer-hatóság nem írhatja át egyoldalúan a szakember- és betegtájékoztatót (noha erre a jogosultat kötelezheti). Mit tartalmaz a szakmai oldal, ha megtörtént a termék-besorolás és az valóban gyógyszer? Értékelést: megfelel-e gyógyszernek? minősége (mennyiségi összetétele is) meghatározott (ide értve: gyártása rögzített, körülményei megfelelőek: GMP) terápiás hatásossága klinikailag bizonyított (lásd kivételek: egyes homeopátiás és a hagyományos növényi gyógyszerek, amelyek esetében nem kell a hatásosságot bizonyítani, lásd később!) előny/kockázat aránya pozitív ( relatív ártalmatlanság ) Korábban: minőség biztonságosság hatásosság Q, S, E Quality, Safety, Efficacy ma inkább előny/kockázat arányról beszélünk, a látszatát is kerülvén annak, hogy a gyógyszerek esetében (abszolút értelemben) biztonságosságról beszélhetnénk! 49

50 A továbbiakban az alábbiak szerint tárgyaljuk a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyezésének szabályait: Az engedélyek típusai A beadványok típusai A forgalomba hozatali engedély tartalma Nemzetközi gyógyszer-értékelési együttműködés és az EU eljárásai A beadványok szakmai tartalma és a gyógyszerértékelés 2. A gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyeinek típusai Az osztályozás alapja lehet: Véglegességük szerint, azaz az értékelés teljessége alapján Az eljárás kezdeményezője szerint 2.1 Véglegességük szerint, azaz az értékelés teljessége alapján Attól függően, hogy mennyire egyértelműen sikerült bizonyítani a hatásosságot közönséges (nevezzük így, ez a tipikus eset, nincs jogi elnevezése): a hatásosságot bizonyították, 5 év forgalmazás után kötelezően az összegyűlt adatokat után újraértékelik, majd az engedély visszavonásig érvényes) ideiglenes: az eddig észlelt előny/kockázat pozitív, a hatásosság bizonyítása még nincs befejezve kivételes: a hatásosság és a pozitív előny/kockázat csak valószínűsíthető, mert nincs elegendő beteg Mindkét utóbbi: ha a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek fennáll! (Ugye emlékszünk: az adott szer alkalmazásától olyan terápiás eredmény várható, ami a forgalomban lévő szerektől nem!) Az ideiglenes forgalomba hozatali engedély legfeljebb 1 évre adható, s ez egy ízben újabb 1 évvel meghosszabbítható (eddig be kell fejezni a hatás bizonyítását!) Ilyen 1+1 évre szóló engedély kiadható kórokozó, toxin, kémiai anyag vagy nukleáris sugárzás feltételezett vagy igazolt terjedésének megakadályozása érdekében is kellőképpen ki nem vizsgált, de nagy valószínűséggel az adott esetben pozitív hatású szerre is. Ezt használtuk ki a magyar madárinfluenza-vakcina esetében 2006 márciusban, amit a WHO biotechnológiai úton előállított modell-vírusa ellen fejlesztettek ki, biotechnológiai gyógyszerekre viszont elvben nincs nemzeti hatáskör, csak a Bizottság engedélyezheti. A fenti jogi lehetőség viszont lehetőséget adott az akkori OGYI-nak, s a 2 év elég volt arra, hogy az engedélyt átvigyék egy, immár nálunk elhullott bütykös hattyúból izolált természetes vírus elleni vakcinára. A kivételes engedély esete: ritka a betegség, olyan kevés a beteg, hogy statisztikailag szignifikáns hatásbizonyító eredmények nem, vagy csak igen hosszú idő alatt lennének elérhetők. Mind az ideiglenes, mind a kivételes forgalomba hozatali engedélyben 50

51 az engedélyező hatóság kiköti, hogy milyen adatokat kell folyamatosan jelenteni (főleg a biztonságos alkalmazásra vonatkozókat), a hatóság a helyzetet évente értékeli. 2.2 Az engedélyezési eljárás kezdeményezője szerint Általános: gyógyszercég által kezdeményezett eljárás, s a Cég lesz a forgalomba hozatali engedély jogosultja. Kivételes: A nemzeti gyógyszerhatóság (nálunk: OGYÉI) által kezdeményezett eljárás. Feltételei: - a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek fennáll (= fontos lenne gyógyszer), - a gyógyszer más EGT-tagállamban engedélyezett, - az ottani forgalomba hozatali engedély jogosultja nem kívánja Magyarországon forgalmazni. Ilyen esetben az OGYÉI megteheti, hogy a gyógyszert engedélyezettnek nyilvánítja, de ekkor a Magyar Államé a termékfelelősség ezért csak módjával élünk ezzel a lehetőséggel! Az OGYÉI által kezdeményezett eljárás esetében az OGYÉI úgy jut a kérdéses gyógyszerre vonatkozó minimális dokumentációhoz, hogy annak az EGTtagállamnak a hatóságától, ahol a szer engedélyezett, elkéri az engedély másolatát és az értékelő jelentést (lásd később). Az alábbi táblázatok összefoglalják az egyes eljárásokat: eljárás típusa jelentése időtartama véglegesség szerint közönséges hatásosság bizonyított 5 év után újraértékelés, majd végleges ideiglenes eddig előny/kockázat év pozitív, nincs befejezve kivételes csak valószínűsíthető a 1 pozitív előny/kockázat, nincs elég beteg 15. ábra: A forgalombahozatali eljárás típusai véglegesség szerint az eljárás kezdeményezője eljárás típusa forg. hoz. eng. tulajdonosa gyógyszercég általános cég OGYÉI kivételes OGYÉI/állam 16. ábra: A forgalombahozatali eljárás típusai az eljárás kezdeményezője szerint 3. A beadványok típusai Általánosságban a következő csoportosítást alkalmazhatjuk: - Teljes beadvány-típusok - Egyszerűsített beadványok (ha erre jogszabály lehetőséget ad), pl. ma ilyen: javallat nélküli homeopátiás gyógyszerekre. valamint az ú.n. hagyományos növényi gyógyszerekre vonatkozó beadvány. 51

52 Ezek azok a beadványok, ahol az EU nem forgalomba hozatali engedélyről, hanem egyszerűsített törzskönyvezésről beszél. Nem kell a terápiás előny/hátrányra vonatkozó adatokat benyújtani. A részleteket lásd az adott gyógyszerekről szóló részben. 3.1 Teljes beadványok általában A teljes beadvány-típusok osztályozása esetében azon az alapon történhet a csoportosítás, hogy milyen, honnan származó adatokkal bizonyítom, hogy a benyújtott gyógyszer minősége és terápiás előny/kockázat aránya megfelelő? Ehhez először vizsgáljuk meg röviden: általában mit tartalmaz egy forgalomba hozatali engedély kiadását kérő teljes beadvány? Kémiai-gyógyszerészeti rész o Hatóanyag gyártás, minőségrögzítés o Készítmény-kifejlesztés, gyártás, minőségrögzítés Nem-klinikai (korábban: preklinikai) rész o Állatkísérletes farmakológia és toxikológia Klinikai rész o Klinikai vizsgálatok embereken A teljes beadvány-típusok osztályozása: milyen technikát alkalmaz a fenti elsősorban nem-klinikai és klinikai adatok összegyűjtésére? (Ugyanis a minőségi, azaz kémiai-gyógyszerészeti rész mindig saját munkán alapul) Saját kísérletes beadvány (saját nem-klinikai és klinikai adatok) Bibliográfiai beadvány (komplett nem-klinika és klinika, de irodalmi adatokkal) az előző kettő alesete: vegyes (mixed) beadvány: részben saját nemklinikai és/vagy klinikai vizsgálatok, részben szakirodalom Hivatkozó beadványok, több ilyen is van (egy vagy több rész hiányos, arra hivatkozik, hogy más beadványában szerepel, az értékelő hatóság birtokában van): saját korábbi beadványára hivatkozik, más cég korábbi beadványára hivatkozik, annak engedélyével (pl. licencvásárlás), más cég korábbi beadványára hivatkozik, mert ezt már semmilyen jogvédelem nem tiltja, s bioegyenértékűséget igazol (ú.n. generikus beadvány) ezek alesete: hibrid vagy egy gyógyszerészetileg nem egyenértékű, de igazoltan bioegyenértékű más szerre hivatkozik azért, hogy bizonyos, ált. nem-klinikai dokumentáció benyújtását megspórolja pl. szemcsepp esetében azonos hatóanyagú injekcióra hivatkozik, s a krónikus toxicitási vizsgálatokat nem ismétli meg; vagy: valamiért nem lehet a bioegyenértékűséget igazolni (pl. lokális szer vagy nincs mérhető vérszint), ezért másképp igazolja az egyenértékűséget (farmakodinámiás módszerrel vagy összehasonlító klinikai vizsgálatokkal) Tárgyaljuk részletesebben ezeket a beadvány-típusokat: 52

53 Saját kísérletes beadvány Erről sok beszélnivaló nincs. Teljesen új a hatóanyag, minden vizsgálatot maga a cég végzett el, minden adata eredeti. Bibliográfiai beadvány - Régi hatóanyag, elismert hatás, ez az Unió szabályai szerint azt jelenti, hogy legalább 10 éve alkalmazzák Európában (de ha keveset használták, mert ritkább a betegség: több kell). Nem saját farmakológiát, toxikológiát és klinikát ad be, hanem jól feldolgozott irodalmi adatokat, de mindent! Az EU-ban még követelmény, hogy van legalább egy (mai értelemben is) jó klinikai vizsgálat publikálva! A hivatkozó beadványok fajtái (ismét: annak alapján csoportosítjuk, hogy mire hivatkoznak?) Saját korábbi beadványra ( gyógyszercsalád-bővítés, angolul line-extension) Saját, korábban benyújtott adataira hivatkozik, pl. új hatáserősség, új gyógyszerforma. Értelemszerűen nem kell mindent újra beadni, csak ami az adott új gyógyszer-formára (hatáserősségre) jellemző. (Célszerű a saját kísérletes beadvány formátumát használni és indokolni, hogy mit miért nem nyújt be.) Más forgalomba hozatali engedély jogosult beadványára, annak engedélyével (pl. licenc-vásárlás) Megvette licenszként a teljes engedélyeztetési adatállományt tartalmazó dossziét annak csak egy részét nyújtja be maga (a saját nevén, a gyógyszernevet megváltoztatva) s hivatkozik arra, hogy a többi rész már a hatóság birtokában van (más cég által más néven) a teljes dossziét már értékelték és elfogadták Más forgalomba hozatali engedély jogosult korábbi beadványára, annak engedélye nélkül, ha ezt se szabadalom, se adatkizárólagosság nem tiltja (= generikus beadvány ) annak engedélye nélkül, mert az ilyen hivatkozást már nem tiltja semmi (lásd később) és vizsgálatokkal megállapította, hogy az ő most kérelmezett gyógyszere és annak a másik cégnek a korábban már elfogadott gyógyszere bioegyenértékűek! Se nem-klinikai, se klinikai vizsgálatot nem végez, illetve utóbbiak közül csak azt, amivel a bioegyenértékűséget megállapította A teljesség kedvéért: az EU megkülönböztet még egy (nevezzük így: szabályozási ) beadvány-típust is: fix kombináció (olyan hatóanyag-kombináció, amilyet még nem engedélyeztek)! Ez azért külön beadvány-típus, mert a cég ilyenkor bizonyos jogokat élvez, hasonlóan a saját vizsgálatokon alapuló teljesen új gyógyszer engedélyeztetéséhez de ezt is valamilyen előző szakmai beadvány-típus szerint állítják össze (saját, bibliográfiai, esetleg hibrid vagy generikus). 53

54 Meg kell jegyezni, hogy fix (dózisú) kombinációnak nevezzük, amikor egy adagolási egységben (pl. ugyanaz a tabletta) több hatóanyag van. Ettől meg kell különböztetni a kombinált csomagolást (ugyanabban a bliszterben vagy dobozban különböző tabletták vannak összecsomagolva). A fix kombinációk előnye, hogy a két hatóanyag (additív vagy szinergista hatás révén) növeli a hatékonyságot, esetleg csökkenthetők az adagok és így a toxicitás, egyszerűbb a gyógyszer szedése, így növelhető a betegegyüttműködés. Hátránya, hogy nem lehetséges egyénileg beaállítani az egyes hatóanyagok betegre vonatkozó adagját. Fontossága miatt tekintsük át részletesebben a generikus beadványokat! 3.2 Generikus beadványok A bioegyenértékűségi ( generikus ) beadványhoz kapcsolódó alapfogalmak: Referencia (referens) készítmény: már forgalomban van, s amivel az egyenértékűséget igazolják. Fontos, hogy nem hivatkozó beadványként engedélyezték! Általában az origináélis (az adott hatóanyag első engedélyezett) készítménye. Generikus ( teszt ) készítmény: amiről azt állítják, hogy a referenciával egyenértékű Gyógyszerészeti egyenértékűség Ez a név félrevezető! Csak annyiban van jelentősége, hogy a beadvány generikus lesz-e, vagy hibrid! Mint előbb a hibrid beadvány egyik válfajaként láttuk, a gyógyszerészetileg nem egyenértékű készítmény nem lehet generikus, csak hibrid. Mi is a gyógyszerészeti egyenértékűség : valójában nem igazi (a terápia során alkalmazható) egyenértékűség, csak azt jelenti, hogy a hatóanyag és hatóanyag-tartalom (hatáserősség) gyógyszerformánként ugyanaz hatóanyag: eltérő só, észter lehet, ha ennek farmakodinámiás vagy farmakokinetikai jelentősége nincs (erre ki kell térni), gyógyszerforma: (érdekes különbség a gyógyszerhatósági felfogások között) o USA: ugyanaz legyen (pl. mindkettő tabletta) o EU: minden azonnali hatóanyag-leadású orális azonosnak tekintendő (pl. tabletta lehet kapszulával egyenértékű), hatáserősség? Különböző filozófiák vannak o Magyarországon: csak azonos hatáserősségek o Külföldön vannak más iskolák is: két 50 mg-os tabletta = egy 100 mg-os tabletta? ½ 100 mg-os tabletta = egy 50 mg-os tabletta? A törő- (nem felező!) vonal kikötve! Bioegyenértékűség összehasonlító farmakokinetikai módszerrel mért egyenértékűség A betegnek beadják a teszt-gyógyszert (pl. 1 tabletta), majd meghatározzák a vérszint idő görbét Egy kimosási (kiürülési) periódus után 54

55 Ugyanannak a betegnek beadják a referencia-gyógyszert (ugyanannyi tabletta), majd ekkor is meghatározzák a vérszint idő görbét (keresztezett elrendezés!) A két görbét statisztikailag összehasonlítják. Ha alig térnek el = a két gyógyszer bioegyenértékű (a részletek néhány perc múlva) A leggyakoribb hivatkozó ilyen, bioegyenértékűségen alapuló: generikus beadvány Nem kell nem-klinikai és klinikai adatokat benyújtani, ha az új készítmény bioegyenértékű egy már forgalomba hozatalra engedélyezettel, amit korábban teljes dosszié alapján engedélyeztek (tehát nem hivatkozó beadvány volt) csak a bioegyenértékűséget kell bizonyítani. Kissé részletesebben ugyanez: Lejárt a hatóanyagra vonatkozó szabadalom (tipikus esetben 20 év) esetleg más szabadalom is, lásd később. Lejárt a készítményre vonatkozó adatkizárólagosság. Vele gyógyszerészetileg egyenértékű készítményt fejlesztek ki. Ha bizonyítani tudom, hogy a szervezetben is egyenértékűek (bioegyenértékűséggel), akkor nem kell állatkísérletes és klinikai gyógyszervizsgálatokat végezni a forgalomba hozatal engedélyezéséhez, hanem az eredeti ( referencia, hivatkozott ) gyógyszer beadványára (tipikus esetben az innovátor originális gyógyszere) hivatkozom! Azaz: ha bioegyenértékű a két gyógyszer, egyszerűen hivatkozom a referenciagyógyszer (mások által) már az illető gyógyszerhatósághoz (korábban) benyújtott dokumentációjára: azért nem szükséges benyújtanom állatkísérleteket és klinikai vizsgálatokat, mert eredményeik ugyanolyanok lennének, mint a referenciagyógyszer dokumentációjában Ez egy rendkívül fontos kérdés, a továbbiakban járjuk körül mind jogi, mind szakmai szempontból: Generikumok forgalomba hozatalának jogi kérdései Mi is a hivatkozás lényege? Voltaképpen a generikus cég a következőképpen érvel: Én nem tudom, milyen nem-klinikai és klinikai adatok vannak az innovátor korábbi beadványában, nem is tudhatom meg, de miután az én gyógyszerem azzal egyenértékű, tekintsétek úgy, mintha én is benyújtottam volna ugyanezeket Ezt hívják a más gyártó dokumentációjára való hivatkozásnak, Az adatkizárólagosság (data exclusivity) tétele: az ilyen hivatkozás is a másik szellemi termékének egyfajta felhasználása, ezért az eredeti gyógyszer első engedélyezésétől számított bizonyos ideig - a generikus gyógyszer forgalomba hozatalára vonatkozó szabadalomtól függetlenül - tilos az ilyen hivatkozás! Adatkizárólagosság és szabadalom különbségei A szabadalom a bejelentéstől kezdődik (ált. az előállítás és néhány kedvező kísérlet után), az adatkizárólagosság az első forgalomba hozatali engedély kiadásától! (Az EGT területén!) Előfordulhat tehát, hogy lejár a szabadalom, de az adatkizárólagosság még tart! 55

56 Szabadalom és adat-kizárólagosság mi a következmény Az elsővel azonos hatóanyagú, más által gyártott ugyanazt a gyógyszert szabadalom: amíg le nem jár, a lemásolt gyógyszert nem szabad forgalomba hozni, adatkizárólagosság: amíg le nem jár, másnak a dokumentációjára hivatkozva nem szabad benyújtani (saját állat-kísérletekkel és klinikával lehetne, de nem éri meg!) Szabadalmi és adatkizárólagossági kérdések a forgalomba hozatal engedélyezési eljárásban A forgalomba hozatalt engedélyező hatóság általában nem ellenőrzi (ellenőrizheti) a szabadalmi helyzetet, így e nélkül engedélyeznek (azonban vannak kivételek, pl. Kanadában addig nem adják ki az engedélyt, amíg ezeket nem tisztázzák) Ráadásul a szabadalom ellenőrzése maga is komoly feladat! OGYÉI-megoldás: a generikus benyújtót megnyilatkoztatják : legjobb tudása szerint egyiket sem sértette meg. A Doha-i deklaráció (2001. vége) megengedi generikum kifejlesztését a szabadalmi oltalom alatt is, de csak fejlődő ország részére; általában a szabadalom tulajdonosának egyetértése szükséges, ő jogdíjat is kap. (Roche-)Bolar feltétel (név egy USA-per résztvevői után): amely országban ilyen feltételt a jogrend tartalmaz, a szabadalommal védett gyógyszerrel kísérletek, egyenértékűségi vizsgálatok végezhetők, még engedélyezésre is benyújtható, be is lehet jegyezni, csak forgalomba nem hozható! Ahol nincs a jogban ez a Bolar-feltétel: mindezt nem lehet (általában az országba bevinni sem!) Az EU szabályozása: Gyógyszer-szabadalom ( ,5 év) Főszabályként itt is 20 év Centralizált eljárás: +5 év kiegészítő szabadalmi oltalom (Supplementary Protection Certificate, SPC) Ha gyermekgyógyászati indikációra is végez klinikai vizsgálatot: +0,5 év (minden gyógyszer esetében lehetséges, utólag is, ha a gyógyszer már forgalomban van! Aki utólag elsőként elvégzi generikummal is lehet! PUMAt kap (Paediatric Use Marketing Authorisation) Gyermekgyógyászati indikáció Ma már minden gyógyszert csak úgy lehet benyújtani, ha főszabály: van klinikailag bizonyított gyermekgyógyászati indikációja, vagy benyújtanak egy ilyen vizsgálati tervet (Pediatric Investigation Plan, PIP) és vállalják, hogy a megadott időn belül elvégzik kivéve, ha igazolták, hogy gyermekeken ez a gyógyszer nem használható, s ezt az EU szerve lásd később elfogadta (pl. geriátriai indikációja van). 56

57 17. Gyógyszerre vonatkozó szabadalmi szabályok az EU-ban Adatkizárólagosság év szabály Elegyíti az adatkizárólagossági és Bolar-szabályozást (noha az utóbbi szabadalomra vonatkozna!) 8 év adatkizárólagosság (nem lehet más cég adataira hivatkozva benyújtani, a gyógyszerhatóság nem fogadhatja el a beadványt). Sőt, ha ez idő alatt új, fontos indikációt bizonyít: +1 év! +2 év forgalmazási kizárólagosság (be lehet más cég adataira hivatkozva nyújtani, engedélyezni, stb., csak forgalomba hozni nem lehet. +1 évet kaphat, ha fontos, új indikációt állapít meg vagy ha bebizonyítja, hogy vénykötelesnek indult gyógyszer vény nélkül is használható (a feltételeket lásd később). Ha mindkettő sikerül, összesen akkor is csak 1 év lehet a hosszabbítás! 18. Gyógyszerre vonatkozó adatkizárólagossági szabályok az EU-ban 57

58 Fontos kérdés: mi a generikum definíciója ma? - Bioegyenértékű egy másik (a referencia) gyógyszerrel! Nem az már, hogy lejárt a szabadalom és más is előállíthatja! (Sok orvos ma is így tudja, de ez tévedés!) Ha nem bioegyenértékű, akkor nem generikum! (Akkor sem generikum, ha az előzőnél jobbra sikerül a biohasznosulása! Ha valaki ilyen szupergenerikumot készít el, akkor ilyenkor nem lehet egyszerűsített forgalomba hozatali engedélyt kapni, minden adatot be kell nyújtani! Nem biztos, hogy jól jár!) Hogyan állapítják meg a bioegyenértékűséget? Az előzőnél kissé részletesebben: Egyszeri dózist adnak be fő szabályként egészséges önkénteseknek (csak akkor betegnek, ha a szer toxikus, ezért egészségesnek nem lenne etikus, a betegnél azt várom, hogy gyógyítom is vele) ált. 12, de néha 40 személy A vérszint idő görbéket veszik föl, általában keresztezett elrendezésben Akkor generikum az új szer, ha a referencia-készítmény vérszint idő görbéjétől csak elfogadható (nemzetközileg egységesen meghatározott) mértékben különbözik A (statisztikailag megalapozott) követelmény: 95%-os valószínűséggel állítható, hogy a referencia és a teszt (generikum) adati között nincs 20%-os különbség sem, a konfidencia-intervallumok átfedése miatt valószínűleg ennél jóval kisebb! Bioegyenértékűségi vizsgálatok Variációk (ha szükséges és indokolt, nem megyünk most részletekbe) nem vérben, hanem vizeletben, nyálban, stb. mérik a szinteket éhgyomri ( éhomi ) és teligyomri bioegyenértékűséget is meghatároznak (ha az alkalmazási előírás szerint étkezés után kell bevenni vagy a gyógyszerforma miatt elhúzódó a felszívódás) Metabolitot vizsgálnak (ritkán indokolt!) stb. Rendkívül részletes EU útmutató! Van olyan eset, amikor nem kell az összehasonlító farmakokinetikai vizsgálatot elvégezni a bioegyenértékűség kimondásához Evidencián alapuló bioegyenértékűség két vizes injekció, vizes orális oldat ha nincs olyan segédanyag, ami befolyásolná a felszívódást, azonos összetételű szemcseppek ) In vitro vizsgálat elegendő (biowaiver), Európában jelenleg csak azonnali hatóanyag-leadású orális készítményekre a hatóanyag BCS I vagy BCS III 3 ph-n (1,2 4,5 6,8) 15 perc alatt legalább 80%-a kioldódik nincs olyan segédanyag, ami befolyásolná a felszívódást Előfordulhat, hogy nem lehet farmakokinetikai vizsgálatot végezni (pl. lokálisan ható szereknél). Ilyen esetben az egyenértékűséget másképp állapítják meg, s hibrid lesz a beadvány. A farmakodinámiás egyenértékűség tipikus példája olyan lokálisan ható kenőcs, amely hatóanyaga szűkíti az ereket, s a bőr színárnyalatának változása 58

59 speciális fotométerrel mérhető. Természetesen klinikai vizsgálattal (pl beteg bevonásával) is megállapítható két készítmény egyenértékűsége. A farmakodinámiás és klinikai egyenértékűság-meghatározásoknak azonban nagyobb a bizonytalansága, mint az összehasonlító farmakokinetikai bioegyenértékűségének, ezért valóban csak akkor használják ezeket, ha a gyógyszer szintje sem a vérben, sem más testnedvben nem mérhető. Mire jó a (bioegyenértékű!) generikum? Adott esetben (általában, de nem feltétlenül 100%-ban) felválthatja az innovatív gyógyszert (és annál sokkal olcsóbb!) Helyettesíthet az orvos (generikus rendelés) a gyógyszerész (gyógyszerészi helyettesítés a beteg informálását követően. Bioegyenértékűség és helyettesíthetőség speciális magyar iskola A két fogalom nem egészen azonos! Lehet, hogy mindkét szer megfelel a forgalomba hozatali engedély kiadásához, mégsem helyettesíthetők (vagy: csak információval, s az információt megértő betegek számára helyettesíthetők) A minőség egyenértékűsége Általában nem vizsgálják, azaz: a generikus beadvány minőségügyi részét önmagában értékelik véleményünk szerint ez hiba. Ugyanis: Hasonló-e a szennyezésprofil? Hasonló-e az eltarthatóság? 3 év ill. 5 év: csak 3 évig helyettesíthető 5 év de az adatok szerint ez 7± 1,5 év vagy 13±2 év hosszabb tárolás esetén csak ha a beteg is betartja a tárolási körülményeket A cégek szirénhangjai: szennyezettebb, amorf, a betegnél gyorsabban bomlik Mindezeknek nem mindig van jelentősége, egyedi esetként kell vizsgálni! Biológiailag aktív segédanyagok egyenértékűsége A referens gyógyszer és generikuma közül mindkettőben tejcukor? Laktózérzékenyek számára akkor egyenértékű, ha mindkettőben ugyanannyi (vagy semmi) laktóz!! egyéb biológiailag aktív segédanyagok (allergizáló festékek és p-hidroxibenzoésav PHB-észterek, fruktóz/galaktóz-intolerancia, sok szacharóz cukorbetegek, stb.) De érdekes megjegyezni, hogy az ilyen segédanyagok ált. mind a referencia-, mind a generikus készítményben jelen vannak! Az alkalmazás egyenértékűsége csak felvilágosítás után! Tabletta és Solutab Kész szirup és a beteg által elkészítendő száraz szirup Inhalációs kapszula és inhalációs por Csak fiz. sóval vagy ezzel és glükózoldattal is hígítható koncentrátum infúzióhoz Ha viszont ilyen különbségek nincsenek 59

60 Új beteg beállítható (prescribebility) generikumra Korábban innovatív gyógyszert kapott beteg átállítható (interchangeability) generikumra az esetek igen nagy %-ában probléma-mentesen! De főleg átállításkor - fel kell világosítania beteget (meg kell győzni!), különben a nocebo-hatás miatt eredménytelen lesz a próbálkozás! 3.3 A generikum fogalmának kiterjesztése biológiai gyógyszerekre hasonló biológiai gyógyszerek (biosimilar) Definíciók: Biológiai gyógyszer A fehérjéket tartalmazó szereket nevezzük így (pl. monoklonális antitestek) Nem egyféle fehérjét tartalmaznak, sokszor még a hatóanyag is hasonló szerkezetű fehérjék keveréke Mindez a gyártástechnológiától függ, ami a követő (másolt) gyógyszerek esetében nem ugyanaz (hiszen ez a cég titka ) Ezért a generikum fogalom biológiai gyógyszerek esetében nem értelmezhető! Hasonló biológiai készítmény biosimilar (ez is egy beadvány-típus!) Hasonlít a biológiai referencia-gyógyszerre, de azzal (definíció szerint!) nem (lehet) egyenértékű Elsősorban a nyersanyagok vagy a gyártási folyamat eltérése miatt Természetesen ezért nem lehet bioegyenértékűségi vizsgálatot sem végezni Az eltéréseket jellemző kísérletes farmakológiai, toxikológiai és/vagy klinikai vizsgálatok eredményét is be kell nyújtani Hasonló biológiai készítmény megjelenésekor ezért nem feltétlenül javasolható beteg átállítása, csak új betegnek már a hasonló biológiai készítményre való beállítása Ha átállításra van szükség (pl. gyógyszerhiány esetében), azt csak orvos tegye, alapos odafigyeléssel! 4. A forgalomba hozatali engedély tartalma A forgalomba hozatal engedélyezési eljárás néhány általános szabálya EGT-n kívüli ország eredményei akkor fogadhatók el, ha az eljáró hatóság meggyőződött, hogy azok végrehajtása és ellenőrzésük gyakorlata megfelel az EU-énak Az eljárás típusától függő államigazgatási határideje van (lásd később) de az óra visszakérdezéskor megáll! A beadványok titkosak. A gyógyszer-engedélyezés során keletkezett iratokba betekinthet és azokról másolatot készíthet: a benyújtó és képviselője közfeladatot ellátó hivatalos szerv, ha ez a feladathoz szükséges más senki! A forgalomba hozatali engedély alapadatai viszont nyilvánosak! (OGYÉIhonlap!) 60

61 A kiadásra kerülő forgalomba hozatali engedély tartalma (jogszabály írja elő): A gyógyszer azonosító adatai Név Gyógyszerforma, hatáserősség (pl. mg-ban, nemzetközi egységben) (Nálunk a keresztjelzés is) A forgalomba hozatali engedély száma A forgalomba hozatali engedély jogosultja (név, cím) Alkalmazási előírása Címkeszövege Betegtájékoztatója Osztályozása (vényre, vény nélkül, lásd később) Lejárati ideje, tárolási körülményei További szabályok A csomagolás tervezett nagyságát az OGYÉI ellenőrzi pl. krónikusan alkalmazandó szer, napi 3x1 adagolás a javallott: a 90x kiszerelés jó, a 100x elfogadható, viszont ha 500x a legkisebb, vagy csak 10x: nem jó. Ha a forgalomba hozatali engedélyt az OGYÉI adja ki, 1-1 példányt az engedélyből az Eü. Államtitkárságnak és a forg. hoz. eng. jogosultjának megküld. 4.1 A forgalomba hozatali engedély száma Az EU által kiadott ( centralizált eljárás ) esetén (lásd később): EU/1/évszám2 utolsó digit/sorszám/perszám A perszám: 3 jegyű, minden hatáserősséget, gyógyszerformát és csomagolásméretet azonosít. Ugyanis EU globális forgalomba hozatali engedély koncepció: ugyanannak a (nevű) gyógyszernek minden gyógyszerformája, hatáserőssége és ezek csomagolásai ugyanazt az alapszámot kapják, csak a perszámok mások. Ez kezdetben logikus: gyógyszerforma, azonos gyógyszerformán belül a legkisebbtől a legnagyobb csomagolás, stb. de családbővítések esetén az engedély kiadása sorrendjében összevissza alakul. Hazai forgalomba hozatali engedély-számok OGYI-T-sorszám/perszám 2 digites OGYI-T-XXXXX/YY Hagyományos növényi gyógyszerek esetében lásd később más: T helyett TN Homeopátiás készítmények száma: nem egyszerűsített eljárás (indikációval) OGYI-HG-XXX/YY egyszerűsített eljárás OGYI-HGAL-XX/Yz (pl. C6 vagy D200) 4.2 A gyógyszerek címkéje Általános szabályok A gyógyszer külső csomagolása/címkéje nem lehet összetéveszthető már forgalomba hozatalra a gyártó logo-ján és a használatra utaló piktogramon kívül más ábra nem lehet 61

62 Címke: a külső csomagolás tartalma Név, hatáserősség, gyógyszerforma (Ha csecsemőnek, gyermeknek: ennek feltüntetése) a hatóanyag(ok) nemzetközi szabadneve (max. 3 hatóanyagig), mennyisége a csomagolásban lévő adagok száma (esetleg kedvezőtlen) biológiai hatással rendelkező segédanyagok (erről EUútmutató van!) felsorolása parenterális, lokális, szemészeti készítmény: az összes segédanyag! az alkalmazás módja A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó figyelmeztetés különleges figyelmeztetés, ha kell lejárati idő (év, hó, nap) különleges tárolási utasítás a fel nem használt gyógyszer ártalmatlanítására vonatkozó rendelkezések a forg. hoz. eng. jogosultja (képviselője) neve, címe a forg. hoz. eng. száma a gyártási tétel száma vény nélkül kiadható szer esetében a felhasználási utasítások itt lehetnek A külső ha nincs: a közvetlen csomagoláson Braille írással fel kell tüntetni: gyógyszernév hatáserősség (ha ebből a gyógyszerből több is van!) Mi van a közvetlen csomagoláson? Elvben minden Külön szűkített lista bliszterre és kis közvetlen csomagolásra (pl. ampulla, injekciós üveg) Homeopátiás gyógyszer címkéje A törzsoldat(ok) neve és a higítás foka Aconitum D12 Gyógyszerforma, kiszerelés-méret A forg. hoz. eng. jogosult adatai az alkalmazás módja lejárati idő (év, hó, nap) Forg. hoz. eng. száma, gyártási tételszám HOMEOPÁTIÁS GYÓGYSZER JÓVÁHAGYOTT TERÁPIÁS JAVALLAT NÉLKÜL KERESSE FEL ORVOSÁT, HA TÜNETEI TOVÁBBRA IS FENNÁLNAK 4.3 Alkalmazási előirás és betegtájékoztató = kísérőiratok Az alkalmazási előirás a szakembernek (orvos, gyógyszerész) szól, fejezeteit, szerkezetét a jogszabály előírja; egyes fogalmaira a Ph. Eur. egységesített terminológiája (Standard Terms), más ismétlődő szövegrészeire EU terminológia (QRD Template) vonatkozik (mind a Standard Terms, mind a QRD Templát rendelkezésre áll minden hivatalos nyelven!) Tartalma: GYÓGYSZERNÉV minőségi és mennyiségi ÖSSZETÉTEL (hatóanyag) GYÓGYSZERFORMA 62

63 KLINIKAI JELLEMZŐK javallat, adagolás (kor, stb.), ellenjavallat, figyelmeztetés (pl. máj-betegségek), interakciók, terhesek/szoptatók, gépjárművezetésre gyakorolt hatás, mellékhatások, teendők túladagolás esetén FARMAKOLÓGIA -dinámia, -kinetika, a preklinikai biztonsági vizsgálatok GYÓGYSZERÉSZETI fejezet: segédanyagok felsorolása, inkompatibilitások, felhasználhatósági időtartam, tárolás, a csomagolás típusa és a kiszerelések, a megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK adatai A FORG. HOZ. ENG. SZÁMA A FORG. HOZ. ENG. ELSŐ KIADÁSÁNAK/MEGÚJÍTÁSÁNAK KELTE A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK KELTE (Várható sugárterhelés) (a radioaktív gyógyszer elkészítési útmutatója) Betegtájékoztató: a lényeges információk a beteg számára érthetően, minden esetben mellékelni kell, hacsak a szükséges adatok a címkén nem szerepelnek Tartalmát a vonatkozó EüM rendelet szabja meg Gyógyszernév, hatáserősség, gyógyszerforma, ha kell: utalás arra, hogy csecsemőnek/gyermeknek való. Egy hatóanyag és fantázianév esetén a hatóanyag nemzetközi szabadneve is Terápiás csoport és javallatok (érthetően!) Ellenjavallatok, óvintézkedések, gyógyszer- és egyéb kölcsönhatások alkohol, dohány, élelmiszerek Adagolás, az alkalmazás módja és gyakorisága A kezelés időtartama, ha azt korlátozni kell, mi a teendő, ha elfelejt egy adagot bevenni Ajánlás az orvossal-gyógyszerésszel való konzultációra Mellékhatások, mi a teendő, jelezze az orvosnak-gyógyszerésznek Hivatkozás a címkén lévő lejárati időre, tárolási intézkedések, a bomlás jelei A hatóanyag neve és mennyisége, segédanyagok felsorolása (kiemelve a biológiai hatással bírók!) A forgalomba hozatali engedély jogosultjának neve, címe, ha 3-ik országban van, akkor képviselőjének neve és címe az EGT-ben, a gyártó neve-címe (ha különbözik) E gyógyszer neve más EGT-tagállamokban A legutolsó átdolgozás ideje Radioaktív és hagyományos növényi gyógyszer betegtájékoztatóján más adatok is (utóbbit lásd később) Betegtájékoztató, vakoknak, gyengénlátóknak A betegtájékoztató olvashatóságáról, érthetőségéről konzultációt kell lefolytatni az indikáció szerinti beteg-célcsoporttal Vakok, gyengénlátók esetében a forgalomba hozatali engedély jogosultjának beteg közvetlen megkeresésére vagy betegek érdek-képviseleti szervezetének kérésére a betegek részéről érkezett dokumentált megkeresések alapján rendelkezésre kell bocsátania a betegtájékoztatót vakok és gyengénlátók információszerzését lehetővé tevő formában is 63

64 4.4 A gyógyszerek osztályozása kiadhatóság szerint Ez EU-terminológia, korábban: kiadhatóság, még korábban: rendelhetőség volt a neve. Az OGYÉI állapítja meg szakmai szempontok alapján a forgalomba hozatali engedélyben (semmi köze az OEP-támogatáshoz, ott is van olyan lehetőség, hogy az emelt/kiemelt gyógyszertámogatást bizonyos szakorvosi rendeléshez kötik sokan összekeverik!) Agyógyszer osztályozása a gyógyszertörvény értelmében az adott gyógyszerre vonatkozó, a forgalomba hozatali engedélyben (magisztrális gyógyszer: a Gyógyszerkönyvben, a FoNo-ban) rögzített besorolás, amely szerint a gyógyszer orvosi rendelés alapján vagy e nélkül szerezhető be. Csoportok: - Orvosi rendelvény nélkül is VN o VN, de csak gyógyszertárban o VN, erre engedélyt kapott üzletekben is - Csak orvosi rendelvényre Ismételhető (amikor a beteg visszakapja a vényt, s újra kiválthatja, EUlehetőség, nálunk nincs) Korlátozás nélkül V Különleges (3 féle lehet): kábítószerként, vagy pszichotróp anyagként minősített gyógyszerek (KP) valószínű a visszaélés vagy illegális használat (H) olyan új hatóanyag, hogy óvatosságból ide sorolják (Ú) Csak adott szakterületre korlátozott (3 féle lehet): a kezelés állandó szakorvosi felügyeletet igényel (SZ) a diagnózis szakorvost igényel, az utókezelés nem (járóbetegellátásban) (J) csak járóbeteg- (rendelőintézet ) vagy fekvőbeteg-szakellátást ( kórház ) biztosító szolgáltatók körülményei között alkalmazható (I) Besorolási szempontok Mikor lesz V? Orvosi felügyelet nélküli alkalmazásuk veszélyt jelent Gyakran használják helytelenül Új, kevésbé ismert hatóanyag Parenterális Mikor lesz KP (H, U )? Külön jogszabály szerinti kábítószer-listán (K1, K2) vagy pszichotróp-listán (P2) Helytelen alkalmazásuk veszélyt, hozzászokást jelent Gyakran használják illegálisan Új, kevésbé ismert hatóanyag Mikor lesz SZ? Járóbetegnek, de olyan súlyos mellékhatásokkal járhat, hogy a kezelés teljes időtartama alatt szakorvos felügyelete kell Mikor lesz J? Járóbetegnek, a diagnózishoz szakorvos vagy megfelelő diagnosztikával rendelkező intézmény kell, de az utókezelést háziorvos is felügyelheti 64

65 Mikor lesz I? Vagy fekvőbetegnek, vagy járóbetegnek, de utóbbi esetben olyan a kezelés, amit csak rendelőintézeti vagy fekvőbeteg-szakellátó körülményei között lehet végezni (utóbbi pl. citosztatikus keverékinfúzió: bemegy, hányáscsillapító injekciót kap, lefekszik, 2 órán át csorog a keverékinfúzió, még egy órát fekszik, hazamegy, mindezt 3 naponként ) Mikor lesz VN? Aminek használata (mellékhatások, előző kritériumok, stb.) veszélytelen azaz nem állnak fenn az előző kritériumok! Kivételesen lehet: vényköteles lenne, de (ha van: a legkisebb csomagolása) vény nélküli (lásd NITROMINT) 5. Nemzetközi gyógyszer-értékelési együttműködés és az EU eljárásai 5.1 Együttműködések, szervezetek A gyógyszerértékelés és engedélyezés során mindig erős volt a nemzetközi együttműködés! Ugyanis Ugyanazok a gyógyszerek több országban is megjelennek Nagyon hasonló problémák, sőt: krízishelyzetek pl. nem várt mellékhatások esetén gyorsan kell közbelépni Egészségügyi Világszervezet: WHO központ, Genf főbb gyógyszerügyi programok Pharmacopoeia Internationalis modell a nemzeti gyógyszerkönyvekhez és más minőségügyi együttműködések, különböző útmutatók készítése (generikus értékelés, GMP, növényi szerek lásd később) Basic Tests hasonlít a Ph. Hg. VIII. Tájékoztató vizsgálatok típushoz Az egész világra kiterjedő mellékhatás-figyelés (WHO-együttműködő központ, Uppsala) WHO International Regulatory Collaboration for Herbal Medicines IRCH A gyógyszerengedélyező hatóságok nemzetközi konferenciája International Conference of Drug Regulatory Authorities, ICDRA, 2 évenként Regionális konferenciák és együttműködések Regulatory Support: tanácsadás és értékelés fejlődő országok gyógyszerértékelő és engedélyező hatóságai részére A WHO-nak 6 regionális szerve van: az Európai, az Amerikai, a Kelet-mediterrán, az Afrikai, a Délkelet-ázsiai és a Nyugati Csendes-óceáni régió. A gyógyszerek gyártásellenőrzésése során kialakult nemzetközi együttműködésekről (PIC, PIC-S) e jegyzet más részén esik szó. Gazdasági Fejlesztési és Együttműködése Szervezet, Organisation of Economic Cooperation and Development OECD A gyógyszer-engedélyezés szempontjából az OECD Good Laboratory Practice, GLP fontos az OECD székhelye: Párizs tagjai a fejlett országok (EU, Svájc, de USA, Japán, Ausztrália, Kanada is) többek között GLP-együttműködése: az ellenőrök közös képzése, közös útmutatók, az ellenőrzések kölcsönös elismerése Az OGYI 1993 óta rendes tagja (előbb lett tag, mint Magyarország az OECD tagja!) 65

66 Európai Gyógyszerkönyv Nem (!) az EU/EGT, hanem az Európa Tanács égisze alatt EDQM European Department for the Quality of Medicines, Strasbourg szerkeszti; egyik feladata. Az EU-ban kötelező, a Nemzeti Gyógyszerkönyvi Bizottságok és küldöttek az Eur. Ph. Bizottságba. (Ugyanott OMCL Official Medicinal Control Laboratories hálózat kölcsönös auditálás (ellenőrzés). Az OGYÉI a magyar kémiai/fizikaikémiai/gyógyszer-forma-vizsgáló OMCL, az OEK a vakcina-ellenőrző OMCL). 19. AZ Európai Gyógyszerkönyv konvenció tagjai és megfigyelői A megfigyelők közé az idén felvették a Koreai Köztársaságot is. Csupán magyar vonatkozásai miatt röviden említünk néhány korábbi gyógyszerhatósági együttműködést. Ilyen volt a CADREAC (Collaboration Agreement of Drug Regulatory Authorities in European Union Associated Countries), amelyet a kelet-európai csatlakozni kívánt országok alakítottak 1986-ban, magyar kezdeményezésre (alapokmányát is Magyarországon készítették el). Maga az együttműködés megfigyelőket küldhetett az EZ minden, jogi döntéseket nem hozó gyógyszer-munkacsoportjába, kidolgozta az EU-eljárások nem kötelező honosításának feltételeit, stb. A CADREAC olyan sikeres volt, hogy az EU Bizottság PHARE projekt keretében és pénzen létrehozta saját változatát, a PERF-et (Pan- European Regulatory Forum), amelyben a CADREAC és EU-hatóságok, maga az Unió, valamint Málta is részt vett. Fő eredménye szemináriumok sorozatának szervezése volt a csatlakozó országos gyógyszerhatóságai munkatársai számára. Ezek az együttműködések a résztvevők uniós taggá válásával megszűntek. 5.2 Az Európai Unió gyógyszerengedélyező központi szerve: EMA Az Európai Gyógyszerügynökséget - European Medicines Agency (EMA) ben alapították. Feladata a nemzeti hatóságok összefogása, új gyógyszerek ún. központi 66

67 forgalomba hozatali engedélyének kiadását megelőző értékelési eljárása, mellékhatás-figyelés, a követelmények egységesítése, fellebbezések. Az EMA bizottságai: Humángyógyszer-bizottság CHMP Committee of Human Medicinal Products új gyógyszerek értékelése (centralizált eljárás) fellebbezések esetén ugyanez, döntési javaslat minden, humán gyógyszerrel kapcsolatos tudományos kérdés értékelése Állatgyógyszer-bizottság CVMP Committee of Veterinary Medicinal Products ugyanezek állatgyógyszer esetén Ritkagyógyszer-bizottság COMP Committee of Orphan Medicinal Products a ritka betegségek (=max. 5/ lakos érintett) gyógyszereinek kijelölése Növényigyógyszer-bizottság HMPC Herbal Medicinal Products Committee a hagyományos növényi gyógyszerek listájának és monográfiájának elkészítése döntés a növény hagyományos alkalmazásáról (mindezt lásd később) Gyermekgyógyászati bizottság PDCO Pediatric Medicinal Products Committee minden új gyógyszerre kötelező gyermek-klinikai vizsgálati terv elfogadása, vagy felmentés adása (ha az adott gyógyszer biztosan nem kell gyermeknek) Fejlett Terápiás Gyógyszerek bizottság CAT Committee of Advanced Therapy Medicinal Products az ilyen gyógyszerek kijelölése Farmakovigilancia Kockázatelemező bizottság PRAC Pharmacovigilance Risk Assessment Committee (farmakovigilancia: a gyógyszerek nem kívánt hatásainak figyelése, ideértve a helytelen alkalmazásból eredőket is és a megfelelő beavatkozások, lásd később) feladata az ilyen hatások feldolgozása, s javaslat a CHMP-nek, illetve a tagállamoknak intézkedésre 67

68 20. ábra: Az EMA felépítése 5.3 Gyógyszer-engedélyezési eljárások az EU-ban Gyógyszerhatósági struktúrák az EU-ban: Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Nemzeti hatóságok: nemzeti kompetenciák (inspekciók, mellékhatás-figyelés, minőségi hibák ) A gyógyszerhatóságok hálózata Struktúrált együttműködés, a vezetők negyedévenként 2-3 napos értekezleteket tartanak, saját Titkársága van Ez több, mint a gyógyszerhatóságok összeadva, közös működés (decentralizált és kölcsönös elismerési eljárás), egymás azonnali informálása, egységesített fellépés krízishelyzetben, előzetes egyeztetések a problémák megoldására A gyógyszerek közösségi forgalomba hozatali engedélyezési eljárásait rendelet (reguláció) írja le; a centralizált eljárást, ill. a (bármilyen eljárással kiadott) forgalomba hozatali engedélyek módosítására vonatkozó eljárásokat. Pl. 726/2004/EK a centralizált eljárásról és az Európai Gyógyszerügynökség megalapításáról és a 141/2000/EK a ritka betegségek gyógyszereinek besorolásáról Irányelv (direktíva) írja le: a kölcsönös elismerési és a decentralizált eljárást (2001/83/EK közösségi gyógyszerkódex ) (A nemzeti engedélyek kiadására csak a maximum 210 napos határidő vonatkozik) Az EU-eljárások típusai: Közösségi Centralizált = a Közösség adja a minden tagállamra azonnal érvényes forgalomba hozatali engedélyt (és vonja azt vissza). A tagállamok szakértőt 68

69 delegálnak az értékelő bizottságba (CHMP) és a kísérőiratok fordítását ellenőrzik, egyébként nemzeti hatáskör nincs Decentralizált = új, még sehol sem engedélyezett gyógyszerre: a (gyógyszercég által felkért) referencia-tagállam saját értékelése után - ideiglenes engedélyt ad, amit az eljárás során az érintett tagállamok konszenzussal módosíthatnak, így alakul ki a végleges forgalomba hozatali engedély. Ha eltérő vélemények és nem tudnak megegyezni: itt is centralizált típusú közösségi döntés lesz, ami mindenkire kötelező Érintett tagállamok: nem minden tagállam, a benyújtó gyógyszercég döntése szerint ahová a kérelmet még benyújtották Kölcsönös elismerés (Mutual Recognition) = az egy tagállamban ( referencia-tagállam ) már kiadott engedélyt a többi ( érintett ) tagállam (ahol ezt a gyógyszercég kéri) gyorsított eljárásban honosítja, felhasználva a referencia-hatóság értékelését is. Ha eltérő vélemények és nem tudnak megegyezni: centralizált típusú közösségi döntés lesz, ami mindenkire kötelező Nemzeti csak akkor, ha az új gyógyszert kizárólag egy tagállamban kívánják forgalmazni. Ekkor csak a nemzeti hatóság értékeli és engedélyezi. Később azonban a forgalomba hozatali engedély jogosultja dönthet úgy, hogy az engedélyt kölcsönös elismerési eljárással másutt is honosíttatja Nemzeti eljárás a korábban így engedélyezett gyógyszer minden családbővítése is Ismerkedjünk most meg az eljárásokkal részletesebben: Centralizált eljárás Kötelező: - biotechnológiai hatóanyagok készítményei - ritka betegségek gyógyszerei HIV, rák, diabetes, neurodegeneratív betegségek új hatóanyagú gyógyszerei fejlett terápiás gyógyszerek - autoimmun-betegségek, vírusos betegségek gyógyszerei (kivéve a normál vakcinákat) Lehetséges: - új hatóanyagok - nagytechnikájú szerek - új, fontos indikációk - vérkészítmények Menete: Egy beadvány az Európai Gyógyszerügynökséghez (Londonban) itt CHMP-értékelés (2 referens, a tagállami tagok közül választják) (nettó) 210 nap alatt befejeződik, az EMA kiadja minden tagállam nyelvén a tájékoztató iratokat és az Értékelő jelentést (a tagállamok ezeket előzetesen nyelvileg lektorálják!), s mindezt megküldi Brüsszelbe az Európai Bizottságnak is, aki speciális rendszeren értesíti a tagállamokat tagállamok: még 15 napos felszólalási idő, aztán 69

70 a brüsszeli Bizottság képviselője aláírásával az egész EGT-re érvényes forgalomba hozatali engedélyt kap (Ha negatív döntés: forgalmazása az egész EU-ban tilos! Más típusú eljárásban sem lehet kérelmezni!) Decentralizált és kölcsönös elismerési eljárások Mint láttuk: Referencia -gyógyszerhatóság (tagállam): amelyhez elõször adják be (a cég választja együttműködési készség, tekintély alapján de néha azt, akinek még van szabad kapacitása ) és Érintett gyógyszerhatóságok (tagállamok), akik a második körben foglalkoznak a beadvánnyal (Referens Member State RMS, Concerned Member State CMS). Lényeges fogalmak még: Követő Internetes adatbázis Communication and Tracking System, CTS (csak a hatóságok láthatják és vezetik: melyik beadvány hogyan áll, ki mit szólt hozzá, mi a válasz, stb.) Koordinációs csoport (tagállamonként 1 fő): az eltérő vélemények egyeztetésére, hogy ne kelljen közösségi döntést kérni, ha a megegyezés egyáltalán lehetséges Értékelő jelentés (Assessment Report, AR): a referencia-hatóság készíti el angol nyelven: milyen dokumentációt értékelt, azt miért fogadta el. Tudományos érvek, statisztikailag helytálló adatok! 100+ oldalnyi Nyilvános értékelő jelentés (Public Assesment Report, PAR) az előző nyilvánosságnak szánt változata, a gyógyszerhatóság honlapján (a bizalmas adatok nélkül!) Decentralizást eljárás Lehetséges: minden új hatóanyagú készítményre, amire a centralizált nem kötelező Menete: Eljárás előtti fázis o a -28. nap előtt: megbeszélések a benyújtó és a referencia-hatóság között, az utóbbi elvállalja ezt a szerepet és meghatározza az eljárás európai kódszámát o -28. nap: benyújtás mind a referencia-, mind az érintett hatóságokhoz. o Validáció (=bejött-e minden szükséges dokumentum, tartalmától függetlenül), minden tagállam beírja a számítógépes adatbázisba (CTS). Ha mindenütt valid: Nemzeti fázis a referencia-hatóságnál o 0. nap: az RMS megkezdi az értékelést (és erről a többit tájékoztatja) o 85. nap: az RMS az előzetes értékelő jelentést megküldi az érintett nemzeti hatóságoknak o a 118. napig ezek (el is fogadhatják, de ált.) megküldik a megjegyzéseiket, kifogásaikat az RMS-nek és a benyújtónak is o 119. nap: a referencia-hatóság megállítja az órát Áll az óra periódus o A benyújtó elküldi válaszait a hatóságoknak, erre maximum 3 hónapot kap, amit csak különleges indokkal lehet meghosszabbítani 70

71 o Ezután a referencia-hatóság kidolgozza az ezek szerint módosított értékelő jelentés, alkalmazási előírás, betegtájékoztató és címkeszöveg tervezetét angolul Európai (közösségi) fázis o 120. nap: a referencia-hatóság (RMS) megküldi a tervezeteket az érintett hatóságoknak (CMS) és a benyújtónak o 160. napig: az érintett hatóságok elfogadják, vagy további kifogásaik vannak, az RMS ezt a benyújtónak továbbítja o 170. napig: a benyújtó válaszol o 175. nap: az RMS (referencia-hatóság) megküldi a válasszal kapcsolatos értékelését az érintett hatóságoknak (CMS-ek) és a benyújtónak o 180. napig: lehetséges egyeztetés a hatóságok (RMS és CMS-ek) között o 185. nap: ha még maradt vitatott kérdés de ez most már csak potenciális súlyos egészségügyi problémát okozó lehet! ezt a CMS megküldi az RMS-nek és a benyújtónak o 190. napig: a benyújtó válaszol a hatóságoknak o 200. napig: a referencia-hatóság a végső értékelő jelentést megküldi az érintett hatóságoknak és a benyújtónak o 205. nap: az érintett hatóságok a végső véleményt az RMS-nek: elfogadják, vagy nem o 210. nap: a fázis lezárása, ha mindenki elfogadott mindent vagy fennmaradó véleményeltérések esetén: a Koordinációs csoportban egyeztetés o Max nap: vagy megegyezés a Koordinációs csoportban, vagy az Európai Gyógyszerügynökség (bizottsága: CHMP) elé utalják a kérdést ( referral, ekkor centralizáltként folytatódik) Nemzeti fázis az érintett hatóságoknál o (ha nem volt kifogás vagy a Koordinációs csoportban sikerült megegyezni) o 215. nap: a folyamodó megküldi a kísérőiratok fordításait minden CMS hatóságnak o 240./300. nap (attól függően, hogy volt-e Koordinációs csoport eljárás): mindenki kiadja a nemzeti forgalomba hozatali engedélyt. Kölcsönös elismerési eljárás (A referencia-tagállamban már kapott nemzeti - forgalomba hozatali engedélyt) A folyamodó kéri értékelő jelentés (Assessment Report) kiadását annak az országnak a hatóságától, ahol forgalomban van a hatóság értékelése alapján A referencia-tagállam (RMS) max. 60 nap alatt kiadja a kísérőiratokat és a (vélhetőleg felújított) Értékelõ jelentést (angolul) Benyújtják az érintett tagállam(ok)ba ezeket és ugyanazt a dokumentációt, ami alapján a referencia-tagállam korábban engedélyezte a gyógyszert kérvén az első engedély (Értékelõ jelentés) elfogadását, erre 90 nap áll rendelkezésre. Ha eltérõ vélemények: megegyezés a Koordinációs csoportban, ha eredménytelen: az EMA-hoz fellebbezés és EU-szintű döntés 71

72 Ha nincs ellenvélemény: a decentralizált eljáráshoz hasonló nemzeti fázisban forgalomba hozatali engedélyeket adnak ki az érintett hatóságok is Persze itt is jogvesztő határidők (hasonlóan a decentralizált eljáráshoz, nem részletezzük). 21. ábra: A kölcsönös elismerés eljárás folyamatábrája Nemzeti forgalomba hozatali engedély Csak akkor, ha kizárólag egy tagállamban akarják a szert forgalmazni (De később lehet belőle MRP ) A korábbi hasonló beadványok családbővítése is Mi jellemzi az EU gyógyszerengedélyezést? Rövid eljárási határidők, de nemzetközi tevékenység, a hatóságok megkapják egymás értékelési adatait A nemzeti gyógyszerhatósági intézetnek továbbra is szerepe van centralizált eljárásban: Képviselő delegálása a gyógyszerbizottságokba Felkészítése az adott kérdésben A kísérőiratok fordításának ellenőrzése (100 oldalnyi orvosigyógyszerészi szakszövegek!) másik két közösségi eljárásában Ha referencia-hatóság: a továbbiakban ő képviseli a gyógyszert a többi hatóságnál is 72

73 Ha nem referencia-hatóság: a nemzeti felelősség megmarad, döntőbíráskodás kezdeményezésének lehetősége A kísérőiratok szövege nemzeti nyelven Az engedélyezési folyamatban is: a centralizált eljárásban, a decentralizált és kölcsönös elismerési eljárásban 5.4 A forgalomba hozatali engedély kiadását követő felügyelet: fenntartás, módosítás, visszavonás OGYÉI közlések Évente legalább 1 ízben (valójában rendszeresen frissítve a honlapon!) a teljes forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerlista, név, szám, gyógyszerforma, hatáserősség, kiszerelés, az ATC kóddal egyenértékűségi lista a törölt (visszavont forgalomba hozatali engedélyű) gyógyszerek listája (miért: mert ha nem esetleges súlyos mellékhatások miatt, hanem a cég üzleti érdekei miatt törölték csak: a m,ár gyógyszer-nagykereskedőhöz került tételek a lejárati idő végéig forgalmazhatók!) az alkalmazási előiratok és betegtájékoztatók A forgalomba hozatali engedély fenntartása Éves megújítás ha befizeti a fenntartási díjat: automatikus. Meghosszabbítás: az engedély kiadását követő 5. évben újraértékelés (aztán visszavonásig érvényes a forgalomba hozatali engedély). Eltérés a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaktól, a felhasználhatósági időtartam meghosszabbítás: OGYÉI engedély, utóbbi 1 ízben +1 év lehet. A forgalomba hozatali engedély módosítása A forgalomba hozatali engedély jogosultja köteles minden új adatot bejelenteni, s módosítást kérni, megfelelő dokumentumokkal Közösségi eljárások esetén a referencia-hatóságon keresztül (nem részletezzük a közösségi eljárást!) Többféle eljárás, attól függően, hogy mennyire lényeges a módosítás: módosítás típusa IA IB jelentése mi történik? megjegyzés kis jelentőségű és adminisztratív szólj és tedd kis jelentőségű szólj, várj, bejelentés, a hatóság ellenőrzi, hogy világos-e ( validációs periódus ), és erről 14 napon belül értesítést küld, ha kiderül, hogy rendben megérkezett, azonnal elfogadottnak tekinthető (ha nem jó, vagy nem IA, a hatóság erről küld értesítést) bejelentés, a hatóság ellenőrzi, hogy világos-e jelentős részüket évente csak 1 ízben kell jelenteni, összefoglalva Ha nem szerepel a közösségi rendelet 73

74 II. reagál-e a hatóság, majd tedd jelentősebb kérj engedélyt, s várd meg ( validációs periódus ), és erről 14 napon belül értesítést küld, ezután, ha +30 napig nem ír levelet, akkor a módosítás elfogadottnak tekinthető bejelentés, a hatóság ellenőrzi, hogy világos-e ( validációs periódus ), majd 60 (ha az indikációra vonatkozik: 90) napon belül írásban engedélyezi vagy elutasítja 22. ábra: A forgalombahozatali engedély módosításának típusai mellékletében a módosítás leírása, akkor minden ennek minősül Ami ennél is jelentősebb, az már új engedélyezési eljárás, nem módosítás! A módosítások tartalma A közösségi rendelet mellékletében felsorolás az IA és IB módosításokról (több, mint 40). Példák (mi változik): A forg. eng. jogosultjának neve, székhelye: IA A másodlagos csomagolást végző üzem: IA A közvetlen csomagolást végző üzem, szilárd gyógyszerforma: IA, többi gyógyszerforma: IB A felszabadítást vagy minőségellenőrzést végző labor: IA Méretnövelés <10x IA, >10x IB Gyártási művelet: IB Segédanyag-változtatás (a gyógyszerforma-vizsgálatok, kioldódás változatlan!): IB Választható: design space : a cég kidolgozza, hogy a készítmény jellemzőinek milyen mértékű változása esetén maradnak még állandóak a főbb tulajdonságok, ezt a hatósággal jóváhagyatja s ezen belül nem kell majd a változást bejelenteni A forgalomba hozatali engedély visszavonása Az eseteknek igen kis részében (tized-százaléknyi) új, súlyos nem kívánt hatás észlelése miatt ekkor a további felhasználás tilos (sokszor betegtől is visszagyűjtik) Az esetek legnagyobb részében: a forgalomba hozatali engedély jogosultja nem akarja forgalomban tartani (nem vagy csak alig rendelik az orvosok) ekkor a már nagykereskedőhöz kiszállított tételek a felhasználhatósági időtartamuk végéig forgalomban maradhatnak. Ezért nem tűnhetnek el a listákról teljesen! (Pl. az OGYÉI gyógyszer-adatbázisban TT jelzéssel szerepelnek ilyenkor.) A készítményre vonatkozik! Kezdeményezheti: a forgalomba hozatali engedély jogosultja - indoklás nélkül (! - üzletpolitika) Szakmai Kollégium, orvos, OGYÉI - alapos indokkal (új adat, változott a haszon/kockázat arány) Az EMA CHMP véleménye alapján az EU Bizottsága elrendelheti minden tagállamra vonatkozóan (ha az Állandó Bizottság is támogatja) 74

75 6. A beadványok szakmai tartalma és a gyógyszerértékelés. A szakmai gyógyszer-értékelés és engedélyezés lépései A gyógyszerengedélyezési beadványban Modulok vannak; indirekt szabályozás van: jogszabály és szakmai szabály nem azt határozza meg, hogy hogyan kutassák a gyógyszert, hanem azt mondja meg, hogyan kell az értékelési kérelem dokumentációját benyújtani: ennek a neve KÖZÖS SZAKMAI DOKUMENTÁCIÓ Common Technical Document CTD. Ez a Nemzetközi Egységesítési Konferencia International Conference on Harmonisation, ICH eredménye: jelentős része az EUban, USA-ban és Japánban is azonos! 23. ábra: A CTD felépítése Modul 1: Helyi/Regionális: beadási formanyomtatvány, címke, szakember- és betegtájékoztató Modul 2: Összefoglalások (minőség, nem-klinikai, klinikai vizsgálatok) utóbbi kettő: rövidített és részletes rész is: be kell mutatni a kutatás-fejlesztés logikáját is! Modul 3: Minőség rögzítése, részletes Modul 4: Nem-klinikai tanulmány-jelentések Modul 5: Klinikai tanulmány-jelentések 6.1 A minőségi rész a CTD-ben A 3. modul két fő fejezetből áll: a hatóanyagra és a gyógyszerkészítményre vonatkozó részek. 75

76 6.1.1 A hatóanyag minősége A hatóanyag lehet új (saját gyártású) ismert (vásárolt) típus szerint Szintetikus Biológiai emberi-állati szöveti extraktumok biotechnológiai hatóanyagok (ezek fehérjék, pl. monoklonális antitestek) fejlett terápiásak (gén-, szövet-, sejtterápia) vérből előállított immunológiai Növényi A hatóanyag minősége Új hatóanyag: fő fejezetek: Szintézis Első szabály: próbáljam a szerkezetet, a szintézist megérteni Példaként a zartánok szerepelnek: receptorkötődésüka 3 farmakofór (bifenil-metil, imidazol, tetrazol) és a losartan, valsartan, candesartan és telmisartan szerkezete Második szabály: szabályozási szempontból is be kell a szintézis kidolgozását fejezni, nem csak kémiai szempontból! Ez azt jelenti, hogy miután tudom, hogy később a robosztusságot vizsgálni kell majd. Azaz meg kell állapítani, hogy a kritikus lépésekre amelyek kihatnak a minőségre mennyire hatnak a környezet kisebb változásai laborszinten sem hagyható abba addig a téma, amíg a robosztusság vizsgálatát is el nem végzik (annak tudatában, hogy méretnövelés lesz = kisebb változások!) pl. t, p, oldószer, reagensfelesleg és reagens-adagolási sebesség, katalizátorok EU-útmutató szerint a várhatóan kritikus lépések (amit robosztusság szempontjából ellenőrizni, vagy pláne kontrollálni kell) több komponens bekeverése fázisváltás/szeparáció ph, hőmérséklet-változás amikor egy alapvető (térhelyzetű) elem kialakul ballaszt eltávolítása A kritikus lépésekre IPC-tervezet (in-process control: gyártásközi ellenőrző vizsgálat ) kidolgozása (végső: kísérleti üzemi gyártás, de jobb, ha eleve megtörténik) A kritikus lépéseket értékelni kell, pl. a keverd 1 órán át, majd vagy az 50 o C-on (ha ez nem az oldószer forráspontja) utasítások mit jelentenek? Minimum 1 óra (50 o C) több lehet? Maximum 1 óra (50 o C) kevesebb lehet? 76

77 1 óra (50 o C) ± (mennyi?) Már itt foglalkozni kell azzal, hogy milyen átdolgozási lehetőségek vannak, ha a kapott termék tisztasága nem megfelelő: reprocessing: a szintézisben szereplő tisztítási művelet (pl. átkristályosítás) megismétlése. A szennyzésprofil nem változik reworking: új tisztítási lépés beiktatása, amit nem használunk rutinszerűen. Ekkor a szennyzésprofil megváltozhat! Még laborszinten tisztázni kell: hogyan állíthatok elő referenciastandardokat a minőségellenőrzéshez? (mind a hatóanyag, mind várható szennyezés-, így bomlástermékei!) Szerkezet(meghatározás) kémiai (izomerek, sztereokémiai stabilitás). Nagyon fontos, hogy megkülönböztessük a különböző izomereket! (Szerkezeti vs. sztereoizomerek, utóbbiak enantiomerek és diasztereomerek, ez utóbbiak cisz-transz izomerek és rotamerek). Pl. melyiknél lehetséges a rotációval való átalakulás, ennek mekkora a sebessége (pl. számíthatok-e arra, hogy a szervezetben is bekövetkezik, mert akkor ez jelentkezik a farmakokinetikában, stb. Az izomerek általában szennyezésnek számítanak. A tautomér forma azonban nem szennyezés! Előfordul, hogy a hatást az egyik izomer hordozza, a másik szerencsés esetben ballaszt. (A D- és S-citalopram példája) fizikai (szemcseméret, polimorfia, szolvát/hidrát képződés): ha szilárd gyógyszerformát tervezünk, a kioldódási sebességet befolyásolhatja (a kisebb szemcse gyorsabban oldódik). Folyékony gyógyszerforma esetében ugyanez a gyártástechnológia során jelentkezik Bemutatásra kerül, hogy a túl nagy kristályméret hogyan teheti tönkre az intesztinoszolvens bevonatot. Bemutatásra kerül egy megtörtént eset, amikor haláleseteket okozott a mebendazol kristálymódosulat-változásának figyelembe nem vétele A szolvát/hidrát mint pszeudo-polimorfia. Gyártás a gyártástechnológia fixálása, pontos leírása. Nagyon lényeges annak meghatározása, hogy az adott (valószínűleg sok lépcsős) szintézis során hol kezdődik a GMP, azaz a gyógyszergyártásra vonatkozó minőségbiztosítási rendszer? Két általános válasz van. Egyrészt, annál a lépésnél, ahol az ott felhasznált kiindulási anyagok szennyezései elvben átkerülhetnek a végtermék gyógyszeranyagba. A másik megközelítés: ahol az a szerkezeti elem kialakul, ami a hatást meghatározza. A D-vitamin-analógok példája kerül bemutatásra: a hatás szempontjából nélkülözhetetlen a kondenzált gyűrűrendszer kialakulása. a lehetséges szennyezők elemzése, s a felhasznált kiindulási anyagok elemzése abból a szempontból, hogy milyen szennyezőik kerülhetnek át a végtermékbe 77

78 Szerves: kiindulási anyag(ból), reagens(ből), oldószer(ből), szintézisintermedier, szintézis-melléktermék, bomlástermék Szervetlen: fém (pl. vas a nem roszdamentes acéltartályból vagy katalizátorból) bármi egyéb (pl. a szűrőkből, adszorbensből aktív szén, stb.) A szerves szennyezőket három csoportba kell osztani: a) egy bizonyos mennyiség alatt csak jelezni kell (ismeretlen szennyező), s csak összmennyiségét meghatározni, b) nagyobb mennyiségű szennyezőt azonosítani kell és mennyiségüket egyenként limitálni, c) még nagyobb mennyiségűt azonosítani, mennyiségüket egyenként limitálni, valamint toxikológiailag is jellemezni. A kisebb, nagyobb, még nagyobb mennyiséget a szennyezésvizsgálati főszabály a hatóanyag napi adagjának százalékában állapítja meg. Tehát a kérdés akkor zárható le, ha ismerjük a napi adagokat! (Ez jól példázza, hogy a gyógyszerértékelésben minden mindennel összefügg!) Az ismeretlen szennyezők összmennyiségét (miután ismeretlenek!) ú.n. területnormalizációval határozzuk meg, azaz bemérjük melléjük a hatóanyag kisebb mennyiségeit, s az azonos jelválasznál jelentkező hatóanyag-mennyiséget azonosítjuk a szennyező mennyiségével. Természetesen ügyeljünk arra, hogy olyan detektálást válasszunk, ahol nem várhatók nagyságrendi jelválasz-különbségek kis szerkezeti módosulások esetén. Ilyen általában az UV-, de nem a fluorimetriás detektálás! Bemutatásra kerüla fenacetin p-cl-acetanilid szennyezésének a példája, amikor célszerű eltérni a szennyezésvizsgálati főszabálytól és szigorúbb követelményt alkalmazni. Ehhez meg kell érteni a fenacetin két, a CH2-, illetve az NH-csoporton történi hidroxilezéssel bekövetkező metabolizmus-útját. A p-cl-acetanilid esetében csak az utóbbi, hidroxámsav-származékot eredményező, súlyosan májkárosító metabolit lehetséges! Szó esik egy speciális szennyező-csoportról, a potenciálisan genotoxikus szennyezésekről. Bemutatjuk az ilyen leggyakoribb szerkezeteket. Bemutatásra kerül egy, szintén az életből vett példa: a Viracept, amelynek hatóanyaga a nelfinavir-mezilát 2007-ben több tételt visszahívtak, mert kiderült, hogy a rákkeltő etil-meziláttal szennyezett. Bemutatjuk, milyen technológiai következetlenségek miatt képződhetett az etil-mezilát szennyezés. oldószermaradványok: az oldószereknek 3 osztályát különböztetik meg: a) kerülendő gyógyszer gyártásakor (pl. benzol, klór-etánok), b) a végtermékben szigorúan limitált szennyző lehet (pl. acetonitril, klórmetánok, benzol), valamint c) kevéssé toxikus. Ezek a limitek is az egyszeri és napi adagtól függnek. Az oldószermaradványok értékelése nem mindig könnyű! Pl. nem szerepel benzol a szintézis során de Grignard-reakció Ph-Mghalogeniddel igen. A reagensfelesleg hidrolízise során benzol keletkezik. Vagy azt írja a dokumentáció, hogy a hatóanyag szárítási veszteségének 99,2%-a etanol és 0,8%-a víz. Miután az etanol 96%-nál desztillál, gyanús, hogy abszolút etanolt használtak, ez pedig benzolos ko-desztillációval készül iparilag 78

79 Toxikus nehézfémek katalizátorokból: itt is 3 osztály van: nagy biztonsági kockázatú (főleg karcinogén, Pt, Pd, Ir), kisebb kockázatú (Mo, Ni) és olyan, aminél nincs lényeges kockázat. A nemzetközileg rögzített határértékek függnek a gyógyszer alkalmazásának módjától (per os vagy parenterális) és idejétől (ha nem krónikusan, 30 napot meg nem haladó ideig alkalmazzák, a szennyező tolerált mennyisége nagyobb lehet) A minőség rögzítése (követelmények és vizsgálati módszerek): mint gyógyszerkönyvi cikkely (ha az Európai Gyógyszerkönyvben hivatalos, annak alkalmazása kötelező!) Eltarthatóság ( stabilitási vizsgálat ): célja a tervezett csomagolóanyaggal való kompatibilitás és a re-analízis idejének meghatározása. (Hatóanyag esetében csak nagyon bomlékony vegyület esetében beszéljünk lejárati időről!) Három fajtája van: a stressz körülmények (pl. 60 o C, 75% RH, oxidáció, fotolízis, hidrolízis főleg a bomlási utak meghatározása céljából) gyorsított (pl.. 40 o C, 75% RH, 6 hónap) és a tárolási (a megjelölt tárolási, általában szobahőmérsékleten) Az elfogadható az olyan vizsgálat, ami alig lép túl a normál tárolási körülményeken, ugyanis nem homogén fázisú kinetikával van dolgunk, több bomlás is lejátszódhat, s ha ezek aktiválási entalpiájában H # nagy a különbség, az Arrhenius-egyenlettel a magasabb hőmérsékleti adatokból szobahőmérsékletre visszaszámolt bomlási sebesség nagymértékben téves lehet! Vásárolt (ismert, régebbi) hatóanyag A hatóanyag-gyártó kiválasztása. Tények A hatóanyagok gyártása Ázsiában koncentrálódik (Kína, India) A GMP elengedhetetlen A hatóságok nem tudnak állandóan Távol-keletre küldeni ellenőröket. Az EU ezt úgy oldja meg, hogy deklarálja: ez a készítménygyártó meghatalmazott személyének a felelőssége (?) A hamisított hatóanyagok megjelenése ezt a kérdést még színesebbé teszi A hatóanyag minőségrögzítése az EU-ban o Van Európai gyógyszerkönyvi cikkelye, annak megfelel és van megfelelőségi bizonylat (CEP: az EDQM megkapta a gyártástechnológiát és értékelte, hogy a szennyezéseket a cikkely valóban kimutatja-e?) o A készítmény gyártója gyártja a hatóanyagot is (ritka): a gyártás alapadatait benyújtja az arra vonatkozó kérelemmel o A hatóanyag-gyártó és a készítmény-gyártó különbözik: a készítménygyártó az alapadatokat ( European Drug Master File, EDMF) az alapanyag-gyártóval elküldeti közvetlenül a gyógyszerhatósághoz, amikor a készítmény engedélyezését kéri (a hatóanyag adatai: a készítmény-gyártószámára is titok!) A készítmény minősége Az első lépés: milyen gyógyszerformát válasszunk? Az első kérdés: mit várunk el egy gyógyszerformától? Az első válasz: kapcsolat a beadvány jogalapjával (a már tárgyalt típusával) Teljes beadvány: az elvárás az, hogy minden szakmai jellemzőnek megfelel 79

80 Generikus beadvány: ugyanolyan legyen, mint a referencia-készítményé (tudjuk: minden azonnali hatóanyag-leadású orális ugyanolyan!) WEU (bibliográfiai beadvány): másoljon le létező gyógyszerformát Milyen egyéb (általános) elvárásaink vannak? Egyszerű bevételt/alkalmazást tegyen lehetővé. Egyforma dózisok (maga a dózisegység, pl. tabletta, vagy adagoló eszköz) Tegye lehetővé az alkalmazási előiratban szereplő adagolást (pl. ketté törhető, ha ez szükséges! Ehhez törővonalla kell ellátni!) A gyógyszerforma feleljen meg az alkalmazási előírásban szereplő alkalmazási módnak! Bemutatásra kerül a 80-as években megtörtént Nitromint szublinguális tablettasztori. Nem lehetett hatóanyagot beszerezni, így a haza gyártás leállt. Az akkori Egészségügyi Minisztérium különböző külföldi tablettákat hozott be. Elsősorban az egyikre panaszkodtak sokat a betegek. Egy részük túl gyors és erős hatásúnak tartotta, más részük szerint egyáltalán nem volt hatása! Az OGYI Kémiai osztálya speciális kioldódási vizsgálattal megállapította, hogy a magyar tabletta mintegy 3 perc alatt adta le hatóanyagát, megtehette tehát a beteg, hogy a roham első jelére a nyelve alá tette, majd a roham elcsitultával a maradékot kivette a szájból. A vitatott tabletta pasztilla m(orodiszperz) volt, 30 másodperc alatt teljesen leadta a hatóanyagot. Azok a betegek, akik a fokozatos hatást várták, szédültek, míg más betegek, akik a nyállal együtt lenyelték a hatóanyagot, a hatás hiuányára panaszkodtak! Jó példa arra, hogyaz azonos hatóanyagtartalmú készítmények a beteg felvilágosítása és a bioegyenértékűség megállapítása nélkül nem helyettesíthetőek! Milyen segédanyagokat válasszunk? A beadvány Gyógyszerészi fejlesztés részében a funkciójukat az adott gyógyszerformában pontosan ismertetni kell Pl. tabletta: töltőanyag: laktóz, mikrokristályos cellulóz, nedvesítő: Polysorbat 80, szétesést elősegítő: kroszkarmellóz-na, Na-keményítő-glikolát, kötőanyag: hidroxipropilcellulóz, elfolyósított keményítő, lubrikáns: Mg-sztearát, filmképző: hypromellose, plasztikusságot növeklő: Macrogol 400, filmbevonat: Opadry típusok (talkum, TiO2, macrogol, polivinilalkohol ) A segédanyagok mennyisége meghatározza a gyógyszer tulajdonságait. Gyártás közben, tételről-tételre nem variálható: Az előadáson néhány rossz példa kerül bemutatásra. Egyes segédanyagok biológiailag nem közömbösek (a laktóz és a gluténtartalmú keményítő példája). Más segédanyag veszélyes szennyezés forrása lehet. Creutzfeld-Jacon betegség (CJD), ennek sporadikus és variáns formái, összefüggés a kergemarhakórral (BSE), ebből miért lett TSE, az emberi-állati szövetek osztályozása prion-fertőzöttség rizikója szempontjából, hogyan és miből nyerik a zselatint, a kockázat kiküszöbölése ma A készítmény minősége Készítmény: Gyógyszerészeti fejlesztés Gyógyszerészi fejlesztés (a hatóanyag fizikai-kémiai sajátságai és a terápiás cél összevetése, a gyógyszerforma-optimalizálás bemutatása) Design space meghatározása (nem kötelező) 80

81 A gyógyszerkészítmény minőségi követelményei Fő szabályok Ha hivatalos a Ph. Eur.-ban: e szerint Ha nem: validált módszerek kellenek (a validációt is be kell mutatni) Használjuk a Ph. Eur. általános cikkelyeit is (analitikai módszerek, gyógyszerforma és/vagy sterilitási követelmények, stb.) Tisztasági vizsgálatok: készítményben csak bomlásterméket vizsgálunk, szintézis-köztiterméket, nyersanyagból a hatóanyagba kerülő szennyezéseket soha! A hatóanyagéhoz hasonló stabilitási vizsgálat. Ennek során figyelembe kell venni, hogy valószínűleg többféle bomlási folyamat játszódik le, főleg szilárd fázisban. Ha ezek aktiválási entalpiája különböző, a hőmérséklet emelése különböző mértékben gyorsítja ezeket. Ezért itt még inkább igaz, mint a hatóanyagnál, hogy legfeljebb 40 o C-on vizsgáljak, különben a gyorsított vizsgálat irreális eredményt adhat Meg kell indítani a tárolás körülményei között a hosszú távú vizsgálatokat is! Tartály (pontos minőség, indoklás, kompatibilitási vizsgálatok ) Ha kész a gyógyszerforma: csomagolóanyagot (közvetlen és másodlagos) kell választani Mit várunk az elsődleges csomagolás anyagától? Ne adjon le anyagot a gyógyszerbe Ne ad- vagy abszorbeáljon anyagot a gyógyszerből Védjen a külső behatások ellen (nedvesség, oxigén) Ez utóbbi feltétel kapcsán mutassunk rá arra, hogy a gyógyszerhatóanyagok bomlásakor nem feltétlenül csak a csökkent hatás a probléma, egyes bomlástermékek toxikusabbak, mint a bomlatlan gyógyszermolekula! Bemutatásra kerül az acetilszalicilsav (régen melegítve keverték el a Kalmopyrint gyermekek szirupjával), az N-acetil-cefalosporánok, amelyek ecetsavra bomlanak, ha sokáig várnak a beadással a porampulla feloldása után, a zsíremulziók, amelyek szemcsemérete az előírtnál magasabb hőmérsékleten tárolva növekszik és zsírembóliát okozhat, az oxitetraceiklinepi-anhidro-bomlásterméke, ami az ú.n. reverzibilis Fanconiszindromát okozza, végül két, speciális mechanizmusú túlérzékenységi reakci. Kortikoszteroidok oxidácoója az oldalláncon szomszédos aldehid- és ketocsoportot ertedményez, ami rákötődik a szervezet fejárjéinek argininreziduumaira, s ez a módosult fehérje antitestképződést vált ki. Az aminopenicillinek amino- és béta-laktám-csoportja reakció révén oligomereket képez, amelyek ú.n. eliciting antigének. Vizsgálatok mutatták ki, hogy a bomlott penicillin allergizáló hatása nagyobb az intakt penicillinénél. 6.2 Nem-klinikai vizsgálatok Itt sem mindegy a sorrend! A PD és a PK rész is feldolgozza a kémiai rész tanulságait!), majd bemutatja a vizsgálatsorozat logikáját (ezt is értékelik!) Toxicitás: a kiemelt szennyezéseket is vizsgálni kell! 81

82 Hatásosság: állatkísérletek Elsődleges és másodlagos farmakodinámia Farmakokinetika felszívódás megoszlás (szöveti, proteinkötés, placentáris?) metabolizáció (fajok, GI/máj first pass, CYP450 ) kiürülés (kiürülési módok, tejben?) Toxikológia Hot plate teszten történt fájdalomcsillapító hatás megtörtént példája illusztrálja, hogy a toxicitás és a hatásosság nem értékelhető egymástól függetlenül. A toxikushoz közeli adagtól a patkány beteg lesz, s ugyanúgy később érzékeli a meleg padozatot, mintha fájdalomcsillapítót kapott volna Mind a hatás, mind a toxicitás értékelésekor ügyelni kell az állatfajok (és az ember!) közötti különbségekre. Pl. macska nehezen, kutya könnyebben hány, mint az ember. A paracetamol a macskának méreg! Nagyon sokféle toxicitási vizsgálat léteziks vannak bizonyos szabályok, hogy melyiket kell mindig, s melyiket csak adott esetben elvégezni. Az előadáson a karcinogenitási vizsgálatok szükséges eseteit mutatjuk be. Az is megszabott, hogy milyen részletességű állatkísérletes toxicitási vizsgálatokat kell az első humán klinikai vizsgálat előtt befejezni (fő szabályként a humán vizsgálat idejétől függ). 6.3 Humán klinikai gyógyszer-vizsgálatok Jellemzők: Három fázis (Kettős)vak, kontrollált, randomizált homogén - széleskörű? GCP ezekről már esett szó. Összefoglalva elmondható, hogy az engedélyezést megelőző gyógyszerértékelés komplex folyamat, kilép az egyes tantárgyak keretei közül, az összefüggések felismerését, szintetizáló tudást kíván Technikailag ezt a munkát segítik ma az elektronikus beadványok, ahol a hiperkapcsolatok segítségével gyorsan vethetünk össze papíron esetleg akár többezer oldalnyi távolságban lévő dokumentáció-részeket. (Tájékoztatásul: egy új gyógyszer teljes beadványa ma mintegy oldal lenne. 82

83 24. ábra: A gyógyszer forgalombahozatalának lépései 83

84 VI. A gyógyszergyártás szabályai Jelen fejezet bemutatja a gyógyszerkészítményekre és a gyógyszeranyagok gyártására vonatkozó szabályokat. A jogszabályok nem vonatkoznak a magisztrális gyógyszerkészítményekre (ez utóbbiak előállítására a gyógyszerkészítés kifejezést használjuk). Vonatkozó jogszabályok: Gyógyszertörvény 44/2005. (X. 19.) EüM rendelet az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek gyártásának személyi és tárgyi feltételeiről: 1. Alapfogalmak, definícók gyógyszergyártás: engedélyhez kötött termelőtevékenység, ahol ellenőrzött ipari körülmények között gyógyszert állítanak elő; gyógyszergyártó: az a gazdálkodó szervezet, amely rendelkezik a gyógyszer gyártására jogosító hatósági engedéllyel. Mi számít gyógyszergyártásnak? gyógyszer, a köztes termék, illetve vizsgálati készítmény teljes vagy részleges előállítása, készleteinek szétosztása, csomagolása, minőség-ellenőrzése, forgalomba hozatal céljából való felszabadítása, továbbá EGT-n kívül = harmadik ország esetén import kizárólag exportra történő előállítás 2. A gyógyszergyártás engedélyezése A gyógyszergyártás feltételei: Magyarország területén gyógyszert gyártani - a magisztrális gyógyszerek gyógyszertári előállítását kivéve - a gyógyszerészeti államigazgatási szerv által kiadott, e tevékenység végzésére jogosító engedélye birtokában lehet. Kábítószernek, pszichotróp anyagnak minősülő külön jogszabály hatálya alá tartozó hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek gyártásával csak az foglalkozhat, aki az e tevékenységre jogosító külön engedéllyel is rendelkezik. saját előállítású termékre nagyker. jogosultság is, ha annak feltételei adottak A gyógyszergyártási engedély csak a kérelemben meghatározott telephelyekre, gyógyszerekre és/vagy gyógyszerformákra és tevékenységekre A gyógyszergyártási engedély kérésének menete: 84

85 Kérelmezés: a rendelet 2. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon, ehhez a 3. sz. melléklet is segítséget nyújt (a gyógyszerformák megjelölése) Ne feledjük: nincs általános gyógyszer-gyártási engedély: adott gyógyszerekre/gyógyszerformákra vagy gyártási tevékenységekre lehet kérelmezni Gyógyszerformák: 3. mell. a 44/2005. (X. 19.) EüM rend.-hez: Gyógyszerformák és tevékenységek megnevezése, amelyekre gyógyszergyártási engedély kérhető Steril (felsorolás) Nagy térfogatú folyadékok / Large volume liquids Liofilizátumok / Lyophilisates Félszilárd gyógyszerformák / Semi-solids Kistérfogatú folyadékok / Small volume liquids Szilárd gyógyszerformák és implantátumok / Solids and implants egyéb aszeptikusan gyártott gyógyszerek / Other aseptically prepared products Szilárd (felsorolás) Lágy (felsorolás) Folyékony (felsorolás) Egyéb (pl. szövetragasztó) Orvosi gázok Gyógyszer-hatóanyagok Radioaktív gyógyszerek Speciális tevékenységek, amelyekre gyógyszergyártási engedély kérhető, pl. Aqua destillata Klinikai vizsgálati készítmény Antibiotikum-tartalmú gyógyszer Citosztatikum-tartalmú gyógyszer Hormontartalmú gyógyszer Homeopátiás gyógyszer Gyógyszerhatóanyagok Steril hatóanyagok Gyógyszeranyagok és/vagy készítmények csomagolása (ismét az előzőek szerinti bontásban, pl. hormontartalmú ) Állati/növényi drogok csomagolása Gyógyszerek átcímkézése Gyógyszergyártási engedély szükséges: nem az EGT-ből, illetve az Európai Közösséggel vagy az Európai Unióval megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT-megállapodásban részes államéval azonos jogállást nem élvező államból (a továbbiakban: harmadik ország) történő importjához, illetve kizárólag exportra történő előállításához. Az engedély kiadásának feltételei: A helyes gyártási gyakorlatnak (Good Manufacturing Practice, GMP) való megfelelés, külön jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételek 85

86 felelősségbiztosítási szerződés (technológiai folyamatok által okozott kár) Hány fő dolgozik, végzettségük Biztosított-e az állandó orvosi felügyelet Ki a gyártás és a minőségbiztosítás vezetője, képzettségük Van-e minőségellenőrző labor A gyártóhely címe, helyszínrajza 3. A Meghatalmazott személy Feladat/felelősségi kör: a gyógyszergyártási engedély jogosultja által foglalkoztatott olyan személy, aki a gyártott tételek minőségének értékelése után azok felszabadításáért, valamint - működési területén - a gyógyszerészi minőségbiztosításért felelős; folyamatosan rendelkezésre álljon legalább 1 Ki lehet: 39/2004, (IV. 26.) ESzCsM rendelet a gyógyszerek minőségbiztosítása érdekében meghatalmazott személy képesítési feltételeiről A meghatalmazott személy gondoskodik arról, hogy a gyógyszerkészítmények minden gyártási tételét a hatályos jogszabályokban előírtaknak megfelelően és a forgalomba hozatali engedély követelményeivel összhangban gyártsák és ellenőrizzék, bizonylattal igazolja, hogy mindegyik gyártási tétel megfelel az előírtaknak, gondoskodik az egyes műveletek végrehajtásának megfelelő dokumentáció naprakész vezetéséről, megőrzéséről a gyártási tétel lejárati idejét követő 1 évig, de legalább a gyártástétel felszabadítását követő öt évig kérésre ezt az ellenőrzésre jogosult hatóságok képviselőinek rendelkezésére bocsátja. A meghatalmazott személy képzettsége: Az EU nyomán élesen meg kell különböztetni a gyógyszerkészítmények gyártását képzési követelmények: megfelelő egyetemi végzettségű: olyan gyógyszerész, vagy orvos, vagy vegyész(mérnök), vagy gyógyszerkémikus, vagy biológus, aki vagy a diploma megszerzésekor, vagy később elméleti és gyakorlatban részesült az alábbi alaptárgyakból: gyógyszerészi oktatás tárgyainak felsorolása analitikai jártasság: igazolnia kell, hogy legalább 2 éves gyakorlati tapasztalatot szerzett egy vagy több gyógyszergyártási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnél a gyógyszerek és gyógyszeranyagok minőségi és mennyiségi analízisében, továbbá a gyógyszerek minőségének biztosításához szükséges vizsgálatokban és ellenőrzésében. 5 éves képzés esetén elég 1 év 6 éves esetén 0,5 év a gyógyszer-hatóanyagok gyártásától, 86

87 itt a meghatalmazott személy képzettségére csak annyi a követelmény, hogy megfelelő legyen pl. szintézis: vegyészmérnök, biotechnológia: biológus, stb. A meghatalmazott személyt Magyarországon az OGYI név szerint, határozattal hagyja jóvá! Ezért a gyógyszergyártási engedély jogosultjának be kell jelenteni jóváhagyásra a meghatalmazott személyt az OGYI-hoz 4. A gyógyszerészeti minőségbiztosítás és a GMP A gyógyszerészeti minőségbiztosítás azon megtervezett és megszervezett munkák összessége, amelyek betartásával biztosítható, hogy a gyógyszerek és vizsgálati gyógyszerek a tervezett felhasználásuknak megfelelő minőségűek legyenek; Helyes gyártási gyakorlat a minőségbiztosítás azon része, amely biztosítja, hogy a termékek előállítása és ellenőrzése folyamatosan a tervezett felhasználásuknak megfelelő minőségi normákkal összhangban történjen. Célja: minden gyártott tétel azonos minőségű legyen az elfogadott ingadozásokon belül, s ez ne a gyártása utáni minőség-vizsgálatból derüljön ki. Mire terjed ki: az előállításra plusz a minőségellenőrzésre. A GMP rövid jogi szövege a rendelet 1. sz. melléklete, teljes hatályos szövegét az EU-szöveg alapján az OGYÉI honlapján megjelenteti. A GMP felépítése I. fő fejezet: készítmények II. fő fejezet: hatóanyagok Ezen belül: 1. Minőségirányítás 2. Személyzet létszám, tapasztalat, képesítés, munkaköri leírás, organogram, folyamatos továbbképzés, higiénés program 3.Helyiségek, berendezések műveleteknek megfelelő elhelyezés, tervezés, felépítés, kialakítás, karbantartás hiba valószínűsége a lehető legkisebb legyen, szennyeződés, keresztszennyeződés elkerülhetők Karbantartás, tisztítás kvalifikálás 4. Dokumentáció világos, egyértelmű, hibátlan, naprakész módosítások nyomon követhetősége, gyártási tételek lejárati idejét követően egy évig kell megőrizni, 5. Gyártás előre meghatározott utasításoknak és eljárásoknak, valamint a helyes gyártási gyakorlatnak megfelelően minden eltérését és minden termékhibát dokumentálni kell, és alaposan ki kell vizsgálni. keresztszennyeződés és a keveredések elkerülése érdekében megfelelő műszaki és szervezési intézkedéseket kell tenni lényeges szakszokat, módosítást vagy az új gyártási eljárást validálni 87

88 6. Minőség-ellenőrzés megfelelő képesítésekkel rendelkező és a termeléstől független személy vezetése alatt álló minőségellenőrző részleg (kialakít, fenntart vagy szerződik) 7.Szerződésen alapuló (alvállalkozók által végzett) munka megbízott betartja a helyes gyártási gyakorlat alapelveit és iránymutatásait, és aláveti magát az illetékes hatóságok által az e rendelet szerint végzett ellenőrzéseknek. 8. Panaszok, forgalomból való kivonás és vészhelyzeti kódfeltörés minden hibára vonatkozó panaszt rögzít, kivizsgál, tájékoztat 9. Önellenőrzés helyes gyártási gyakorlat végrehajtásának és betartásának ellenőrzése, valamint az esetlegesen szükséges helyesbítő intézkedések javaslása érdekében önellenőrzésről és helyesbítő intézkedésekről nyilvántartást vezet 10. Kiegészítő szabályok (pl. steril gyártás, hatóanyagok gyártása, orvosi gázok, vérkészítmények gyártásának speciális szabályai, stb.) 5. A gyógyszergyártási engedély jogosultjának további feladatai A gyógyszergyártási engedély jogosultja gondoskodik: az általa forgalmazott gyógyszerek minőségellenőrzéséről/minőségtanúsításáról + számítógépes rsz.minőségvizsgálatához szükséges laboratórium biztosításáról, forgalomból való kivonásának és lefoglalásának végrehajtásáról; Kötelező nyilvántartások vezetéséről + gyógyszergyártási tételből legalább 2 minta felhaszn. hi.-t követő 1 évig megőrzés; nem megfelelőnek ítélt gyógyszer hibájának és gyártási számának bejelentése az engedélyező hatóság számára; forg. hoz. eng. nem megfelelő minőségű gyógyszer forgalmazásának leállításáról és a minőségi hibának jelentése a hatóság számára; kiszállított gyógyszer forgalomból való kivonásának elrendelését követően a gyógyszer gyártási tétele összegyűjtése; selejt megsemmisítéséről és ennek nyilvántartásáról Gyógyszerkészítmények gyártása során a gyógyszergyártási engedély jogosultja továbbá betartja a gyógyszerekre, hatóanyagokra és segédanyagokra vonatkozó GMP-t, lehetővé teszi a meghatalmazott személy feladatainak ellátását; biztosítja a gyártáshoz és minőség-ellenőrzéshez szükséges személyzetet; garantálja, hogy a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszereket a hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően értékesíti; minőségi jelentést küld az OGYI-nak; a gyógyszer gyártásával összefüggő minőségi kifogásokról negyedévente tájékoztatja az OGYI-t, a NAV-ot és a forg.hoz. eng. jogosultját, amennyiben tudomására jut, hogy a gyártási engedélyének hatálya alá 88

89 tartozó gyógyszereket hamisítják vagy feltehetően hamisítják, függetlenül a gyógyszer forgalmazásának formájától; ellenőrzi, hogy azokat (gyártók, importőrök, forgalmazók), akiktől a hatóanyagokat beszerzi, a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál bejegyezték-e; a hatóanyagok és segédanyagok eredetiségét és minőségét. 6. Gyógyszerhatóanyagok gyártása Nagyon röviden térjünk itt ki a gyógyszer-hatóanyagok gyártására vonatkozó szabályokra: Mo. -n székhellyel, vagy telephellyel rendelkező importőrei, gyártói és forgalmazói adatokat legkésőbb tevékenységük tervezett megkezdése előtt 60 nappal be kell jelenteniük a OGYÉI részére. Amennyiben a OGYÉI szükségesnek tartja, bejelentés kézhezvételét követő 15 napon belül értesíti a kérelmezőt arról, hogy ellenőrzést kíván lefolytatni. ebben az esetben a tevékenység nem kezdhető meg addig, amíg azt az OGYÉI nem engedélyezi. OGYÉI a regisztrációt követően a bejelentett adatokat rögzíti az Európai Gyógyszerügynökség által működtetett uniós adatbázisban EudraGMDP, adatokban bekövetkezett változások legalább évente (a regisztráció időpontjától számolva) egyszer bejelenteni ha nem történt változás, erről nyilatkozni a gyógyszer-hatóanyag regisztráció a tevékenységet nem minősíti, = nem tekinthető egyenértékűnek a sikeres GMP inspekció alapján kiállított gyártási engedéllyel, vagy GMP igazolással A gyógyszer-hatóanyag gyártók a GMP igazolás iránti igényüket a GMP bizonylat kiállítására vonatkozó fejezet alapján kérelmezhetik. 7. A gyógyszergyártás hatósági felügyelete Az OGYÉI gyártásellenőre inspektor jogosult minden engedélyeshez belépni, ellenőrizni, mintát venni Jegyzőkönyv Kérésre bizonylat az ellenőrzés tényéről és eredményéről A gyártók helyszíni ellenőrzését az OGYÉI végzi. Mikor kerül sor ellenőrzésre? az engedély kiadása előtt rendszeresen (legalább 2 évente) gyanú esetén pl. minőséghibás tétel kerül forgalomba Ha az OGYÉI megállapítja a rendelet megsértését, határozattal elrendeli a jogsértés megszüntetését vagy megtiltja a jogsértő magatartás folytatását (adott gyártást!) vagy 89

90 kivonja a tételeket a forgalomból. Ha nincs javító intézkedés: a teljes gyártási engedélyt visszavonhatja 8. A gyógyszergyártás-ellenőrzés: nemzetközi EU: a gyártásellenőrök ( inspektorok ) a Közösség nevében ellenőriznek odahaza harmadik országban (azaz egymás ellenőrzéseit kölcsönösen elfogadják) Gyógyszerfelügyeleti Együttműködés (Pharmaceutical Inspection Cooperation Scheme, PIC-S) közös képzés, szemináriumok, irányelvek korábban Gyógyszerfelügyeleti Egyezmény Pharmaceutical Inspection Convention PIC A gyógyszergyártási folyamat egyes lépéseit foglalja össze az alábbi összefoglaló ábra: 25. ábra: A gyógyszergyártás felügyelete 90

91 VII. A gyógyszernagykereskedelem szabályozása, gyógyszer export-, import, párhuzamos import fogalma, szabályozásuk 1. Gyógyszernagykereskedelem Vonatkozó jogszabályok: Gyógyszertörvény 53/2004. (VI. 2.) ESzCsM rendelet A gyógyszer-nagykereskedelem: engedély kell, fontos, hogy nem elegendő a cégbejegyzés ; gyógyszer-nagykereskedelmet csak az a gazdálkodó szervezet folytathat, amelynek erre a gyógyszertörvény szerint az OGYÉI engedélyt adott! Sokkal több vállalkozás cégbírósági bejegyzésében szerepel a gyógyszernagykereskedelem ( hátha a jövőben ), mint amelyeknek valóban van gyógyszernagykereskedelmi engedélye! 1.1 Alapfogalmak, definíciók gyógyszernagykereskedelem: a beszerzett gyógyszer viszonteladónak történő értékesítése, ideértve a gyógyszerek raktározásával, szállításával, EGTmegállapodásban részes tagállamból történő behozatalával, vagy kivitelével és nem e térség országaiba irányuló kivitelével kapcsolatos valamennyi tevékenységet, melynek eredményeképpen a gyógyszer az előállítótól a lakossági gyógyszerellátóhoz eljut. Miért kellett hangsúlyozni, hogy csak EGT-tagállamból való gyógyszerbehozatal minősül gyógyszer-nagykereskedelemnek? Mert a harmadik országból való behozatalhoz gyógyszergyártási engedély kell (tételfelszabadítás!) felelős személy (Responsible Person): a gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultja által foglalkoztatott olyan személy, aki a gyógyszerek nagykereskedelmi felszabadításáért, valamint - működési területén - a gyógyszerészi minőségbiztosításért felelős. az lehet, aki a meghatalmazott személyre vonatkozó feltételeknek megfelel + igazolnia kell, hogy legalább 1 éves gyakorlati tapasztalatot szerzett egy vagy több gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnél a gyógyszerek és gyógyszeranyagok minőségbiztosításában orvosi gázok esetén felelős személy lehet az a vegyészi vagy vegyészmérnöki végzettségű személy is, aki. elméleti és gyakorlati képzésben nem részesült. felszabadítás: Az a tevékenység, amely során a gyógyszer minőségét a gyógyszergyár meghatalmazott személye által kiadott felszabadítási gyógyszeranyag esetében minőségi bizonylat alapján a gyógyszer-nagykereskedő felelős személye értékelte és megállapította, hogy a termék az előírt minőségnek és a forgalomba hozatali engedélynek megfelel Gyógyszerközvetítés: a gyógyszer-nagykereskedelem kivételével a gyógyszerek értékesítésével vagy beszerzésével kapcsolatos bármely tevékenység, amely nem jár a gyógyszer fizikai kezelésével, s amely másik jogi vagy természetes személy nevében folytatott és független tárgyalás formájában valósul meg 91

92 Gyógyszerközvetítő: ilyennel foglalkozó természetes vagy jogi személy; csak olyan gyógyszert közvetíthet, aminek az EGT-ben forgalomba hozatali engedélye van! A bróker (gyógyszerközvetítő) működése köteles meggyőződni, hogy a gyógyszer gyártójának valóban van gyártási engedélye, ami vonatkozik a szóban forgó gyógyszerre is székhelye/lakcíme az EU területén van szerepel a gyógyszerközvetítők hatósági névsorában! 1.2 A gyógyszernagykereskedelmi engedély Mire lehet kérni gyógyszer-nagykereskedelmi engedélyt? A rendelet mellékletében van meghatározva, lehet egyes gyógyszercsoportokra szűkíteni pl. forgalomba hozatalra engedélyezett (allo- és/vagy homeopátiás, és/vagy radiofarmakon) gyógyszeranyagok és/vagy drogok orvosi gázok Ph. Hg. és FoNo galenikumok Személyi feltétel: felelős személy (Responsible Person): (gyógyszerraktár teljes üzemideje alatt minden telephelyen legalább 1; jelen van minden gyógyszerszállítmány érkezésekor) Személyesen végzi, ill. felügyeli a felszabadítást, a tárolást az organoleptikus vizsgálatot, a tájékoztató vizsgálatot, a sérült csomagolási egységek elkülönítését A gyógyszer-nagykereskedelmi engedélyt az OGYÉI adja alapja a GDP (Good Distribution Practice, helyes forgalmazási gyakorlat, GMP vonatkozó része), OGYÉI előzetes helyszíni ellenőrzése az eljárásnak határideje van (Gyógyszertörvény!) hasonlóan folyik, mint a gyógyszergyártási engedély kiadása! adatok itt is EU-szintű adatbázisba kerülnek! Kábítószer és pszichotróp anyag gyógyszerrel való nagykereskedelemhez ezekre vonatkozó külön engedély kell! (lásd később) 1.3 A gyógyszernagykereskedelem folyamata: beszerzés, raktározás, felszabadítás, szállítás Kitől vásárolhat gyógyszert a nagykereskedő? Olyan gazdálkodó szervezettől, amely rendelkezik az adott gyógyszer gyártására (is) vonatkozó gyógyszergyártási engedéllyel vagy gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel 92

93 vagy EGT-tagállamon kívülről való behozatal esetén gyógyszer gyártási tételének felszabadítására vonatkozó gyógyszergyártási engedéllyel A gyógyszer-nagykereskedő köteles: ha gyártól/importőrtől szerzi be a gyógyszert: köteles meggyőződni, hogy van gyártási engedélye ha másik nagykereskedőtől: van-e ilyen engedélye betartja-e a GDP-t ha közvetítő (bróker) révén: az regisztrált-e Gyógyszer-nagykereskedő gyógyszertártól gyógyszert nem vásárolhat, legföljebb visszavehet (szállítási reklamációt ide nem értve) csak akkor vehet (vissza) gyógyszertártól ha igazoltan ő szállította; kivétel: ha a gyógyszertár csődeljárás alatt áll, bármilyen igazoltan valamelyik gyógyszer-nagykereskedő által oda szállított gyógyszert vissza vehet Kinek adhat el gyógyszer-nagykereskedő gyógyszert? Gyógyszertárnak Másik gyógyszer-nagyker.-nek A lakosságnak - az orvosi oxigén és CAPD oldat kivételével - nem! A nagykereskedő köteles a kiszállított tételekkel Minőségi (gyógyszeranyag) vagy felszabadítási (készítmény) bizonylatot adni + Olyan dokumentumot is adni, ami tartalmazza a következőket: a kiszállítás kelte, a gyógyszer adatai, mennyisége, a nagykereskedő neve, címe. A minőségi bizonylatnak megfelelő alakisággal kell rendelkezni: a felelős személy aláírása, bélyegző, keltezés; hitelesen tanúsítja, hogy a gyógyszeranyag milyen minőségi követelményeknek (pl. gyógyszerkönyv) felel meg, és számszerűen tartalmazza legalább a mennyiségi vizsgálatok eredményét. A nagykereskedő feladatai: A forgalmazott gyógyszer minőségellenőrzése ill. minőség-tanúsítása a megrendelő számára szakmai információ biztosítása minőségi hiba (gyanúja) jelentése az OGYI-hoz statisztikai adatszolgáltatások Az OGYÉI engedélyezheti kérelemre, minőségi hibás gyógyszerkészítmény és gyógyszerhatóanyag, valamint nem a Magyar (Európai), hanem más Gyógyszerkönyv minősége szerint szállított gyógyszeranyag forgalomba hozatalát kérelemre, ú.n. alaki hibás gyógyszerkészítmény forgalomba hozatalát = ha a címke vagy a betegtájékoztató nem azonos a forgalomba hozatali engedélyben /módosításában/ rögzítettel) 93

94 A gyűjtőcsomagoláson a nagykereskedő jelzésének szerepelnie kell, a gyógyszer származása azonosítható maradjon (nem takarhatja el az eredeti adatokat!) A gyógyszer-nagykereskedő speciális feladata: Együttműködik az Állami Katasztrófa és Védelmi Készlet kezelőjével* az Állami Egészségügyi Tartalék állagmegóvó cseréjében (igazolt költségeit megtérítik) a Tartalékban tárolt gyógyszereket amikor azok lejárati idejük kb. feléhez értek köteles újakkal lecserélni az így átvett gyógyszert a nagykereskedő még értékesíteni tudja, az állami egészségügyi tartalékra viszont nem kell 5 évenként horribilis pénzt költeni a gyógyszerek lejárata miatt! A gyógyszer-nagykereskedő feladata még olyan készletgazdálkodási rendszer működtetése, amivel ki tudja elégíteni az igényeket OGYÉI ellenőrzi! nagykereskedő ha nem tud szállítani - csak akkor mentesül, ha bizonyítja a megrendelést, s hogy a gyártó nem szállított Ha a beszerzés akadálya veszélyezteti a hazai megrendelések kielégítését, haladéktalanul tájékoztatnia kell az OGYI-t Amennyiben a nagykereskedő szünetelteti a tevékenységét: azt legfeljebb 1 évig teheti meg erről az időtartam megjelölésével az OGYÉI-t legalább 30 nappal előbb értesítenie kell, Ha újra kezdi működését: erről ugyanilyen értesítés legalább 30 nappal előbb Mit tartalmaz a GDP? (2. sz. mell. az 53/2004. (VI. 2.) ESzCsM rendelethez A gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi tevékenység szakmai feltételei) A helyes nagykereskedelmi gyakorlat a gyógyszerészeti minőségbiztosításnak az a része, amelynek révén biztosítható, hogy a gyógyszereket a forgalmazásra való gyártói felszabadítást követően, a kereskedelmi forgalomban, részletesen dokumentált módon úgy kezeljék, (ellenőrizzék, szállítsák, raktározzák), hogy azok az eredeti minőségüket a lejárati idejük végéig megőrizhessék, ezáltal megfeleljenek a forgalomba hozatali engedélyben foglalt követelményeknek és alkalmasak legyenek a felhasználás céljára. Részei: Áruátvétel, átvevő, mintavételező, vizsgáló, csomagoló, árukiadó megfelelő helyszínek Időjárás, csomagolás stb. Tárolás Jogszabály szerinti csoportosítás, ellenőrzés, Tárolóhelyek tisztasága 94

95 Lejárati időn túli, sérült, minőségi hibás, karantén Elektronikus nyilvántartás Szétmérés Vizsgálatok gyógyszeranyagok tájékoztató vizsgálata (vagy külföldi Ph. szerinti azonosítása, ha az OGYI engedélyt adott a külföldi gyógyszerkönyv szerinti beszerzésre) Gyógyszerkészítmények organoleptikusan átnéz minden tételt (ellenőrzi a címke és a betegtájékoztató alakiságát is!) A működő gyógyszer-nagykereskedőket az OGYÉI ellenőrzi, mind a GDP-re, mind az ellátás folyamatosságára való tekintettel. 2. Gyógyszer importja, exportja, párhuzamos kereskedelem 2.1 A gyógyszer export és importhoz kapcsolódó alapismeretek Definíciók: Gyógyszerimport: az EGT tagállamán kívül gyártott gyógyszer behozatala; ehhez (a gyógyszer re-analízise és felszabadítása szükséges!), amihez gyógyszergyártási engedély kell! Gyógyszerexport: u.az kifelé, nem-egt tagállamba( harmadik ország ); e fogalmak az EGT-n belül nem értelmezhetők! Nem-EGT-tagállam onnan import: a NAV meggyőződik arról, hogy az importőrnek van-e gyógyszergyártási engedélye oda export: a NAV meggyőződik arról, hogy az exportőrnek van-e gyógyszergyártási engedélye Mindkét esetben ezt az OGYÉI igazolja! 2.2 Párhuzamos kereskedelem A párhuzamos import tartalma: a gyógyszer beszerzése olyan EGT-tagállamban, ahol szintén van forgalomba hozatali engedélye; ezután ugyanaz, mint a gyógyszernagykereskedelem fogalma! Ugyanaz a gyógyszer engedélyezett itthon is és más EU-tagállamban is, a forgalomba hozatali engedély jogosultja mindkét államban forgalmazza (más áron). Hazai gyógyszer-nagykereskedő megveheti magyarországi forgalmazás céljára tőle idehaza de a másik tagállamban is egy ottani gyógyszer-nagykereskedőtől (ez utóbbi akkor éri meg, ha ott olcsóbb!) 95

96 26. ábra: Példa a párhuzamos import tevékenység lépéseire Párhuzamos importőr nem azonos a gyógyszer forgalomba hozatali engedélye jogosultjával vagy az ez által megbízottal, gyógyszer-nagykereskedelmi engedélye van az OGYÉI-től külön párhuzamos import-engedélye is van az adott gyógyszerre, Párhuzamos kereskedelem centralizáltan engedélyezett gyógyszer esetében: Az engedélyt ekkor nem az OGYÉI, hanem az Európai Gyógyszer-ügynökség (EMA) adja! (Minden tagállam esetében!) Ha Magyarországon végzik az átcsomagolást akkor az átcsomagolást végzőnek gyógyszergyártási engedéllyel kell rendelkeznie (lehet szerződéses is)! Ha nem Magyarországon végzik, be kell mutatni az átcsomagoló cég adott EGTtagállamban kiadott GMP-bizonylatát! Nem-EGT-tagállamban nem szabad átcsomagolni! Párhuzamos import-kérelem tartalma: a kérelmező adatai a gyógyszer(ek) adatai ide értve a származási tagállamot is a kiváltandó gyógyszer adatai a behozandó gyógyszer betegtájékoztatója és címkeszövege a származási tagállamban és magyarul 96

97 a behozandó gyógyszer legkisebb csomagolási egységéből minta nyilatkozat, hogy a származási országból származó módosításokat, minőségi hibajelzéseket az OGYÉI-hoz továbbítja Az engedély megadása Ha a kérelem teljes OGYÉI 30 napon belül dönt Ha a kérelem hiányos OGYÉI 8 napon belül hiánypótlásra visszaadja Az OGYÉI azt vizsgálja, hogy a hazai és a behozni akart gyógyszer azonose, vagy egymás változatai a terápia során azonosan alkalmazható, az eltérés nem jelent egészségügyi veszélyt (szín, kopási-törési szilárdság, segédanyagösszetétel) Az OGYÉI megkeresheti a származási ország gyógyszerhatóságát A párhuzamos importőrnek a forgalomba hozatali engedély hazai jogosultját a behozatal előtt 30 nappal értesítenie kell a behozatali szándékáról (lehetőség az árról való döntésre) A gyógyszereken speciális szám van, pl. OGYI-PI-0051/1 (az OGYÉI honlapján: a GYÓGYSZERINFORMÁCIÓ - Listák között) Összefoglalás: a gyógyszernagykereskedelem folyamata: 27. ábra: A gyógyszernagykereskedelmi tevékenység szabályozása 97

98 VIII. A gyógyszerellátás szerkezete A fejezetben áttekintjük a gyógyszerellátást végző egészségügyi szolgáltatók (gyógyszertárak) létesítési és működési feltételeit; a személyi és tárgyi feltétele, a felelősségi kötelezettségeket valamint a gyógyszertáron kívüli gyógyszerértékesítés speciális kritériumait. Vonatkozó jogszabályok: Egészségügyi törvény Gyógyszertörvény Gyógyszergazdaságossági törvény 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról (melléklete) P A gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazását elősegítő elektronikus információs rendszer minősítéséről 1. Általános gyógyszertár létesítési és működési szabályok: engedélyezés és felügyelet Definíciók: Gyógyszerellátás: azon tevékenységek összessége, amely magába foglalja a gyártást, az előállítást, a tárolást és a forgalmazást és amelynek eredményeként a gyógyszer a közvetlen felhasználóhoz eljut. közvetlen lakossági gyógyszerellátás: eü -i szolgáltatási tevékenységek összessége, amelyek során a gyógyszertár a gyógyszert beszerzi, készletezi, kiszolgáltatja és az alkalmazásával összefüggő szakmai információt közvetlenül vagy házhoz szállítás útján közvetetten, a lakosság részére biztosítja, továbbá az interneten igényelt gyógyszerek kiszolgáltatása; közforgalmú gyógyszertár: a lakosság közvetlen és teljes körű gyógyszerellátását biztosító olyan egészségügyi intézmény, amely a teljes körű gyógyszerellátás keretében magisztrális gyógyszerkészítést is végez; fiókgyógyszertár: a közforgalmú gyógyszertár részeként működő, de azzal nem azonos telephelyű, vagy mozgó egységként működtetett, a lakosság közvetlen gyógyszerellátását biztosító egészségügyi intézmény; intézeti gyógyszertár: a fekvőbetegellátást végző intézmény részeként működő, annak teljes körű gyógyszerellátását végző egészségügyi intézmény, mely szaktevékenységként közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatokat is végezhet; kézigyógyszertár: a háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban: háziorvos) gyógyító munkájához szükséges, a gyógyszerek meghatározott körét szolgáltató ellátási forma; 98

99 személyes gyógyszertár működtetési jog: szakmai gyakorlattal rendelkező gyógyszerész részére, adott közforgalmú gyógyszertár vezetésére és működtetésére szóló engedély 1.1 Gyógyszertárak létesítésének folyamata: kérelem engedélyezés Gyógyszertárak létesítése és működtetése kérelem benyújtása: A Gyógyszertörvény értelmében új gyógyszertár csak létesítési engedély és működési engedély alapján működtethető. Az engedélyezés írásbeli kérelemmel indul, amely tartalmazza az új gyógyszertár: típusát, pontos címét, megnyitásának tervezett időpontját, tervezett szolgálati rendjét, forgalmazási körét. A kérelemhez csatolni kell: fiókgyógyszertár esetén a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a fiókgyógyszertárat o egész évben vagy meghatározott időszakban (idényben) kívánja működtetni, o épületben vagy mozgó egységként kívánja működtetni, o a gyógyszertár műszaki tervdokumentációját Hol létesíthető új közforgalmú gyógyszertár? Ahol közforgalmú gyógyszertár vagy fiókgyógyszertár nem működik: egészségügyi államigazgatási szerv új közforgalmú gyógyszertár létesítésére akkor ír ki hivatalból pályázatot, ha a település lakosainak száma legalább 4500 fő; ahol már működik közforgalmú gyógyszertár, új közforgalmú gyógyszertár létesítésére az egészségügyi államigazgatási szerv akkor írhat ki pályázatot, ha új gyógyszertárral együtt számított valamennyi közforgalmú gyógyszertárra átlagosan lélekszámot meghaladó településen és az lélekszámot meghaladó fővárosi kerületekben legalább 4000, egyéb településen és egyéb fővárosi kerületekben legalább 4500 lakos jut, és a meglévő közforgalmú gyógyszertárak bejárata és az új közforgalmú gyógyszertár bejárata között lélekszámot meghaladó városokban és az lélekszámot meghaladó fővárosi kerületekben legalább 250 méter, egyéb településeken és egyéb fővárosi kerületekben legalább 300 méter távolság van. A meglévő és az újonnan létesített közforgalmú gyógyszertárak közötti legkisebb távolságon, a közúton vagy közterületen történő megközelítéshez szükséges legrövidebb utat kell érteni. Közforgalmú gyógyszertár működését akkor lehet engedélyezni, ha hetenként legalább 30 óra nyitvatartást vállal (ebbe beleszámít a fiókgyógyszertára(i) működése is). A fiókgyógyszertár létesítése 99

100 Azon a településen, ahol közforgalmú vagy fiókgyógyszertár nem működik, kérelemre fiókgyógyszertár létesítését és működtetését engedélyezi az egészségügyi államigazgatási szerv: legközelebb eső közforgalmú gyógyszertárat működtető kaphat engedélyt közforgalmú gyógyszertárat működtetőnek 3-nál több fiókgyógyszertár működtetése nem engedélyezhető (3 ból 1 működtethető mozgó egységként) A fiókgyógyszertár annak a közforgalmú gyógyszertárnak a telephelye, amelyre nézve a létesítését engedélyezték A legújabb szabályozás szerint fiókgyógyszertár működési engedélyt kaphat olyan településen is, ahol már működik közforgalmú gyógyszertár, ha a települési önkormányzat ezt pozitívan véleményezi és a közforgalmú gyógyszertártól legalább 1000 m távolságra van. Kézigyógyszertár működése Ahol közforgalmú vagy fiókgyógyszertár nem működik, a háziorvos kérelmére: kérelmező személyéhez kötött; arra a földrajzi területre engedélyezhető, ahol a háziorvos a tevékenységét folytatja, feltéve, hogy a településen közforgalmú gyógyszertár vagy fiókgyógyszertár - az év egy meghatározott naptári időszakában - nem működik Ha közforgalmú gyógyszertár vagy fiókgyógyszertár működtetését engedélyezik, ezek megnyitása napjával a kézigyógyszertár működtetésre vonatkozó engedély módosításáról, illetve visszavonásáról intézkedni kell. Gyógyszereket csak közforgalmú gyógyszertárból lehet beszerezni elsősorban a háziorvos működési engedélyében megjelölt telephelyhez legközelebb található közforgalmú gyógyszertárral köthető megállapodás. 1 közforgalmú gyógyszertár legfeljebb 4 kézigyógyszertár ellátására köthet megállapodást. A háziorvos a kézigyógyszertárból csak a nyilvántartásában szereplő beteg részére és csak az általa rendelt gyógyszert szolgáltathatja ki Intézeti gyógyszertár működése: Intézeti gyógyszertárat fekvőbetegellátást végző intézmény létesíthet és működtethet. Engedélyt az egészségügyi államigazgatási szerv adja meg a fekvőbetegellátást végző intézmény kérelmére. Fekvőbeteg-ellátást végző intézményben történő felhasználásra és közvetlen lakossági gyógyszerellátás céljából szolgáltathat ki gyógyszert. Köteles biztosítani az intézeti és a közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatok elkülönítését szolgáló feltételeket. A gyógyszertár működésének engedélyezése A gyógyszertár működéséhez szükséges az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott létesítési és működési engedély, közforgalmú gyógyszertár esetén személyi joggal rendelkező gyógyszerész, felelősségbiztosítás, és gyógyszertár a miniszteri rendeletben, az építészeti követelményekre, berendezésre és felszerelésre, valamint a személyi feltételekre meghatározott feltételeknek megfeleljen. 100

101 A működési engedély tartalmazza: működtető nevét, székhelyét, képviselőjének nevét, elérhetőségét; személyi joggal rendelkező gyógyszerész nevét; gyógyszertár megnevezését, pontos címét; gyógyszertár szolgálati rendjét; gyógyszertár forgalmazási körét; fiók- és kézigyógyszertár esetén + az ellátó közforgalmú gyógyszertár nevét és pontos címét; mozgó egységként működtetett fiókgyógyszertár esetén + a mozgó egység működtetését kérő közforgalmú gyógyszertár székhelye szerinti megyehatáron belül ellátható települések körét; intézeti gyógyszertár esetén az intézeti vezető főgyógyszerész nevét. 1.2 A gyógyszertárak vezetése Gyógyszertárat - a kézigyógyszertár kivételével - csak gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerész vezethet. A gyógyszertár vezetésére az a gyógyszerész jogosult, aki magyar egyetemen gyógyszerész diplomát szerzett, vagy külföldi egyetemen szerzett gyógyszerészi diplomáját o honosították vagy o egyenértékűvé nyilvánították, illetve o elismerték, a gyógyszerészek működési nyilvántartása alapján önállóan folytathat tevékenységet. a miniszter által meghatározott szakgyógyszerészi képesítés A közforgalmú gyógyszertárat - ha e törvény másként nem rendelkezik - személyi joggal rendelkező gyógyszerész vezeti. Személyes gyógyszertár működtetési jog Közforgalmú gyógyszertárat működtetni csak az egészségügyi államigazgatási szerv által engedélyezett személyi jogos gyógyszerész szakmai vezetése mellett lehet. A személyi jog engedélyezését a jogszabályi feltételeket teljesítő gyógyszerész kérelmezheti. A személyi jogot az egészségügyi államigazgatási szerv adja ki, amely adott közforgalmú gyógyszertár vezetésére és működtetésére jogosít. Személyi jog annak a gyógyszerésznek engedélyezhető, aki: EGT-tagállam területén működő közforgalmú, fiók- vagy intézeti gyógyszertárban a gyógyszerészi diploma megszerzését követően legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett, tevékenység megszűnésétől 3 év még nem telt el, szakgyógyszerészi képesítés. Szakmai gyakorlatba beszámítható legfeljebb 3 év annak a gyógyszerésznek, aki gyógyszerészettel összefüggő tudományos, oktatási, vagy közigazgatási; gyógyszergyártási, gyógyszer-kereskedelmi, vagy 101

102 az Európai Unió tagállamán, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államon kívüli ország gyógyszertárában gyógyszerészi tevékenységet folytatott, és e tevékenység megszűnésétől három év még nem telt el. A személyi jog visszavonása: a személyi jog jogosultja közforgalmú gyógyszertárat vezet és 2 x hatósági vezetőt kellett kirendelni az egészségügyi államigazgatási szerv ismételt figyelmeztetése ellenére a közforgalmú gyógyszertárat nem személyesen vezeti, büntetett előéletűvé válik, vagy a személyi jog jogosultját jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, vagy a gyógyszerész foglalkozástól eltiltás hatálya alá kerül, személyi joggal rendelkező gyógyszerész, vagy a gyógyszertárban dolgozó más személy szabályokat ismételten megsérti, csődbűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélik, gyógyszerek forgalmazására, készletben tartására és kiadására vonatkozó jogszabályok ismételt és súlyos megsértése miatt kerül visszavonásra a létesítési és működési engedély. A személyi jog megszűnik, ha a személyi jog jogosultja arról lemondott, a lemondás egészségügyi államigazgatási szervvel történt közlése napján, meghalt, a halála napján, személyi jogot átruházza, az átruházást engedélyező határozat jogerőre emelkedése napján; személyi jogot visszavonó határozat esetén a határozat jogerőre emelkedés napján; A személyi jog visszavonásáról az egészségügyi államigazgatási szerv dönt. A gyógyszertár vezetője (odatartozó fiókgyógyszertár kivételével): csak egy gyógyszertárat vezethet, felelős a gyógyszertárban - ideértve a közforgalmú gyógyszertárhoz tartozó fiókgyógyszertárakat is - folyó szakmai munka felügyeletéért. A vezetést nem adhatja át, kivéve- személyi joggal rendelkező más gyógyszerésznek, felelős vezetőnek (ha nem tudja ellátni, köteles gondoskodni) egészségügyi államigazgatási szervnek be kell jelenteni, 60 napon túl pedig annak engedélye kell, hatósági vezető kirendelése esetén. A felelős vezető akkor kerül kinevezésre, ha a személyi jogos önhibáján kívül nem tudja ellátni a gyógyszertár vezetését; maximum 12 hónapra engedélyezhető. Az egészségügyi államigazgatási szerv a közforgalmú gyógyszertár vezetésére hatósági vezetőt rendelhet ki, ha a település gyógyszerellátását kizárólag egy közforgalmú gyógyszertár biztosítja és a személyi jog megszűnt - 6 hónapon belül kérelmet nem nyújtottak be, vagy 102

103 személyi jogról való lemondás írásbeli bejelentése után a bejelentéstől számított 6 hónapon belül személyi joggal rendelkező gyógyszerészt a működtető nem jelentett be, vagy személyi jog jogosultja vagy a felelős vezető lemondás nélkül, neki felróható okból a közforgalmú gyógyszertár vezetését megszüntette, vagy személyi jog jogosultja a működés szakmai szabályait, különösen gyógyszerek készletben tartására, a szolgálati rendre vonatkozó rendelkezéseket súlyosan megsérti. Hatósági vezetőnek gyógyszertár vezetésére jogosult közforgalmú gyógyszertárat nem vezető gyógyszerész rendelhető ki. A kirendelt hatósági vezető köteles a közforgalmú gyógyszertár fenntartásához és működéséhez szükséges intézkedéseket megtenni. Javadalmazását annak a gyógyszertárnak a költségére kell biztosítani, ahová kirendelték. 1.3 Felügyelet A működés ellenőrzése, az engedély visszavonása: A gyógyszertárak működtetését az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi. A működési engedélyt a létesítési engedéllyel egyidejűleg visszavonja, ha az ellenőrzése során megállapítja, hogy a gyógyszertár működtetője a működés szakmai szabályait, illetve a gyógyszerek készletben tartására, a szolgálati rendre, a gyógyszer kiadására - ideértve a gyógyszer árára -, valamint a gyógyszertár berendezésére, felszerelése és a forgalmazható termékekre vonatkozó előírásokat ismételten és súlyosan megsérti. Működési engedély visszavonása még (létesítésivel együtt) fiókgyógyszertár esetén közforgalmú gyógyszertár kezdi meg működését, létesítési engedélye jogerőre emelkedését követő 6 hónapon belül nem kezdte meg működését, kézigyógyszertár közforgalmú vagy fiókgyógyszertár kezdi meg működését, tartására jogosult személy már nem felel meg az engedély megadásához szükséges feltételeknek, a gyógyszertár hatósági ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzéseik során olyan hiányosságot állapítottak meg, amely miatt a gyógyszertár működését két éven belül - ugyanazon gazdasági társaság vagy ugyanazon személyi jogos gyógyszerész irányítása alatt - ismételten fel kellett függeszteni, intézeti gyógyszertárat működtető fekvőbeteg-ellátást végző intézmény megszűnik, személyi jog visszavonásra került, személyi jog megszűnt, mozgó egységként működtetett fiókgyógyszertár esetén a fiókgyógyszertár működési engedélyét arra a településre vonatkozóan, ahol állandó telephelyű fiók vagy közforgalmú gyógyszertár kezdi meg működését, gyógyszertár működtetője azt kéri, gyógyszertár működtetője jogutód nélkül megszűnik, gyógyszertár a működését a pályázatban meghatározott határidőben a nyertes pályázónak felróható okból nem kezdte meg, 103

104 pályázatban vállalt többletszolgáltatást a pályázat nyertese nem teljesíti. Mit jelent az ellátási kötelezettség? A folyamatos betegellátás biztosítása érdekében a működés szüneteltetése csak bizonyos feltételek mellett lehetséges: naptári évente legfeljebb 21 napig legalább 1 hónappal előbb be kell jelenteni az engedélyező egészségügyi államigazgatási szervnek előre nem tervezhető szüneteltetést az arra okot adó körülmény észlelését követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon be kell jelenteni. Meg kell jelölni a szüneteltetés vagy az eltérés okát, a kezdetét és a várható befejezés időpontját. 2. A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendje 2.1 Alapfogalmak, definíciók szaktevékenység: a gyógyszer készítése, vizsgálata, készletezése, ellenőrzése, tárolása, valamint a gyógyszerek, tápszerek, gyógyászati segédeszközök és a gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek helyes alkalmazására vonatkozó teljeskörű szakmai tájékoztatással történő kiadása, továbbá a gyógyszerészi gondozás és a betegségek megelőzését szolgáló, a betegekkel történő együttműködést megvalósító felvilágosító, tanácsadó szolgáltatás, a helyes és eredményes gyógyszeres terápia elősegítése, követése; officina: a gyógyszertár - ide nem értve a kézigyógyszertárat betegforgalom bonyolítására, a gyógyszer és a gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek kiadására szolgáló helyisége; laboratórium: a gyógyszeranyagok vizsgálatára, valamint magisztrális gyógyszerek készítésére, ellenőrzésére szolgáló helyiség; tanácsadó: gyógyszerészi gondozási szaktevékenység folytatására szolgáló helyiség vagy helyiségrészlet. 2.2 A gyógyszertárak szolgálati rendje A közforgalmú és fiókgyógyszertárak szolgálati rendje: A nyitvatartási idő jelenti azt az időtartamot, amely alatt a gyógyszertár gyógyszerkiadási és gyógyszerkészítési tevékenységet végez. Készenlét: legfeljebb 30 perces várakozási időn belül a betegforgalom rendelkezésére kell állnia. Ügyelet: a gyógyszertár gyógyszerész jelenléte mellett biztosítja a folyamatos betegellátást. 104

105 Az intézeti gyógyszertár szolgálati rendje alapfeladatainak ellátása tekintetében - azonos a fekvőbeteg-gyógyintézet működési rendjével. A kézigyógyszertár szolgálati ideje a tartására jogosult háziorvos rendelőjében tartott rendelési és ügyeleti idővel egyezik meg. 2.3 A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertár működéséhez szükséges személyi és tárgyi követelmények Személyzet: Általában: létszám - munka törvénykönyve - munka- és pihenőidő, nyitvatartási és ügyeleti időben gyógyszerészi jelenlét kötelező Konkrét minimum feltételek: heti 40 órát meg nem haladó nyitva tartás: 1 gyógyszerész, heti óra között - 1 gyógyszerész és 1 gyógyszertári szakasszisztens, heti 48 óra - 60 óra között - 2 gyógyszerész, 1 gyógyszertári szakasszisztens heti 60 óra - 70 óra között - 3 gyógyszerész, 3 asszisztens (legalább 2 gyógyszertári szakasszisztens) heti 70 órát meghaladó - 4 gyógyszerész, 4 asszisztens (legalább 2 gyógyszertári szakasszisztens) Gyógyszertári szakemberek kompetenciái: Gyógyszert gyógyszertárban csak gyógyszerész vagy - az egészségügyért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott kivétellel - gyógyszertári szakasszisztens szolgáltathat ki. A gyógyszerek kiadására vonatkozó jogosultságot, valamint a gyógyszertár szaktevékenységének ellátásában részt vevő gyógyszerészi oklevéllel nem rendelkező dolgozók képesítési feltételeit miniszteri rendelet állapítja meg. A gyógyszerészi oklevéllel nem rendelkező személy gyógyszer készítésénél csak gyógyszerész felügyelete és irányítása mellett segédkezhet. Gyógyszer házhoz szállítása esetén a gyógyszertár vezetője felelős a kiszolgálás szakszerűségéért és pontosságáért, arra jogosult szakdolgozója végezheti. Tárgyi feltételek: Közforgalmú gyógyszertár: A gyógyszertár külső megjelenése: Gyógyszertár felirat homlokzaton/bejáraton jól láthatóan; szolgálati rend, elérhetőség; ügyelet, készenlét kezdő és befejező időpontja; legközelebbi folyamatosan nyitva tartó, vagy készenléti, ügyeleti szolgálatot teljesítő közforgalmú gyógyszertár neve, címe, telefonszáma; legközelebbi felnőtt és gyermekorvosi ügyelet címe, telefonszáma Bejárat: 2 bejárat szükséges: betegforgalmi o szélfogó/légzsilip/légfüggöny akadálymentes, közútról megközelíthető, 105

106 o jelzőcsengő/kaputelefon és kiadó ablak ügyeleti/készenléti időben megközelíthető gazdasági bejárat - ettől elkülönített Alapterület, helyiségek: hasznos alapterülete - legalább 80 m 2 szaktevékenység ellátásához szükséges helyiségek alapterülete: officina: minimum 20 m 2 (ha itt gondozás: 25 m 2 ) világos, száraz, fűthető és szellőztethető, valamint padozata résmentes, várakozás helye kijelölve, kifüggesztve: működési eng., felügyeleti szervek, betegjogi képv., panaszkönyv Ivóvíz, pohár tára (lemosható, fertőtlenítőszeres tisztításra, vegyszeres kezelésre alkalmas) gyógyszerekhez betegek ne férjenek (teák); laboratórium: minimum 12 m 2 világos, száraz, szellőztethető, padozata résmentes, bútorzata, illetve falfelülete az ajtó magasságáig vegyszeresen tisztítható raktár minimum: 10 m 2 padozata résmentes, szakszerű tárolásra alkalmas. egyéb helyiségek: mosogató, adminisztrációs, ügyeleti és szociális célra szolgáló helyiségek betegség-specifikus gyógyszerészi gondozást végző gyógyszertárban tanácsadó helyiség/helyiségrészlet beteg a gyógyszertár betegforgalomtól elzárt területének érintése, és így a gyógyszertárban folyó munka megzavarása nélkül közelíthesse meg helyiségek/tárolás: fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek orvosi rendelésének, gyógyszertári forgalmazásának, egészségügyi szolgáltatóknál történő felhasználásának, nyilvántartásának és tárolásának rendjéről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint, tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolására alkalmas edény és szekrény vagy helyiség; maró anyagok, savak tárolására alkalmas szekrény vagy fülke; hűtőszekrény vagy a hűtést igénylő készítmények eltartására szolgáló helyiség, aszeptikus gyógyszerkészítés feltételei; bútorzat: a gyógyszerek, illetve a gyógyszertárak által forgalmazható egyéb termékek tárolására és kiadására alkalmas kötelezen tartandók: hatályos Gyógyszerkönyv, FoNo hivatalos gyógyszerészi kiadása, Szabványos Állatorvosi Vényminták (FoNoVet) gyűjteménye hivatalos kiadása, 106

107 Egészségügyi Közlöny, OGYÉI közlemények, hivatalos gyógyszer-alkalmazási előíratok, kötelező dokumentáció: Vizsgálati napló, Munkafüzet, Laboratóriumi napló, Kiszerelési napló, Impleálási napló, Sterilezési napló, Belső minőségellenőrzési napló, Nyilvántartás a forgalmazás megszüntetéséről, felfüggesztéséről, valamint Közforgalmú gyógyszertár fokozottan ellenőrzött szer nyilvántartó lapja, Hőmérséklet ellenőrzési napló Szabályok Interneten történő rendeléséhez szükséges honlapot működtető gyógyszertár esetében: megkeresés még aznap feldolgozásra kerüljön és a megrendelő érdemi visszajelzést kapjon, nyilvántartási rendszert köteles vezetni, mely utólag módosíthatatlan formában tartalmazza: megrendelés sorszámát, időpontját, megrendelt készítmény nevét, mennyiségét, valamint a rendelést elektronikusan visszaigazoló gyógyszertári dolgozó nevét, azonosító kódját. Gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök házhoz szállítása, illetve vény nélküli gyógyszerek csomagküldése kapcsán nyilvántartandó: a házhoz szállított készítmény nevét, mennyiségét, gyártási számát, tárolására vonatkozó különleges feltételeket, házhoz szállított, illetve csomagban küldött gyógyszerek gyógyszertári kiadójának nevét, azonosító kódját, házhoz szállítást végző személy adatait, azonosító kódját, csomagküldés esetén az azt végző vállalkozás nevét, házhoz szállított, illetve csomagban küldött gyógyszer átadásának időpontját. A gyógyszertárban tartandó felszerelések és eszközök listáját a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Informatika tájékoztatáshoz szükséges rendszert; tevékenység végzésére megfelelő informatikai rendszert; internetes kapcsolatot, elérhetőséget, valamint közgyógyellátási jogosultság ellenőrzéséhez szükséges technikai kapcsolatot 107

108 Fiókgyógyszertár Fiókgyógyszertár működthet épületben és mozgó egységként. hasznos alapterülete a mozgó fiókgyógyszertár kivételével - minimum 25 m 2 bejáratánál ellátó közforgalmú gyógyszertár nevét, címét és elérhetőségét, továbbá szolgálati rendjét, betegségspecifikus gyógyszerészi gondozást végző fiókgyógyszertárban a tanácsadásra kijelölt helyiség vagy helyiségrészlet oly módon történhet, hogy azt a beteg a gyógyszertár betegforgalomtól elzárt területének érintése, és így a gyógyszertárban folyó munka megzavarása nélkül közelíthesse meg. gyógyszerkészítő tevékenység csak akkor folytatható, ha a fiókgyógyszertár megfelel a meghatározott tárgyi feltételeknek Mozgó fiókgyógyszertár egység Külső felületén: Mozgó Fiókgyógyszertár felirat, ellátó közforgalmú gyógyszertár nevét, címét, elérhetőségét és szolgálati rendjét jól látható helyen és módon fel kell tüntetni. Mindent ugyanúgy biztosítani kell: gyógyszerek és a gyógyszerektől elkülönítetten tárolt egyéb termékek biztonságos, szakszerű tárolását, a különleges tárolási feltételeket igénylő gyógyszerek és egyéb termékek tárolására alkalmas eszközt, tevékenység végzésére megfelelő informatikai rendszert, közgyógyellátási jogosultság ellenőrzéséhez szükséges technikai kapcsolatot Mozgó fiókgyógyszertárban gyógyszerkészítő tevékenység nem végezhető. A működési engedélyében rögzíteni kell gépjármű forgalmi rendszámát, használatának jogcímét, település(ek)en belül kijelölt elérhetőségi pontot, ahol legalább 30 perc időtartamig köteles tartózkodni. ellátható települések körét. Az üzemelő egységben kötelező menetlevelet tartani (útvonal, indulások, megállások, érkezések helye és ideje). Fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszer nem forgalmazható. Kézigyógyszertár esetében: Biztosítottak legyenek a gyógyszerek tárolásának, kezelésének, kiadásának jogszabályban meghatározott feltételei. Kézigyógyszertárban forgalmazott termékek beszerzése az ellátó közforgalmú gyógyszertárból történik. Működési engedélyében meg kell jelölni az ellátó közforgalmú gyógyszertárat Kézigyógyszertárban gyógyszerkészítő tevékenység nem folytatható. 108

109 3. Az intézeti gyógyszertár működéséhez szükséges követelmények A már bemutatott általános szabályozást biztosító jogszabályokon kívül a szakfeladatok végzésének szakmai szabályait az OGYÉI a Kórházi-klinikai gyógyszerészi Szakmai Kollégium egyetértésével módszertani levelekben tette közzé: P Az intézeti gyógyszertárban előállított, nem saját intézményben felhasznált gyógyszerkészítmények átadásáról-átvételéről P A keverékinfúziók előállításáról P A citosztatikus keverékinfúziók előállításáról P A betegágy melletti gyógyszerészi tanácsadásról P A parenterális készítmények előállításáról P A betegre szabott gyógyszerelosztás végzéséről 3.1 Az intézeti gyógyszertár és gyógyszerész feladatai Az intézeti gyógyszertár feladata: A fekvőbeteg ellátást végző intézményben a gyógyító-megelőző tevékenység folytatása során saját vagy szerződéses intézeti gyógyszertárral biztosítani kell, hogy a beteg a gyógykezeléséhez szükséges és Magyarországon alkalmazható gyógyszert, kötszert, gyógyászati anyagot és gyógyászati segédeszközt igénybe vehesse. Az intézeti gyógyszerellátás megszervezése a szükséges szakmai tanácsadással az intézeti gyógyszerész feladata. Úgy kell megszervezni, hogy egyszerre érvényesüljenek: szakszerűség, betegbiztonság, folyamatosság, gazdaságosság Az intézeti főgyógyszerész: az intézettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, s vezeti a kórházi gyógyszertárat legalább évi 1 alkalommal ellenőrzi az osztályos gyógyszerkészleteket, tárolásukat, erről jegyzőkönyvet vezet A kórház gyógyszerkészletéről olyan nyilvántartást vezet, amelyből a gyógyszerek aktuális készlet- és forgalmi adatai megállapíthatók o elkülönítve szerepelnek a vényforgalmi adatok (ha ilyenre engedélye van), a klinikai vizsgálat céljára érkezett készítmények, a tételes elszámolásba besorolt hatóanyagú gyógyszerek és az adományok + a térítésmentes orvosi minták A Gyógyszerterápiás Bizottság feladata: elemzi (mind szakmai, mind gazdasági szempontból) a kórház gyógyszerfelhasználását, szakmai kezelési protokollokra tesz javaslatot, véleményezi az új eljárásokat, stb. Elnöke: a kórház szakmai vezetője vagy megbízottja; titkára: az intézeti főgyógyszerész. 109

110 3.2 A működés megkezdése: engedélyezés A működés megkezdéséhez engedély megszerzésére irányuló kérelem szükséges, amely tartalmazza: az intézeti gyógyszertár által ellátni kívánt alap- és szakfeladatokat, a tevékenység végzésének pontos helyszínét. Intézeti gyógyszertár által ellátható alap- és szakfeladatok alapfeladatok: 1. gyógyszerek beszerzése, eltartása, raktározása, ellenőrzése, a kórházi fekvőés járóbeteg-ellátó osztályok, részlegek, valamint az azokkal funkcionális kapcsolatban álló részlegek (a továbbiakban együtt: osztály) részére történő kiszolgáltatása, szakmai információ nyújtása, 2. magisztrális gyógyszerek készítése, szakfeladatok: 1. parenterális oldatok készítése (keverékinfúziók kivételével), 2. keverékinfúziók készítése (citosztatikus keverékinfúziók kivételével), 3. citosztatikus keverékinfúziók készítése, 4. betegre szabott gyógyszerosztás végzése, 5. betegágy melletti gyógyszerészi tanácsadás, 6. közvetlen lakossági gyógyszerellátást biztosító tevékenység, Minimális személyi és tárgyi feltételek az egyes alapfeladatok ellátása esetén: Az osztályokra gyógyszert csak gyógyszerész felügyelete mellett lehet kiadni és ellenőrizni kell, hogy ott ismerik-e (alkalmazási előirat, stb.). Az osztályon csak a betegellátáshoz szükséges mennyiségű gyógyszert lehet tartani. Az osztály megrendelőlapon (esetleg + elektronikus adathordozón) vagy egyedi gyógyszerigénylő lapon rendelhet gyógyszert (részletes feltételek a rendeletben!). A beérkező gyógyszeranyagokat a tájékoztató vizsgálattal, a parenterális felhasználásra kerülőket teljes vizsgálattal ellenőrizni kell. Gyógyszer előállítás csak gyógyszerészi felügyelet mellett lehetséges. alapfeladat gyógyszerész szakasszisztens asszisztens ágy alatt ágy felett 300 ágyanként ágyanként ábra: Az intézeti gyógyszertár alapfeladataihoz kapcsolódó személyi feltételek Minimális alapterület: 1. alaptevékenység: adminisztrációs, ügyeleti és szociális célra szolgáló helyiségeken kívül gyári készítmények, magisztrális gyógyszerek, infúziók, kötszerek, tűz- és robbanásveszélyes anyagok szakszerű tárolására termékféleségenként minimum 15 m 2 raktár, minimum m 2 gyógyszerátvevőt, valamint gyógyszerkiadót; 110

111 2. alaptevékenység esetén pluszban: együttesen minimum 18 m 2 laboratóriumot és/vagy vényezőt, mosogatót; Minimális személyi feltételek egyes szakfeladatok ellátása esetén: 1. szakfeladat (infúzió), személyi minimumfeltétel Előállított palack/hó infúziós + gyógyszerész + szakdolgozó <7000 ¼ ½ > ábra: 1. szakfeladathoz kapcsolódó feltételek 2. szakfeladat (keverékinfúzió), személyi Előállított palack/hó infúziós + gyógyszerész + szakdolgozó 50 ¼ ½ ½ 1 > ábra: 2. szakfeladathoz kapcsolódó személyi feltételek 3. szakfeladat (citosztatikus keverékinfúzió), személyi Előállított palack/hó infúziós +gyógyszerész +szakdolgozó 25 ½ 1 111

112 , ábra: A 3. szakfeladathoz kapcsolódó személyi feltételek 4. szakfeladat (betegre szabott gyógyszerosztás): követelmény alapja: gyógyszerész szakdolgozó ágyszám 100 ágyanként + ½ ábra: A 4. szakfeladathoz kapcsolódó személyi feltételek 5. szakfeladat (betegágy melletti gyógyszerészi tevékenység): követelmény alapja: gyógyszerész szakdolgozó ágyszám 100 ágyanként ábra: AZ 5. szakfeladathoz kapcsolódó személyi feltétel 6. közvetlen lakossági gyógyszerellátás szakfeladat esetén: A betegforgalmának lebonyolítására, a gyógyszerek kiszolgáltatására és elkülönített tárolására alkalmas minimum 25 m 2 össz-alapterületű helyiségcsoport szükséges. A közvetlen lakossági ellátó helyiség a kórház kiszolgáló részlegei - így különösen mosoda, konyha, műhelyek -, a fertőző osztály és a proszektúra mellett, illetve az alagsorban - raktárak kivételével - nem működtethető. Gazdasági bejáratát a betegforgalmi bejárattól elkülönítetten, árufogadásra alkalmas módon kell kialakítani. Betegségspecifikus gyógyszerészi gondozás is végezhető feltételek megléte esetén. Intézeti gyógyszertári dokumentáció Megegyezik a közforgalmú gyógyszertári dokumentációval, + külön nyilvántartást kell vezetni a térítésmentes orvosi mintaként vagy adományként kapott gyógyszerekről Az intézeti gyógyszertár készletét az intézeti főgyógyszerész határozza meg; az intézet feladatai figyelembe vételével, az intézeti Gyógyszerterápiás Bizottság bevonásával. Az intézetben csak az intézeti gyógyszertár által kiadott gyógyszerek tarthatók. Gyógyszer átadása más egészségügyi intézménynek: Gyógyszerhiány esetén Intézetek egymás közötti gyógyszer átadására, kisegítésére történhet; az átadás-átvételt szabályozza: OGYI-P /2012 Gyógyszerkészítmények Intézeti gyógyszertárak közötti átadása és átvétele 112

113 4. Gyógyszertáron kívüli gyógyszer értékesítés Vonatkozó jogszabályok: - Gyógyszergazdaságossági törvény - Gyógyszerforgalmazás gyógyszertáron kívül 52/2005. ( forgalomba hozatali ) EüM r. 4.1 A forgalmazható gyógyszerek köre Nem-gyógyszertár gyógyszert forgalmazhat: ha erre engedélye van, amit az üzlet működését engedélyező hatóságnak is megküld, Üzlet, üzletlánc, bármely hasonló vállalkozás Milyen gyógyszer forgalmazható üzletben? Gyógyszergazdaságossági törvény szerint: a gyógyszertáron kívüli gyógyszerkiskereskedelmi tevékenység keretében az a gyógyszer forgalmazható, amely a gyógyszertárban orvosi rendelvény nélkül is kiadható, és alkalmazását megelőzően az öndiagnózis egyértelműen felállítható, tévedés valószínűtlen vagy nem jár súlyos egészségügyi következményekkel, és veszélyessége (mellékhatás, kölcsönhatás) még jelentősebb mértékű túladagolás esetén sem nagy. Az 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról (melléklete): hatóanyagok és terápiás csoportok fölsorolása, adott esetben maximált hatáserősség vagy csomagolásméret, pl. Gyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszerek 1. Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekből gyógyszerré átminősített gyógyszerek 2. Hagyományos növényi gyógyszerek 3. Savkötők 4. A bélműködés funkcionális zavaraira ható szerek 5. Ozmotikusan ható hashajtók 6. Béladszorbensek 7. Aszkorbinsav 8. Vitaminok és ásványi anyagok kombinációi 9. Kalcium-karbonát készítmények. 21. Ibuprofen tartalmú nemszteroid gyulladásgátló készítmények, legfeljebb 400 mg hatáserősségben és legfeljebb 10x kiszerelésben. 26. Felnőtteknek fájdalom- és lázcsillapításra szánt acetil-szalicilsav orális készítmények, legfeljebb 500 mg-os és legfeljebb 12x kiszerelésben 27. Paracetamol tabletták legfeljebb 500 mg-os hatáserősségben és 6x kiszerelésben 32. Xylometazolin orrcsepp és orrspray, legfeljebb 0,05%-os töménységű 113

114 . 35. Paracetamol tartalmú végbélkúpok 125 mg, 250 mg, 500 mg hatáserősségben, legfeljebb 6x kiszerelésben 4.2 A gyógyszertáron kívüli gyógyszer értékesítés és a kapcsolódó folyamatok; felügyelet Üzlet gyógyszert honnan rendelhet? Csak gyógyszer-nagykereskedőtől (az üzletlánc minden egyes üzlete külön-külön! Pl. a Tesco központja nem rendelhet és szállíthat ki saját boltjaiba!). Fontos kiemelni, hogy az üzletekre a gyógyszer-reklámozás szabályai ugyanúgy vonatkoznak! Üzlet gyógyszerforgalmazási feltételei: Tárolás: a tárolási utasításokat betartja, a gyógyszert más árutól elkülöníti, zárható (!) szekrényből árulja Kiadás: automatából nem végezheti, a nyitvatartás alatt a forgalmazott gyógyszerekről tájékoztató információs rendszert díjtalanul működtet vagy ilyen működő elektronikus rendszerhez hozzáférést biztosít, valamint a betegtájékoztatókat nyomtatott formában előre be tudja mutatni Az információs rendszert az OGYÉI az engedélyezés előtt szakhatóságként minősíti! Az üzlet az engedélyezőnek név szerint bejelenti az üzletben a gyógyszerforgalmazásért felelős személyt. Az üzlet köteles megjelölni azt a személyt is, aki fogyatékosok vagy segítségre szorulók számára segít. Az üzletnek a fogyasztók számára nyitva álló helyiségében a gyógyszereket a tea formájú növényi gyógyszereket és hagyományos növényi gyógyszereket kivéve úgy kell elhelyezni, hogy az a fogyasztó számára ne legyen közvetlenül hozzáférhető. Gyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszer ajándékként, vásárlási utalvány ellenében, rabattként fogyasztónak nem adható. Az üzlet továbbá részt vesz a lakossági gyógyszer-hulladék begyűjtésében. Ellenőrzés: Üzletek gyógyszerforgalmazását az ÁNTSZ OTH (helyileg illetékes tisztifőgyógyszerész) ellenőrzi. Jogsértés esetén az általános szankciók: megtiltja a jogsértés folytatását, kezdeményezheti a gyógyszer forgalomból való kivonását, a hiányosság megszüntetéséig a gyógyszerek forgalmazását megtilthatja, teljesen visszavonhatja engedélyét ha az üzlet lánchoz tartozik, az egy üzletére hozott döntés minden üzletére kiterjeszthető. 114

115 A népegészségügyi szakigazgatási szerv bírságot is kiszabhat 100e Ft-tól az előző évben az adott termék forgalmazásából szerzett árbevétel 1%-ig, de legfeljebb 10 millió Ft-ig. 34. ábra: A gyógyszertárműködés szabályozása 115

116 IX. A gyógyszerrendelés és kiadás szakmai szabályai E fejezet célja, hogy bemutassa a gyógyszerek orvosok általi rendelésének és gyógyszertári kiadásának szabályait. Fontos, hogy két különböző miniszteri rendelet írja le a rendelés és kiadás általános, mindig érvényes szakmai szabályait, valamint a társadalombiztosítási támogatással (pontosabban: a közfinanszírozással) történő gyógyszerrendelés és kiadás speciális szabályait. A fokozottan ellenőrzött szerekre további szabályok vonatkoznak, ezeket a kérdés általános tárgyalása után az 5. alfejezetben foglaljuk össze. Fontosabb jogszabályok: évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról (gyógyszertörvény) 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról 1/2003. (I. 21.) ESzCsM rendelet a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről és a támogatás összegéről 53/2007. (XII. 7.) EüM rendelet a gyógyszerrendeléshez használandó számítógépes program minősítésének szabályairól 1. Gyógyszerrendelés és kiadás szakmai szabályai 1.1 Gyógyszer rendelése orvosi vényen és megrendelőlapon Orvosi rendelvény: a gyógyszert rendelő orvos közleménye a gyógyszert kiadó vagy elkészítő gyógyszerész (külön jogszabályban meghatározott esetben a gyógyszertári szakasszisztens) számára. Orvosi rendelvénynek minősül: az orvosi vény, és a megrendelőlap. Gyógyszer rendelésére jogosult minden orvos és fogorvos, figyelembe véve, hogy SZ jelzéssel ellátott gyógyszert az az orvos, a J jelzéssel ellátott gyógyszert pedig első ízben az az orvos rendelheti, akinek a készítmény alkalmazási előírásában szereplő indikációja szerinti klinikai szakágban szakorvosi képesítése van. Gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytató orvos sürgős szükség esetét kivéve gyógyszert csak saját maga, illetőleg hozzátartozója részére pro familia jelzéssel rendelhet. Gyógyszert rendelni fő szabályként a forgalomba hozatali engedélyben jóváhagyott alkalmazási előírásban szereplő javallatban lehet. (A kivételeket lásd e fejezet 4. pontjában). Az orvos által rendelhető gyógyszerek: a Magyarországon, illetve az Európai Unió Bizottsága által forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek, valamint a magisztrális gyógyszerek. (Ez is fő szabály, a kivételek e fejezet 3. pontjában szerepelnek). 116

117 Az orvos magisztrális gyógyszer alkotórészeként az OGYÉI közleményében közzétett gyógyszeranyagokat rendelheti. Ilyen hiányában kerülhet kivételesen sor forgalomba hozatalra engedélyezett (gyári) gyógyszer magisztrális alkotórészként történő rendelésére. A magisztrális gyógyszerek készítéséhez felhasználható gyógyszeranyagok listáját az OGYÉI honlapján közzéteszi, jogszabályi követelmény szerint: a gyógyszeranyagok teljes körét (név, minőség, a gyógyászati célra egyszerre kiadható legnagyobb mennyiség) legalább évente egy alkalommal, és a gyógyszeranyagok listájának változását naptári negyedévente, valójában a listákat naprakészen tartja. Magisztrális gyógyszerek készítéséhez az alábbi gyógyszeranyagok használhatók fel: a Ph. Hg. VIII. gyógyszeranyagainak meghatározott része, a FoNo-ban szereplő gyógyszerek elkészítéséhez szükséges gyógyszeranyagok, néhány meghatározott minőségű, a nemzeti magisztrális gyakorlatban használatos gyógyszeranyag. Az orvos a gyógyszert tipikusan a nyilvántartásába felvett beteg részére vényen rendeli. A nyilvántartásban az orvosnak fel kell tüntetnie a beteg diagnózisát, a rendelt gyógyszert vagy hatóanyagot, annak mennyiségét és gyógyszerformáját, valamint a rendelés keltét, továbbá a beteg társadalombiztosítási azonosítási jelét (TAJ szám) illetőleg betegbiztosítási igazolványának számát, közgyógyellátott beteg esetén (lásd később) a közgyógyellátási igazolvány számát is. Az orvos a nyilvántartás céljára bármely hitelt érdemlő dokumentációt felhasználhat, amelyben az említett adatokat feltüntette. Az orvosi vényre vonatkozó szakmai szabályozás A vényen fő szabályként az orvosnak fel kell tüntetni: nevét, munkahelyének (rendelőjének) címét, telefonszámát és egészségügyi vállalkozás esetén az egészségügyi tevékenység végzésére jogosító működési engedély számát; a rendelés keltét; az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény évi XVVII. törvény 14/A. (1) bekezdésében meghatározott, a betegre vonatkozó személyes és egészségügyi adatokat. Jelenleg: a beteg neve, lakcíme, születési dátuma; forgalomba hozatalra engedélyezett vagy a FoNo-ban szereplő gyógyszer esetében a rendelt gyógyszer megnevezését, ideértve a gyógyszerformát is, valamint - amennyiben a készítmény több hatáserősségben forgalomban van - a hatáserősségét és a gyógyszer összmennyiségét (latin nyelven és római számmal); egyértelmű utasítást a gyógyszer adagolására, alkalmazásának módjára és gyakoriságára; saját kezű aláírását vagy kézjegyét és orvosi bélyegzőjének azonosítható lenyomatát; 117

118 Eltérés a főszabálytól: ha a beteg jelzi a gyógyszert rendelő orvosnak, hogy a rendelt gyógyszert nem Magyarországon kívánja kiváltani, az előzőektől eltérően a vényen az orvosnak lehetőség szerint a kiváltás országában ismert nyelven fel kell tüntetnie: o nevét, szakképesítését, munkahelyének (rendelőjének) címét (ország, településnév, postai irányítószám, közterület, házszám), telefonszámát a nemzetközi előhívószám megjelölésével, elektronikus levélcímét és egészségügyi vállalkozás esetén az egészségügyi tevékenység végzésére jogosító működési engedély számát, o a rendelés keltét, o a beteg nevét és születési idejét, o a rendelni kívánt gyógyszer nemzetközi szabadnevét, melynek során egyértelműen meg kell határozni a hatóanyagtartalmat, a gyógyszerformát, a mennyiséget és a hatáserősséget, o a nemzetközi szabadnév feltüntetésén túl a gyógyszer nevét - a gyógyszerforma, a hatáserősség és a mennyiség megjelölésével - o egyértelmű utasítást a gyógyszer adagolására, alkalmazásának módjára és gyakoriságára, o sajátkezű aláírását vagy kézjegyét és orvosi bélyegzőjének azonosítható lenyomatát. A gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytató orvos a vényen az előzőek helyett a nevét, lakcímét, telefonszámát és a pro familia megjelölést köteles feltüntetni. Magángyakorlat keretében történő gyógyszerrendelésre szolgáló vényen ezen kívül az orvosi magángyakorlatra jogosító engedély számát is fel kell tüntetni. A vényen a rendelés szerint vagy utasítás szerint megjelölés nem alkalmazható. A szükség esetén utasítás csak a napi maximális adag feltüntetésével alkalmazható. Azonban, ha az orvos a vényen használati utasításul az orvos kezéhez szavakat tünteti fel, külön használati utasítást adnia nem kell. Az orvosi táska részére rendelt gyógyszer esetén sem kell előzőeket alkalmazni, a vényen azonban ekkor fel kell tüntetni az orvosi táska részére vagy pro me, illetve suo nomine szavakat. A vényen a mérhető mennyiségeket ideértve a hatáserősséget is arab számmal, a számlálhatókat mint az adagolási egységek (inj. tabl. supp.) számát római számmal kell jelölni. Ha a készítmény csak egyféle hatáserősségben van forgalomban, a vényen csak az adagok számát kell feltüntetni. Nagyon lényeges annak ismerete, hogy sürgős szükség esetén el lehet tekinteni a vény és az orvosi bélyegző használatától. Ilyen esetben az orvos a rendelvényen olvashatóan feltünteti nevét és lakcímét, elérhetőségét, telefonszámát, valamint a sürgősségre utaló statim vagy cito vagy periculum in mora jelzést. Ha az orvos a már kiállított vényen változtatást (javítást) eszközöl, azt a javított résznél kézjegyével és bélyegzőjének azonosítható lenyomatával kell megerősítenie. A gyógyszer rendelése Egy vényen csak egyféle gyógyszer rendelhető. 118

119 Az orvos a vényen a FoNo-ban vagy a Ph. Hg. VIII.-ban, az OGYÉI határozataiban, valamint a vonatkozó jogszabályokban feltüntetett gyógyszerneveket, illetve rövidítéseket alkalmazhatja. Forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer esetében a nemzetközi szabadnéven történő gyógyszerrendelés, magisztrális gyógyszer esetén a szinonim néven történő gyógyszerrendelés is elfogadható. Azonban nemzetközi szabadnéven történő gyógyszerrendelés esetén az orvosnak egyértelműen meg kell határoznia a rendelt gyógyszer hatóanyag-tartalmát, gyógyszerformáját és mennyiségét is. Gyógyszert az orvos vagylagosan, seu is rendelhet, figyelembe véve, hogy a 44/2004. ESzCsM rendelet mellékletben meghatározott ATC-csoportokba tartozó gyógyszereket az orvos kizárólag nemzetközi szabadnéven rendelheti. Jelenleg ezek a Hmg Coa reduktázok (hidroxi-metil-glutamát koenzim-a reduktáz; az enzimnek a koleszterin-szintézisben van szerepe. Ezek a sztatinok. Az orvos az OGYÉI által egyenértékűeknek és egymással helyettesíthetőnek minősített és honlapján is közzétett gyógyszerek rendelése esetén a készítmény helyettesíthetőségének gyógyszerész felé történő letiltását a beteggel egyeztetni köteles. Ha az orvos erős hatású, belsőleges használatra szánt gyógyszert olyan adagolásban rendel, amely a megállapított legnagyobb egyszeri vagy napi adagot meghaladja, a túllépést felkiáltójellel jelölnie és aláírásával, valamint bélyegzőjével külön igazolnia kell. A szakmában elterjedt egy olyan téves nézet, hogy ez csak a magisztrális gyógyszerrendelésre vonatkozik. Ez azonban a rendelet szövegéből nem következik! Igaz, hogy a gyári gyógyszerek esetében általában csak javasolt adag szerepel, de egyes esetekben az előírás megjelöl maximális adagot is. Példa: a Concor tabletta (bisoprolol) essentialis hypertoniában: az ajánlott adag napi 1x5 mg. Enyhébb hypertonia (diastolés 105 Hgmm) esetén lehet napi 1x2,5 mg. Szükség esetén napi 1x10 mg-ra emelhető. További dózisemelés (legfeljebb napi 20 mg-ig) csak kivételes esetekben lehet indokolt. A rendelt gyógyszer mennyiségét úgy kell meghatároznia, hogy a beteg szakszerű gyógykezeléséhez szükséges legközelebbi orvosi vizsgálatig elegendő legyen. Így fő szabályként az orvos egy vényen, egyszeri kiváltásra legfeljebb 30 napra elegendő gyógyszermennyiséget rendelhet. Amennyiben a legkisebb eredeti csomagolás ezt meghaladja, a 30 napra elegendő mennyiséghez legközelebbi gyógyszermennyiséget tartalmazó legkisebb eredeti csomagolási egységnek megfelelő mennyiség rendelhető. Injekciós, depot injekciós készítményből a gyári csomagolástól, csomagolásoktól eltérő mennyiséget is rendelhet az orvos. Krónikus betegség vagy állapot kezelése során, és o ha a gyógyszer tartós előre láthatóan legalább 3 havi folyamatos alkalmazása szükséges, o a gyógyszer ilyen tartós alkalmazásától az adott beteg esetében megfelelő hatás várható, valamint o a vény kiváltására nyitva álló időtartam alatt előre láthatóan nem szükséges a beteg állapotának olyan orvosi ellenőrzése, amely a rendelt készítmény alkalmazását alapvetően befolyásolhatja, 119

120 az orvos a fő szabálytól eltérően 30 napot meghaladó mennyiségű gyógyszert legfeljebb 3 havi időtartamra, vényenként legfeljebb 30 napi mennyiségben rendelhet. Amennyiben az eredeti gyári csomagolás a 30 napra elegendő gyógyszermennyiség rendelését nem teszi lehetővé, a vényen az ezt a gyógyszermennyiséget meghaladó, de a 3 hónapra elegendő mennyiséget meg nem haladó gyógyszermennyiség rendelése is lehetséges. A 30 napot meghaladó gyógyszerrendelés tényét és azt, hogy a rendelt gyógyszer mely időpontig (időtartamig) elegendő a beteg számára, a beteg nyilvántartásában és a vényen rögzíteni kell. Azonban, ha az orvos gyógyszert rendel, melynek bruttó fogyasztói ára az Ft értékhatárt meghaladja, az előzőekben mondottaktól eltérően 30 napot meghaladó mennyiségű gyógyszert legfeljebb 3 havi időtartamra, vényenként 30 napi mennyiségben rendelhet. Ebben az esetben az orvos a vényen feltünteti, hogy a rendelt gyógyszermennyiség mely időponttól váltható ki, és erről a beteget tájékoztatja. Vényíró szoftverrel írt vényen a gyógyszer kiválthatósága időpontjának nyomtatásban történő megjelenítésére sor kerül. Az orvos kivételesen, betegellátási érdekből a gyógyszer alkalmazásának szükségességéig terjedő időtartamra, de legfeljebb egy évre elegendő gyógyszermennyiséget rendelhet egy vényen, amennyiben o az a beteg különleges élethelyzetére tekintettel indokolt (pl. a beteg hosszabb időre külföldre utazik), o a gyógyszer tartós alkalmazása szükséges, és ettől az adott beteg esetében az előzetes kezelési tapasztalat alapján megfelelő hatás várható. Az orvos ha eltér a rendelés időtartamának fő szabályától ennek indokát a beteg nyilvántartásában ellenőrizhető módon feltünteti és a vényre rávezeti, hogy a rendelt gyógyszer mely időtartamra elegendő. Nem kell a 30 napot meghaladó mennyiség indokoltságát feltüntetni, ha az orvos a gyógyszerből egy eredeti, a 30 napra elegendő gyógyszermennyiséghez legközelebb álló mennyiségű gyógyszert tartalmazó csomagolást rendelt és az abban foglalt gyógyszermennyiség az adagolás figyelembevételével meghaladja a 30 napra elegendő mennyiséget. A megrendelőlapra vonatkozó szabályozás Megrendelőlapot az orvos az egészségügyi tevékenységének végzése során betegellátásra felhasznált gyógyszerek (forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer vagy magisztrális gyógyszerkészítmény) rendeléséhez használhat. Egy megrendelőlapon egyszerre többféle gyógyszer is rendelhető. A megrendelőlapon fel kell tüntetni a gyógyszereket rendelő orvos nevét, pecsétjének azonosítható lenyomatát, sajátkezű aláírását, azon személyek számát, akik ellátására a gyógyszert rendelték, a gyógyszert felhasználó intézmény, vállalkozás megnevezését, címét, a rendelés dátumát. A megrendelőlapon fel kell tüntetni a rendelt gyógyszer megnevezését, ideértve a gyógyszerformát is, valamint 120

121 amennyiben a készítmény több hatáserősségben van forgalomban a hatáserősségét és a gyógyszer összmennyiségét. A megrendelőlapon rendelt gyógyszert kiadni annak kiállításától számított 30 napon belül lehet. A gyógyszertár a megrendelőlapot a kiváltástól számított 5 évig lefűzve tárolja. 1.2 A gyógyszer kiadása Vényköteles csak olyan vényre vagy megrendelőlapra adható ki, amely megfelel a gyógyszerrendelés szakmai szabályainak. Egy vényre csak egyféle gyógyszer adható ki. Egy megrendelőlapra többféle gyógyszer is kiadható. Amennyiben a megrendelőlapon rendelttől eltérő gyógyszer kerül kiadásra, a kiadott gyógyszer nevét, hatáserősségét és kiszerelését a megrendelőlapon fel kell tüntetni. Olyan vényre, amelyen az orvos a gyógyszer rendelésére vonatkozó adatokat nem az e rendeletben foglaltak szerint adta meg, illetőleg az eszközölt javítást aláírásával és bélyegzőjének azonosítható lenyomatával nem erősítette meg, gyógyszert kiadni nem lehet. Azonban a gyógyszer kiadója ha azok hitelt érdemlően bizonyíthatóak a beteg lakcímét és születési idejét a vényen pótolhatja és ezt aláírásával megerősíti. (a támogatással rendelt gyógyszerek esetében mint látni fogjuk a TAJ-számot is!) Olyan vényre, amelyen az orvos a gyógyszer pontos adagolását a vényen nem egyértelműen tüntette fel, a gyógyszer nem adható ki. Ha az orvos erős hatású, belsőleges használatra szánt gyógyszert olyan adagolásban rendel, amely a megállapított legnagyobb egyszeri vagy napi adagot meghaladja, de a túllépést nem jelöli és külön aláírásával és bélyegző lenyomatával nem igazolja, a gyógyszerész a megállapított legnagyobb adagot szolgáltatja ki. A gyógyszerész a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszert alkotórészként tartalmazó magisztrális gyógyszert akkor készíthet el, ha meggyőződött róla, hogy a forgalomba hozatalra engedélyezett készítmény hatóanyaga nem szerezhető be, hatóanyaga az új, magisztrális gyógyszerformában a készítés és a várható felhasználás ideje alatt nem bomlik, segédanyagai nem befolyásolják kedvezőtlenül a magisztrális gyógyszer hatását és eltarthatóságát. Mindehhez a gyógyszerésznek szakmai tudását kell használni. az általános elvekről az OGYÉI módszertani levelet adott ki ki. Gyógyszeranyag gyógyászati célra önmagában vény nélkül csak akkor és olyan mennyiségben adható ki, ha az egyszeri kiadásra alkalmas adagját (dosim) a FoNo meghatározta. Ettől eltérő kiadás nem gyógyászati célú felhasználásnak minősül, így erre a veszélyes és/vagy ellenőrzött anyagok forgalmazására meghatározott szabályokat tartalmazó külön jogszabály rendelkezései irányadóak. 121

122 Magisztrális gyógyszer készítése esetén készítési díj számítható fel. Az egyedi előírat szerint rendelt gyógyszerek elkészítésénél a vonatkozó szakmai előírások szerint kell eljárni. A felhasznált segédanyag(ok) mennyiségét a vényen fel kell tüntetni, és ezek áfá-t tartalmazó árát (fogyasztói ár) tételesen kell felszámítani. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a gyógyszerész a gyógyszert a rendelvénytől eltérően készíti el (pl. inkompatibilitás). Ha az orvos orális alkalmazásra kerülő gyógyszerből 30 napot meghaladó mennyiséget rendelt, de a vényen nem tüntette fel, hogy a rendelt gyógyszer mely időpontig (időtartamig) elegendő, az orvos által megadott adagolás figyelembevételével megállapított 30 napra elegendő mennyiséghez legközelebbi gyógyszermennyiséget tartalmazó csomagolási egységet kell kiadni. Természetesen ez egyszerre is kiadható. Ez nem vonatkozik az OGYÉI részére a gyógyszertörvény szerint gyógyszerhiányként bejelentett gyógyszer helyettesítéssel történő kiadására. Amennyiben az orvos ilyen, termékhiánnyal érintett gyógyszert rendelt, a felírt gyógyszermennyiséghez legközelebbi összmennyiségű gyógyszermennyiséget tartalmazó csomagolási egységek is kiadhatók. Azonban olyan gyógyszer rendelése esetén, amelynek bruttó fogyasztói ára Ft fölött van, az orvos 30 napon felüli mennyiségű gyógyszert legfeljebb 3 havi időtartamra vényenként 30 napi mennyiségben rendelhet. Ekkor az orvos a vényen feltünteti, hogy a rendelt gyógyszermennyiség mely időponttól váltható ki. Ha az orvos a vényen a rendelt gyógyszer összmennyiségét nem a szabályok szerint vagy nem egyértelműen tüntette fel, a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerből a legkisebb eredeti csomagolást, a FoNo-ba felvett és egyéb magisztrális gyógyszerből a FoNo-beli előírásnak megfelelő mennyiséget (dosim) kell kiadni. Mint fentebb írtuk, ez nem vonatkozik a termékhiánnyal érintett gyógyszer helyettesítéssel történő kiadására. Ha az orvos valamely gyári gyógyszerből az engedélyezett csomagolástól eltérő mennyiséget rendelt, hacsak az nem bontható a rendelt mennyiséghez legközelebb álló, de azt meghaladó csomagolást kell kiadni. Bonthatóság: a gyógyszer kiadója a gyógyszert kiváltó személy kérésére vény nélkül is kiadható tabletta, filmtabletta, drazsé, kapszula, kúp, valamint egyenként csomagolt por és granulátum gyógyszerformában forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerből ha a gyógyszer eredeti csomagolásának megbontása a gyógyszer eltarthatóságát, minőségi jellemzőit nem befolyásolja az eredeti csomagolásnál kisebb mennyiséget is kiadhat; ha az orvos valamely (nyilvánvalóan vényköteles) injekciós, depot injekciós készítményből a gyári csomagolás(ok)tól eltérő mennyiséget rendelt, a rendelt mennyiséget kell kiadni. Ezekben az esetekben 122

123 a gyógyszer kiadója a gyógyszer eredeti csomagolásának címkeszövegén szereplő adatokat a kiadott gyógyszer külső csomagolásán feltünteti és a betegtájékoztató, illetőleg a csomagolásban elhelyezett kísérőiratok OGYÉI által jóváhagyott szövegének másolatát a csomagolásban elhelyezi; a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek (1)-(2) bekezdés szerinti megbontásáért - a kiadott egységek darabszámától függetlenül - díjat számíthat fel; a forgalomba hozatalra engedélyezett készítmények gyógyszertárban történő megbontását a kiszerelési naplóban dokumentálni kell. A gyógyszerész szakmai felvilágosítási kötelessége a gyógyszer kiadásakor Ezt a kérdést a Gyógyszertörvény, valamint a 44/2006. ESzCsM rendeletben az Alap szintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés szabályozza. A Gyógyszertörvény szerint az orvosi rendelés nélkül a beteg igénye alapján beszerezhető gyógyszer kiadása során (a továbbiakban: öngyógyszerezés) a gyógyszerész köteles gondos tájékoztatást adni a gyógyszer terápiás és esetleges mellékhatásairól, több gyógyszer együttes szedése esetén a gyógyszerek kölcsönhatásáról, az orvosi kezelés, illetve közreműködés szükségességéről, ha megítélése szerint a felhasználó (beteg) egészségi állapota ezt indokolja, a gyógyszer helyettesíthetőségéről, áráról. A rendelet szerint a gyógyszerek kiszolgáltatása során a gyógyszerésznek (és a szakmai felügyelete alatt a gyógyszert expediáló szakasszisztensnek) biztosítania kell a gyógyszerbiztonság, az ellátásbiztonság, a megfelelő minőségű szolgáltatás és a költség-hatékonyság érvényesülését. Ezért a gyógyszerek kiadása során nyújtott egészségügyi szolgáltatás keretében a gyógyszertárban végzett valamennyi gyógyszerkiadás esetében gyógyszerbiztonsági ellenőrzést kell végezni a beteg számára egy időben kiadott gyógyszerek vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy az expediáló szakember az alkalmazott gyógyszerek tekintetében részletes betegtájékoztatást ad, a klinikailag jelentős interakciókat feltárja, az azonos hatóanyagú, de eltérő nevű gyógyszerek párhuzamos szedésével járó kockázatokra felhívja a figyelmet, ha a beteg helyettesíthető hatóanyagot tartalmazó gyógyszert alkalmaz, a beteget tájékoztatja a lehetséges betegség-megelőzési módokról felderíti a betegnél jelentkező mellékhatásokat, ismételt gyógyszerkiváltás esetén kérdésekkel vizsgálja a beteg együttműködését. A gyógyszerbiztonsági ellenőrzés során egyes gyógyszerek kiadását kizárólag gyógyszerész végezheti, illetve a gyógyszerkiadási folyamatba gyógyszerész bevonása szükséges. Ilyen esetek: a gyógyszerek egyidejű kiadásakor klinikailag jelentős interakció észlelése esetén, 123

124 olyan gyógyszer esetén, amelynek előzetes alkalmazása során a beteg klinikailag jelentős mellékhatást tapasztalt, ha párhuzamos gyógyszer alkalmazásának veszélye fennáll, illetve betegegyüttműködési hiány azonosított, nemzetközi szabadnéven történő gyógyszerrendelés esetén, a beteg kérésére, vagy a gyógyszertári szakasszisztens kezdeményezésére. A gyógyszerész a beteg részére a gyógyszerbiztonsági ellenőrzés keretében biztosítja a kiadásra, valamint korábban kiváltásra kerülő gyógyszerek tekintetében a gyógyszerelési problémák felmérését, és az azok megoldására történő javaslattételt. Továbbá ha az orvos a gyógyszert seu-val vagy nemzetközi szabadnéven (INN) rendelte vagy a vényen a helyettesíthetőséget nem tiltotta meg, a gyógyszerész köteles tájékoztatni a beteget, hogy vannak a gyógyszertár készletében lévő az OGYÉI által egyenértékűnek és a terápia során egymással helyettesíthetőnek minősített készítmények is (azonos hatóanyagú, hatáserősségű és gyógyszerformájú készítmények). A beteg egyetértésével a gyógyszert ilyennel helyettesíti. A gyógyszer helyettesítése során ha csak eltérő nagyságú kiszerelések állnak rendelkezésre a gyógyszerésznek az eltérő kiszerelésben forgalmazott gyógyszerek közül a vényen rendelt mennyiségtől legkevésbé eltérő kiszerelésű gyógyszert kell kiszolgáltatnia oly módon, hogy a kiszolgáltatott gyógyszer biztosítsa a beteg gyógyszerszükségletét arra a terápiás időszakra, amelyre az orvos a gyógyszert rendelte. A kiadáskor a vényen fel kell tüntetni a kiszolgáltatott gyógyszer nevét, hatáserősségét, kiszerelését és mennyiségét, esetlegesen megváltozott adagolását. Amennyiben a beteg nem ért egyet a helyettesítéssel, és a referencia gyógyszer vagy a preferált referencia ársávba tartozó gyógyszer (lásd később) helyett más gyógyszer kiadását választotta, a hatóanyag alapú fix csoportok esetében a gyógyszerek térítési díját tartalmazó nyugta kiadásával együtt nyomtatott formában tájékoztatni kell a gyógyszert kiváltó személyt a kiváltott gyógyszer napi terápiás egységével megegyező mennyiségű ki nem váltott referencia gyógyszer térítési díjáról. A gyógyszerkiadás további szakmai szabályai Expediáláskor a gyógyszer kiadójának (készítőjének) nevét (kézjegyét), a gyógyszertár nevét, címét és azonosításra alkalmas jelét, valamint a kiadás keltét a vényen azonosításra alkalmas módon kell feltüntetni. A gyógyszerész az orvos által rendelt, forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszert fő szabályként az előírt hatáserősségben adja ki. A gyógyszerész ettől csak kivételesen indokolt esetben, ellátási érdekből térhet el. Az eltérő hatáserősségű gyógyszer kiszolgáltatása csak akkor megengedett, ha az orvos által 124

125 meghatározott napi adagolási rendet nem változtatja meg. Ez esetben a gyógyszerész a terápiás adagolásra vonatkozó orvosi utasítást értelemszerűen módosítja és a beteget szóban is tájékoztatja. Amennyiben a rendelt gyógyszer több hatáserősségben is forgalomban van és az orvos nem tüntette fel a hatáserősséget, a gyógyszerész a legkisebb hatáserősségű gyógyszert adhatja ki. Ha a gyógyszerész a gyógyszer elkészítése, illetőleg kiadása során a vény előírásaitól eltér, az eltérést a vényen feltünteti és kézjegyével ellátja. Orvosi rendelvény nélkül is kiadható, de keresztjelzéssel ellátott (mind gyári, mind magisztrális) gyógyszer vény nélkül 14 éven aluliaknak nem adható ki. Ez nem vonatkozik az olyan magisztrális gyógyszerekre, amelynek egy adagjában a hatályos Gyógyszerkönyvben + (egy kereszt) vagy ++ (két kereszt) jelzésű gyógyszeranyag mennyisége nem haladja meg a legnagyobb napi adagjának 1/10- ed részét. Ilyen készítményből egyszeri alkalommal olyan mennyiség adható ki, melyben a keresztjelzésű anyag teljes mennyisége nem haladja meg annak napi legnagyobb adagját. Orvosnak, állatorvosnak és gyógyszerésznek - amennyiben végzettségét hitelt érdemlően igazolni tudja (pl. orvos: pecsétszám, gyógyszerész: kamarai fényképes igazolvány) vényköteles gyógyszer legfeljebb harminc napra elegendő mennyiségben vény nélkül kiadható. Azonban orvosnak, állatorvosnak és gyógyszerésznek is csak vényre adható ki a kábítószerként (K1, K2) és pszichotróp anyagként (P2 - P4) minősített gyógyszer, FoNo dosim mennyiségnél nagyobb mennyiségű gyógyszeranyag önmagában, az alkalmazási előírása szerint az influenzavírus okozta megbetegedések megelőzésére és kezelésére szolgáló gyógyszerkészítmény, legfeljebb az alkalmazási előírása szerinti terápiás alkalmazáshoz szükséges mennyiségben. A vényen rendelt gyógyszer - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a rendeléstől számított három hónapig adható ki. Ha a vényen szabályosan rendelt gyógyszer valamely okból nem adható ki, ezt a tényt a gyógyszer kiadója a vényen keltezéssel és a gyógyszertár azonosítására alkalmas bélyegző lenyomatával feltünteti. Ez esetben ez a dátum számít a 30 nap kezdő napjának. A gyógyszertár a beteg által el nem vitt magisztrális gyógyszereket a gyógyszer felhasználhatósági idejéig, legfeljebb azonban a készítéstől számított 30 napig megőrzi. Gyógyszer csak a felhasználhatósági időtartamán belül adható ki, úgy, hogy a kiadás napjától számítva az előírt adagolás figyelembevételével a teljes kiadott gyógyszermennyiség felhasználhatósága biztosított legyen a lejárati időn belül. 125

126 A gyógyszertár szolgálati idejét követő ügyeleti vagy készenléti szolgálat alatt a gyógyszerek és egyéb termékek kiadásáért az indokolt igénybevétel kivételével mennyiségüktől és a tételek számától függetlenül esetenként legfeljebb 300 Ft + áfa számítható fel. Indokolt igénybevételnek minősül a gyógyszer kiadása olyan orvosi vényre, amelyen az orvos a cito, statim vagy periculum in mora jelzést feltüntette, és amelyet az ügyeleti (készenléti) szolgálat időtartama alatt állított ki. A hazai működési nyilvántartásban nem szereplő, de valamely EGT-tagállamban gyógyszer rendelésére jogosult személy által rendelt, vényköteles gyógyszer csak akkor adható ki, ha a rendelt gyógyszer azonossága, mennyisége és adagolása pontosan megállapítható. Ez azt jelenti, hogy megállapítható a gyógyszert rendelő neve, rendelőjének címe vagy azonosítója, továbbá a gyógyszerrendelés dátuma és a gyógyszer rendelésére jogosult aláírása, valamint a beteg neve, születési ideje. Azonban ilyen vényre sem adható ki a kábítószerként (K1, K2) és pszichotróp anyagként (P2) minősített gyógyszer, illetve FoNo dosim mennyiségnél nagyobb mennyiségű gyógyszeranyag önmagában. A nem EGT-megállapodásban részes államban kiállított külföldi vény esetében a gyógyszerész az az előzőeknek megfelelően rendelt vényköteles gyógyszerből legfeljebb 30 napi mennyiséget adhat ki. A gyógyszertár az orvosi vényeket és a megrendelőlapokat a kiváltástól számított 5 évig lefűzve tárolja. Amennyiben külföldi vényre expediálnak gyógyszert, és a vényt visszaadják, akkor le kell másolni, a másolatot a gyógyszertárban 5 évig megőrizni, s az első példányra a kiadás tényét rávezetni. A gyógyszer-kiszolgáltatás egyéb formái Interneten keresztül csak vény nélkül kiadható, közfinanszírozásban nem részesülő készítmények igényelhetők. Az ilyen módon Interneten igényelt gyógyszer kiadása és a házhoz szállítás során a gyógyszerek kiadására vonatkozó szakmai szabályokat meg kell tartani. Megfelelő vényen történő rendelés esetén sem szállíthatók házhoz a kábítószerként (K1, K2) és pszichotróp anyagként (P2) minősített gyógyszerek, továbbá a prekurzornak minősülő gyógyszeranyagok. Gyógyszer visszaváltása Fő szabály, hogy a tévesen kiszolgáltatott gyógyszer vagy az OGYÉI által forgalomból kivont gyógyszer kivételével gyógyszert visszavenni nem lehet. Ha a gyógyszertár tévesen, vagy a nem megfelelő minőségben szolgáltatott ki gyógyszert, az a nyugtán szereplő térítési díjának vagy árának visszafizetése mellett a kiadást követő 5. nap nyitva tartásának végéig köteles visszavenni. A betegnek a vásárlást igazoló dokumentummal kell bizonyítania, hogy a gyógyszert az adott gyógyszertár adta ki. Az így visszavett gyógyszert újra kiadni nem lehet. Gyógyszerrendelés állatgyógyászati célra Embergyógyászati célra engedélyezett gyógyszer állatgyógyászati célra vényen történő rendelése és gyógyszertárból történő kiadása esetén az állatgyógyászati 126

127 készítményekről szóló rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. Az állatgyógyászati célra rendelt embergyógyászati gyógyszerek vényeit 5 évig elkülönítetten őrzi meg a gyógyszertár. 2. Gyógyszerrendelés és kiadás támogatás igénybevételével Az 1/2003. ESzCsM rendelet csak a társadalombiztosítási támogatással rendelt gyógyszerekre vonatkozó speciális szabályokat tartalmazza. Az előző alfejezetben ismertetett szabályok ezekre is változatlanul érvényesek. Olyan gyógyszert, amelynek (a közfinanszírozás alapjául elfogadott árához lásd a gyógyszerárakról mszóló fejezetben) a járóbeteg-ellátás keretében a társadalombiztosítás támogatást nyújt, az orvos csak a társadalombiztosítás által e célra rendszeresített, megfelelően kitöltött vényen rendelhet. 2.1 Az OEP vény speciális alaki és tartalmi kellékei, a támogatás igénybevétele Az OEP-vény rózsaszínű. Mérete: 12,192 cm (4,8 col) széles, 21 cm (=az A4-es oldal szélessége) magas. Az orvosok vényíró szoftvereket használnak. (A gyógyszertár OEP-nek szóló jelentésében szerepel, hogy az orvos milyen vényíró szoiftvert használl.) Az ilyen vény alaki kellékei: a támogatás alapjául szolgáló jogcímet és a BNO kódot az orvos egyértelműen megjelölte azzal, hogy az egészségügyi jogcím alapján kiemelt és emelt indikációhoz kötött támogatással rendelhető gyógyszer közgyógyellátottnak (lásd később) történő felírásakor az egészségügyi indokoltság fennállása esetén a közgyógyellátás mellett ezt a jogcímet is jelölni kell. Azonban, ha a gyógyszerrendelésre nem az egészségügyi szolgáltató székhelyén kerül sor és a gyógyszert az orvos sürgős szükségben rendeli, valamint annak indokoltságát a társadalombiztosítás által e célra rendszeresített vényen, illetve a beteg dokumentációjában a sürgősségre utaló statim, cito vagy periculum in mora jelzéssel feltünteti, a BNO kód kitöltésétől el lehet tekinteni.ekkor a vényen az orvos a BNO megjelölést X jelzéssel tölti ki; az orvos félreérthetetlenül feltüntette a beteg társadalombiztosítási azonosító jelét (TAJ szám), a gyógyszert kiváltó személy a gyógyszer átvételét aláírásával igazolta, az EGT-tagállamból érkezett beteg esetén (kötelezően alkalmazandó közösségi szabály és a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó beteg) az orvos feltüntette a beteg születési évét, az ország kódját, az ellátás alapjául szolgáló formanyomtatvány betű- és számjelét, a beteg külföldi biztosítási/azonosító számát is, amelyről rögzítették az erre rendszeresített adathordozón a vényen rendelt gyógyszer azonosító kódját, mennyiségét, társadalombiztosítási támogatásának összegét, a vényen szereplő vonalkód számát, a beteg TAJ 127

128 számát, továbbá az orvos által feltüntetett BNO kódot, az orvos bélyegzőjének számát (perszámmal együtt) és a d) pont szerinti beteg esetében az ott felsorolt adatokat, közgyógyellátott beteg esetében a közgyógyellátási igazolvány számát, valamint a külön jogszabály szerint társadalombiztosítási támogatással, szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszer esetén a szakorvosi javaslatot adó orvos orvosi bélyegzőjének számát és a szakorvosi javaslat keltét (a továbbiakban együtt: vényadat). 35. ábra: Az OEP vény Az OEP-vényen szereplő rovatok: Az orvos adatai Extra vonalkód A beteg adatai TAJ BNO A kiállítás dátuma Nem helyettesíthető Normatív Egyedi tám. HM Közgyógy. Üzemi baleset Eü. kiemelt Eü. emelt Teljes ár A kiállító orvos (szakorvos) azonosítója A javaslat küldésének ideje Naplószám a gyógyszer és mennyisége megnevezése orvosi bélyegző beteg-aláírás, a kiváltó aláírása, orvos-aláírás extra vonalkód a kiadó és retaksáló kézjegye kiadás kelte Az extra vonalkód tartalma: a vényadatok, a rendelés kelte, a TAJ-szám, a BNO-kód, a jogcím, a helyettesíthetőség, a TTT-kód (társadalombiztosítási azonosító), a gyógyszer mennyisége, a szakorvosi pecsétszám (ha Sz vagy J kiadhatóságú), a szakorvosi javaslat ideje (ha J jelzésű a kiadhatóság) a szoftver minősítésének azonosító kódja, a rendeléskor érvényes OEP-gyógyszertörzs érvényességének kezdő dátuma. Ha a gyógyszert kiadó a támogatással rendelt gyógyszer kiadásakor megállapítja, hogy a vényen feltüntetett TAJ szám hibás, támogatással a gyógyszert csak akkor szolgáltathatja ki, ha a gyógyszert kiváltó személy a jogosult TAJ számát igazoló hatósági igazolványt bemutatja. 128

129 Ha az expediáló ilyen módon meggyőződött arról, hogy a vényen feltüntetett és a jogosultságot igazoló hatósági igazolványon szereplő TAJ szám eltér egymástól, a vény hátoldalán az igazolványon szereplő adatokat (TAJ szám) rögzíti, azok helyességét a gyógyszert kiváltó és a gyógyszert kiadó az aláírásával igazolja. Közgyógyellátás keretében történő gyógyszerkiadásnál, amennyiben a gyógyszert kiadó a külön jogszabály szerint megállapítja, hogy a vényen feltüntetett TAJ szám hibás, közgyógyellátás jogcímén, a közgyógyellátás terhére a gyógyszert csak akkor szolgáltathatja ki, ha a gyógyszert kiváltó a közgyógyellátásra jogosult érvényes hatósági igazolványát bemutatja. Ha az expediáló meggyőződött arról, hogy a vényen feltüntetett és a jogosultságot igazoló hatósági igazolványon szereplő TAJ szám eltér egymástól, a vény hátoldalán az igazolványon szereplő adatokat (TAJ szám, közgyógyellátási igazolvány száma) rögzíti, azok helyességét a gyógyszert kiváltó és a gyógyszert kiadó az aláírásával igazolja. Egy vény alapján a biztosított részére rendelt, legfeljebb harminc napra elegendő gyógyszermennyiség árához, ha pedig az eredeti gyári csomagolás ezt a mennyiséget meghaladja, akkor ennek az árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás számolható el. Ettől rendkívüli méltánylást érdemlő betegellátási érdekből lehet eltérni. Ennek fennállása esetén a gyógyszert rendelő orvos betegnaplójában köteles rögzíteni a méltánylás okát. Az orvos a vényen köteles feltüntetni a betegnapló számát és dátumát, valamint azt az időpontot, ameddig a beteget gyógyszerrel ellátta. Ha a jogosult részére rendelt gyógyszer mennyiségét az orvos betűvel és számmal egyértelműen nem tüntette fel, csak a legkisebb eredeti gyári csomagolású gyógyszer árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás számolható el. A jogosult térítésmentesen kapja a gyógyszert, ha az orvos a vényen a honvédelmi kötelezettség vagy a közgyógyellátásra jogosult jogcímet feltünteti. Ha a gyógyszerész a gyógyszerek helyettesítésére vonatkozó szakmai szabályok alapján járt el, a ténylegesen kiadott gyógyszer társadalombiztosítási támogatása számolható el. A magisztrális gyógyszerek esetében a társadalombiztosítási támogatás összege a FoNo-ba és Magyar Gyógyszerkönyvbe felvett gyógyszerek, illetőleg az egyedi gyári gyógyszert nem tartalmazó magisztrális gyógyszerek esetében a fő szabály alapján meghatározott és az OEP által közzétett összeg, valamint a nem betéti díjas csomagolási költség és készítési díj összege áfával képzett (bruttó) árának 50%-a, azzal, hogy egy díjtétel egy forintnál kevesebb nem lehet, gyári készítményt tartalmazó magisztrális gyógyszerek esetében az összetételben lévő forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer(ek) OEP-határozatban meghatározott támogatási összege, valamint az előző pont szerint számolt összeg. Fő szabály a magisztrális gyógyszerek támogatására: a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár részeként figyelembe vehető gyógyszeranyag-árat a bejelentett és közzétett legalacsonyabb áfá-t nem tartalmazó (nettó) termelői, import beszerzési árú gyógyszeranyag alapul vételével kell meghatározni. A figyelembe vehető gyógyszeranyagok listáját az OGYÉI közleménye tartalmazza (a honlapján megtalálható). Az adott gyógyszeranyag ára támogatási értékének megállapításához szükséges adatokat a forgalmazó jelenti be az OEP-nek. 129

130 A különböző forgalmazók által forgalmazott ugyanazon gyógyszeranyagok közül a legalacsonyabb árú áfá-t (bruttó) - fogyasztói árának legfeljebb 50%-a a támogatás értéke. Az OEP a gyógyszeranyagok közfinanszírozás alapjául szolgáló árhoz nyújtott támogatásának összegét minden naptári év április 1. napján hivatalos lapjában és honlapján közzéteszi (a gyógyszernyag neve, a minőségére vonatkozó jelzés, mennyiségi egység, a közfinanszírozás alapjául szolgáló árhoz nyújtott támogatás összeg és a fizetendő térítési díj). Árcsökkentés esetén a közlemény módosítását a bejelentést követő 30 napon belül teszi közzé. A közfinanszírozás alapjául elfogadott ár részeként figyelembe vehető gyógyszeranyagárnál alacsonyabb termelői, import beszerzési árú azonos gyógyszeranyag a fogyasztói ár alapján számított 50%-os mértékű támogatásban részesül. * Ha magisztrális gyógyszer egyik alkotórészeként az orvos gyári gyógyszert rendelt, és a gyógyszer elkészítése után a visszamaradó gyári gyógyszer felhasználása a gyógyszerbiztonsági szakmai szempontokat is figyelembe véve biztosított, az említett ár kiszámításakor a gyógyszer árának a felhasznált mennyiségre vetített összege vehető figyelembe. Ha ez a feltétel nem biztosítható, a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer rendelt mennyiségéhez legközelebb álló, de azt meghaladó csomagolású gyógyszer árát lehet figyelembe venni. A közforgalmú gyógyszertárakban készített magisztrális gyógyszereknél az árnál továbbá a készítési díjat, nem betéti díjas csomagolásként pedig az 1/2003. rendelet 5. számú melléklete szerinti csomagolóanyagokat lehet figyelembe venni. Példák a készítési díjakra Kimérés: az egykomponensű magisztrális gyógyszerek (gyógyszeranyag, drog, gyógyszertári galenikum) kiadásához csak kimérési díj számítható fel: 1000 g-ig 60 Ft, 2000 g-ig 105 Ft, 2000 g felett 210 Ft. A gyógyszertárban leggyakrabban előre csomagolt gyógyszeranyagok, drogok kiszerelve, készletben tartható legkisebb súlyegységei (példák): acidum acetylsalicylicum 50 g, Chamomillae anthodium 50 g, Cynosbati pseudofructus 100 g, natrium hydrogencarbonicum 100 g. Elegy (diluendum, elixirum, mixtura, szirup, klysma stb.) oldat, osztatlan porkeverék, teakeverék 200 g-ig 140 Ft, e fölött minden megkezdett 100 g 70 Ft. Hüvelygolyó, hüvelykúp, végbélkúp, pálcika 6 db-ig 300 Ft, e fölöt dbonként 50 Ft. Példák a nem betéti díjas (árunak minősülő, felszámítandó) csomagolóanyagokra: Műanyag flakon Műanyag gyógyszeradagoló kanál Bélelt redős, talpas tasak (nyomott és nyomatlan) Felirat nélküli KOMBI és műanyag pordoboz Papír vagy műanyag hintőporos szóródoboz Műanyag tégely Cseppentőüveg 2 részes műanyag cseppentőfeltéttel, nem steril Szemcseppentő (hagyományos) Nem számolható el társadalombiztosítási támogatás, ha az orvos a vényen a rendelet 6. számú mellékletben felsorolt gyógyszeranyagot önmagában rendeli. Példák ilyen anyagokra: acidum citricum, acidum salicylicum, butyrum cacao, cera alba éa flava, natrium benzoicum, oéeum helianthi, talcum. 130

131 A házi oxigénellátáshoz szükséges speciális, árunak minősülő csomagolásokat, letéti díjakat és az azokhoz nyújtott támogatás mértékét és összegét e rendelet 10. számú melléklete tartalmazza. Tartós oxigén terápia indikációban oxigénpalack esetén belgyógyász szakorvos, pulmonológus szakorvos, kardiológus szakorvos vagy javaslata alapján a javaslat keltétől számított hat hónapon át a kezelőorvos, cseppfolyós oxigén tartály rendszer esetén a feladattal megbízott szakfelügyelő főorvos rendelheti: * Megnevezés db Letéti díj nettó összege (Ft/ME) Támogatás Támogatás nettó mértéke összege (Ft/ME) Oxigénpalack + reduktor % Oxigénpalack kombinált 1 palackszeleppel % HEIMOX (34L) tartályrendszer % FREELOX (32L) tartályrendszer % LIBERATOR (30L) 1 tartályrendszer % ábra: Példa támogatásra Felírható db A palack, illetve tartály visszavételekor a forgalmazó a tb támogatás összegét a gyógyszer-költségvetési alapba, a beteg által fizetett térítési díjat a betegnek visszafizeti. Fekvőbeteg-gyógyintézetben ellátott beteg A biztosított a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa által rendelt valamennyi gyógyszerre térítésmentesen jogosult arra az időtartamra, amíg betegségének megállapítása vagy gyógykezelése, illetve rehabilitációja vagy ápolása, továbbá szülészeti ellátása céljából fekvőbeteg-gyógyintézetben tartózkodik, illetve mindezek hiányában is az első orvosi ellátás keretében, amikor elhagyja a fekvőbeteg-gyógyintézetet. Magyar beteg EGT-tagállamban és Svájcban 37. ábra: Európai Egészségbiztosítási kártya 1. oldal 131

132 38. ábra: Európai Egészségbiztosítási kártya 2. oldal Európai egészségbiztosítási kártya kiváltásával a magyar beteg itt is bizonyos ellátásokra jogosult. 2.2 Vényíró szoftverek A társadalombiztosítási támogatással való gyógyszerrendelés vényíró szoftverekkel történik (pl. ORKA). A szoftvert az OEP minősíti. Mit kell tudnia az ilyen szoftvernek (példálózó felsorolás!): alkalmasnak kell lennie a tartalmilag szabályos vény kinyomtatására álló és fekvő helyzetben egyaránt. Alkalmasnak kell továbbá lennie: o elektronikus aláírás alkalmazásának beépítésére, o extra vonalkód képzésére és vényre nyomtatására, o a közgyógyellátás igényléséhez szükséges külön jogszabály szerinti orvosi igazolás előállítására és kinyomtatására, o olyan figyelmeztető szöveg megjelenítésére, amely jelzi - minden hónap 1. napjától - hogy új gyógyszertörzs van érvényben és figyelmeztet a frissítés szükségességére, o a külön jogszabály szerinti Szakorvosi javaslat támogatással történő gyógyszerrendeléshez című űrlap előállítására és kinyomtatására, o külön jogszabály szerint társadalombiztosítási támogatással, szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszer esetén a szakorvosi javaslatot adó orvos orvosi bélyegzője számának, valamint a szakorvosi javaslat keltének vényre nyomtatására, o arra, hogy a felhasználó orvos a megszerzett szakképesítéseit rögzítse, és ennek alapján a külön jogszabály által szakorvosi szakképesítéshez kötött, támogatással történő gyógyszerrendelés esetén kizárólag a külön jogszabályban megjelölt szakképesítéssel rendelkező felhasználó orvos esetén tegye lehetővé a vény kinyomtatását, o a naptári félévente meghatározott preferált referencia ársávba tartozó termékek megjelenítésére, o nemzetközi szabadnéven történő rendelésre, o stb. A szoftvernek képesnek kell lennie alapján a vizuális megjelenésben egymástól jelentősen eltérő módon különböző gyógyszercsoportokat megjeleníteni (a preferált ársávban, ill. feletette 5-10% között zöld, 10% és e felett piros. U jelzéssel - színjelölés alkalmazása esetén szürke jelöléssel - kell ellátni az újonnan a támogatási rendszerbe befogadott gyógyszereket, amíg a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, illetve forgalmazója nem igazolja a gyógyszer első 132

133 gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezethez történő kiszállítását A szoftver TT jelzést adjon, ha a készítmény forgalomba hozatali engedélyét már visszavonták, de egyes tételek még legálisan forgalomban vannak. 3. Magyarországon nem engedélyezett gyógyszerek rendelése Mint a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyének kiadásáról szóló fejezetben láttuk, Magyarországon gyógyszer akkor alkalmazható, ha az illetékes hatóság _ az EMA vagy az OGYÉI ezt engedélyezte. Előfordulhat azonban, hogy adott betegnek olyan speciális szerre lenne szüksége, amelyet valamilyen okból Magyarországon nem forgalmaznak. Ilyen esetben is van lehetőség arra, hogy a beteg ha ez valóban indokolt hozzá jusson. A kezelő orvosnak kell igényelni az egyedi engedélyt az OGYÉI-től. Azt a gyógyszert, amely az EGT-megállapodásban részes államban nem, de más országban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik, különleges esetben gyógyászati célra akkor lehet alkalmazni, ha a felhasználását különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek indokolja, és alkalmazását - a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint az OGYÉI engedélyezte. A kérelem akkor engedélyezhető, ha a gyógyszer o életmentő vagy alkalmazása során a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek fennáll és o a gyógyszer alkalmazása az egészségügyi intézmény által benyújtott kérelem esetén az intézmény szakmai vezetője szerint is nélkülözhetetlen. Azt a gyógyszert, amelyet az EGT-megállapodásban részes államban forgalomba hozatalra engedélyeztek, gyógyászati célra akkor lehet alkalmazni, ha azt a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően az OGYÉI-nek bejelentették és az nyilatkozott arról, hogy o a rendelni kívánt gyógyszer az orvos által megjelölt EGT-tagállamban valóban forgalomba hozatalra engedélyezett az orvos által megjelölt indikációban, o a rendelni kívánt gyógyszer forgalomba hozatali engedélyét ott az illetékes hatóság nem vonta vissza vagy forgalmazását nem függesztette fel, és o - az orvos által rendelkezésre bocsátott adatok alapján - a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek véleménye szerint fennáll vagy nem. Az orvos az ilyen OGYÉI-nyilatkozat megtételét a formanyomtatványon kéri (a gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló rendelet mellékletei). Az OGYÉI a kérelem beérkezését követő 8 munkanapon belül - a gyógyszert rendelő orvosnak írásban nyilatkozik. Megjegyzendő, hogy a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek mindkét esetben szerepel. Ne feledjük, hogy ez esetben az OGYÉI az igényelt szer alkalmazását nem csak a Magyarországon forgalmazott gyógyszerekével, hanem az egyéb terápiás eéjárásokkal is összevetheti! Példa: abortusztabletta és művi vetélés biztonságossága. 133

134 Amennyiben az OGYÉI olyan nyilatkozatot tesz, mely szerint a fenti szerinti feltételek fennállnak, az orvos - vényen történő rendelés esetén - az OGYÉI nyilatkozatának másolatát a vénnyel együtt a betegnek átadja. Ha az OGYÉI olyan nyilatkozatot tesz, hogy véleménye szerint a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek nem áll fenn, az orvos - ha a gyógyszer vényen történő rendelésének szükségességét továbbra is fenntartja - az OGYÉI nyilatkozatának másolatát a vénnyel együtt a betegnek átadja, és a beteget tájékoztatni köteles a nyilatkozat tartalmáról és lehetséges következményeiről. Ezért noha ebben az esetben az OGYÉI negatív nyilatkozata elvben nem zárja ki a beszerzést, ilyenre az adott körülmények között ritkán kerül sor! A gyakorlatban hogyan történik az ilyen, egyedi gyógyszerbeszerzés igénylése A kérelmet tipikus esetben (miután általában súlyos, kórházban fekvő betegekről van szó) a fekvőbeteg-ellátást végző intézmény orvosának a 3. számú mellékletben meghatározott Gyógyintézeti (kórházi) gyógyszerigénylő lap kitöltésével (a gyógyszerek rendeléséről szóló rendelet melléklete) - a gyógyszer pontos adataival, az igényelt mennyiségnek és a kezelés várható időtartamának feltüntetésével, részletes indokolással és az ezt megalapozó orvosi bizonylatok másolatával, valamint az intézmény vezetője és az intézeti főgyógyszerész ellenjegyzésével ellátva - kell 2 példányban, írásban az OGYÉI-hez benyújtania. A fekvőbeteg ellátást végző intézmény az ilyen kérelmet sürgős szükség esetére, adott gyógyszer több betegen történő sürgős alkalmazásának elősegítése érdekében, a kezelt betegek nevének megjelölése nélkül, több beteg részére történő mennyiség megjelölésével is továbbíthatja az OGYÉI részére. Az így beszerzett gyógyszer felhasználásáról a fekvőbeteg ellátást végző intézmény külön nyilvántartást vezet. Különösen indokolt, sürgős esetben a kérelem egyéb írott formában (fax, ) is továbbítható az OGYÉI-nek, aki a feltételek megléte esetén adja ki az engedélyt. Ilyen esetben a - eredeti aláírásokkal, bélyegzővel - haladéktalanul pótolni kell. Amikor a beteg elhagyja a kórházat, de a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek a beteg járóbeteg-ellátás keretében történő gyógykezelése során továbbra is fennáll, a kezelőorvos - megfelelő szakmai indokolással - évente a beteg további kezeléséhez szükséges gyógyszer behozatalának és alkalmazásának engedélyezését másik: Járóbeteg gyógyszerigénylő lap kitöltésével legfeljebb 12 hónapra - kérheti az OGYÉI-től. A 12. hónap elteltét követően - ha a beállított gyógyszeres terápia folytatása továbbra is indokolt - a kezelőorvos újabb Egyedi gyógyszerigénylés-hosszabbítási kérelem járóbeteg részére elnevezésű adatlap kitöltésével további gyógyszer megrendelésére és alkalmazására kérhet engedélyt. Fekvőbeteg-ellátást végző intézményben történő beállítás hiányában a kezelőorvos - amennyiben az igénylő lapon feltüntetett javallat szerinti klinikai szakágban szakorvosi képesítése van - akkor kérheti betegének közvetlenül a gyógyszer behozatalát, ha azt is megfelelően indokolja, hogy az adott betegség kezeléséhez a beteg fekvőbeteg-ellátást végző intézménybe történő felvétele nem szükséges. Az ilyen esetek ritkábbak. 134

135 Járóbetegeknek történő igénylés esetében a kérelemhez a 30 napra rendelt gyógyszeradagról szóló érvényes vényt is mellékelni kell. Megemlítendő még, hogy a közelmúltban új jogintézmény jelent meg: engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás (angolul: compassionate use). Az OGYÉI orvos kérelmére engedélyezheti egy országban sem forgalomba hozatalra engedélyezett szer alkalmazását, ha fennáll a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek, az legalább II. fázisú klinikai vizsgálatban szerepel Magyarországon vagy hasonló feltételeket biztosító országban, életveszély vagy maradandó károsodás elhárítására szolgál, a beteget felvilágosították és beleegyezett, a gyártó az alkalmazáshoz hozzájárult. Az OGYÉI e döntéseiről honlapján tájékoztatást ad. Az engedélyezett gyógyszer beszerzése Ha az OGYÉI kiadja az engedélyt, a kezelőorvos - vényen történő rendelés esetén - az OGYÉI engedélyének másolatát a vénnyel együtt átadja a betegnek. Ha a beteg gyógyszertármogatásért folyamodik, azt csak az ilyen gyógyszer kiadására kijelölt - e tevékenységre az OEP-pel külön szerződést kötött - gyógyszertár számolhatja el. Megjegyzendő, hogy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszerek beszerzésére gyógyszerhiány elkerülése végett is adhat az OGYÉI általános, adott kvótára vonatkozó engedélyt. Ezt a megfelelő alfejezetben tárgyaljuk. Az előadáson ismertetésre kerülnek példák az olyan nálunk nem engedélyezett gyógyszerekről és a beszerzés indokoltságáról, amelyek az igényléseken gyakran szerepelnek. 4. Indikáción túli gyógyszerrendelés Mint az előzőekben láttuk, gyógyszert rendelni fő szabályként - csak a forgalomba hozatali engedélyében jóváhagyott alkalmazási előírásban szereplő - a Szabványos Vényminták Gyűjteményében szereplő készítmény esetén az ott közölt - javallatban lehet. A gyógyszertörvény szabályozza azokat az eseteket, amikor indokolt esetben, engedéllyel el lehet térni e fő szabálytól. Megjegyzendő, hogy az engedély nélküli indikáción túli gyógyszerrendelés engedély nélkül végzett klinikai vizsgálatként is felfogható, ami a Btk. szerint 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető! 4.1 Az eltérések oka, a hazai szabályozás lényege A forgalomba hozatali engedély kiadásakor jóváhagyott alkalmazási előírásban szereplőktől való eltérés (angol: off-label, tágabb értelemben) a következő lehet: más adagolásban való rendelés (ezt lefedi a vényen eszközölt külön aláírás és bélyegző követelmény) az indikációtól (javallattól) eltérően: más javallatban és/vagy más korcsoportnak történő rendelés (az off-label szűkebb értelme, Magyarországon ez utóbbit értik off-label alatt). 135

136 Az indikáción túli gyógyszerrendelést az EU nem szabályozza, a világ legtöbb országában az orvos felelőssége, tehá nem tilos, de a társadalombiztosítás nem támogatja. Magyarországon a jogalkotó szabályozta ezt a kérdést, az alábbiak szerint. Gyógyszert a forgalomba hozatali engedélyében jóváhagyott alkalmazási előírásban nem szereplő javallatban (indikáción túli gyógyszerrendelés) fő szabályként abban az esetben lehet rendelni, illetve alkalmazni, ha az adott beteg kezelése más forgalomban lévő gyógyszer alkalmazási előírása szerint nem lehetséges vagy eredménytelen, és benyújtott bizonyítékok alapján az adott gyógyszer indikáción túli alkalmazásával esély van a gyógyszeres kezelés sikerességére, illetve a beteg állapotának javítására vagy stabilizálására, az adott gyógyszer Magyarországon vagy más országban forgalomba hozatalra engedéllyel rendelkezik, és az adott terápiás terület szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvosa az előírt feltételeknek megfelelően a gyógyszer indikáción túli alkalmazását az adott betegre nézve az OGYÉI-től kérelmezte és azt az OGYÉI egyedileg engedélyezte. Miért indokolt az indikációt túli gyógyszerrendelés? Vegyük figyelembe, hogy egy szer többféle betegség esetén is hasznos lehet, de nem próbálják ki annak minden lehetséges változatát (pl. onkológiában a rák különböző típusai). Korábban engedélyezett gyógyszerek esetében pedig általában hiányoznak a gyermekgyógyászati vizsgálatok, s ilyenkor az alkalmazási előiratban az szerepel, hogy gyermekeken való alkalmazása adatok hiányában nem javasolt. Azonban valamivel gyógyítani kell a gyermekeket is! Gyógyszert ezen túl akkor is lehet indikáción túli gyógyszerrendelés keretében engedélyezni, illetve alkalmazni, ha az adott indikációban forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerhez a beteg hozzájutása olyan aránytalanul nagymértékben akadályozott, ami a gyógyszeres kezelés megkezdésének késlekedése miatt visszafordíthatatlan egészségkárosodáshoz vezethet vagy az indikáción túli gyógyszerrendelés keretében rendelt gyógyszer előnykockázat aránya kedvezőbb, mint az adott javallatban forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszeré és jogszabály szerinti bizonyítékok alapján az adott gyógyszer indikáción túli alkalmazásával esély van a gyógyszeres kezelés sikerességére, illetve a beteg állapotának javítására vagy stabilizálására. Az előadáson bemutatásra kerül ilyen eset. Azonban, ha a gyógyszer rendelése a forgalomba hozatali engedélyének alkalmazási előírása alapján az adott esetben ellenjavallt, nem lehet indikáción túli gyógyszerrendelés keretében sem alkalmazni. 4.2 Kérelem engedélyezés menete Az indikáción túli gyógyszerrendelés engedélyezése iránti kérelmet a gyógyszerek rendeléséről szóló rendelet melléklete szerinti nyomtatványon az adott betegségre irányadó szakképesítéssel rendelkező orvos (a továbbiakban: kezelőorvos) nyújtja be az OGYÉI-hez. A kérelemnek tartalmaznia kell - főszabályként -: 136

137 a gyógyszer nevét, hatóanyagát, hatáserősségét, gyógyszerformáját, kiszerelését, annak részletes indokát, hogy miért nem lehetséges, vagy eredménytelen a beteg kezelése a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerekkel, amennyiben azokat jóváhagyott indikációjukban alkalmazzák, annak a javallatnak a pontos megnevezését, amelyben a kezelőorvos a gyógyszert rendelni kívánja, valamint a gyógyszer tervezett adagolását és a kezelés várható időtartamát, vagy a fő szabálytól való eltérés esetén (lásd alább) az egészségügyért felelős miniszter által tájékoztatóban közzétett azon protokollnak a megjelölését, amelyben az alkalmazni kívánt gyógyszer szerepel, valamint a javallat pontos megnevezését, az off-label szerinti javallatban való alkalmazás indokait, valamint indokoltságának bizonyítékait, így különösen: o a klinikai vizsgálatokról szóló közleményeket, és o a gyógyszerrel történt kezeléssel kapcsolatos szakmai folyóiratban közzétett közleményeket, és o a hazai, illetve nemzetközi ajánlásokat, a beteg nevét, születési idejét, TAJ számát, kiskorú beteg, illetve cselekvőképtelen beteg esetén a nevében nyilatkozattételre jogosult személy nevét. A kérelemhez csatolni kell szintén fő szabályként -: első alkalommal a kezelőorvos nyilatkozatát arról, hogy vállalja, hogy a kezelés lezárultakor, valamint folyamatos kezelés esetén az OGYÉI által meghozott határozatban meghatározott időközönként az OGYÉI-nek részletes, kiértékelhető jelentést küld az adott beteg állapotáról, a kezelésről, annak eredményéről, illetve az esetleges mellékhatásokról, a beteg, illetve a nyilatkozattételre jogosult személy nyilatkozatát, hogy hozzájárul a gyógyszer indikáción túli alkalmazásához, Eltérések a főszabálytól: fekvőbeteg gyógyintézetben alkalmazni kívánt gyógyszer esetén, ha az adott gyógyszer szerepel a gyógyító-megelőző ellátás jogcímén az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható homogén betegségcsoportok (HBCS) kódolási és besorolási szabályairól szóló 10/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet 8. mellékletében felsorolt protokollokban, vagy a nemzetközi irányelveken és hazai szakmai tapasztalatokon alapuló protokollokban, a kérelemhez nem kell csatolni a kezelőorvosi pontja szerinti nyilatkozatot, de hivatkozni kell a protokoll számára. Amennyiben korábban már ugyanazon gyógyszer vonatkozásában ugyanarra a javallatra az OGYÉI engedélyezte az alkalmazást, nem kell tartalmaznia a kérelemnek az említett bizonyítékokat, indoklásokat. Az OGYÉI a kérelem elbírálása során vizsgálja továbbá, hogy a készítmény kérelmezett indikációjával kapcsolatosan klinikai vizsgálat, illetve forgalomba hozatali engedély módosítása iránti kérelem van-e folyamatban valamelyik EGT tagállamban. Az OGYÉI az engedély kiadásáról a kérelem beérkezését követő naptól számított huszonegy napon - sürgős szükség esetén soron kívül, de legkésőbb három napon - belül dönt, szükség esetén az illetékes szakmai kollégium véleményének kikérését követően. 137

138 Az indikáción túli gyógyszerrendelés sürgős szükséggé történő minősítése abban az esetben indokolt, ha a kérelmezett gyógyszer a beteg életveszélyes állapotának kezelésére, vagy közvetlen életveszély elhárítására szolgál. A sürgős szükség fennállását a kezelőorvosnak a kérelemben részletesen indokolnia kell. Sürgős szükség esetében a beteg kezelése az adott gyógyszerrel megkezdhető, és ha az OGYÉI 3 napon belül nem dönt. Ilyenkor az engedélyt megadottnak kell tekinteni. 4.3 A gyógyszer beszerzése Az orvos az engedély másolatát a gyógyszeres kezelés megkezdését megelőzően átadja a betegnek, aki az átvételt aláírásával igazolja. Az átvételről szóló igazolást az orvos csatolja a betegdokumentációhoz. Az OGYÉI az indikáción túli gyógyszerrendelésről nyilvántartást vezet a beteg állapotának, valamint a gyógyszer hatásának folyamatos nyomon követése érdekében, mely nyilvántartás tartalmazza az orvos nevét és pecsétszámát, a beteg nevét, születési idejét és TAJ-számát, a gyógyszer nevét, hatóanyagát, hatáserősségét, gyógyszerformáját, kiszerelését, valamint annak a javallatnak a pontos megnevezését, amelyben a kezelőorvos a gyógyszert rendelni kívánja, valamint a gyógyszer tervezett adagolását, a kezelés várható időtartamát. Az OGYÉI ezen túl az indikáción túli rendeléssel kapcsolatban hozott határozatai alapján honlapján közleményt (adatbázist) tesz közzé, mely tartalmazza a gyógyszert azonosító adatokat, az engedélyezett/elutasított indikációt, a javaslatot véleményező szakmai kollégium megnevezését és javaslatát, valamint a kérelem elutasítása esetén az elutasítás indokát, továbbá ha van ilyen a hivatkozott protokoll megjelölését. Indikáción túli gyógyszerrendelés esetén az orvos a rendelt gyógyszer helyettesítését letiltja a gyógyszerész felé. A gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyében foglalt alkalmazási előírásban szereplő javallatokon túli gyógyszerrendelés esetén a vényen a teljes ár jogcímet kell megjelölni. Az indikáción túli gyógyszerrendelésnek szakmailag két típusát különböztethetjük meg: I. típus: a gyógyszert egészen más betegség kezelésére adják, mint amire javallott (pl. kalciumcsatorna-blokkoló koraszülés megakadályozására). II. típus: a betegség típusa azonos, de az altípusra a szer nincs indikálva (pl. emlő- és hasnyálmirigy-karcinómára indikált, de epehólyag-karcinómára nem). További példák kerülnek bemutatásra az előadási anyagban. 5. Fokozottan ellenőrzött szerekkel kapcsolatos szabályozás E fejezet célja, hogy megismerkedjünk a fokozottan ellenőrzött szerek fogalmával, a rájuk vonatkozó szabályozással, valamint orvosi vényre történő rendelésükkel. A legfontosabb jogszabályok: 138

139 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról (gyógyszertörvény) évi 4. törvényerejű rendelet a New Yorkban március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény kihirdetésérről 1979.évi 25. törvényerejű rendelet a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben évi február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről évi L. törvény az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni, december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény kihirdetéséről (II. 28.) Korm. rendelet a magyar Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ feladatainak ellátásával kapcsolatos kérdésekről, valamint a 11/2004. (II.28.) EüM rendelete ennek működéséről 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról 49/2007. (IV. 26.) GKM-EüM-IRM-MEHVM-PM együttes rendelet a kábítószerprekurzorokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához szükséges tárolandó adatok köréről és az adatokhoz való hozzáférés rendjéről 43/2005. (X. 15.) EüM rendelet a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek orvosi rendelésének, gyógyszertári forgalmazásának, egészségügyi szolgáltatóknál történő felhasználásának, nyilvántartásának és tárolásának rendjéről Az Európai Parlament és a Tanács február 11-i 273/2004/EK rendelete a kábítószer-prekurzorokról A Tanács december 22-i 111/2005/EK rendelete a kábítószerprekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról Mik a fokozottan ellenőrzött gyógyszerek? A K1 és K2 jegyzéken szereplő kábítószer-anyagok A P2 listán szereplő pszichotróp anyagok Az előzőeket tartalmazó gyógyszerkészítmények (bizonyos szempontból kivéve a K3 lista gyógyszereit) Bizonyos szempontból a prekurzor-melléklet anyagai is. Mindennek megértéséhez röviden tekintsük át a kábítószerekre, pszichotróp anyagokra és prekurzoraikra vonatkozó általános szabályozást. 5.1 A kábítószerügyek és a pszichotróp anyagok nemzetközi szabályozása A kábítószerügyek nemzetközi szabályozása Alapja az Egyesült Nemzetek Szervezet 1961-ben Egységes Kábítószer Egyezménye, amelyet 100-nál is több tagállam ratifikált. Itt csak az egyezmény gyógyszerészeti szempontból fontosabb részeivel foglalkozunk. 139

140 A preambulum megállapítja, hogy a kábítószerek alkalmazása a gyógyászatban nélkülözhetetlen, ugyanakkor a kábítószer-élvezet mind az egyén, mind a társadalom számára veszélyes. Ezért kívánatos e téren az ENSZ égisze alatt (az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa szervezésében) a tagállamok együttműködése. Az Egyezmény aláírói vállalják, hogy betartják az Egyezmény rendelkezéseit, ennek megfelelő jogszabályokat alkotnak, egymással együttműködnek és informálják az ENSZ főtitkárát a kábítószerekről szóló éves jelentésükről, jogszabályaikról, valamint más lényeges kérdésekről (pl. leleplezett tiltott forgalomba hozatal). Tiltott forgalomba hozatal: minden, ami ellentétes az Egyezmény céljaival. A kábítószer jogi definíciója: olyan anyag, ami szerepel az I. vagy II. jegyzékben (listán, angolul Schedule). A kábítószert tehát nem élettani hatása alapján definiálják, itt ugyanis nincs éles határ, adott esetben vitatni lehet. Az viszont, hogy egy vegyület szerepel-e a listán, egyértelmű. A jegyzékek logikája: I. jegyzék a legszigorúbb ellenőrzés alatt álló anyagok II. jegyzék az előzőekhez képest bizonyos felmentést élvező anyagok III. jegyzék az előző jegyzékek anyagait tartalmazó olyan készítmények, amelyek valamilyen ok miatt, általában mégsem számítanak kábítószernek (noha pl. megsemmisítésükre bizonyos szabályok vonatkoznak IV. jegyzék az I. jegyzék anyagai közül azok, amelyekre teljes tiltás vonatkozik 39. ábra: A kábítószerjegyzékek logikája Példa a jegyzékekre (megjegyezvén, hogy az ott szereplő anyagok minden sója, izomerje, észtere, étere ezek sói is a Jegyzékbe felvettnek számítanak a következő táblázat. A Jegyzék sorszáma I. (szigorúan ellenőrzött anyagok) II. kevésbé szigorúan felügyelt anyagok III. (készítmények, amelyek kivételek) Példák cannabis, kokalevél, kikain, ekgonin, fentanyl és származékai, heroin, methadon, a morfin és származékai, ópium, pethidin, pirithramid, thebain kodein, dextropropoxiphen, etilmorfin, dihidrokodein és származékai Kisebb kábítószer-tartalmuk miatt: pl. o kodein, dihidrokodein és etilmorfin készítményei, ha o dózisegységenként legfeljebb 100 g-ot tartalmaz, vagy o max. 2,5%-os osztatlan gyógyszerformában (pl. oldat) o kokain (bázisra számolva) legfeljebb 0,1% o ópium vagy morfin-tartalma (vízmentes morfinbázisra számolva max. 0,2% és nem 140

141 IV. (az I. Jegyzék anyagai közül azok, amelyeknek nincs gyógyászati alkalmazása, teljes tiltás) 40. ábra: Példák a jegyzékekre lehet nagy mennyiségben visszanyerni belőle Más ok miatt, pl. o Pulvis ipecacuanhae et opii composita* o orális diphenoxylat készítménye, ha adagolási egységenként ez legfeljebb 2,5 mg legalább a diphenoxylat mennyiségének 1%-át kitevő atropinszulfátot is tartalmaz** acetorphin, heroin *noha 10%-nyi Pulvis opii-t tartalmaz, a 105-nyi ipekakúna-gyökérporban talál ható emetin miatt nem szedhet be akkora mennyiséget, amitől az ópium hatása jelentkezne, mert kihányja! **Ilyen készítmény nálunk is van: a Reasec tabletta. Tartalmaz 2,5 mg dipphenoxylatot és 25 µg atropint. A diphenoxylat dózisa terápiás: ez a pethidin-származék (opioid agonista fájdalomcsillapító hatás nélkül) a bélfal oipoid-receptoraira hatva csökkenti a kolinerg hatásokat, ezáltal csökken a perisztaltika, a motilitás, nő a tranzíciós idő, a víz-visszaszívás De minek bele az atropin? Tudjuk, hogy ennek terápiás dózisa (mint acetil-kolin kompetitiv antagonista) 1 mg körül van, itt tehát a terápiás adag 1/40- edrészét találjuk. Azonban, ha több tablettát venne be valaki, hogy élvezze a diohenoxylat kábítószer-hatását, az atropin miatt hányingere, gyengeségérzése lenne! Az atropinnak a készítmény indikációjához semmi köze, csak azért van az összetételben, hogy a visszaélést megakadályozza! Az Egyezmény lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy a szigorításra, azaz pl. a K2 vagy K3 jegyzék anyagának átsorolásába szigorúbb jegyzékbe. Ha jegyzékre fel nem vett anyaggal visszaélés lehetséges kivéve az olyan ipari anyagokat, amelyeket denaturáltak -, a tagállamnak joga van hasonló intézkedéseket hozni (lásd később). A WHO állapítja meg, hogy egy anyag alkalmas-e visszaélésre, hasonlóan az I. és II. jegyzékben lévőkhöz. Ekkor javaslatot tesz az ENSZ Kábítószer bizottságának. Ez a (Szociális és Gazdasági Tanács felügyelete alatt működő szerv) módosíthatja a Jegyzékeket. A kábítószerügyek végrehajtó szerve az ENSZ-ben a Nemzetközi Kábítószerellenőrző Szerv (International Narcotic Control Board, INCB). Az INCB gyűjti és értékeli a tagállamok o becsléseit (a készletek alakulása a következő évben) és o statisztikáit (jelentés az előző évről és az év végi készletekről); 141

142 megállapítja az egyes országokra érvényes engedélyezett kábítószermennyiségeket (export, import, termelés, stb.), s ennek során módosíthatja a tagállam becsléseit; magyarázatot és intézkedéseket kér a tagállami Kormányoktól, ha az Egyezmény megsértését észleli (pl. a statisztikák, becslések alapján), ha a probléma nem oldódik meg o jelenti a Tanácsnak o javasolhatja más tagállamoknak, hogy állítsa le az exportot/importot a problémás tagállammal, o nyilvánosságra hozza. Becslések: a tagállamok Kormányai küldik az INCB-hez a Jegyzékeken szereplő anyagokról (egyenként): az orvosi célra szükséges mennyiségek, a más gyógyszerek gyártásához szükséges mennyiségek, a december 31-i várható raktárkészletek, különleges (pl. katasztrófa-) készletek, az ópiummák termesztési területe (hektár, földrajzi elhelyezkedés), a termelt ópium várható mennyisége, a szintetikus szerek gyártandó mennyisége (üzemre lebontva), módosítások az év folyamán, indoklással (pl. lefoglalt, majd legális útra terelt kábítószer). A becsléseket az INCB évente összesíti és nyilvánosságra hozza. Ezen túl, ha úgy látja, hogy a tervezett termelés + import meghaladja a szükségletet, erről értesíti a Kormányt, s a következő évben a felesleget le kell vonni. (Kábítószer-készlet felhalmozódása elkerülendő!) Statisztikák: ugyanezek az adatok, de tényszámok, az előző évre vonatkoztatva, ide értve a lefoglalt és megsemmisített mennyiségeket is. A termelt és importált mennyiség természetesen meg kell, hogy feleljen a felhasznált, exportált, megsemmisített plusz készletben lévő mennyiséggel A kábítószerek termesztésére, termelésére, forgalmára vonatkozó korlátozások Az ópiummák (főleg a magas alkaloid-tartalmú Papaver somniferum L.), a Coca cserje, a Cannabis termesztése csak szigorú ellenőrzés alatt lehetséges. A termesztést növelni csak indokolt esetben, az INCB jóváhagyásával lehet. Kábítószer gyártásához ha azt nem állami vállalat végzi speciális engedély kell (az általános gyógyszergyártási engedély nem elegendő). A gyártók felett az állam szigorú felügyeletet gyakoroljon, s minden kábítószeranyag gyártásához fajtánként, a mennyiségeket megjelölve engedély kell. Kábítószerekkel való kereskedelemhez (ez nem vonatkozik a K3 készítményekre) hasonlóan külön engedély kell, amit a konkrét épületeket feltüntetve adnak. A raktárakban nem halmozódhatnak fel készletek. K1 anyagok szállításakor a címkén a pontos mennyiséget is fel kell tüntetni, lehetséges a kettős vörös fonallal való megjelölés (a belső csomagoláson!) A szállítmány külseje vagy csomagolása csak külön engedély birtokában változtatható meg. Az exportraktárakat is engedélyeztetni kell. Nemzetközi kereskedelem akkor lehetséges, ha az anyag az importáló országban is legális. (Ez nem alkalmazandó, ha pl. repülőgép leszállás nélkül halad át az ország fölött, de szabadkikötőkbe, vámterületekre való szállítás esetén igen.) A nemzetközi útvonalakon járó hajók és repülőgépek elsősegély-készletei ha kizárólag az utasok kezelésére szolgálnak elvileg nem számítanak kábítószer-kivitelnek, de célszerű 142

143 annak az országnak a szabályait figyelembe venni, ahol kikötnek/landolnak.az országon felbontatlanul áthaladó tranzitszállítást is engedélyeztetni kell. Minden szállítmányra külön egyedi export/import engedély kell, ez kíséri a szállítmányt, majd az importáló Kormány(szerv) átvétel után visszaküldi. Rendeltetési helyként nem szabad postafiókot vagy bankszámlát megjelölni. A rendeltetési helyet menet közben nem szabad megváltoztatni. Az Egyezmény szerint a K1 anyagok orvosi rendelésekor speciális vényűrlap írható el, a K2 anyagok vényhez kötéséről a tagállam dönt. Minden bizonylatot (így az orvosi vényeket is) legalább 2 évig meg kell őrizni (tagállami szabályozás szigorúbb lehet, így a magyar is az.). A K3 készítményekre ez nem vonatkozik, csak hatóanyagaik összmennyiségeiről kell információt tárolni. Személyi feltétel: a kábítószer-engedélyeseknél a kábítószer-ügyekkel megbízottak, valamint a hatósági felügyelők rendelkezzenek megfelelő képzettséggel. Az Egyezmény nyelve: az ENSZ hivatalos nyelvei (angol, francia, kínai, orosz, spanyol. Az Egyezmény aláírói élhetnek átmeneti fenntartásokkal, ha olyan, az aláírás idején legálisnak minősülő kábítószer-élvezet van az országban, aminek felszámolása hosszabb időt vesz igénybe (ópiumszívás, ópiumhasználat a hagyományos medicinában, kokalevél rágása, cannabis használata, stb.) Valójában az egyes országok kábítószer elleni küzdelme széles skálás mozog a liberális és szigorúbb megoldások között. A visszaélés elleni intézkedések lehetnek: korai felismerésre való törekedés, kezelés, oktatás, rehabilitáció, a társadalomba való beillesztés támogatása, egészen a kiválasztott kábítószer-élvezet-típusok legalizálásáig A pszichotróp anyagok nemzetközi szabályozása Az Egységes Kábítószer Egyezmény kiadása után 10 évvel, 1971-ben az ENSZ újabb, a pszihotróp anyagokra vonatkozó egyezmény megkötését kezdeményezte. A probléma hasonlósága miatt ez természetesen sok hasonlóságot mutat a kábítószeregyezménnyel (preambulum, definíciók, a közreműködő ENSZ-szervek, a WHO javasolja új anyag fölvételét, ilyen anyag csak tudományos vagy gyógyászati célra használható legálisan, a gyártás, kereskedelem csak engedély birtokában, orvosi vényhez kötés, statisztikák, az aláírások idején fenntartások, stb.) Különbség, hogy a P1-en lévő anyagok kivételével az egyáltalán nem vonatkozik a nemzetközi utasforgalomban részvevők személyes használatára. A pszichotróp anyag jogi definíciója: itt is az, hogy a Jegyzékekben (I. IV.) szerepel. A WHO akkor javasolja, ha beigazolódik, hogy az anyag függőségi állapotot vált ki, és/vagy a központi idegrendszer izgalmát vagy depresszióját, ami hallucinációt, motoros vagy ítélőképességbeli vagy felfogóképességbeli vagy kedélyállapot-beli zavarokat okoz. A kábítószer-jegyzékek összeállításának logikájával ellentétben a pszichotrópjegyzékek két különbséget mutatnak: 143

144 csak anyagok szerepelnek, készítmények (kivételek) nem, a P1 P4 sorban egyre csökken az anyag ellenőrzöttsége. Példák szerepelnek a következő táblázatban. A jegyzék száma P1 (csak tudományos célra) P2 (teljes mértékű ellenőrzés) P3 (kevésbé ellenőrzött) P4 (a legkevésbé ellenőrzött) mazindol 41. ábra: Példák a pszichotróp listán levő anyagokra példa meszkalin, pszilocibin, egyes THC-izomerek amfetamin ( speed ), metakvalon, metilfenidát (Ritalin), néhány barbitorát (amo-: igazságszérum, pento-: ahol ez megengedett: euthanázia) flunitrazepam, a legtöbb barbiturát (all-, buto-, feno-), buprenorfin, glutetimid, pentazocin az azolamok, az azepam-ok (kivéve a flunitrazepam), egyes barbiturátok, klórdiazepoxid, gamma-hidroxi-vajsav, Az egyezmény itt is lehetőséget ad egyes anyagok egészségügyi érdekből való szigorúbb kezelésére. Így Magyarországon a P3 helyett a P2 listában vannak a következő anyagok: buprenorfin, gamma-hidroxi-vajsav, ketamin, pentazocin és a mákszalma. A P1 jegyzékben szereplő anyagok tudományos (esetleg helyileg korlátozott gyógyászati) felhasználásán kívül minden más tilos. Egyebekben a K2 listában szereplő anyagokra emlékeztető szabályozás vonatkozik rájuk. A többi jegyzékben szereplő anyagokra nem ilyen szigorú a szabályozás. Pszichotróp anyagokra jellemző szabályozás, hogy készítményeik esetében a bennük lévő pszichotróp anyagra vonatkozó szabályozást kell alkalmazni. (Ha nem visszanyerhető vagy csak elhanyagolható mennyiségben: ezt sem.) Állatok befogására ( altatópuska ) csak erre feljogosított személyek használhatják. Gyártás, kereskedelem tekintetében fontos: a P1-P3 jegyzék: a gyártó és a nagykereskedő tételesen, minden gyártott anyagról egyedileg vezeti (mennyiség, dátum). Gyógyszertárban ez csak a P2-re szükséges, a P3-ra csak annyi a követelmény, hogy az adatok nyomon követhetők legyenek. A P4 jegyzék anyagainak csak összmennyiségeiről és csak a gyártók és nagykereskedők vezessenek hasonló dokumentációt. Statisztika: az ENSZ szervnek csak a P1-P2 anyagokról kell a kábítószerekéhez hasonló egyedi statisztikákat küldeni (mennyiség, export esetén a célország feltüntetése)., P3-P4 estben elegendő az összmennyiség. 5.2 A magyar kábítószer- és pszichotróp-szabályozás Az ellenőrzött anyagokkal kapcsolatban adatokat gyűjtenek a különböző Minisztériumok, az ENKK, a KSH, az OEP, a Rendőrség, s a NAV. Ezek az adatok az OEK keretein belül működő Magyar nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó 144

145 Központhoz kerülnek Ez az összegyűjtött és feldolgozott adatokat az EU Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelő Központja részére továbbítja (innen kerül majd az INCBhez) Engedélyezés, felügyelet A magyar szabályozás megismétli, hogy az kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal végzett minden tevékenységhez ide értve a megsemmisítésüket is engedély kell. Egészségügyi intézményre azonban ez csak megrendelés és klinikai vizsgálat esetében vonatkozik. (Ellenőrzött anygnak minősülő hatóanyag esetében a klinikai vizsgálathoz tehát nem elegendő az OGYÉI engedélye, az ENKK-é is kell, s a vizsgálatot az OGYÉI GCP-ellenőrein kívül a Rendőrség és az ÁNTSZ is ellenőrizheti.) A tevékenységi engedélyt kizárólag olyan gazdálkodó szervezet kaphat, amelynek vezetője büntetlen előéletű, nem áll gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró, valamint egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Állategészségügyi alkalmazásra szánt kábítószerek és pszichotróp anyagok esetében a Rendőrséghez kell fordulni, ők adnak hatósági bizonyítványt, s erről értesítik az élelmiszerlánc-biztonságért és állategészségügyért felelős Kormányhivatalt, valamint az ENKK-t. Minden egyéb esetben (ide értve a díszítőmákkal mákszalmával, bizonyos prekurzorokkal és az új pszichoaktív anyagokkal való tevékenységeket az utóbbi kettőt lásd később) a tevékenységi engedélyt az ENKK adja. Kijelölt szakhatóságai: export-import eseténe a NAV, kábítószer-növények termesztése eseténe a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal (NÉBIH), más esetben a Rendőrség. Ahol tevékenységi engedélyt kérnek, ott ellenőrzött anyag-felelőst ( kábítószerfelelős ) és helyettest kell kijelölni. A javaslattevő az intézmény vezetője. A felelős képzettsége (állat)orvos, gyógyszerész, biológus vagy ennek megfelelő. Kábítószer-felelősnek és helyettesének valamint kábítószerért felelős személynek csak olyan személy jelölhető ki, aki büntetlen előéletű, és nem áll egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Rendőrség hagyja jóvá (ellenőrzi büntetlen előéletét!). Nevüket a tevékenységi engedély tartalmazza. Feladata: felügyeli (vagy maga végzi) az engedélyesnél a kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal kapcsolatos tevékenységeket. A tevékenység iránit engedély kérelméhez a felelős nevén kívül benyújtandó az üzem(rész), raktár, stb. tervrajza is a biztonsági berendezésekkel. Az ENKK helyszíni ellenőrzést tarthat, ennek eredményéről a Rendőrséget értesíti. A Rendőrség is tarthat helyszíni ellenőrzést. Nem-gyógyászati felhasználásra csak bűnüldöző szervek és gyógyszer-vizsgálók laboratóriumai kaphatnak engedélyt. (Ilyen engedélye van az OGYÉI laboratóriumának is). Itt is meg kell nevezni a felelőst. Az engedélyesnél külön raktár kell (helyiség vagy szekrény, vasrács vagy biztonsági zár). Ez a K3 kivételekre és a P3-P4 anyagokat tartalmazó gyógyszerekre nem vonatkozik. 145

146 A tevékenységi engedélyes köteles az előírt nyilvántartások vezetésére, eladás esetén annak ellenőrzésére, hogy a vevőnek szintén van tevékenységi engedélye (gyógyszertárakra ez nem vonatkozik!), szigorú elszámolási kötelezettségre az előírt nyomtatványokkal, statisztikai adatszolgáltatásra az ENKK részére: éves jelentés (mérleg) K1-K2 és P1-P2-P3 negyedéves export-importjelentések, megrendelőlapok, éves becslések Minden keletkezett iratot 5 évig meg kell őrizni. A tevékenységi engedélyen kívül eseti engedélyt kell kérni az ENKK-tól kábítószer és pszichotróp anyag (ide értve a mákszalmát és a cannabis növényt is) export/import/tranzitja esetén (import esetén a hazai importőr kapja, 1 példányt küld külföldi partnerének, aki a szert beszerzi, a helyi exportengedéllyel, s 2 példányt küld annak a vámhivatalnak, amelyet az engedélyben megneveztek, legalább 5 nappal a várható érkezés előtt), orvostudományi kutatáshoz, megsemmisítéshez. Megjegyzendő, hogy nem minősül importnak, illetve transzfernek, ha gyógykezelés alatt álló személy K1, K2 vagy P1 gyógyszert a határátlépéstől számított 72 órás mennyiségben tart magánál és van kezelőorvosi igazolása (ami 30 napig érvényes), lásd később az orvosi gyógyszerrendelésről szóló részben. A kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal kapcsolatos ellenőrzéseket ha ez a tevékenységi engedélyre vonatkozik: az ENKK gyógyszertárakban a szakmai kérdéseket az OGYÉI tisztifőgyógyszerészei a rendészeti felügyeletet és az átmenő forgalom ellenőrzését a Rendőrség végzi. Az egészségügyért felelős Államtitkárság feladata a Jegyzékek gondozása és a gyógyászati célra történő rendelés szabályozása. Maguk az aktuális Jegyzékek (K1 és K2, P1-P4), valamint a formanyomtatványok a 66/2012. Korm. rendelet mellékletében találhatók. Kábítószert, pszichotróp anyagot selejtezni csak az ENKK engedélyével lehet, amelyben az időponton és a helyen kívül a megsemmisítés módja (lehetőleg: égetés) is szerepel. A Rendőrséget minderről értesíteni kell. Jelen kell lennie az engedélyes igazgatójának (vagy megbízottjának) és az ellenőrzött anyagok felelősének. Utóbbi aláírja a selejtítési jegyzőkönyvet is, amiből 1-1 példányt a Rendőrségnek és az ENKKnak is meg kell küldeni. Lefoglalt kábítószer, pszichotróp anyag visszairányításáról (ilyen anyagot tartalmazó lefoglalt gyógyszer visszahelyezése a legális forgalomba) az ENKK dönt, de figyelembe kell vennie állatgyógyszer estében az erre illetékes minisztérium, humángyógyszer esetében az OGYÉI állásfoglalását A kábítószer-növények termesztése Nagyon röviden foglalkozunk a kábítószer-növények termesztésével kapcsolatos szabályokkal. Alapfogalmak: 146

147 ipari mák: a NÉBIH által a Nemzeti Fajtajegyzékben, valamint az EU Bizottság által a Közösségi Fajtajegyzékben közzétett mák, amelynek összes ópiumalkaloidkoncentrációja a száraz, kifejlett máktokban átlagosan >0,7%; étkezési mák: ugyanez, de maximum 0,7% vagy ez alatti; díszítőmák: virágkötészeti célra előállított étkezési mákfajta: cm szár és máktok; mákszalma: a levégott máknövény minden része, de a magok a tokból való kifejtés után nem minősülnek ellenőrzött szernek, kivéve az ipari mák vetőmagját; alacsony THC-tartalmú kender: a NÉBIH által a Nemzeti Fajtajegyzékben, valamint az EU Bizottság által a Közösségi Fajtajegyzékben közzétett kenderfajta, amelynek összes THC (tetrahidro-kannabinol) koncentrációja átlagosan <0,2%. Csak ez termeszthető engedély nélkül, de ez is csak fémzárolt vetőmagból; magas THC-tartalmú kender: ugyanez, de minimum 0,2% THC koncentrációval. A magas alkaloidtartalmú mákra vonatkozó szabályok csak a földművelésügyért illetékes Megyei Kormányhivatal által adott (és évente megújított) termesztési engedély birtokában és csak a vonatkozó szerződésben meghatározott területen termeszthető. A vetőmag nem hozható kereskedelmi forgalomba, át kell adni az engedélyesnek, s tőle visszavenni. Részletes nyilvántartásokat kell vezetni. Minden keletkezett terményt (máktok, mákszalma) át kell adni és venni, a fel nem használtat megsemmisíteni. Bejelentés az ENKK-hoz: olyan felvásárló vagy tisztító szervezet, amely díszítő mák, cannabis növény, exportjával, importjával, a tisztítatlan mákszalmamaradványokkal szennyezett mákmag felvásárlásával, ill. annak tisztításával foglalkozik, pontos adatokkal, a tevékenység megkezdése előtt 30 nappal ezt bejelenti az ENKK-nak. Az ENKK ezt nyilvántartásba veszi, s erről a Rendőrséget tájékoztatja. Az engedélyes a mennyiségi adatokról évente tájékoztatja az ENKK-t. Alacsony alkaloidtartalmú mákra vonatkozó szabályok: Étkezési mák: Csak fémzárolt vetőmag használható. A magból vizsgálat céljára erre akkreditált labornak mintát kell küldeni. Kereskedelmi céllal, vagy nagyobb mint 500 m 2 területen való termesztést be kell jelenteni a Mezőgazdasági szakigazgatási Hivatal helyi szervénék (MgSZH). Jelenteni kell a rendőrségnek, ha a zöld mákgubó karcolását észlelik. Virágkötésre szánt gubó: Termőterületét a MgSZH-nak be kell jelenteni. Értékesíteni akkor lehet, ha alkaloidtartalma <0,7%, és 147

148 festéssel, lakkozással kezelték, hogy kábítószer kinyerésére alkalmatlanná váljon. A fel nem használt mákszalmát fel kell ajánlani az ipari máktermesztőnek, az általa át nem vettet el kell égetni vagy talajbeforgatással megsemmisíteni. Ellenőrzésre jogosultak: a Rendőrség és a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv Az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó hazai szabályozás A kábítószerek, pszichotróp anyagok jogi típusú definíciójának hátránya, az ismert ilyen anyagok különböző származékai, amelyek nem szerepelnek a Jegyzékekben, könnyen előállíthatók. Erre való az új szabályozás. Az új pszichoaktív anyag: olyan, a forgalomban újonnan megjelent, gyógyászati felhasználással nem rendelkező anyag vagy vegyületcsoport, amely a központi idegrendszer működésének befolyásolása révén alkalmas a tudatállapot, a viselkedés vagy az érzékelés módosítására, megváltoztatására, és ezért hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint a K1, K2, P1 és P2 anyagok, és erre való tekintettel azt az egészségügyért felelős miniszter rendeletében ilyen anyaggá minősítette. Gyanús anyag felbukkanása (elkobzás, a határon megállítás, stb.) esetén az ÁNTSZ OTH Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet keretein belül működő Országos Addiktológiai Centrum szervezésében három lépcsős értékelés ( előzetes, orvosbiológiai és társadalmi fázis) következik. (Az értékelésben résztvevő egyik szakértő az OGYÉI.) Amennyiben az értékelés arra mutat, hogy a fenyegetés azonos mértékű, az anyag az új pszichoaktív anyagok szintén a fentebb említett Korm. rendelete mellékeltében lévő listájára vehető. Ezt (az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokat vagy vegyületcsoportokat) az egészségügyért felelős miniszter rendeletében állapítja meg. Az előzetes szakmai értékelés során azt kell vizsgálni, hogy az értesítésben megjelölt anyaggal vagy vegyületcsoporttal kapcsolatban a magyar hatóságok, szakértői intézmények előtt nem ismert olyan adat, amely az értesítésben megjelölt anyag vagy vegyületcsoport gyógyászati felhasználására utalna, és amely kizárná, hogy az anyag vagy vegyületcsoport hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint a kábítószerek vagy a pszichotróp anyagok. 5.3 A prekurzor-anyagokra (kábítószerek, pszichotróp anyagok gyártásához felhasználható szerek) vonatkozó nemzetközi és hazai szabályozás Az 1998-ban kelt újabb ENSZ-egyezmény több évvel az első két egyezmény kiadása után fölmérte a helyzetet, megerősít az azokban foglaltakat, valamint új eljárásokat vezet be (pl. elkobzás, kiadatás, kölcsönös jogsegély, szoros nemzetközi együttműködés ). Ezekkel részleteiben nem foglalkozunk. Az új egyezmény azonban úgy látta, hogy további anyagokat is ellenőrzés alá kell vonni. Bevezeti a kábítószerek és pszichotróp anyagok gyártása során gyakran használt anyagok fogalmát (röviden prekurzorként emlegetjük ezeket). Eezeket két, I. és II. számú Jegyzékben foglalja össze és nemzetközi ellenőrzésbe vonja be ezeket, 148

149 eltérítésük megelőzésére. (Eltérítés: a szokásos ipari célúfelhasználás helyett illegális, bűnös felhasználás.) Mit jelent a prekurzorok bevonása az ellenőrzésbe: Az ezekkel foglalkozó személyek és vállalatok ellenőrzése, létesítésük engedélyezése. A szokásos működéshez szükséges készletek feletti felhalmozás megakadályozása. Export/import esetén dokumentáció előírása, s az adatok kötelező megküldése az illetékes külföldi hatóságoknak. Az ENSZ Egyezmény prekurzor-jegyzékei: jegyzék anyagok I. jegyzék kiindulási anyagok (amiből lehet kábítószert, pszichotróp anyagot gyártani) II. jegyzék reagensek (amit gyakran használnak ilyen gyártáshoz). 42. ábra: AZ ENSZ egyezmény prekurzor jegyzékeinek logikája Példák: jegyzék anyagok, példák I. jegyzék efedrin, pszeudoefedrin, ergometrin, ergotamin, szafrol, izoszafrol, lizergsav II. jegyzék aceton, ecetsavanhidrid, dietiléter, kálium-permanganát, kénsav, piperidin, sósav, toluol 43. ábra: Példák az egyes jegyzékekben szereplő prekurzor anyagoka Az Európai Unió a Tanács rendeletével ezt a felosztást célszerűségi alapon tovább konkretizálta. Az ENSZ-egyezmény reagens -listáját praktikus okokból ketté választotta (2. és 3. kategória), az egyikbe a viszonylag ritkábban, a másikba a nagyon gyakran használt anyagokat sorolta. Példák: 2. kategória: ecetsavanhidrid, kálium-permanganát, piperidin 3. kategória: sósav, kénsav, dietiléter, aceton, toluol Mit tartalmaz a hazai természetesen az EU-val harmonizált szabályozás: az I. jegyzék (EU: 1. melléklet) anyagaival, valamint keverékeikkel (kivéve a gyógyszerek és az olyanok, amelyekből nem nyerhetők vissza, összefoglalóan: jegyzéken szereplő anyag ) minden tevékenység engedélyköteles. Az engedélyt kérelemre a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) adja, az ENKK másolatot kap. Olyan személy (vagy GT), amely (az EU-ban) e jegyzéken szereplő anyaggal foglalkozik (gyártás, import, raktározás, ügynöki tevékenység, stb.) operátornak minősül. Az operátor köteles ellenőrzött anyag felelősét megjelölni, aki felelős a jegyzéken szereplő anyagokkal való tevékenység szabályszerűségéért. Az operátorok ellenőrzésére jogosultak: MKEH, Rendőrség, NAV, ENKK, az OGYÉI (tisztifőgyógyszerészek). Az operátor feladatai: o az 1. kategóriájú anyagokkal (azaz: kiindulási anyagok) kapcsolatos minden tevékenységhez engedély beszerzése a MEH-től, 149

150 o a 2. kategóriájú anyagokkal (ritkább reagensek) végzett tevékenységeket be kell jelenteni a MKEH-hez, o minden előző tevékenységet az előírt módon dokumentálni kell (mennyit, kitől vagy kinek, mihez, stb.), o de a 2. kategória esetében nem kell részletes dokumentációt készíteni, ha ez éves mennyiség az operátornál kevesebb, mint az előírt limit, pl. ecetsavanhidrid 100 liter, piperidin és sói 0,5 kg, kálium-permanganát és sói 100 kg. Gyógyszertárak csak összesítve jelentenek, s nem a MKEH-hez, hanem az OGYÉI-nek. Álljunk meg egy szóra: operátor-e a gyógyszertár? Nem, nem kell külön engedély, s a reagensek forgalmazását sem kell a MKEH-hoz bejelenteni, ha a prekurzor-anyagot magisztrális gyógyszerkészítéshez használja (vagy így expediálja), annak szabályai szerint, de összesített jelentést a fogyásról (Pl. KMnO4) az OGYÉI előírhat). Címkézés: az operátoroknak az 1. és 2. kategóriájú anyag forgalmazásakor (az itt nem részletezett) előírt címkézést kell alkalmazni, ami egyébként a veszélyes anyagokra vonatkozó címkézésnek is meg kell, hogy feleljen. Minden dokumentumot 5 évig meg kell őrizni. Operátor 1. kategóriájú prekurzor-anyagot csak másik operátornak adhat el (meg kell győződnie róla!). Operátor mind az 1., mind a 2. kategóriájú anyag eladásakor köteles vevőnyilatkozatot kérni (ezen a vevő feltünteti, hogy milyen célra használja majd az anyagot). További részletes szabályozás: az export/import és tranzit-szabályok, mit tartalmazzanak a különböző kérelmek, a statisztikai jelentések, formanyomtatványok, stb. Prekurzor selejtítése: részletes dokumentálás kell, a prekurzor-anyagok felelőse is aláírja, 1 példányt a MKEH-nak kell küldeni, az 1. és 2. kategóriájó anyagok esetén a selejtítés tényét legalább 20 nappal korábban a MKEH-hez be kell jelenteni. Prekurzor-artalmatlanítást (kötelező selejtítés) a MKEH és a Rendőrség is elrendelhet. Az előadáson két, az életből vett példa is megbeszélésre kerül: kiadhat-e a gyógyszertár efedrin-hidroklorid szubsztanciát magát igazoló (állat)orvosnak, illetve kálium-permanganát szubsztanciát (pl. istálló fertőtlenítésére akarják használni)?. 5.4 Fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek gyógyszerek orvosi rendelése és gyógyszertárból való kiadása Fokozottan ellenőrzött szer: a K1, K2 és P2 jegyzékben szereplő anyagok gyógyszeralapanyagként és az ezeket az anyagokat tartalmazó gyógyszerkészítmények, a P3, P4 jegyzékében szereplő pszichotróp anyagok, az 1. és 2. kategóriájú prekurzor-anyagok, valamint gyógyszertárból történő expedíció szempontjából a P4 hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek. 150

151 Az egészségügyi szolgáltatók számára a kiadott működési engedély kiterjed az e rendeletben meghatározott, fokozottan ellenőrzött szerekkel történő gyógyászati célú tevékenység végzésére is, tehát külön tevékenységi engedély nem kell. Azonban ilyen tevékenységüket a megkezdés előtt a működési engedélyt adónak a kábítószer-felelős és helyettese megjelölésével be kell jelenteni. Az orvosi gyógyszerrendelés és a gyógyszertárból való expediálás mind általános, mind a társadalombiztosításra vonatkozó szabályai érvényesek, ez az alfejezet a fokozottan ellenőrzött anyagnak minősülő gyógyszerekre vonatkozó speciális szabályokat tartalmazza Rendelés A betegek a fokozottan ellenőrzött szereket kizárólag a nevükre szóló orvosi vény alapján, saját felhasználás céljából birtokolhatják, tárolhatják és alkalmazhatják. Kizárólag intézeti gyógyszertárban alkalmazható megrendelőlappal rendelhetnek fokozottan ellenőrzött szert a járó- és fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók, valamint az orvosi ügyeletek. Fokozottan ellenőrzött szer csak közforgalmú és közvetlen lakossági gyógyszerellátó tevékenységet is végző intézeti gyógyszertárban forgalmazható. A fokozottan ellenőrzött szernek minősülő, forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek esetében az adagolás tekintetében a jóváhagyott alkalmazási előírás az irányadó. Az abban foglalt adagolási utasítástól eltérni - így különösen az adagolás gyakorisága, valamint az egyszeri bevitt adag mennyisége vonatkozásában - abban az esetben lehet, ha az orvos a vényen felkiáltójellel, aláírásával és bélyegzőjének olvasható lenyomatával külön megerősíti ezen szándékát. Ha az orvos magisztrális készítmény felírásakor a fokozottan ellenőrzött szert a mindenkor hatályos Gyógyszerkönyvben, illetve az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OGYÉI) közleményében meghatározott, illetve forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer felírásakor az alkalmazási előírásban megjelölt legnagyobb egyszeri, illetőleg napi adagnál nagyobb mennyiségben rendeli, a fokozottan ellenőrzött szer adagolására vonatkozó adatokat a vényen felkiáltójellel megjelöli, aláírásával és bélyegzőjének jól olvasható lenyomatával külön megerősíti. A rendelt mennyiséget úgy kell meghatározni, hogy az adagolási egységre számítva megegyezzen valamelyik forgalomba hozatalra engedélyezett csomagolási egységben lévő adagok számával vagy a legkisebb csomagolási egységben lévő adagoknak egész számú többszöröse legyen. Ha az orvos az orvosi táska részére rendel fokozottan ellenőrzött szert, a vényen a fokozottan ellenőrzött szer nevét, mennyiségét az előzőekben foglaltak szerint határozza meg és az orvosi táska részére vagy az orvos kezéhez szavakat feltünteti, s az orvos az ilyen szerek beszerzéséről és felhasználásáról nyilvántartást vezet. 151

152 Az orvos fő szabályként - egy vényen egyszeri alkalommal maximálisan 15 napra elegendő mennyiségben írhat fel fokozottan ellenőrzött szert. Ha a betegnek előreláthatólag 30 napnál hosszabb időn át folyamatosan vagy ismétlődően fokozottan ellenőrzött szerre van szüksége, ennek rendelésére kizárólag a háziorvos jogosult. Ez alól kivétel: szakorvos jogosult rendelni azon fokozottan ellenőrzött szert, amelynek rendelésére kizárólag az alkalmazási előírás javallatának megfelelő szakterületre vonatkozó szakvizsgával rendelkező orvos jogosult ( SZ jelzés). A rendelés további szabályai azonosak a háziorvoséval. Folyamatos használatra (30 napon túli) rendelés Az orvos a vény felírásával egyidejűleg kitölti a 43/2005. EüM rendelet mellékletében szereplő formanyomtatványt ( Értesítő ), amellyel a beteg által választott gyógyszertárat értesíti a fokozottan ellenőrzött szer folyamatos vagy ismétlődő rendeléséről. A fokozottan ellenőrzött szerrel történő kezelés alatt álló beteget a háziorvos felveszi egy másik melléklet szerinti nyilvántartásba. A háziorvos a betegnek legfeljebb 30 napra (külföldre távozó beteg esetében lásd alább - legfeljebb 90 napra - elegendő mennyiségben írhat fel fokozottan ellenőrzött szert. Ismétlődő fokozottan ellenőrzött szer rendelés esetében a háziorvos a rendelés gyakoriságát úgy választja meg, hogy a rendelt mennyiség a 30 napra elegendő adagot ne haladja meg. A beteg vagy hozzátartozója a vényeket és az Értesítőt az általa választott gyógyszertárnak adja át. A háziorvos felhívja a beteg vagy hozzátartozója figyelmét arra, hogy folyamatos, fokozottan ellenőrzött szerrel történő kezelés alatt álló beteg részére fokozottan ellenőrzött szert rendszeresen az a közforgalmú gyógyszertár adja ki, ahol az első vényt beváltották. Az orvos felhívja a beteg vagy hozzátartozója figyelmét arra, hogy a gyógyszertárban kiadott, fel nem használt fokozottan ellenőrzött szert közforgalmú gyógyszertárba vigye vissza. A háziorvos új Értesítőt állít ki, amennyiben o a betegnek három hónapot meghaladóan is szüksége van a fokozottan ellenőrzött szerre, o a beteg gyógykezeléséhez az első vagy előző alkalommal rendelt fokozottan ellenőrzött szer helyett vagy amellett más fokozottan ellenőrzött szerre van szüksége, o a betegnek az először rendelt adagnál nagyobb mennyiségű fokozottan ellenőrzött szerre van folyamatosan szüksége. A háziorvosnak a 2. számú melléklet szerinti, lefűzött nyilvántartó lapokat vagy egy ezzel azonos adattartalmú fokozottan ellenőrzött szer nyilvántartó füzetet kell vezetnie a beteg dokumentációján alapuló adattartalommal. A háziorvos köteles a nyilvántartást az egészségügyi hatóságoknak helyszíni ellenőrzés alkalmával bemutatni. 152

153 5.4.2 Az orvosi vényen rendelt fokozottan ellenőrzött szernek közforgalmú gyógyszertárból történő kiadása A fokozottan ellenőrzött szert orvosi vényre a felírást követő 5. munkanapon túl nem lehet kiadni. Ha a gyógyszerész az orvos által rendelt készítményt nem tudja kiadni, a gyógyszerész az ilyenkor követendő helyettesítési eljáráson túl - a helyettesítésről az Értesítő másolatának megküldésével tájékoztatja a háziorvost, és az Értesítőn feltünteti a kiadott gyógyszer nevét és kiadott mennyiségét. A kiadott fokozottan ellenőrzött szer átvételét a gyógyszer átvevője a vényen aláírásával és a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány számának feltüntetésével igazolja. A fokozottan ellenőrzött szert kiadó, választott A közforgalmú gyógyszertár működésének ideiglenes szünetelése, illetve megszűnése esetén a gyógyszertár vezetője a szünetelést, illetve megszűnést megelőző utolsó adag gyógyszer kiadásakor tájékoztatja a beteget vagy hozzátartozóját o szünetelés esetén a szünetelés várható időtartamáról, o a beteg általi újbóli gyógyszertár-választás hiányában, a legközelebbi közforgalmú gyógyszertár helyéről és elérhetőségéről, ahol a kezelés alatt álló személy vagy hozzátartozója a kezeléshez szükséges fokozottan ellenőrzött szert kiválthatja; értesíti a beteg választása szerinti, ennek hiányában pedig a legközelebbi közforgalmú gyógyszertárat és ezzel egyidejűleg lebélyegezve és aláírva átküldi a háziorvos által kiállított értesítő másolati példányát; Fel nem használt fokozottan ellenőrzött szer visszavétele a gyógyszertárban A gyógyszert kiadó gyógyszertár köteles a visszaszolgáltatott fokozottan ellenőrzött szert megfelelően visszavenni. A visszavételről a gyógyszerész a rendelet mellékletének megfelelő 5 példányos dokumentumot (ENKK megrendelő) használva jegyzőkönyvet készít. Visszavétel esetén az ENKK megrendelőn megjegyzésként feltüntetendő a visszavétel jelzés. A Megrendelő helyére a gyógyszer visszaadója, visszaszolgáltatója kerül, személyi igazolvány számának feltüntetésével. Az ENKK megrendelő 1. példánya a gyógyszertárban marad, a 2. példányt a gyógyszer visszaszolgáltatója kapja meg. A 3., 4. és 5. példányt selejtezéskor a selejtezési jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A visszavett selejtezendő fokozottan ellenőrzött szer mennyisége a lap Megrendelt mennyiség részében jelenik meg. A Kiadott mennyiség részbe adattartalom nem kerülhet. Rendészeti ellenőrzéskor az ellenőrző itt rögzíti az általa talált anyagmennyiséget aláírás, bélyegző, dátum alkalmazásával. A visszavett fokozottan ellenőrzött szert le kell selejtezni és a jegyzőkönyvvel együtt a fokozottan ellenőrzött szer megsemmisítés céljából történő átadásáig a fokozottan ellenőrzött szerek tárolására szolgáló szekrényben elkülönítve meg kell őrizni. A visszavett fokozottan ellenőrzött szert a készletnyilvántartásba felvenni nem szabad. 153

154 5.4.4 Speciális esetek: külföldre távozó vagy külföldről érkező, fokozottan ellenőrzött szerrel történő kezelés alatt álló beteg ellátása Ha a fokozottan ellenőrzött szerrel történő kezelés alatt álló személy elhagyja Magyarország területét és utazásának időtartama nem haladja meg a 3 napot, személyes poggyászában a kezeléséhez elegendő mennyiségű fokozottan ellenőrzött szert a háziorvosa által kitöltött a rendelet melléklete szerinti, két nyelvű igazolás birtokában vihet magával. Minden injekciós fokozottan ellenőrzött szerre külön igazolást kell kiállítani. Fokozottan ellenőrzött szer tartalmú vagy infúziós készítményt - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a beteg nem vihet ki az országból. Fokozottan ellenőrzött szer tartalmú injekciós vagy infúziós készítményt, illetve a 3 napot meghaladó, legfeljebb 90 napig terjedő utazási időtartamra a beteg kezeléséhez elegendő mennyiségű fokozottan ellenőrzött szert saját felhasználási céllal az országból kivinni csak az ENKK nyilvántartásba vételét követően lehet. A nyilvántartásba vétellel egyidejűleg, annak igazolásául az ENKK a háziorvos által (a rendelet melléklete szerinti) igazolás egyik pontját tölti ki, és azt haladéktalanul, de legkésőbb az igazolás ENKK-hoz való megérkezését követő 8 napon belül megküldi a kezelés alatt álló személynek. A háziorvos a fokozottan ellenőrzött szer rendelésekor a vényen feltünteti az ENKK nyilvántartásba vételi számát. A háziorvos ilyen esetben felhívja a beteg vagy hozzátartozója figyelmét arra, hogy a kitöltött igazolást a legfeljebb 90 napra elegendő mennyiségű fokozottan ellenőrzött szer egy vényen történő felírása és a fokozottan ellenőrzött szer személyes poggyászban történő kivitelének jóváhagyása végett az ENKK-hoz juttassa el, majd a nyilvántartásba vételi számmal ellátott igazolást a vény kiállítása érdekében mutassa be. Ha fokozottan ellenőrzött szerrel történő kezelés alatt álló személy lép be Magyarország területére, a személyes poggyászában behozható fokozottan ellenőrzött szer mennyisége nem haladhatja meg a 3 napos kezelésre elegendő mennyiséget a kezelőorvosa által kitöltött nemzetközi igazolás birtokában. Fokozottan ellenőrzött szer tartalmú injekciós vagy infúziós készítményt és 3 naptól legfeljebb 90 napig terjedő időtartamra elegendő mennyiségű fokozottan ellenőrzött szert saját felhasználási céllal Magyarországra kizárólag a kiindulási országban illetékes hatóság igazolásával lehet behozni. Az igazolást az utazó köteles a rendőrség, illetve a vámhatóság ellenőrzése során bemutatni. Külföldi személy az országban tartózkodás ideje alatti fokozottan ellenőrzött szerrel történő kezelésének biztosítása céljából a tartózkodási hely szerint területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvost keresi fel, aki őt szükség esetén szakorvoshoz irányítja. A K3, P3, P4 besorolású gyógyszerek Magyarországról történő kiviteléhez vagy Magyarországra történő behozatalához csak abban az esetben szükséges igazolás, ha a kezelés alatt álló személy 30 napot meghaladó, de legfeljebb 90 napig terjedő időtartamra a kezeléséhez elegendő mennyiségű gyógyszert kíván kivinni vagy behozni. 154

155 A K1 jegyzékén *-gal megjelölt hatóanyagokat (=a K4 lista) a betegek nem vihetik magukkal külföldre, illetve nem hozhatják be az ország területére abban az esetben sem, ha azok használata a kiindulási országban megengedett A gyógyszertárak ellátása fokozottan ellenőrzött szerekkel A gyógyszertár fokozottan ellenőrzött szert ENKK megrendelő kitöltésével, a fokozottan ellenőrzött szerekre is kiterjedő tevékenységi engedéllyel rendelkező gyógyszer-nagykereskedőktől szerzi be. A megrendelt fokozottan ellenőrzött szer mennyiségét gyógyszer esetén az ENKK megrendelő kiszerelési egység rovatában adagolási egységenként kell feltüntetni. Az ENKK megrendelő minden példányát a megrendelést végző gyógyszertár bélyegzőjével és a megrendelést végző gyógyszerész aláírásával kell ellátni. Ha a gyógyszertárba ténylegesen leszállított szerek mennyisége és a szállítási dokumentáció adataiban eltérés mutatkozik, ezt a gyógyszertár az ENKK megrendelő tömb rendelkezésére álló összes példányán megjegyzésként feltünteti és így küldi vissza a nagykereskedőnek a 4. és 5. példányokat. A hiányról a gyógyszertár haladéktalanul értesíti a kábítószer-rendészetet. Ha a gyógyszertár a gyógyszer-nagykereskedő gyógyszerraktárának fokozottan ellenőrzött szert küld vissza, a visszáru szállítása ENKK megrendelő felhasználásával történik. Az ENKK megrendelőn megjegyzésként feltüntetendő a visszáru jelzés. A megrendelő rovatba a visszáru küldője kerül. Az átadó ebben az értelmezésben a korábbi átadó, akitől az áru eredetileg származik, és aki a visszárut fogadja. Az ENKK megrendelő 1. példánya a megrendelőnél marad, a többi példányt a visszáruval az átadónak küldi, aki a 2. példányt megtartja, a 3. példányt visszaküldi a megrendelőnek, az utolsó két példányt pedig továbbküldi az ENKK-nak. A visszaküldő a visszáruzott mennyiséget a lap megrendelés rovatában tünteti fel. Az átvevő a kiadás rovatban igazolja vissza a gyógyszertár által visszaküldött fokozottan ellenőrzött szer átvételét. A gyógyszer-nagykereskedő az átvett négy példány egyikét lepecsételve visszaküldi a gyógyszertárnak. A gyógyszertárban maradó példányokat öt évig kell megőrizni. Amennyiben a gyógyszertár a folyamatos betegellátás érdekében, vagy működésének ideiglenes szüneteltetése, vagy megszűnése esetén másik gyógyszertárnak fokozottan ellenőrzött szert ad át, akkor is a fentiek szerint jár el. Állatorvos részére állatgyógyászati célra fokozottan ellenőrzött gyógyszert a gyógyszertár csak akkor adhat ki, ha a gyógyszer rendelése a szabályoknak megfelelően történt; a gyógyszert kiadó gyógyszerész megbizonyosodott arról, hogy az állatorvos állategészségügyi szolgáltatója rendelkezik a szükségeshatósági bizonyítvánnyal. Ilyen esetben a vény kifejezésen az állatgyógyászati termékekről szóló rendeletben meghatározott minta szerinti vény, illetve az orvosi táska kifejezés helyettaz állategészségügyi szolgáltató tevékenysége keretében állatorvosi alkalmazásban beadásra kerülő gyógyszerkészlete értendő. 155

156 5.4.6 Fokozottan ellenőrzött szerek nyilvántartása, tárolása és elszámolása közforgalmú gyógyszertárakban Közforgalmú gyógyszertárban a beszerzett, valamint a kiadott fokozottan ellenőrzött szerekről a személyi jogos gyógyszerész által kijelölt felelős gyógyszerész nyilvántartást vezet. A közforgalmú gyógyszertárban minden fokozottan ellenőrzött szernek minősülő anyagról és készítményről az idézett rendelet melléklete szerinti fokozottan ellenőrzött szer nyilvántartási lapot kell kiállítani. A különféle hatáserősségben és kiszerelési egységekben forgalomba hozatalra engedélyezett ugyanazon hatóanyagot tartalmazó, fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerekről külön-külön nyilvántartási lapot kell kiállítani. A nyilvántartási lap bevételi oldalán a megrendelőlap sorszámát, a bevételezett mennyiséget (adagolási egységben) és a bevétel időpontját kell feltüntetni, kiadás oldalán a kiadás dátumát, a kiadási bizonylat sorszámát és a kiadott mennyiséget (adagolási egységben) kell feltüntetni. Kiadásnak minősül a vényre vagy megrendelőlapra történő kiadás, a magisztrális gyógyszerkészítés, valamint a selejtezés. A nyilvántartási lapokat minden naptári év végén le kell zárni. A bevétel és a kiadás között egyenleget kell vonni. A nyilvántartási lapon mutatkozó zárókészletet a következő naptári évben, mint nyitókészletet kell a nyilvántartási lap bevétel részében feltüntetni. A gyógyszertárban minden vényt, amelyre fokozottan ellenőrzött szert adtak ki, minden naptári évben újrakezdett sorszámozással kell gyűjteni és megőrizni a kiadástól számított 5 évig. A sorszámozás gyógyszer- és gyógyszeranyagtól függetlenül a gyógyszerkiadás időrendjében történik. A fokozottan ellenőrzött szereket erős falú, biztonsági zárral ellátott fémszekrényben, vagy elmozdításra alkalmatlan módon rögzített vaskazettában a többi gyógyszertől elkülönítve kell tartani. A gyógyszertárakban a fokozottan ellenőrzött szerek kezelésével járó anyagveszteség címén magisztrális gyógyszerek alapanyagául szolgáló hatóanyagok tekintetében - e rendelet alkalmazása szempontjából - porok esetében legfeljebb 5%, folyadék esetében legfeljebb 8% számolható el. Ha a fokozottan ellenőrzött anyag mennyiségében törés, kiszóródás, megsemmisülés káresemény következtében veszteség állott elő, erről az ezt észlelő személy a rendelet melléklete szerinti káreseti jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet kiadási bizonylatként a vények között a 12. (7) bekezdésében foglaltak szerint kell megőrizni. Az veszteségként jelentkező fokozottan ellenőrzött szer mennyiségét a fokozottan ellenőrzött szer nyilvántartási lapon a kiadás részbe kell bevezetni. A kiadás időpontjához a veszteség keletkezésének időpontja kerül. 156

157 A törött, kiszóródott fokozottan ellenőrzött anyagot össze kell gyűjteni és tárolását a többivel azonosan, de azoktól elkülönítve kell biztosítani. Ha a közforgalmú gyógyszertár rendészeti ellenőrzésekor valamely fokozottan ellenőrzött szer készletében az említett kálón felüli hiány mutatkozik, a hatóság jegyzőkönyvet vesz fel és értesíti az illetékes tisztifőgyógyszerészt Selejtezés, ártalmatlanítás A gyógyszertárban lejárat, káreset vagy visszavétel miatt gyógyászati felhasználásra alkalmatlanná vált fokozottan ellenőrzött szert a gyógyászati célra alkalmas készlettől el kell választani és selejtezéséig, majd ártalmatlanításra átadásáig a többi fokozottan ellenőrzött szerrel azonos módon, de azoktól elkülönítetten kell megőrizni. Az ilyen fokozottan ellenőrzött szerek selejtezését a közforgalmú és intézeti gyógyszertárakban és az egészségügyi intézményekben legalább félévente el kell végezni. A selejtezésről minden esetben a rendelet melléklete szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A gyógyszertár az év első negyedévében a leselejtezett fokozottan ellenőrzött szereket megküldi az ENKK megrendelő kíséretében a gyógyszernagykereskedőnek. Az ENKK megrendelőn megjegyzésként feltüntetendő a selejt jelzés. A gyógyszer-nagykereskedő, a leselejtezett fokozottan ellenőrzött szert a gyógyszertáraktól átveszi és gondoskodik annak ártalmatlanításáról A fekvőbeteg-gyógyintézetre vonatkozó különös szabályok A fekvőbeteg-gyógyintézetekben az intézeti felelős személy az intézeti gyógyszertár vezetője, vagy az a gyógyszerész, orvos, aki az intézet vezetőjétől erre megbízást kap. Orvosi egyetemeken, egészségügyi centrumokban az egyetemi felelős személy az egyetemi gyógyszertár vezetője, illetve az a gyógyszerész, aki az intézmény vezetőjétől erre megbízást kap. Kórházi osztályokon és egyetemi klinikák osztályain a fokozottan ellenőrzött szerekért felelős személy az az orvos vagy gyógyszerész, aki az intézmény vezetőjétől erre megbízást kap. A felelős személy megbízását írásba kell foglalni. Feladata különösen: fokozottan ellenőrzött szerek iránti igények összegyűjtése és azok beszerzése iránti intézkedés, a beszerzett fokozottan ellenőrzött szerek nyilvántartása, és gondoskodás arról, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézetben a fokozottan ellenőrzött szerek kezelése, tárolása, betegnek történő beadása és elszámolása az érvényben lévő rendelkezések megtartásával történjen. Az intézeti, egyetemi és a klinikai felelős személy évente legalább egyszer a fekvőbeteg-gyógyintézet valamennyi fekvőbetegosztályán a fokozottan ellenőrzött szerek kezelését, tárolását, felhasználását és nyilvántartását ellenőrzi. Az ellenőrzés 157

158 megtörténtét a fokozottan ellenőrzött szer nyilvántartási lapokon az időpont feltüntetésével és a felelős személy aláírásával igazolni kell. A fekvőbeteg-gyógyintézet is a fokozottan ellenőrzött szereket az e tevékenységre jogosító engedéllyel rendelkező gyógyszer-nagykereskedőtől Fekvőbeteg-gyógyintézetek fekvőbeteg-osztályain, egyetemi klinikai osztályokon a felelős személy gondoskodik az osztályon tárolt fokozottan ellenőrzött szerek nyilvántartásáról úgy, hogy a beszerzett és felhasznált mennyiség követhető legyen az egyes betegekre vonatkozóan. A felelős személy a fokozottan ellenőrzött szert a megrendelőlappal rendeli meg az intézeti gyógyszertárból. Megrendeléskor az adagolásra vonatkozó utasítás helyett az orvos kezéhez szavakat kell feltüntetni. Az átvett fokozottan ellenőrzött szerekről és azok felhasználásáról a fekvőbetegellátó osztályokon, szakrendelőkben, szakambulanciákon nyilvántartást kell vezetni. Fekvőbeteg-gyógyintézetből elbocsátott beteget az elbocsátás napjára a rendelt fokozottan ellenőrzött szerrel el kell látni. A fekvőbeteg-osztály készletéből történő kiadást a nyilvántartó kartonon dokumentálni kell. 5.5 További rendelkezések A gyógyszertár, illetve az egészségügyi intézmény vezetője, fokozottan ellenőrzött szerrel történő visszaélés gyanúja esetén az illetékes kábítószer-rendészetnél bejelentést tesz, egyidejűleg értesíti az illetékes tisztifőgyógyszerészt is. A tisztifőgyógyszerész a bejelentést haladéktalanul kivizsgálja, és megteszi a szükséges intézkedéseket. Az OGYÉI a forgalomba hozatalra engedélyezett kábítószert és pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszerek teljes köréről közhiteles hatósági nyilvántartást vezet. Ez tartalmazza nevét és gyógyszerformáját, besorolását (K- vagy P-lista), státuszát, egy adagolási egységben lévő hatóanyag mennyiségét, hatóanyagának nemzetközi nevét, forgalomba hozatali engedélyének számát, forgalomba hozatali engedélyének jogosultját, kiszerelését, kiadhatóságát, bevitelét megtiltó országok megjelölését. Az OGYÉI a forgalomba hozatalra engedélyezett kábítószert és pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszerek teljes körének alábbi adatait legalább évente egy alkalommal, valamint az újonnan forgalomba hozatalra engedélyezett kábítószert és pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszereket, illetve azon kábítószert és pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszereket, amelyek adataiban változások következtek be, naptári negyedévente 158

159 honlapján közzéteszi. A közlemény tartalmazza a gyógyszer: a) forgalomba hozatali engedélyében rögzített, azonosítására alkalmas adatait; b) hatóanyagának nemzetközi szabadnevét; c) egy adagolási egységében lévő hatóanyag mennyiségét; d) besorolását (K-, P-lista); e) bevitelét megtiltó országok megjelölését. 159

160 6. A veszélyes anyagokra vonatkozó (általános) szabályozás Noha ez a szabályozás elvben a gyógyszertárakban végzett expediálásra nem vonatkozik, célszerű nagyon röviden megismerkedni vele. Ugyanis, ha gyógyszertárból gyógyszeranyagot azonosíthatóan nem gyógyászati célra adnak ki, az ilyen expediálásra automatikusan vonatkoznak a veszélyes anyagokra vonatkozó szabályok (lásd a gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló fejezetet!) A vonatkozó fontosabb magyar jogszabályok: évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól Fontosabb közvetlen joghatással bíró közösségi szabályok: Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK (2006. dec. 18.) rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EGK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. dec. 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról, és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról Fogalommeghatározás Anyag: az EINECS vagy az ELINCS közösségi listán szereplő anyag. EINECS: az szeptember 18-án az Európai Közösség piacán jelen lévő valamennyi anyagot tartalmazó Létező Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzéke. ELINCS: az szeptember 18-át követően az Európai Közösségben, illetve az Európai Unióban törzskönyvezett új anyagokat tartalmazó Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke. Veszélyes anyagok regisztrálása Az Európai Unióban minden előállított és valamilyen módon forgalomba kerülő anyag regisztrálásra kerül. Magyarországon ezt az ÉNTSZ Országos Közegészségügyi Központ (OKK) végzi. Ennek során megállapítják az anyag biztonsági kategóriáját, azaz osztályba sorolják veszélyessége szerint (pl. fizikai-kémiai tulajdonságai, így lobbanáspont, toxicitása, allergizáló tulajdonságai, mutagenitása, stb.) szerint. Az anyagok készítményei koncentrációjuk szerint minősülhetnek maguk is veszélyes anyagnak. 160

161 Cimkézési szabályok: A veszélyes osztályba tartozó anyagok forgalmazása során speciális az EU-ban harmonizált címkézési szabályokat kell betartani. Ezek között szerepelnek kötelező piktogramok (pl. tűzveszélyes, mérgező, ártalmas, lásd alább), a veszélyre utaló mondatok (ú.n. H-mondatok), s az óvintézkedésekre (megelőzés, elkerülés) vonatkozók (ú.n. P-mondatok). az alább néhány példát mutatunk be. 44. ábra: Tűzveszélyes 45. ábra: Mérgező 46. ábra: Ártalmas H44: zárt térben hő hatására robbanhat. H70: Szembe kerülve mérgező. P263: Terhesség, szoptatás alatt kerülni kell az anyaggal való érintkezést. P314: Rosszullét esetén orvosi ellátást kell kérni. Megjegyzendő, hogy nagyon sok gyógyszer-hatóanyag, sőt: a gyógyszertárakban mosószerként használt kvaterner ammónium-vegyületek is szerepelnek a veszélyességi osztályba sorolt anyagok között! Magyarországon a mérgezési eseteket az OKK keretein belül működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálathoz (ETTSZ) kell bejelenteni. Az ETTSZ feladata ezen kívül az anyagokra vonatkozó általános adatgyűjtés és pl. mérgezési esetekben, vagy munkavédelmi expozíció meghatározásához 24 órás adatszolgáltatás. A veszélyes anyaggal folytatott minden tevékenység (és a változásokat) be kell jelenteni (a magyar rendelet mellékletében e célra adatlapok találhatók), elektronikusan a Kormányhivatal illetékes Járási Népegészségügyi Intézetéhez. Az válaszában a bejelentőt és tevékenységét (pl. tárol, felhasznál, értékesít ) nyilvántartásba veszi. A gyógyszeranyagokra és gyógyszerkészítményekre mindez nem vonatkozik. A készítményeket (a veszélyes anyagok törzskönyvezéséhez hasonló eljárással) az OGYÉI (centralizált eljárás esetében a Bizottság) forgalomba hozatalra már engedélyezte, s a gyógyszeranyagok gyógyászati célú felhasználását a FoNo, a 161

162 magisztrális gyógyszerkészítés szabályai, valamint az OGYÉI (pl. a kiadható maximális mennyiség, ill. ha a FoNo szerint van dózisa) meghatározzák (lásd a gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló fejezetben). Két tanulság: ha egy gyógyszertárból veszélyes anyagot nem gyógyászati célra (az arra előírt szabályok szerint) adnak ki, akkor kötelező ennek bejelentése a Járási Intézethez és a kiadásra (csomagolás, címkézés) nem a gyógyszerek, hanem a közösségi rendeletben a veszélyes anyagokra előírt szabályok vonatkoznak. A bejelentés elmulasztása és utóbbiak be nem tartása szabálysértési eljárást vonhat maga után; a Járási Intézet közegészségügyi felügyelője legalább a mosószerek tárolását ellenőrizheti a gyógyszertárban is. Az előadáson megbeszélt példa: eladhat-e, és milyen feltételek szerint gyógyszertár hidrogén-peroxidot ismerős fodrásznak? 162

163 X. Gyógyszerek reklámozása és ismertetése Milyen jogi szabályozások vonatkoznak a gyógyszerek reklámozására? évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól A gyógyszer-gazdaságossági törvény A gyógyszertörvény 3/2009. (II. 25.) EüM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz ismertetésére, az ismertetői tevékenységet végző személyek nyilvántartására, és a gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó részletes szabályokról 1. Alapszabályok, definíciók: Mi számít gyógyszerrel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatnak (Gyógyszergazdaságossági Tv.): fogyasztók felé szakembereknek reklám ismertetés, ingyenes orvosi minta átadása gyógyszereket rendelőknek vagy forgalmazóknak ajándék, anyagi előny, vagy más természetbeni juttatás adása, felajánlása, ígérete (kivéve, ha az csekély összegű, és összefügg az illető egészségügyi tevékenységével) gyógyszerek bemutatását, ismertetését segítő rendezvényeken az ismertető által biztosított vendéglátás Gyógyszer rendelésére és forgalmazására jogosultak által látogatott szakmai vagy tudományos rendezvény, program közvetlen vagy közvetett támogatása egészségügyi vagy tudományos tevékenységet folytató személy részére szakmai rendezvényen, tanfolyamon való részvétel támogatása 47. ábra: A kereskedelmi gyakorlat típusai Általános szabályok: Nem vényköteles gyógyszer a lakosságnak (nagyközönségnek) reklámozható! Vényköteles vagy társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszer és tápszer, továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszköz csak orvosnak-gyógyszerésznek ismertethető, nagyközönségnek nem reklámozható! A reklámtilalom nem vonatkozik: egészségnevelési célú a népegészségügyi szakigazgatási szerv által egyedileg engedélyezett védőoltási programokat népszerűsítő kampányokra és az ezekhez kapcsolódó gyógyszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra (akkor sem, ha a gyógyszer vényköteles) Definíciók 163

164 kereskedelmi gyakorlat: gyógyszer beszerzésének, értékesítésének vagy fogyasztásának előmozdítására irányuló bármely tájékoztatás, tevékenység, megjelenítési mód, marketing vagy egyéb kereskedelmi kommunikáció. Közforgalmú gyógyszertárban: nem ez a gyógyszer expediálásakor, valamint az előírt tájékoztatás során végzett szolgáltató tevékenység, továbbá a gyógyszerészi gondozás gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog (termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségére irányul nem reklám a gyógyszer betegtájékoztatója, címkéje, tényszerű bejelentés a gyógyszerről (pl. mellékhatás, csomagolás-változás), a kereskedelmi árlista a reklám címzettje: aki felé irányul, vagy akihez eljut a reklám közzétevője: aki erre alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével a reklámot megismerhetővé teszi reklámozó: akinek érdekében a reklámot közzéteszik, illetve aki megrendeli reklámszolgáltató: aki önálló gazdasági tevékenysége körében a reklámot megalkotja, ill. ezzel összefüggésben szolgáltatást nyújt gyermek: <14 éves sajtótermék: újság, könyv, rádió- TV-műsor, röplap, videokazetta, bármilyen más tájékoztató eszköz szabadtéri reklámhordozó: építményen kívül elhelyezett eszköz (kivéve az árusítás helyszínén) burkolt reklám: semleges információ látszatát keltő reklám Milyen lehet egy burkolt reklám? A vérkoleszterin és a szívbetegségek, a gutaütés kapcsolatáról tudjuk azt, hogy Mi az LDL-koleszterin, lerakódik az artériák falára Mi a HDL-koleszterin Az egészséges és veszélyes koleszterin-szintek, normális: LDL: <3,4 mmol/l HDL: <1,7 mmol/l triglicerid: >1,42 mmol/l Van megfelelő gyógyszer, ami lényegesen csökkenti a kockázatot, keresse fel orvosát Ezt a hirdetést szponzorálta: a (megnevezett) gyógyszercég 164

165 összehasonlító reklám: közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a reklámozóéhoz hasonló más vállalkozást vagy az általa előállított, a reklámban szereplőhöz hasonló árut. nem sértheti más vállalkozás (áru) hírnevét nem vezethet összetévesztésre a reklámozó és a másik vállalkozással (árujával) csak azonos rendeltetésű dolgokat hasonlíthat össze, tárgyilagosan megtévesztő reklám: amely bármely módon például megjelenésével megtéveszt(het) személyeket és ezzel befolyásolhatja gazdasági magatartásukat, s emiatt a reklámozóéhoz hasonló más vállalkozás érdekeit sérti tudatosan nem észlelhető reklám: a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány vagy hanginger Forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszerrel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlat tilos! nálunk nem engedélyezett szerek egyedi engedéllyel beteg nevére szólóan behozható szerek 2. Gyógyszerrel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlat, mint reklám A reklám közzététele A reklámjelleg felismerhető legyen, a reklám a környezetétől különüljön el Neocitran ivása - Familia Kft, náthás szereplők Hasonlóan a közvetlen fogyasztónak szóló csomagküldéses reklámokon is! A reklámozó a reklám készítőjének/közzétevőjének/reklám-szolgáltatónak azonosíthatóan nevezze meg vállalkozását, székhelyét, adószámát Általános reklámtilalmak nem sérthet személyhez fűződő, kegyeleti vagy adatvédelmi jogot, nem buzdíthat erőszakra, személyi vagy környezet- vagy közbiztonságot károsító magatartásra, nem kelthet félelemérzetet, tilos a gyermek- és fiatalkorúaknak szóló reklám, ha szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket károsíthatja, vagy hiszékenységük kihasználásával arra késztet, hogy a felnőtt korúakat vásárlásra ösztönözzék tilos közzétenni burkolt és tudatosan nem észlelhető reklámot, tilos jogszabály szerint engedélyköteles vagy tiltott áruk reklámozása, tilos megtévesztő reklám közzététele (Itt a törvény kiemeli az áru árával, általános tulajdonságaival, eredetével, egészségre gyakorolt hatásaival, használatának várható eredményeivel kapcsolatos megtévesztő állításokat) A nem vényköteles gyógyszerek lakossági reklámja derüljön ki, hogy ez gyógyszer, ne legyen összetéveszthető élelmiszerrel, kozmetikummal, szerepel a neve, egy-hatóanyagúnál annak nemzetközi szabadneve is, rendeltetésszerű használatra ösztönöz, ehhez megadja a tájékoztatást, s felhívást tartalmaz a betegtájékoztató elolvasására, 165

166 a hivatalos alkalmazási előirata alapján mutatja be, nem állíthat biztos gyógyulást, mellékhatások hiányát (igyon nyugodtan, csak szedje a szeremet), hatásos: mert természetes eredetű (rengeteg rossz példa), nem vezethet téves öndiagnózisra (pl. kórtörténet bemutatása), nem lehet félelemérzetet keltő bemutatás, nem tartalmazhatja egészségügyi szakemberek vagy ismert személyiségek ajánlását ( Brinkmann prof. és a koleszterinszint-csökkentő, a Barátok között - ben rákban megbetegedett színész, egyéb ismert ember ) nem kelthet olyan képzetet, hogy károsul az egészség, ha ezt nem szedi (növényi olaj: minden évben hal meg infarktusban), tilos közzétenni vénykötelessel azonos nevű és gyógyszerformájú gyógyszerek reklámját Mindez nem vonatkozik az emlékeztető reklámokra: csak a gyógyszer és a gyártó neve (védjegye) rádióban-tv-ben ugyanazon reklámblokkban ismétlődik Egészségnevelés, tudományos ismeretterjesztés: akkor nem minősül reklámnak, ha a nem tartalmazza a gyógyszer nevét vagy azonosítására alkalmas utalást (pl. hatóanyag és gyártó együttes megnevezése) A kötelező figyelmeztetés: A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét rádióban, TV-ben min. 5 s, magyarul TV-ben a képernyőn is, lásd a szabadtéri reklámhordozó szabályait Hagyományos növényi gyógyszerek esetében: Hagyományos növényi gyógyszer. A javallatokra vonatkozóan alkalmazása kizárólag a régóta fennálló használaton alapul Rádióban, TV-ben min. 10 s, magyarul TV-ben a képernyőn is, lásd a szabadtéri reklámhordozó szabályait Szabadtéri reklámhordozón, sajtóterméken: jól olvasható, jól látható, vízszintesen, a háttérből kiemelve, legalább 10% (ha több nyelven: 20%) Gyógyszertárban tilos A (majd később tárgyalt) térítésmentes gyógyszerminta kivételével a betegnek akár orvos, akár gyógyszerész révén olyan ajándék, minta, kupon, stb. felajánlása, amely adott gyógyszer vagy forgalomba hozatali engedély jogosultjának termékei fogyasztására ösztönöz TB-támogatással rendelhető gyógyszer árának a gyógyszertár által bármilyen formában való csökkentése (ajándék, minta, vásárlási utalvány, pontgyűjtés, adott gyógyszertárban való kiváltás, stb.) TB-támogatás nélkül rendelhető gyógyszer kiadásakor kedvezmény az árkedvezmény kivételével - kizárólag a gyógyszertárban nyújtott gyógyszerészi gondozás keretében vehető igénybe 166

167 A gyógyszertárban gyógyszer (tápszer, GYSE, más termék) kiszolgálása, gyógyszerészi gondozás igénybevétele nem lehet alapja más gazdálkodó szervezettől igénybe vehető kedvezménynek, ajándékozásnak Gyógyszertár által adható gyógyszeradomány Társadalmi szervezet, egészségügyi, szociális és gyermekintézmény részére nem adható olyan adomány, amely az intézmény (tagjai) vagy az általa ellátottak részére történő gyógyszerbeszerzéshez köthető 3. Gyógyszerek ismertetése egészségügyi szakemberek számára Elöljáróban: ugyanez vonatkozik gyógyászati segédeszközök (GYSE) ismertetésére azoknak számára, akik ilyet rendelhetnek, használatukat betaníthatják, forgalmazására jogosultak és egészségügyi szakképzettségűk Milyen cég végezhet ilyen ismertetést Gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultja, a gyógyszer forgalmazója, GYSE gyártója-forgalmazója ezek megbízása alapján más gazdálkodó szervezet, ha ezt az OGYÉI-nak bejelenti Ki végezhet gyógyszerismertetést? Az OGYÉI-val vagy a Gyftv a szerint bejelentett ismertetési tevékenységet folytatóval (a továbbiakban: ismertetési tevékenységet folytató) munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló orvos, fogorvos, gyógyszerész, biológus, vegyész, orvos- és egészségtudományi képzési terület, egészségtudományi képzési ág valamely alapképzési szakán végzett személy, továbbá olyan személy folytathat, aki a gyógyszerismertetői tevékenység végzéséhez előírt feltételek teljesítése alól március 14-ét megelőzően felmentést kapott. Gyógyszerismertetők nyilvántartása: A szabályok szerint gyógyszerismertetést az végezhet, akit nyilvántartásba vettek (gyógyszer-ismertetői igazolványa van). Összeférhetetlen, ha az ismertetést végző egészségügyi szolgáltatóval egészségügyi tevékenység végzésére jogosító jogviszonyban áll (kivéve szerzői jogi védelem alá eső tudományos tevékenységet). Az OGYÉI által nyilvántartásba vett gyógyszerismertetők igazolványt kapnak Hogyan dolgozhat a gyógyszerismertető? Megkezdése előtt gyógyszerismertetői igazolványát felmutatja az orvosnak, gyógyszerésznek olyan módon, hogy az ellenőrizni tudja az OGYÉI honlapján: valóban gyógyszer-ismertetésre jogosulttal találkozott. Egyebek mellett rá kell kérdeznie a gyógyszerek mellékhatásaira is: nem tud-e újat az, aki számára most az ismertetést végzi? 167

168 A gyógyszerre vonatkozó információt olyan részletesen, hogy a megcélzott orvos/gyógyszerész arról hiteles képet alkosson. Bármit ad át írásban, az bizonyított és naprakész legyen; a szakfolyóiratból származó kivonat hű legyen; ha tb-támogatott: ennek összege és az ár is! A betegellátást nem akadályozhatja és csak előre egyeztetett időpontban jöhet, amikor az gyógyító-megelőző tevékenységet nem végez (?), kórházba csak az intézeti főgyógyszerész tájékoztatásával Orvosi minta adása (Kábítószer, pszichotróp nem adható!) Orvosnak/gyógyszerésznek! A betegnek, mint már volt róla szó, olyan nem, ami adott gyógyszer vagy cég termékeinek a fogyasztására ösztönöz! az orvos/gyógyszerész írásbeli kérésére (kórházban a főgyógyszerész útján) gyógyszerenként a legkisebb engedélyezett csomagolásból 1 személynek a magyarországi értékesítés megkezdését követő év végéig évente maximum 2 csomagolási egység ez után a 0%-osnál magasabb támogatásúból egy sem! Térítésmentes gyógyszerminta, valamint karitatív célra térítésmentes gyógyszeradomány átadásakor jegyzőkönyvet kell készíteni Ha tb-támogatásba befogadott gyógyszerről van szó, a jegyzőkönyv 1 példányát az ismertető a GYEMSZI-OGYI-nak negyedévenként megküldi Ha intézeti gyógyszertárban ad mintát: 1 pld. az intézeti gyógyszerésznek, aki ezt bevételezi és a számviteli tv. szerinti forgalmi értéken tünteti fel. Ajándék orvosnak, gyógyszerésznek Ajándék: csak ha csekély értékű és összefügg a tevékenységével (csekély érték: áfá-t is tartalmazó értéke a mindenkori minimálbér 5%-a) Gyógyszerekkel kapcsolatos szakmai rendezvények támogatása: ésszerű mértékű lehet, a rendezvény egy főre eső támogatására vonatkozik, a tudományos programtól elkülönül és csak orvosnak (gyógyszerésznek) szólhat, házastársnak nem. A szponzorálást előre jelenteni kell! Ésszerű mérték = a csekély érték A kapott juttatás adóköteles! Természetbeni támogatás adható egészségügyi vagy ilyen tudományos tevékenységet folytatók számára rendezvényen való részvételre (utazás, szállás, részvételi díj), annak érdekében, hogy [a megajándékozott] adózási kötelezettségének eleget tudjon tenni, a reklámozó a megfelelő adóigazolást köteles kiállítani számára, A gyógyszerismertetés szervezése cégen belül A forgalomba hozatali engedély jogosultjának kötelessége tudományos egység létrehozása a kereskedelmi kommunikáció szervezésére (ide futnak be pl. az ismertetők által észlelt mellékhatások is) Minden, az ismertetéssel kapcsolatos dokumentumot, mintát 5 évig megőrizni Az ismertetők megfelelő képzését biztosítani 4. Reklám- és gyógyszerismertetés-felügyeleti eljárások 168

169 Felelősségi szabályok A gyógyszerekkel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlat megsértéséért felel, aki önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el az érintett gyógyszer eladásának ösztönzése érdekében áll Akkor is, ezt más személy valósítja meg az ő érdekében. Az ismertetőre vonatkozó szabályok megsértéséért az ismertető (személy); az ismertetési tevékenységre vonatkozó szabályok megsértéséért az ezt végző (cég) felel. Gyógyszerreklámfelügyeleti hatóság: A Nemzeti Fogyasztóvédelmi hatóság (államigazgatási másodfok: A hatóság vezetője) Szakhatóság: az OGYÉI eljárhat a Gazdasági Versenyhivatal (főleg: összehasonlító reklámok) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete PSZÁF speciális esetekben Gyógyszerreklámok szak- és szakhatósági véleményezése A Fogyasztóvédelmi főfelügyelőség, Gazd. Versenyhivatal, egyéb társhatóság szakvéleményt kér Panaszos bejelentés érkezik Reklámozó cég kér előzetes elbírálást Patikai és kórház-média területén tevé-kenykedő vállalkozások kérésére szakvélemény Reklámfelügyeleti szankciók felhívás a jogsértő tevékenység megszüntetésére ennek megtiltása bírság: 0,5 25 (500) millió Ft (ha tb-támogatott szerre vonatkozott: 80%-a az E-alapba) Reklámfelügyeleti eljárások kérelemre indulnak, kérheti: akinek jogos érdekeit sérti közigazgatási szervek a fogyasztó érdekvédelmét ellátó érdekvédelmi szervek A gyógyszerismertetés felügyelete Az OGYÉI-hoz került! A gyógyászati segédeszközöké is! Ideértve a nyilvántartásba vétel, az igazolványok kiadása, iratok lefoglalása, bírósági engedéllyel a tulajdonos engedélye nélkül a telephelyre belépés (akár ajtó betörésével ) A szabályok megsértése: etikai eljárás kezdeményezése 0,5-25 millió Ft bírság a jogsértő eltiltása gyógyszerismertetéstől akár 3 évre a gyógyszertámogatás visszavonásának kezdeményezése Gyógyszerismertetés-felügyeleti szankciók felhívás a jogsértő tevékenység megszüntetésére ennek megtiltása 169

170 bírság: 0,5 25 millió Ft etikai eljárás kezdeményezése (csak: orvos, gyógyszerész, eü.-i szakdolgozó ellen) súlyos vagy ismétlődő esetben: 0,5-3 évre az engedély fölfüggesztése vagy a tb-támogatás megvonásának kezdeményezése súlyos: az ismertetés nyeresége 25 millió Ft ismétlődő: 2 éven belül 2x jogerősen elmarasztalták Gyógyszerismertető cégek helyszíni ellenőrzése Mire terjed ki: a térítésmentes orvosi minta átadásáról vezetett jegyzőkönyvek, az orvoslátogatói tevékenység Az OGYÉI bárkitől adatot kérhet, lemásolhat, bárhova beléphet a tulajdonos engedélye nélkül is (ajtót betörve!) a Fővárosi Bíróság 72 órán belül nemperes eljárásban kiadott bírói engedélyével. 170

171 XI. Felelősségi kérdések a gyógyszerellátásban E fejezet célja, hogy tisztázza a gyógyszerellátás szereplőinek különböző felelősségi kérdéseit, s amennyiben lényeges - rámutasson az általános szabályoktól való eltérésekre. Fontosabb jogszabályok: évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről 1. Gyógyszerellátási felelősség A gyógyszerellátás azon tevékenységek összessége, amely magába foglalja a gyártást, előállítást, tárolást és forgalmazást, valamint amelynek eredményeként a gyógyszer a közvetlen felhasználóhoz eljut. 1.1 Az ellátásban résztvevők felelőssége A forgalomba hozatali engedély jogosultja köteles az általa forgalmazott gyógyszerek nagykereskedelmi forgalmazási lehetőségét a Magyarországon gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységi engedéllyel rendelkező (bármely!) gyógyszer-nagykereskedőnek biztosítani, amennyiben a nagykereskedő külön jelzi, hogy a beszerezni kívánt gyógyszer magyarországi ellátási igény kielégítéséhez szükséges. Az így beszerzett gyógyszer kizárólag magyarországi egészségügyi szolgáltatónak adható tovább és nagykereskedelmi tevékenység keretében az országból nem vihető ki. A nagykereskedő az e bekezdés alapján beszerzett gyógyszerről külön - az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott - nyilvántartást vezet. ha a gyógyszer forgalmazását Magyarország területén ideiglenesen fel kívánja függeszteni vagy a gyógyszert nem kívánja forgalmazni, ezt a tényt az utolsó gyártási tétel gyógyszer-nagykereskedőnek történő átadásakor, de legkésőbb a forgalmazás várható felfüggesztése vagy megszüntetése előtt két hónappal a vele szerződéses jogviszonyban álló gyógyszer-nagykereskedőkkel és az OGYÉI-vel tudatni köteles. A forgalmazás várható idejének felfüggesztéséig vagy megszűnéséig a gyógyszer addigi felhasználásából számított szükséges mennyiség rendelkezésre állását biztosítania kell. A forgalomba hozatali engedély jogosultja által bejelentett és az ellátáshoz szükséges készlet rendelkezésre állását az OGYÉI vizsgálja. A forgalmazás felfüggesztésének vagy megszüntetésének indokait a forgalomba hozatali engedély jogosultja köteles ismertetni az OGYÉI-vel. ha Magyarországon a gyógyszerrel a folyamatos ellátást nem tudja biztosítani, a készítményt átmenetileg vagy tartósan nem tudja, vagy nem kívánja forgalmazni, ezt a tényt, valamint ennek időtartamát, az ezen idő alatt is elérhető mennyiség nagyságrendjét a vele szerződéses jogviszonyban álló gyógyszernagykereskedőkkel, az OGYÉI-vel és - közfinanszírozásban részesülő gyógyszer esetén - az OEP-pel haladéktalanul tudatni köteles. haladéktalanul értesíti a gyógyszerészeti államigazgatási szervet 171

172 o minden olyan intézkedésről, amelyet a EGT-tagállamban a gyógyszer forgalmazásának felfüggesztése, a gyógyszer piacról való visszahívása, a forgalomba hozatali engedély visszavonásának kérelmezése érdekében tett, annak indokaival együtt, o amennyiben az EGT-tagállamban a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének megújítását nem kérte, annak indokaival együtt, s az értesítésben nyilatkozni kell arról, hogy az intézkedésre miért volt szükség? Ezt az értesítést akkor is meg kell tenni, ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja harmadik országban tett intézkedést, és az intézkedésre a gyógyszerbiztonsági okból volt szükség. Ilyen esetben az EMA-t is értesíteni kell. A gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultja köteles azon gyógyszereket beszerezni és forgalmazni, amelyek forgalmazására nagykereskedelmi tevékenységi engedélyt kapott. A gyógyszertár működtetője köteles forgalmazni adott esetben a legrövidebb időn belül beszerezni a Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszereket, valamint készletben tartani a kötelezően készletben tartandó gyógyszereket (lásd a gyógyszertárakról szóló fejezetben). Amennyiben a gyógyszertár a készletéből az igényelt gyógyszert azonnal kiadni nem tudja, tájékoztatni köteles a beteget a gyógyszer beszerzésének várható időpontjáról. Intézeti gyógyszertár gyógyszerhiánnyal érintett gyógyszert másik intézeti gyógyszertártól is beszerezheti. gyógyszerellátási kötelesség szereplő forg. hoz. eng. tulajdonosa az általa forgalmazott gyógyszerek nagykereskedelmi forgalmazási lehetőségét a Magyarországon gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységi engedéllyel rendelkező (bármely!) gyógyszer-nagykereskedőnek biztosítani gyógyszernagykereskedő köteles beszerezni és forgalmazni azokat a gyógyszereket, amelyek forgalmazására nagykereskedelmi tevékenységi engedélyt kapott gyógyszertár működtetője forgalmazni, készletben tartani, beszerezni a forg. hoz. eng.-el rendelkező gyógyszereket 48. ábra: Az egyes szerepők ellátási kötelezettségei 1.2 Gyógyszerhiány megelőzése és kezelése A forgalomba hozatali engedély jogosultjának biztosítania kell, hogy a Magyarországon gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységi engedéllyel rendelkező gyógyszer-nagykereskedők együttesen az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott hatóanyagú gyógyszerekből az ott meghatározott mennyiségű készlettel folyamatosan rendelkezzenek. Az érintett hatóanyagok köre az OGYÉI javaslata alapján kerül meghatározásra. Ezt az OGYÉI a honlapján közzéteszi és erről - közfinanszírozásban részesülő gyógyszer esetén - az állami egészségügyi, katasztrófa- és védelmi készlet kezelőjét értesíti. 172

173 Az OGYÉI a gyógyszerhiány kezelése keretében a gyógyszerhiányra vonatkozó, előbb említett közleményben a honlapján tájékoztatást ad azok nevéről, kiszereléséről, hatáserősségéről, forgalomba hozatali engedélyének számáról, valamint a hiány várható időtartamáról, a honlapján közzéteszi az azok helyett alkalmazható gyógyszereket nevük vagy hatóanyaguk szerint, hatáserősségük és kiszerelésük pontos megjelölésével, koordinálja az intézeti gyógyszertárak közötti beszerzést, és együttműködik a nagykereskedőkkel az egyes intézeti gyógyszertárak részére kiszállítandó gyógyszer mennyiségének meghatározásában. A gyógyszertörvény definiálta a betegellátási szükségletet: adott gyógyszer, magyarországi betegek tényleges ellátásához való éves mennyisége. Ha gyógyszernagykereskedő nyilatkozik a forgalomba hozatali engedély jogosultjának, hogy a gyógyszer ilyen, akkor el kell látnia, de a mennyiséget a nagykereskedőnek nem szabad külföldre vinnie, csak itthon lehet felhasználni. Erről a gyógyszernagykereskedő külön nyilvántartást vezet. Nem kell a gyógyszercégnek ilyen esetben sem ellátni a nagykereskedőt, ha az az előző évben veszteséges volt, vagy 5 éven belül gyógyszer külföldre viteléért jogerősen eljártak ellene, vagy a gyógyszer az OGYÉI honlapján hiánygyógyszerként szerepel. Amennyiben az a hazai szükségletek kielégítése érdekekében indokolt, az OGYÉI a gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultjának kérelemre engedélyezi az előzőekben meghatározott közleményben szereplő gyógyszer helyett alkalmazható - Magyarországon egyébként nem engedélyezett gyógyszer adott mennyiségének beszerzését. Az így, de a gyógyszerhiány időtartama alatt nem értékesített készlet a hiány időszaka után is értékesíthető. Gyógyszerészi helyettesítés gyógyszerhiány elkerülése végett: az OGYÉI említett közleményben szereplő gyógyszerek helyett az OGYÉI által alkalmazhatónak minősített gyógyszerek a gyógyszertárból lejárati idejükig kiadhatók. Amennyiben az OGYÉI arról kap értesítést, hogy a magyarországi lakossági ellátásra szánt gyógyszer kivitele olyan mértékű, hogy az fenyegeti az adott gyógyszerrel történő ellátás folyamatos biztosítását, az OGYÉI a gyógyszer nagykereskedelmi tevékenység körében végzett kivitelét az ellátásbiztonság garantálásához szükséges - legfeljebb egyéves - időtartamra megtiltja, amennyiben megállapítja, hogy az adott gyógyszer kivitele gyógyszerellátási zavart idézhet elő. Amennyiben az a gyógyszerhiány megelőzése és kezelése érdekében szükséges, az OGYÉI jelentést kér a forgalomba hozatali engedély jogosultjaitól és a gyógyszernagykereskedőktől az általuk készletezett és beszerzés alatt álló, a jogszabály szerint tett bejelentések alapján hiány kockázatának kitett, valamint azok helyett alkalmazható gyógyszerek vagy hatóanyagok mennyiségéről, jelentést kér a fekvőbeteg-ellátást végző intézményektől az általuk készletezett, az említett hiány kockázatának kitett, valamint azok helyett alkalmazható gyógyszerek vagy hatóanyagok mennyiségéről és arról, hogy a készletek várhatóan hány napig elegendőek a szükségletek kielégítésére. 173

174 2. Felelősség a gyógyszerrel okozott kárért A vizsgálati készítmény, illetve a gyógyszer alkalmazásával összefüggésben keletkezett károkért való felelősség és személyiségi jogsértésért való helytállási kötelezettség a következő. 2.1 Vizsgálati készítmények esetében Ha a vizsgálati készítmény klinikai vizsgálata során, illetve annak következményeként bármely természetes személy egészségkárosodást szenved, a sérelmet szenvedett személy, illetve halála esetén a Ptk. szerinti hozzátartozója részére a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóság által jóváhagyott vizsgálati terv szerint végzett vizsgálat esetén a vizsgálat kezdeményezője, amennyiben a halál, megrokkanás vagy súlyos egészségkárosodás a vizsgálatot kezdeményező által ismert, de a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóságnak be nem nyújtott adat eltitkolásának következménye, a vizsgálat kezdeményezője, amennyiben a halál, megrokkanás vagy súlyos egészségkárosodás a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóság előírásának következménye (meglehetősen nehezen elképzelhető eshetőség!), az engedélyező hatóság, a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóság által jóváhagyott vizsgálati tervtől való eltérés esetén - ha az egészségkárosodás ennek következményeként következik be - a klinikai vizsgálatot végző intézmény sérelemdíjat, valamint - a halállal, megrokkanással, illetve egészségkárosodással összefüggésben bekövetkezett vagyoni károk esetén - kártérítést fizet. 2.2 Gyógyszerek esetében Gyógyszer alkalmazásával összefüggésben bekövetkezett halál, megrokkanás, illetve egészségkárosodás esetén a sérelemdíj fizetésére kötelezés, valamint az ezekkel kapcsolatos szerinti nem vagyoni sérelemből eredő vagyoni károkért való felelősség kérdésében a Ptk. sérelemdíjra és termékfelelősségre vonatkozó rendelkezéseit bizonyos eltérésekkel kell alkalmazni (ne feledjük: a Ptk. általában úgy rendelkezett, hogy a gyártó felelős, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a hiba a gyártás idején a tudomány akkori állása szerint nem volt felismerhető). Gyógyszer előírás szerinti alkalmazásával okozott halál, megrokkanás, illetve egészségkárosodás, valamint a Ptk. szerinti termékkár esetében a gyártó nem hivatkozhat arra, hogy a termék hibája a forgalomba hozatal idején a tudomány akkori állása szerint nem volt fölismerhető. (Ez esetben is ő a felelős). Csak olyan esetben mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a gyógyszer az általa történt forgalomba hozatal idején hibátlan volt, a hiba később, a forgalmazás során keletkezett. Azonban, ha a gyógyszer alkalmazására kórokozók, toxinok, kémiai anyagok vagy nukleáris sugárzás feltételezett vagy igazolt terjedésének megakadályozása érdekében az OGYÉI saját kezdeményezésére vagy ideiglenesen engedélyezte a gyógyszer forgalmazását (lásd a forgalomba hozatalról szóló részben), az állam 174

175 kártalanítja a sérelmet, illetve vagyoni kárt szenvedett személyt, illetve halála esetén eltartott hozzátartozóját. 3. Gyógyszerek megsemmisítése Szabályozási szempontból e kérdéskört ketté kell bontani: amikor a gyógyszer-hulladék gyógyszergyárban, gyógyszer-nagykereskedőnél vagy gyógyszertárban keletkezik (az utóbbi esetben pl. lejár a gyógyszer), amikor a lakosságnál keletkezik (pl. fel nem használt és/vagy lejárt gyógyszer). A gyógyszergyártó, a gyógyszer-nagykereskedő, illetve a gyógyszertár működtetője köteles a forgalomba már nem hozható gyógyszer környezetvédelmi jogszabályokban foglaltaknak megfelelő megsemmisítéséről gondoskodni. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszerhulladékot a kommunális szeméttől elkülönítve kell kezelni, s égetéssel kell megsemmisíteni. Ezt maguk az említettek is elvégezhetik, de erre szakosodott társaságokat is megbízhatnak vele (valójában ez történik!). A gyógyszergyártó, a gyógyszer-nagykereskedő, illetve a gyógyszertár működtetője ezen kívül köteles részt venni a lakosságnál keletkezett gyógyszerhulladék ártalmatlanításában. A gyártók felelősek a megsemmisítésért (ismét: megbízhatnak erre szakosodott vállalkozásokat), a gyógyszertár köteles nyitvatartási ideje alatt ebben együttműködni. Mi történik: zárt, egy utas, egyszer használatos gyűjtőtartályokat kell kihelyezni o vagy az officinában (a beteg maga dobja bele a gyógyszerhulladékot), o vagy a közforgalomtól elzárt helyen (ez esetben a gyógyszertári személyzetnek át kell venni a gyógyszerhulladékot a betegtől) a gyógyszertár működtetőjének szerződést kell kötnie a gyógyszeripar által megbízott ártalmatlanító szervezettel (az időnként elszállítja a megtelt tartályokat és újakat ad). A költségekben a gyárak (a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjainak) meg kell egyezniük. A gyógyszertárat a lakossági gyógyszerhulladék megsemmisítéséért költség nem terheli. Ne feledjük: a kábítószerként vagy pszichotróp anyagként minősített gyógyszerek megsemmisítésére másképp kerül sor (lásd az adott részben). 175

176 XII. A gyógyszer és a gyógyszerellátás hatósági ellenőrzése E fejezet célja, hogy röviden összefoglalja a gyógyszer és a gyógyszerellátás szereplőinek, egyes lépéseinek hatósági ellenőrzését. Összefoglalja, mert ilyen hatósági ellenőrzés részleteiről már több fejezetben szó esett: a vizsgálati készítményekkel történő klinikai vizsgálóhelyek GCP-ellenőrzése, a gyógyszergyártók GMP-ellenőrzése (a gyártási engedély kiadása előtt és rendszeresen), a gyógyszer-nagykereskedők (GDP) ellenőrzése (az engedély kiadása előtt és rendszeresen), a gyógyszertárak helyszíni ellenőrzés (a működési engedély kiadása előtt és rendszeresen. Forgalomba hozatal utáni ellenőrzésnek fogható fel a lakossági gyógyszereklám- és a gyógyszerismertetés-felügyelet, a farmakovigilancia és a hamisított gyógyszerek elleni fellépés is, amelyekkel fontosságuk miatt szintén külön fejezetek foglalkoznak. E helyütt négy gyógyszerhatósági ellenőrző, standardizáló témakört tárgyalunk. Ezek: a minőségi hibajelző hálózat, a nem forgalmazott gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyének visszavonása, a gyógyszeradományok felhasználhatósága és a Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztése. Fontosabb jogszabályok: évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról 28/2006. (VII. 11.) EüM rendelet a Magyar Gyógyszerkönyv VIII. kiadásának alkalmazásáról 1. A minőségi hibajelző hálózat A gyógyszer, illetve a gyógyszer gyártási tételére vonatkozó - feltételezett - minőségi hibát (azaz: a minőségi hiba gyanúját!), valamint a feltételezhetően hamisított gyógyszerre vonatkozó információt (lásd más fejezetben) a forgalomba hozatali engedély jogosultja, valamint a gyógyszerek nagykereskedelmében és a lakossági gyógyszerellátásban részt vevő gyógyszerész vagy a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazást folytató üzlet, valamint a gyógyszert alkalmazó orvos a tudomásra jutást követően haladéktalanul köteles az OGYÉI-hez bejelenteni. A feltételezett minőségi hiba bejelentője a bejelentéssel egyidejűleg köteles a minőség-ellenőrző vizsgálathoz szükséges gyógyszert is megküldeni. Ezen túlmenően az OGYÉI jogosult bármely Magyarországon gyártott vagy forgalmazott gyógyszer minőségét és a gyártására vagy forgalmazására vonatkozó dokumentációját ellenőrizni, továbbá jogosult vizsgálat céljából saját költségére mintát és ellenmintát beszerezni. Mi lehet az OGYÉI vizsgálatának eredménye: 176

177 a hiba nem igazolható, a bejelentés nem alapos, a hiba fennáll, de kis jelentőségű, esetleg figyelmezetés szükséges, más nem, a gyógyszer adott tétele valóban nem felel meg a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaknak. Amennyiben az OGYÉI bejelentés, vagy saját hatáskörben indított vizsgálat kapcsán vagy a tudomására jutott egyéb információk alapján megállapítja, hogy egy gyógyszer nem felel meg a forgalomba hozatali engedélyében rögzített követelményeknek, felfüggeszti a gyógyszer érintett gyártási tételének forgalmazását, elrendeli annak a forgalomból történő kivonását, illetve visszahívását. Ne felejtsük: ezek az intézkedések a gyógyszer minőségi hibával érintett adott gyártási tételére (vagy tételeire) vonatkoznak, nem a gyógyszerre. Ha az utóbbira vonatkozik hasonló intézkedés, az a forgalomba hozatali engedély visszavonása ). A gyógyszer pl. akkor sem felel meg a forgalomba hozatali engedélyében foglaltaknak, ha gyártása nem a GMP szerint történt, akkor sem, ha minősége egyébként megfelelt. Az erről szóló, üzleti titkot nem tartalmazó határozatot az OGYÉI honlapján közzéteszi. A forgalomból való kivonás, visszahívás és a forgalmazás felfüggesztéséről az OGYÉI ben értesíti a gyógyszertárakat, gyógyszernagykereskedőket és az egyéb érintett intézményeket ide értve a fogyasztóvédelmi hatóságot. Az EGT-ben ezen felül létezik egy ú.n. gyorsriasztás (Rapid Alert) rendszer. Ez azt jelenti, hogy a tagországok haladéktalanul kölcsönösen értesítik egymást a feltárt minőségi hibákról és intézkedéseikről. Ha ilyen egy tagországban előfordul, az összes többi tagország gyógyszerhatósága erről 24 órán belül hivatalosan értesül. Ezzel megteremtődik a közös fellépés lehetősége, egyben kizárható, hogy az egyik tagállamban feltárt minőségi hibás készítményt másutt forgalomba hozzák. A gyógyszer forgalomból való kivonásának költségei - a hamisított gyógyszerre vonatkozó intézkedések kivételével - a forgalomba hozatali engedély jogosultját terhelik. Az előadáson példák bemutatásával elemezzük azt a kérdést, hogyan lehet pusztán a gyógyszer és csomagolása organoleptikus ellenőrzése alapján minőségi hibára következtetni és hogyan célszerű a minőségi hiba jelentése! 2. Nem forgalmazott gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyének visszavonása Ha egy, az OGYÉI által már forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer három egymást követő éven keresztül nincs ténylegesen forgalomban a hazai gyógyszerpiacon, az OGYÉI visszavonhatja a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyét. Ez nem automatikus, ugyanis az OGYÉI dönthet úgy, hogy különös méltánylást érdemlő betegellátási érdekből vagy esetleges gyógyszerellátási zavar megelőzése érdekében a forgalomba hozatali engedélyt nem vonja vissza. A gyógyszertörvény fenti rendelkezéseihez a következő magyarázat szükséges: A nem forgalmazott gyógyszerek engedélyének visszavonása azért lehet szükséges, hogy a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek jegyzékében ne 177

178 szerepeljenek ú.n. fantomkészítmények (amelyekről az orvos-gyógyszerész azt hiszi, hogy rendelheti-forgalmazhatja, valójában azonban hozzáférhetetlenek). Ha a szerre szükség lenne, s az OGYÉI úgy érzi, a szert jövőben forgalmazzák vagy a gyógyszercég erről meggyőzhető, eltekinthet az engedély visszavonásától. Vegyük észre: a jogszabály az OGYÉI által engedélyezett gyógyszerekről beszél! A centralizáltan a Bizottság által engedélyezett gyógyszer EU-jogszabály szerint forgalomba hozottnak minősül, ha akár egyetlen tagállamban forgalmazzák. Ilyenek forgalomba hozatali engedélyét tehát az OGYÉI az említett hazai jogszabályra való hivatkozással nem vonhatja vissza! (Az OGYÉI honlapján a GYÓGYSZERINFORMÁCIÓ listák között külön szerepel, hogy melyik centralizáltan engedélyezett gyógyszernek van Magyarországon elfogadott véglegmintája, azaz a forgalomba hozatali engedély jogosultja azt nálunk valóban forgalmazza. 3. Gyógyszeradományok felhasználhatósága A külföldre küldött és a Magyarországra érkező gyógyszeradományok az alábbi feltételekkel kerülhetnek kivitelre, illetve behozatal esetén hazai alkalmazásra: a. amennyiben a gyógyszer az EGT-tagállamban nem, de más országban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik, abban az esetben, ha a gyógyszer kivitelét vagy behozatalát az OGYÉI engedélyezi, b. amennyiben a gyógyszer az EGT-tagállamban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik, abban az esetben, ha annak kivitelét, illetve behozatalát az OGYÉI-hez bejelentették. Az OGYÉI ez utóbbi esetben is - minőségi hiba gyanúja esetén, három napon belül - a gyógyszer hazai felhasználását megtilthatja, illetve kivitel esetén értesíti az illetékes ország gyógyszerhatóságát. Az OGYÉI az előbb említett eljárások során kiemelten vizsgálja, hogy az érkező adományok esetén egyértelműen azonosítható-e, milyen gyógyszer érkezett, s mindkét esetben az adott tétel felhasználhatósági időtartama várhatóan lehetővé teszi-e a lejárat előtti felhasználást. (Ellenkező esetben a gyógyszer megsemmisítésének kötelezettségét exportálnánk vagy importálnánk, amit a WHO is elítél). 4. A Magyar Gyógyszerkönyv A Gyógyszerkönyv: a gyógyszerkészítés, a gyógyszerminőség, a gyógyszerellenőrzés és a gyógyszerminősítés általános szabályait, valamint az egyes gyógyszerek és gyógyszer anyagok minőségét és összetételét tartalmazó, az OGYÉI által kiadott, illetve módosított, a gyógyszergyártókra, forgalmazókra, orvosokra és gyógyszerészekre kötelező hivatalos kiadvány. Miniszteri rendelet léptette hatályba. A Gyógyszerkönyvet az OGYÉI szerkeszti, az egészségügyért felelős miniszter által kinevezett Szerkesztő bizottság segítségével. (A magyar jogszabályok szerint másképp nem lehetne alkalmazását kötelezővé tenni!) Az OGYÉI a Gyógyszerkönyv fejezeteit, cikkelyeit módosíthatja, törölheti, újakat vehet föl az Európai Gyógyszerkönyv (Ph. Eur.) változásaira figyelemmel, vagy ha 178

179 abban ilyen nem szerepel és a Ph. Eur. bizottsága nem is kíván hasonló cikkelyt vagy fejezetet kiadni; ezekről honlapján és a Tárca hivatalos lapjában közleményt tesz közzé, figyelemmel az Európa Tanács Közegészségügyi bizottsága által megszabott határidőkre. Nagyon fontos az alábbi két ismeret: a Ph. Eur. és a hatályos Magyar Gyógyszerkönyv (jelenleg: Ph. Hg. VIII.) sohasem azonos! Az utóbbi o késéssel követi a Ph. Eur. változásait (a fordítás miatt), o sajátos magyar cikkelyeket, fejezeteket is tartalmaz. Magyarországon a (magyar nyelvű) Ph. Hg. VIII. alkalmazása kötelező. Ez alól kivétel, hogy a gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezése során a kérelmező és az OGYÉI alkalmazza a Ph. Eur-t (idegen nyelven), ha adott cikkely/fejezet abban már hivatalos, de a Ph. Hg. VIII-ban még nem. Ne felejtsük el azt sem, hogy a Ph. Eur. szerkesztése nem az EU, hanem az Európa Tanács égisze alatt, az Európai Gyógyszerészeti Hatóság (European Department of the Quality Control of Medicines, EDQM) vezetésével folyik. Az Európai Gyógyszerkönyvi bizottságban minden tagország képviselteti magát. Ennek májusban 38 tagja (a 30 EGT-tagállam, maga az Európai Unió, valamint Bosznia- Hercegovina, Makedonia, Montenegro, Svájc, Szerbia, Törökország és Ukrajna) valamint 27 megfigyelője (a WHO, valamint országok képviselői valamennyi kontinensről) volt. 5. Gyógyszerhatósági szankciók Ebben a fejezetben röviden összefoglaljuk, hogy az előző 1. alfejezetben említett forgalomból való kivonáson és a más fejezetekben említett speciális intézkedéseken kívül - mit tehet az OGYÉI, ha ellenőrzései során a szabályok megsértését tapasztalja. AZ OGYÉI az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve teszi meg a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását. H azt állapítja meg, hogy az arra kötelezett természetes személy, jogi személy tevékenysége folytatása során a jogszabályokban meghatározott feltételeinek nem tesz eleget, illetve kötelezettségét megszegi, a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, vagy b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, vagy c) (mint volt róla szó) elrendelheti, illetve kezdeményezheti az emberi életet, egészséget, testi épséget veszélyeztető gyógyszer vagy annak gyártási tétele forgalomból történő kivonását, vagy d) határidővel felhívhatja az ellenőrzöttet a hiányosságok megszüntetésére, illetve a hiányosságok megszüntetéséig a tevékenység folytatását felfüggesztheti, vagy e) ismételt vagy súlyos közegészségügyi veszélyt rejtő jogsértés esetén a tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt visszavonhatja vagy bejelentéshez kötött tevékenység esetén a tevékenység végzőjét a nyilvántartásból törli. Az OGYÉI bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a jogsértést elkövette. A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható. A gyógyszerellátással kapcsolatos e törvény szerinti kötelezettség megszegése esetén a bírság összegét a betegek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő 179

180 állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására vagy az eset más a kötelezettségszegés súlyát érintő lényeges körülményeire tekintettel kell meghatározni azzal, hogy a bírság összege százezer forinttól ötszáz millió forintig terjedhet. Az OGYÉI az a) egymillió forintot meghaladó összegű pénzbírságot megállapító, vagy b) ismételt jogszabálysértés esetén az egymillió forintot meg nem haladó összegű pénzbírságot megállapító jogerős határozatát honlapján közzé teszi. Az OGYÉI határozataival szemben az államigazgatási eljáráson belül fellebbezésnek helye nincs, bírósági felülvizsgálata lehetséges. 180

181 XIII. Farmakovigilancia rendszer E fejezet célja, hogy bemutassa a gyógyszerek forgalomba hozatal utáni felügyeletének egy speciális területét: annak figyelemmel kísérlését, hogy hogyan árthatunk egy gyógyszerrel, az adatok feldolgozását és a szükséges intézkedések megtételét. A fontosabb jogszabályok: évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról 15/2012. (VIII. 22.) EMMI rendelet az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek farmakovigilanciájáról 1. Alapfogalmak, definíciók Mi a farmakovigilancia? A farmakovigilancia: a gyógyszerek biztonságossága érdekében a gyógyszer előny/kockázat viszonyát nyomon követő, a kockázat csökkentésére és az előnyök növelésére irányuló tevékenység. E definíció része a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatos kockázat: a gyógyszer minőségével, biztonságosságával és hatásosságával kapcsolatos, a betegek egészségét vagy a közegészséget érintő bármely kockázat, illetve a környezetre gyakorolt nemkívánatos hatások kockázata; A kockázat egyik fontos eleme a mellékhatás. Ismétlésül: mellékhatás: a gyógyszerek által kiváltott káros és nem kívánt hatás. Mellékhatásnak minősülnek a gyógyszerek szokásos adagolása során a forgalomba hozatali engedély szerinti alkalmazásból eredő káros és nem kívánt hatásokon kívül a gyógyszerelési hibából, valamint a forgalomba hozatali engedélyben nem szereplő felhasználásból eredő káros, nem kívánt hatások is, beleértve a gyógyszer helytelen használatát és az azzal való visszaélést; nem várt mellékhatás: olyan mellékhatás, amelynek jellege, súlyossága vagy kimenetele nem egyezik meg az alkalmazási előírásban felsorolt mellékhatásokkal; súlyos mellékhatás: olyan mellékhatás, amely az életet veszélyezteti, kórházi kezelést tesz szükségessé, illetve azt meghosszabbítja, maradandó vagy jelentős egészségkárosodást, rokkantságot, veleszületett rendellenességet, születési hibát vagy halált okoz. A mellékhatást a nem várt eseménytől az különbözteti meg, hogy míg az utóbbit nagy valószínűséggel a gyógyszer okozta, az előbbi a gyógyszer alkalmazása alatt jelentkezett, de nagy valószínűséggel nem a gyógyszer okozta. A mellékhatásokat mind a klinikai vizsgálatok során, mind a forgalomba hozatal után gyűjtik és regisztrálják. A farmakovigilancia szó szerinti fordítása: gyógyszer-figyelés. Azért szükséges, mert a gyógyszerre vonatkozó terápiás előny/hátrány viszony a felhasználás során szerzett (real life) adatok alapján változhat ahhoz képest, amit a klinikai vizsgálatok során tapasztaltak (angol: az utóbbi az efficacy, míg a real life adat az effectiveness). 181

182 Az előadáson példát mutatunk be új interakcióra és mellékhatásra, ami klinikai vizsgálatok során nem derült ki. A korábbi mellékhatás-figyelési szabályok szerint az észlelő egészségügyi szakembernek jelenteni kellett a gyógyszer-hatóságokhoz a klinikai vizsgálatból származó mellékhatás-adatokat (ez limitált, noha a gyakoriság egyértelműen kiszámolható), a forgalomba hozatal utáni, életből származó adatokat (ú.n. spontán jelentések, ezek real life adatok, de a gyakoriságot legfeljebb becsülni lehet) a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjainak a harmadik országban jelentett mellékhatásokat. Azonban mindez csak a gyógyszer szabályos alkalmazására vonatkozott, és főleg a súlyos és/vagy a még nem ismert mellékhatásokra. Mint az előző definícióból láttuk, a farmakovigilancia keretében minden káros hatást jelenteni kell, amit a gyógyszer okoz, és nem csak a gyógyszer jóváhagyott alkalmazás szerinti használatakor jelentkezőket, így o a gyógyszerelési hibák o off-label alkalmazás o helytelen alkalmazás o abúzus okozta nem kívánt hatásokat is, valamint nem csupán adatgyűjtés folyik, a farmakovigilancia kifejezés magába foglalja azokat a beavatkozásokat is, amelyeket a terápiás előny növelése és a kockázat csökkentése érdekében végeznek. A továbbiakban bemutatásra kerül az EU így Magyarország farmakovigilanciaszabályozása Szervek, amelyek szerepet játszanak: a nemzeti gyógyszerhatóságok az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) EudraVigilance adatbázisa (Internet-alapú) Farmakovigilancia kockázatértékelési bizottsága (Pharmacovigilance Risk Assessment Committee, PRAC) Koordinációs csoport (humán gyógyszer: CMDh), a közösségi gyógyszerengedélyező eljárásoknál már említettük, a farmakovigilanciában is szerepe van. A farmakovigilanciával kapcsolatos EU-fogalmak: Kockázatkezelési rendszer (Risk Management System): azon farmakovigilanciatevékenységek és -beavatkozások összessége, amelyek célja a gyógyszerekkel kapcsolatos kockázatok azonosítása, jellemzése, megelőzése vagy csökkentése, beleértve az ilyen tevékenységek és beavatkozások hatékonyságának értékelését is; Kockázatkezelési terv (Risk Management Plan, RMP): a kockázatkezelési rendszer részletes leírása; A kockázatkezelési terv összefoglalja, hogy adott gyógyszer alkalmazása milyen kockázatot jelent (pl. i.v. injekciót tévedésből i.m. adnak be, vagy túllépik az adagot, vagy olyan betegek pl. vesekárosodottak kapják, akiknek nem szabadna, stb.) 182

183 és ezt hogyan lehetne megelőzni vagy csökkenteni, illetve, ha bekövetkezik: mit kell tenni (pl. Dear Doctor /DHPC = Dear Healthcare Professional Communication/ levelek, betegeknek kiostnadó leírások, a forgalmazás felfüggesztésére alkalmas belső rendszer). Ez arányos legyen a kockázattal. Farmakovigilancia-rendszer (Pharmacovigilance System): a farmakovigilanciai feladatok ellátásához alkalmazott rendszer, amely a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerek biztonságosságának figyelemmel kísérésére és előny/kockázat viszonyában bekövetkező változás felismerésére szolgál; Farmakovigilanciarendszer-törzsdokumentáció (vagy alapadatok, Pharmacovigilance Master File, PVMF): a forgalombahozatali engedély jogosultja által egy vagy több forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszer tekintetében alkalmazott farmakovigilancia-rendszer részletes leírása; Farmakovigilanciáért Felelős Személy (Pharmacovigilance Qualified Person, QPPV) a forgalomba hozatali engedély jogosultjánál működő a) általános orvos, gyógyszerész, fogorvos vagy biológus végzettségű, b) a farmakovigilanciai rendszerek ismeretével és alkalmazási képességével rendelkező, valamint c) a farmakovigilancia területén szerzett legalább három éves szakmai gyakorlattal rendelkező személy. Ha ez a farmakovigilanciáért felelős személy nem általános orvos végzettségű, a forgalomba hozatali engedély jogosultjának biztosítania kell általános orvos rendelkezésre állását, akinek nevét, elérhetőségét a farmakovigilancia-rendszer törzsdokumentációban is dokumentálni kell. Engedélyezés utáni gyógyszerbiztonsági vizsgálat (Post-Approval Safety Study, PASS): minden olyan forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerrel összefüggő vizsgálat, amelynek célja, hogy azonosítsa, bemutassa vagy felmérje a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatos biztonságossági kockázatot, alátámasztva a gyógyszer alkalmazásának biztonságossági profilját vagy felbecsülje a kockázatkezelési intézkedések hatékonyságát. Nemzeti gyógyszerhatóság vagy a PRAC javaslata alapján az Európai Bizottság rendelheti el; Engedélyezés utáni hatásossági vizsgálat (Post-Approval Efficacy Study, PAES): nemzeti hatóság vagy az Európai Bizottság rendelheti el, ha úgy látja, hogy szükség van rá a korábban megállapított terápiás előny/hátrány viszony felülvizsgálatához. Időszakos Gyógyszerbiztonsági Jelentés (Periodic Safety Update Report, PSUR) adott gyógyszerre és adott időszakra (lásd később) vonatkozó, az egész világról gyűjtött mellékhatás-bejelentések (valamint fogyás-adatok, újraértékelt gyakoriságok és előny/hátrány viszony, stb.) feldolgozott összefoglaló jelentése. Azonban a különböző tagállamokban ált. nem egy időben kerül engedélyezésre ugyanaz a gyógyszer. A jelentéseket megkönnyítendő centralizált engedély esetén az EMA, Decentralizált és Kölcsönös elismerési eljárás esetén a CMDh minden gyógyszerre közös EU-születésnapot állapít meg (EURD lista: EU Reference Dates, az EMA honlapján). 183

184 2. A forgalomba hozatali engedélyek jogosultjainak farmakovigilanciával kapcsolatos kötelességei 2.1 Általános szabályok A forgalomba hozatali engedély jogosultja a farmakovigilancia-rendszerében összegyűjtött minden információt tudományosan kiértékel, megvizsgálja a kockázat minimalizálására és megelőzésére rendelkezésre álló lehetőségeket, és szükség szerint meghozza a megfelelő intézkedéseket. A forgalomba hozatali engedély jogosultja rendszeresen elvégzi farmakovigilanciarendszerének ellenőrzését és a farmakovigilancia-rendszer törzsdokumentációjában - külön megjegyzésben - feltünteti az ellenőrzés fő megállapításait, és gondoskodik arról, hogy sor kerüljön a megfelelő helyesbítő cselekvési terv kidolgozására és végrehajtására. A helyesbítő intézkedések teljes körű végrehajtását követően ezek a megjegyzések a törzsdokumentációból eltávolíthatók. A farmakovigilancia-rendszer részeként a forgalomba hozatali engedély jogosultja a) az Európai Gazdasági Térségben (a továbbiakban: EGT) székhellyel, lakóhellyel rendelkező és tevékenységet folytató farmakovigilanciáért felelős személyt alkalmaz, b) a farmakovigilanciával foglalkozó nemzeti szintű kapcsolattartót jelöl ki, amennyiben a farmakovigilanciáért felelős személy lakóhelye nem Magyarország területén található, aki a farmakovigilanciáért felelős személynek tesz jelentést Ez a kapcsolattartó az élettudományok területén szerzett felsőfokú végzettségű vagy vegyészi, vegyészmérnöki végzettségű, a forgalomba hozatali engedély jogosultja által nyújtott vagy az általa elismert, a farmakovigilanciáért felelős személynek történő jelentéstétel teljesítéséhez szükséges képzésben részesült személy lehet. c) kezeli és kérésre rendelkezésre bocsátja a farmakovigilancia-rendszer törzsdokumentációját, valamint annak másolatát az OGYÉI kérésére 7 napon benyújtja, d) minden egyes gyógyszer vonatkozásában kockázatkezelési rendszert működtet, e) figyelemmel kíséri a kockázatkezelési tervben vagy a forgalomba hozatali engedély feltételeként vagy kötelezettségként a előírt, a kockázat minimalizálására irányuló intézkedések eredményét, f) folyamatosan frissíti a kockázatkezelési rendszert és figyelemmel kíséri a farmakovigilancia adatokat annak érdekében, hogy megállapítsa, felmerültek-e új kockázatok vagy változtak-e a kockázatok, illetve bekövetkezett-e változás a gyógyszerek előny/kockázat viszonyában. A forgalomba hozatali engedély jogosultjának QPPV éls a nemzeti kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit legkésőbb tevékenysége megkezdése napjáig be kell jelentenie az OGYÉI részére. 184

185 A forgalomba hozatali engedély jogosultja a forgalomba hozatali engedély feltételeként előírt valamennyi feltételt és kötelezettséget beépíti a kockázatkezelési rendszerbe. 2.2 A mellékhatások jelentése A forgalomba hozatali engedély jogosultja nyilvántartja és bejelenti az EGTtagállamokban vagy harmadik országban bekövetkező valamennyi, a betegek vagy egészségügyi dolgozók által bejelentett vagy engedélyezés utáni vizsgálatok során észlelt feltételezett mellékhatást. Köteles kivizsgálni minden olyan feltételezett mellékhatásra vonatkozó bejelentést, amely a betegektől és az egészségügyi dolgozóktól elektronikus vagy egyéb, értékelést lehetővé tévő módon érkezik. Biztosítani kell, hogy ugyanazt a mellékhatást csak egyszer regisztrálják, és hogy a mellékhatásokra vonatkozó nyilvántartások az EGT-n belül egy helyen elérhetőek legyenek. A forgalomba hozatali engedély jogosultja az EGT-ben vagy harmadik országban bekövetkező valamennyi súlyos feltételezett mellékhatásról legkésőbb 15 nappal az után, hogy tudomást szerzett az eseményről, elektronikus úton adatokat szolgáltat a EudraVigilance adatbázisba. Amíg az EMA nem jelenti be, hogy biztosítani képes az EudraVigilance adatbázis működését, a forgalomba hozatali engedély jogosultja - legkésőbb a tudomásszerzést követő 15 napon belül - jelentést tesz az OGYÉI részére a Magyarországon bekövetkező súlyos feltételezett mellékhatásról. A harmadik ország területén bekövetkezett súlyos feltételezett mellékhatásokról az EMA és - kérése esetén - az OGYÉI részére kell jelentést tenni. Az OGYÉI a részére e bekezdés alapján tett bejelentéseket haladéktalanul, de legkésőbb a bejelentéstől számított 15 napon belül továbbítja az EudraVigilance adatbázis részére. A forgalomba hozatali engedély jogosultja az EGT-ben bekövetkező nem súlyos feltételezett mellékhatásról legkésőbb a tudomásszerzést követő 90 napon belül, elektronikus úton adatokat szolgáltat az EudraVigilance adatbázisba. Amíg az EMA nem jelenti be, hogy biztosítani képes az EudraVigilance adatbázis működését, az OGYÉI előírhatja a forgalomba hozatali engedély jogosultja számára, hogy a Magyarországon bekövetkező valamennyi nem súlyos feltételezett mellékhatásról legkésőbb a tudomásszerzést követő 90 napon belül tegyen jelentést. Az EudraVigilance adatbázis részére történő jelentéstétel körében a forgalomba hozatali engedély jogosultja az orvosi szakirodalomban leírt feltételezett mellékhatásokat is jelenteni köteles, kivéve azokat a mellékhatásokat, amelyeket az EMA által a közzétett válogatott orvostudományi szakirodalom az adott hatóanyag tekintetében is leír. A forgalomba hozatali engedély jogosultja eljárásokat dolgoz ki annak érdekében, hogy pontos és ellenőrizhető adatokhoz jusson a feltételezett mellékhatásokra vonatkozó bejelentések tudományos értékeléséhez. Ezenkívül össze kell gyűjtenie a bejelentésekkel kapcsolatos valamennyi további információt, és azokat is továbbítania kell. 185

186 2.3 Időszakos gyógyszerbiztonsági jelentések A forgalomba hozatali engedély jogosultja időszakos gyógyszerbiztonsági jelentést nyújt be az előírt gyakorisággal. A (4) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül a forgalomba hozatali engedély jogosultja a PSUR-okat elektronikus formában az EMA-nak nyújtja be az alábbi adattartalommal: a) a gyógyszer előnyeire és kockázataira vonatkozó adatok összefoglalása, beleértve valamennyi olyan vizsgálat eredményét, amelynek hatása lehet a forgalomba hozatali engedélyre; b) a gyógyszer előny/kockázat viszonyának tudományos értékelése; c) a gyógyszer értékesített mennyiségével, továbbá az orvosi rendelvények számával kapcsolatban a forgalomba hozatali engedély jogosultjának birtokában lévő adatok, beleértve a gyógyszerrel érintett lakosság becsült számát. A fő szabálytól eltérően a generikus, valamint hagyományos növényi és homeopátiás szerek esetében a forgalomba hozatali engedély jogosultjának csak akkor kell PSURt benyújtania, ha a) ezt a forgalomba hozatali engedély feltételeként előírták, vagy b) a farmakovigilancia adatokkal kapcsolatos aggályok miatt, vagy a forgalomba hozatali engedély megadása után egy adott hatóanyagra vonatkozó időszakos gyógyszerbiztonsági jelentés hiánya miatt az EMA vagy az OGYÉI az időszakos gyógyszerbiztonsági jelentés benyújtását elrendeli. A PSUR-ok benyújtásának gyakoriságát a forgalomba hozatali engedély rögzíti. A meghatározott gyakoriságnak megfelelő benyújtási időpontokat az engedély megadásának időpontjától kell számítani. Ennek fő szabálya: a) amennyiben a gyógyszert még nem hozták forgalomba, az engedély kiállítását követően a forgalomba hozatalig legalább hathavonta; b) amennyiben a gyógyszert már forgalomba hozták, a forgalmazás kezdetét követő első két év során legalább hathavonta, az azt követő két év során évente, majd a továbbiakban háromévente. Amennyiben az EMA meghatározza a gyógyszer EU születésnapját és a benyújtási gyakoriságra és benyújtási határidőre vonatkozó értesítést tesz közzé az európai internetes gyógyszerportálon (EURD lista), a forgalomba hozatali engedély jogosultja ezen értesítés alapján nyújtja be az időszakos gyógyszerbiztonsági jelentéseket. 2.4 Farmakovigilanciával kapcsolatos híradások, lakossági bejelentések Ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja egy gyógyszer alkalmazásával összefüggésben farmakovigilanciával kapcsolatos aggályokra vonatkozó információt kíván nyilvánosan bejelenteni, a bejelentés tartalmáról előzetesen tájékoztatnia kell a nemzeti gyógyszerhatóságokat (így az OGYÉI-t is) az EMA-t és az Európai Bizottságot. 186

187 Ez azért szükséges, hogy a hatóságok felkészülhessenek a bejelentést követő esetleges média-reakciókra, esetleg pánikra. Az előadáson bemutatásra kerül ilyen példa. A forgalomba hozatali engedély jogosultja az előzőekben említett nyilvános bejelentés másolatát Magyarországon legkésőbb a bejelentéssel egyidejűleg elektronikus úton megküldi az OGYÉI részére. Az információ tárgyilagos legyen. Mi történik ez után: Amennyiben a közegészség védelme nem igényli, hogy a nyilvános bejelentésre sürgősen kerüljön sor, az OGYÉI legkésőbb a tájékoztatás nyilvánosságra hozatalát megelőzően 24 órával tájékoztatja az EMA-t, az Európai Bizottságot és a többi tagállami hatóságot. Azon gyógyszerek esetében, amelyek olyan hatóanyagot tartalmaznak, amelyek az EGT más tagállamában engedélyezett gyógyszerekben is megtalálhatóak, a nyilvános tájékoztatást az OGYÉI az EMA-val és más tagállamokkal folytatott egyeztetést követően teszi közzé. 3. Egyéb szereplők mellékhatás-jelentéssel kapcsolatos feladatai Az egészségügyi dolgozó köteles az általa észlelt vagy tudomására jutott feltételezett mellékhatást haladéktalanul az OGYÉI-hez jelenteni. Ez az OGYÉI honlapjáról letölthető, vagy ott szintén megtalálható elektronikus bejelentőlappal is lehetséges. Az OGYÉI nyilvántartásba veszi és továbbítja az egészségügyi dolgozók és a betegek által a tudomására hozott, Magyarországon bekövetkezett összes feltételezett mellékhatást. Ha egy gyógyszer helytelen alkalmazásából eredő feltételezett mellékhatásról valamely más magyar hatóság értesülést szerez, haladéktalanul tájékoztatnia kell az OGYÉI-t. 4. Az OGYÉI farmakovigilanciával kapcsolatos feladatai 4.1 PASS és PAES előírása Amennyiben az Európai Bizottság nem írja elő PASS vagy PAES végzését, az OGYÉI a forgalomba hozatali engedély megadását követően felhívhatja a forgalomba hozatali engedély jogosultját arra, hogy végezzen engedélyezés utáni gyógyszerbiztonsági vizsgálatot, amennyiben valamely engedélyezett gyógyszerrel összefüggő új, vagy korábban csekélynek vélt, de valójában súlyosabb biztonsági kockázat azt indokolja. Ha egynél több gyógyszer esetében ugyanazok az aggályok merülnek fel, az OGYÉI a PRAC-cal való információcserét követően az érintett forgalomba hozatali engedély jogosultjainak közös engedélyezés utáni gyógyszerbiztonsági vizsgálat elvégzését javasolja. 187

188 a forgalomba hozatali engedély megadását követően írásban felszólíthatja a forgalomba hozatali engedély jogosultját, hogy engedélyezés utáni gyógyszerhatásossági vizsgálatot végezzen, ha a betegségről szerzett - engedélyezéskor nem ismert - információk, vagy a klinikai módszertan alapján feltételezhető, hogy a korábbi hatásossági becslések felülvizsgálata szükséges. 4.2 Általános farmakovigilancia Az OGYÉI a tudomására jutott farmakovigilanciával kapcsolatos adatokat értékeli, és amennyiben sürgős intézkedést tart szükségesnek, értesíti az európai uniós tagállamokat és az EMA-t. Amennyiben az EMA nem folytat le sürgős uniós eljárást, az OGYÉI szerv megteszi a szükséges intézkedéseket. Az intézkedésekről, és az azok alapját képező adatokról a bejelentőt, a forgalomba hozatali engedély jogosultját, valamint hirdetmény útján az egészségügyi szolgáltatókat is értesíti, és az intézkedéseiről szóló döntését honlapján is nyilvánosan közzéteszi. Az OGYÉI a gyógyszer forgalmazását felfüggesztheti, és megtilthatja a gyógyszer alkalmazását, ha a) a tudomására jutott adatok arra utalnak, hogy a gyógyszer az egészségre káros, b) a tudomására jutott adatok arra utalnak, hogy a gyógyszerrel nem érhető el terápiás eredmény, c) a tudomására jutott adatok arra utalnak, hogy a gyógyszerrel kapcsolatban felmerült kockázatok és a gyógyszertől várható előnyök aránya oly módon változott meg, hogy kétségessé vált a biztonságos alkalmazhatóság, vagy d) az Európai Bizottságtól érkező kérés teljesítése érdekében az szükséges. Az OGYÉI a forgalomba hozatali engedélyt visszavonja, ha a) úgy ítéli meg, hogy az előzőek megfelelő határidő kitűzésével sem orvosolhatóak, vagy b) a kitűzött határidőre a hiányosságokat a forgalomba hozatali engedély jogosultja nem szüntette meg, vagy c) a forgalomba hozatali engedély jogosultja nem teljesítette a forgalomba hozatali engedélyben előírt külön feltételeket (pl. PASS vagy PAES). Amennyiben a felfüggesztés vagy visszavonás farmakovigilanciával kapcsolatos tevékenységekből származó adatok alapján indokolt, az intézkedés foganatosítására akkor kerülhet sor, ha az OGYÉI a tervezett intézkedésről és annak okairól előzetesen tájékoztatja az Európai Bizottságot, az EMA-t és a többi EGT-tagállamot, és ezt követően az EMA arról ad tájékoztatást, hogy a bejelentés alapján nem kezdeményez sürgős uniós eljárást. Amennyiben azonban közegészségügyi okból indokolt ideiglenes intézkedésként szükséges alkalmazni a felfüggesztést vagy visszavonást, akkor az itt említett tájékoztatást az OGYÉI az intézkedés foganatosítását követő munkanapon is megteheti. Az OGYÉI a CMDh-ban elfogadott egyhangú állásfoglalás vagy az Európai Bizottság határozata alapján is felfüggesztheti, visszavonhatja a forgalomba hozatali engedélyt, továbbá elutasíthatja annak megújítását, vagy felszólíthatja a forgalomba 188

189 hozatali engedély jogosultját a forgalomba hozatali engedély megfelelő módosításának kérelmezésére. Az OGYÉI maga is farmakovigilancia-rendszert működtet, melyen keresztül információt gyűjt a gyógyszerek azon kockázatairól, melyek a betegek egészségét vagy a közegészséget érinthetik. Az így gyűjtött információ vonatkozik a gyógyszernek a forgalomba hozatali engedély feltételei szerinti vagy bármilyen más alkalmazására, továbbá a foglalkozási expozícióval kapcsolatosan, emberekben fellépő mellékhatásokra. Az OGYÉI a farmakovigilancia-rendszere segítségével összegyűjtött minden információt tudományosan kiértékel, megvizsgálja a kockázat megelőzésére és minimalizálására rendelkezésre álló lehetőségeket, és szükség szerint a forgalomba hozatalt érintő hatósági intézkedéseket hoz. Az OGYÉI kétévente elvégzi az általa működtetett farmakovigilancia-rendszer ellenőrzését, és az eredményekről beszámolót készít az Európai Bizottság részére. A farmakovigilancia-rendszere hatékony működése érdekében a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a) felkéri az egészségügyi dolgozókat és a lakosságot, hogy jelentsék a gyógyszerek feltételezett mellékhatásait, mely célból együttműködik az érintett szakmai és társadalmi szervezetekkel; b) formanyomtatvány közzétételével az internetes felület mellett más írásos formában is lehetővé teszi a betegek számára a feltételezett mellékhatások bejelentését; c) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy pontos és ellenőrizhető adatokhoz jusson a feltételezett mellékhatásokra vonatkozó bejelentések tudományos értékeléséhez; d) biztosítja, hogy a nemzeti internetes portálon történő közzététel révén vagy szükség esetén egyéb információs csatornákon keresztül a lakosság időben tájékoztatást kapjon valamely gyógyszer alkalmazása kapcsán felmerülő farmakovigilanciát érintő aggályokról. Az OGYÉI létrehozza és fenntartja a nemzeti internetes gyógyszerportált, amely kapcsolódik az EMA által működtetett európai internetes gyógyszerportálhoz. A nemzeti internetes gyógyszerportálon az alábbi adatokat kell közzétenni: a) a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyeinek kiadásakor készült nyilvános értékelő jelentések és azok rövid összefoglalása; b) az alkalmazási előírások és a betegtájékoztatók; c) az engedélyezett gyógyszerek tekintetében létrehozott kockázatkezelési tervek összefoglalása; d) a kiegészítő monitorozás alatt álló gyógyszereknek (lásd alább!) jegyzéke; e) a gyógyszerek feltételezett mellékhatásainak az egészségügyi dolgozók és a betegek által az illetékes nemzeti hatóságok felé történő bejelentésének különböző módjairól szóló információ, ideértve az internet alapú űrlapokat is. 4.3 PSUR-ok értékelése 189

190 Ha a gyógyszer kizárólag Magyarországon kapott forgalomba hozatali engedélyt, vagy a gyógyszer hatóanyaga tekintetében közös referencia időpontot az EMA (vagy a CMDh) nem határozott meg, a PSUR-t az OGYÉI értékeli annak érdekében, hogy megállapítsa, jelentkezett-e új vagy megváltozott kockázat, és változott-e a gyógyszer előny/kockázat aránya. Amennyiben az OGYÉI az előbbiek szerint, vagy több EGT-tagállamot érintő egységes értékelés keretében kijelölt előadóként végzi egy PSUR értékelését, azok kézhezvételétől számított 60 napon belül elkészíti az értékelő jelentést, és megküldi az EMA-nak, továbbá az érintett EGT-tagállamoknak. 4.4 A mellékhatások hatósági nyilvántartása és kezelése Szükség esetén az OGYÉI bevonja a betegeket és az egészségügyi dolgozókat az általuk tett feltételezett mellékhatás-bejelentések kivizsgálásába. A forgalomba hozatali engedély jogosultja által benyújtott jelentések esetén az OGYÉI bevonhatja a forgalomba hozatali engedély jogosultját a jelentés kivizsgálásába, ha a feltételezett mellékhatás Magyarország területén következett be. Az OGYÉI a súlyos feltételezett mellékhatásokról betegtől, egészségügyi dolgozótól kapott (ú.n. spontán ) jelentést annak kézhezvételétől számított 15 napon belül, nem súlyos feltételezett mellékhatások esetében 90 napon belül elektronikus úton továbbítja az EudraVigilance adatbázisba. Az OGYÉI amennyiben ez szükséges, az OTH a gyógyszer helytelen alkalmazásából eredő feltételezett mellékhatásra vonatkozó, tudomására hozott jelentések alapján megteszi a szükséges betegbiztonsági intézkedéseket. Az immunológiai gyógyszerek feltételezett mellékhatásairól szóló bejelentéseket, valamint az EudraVigilance adatbázison keresztül érkező tájékoztatásokat az OGYÉI azok beérkezését követő 15 napon belül továbbítja az Országos Epidemiológiai Központnak (OEK). Amennyiben az immunológiai gyógyszerekkel kapcsolatos feltételezett mellékhatásokat az OEK-nek jelentik be, arról az OEK a bejelentést követő 15 napon belül az OGYÉI-t tájékoztatja. 5. Hatósági ellenőrzés (farmakovigilancia-inspekció) Az OGYÉI a forgalomba hozatali engedély jogosultjánál Magyarországon működtetett farmakovigilancia-rendszerét ellenőrizheti. (Általában ezt az a tagállami hatóság végzi, amelynek területén működik.) A lefolytatott helyszíni ellenőrzés alapján készített inspekciós jelentés tervezetében megállapítja, hogy a forgalomba hozatali engedély jogosultja betartja-e a farmakovigilanciával kapcsolatos jogszabályban meghatározott követelményeket. Az inspekciós jelentés tervezetét az OGYÉI megküldi az ellenőrzött részére, amelyre az a kézhezvételt követő 8 napon belül észrevételt tehet. A végleges inspekciós jelentést az OGYÉI megküldi a forgalomba hozatali engedély jogosultja részére. 190

191 Ha az ellenőrzés eredményeként megállapítást nyer, hogy a forgalomba hozatali engedély jogosultja nem a farmakovigilancia-rendszer törzsdokumentációjában leírt farmakovigilancia-rendszernek megfelelően jár el, valamint nem tartja be a farmakovigilanciával kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket, az OGYÉI felhívja a forgalomba hozatali engedély jogosultjának figyelmét a hiányosságokra, és lehetőséget ad számára, hogy benyújtsa észrevételeit. Erről az OGYÉI tájékoztatja a többi EGT-tagállamot, az EMA-t és a Bizottságot. Amennyiben egy EGT-tagállam gyógyszerhatósága, a Bizottság vagy az EMA részéről indokolással ellátott kérelem érkezik, az OGYÉI elektronikusan megküldi a jelentést. 5.1 Az OGYÉI szerepe a szignál-értékelésben Az OGYÉI szükség szerint az Ügynökséggel együttműködve a) figyelemmel kíséri a kockázatkezelési tervekben a kockázat minimalizálására irányuló intézkedések vagy a forgalomba hozatali engedélyben foglalt feltételek vagy kötelezettségek teljesítését, b) értékeli a forgalomba hozatali engedély jogosultja által működtetett kockázatkezelési rendszer frissítését, c) figyelemmel kíséri az EudraVigilance adatbázisban található adatokat annak megállapítása érdekében, hogy jelentkezett-e új vagy megváltozott kockázatra utaló információ ( szignál ), és ez hatással van-e az előny/kockázat arányra. Ha az OGYÉI ilyet talál, vagy a forgalomba hozatali engedély jogosultja a jelzés súlyosságát figyelembe véve haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül erről tájékoztatja, az OGYÉI 15 napon belül tájékoztatja az EMA-t. 5.2 Az EMA farmakovigilanciával kapcsolatos feladatai Közzéteszi az ú.n. kiegészítő monitorozás alatt álló gyógyszerek listáját. Ha az EMA úgy ítéli meg, hogy adott (ált. új) szer esetében nem tártak még fel minden kockázatot, akkor a (szakember-, beteg-) tájékoztató iratokba bekeretezett figyelmeztetést helyeztet el ( Ez a gyógyszer intenzív monitorozás alatt áll, minden nem kívánt hatást jelentsen! ). A tájékoztató iratokban fordított fekete háromszög szimbólum is kerül. Ez 5 évig tart, meghosszabbítható. Kezdeményezheti hasonló okból az EMA-nál nemzeti hatóság is. Web-bázisú formanyomtatványokat készít és helyez el honlapján a jelentésekhez. Működteti a EudraVigilance adatbázist a nemzeti hatóságok és a Bizottság minden adathoz hozzáférhet a forgalomba hozatali engedély-jogosultak csak egyes adatokhoz (főleg: saját gyógyszerek) egészségügyi szakemberek csak bizonyos mértékig férhetnek az adatokhoz. Webportálján szerepelteti 191

192 az EURD listát. a PSUR-okat és értékelő jelentéseiket (ezeket csak a hatóságok olvashatják) az RMP-ket azt, hogy a QPPV-k és a PVMF-ok az EGT területén hol találhatók a PASS és PAES vizsgálati terveket és összefoglalóikat. Az EMA feldolgozza az ott közölt a jelentésekben nem szereplő gyógyszermellékhatásokkal kapcsolatos orvosi szakirodalmat. A PRAC minden RMP-t és mellékhatás-szignált (lásd később) közösen elemez (két kijelölt értékelő, majd PRAC-tárgyalás). Ha beavatkozást látnak szükségesnek (pl. a kontraindikációk, korcsoportok szigorítása, újabb figyelmeztetések, DHPC, stb.) értesítik a CMDh-t. Ha a CMDh-ban valamennyi tagállam egyhangúan egyetért a PRAC-javaslattal: a változtatást minden nemzeti hatóság elrendeli. Ha csak többségi döntés: a PRAC javaslatát a CMDh az Európai Bizottsághoz továbbítja, amely a kérdést mérlegelve közösségi döntést hoz, ami az EGT területén kötelező. Úgy nevezett sürgős uniós eljárások Ha nemzeti gyógyszerhatóság (így nálunk az OGYÉI) tájékoztatást küld az EMA-nak és a Bizottságnak a gyógyszerbiztonsággal kapcsolatos sürgős intézkedéséről, abban feltünteti, hogy a) forgalomba hozatali engedély felfüggesztését vagy visszavonását tervezi, b) gyógyszer forgalmazásának megtiltását tervezi, c) forgalomba hozatali engedély megújításának elutasítását tervezi, d) a forgalomba hozatali engedély jogosultja arról tájékoztatta, hogy biztonsági aggályok miatt felfüggesztette vagy megszüntette egy gyógyszer forgalmazását vagy intézkedett egy forgalomba hozatali engedély visszavonásáról vagy szándékában áll ezt megtenni, vagy e) álláspontja szerint a farmakovigilanciai tevékenységekből származó adatok értékelése nyomán felmerült aggályok miatt egy új ellenjavallat feltüntetésére, az ajánlott dózis csökkentésére vagy a javallatok korlátozására van szükség. Egyben az EMA rendelkezésére bocsátja a rendelkezésére álló - vonatkozó - tudományos adatokat és az általa készített értékelést. Amennyiben a gyógyszer csak egy tagállamban bír forgalomba hozatali engedéllyel, sürgős uniós eljárás megindításáról az ottani gyógyszerhatóság tájékoztatja a forgalomba hozatali engedély jogosultját. Ha fordítva: az EMA jelenti be a sürgős uniós eljárás megindítását, a nemzeti gyógyszerhatóság erről a nemzeti internetes gyógyszerportálon tájékoztatást ad, ha az eljárás olyan - a bejelentésben foglalt - gyógyszert, hatóanyagot érint, amely az adott ország területén forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik. A tájékoztatás tartalmazza a megindult sürgős uniós eljárás alapjául szolgáló ügy leírását, az érintett gyógyszereket és hatóanyagokat, valamint azt, hogy a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjainak, az egészségügyi dolgozóknak és a lakosságnak jogukban áll az eljárásra vonatkozó információkat megküldeni az EMA-nak, továbbá azt is, hogy ezeket az információkat miként kell benyújtani. 192

193 Új és megváltozott kockázatokra utaló jelzések (szignálok) észlelése Noha ez a gyógyszerhatósági munka része (a nemzeti hatóságok és a PRAC végzik), fontossága miatt külön alfejezetben foglalkozunk vele. Mint láttuk, az egyes nem kívánt gyógyszerhatásokról (mellékhatásokról) szóló jelentések feltételezett mellékhatást jelentenek. Ugyanis a legtöbb esetben a beteg egyszerre több gyógyszert kap és több mellékhatás jelentkezik. Első közelítésben valamennyi mellékhatást valamennyi gyógyszerre regisztrálják (noha általában a gyanús gyógyszert megjelölik). Amikor egy gyógyszerre szaporodni látszik egy adott mellékhatás-jelentés, akkor szakértők megvizsgálják az ok-okozati összefüggést. Ha ez valószínűsíthető, akkor beszélünk mellékhatás-szignálról, amit ez után kiemelten figyelnek. (Ha nagyon valószínű, akkor követik a már említett, kockázat-csökkentő intézkedések). Az előadáson példákat mutatunk be szignál-generációra, valamint a mellékhatásokat követő európai gyógyszerhatósági intézkedésekre. 193

194 XIV. Gyógyszerhamisítás elleni szabályozások E fejezet röviden összefoglalja a hazai helyzetet a hamisított gyógyszerek vonatkozásában. Fontosabb jogszabályok: évi XCV. törvény az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1. Alapfogalmak, definíciók A Btk. módosítása szerint egy tényállás alapesete: aki egészségügyi terméket o indokolatlan mennyiségben magánál tart, Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi termékkel teszi ugyanezt egészségügyi termék eredeti dokumentumát kereskedelmi céllal a rendeltetéstől eltérően használ fel 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A tényállás minősítő körülményei és a büntetési tétel: a tevékenység o maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz: 1-5 év, o halált okoz: 2-8 év. Ha az elkövető o egészségügyi dolgozó, o egészségügyi termék gyártására, nagykereskedelmére vagy lakossági ellátásra engedéllyel rendelkező szervezet alkalmazottja, o bűnszövetségben követi el, o tevékenysége eredményeként a termék széles körben válik hozzáférhetővé: a büntetési tétel 1-5 év. A Btk. definíció: Egészségügyi termék: o humán gyógyszer és vizsgálati készítmény o állatgyógyszer o orvostechnikai eszköz o in vitro diagnosztikum Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi termék az is, ha o olyan termékben van gyógyszer-hatóanyag, amelyben forgalmazási kategóriája szerint - nem lehetne o orvostechnikai eszközt a típusára előírt megfelelőség-értékelési eljárás nélkül hoznak forgalomba o Indokolatlan mennyiség: több mint valamely meghatározott személy szükségletei 194

195 Mekkora probléma nálunk a hamis gyógyszer? Erre nehéz válaszolni. Tény, hogy a legális csatornákon: eddig nem jelent meg. Az illegális csatornákon? Tény, hogy itt már megjelent, de a kérdés súlyosságát szinte minden szereplő másképp ítéli meg! Miért? Két kérdést kell tisztázni: mi az, hogy gyógyszer? (Gyógyszertörvény) mi az, hogy hamis (hamisított)? Ugyanis a Btk. fenti szövege a büntető eljárások egyszerűsítése céljából több fogalmat összemosott. A gyógyszertörvény szerint a gyógyszer: bármely anyag vagy azok keveréke, amelyet emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére alkalmazható termékként jelenítenek meg, vagy azok az anyagok vagy keverékei, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében az emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmazhatók. A definíció egyik fele tehát a szabályozási gyógyszer-fogalom : gyógyszer az, amiről ezt állítják. Ebből következik, hogy hamis gyógyszer: amiről azt állítják, hogy gyógyszer, noha nem az. A definíció másik fele a funkcionális gyógyszer-fogalom : gyógyszer az, ami a szervezetben így viselkedik. Tehát hamis gyógyszer: ami a szervezetben így viselkedik, akkor is, ha (forgalmazáskor) nem nevezik gyógyszernek. Mi az, hogy hamis(ított)? A félreértések elkerülése végett célszerű a kérdésben rendet tenni! Ne keverjük a kategóriákat! Gondoljuk meg, hogyan kommunikáljuk és mire hívjuk fel a lakosságot! Megkülönböztetendő Hamis(ított) gyógyszer Illegális gyógyszer (külföldön valahol legális, csak nálunk nem engedélyezett, semmilyen kategóriában, pl. Kamagra: Indiában gyártott és ott engedélyezett sildenafil-tabletta) Gyógyszer-javallattal hirdetett nem-gyógyszer ( macskakarom-teával a rák ellen! ) Rossz minőségű gyógyszer Olyan más kategóriájú termék, amit fel nem tüntetett gyógyszer-hatóanyaggal hamisítottak (pl. kizárólag gyógynövények szerepelnek fogyáshoz ajánlott étrend-kiegészítő összetételében, de szibutramint is tartalmaz) A gyógyszertörvény szerint hamisított gyógyszer: bármilyen gyógyszer, amellyel kapcsolatban - a nem szándékos minőségi hiányosság esetét kivéve - az alábbiak valamelyike hamisan van feltüntetve: hamisan feltüntetve: azonossága magyarázat csomagolása és a címkézése, megnevezése, 195

196 a hatóanyagokat, segédanyagokat és azok hatáserősségét jelölő összetétele eredete a gyártója, a gyártó országa, a származási országa vagy a forgalombahozatali engedély jogosultja, előtörténete az alkalmazott forgalmazási lánc azonosítását lehetővé tevő nyilvántartások és dokumentumok 49. ábra: A hamis gyógyszer típusai függetlenül attól, hogy ez sérti-e a szellemi tulajdonjogot. Azonban ennek ellenére könnyű félreérteni! Nézzük: hamisított gyógyszer, mert azonossága nem megfelelő, átcsomagolják, átcímkézik. Lehet: hatóanyagot o egyáltalán nem tartalmaz o nem a feltüntetett minőségben tartalmaz o más hatáserősségben tartalmaz o csak egy keveset (pl. 10%) tartalmaz, kémcsőreakció-azonosításra számítva o más hatóanyagot is tartalmaz feltüntetve: gyógynövények benne szteroid a címkén szibutramin benne szildenafil és paracetamol is segédanyagai mások (ált. nem gyógyszerkönyvi) stb. Azonban noha hasonlít az előzőekhez - nem hamisított gyógyszer (néha tudatosan keverik): a gyógyszernév (védjegy) bitorlás (gyártó ill. forgalomba hozatali engedély jogosult másnak a gyógyszernevét bitorolja, de helyesen magát tünteti fel a csomagoláson), a rosszul sikerült (selejt) gyártás miatt rossz hatóanyag-tartalom. az engedéllyel, szabályosan átcsomagolt gyógyszer (pl. párhuzamos import céljára) gyógyszerhatóság által alaki hibával forgalomba engedett más nyelvű csomagolás gyógyszer-szabadalom megsértése Hamisított gyógyszer nézzük az eredete kifejezést: más forgalomba hozatali engedély jogosultat gyártót gyártási országot (Pl. EU-t vagy Európai Gazdasági Térséget, noha harmadik országban gyártották), bróker hatóanyagot vesz, és a gyártó helyett magát tünteti/tüntetnek fel. (Ezeknek az ismertségét vagy területi kedvezményeit használják ki). Az ilyen akkor is hamisítás, ha a gyógyszer minősége egyébként megfelel! 196

197 De nem gyógyszerhamisítás, ha párhuzamos importőr feltünteti magát a csomagoláson (az eredeti adatok is látszanak!) Hamisított gyógyszer nézzük az előtörténete kifejezést: hamisítás az átírt gyártási vagy lejárati idő, de nem az, ha gyógyszerhatóság a lejárati időt meghosszabbította és ezt a címkén javították! más nagykereskedő megnevezése (pl. eltitkolván, hogy a tétel már körbe járta a világot!) hatóanyag belevizsgált minősége (bróker megveszi elavult gyógyszerkönyv szerint, majd addig vizsgálja, amíg talál gyógyszerkönyvet, amelynek megfelel, akkor úgy tünteti fel, mintha ennek megfelelően gyártották volna). Az eddigiekből két tanulság vonható le: a definíció lehetőségei átfedik egymás (pl. hamis címkézés egyszerre több előző kritériumot is megvalósít) külső jegyek alapján nehéz megítélni, hamis gyógyszerrel állunk-e szemben, pl. o szabályos (gyógyszerhatósági engedéllyel, ált. hiány elhárítására más/javított külsővel forgalomba engedett tétel) összetéveszthető a hamisítottal o vagy más tényállás (szabadalom- vagy védjegy-sértés, rossz minőségű gyártás) összemosása a hamisítással (Ugyanis ezeket könnyebb bizonyítani, mint a szándékosságot, ami a hamisítás elengedhetetlen feltétele!) Ezért nagyon kell vigyázni a gyógyszerhamisítás kommunikációjával laikusok számára! Képzeljük el, mi lenne, ha arra biztatnánk a betegeket (majdnem megtörtént!), hogy jelentsenek be minta küldésével minden esetet, amikor más külsejű a megszokott gyógyszer (minden alaki hibával engedélyezettet jelentenének, talán még a generikus helyettesítést is, ha félreértik), feltűnő mellékhatások jelentkeznek (ha a beteg bármitől rosszul van, azt a gyógyszerre fogja), ha kételkednek a gyógyszerben (a beteg rendel az Internetről, majd bevizsgáltatná ). Most vizsgáljuk meg a többi kategóriát: nem hamis(ított), hanem Illegális gyógyszer: másutt igen, de idehaza nem engedélyezett gyógyszert forgalmaz, alkalmazásra ajánl valaki. A legjobb példa az Indiában forgalomban lévő, szildenafil-tartalmú Kamagra tabletta becsempészése. De NEM ilyen: o az OGYÉI által esetileg engedélyezett ( egyedi import ) o az engedélyezett klinikai vizsgálati készítmény o a beteg saját szükségletére külföldről legálisan behozott gyógyszer. Gyógyszer-javallattal hirdetett nem-gyógyszer, pl. o valamilyen más (étrend-kiegészítő, stb.) kategóriában engedélyezett o egyáltalán be sem jelentett szerről, anyagról azt állítják, hogy gyógyhatása van. 197

198 Rossz minőségű gyógyszer. A WHO útmutatójának kidolgozásakor nagyon sok általában fejlődő ország azonosnak akarta tekinteni a rossz minőségű (pl. volt: min. -20% hatóanyag-tartalom) gyógyszert a hamisítottal. Nyilvánvaló, hogy elrontott gyártási tétel még nem hamisítás, de az érintettek úgy gondolkoztak, hogy - mint már volt róla szó, a tudatosságot a legnehezebb bizonyítani, ilyen módon egyszerűbb lenne eljárni az ügyben. Azonban a félresikerült gyártást összemosni a szándékos hamisítással: zsákutca! Gyógyszeranyaggal hamisított más kategóriájú termék. A leggyakoribb: növényi szer hamisítása. Azt állítják, hogy kizárólag természetes, növényi anyagot tartalmaz. (Ha így lenne: általában enyhe vagy lassú hatás, a vevő elpártol tőle). Ezért titokban erős hatású szintetikus gyógyszert (szteroid, szildenafil) is tesznek bele: a vevő azonnal kifejezett hatást észlel, miközben meg van győződve, hogy nem árthat a készítmény (aztán esetleg belehal!). Az előadáson példa kerül bemutatásra: valóban előfordultak külföldön ilyen halálesetek! Mi a helyzet Magyarországon? Az előadáson bemutatásra kerülnek konkrét statisztikák az OGYÉI által vizsgálat minták alapján. A fenti kategóriák közöl a legtöbb az illegális gyógyszer, ezt követik a hamis gyógyszerek, majd a gyógyszeranyaggal hamisított más kategóriájú termékek. Amiben gyógyszeranyagot találtak, azokban a potencia-fokozók, a szteroid teljesítményfokozók és a fogyasztószerek domináltak. Konkrét példák is bemutatásra kerülnek. A hazai példák megfelelnek a WHO által közétett adatoknak: mindenütt a leginkább keresett szereket hamisítják. A fejlődő országok: antimalária, AIDS és TBC-elleni szerek olcsón (akár a piacról!). A fejlett országokban: főleg az ú.n. életmód-szerek, azaz potencia- és teljesítmény-fokozó, valamint fogyasztószerek! Újabb csoportosítás végezhető a szerint, hogy hol jelennek meg a hamisított és illegális szerek? a legális gyógyszerellátási csatornákon gyógyszer-nagykereskedő, gyógyszertár, esetleg VN-gyógyszert árúsító bolt Illegális módon klubokban, utcán az Interneten. Legális gyógyszerellátási csatornák: a hamis gyógyszer: Magyarországon még nem, de legalább 2 EU-tagállamban jelen van. Nyilvánvalóan ez az ellenőrzés szigorúságától, a gyógyszertár tulajdonformájá-tól is függ (pl. mennyire figyel oda a működtető az egyéb szerek, nem-gyógyszerek eredetére!). Az illegális csatornák on a hamisított gyógyszerek Magyarországon is jelen vannak, annak ellenére, hogy elvben mindenki tudja: gyógyszert elenyésző kivételekkel csak gyógyszertárban lehet venni. (Igaz, ami az egyéb termékeket illeti, meglehetős zűrzavar van a piacon ) Gyógyszer vásárlása Internetről Az Interneten ajánlott gyógyszerek jelentős része hamisított! 198

199 (Ne felejtsük: ez nem csak azt jelentheti, hogy nincs benne hatóanyag, azaz nem használ ugyan, de nem is árt! Biztos, hogy nem megfelelő körülmények között gyártották, sőt: mérgező is lehet!) Ha nem szerepel a gyógyszertár fizikai címe: gyanús! (Magyarországon lehet vény nélküli szert Internet-címmel rendelkező, de csak konkrétan azonosított gyógyszertárból vásárolni!) Az előadáson példák kerülnek bemutatásra Interneten kínált vényköteles gyógyszerekre Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése 50. ábra: WHO adatok a hamis gyógyszerek elterjedtségéről Megjegyzendő, hogy a WHO is bajban van a definícióval! A WHO által életre hívott IMPACT (International Medical Product Anti-Counterfeiting Taskforce, gyógyszerhatóságok, vám-, rendőrségi nemzetközi szervezetek stb.) együttműködés definíciói: medical product = gyógyszer és orvostechnikai eszköz együtt az angol counterfeit szót használja, ami angolul valóban lehet hamis, de illegális is, sok nyelven pl. a szabadalomsértő szereket jelenti. Ezért hogy ezeket a csapdákat elkerülje a WHO a legújabb anyagokban e helyett a Substandard/Spurious/Falsely labelled/falsified/counterfeit (SSFFC) jelző (azaz rossz minőségű/gyanús/hamisan címkézett/hamisított/hamis-illegális) nem igazán oldja meg a kérdést! Az IMPACT definíció szerint a hamisított (counterfeit): azonosságát és/vagy eredetét hamisan tüntetik föl o akár a termékről, akár tartályáról, akár csomagolásáról vagy a termékinformációról van szó védjegyzett és generikus termékekre is vonatkozhat 199

200 lehet o helyes összetételű o rossz (más) összetételű o hatóanyagot nem tartalmazó o a hatóanyago(ka)t helytelen mennyiségben tartalmazó o hamis csomagolású. De a hamisítás nem keverendő össze a szabadalom-sértéssel és az ezzel kapcsolatos vitákkal Látható, hogy a WHO/IMPACT definíció kevésbé logikus, mint az EU (magyar) hibája, hogy az EU-ban francia nyelvterületen a counterfeit gyakran szabadalomsértőt jelent. Az új WHO definíció (SSFFC) a rossz minőségűt is belekeveri a hamisítottak közé. Ezért az EU a hamisított (falsified) kifejezést használja 2. Az EU gyógyszerhamisítás elleni rendszabályai Ne feledjük: mint betegek ezt ugyan nem érzékeljük, de a hamisítás már a gyógyszerkészítő gyárak hatóanyag-vásárlásakor jelentkezhet, és akkor valóban bekerülhet nagy mennyiségű hamis gyógyszer a legális csatornákba is! Ezért komplex szabályozás lép(ett) életbe. A gyógyszerellátási rendszer a múltban 51. ábra: A gyógyszerellátás régi rendszere Azaz: amikor kellett, a nagykereskedő rendelt a gyártól, az utóbbi szállított, a nagykereskedő racionális készleteket tartott, amelyekből szállított a patikáknak, ha rendeltek, s minden szereplő folyamatos gyógyszerhatósági ellenőrzés alatt volt! Az ellátási rendszer ma (egyszerűsítve!) 200

201 52. ábra: A gyógyszerellátás mai rendszere Tanulság: sok szereplő, arra való hivatkozással, hogy így gazdaságos, kizárt, hogy azonos szakértelem (a logisztikai cégeknél ugyanaz a GMP?!) legyen jelen, a gyógyszer (vagy hatóanyag) hosszabb időt tölt olyan cégek birtokában, amelyek nincsenek gyógyszerhatósági ellenőrzés alatt Az EU szabályozási csomaggal 4 helyen lép közbe 1. A gyógyszer-hatóanyagok forrásának biztonsága (a gyógyszertári gyógyszerkészítésűeket is érinti) 2. A szállított tételek (készítmény és hatóanyag) integritásának biztonsága 3. A forgalmazási lánc (gyógyszer-nagykereskedőkön kívüli) egyes további szereplőinek felügyelete 4. Az Internetes gyógyszereladás szigorítása 2.1 A gyógyszer-hatóanyagok forrásának biztonsága Fontos: a gyógyszertári gyógyszerkészítésűeket is érinti! A gyógyszer-hatóanyagok forrásának biztonsága: >90%-át az EU-n kívül gyártják harmadik országban (a legnagyobb források: India, majd Kína). Biztosítani kell, hogy valóban létező, gyógyszergyárban készült GMP szerint gyártották Bizonyos fontos segédanyagokra is kiterjesztik (ezeket később kockázat-elemzéssel választják ki) A hatóanyag-gmp és a gyártás igazolása harmadik országban : az EU-n belül készítmény-gyártó meghatalmazott személyének (QP) feladata. Maga vagy egy szerződött megbízottja a helyszínen ellenőrzi a hatóanyag-gyártót harmadik országban, s a bizonylaton szerepelni kell az ellenőrzés dátumának is. A harmadik ország illetékes hatóságának írásban igazolni kell, hogy a helyi gyártó gyógyszergyárként regisztrált, alkalmazza a GMP-t és ezt rendszeresen ellenőrzik, ha probléma van, arról az EU-t azonnal értesítik 201