Zöldségtermesztés. Vezetői segédlet a tevékenységközpontú tanuláshoz

Átírás

1 Zöldségtermesztés Vezetői segédlet a tevékenységközpontú tanuláshoz Száz Magyar Falu Nonprofit Kft. Budapest, 2015

2 Készült a TÁMOP / számú Eötvös József Program Pedagógiai szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló című projekt támogatásával a Tevékenységközpontú tanulás pilot program keretében. Kedvezményezett: Türr István Képző és Kutató Intézet Írta: Dr. Juhász Csaba és Dr. Pregun Csaba Lektorálta: Agárdiné Burger Angéla Szerkesztette: Dr. Juhász Csaba ISBN Kiadja a Száz Magyar Falu Nonprofit Kft. * 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 36/B Telefon: Felelős vezető a kiadó ügyvezetője

3 Tartalom Előszó...5 Bevezetés A fiatalok szükségleteinek megértése...7 Oktatási tapasztalatok...8 Hogyan kell használni ezt az útmutatót? foglalkozás: A zöldségnövények csoportjai...11 I. Témabevezető II. Szándékok és célkitűzések...12 III. Oktatási segédletek...13 IV. Módszerek gyakorlat: Összpontosítás a zöldségekre gyakorlat: Melyik része vagyok a növénynek? A zöldségízlelő méhecske gyakorlat: A kedvencek kiválasztása. Melyik konyhakerti növényt fogom termeszteni?...14 V. Előretekintés a 2. foglalkozásra: A konyhakert tervezése foglalkozás: A konyhakert tervezése...16 I. Témabevezető II. Szándékok és célkitűzések...16 III. Oktatási segédletek...17 IV. Módszerek gyakorlat: A konyhakerti növényeid otthonának megtervezése gyakorlat: A kertterv elkészítése gyakorlat: Az időbeosztásom...21 V. Előretekintés a 3. foglalkozásra: A zöldségnövényeknek fényre és megfelelő hőmérsékletre van szükségük foglalkozás: A zöldségnövényeknek fényre és megfelelő hőmérsékletre van szükségük I. Témabevezető II. Szándékok és célkitűzések...23 III. Oktatási segédletek...23 IV. Módszerek kísérlet: A zöld színanyag és a fény kapcsolata gyakorlat: Lásd a fényt! kísérlet: A sarkvidékektől a trópusokig

4 4. foglalkozás: A zöldségnövényeknek szükségük van vízre I. Témabevezető II. Szándékok és célkitűzések...27 III. Oktatási segédletek...28 IV. Módszerek kísérlet: Magvak csíráztatása gyakorlat: Mérjük meg a csapadék mennyiségét! gyakorlat: Milyen száraz vagyok? V. Előretekintés az 5. foglalkozásra: A zöldségnövényeknek talajra és tápanyagokra van szükségük foglalkozás: A zöldségnövényeknek talajra és tápanyagokra van szükségük I. Témabevezető II. Szándékok és célkitűzések...31 III. Oktatási segédletek...31 IV. Módszerek kísérlet: Szappanhabos talajválogató gyakorlat: A talaj tapintása gyakorlat: Milyen típusú a talajod? V. Előretekintés a 6. foglalkozásra: A zöldségeskerted előkészítése és beültetése foglalkozás: A zöldségeskerted előkészítése és beültetése I. Témabevezető II. Szándékok és célkitűzések...34 III. Oktatási segédletek...34 IV. Módszerek gyakorlat: A végleges terület kiválasztása gyakorlat: Az ásók ásza gyakorlat: A palántázódoktor gyakorlat: Szerezd be a magokat! gyakorlat: Feljegyzések Feljegyzések és összefoglalás Új szavak keresése A megszerzett ismeretek átadása másoknak és feladatok a tanfolyamzáró beszámolóra...39 Felhasznált irodalom...40

5 Előszó Kedves Olvasó! Jelen kiadványunk az Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló elnevezésű kiemelt projekthez kapcsolódó Tevékenységközpontú tanulás pilot program keretében került kiadásra. Célunk, hogy kísérleti program keretében a 6 14 éves gyerekek tapasztalják meg, hogyan lesz a vetőmagból élelmiszer, legyen számukra becsülete a földnek, a vidéki embernek és a kétkezi munkának. Tanulják meg, hogyan kell bánni az állatokkal és a földdel, tapasztalják meg a közösen végzett munka örömét. Lássák, ahogy a kezük munkája nyomán termés születik, azt, hogy évszakról évszakra, évről évre hogyan változik a környezetük. A pilot program sikeres megvalósulását három kiemelt területen tájkertészet, nyúltartás, zöldségtermesztés a tapasztalati tanuláson alapuló, gyakorlati készségeket, képességeket erősítő, a Nemzeti Alaptanterv követelményeinek megfelelő szakmai kiadványok megjelentetésével kívánjuk támogatni. Bízunk benne, hogy mind a fiatalok számára készült Útmutatók, mind pedig a Vezetői segédletek hozzásegítik a programban részt vevő iskolákat ahhoz, hogy a közreműködő gyerekeket, fiatalokat, öntevékenységre, gyakorlatias szemléletre, környezetük és közösségük iránt felelős magatartású polgárokká nevelje. A szerkesztők 5

6 Bevezetés Üdvözöljük a Zöldségtermesztés című program használói sorában. Ez egy alapszintű rész, ami évesek számára készült. Célja, hogy a fiatalokat megismertessük az egyszerűen termeszthető zöldségnövényekkel, azok ápolásával, az ültetéssel, valamint a növények védelmével. A Zöldségtermeszté hat anyagát tartalmazó munkatankönyv. Az oktatási program azért került kifejlesztésre, hogy elősegítsük a fiatalokban a viselkedés, az értékek és a képességek kialakítását annak érdekében, hogy a társadalom produktív tagjaivá válhassanak. A program által különösen támogatott célok: Fejleszteni a fiatalok társadalomhoz, világhoz való viszonyát. Javítani a fiatalok tudományos gondolkodását, tiszteletüket a természet iránt. Fejleszteni a fogyasztói jártasságukat. Fejleszteni az élettapasztalatukat; a szabadidő hasznos eltöltését; az elvárt, másokkal való együttműködési készséget; a vezetői képességeket; a felelősségérzetet; átadni tapasztalatokat, melyekkel előre tud jutni; az állampolgári felelősséget; a kommunikációs képességeket. 6

7 A fiatalok szükségleteinek megértése Ahhoz, hogy a program elérhesse célját, fontos, hogy megértsük a fiatalok általános szükségleteit. Ezeket a szükségleteket azért kell kielégíteni, hogy a felnőtté válás során egészséges módon fejlődhessenek. Ezek a szükségletek magukba foglalják, hogy megtanulják a megfelelő, saját elképzeléseik kialakítását; megtapasztalják a vállalkozó szellemet; megtapasztalják a sikert az előrehaladásban; kialakítsák és elismerjék a másik nem szerepét; független egyénekké váljanak; megtanulják, milyen az, amikor a társaik és a felnőttek elfogadják őket. Noha a gyerekek kialakítják saját jellemüket, mégis van néhány közös vonás a éves korúakban. A felnőtteknek igyekezniük kell az alábbi módokon összhangba kerülniük ezekkel az elvárásokkal. A fiatalok jellemzői A családtól még elvárják a jóváhagyást, de igyekeznek a szülőktől függetlenedni. Korlátozottan képesek dönteni, szükségük van a szabadságra a saját elképzeléseik, érdeklődésük, attitűdjük kialakításában, igénylik a megerősítést és támogatást. Szükségük van arra, hogy érezzék a megbecsülést és a biztonságot a saját csoportjukban. Magas fokú versenyszellem és saját nemükkel való együttműködés. A másokkal való összehasonlítást nehezen viselik. Az érdeklődés rövid időn belül megváltozik, érdeklődés a változatos és aktív módon megtapasztalható dolgok iránt, tudásvágy a konkrét tanulásban. A vezetők feladatai Sikerre kell törekedni és a kudarcot el kell kerülni. Elő kell segíteni a vezetőkétől független döntéshozatalukat. Kerülendő a közvetlen beavatkozás és irányítás, néha azonban szükséges. Engedni kell a homogén csoportok kialakulását és lehetőséget kell adni a versenyre. Összehasonlítás biztosítása a fiataloknak a saját korábbi cselekedeteikkel. Aktív módon bevonni a fiatalt a tanulásba és kézzelfogható eredményeket elérni. Adjon rövid, egyszerű útmutatásokat és ismételje azokat gyakran. 7

8 A fentiek összegzése alapján ne feledje, hogy amikor fiatalokkal dolgozik együtt, akkor: Fontos, hogy folyamatosan sikerélményt nyújtson. A gyerekek szeretnek beszélgetni érdekes emberekkel, akik olyan dolgokkal lepik meg őket, amit láthatnak és kezelhetnek. Ez az a kor, amikor a gyerekek mindennel szeretnek foglalkozni mindaddig, amíg valami olyasmit nem találnak, ami leköti az érdeklődésüket és próbára teszi a képességeiket. A gyerekek azt szeretik, ha a saját korábbi cselekedeteikhez hasonlítják a munkájukat és nem a kortársaikéhoz. Az egyéni kiértékelés kívánatos. A felnőtt segíthet eldönteni, hogy vajon történt-e előrehaladás? A felnőttnek készen kell állnia arra, hogy amint a gyerek megismeri a képességeit és a felelősséget vállalni akarja, akkor megadja a neki a lehetőséget, hogy a saját sorsát irányítsa. Oktatási tapasztalatok Mint vezető, irányíthatja és fokozhatja a felkeltett érdeklődést úgy, hogy a fiataloknak lehetőséget ad arra, hogy segítsenek megtervezni és kivitelezni a közösségi tevékenységeket. A fiatalok vezetői is csoportgyakorlatot szereznek azzal, hogy részt vesznek a tervek elkészítésében és kivitelezésében. Néhány ötlet, amit felhasználhat: A család bevonása a kezdeti összejövetelen. Itt tudjuk felkelteni a jelenlegi és a jövendőbeli tagok és szüleik érdeklődését az új tanévre. A szülők bevonása jelenthet egy esti programot, melyet a tagok rendeznek, egy rövid, a programmal egybekötött vacsorát vagy egy nyári családi pikniket. Túrák és terepkirándulások oktatási és szabadidő-eltöltési céllal. Szükséges a tudatos előre tervezés. A bemutatók a helyi összejöveteleken jó felkészülést jelentenek egy szélesebb körű rendezvényre. Vonja be a fiatalokat a különböző közösségi szervezeteknek szánt bemutatókba! A határozathozatal és a bírálat két vagy több dolog közötti választással kezdődik, majd képesnek kell lenni megmagyarázni a választás indokait. A minőségi értékekre alapozva döntéseket hozni nagyon hasznos gyakorlat. Megtaníthatja az értékeket a gyerekeknek, ha lehetőséget ad számukra az összehasonlításra és a kiválasztásra. Később megtárgyalja, összehasonlítja és szembeállítja velük közösen mindegyik dolognak az erős és gyenge pontjait. A megbeszélések és a problémamegoldás annak hatékony módszerei, hogy a fiatalok maguk tanulják meg a különböző dolgokat. Tapasztalatot szereznek nézeteik és véleményük csoport előtti kifejtésében, valamint elsa- 8

9 játítják az aktív figyelést. Mint vezető, elősegítheti a gondolkodási és problémamegoldó képesség kialakulását, számos a fiatalok által kivitelezendő feladattal. Gondolkodtató és gondolatébresztő kérdésekkel érdekes vitákat gerjeszthet. Kiállítások: A szülők, a barátok, a közösség tagjai számára rendezett helyi kiállítások nagyszerűek arra, hogy a fiatalok érezzék a megbecsülést, továbbá elősegítik az Ön által vezetett tanfolyam sikerét. A közösségi szolgálat a program szerves része. Az ismeretek megosztása másokkal a fiatal számára vezetői gyakorlatot ad és lehetővé teszi kommunikációs készségük gyakorlását. Fejleszti a közösséghez tartozás érzését és segíti a családok bevonását. Ez a szellem segíti a fiatalt abban, hogy érezze a társadalomba való tartozás fontosságát. Hogyan kell használni ezt az útmutatót? Az útmutató további információkat tartalmaz arra is, hogy kiegészítse a munkatankönyv anyagát. Javasoljuk, terjessze ki, csoportosítsa át azt, és újabb órákat illesszen be azért, hogy a csoportja igényeinek eleget tegyen. A csoportvezetők könyve olyan fejezetekre oszlik, amelyek segítik Önt abban, hogyan szervezze meg a foglalkozásokat a munkatankönyv hat témájából. Ebben az útmutatóban minden téma öt fő részre oszlik: I. Témabevezető II. Szándékok és célkitűzések III. Oktatási segédletek IV. Módszerek V. Előretekintés A Zöldségtermesztés című kiadvány arról szól, hogy mi a módja a Tudományos Módszer alkalmazásának azokban a kísérletekben, melyeket a résztvevőknek el kell végezniük. A Tudományos Módszert minden alkalommal ismertetni kell, amikor kivitelezik a 3., 4. és 5. foglalkozások kísérleteit. Miután elvégeztek egy vagy két kísérletet, a részvevők képesek lesznek arra, hogy maguk is megismételjék a Tudományos Módszer lépéseit anélkül, hogy Önnek újra ismertetnie kellene azokat. Miután az egyes kísérleteket elvégeztük a Tudományos Módszer alkalmazásával, hasonlítassa össze az alkalmazott lépéseket a Tudományos Módszerben leírt lépésekkel! A Tudományos Módszer minden lépését egy rövid magyarázattal ismertetjük az alábbiakban: 1. Hipotézis megfogalmazása. Egy olyan ötlet vagy javaslat megfogalmazásának folyamata, ami a kísérletet végző személyt érdekli, vagy amiről úgy gondolja, hogy igaz lehet. Például: egy mag hamarabb csírázik ki 15 C-on, mint 8 C-on. 9

10 2. A kísérlet megtervezése. Egy életszerű szimuláció megkonstruálása, amely igazolja, hogy a hipotézis igaz vagy hamis. A kísérletet végző személy megtervezi a kísérletet, amellyel ellenőrzi a hipotézist. Ez a lépés az általános ismeretekből és tényekből kiinduló deduktív gondolkodást jelent, mely speciális példát vagy tényt vezet le. A fenti hipotézis esetén a kísérletet végző személy tudja, hogy általában a növények gyorsabban nőnek 15 C-on, mint 8 C-on, ezért a csírázásuk is gyorsabb. A kísérletet végző személy két csoportban, mindkettőben öt-öt babszemet csíráztat állandó nedvességtartalmú csíráztató papírban. Az egyiket állandóan 15 C-on, a másikat 8 C-on tartja. 3. Adatgyűjtés. Tudományos információ gyűjtése abból a célból, hogy alá lehessen támasztani vagy el lehessen vetni a kísérletet végző személy által megfogalmazott hipotézist. A kísérlet rendszeres megfigyeléseinek feljegyzése adja hozzá a tényeket. 4. A következtetések levonása. Az összegyűjtött tények alapján a kísérletet végző személy eldönti, hogy hipotézise igazolódott-e vagy sem. 10

11 1. foglalkozás: A zöldségnövények csoportjai I. Témabevezető A zöldségnövények három különböző módon csoportosíthatók. Csoportosításuk segít abban, hogy minden növény esetében meghatározhassuk a leghatékonyabb termesztési módot. Az egyik csoportosítás a növény életciklusainak felel meg. Például az egynyáriak olyan növények, amelyek egyetlen tenyészidőszak során fejlődnek ki, magot hoznak és el is pusztulnak. A leggyakrabban termesztett zöldségnövények legtöbbje egynyári. A kétnyárinak kétéves a teljes életciklusa. Az első évben a vegetatív részek alakulnak ki, leveleket, szárat és gyökereket növesztenek, de virág nem fejlődik ki. A virágzásra a második tenyészidőszakban kerül sor. A répa, cékla, káposzta és hagyma kétnyáriak. Az évelők hasonlítanak az egynyáriakhoz abban az értelemben, hogy egy tenyészidőszak alatt fejlődnek ki, magvakat hoznak, de nem pusztulnak el teljesen a tél közeledtével. Télen nyugalmi állapotba kerülnek és tavasszal újra fejlődésnek indulnak. Évekig elélnek, hacsak valami betegség vagy környezeti ártalom el nem pusztítja őket. A spárga és rebarbara jó példa az évelőkre. Más csoportosítási módszer a növények által kedvelt klimatikus feltételek szerint történik. Egyes növények a hűvös időjárást, a C-os nappali és 4 12 C-os éjszakai hőmérsékletet kedvelik. Ha ennél melegebb van, növeke- 11

12 désük lelassul. Néhány hideget kedvelő növény, mint például a saláta vagy a spenót, virágot fejleszt és felmagzik, ha a hőmérséklet 27 C fölé emelkedik. Amikor a felfelé törekvő szár megjelenik, a levelek keserű ízűvé válnak. További hidegkedvelő zöldségnövények: borsó, brokkoli, petrezselyem, céklafélék, káposzta, torma, sárgarépa stb. A melegkedvelő növények legjobban akkor fejlődnek, amikor a hőmérséklet nappal C, éjszaka pedig C. Ezek nem edzettek, a fagyok elpusztítják őket. Hidegben lecsökken a növekedési sebességük vagy maradandó károsodást szenvednek, aminek eredményeképpen többé nem képesek regenerálódni és megfelelő terméshozamot produkálni. Melegkedvelők: paradicsom, paprika, bab, kukorica, tojásgyümölcs és a kúszó növények, mint pl. az uborka, tök és dinnye. A harmadik csoportosítási mód a fogyasztott növényrészek szerint történik. A fejes saláta levélzöldség, mivel a leveleit fogyasztjuk. A répa gyökérzöldség, mert a gyökerét esszük meg. Noha a zellernek valójában a levelét használjuk, mégis a fogyasztott részt a növény szárának nevezzük. A brokkoli fej, amit fogyasztunk, valójában ki nem nyílott virág. Ha kivárjuk a virágzást, akkor ehetetlenné válik. Ismerve azt, hogy egy adott zöldségnövény melyik csoportba tartozik, a kertész megfelelő termesztési körülményeket tud biztosítani ahhoz, hogy a lehető legegészségesebb terméket és legnagyobb terméshozamot produkálja a növény. Ha a kertész tudja, melyek a meleg-, illetve a hidegkedvelő növények, akkor tudja azt is, hogy mely növényeket kell óvnia a fagytól. A kertésznek addig kell leszednie a brokkolifejeket, ameddig a virágok még nem nyíltak ki. Ha tudja, hogy a répa kétnyári, akkor azt is tudja, hogy ősszel kell a földből felszedni. A foglalkozás 2. gyakorlatában a fiataloknak különböző zöldségeket kell fogyasztaniuk. A friss zöldségek fogyasztása jó módja annak, hogy a gyerekekben a tápanyagok értéke, jelentősége tudatosuljon. Ha bevonják őket a kertészkedésbe, akkor valószínű, hogy élvezettel fogyasztják, amit megtermeltek. Minél korábban szokják meg a friss zöldségek ízét és fogyasztását, annál valószínűbb, hogy egészséges táplálkozási szokásaik felnőtt korban is megmaradnak. II. Szándékok és célkitűzések A fiatal képessé válik arra, hogy el tudja magyarázni a zöldségnövények három fő csoportját és azok fontosságát; kipróbál és felismer legalább tíz különböző zöldséget és ehető részeiket. 12

13 III. Oktatási segédletek Minden tagnak szüksége van az alábbiakra: 1. gyakorlat: Összpontosítás a zöldségekre Lásd a tagok számára készült útmutatót! 2. gyakorlat: Melyik része vagyok a növénynek? A zöldségízlelő méhecske Lásd a tagok számára készült útmutatót! 3. gyakorlat: A kedvencek kiválasztása. Melyik konyhakerti növényt fogom termeszteni? Lásd a tagok számára készült útmutatót! IV. Módszerek 1. gyakorlat: Összpontosítás a zöldségekre Ezt a gyakorlatot azért találtuk ki, hogy a tagokat megismertessük a zöldségek felismerésével, a neveikkel és az 1. foglakozással kapcsolatban ismertetett módon történő csoportba sorolásukkal. Az Összpontosítás a zöldségekre című játékot különbözőképpen lehet játszani. Pl. az egyik változatban csak a hétköznapi neveket kell felismerni. Amint a tanulók tapasztaltabbakká válnak, a kártyapárosítás módszerével ösztönözheti arra őket, hogy felismerjék a fogyasztott részeket és a hőszükségletüket is. Inkább csoportos, mint egyéni játékként játszható. Az egyik tag felismer egy elfogyasztott növényi részt. Ha nem a jó választ adja, akkor a másik csapat egyik tagja próbálkozhat a helyes válasszal. Az adott kártyát addig cserélgetik egymás közt, míg valaki a helyes választ meg nem adja. Az a csapat győz, amelyiknek a legtöbb kártyát sikerül begyűjtenie. 2. gyakorlat: Melyik része vagyok a növénynek? A zöldségízlelő méhecske Vágja fel az adott zöldségeket falatnyi méretűre, vagy vágjon ki belőle érdekes alakzatokat. Ha a gyerekek elég ügyesen bánnak a késsel, akkor ők maguk is megkísérelhetik az érdekes alakzatok kivágását. A cukkínit félhold alakúra is ki 13

14 lehet vágni. A karfiolt és a brokkolit kis fácskákra lehet bontani. Az évszaktól függően hol több, hol kevesebb zöldségféle áll rendelkezésre. Biztatni kell a tagokat, hogy a lehető legtöbb zöldséget ízleljék meg. Adhat nekik fűszereket, szószokat vagy mártásokat a zöldségekhez, hogy csábítóbbá tegye azokat a gyerekek számára. 3. gyakorlat: A kedvencek kiválasztása. Melyik konyhakerti növényt fogom termeszteni? A fiatalok annál jobban és tovább tanulnak, minél több érzékszervüket használják a tanulás során. A zöldségeket ábrázoló képek kivágása és az összeállított zöldségek megízlelése segíti a gyereket abban, hogy eldöntse, melyiket szeretné maga is termeszteni. A felismerési és ízlelési gyakorlat alapján minden bizonnyal képessé válnak arra, hogy kiválasszák azt a néhány zöldségnövényt, amelyet termeszteni szeretnének. Meg kell ismerniük a kertészeti katalógusokat is, hogy ki tudják választani az adott zöldséget. Ha gondosan elolvassák a postán rendelhető katalógusok elején levő útmutatásokat, képesek lesznek arra, hogy meghozzák a saját döntésüket a Kedvenc zöldségek listáját illetően. Ezt a gyakorlatot akár otthon is elvégezhetik, ha van saját példányuk a katalógusból, vagy elmehetnek egy magvakat árusító környékbeli helyre, kertészeti áruházba, palántanevelőbe. Választható tanítási gyakorlatok: Szuper saláta Amire szükség van hozzá: élelmiszer-feldolgozó kés vagy más éles kés; saláta; villák; só és bors; edény, amibe az egész saláta belefér; edény az öntet számára; zöldségek a díszítéshez; fűszerek és edény az ecetes öntet elkészítéséhez (1 rész ecet, 3 rész olaj). A résztvevők a saláta előkészítését, lemosását és apró kockákra aprítását maguk is elvégezhetik. Tegyék a salátát és a díszítő anyagokat az edényekbe, majd készíttesse el velük az ecetes levet a hozzávaló fűszerekkel és jól rázassa öszsze mindezeket a keverőedényben! A kész salátát egy-egy edényben tálalhatják, úgyhogy mindenki a saját salátáját készítheti el. 14

15 V. Előretekintés a 2. foglalkozásra: A konyhakert tervezése Fontos, hogy a tagoknak legyen saját növénykatalógusa, vagy pedig Ön adjon kölcsön nekik saját használatra, hogy ki tudják keresni azokat a zöldségeket, melyeket termeszteni szeretnének. A következő foglakozáson az idejüket és energiájukat arra fogják fordítani, hogy eldöntsék, milyen fajokat, fajtákat válasszanak, miközben elkészítik az ütemtervet és a kerttervet. Győződjön meg arról, hogy elegendő információs anyag áll-e a résztvevők rendelkezésére. Esetleg elmehetnek közösen egy palántanevelőbe vagy kertészeti áruházba, hogy a gyerekek láthassák a polcokon az általuk kiválasztott fajok magjait. Ha ezt a lehetőséget választja, szervezze meg előre, hogy a megfelelő személyek is fel tudjanak időben készülni a látogatásra. 15

16 2. foglalkozás: A konyhakert tervezése I. Témabevezető A zöldségeskert beültetéséről szóló régi versikének egyet a madaraknak, egyet a pockoknak, egyet a nyulaknak, egyet a családnak nem volna szabad érvényesnek lennie a programban résztvevők kertjeire. A legjobb tanács, ami adható a kezdő kertészkedőknek az, hogy ne gondolkodjanak túl nagy kertben, inkább kicsiben kezdjék a munkát. Néhány m 2 -nyi kis terület a legtöbb kezdő számára bőven elegendő. Szinte mindenkinek van ekkora helye a kertészkedésre valahol (egy ágyás a kertben vagy egy láda a verandán). Megfontolandó, hogy mennyi időt tudnak a fiatalok a kertészkedéssel tölteni. Egy hagyományos, kb. 10 m 2 -es kert hetente 2 órányi munkát jelent. A kertészkedésnek, izgalmasnak, örömtelinek, pozitív aktivitásnak kell lennie, nem pedig megterhelőnek és unalmasnak. Figyelembe véve a többi kötelezettségeiket, a fiatalok kb. heti 30 percnyi időt tudnak és hajlandók kertészkedéssel eltölteni. A 3., 4. és 5. foglakozás azokkal a környezeti tényezőkkel ismertet meg, amelyekre minden növénynek, különösen a zöldségeknek szükségük van. A napfény kivételével minden más erőforrást hozzá lehet igazítani a fiatal által termelni kívánt növény szükségleteihez. A Konyhakerti növények ültetési táblázata, amely a fiatalok füzetében található, néhány a kezdő számára is könnyen termeszthető növényt mutat be. A sikeres termesztés valószínűsége messze felülmúlja a nehezebben termeszthető növények esetén felmerülő kockázatot. A tanfolyam során szerezhető tapasztalatok és a megtanulható módszerek lehetővé teszik, hogy egy későbbi, a nehezebben termeszthető növényekkel kapcsolatos tanfolyamot sikeresen tudjanak majd elvégezni a fiatalok. II. Szándékok és célkitűzések A fiatal képessé válik arra, hogy összegyűjtse a szükséges információkat a zöldségfélékkel kapcsolatos döntése meghozatalához; megfelelő módszert használva el tudja készíteni a kerttervét; időbeosztást tudjon készíteni a zöldségnövények termesztéséről. 16

17 III. Oktatási segédletek 1. gyakorlat: A konyhakerti növényeid otthonának a megtervezése Lásd a fiatalok számára készült útmutatót a szükséges eszközöket illetően! 2. gyakorlat: A kertterv elkészítése Lásd a fiatalok számára készült útmutatót a szükséges eszközöket illetően! 3. gyakorlat: Az időbeosztásom Lásd a fiatalok számára készült útmutatót a szükséges eszközöket illetően!í IV. Módszerek 1. gyakorlat: A konyhakerti növényeid otthonának megtervezése A fiatalok útmutatójában szereplő listából legfeljebb 10 különböző zöldséget válasszon a tag. A bőséges választék lehetővé teszi, hogy minden kiscsoport vagy egyén saját kiskertet alakítson ki és egyéni tapasztalatot szerezzen. Az Ön számára kiváló alkalom ez arra, hogy segítse a fiatalokat a problémamegoldásban és a döntéshozatalban, valamint a faj kiválasztásában. Ön is beleszólhat a döntésbe, hogy ki milyen zöldséget termesszen. A tagnak meg kell adnia a lapon szereplő kérdésekre a választ, mielőtt a 2. gyakorlatot elkezdi. Az ezt követő információkat akkor kell megadniuk a tagoknak, amikor már elkészítették a termesztési tervet. Gyökérzöldségek, gumók, hagymák. A gyökérnövényeket felhasználható gyökerükért, gumójukért, hagymájukért termesztjük. A levélzet és a föld alatti rész színe, mérete, alakja az, amit figyelni kell, amikor elkülönítjük a különböző fajokat. A cékláknak nagy zöld vagy sötétzöld levélzetük van, gyakran vörös erezettel. A magvak barnák és tüskések. A céklák a svájci articsókával és az édes céklával rokonok. Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten terjedtek el. A germánok az 1500-as években kezdték használni a vörös céklát. Már az első telepesek is magukkal vitték Amerikába. A svájci articsóka olyan céklaféle, amelyet ropogós levele és húsos levélnyele miatt, semmint a gyökeréért termesztenek. Noha hidegkedvelő, a gyenge fagyokat elviseli, a nyári meleget is jól tűri. A régi feljegyzések szerint először a mediterrán területeken és a Kanári-szigeteken kezdték termeszteni. Magja közepes méretű, és mintegy 1200 darab magjának kb. negyed kilogramm tömege van. A vöröshagyma az egyedüli olyan növény ebben a csoportban, melynek keskeny, kardlapszerű levelei vannak, melyek a fehér, lapos levelek közül nőnek ki. A hagymáknak száraz fehéressárga vagy vörös színű héja van, amely a húsos, pikkelyszerű leveleket veszi körül. A hagyma magvai feketék, simák. A mai jól 17

18 ismert hagymánk Közép-Ázsiából származik. Az írott történelem kezdetétől termesztik. Fogyasztották már az egyiptomi piramisok építői és a római rabszolgák is. A spanyolok eljuttatták a hagymát az Újvilágba, és csakhamar egész Amerikában elterjedt. A torma levelei hasonlóak a cékláéhoz, de kisebbek és teljesen zöldek. A közönséges torma élénkvörös színű, gyökere egészen kerek vagy kismértékben ovális. Néhány tormafajta ettől eltérően fehér gyökerű. Magjai barnásak. A torma őshazája Kína. Ez a zöldség mindennapos eledele volt az ókori egyiptomiaknak, görögöknek és rómaiaknak. Amerikába Kolumbusz vitte el. Salátatípusú növények (levélzöldségek). Ezen növények levelét vagy a levelek szárát fogyasztjuk. A fejes saláta levelei körbeveszik a tövet, átlapolóak és fejet alkotnak. A ropogós levelek zöldek vagy vörösek, simák vagy gyűrtek lehetnek. A magvak fehérek vagy feketék. Legnépszerűbb salátánk a Közel-Keletről származik. Kedvelték a perzsa uralkodók és a rómaiak. Az Újvilágba Kolumbusz vitte el. Kétségtelenül a fejes saláta volt az egyik legelső, melyet az Európából Amerikába áttelepült emberek a telepeiken vetettek. A spenót levelei vastagok, sötétzöldek, simák vagy gyűrtek. A spenót levelei nem alkotnak fejet, ehelyett kis bokrokba tömörülnek. Délkelet-Ázsiából származik. A perzsák gyógynövényként használták. A felfedezők elterjesztették a hidegebb éghajlatokon is, ahol cserepes gyógynövényként termesztették. Az 1500-as évekre Angliában is termeszteni kezdték. Az észak-amerikai telepesek idejében mindenfelé termesztették. Valaha Európában ételkülönlegességnek számított. A spenótban sok vitamin, különösen A- és C-vitamin van. Káposzta jellegű növények. Az ebbe a csoportba tartozó növények mindegyike a mustárfélék családjába tartozik. Általában nagy, vastag leveleik, négyszirmú virágaik és kis fekete magvuk van. A brokkoli esetében a bimbókat és szárukat fogyasztjuk, de csak addig, amíg kicsik és sötétzöldek. A növény sokban hasonlít a karfiolra. Mindkettőnek nagy, erős szárú levelei vannak, melyeket a kb. 15 cm átmérőjű virágzat követ. A brokkoli levelei rendszerint jóval tagoltabbak, bevágottabbak, mint a karfiol levelei. Kis bimbócsoportok képződnek a mellékszárakon is. A virágokat és a szárukat fogyasztjuk. A Földközi-tenger környékén lévő országokból (Görögország, Olaszország, Törökország) származik. A régi rómaiak is termesztették, de csak az 1700-as években kezdték Angliában és Amerikában kiskertekben termeszteni. A brokkoli a káposztafélék családjába tartozik, akárcsak a karfiol és a kelbimbó. A káposzta növény nagy fejeket alkot, melyek átlapoló levelek rétegeiből állnak. A levelek simák vagy gyűrtek, zöldek vagy sötétvörösek. A szár rövid és a nagy tömegű levélzet rejti. A ritka levelű káposzta a Mediterráneumból ered. A kemény, fejes káposztát Európa hidegebb részein, Németországban és Hollandiában nemesítették. Jacques Cartier régi francia felfedező vitt először káposztát 18

19 Amerikába 1541-ben és néhányat elültetett a mai Kanada területén. Az indiánok csakúgy, mint a bevándorlók, felvették az étrendjükbe. Borsó és bab. Hüvelyüket és magvaikat fogyasztjuk. A termések hosszú, keskeny, kerek vagy ovális keresztmetszetű hüvelyek, melyek a magvakat tartalmazzák. A bab fogyasztható a hüvely egészében, amely 7 20 cm hosszú, keskeny és húsos. A magok oválisak és nem laposak. A növények alacsony bokorszerűek, cm magasak. Minden levél három levéllemezből áll. Az indiánok Északés Dél-Amerikában jóval az európaiak megjelenése előtt már termesztették. Az első felfedezők arról számoltak be, hogy az indiánok étrendjének fő eleme volt a kukoricával együtt. Kolumbusz Kristóf már a megérkezésekor felfigyelt a babbokrokra. A massachusettsi telepesek gyermekei olyan sok babot ettek, hogy a Borsófőzelék című ismert angol versikét végül átköltötték Babfőzelék -re. A borsó magját fogyasztjuk, de néhol megeszik a hüvelyét is. A zöldborsó hüvelye általában rövidebb, mint a többi borsófajtáé. A magok kerekek és simák. A növények kúsznak és kacsaikkal kapaszkodnak. Közép-Ázsiából és a Közel- Keletről származik, ahol eredetileg a száraz magjáért termesztették. Franciaországban a 16. századból vannak először írásos beszámolók a zöldborsóról. A hüvely fogyaszthatósága is ismert volt már akkor is. Kolumbusz is vetett borsót Amerikában. Burgonyaszerűek. Botanikailag ezek a növények a burgonyafélékhez tartoznak. A paprika termése zöld, sárga, narancssárga, piros, vagy amikor teljesen megérett, vörös. Nagyok és kisméretűek, szögletesek, gömbölydedek vagy vékonyak, továbbá nagyon kellemes ízűek vagy akár égetően csípősek lehetnek. Maga a növény sima szárú bokor, sima, tojás alakú levelekkel. A paprika Középés Dél-Amerikában őshonos. Kolumbusz is talált paprikatermesztő helyeket az Újvilágban és onnan hozta át a növényt Európába. Különböző fajták léteznek: édesek és csípősek. A csípősek, fűszeresek és a szájat szinte égetik. A mexikói ételekben sok a csípős paprika. Az édesnemes paprikák nem csípősek. A paradicsom rendszerint gömbölyű, de lehet tojásdad vagy körte alakú is. Amikor már érettek, általában pirosak, de lehetnek narancssárgák, sárgák vagy csíkosak is. Az átmérőjük 3 15 cm között változik. A növények magasak, vastag, redőzött leveleik vannak. A levelek összetettek, szőrösek és semmi mással össze nem téveszthető illatúak. A paradicsom Dél-Amerikából, az Andokból származik. Sokáig azt tartották róla, hogy mérgező, és csak dísznövényként termesztették. Európa déli részein nagyon kedvelt volt, de az amerikaiak mégsem merték megkóstolni, mert szintén azt hitték, hogy mérgező. Thomas Jefferson 1871-ben termesztett paradicsomot és próbálta meggyőzni az embereket a növény veszélytelenségéről. Az 1840-es évekre terjedt el széles körben. A paradicsom jelenleg a legkedveltebb zöldségnövényünk. 19

20 Uborkafélék. A kúszónövények a tökfélékhez tartoznak. A termésüket fogyasztjuk. Az uborka termése hosszúkás. Amikor még kicsi, akkor a héja kemény és gyakran szőrös. Nagylevelű indái kapaszkodnak és kúsznak. A magvak laposak, fehérek és kb. 4 5 mm hosszúak. Indiából származik és Kolumbusz vitte el az Újvilágba. Az amerikai telepesek kezdték el termeszteni a Virginia állambeli Jamestownban és a massachusettsi Plymouthban. A sárgadinnyének cm átmérőjű, gömbölyded vagy ovális termése van. A héj vastag és kemény, sima vagy hálózatos. A hús narancssárga vagy zöld, leveses és illatos. A magvak középtájon helyezkednek el. A sárgadinnyét már az ókori Ázsia, Egyiptom, Görögország és Róma lakói is termesztették és fogyasztották. Kereskedelmi célú termesztése az USA-ban 1890-ben kezdődött. A kis, kemény héjú cantalupiai fajtát az olaszországi Cantalupóból szállították az USA-ba. Ez másféle volt, mint az akkoriban termesztett fajták. Kemény héja lehetővé tette a szállítását hajón az ország minden részébe. A görögdinnye olyan száraz területekről származik, mint Ázsia és Afrika. A görögdinnyék cm hosszúságot is elérhetnek. Oválisak vagy kerekdedek. Leveses húsuk rózsaszínű, narancssárga vagy sárga, vastag sötétzöld héjuk van, ami gyakran csíkos. Magjai laposak és feketék, egy-másfél cm hosszúak. Levelei cm körüliek és mélyen tagoltak. A sütőtök általában kerek, de a töktortához használt fajtának gyakran durva, hajlott nyaka van. Héja narancsszínű, és a belsejében levő beesett üregben vannak a lapos, fehér magvak. A tök és a sütőtök közeli rokonok. Az amerikaiak ősi növényei. Az indiánok az európaiak érkezése előtt több száz évvel már termesztették. A töklámpáshoz hasonlót már jóval időszámításunk kezdete előtt készítettek a Brit-szigeteken és Franciaország területén. Azok fehér répából, céklából és burgonyából készültek. Amikor a telepesek Amerikába érkeztek, felfedezték, hogy a sütőtök tökéletesen megfelel erre a célra. A telepesek rendszeresen fogyasztottak sütőtököt. A tök lehet különböző alakú, méretű és színű. A cukkini nagy uborkához hasonló. Az amerikai diótök olyan, mint egy nagy cserszínű körte. Néhány tököt nyári töknek neveznek, mert hamar érik. Néhány változatot téli töknek neveznek, mert kemény a héjuk, veremben eltarthatók és így télen is fogyaszthatók. Néhány tökfajtát már időszámításunk kezdete előtt óta termesztenek. A tök Amerika-szerte az indián törzsek fő tápláléka volt. Az Európából érkezők az Atlanti-óceán partvidékén az 1600-as években ismerték meg a nyári tököt. Csemegekukorica. A magját fogyasztjuk. Valójában persze minden mag egymagvú önálló termés. A kukoricacsövet levélszerű héj fedi, amely alatt a magok a csutkán helyezkednek el. Az 1 2 m magas növényen 1 2 cső fejlődik ki. A levelek nagyon hosszúak. A szár tövén gyakran harmat- és támasztógyökerek alakulnak ki. A kukorica vagy tengeri a perui Andok déli lejtőiről származik. 20

21 A kukorica tartotta fenn Amerika ősi civilizációit. A fossziliák szerint Észak- Amerikában több mint négyezer éve termesztik. Amerika felfedezése után gyorsan elterjedt a világon. A csemegekukorica fiatalabb, és az 1800-as évekig a jelentősége kicsi volt. Addig a legtöbb ember a fiatal étkezési kukoricát ette. Történelmi, gazdasági szempontból a kukorica az egyik legfontosabb élelmiszernövényünk. 2. gyakorlat: A kertterv elkészítése Számos oka van, amiért érdemes a tagokkal kerttervet készíttetni. Az egyik legfontosabb az, hogy alaposan átgondolják, mit, hol és mennyit szeretnének termeszteni. Célszerűen tudják a területet kihasználni és az idejüket, energiájukat beosztani, ha előre terveznek. Az egész folyamat hasonló ahhoz, mintha egy házat tervrajzok nélkül akarnánk felépíteni vagy egy autóval térkép nélkül olyan helyre utazni, ahol azelőtt soha nem jártunk. Az egyes növényekre ideális sor- és tőtávolságokat A konyhakerti növények ültetési táblázata című táblázat ismerteti. 3. gyakorlat: Az időbeosztásom Hogy a fiatalokkal időbeosztást készíttetünk, annak az a fő oka, hogy alaposan átgondoltassuk velük a vetés, az átültetés és a betakarítás várható idejét. A munkatankönyvben szereplő időbeosztás csak egy minta. Azt mutatja meg, hogy milyennek kellene lennie egy ilyen tervnek. Lehet, hogy a tagok esetleg szokványos naptárat szeretnének használni erre a célra. Így vagy úgy, de amint elkészülnek az alaposan átgondolt időbeosztással, a tervezésbe már be is avattuk őket. Biztassa a fiatalokat arra, hogy csak az előző gyakorlatok elvégzése után folytassák az újabbakkal! Az Ön szerepe az, hogy segítse a munkájukat és növelje annak esélyét, hogy zöldségkertészkedésük sikerüljön. Ha rászánják a tervezésre a megfelelő időt, nagyon megnő a siker esélye. V. Előretekintés a 3. foglalkozásra: A zöldségnövényeknek fényre és megfelelő hőmérsékletre van szükségük A sarkvidékektől a trópusokig című második kísérlethez három-három melegkedvelő és hidegkedvelő zöldségnövény terméseire van szükség. Ha valamennyi taggal el szeretné végeztetni a kísérletet, akkor mindenkinek a megfelelő számú zöldségnövényre lesz szüksége. Másik lehetősége az, hogy kis csoportokkal végezteti el a kísérletet. 21

22 3. foglalkozás: A zöldségnövényeknek fényre és megfelelő hőmérsékletre van szükségük I. Témabevezető A következő három foglakozás során megismertetjük a fiatalokkal azokat a környezeti tényezőket, amelyek a növekedést befolyásolják. Közülük fény, hőmérséklet, víz, talaj, tápanyagok a fény az egyedüli, amelynek pótlására általában nincs mód. Ezért fontos a termőhely megválasztása. A zöldségeskert helyének kijelölésekor a legfontosabb szempont az, hogy olyan hely legyen, ahol a napsütéses órák száma legalább hat, de lehetőleg nyolc óra naponta. A levél- és gyökérzöldségek általában kevésbé fényigényesek. Noha sok zöldség jól érzi magát félárnyékban is, legtöbbjüknek mégis akkor a legnagyobb a terméshozama, ha napos helyen fejlődnek. A tavaszi és őszi (hidegkedvelő) növények kevesebb fényt igényelnek, mint a nyáriak. A napfény formájában érkező energia annak a kémiai folyamatnak az egyik legfontosabb hajtóereje, amelyet fotoszintézis néven ismerünk. Fontos, hogy a fiatalok megértsék ezt a folyamatot. Időt kell szakítani arra, hogy a foglakozás során bemutassuk és elmagyarázzuk a folyamatot (ahogyan azt alább vázoljuk) a táblán is. CO 2 + H 2 O + FÉNY-ből keletkezik C 6 H 12 O 6 + O 2 + H 2 O Szén-dioxid + víz + fényből keletkezik cukor + oxigén + víz avagy ehhez hasonlóan: szén-dioxid (a levegőből) és víz és tápanyagok (a talajból), valamint klorofill (zöld szintestek a levélben) és energia (a napfényből) egyenlő cukor + vízpára + oxigén Lényeges megemlíteni, hogy ha ezen összetevők közül bármelyikből széndioxidból, vízből, fényből több vagy kevesebb van a szükségesnél, az a fotoszintézis lelassulását vagy akár teljes leállását hozhatja magával. Ez akár a növekedés leállását és a növény pusztulását is okozhatja. A növény mindenképpen gyenge, a fertőzésekre érzékeny lesz, és a terméshozama is lecsökken. Ezt a folyamatot úgy lehet szemléltetni, hogy összehasonlítjuk azzal, ahogyan egy egészséges ember törődik a saját testével, egészségével. Ahhoz, hogy egészségesen éljünk, elegendő pihenésre, megfelelő táplálkozásra, valamint testmozgásra van szükségünk. 22

23 A meleg szintén fontos a fejlődő zöldségek számára. A növekedés során bekövetkező szélsőségek a zöldség számára a következőket jelenthetik: 1. satnya növény fejlődik; 2. a növény, pl. a paradicsom, paprika, bab és bármely olyan zöldség, melynek termése a virágból fejlődik ki, rossz minőségű lesz; 3. kicsiny és torz termés fejlődik; 4. a levélzet torzul (a salátafélék esetében magas hőmérséklet hatására), megkeményedik és élvezhetetlenné válik; 5. a túlzott meleg esetén a rovarkártevők okozta problémák fokozódnak; 6. a túlságos hideg esetén pedig a fertőzések veszélye nő meg. Lényeges tehát tudni, hogy az adott zöldség a hideget (legjobban C-on fejlődik) vagy a meleget kedveli-e (legjobban C-on fejlődik). Ha a gyerekek tisztában vannak vele, melyik növény meleg-, illetve hidegkedvelő, akkor azt is tudni fogják, hogy a legkedvezőbb növekedés és terméshozam eléréséhez melyik a legkedvezőbb hónap a vetésre, ültetésre. II. Szándékok és célkitűzések A fiatal képessé válik arra, hogy találjon a zöldségnövények termesztésére alkalmas területet, ahol a fényviszonyok a legkedvezőbbek; elmagyarázza, mi történik a növénnyel, ha nem kap elég fényt; felismerje és jellemezze a hőmérséklet hatását a növényekre. III. Oktatási segédletek 1. kísérlet: A zöld színanyag és a fény kapcsolata Lásd a fiatalok számára készült útmutatót a szükséges eszközöket illetően! 1. gyakorlat: Lásd a fényt! Lásd a fiatalok számára készült útmutatót a szükséges eszközöket illetően! 2. kísérlet: A sarkvidékektől a trópusokig Lásd a fiatalok számára készült útmutatót a szükséges eszközöket illetően! IV. Módszerek 1. kísérlet: A zöld színanyag és a fény kapcsolata Ez a kísérlet megköveteli a résztvevőktől, hogy a Tudományos Módszer lépéseit használják. El kell magyarázni a Tudományos Módszer négy lépését. Győződjön meg arról, hogy mind a négy lépéshez megfelelő példákat tud-e mondani. Ebben 23

24 a füzetben a Hogyan kell használni ezt az útmutatót? című részben található egy példa. Kérje meg a fiatalokat, fogalmazzák meg a jelen kísérlet hipotézisét. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy Mit próbálunk bizonyítani ezzel a kísérlettel? (Feltevés: A tányér alatt a fűszálak elveszítik zöld színüket). A feltevés megfogalmazásában hangsúlyozni kell a fény fontosságát. Ebben a példában még segítséget kell adni addig, amíg elég gyakorlottá nem válnak a gyerekek abban, hogy a feltevést maguk is megfogalmazzák. A tudományos módszer második lépését, a kísérlet megtervezését valójában már elvégezték. Szükség lehet esetleg az Ön segítségére is, hogy értelmezni tudják a kezdeti útmutatásokat. Lehet, hogy ugyanazon feltevés bizonyítására néhány tag másfajta kísérletet szeretne megtervezni. Az adatgyűjtés a tudományos módszer harmadik lépése. Azért, hogy a kísérlethez kapcsolódó kérdéseket meg tudják válaszolni, a kísérlet eredményei alapján észrevételeket kell tenniük. A tudományos módszer egyik lényeges eleme, hogy bizonyító erejű adatokat kell gyűjteni hozzá. Emlékeztesse őket a pontos és áttekinthető feljegyzések fontosságára! A kísérletre vonatkozó kérdések, a megfigyeléseiken alapuló következtetések levonására is kérjük a gyerekeket! A két héten át a tányér alatt tartott fűszálak valószínűleg elpusztultak az együttesen ható nagy meleg és a fényhiány következtében. A megbeszélések során győződjön meg arról, hogy a résztvevők összehasonlítják és szembeállítják-e a saját megfigyeléseiket a másokéival. A kísérlet közös kivitelezése során lehetőség lesz a vitákra és megengedheti nekik, hogy gondolkodtató problémákkal és megoldásukkal is foglalkozzanak. Az ilyen jellegű vitákat nagyon gyakorlatiassá lehet tenni, így lehetnek számukra hasznosak a kertészkedés során. Például, milyen hatásos a papírtányér a gyomok távoltartása szempontjából. Vannak-e más anyagok is, melyeket fel lehet használni a gyomok távoltartására a kiskertben? Természetes vagy mesterséges eredetűek-e ezek az anyagok? Melyek bomlanak le természetes módon? Hasznos-e a mulcs a talaj nedvességtartalma megőrzésére? A kísérlet és a rákövetkező viták egyik fontos eredménye lehet az, hogy a gyerekek újabb kísérletsorozatot szeretnének végezni a mulcsozással. A fiatalok a növények növekedéséről és a napfény szerepéről készíthetnek demonstrációt vagy kiállítást is. Lehetőségeik szinte korlátlanok. Vizsgálja meg, hogy mennyire tud kreatív lenni a csoportja és Ön! 24

25 1. gyakorlat: Lásd a fényt! A gyakorlat során kérje meg a gyerekeket, hogy a kert kialakítására alkalmas három helyszínen figyeljék meg a fényviszonyokat! Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy a gyerekek elegendő tapasztalatot szerezzenek leendő kertjük fényviszonyairól. Amint a gyerekek megpróbálják a zöldségeskertjük végső helyét kiválasztani, a döntéshez meg kell fontolniuk, hogy az egyes helyeken milyenek a fényviszonyok. A végső helyszín kiválasztásakor ezt az információt fogják felhasználni. Ez a gyakorlat a résztvevőket olyan döntés elé állítja, amely azon alapul, hogy korábban milyen információkat sikerült összegyűjteniük. Meg kell válaszolniuk azt a kérdést, hogy az általuk kiválasztott zöldségek számára melyik helyszín a legmegfelelőbb. A szerzett tapasztalatok mérlegelése segít abban, hogy meghatározzák az egyes helyszínek előnyeit és hátrányait, és lehetővé teszik az egyes helyek összehasonlítását is. Ez az, aminek alapján gyakorolhatják az információkon alapuló döntéshozatalt. 2. kísérlet: A sarkvidékektől a trópusokig Ebben a kísérletben is szükség lesz a gyerekek irányítására a Tudományos Módszer négy lépésének kivitelezése során. Az általánosítások (deduktív okfejtés) hozzájárulnak a kísérlet eredményeinek értelmezéséhez. Az általánosítások a következők: a melegkedvelő növényeknek melegre van szükségük ahhoz, hogy jó minőségű termést hozzanak; a hidegkedvelő növényeknek hűvösre van szükségük ahhoz, hogy jó minőségű termést hozzanak; a zöldségfajtától függően (hideg- vagy melegkedvelő) mindegyiknek van egy jellemző hőmérséklet-tartománya, ami a beéréshez szükséges. A kezelésekre vonatkozó feltevéseket az alábbiakhoz hasonlóan kell megfogalmazni: A) kezelés: a hidegkedvelő növények kevésbé károsodnak, mint a melegkedvelők. B) kezelés: a melegkedvelő növények kevésbé károsodnak, mint a hidegkedvelők. A kezelések hatása a legjobban az alább felsorolt zöldségek használata esetén figyelhető meg: Hidegkedvelő növények Melegkedvelő növények néhány cserépnyi zöldbab érett paradicsom egész brokkoliszárak uborka retek zöldpaprika 25

26 Azokat a zöldségeket, amelyeket a hűtőszekrénybe és a sütőbe teszünk, kísérleti csoportoknak nevezzük. Azokat a csoportokat, amelyeket szobahőmérsékleten tartunk, kontroll csoportnak hívjuk. Amennyire csak lehetséges, minden kezeléshez nagyjából azonos megjelenésű és fejlettségi fokú zöldségekre van szükség, hogy a kísérletek eredményeit egységesen, pontosan és megbízhatóan lehessen értelmezni. A gyerekeket 3 5 fős kis csoportokba célszerű beosztani, vagy egyenként elvégeztetni velük a kísérletet. Attól függően, hogy milyen beosztást választ, valamennyi zöldségfajtából (kísérleti és kontroll) elegendő mennyiséget kell a tálcákra kirakni. Például 2 3 darab uborka, 4 5 darab retek vagy cserepes zöldbab növény legyen mind a kísérleti, mind a kontroll csoportokban. Biztassa a gyerekeket arra, hogy minden nap pontos és áttekinthető feljegyzéseket írjanak arról, amit elvégeztek. Megfigyeléseiket az erre a célra szolgáló Jegyzetlapon vezessék. A kísérletek befejezésekor a megválaszolandó kérdések arra vonatkoznak, hogy a gyerekek írják le a megfigyelt változásokat. A megfigyelésekből le is kell vonni a változások okaira vonatkozó következtetéseket. Alátámasztják-e az összegyűjtött megfigyelések a feltételezést? A gyűjtött tapasztalatok alátámasztják-e a korábbi általánosításokat? 26

27 4. foglalkozás: A zöldségnövényeknek szükségük van vízre I. Témabevezető A túl sok vagy a túl kevés víz több bajt okozhat a zöldségeskertben. Ez azért van, mert a víz igen fontos minden élő növényi sejt számára. Mennyisége széles határok között változik: 3% a héjas földimogyoró magjában, 95% a nagy víztartalmú növényekben, mint pl. a görögdinnyében. A víz az, ami szállítja az anyagokat a növényben. A víz szabályozza a növények belsejében a nyomást, más néven turgort, hogy szilárdan álljon és növekedni tudjon. Ha a megfelelő vízmennyiség nem áll rendelkezésre, akkor a fejes saláta felmagzik, a káposztafejek meghasadnak, a paradicsom virágai leperegnek stb. A növényeknél a vízvesztés meleg, száraz időben könnyen bekövetkezhet. A vízhiány stresszhelyzetet okoz, és egyben jelzi a növénynek, hogy hamarosan elpusztulhat. Ezért a növény virágozni kezd, majd magot fejleszt, hogy önmagát reprodukálni tudja. Amikor ez bekövetkezik, a növény ehető részeinek íze megváltozik. Amikor a növényt megöntözzük, akkor a víz kiszorítja a talajban található levegőt. A növény gyökerei oxigénhiányos környezetben rövid ideig életképesek. Ha a talaj túl sokáig telített vízzel, akkor azt a növény fejlődése megsínyli, és esetleg el is pusztulhat. A túl sok víz maga nem mérgező, az oxigén hiánya a vízzel telített talajban az, ami a károsodást okozza. Néhány növény, mint például a sárgarépa, cékla, retek, saláta, fehérrépa, spenót, káposzta, brokkoli stb. akkor fejlődik a legjobban, amikor a vízellátása egyenletes. Ez azért van így, mert gyökérzetük eléggé sekélyen, cm mélyen helyezkedik el. Más növények paradicsom, uborka, paprika, kukorica, bab, tök, dinnye stb. gyökere mélyebbre hatol a talajba, ezért ritkább, de alaposabb öntözést igényelnek. II. Szándékok és célkitűzések A fiatal képessé válik arra, hogy jellemezze, mi lesz azokkal a magvakkal, amelyek nem kapnak elegendő vizet; mérje és feljegyezze a csapadék mennyiségét; meghatározza három parcella vízellátását. 27

28 III. Oktatási segédletek 1. kísérlet: Magvak csíráztatása Lásd a fiatalok számára készült útmutatót a szükséges eszközöket illetően! 1. gyakorlat: Mérjük meg a csapadék mennyiségét! Lásd a fiatalok számára készült útmutatót a szükséges eszközöket illetően! 2. gyakorlat: Milyen száraz vagyok? Lásd a fiatalok számára készült útmutatót a szükséges eszközöket illetően! IV. Módszerek 1. kísérlet: Magvak csíráztatása Ismét szükség lesz a gyerekek irányítására a Tudományos Módszer négy lépésében. Minden résztvevőnek képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza az e kísérletben ellenőrizendő feltevést. (Hipotézis: A nedvesség befolyásolja a magvak csírázását.) Ez a kísérlet elég egyszerű ahhoz, hogy minden egyes résztvevő önmaga hatékonyan megvalósítsa a célokat. Azonban Ön úgyis dönthet, hogy a csoport közösen végezze el a kísérletet. Ez természetesen befolyásolja a szükséges anyagok mennyiségét. A víz nélküli tálcát (kontroll csoportot) hasonlítsák majd össze a másik két csoporttal (kísérleti csoportok)! Győződjön meg arról, hogy a tagok megbeszélték-e a tapasztalataikat! Hívja fel a figyelmüket arra, mi történt azokkal a magvakkal, amelyek a vízben áztak! Hasonlítsák össze azokkal a magokkal, amelyek nedves papírtörölközőben voltak! Ugyanolyan rossz a túl sok víz, mint a túl kevés? 1. gyakorlat: Mérjük meg a csapadék mennyiségét! Ez a gyakorlat megtanítja a fiatalokat arra, hogyan mérjék meg a három területükre jutó csapadékmennyiséget egy egyszerű eszköz segítségével. Az így kapott értékek befolyásolják az öntözővíz mennyiségét. A Csapadéktáblázatban elegendő hely van arra, hogy öt héten át feljegyezzék a naponta végzett csapadékmérések eredményeit. A csapadék gondos és pontos feljegyzése fontos a tagok számára. Segíti őket a döntéshozatalban arra vonatkozóan, hogy mely parcellát válasszák ki a zöldségek számára. Ki kell emelnie, hogy a tudományos módszer része a megfigyelések végzése és az észlelések feljegyzése. 28