A ÉVRE VONATKOZÓ ÚJ ADÓJOGSZABÁLYOK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A 2004. ÉVRE VONATKOZÓ ÚJ ADÓJOGSZABÁLYOK"

Átírás

1 A ÉVRE VONATKOZÓ ÚJ ADÓJOGSZABÁLYOK n MINT AZT MÁR AZ ÉVEK SORÁN MEGSZOKHATTUK, 2004 SEM KEZDÔDÖTT ÚJ, ADÓZÁSSAL KAP- CSOLATOS SZABÁLYOK NÉLKÜL. SZÜLETTEK ÚJ JOGSZABÁLYOK, AMELYEK EDDIG NEM ALKALMA- ZOTT, ÚJ ADÓNEMET VEZETTEK BE, MINT AZ INNOVÁCIÓS JÁRULÉK, DE OLYAN ÚJ TÖRVÉNY IS NAPVILÁGOT LÁTOTT, AMELY AZ EDDIG MEGLÉVÔ RÉGI, TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT, IDÔNKÉNT NEHEZEN KÖVETHETÔ ADÓELJÁRÁSI RENDSZABÁLYOKAT MÁS SZERKEZETBEN ALKOTTA ÚJRA. AZ ÚGYNEVEZETT SALÁTATÖRVÉNY (2003. ÉVI XCI. TV.) AZ IDÉN SEM HIÁNYOZHATOTT, SZÁMOS ADÓNEMET ÍGY TÖBBEK KÖZÖTT A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, AZ ÁFA SZABÁLYAIT, A HELYI ADÓT MÓDOSÍTOTT EGY JOGSZABÁLY. JELEN ÍRÁS AZ ÉV ELSÔ HÓNAPJAIBAN, AZ EU-CSATLAKO- ZÁSIG HATÁLYOS RENDET ISMERTETI. MÁJUS 1-JÉTÔL UGYANIS SZÁMOS RENDELKEZÉS ISMÉT MÓDOSULNI FOG, VAGY TELJESEN ÚJ SZABÁLYOZÁS LÁT MAJD NAPVILÁGOT. DR. HAMAR EDINA AZ ADÓZÁS RENDJÉNEK VÁLTOZÁSA A több mint egy évtizede hatályban lévô, az adózás rendjét szabályozó törvényt január 1-jétôl egy teljesen új váltotta fel, a évi XCII. tv. (a továbbiakban Art.). Az új törvény az eddigi mintegy ötven módosítás néhol kissé nehezen követhetô halmazát szerkezetileg világosabbá tette, de merôben új intézményeket, amelyekkel eddig nem találkozhattunk, nem hozott létre. Így például az ellenôrzési fejezet az adóigazgatási eljárás szabályai közé került, a jogkövetkezmények pedig mindezek után következnek. Merôben új szerkezeti megoldást jelent a jogorvoslati szabályozás, amelyet eddig az államigazgatási eljárás általános szabályai (Áe) között találhattunk meg. Az új Art. szabályaival ennek következtében az adózók mentesülnek az általános és a különös viszonyában lévô két törvény folyamatos egymásra vetítésének kényszere alól. A KÉPVISELET MEGÚJULÓ SZABÁLYAI Az adóigazgatási képviselet szabályai a korábbival ellentétben nem az adóigazgatási fejezetben, hanem az általános rendelkezések között kaptak helyet, módosult tartalommal. A korábbi rendelkezésekhez képest megfordítják a képviseletre jogosultak körének differenciált logikáját. Elsôként a speciális szakértelmet igénylô képviseleti jogot rendezik, amely a hatósági eljárásban érvényesül, és az ettôl egyszerûbb képviseleti feladatot ehhez képest kibôvítik egy olyan személyi körrel, amely nem feltétlenül rendelkezik speciális adózási ismeretekkel. Így a jogi személy képviseletre a hatósági eljárásban feljogosított személyek köre szervezeti jogszabályban képviseleti joggal rendelkezô személy, jogtanácsos, ügyvéd, adótanácsadó, adószakértô a nem hatósági eljárásban kiegészül az alkalmazottal, a könyvelôvel, illetve a gazdasági szolgáltatási feladatokkal megbízott cégalkalmazottal, feltéve, hogy a megbízás ezt lehetôvé teszi. Érdemes tehát felülvizsgálni az eddig meglévô szerzôdéseket, meghatalmazásokat, mert a tavalyiak szinte biztos, hogy nem felelnek meg ezeknek az új elôírásoknak. ADÓHATÓSÁGI ADÓMEGÁLLAPÍTÁS A törvény az adózók adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében új adómegállapítási módot honosít meg a személyi jövedelemadózásban: az adóhatósági adómegállapítást. A munkavállaló döntheti el, hogy ezt választja, de csak akkor teheti, ha fennállnak a személyi jövedelemadóról szóló törvényben erre elôírt feltételek (azaz, ha egyébként választhatja a munkáltatói adómegállapítást). Aki ezt az adózási módot választja, annak errôl az APEH ügyfélszolgálati irodáiban beszerezhetô, vagy a nem vállalkozó önadózóknak az APEH által kiküldött formanyomtatványon nyilatkoznia kell. Ha a munkavállaló az adóhatósági adómegállapítást választja, a munkáltatónak az eddiginél több adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság számára; például negyedévi bontásban a kifizetett jövedelemrôl, bérrôl, a levont és a le nem vont adóelôlegekrôl, a magánszemély költségnyilatkozatáról. Az adatszolgáltatás határideje adómegállapítás esetén is az adóévet követô év január 31-e (elôször 2005-ben, 2003-ról az adatszolgáltatást még a régi szabályok szerint, vagyis március 31-ig, gépi adathordozón pedig április 20-ig kell teljesíteni). Az adóhatósági adómegállapításhoz szükséges adatok csakis elektronikus A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2004/1 59

2 úton, vagy gépi adathordozón szolgáltathatók. EGYES HATÁRIDÔK MÓDOSULÁSAI, ELÉVÜLÉS A munkáltatónak 2005-ben már nem március 20-ig, hanem április 20-ig kell megállapítania a személyi jövedelemadót, s ugyanígy módosul az önadózók bevallásbenyújtási határideje is. Megszûnik a csak a személyi jövedelemadóra vonatkozó adóvisszatérítés-kiutalási szabály, így 2005-ben a visszatérítés kiutalásának határidejét ez 30 nap az adóbevallásra elôírt határidôtôl kell számítani (2004-ben még a bevallás tényleges beérkezésétôl). Ebbôl következôen 2005-ben a személyi jövedelemadó-bevallás önellenôrzéses módosítására is csak a bevallásra elôírt határidô letelte után lesz mód. A beruházási adókedvezmény társaságiadó-törvény 21. (7), (10), (11) bekezdés igénybevételéhez szükséges adatszolgáltatás határideje az adóévet követô február 28-a helyett ezentúl április 30-a. Elévültnek minôsül a túlfizetés visszaigényléséhez való jog, ha a visszaigénylési jog keletkezése évének utolsó napjától számítva öt év eltelik. GÉPJÁRMÛADÓ Új elôírás 2004-ben, hogy a belföldi rendszámú gépjármûvek után fizetendô gépjármûadót az adóhatóság ezentúl kiveti, azaz hatósági adatszolgáltatáson alapuló adómegállapítást végez: az adót a közúti közlekedési nyilvántartás alapján az önkormányzati adóhatóság állapítja meg; és a gépjármûadó-alannyal határozatban közli a fizetendô adó összegét és a fizetés módját. Ezzel egyidejûleg néhány kivételtôl eltekintve megszûnik az adóalany párhuzamos bejelentési kötelezettsége (gépjármû-nyilvántartó hatósághoz, illetve az adóhatósághoz). Amennyiben az adóalany gépjármû-kereskedônél új gépjármûvet vásárol, helyette a kereskedônek kell elvégeznie az üzembe helyezési, nyilvántartásba vételi feladatokat. Az adóalanynak mint új tulajdonosnak, üzembentartónak kötelessége bejelenteni a nyilvántartó hatóságnak vagy a gépjármû-kereskedônek az adószámát (hogy a forgalmit átírhassák a nevére). A bejelentés elmulasztása esetén a késedelmes illetékfizetés miatt adóbírság jár, a súlyadóbevallás késedelme miatt pedig mulasztási bírságot szab ki az adóhatóság. Az adózó csak akkor köteles közvetlenül az önkormányzati adóhatóságnak bejelentést tenni, ha gépjármûadó-fizetési kötelezettsége szünetel például az autót értékesítésre átadta a kereskedônek, ha olyan gépjármû tulajdonjogát szerzi meg, amely adómentes volt (például rendôrvagy tûzoltóautóét, illetve mozgássérült használta). KÖZÖSSÉGI ADÓSZÁM A közösségi adószámnak amelyet augusztus 15-tôl lehet megkapni az EU-hoz való csatlakozással nagy szerep jut. Az adószámot azon adóalanyok kapták, illetve kaphatják, akik a csatlakozás idôpontjától tagállami illetôséggel bíró adóalanyokkal kereskedelmi kapcsolatot (beszerzés, értékesítés) kívánnak létrehozni májusától kereskedelmi kapcsolatnak minôsül vagyis közösségi adószám megszerzéséhez kötött az Európai Unió tagállamaiba nyújtott, illetve az onnan igénybe vett szolgáltatás is (eddig csak termékbeszerzés, termékértékesítés minôsült kereskedelmi kapcsolatnak) május 1- jét követôen negyedévenként az áfabevallásban a negyedévet követô hónap 20. napjáig nyilatkozni kell az EU-tagállami termékértékesítésekrôl, nyújtott és igénybe vett szolgáltatásokról, amely az eddigiekhez képest jelentôsebb többletadminisztrációt ró az adózókra. Az erre a célra szolgáló nyomtatványon többek között fel kell tüntetni a vevô (igénybe vevô), az eladó (szolgáltatás nyújtó) nevét, közösségi adószámát, illetve a szállítás, szolgáltatás forgalmi adó nélkül számított értékét is. ELEKTRONIKUS ADÓBEVALLÁS szeptember 1-jétôl a kiemelt adózóknak elektronikusan kell teljesíteniük adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségüket. Ez, a mintegy 450 fôs kör az év elejétôl tovább bôvült a 3000 legnagyobb teljesítményû adózóéval januárjától viszont bármely adózó aki rendelkezik a meghatározott technikai feltételekkel önkéntesen csatlakozhat az elektronikus adóigazgatáshoz és teljesítheti adókötelezettségét elektronikus úton. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ ADÓTÁBLA, ADÓJÓVÁÍRÁS Talán a leginkább érdeklôdésre számot tartó módosulás az SZJA szabályaiban minden évben az adókulcsok alakulása. Az adótábla alsó sávhatára januártól 650 ezer forintról 800 ezer forintra, a felsô 1 millió 350 ezer forintról 1 millió 500 ezer forintra emelkedett. Az alsó adókulcs 20 százalékról 18 százalékra, a középsô 30 százalékról 26 százalékra, a legfelsô adókulcs 40 százalékról 38 százalékra csökkent. A BEVÉTEL, BÉR FOGALMÁNAK MÓDOSULÁSAI A bevétel meghatározása szabályainak egyik sarokköve az az elôírás, miszerint a Magyar Köztársaságban adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét az SZJA tv. szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket ennek megfelelôen kell teljesíteni. Ha ugyanis valamely jövedelmet a Magyar Köztársaság adóztathat, akkor a bevétel adókötelezettségét immár a belföldi jog alapján kell meghatározni. Változik a bér fogalma a foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosulása miatt. E szerint bérnek minôsül a keresetkiegészítés, s minden olyan jövedelem is, amelyet bérként meghatározott jövedelmet pótló kártérítésként fizetnek ki, nem számít viszont annak a pályakezdôk munkanélküli-segélye. A törvény kimondja, hogy munkaviszonyból származó jövedelemnek minôsül a külföldi jog szerint munkaviszonynak minôsülô jogviszony keretében megszerzett jövedelem is, de csak ha belföldön adóztatható. 60 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2004/1

3 ÖNKÉNTES PÉNZTÁRI KEDVEZMÉNYEK, ADÓMENTESSÉGEK A háromféle önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetés után együtt legfeljebb 120 ezer forint az adókedvezmény (az eddigi 100 ezer forint helyett). Az öregséginyugdíj-korhatárt január 1-je elôtt betöltô magánszemélyek esetében szintén 20 ezer forinttal, 150 ezer forintra nô a felsô határ. Az együttes (120 ezer vagy 150 ezer forintos) felsô határon belül külön felsô korlát érvényes az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések, illetve együttes korlátként az önkéntes kölcsönös egészségpénztári és az önkéntes önsegélyezô pénztári befizetések adókedvezményére. E felsô korlát mindkét esetben ezer forint, az öregséginyugdíj-korhatárt 2020-ig betöltô magánszemélyek esetében ezer forint. A minimálbérrôl a minimálbér 130 százalékára nôtt az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba fizetett munkáltatói hozzájárulások adómentes értékhatára: a évi 53 ezer forint minimálbér alapján ez havi forint. Ezen belül az önkéntes kölcsönös önsegélyezô pénztárba és az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás legfeljebb a minimálbér összegéig adómentes. Ugyanez a korlát érvényes a munkáltatói nyugdíjpénztári hozzájárulás adómentességére is. A munkáltatói hozzájárulás adómentességi korlát fölötti része, illetve a tételes egészségügyi hozzájárulásra nem kötelezett munkáltató által fizetett munkáltatói hozzájárulás a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minôsül. NYUGDÍJJÁRULÉK KEDVEZMÉNYE Januártól megszûnik az egyéni nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztári tagdíj adókedvezménye (eddig ez a járulék, illetve tagdíj 25 százaléka volt). ADÓMENTES JUTTATÁSOK Adómentes a közüzemi szolgáltató által elengedett követelés, ha az a követelést az üzletszabályzatában rögzített feltételek szerint, az azonos helyzetben lévôk egyenlô elbánásának elve alapján engedi el. Adómentes természetbeni juttatásnak minôsül a munkáltató vagy szakszervezet által a tulajdonában, kezelésében lévô belföldi üdülôben a munkavállalónak és egy közeli hozzátartozójának (tehát ha a munkavállaló harmadmagával üdül, az már a harmadik személy számára teljes egészében adóköteles) nyújtott üdülési szolgáltatás értékébôl évente legfeljebb az év elsô napján érvényes havi minimálbér összege (2004-ben 53 ezer forint). Ilyen adómentes juttatás illeti meg a nyugdíjas magánszemélyt is, ha a szolgáltatást volt munkáltatója vagy szakszervezet nyújtja. Az így juttatott bevétel felsô határ feletti részére a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azaz a munkáltató (szakszervezet) a juttatás szokásos piaci értékének az 53 ezer forintot meghaladó része után 4 százalékos személyi jövedelemadót köteles fizetni. Nem minôsül adómentesnek e természetbeni juttatás, ha a munkáltató az adóévben a magánszemélynek üdülési csekk formájában is ad adómentes természetbeni juttatást. 750 ezer forintra emelkedik (a korábbi 500 ezer forintról) a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet közvetítésével nyújtott, vissza nem térítendô, legfeljebb ötévenként adható adómentes támogatás. Ha a magánszemély 1999 és 2003 között már kapott a munkáltatójától adómentes lakáscélú támogatást, akkor az elsô folyósításától számított ötödik év végéig kapott újabb lakáscélú támogatás csak 500 ezer forintig adómentes. (Lakáscélú felhasználás egyébként a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet szerinti korszerûsítés is, így például a víz, a csatorna, a villany vagy a gáz bevezetése, fürdôszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen nincs, továbbá központi fûtés kialakítása vagy cseréje, vagy nyílászárók cseréje.) A munkavállalónak adható étkezés adómentességének értékhatára meleg étkezés esetén havi 4 ezer forintról 6 ezer forintra, fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány esetén havi 2 ezer forintról 3500 forintra nô. A munkáltató által nyújtott melegétkeztetés az új szabály szerint a munkavállaló részére biztosított étkezôhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés. Tehát megszûnik az a szabály, amely szerint természetbeni étkeztetésnek csak a munkahelyen vagy a munkahely körzetében, a munkavégzés napján biztosított étel számít. Az adómentes értékek feletti rész továbbra is természetbeni juttatásnak minôsül. A magánszemélynek egy-egy kifizetô által, kifizetônkét legfeljebb évi három alkalommal adómentesen adható kis értékû ajándék, legnagyobb értéke ajándékonként 500 forintról 5 ezer forintra nô azzal, hogy a készpénz-helyettesítô eszköz (például utalvány) nem minôsül ilyen ajándéknak. A gyermekes szülôknek adómentesen adható iskolakezdési támogatás 10 ezer forintról 15 ezer forintra nô. ISKOLARENDSZERÛ KÉPZÉS A munkáltató által támogatott iskolarendszerû képzések adórendszerbeli megítélése januártól módosult. A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint nem kell jövedelemként figyelembe venni a magánszemély érdekében viselt képzési költségeket, ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges ismereteket szolgálja, és az abban való részvételt a munkáltató rendelte el (ilyen esetben akkor sem keletkezik adókötelezettség, ha a költségeket nem a munkáltató viseli), valamint, ha a kifizetô tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bôvítését célozza, és a képzésben a vele munkaviszonyban álló magányszemély vagy társaság esetében a tevékenységében személyesen közremûködô tagja vesz részt. Ilyen esetekben a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó általános szabályok alkalmazhatóak abból eredôen, hogy az oktatásra kötelezett a kifizetô tevékenységével összefüggô feladatot lát el azzal, hogy részt vesz az oktatásban. A köztehermentes oktatások közül azonban a törvényalkotó csak azt az esetet zárja ki, amikor az iskolarendszerû képzés költségét a kifizetô átvállalja a vele munkaviszonyban nem A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2004/1 61

4 álló vagy személyesen nem közremûködô tag esetében. Az így keletkezô juttatás a magánszemélynél adóköteles bevételként jelentkezik. TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK A leglényegesebb változás a természetbeni juttatások szabályozásában, hogy január 1-jétôl csak az a nem pénzben nyújtott vagyoni érték minôsülhet természetbeni juttatásnak, amelyet a törvény ilyenként határoz meg. A korábbiaktól eltérôen a juttatás értéke nem annak számla szerinti, áfá-t tartalmazó értéke vagy önköltsége, hanem annak szokásos piaci ára (ami az esetek nagy részében egybeesik). Független felek közötti ügyletnél a szokásos piaci értéket nem kell meghatározni. Független felek azok a személyek, akik között nincs olyan szoros gazdasági, jogi kapcsolat, amelynek révén legalább az egyik fél meghatározó befolyást képes gyakorolni a másik gazdasági döntéseire, vagy amelynek révén a felek egymással szorosan együttmûködnek. Nem független felek például a munkáltató és a munkavállaló, a cég és tulajdonosa, az anyavállalat és a leányvállalat munkavállalója. Természetbeni juttatásnak minôsül, ha a munkavállaló valamennyi munkavállalója részére azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított termék vagy szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevételt, feltéve, hogy annak megszerzése minden munkavállaló számára ténylegesen el is érhetô. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek élnie kell a lehetôséggel, de formálisan minden munkavállalóra azonos feltételek vonatkozzanak. Például egy féláron biztosított utazás, amelynek másik felét a dolgozó állja, a munkavállalók jövedelmi viszonyait figyelembe véve nem esik a fenti kategóriába, azt munkaviszonyból származó jövedelemként kell elszámolni. Ha a kollektív szerzôdésben rögzítetten több munkavállaló számára, azonos feltételekkel, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatnak vagyoni értéket, az természetbeni juttatásnak minôsül a maga kedvezôbb adóterhével. A törvényben meg nem nevezett, nem pénzbeli jövedelem esetében az adókötelezettség jogcímét a juttató és a juttatásban részesülô magánszemély esetleg az említett személyek és harmadik személy közötti jogviszony határozza meg, nem pedig a juttatás formája. Például ha a magánszemély munkaviszony keretében kap nem pénzbeli juttatást, azt úgy kell kezelni, mint a munkaviszonyból származó pénzjövedelmet. Az áfa-törvényben meghatározott készpénz-helyettesítô eszköz (utalvány) kizárólag akkor minôsül természetbeni juttatásnak, ha ezt a jövedelemadó-törvény elôírja (például az étkezési utalványok esetében), hiába állnának fenn az egyéb feltételek (például, hogy minden munkavállaló kapja). Nem minôsül természetbeni juttatásnak a természetes vagy tenyésztett gyöngy, a drágakô, a féldrágakô, a nemesfém, a nemesfémmel plattírozott fém és az ezekbôl készült áru, az ékszerutánzat, az érme; ha megállapítható, hogy a juttatás e formáját kizárólag az adókikerülés szándéka indokolta. REPREZENTÁCIÓ, ÜZLETI AJÁNDÉK Ezentúl üzleti ajándéknak minôsülhet a termék mellett az ingyen vagy kedvezményesen nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag termékre, szolgáltatásra beváltható utalvány (például könyvutalvány) is. A reprezentációs költségek adómentes értékhatára a számviteli törvény szerint megállapított éves bevétel figyelembe vételével 2,5 millió forintról 10 millió forintra emelkedett (de továbbra sem lehet több az adóévi összes bevétel 0,5 százalékánál). A 10 ezer forint egyedi érték alatti üzleti ajándékok esetében az adómentesség értékhatára a vállalati átlagos létszámra számolva fejenként 5 ezer forintra nô (2003-ban 1500 forint volt). CÉGAUTÓ ADÓ A cégautó adó havonta fizetendô mértékei a duplájára nôttek. A legmagasabb adómérték alá esô autók, például egy 6 millió forint beszerzési értékû személygépjármû esetében ez azt jelenti, hogy az eddigi havi 21 ezer forint helyett 42 ezer forint fizetési kötelezettség terheli a kötelezettet. Ha cégautó adó fizetésére kötelezett kifizetô a cégautót kölcsönzi, bérli, akkor a beszerzés ideje az erre irányuló szerzôdésben rögzített nap. Ennek különösen használt személygépkocsik bérlése esetében van jelentôsége, mert az adó mértéke a beszerzés évétôl számított 5. évtôl csökken csak, függetlenül a gépkocsi korától. A személygépkocsi beszerzési ára a személygépkocsinak az üzembe helyezési idôpontjára a számviteli törvény rendelkezései szerint megállapított bekerülési (beszerzési és elôállítási) értéke. Ha a cégautó adó fizetésére kötelezett kifizetô bármely okból nem ismeri a személygépkocsi beszerzési árát, a beszerzési ár a személygépkocsinak a magáncélú használat elsô napjára megállapított szokásos piaci értéke. Ha a cégautó adó fizetésére nem az köteles, aki a cégautót a magáncélú használatot megelôzôen üzembe helyezte, akkor nyilatkozhat a cégautó adó fizetésére kötelezett kifizetônek a cégautó beszerzési áráról. (A cégautó szokásos piaci értéke továbbra is megállapítható a cégautó márkakereskedôjének a cégautó beszerzésének idôpontját figyelembe vevô, írásba foglalt nyilatkozata alapján.) KAMATKEDVEZMÉNY A magánszemély által nem önálló tevékenysége (például munkaviszonya) alapján megszerzett kamatkedvezmény nem önálló tevékenységbôl származó bevételnek minôsül. A kamatkedvezmény meghatározásakor az irányadó kamatmérték a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege (eddig a jegybanki alapkamat volt az irányadó). Lehet ennél alacsonyabb is, ám ekkor bizonyítani kell például független félnek nyújtott kölcsönnel, hogy az a szokásos piaci kamat. (A kamatkedvezményt a kölcsönt kapó magánszemély kötelezettségének összegére vetítve kell kiszámítani.) Ha a hitelszerzôdést november 30-ig kötötték meg, akkor a hitel futamideje alatt de legfeljebb a december 31-ig keletkezô kamatkedvezményt a 2003-as szabá- 62 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2004/1

5 lyok szerint kell elszámolni (az irányadó kamatmérték a jegybanki alapkamat, s a munkavállalót a munkáltató által nyújtott kamatkedvezmény után sem terheli adófizetési kötelezettség). A kamatkedvezménybôl származó jövedelem megállapításakor valamennyi követelést számításba kell venni, kivéve azokat, amelyeket a törvény felsorol. ADÓJÓVÁÍRÁS, ADÓELÔLEG Január 1-jétôl a törvény a ben havi 53 ezer forint minimálbér adómentesítésére új, kiegészítô adójóváírást vezet be az évi 600 ezer forint és 756 ezer forint közötti bérjövedelemre. A teljes kiegészítô adójóváírás akkor számolható el, ha a magánszemély évi jövedelme nem haladja meg a 720 ezer forintot ilyenkor az adójóváírás a bér 18 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 9540 forint, majd az évi 756 ezer forint bérjövedelemig az összege fokozatosan csökken. Az adójóváírás mértéke továbbra is a megszerzett bér 18 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 9 ezer forint. A teljes adójóváírás 1millió 350 ezer forint éves jövedelemig számolható el, s összege 1 millió 950 ezer forint bérjövedelemig fokozatosan csökken. Adóelôleg-megállapításkor a munkáltató csak abban az esetben számolhat el adójóváírást, ha ezt a munkavállaló kéri (2003-ban akkor számolhatott el, ha a munkavállaló nem kérte ennek mellôzését). A munkáltató (a bér kifizetôje) ilyenkor azt is köteles figyelni, hogy a munkavállaló tôle származó összes jövedelme az adóévben mikor éri el a jogosultsági határt, mert ezt követôen adóelôleg-megállapításakor már nem számolhat el adójóváírást. Az adóelôleget csökkenti ugyancsak a magánszemély nyilatkozata alapján a kiegészítô adójóváírás (havi 540 forint), feltéve, hogy az adott havi bér az 50 ezer forintot meghaladja, de nem több 60 ezer forintnál.. Ha a munkáltató, a bér kifizetôje nem pénzben juttat bevételt a magánszemélynek, a bevételt terhelô adóelôleget akkor is köteles megfizetni a következô hónap 12. napjáig, ha az adóelôleget bármely okból nem tudta levonni. (A 2004-ben is természetbeni juttatásnak minôsülô jövedelmekre továbbra sem adóelôleget, hanem 44 százalékos adót kell fizetni.) A le nem vont, de megfizetett adóelôleg beszámítható a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségbe. A munkaviszonyból származó rendszeres bevételbôl ilyen címen csak annyi vonható le, hogy a levonás után kifizetett összeg elérje a hónap elsô napján érvényes minimálbér felét (2004-ben forintot). Más bevétel, például jutalom, osztalék, kamat esetében a beszámításnak nincs törvényi korlátja. Ha a le nem vont adóelôleget az adóelôleg megfizetésének hónapját követô hatodik hónap végéig nem számítják be, akkor a még fennálló követelésre kamatkedvezményt kell elszámolni. E kamatkedvezmény szintén a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme, amely után az adóelôleget a munkáltató szintén a levonástól függetlenül köteles megfizetni. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI Amennyiben a foglalkoztató a biztosítottól az elôírtnál több járulékot vont le, a többletként jelentkezô járulékot legkésôbb a biztosított kérését követô 15 napon belül vissza kell fizetni. A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset háromszorosának naptári évre számított összege után fizeti meg. A járulékfizetési felsô határ naptári napi összegét évente a Magyar Köztársaság költségvetésérôl szóló törvény állapítja meg. A járulékfizetés felsô határa napi forintra, illetve évi forintra emelkedett. A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képezô jövedelme után 8 százalék tagdíjat fizet (2003-ban 7% volt a mérték). A biztosított által fizetendô nyugdíjjárulék mértéke kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 8,5 százalék, a magánnyugdíjpénztár tagja esetében évben 1,5 százalék, évben 0,5 százalék. A biztosított által fizetendô egészségbiztosítási járulék mértéke 3-ról 4 százalékra emelkedett. A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képezô jövedelme alapján köteles a járulékok összegét megállapítani, a biztosítottat terhelô járulékot levonni. A megállapított járulékok összegét csökkenteni kell a biztosított részére a tárgyhónapban visszafizetett nyugdíjjárulék ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggô nyugdíjjárulék túlfizetést is, illetôleg az egészségbiztosítási járulék összegével és az így kiszámított tárgyhavi járulékot kell az Art.-ban (1 2. számú melléklet) meghatározottak szerint az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni. A foglalkoztató a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejûleg a biztosítottat írásban tájékoztatja az általa fizetett társadalombiztosítási járulékról, baleseti járulékról, a biztosított jövedelmébôl levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékról, illetôleg túlvonás miatt a részére visszafizetett (átutalt) járulékokról, valamint a tagdíj összegérôl. A foglalkoztató az így megállapított és a biztosítottat terhelô járulékot akkor is köteles megfizetni, ha a járulékkötelezettség a nem pénzbeli jövedelmet terheli, illetôleg, ha arra a tárgyhónapban juttatott pénzbeli kifizetés nem nyújt fedezetet. TÁRSASÁGI ÉS OSZTALÉKADÓ ADÓMÉRTÉK, ADÓALANYOK A társasági adó kulcsa 18%-ról 16%- ra csökkent. Megszûnik a külföldi szervezetek társaságiadó-kötelezettsége. Ezzel mentesül a forrásadó alól a részükre juttatott, belföldrôl származó kamat, a belföldön végzett elôadói, mûvészeti és sporttevékenységért, bemutatókért (kiállításokért) járó díj, továbbá jogdíj. Ennek következtében az adózóknak nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a külföldi szervezet részére fizetett ilyen jövedelmet (pl. licencdíjat) terhelô adót, és az ezzel járó bo- A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2004/1 63

6 nyolult, nehezen teljesíthetô adminisztrációs teher alól (pl. illetôségigazolás kérése) is mentesül a társaság. Fontos azonban, hogy a december 31-én hatályos elôírások az irányadóak, ha a jövedelmet 2004 elôtt kellett volna kifizetni, de csak 2004-ben vagy késôbb kerül rá sor. ÉRTÉKVESZTÉS Elismert értékvesztésnek minôsül a könyv szerinti értéknél magasabb áron értékesített követelésbôl a könyv szerinti értéket meghaladó bevételnek az a része, amely korábban elszámolt, de az adóalapból még le nem vont értékvesztést pótol. Nem vonható le viszont az adóalapból az értékesítéskor realizált többletbevétel, ha az adózó a követelésre nem számolt el értékvesztést. IPARÛZÉSI ADÓ Az adózás elôtti eredmény csökkenthetô de legfeljebb az adózás elôtti nyereség mértékéig az adóévre egyéb ráfordításként jogszerûen elszámolt iparûzési adó 25 százalékával, feltéve, hogy az adózónak az adóév végén nincs köztartozása. ELISMERT KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSAI Elismert költségnek minôsül, azaz nem növeli az adóalapot, ha az adózó a vele munkaviszonyban álló magánszemélynek, vezetô tisztségviselôjének, tevékenységében személyesen közremûködô tagjának, valamint vele korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjasnak, illetve ezek közeli hozzátartozójának személyi jellegû egyéb kifizetésként ad juttatást (ilyen például a szerzôi jogdíj, a lakásépítésre adott támogatás, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, a jóléti költség, a magánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés), míg eddig ez csak a természetbeni juttatás címén elszámolt költségre vonatkozott. A január 1-je után magánszemély javára kötött szerzôdés alapján fizetett biztosítási díj akkor elismert költség, ha a biztosított a társasággal munkaviszonyban van, annak vezetô tisztségviselôje vagy tevékenységében személyesen közremûködô tagja, illetve tanulószerzôdés alapján nála gyakorlati képzésben részt vevô szakképzô iskolai tanuló. Elismert költségnek, ráfordításnak minôsül a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgáló képzés költsége, továbbá a kifizetônek a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve a tevékenységében személyesen közremûködô tagja képzésének a költsége feltéve, hogy a képzés a kifizetô tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bôvítését szolgálja, valamint a társaság tevékenységében közremûködô magánszemély (például üzleti partner, szakértô) e feladata ellátásához szükséges felkészítésének a költsége. A költség elszámolásához nem szükséges a tanulmányi szerzôdés. Az elôzôekben leírtak analógiájára az iskolarendszerû képzések költségei közül azok, amelyek a magánszemély adózandó jövedelmének minôsülnek (azaz például nem munkavállalónak juttatott), nem számolhatóak el a társaság érdekében felmerült költségként. 6 MILLIÓ FORINTNÁL DRÁGÁBB GÉPJÁRMÛ Kikerült a törvénybôl a személygépkocsi definíciója, megszûnt ugyanis az a korábbi szabály, amely szerint az adózó által üzembe helyezett, 6 millió forint bekerülési érték feletti személygépkocsihoz kapcsolódó egyes költségek, ráfordítások nem minôsültek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek. VESZTESÉGELHATÁROLÁS Amennyiben rendelkezik egy társaság elhatárolt negatív adóalappal, azt bizonyos feltételek teljesülése esetén idôbeli korlát nélkül érvényesítheti. Ehhez az adókötelezettség keletkezésének évét követô negyedik adóévtôl adóhatósági engedély szükséges; amennyiben a társaság a megelôzô két adóévet is veszteséggel zárta. Változatlanul adóhatósági engedély szükséges a veszteség érvényesítéséhez, ha az adókötelezettség keletkezésének negyedik adóévében és az azt követô adóévekben az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások felét. A kérelmet 2004-tôl az adóbevallással, önellenôrzés esetén az önellenôrzési lap benyújtásával kell beadni: ellenôrzés esetén a határozat jogerôre emelkedését, felügyeleti intézkedés vagy a határozat bírósági felülvizsgálatának a kezdeményezése esetén ezen eljárások jogerôs befejezését követô 15 napon belül kérhetô az elhatárolás. A határidôk elmulasztása jogvesztô. Az adóhatóság akkor engedélyezi, hogy az elhatárolt veszteséget elszámolhassák, ha annak keletkezése elháríthatatlan külsô oknak tudható be, vagy ha az adózó úgy járt el, ahogy az tôle elvárható volt: Ha az adóhatóság határidôn ez általában 30 nap belül nem hoz döntést, az engedélyt megadottnak kell tekinteni: KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTTI ÁR 2004-tôl amennyiben egy társaság kapcsolt vállalkozási viszonyban áll a szeptember 1-je után kötött szerzôdésekre a szokásos piaci ár meghatározását tartalmazó nyilvántartást kell készíteni. A nyilvántartási kötelezettség 2005-tôl a szeptember 1-jét megelôzôen megkötött hatályos szerzôdésekre is kiterjed. FEJLESZTÉSI ADÓKEDVEZMÉNY Kedvezôbbé válnak a fejlesztési adókedvezmény feltételei. Az adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár hátrányos régiókban 3 milliárd forintról 1 milliárd forintra, hátrányos régiónak nem minôsülô régióban 10 milliárd forintról 3 milliárd forintra csökken. A létszámnövelési követelmény 500 fôrôl 100 fôre, illetve hátrányos régiókban 300 fôrôl 50 fôre csökken. A bérköltséget a minimálbér adóévre számított összegének hatszázszorosával kell növelni (ezerötszázszoros helyett), illetve hátrányos régiókban háromszázszorosával (kilencszázszoros helyett). A kis- és középvállalkozó beszállítók arányára elôírt mérték 50 százalékról 30 százalékra csökken. Az újként beszerzett eszközök értékének a beruházási érték 50 százaléka helyett 30 százalékának kell lennie. A beruházás üzembe helyezését követô öt adóévi üzemeltetést kor- 64 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2004/1

7 mányrendelet helyett ezentúl a törvény írja elô. Az adókedvezmény az eddigi öt helyett tíz adóévben érvényesíthetô, de egy-egy adóévben legfeljebb a fizetendô adó 80 százalékáig, a korábbi 100 százalék helyett. Ha a törvényben és a kormányrendeletben elôírt feltételek nem teljesülnek, az adókedvezmény nem jár tehát megszûnik a korábbi lehetôség, hogy a beruházás értékének 0,5 százalékáig ilyenkor is járt az adókedvezmény, a már elszámolt kedvezmény pedig jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minôsül, amelyet önellenôrzési pótlék terhel, vagy adóbírság és késedelmi pótlék. Az adókedvezmény idôszakában az igénybevevô társaságnak nem kötelezô csökkentenie az adózás elôtti eredményét az elhatárolt veszteséggel. Környezetvédelmi beruházást is tartalmazó fejlesztési program esetén az adókedvezmény feltétele, hogy a tényleges kibocsátási mutató a beruházás üzembe helyezését követô öt évben ne haladja meg a jogszabályban elôírt határértéket. Önálló környezetvédelmi beruházás esetén is engedélyezhetô az adókedvezmény. A fejlesztési adókedvezményt ezentúl a kormány helyett a törvényben és a kormányrendeletben foglaltaknak megfelelô kérelem alapján a Pénzügyminisztérium engedélyezi, figyelembe véve az illetékes szaktárca véleményét. Az új és módosult feltételek a 2004-tôl benyújtott adókedvezménykérelmekre vonatkoznak. A fejlesztési adókedvezmény igénybevételére engedélyt kapott adózók nevét a pénzügyminiszternek évente egyszer közzé kell tennie a Pénzügyi Közlönyben. A fejlesztési adókedvezmény adóévenként az eddigi 100 százalék helyett a fizetendô adó 80 százalékáig vehetô igénybe. INNOVÁCIÓS JÁRULÉK Új adónemmel bôvülnek január 1-jétôl a társaságok adóterhei: a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló, évi XC. tv. szerint innovációs járulék fizetésére kötelezettek a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságok, kivéve a mikrovállalkozásokat, továbbá a cégbejegyzés évében a jogelôd nélkül alapított gazdasági társaságokat. A járulék alapja megegyezik az iparûzési adóéval (a helyi adókról szóló évi C. törvény 39. (1) bekezdése). A járulék mértéke ben az adóalap 0,2 százaléka. A járulék éves bruttó összegébôl levonható az adóalany saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztés közvetlen költsége. A levonható költségeket a saját szervezetben végzett és a vásárolt kutatás-fejlesztés esetében is csökkenteni kell a levonásnál figyelembe vett költségek fedezetéül szolgáló, az államháztartás valamely alrendszerébôl nyújtott támogatással. Az adóalanynak az adóévet követô adóév ötödik hónapja utolsó napjáig ( ) kell bevallania a járulék éves bruttó összegét, a felmerült kötelezettségcsökkentô tételek éves összegét és az elôbbiek különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét ben háromhavonta a harmadik hónapot követô hó 20. napjáig elôleget kell fizetni. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ UNIÓS CSATLAKOZÁS Az általános forgalmi adóról szóló törvény novemberi módosításai lényegében csak a évi állami költségvetés megalapozását szolgálják, illetve az EU-csatlakozáshoz már januártól szükséges változtatásokat tartalmazzák. A kormány várhatóan még az idén újabb áfatörvény-módosítási javaslatot nyújt be a parlamentnek; az ott elfogadott új szabályok az unióbeli kereskedelem magyar adózási rendelkezései a csatlakozás idôpontjában lépnek majd hatályba. TELEK-ÁFA, INGATLAN BÉRBEADÁS Az építési telek ezentúl mint az EUban áfa-köteles (korábban tárgyi mentes volt), az adómérték 25 százalék. A nem lakóingatlan ingatlanok bérbe, illetve haszonbérbe adása tárgyi adómentessé vált mint az EUban, de az adóalany dönthet úgy is, hogy az általános szabályok szerint adózik, azaz felszámít és visszaigényel áfát (választását az adózás rendjérôl szóló törvény szerint kell bejelentenie az adóhatóságnak). Ugyancsak az adózó választásán múlik, hogy nem földingatlannak minôsülô földterületeket áfásan vagy tárgyi áfa-mentesen ad bérbe, haszonbérbe. Elônyösebb, ha az áfa-alanyiságot választja, mivel így a társaságnak felszámított adó levonható. ÁFA MÉRTÉKEK A 0 százalékos adókulcs 5 százalékosra, a 12 százalék 15-re nô, így az új adómértékek 5, 15 és a normál kulcs 25 százalék (a 77/388/EGK-irányelv szerint a kedvezményes kulcsnak minimum 5, a normál kulcsnak legalább 15 százaléknak kell lennie, s legfeljebb két kedvezményes kulcs alkalmazható). A villamos energia adókulcsa 25%-ra nôtt. VILLAMOS ENERGIA, ÁTMENETI SZABÁLYOZÁS Ha folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítését számlálóleolvasással mérik, és a díjat számlálóleolvasási idôszakonként kell fizetni, az új adómértéket az elsô olyan számlálóleolvasás napjától kezdve kell alkalmazni, amelynél a teljes leolvasási idôszak december 31-e utánra esik. Ha a teljesítést nem számlálóleolvasással mérik, illetve ha az ellenértéket a számlálóleolvasásinál rövidebb idôszakonként fizetik, az új adómértékeket az esedékes idôszak január 1. napjával kezdôdô részére esô díjra kell érvényesíteni. A december 31-én hatályos áfatörvényt kell alkalmazniuk azon szolgáltatóknak így újság-elôfizetés, bérbeadás, amelyek az ellenértéket szerzôdés alapján idôszakosan vagy rendszeresen ismétlôdve szedik be és utalják el, feltéve, hogy az érintett elszámolási idôszak kezdô napja legkésôbb december 31-e. TERMÉKEXPORT Termékexportnál az értékesítés és a kiléptetés között a korábbi hat hónap helyett legfeljebb három telhet el. A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2004/1 65

8 A kipróbálás és a próbagyártás a továbbiakban nem minôsül használatnak, hasznosításnak, azaz a kipróbálás, próbagyártás 0 kulcsos értékesítésnek számít (ha a termék, szolgáltatás három hónapon belül kilép a határon) április 30-a után mivel a vámhatárok és a vámellenôrzések az EU-csatlakozás után megszûnnek az uniós magyar határokon a vámhatóság már nem állít ki kiléptetési bizonylatot, amely a termékexporttá minôsítéshez és a 0 kulcsos adózáshoz szükséges. LEVONÁSTILALOM 2004-re vonatkozó, még 2002-ben elfogadott módosítás szerint nem vonható le az elôzetesen felszámított áfa személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó termékek beszerzése és szolgáltatások igénybevétele, továbbá parkolási és úthasználati díj fizetése esetén. A HELYI IPARÛZÉSI ADÓ 2004-ES VÁLTOZÁSAI A szintén a salátatörvény által módosított jogszabály tulajdonképpen két adónem, az építmény- és az iparûzési adó vonatkozásában módosítja jelentôsebb mértékben az elôírásokat, azonban nagyvállalati szinten ez utóbbi releváns, amely szabályok az adóteher lehetôség szerinti csökkentése, az adóztatás egyszerûsítése és egyértelmûsítése jegyében születtek. ADÓALAP VÁLTOZÁS 2004-tôl a befektetett pénzügyi eszközökön elért és egyéb kapott kamatok és kamatjellegû bevételeknek csak 50%-a (eleddig 100% volt) számít bele az iparûzési adó alapjába. Új elem, hogy a kamatfedezeti ügyletek teljes realizált nyereségének (amely ráfordításcsökkentô tételként kerül elszámolásra) 50%-a, valamint az olyan alapügyletek (fedezeti ügyletek) realizált teljes nyereségének 50%-a, amelyet a kamatfedezeti ügylet vesztesége csökkent, szintén beszámít az adóalapba! E változásokra a számviteli szabályok módosulása miatt volt szükség. Csökkenti az adóalapot a fizetett regisztrációs és energiaadó is, amennyiben azok az értékesítés nettó árbevételében megjelennek, vagyis be vannak építve az értékesítési árakba. IDEIGLENES IPARÛZÉSI TEVÉKENYSÉG Pontosította a törvény az ideiglenes iparûzési tevékenység fogalmát. Az építôipari tevékenység eddig is szerepelt az ilyen jellegû tevékenységek között, azonban a törvény meghatározza, hogy építôipari tevékenységnek a TEÁOR január 1-jén hatályos besorolása szerint az Építôipar nemzetgazdasági ágba tartozó tevékenységeket kell tekinteni. VILLAMOSENERGIA- SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓK ÚJ KÖTELEZETTSÉGE A tervek szerint január 1-jén lép hatályba az a rendelkezés, amely meghatározott adózói kör (vezetékes gáz-, vagy villamosenergia-szolgáltatást nyújtó közszolgáltató szervezetek) esetében új telephely-fogalmat vezet be. Ennek értelmében e cégeknél telephelynek minôsül majd minden olyan önkormányzat-illetékességi terület, ahol a szolgáltatás nyújtása közvetlenül a fogyasztó részére történik. Az adóalap-megosztásra a szolgáltatásnyújtásból származó árbevétel arányában kerül sor. A hatálybalépés késleltetését annak igénye indokolja, hogy mind a települések, mind az adózók fel tudjanak készülni az adókötelezettségbeli változásra. n HÍREK GÁZSZEKTORBAN TERJESZ- KEDIK A FRANCIA EDF Az Electricité de France (EdF) 2007-ig 1,5 milliárd eurót tervez befektetni a gázszektorba Európában közölte Dominique Venet, a francia állami közüzemi szolgáltató földgázüzletágának új vezetôje. Venet szerint a gázfelhasználás a következô két évtizedben gyorsabban bôvül, mint az áramfogyasztás. Az EdF-nek az öt legfontosabb piacán, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Spanyolországban és Németországban már van saját vállalata. További gázvezetékek, illetve a földgázimporthoz szükséges infrastruktúra fejlesztésével akarja növelni az értékesítést 2007-ig a jelenlegi 20 milliárd köbméterrôl 40 milliárdra. Ezen célból egymilliárd eurót szánnak földgázvásárlásra és további ötszázmilliót az infrastruktúrára. Mindamellett a fô riválisával, a Gaz de France-szal szemben az EdF nem invesztál a gázszállításba hangsúlyozta Venet. A francia kormány tervei szerint az EdF-et még az idén részvénytársasággá alakítják, majd részben magánkézbe adják. Az EdF adózott eredménye 2002-ben 42,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, 481 millió euró lett a 2001-es 841 millió után. A vállalat elsôsorban latin-amerikai. argentin és brazíliai érdekeltségei rossz teljesítményének és az ottani árfolyamveszteségeknek a számlájára írja a profitcsökkenést A tavalyi eredményeit késôbb közli az EdF. Magyarországon a rendelkezésre álló adatok szerint az EdF-érdekeltségek 2002-ben együttesen mintegy 422 millió euró nettó árbevételt és 26 millió euró adózott eredményt értek el. Az EdF 1995 óta van jelen Magyarországon, tulajdonos a Budapesti Erômû Rt.-ben, a DÉMÁSZ Rt.- ben. a Vivendi Environnementtel közös leányvállalata a Prometheus Rt., s tavaly kezdte tevékenységét szabadpiaci kereskedôcége, a D-Energia Kft. Magyar Nemzet 66 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2004/1

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően)

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) 2008. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatások igénybevételére szóló utalványok havi adómentes értéke 10 000 forintról 12 000 forintra,

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012.

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. Egyes juttatások adózásának szabályai 1. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, XIII. fejezet Az adó a kifizetőt terheli. [69. ] Az adó alapja:

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

4.1. Étkezési hozzájárulás

4.1. Étkezési hozzájárulás 4.1. Étkezési hozzájárulás 4.2.1. Jogszabályi háttér Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján adómentes a munkáltató által a munkavállaló részére: vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Budapest 2012. (2012. június 22-étől hatályos változat) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola, BGF, Intézmény) Szenátusa az államháztartásról

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza. 2005. évi CLXIII. törvény az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től Adótábla: Új előírás: az adó alapját a munkából származó jövedelmeknél 27% adóalap

Részletesebben

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú.

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú. Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2 GÉTYE

Részletesebben

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások CAFETERIA 2016 Béren kívüli és más juttatások A cafeteria szerepe a személyi jövedelemadóban A cafeteria nem önálló juttatási jogcím. Szerepe a személyi jövedelemadóban csak annyi, hogy nem nevesített

Részletesebben

Az adómentes természetbeni juttatások új szabályai

Az adómentes természetbeni juttatások új szabályai Az adómentes természetbeni juttatások új szabályai 2005. évben ismét bővült az adómentesen nyújtható természetbeni juttatások köre, és emellett néhány esetben emelkedtek azok az értékhatárok, ameddig bizonyos

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/

Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzata a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi

Részletesebben

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl 2011. január 1-jétıl megszőnik a természetbeni juttatás fogalma, és egy új a béren kívüli juttatásé lép hatályba. Számos, eddig ebbe a körbe

Részletesebben

T/4124. számú. törvényjavaslat

T/4124. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/4124. számú törvényjavaslat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú.

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú. Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2004. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

1. Általános szabályok

1. Általános szabályok 1 számú melléklet 2/2004. ügyviteli utasításhoz a természetbeni juttatások elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárások rendjéről 2009. évre Hatályos: 2009. 12. 31. napjáig Adómentesen adható

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó Adózási alapismeretek 4. konzultáció Társasági adó A törvény 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény

Családi járulékkedvezmény Családi járulékkedvezmény 24/A. (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesít ő- biztosított házastársa, élettársa

Részletesebben

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Jó, ha tudjuk, hogy nem mindig a bevétel teljes összege képezi az adó

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

Adókhoz kapcsolódó feladatok

Adókhoz kapcsolódó feladatok Adókhoz kapcsolódó feladatok Az adórendszer általános jellemzıi 1. feladat A gazdaságirányítás milyen feladatokat tölthet be a piacgazdaságokban: 2. feladat Kik a gazdaságirányítás szereplıi? 3. feladat

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november Társasági adó változások 2010-2011, 2013 2010. november Adómérték A kedvezményes 10 %-os adókulcs változása 2010- ben átmenettel, új 29/K és 29/L -ok 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig

Részletesebben

KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS

KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS REPREZENTÁCIÓ, ÜZLETI AJÁNDÉK ÉS A TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK 2011-ES VÁLTOZÁSAI A korábbi években megszokott természetbeni juttatások fogalma 2011-től megszűnt,

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: Nyilvántartási száma:

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

Magánszemélyek kommunális adója

Magánszemélyek kommunális adója 5/2000. (XI.20.) sz. Önkormányzati rendelet a helyi adókról (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) A Pusztazámor Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a központi állami költségvetéstől független

Részletesebben

Társasági adótörvény változása

Társasági adótörvény változása Dr. Gróf Gabriella 2012. évi CLXXVIII. törvény Hatály: 2013. 01. 01. Adóalanyok Nem Tao alany a Nemzeti Eszközkezelő Zrt (2012. 06. 20.) Nem Tao alany a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó a kényszertörlési

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben)

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról

Minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról Minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról /Cafeteria/ 2014 A 2014. évi cafeteriát és az egyes meghatározott juttatásokat érintő legfontosabb adóváltozások nem sok újat hoztak a 2013. évi

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete)

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete) NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete) Elfogadva: 2013. július 23., hatályba lép: 2013. július 25-én Módosítva: 2015. március

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e az iparűzési adóról Hegyesd Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Ht.) 1. - ának

Részletesebben

Vállalati Tervezés 2012

Vállalati Tervezés 2012 Vállalati Tervezés 2012 Adóváltozások(k) SZJA-t érintő változások, bérkompenzáció 2011. december 7. Radisson Blu Béke Hotel Főbb személyi jövedelemadó változások adóalap I. Az új szabályok szerint évi

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO ADÓZÁS GYAKORLAT SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO Személyi jövedelem adó SzJA A jövedelemadók általános jellemzői Közvetlen tárgya a jövedelem Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak

Részletesebben