Kipréselt cukornádból készített etanol mint benzinhelyettesítő használatának életciklus-elemzésen alapuló környezetvédelmi haszna

Átírás

1 EGYÉB HULLADÉKOK 6.8 Kipréselt cukornádból készített etanol mint benzinhelyettesítő használatának életciklus-elemzésen alapuló környezetvédelmi haszna Táryszavak: cukornád; etil-alkohol; üzemanya; cukornádéetés; etanolyártás; enzimes eljárás; hísavas eljárás; életciklus-elemzés; életciklushatás. A azdasái fejlődés következtében az üveházhatást okozó ázok (ÜHG) kibocsátása mé a következő századba is átnyúlik. Várhatóan a lenayobb kibocsátó India és Kína lesz, ezért a két orszában ahol sok a biomassza nay jelentősée lesz a biomasszán alapuló üzemanya-előállítási technolóiáknak. India a vilá hatodik lenayobb ÜHG kibocsátója, és a kibocsátás növekedését illetően a második helyen van, 1992-ben 177 M t volt a szénkibocsátása. Az összeneria felhasználásából 15% jut a közlekedésre, és az összes szénkibocsátásból is kb. 15% a közlekedés bűne. Emiatt Delhi, Mumbai és Chennai benne vannak a vilá tíz leporosabb városában. A közlekedés várhatóan évente 90%-ban, mintey 255 E t-val veszi ki részét a CO-kibocsátásból, ezért lehet jótékony hatással, CO- és ÜHG-kibocsátáscsökkentéssel, a benzin etanollal való keverése. Cukornádtermelés Indiában India és Brazília a vilá két lenayobb cukornádtermelője évi 300, ill. 285 M t-val. India termelésének 70%-a három államban összpontosul. A kipréselt cukornád maradéka, a rostos kipréselt cukornádbaassz nayon jó bioetanol nyersanya. Zöméből a cukoryár saját villamos- és hőeneria iényét fedezik, de 15 25% felesle marad belőle. Kazánkorszerűsítéssel vay cserével további kipréselt cukornádat lehet metakarítani. Az etanolyárat célszerűen a nay cukoryárakhoz közeli, központi helyen kell telepíteni.

2

3 A tanulmány célja A jelen életciklus-elemzés (ÉCE) célja a kipréselt többlet cukornád szabadtéri eléetésével és etanollá alakításával kapcsolatos nyersanya- és eneriafelhasználás, valamint a környezetbe való anyakibocsátásnak az anyaok és az eneriák teljes életciklusával (a kitermeléstől a véfelhasználási) számoló összehasonlításos értékelése, azzal a feltételezéssel, hoy az említett többlet kipréselt cukornádat szabadtéren eléetik, és a belőle el nem készített etanol helyett benzinnel közlekednek (1. változat 1. ábra), illetve a többletből etanolt készítenek, s ennek az etanolnak benzinnel készített 10%- os keverékével közlekednek (2. változat 1. ábra). Feldolozási eysé A különböző rendszereket azonos eysére kell vonatkoztatni, hoy öszszehasonlíthatók leyenek. Jelen esetben az 1 száraz tonna kipréselt cukornád a feldolozási eysé. A kipréselt cukornádból készített etanolt az E10 jelű keverék alkotóelemeként benzinhez keverik. A benzin és az E10 keverék fő jellemzőit az 1. táblázat hasonlítja össze. Benzin és E10 eyenérték 1. táblázat Fűtőérték, MJ/l Oxiéntartalom, %(m/m) Sűrűsé, /l Etanol tömehányad Benzin tömehányad 31,1 MJ-hoz szüksées térfoat, l Összes üzemanya, Benzin, Etanol, Eyenérték: Más összevetésben: Benzin 31,1 0 0, ,000 0,750 0,750 0 E10-es keverék 30,1 3,50 0,754 0,105 0,895 1,035 0,780 0,698 0,082 1 etanol + 8,555 benzin (azaz 9,555 E 10-es keverék) eyenértékű: 9,188 benzinnel 1 etanol eyenértékű 0,633 benzinnel A jelenlei és a jövőbeli meoldások eneria- és anyamérlee a 2. ábrán láthatók.

4 1 t kipréselt cukornád éetés etanoltermelés benzintermelés benzintermelés X MJ eneria = Y benzin 1) (Y M) benzin yártása és eléetése 2) 1 t kipréselt cukornád eléetése eneriaeyenérték környezetterhelés anyaeyenérték (Y M)/N = 0,633 vay 1 etanol = 0,633 benzin X MJ eneria = Z E10-es keverék Z E10-es keverék = M benzin + N etanol 1) N etanol yártása és eléetése 2. ábra A jelenlei és a jövőbeni változat eysére vonatkoztatott eneriaés anyaeyenértéke A CO 2 -kibocsátás modellezése Az etanolt adó biomassza szene a növénybe fotoszintézis révén beépült CO 2. A szénatomok az etanol termék felhasználásakor felszabadulnak főként CO 2, valamint CO és szénhidroén vay metán (CH 4 ) molekula alakban. A kibocsátott szenet (ha nem is teljes mennyisében) a növény tápanyaként felveszi. A bioetanol és a benzin yártásával, üzemanyaként való eléetésével összefüésben keletkező nettó szénkibocsátás számításában csak a fosszilis CO 2 -ot vették fiyelembe üveházhatás-okozóként, a növények szénfelvételét hozadéknak tekintették. Életciklus-modellezés Ebben az elemző munkában a jól bevált TEAM TM szoftver 3.0 változatát (Ecobalance Inc. Bethesda, Maryland, USA) használták, mert ez a lena-

5 yobb teljesítőképesséű és rualmassáú, részletes elemzésre használható szoftver. A TEAM TM sajátos jellemzői: A rendszerek és az alrendszerek modulként is meadhatók, íy az ien összetett rendszerek eyszerűsödhetnek. A rendszer bármelyik része alkalmas anya- és eneriafelvétel, valamint kibocsátás számítására. Szabályai a lekisebb technolóiai vay eysészint bármely áramlatára meadhatók. A különálló adatvédelmi és adathozzáférési szintek könnyű karbantartást és adatösszhanot tesznek lehetővé. A kipréselt cukornád általános adatai A jelen tanulmányban használt Hawaii kipréselt cukornád összetétele (%(m/m)): 40,6 lukán, 0,8 alaktán, 0,2 mannán, 20 xilán, 1,7 arabinán, 25,5 linin, 1,8 extraktum, 3,7 hamu és 5,7 húysav. Tárolás alatt a kipréselt cukornád cukorvesztesée jelentéktelen. Kipréselt cukornád éetése A kipréselt cukornád eléetésére nem voltak adatok, ezért helyettesítő adatsort kellett használni. A leveőbe való ázkibocsátást EPA biomasszaéetési tényezőkkel számolták, a szén-dioxid- és a kén-dioxid-kibocsátást mindkét változatban a zöld- és linines nyersanya becsült kén- és széntartalma alapján számolták, de a kipréselt cukornád viszonyla nay kéntartalma miatt eltértek az EPA kén-dioxid-kibocsátási adataitól. Cukornádtárolás A préselési szezon Maharashtraban 200 nap, októbertől májusi tart, ez alatt a cukornád természetes állapotban, azaz 50%-os nedvessétartalommal feldolozható. Az év további napjain már esetle szárítani kellene, ami viszont dráa eljárás. Ezért jobb a napsuárzásra hayatkozni, és a száraz kipréselt cukornádat mé a monszun beállta előtt beraktározni. A tanulmány 34%-os súlyozott átlaú cukornádnedvesséel számolt. Etanolyártás A kukoricából vay melaszból való etanolyártás az Eyesült Államokbeli középnyuati üzemekben és brazíliai üzemekben létező, jól ismert és bevált technolóia. Etanol ezenkívül mé sokféle linin-cellulóz biomasszából, pl. a

6 mezőazdasái és erdészeti hulladékokból, papíryári hulladékból és pépből yártható. Ezek jelentősée, hoy mind bőséesen fellelhető és újratermelődő, eddi nem hasznosított nyersanyaforrások. A yártás fő lépései: a hemicellulóz hidrolízises előkezelése, cellulózhidrolízis lükóz-előállításhoz, a cukrok etanollá erjesztése és etanolkinyerés. Az eljárás lehet enzimes vay enzim nélküli. Utóbbiban a cellulóz- és a hemicellulóz-hidrolízist savval véeztetik, az erjesztést külön vézik, ezért a módszer neve külön hidrolízis és erjesztés (KHE), a hatszénatomos és az ötszénatomos cukrokat (lükóz, mannóz és a alaktóz, ill. a xilóz és az arabinóz) etanollá erjesztik. Az enzimes eljárásban először hísavas előkezeléssel hidrolizálják a hemicellulóz részt. A cellulóz elcukrosítását (hidrolízisét) cellobiózzá és esetle lükózzá a celluláz és a β-lükozidáz enzimek seítik elő. Ezt az ún. eyidejű cukrosítás és eyütterjesztés (ECEE) üzemmód valósítja me, a hat- és az ötszénatomos cukrok etanollá erjesztésével. Enzimes eljárás Az eljárás a Trichoderma reesei származék cellulózhidrolizáló celluláz enzimen, és az ennek mefelelő öt szénatomos és hat szénatomos cukrok eyüttes erjesztéséhez szüksées etanolképző rekombinánson alapult. Ez a viszonyla hosszú enzimes folyamat néy fő műveletből áll: 1. Előkezelés 2. Cellulózyártás 3. Etanolyártás 4. Tisztítás Kétlépcsős hísavas eljárás Ez az Indiában rövid távra üzemi szinten is mefelelő változat szintén néy alapeyséből áll: 1. Első hidrolízis 2. Második hidrolízis 3. Etanolerjesztés 4. Terméktisztítás Az eljárások a 3. és 4. ábrából, valamint a leírásból ismerhetők me. A kipréselt cukornádból etanolt készítő eljárás adatai A két eljárás anya- és eneriafelvételének, ill. kibocsátásának becslése Aspen (Aspen Technoloy Inc,. Cambride, MA) modelleken alapul, az évtized közepén mehatározott technolóiai célokkal. Az 1 száraz kipréselt cukornádat és 1 l etanolt alapul vevő becslést a 2. táblázat részletezi.

7

8 biomassza nyersanya nyersanyamozatás sav sav szilárd 1. hidrolízis szilárd anya folyadék anyaok szétválasztás 2. hidrolízis CO 2 őz folyadék őz erjesztés szilárd anya folyadék semleesí- semleesíszétválasztás tés tés ipsz mész mész őz füstáz desztillálás víztelenítés kazán őz és villamos eneria cefre szilárd anya folyadék szétválasztás etanol üzemanya lininmaradék hamu folyadék szennyvíztisztításra 4. ábra A kétlépcsős híított savas eljárás folyamatábrája 2. táblázat A kipréselt cukornádból etanolt készítő eljárás adatösszesítője Anya és eneria Enzimes eljárás Kétlépcsős hísavas eljárás Felvétel Biomassza Mész Víz NH 3 Dízel H 2 SO 4 / kipréselt cukornád 1, ,966 0, ,044 /l etanol 3,318 0,030 6,525 0,093 0,017 0,146 / kipréselt cukornád 1,000 0,013 3,591 0, ,048 /l etanol 4,242 0,057 15,232 0,106 0,019 0,202

9 2. táblázat folytatása Anya és eneria Enzimes eljárás Kétlépcsős hísavas eljárás Kibocsátás Etanol Gipsz Hamu Linines maradék Bioáz metán Összes CO 2 0,238 0,025 0,040 0,444 0,015 1,170 0,789 0,083 0,132 1,472 0,051 3,883 0,186 0,031 0,077 0,600 0,016 1,307 0,789 0,132 0,328 2,542 0,070 5,545 Villamos eneria 0,859 MJ/ 2,849 MJ/l 1,146 MJ/ 4,863 MJ/l biomassza etanol biomassza etanol Villamoseneria-termelés A villamoseneria-termelés az Ecobalance Inc. India számára készített adatbázisán alapul, a modellezés pedi Kadam és társai (1999) munkáján. Gőztermelés A vízből (2,6 MJ/ entalpiájú) őzt fejlesztenek szén-, földáz-, olajfűtésű vay az etanolerjesztésből visszamaradt linines anyaal üzemelő mintey 80% hatásfokú ipari kazánban. Benzinrendszer Ez a rendszer a benzinnel összefüő, az olajkitermeléssel kezdődő öszszes, az 1. ábrán részletezett műveletet tartalmazza. A benzin a most használatos ólmozott benzin. A biomassza-etanolból készülő E10-es keverék 10% etanolból és 90% ólmozott benzinből áll. Mivel jelenle biomassza etanol mé nincs Indiában, helyettesítő adatokat használtak az elemzésben, az ólmozott benzin adatokat az Ecobalance Inc. európai ólmozott benzin adatbázisából vették. Benzin és E10 üzemanya eléetése Az üzemanya a leveőt a kipufoóázokkal, tároláskori és szállítás közbeni párolásával mérezheti. E két szennyezés általános jellemzőit a benzinre és az E10-es keverékre a 3. táblázat tartalmazza.

10 E10 keverék benzinhez arányosított kibocsátása 3. táblázat Benzin, / E10 keverék, / E10 keverék arányosított kibocsátása, / keverék Etanol részesedése, / etanol Benzin Etanol Benzol Benzol(a)pirén CO 2, biomassza CO 2, fosszilis CO Etanol Szénhidroének (kivéve CH 4 ) Ólom Metán NO x -ok NO 2 -ban N 2 O SO x -ok SO 2 -ban 1,53 5,00E ,2 1,5 31 0,13 0,26 1,37 4,50E , ,38 37,5 0,18 1,34 32,6 0,13 0,23 1,37 4,50E , ,12 0,18 1,25 30,53 0,12 0,23 200,2 10,3 0,38 2,38 0,09 2,07 0, ,9 3,63 22,8 0,81 19,8 0,08 Az Eyesült Államokban az etanolkeverékek használatának szabályozása következetlen, mert a letöbb államban enedélyezik az etanolkeverék benzinénél nayobb illékony szerves anya (ISzA) emisszióját, ellentétben a kanadai előírásokkal, amit India is követni kíván, ahol az ISzA emisszió nem sokban különbözhet a benzinétől. A környezetterhelést eyenérték alapon 1 etanolra és 0,633 benzinre számították. A csak a benzinre jellemző kibocsátásokat az etanol esetében elhayták, a közös kibocsátásokat a benzin és az etanol keverékarányos széntartalma szerint arányosítva, eysényi tömeű benzinre, etanolra és keverékre adták me (3. táblázat), a két változat jó összehasonlíthatósáa érdekében. Eredmények Az eredmények a kipréselt cukornád eléetése és etanollá alakítása (1. és 2. változat) szerint vannak bemutatva, hísavas és enzimes eljárás bontásban. Az összehasonlítási alap 1 tonna száraz kipréselt cukornád, minden mennyiséet erre vonatkoztattak.

11 Mínusz előjelek Eyes anyafelvételek, ill. kibocsátások előjele az összeező táblázatokban mínusz. A mínusz előjel a felvétel részben nem anya (pl. víz) elvételt jelent a környezetből, hanem víz visszaadást az etanol yártása során (4. táblázat 73 l). A kibocsátás részben pedi nem kibocsátást jelent a környezetbe, hanem elvonást ( pl. a metán esetében 149 ). Tehát a mínusz előjel eyértelműen jó hatást jelent, ami a táblázat utolsó oszlopában, a különbsé rovatban 100%-nál nayobb értékben mutatkozik me, ami annyit jelent, hoy az E10-es változat javára ekkora a különbsé. A százalékos különbsé az eléetés és az etanolyártás között az összehasonlító 4 7. táblázatban a következő képlettel számítható: %-os különbsé = 1. változat érték 2. változat érték 1. változat érték 100 Szénhidroén-kibocsátás A nemmetán szénhidroén kibocsátások (az illékony szénhidroének, etanol, furfural és hidroxi-metil-furfuralaldehidek (HMF), a benzol és a többi nemmetán szénhidroén eyben vannak meadva. A kibocsátások idő-térbeli vonatkozásai A tanulmány a kibocsátások idő és térbeli eltérésével nem számol, azaz nem veszi fiyelembe, hoy a kipréselt cukornád eléetésekor a kibocsátott anyaok viszonyla rövid idő alatt lökésszerűen és ey helyen kerülnek a leveőbe, az etanolos keverékből pedi hosszú idő alatt, és a járművek mozása miatt változó helyen. Az ÉCE csak a két kibocsátás különbséével dolozik, a szennyezők töményséét az adott helyen és pillanatban nem veszi fiyelembe. Életciklus eneriamérle A két versenyző változat környezeti teljesítménye értékelésének eyik lehetősée eneriafelhasználásuk összehasonlítása. A tanulmány többféle eneriafelvétel alakulását vizsálja, és minden esetben az anyaok nettó fűtőértékével számol.

12 4. táblázat Életciklus-elemzés összesítés: kipréselt cukornád éetés kipréselt cukornádból etanolyártás, enzimes eljárás Anya és eneria Felvétel Szén (bányászott) Linit(bányászott) Földáz(kitermelt) Olaj (kitermelt) Víz Mértékeysé l 1. változat: éetés + benzin használat 2. változat: etanolyártás + E10 használat Változás az 1. változathoz képest 1 tonna kipréselt cukornádra % 5,5 0,02 17,7 172, ,7 0,01 23,1 4, Kibocsátás Lénemű Szén-dioxid (biomasszából) Szén-dioxid (fosszilis) Szén-monoxid Szén-hidroének (metán nélkül) Ólom Metán NO x és NO 2 N 2 O Részecskék (általában) Kén-oxidok ,7 30, , ,2 0, , Víz KOI (kémiai oxiéniény) Ólom (Pb 2+, Pb 4+ ) Nitrátok (NO 3- ) 25,8 85 2,3 123,8 34 0, Szilárd Hulladék: összesen Hulladék: veszélyes Hulladék: radioaktív: összesen 41,0 0,20 0,017 13,7 0, Eneria Technolóia Me nem újuló Meújuló Összes elsődlees eneria MJ MJ MJ MJ , jelentéktelen 31

13 5. táblázat Életciklus-elemzés összesítés: kipréselt cukornád éetés kipréselt cukornádból etanolyártás, hísavas eljárás Anya és eneria Felhasználás Szén (bányászott) Linit(bányászott) Földáz(kitermelt) Olaj (kitermelt) Víz Mértékeysé l 1. változat: éetés + benzin használat 2. változat: etanolyártás + E10 használat Változás az 1. változathoz képest 1 tonna kipréselt cukornádra % 4,3 0,017 13, ,4 0,014 18,8 2, Kibocsátás Lénemű Szén-dioxid (biomasszából) Szén-dioxid (fosszilis) Szén-monoxid Szén-hidroének (kivéve metán) Ólom Metán NO x és NO 2 N 2 O Részecskék (általában) Kén-oxidok , ,4 16, , ,8 0, ,4 15, , Víz KOI (kémia oxién iény) Ólom (Pb 2+, Pb 4+ ) Nitrátok (NO 3- ) Szilárd Hulladék: összesen Hulladék: veszélyes Hulladék: radioaktív: összesen ,8 40 0,16 0, ,1 5 0, Eneria Technolóia Me nem újuló Meújuló Összes elsődlees eneria MJ MJ MJ MJ , jelentéktelen 29

14 6. táblázat Életciklushatás-értékelés: kipréselt cukornád éetés kipréselt cukornád etanolyártás között, enzimes eljárás Hatásmutató IPCC üveházhatás a (közvetlen, 100 évre) Me nem újuló forrás lebontás (CML) b Leveősavasítás (CML) b Eutrofizáció (CML) b Mérezés emberre (CML) b Sza Mértékeysé 1.változat: éetés + benzin használat CO 2 eyenérték a tartalék hányada H + eyenérték PO 4 eyenérték Mérező anya, m 3 leveő 2. változat etanolyártás + E10 használat Változás az 1. változathoz képest 1 kipréselt cukornádra % 731 8, , , , a IPCC = Klímaváltozás Kormányközi Bizottsá, ENSz b CML = Környezettudomány Központ, Leideni Eyetem, Hollandia 7. táblázat Életciklushatás-értékelés: kipréselt cukornád éetés kipréselt cukornád etanolyártás között, hísavas eljárás Hatásmutató Mérték- 1. változat: éetés eysé + benzin használat IPCC üveházhatás (közvetlen, 100 évre) Me nem újuló forrás lebontás (CML) b Leveősavasítás (CML) b Eutrofizáció (CML) b Mérezés emberre (CML) b Sza a CO 2 eyenérték a tartalék hányada H + eyenérték PO 4 eyenérték Mérező anya, m 3 leveő 2. változat etanolyártás + E10 használat Változás az 1. változathoz képest 1 kipréselt cukornádra % , , a IPCC = Klímaváltozás Kormányközi Bizottsá, ENSz b CML = Környezettudomány Központ, Leideni Eyetem, Hollandia 9, ,

15 Összes elsődlees eneria. A természetből kivett nyersanyaok belső eneriájának és a feldolozására, kezelésére és felhasználására fordított öszszes (külső) eneriának az összee. Részei: Nyersanya eneria. A nyersanyaokban lévő belső eneriának a vétermékben mejelenő (metestesülő) része. Feldolozási eneria. Az elsődlees eneria második lenayobb öszszetevője. Az életciklus során az anyara fordított mindennemű külső eneria. Az anya belső eneriáját nem fokozza. Főként szénből, földázból, urániumból és vízeneriából előállított villamos áram, de lehet szén vay földáz technolóiai célú éetése is. Fosszilis vay me nem újuló eneria. A felhasznált me nem újuló és meújuló eneria között fontos különbséet tenni, főként a tanulmány környezeti vonatkozása miatt. Meújuló eneria. A biomasszából és a vízerőből, napsuárzásból, szélből stb. nyerhető eneria. Az összehasonlító táblázatok e néy eneria szerint vannak összeállítva. Az 1. változatban a meújuló eneria a kipréselt cukornád cukoryári eltüzeléséből előállított villamos eneria. Kipréselt cukornád éetése kipréselt cukornádból etanolyártás életciklus-elemzés, enzimes eljárás Itt a 2. változat csaknem minden fő anya felvétele és kibocsátása kisebb, mint az 1. változaté (4. táblázat). Forráscsökkentés A me nem újuló források lebontása fontos összehasonlítási tényező. Szén- és linitfelhasználási szempontból a 2. változat jóval kedvezőbb az 1- esnél ( mutatja a mínusz előjel, a 100%-ot jóval mehaladó eltérés a 2-es javára az etanol-előállításra felhasznált jóval kevesebb villamos eneria folytán, de kevesebb a nyersolaj-felhasználás is. Földázból a 2. változathoz azért kell több, mert az etanolyártáshoz ammónia kell, az 1. változatban elhasználódó benzin yártásához viszont ammóniára nincs szüksé. A 2. változatban a vízfelhasználás is kedvezőbb, mert a 2. változatnak vízhozadéka van (vizet juttat vissza a környezetbe). Lészennyezők Nayon jó, hoy a 2. változat CO-kibocsátása csak mintey harmada az 1-esének, nemmetán kibocsátása pedi csak ey kicsit több. A 2. változat szénhidroén-kibocsátása az etanolyártás közben keletkező furfural és HMF, ami az 1. változatban nincs, de a 2. változat SO x - és NO x -kibocsátása 30, ill. 50%-kal kisebb, és részecskekibocsátása is kevesebb, jelentősnek számító 30%-kal. Az 1. változatban a CO és a részecskék kibocsátása a kipréselt cu-

16 kornád éetés következménye. Az 2. változat kisebb ólomkibocsátása a benzin részben etanollal való helyettesítésének tudható be. Hulladékkeletkezés A 2. változat csak a szennyvizek nay KOI iényében rosszabb. A szennyvizek az etanolyártáshoz szüksées anyaok, az ammónia, a kénsav, a mész előállításakor keletkeznek. Az összes szilárd hulladékban is jobb a 2. változat, mert annak ellenére, hoy a szilárd hulladékhoz nayban hozzájáruló meszet, ammóniát és kénsavat csak a 2. változat használ fel, villamos eneriából sokkal kevesebbet foyaszt (mínusz előjeles mennyiséek a szilárd hulladék rovatban), mint az 1. változat. Eneriafoyasztás és ÜHG-ok A 2. változat feldolozási eneriája kisebb. A 2. változat kisebb villamoseneria-felhasználása következtében CO 2 - és CH 4 -kibocsátása is kedvezőbb (mínusz előjel, azaz a 2. változat 115, ill. 102%-kal jobb). Enyhén rosszabb N 2 O kibocsátása, ami a kipréselt cukornád szállítás dízelüzemű járművel való szállításából ered, nem jelentős. Feldolozási eneriája 40%-kal, me nem újuló eneria foyasztása pedi 97%-kal kevesebb, mint az 1. változaté, viszont meújuló eneria foyasztása érthetően nayobb, mint az 1. változaté. Kipréselt cukornád éetés kipréselt cukornádból etanolyártás, hísavas eljárás Az enzimes eljáráshoz hasonlóan vizsálja a tanulmány az anya- és eneriafelvételek, valamint kibocsátások alakulását az 5. táblázat szerinti öszszeállításban. Forráslebontás A 2. változat szén-, linit- és vízfelhasználása szintén jobb a kisebb villamoseneria-foyasztás miatt, a földáz foyasztása uyancsak több, de nyersolajfoyasztása jóval kisebb. Lészennyezők A kép az enzimes eljáráséhoz nayon hasonló, de összesséében a kibocsátáscsökkenés az 1. változathoz képest mé nayobb, ami a kisebb villamoseneria-foyasztás folytán a 2. változatban ki nem bocsátott mé több CO 2 -ban, metánban ( 147, ill. 459) mutatkozik me. Nayobb viszont a 2. változat szénhidroén-kibocsátása (8,8), aminek mintey fele itt is, az enzimes eljáráshoz hasonlóan, etanolyártásból származó furfural és HMF.

17 Hulladékkeletkezés A 2. változat csak a szennyvizek nay KOI iényében rosszabb. A szennyvizek az etanolyártáshoz szüksées anyaok, az ammónia, a kénsav, a mész előállításakor keletkeznek. Az összes szilárd hulladékban is jobb a 2. változat, de már nem annyira, mint az enzimes eljárásban, mert a savas eljáráshoz több mész kell, a mész a lenayobb szilárd hulladék összetevő. Eneriafoyasztás A 2. változat feldolozási eneriája kisebb, és az enzimes eljáráshoz hasonlóan a me nem újuló eneria metakarítása következtében CO 2 - és CH 4 - kibocsátása is kedvezőbb (mínusz előjel, azaz a 2. változat 136, ill. 106%-kal jobb). Az 1. és a 2. változat kibocsátása nitroén-oxidokból közel eyforma. A környezeti anyaokon és eneriákon kívül a két változat érzékelhetőbb összehasonlításához életciklushatás-értékelés (ÉCH) is készült, amelyet hatásmutatók jelenítenek me táblázatos formában az enzimes és a hísavas eljárásra (6. és 7. táblázat). (Herczeh József) Kadam, L. K.: Environmental benefits on a life cycle basis of usin baasse derived ethanol és asoline oxienate in India. = Enery Policy, 30. k. 5. sz ápr. p Winrock International, Indian overnment approves the use of ethanol. Sajtóközlemény, márc. 20. Eyéb irodalom Eine Branche braucht Planunssicherheit. (Építőanya-hulladék hasznosítása.) = Recyclin Maazin, 58. k. 3. sz p Hon-Joo, L.; Suk-Jun, O; Seun-Hyeon, M.: Recovery of ammonium sulfate from fermentation waste by electrodialysis. (Ammónium-szulfát kinyerése fermentációs hulladékból elektrodialízissel.) = Water Research, 37. k. 5. sz p Gupta, V. K.; Jain, C. K. stb.: Removal of lindane and malathion from wastewater usin baasse fly ash a suar industry waste. (Növényvédő szerek kiszűrése baasszhamuval.) = Water Research, 36. k. 10. sz máj. p Annadurai, G.; Juan Ruey, S. stb.: Use of cellulose based wastes for adsorption of dyes from aqueous solutions. (Szinezékadszorpció cellulózhulladékkal.) = Journal of Hazardous Materials, 92. k. 3. sz jún. p Hersmsmeyer, D.; Diekmann, R. stb.: Physical properties of a soil substitue derived from an aluminium recyclin byproduct. (Alumíniumhulladék hasznosításával nyert talajpótló anya fizikai tulajdonsáai.) = Journal of Hazardous Materials, 95. k sz p