2. A vizsgált mutatók (indikátorok)

Átírás

1 2. fejezet.qxp :22 Page A vizsgált mutatók (indikátorok) A vizsgálatok lehetővé teszik, hogy a középiskolai munkát a felsőoktatási felvételi eljárás mutatószámai, a évi kétszintű érettségi, a legjelentősebb országos középiskolai versenyek eredményei és az országos kompetenciamérések tükrében elemezzük. A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELEK ADATAI A felsőoktatási felvételek eredményei alapján a következő mutatókat képeztük: A) Létszámokkal összefüggő adatok (százalékban) 1. A felsőoktatásba felvettek számát (F) a 12. évfolyam tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F/L táblázat; 2. A felsőoktatásba felvettek számát (F) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F/J táblázat; 3. A felsőoktatásba jelentkezők számát (J) a 12. évfolyam tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban J/L táblázat; 4. A felsőoktatásba jelentkezettek nyelvvizsgáinak számát (NY) 4 a felsőoktatásba jelentkezettek létszámához (J) viszonyítva, továbbiakban NY/J táblázat; 5. A felsőoktatásba felvettek nyelvvizsgáinak számát (NY) a felsőoktatásba felvettek létszámához (F) viszonyítva, továbbiakban NY/F táblázat; 6. A felsőoktatásba jelentkezettek középfokú nyelvvizsgáinak számát (NYK) a felsőoktatásba jelentkezettek létszámához (J) viszonyítva, továbbiakban NYK/J táblázat; 7. A felsőoktatásba felvettek középfokú nyelvvizsgáinak számát (NYK) a felsőoktatásba felvettek létszámához (F) viszonyítva, továbbiakban NYK/F táblázat; 8. A felsőoktatásba jelentkezettek felsőfokú nyelvvizsgáinak számát (NYF) a felsőoktatásba jelentkezettek létszámához (J) viszonyítva, továbbiakban NYF/J táblázat; 9. A felsőoktatásba felvettek felsőfokú nyelvvizsgáinak számát (NYF) a felsőoktatásba felvettek létszámához (F) viszonyítva, továbbiakban NYF/F táblázat; 10. A tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a művészeti egyetemekre felvettek számát (F1) a 12. évfolyam tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F1/L táblázat; 11. A tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a művészeti egyetemekre felvettek számát (F1) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F1/J táblázat; 12. A műszaki és az agráregyetemekre felvettek számát (F2) a 12. évfolyam tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F2/L táblázat; 13. A műszaki és az agráregyetemekre felvettek számát (F2) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F2/J táblázat; 4 Azok a nyelvvizsgára vonatkozó adatok állnak rendelkezésünkre, amelyeket a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapok tartalmaznak.

2 2. fejezet.qxp :22 Page A középiskolai munka néhány mutatója A főiskolákra felvettek számát (F3) a 12. évfolyam tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F3/L táblázat; 15. A főiskolákra felvettek számát (F2) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F3/J táblázat. A fenti 15-féle táblázat elkészítéséhez az évekre vonatkozóan gyűltek össze az adatok. B) A felvételi írásbeli dolgozatok átlagpontjai Négy mutató készült az években megírt közös és egységes írásbeli vizsgák átlageredményeiből. Ezek: 16. Az érettségi évében felvételizők átlagai az összes felsőoktatási felvételi írásbeli vizsgán; 17. Az érettségi utáni évben felvételizők átlagai az összes felsőoktatási felvételi írásbeli vizsgán; 18. Az érettségi évében felvételizők átlagai 14 vizsgatárgy 6 esetében; 19. Az érettségi utáni évben felvételizők átlagai 14 vizsgatárgy esetében. Az egyes táblázatok eltérő módon alkalmasak az iskolák továbbtanulásra felkészítő munkájának az értékelésére. E tekintetben többféle megítélés lehetséges, a következő, kurzív betűkkel szedett mondatok a kutatást végző vitatható véleményét tükrözik. A felvételi létszámokra és az írásbeli dolgozatokra vonatkozó mutatók közül az utóbbiak jelzik megbízhatóbban a középiskolai tanítás eredményességét, mert ezek a megszerzett ismeretek, tudás szintjét mérik. A létszámokra vonatkozó 15 mutató közül az iskolák felsőoktatásra felkészítő munkájának eredményességét legjobban az F/L mutató (a száz 12. évfolyamos tanulóból felvettek száma) jellemzi. Ez tükrözi ugyanis, hogy az iskola a tanulók hány százalékát teszi fogékonnyá és alkalmassá a továbbtanulásra, illetve irányítja olyan felsőoktatási intézménybe, ahol felvételi esélyei a legjobbak. Ez a mutató nagymértékben függ attól, hogy a tanulók olyan felsőoktatási intézménybe jelentkeznek-e, amelybe a felvétel feltételei a legkedvezőbbek számukra. Ismeretes, hogy vannak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek csak minimális felvételi követelményeket támasztanak, sőt olyanok is, amelyek 2005 előtt felvételi vizsga nélkül szinte minden jelentkezőt felvettek. Ha a középiskola ilyen intézményekbe irányítja gyengébb tanulóit, javíthatja ezt a mutatóját. Sokan tartják fontosnak az F/J mutató (a száz jelentkezőből felvettek száma) jelzéseit. Ez kétségtelen előnyösebb olyan iskolatípusok esetében, amelyeknek nem elsődleges feladata a továbbtanulásra való felkészítés (szakközépiskola, vegyes iskola). Azonban az ilyen alapon készült iskolasorrendeknek súlyos hibája, hogy jobb helyezési számot adnak azoknak az iskoláknak, amelyeknek csak egy-két tanulója jelentkezett a felsőoktatásba, ha azokat felvették (korábban akár felvételi vizsga nélkül, csak a középiskolai osztályzatok alapján is), mint azoknak, amelyeknek valamennyi tanulója jelentkezett (akár a legnagyobb presztízsű felsőoktatási intézményekbe), de közülük egyet nem vettek fel. Célszerű az F/L és az F/J mutatók esetében a gimnáziumi és a szakközépiskolai osztályokban végző tanulókat külön vizsgálni. Ezeket a mutatókat ugyanis úgy képezzük, hogy az érettségi évében felvételre jelentkezőket, illetve felvetteket vesszük figyelembe, a szakközépiskolások nagy része viszont az érettségi után a technikusi fokozat megszerzéséért elvégzi a középiskolák 13. évfolyamát is, s csak azt követően jelentkezik a felsőoktatásba. Ezért is készülnek külön iskolasorrendek a gimnáziumokra és a szakközépiskolákra. A vegyes (gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokat is tartalmazó) középiskolák sorrendjeinek értékelésénél ajánlatos figyelembe venni a gimnáziumi és szakközépiskolai osztályok arányát. A nyelvvizsgákra vonatkozó táblázatok adatai (NY/J, NY/F, NYK/J, NYK/F, NYF/J, NYF/F) a tanulók idegen nyelvi felkészültségét jelzik. Ez a felsőoktatásba való bejutást illetően igen fontos tényező, hiszen valamennyi felsőoktatási intézmény többletpontokkal jutalmazza az államilag elismert nyelvvizsgákat. A jelentkezők közötti 5 A felvételi írásbeli vizsgákat 2004-ben tartották meg utoljára, ezek helyett 2005-től a kétszintű érettségi vizsgák alapján veszik fel a tanulókat a felsőoktatásba. Ezek mutatóival a továbbiakban egy önálló alfejezet foglalkozik. 6 A vizsgatárgyak a következők: angol, biológia, fizika, földrajz, francia, kémia, közgazdaságtan, magyar nyelv és irodalom, matematika, német, olasz, orosz, spanyol, történelem.

3 2. fejezet.qxp :22 Page A vizsgált mutatók (indikátorok) 15 nyelvvizsgával rendelkezők aránya jobban jelzi a középiskolák nyelvi felkészítő munkáját, mint a felvettek közötti arány, mert utóbbiakban az is tükröződik, hogy a tanulók az egyéb tárgyak vizsgáin milyen eredménnyel szerepeltek. Ezek a mutatók azonban nemcsak az iskola felkészítő munkájára utalnak, hanem erősen függenek a családi körülményektől is. A nyelvvizsgaadatok kialakulásában ugyanis az iskola felkészítő munkája mellett jelentős a szerepe annak is, hogy a tanulók családi körülményei lehetővé teszik-e a magánúton (különórákon) való nyelvtanulást és az időszakonkénti hosszabb külföldi tartózkodást. Az elmúlt években az idegennyelv-tudás elismerése többször is változott a felvételi eljárásban, ezért ez a mutató nem nagyon alkalmas a nyelvismeret fejlődésének időbeli vizsgálatára, hiszen a felvételre pályázók az aktuális szabályoknak megfelelően jelezik felvételi lapjukon, hogy hány nyelvből rendelkeznek államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Több középiskola bírálta a múltban az F/L táblázat jelzésértékét amiatt, hogy összemossa azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyekbe nehéz feltételekkel, szigorú vizsgák árán lehetett bekerülni azokkal, amelyek 2005 előtt vizsgák nélkül vették fel a pályázókat. Ezért készültek el a tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a művészeti egyetemekre (nehezebb felvételi feltételek, magasabb jelentkezési arányok) vonatkozó F1/L, F1/J mutatók, illetve a műszaki és az agráregyetemekre (alacsonyabb jelentkezési arányok, alacsonyabb felvételi pontszámok) vonatkozó F2/L, F2/J mutatók. Hasonló módon összeállítottuk a főiskolákra vonatkozó F3/L, F3/J mutatókat is. Ezek az indikátorok valóban jobban differenciáltak, mint azok, amelyek együtt kezelik az összes felsőoktatási intézményt. Hiányosságuk volt viszont minthogy egy-egy középiskolában részben véletlenszerű, részben a felvételi keretszámok, a divat stb. által befolyásolt azoknak a tanulóknak a száma, akik egy adott iskolatípusba jelentkeznek, hogy ezek a mutatók nem mindig tekinthetők jellemzőnek ig az írásbeli dolgozatok átlagait feltüntető táblázatok csökkentették azt a zavaró tényezőt, amely a továbbtanulási célként választott intézmények különböző felvételi követelményszintje miatt bizonytalanná tetette az iskolák összehasonlítását. A közös és egységes írásbeli dolgozatokat ugyanis tárgyanként egy időpontban, azonos tételekből írták a felvételizők, és azokat egységes javítási útmutató alapján értékelték. Ezért a dolgozatírás egy nagy versenynek voltak tekinthetők, amelyben évenként az iskolák tanulóinak legjobbjai (válogatott csapata) vett részt. Ezek a mutatók együtt vizsgálva az OKTV és az egyéb versenyek tantárgyi táblázataival jelzik, hogy az elit- és a tömegképzés az egyes iskolákban az adott tantárgyban milyen eredmények produkálására képes. Figyelembe kell azonban vennünk azt is, hogy a felvételizők egy jelentős része nem írt felvételi dolgozatot, hiszen ez több intézménycsoportban nem volt kötelező, illetve a legjobbak felmentést kaptak a felvételi vizsga alól ben a felvételi írásbeli dolgozatok helyett a kétszintű érettségi százalékos eredményei alapján döntöttek a felvételekről. Ezek már minden felvételizőre kiterjednek, de az írásbeli érettségi dolgozatok tartalmának eltérő jellege miatt csak fenntartások mellett vethetők össze a korábbi írásbeli dolgozatok eredményivel. Néhány évnek el kell telnie, hogy ez a felvételi mérce kialakuljon, és az eredményekből levont tanulságok megbízhatóságával elégedettek lehessünk. A felvételi mutatók értékelésénél arra is gondolnunk kell, hogy a vizsgált másfél évtizedben a felvételi eljárás jelentősen megváltozott. A nagyszámú felvételi mentesség bevezetése, a felvételi arányok nagymértékű változása, a pontozási módszerek divergálása, majd az utóbbi években az eltérések csökkenése indokolttá teszi, hogy az idősorokat több mutató esetében fenntartásokkal kezeljük. A középiskolai képzés eredményessége többek között a felsőoktatási felvételek mutatóival mérhető, hisz a felvételi vizsgáknak (érettséginek) az ös évekre vonatkozó nyolcszázezernél több adata sokféle szempontból teszi lehetővé az iskolák csoportosítását. Az évenkénti közel ezer középiskolára vonatkozó, hatvanezer adat jellemző a középiskolások teljesítményére, ezért alkalmas általános tanulságok levonására. A felsőoktatási intézményekbe való bejutásra minden középiskolából a legjobban felkészült tanulók pályáznak, ezek számából, arányából és teljesítményéből nagy biztonsággal lehet következtetni az egyes középiskolákban és azok csoportjaiban folyó munka minőségére. A következő fejezetekben a számos felvételi mutatóból négy csoportot veszünk figyelembe. Ezek: a felvételi vizsgákon megírt közös és egységes írásbeli dolgozatok átlageredményei és a felvételizők 2005 évi kétszintű érettségi vizsgái eredményei,

4 2. fejezet.qxp :22 Page A középiskolai munka néhány mutatója 2005 a felsőoktatásba felvettek aránya a végző középiskolai osztályok létszámához viszonyítva (F/L mutató) az összes felsőoktatási intézmény vonatkozásában, az F/L mutató három felsőoktatási intézménycsoportot tekintve és a felsőoktatási felvételekre jelentkező középiskolások nyelvvizsgáinak aránya. Az ismertetett mutatók alakulását a továbbiakban országos és területi szinten: a településtípusokra, a megyékre, a nagyvárosokra, valamint a fővárosi kerületekre vonatkozóan, illetve az iskolák fenntartók és képzési típusok szerint kialakított csoportjaiban vizsgáljuk. A FELSŐOKTATÁSBA FELVETTEK ARÁNYA A 12. ÉVFOLYAMOK LÉTSZÁMÁHOZ VISZONYÍTVA E mutató (F/L) szerinti sorrendek felállításakor a középiskolákat három kategóriába soroltuk: gimnáziumok, szakközépiskolák, vegyes (gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokat oktató) középiskolák. Ezt a csoportosítást az indokolja, hogy ezeknek az iskolatípusoknak eltérő az elsődleges képzési célja: magasabb szintű tanulmányokra vagy szakmára történő felkészítés, illetve a más felvételi feltételeket támasztó művészeti felsőoktatásba való bejutás elősegítése. Ezért nem lenne méltányos e három típusba tartozó iskolákat a felsőoktatási felvétel szempontjából összehasonlítani egymással. Ugyanakkor az egyes kategóriákba való besorolás sem könnyű feladat (és ennek megfelelően fenntartással kezelendő), hiszen ma már egyre gyakoribb, hogy egy intézményben többféle képzés is előfordul, sőt az egyes iskolákban oktatott programok kombinációi is rendkívül sokfélék. 7 Az iskolák tipizálásánál az volt a szempont, hogy egy adott intézményben a 12. évfolyamokon 2005-ben milyen képzési programok működtek. 2. táblázat A középiskolák száma intézménytípusonként*, Iskolatípusok Gimnáziumok Vegyes középiskolák Szakközépiskolák Művészeti középiskolák Összesen *Azok az iskolák, amelyeken nappali tagozaton folyik 12. évfolyamon képzés. A középiskola-típusok összehasonlításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy míg a vizsgált időszakban az iskolák száma 54,3%-kal emelkedett, addig a gimnáziumoké 91,1%-kal, a szakközépiskoláé 47,3%-kal, a vegyes iskoláké 16,7%-kal, a művészeti középiskoláké pedig 100%-kal. Az összefoglaló táblázatokban az iskolák eredményeit a mutatók ötévi átlagával jellemeztük. Azok az iskolák, amelyeknek az öt évben legalább négyszer nincs mutatója (nincs felvételiző diákja), nem szerepelnek. Így biztosítható, hogy az indikátorokat néhány év véletlenszerű adatai ne torzítsák (lásd 1. és 2. melléklet) 8. E korlátozó feltételek miatt a felvételi arányokat feltüntető táblázatok 920 középiskolát tartalmaznak. Miután a táblázatokban az ös és a ös 9 évek helyezési számai és mutatói láthatók, véleményt alkothatunk az iskolák fejlődéséről is. 7 Erről bővebben lásd: Halász Gábor Lannert Judit (Szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról Országos Közoktatási Intézet. Budapest, E könyv korábbi köteteinek mellékleteiben az indikátorok alapján készített iskolasorrendeket közöltük. Ez sok félreértésre adott lehetőséget, nem tudtuk megértetni, hogy 5-10 hely különbség az iskolasorrendeknél alig bír valamilyen jelentőséggel az iskolák megítélésénél. Ezentúl csak az indikátorokat közöljük, megjegyezve, hogy mi számít kiváló, jó vagy kevésbé jó eredménynek. Így a mellékletekben közölhető indikátorok száma lényegesen nagyobb lehet a korábbiaknál. 9 A 12. évfolyamok évi adatai nem állnak rendelkezésre, ezért az ezzel kapcsolatos mutatókat a 2000., 2002., 2003., és évek átlagaiból képeztük.

5 2. fejezet.qxp :22 Page A vizsgált mutatók (indikátorok) 17 Országos szintű adatok Ma már közismert tény, hogy az elmúlt másfél évtizedben jelentős expanzió zajlott le a felsőoktatásban is. 1. ábra A 12. évfolyamos tanulók, a felvételre jelentkezők és a felvettek száma, osztályosok száma Jelentkezôk száma Felvettek száma 3. táblázat A felsőoktatásba jelentkezők és felvettek aránya, Jelentkezési arány (J/L)* 41,4 47,5 50,5 51,3 51,3 52,6 52,4 52,7 54,7 50,9 49,9 61,6 62,2 67,6 65,1 Felvételi aránya (F/L) * 22,8 24,3 25,8 25,4 27,3 29,8 31,8 33,0 35,3 33,9 34,0 42,3 43,8 45,8 41,7 Felvett/jelentkező (F/J)* 55,1 51,2 51,2 49,6 53,2 56,7 60,7 62,5 64,5 66,6 68,1 68,6 70,4 67,7 64,1 * Az adott évben 12. évfolyamos tanulókra vonatkozóan. 1. megállapítás A vizsgált időszakban mind az érettségiző osztályok tanulóinak száma, mind a felvételre jelentkezők száma emelkedett. A jelentkezési arány (J/L) a évi időleges visszaeséstől eltekintve 2004-ig folyamatosan növekedett, 2005-ben kis visszaesés volt tapasztalható. Jelenleg a 12. évfolyamos tanulók 65%-a kíván felsőfokon továbbtanulni. Mivel azonban a felvettek száma lényegesen nagyobb mértékben növekedett, mint a 12. évfolyamon tanulóké, a felvételi arány (F/L) jelentős növekedése tapasztalható: az emelkedés 2000 és 2001 kivételével 2004-ig folyamatos volt, 2005-ben jelentős visszaesés következett be. 10 A felvett/jelentkező arány (F/J) növekedése ami összefüggésben van a jelentkezési arány változásával 1994 és 2003 között emelkedett, de 2004 óta csökkenés tapasztalható. A mutatók változása 1991-hez viszonyítva a 4. táblázatban látható. 10 Jelen kutatásban nem térünk ki részletesen a középiskolás korosztály létszámának csökkenésére, illetve a felvételi keretszámok évenkénti változásának (összesítve emelkedésének) mértékére sem.

6 2. fejezet.qxp :23 Page A középiskolai munka néhány mutatója táblázat Az iskolák, a tanulók és a felvettek számának növekedése, 1991-hez viszonyítva Év Iskolák száma 1,00 1,05 1,10 1,18 1,28 1,28 1,35 1,43 1,44 1,47 1,48 1,52 1,54 1,52 1, évfolyamos tanuló 1,00 1,11 1,27 1,27 1,31 1,36 1,39 1,45 1,38 1,48 1,56 1,33 1,33 1,39 1,39 Felvettek 1,00 1,18 1,44 1,42 1,57 1,78 1,94 2,10 2,14 2,21 2,33 2,47 2,56 2,80 2,54 F/L arány 1,00 1,07 1,14 1,12 1,20 1,31 1,40 1,45 1,55 1,49 1,49 1,86 1,92 2,01 1,83 2. megállapítás A vizsgált tizenöt évben az iskolák száma 54%-kal, a 12. évfolyamos tanulók száma 39%-kal növekedett, az ezekből az osztályokból a felsőoktatásba jelentkezők száma 132%-kal, a felvettek száma pedig 184%-kal emelkedett. Ez a felvételi arány 83%-os növekedését idézte elő, ami ennek az időszaknak kétségtelenül a legjelentősebb eredménye és 2004 között a felvett tanulók száma jelentősen nagyobb mértékben növekedett, mint az érettségizőké, ez a felvételi arány radikális emelkedését idézte elő, ez azonban 2005-ben csökkenésbe ment át. 5. táblázat Változások a különböző felvételi arányokat (F/L) produkáló középiskolák számában, Felvételi arány A felvételi arányt produkáló iskolák száma (F/L %) felett , , , , , , , , ,01 9, Összesen ábra A magas és az alacsony felvételi arányú iskolák,

7 2. fejezet.qxp :23 Page A vizsgált mutatók (indikátorok) megállapítás Az 5. táblázatból látható, hogy azoknak az iskoláknak az aránya, ahol a tanulók több mint 70%-át felveszik a felsőoktatásba, az közötti időszakban 1%-ról 19%-ra növekedett, majd 2005-ben 15,4%-ra csökkent. Ugyanakkor azoknak az iskoláknak a száma, ahol kevesebb, mint a tanulók tized része tanulhat tovább felsőfokon, az közötti 32%-ról 12%-ra csökkent, ám 2005-ben 17,2%-ra emelkedett. Még mindig több mint százhatvan azoknak a középiskoláknak a száma, amelyekből kevesebb, mint minden tizedik tanuló kerül felsőoktatási intézménybe. A 6. táblázat azt mutatja, hogy a hazai középiskolák mekkora hányadából kerülnek ki a felsőoktatási intézmények hallgatói. Ebből is kitűnik, hogy a középiskolák egyes csoportjaiban tanulóknak különböző a továbbjutási esélye az egyetemekre, főiskolákra. 6. táblázat A felsőoktatásba felvettek aránya a küldő iskolák aránya szerint, A felsőoktatásba felvett hallgatók százaléka Az iskolák százaléka, amelyből a tanulók a felsőoktatásba kerülnek %-ig 1,8 1,9 2,1 2,0 1,9 2,1 2,1 2,2 2,4 2,1 2,1 2,1 2,2 2,3 2,1 20%-ig 4,2 4,5 4,6 4,6 4,7 4,9 5,0 5,0 5,2 4,7 4,8 4,9 5,0 5,4 4,9 30%-ig 7,5 7,8 7,9 8,0 7,9 8,2 8,3 8,3 8,6 7,8 8,0 8,3 8,4 8,8 8,2 40%-ig 11,4 11,6 11,9 12,2 11,8 12,5 12,3 12,5 12,7 11,6 12,2 12,1 12,3 13,0 12,1 50%-ig 16,1 16,4 16,8 16,9 16,6 17,5 17,2 17,5 17,9 16,2 16,7 16,9 17,1 17,8 16,8 60%-ig 22,1 22,6 23,0 22,9 22,3 23,6 23,3 23,6 24,1 22,2 22,5 22,9 23,0 23,7 22,6 70%-ig 29,7 30,7 30,9 30,7 29,9 31,6 31,4 31,3 32,0 29,4 29,9 30,1 30,3 31,1 29,6 80%-ig 40,3 41,1 41,7 41,5 40,2 41,9 41,8 41,5 42,2 39,4 39,5 40,3 39,8 41,1 38,9 90%-ig 56,3 56,4 57,5 56,8 56,1 56,6 57,0 56,8 57,6 54,8 54,6 55,3 55,4 56,4 53,9 4. megállapítás Az egyetemi, főiskolai hallgatók fele a középiskolák százalékából, kilencven százaléka pedig 54-57%-ából került a felsőoktatásba. A 2005-ben érettségizett tanulók közül 328 iskolából (az iskolák 34%-ából) tíznél kevesebb hallgatót vettek fel a felsőoktatási intézményekbe, ezekben tanult a 12. évfolyamosok 17%-a. Ezekből az iskolákból csak minden tizenegyedik tanuló került a felsőoktatásba, de ezek közül az iskolák közül 35-ből három, 36-ból két, 30-ból egy tanult tovább és 31-ből egy sem Megjegyezzük, hogy a 2004-ben érettségizett tanulók közül 242 iskolából, az iskolák egynegyed részéből tíznél kevesebb hallgatót vettek fel a felsőoktatási intézményekbe, ezekben tanult a 12. osztályosok 13,1%-a. Ezekből az iskolákból csak minden tizenegyedik tanuló került a felsőoktatásba, de ezek közül az iskolák közül 19-ből három, 21-ből két, 24-ből egy tanult tovább és 12-ből egy sem. Azaz egy év alatt a négynél kevesebb továbbtanulót adó középiskolák száma 76-ról 141-re nőtt! Feltehetően az adatok alakulását a kétszintű érettségi és az új felvételi rend bevezetése is befolyásolta.

8 2. fejezet.qxp :23 Page A középiskolai munka néhány mutatója táblázat A középiskolai tanulók továbbtanulási esélye a és években Iskolák száma Iskolák %-a 12. osztályos tanuló Felvettek száma Felvételi arány (%) ,7 2, ,9 83, ,4 2, ,7 73, ,0 3, ,9 73, ,5 4, ,6 67, ,2 5, ,9 55, ,6 6, ,7 53, ,3 7, ,1 47, ,6 10, ,5 38, ,4 15, ,9 28, ,3 42, ,8 15, ,8 41,7 5. megállapítás A fenti adatokból kiszámítható, hogy az elmúlt öt évben a középiskolák 5,2%-ából került be a felsőoktatásba a felvettek egyötöde, ezekben az érettségiző osztályok tanulóinak 10,7%-a tanult, az ő átlagos továbbtanulási esélyük 78,2% volt. Az iskolák további 12,5%-ából került be a felsőoktatásba a felvettek újabb 30%-a, ezekben a 12. évfolyamosok 19,2%-a tanult, e fiatalok átlagos továbbtanulási esélye 65%. A középiskolák további 39,7%-ából került be a felvettek 40%-a, akiknek az átlagos továbbtanulási esélye 39,4% volt. Ugyanakkor a magyar középiskolák 42,6%-ából, amelyben a tanulók 27,8%-a tanult, csak a tanulók 10%-a kerülhetett a felsőoktatásba. A táblázat lehetőséget ad arra is, hogy ezeket az adatokat összehasonlítsuk egy tíz évvel korábbi helyzettel, amikor a felvettek egyötöde az iskolák kisebb hányadából (4,1%) és csak az érettségizők 9%- ából került a felsőoktatásba. Ebben a korábbi ötéves periódusban az iskolák egy nagyobb hányadából (47,3%), amelyben a tanulók 27%-a tanult, kerülhetett egyetemekre, főiskolákba a tanulók 10%-a. Természetesen az egyes iskolák megítélésénél figyelembe kell venni mindazokat a tényezőket, melyeket az előző fejezetben részletesen kifejtettünk (a tanulók kiválasztásának eltérő lehetőségei, a diákok szociális, kulturális és gazdasági körülményei, az iskolák különböző képzési szerkezete, feladata stb.). A településtípusok szerinti adatok A középiskolák településtípusonkénti megoszlása a következőképpen változott. 8. táblázat A középiskolák száma településtípusonként, Településtípus Budapest felett alatt Összesen

9 2. fejezet.qxp :23 Page A vizsgált mutatók (indikátorok) 21 Az elmúlt 14 évben a legkisebb településeken 153%-kal, a fővárosban 84%-kal növekedett az iskolák száma, a többi településtípus esetében közel azonos mértékű, 25-46%-os a növekedési arány. 9. táblázat A felvételi arányok (F/L) településnagyság szerint, (%) Településtípus Budapest 19,1 20,8 21,3 20,0 21,4 24,6 26,8 28,2 32,0 31,3 30,3 34,2 35,5 39,7 37,4 20,6 35, felett 27,7 28,6 30,1 30,6 33,2 35,9 39,1 40,0 40,8 41,3 40,3 50,2 52,4 54,6 49,1 30,2 49, ,8 26,8 27,9 28,5 30,6 33,2 34,4 35,7 36,9 33,7 36,6 47,0 47,5 47,8 44,1 27,9 44, ,6 23,2 26,5 25,6 26,4 27,3 30,1 30,8 34,4 31,3 32,8 41,4 44,5 44,9 41,5 24,9 40, ,6 23,9 26,0 25,8 27,9 31,0 31,5 32,5 33,8 31,9 33,0 40,6 41,6 44,3 38,9 25,4 39, ,6 20,7 22,3 21,6 22,3 24,6 25,1 27,0 30,7 29,9 25,8 26,2 38,4 39,8 35,8 20,9 35, alatt 18,4 20,9 22,2 19,5 20,7 22,0 21,9 25,3 27,3 22,8 19,4 25,3 29,4 35,5 30,1 20,4 28,4 Összesen 22,8 24,3 25,8 25,4 27,3 29,8 31,8 33,0 35,1 33,8 33,9 40,8 43,5 45,8 41,7 25,3 41,3 6. megállapítás A felsőoktatási felvételben átlagosan a legeredményesebbek a százezer lakos feletti nyolc nagyváros (Debrecen, Pécs, Miskolc, Szeged, Győr, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kecskemét) iskoláinak a tanulói. Ezt követi a tizenegy ezer lakosú város (Szombathely, Szolnok, Tatabánya, Kaposvár, Békéscsaba, Veszprém, Zalaegerszeg, Eger, Dunaújváros, Sopron, Nagykanizsa). Harmadik helyen 1999-ig a ezer lakosú, negyediken a ezer lakosúak városok voltak, de 2000-től helyet cseréltek. A főváros iskolái eddig nyolcszor a 6., hatszor az ötödik helyen voltak, cserélgetve ezt a két helyet az 5 10 ezer lakosú városokkal. A hetedik helyen 1994 óta az ötezer lélekszám alatti települések találhatók. 3. ábra A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi arányú településtípus közötti különbség, megállapítás A felvételi arányt tekintve a településtípusok közötti különbség 1992-ben csökkent, majd 1993-tól 1997-ig folyamatosan növekedett; az 1998-as és 1999-es visszaesés után 2002-ig tovább növekedett, majd két évben ismét csökkent, de 2005-ben újra emelkedett. Aggasztó az a jelenség, hogy 2005-ben a legalacsonyabb és a legmagasabb felvételi arányú településtípus közötti különbség csaknem 2,35-szorosa az évinek.

10 2. fejezet.qxp :23 Page A középiskolai munka néhány mutatója 2005 A megyei szintű adatok A felvételi arányok (a felsőoktatásba felvettek száma a 12. évfolyamosok létszámához viszonyítva) megyék szerint a következőképpen alakulnak. 10. táblázat A megyék sorrendje a felvételi arányok szerint, (%) Megye Baranya 8. 28, ,3 Bács-Kiskun 1. 30, ,9 Békés , ,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 6. 28, ,4 Csongrád 7. 28, ,6 Fejér , ,0 Győr-Moson-Sopron 2. 29, ,8 Hajdú-Bihar 9. 27, ,3 Heves 5. 28, ,7 Jász-Nagykun-Szolnok , ,3 Komárom-Esztergom , ,7 Nógrád , ,7 Pest , ,1 Somogy , ,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 3. 28, ,5 Tolna , ,0 Vas , ,6 Veszprém , ,2 Zala 4. 28, ,5 Budapest , ,7 Különbség* 10,3 14,1 *Az első és az utolsó helyen álló megye felvételi aránya között. 8. megállapítás A három első helyen olyan gazdasági helyzetét tekintve eltérő megye iskolái foglalnak helyet, mint Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun. A évi és az évi felvételi arányok szerinti sorrendben elfoglalt helyek különbségével is mérhető a megyék fejlődése. Az utolsó öt évben Tolna megye iskolái hét, Hajdú-Bihar megyéé öt, Pest megyéé négy hellyel léptek előre, viszont Békés megye iskolái öt, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala megyéké négy hellyel léptek hátra az közötti időszakra vonatkoztatott helyezéshez képest. Sajnálatos, hogy a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú megyék közötti különbség növekedése tapasztalható: 1996-ig folyamatos volt a növekedés, amely 1998-ban és 1999-ben időlegesen csökkent, de 1999-ben, 2000-ben és 2002-ben ismét folytatódott, az elmúlt két évben újra csökkent. A évi különbség 46%-kal magasabb az évinél.

11 2. fejezet.qxp :23 Page A vizsgált mutatók (indikátorok) ábra Felvételi arányok (F/L) megyénként, (%) A nagyvárosok szerinti adatok A nagyvárosok esetében nyolc százezer lakos feletti város, tizenkét ezer lakosú város és három kisebb lélekszámú megyeközpont adatait vettük figyelembe. E nagyvárosok elemzésekor nem szabad elfelejtenünk, hogy a megállapítások nem kizárólag az adott településen lakó tanulók eredményeit tükrözik, mert a figyelembe vett intézmények diákjainak 40-60%-a más településekről jár be az iskolákba. Az érdeklődő olvasó találhat összefüggéseket egy adott megye és a hozzá tartozó nagyvárosok mutatói között. 11. táblázat A felsőoktatási felvételek átlagos arányai (F/L) a nagyvárosokban, Város Város sorrend F/L sorrend F/L sorrend F/L sorrend F/L Békéscsaba , ,2 Pécs , ,4 Debrecen , ,3 Salgótarján , ,7 Dunaújváros , ,3 Sopron , ,5 Eger 4. 31, ,8 Szeged 6. 31, ,8 Esztergom , ,0 Székesfehérvár , ,1 Győr 7. 30, ,3 Szekszárd , ,6 Kaposvár , ,4 Szolnok 9. 28, ,4 Kecskemét 1. 34, ,6 Szombathely , ,0 Miskolc 5. 31, ,2 Tatabánya , ,1 Nagykanizsa , ,1 Veszprém 8. 29, ,6 Nyíregyháza 2. 34, ,1 Zalaegerszeg 3. 32, ,4 Különbség* 38,28 25,80 * A legmagasabb és legalacsonyabb F/L arány között.

12 2. fejezet.qxp :23 Page A középiskolai munka néhány mutatója megállapítás Az első helyeken Nyíregyháza, Győr, Szolnok, az utolsókon Dunaújváros, Tatabánya, Szekszárd és Kaposvár középiskoláinak a tanulói állnak. Az és a évi felvételi arányok szerinti sorrendben elfoglalt helyek különbségével is mérhető a nagyvárosok iskolái felvételi mutatóinak alakulása. Az utolsó öt évben Esztergom és Szolnok hat, Győr öt, Debrecen és Székesfehérvár négy hellyel lépett előre, ugyanakkor Miskolc tíz, Dunaújváros kilenc, Zalaegerszeg és Kecskemét hét, Kaposvár pedig négy hellyel esett vissza. Az iskolafenntartók szerinti adatok Az elmúlt tizennégy évben a magyar középiskolák összetétele jelentős mértékben megváltozott mind az őket fenntartó szervezetek, mind képzési programjaik szerint. Ezt a tényt az egyes sorrendek megítélésekor feltétlenül figyelembe kell venni. Az adatbázisban nyilvántartott iskolák száma különböző okokból nincs vagy kevés információnk van róluk eltérhet a más statisztikákban (Oktatási Minisztérium, KSH stb.) közölt adatoktól. Látható, hogy míg az önkormányzati és az állami iskolák száma egyharmadával növekedett 1991 és 2005 között, az egyházi iskoláké megháromszorozódott, az alapítványi és egyéb iskolák együttes száma pedig tizenkétszeresére növekedett. 12. táblázat A középiskolák száma iskolafenntartók szerint, Iskolafenntartó Megyei önkormányzat Települési önkormányzat Költségvetési szerv* Egyház, felekezet Alapítvány Egyéb Összesen *Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei. 13. táblázat A középiskolások felvételi arányai az iskolafenntartók szerint, Iskolafenntartó szervezet Megyei önkormányzat 14,3 15,8 16,3 16,0 16,7 19,0 19,9 20,5 22,9 20,5 20,0 27,1 27,7 30,0 27,5 15,9 26,2 Települési önkormányzat 24,9 26,5 28,1 28,0 30,1 32,5 35,4 36,5 39,0 37,1 37,4 46,0 48,0 49,9 44,8 27,7 45,0 Központi költségvetési 34,9 38,0 41,5 36,0 40,2 39,7 35,7 38,5 36,5 41,8 49,0 50,9 52,2 53,7 50,2 38,3 51,2 szerv* Egyház, felekezet 32,0 34,0 39,4 37,2 39,3 47,9 49,6 53,6 53,4 62,2 59,6 64,8 65,7 65,9 62,2 36,7 63,6 Alapítvány 19,8 27,4 29,1 30,0 27,7 31,2 30,8 32,2 39,8 30,8 25,6 34,5 34,5 36,7 33,6 27,1 33,0 Egyéb 21,3 19,7 12,0 7,9 20,4 18,5 20,7 24,4 27,7 23,1 22,9 28,8 28,6 33,2 23,4 16,9 27,2 Országos átlag 14,3 15,8 16,3 16,0 16,7 19,0 19,9 20,5 22,9 20,5 20,0 27,1 27,7 30,0 27,5 25,3 41,3 *Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei.

13 2. fejezet.qxp :23 Page A vizsgált mutatók (indikátorok) megállapítás A felvételi arány 1991 és 1995 között legmagasabb a központi költségvetési szervek (egyetemek, főiskolák, HM stb.) iskoláiban volt, majd 1996 óta az egyházak, felekezetek iskolái kerültek az élre. Harmadik helyen általában a települési önkormányzatok iskolái, negyediken az alapítványok iskolái voltak. Az ötödik és a hatodik helyen felváltva a megyei önkormányzatok és az egyéb fenntartók iskolái álltak. A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkező iskolacsoportok közötti különbség 1993-ig emelkedett, 1995-ben 5%-os csökkenés következett be, ezt követően az eltérés mértéke 2000-ig emelkedett, között újra csökkent, 2005-ben ismét nőtt ben a különbség az évi 1,9- szerese. A középiskola-típusok szerinti adatok 14. táblázat A középiskolák felvételi arányai iskolatípusonként, A magyar közoktatási rendszerben a kilencvenes évtizedben lezajló változások alapvetően érintették az egyes oktatási intézmények képzési profilját. A vegyes iskolák száma, ahol többféle oktatási program folyik párhuzamosan, olyan nagy mértékben növekedett, hogy az iskolatípus fogalmával ma már nem írható le pontosan a hazai középfokú oktatás. A középiskola-típusok számának alakulása az elmúlt tizennégy évben könyvünk 2. táblázatában látható. A 12. évfolyamos tanulók közül a felsőoktatásba bekerülők aránya az ös és a ös időszakot összehasonlítva a művészeti középiskolák kivételével minden iskolatípusban növekedett. Iskolatípus Gimnázium 35,5 38,3 39,7 39,4 43,1 48,7 53,1 56,7 59,3 63,8 59,5 66,3 66,3 69,3 64,9 39,4 65,2 Szakközépiskola 13,5 14,5 15,9 16,0 16,7 17,3 18,2 18,4 19,9 16,3 17,9 23,9 25,5 27,0 23,2 15,5 23,2 Vegyes középiskola 18,6 19,9 21,3 20,9 23,5 26,5 28,4 29,7 33,2 32,3 30,7 40,6 41,8 42,8 38,1 21,0 38,6 Összes középiskola 22,8 24,3 25,8 25,4 27,3 29,8 31,8 33,0 35,3 33,9 34,0 42,3 43,8 45,8 41,7 25,3 41,3 11. megállapítás Mint látható, 2005-re 1991-hez képest a gimnáziumok felvételi aránya 95%-kal, a vegyes középiskoláké 130%-kal, a szakközépiskoláké 99%-kal növekedett. A növekedési ütem ilyen jelentős mértékű eltérése mögött az egyes iskolatípusok átlagai közötti különbségek évenként kimutatható nagymértékű növekedése áll. A 15. táblázatból az is látható, hogy az iskolatípusonkénti felvételi arányok közötti különbség nagymértékben és folyamatosan növekszik. Míg 15 éve csak 22%-kal nagyobb arányban vették fel az érettségizőket a felsőoktatásba, addig tavaly 41,7%-kal nagyobb arányban. Mint már az előzőekben jeleztük, az iskolatípusok közti felvételi arányok összehasonlításakor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek az érettségi évében való továbbtanulás mértékét jelzik, és a szakközépiskolai osztályokban tanulók jelentős hányada csak a 13. évfolyam elvégzése után kíván továbbtanulni a felsőoktatásban.

14 2. fejezet.qxp :23 Page A középiskolai munka néhány mutatója táblázat A különböző iskolatípusok felvételi arányai közötti különbség, Iskolatípusok Gimnázium szakközép- 22,0 23,9 23,8 23,4 26,5 31,4 34,9 38,3 39,4 47,4 41,6 42,3 40,8 42,3 41,7 iskola Gimnázium vegyes 16,9 18,5 18,5 18,5 19,7 22,2 24,7 27,0 26,1 31,5 28,8 25,6 24,5 26,5 26,8 középiskola Vegyes középiskola 5,1 5,4 5,3 4,9 6,8 9,2 10,2 11,3 13,3 15,9 12,8 16,7 16,3 15,8 14,9 szakközépiskola Miután mind a gimnáziumokban, mind a vegyes középiskolákban különböző programok szerint folyik az oktatás, a felsőoktatási felvételi arányokat e dimenzió mentén is megvizsgáltuk (bár a részletes adatokat táblázat formájában nem közöljük). Az közötti időszakban 1060 középiskoláról vannak adataink, ezek egy része ebben a másfél évtizedben jött létre, illetve szűnt meg. 16. táblázat Az iskolák megoszlása képzési kínálatuk szerint, Iskolatípus Gimnáziumok Szk.* Vegyes középiskolák Képzési program (évfolyamos) 4 4, 6 4, 6, 8 4, 8 6 6, , 6 4, 8 6 6, 8 Iskolák száma ** 76 2** 1** 1** ** 2** 1060 Iskolák száma ** 76 2** 1** ** 2** 969 Felvételi arány (F/L) ,2 70,0 60,8** 72,5 91,6** 25,0** 23,2 33,3 46,2 52,9 65,2** 38,6** 41,3 *Szk. = Szakközépiskolák **Az iskolák kis száma miatt nem bizonyítottan helyes adatok. Öszszes 12. megállapítás Ötnél kevesebb iskola esetén a felvételi arányok nem tekinthetők bizonyítottan helyesnek, ezért a gimnáziumi és a vegyes középiskolai csoportban is a 4, a 4, 6 és a 4, 8 évfolyamos tantervű iskolák hasonlíthatók össze. Mindkét iskolacsoportban a négy és nyolc évfolyamos iskolákban legmagasabb a felvételi arány. Ezt a csoportot a négy és hat évfolyamos tantervű iskolák követik, és a 4 évfolyamos középiskolákban a legalacsonyabb a felvételi arány. FELVÉTELI ARÁNYOK FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYCSOPORTONKÉNT Mint már említettük, ha az összes felsőoktatásba felvett diák számát viszonyítjuk a középiskola 12. évfolyamának létszámához, és e mutató szerint ítéljük meg a középiskolák sorrendjét, elhanyagoljuk azt az igen fontos tényezőt, hogy a különböző felsőoktatási intézményekbe való felvétel körülményei, nehézségei jelentősen eltérnek. Ha egy iskola tanulói olyan főiskolára jelentkeznek, ahol bárkit felvesznek felvételi vizsga nélkül (vannak ilyen főiskolák!), 100%-os felvételi mutatót érhet el. Ennek árnyalá-

15 2. fejezet.qxp :23 Page A vizsgált mutatók (indikátorok) 27 sára csoportosítottuk a felsőoktatási intézményeket három kategóriába (ennél több kategória esetén az adatok áttekinthetetlenné válnának). Az első csoportban tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek igen magas a felvételre jelentkezők aránya a felvehetők számához képest, ezért általában magasak a felvételi követelmények. A második csoportban műszaki és agráregyetemek általában alacsonyabb a jelentkezési arány, így alacsonyabbak a felvételi ponthatárok, vagy egyáltalán nincsenek felvételi vizsgák. A harmadik csoportban főiskolák igen eltérőek a felvételi körülmények: van, ahol igen magasak, van, ahol egyáltalán nem kell felvételizni. Természetesen mindhárom csoporton belül is vannak jelentős eltérések az egyes intézmények felvételi vizsgáinak követelményeiben. A középiskolák tanulóinak felsőoktatási intézménytípusonkénti felvételi arányait összesítő táblázat az 1. mellékletben látható. Országos szintű adatok Mélyebb betekintést ad az egyes iskolák felsőoktatásra való felkészítő munkájába, ha felsőoktatási intézménytípusonként vizsgáljuk a felvételi arányokat. 17. táblázat A 12. évfolyamosok felvételi arányai felsőoktatási intézménytípusonként, évfolyamok létszáma Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek Felvettek száma Felvételi arány (%) 6,2 6,5 7,4 6,7 7,0 8,2 8,3 9,0 14,6 10,3 10,4 14,4 14,6 15,0 14,2 Műszaki és agráregyetemek Felvettek száma Felvételi arány (%) 4,0 4,7 4,5 4,2 5,0 5,8 6,0 5,3 2,7 5,0 5,2 6,9 6,0 6,2 2,2 Főiskolák Felvettek száma Felvételi arány (%) 12,5 13,0 13,8 14,4 15,2 15,8 16,8 18,7 17,8 18,5 18,4 20,9 23,1 20,9 25,0 18. táblázat A felsőoktatásba felvettek és az őket kibocsátó középiskolák aránya felsőoktatási intézménytípusonként, a ös évek együttesen Tudomány-, gazdasági, orvos- Műszaki és agráregyetemek Főiskolák tudományi és művészeti egyetemek Iskolák Felvettek Iskolák Felvettek Iskolák Felvettek száma százaléka száma százaléka száma százaléka száma százaléka száma százaléka száma százaléka 12 1, ,5 15 1, ,0 31 3, ,3 17 1, ,1 22 2, ,1 38 3, ,1 23 2, ,2 25 2, ,0 44 4, ,1 29 2, ,2 31 3, ,1 50 4, ,1 36 3, ,2 38 3, ,2 57 5, ,1 44 4, ,1 48 4, ,2 67 6, ,0 59 5, ,0 62 6, ,1 84 8, ,0 83 8, ,1 87 8, , , , , , , , , , , , , , , ,0

16 2. fejezet.qxp :23 Page A középiskolai munka néhány mutatója megállapítás Az utolsó öt évet együtt vizsgálva a tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a művészeti egyetemekre az érettségi évében felvett diákok fele a magyar középiskolák 11,3%-ából, a műszaki és agráregyetemekre 12,6%-ából, a főiskolákra pedig 21,2%-ából került ki. Ha a felvett tanulók kilencven százalékára vonatkozó adatokat tekintjük felsőoktatási intézménytípusokként, a küldő iskolák arányai 47,8%, 57,1%, illetve 62,2%. Ennek a másik oldala, hogy a tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a művészeti egyetemekre a középiskolák 52,2%-ából csak minden negyvenhetedik diák kerülhetett be, a műszaki és agráregyetemekre a középiskolák 42,9%-ából csak minden hetvennegyedik diákot vették fel, a főiskolákon a középiskolák 37,8%-ából pedig csak minden hetedik diák kapott helyet. A településtípus szerinti adatok A településtípusok szerinti felvételi arányok az egyes felsőoktatási intézménytípusoknál eltérően alakulnak (vesd össze a 9. táblázattal és a 6. megállapítással). 19. táblázat A felsőoktatási intézménytípusok felvételi arányai településtípusonként, és Tudomány-, gazdasági, orvos-tudományi és Műszaki és agráregyetemek Főiskolák Településtípus művészeti egyetemek sorrend F/L sorrend F/L sorrend F/L sorrend F/L sorrend F/L sorrend F/L Budapest 2. 6, ,9 3. 4,7 2. 5,5 7. 9, , felett 1. 9, ,0 1. 4,8 1. 6, , , , ,2 2. 4,7 3. 5, , , , ,8 4. 4,4 6. 4, , , , ,8 6. 4,2 5. 4, , , , ,1 7. 3,1 4. 4, , , alatt 6. 4,8 7. 9,1 5. 4,2 7. 4, , ,1 Országos átlag 6,8 12,9 4,5 5,2 13,9 22,3 15. megállapítás A tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemi csoportban legmagasabb a felvételi arány a százezer lakos feletti nyolc nagyváros iskoláiban, a második helyen az utolsó öt évben a ezer lakosú városok iskolái vannak. A harmadik helyre a főváros iskolái léptek vissza a korábbi második helyükről. Az elmúlt öt évben az utolsó négy helyet az 5 10 ezer, a ezer, a ezer lakosú városok és a kisebb települések iskolái foglalták el. A műszaki, agráregyetemi csoportban az első három helyen a legtöbb évben a három legnagyobb településtípus iskolái váltották egymást, az utolsó négy helyen pedig a kisebb településtípusok iskolái váltakoztak. A főiskolai csoportban a évi időszakban az 5 10 ezer lakosú városok jöttek fel az első helyre, a másodikra az ezer lakosú városok iskolái estek vissza a korábbi elsőről. A harmadik hely a 100 ezer feletti nagyvárosoké volt. A negyedik helyre a korábbi dobogós helyen lévő ezer lakosú városok iskolái kerültek. Az ötödik-hatodik helyen a ezer lakosú és az ötezer lakos alatti településtípusok iskolái vannak, és az utolsó helyet a főváros iskolái foglalják el.

17 2. fejezet.qxp :23 Page A vizsgált mutatók (indikátorok) táblázat A legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú településtípus közötti különbség felsőoktatási intézménytípusok szerint, Intézménytípus Tudományegyetemek 8,4 10,3 9,9 9,5 11,9 12,1 12,0 13,5 10,9 18,5 19,8 11,3 13,3 12,1 12,5 Műszaki és agráregyetemek 4,8 3,6 4,1 3,7 4,4 6,9 7,1 6,9 2,8 8,3 7,7 6,0 3,3 3,1 1,1 Főiskolák 5,2 5,4 7,1 15,4 9,9 7,0 12,0 9,2 16,7 8,9 13,3 10,0 9,6 7,3 5,4 16. megállapítás A legalacsonyabb és legmagasabb felvételi aránnyal rendelkező települések közötti különbség a tizenöt év alatt a tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemi csoportban 44%-kal növekedett, a főiskolaiban 1999 után kisebb ingadozással csökkenés következett be. A műszaki, agráregyetemi csoportban ingadozások mellett csökkenés mutatkozik. A megyei szintű adatok A középiskolai munka eredményességének megyénkénti vizsgálata esetén sem szabad megfeledkezni az oktatás társadalmi, gazdasági környezetéről. Magyarország régiói, illetve megyéi köztudottan jelentősen eltérnek egymástól településszerkezeti szempontból, a lakosságszám tekintetében, az egy főre jutó GDP mértéke, a munkanélküliség mutatói szerint stb. Jelen tanulmányunkban nem célunk minden gazdasági, településszociológiai tényező számbavétele, pusztán a rendelkezésünkre álló, az oktatás eredményességét jelző adatok közlését és elemzését vállalhatjuk. Egy adott megye tanulóinak továbbtanulási sikerességéről (lásd 10. táblázat és 8. megállapítás) árnyaltabb képet kapunk, ha a felsőoktatási intézménytípusok szerint vizsgálódunk. 21. táblázat A megyék sorrendje a különböző felsőoktatási intézménycsoportok felvételi arányai szerint, és Tudomány-, gazdasági, Műszaki és orvostudományi és agráregyetemek Főiskolák Megye művészeti egyetemek sor- F/L sor- F/L sor- F/L sor- F/L sor- F/L sor- F/L rend rend rend rend rend rend Baranya 1. 10, , , , , ,5 Bács-Kiskun 4. 8, , , , , ,0 Békés 11. 6, , , , , ,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 5. 7, ,7 1. 6,3 1. 7, , ,2 Csongrád 3. 10, , , , , ,1 Fejér 19. 4, ,1 9. 4,3 9. 5, , ,2 Győr-Moson-Sopron 10. 6, ,3 2. 5,5 2. 7, , ,6 Hajdú-Bihar 2. 10, , ,6 3. 6, , ,2 Heves 14. 5, ,9 3. 5,4 8. 5, , ,7 Jász-Nagykun-Szolnok 6. 7, , , , , ,8 Komárom-Esztergom 12. 5, , , , , ,0 Nógrád 18. 4, ,1 5. 5, , , ,2

18 2. fejezet.qxp :23 Page A középiskolai munka néhány mutatója 2005 Tudomány-, gazdasági, Műszaki és orvostudományi és agráregyetemek Főiskolák Megye művészeti egyetemek sor- F/L sor- F/L sor- F/L sor- F/L sor- F/L sor- F/L rend rend rend rend rend rend Pest 20. 4, , ,4 7. 5, , ,8 Somogy 17. 4, ,7 4. 5, , , ,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 16. 5, , , , , ,7 Tolna 13. 5, , , , , ,1 Vas 15. 5, , , , , ,5 Veszprém 7. 6, ,6 6. 5,0 4. 6, , ,1 Zala 8. 6, ,3 7. 5,0 5. 5, , ,5 Budapest 9. 6, ,9 8. 4,7 6. 5, , ,2 Országos átlag 6,8 13,7 4,5 5,24 13,9 19,5 17. megállapítás A tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemekre a 12. évfolyamot végzettek közül átlagosan a legtöbben Hajdú-Bihar, Csongrád és Baranya megye, legkevesebben Nógrád, Komárom-Esztergom és Fejér iskoláiból kerülnek be. A műszaki és agráregyetemekre legnagyobb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyék iskoláiból vették fel a hallgatókat, legkisebb volt a felvételi arány Békés, Csongrád és Baranya megyék iskoláiban. A főiskolákra Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyék középiskolából jutottak be a legnagyobb, míg Budapest, Baranya és Somogy megyék iskoláiból a legkisebb arányban a tanulók. A megyék iskoláinak felvételi aránya nyilvánvalóan összefüggésben van azzal, hogy hol működnek felsőoktatási intézmények. A megyék fejlődése mérhető az és az évi felvételi arányok közötti különbséggel. 18. megállapítás A tudományegyetemi csoportban időben a legnagyobb javulás Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében volt, a legkisebb pedig Nógrád, Komárom-Esztergom és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben. A műszaki-agrár csoportban legjobban Hajdú-Bihar és Pest megye fejlődött, romlott viszont Nógrád, Somogy és Csongrád megye. A főiskolai mutatók tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megye felvételi arányai növekedtek legnagyobb mértékben, míg Csongrád, Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéké legkevésbé. A évi különbségek a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú megye között mindhárom intézménytípusnál nagyobbak voltak, mint ben. Tíz év alatt a legnagyobb felvételi követelményeket támasztó (legkevesebb vizsgamentességet adó) intézménycsoportban 70,8%-kal növekedett a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú megye között. A legkisebb a különbség növekedése a műszaki és az agráregyetemi csoportban (10,8%), ahol a vizsgamentességek gyakoribbak, mint egyes tudományegyetemi szakokon.