Az egészségtudatos magatartás kialakítására irányuló nevelési tevékenység szerepe

Átírás

1 Az egészségtudatos magatartás kialakítására irányuló nevelési tevékenység szerepe Dr. Gritz Arnoldné Budapest Fıváros XVII. ker. Rákosmente Önkormányzat Egészségnevelés Mérei Ferenc Fıvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Budapest, 2009 november 23.

2 A MAGATARTÁS INTEGRITÁSA Az emberi magatartás nem egyszerően reakció, hanem elırelátó, céltudatos viselkedés. Az ember nemcsak alkalmazkodik a környezetéhez, hanem alakítja is újabb késztetés és motiváció Holisztikus szemlélettel Befolyásoló tényezık: * a biológiai háttér, * a meg nem változtatható fiziológiai mechanizmusok, * a struktúra által adott keretek, * a társadalom, az emberi lét által megszabott tényezık

3 EGÉSZSÉG-MAGATARTÁS Az ember céltudatos viselkedése, melyre jellemzı: az általános egészségi kérdések ismerete, aktív részvétel az egészségvédelem területén nagyfokú tudatosság az egészség megırzése érdekében.

4 CÉLJA Nemcsak élettani egyensúly fenntartása A testi-lelki szabályozás harmonikus egymásra épülése Az életvezetést meghatározó attitődök, értékek, minták érvényesülése A modern életforma nehezíti az egyensúly fenntartását = civilizációs megbetegedések

5 GLOBALIZÁLÓDÓ VILÁG Piaci Gazdasági Szemlélet váltás Kulturális Társadalmi Széles információs rendszer egészség Tudásalapú társadalom Információ szabad áramlása Növekvı kapcsolatrendszer egészséges ember

6 Enyhébb Önismereti - önértékelési problémák, Érzelem központú konfliktus/ stressz kezelés Rizikó tényezık Súlyosabb Probléma viselkedés, antiszociális magatartás, deviancia Mentális problémák, betegségek (depresszió, szorongás) Genetikus diszpozíció (neuro-biológiai folyamatok) RIZIKÓ ÉS VÉDİ TÉNYEZİK SZEMÉLYISÉG Védı tényezık Reális önismeret, saját hibák elfogadása is Értelem központú konfliktus/ stressz kezelés Belsı kontroll Rizikó észlelés A hatékony prevenció a protektív tényezık erısítésére helyezi a hangsúlyt Ezek tanulhatók/taníthatók

7 RIZIKÓ ÉS VÉDİ TÉNYEZİK ISKOLA Rizikó tényezık Iskolai környezet el nem fogadása (rideg, tekintélyelvő, teljesítmény centrikus iskola) Tanárok, osztálytársak negatív megítélése Kortárs bántalmazás és bántalmazottság Sikertelenség, alacsony motiváció, lógás Hosszú távú tervek hiánya Védı tényezık Pozitív iskolai viszonyulás Segítıkész tanárok Segítıkész osztálytársak Jó iskolai teljesítmény Továbbtanulási szándék Szabadidı irányított (az iskola által szervezett)

8 RIZIKÓ ÉS VÉDİ TÉNYEZİ TÁRSAK Rizikó tényezık A kortárscsoport, ahová tartozik, vagy tartozni szeretne Legtöbb tagja fogyaszt szert Szabadidejüket felnıtt kontrollja nélkül szervezik (utca, pláza, diszkó, kocsma) Alacsony tanulási motiváció Védı tényezık A kortárscsoport, ahová tartozik, vagy tartozni szeretne Szabadidejük strukturált (sport, hobbi) Szabadidejüket felnıtt szervezi és /vagy kontrollálja Magas tanulási motiváció, hosszú távú tervek Serdülıkorban a kortársak nagyon fontosak. A csoportban meg kell tanulni nemet mondani úgy, hogy a csoport általi elfogadottság is megmaradjon.

9 RIZIKÓ ÉS VÉDİ TÉNYEZİ TÁRSADALOM Rizikó tényezık Mély egyenlıtlenségek, perifériára kerülés Dohányzás, alkohol, drog politika Szerhasználattal kapcsolatos kultúra (felnıttség szimbóluma) Média által közvetített értékrend Védı tényezık Társadalomba/környezetbe való integráció (hasznos feladatok, világos életút) Segítı szolgáltatások elérhetısége Kontrollált média

10 RIZIKÓ ÉS VÉDİ TÉNYEZİK CSALÁD Rizikó tényezık Alacsony társadalmi státusz és iskolázottság Felbomlott család Deviáns szülık Jó státusz, de túl elfoglalt szülık Szülıi bánásmód Kevés szeretet és segítség Iskolával gyenge kapcsolat Túlkontrollálás, túlvédés Védı tényezık Normális szülıi kontroll (barátok ismerete, hol és mit csinál a gyermek) Rendszeres kapcsolat a pedagógusokkal Megfelelı önállóság biztosítása, bizalom a gyermekben Szabadidı megszervezése, szülıi felügyelet

11 Fejlİdési paradoxon Miközben az életfeltételek folyamatosan javulnak, az emberek nem érzik jobban magukat. A mentális, pszichés eredető zavarok aránya egyre nı.

12 A pszichés tényezikkel összefüggi egészségromlás háttere Általában: krónikus stressz, kontrollvesztés, depresszió, vitális kimerültség, reménytelenség (Kopp, M., Falger, P, Appels, A.,Szedmák, S. (1998) Depression and Vital Exhaustion are differentially related to behavioural risk factors for coronary heart disease, Psychosom. Med.60, ). Önmagunk vagy helyzetünk negatív minısítése, a devalválódott értékek központi szerepe, ha a cél az anyagi sikeresség (globalizáció üzenete!).

13 Fokozott ingerlékenység Düh, bosszúvágy Napi életet átszövı intrikák Tárgyi élıvilággal szembeni rombolás Távlati következmények figyelmen kívül hagyása Bántalmazás, szexuális viselkedés, intolerancia, közlekedés AGRESSZIVITÁS - IMPULZIVITÁS -

14 Mi kellene legyen a fejlidés célja? A fejlıdés központjában az emberi psziché erısségeinek, az érett személyiség támogatásának kellene állnia.

15 ÉRETT SZEMÉLYISÉG Az emberi létezés alapvetı funkcióinak gyakorlása: értelmes élet, önelfogadás, életcélok, pozitív személyközi kapcsolatok Reálisan méri fel képességeit és a környezet felé irányuló elvárásait A helyzet kognitív értelmezése (döntési képesség felmérése), Saját képesség megítélése (valóságosnál irreálisan alul, vagy felül, állandó negatív, vagy pozitív minısítés) Célirányos viselkedés élménye és igénye(=kompetencia,saját helyzetünk feletti kontroll képessége) (Bandura,1982, vizsgálati módszer, Schwarzer 1992). Önkárosító magatartásforma távoltartása (nehéz élethelyzetben nem kezd kockázatos tevékenységbe) Növekvı koherencia érzés.

16 KOHERENCIA ÉRZÉS Az összefüggések megértésére való képesség (változások elıre jelezhetık, ahogy ésszerően elvárható) 3 komponense: felfogóképesség szituáció kezelésének képessége értelmesség (az életre vonatkoztatva) Biológiai háttere: a két félteke közötti harmonikus együttmőködés

17 Személyiség, szerep, és társadalmi létezés a kulturális értékek (általános), a szerepek (különös) és a személyiség (egyedi) szintjeinek összefüggése SZEMÉLYISÉGELMÉLET SZEREPELMÉLET KULTURÁLIS ÉRTÉKEK, NORMÁK SZOCIALIZÁCIÓS INTÉZMÉNYESÍTETT FOLYAMATOK SZEREPSTRUKTÚRA ( mire tanítjuk) (társadalmi nyomás: ezt kell tenni) SZEREPVISELKEDÉS (hogyan viselkedik az egyén, mit tesz és mit nem tesz ) SZEMÉLYISÉG SZEREPKÖVETELMÉNY (mire képes, mit tud tenni) (mit helyes tenni?, társas kívánalom) Az egyedi ( a személyiségi) és társadalmi létezés közti kapcsolat modellje (Breadburn nyomán)

18 ISKOLA TANÁROK TANULÓK VÁLTOZÓ MINTÁZATOKAT KIALAKÍTÓ KAPCSOLATHÁLÓJA RENDSZER (frusztráció) Egészségmagatartásra szervezıdı Eligazodás-egészségvédı Tájékozatlanság - egészségkárosító

19 Az iskolai jóllét modellje Konu és Rimpela (2002) Környezet Oktatás és képzés ISKOLA Tanulás Közösség Jóllét Iskolai feltételek Az iskolai környezet fizikai és érzelmi jellemzıi Az iskolai követelmények, szabályok Társas kapcsolatok Tanár-diák viszony Kortárs kapcsolatok Közösségi rendezvények Társas támogatás A szakszerő segítség személyes problémák esetén Önmegvalósítás lehetıségei Az önállóság értékelése A törekvések megvalósítása A kreativítás bátorítása Az önértékelés javítása A kreativitás használata A pozitív jövıkép Egészség Fizikai egészség Egészségmagatartás Fizikai megbetegedések Lehetıségek az egészség fejlesztésére

20 Jó alkalmazkodás: Reziliencia, az alkalmazkodás mővészete pozitív érzelmi állapot és viselkedési minta Célkitőzés: védı tényezık azonosítása általában, és hátrányos helyzető csoportokban Hátrányos helyzet: nem teljes család Észlelt Protektív tényezık Szülıi szeretet: +60% esély Szülıi monitor (ellenırzés): 2x esély Észlelt tanári segítség: +50% esély Osztálytársak segítsége: + 60% esély Iskola szeretete: 2x esély rossz anyagi helyzető család Európai Bizottság Foglalkoztatásügyi, Szociális, Esélyegyenlıségi Fıigazgatósága által támogatott projekt, 2007.

21 A jó alkalmazkodás magyarázói magyar iskolásoknál Családi jómódúság Szülıi monitorozás Szülıi szeretet Az iskola szeretete Az iskola vonzó A jó alkalmazkodás A tanárok támogatása Barátokkal töltött idı Családszerkezet Osztálytársak támogatása Barátok segítsége Forrás: Serdülıkorú fiatalok egészsége és életmódja. A HBSC kutatás Nemzeti Beszámolója -2007

22 A társas készségek és az érzelmi intelligencia fejlesztése A proaktív, interaktív és kooperációra épülı tanítási formák alkalmazása A tanulók személyközi problémamegoldó képességének, életkoruknak megfelelı ismereteinek fejlesztése (Érzelmekrıl és az érzelemszabályozásról). A barátságos iskolai környezet és társas légkör kialakítása, ahol az iskolához való kötıdés megerısödhet Az iskola részvétele a szülık képzésében azért, hogy a szülık a gyermek viselkedését hatékonyabban kezeljék és a tanulást elısegíthessék valamint a tanulást támogató otthoni környezet kialakíthassák

23 Magatartásformáló pedagógiai folyamatok Egészségtartalmak beépítése az iskolai gyakorlatba Az egészségtartalmak saját tantárgyakba való integrálása Az egészségvédelem intézményes közvetítése Feladatok pedagógiai kompetenciává módszerekké és eszközökké való konvertálása

24 Seattle Szociális Fejlıdés Projekt Intervenciói Tanárok képzése Proaktív osztályvezetési módszerek Interaktív tanítási módszerek Kooperatív tanítási módszerek fejlesztése A szülık képzése A viselkedésre vonatkozó elvárások megbeszélése Az otthoni és iskolai fegyelmezés közti diszkrepancia csökkentése A tanulást támogató otthoni környezet kialakításának segítése Tanulást fejlesztı készségek tanítása A droghasználat rizikóját csökkentı stratégiák tanítása Gyerekek készségeinek fejlesztése Személyközi problémamegoldó készségek (Kommunikáció, döntéshozatal, tárgyalás/egyezkedés, konfliktus megoldás Visszautasítással kapcsolatos készségek (Lonczak és mtsai., 2002)

25 CÉLCSOPORTOK Egészségtudatosság kialakításának intervenciós lépcsıi 1. Tanárok, 2. Tanulók 3. Szülık

26 ad 1.1. Belátása annak, hogy az iskolai egészségnevelés alanyai és célcsoportjai nem elsısorban és csupán a tanulók Ha a saját kapcsolatrendszerében, problémamegoldásában, önismeretében bizonytalan, nem tudja a tanulónak sem nyújtani a kiegyensúlyozott életvitelhez szükséges mintát A közös vállalásban minden tanárnak (pedagógiai kompetenciája következtében) szerepe és feladata van A közös munkában fel lehet fedezni az addig nem ismert képességeket, készségeket, együtt új konstrukciókat lehet létrehozni (negatív visszacsatolás: mit szabad és mit nem, pozitív: önmagát növelı eltérésvisszacsatolás, magunkban, kollegában)

27 ad 1.2. Folyamatelemzések elvégzése (attitődváltozások, identitáserısödések, kontinuitásigény) A korábban rögzült pedagógiai tartalmakkal szakítani, új tartalmakkal feltölteni Egyéni kognitív térkép kialakítása, az adott feladathoz kapcsolható legmegfelelıbb megoldások keresése Egyéni belátás következtében nem külsı kényszerként értelmezni a feladatot

28 ad 1.3. Osztályfınöki órák videofelvétele, szembesülés, csalódás, értékelés (szakember) Bizalom fokozatos térnyerése, másik -ban és a másik tevékenységében (egyéni belsı meggyızıdés) Közmegelégedést kiváltó, mindenki számára nyilvános eredmények Meglévı pedagógiai kompetencia felismerése, fejlesztésének igénye, egymástól, kudarcból való tanulás

29 ad 1.4. önértékelı program, koherencia érzet fejlesztése, érthetıség, átláthatóság, megvalósíthatóság: van értelme, megéri, a koherencia érzetnek jelentıs kapcsolata van az egészséggel, az élet értelmével. Átlag feletti koherencia érzet: ~ 10x nagyobb jó egészségi állapotmutatók, ~ 8x nagyobb valószínőség, nincs munkaképesség csökkenés, ~ 5x-ös a pozitív életminıség, ~ 7x ritkább depresszió tünet együttes (Kopp,Strabsky,2002),

30 Önértékelt egészség = életminıség mutató Ugyanis sem a lelki egészség sem az életminıség nem absztrakt fogalmak, hanem az egyénben élı (tudatos vagy tudattalan) meggyızıdés arról, hogy az egyén az életét befolyásoló eseményeket befolyásolni képes. (Rotter, 1966). Az önértékelt egészség pontosabb indikátora az egészségi állapotnak és ebbıl adódóan az élet minıségnek, mint az orvosi mőszerekkel mért adatoknak. (Palmore-Luikart 1972).

31 Kirajzolódó kép Az iskola folyamatosan elszenvedi a társadalmi környezet hatásait, de nem alakult ki hatékony stratégiája ezen hatások befolyásolására. Eredmény csak akkor várható, ha az én és a másik dimenziójában lejátszódó folyamatokat figyelembe vesszük és megtanuljuk fejleszteni képességeinket. (Melegh Csilla, Vastagh Csilla, 1991).

32 A GYAKORLAT A tudományos disciplínák eredményei Az orvostudományi rizikófaktorok Az egészségszociológia társadalmi térképe alapján az iskola bizonyos tantárgyak ismeretanyagának bıvítésével/szakköri foglalkozásokkal, életmód programok, életvezetési technikák felkínálásával reagált.

33 Az egészség problematikája új társadalomtudományi modell kialakítását követeli.

34 ESZERINT: Az egészség és betegség tényezıi immár nem(csak) a rizikófaktorok, hanem az egészségessé tevı erıforrások, a koherencia érzés. A gyógyító eszközök használata helyett az aktív adaptáció, a rizikómérséklés, az erıforrások fejlesztése válik hangsúlyossá. Az iskola szereplıinél az egészségesség irányába kell elımozdítani a koherencia érzés dinamikáját.

35 MIVEL: Életminıséget meghatározó súlypont az iskolai színtér EZÉRT:

36 A megbetegedésekért jórészt a stressz-helyzetekre adott maladaptív válaszok a felelısek, ezért az iskola feladata (is) az adaptív válaszok intézményes felkínálása. Saját illetékességi körében és saját kompetenciájával a meglévı erıforrások fejlesztését, az iskola szereplıinek aktív adaptációt kiváltó szabálykövetı viselkedését kellene befolyásolni Arra kell irányítani a figyelmet, hogyan lehet az iskola hatásrendszerét tudatosan az adaptív válaszok létrejöttének a szolgálatába állítani.

37 Szervezeti szintre kellene emelni az egészség-életminıséghez vezetı utat Szervezetileg kellene befolyásolhatóvá tenni az egészségesség irányába való elmozdulást A magatartásirányító erı és a pedagógiai szakértelem egymásra találása, összeegyeztetése lenne kívánatos.

38 Ugyanakkor, míg a kutatások egy része a negatív tendenciák feltárására (iskolai ártalmak) irányul, az iskola szereplıinek többségénél nincs szükség iskola elleni védıoltásra, mert ugyanazon körülmények ıket teljesítményekre ösztönzik.

39 Az iskolai egészségnevelési koncepció pedagógiai praxissá válása!

40 GONDOLKODÁS KREATIVITÁS Rodin: A gondolkodó A gondolkodás során a már meglévı Musée Rodin, Párizs információkat, tapasztalatokat használjuk fel és helyezzük ıket rendszerbe. A kapott információk meghaladása, új reprezentációk kialakítása. A gondolkodás célja, megoldáskeresés különbözı problémákra.

41 GONDOLATOK A gondolkodás a bennem lévı akarás és megismerés közötti párbeszéd. (Albert Schweitzer) Életminıségünket elsısorban a gondolataink és érzéseink befolyásolják, amelyekkel a kémiai, biológiai és társadalmi folyamatokat értelmezzük. (Csíkszentmihályi Mihály)

42 GONDOLATOK A kreatív emberek nem alkalmazkodnak, hanem létrehoznak, nem megtanulnak, hanem rátalálnak és kitalálnak (Mérei Ferenc)

43 Összegzés Az ember aki képes lesz arra, hogy intelligens és emberi értékekre érzékeny módon használja fel azt a roppant hatalmat, amit a magatartástudomány bocsát a rendelkezésére.

44 Köszönöm megtisztelı figyelmüket!