A KÖZÉPISKOLAI MUNKA NÉHÁNY MUTATÓJA 2001

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÖZÉPISKOLAI MUNKA NÉHÁNY MUTATÓJA 2001"

Átírás

1

2 A KÖZÉPISKOLAI MUNKA NÉHÁNY MUTATÓJA 2001

3 A KÖZÉPISKOLAI MUNKA NÉHÁNY MUTATÓJA 2001 Országos Közoktatási Intézet 2002

4 Készült az Oktatási Minisztérium támogatásával az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központjában Az OKI KK 10532/2001. számú projekt témavezetõje: Neuwirth Gábor Írta: Neuwirth Gábor A kutatás szakértõbizottságának tagjai: Balázs Éva, Környei László, Lannert Judit, Pataki Mihály, Pósfai Péter, Roberts Éva Olvasószerkesztõ: Simon Mária Tipográfia, grafikai terv: Mészáros János Adatszolgáltatók: Országos Felsõoktatási Felvételi Iroda, Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény, Nemzeti Szakképzési Intézet, Egészségügyi Szakképzõ és Továbbképzõ Intézet, valamint körülbelül 70 országos középiskolai verseny szervezõje Számítógépes adatfeldolgozás: ELTE Számítógépes Szolgálat, Variancia Bt. A kutatás adatai elérhetõk: Kiadja az Országos Közoktatási Intézet Felelõs kiadó: Halász Gábor fõigazgató A nyomás a Grafika-Typopress Nyomdaipari Kft. nyomdájában készült. Felelõs vezetõ a nyomda igazgatója. Neuwirth Gábor, 2002 Országos Közoktatási Intézet, 2002

5 Tartalom Elõszó A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai Összegzés A kutatás célja, korlátjai és története Az eddigi vizsgálatok ismertetése Az eredményességi k (indikátorok) A felsõoktatási felvételik A középiskolai tanulók versenyeredményei A kutatás elemzési dimenziói Országos szintû adatok Területi szintû adatok Iskolafenntartó szervezetek és iskolatípusok A magyar középiskolák fejlõdése Országos szintû adatok A felvételi írásbeli dolgozatok átlagai A felsõoktatási felvételek arányai A felsõoktatási intézménytípusok adatai A felsõoktatási felvételre jelentkezõk nyelvvizsga arányai Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek Az egyéb középiskolai versenyek A nemzetközi tanulmányi versenyeken szerzett pontok Területi szintû adatok A településtípusok adatai A megyék adatai A nagyvárosok és a fõvárosi kerületek adatai Az iskolafenntartó szervezetek és iskolatípusok A középiskolák i fenntartóik szerint A középiskola-típusok adatai A középiskolák 9. osztályaiban végzett felmérések A beérkezett kérdõívek száma és megoszlása A középiskolai tanulmányaikat elkezdõ tanulók helyzete A lakóhelyek és az általános iskolák településeinek nagysága A tanulók szüleinek iskolai végzettsége A tanulók anyagi háttere Az általános iskolákra jellemzõ k A 9. osztályosok általános iskolai tanulmányi eredményei

6 A nyelvtanulás idõtartama iskolai keretek között, illetve azon kívül A középiskolák eredményességére és a 9. osztályosokra vonatkozó k összefüggései A felsõoktatásba felvettek aránya A felsõoktatási felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye A felvételre jelentkezõk által letett nyelvvizsgák aránya A tanulmányi versenyek (OKTV, OSZTV és egyéb) pontszámai A hozzáadott érték Területi szintû adatok A településtípusok je a hozzáadott érték szerint A megyék je a hozzáadott érték szerint A nagyvárosok je a hozzáadott érték szerint Iskolafenntartó szervezetek és iskolatípusok hozzáadott értékei Az iskolafenntartó szervezetek je a hozzáadott érték szerint Az iskolatípusok je a hozzáadott érték szerint Középiskolák hozzáadott értékei Irodalomjegyzék Mellékletek Az iskolák je az összes tárgy írásbeli átlageredménye alapján Az iskolák je a felvételi arányok (F/L) alapján Az iskolák je a felvételi arányok (F/L) alapján felsõoktatási.... intézménycsoportok szerint A középiskolák je az összes verseny évi pontszámai szerint Iskolaek (A 9. osztályos tanulók felmérésének adatai)

7 Elõszó Negyedik alkalommal kapják meg a középiskolák és a középfokú oktatással foglalkozó irányítóés civil szervezetek annak a húsz éve folyó kutatómunkának a legújabb eredményét, amely számos objektív alapján hasonlítja össze a magyar középiskolákat. E vizsgálatok több vonatkozásban teszik lehetõvé az egyes középiskolák helyzetének értékelését, és módot adnak a fejlõdés irányzatainak felismerésére is. Eddig nem voltak alkalmasak a korábbi kutatások információit tartalmazó adatbázisok és a közölt iskolaek arra, hogy megítéljük a középiskolai oktatómunka hatékonyságát, hiszen az egyes középiskolák mûködési feltételei, az oktatott tanulók kezdeti felkészültsége és képességei nagymértékben eltérõek, melyekrõl korábban nem álltak rendelkezésre kutatási adatok ben másodízben (ezt megelõzõen 2000-ben) a középiskolák segítségével összegyûjtötték és megvizsgálták a tanulmányaikat megkezdõ diákok néhány szociokulturális ját, így ezek összevetése az eredményességi kkal egyre több támpontot ad az iskolákban folyó munka minõsítésére. A kiadvány most elõször ismertet egy olyan számítási módot, amely az iskola által termelt hozzáadott érték megállapítását kísérli meg. Fel kell hívni az olvasók figyelmét arra, hogy az oktatási intézményekben folyó munka megítélésének az egyes iskolaek csak egyik dimenzióját jelentik. Ezeken túlmenõen még számos olyan nevelõ-oktató cél és feladat létezik, amelyeknek teljesítése legalább olyan fontos minõségi ja egy iskola tevékenységének, mint a kötetben közölt ek. Ráadásul minden lista más-más sajátosságokkal rendelkezik, így más típusú következtetések levonására ad alkalmat, miközben számos esetleges vonást is tartalmaz. Gondoljunk például arra, hogy a felvételi arányszámok alapján készült egyre kevésbé tájékoztat egy adott intézmény oktatási tevékenységének eredményességérõl, hisz ma már sok helyen visszaszorult a felvételi vizsga, számos felsõoktatási intézményben a diákok zömét középiskolai eredményei alapján veszik fel, és persze az sem mellékes körülmény, hogy egy iskola diákjai egy bizonyos speciális szakterületen gyakorlatilag mind továbbtanulhatnak, míg más iskolákból a tanulók szinte kizárólag a legfrekventáltabb egyetemekre pályáznak. Ennél a nál sokkal inkább összemérhetõ, reálisabb, így az iskola tanulmányi színvonaláról is jobban tájékoztat a felsõoktatási írásbeli felvételi vizsgákon szerzett pontszámok alapján összeállított iskola. Javasoljuk az olvasónak, hogy az iskolaeket együttesen vizsgálva vonja le a tanulságokat. Várjuk az érdekeltek észrevételeit és a kutatás továbbfejlesztésére irányuló javaslatait., november. Környei László 7

8 8 A középiskolai munka néhány ja 1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai ÖSSZEGZÉS Szokatlannak tûnhet, hogy bevezetés helyett összegzéssel indul kiadványunk. Indokolttá és érthetõvé válik azonban akkor, ha tájékoztatjuk az olvasót arról, hogy a középiskolai munka eredményességét vizsgáló kutatásunk leíró és elemzõ adatait 145 táblázatban, 73 mellékletben és 128 megállapításban, illetve következtetésben foglaltuk össze. Mindezek áttekinthetõségét kívánjuk elõsegíteni néhány összefoglaló gondolattal. 1 1) Abból indultunk ki, hogy lehetséges és szükséges a középiskolák eredményességi jeinek összeállítása. Ezek különbözõ objektív k alapján rendezik az iskolák tanulóinak eredményeit, s egyben módot adnak arra, hogy a diákok és szüleik, a pedagógusok és az iskolák vezetõi, az oktatási intézményeket mûködtetõ szervek egymáshoz viszonyíthassák a középiskolákat, a k idõsora pedig lehetõvé teszi, hogy felmérjék ezek fejlõdését, alakulását. Kötetünk, illetve az interneten elhelyezett mellékletei hetvenkét különbözõ szempont alapján kialakított eredményességi et tartalmaznak. 2) Az iskolák csoportjainak településtípusonkénti, megyénkénti, városonkénti, fenntartók szerinti és iskolatípusonkénti összehasonlítása lehetõvé teszi a középiskolai oktatás fejlõdésének leírását. A sok szempontú elemzésbõl kitûnik, hogy az elmúlt évtizedben a középiskolák száma 50%-kal, tanulóinak száma (L) 43%-kal, az érettségi évében felsõoktatási intézményekbe jelentkezõk száma (J) 85%-kal és a felsõoktatásba ezek közül bekerülõk száma (F) 122%-kal növekedett. Ez a jelentkezési arányok (J/F) 2,4-rõl 1,85-re történõ csökkenését jelenti, miközben a felvételi arányok (F/L) 23%-ról 36%-ra emelkedtek. Ilyen ütemû fejlõdés a magyar köz- és felsõoktatás történetében páratlan. Ez az expanzió ugyanakkor együtt járt az iskolák legeredményesebb és legkevésbé eredményes csoportjai közötti különbségek növekedésével, azaz évrõl évre nagyobb a különbség a legjobb és legrosszabb iskolacsoportok, településtípusok, megyék, városok, iskolafenntartók és iskolatípusok között. Ez a tény arra hívja fel az iskolák és az oktatás irányítóinak figyelmét, hogy erõfeszítéseket kell tenniük a leszakadó iskolák, iskolacsoportok hátrányainak csökkentésére, a tanulók esélyegyenlõségének növelésére. 3) A és a évben a 9. osztályokban lefolytatott, a szociális helyzetre és az elõtanulmányokra vonatkozó (továbbiakban szociokulturális) felmérések lehetõvé tették egyrészt a középiskolák tanulói összetételének összehasonlítását, másrészt az ezekbõl képzett k (mint bemenõ adatok) összevetését az elmúlt évtizedben kialakított eredményességi kkal (kimenõ adatokkal). 4) A középiskolák tanulói összetétele igen nagy mértékben különbözik egymástól: míg az iskolák 12%-ában a szülõk átlaga nem rendelkezik érettségivel (az iskolázottság átlagéve 11 alatt van), addig az iskolák 11%-ában a szülõk többsége diplomás (az iskolázottság átlagéve 14 év feletti); 1 További kérdésekkel fordulhatnak a szerzõhöz a neuwirthg@oki.hu és a neuwirth@axelero.hu címen, ill. a telefonszámon.

9 1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai 9 míg az iskolák 10%-ában a szülõk átlagos munkanélküliségi aránya 7% alatt van, addig az iskolák 10%-ának esetében 37% felett; míg a középiskolák 17%-ában olyan tanulókat vesznek fel, akiknek az általános iskolában kevesebb, mint 10%-a szorult nevelési segélyre, addig a középiskolák 12%-ában a tanulók több mint 40%-a vett igénybe nevelési segélyt az általános iskolában; míg a középiskolák 9-11%-ába a tanulók 4,5 feletti tanulmányi átlaggal kerülnek be, addig az iskolák 31-35%-ába 3,5 alatt van a 9. osztályt kezdõ diákok átlaga. A szociokulturális k szorosan összefüggenek egymással, különösen erõs az összefüggése a települési knak a szülõk iskolázottsági ival és a munkanélküliségi aránnyal. 5) A középiskolák néhány bemenõ, illetve kimenõ adata szoros összefüggést mutat egymással. Ezek az összefüggés erõsségének jében a következõk: családi és felkészültségi k: az általános iskolai osztályzatok átlaga, a szülõk iskolázottságának átlagos évei, a szülõk munkanélküliségi aránya; eredményességi k: a felvételi arány (F/L), a nyelvvizsga arány (Ny/J), az írásbeli felvételi dolgozatok átlaga. A középiskolák korrelációs együtthatói 2 az általános iskolai osztályzatok átlaga és a felvételi arány között 0,78, nyelvvizsga arány között 0,70, felvételi dolgozatok átlaga között 0,64; a szülõk iskolázottságának átlagos évei és a felvételi arány között 0,75, nyelvvizsga arány között 0,70, felvételi dolgozatok átlaga között 4; a szülõk munkanélküliségi aránya felvételi arány között 0,48, nyelvvizsga arány között 0,45, felvételi dolgozatok átlaga között 0,40. Ez azt jelenti, hogy az iskolák többségénél a tanulók összetétele determinálja az eredményességi kat. 6) A középiskolák tanulói családi és felkészültségi inak és eredményességi inak viszonylag szoros összefüggése lehetõséget ad a hozzáadott érték számítására. Az iskolák 10%-a esetében jelentõsen jobbak vagy rosszabbak az eredményességi k, mint azt a szociokulturális k indokolnák. A pozitív irányba eltérõknél a hozzáadott érték meghaladja, a gyengébb eredményt produkálóknál pedig nem éri el az átlagot. Két év bemenõ adatainak ismerete alapján még nem tûnik megalapozottnak a hozzáadott érték szerinti iskolaek közlése. Megnyílt azonban a lehetõség arra, hogy 1-2 éven belül ismertté váljon az iskolák hozzáadott érték szerinti je, így feltárhatóvá válnak azok az iskolavezetési, pedagógiai, gazdasági tényezõk, amelyek a kiemelkedõen jó vagy éppen gyenge teljesítményeket elõidézték. Ha ezek az elõreláthatóan néhány évig tartó elemzések eredményeket hoznak, mód nyílhat a leghatékonyabb iskolák tapasztalatainak elterjesztésére, az elmaradó iskolák hátrányainak csökkentésére. A hozzáadott érték számításhoz rendelkezésre álló adatok már most is elegendõek arra, hogy az iskolák egyes csoportjait (településtípusok, megyék, nagyvárosok, iskolafenntartó szervezetek, iskolatípusok) illetõen tanulságokat vonhassunk le. Ezt e kiadvány megkísérli. 2 A korrelációs együttható értéke 0 és 1 között lehet. A magasabb érték az erõsebb kapcsolatot jelzi.

10 10 A középiskolai munka néhány ja A KUTATÁS CÉLJA, KORLÁTJAI ÉS TÖRTÉNETE A decentralizált oktatási rendszerekben nagy az iskolák önállósága, így nem könnyû megítélni az oktató munka minõségét, eredményességét, nehéz visszajelzést kapni az iskolai munka hatékonyságáról. A kutatás célja, hogy segítse a tanulókat, a szülõket, a pedagógusokat és az irányító szerveket a magyar középiskolai rendszer áttekintésében és értékelésében. A középiskolai munka eredményességét objektív adatok alapján vizsgáló kutatás eredményeit immár negyedik alkalommal kapják kézhez a magyar középiskolák és a középfokú oktatással foglalkozó szervezetek. A kutató több mint két évtizede törekszik olyan adatok összegyûjtésére, amelyek alapján összehasonlíthatók a hazai középiskolák, az azokat fenntartó szervezetek, az iskola- és településtípusok. Az erre irányuló igény több oldalról érzékelhetõ: az iskolák vezetõi és pedagógusai szeretnék tudni, hogy saját maguk és a tantestület erõfeszítései milyen eredményeket hoznak a többi oktatási intézményhez viszonyítva; a tanulók és szüleik ismerni akarják azoknak az iskoláknak az értékeit, amelyek között választhatnak, amikor gyermekeik továbbtanulásáról döntenek; az iskolákat irányító szervek objektív ismérvek alapján kívánják meghozni az iskolákra vonatkozó döntéseiket. A vállalt feladat teljesítése azonban nem egyszerû. Az iskolákkal szemben támasztott igények ugyanis nagyon sokrétûek, ugyanakkor az eredmények mérésének lehetõségei korlátozottak, hiszen a tanító- és a nevelõmunka hatásai a tanulói agyakban és szívekben mutatkoznak meg, így ezek változásai nehezen tárhatóak fel és hasonlíthatóak össze. Szinte járhatatlan útnak tûnik a tanárok és az iskolák oktató-nevelõ munkájának közvetlen megfigyelése, hisz ez elsõsorban a tantermek zárt ajtói mögött folyik, de ha az osztályokban videokamerák lennének is elhelyezve, akkor sem lehetne olyan versenybírót találni, aki képes lenne objektíven értékelni a látottakat. A kutatási tapasztalatok alapján az eddig bevált egyetlen lehetõség, ha a tanító- és a nevelõmunkát az eredmények tükrében vizsgáljuk, azaz azt mérlegeljük, hogyan szerepelnek a középiskolák tanulói olyankor, amikor valamilyen módon összehasonlítják tudásukat, produkcióikat. Ezen alkalmak közül elsõsorban a felsõoktatási felvételi vizsgák és a középiskolások különbözõ versenyei biztosítanak lehetõséget a teljesítmények összevetésére. A felsõoktatási intézmények alapképzéseinek felvételi vizsgáin a nappali tagozaton évente ezren vesznek részt, e diákok több mint fele a felvételi évében érettségizik. A versenyek száma, melyeken bármely középiskolás bizonyíthatja felkészültségét, több száz, az induló diákok száma pedig több százezer. A felvételi vizsgákon és e versenyeken együttesen a középiskolások közel kétharmada és általában a jobbik hányada vesz részt, így ezek viszonylag megbízhatóan mérik a középiskolákban folyó munkát. Nem hagyható figyelmen kívül azonban néhány olyan korlát, amely az összehasonlítást befolyásolja. A teljesség igénye nélkül ezekrõl a buktatókról szólunk a továbbiakban. 1) A középiskolák azokat a tanulókat formálják, akik beiratkoznak hozzájuk. Egyes intézmények iránt olyan nagy az érdeklõdés, hogy csak a jelentkezõk legjobbjait tudják felvenni, számos iskolában viszont alig van válogatási lehetõség. Egyes középiskolák a legjobb általános iskolákból merítik tanulóikat, mások a gyengébbekbõl. Van, ahol olyan tanulói rétegeket képeznek, akiknek szülei sok kulturális és anyagi segítséget képesek adni gyermekeiknek, míg máshol a tanulók nagy része többszörösen hátrányos helyzetû. A település mérete és szerkezete, ahol az iskola mûködik, nagymértékben befolyásolja ezeket a tényezõket.

11 1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai 11 Nincs az a tanári együttes, amely képes lenne ezeket a különbségeket kiegyenlíteni, nincsenek olyan mérési módszerek, amelyek képesek lennének valamennyi ilyen eltérést figyelembe venni. 2) Az egyes versenyek természetesen különbözõ képességeket, tudást mérnek. Nyilván más pedagógusi munka tükrözõdik egy népdaléneklési, egy sportági, egy Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny vagy egy diákolimpiai elsõ helyezésben. A felsõoktatási felvételi vizsgák összehasonlításának is sok buktatója van, hiszen nem azonos értékû bejutni egy olyan egyetemre, ahol nehéz vizsgákon tízszeres túljelentkezés mellett kell helytállni, mint egy olyan fõiskolára, ahol minden válogatás nélkül bárkit felvesznek. Az sem egyenértékû, ha egy osztályból a felvettek számát a jelentkezõkhöz vagy az osztály létszámához viszonyítják. Még nehezebben hasonlíthatók össze egymással a felvételi vizsgák eredményei és a különbözõ versenyek helyezései. 3) A felvételi vizsgák és a középiskolai tanulók versenyei elsõsorban az adott tantárgyakból szerzett felkészültséget, tudást, azaz elsõsorban a továbbtanulásra való alkalmasságot mérik. A középiskolák egy jelentõs részének azonban más feladatai is vannak, a munkaerõpiac igen változatos egyéb igényeit is ki kell elégíteniük. Aláhúzzuk, hogy a következõkben ismertetett vizsgálat erre vonatkozóan kevés támpontot nyújt. Azt is ki kell emelnünk, hogy a középiskoláknak a tantárgyi felkészítésen kívül sok egyéb feladata is van, többek között az egyéni képességek kibontakoztatása, az erkölcsi és testi nevelés. Ezeket a különbözõ versenyek legfeljebb csak áttételesen mérik. Egy olyan iskola, amely a felvételi és a versenyeredmények tekintetében kiváló, középszerû lehet a nevelés hatékonysága terén, és amelyik eredményesen nevel, nem feltétlenül mutat fel versenyeken gyõztes tanulókat. Az iskolák összevetése csak a felvételi és a versenyeredmények alapján tehát félrevezetõ lehet, hiszen a nevelõmunka eredményességének összehasonlítására nem ad módot. 4) Az adatgyûjtõ munka is sok akadályba ütközik. A felvételi adatokat szolgáltató szervezetek és a versenyszervezõk információi esetenként nem megbízhatóak, néha elvesztek, és akad olyan versenyszervezõ is, aki megtagadja az eredmények kiadását. Azok az iskolák, amelyek ilyen versenyekben érdekeltek, joggal vetik fel, hogy az emiatt keletkezett hátrányok sértik érdekeiket és jó hírüket. Mindezek ellenére nem lenne helyes eltekinteni az iskolák összehasonlításától, de gondosan mérlegelni kell ennek módszereit, s egy pillanatig sem szabad megfeledkezni e módszerek vitathatóságáról és bizonyos szempontból egyoldalúságáról. AZ EDDIGI VIZSGÁLATOK ISMERTETÉSE Hazánkban 1967 és 1994 között évenként jelentek meg a Középiskolák felvételi vizsgaeredményei a felsõoktatási intézményekben c. kiadvány kötetei, amelyek 1987 óta tartalmazták a középiskolák jét a felsõoktatási felvételek több ja szerint is. E k 1992 óta kibõvültek a felvételi írásbelik átlagai alapján összeállított rangsorral is. Az 1980-as évek közepétõl elkezdõdött az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek és az egyéb középiskolai versenyek adatainak gyûjtése, és sikerült több hiányossággal létrehozni egy 1986-tól idõsorosan vezetett adatbázist. Ennek létrejötte 1994 után lehetõvé tette egy új kutatási feladat kitûzését: a magyar középiskolák fejlõdési irányzatainak vizsgálatát objektív ismérvek alapján. Az elemzés azonban ekkor még csak az eredményességi k alapján történhetett.

12 12 A középiskolai munka néhány ja 1996-ban felmerült az igény, hogy ezeket az eddigi kimenõ adatokat vessük össze a bemenõ adatokkal, vagyis a középiskolát kezdõ 9. osztályos tanulók szociális és tanulmányi ival ben nyílt elõször lehetõség az elsõ olyan felmérés lefolytatására, amely ilyen adatokat szolgáltatott, és amely lehetõséget biztosított összefüggések feltárására, a középiskolák összehasonlítására a tanulmányaikat kezdõ tanulók összetétele és az azt befejezõ diákok elért eredményei között ben, a második felmérés után már meg lehet kísérelni olyan ek összeállítását, amelyek a tanulmányaikat kezdõk szociokulturális (bemenõ) és azt végzõk eredményességi (kimenõ) adatainak összevetésével a hozzáadott értéket mutatják be. A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium 1995 novemberében adta meg a kutatónak az elsõ megbízást az adatok további gyûjtésére és rendszerezésére, 1998-ig a minisztérium, azután az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központja indított évente újabb projektet az adatbázis kiegészítésére, illetõleg a kutatás kiszélesítésére. E megbízások alapján készült el 1996 márciusában az I., június végén a II., június végén a III. és július végén a IV. kutatási jelentés. E jelentések anyagát adta közre 1997-ben, 1999-ben és 2000-ben e kiadvány három megelõzõ kötete. Az eddigi kutatás eredményeként létrejött adatbank tartalmazta: az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek (OKTV) közötti adatait; az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek (OSZTV) közötti adatait; a középiskolások számára szervezett 66 egyéb tantárgyi verseny közötti adatait; a felsõoktatási felvételek közötti adatait, ezen belül a felsõoktatási felvételi írásbeli vizsgák évek közötti átlagait; a középiskolák 9. osztályában 1999 õszén végzett felmérés adatait. A évi kutatási terv célkitûzései a következõk voltak: az adatbank kiegészítése a évi versenyek és a felsõoktatási felvételek adataival, valamint a még hiányzó és beszerezhetõ korábbi adatokkal; az adatok értékelése településtípusok, megyék, nagyvárosok, illetve iskolatípusok és iskolafenntartók szerint; második kérdõíves felmérés az iskolákban a tanulók összetételének megállapítására, a tanulói összetételt jellemzõ k és az eredményességi k közötti kapcsolat, a hozzáadott érték vizsgálata; az összegyûlt adatok és következtetések publikálása két formában: a) elektronikus úton (Internet és CD): iskolai rangsorok a felsõoktatási felvételek i, a különbözõ versenyek helyezései és a szociológiai felmérés i szerint a középiskolák, a diákok és a szülõk számára; b) kiadvány formájában (4. kötet): a középiskolai oktatás néhány ja és annak kontextusa; többszempontú rangsorok és azok elemzése településtípusonként, megyénként, nagyvárosonként, illetve iskolatípusonként és iskolafenntartók szerint, amelyek hozzásegítenek a középiskolák munkájának vizsgálatához, illetõleg bemutatják, milyen szempontok szerint és milyen módon lehet értékelni a középiskolák munkáját, hogyan lehet számítani a hozzáadott értéket. A évi kutatás eredményeként létrejött adatbank tartalmazza: az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek (OKTV) közötti adatait, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek (OSZTV) közötti adatait, a középiskolások számára szervezett 71 egyéb tantárgyi verseny közötti adatait,

13 1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai 13 a felsõoktatási felvételek közötti adatait, ezen belül a felsõoktatási felvételi írásbeli vizsgák évek közötti átlagait, a középiskolák 9. osztályaiban 2000-ben és 2001-ben végzett felmérések adatait. 1. táblázat A kutatás során eddig kiépített adatbázis teljességének mértéke Versenycsoport Versenyek (ek) száma Idõszak Összes lehetséges adat Eddig megszerzett adat Az adatállomány teljességének mértéke (%) OKTV ,00 OSZTV ,54 Egyéb versenyek ,33 Összesen ,32 Felvételi vizsga általános 4x ,00 tantárgyi ,00 Mindösszesen ,68 A fenti táblázatból látható, hogy a különbözõ versenyek eredményei alapján 181-féle, a felsõoktatási felvételek adatai szerint további 66-féle, összesen 251-féle iskola állítható össze. Ilyen nagyszámú természetesen nem tekinthetõ át, amellett egyes versenyeken csak viszonylag kevés számú iskola tanulói vesznek részt. Ezért a versenyeket megfelelõen kezelhetõ csoportokra osztottuk, s közülük a továbbiakban 72 iskola közlésére és elemzésére kerül sor. A jelentést a mellékletek és a számítógépes adatállományok ( egészítik ki és támasztják alá. AZ EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓK (INDIKÁTOROK) A vizsgálatok lehetõvé teszik, hogy a középiskolai munkát a felsõoktatási felvételik számainak és néhány, nagy tömegeket megmozgató verseny eredményeinek tükrében elemezzük. A felsõoktatási felvételik A felsõoktatási felvételi vizsgák adatai alapján a középiskolák a következõ k szerint állíthatók be 2 : A létszámokkal összefüggõ adatokat tartalmazó táblázatok 1) A felsõoktatásba felvettek számát (F) a 12. osztály tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F/L táblázat; 2) A felsõoktatásba felvettek számát (F) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F/J táblázat; 3) A felsõoktatásba jelentkezettek nyelvvizsgáinak számát (NY) a felsõoktatásba jelentkezettek létszámához (J) viszonyítva, továbbiakban NY/J táblázat;

14 14 A középiskolai munka néhány ja 4) A felsõoktatásba felvettek nyelvvizsgáinak számát (NY) a felsõoktatásba felvettek létszámához (F) viszonyítva, továbbiakban NY/F táblázat; 5) A felsõoktatásba jelentkezettek középfokú nyelvvizsgáinak számát (NYK) a felsõoktatásba jelentkezettek létszámához (J) viszonyítva, továbbiakban NYK/J táblázat; 6) A felsõoktatásba felvettek középfokú nyelvvizsgáinak számát (NYK) a felsõoktatásba felvettek létszámához (F) viszonyítva, továbbiakban NYK/F táblázat, 7) A felsõoktatásba jelentkezettek felsõfokú nyelvvizsgáinak számát (NYF) a felsõoktatásba jelentkezettek létszámához (J) viszonyítva, továbbiakban NYF/J táblázat; 8) A felsõoktatásba felvettek felsõfokú nyelvvizsgáinak számát (NYF) a felsõoktatásba felvettek létszámához (F) viszonyítva, továbbiakban NYF/F táblázat; 9) A tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a mûvészeti egyetemekre felvettek számát (F1) a 12. osztály tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F1/L táblázat; 10) A tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a mûvészeti egyetemekre felvettek számát (F1) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F1/J táblázat; 11) A mûszaki és az agráregyetemekre felvettek számát (F2) a 12. osztály tanuló létszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F2/L táblázat; 12) A mûszaki és az agráregyetemekre felvettek számát (F2) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F2/J táblázat; 13) A fõiskolákra felvettek számát (F3) a 12. osztály tanuló létszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F3/L táblázat; 14) A fõiskolákra felvettek számát (F3) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F3/J táblázat. A fenti 14 féle táblázat elkészítéséhez az évekre vonatkozóan gyûltek össze az adatok. Az utóbbi évekre nézve a középiskolából hozott pont/felvételi vizsgán szerzett pont (H/SZ) már félrevezetõ lenne, mert mind a kétféle pontot az egyes felsõoktatási intézmények különbözõképpen számítják. A felvételi írásbeli dolgozatok átlagait tartalmazó táblázatok Négy táblázatcsoport készült az években megírt közös és egységes írásbeli vizsgák átlageredményeibõl. Ezek: 15) Az érettségi évében felvételizõk átlageredményei az összes felsõoktatási felvételi írásbeli vizsgán; 16) Az érettségi utáni évben felvételizõk átlageredményei az összes felsõoktatási felvételi írásbeli vizsgán; 17) Az érettségi évében felvételizõk átlageredményei az egyes vizsgatárgyak esetében; 18) Az érettségi utáni évben felvételizõk átlageredményei az egyes vizsgatárgyak esetében. Nem egyenértékûek a táblázatok abból a szempontból, hogy miként minõsítik az iskolák továbbtanulásra felkészítõ munkáját. E tekintetben többféle megítélés lehetséges, a következõ, kurzív betûkkel szedett mondatok a kutatást végzõ vitatható véleményét tükrözik. A felvételi létszámokra és az írásbeli dolgozatokra vonatkozó k közül az utóbbiak jelzik megbízhatóbban a középiskolai tanítás eredményességét, mert ezek a megszerzett ismeretek, tudás szintjét mérik. A létszámokra vonatkozó 14 közül az iskolák felsõoktatásra felkészítõ munkájának hatékonyságát legjobban az F/L (a száz 12. osztályos tanulóból felvettek száma) jellemzi. Ez

15 1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai 15 tükrözi ugyanis, hogy az iskola a tanulók hány százalékát teszi fogékonnyá és alkalmassá a továbbtanulásra, illetve irányítja olyan felsõoktatási intézménybe, ahol felvételi esélyei a legjobbak. Ez a nagymértékben függ attól, hogy a tanulók olyan felsõoktatási intézménybe jelentkeznek-e, amelybe a felvétel feltételei legkedvezõbbek számukra. Sokan tartják fontosnak az F/J (a száz jelentkezõbõl felvettek száma) jelzéseit. Ez kétségtelen olyan iskolatípusok esetében, amelyeknek nem elsõdleges feladata a továbbtanulásra való felkészítés (szakközépiskola, vegyes iskola). Ezeknek a táblázatoknak azonban súlyos hibája, hogy jobb helyezési számot adnak azoknak az iskoláknak, amelyeknek csak egy-két tanulója jelentkezett a felsõoktatásba, ha azokat felvették (akár felvételi vizsga nélkül is), mint azoknak, amelyeknek valamennyi tanulója jelentkezett (akár a legigényesebb felsõoktatási intézményekbe), de közülük egyet nem vettek fel. A nyelvvizsgákra vonatkozó táblázatok (NY/J, NY/F, NYK/J, NYK/F, NYF/J, NYF/F) a tanulók idegen nyelvi felkészültségét jelzik. Ez a felsõoktatásba való bejutást illetõen igen fontos tényezõ, hiszen szinte valamennyi felsõoktatási intézmény többletpontokkal jutalmazza az államilag elismert nyelvvizsgákat. A jelentkezõk közötti nyelvvizsgával rendelkezõk aránya jobban jelzi a középiskolák nyelvi felkészítõ munkáját, mint a felvettek közötti arány, mert utóbbiakban az is tükrözõdik, hogy a tanulók egyéb tárgyak vizsgáin milyen eredménnyel szerepeltek. Ezek a k azonban nemcsak az iskola felkészítõ munkájára utalnak, hanem erõsen függenek a családi körülményektõl is. Több középiskola bírálta a múltban az F/L táblázat jelzésértékét amiatt, hogy összemossa azokat a felsõoktatási intézményeket, amelyekbe nehéz feltételekkel, szigorú vizsgák árán lehet bekerülni azokkal, amelyek vizsgák nélkül veszik fel a pályázókat. Ezért készültek el a tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a mûvészeti egyetemekre (nehezebb felvételi vizsgák, magasabb jelentkezési arányok) vonatkozó F1/L, F1/J k, illetve a mûszaki és az agráregyetemekre (alacsonyabb jelentkezési arányok, sok vizsgamentesség) vonatkozó F2/L, F2/J, k. Hasonló módon összeállítottuk a fõiskolákra vonatkozó F3/L, F3/J, kat is. Ezek az indikátorok valóban jobban differenciálnak, mint azok, amelyek együtt kezelnek valamennyi felsõoktatási intézményt. Hiányosságuk viszont minthogy egy-egy középiskolában kicsi és gyakran véletlenszerû azoknak a tanulóknak száma, akik egy-egy iskolatípusba jelentkeznek, hogy ezek a k nem mindig tekinthetõk jellemzõnek. Az írásbeli dolgozatok átlageredményeit feltüntetõ táblázatok csökkentik azt a zavaró tényezõt, amely a továbbtanulási célként választott intézmények különbözõ felvételi követelményszintje miatt bizonytalanná teszi az iskolák összehasonlítását. A közös és egységes írásbeli dolgozatokat ugyanis tárgyanként egy idõpontban, azonos tételekbõl írják a felvételizõk, és azokat egységes javítási út alapján értékelik. Ezért a dolgozatírás egy nagy versenynek tekinthetõ, amelyben évenként az iskolák tanulóinak legjobbjai (válogatott csapata) vesznek részt. E k elõnye, hogy egy-egy tantárgy oktatási hatékonyságát is jellemzik. Ezek együtt vizsgálva az OKTV és az egyéb versenyek tantárgyi táblázataival igen jól jelzik, hogy az elit- és a tömegképzés az egyes iskolákban az adott tantárgyban mennyire eredményes. E táblázat hiányossága, hogy azok a felvételizõk, akik felvételi mentességet élveznek, nem írják meg e dolgozatokat. A felvételi k értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a vizsgált évtizedben a felvételi eljárás jelentõsen változott. A nagyszámú felvételi mentesség bevezetése, a felvételi arányok nagymértékû változása, a pontozási módszerek divergálása, majd az utóbbi években a pontozási eljárás különbözõségének csökkenése indokolttá teszi, hogy az idõsorokat több esetében fenntartásokkal kezeljük. A középiskolák általános képzésének eredményessége elsõsorban a felsõoktatási felvételek ival mérhetõ, hisz a felvételi vizsgák az es évekre vonatkozó több mint három-

16 16 A középiskolai munka néhány ja százezer adata többféle szempontból teszi lehetõvé az iskolák csoportosítását. Az évenkénti közel ezer középiskolára vonatkozó harmincezer adat ezer középiskolás teljesítményére jellemzõ, amely alkalmas általános tanulságok levonására. A felsõoktatási intézményekbe való bejutásra minden középiskolából a legjobban felkészült tanulók pályáznak, ezek számából, arányából és teljesítményébõl nagy biztonsággal lehet következtetni az egyes oktatási intézményekben és azok csoportjaiban folyó munka minõségére, a tanulók továbbtanulási esélyeire. A következõkben a számos felvételi ból négy csoportot veszünk figyelembe. Ezek: a felvételi vizsgákon megírt közös és egységes írásbeli dolgozatok átlageredményei, a felsõoktatásba felvettek aránya a végzõ középiskolai osztályok létszámához viszonyítva (F/L ) az összes felsõoktatási intézmény vonatkozásában, az F/L három felsõoktatási intézménycsoportot tekintve és a felsõoktatási felvételekre jelentkezõ középiskolások nyelvvizsgáinak aránya. A közös és egységes felvételi írásbeli dolgozatok eredményei Az évenként felvételizõ diákok nagy többsége megír egy vagy két közös írásbeli érettségifelvételi dolgozatot (biológia, fizika, kémia, matematika, angol, német, francia) vagy egységes írásbeli dolgozatot (magyar, történelem, földrajz, közgazdaságtan, olasz, orosz, spanyol). E dolgozatok eredményeinek átlaga alapján tehát összemérhetõk a középiskolák. (Egy-egy dolgozatra maximum 15 pont adható.) Az írásbeli vizsgák átlageredményeit táblázatokba csak azokat az iskolákat állítottuk be: az összes eredményt táblázatok esetében, amelyeknek diákjai egy-egy évben legalább 5 dolgozatot, az 5 év alatt pedig összesen legalább 26 dolgozatot írtak; az egyes tárgyak eredményeit táblázatokba, amelyeknek tanulói egy-egy évben legalább 3 dolgozatot, az 5 év alatt összesen legalább 16 dolgozatot írtak. Erre a szelekcióra azért volt szükség, mert a kisebb dolgozatszámot produkáló iskolák sorba állítása sok véletlen elemet tartalmazott volna, az ilyen átlag nem lett volna jellemzõ. Még emellett is ajánlatos óvatosan kezelni azokat az átlageredményeket, amelyek kis számú vizsgázó teljesítményét tükrözik! 2. táblázat A közös és egységes írásbeli felvételi dolgozatok alapadatai, Küldõ * iskolák száma Dolgozatok száma Átlageredmény 8,00 9,09 8,56 8,60 8,21 8,26 7,71 7,88 7,16 *Amelynek a tanulói dolgozatot írtak. Az elõzõkben ismertetett korlátozó feltételek mellett a be állított iskolák száma 662 (lásd 5/1. melléklet). A középiskolák egy része, közöttük elsõsorban az ötéves tanítási idejû (technikus képzést folytató) szakközépiskolák tanulóinak egy jelentõs része nem az érettségi évében, hanem a rákövetkezõ évben jelentkezik a felvételi vizsgákra. Ezért az írásbeli vizsgák átlagait és a felvételi arányokat táblázatok nemcsak az adott évben érettségizõkre készültek el (mint a többi táblázat), hanem a felvétel évét megelõzõ évben érettségizõkre is.

17 1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai 17 A felsõoktatásba felvettek aránya a 12. osztályok létszámához viszonyítva az összes felsõoktatási intézményre vonatkozóan E (F/L) szerinti ek felállításakor a középiskolákat négy csoportra bontottuk: gimnáziumok, mûvészeti középiskolák, szakközépiskolák, vegyes (gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokat oktató) középiskolák. Ezt a csoportosítást az indokolja, hogy ezeknek az iskolatípusoknak eltérõ az elsõdleges képzési célja: magasabb szintû tanulmányokra vagy szakmára történõ felkészítés, illetve a más felvételi feltételeket támasztó mûvészeti felsõoktatási intézményekbe való bejutás megalapozása. Ezért nem lenne méltányos e négy típusba tartozó iskolákat a felsõoktatási felvétel szempontjából egymással összehasonlítani. Ugyanakkor az egyes típusok megalkotása nem egyszerû feladat, s ennek megfelelõen óvatosan kezelendõ, hiszen ma már egyre gyakoribb, hogy egy intézményben többféle oktatási program is elõfordul, sõt az egy iskolában oktatott programok kombinációi is rendkívül sokfélék táblázat A középiskolák száma intézménytípusonként, Iskolatípusok Gimnáziumok Vegyes középiskolák Mûvészeti középiskolák Szakközépiskolák Összesen A középiskola-típusok összehasonlításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy míg az évtizedben az iskolák száma 53%-kal emelkedett, a gimnáziumoké 62%-kal, a szakközépiskoláké 67%-kal, a vegyes iskoláké 15%-kal, a mûvészeti középiskoláké pedig 90%-kal növekedett. Az iskolaekben a középiskolák csak akkor értek el helyezési számot, ha a k nagyobbak nullánál, azaz ahol legalább egy tanulót felvettek a felsõoktatásba. Miután a táblázatokban az ös és az es évek helyezési számai és i láthatók, véleményt alkothatunk az iskolák fejlõdésérõl is. Az iskolák je és a, amelynek alapján elnyerte a helyezést, minden fent említett év adataiból elkészült. Az összefoglaló táblázatokban (lásd mellékletek) az iskolák a k ötévi átlagának jében vannak felsorolva. Azok az iskolák, amelyeknek az ötbõl nincs legalább négy ja, nem szerepelnek. Így biztosítható, hogy az iskolaek ne tartalmazzák azokat az iskolákat, amelyeknek csak egy-két év adata áll rendelkezésünkre. Felvételi arányok felsõoktatási intézménycsoportonként Mint már említettük, ha az összes felsõoktatásba felvett diák számát viszonyítjuk a középiskola 12. évfolyamának létszámához, és e szerint ítéljük meg a középiskolák jét, elhanyagoljuk azt az igen fontos körülményt, hogy a különbözõ felsõoktatási intézményekbe való felvétel esélyei, nehézségei jelentõsen eltérnek. Ennek kiküszöbölésére csoportosítottuk a felsõoktatási intézményeket három csoportba (ennél több kategória kialakítása esetén az adatok áttekinthetetlenné válnának). 3 Errõl bõvebben lásd: Jelentés a magyar közoktatásról 2000 (2000): Szerk.: Halász Gábor Lannert Judit. Országos Közoktatási Intézet,.

18 18 A középiskolai munka néhány ja Az elsõ csoportban tudomány-, gazdasági, orvostudományi és mûvészeti egyetemek igen magas a felvételre jelentkezõk aránya a felvehetõk számához képest, ezért általában magasak a felvételi követelmények. A második csoportban mûszaki és agráregyetemek általában alacsonyabb a jelentkezési arány, így vagy csak írásbeli vizsgák vannak, vagy egyáltalán nincsenek felvételi vizsgák. A harmadik csoportban fõiskolák igen eltérõek a felvételi körülmények, van, ahol nem is kell felvételizni. Természetesen az egyes csoportokon belül is jelentõs különbségek vannak a felvételi vizsgák követelményeiben. A felvételizõk idegennyelv-ismerete Napjainkban az államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezõk nemcsak a felsõoktatási tanulmányokra jelentkezõk esetében jelentenek többletpontszám szerzési lehetõséget, hanem ez a tudás fontos összetevõje a munkaerõ-piaci elhelyezkedésnek is. Egy adott középiskola idegen nyelvet oktató munkájának eredményességét jelzi a nyelvvizsgával rendelkezõ tanulók száma, még akkor is, ha jól tudjuk, hogy e t nagymértékben befolyásolják iskolán kívüli tényezõk is (nyelvtanulás magánúton, külföldi utazás stb. lehetõségei). Arra is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a magyarországi érettségi vizsgakövetelményekben szerepel legalább egy idegen nyelv ismerete. Ezt a követelményt ugyanakkor nyilván eltérõ színvonalon teljesítik az egyes intézmények (két tanítási nyelvû iskolák, nyelvtagozatos osztályok, világbanki szakközépiskolák stb.). Az idegen nyelv ismerete a rendelkezésre álló adatbázisból három val vizsgálható: az idegen nyelvi felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményeivel, az idegen nyelvi OKTV adataival és a felvételi vizsgákon résztvevõk nyelvvizsgaarányaival. A középiskolai tanulók versenyeredményei Az iskolák nevelési-képzési stratégiái eltérõek. Vannak olyan iskolák, amelyek nagy súlyt helyeznek diákjaik versenyeken való megmérettetésére, mások ezt nem szorgalmazzák különösképpen, mégis kiváló oktató munkát folytatnak. Ezt a szempontot figyelembe kell vennünk akkor, amikor az OKTV-n, az OSZTV-n és az egyéb országos tantárgyi versenyeken elért helyezések alapján kialakult iskolaekbõl vonunk le tanulságokat. Az adatbázis a középiskolák tanulóinak versenyeredményeit kétféle módon tartalmazza: a) az elért helyezések (1 3. helyezettek, helyezettek) és a dicséretek száma szerint; b) a helyezések és a dicséretek pontszáma szerint (1. helyezés=10 pont, 10. helyezés=1 pont, minden dicséret = pont). A továbbiakban az áttekinthetõség kedvéért ez utóbbi, pontozásos módszert alkalmazzuk. Egy iskolacsoport iskolái akár megyénként, akár településtípusonként, akár programtípusonként alakítjuk ki statisztikai szempontból természetesen nem hasonlíthatók össze a versenyeken szerzett pontok alapján, hiszen nyilvánvalóan egy kisebb megye iskoláinak nincs olyan esélye a pontok megszerzésére, mint egy nagyobbnak. Ezért a továbbiakban a csoport pontjait a csoportban lévõ lakosság lélekszámának, illetve az összes tanuló létszámának figyelembevételével kell összehasonlítani. Természetesen tudjuk, hogy egy tanuló szereplése számos más, szociológiai kategóriákkal leírható tényezõtõl függ, de jelen tanulmányunkban ezek közül csak néhányat volt módunk alkalmazni.

19 1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai 19 Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek 4 Az OKTV-n elért eredményekrõl 1986-tól vannak adataink. Némi változás volt a különbözõ években abból a szempontból, hogy milyen tantárgyakból és hány kategóriában rendeztek versenyeket, de ezek számossága nem befolyásolja az összehasonlíthatóságot. 4. táblázat A 2000-ben rendezett OKTV összefoglaló adatai Tantárgy Kategóriák száma Jutalmazott helyezések Tantárgy Kategóriák száma A következõ összefoglaló táblázat adataiból látható, hogy az elmúlt évtizedben a középiskolák számának növekedésével (53%) nem járt együtt hasonló dinamikus emelkedés az OKTV-n sikeresen szereplõ iskolák számában (16%). 5. táblázat Az OKTV-n helyezést elért iskolák száma és aránya, Jutalmazott helyezések Angol 1 10 Matematika 3 30 Biológia 2 10 Német 2 20 Filozófia 2 10 Német nemzetiségi 1 5 Fizika 3 25 Orosz nyelv 1 10 Francia 2 20 Olasz nyelv 2 10 Földrajz 1 10 Román nemzetiségi 1 3 Horvát 1 3 Spanyol nyelv 1 5 Kémia 2 20 Szerb nemzetiségi 1 3 Latin 1 5 Szlovák nemzetiségi 1 3 Magyar irodalom 1 10 Szlovén nemzetiségi 1 3 Magyar nyelv 1 10 Történelem Középiskolák száma Helyezést szerzett iskolák száma Helyezést szerzett iskolák aránya 33,2 23,6 23,9 24,3 22,7 22,8 18,6 19,6 23,7 25,6 Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek Az OSZTV-n szereplõ középiskolákról, illetve tanulóikról 1986-tól vannak adataink. A versenyeket a jobb áttekinthetõség kedvéért négy csoportba osztottuk. Az adatbázis nem volt teljessé tehetõ, mert az adatszolgáltatóknál elvesztek a következõ információk: az agrárversenyek évek közötti adatai, a gazdasági és mûszaki versenyek és évi adatai, illetve az egyéb versenyek és egyes versenyek és évi adatai. Az 1995 elõtti hiányok megszüntetésére már alig van remény. Ennek ellenére a szakmai tanulmányi versenyeken sikeresen szereplõ középiskolások 1986 és 2000 között 7680 diák adatainak (melyik iskolából, melyik megyébõl, milyen településtípusról indultak) elegendõek a változás tendenciáinak felrajzolására. 4 Lásd:

20 20 A középiskolai munka néhány ja 6. táblázat Az OSZTV összefoglaló adatai, Versenytípus Versenyek száma 1 3. helyezett helyezett Dicséretben részesült Összes pont Agrár Gazdasági Mûszaki Egyéb Összesen Egyéb középiskolai versenyek Az évi idõszak 71 egyéb országos versenyének adatait állnak rendelkezésünkre, melyeket 12 tematikus csoportba foglaltunk össze. Az adatbázis a vizsgált idõszakra vonatkozóan nem teljes. Egyes versenyek adatai néhány évben hiányoznak, ezeket a szervezõk még vagy nem bocsátották rendelkezésünkre, vagy a évi adatbázis lezárása után érkeztek. Néhány országos verseny adatai még egyáltalán nem voltak beszerezhetõk. Becslésünk szerint az adatbázis a hiányok ellenére 82 százaléknál nagyobb mértékben teljes, összesen középiskolás adatait tartalmazza. 7. táblázat Az egyéb középiskolai versenyek összefoglaló adatai, Versenytípus Versenyek száma 1 3. helyezett helyezett Dicséretben részesült Összes pont Agrár Biológia Földrajz, földtan, csillagászat Fizika Irodalmi Kémia Matematika Nemzetközi Sport Technikai Mûvészeti Egyéb Összesen A fentiekben közölt összefoglaló adatok részletes bontásban megtalálhatóak kötetünk mellékleteiben, illetve az Interneten. Ezek több célra használhatók. Alkalmasak arra, hogy megítéljük az egyes középiskolák továbbtanulásra felkészítõ tevékenységét és az iskolák fejlõdési tendenciáit. Másrészt lehetõséget biztosítanak arra, hogy felismerjünk olyan általános tendenciákat, amelyek egyes iskolatípusokra jellemzõek. Többek között erre is törekszünk a következõkben.

21 1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai 21 A KUTATÁS ELEMZÉSI DIMENZIÓI A középiskolai munka eredményességérõl szóló kutatás módszertanának kialakítása az elõzõekben ismertetett rendszer létrehozásán alapult. Ahhoz, hogy ezek a k ne pusztán arra legyenek használhatóak, hogy egy-egy középiskola évenkénti helyezéseit láthassuk a különbözõ iskolaekben, szükséges volt azon tényezõk számbavétele, melyek a teljesítményeket befolyásolják. A különbözõ k alakulása nemcsak a pedagógusok munkájától függ, hanem attól is, hogy milyenek a tanulók kiválasztásának lehetõségei, a diákok szociális, kulturális és gazdasági körülményei. A kutatás eredményeként létrejött adatbázis ezeket a hatásokat nem mindig tudja számszerûen kimutatni. Alkalmas viszont arra, hogy a korábban ismertetett k alakulását: országos szinten, területi szinten: településtípusok, megyék, nagyvárosok és fõvárosi kerületek, továbbá az iskolák fajtái: iskolafenntartók és programtípusok szerint tudjuk vizsgálni. Országos szintû adatok Az elmúlt évtizedben jelentõsen emelkedett a felsõoktatási intézményekbe jelentkezõk száma, illetve a középiskolát elvégzõ diákok jelentkezési aránya. A táblázatból az is látható, hogy nemcsak a jelentkezõk, hanem a felvettek száma is jelentõsen emelkedett. 8. táblázat Az érettségi évében felsõoktatási intézménybe jelentkezõk alapadatai, A középiskolák száma osztályok létszáma Jelentkezõk száma Felvettek száma Területi szintû adatok A magyarországi középiskolák székhelye döntõ többségben (88%) a fõnél nagyobb lakosságszámú településeken van. A legkisebb településeken lévõ középiskolák száma bár a 10 év alatt több mint duplájára nõtt igen alacsony. 9. táblázat A középiskolák száma a település lélekszáma szerint, A település lélekszáma A középiskolák száma fõ felett fõ alatt Összesen

22 22 A középiskolai munka néhány ja Míg 1991-ben az összes középiskola 19%-a, addig 2000-ben már 24%-a volt budapesti székhelyû. A központúságot mutatja a következõ táblázat is. Az iskolák száma 53%-kal emelkedett az évtizedben, de Pest megyében és a fõvárosban majdnem megkétszerezõdött. 10. táblázat A középiskolák száma megyénként, Megye Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen A területi különbségek elemzésére további lehetõséget nyújt, ha a nagyvárosok és a budapesti kerületek adatait vizsgáljuk. Tanulmányunkban nagyvárosnak tekintjük a százezer lakos feletti, az lakosú városokat, illetve azt a három megyeközpontot, melynek lélekszáma ötvenezer fõ alatti. A nagyvárosok esetében sem egyenletes az iskolák számának növekedése, Kaposváron például 113%-kal, Dunaújvárosban, Egerben és Kecskeméten 60%-kal nõtt az iskolaszám. Felhívjuk az olvasó figyelmét arra, hogy az egyes megyék középiskolai intézményhálózata fejlõdésének különbségeit is láthatja, ha a 10. és 11. táblázat adatsorait összeveti. Látni fogja, hogy vannak olyan megyék, amelyek a megyeszékhely iskolahálózatát, s vannak olyanok, amelyek nagyvárosaik, illetve városaik középiskolai kínálatát bõvítik.

23 1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai táblázat A nagyvárosok középiskoláinak száma, Nagyvárosok Lélekszám Békéscsaba Dunaújváros Eger Érd Esztergom Kaposvár Kecskemét Nagykanizsa Nyíregyháza Pécs Salgótarján Sopron Székesfehérvár Szekszárd Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg Összesen Iskolafenntartó szervezetek és iskolatípusok Az ország iskolaszerkezete a vizsgált évtizedben jelentõs mértékben átalakult mind a fenntartó szervezetek, mind az iskolatípusok vonatkozásában. Ezt a ek változásának megítélésekor feltétlenül figyelembe kell venni. 12. táblázat A középiskolák száma fenntartók szerint, Iskolafenntartó Települési önkormányzat Megyei önkormányzat Központi költségvetési szerv* Egyház, felekezet Alapítvány Egyéb Összesen *Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei.

24 24 A középiskolai munka néhány ja Míg az évtizedben az iskolák száma 53%-kal növekedett, az alapítványi iskolák száma megtízszerezõdött, az egyházi-felekezeti iskolák száma 140%-kal, a központi költségvetési szerveké 82%-kal emelkedett. Az is látható, hogy az iskolák 83%-át a települési, illetve a megyei önkormányzatok felügyelik. (A középiskola-típusok számának alakulását a 3. táblázatban mutattuk be.) 13. táblázat A gimnáziumok és a vegyes középiskolák megoszlása programtípusonként, Gimnáziumok osztályos és 6 osztályos és 6 és 8 osztályos és 8 osztályos osztályos és 8 osztályos osztályos Vegyes középiskolák 4 osztályos és 6 osztályos és 8 osztályos osztályos osztályos 1 1 Az adatbázis nem tartalmazza az egyes iskolákon belül a különbözõtanterv típusok szerint tanító osztályok adatait, ezért az iskolákat egységként kell a továbbiakban tárgyalnunk. A 4 és 6 és 8 osztályos tantervû, a 6 és 8 osztályos tantervû gimnáziumok és a 6 osztályos tantervû és a 8 osztályos tantervû vegyes iskolák száma olyan kicsi, hogy az ezek jére vonatkozó további megállapításokat fenntartásokkal kell kezelni. Elõszó A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai Összegzés A kutatás célja, korlátjai és története Az eddigi vizsgálatok ismertetése Az eredményességi k (indikátorok) A felsõoktatási felvételik A középiskolai tanulók versenyeredményei A kutatás elemzési dimenziói Országos szintû adatok Területi szintû adatok Iskolafenntartó szervezetek és iskolatípusok

25 2fejezet.qxd :52 Page A magyar középiskolák fejlõdése ORSZÁGOS SZINTÛ ADATOK A középiskolai munka eredményességét a következõkben a felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei, a felsõoktatási felvételi arányok, ezen belül a felsõoktatási intézménytípusok adatai, a felvételizõk nyelvtudása, illetve az országos tanulmányi, szakmai és egyéb versenyeken elért helyezések alakulása alapján jellemezzük. A felvételi írásbeli dolgozatok átlagai A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményeinek vizsgálata lehetõséget biztosít arra, hogy bemutassuk a hazai középiskolák szélsõséges (legjobb és legrosszabb átlagú) csoportjai közötti különbségek változásait. 14. táblázat A középiskolák száma tanulóik felvételi írásbeli dolgozatainak pontátlagai szerint, Pontátlagok A középiskolák száma felett , , alatt Eredményt elért iskola összesen Részt vevõ iskola összesen E táblázat csak azokat az iskolákat veszi figyelembe, amelyeknek vizsgázói évente legalább 6 és a 9 évben legalább 46 dolgozatot írtak. 1. megállapítás Az adatokból látható, hogy a 10 pont feletti átlagú felvételi írásbeli dolgozatokat író iskolák aránya 1993 óta 13,7%-ról 0,8%-ra csökkent, ugyanakkor az 5 pontnál gyengébb dolgozatot író iskolák aránya 4,1%-ról 25,3%-ra emelkedett. Ez a tendencia még akkor is aggodalomra ad okot, ha tudjuk, hogy a dolgozatok átlageredménye függ azok nehézségétõl is. A minõség romlását magyarázza, hogy a dolgozatot írók létszáma és aránya évrõl évre emelkedett, azaz mind több gyengébb középiskolai tanuló jelentkezett felvételre, ugyanakkor a felvételi mentességet élvezõ tanulók aránya évrõl évre növekedett. 25

26 2fejezet.qxd :52 Page A középiskolai munka néhány ja 15. táblázat A legalacsonyabb és a legmagasabb átlagú csoport aránya közötti különbség, (%) Csoport pont felett 2,9 15,9 7,5 8,2 4,2 4,3 1,7 3,4 1,1 5 pont alatt 14,3 4,7 7,3 9,7 11,1 11,0 16,7 18,6 32,8 Különbség 11,4-11,2-0,2 1,5 6,9 6,6 15,0 15,2 31,7 Látható, hogy a különbség 1996-tól folyamatosan, az utóbbi három évben jelentõsen emelkedik, ami az iskolák differenciálódását jelzi. A felsõoktatási felvételek arányai 16. táblázat A felsõoktatási felvételekre jelentkezõk és felvettek aránya, Összes Jelentkezõ/végzõs 41,6 47,4 50,7 51,3 51,8 53,0 52,6 53,2 54,5 53,9 51,4 Felvett/végzõs 23,0 24,5 26,0 25,5 27,7 30,3 32,2 33,2 35,1 35,7 29,7 Felvett/jelentkezett 55,2 51,7 51,3 49,6 53,4 57,2 61,1 62,4 64,4 66,3 57,9 2. megállapítás A XX. század utolsó évtizedében az iskolák száma 53%-kal, a 12. osztályos tanulók száma 43 százalékkal növekedett (lásd 8. táblázat), az ezekbõl az osztályokból a felsõoktatásba jelentkezõk száma 85%-kal, a felvettek száma pedig több mint százhúsz százalékkal emelkedett. Ez a jelentkezési arány 30%-os, felvételi arány 56%-os növekedését idézte elõ. Ez kétségtelenül ennek az idõszaknak a legjelentõsebb eredménye. Az felvett/végzõs átlagok megoszlásából lehet következtetni arra, hogy a hazai középiskolák mekkora hányadából kerülnek ki a felsõoktatási intézmények hallgatói, illetve hogy a középiskolák csoportjaiban milyen a továbbjutási esély az egyetemekre, fõiskolákra. A következõ táblázatból látható, hogy a felvettek 10, %-a az iskolák milyen hányadából került a felsõoktatásba. 17. táblázat A felsõoktatásba felvettek aránya a küldõ iskolák aránya szerint, Felvettek százaléka Iskolák (%) ,8 1,9 2,1 2,0 1,9 2,1 2,1 2,2 2,4 2,1 20 4,2 4,5 4,6 4,6 4,7 4,9 5,0 5,0 5,2 4,7 30 7,5 7,8 7,9 8,0 7,9 8,2 8,3 8,3 8,6 7, ,4 11,6 11,9 12,2 11,8 12,5 12,3 12,5 12,7 11, ,1 16,4 16,8 16,9 16,6 17,5 17,2 17,5 17,9 16, ,1 22,6 23,0 22,9 22,3 23,6 23,3 23,6 24,1 22, ,7 30,7 30,9 30,7 29,9 31,6 31,4 31,3 32,0 29, ,3 41,1 41,7 41,5 40,2 41,9 41,8 41,5 42,2 39, ,3 56,4 57,5 56,8 56,1 56,6 57,0 56,8 57,6 54, ,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

27 2fejezet.qxd :52 Page A magyar középiskolák fejlõdése megállapítás Az egyetemi, fõiskolai hallgatók fele az iskolák százalékából, kilencven százaléka az iskolák 56-57%-ból került a felsõoktatásba ben a felsõoktatásba hallgatókat küldõ iskolák száma és aránya csökkent a korábbi évekhez képest. A 2000-ben érettségizett tanulók közül 308 iskolából (az iskolák egyharmadából) átlagosan tíznél kevesebb hallgatót vettek fel a felsõoktatási intézményekbe, ezekben tanult a 12. osztályosok 20%-a. Ezekbõl az iskolákból csak minden tizenkettedik tanuló került a felsõoktatásba, de ezek közül az iskolák közül 29-bõl három, 30-ból két, 29-bõl egy diák tanult tovább és 31-bõl egy sem. 18. táblázat A középiskolai tanulók továbbtanulási esélye az éveket együtt tekintve Iskolák száma 12. osztályos tanuló Tanuló % Felvett fõ Felvételi arány , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,7 4. megállapítás A fenti adatokból kiszámítható, hogy a középiskolák 4%-ából került be a felsõoktatásba a felvettek egyötöde, ezekben az érettségizõ osztályok tanulóinak 9,5%-a tanult, az õ továbbtanulási esélyük 63% volt. Az iskolák további 11%-ából került be a felsõoktatásba a felvettek 30%-a, ezekben a 12. évfolyamosok 19%-a tanult, e fiatalok továbbtanulási esélye 46%. A középiskolák további 37%-ából került be a felvettek 40%-a, ezekben az érettségizõ osztályok diákjainak 37%-a tanult, akiknek a továbbtanulási esélye 32% volt. Ugyanakkor a 10 év alatt a magyar középiskolák csaknem másik felébõl, amelyben a tanulók egynegyede tanult, csak minden kilencedik tanuló került a felsõoktatásba. Természetesen az egyes iskolák megítélésénél figyelembe kell venni mindazokat a tényezõket, melyeket az elõzõ fejezetben részletesen kifejtettünk (a tanulók kiválasztásának eltérõ lehetõségei, a diákok szociális, kulturális és gazdasági körülményei, az iskolák különbözõ képzési célja, feladata stb.). Ha a megyék, az iskolafenntartók, településtípusok és középiskola-típusok szerinti átlagokat vizsgáljuk (lásd a következõ fejezetet), ezeknek a körülményeknek a hatása mérsékeltebb. A felsõoktatási intézménytípusok adatai Mélyebb betekintést ad az egyes iskolák felsõoktatásra való felkészítõ munkájába, ha felsõoktatási intézménytípusonként vizsgáljuk a felvételi arányokat.

28 2fejezet.qxd :52 Page A középiskolai munka néhány ja 19. táblázat A 12. évfolyamosok felvételi arányai felsõoktatási intézménytípusonként, o.-k létszáma Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és mûvészeti egyetemek Felvettek száma Felvételi arány 6,2 6,6 7,4 6,7 7,0 8,2 8,4 9,0 14,7 10,7 Mûszaki és agráregyetemek Felvettek száma Felvételi arány 4,0 4,8 4,5 4,2 5,0 5,8 6,1 5,3 2,7 5,2 Fõiskolák Felvettek száma Felvételi arány 12,5 13,0 13,8 14,3 15,2 15,8 16,9 18,7 17,9 19,3 5. megállapítás Az elmúlt évtizedben az érettségi évében felvettek száma legnagyobb mértékben, 141%- kal a tudományegyetemi csoportban növekedett, ezt követik a fõiskolák 117%-os emelkedéssel, míg a mûszaki-agrár csoportban 84%-os volt a növekedés. Az érettségi évében felvettek felvételi arányai hasonló módon emelkedtek: a tudományegyetemi csoportban 72%-kal, a fõiskolák esetében 54%-kal, a mûszaki-agrár csoportban 31%-kal. Ha arra a kérdésre keresünk választ, hogy milyen összefüggés látható a küldõ középiskolák és a felsõoktatásba bekerült diákok száma és/vagy aránya között a különbözõ felsõoktatási intézménytípusok esetében, az alábbi táblázatból vonhatunk le következtetéseket. 20. táblázat A felsõoktatásba felvettek és az õket képzõ iskolák aránya felsõoktatási intézménytípusonként, az es évek együttesen Felvettek Tudományegyetemek * Mûszaki- és agráregyetemek Fõiskolák (%) Iskolák száma Küldõ iskolák (%) Iskolák száma Küldõ iskolák (%) Iskolák száma Küldõ iskolák (%) ,9 13 1,4 23 2, ,1 32 3,5 52 5, ,8 55 6,0 86 9, ,9 85 9, , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,9 * Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és mûvészeti egyetemek

29 2fejezet.qxd :52 Page A magyar középiskolák fejlõdése megállapítás Az es éveket együtt vizsgálva a tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a mûvészeti egyetemekre az érettségi évében felvett diákok fele a magyar középiskolák 8,7%-ából, a mûszaki és agráregyetemekre 13,1%-ából, a fõiskolákra pedig 18,8%-ából került ki. Ha a felvett tanulók kilencven százalékára vonatkozó adatokat tekintjük felsõoktatási intézménytípusonként, a küldõ iskolák arányai 36,9%, 45,9%, illetve 57,4%. Ennek a másik oldala, hogy a tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a mûvészeti egyetemekre a középiskolák 63,1%-ából csak minden ötvenharmadik diák kerülhetett be, a mûszaki és agráregyetemekre a középiskolák 54,1%-ából csak minden hetvenkilencedik diákot vették fel, a fõiskolákon a középiskolák 42,6%-ából csak minden tizenharmadik diák kapott helyet. A felsõoktatási felvételre jelentkezõk nyelvvizsga arányai Az közötti években 930 középiskolából összesen olyan fiatal jelentkezett felsõoktatási intézménybe, aki a felvételi vizsga évében érettségizett. E fiataloknak összesen nyelvvizsgája volt, tehát az átlagos nyelvvizsgaarány 41,3%. 7. megállapítás Az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt megszerzõ tanulók száma és aránya a vizsgált tíz évben rohamosan növekedett a felvételre jelentkezõk körében: míg 1991-ben átlagosan minden harmadik jelentkezõnek volt egy nyelvvizsgája, addig az utóbbi években már több mint minden másodiknak. 1 Az egész idõszakot tekintve e vizsgák több mint 90%-át azonban 277 iskola tanulói hozták, ez az iskolák 30%-a. Ezekben az iskolákban a tanulók 57%-ának volt egy nyelvvizsgája. Az iskolák közel 70%-ából 654 középiskolából jelentkezõknek mindössze nyelvvizsgája volt. Ezekbõl az iskolákból fiatal jelentkezett egyetemekre, fõiskolákra, azaz csak minden 8-9. fiatalnak volt egy nyelvvizsgája. Ezen belül az iskolák 30%- ából jelentkezõknek még rosszabbak a i: csak minden harmincnegyedik tanuló szerzett egy nyelvvizsga-bizonyítványt. Óriási tehát a különbség e tekintetben az iskolák egy kisebb hányada és az iskolák nagy többsége között. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek Évenként 22 tantárgyi verseny (33 versenykategória) helyezettjének és megdicsértjének, a 15 év alatt összesen helyezettnek és dicséretben részesítettnek, összesen középiskolásnak az adatai találhatók a táblázatokban. Ebben a névsorban találhatók minden bizonnyal az ország legtehetségesebb diákjai. Életútjuk figyelemmel kísérése fontos nemzeti érdek lenne. 1 Errõl bõvebben lásd: Vágó Irén: Az oktatás tartalma. In: Jelentés a magyar közoktatásról 2000 (2000): Szerk.: Halász Gábor Lannert Judit. Országos Közoktatási Intézet,.

30 2fejezet.qxd :52 Page A középiskolai munka néhány ja 21. táblázat Az OKTV-n különbözõ helyezést elért iskolák szám és az elért pontszám tantárgyanként, Tantárgy Iskola Dicséret Pontszám Angol ,0 Biológia ,5 Filozófia ,0 Fizika ,5 Francia Földrajz ,5 Horvát ,0 Kémia Latin Magyar irodalom ,0 Magyar nyelv ,5 Matematika ,5 Német nyelv ,5 Német nemzetiségi ,5 Orosz nyelv ,0 Olasz nyelv ,0 Spanyol nyelv ,5 Román nemzetiségi ,0 Szerb nemzetiségi ,0 Szlovák nemzetiségi ,0 Szlovén nemzetiségi ,0 Történelem ,5 Összesen Az OKTV összefoglaló adatait az 5. táblázat tartalmazza. Ha az iskolák számát az elért pontszámok jében tüntetjük fel, azt láthatjuk, hogy az iskolák élmezõnyében minden évben 4-7 iskola tanulói szereznek 50-nél több pontot és további iskola pontot. 22. táblázat Az OKTV-n szereplõ iskolák száma az elért pontszámok szerint, Pontszám Iskolák száma felett ,5 9, Összesen Pontot szerzett iskolák aránya (%) 35,0 33,2 23,6 23,9 24,3 22,7 22,8 18,6 19,6 23,7 25,5

31 2fejezet.qxd :52 Page A magyar középiskolák fejlõdése megállapítás Az OKTV-helyezést elért tanulók a vizsgált tizenöt évben 486 iskolából, a magyar középiskolák 51,4%-ából kerültek ki. Ezek közül 230 gimnázium (a hazai gimnáziumok 73,5%-a), 111 vegyes középiskola (ezen iskolatípus 63,8%), és 145 szakközépiskola (a szakközépiskolák 32,2%). A megszerzett pontok kilencven százalékát 167 iskola (ez az összes iskolák 17,6%) tanulói szerezték meg. Miközben a középiskolák száma a tizenöt év alatt 69%-kal növekedett, az OKTV-helyezéseket elért iskolák száma az közötti emelkedés után némileg csökkent, azaz az OKTV-n sikeresen szereplõ középiskolák aránya az összes hazai középiskolához képest jelentõsen csökkent (az iskolák több mint egyharmadáról az egynegyedére). Az OKTV-n pontszámokat szerzett iskolák csoportján belül három fõvárosi gyakorló gimnázium kiemelkedõ eredményeket ért el, és elvitte az elérhetõ dobogós helyezések 17%- át (az elérhetõ pontok 16%-át). 19 iskola birtokában van az ilyen helyezések 42%-a (az összes pont 41%-a). Egy viszonylag szûk csoport 50 iskola szerezte meg a pontok kétharmadát. A legkiemelkedõbb eredményeket elért tanulók döntõ többségét tehát a magyar középiskolák 5 százalékában képzik. Ez az alacsony arány még akkor is elgondolkodtató, ha jól tudjuk, hogy az iskolák versenyeztetési indítékai például a munkaerõpiacra való felkészítés eltérõ feladatai miatt különbözõek. Talán egy kicsi elmozdulást jelent, hogy 1997-tõl a pontot szerzett iskolák aránya némileg emelkedett, bár ez elsõsorban a 10 pont alatt teljesítõk számának emelkedésébõl fakad (lásd 5. és 22. táblázat). Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek Az OSZTV-n elért pontszámok alapján (az 1991-es és az 1994-es év kivételével) évenként rangsorolhatóak a középiskolák. A kirajzolódó változási tendencia eltér az OKTV-rangsorban szereplõ iskolák számának alakulásától. A következõ táblázatból látható, hogy az OSZTV-ken eredményeket elért iskolák száma a vizsgált idõszakban közel hasonló ütemben növekedett, mint a hazai középiskolák száma, ezért évrõl évre átlagosan a középiskolák 28%-ának tanulói szereztek pontokat. 23. táblázat Az OSZTV-n pontot szerzett iskolák száma az elért pontszámok szerint, 1986 és 2000 között Pontszám * Pontot szerzett iskolák aránya Iskolák száma felett Összesen n/m * 26,6 26,9 24,7 32,3 27,5 31,3 29,2 32,8 29,0 30,3 29,5 23,7 26,4

32 2fejezet.qxd :52 Page A középiskolai munka néhány ja 9. megállapítás A vizsgált tizenhárom évben az OSZTV-helyezettek 486 iskolából, a magyar középiskolák 51%-ából kerültek ki. Ezek közül 31 gimnázium (a gimnáziumok 10%-a), 117 vegyes középiskola (az ilyen iskolák 67%-a) és 338 szakközépiskola (ezeknek az iskoláknak a 73%-a). A megszerzett pontok felét 69 iskola (az összes iskolák 7%-a), kilencven százalékát 241 iskola (az iskolák egynegyedének) tanulói szerezték meg. Az OSZTV-ket a szakközépiskolai osztályok tanulói számára szervezik. Ezért magától értetõdõ, hogy a szakközépiskolások aránya jóval magasabb a gimnazistákénál. Az egyéb középiskolai versenyek Az egyéb versenyek száma igen nagy (71-et tartalmaz az adatbázis), ezek produkció-felülete rendkívül különbözõ. Legnagyobb részük a kiemelkedõ felkészültséget, képességet méri (ezek a középiskolai elitképzés jelzõszámai), egy kisebb de nagy tömegeket megmozgató részük az általános képzésre jellemzõ. Kiadványunk többnyire együttesen vizsgálja e versenyeket (a versenytípusonkénti összefoglaló adatokat lásd 7. táblázat). 24. táblázat Az egyéb versenyeken pontszámokat szerzõ középiskolák száma, Pontszám * Pontot szerzett iskolák aránya A középiskolák száma felett , , , , , , , , , , , Összesen n/m * 21,6 20,9 22,7 25,1 23,8 27,6 44,4 48,8 50,0 36,7 37,1 39,3 44,0 47,5 48,3 A vizsgált tizenöt évben az egyéb versenyek helyezettei 736 iskolából, a magyar középiskolák 78%-ából kerültek ki. Ezek közül 260 gimnázium (a gimnáziumok 83%-a), 147 vegyes középiskola (ezen iskolatípus 85%-a) és 329 szakközépiskola (az intézménytípus 71%-a). 10. megállapítás A pontot szerzõ középiskolák aránya emelkedõ tendenciát mutat, 1986 és 2000 között megduplázódott, de ez minden bizonnyal összefügg azzal is, hogy az adatbázis az idõszak elsõ felében hiányosabb, mint a másodikban.

33 2fejezet.qxd :52 Page A magyar középiskolák fejlõdése 33 A nemzetközi tanulmányi versenyeken szerzett pontok A továbbiakban a nemzetközi versenyeket vizsgáljuk két okból: (a) ezeknek az eredményei külföldi összehasonlításban is jelzik a magyar elitképzés színvonalát, (b) azok az iskolák, amelyeknek tanulóit nemzetközi versenyekre küldik ki, kétségtelenül kiemelkedõ eredményekkel büszkélkedhetnek. 25. táblázat A nemzetközi versenyek összefoglaló adatai, A verseny megnevezése Fõ Ifjú Fizikusok R Nemzetközi Versenye H Izraeli magyar R Matematikaverseny H Nemzetközi R Diákolimpia Informatika H Nemzetközi R Diákolimpia Filozófia H Nemzetközi R Diákolimpia Fizika H Nemzetközi R Diákolimpia Kémia H Nemzetközi R Diákolimpia Matematika H Nemzetközi R 6 Diákolimpia Német H 16 R= részt vevõ országok száma; H= a magyar csapat által elért helyezési szám. Megjegyzés: Az jel esetében vagy nem volt verseny, vagy nem vettünk részt. 11. megállapítás A magyar közoktatás évrõl évre igen jól vizsgázik. A nemzetközi versenyeken gyakoriak a dobogós helyezések, és szinte minden versenyen és minden évben a magyar csapatok a mezõny elsõ ötödében foglalnak helyet. Az utóbbi két évben a kémia-, a matematika- és a fizikaversenyeken emelkedtek ki diákjaink. A nyilvántartott 15 évben 96 iskola tanulói vettek részt a felsorolt nemzetközi versenyeken, ez az iskolák egytizede. Az ebben az idõszakban elért 493 helyezés 83%-át 34 iskola tanulói szerezték (ez az iskolák 3,6%-a). Mindössze 26 olyan iskola van, amelyik ebben az idõszakban háromnál több versenyzõt tudott kiállítani, õk a kiküldött résztvevõk 78,5 százalékát adták.

34 2fejezet.qxd :52 Page A középiskolai munka néhány ja A versenyzõket küldõ iskolák közül 71 gimnázium, 16 vegyes középiskola, 9 pedig szakközépiskola. A gimnáziumokból került ki a helyezettek 90 százaléka, a szakközépiskolából 2%-a, a vegyes középiskolákból 8%-a. Az iskolák közül 22 en, 21 a nagyvárosokban, 17 az lakosú városokban, 12 a lélekszámú településeken, 19 a lakosú városokban, 3 az lakosú városokban és 1 a kistelepüléseken mûködik. A budapesti iskolák versenyzõi a helyezések több mint felét, a lakos feletti városok csaknem egynegyedét szerezték meg. TERÜLETI SZINTÛ ADATOK A településtípusok adatai Amikor oktatási egyenlõtlenségekrõl beszélünk, óhatatlanul elõkerül a települések közötti különbségek problémaköre. A területi egyenlõtlenségek az oktatás területén is több vonatkozásban elemezhetõek, jelen kutatási eredményeink ezek közül a tanulás eredményességét leíró kra koncentrálnak. A középiskolák tanulói által elért eredmények vizsgálhatók a településtípusok, a megyék, valamint mivel a középiskoláztatás döntõen városi ellátást jelent a városok szintjén. A középiskolák székhelyének településtípusát elsõsorban a lakosságszám alapján alakítottuk ki, kivételt a fõváros jelent, ahol a kerületek szintjén is elemezzük az adatokat. Az általunk alkalmazott tipizálás eltér a hagyományos szociológiai településtipológia csoportosítástól, inkább a településnagysághoz kapcsolódó fogalomrendszerhez áll közelebb. A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei 1992-tõl 2000-ig éves bontásban szerepelnek adatbázisunkban. Az összegzõ táblázatok közül az alábbiakban az összes felsõoktatási felvételi írásbeli adatot tartalmazóakat elemezzük, de felhívjuk az olvasó figyelmét, hogy az interneten az egyes vizsgatárgyak eredményei is megtalálhatóak. 26. táblázat A felvételi írásbeli dolgozatok száma és átlageredményei településnagyság szerint, Települési kategória Dolgozatok száma Átlageredmény Dolgozatok száma Átlageredmény , , felett , , , , , , , , , , alatt , ,8 Összesen , ,9

35 2fejezet.qxd :52 Page A magyar középiskolák fejlõdése megállapítás A legmagasabb és legalacsonyabb írásbeli átlaggal rendelkezõ településtípusok közötti különbség ingadozik, nem ismerhetõ fel semmilyen irányzat. Maga a különbség sem jelentõs, a vizsgált években: 0,6 és 1,5 között mozog. A fõváros iskoláiból kikerülõk átlagai a legkisebb településekhez hasonlóan évrõl évre más helyet foglalnak el a ben. Általában legmagasabb az írásbeli dolgozatok átlaga a százezer lakos feletti nyolc nagyváros iskoláiban kivétel az a három év, amikor a legkisebb települések iskolái álltak az élen, leggyengébbek az 5 10 ezer lakosú településeknél. A felsõoktatási felvételek arányai A felsõoktatásba jelentkezõ 12. osztályosok között településtípusok szerint már nagyobbak a különbségek a bekerülési esélyeket tekintve, mint az írásbeli felvételik átlageredményei esetében. 13. megállapítás Legmagasabb a felvételi arány a százezer lakos feletti nyolc nagyváros iskoláiban. Ezt követi a tizenegy ezer lakosú város. Harmadik helyen a legtöbb évben a ezer lakosú városok, negyedik helyen a ezer lakosúak iskolái voltak. A fõváros iskolái a korábbi 6-7. helyrõl 1996-ra feljöttek az 5. helyre. Az utóbbi négy évben a 6. és a 7. helyen az 5 10 ezer lakosú városok és az 5 ezer lélekszám alatti települések találhatók. Az ig terjedõ idõszak átlagadatait az 1. ábra mutatja. 1. ábra A középiskolák felvételi arányai településtípusonként, ,37 32,30 28,70 29,40 25,07 25,29 22, felett alatt 14. megállapítás A településtípusok közötti különbség 1992-ben csökkent, majd 1993-tól 1997-ig folyamatosan növekedett; az es visszaesés után ismét igen magas.

36 2fejezet.qxd :52 Page A középiskolai munka néhány ja 2. ábra Különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb felvételi arányú településtípus között 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 18,8 14,9 18,8 10,7 12,1 14,9 14,5 8,5 10,7 7, A felsõoktatási intézménytípusok adatai A településtípusok szerinti felvételi arányok (a felsõoktatásba felvettek száma a 12. évfolyamosok létszámához viszonyítva) különbségei az egyes felsõoktatási intézménytípusoknál eltérõen alakulnak. 15. megállapítás A tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a mûvészeti egyetemi csoportban legmagasabb a felvételi arány a százezer lakos feletti nyolc nagyváros iskoláiban, a legutóbbi két évben a ezer lakosú városok feljöttek a második helyre, a fõváros iskolái viszont visszaestek az ötödik-hatodikra. A mûszaki, agráregyetemi csoportban az elsõ három helyen évrõl évre más településtípus iskolái találhatók, az utolsó helyen legtöbbször az 5 10 ezer lakosú városok tanyáznak. A legkisebb települések iskolái az elmúlt tíz évben váltakozva a harmadik és negyedik hely kivételével minden helyen voltak. A fõiskolai csoportban az ezer lakosú városok foglalják el az elsõ helyet, a második helyen legtöbbször a 100 ezer feletti nagyvárosok voltak, a harmadik és ötödik helyen az 5000 lakos feletti településtípusok váltakoztak, az utolsó két helyet a fõváros és a legkisebb települések iskolái foglalták el. 16. megállapítás A legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú településtípus közötti különbség nagyságának változása 1991 és 2000 között szintén kiszámítható a 27. táblázatból. A tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a mûvészeti egyetemi csoportban tíz év alatt egy közötti visszaesés mellett a különbség csaknem megduplázódott (5,7-rõl 10,8-ra). A mûszaki, agráregyetemi csoportban kicsi a különbség évente, és a változás mértéke nem jelentõs. A fõiskolai csoportban az évi visszaeséstõl eltekintve növekszik a legalacsonyabb és legmagasabb felvételi aránnyal rendelkezõ települések közötti különbség (1991-ben 6,4, míg 2000-ben 1).

37 2fejezet.qxd :52 Page A magyar középiskolák fejlõdése táblázat A felsõoktatási intézménytípusok felvételi arányai településtípusonként, Településtípus Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és mûvészeti egyetemek 6,3 6,6 6,5 6,2 6,6 7,6 7,8 9,0 12,5 11, felett 8,8 8,9 10,8 9,9 10,7 12,1 12,7 13,2 17,4 18, ,4 6,4 6,6 6,1 5,8 7,4 7,9 8,4 14,1 11, ,7 5,3 6,3 5,0 5,5 6,6 6,3 7,3 15,8 12, ,5 5,2 6,3 5,8 5,7 7,2 6,8 7,1 14,4 10, ,1 3,6 4,7 3,9 4,6 4,1 4,3 4,3 13,8 7, alatt 5,5 6,5 7,6 4,7 4,6 6,4 5,7 6,6 11,5 11,1 Összesen 6,2 6,6 7,4 6,7 7,0 8,2 8,4 9,0 14,7 12,6 Mûszaki és agráregyetemek 4,5 4,6 4,9 4,4 5,0 5,2 5,9 5,0 1,3 5, felett 4,4 5,2 5,1 4,1 5,4 6,3 7,0 6,1 3,8 6, ,2 5,2 4,3 4,6 5,5 6,8 6,2 5,5 3,0 6, ,9 4,4 4,2 4,6 4,8 5,2 6,1 5,0 2,3 6, ,3 4,5 3,9 4,0 5,0 6,2 5,6 5,0 3,1 6, ,0 3,6 3,3 3,6 3,1 4,5 4,0 3,8 3,2 3, alatt 1,7 5,5 5,5 3,5 4,5 6,3 4,2 5,8 2,7 4,8 Összesen 4,0 4,8 4,5 4,2 5,0 5,8 6,1 5,3 2,7 6,2 Fõiskolák 8,1 9,4 9,8 9,2 9,4 11,4 13,2 14,2 17,7 17, felett 14,3 14,2 14,0 16,1 17,1 17,6 18,7 2 19,8 24, ,5 15,1 16,7 17,7 19,1 19,2 19,5 21,7 19,5 27, ,1 13,8 15,8 16,1 16,4 15,8 17,2 18,9 16,1 24, ,3 14,2 15,5 15,9 17,3 17,5 18,3 20,1 16,7 22, ,4 14,4 14,9 14,9 15,6 16,1 15,9 19,1 15,8 23, alatt 14,3 10,8 12,5 12,1 13,7 12,5 14,6 16,6 12,5 19,7 Összesen 12,5 13,0 13,8 14,3 15,2 15,8 17,0 18,7 17,9 22,8 A nyelvvizsgarány a felvételre jelentkezõk körében 28. táblázat A nyelvvizsgaarány a felvételizõk körében településtípusonként, Településtípus ,9 48,0 44,6 44,7 43,4 43,2 50,8 60,6 64,7 51,3 50, felett 32,6 34,7 36,6 35,7 36,3 37,1 48,7 59,3 60,3 47,2 43, ,2 30,6 32,9 31,5 33,5 49,0 57,7 58,8 42,6 41, ,6 27,3 29,3 26,5 24,8 26,3 37,7 46,0 56,0 37,7 34, ,1 24,5 25,2 24,6 26,2 26,5 35,3 45,6 49,9 37,5 33, ,9 16,8 22,8 19,3 21,2 23,8 24,9 34,6 42,0 31,2 26, alatt 44,3 39,2 41,5 33,8 33,1 35,4 41,6 41,6 37,1 34,9 38,1 Összesen 33,2 34,3 34,5 33,8 33,5 34,5 44,6 54,0 57,6 43,7 41,3

38 2fejezet.qxd :52 Page A középiskolai munka néhány ja Az egyetemi, fõiskolai tanulmányokra jelentkezõ tanulók nyelvtudását a jelentkezési lapon közölt és igazolt nyelvvizsgák alapján összesítettük. 17. megállapítás Legmagasabb a nyelvvizsgaarány a fõvárosi iskolákban, majd rendre a településméret mentén csökkennek az arányok, kivéve az 5 10 ezer lakosú városokat, akik az utolsó helyen állnak. Ha a legmagasabb és legalacsonyabb nyelvvizsgaátlaggal rendelkezõ településtípusok iskolái közötti különbséget vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az elmúlt évtizedben a kisebb-nagyobb hullámzások ellenére csökkenõ tendenciát mutatnak: míg 1991-ben 33%-nyi, addig 2000-ben 20%-nyi volt az eltérés. 3. ábra Különbség a legalacsonyabb és legmagasabb nyelvvizsgaaránnyal rendelkezõ iskolák között településtípusok szerint, , ,1 27,6 25,4 25, ,2 25, ,8 19,4 20, Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek 29. táblázat Az ezer tanulóra jutó átlagos OKTV-pontszámok települési kategóriánként, 1986 és 2000 között Települési kategória Tanulószám * Összes pont * A 12. osztályos tanulók száma 2000-ben Pontszám Pontszám Pontszám felett alatt Összesen

39 2fejezet.qxd :52 Page A magyar középiskolák fejlõdése 39 A településtípusok szerinti OKTV-pontszámok összehasonlítása csak akkor helyes, ha a pontszámokat az adott településtípusban tanulók számára vetítjük. Ezért az elõzõ táblázatban a év 12. évfolyamos tanulói létszámát alapul véve az ezer tanulóra jutó OKTV-pontszámokat mutattuk be. 18. megállapítás A települési kategóriák iskoláinak ezer tanulóra jutó OKTV-pontszámok szerinti jében elsõ helyen legtöbbször a fõváros, másodikon a százezer lakos feletti 8 nagyváros iskolái vannak, az utolsó hely az lakosú kisvárosok iskoláié. A 3-6. helyeken a többi település iskolái váltogatják egymást. Érdekes, hogy a legkisebb települések iskolái a 15 év alatt a minden helyén voltak már. A fõvárosi iskolák ezer tanulóra jutó OKTV-pontszáma másfélszerese a fõ feletti lélekszámú városok, két és félszerese az , háromszorosa a és hétszerese az lakosú városok iskoláinak. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek A szakmai versenyek vizsgálatánál a tanulmányi versenyek elemzési módszerét követjük. Bár az 1991-es és az 1994-es adatok hiányoznak, a fejlõdés irányai így is megragadhatóak. 30. táblázat Az ezer tanulóra jutó átlagos OSZTV-pontszámok települési kategóriánként, 1986 és 2000 között Települési kategória Tanulószám * Összes pont , 1993, Pontszám Pontszám Pontszám ,6 143,9 107,6 257, felett ,0 152,1 103,9 225, ,4 145,9 131,6 312, ,5 136,6 66,9 191, ,2 70,4 44,3 117, ,3 62,6 37,1 128, alatt ,2 107,3 51,7 170,2 Összesen/átlag ,7 127,4 89,1 217,0 * A 12. osztályos tanulók száma 2000-ben. 19. megállapítás Legtöbbször, fõleg az utóbbi években az ezer lakosú városok iskoláinak tanulói szerezték a legtöbb ezer tanulóra jutó pontszámot, ezeket a fõváros, majd a 100 ezer fõ feletti városok iskolái követik. Az utolsó helyet váltakozva 5 10 ezer és a ezer lélekszámú települések iskolái foglalták el. A legkisebb települések iskolái évente váltakozva szinte valamennyi helyen voltak már. Az ezer tanulóra jutó legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszámmal rendelkezõ településcsoportok iskolái közötti különbség 1986 óta némi ingadozással emelkedõ irányzatot mutat: a 15 év alatt megkétszerezõdött (1986-ban 23,3 és 2000-ben 50,4 pont).

40 2fejezet.qxd :52 Page A középiskolai munka néhány ja Az egyéb középiskolai versenyek Az egyéb versenyek összefoglaló adatait kötetünk 7. táblázatában közöltük. A továbbiak értékelésekor érdemes szem elõtt tartani, hogy ezeknek a versenyeknek a tematikája rendkívül széles skálán mozog, ennek megfelelõen egészen különbözõ képességeket és tudásokat mérnek. 31. táblázat Az ezer tanulóra jutó átlagos egyéb középiskolai versenypontszámok települési kategóriánként, 1986 és 2000 között Települési kategória Tanulószám * Összes pont * A 12. osztályos tanulók száma 2000-ben. 20. megállapítás Érdekes folyamat figyelhetõ meg: míg az közötti idõszakban az ezer tanulóra jutó pontszámok a településnagyság szerint csökkentek, az közötti idõszakban a százezer fõ feletti városok, az közöttiben az ezer lakosúak iskolái foglalták el az elsõ helyet. A fõváros iskolái az elsõ helyrõl a harmadikra estek vissza. A kisebb települések (10 ezer fõ alattiak) tanulói tehát ebben a rendkívül vegyes egyéb verseny kategóriában sem tudnak elõre lépni a ranglétrán. A legmagasabb és legalacsonyabb pontszámmal rendelkezõ településcsoportok közötti különbség 1994-ig növekedett (31-rõl 161 pontra), majd 1995-ben jelentõs csökkenés következett be (82 pont) és 2000 között ismét emelkedett a különbség mértéke: 2000-ben már több mint ötszöröse volt az évinek. A megyék adatai A középiskolai munka eredményességének megyénkénti vizsgálata esetén sem szabad megfeledkezni az oktatás társadalmi, gazdasági környezetérõl. Magyarország régiói, illetve megyéi köztudottan jelentõsen eltérnek egymástól településszerkezeti szempontból, a lakosságszám tekintetében, az egy fõre jutó GDP mértéke, a munkanélküliség i szerint stb. Jelen tanulmányunkban nem célunk minden településszociológiai tényezõ számbavétele, pusztán a rendelkezésünkre álló, az oktatás eredményességét jelzõ adatok közlését és elemzését vállalhatjuk. A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei Pontszám Pontszám Pontszám felett alatt Összesen/átlag Korábban már láttuk (lásd 14. táblázat), hogy országos szinten a felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye a vizsgált idõszakban romlott. A következõkben az egyes megyék jét összesítjük e dimenzió mentén.

41 2fejezet.qxd :52 Page A magyar középiskolák fejlõdése táblázat A megyék je a felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei alapján, 1992 és 2000 között Megye Sorrend Átlag Sorrend Átlag Baranya 2. 9, ,50 Bács-Kiskun 4. 9, ,19 Békés 15. 8, ,66 Borsod-Abaúj-Zemplén 18. 8, ,42 Csongrád 6. 8, ,07 Fejér 11. 8, ,80 -Moson-Sopron 3. 9, ,02 Hajdú-Bihar 10. 8, ,15 Heves 19. 8, ,49 Jász-Nagykun-Szolnok 13. 8, ,78 Komárom-Esztergom 12. 8, ,69 Nógrád 20. 7, ,22 Pest 17. 8, ,49 Somogy 14. 8, ,99 Szabolcs-Szatmár-Bereg 16. 8, ,82 Tolna 7. 8, ,22 Vas 1. 9, ,98 Veszprém 5. 9, ,97 Zala 8. 8, , , ,80 Összes megye átlaga 8,57 7, megállapítás A megyék fejlõdésére lehet következtetni a ben való elhelyezkedés változásából. A felvételi írásbeli átlagok vonatkozásában az utolsó öt évben Somogy megye iskolái 6, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Zala megyéké 5 helyezéssel jobbak, viszont Vas megyéé 8, Veszprém megyéé 5, -Moson-Sopron megyéé 4, Komárom- Esztergom megyéé és a fõvárosé 3 hellyel rosszabbak az idõszak helyezéseihez képest. Az eltérést évenként vizsgálva ingadoznak az adatok: az eltérés mértéke 1993-ban és 1994-ben a legalacsonyabb (1,2), a legmagasabb pedig 1995-ben (1,9). A teljes vizsgálati idõszakot tekintve az 1992-tõl 1999-ig terjedõ évek átlageredményeit és a 2000-es adatokat összehasonlítva az egyes megyék fejlõdése a következõképpen alakult. A legmagasabb és legalacsonyabb írásbeli átlagú megyék közötti eltérés a vizsgált nyolc évben ingadozott: Eltérés mértéke 1,61 1,23 1,23 1,87 1,32 1,22 1,36 1,46 1,62

42 2fejezet.qxd :52 Page A középiskolai munka néhány ja 33. táblázat A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményeinek csökkenése megyénként 2000-ben, az elõzõ nyolc év átlagához képest Megye Csökkenés Hajdú-Bihar 8,38 7,79 9 Csongrád 8,52 7,76 0,76 Jász-Nagykun-Szolnok 8,10 7,31 0,79 Somogy 8,23 7,37 0,86 Heves 7,84 6,91 0,93 Békés 8,05 7,06 0,99 Szabolcs-Szatmár-Bereg 8,14 7,10 1,04 Komárom-Esztergom 8,09 7,00 1,09 Tolna 8,65 7,51 1,14 Bács-Kiskun 8,68 7,52 1,16 Baranya 8,90 7,72 1,18 8,24 7,04 1,20 Borsod-Abaúj-Zemplén 7,86 6,61 1,25 Pest 7,93 6,64 1,29 Veszprém 8,56 7,25 1,31 Fejér 8,21 6,80 1,41 Zala 8,63 7,21 1,42 -Moson-Sopron 8,64 7,17 1,47 Nógrád 7,65 6,17 1,48 Vas 8,69 7,10 1, megállapítás Legkisebb az írásbeli átlageredmények csökkenése Hajdú-Bihar, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyék iskoláiban, tehát itt a legnagyobb az átlagok relatív javulása. Legnagyobb az átlag csökkenése a Vas, Nógrád és -Moson-Sopron megyei iskolákban. A felsõoktatási felvételek arányai (F/L) A felvételi arányok (a felsõoktatásba felvettek száma a 12. évfolyamosok létszámához viszonyítva) megyék szerint eltérõen alakulnak. 23. megállapítás Meglepõ, hogy az elsõ három helyen olyan, gazdasági helyzetét tekintve eltérõ megye iskolái foglalnak helyet, mint -Moson-Sopron, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár- Bereg. en ugyan csaknem a legalacsonyabb a felvételi arány, de itt vannak olyan kerületek, amelyeknek iskolái a legjobb megyékkel egyenrangú felvételi arányt produkálnak, ezeket azonban ellensúlyozzák azok a kerületek, amelyek iskoláinak felvételi arányai sokkal alacsonyabbak, mint a leggyengébb eredményû megyéké (lásd a 43. táblázatot). Az évi és az évi felvételi arányok szerinti ben elfoglalt helyek különbségével is mérhetõ a megyék fejlõdése. Az utolsó öt évben Hajdú-Bihar és

43 2fejezet.qxd :52 Page A magyar középiskolák fejlõdése 43 Vas megyék iskolái 6, Komárom-Esztergom megyéé 5, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéé 4, Tolna megyéé 3 hellyel léptek elõre, viszont Baranya, Bács-Kiskun és Békés megyéé 3 hellyel léptek hátra az közötti idõszakra vonatkoztatott helyezéshez képest. A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkezõ megyék iskolái közötti különbség változásában sajnálatos módon növekedés tapasztalható: 1991-ben 12, ben már 19 százaléknyi volt. 34. táblázat A felsõoktatási intézménytípusok felvételi arányai megyénként, 1991 és 2000 között Megye Sorrend F/L Sorrend F/L Baranya 8. 28, ,6 Bács-Kiskun 1. 31, ,3 Békés , ,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 4. 28, ,7 Csongrád 5. 28, ,5 Fejér , ,8 -Moson-Sopron 2. 29, ,6 Hajdú-Bihar 9. 27, ,2 Heves 3. 28, ,6 Jász-Nagykun-Szolnok , ,2 Komárom-Esztergom , ,2 Nógrád , ,2 Pest , ,6 Somogy , ,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 6. 28, ,8 Tolna , ,8 Vas , ,3 Veszprém , ,2 Zala 7. 28, , , ,9 Összesen 25,5 33,3 Különbség * 10,1 13,4 * A legmagasabb és legalacsonyabb F/L arány között. A megyék felvételi arányai felsõoktatási intézménytípusonként Egy adott megye tanulóinak továbbtanulási sikerességérõl árnyaltabb képet kapunk, ha a felsõoktatási intézménytípusok szerint vizsgálódunk. 24. megállapítás Az 1991 és 1995 közötti átlagos felvételi arányok az 1996 és 2000 közötti hasonló kat tekintve mindhárom intézménycsoportban emelkedtek. A következõ táblázatból ugyanakkor az is látható, hogy a különbözõ megyék iskoláinak eredményessége az egyes intézménycsoportok esetében eltérõ. A tudományegyetemi csoportban legnagyobb fejlõdés Heves és Pest megyében volt, erõs visszaesés mutatkozott viszont Veszprém és

44 2fejezet.qxd :52 Page A középiskolai munka néhány ja -Moson-Sopron megyékben. A mûszaki-agrár csoportban legjobban Hajdú-Bihar, Tolna, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlõdött, ugyanakkor jelentõsen romlott Heves megye és. A fõiskolai k tekintetében Komárom-Esztergom és Hajdú-Bihar megye felvételi arányai növekedtek legnagyobb mértékben, míg Somogyé és Hevesé romlottak leginkább. 35. táblázat A megyék je a különbözõ felsõoktatási intézménycsoportok felvételi arányai szerint, 1991 és 2000 között T * M F Megye sr. F/L sr. F/L sr. F/L sr. F/L sr. F/L sr. F/L Baranya 1. 10, , , , , ,3 Bács-Kiskun 4. 8, , , , , ,2 Békés 11. 6, , , , , ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 5. 7, ,7 1. 6,3 2. 6, , ,1 Csongrád 3. 10, , , , , ,4 Fejér 19. 4, , ,3 7. 5, , ,6 -Moson-Sopron 10. 6, ,3 2. 5,5 1. 7, , ,3 Hajdú-Bihar 2. 10, , ,7 3. 6, , ,1 Heves 14. 5,4 7. 9,7 3. 5, , , ,7 Jász-Nagykun-Szolnok 12. 5, , , , , ,1 Komárom-Esztergom 18. 4, ,9 5. 5,1 5. 5, , ,5 Nógrád 20. 4, , , , , ,4 Pest 17. 4, ,9 4. 5,2 6. 5, , ,8 Somogy 16. 5, , , , , ,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 6. 7, , , , , ,0 Tolna 13. 5, , , , , ,8 Vas 15. 5, ,1 9. 4,4 8. 5, , ,5 Veszprém 7. 6, ,5 7. 4,9 4. 6, , ,1 Zala 8. 6,5 9. 9,3 6. 5,0 9. 5, , ,8 9. 6,5 8. 9,4 8. 4, , , ,4 Átlag 6,8 10,2 4,5 5,0 13,9 17,8 * T: Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és mûvészeti egyetemek; M: Mûszaki és agráregyetemek; F: Fõiskolák 4. ábra A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkezõ iskolák közötti különbség megyék szerint, felsõoktatási intézménycsoportonként ,8 12,4 9,8 1 10,3 11,2 13,4 13,3 8,9 9,0 12,4 6,6 7,5 9,5 10,1 5,5 7,5 8,1 7,1 7,9 8,3 2,4 6,4 4,7 4,3 3,9 4,3 6,0 4,7 4, Tudományegyetemek Műszaki és agráregyetemek Főiskolák

45 2fejezet.qxd :52 Page A magyar középiskolák fejlõdése megállapítás A évi különbségek a tudományegyetemi és a fõiskolai intézménytípusnál nagyobbak, a mûszaki és agráregyetemi csoportban viszont hasonlóak voltak, mint 1991-ben. A tíz év alatt a legnagyobb felvételi követelményeket támasztó (legkevesebb vizsgamentességet adó) tudományegyetemek esetében megkétszerezõdött a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú megye között. A nyelvvizsgaarányok megyénként A felsõoktatásba jelentkezõ tanulók nyelvtudásának jellemzésére az egyik lehetõség, ha megvizsgáljuk, hogy közülük hányan rendelkeznek nyelvvizsgával (Ny/J arány). 36. táblázat A nyelvvizsgával rendelkezõ felvételizõk aránya megyénként, 1991 és 2000 között Megye Sorrend Ny/J Sorrend Ny/J Baranya 5. 35, ,4 Bács-Kiskun , ,4 Békés , ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,1 Csongrád 9. 31, ,4 Fejér 7. 33, ,9 -Moson-Sopron 3. 41, ,7 Hajdú-Bihar 8. 31, ,9 Heves , ,0 Jász-Nagykun-Szolnok , ,6 Komárom-Esztergom , ,6 Nógrád , ,2 Pest , ,7 Somogy , ,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,5 Tolna , ,3 Vas 1. 47, ,5 Veszprém 4. 37, ,0 Zala 6. 34, , , ,3 26. megállapítás Azt a tényt, hogy napjainkban a nyelvtudás egyre fontosabbá válik, jelzi az is, hogy a felvételizõk körében egyre nagyobb számban vannak olyan tanulók, akik nyelvvizsga-bizonyítvány birtokában szeretnének továbbtanulni: között arányuk 34%, ben már 47% volt. Az adatok természetesen megyénként is szórnak: legmagasabb a nyelvvizsgák aránya -Moson-Sopron, Vas, Zala megyék és a fõváros iskoláiban, legalacsonyabbak Somogyban, Szabolcs-Szatmár-Beregben, illetve Nógrádban. A legmagasabb és a legalacsonyabb val rendelkezõ megyék közötti különbség csökkenõ irányzatú: míg az évek átlagában 30% volt, addig az 1996 és 2000 közötti évek átlagában már csak 24%.

46 2fejezet.qxd :52 Page A középiskolai munka néhány ja Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek Az OKTV, az OSZTV és az egyéb versenyeken elért eredmények elemzése megyénként csak akkor helyes, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes megyék lélekszáma eltérõ. Ezért a továbbiakban a különbözõ versenyeken megszerzett pontszámokat ezer lakosra vetítve közöljük. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek összefoglaló adatait tanulmányunk 5. és 22. táblázata tartalmazza. Az egyes megyék iskoláinak sikerességét az elmúlt 15 év átlagában a következõ ábra mutatja. 5. ábra A megyék je az ezer lakosra jutó OKTV-pontszámok szerint, átlaga ,3 Budapes t 3,7 3,6 3,2 2,6 2,1 2,1 1,9 1,8 1,8 1,7 1,7 1,6 1,5 1,5 1,4 1,2 1,2 Csongrá d Gy őr Baranya Hajdú Komárom Zala Tolna Veszprém Békés Vas Bács Heves Szolnok Fejér Borsod Somogy Pest 0,7 0,6 Nógrád Szabolcs Adataink lehetõvé teszik, hogy megvizsgáljuk, vajon az egyes megyék iskolái az elmúlt 15 év alatt kisebb idõtartamokat (5 éves átlagok) tekintve hogyan mozogtak a ranglétrán. 37. táblázat A megyék je az ezer lakosra jutó OKTV-pontszámok alapján, Megye Sorrend Pont Sorrend Pont Sorrend Pont Baranya 4. 1,0 4. 0,9 2. 1,3 Bács-Kiskun 13. 0, Békés 17. 0, ,4 4. 1,0 Borsod-Abaúj-Zemplén ,4 16. Csongrád 2. 1,6 3. 1,2 5. 0,9 Fejér 11. 0, , ,6 -Moson-Sopron 3. 1,2 2. 1,3 3. 1,1 Hajdú-Bihar 5. 0,8 5. 0,9 6. 0,9 Heves 12. 0, Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom 8. 0,7 7. 0,7 7. 0,7 Nógrád 19. 0, , ,1 Pest 18. 0, , ,4 Somogy 14. 0, , ,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 20. 0, , ,2 Tolna 10. 0,6 6. 0,7 9. 0,6 Vas 9. 0, Veszprém 6. 0, , ,6 Zala 7. 0,8 8. 0,7 8. 0,7 1. 2,1 1. 2,0 1. 2,2 Összesen 0,9 0,8 0,9 Különbség * 1,8 1,9 2,1 * A legmagasabb és legalacsonyabb OKTV-pontszám közötti különbség.

47 2fejezet.qxd :52 Page A magyar középiskolák fejlõdése megállapítás Azt láthatjuk, hogy a megyék iskoláinak eredményessége az OKTV-n különbözõ idõszakokban változó. Néhány példa a fenti táblázat alapján: míg Békés megye 13, Baranya megye iskolái 2 hellyel léptek elõre az utolsó öt évben az évi idõszakhoz képest, addig Somogy, Vas és Veszprém megyék iskolái 4, Csongrád megyéé 3 és Bács-Kiskun megyéé 2 hellyel estek vissza. A legalacsonyabb és a legmagasabb OKTV-pontszámú megye iskolái közötti különbség növekedett. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek Az OSZTV összefoglaló adatait tartalmazó 6. és 23. táblázat elemzésekor már jeleztük, hogy ebben a versenytípusban elsõsorban a szakközépiskolák érnek el sikereket, illetve látható volt, hogy az iskolák számának növekedésével csaknem párhuzamosan nõtt a versenyben részt vevõ oktatási intézmények száma is. E tények alapján nem meglepõ, hogy a megyék iskoláinak je másként alakul, mint az OKTV esetében. 38. táblázat A megyék je az ezer lakosra jutó OSZTV-pontszámok alapján, 1986 és 2000 között Megye Sorrend Pont Sorrend Pont Sorrend Pont Baranya 10. 0, , ,84 Bács-Kiskun 13. 0, , ,40 Békés 5. 1, , ,33 Borsod-Abaúj-Zemplén 8. 1, ,18 Csongrád 4. 1, , ,83 Fejér 12. 0, , ,65 -Moson-Sopron 1. 2, , ,40 Hajdú-Bihar 6. 1, , ,76 Heves , ,94 Jász-Nagykun-Szolnok 11. 0, , ,97 Komárom-Esztergom 15. 0, , ,79 Nógrád 20. 0, , ,49 Pest 19. 0, , ,81 Somogy 18. 0, , ,65 Szabolcs-Szatmár-Bereg 14. 0, , ,79 Tolna , ,93 Vas 2. 2, , ,66 Veszprém 9. 0, , ,17 Zala 7. 1, , , , , ,67 Összesen 1,01 0,71 1,72 Különbség * 1,98 1,34 3,71 * A legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszám között. 28. megállapítás A megyék iskoláinak fejlõdésére lehet következtetni a ben való elhelyezkedés változásából: az utolsó öt évben Heves megye iskolái 10, Somogy megyéé 8, Jász-Nagykun-

48 2fejezet.qxd :52 Page A középiskolai munka néhány ja Szolnok megyéé 6, Fejér és Zala megyéé 3 hellyel léptek elõre, viszont Békés megye iskolái 7, Baranya megyéé 6, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megyéké 5, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Komárom-Esztergom megyéké 4 hellyel léptek hátra az közötti idõszakra vonatkoztatott helyezéshez képest. 6. ábra Az OSZTV és évi átlagos pontszámainak az aránya (%) Heves Somogy Szolnok Vas Fejér Pest Zala Bács To l n a Hajdú Nógrád Győr Komárom Veszprém Szabolcs Csongrád Békés Borsod Baranya A legmagasabb és legalacsonyabb átlagú megyék közötti különbség némi ingadozással között emelkedõ irányzatú volt, 1997 óta csökkent, 2000-ben ismét emelkedett: 1986-ban 6 volt, 2000-re 0,89-re nõtt. Az egyéb középiskolai versenyek Az 1986-tól 2000-ig terjedõ idõszakot együttesen vizsgálva, ezer lakosra vonatkoztatva a megyék iskoláinak helyezései az élmezõnyt, illetve a kevésbé sikeresen szereplõket tekintve az OKTV-rangsorhoz hasonló képet mutatnak: az elsõ három helyen, Csongrád megye iskolái szerepelnek, az utolsó három helyen pedig Pest, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéé. Ugyanakkor az is látható, hogy ebben a versenykategóriában a legnagyobb a mozgás, ha ötéves ciklusokat vizsgálunk (lásd 39. táblázat). 29. megállapítás Az elért helyezések nagy mértékû változását jelzi, hogy például az utolsó öt évben Baranya megye iskolái 11, Hajdú-Bihar megyéé 10, Tolna és Vas megyéké 9, Fejér megyéé 5 hellyel léptek elõre, viszont Nógrád megye iskolái 15, Komárom-Esztergom megyéé 11, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék 7, és -Moson-Sopron megyéé 3 hellyel léptek hátra az közötti idõszakra vonatkoztatott helyezéshez képest. Az ezer lakosra esõ legmagasabb és legalacsonyabb pontszámmal rendelkezõ megyék közötti különbség ellentétben a nem túl sokat változó OKTV- és OSZTV-pontszámokkal jelentõsen növekedett: az 1986-os 0,36%-ról 2000-re 1,33%-ra, ami 3,7-szeres emelkedést jelent.

49 2fejezet.qxd :52 Page A magyar középiskolák fejlõdése táblázat A megyék je az ezer lakosra jutó egyéb középiskolai versenyek pontszámai alapján, 1986 és 2000 között Megye Sorrend Pont Sorrend Pont Sorrend Pont Baranya 18. 0, , ,36 Bács-Kiskun 10. 1, , ,84 Békés 14. 0, , ,23 Borsod-Abaúj-Zemplén 9. 1, , ,50 Csongrád 3. 2, , ,81 Fejér 16. 0, , ,58 -Moson-Sopron 2. 2, , ,31 Hajdú-Bihar 12. 1, , ,54 Heves 8. 1, , ,67 Jász-Nagykun-Szolnok 7. 1, , ,81 Komárom-Esztergom 6. 1, , ,48 Nógrád 5. 1, , ,93 Pest 20. 0, , ,88 Somogy 13. 1, , ,48 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,29 Tolna 17. 0, , ,03 Vas 15. 0, , ,98 Veszprém 11. 1, , ,86 Zala 4. 1, , , , , ,79 Összesen 1,31 3,45 5,11 Különbség * 2,04 3,74 5,86 * A legmagasabb és legalacsonyabb egyéb versenyek pontszámai között. A nagyvárosok és a fõvárosi kerületek adatai A nagyvárosok esetében nyolc százezer lakos feletti város, tizenkét ezer lakosú város és három kisebb lélekszámú megyeközpont adatait dolgoztuk fel. E nagyvárosok és a 23 budapesti kerület elemzésekor nem hagyható figyelmen kívül, hogy az egyes k és ek nem kizárólag az adott településen, illetve kerületben lakó tanulók eredményeit tükrözik, mert a figyelembe vett intézmények tanulóinak 40-60%-a más településekrõl, kerületekbõl jár be az iskolákba. A felvételi írásbeli dolgozatok átlaga 30. megállapítás A legjobb átlagú írásbeli dolgozatot Pécs,, Érd, Kecskemét és Zalaegerszeg, a leggyengébbeket Salgótarján,, Békéscsaba, Eger és Sopron iskoláinak a tanulói írták. A nagyvárosok iskoláinak fejlõdésére lehet következtetni a ben való elhelyezkedés változásából. Az utolsó öt év átlagában és Nyíregyháza iskolái 6, Székesfehérváré 4 helyezéssel jobbak, viszont Dunaújváros, Érd és Nagykanizsa iskolái 5, és Szombathely iskolái 4 hellyel rosszabbak az közötti idõszak helyezéseihez képest.

50 2fejezet.qxd :52 Page A középiskolai munka néhány ja 40. táblázat A nagyvárosi tanulók felvételi írásbeli dolgozatainak átlageredményei, Város Sorrend Átlag Sorrend Átlag Békéscsaba 20. 8, , ,7 5. 8,4 Dunaújváros 12. 8, ,9 Eger 19. 8, ,5 Érd 1. 9,9 6. 8,3 Esztergom 17. 8, ,9 7. 9, ,0 Kaposvár 13. 8, ,0 Kecskemét 4. 9,3 3. 8, , ,4 Nagykanizsa 10. 8, ,9 Nyíregyháza 15. 8,5 9. 8,1 Pécs 3. 9,3 1. 8,7 Salgótarján 23. 7, ,3 Sopron 18. 8, ,5 2. 9,3 4. 8,4 Székesfehérvár 16. 8, ,0 Szekszárd 9. 8,8 7. 8,3 Szolnok 14. 8, ,0 Szombathely 6. 9, ,1 Tatabánya 22. 8, ,2 Veszprém 8. 9,1 8. 8,2 Zalaegerszeg 5. 9,2 2. 8,5 Különbség * 2,0 1,4 * Különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb írásbeli átlagú nagyváros között. 31. megállapítás A legjobb átlageredményû írásbeli dolgozatokat az V., a VIII. és a XIV. kerület iskoláinak tanulói, a leggyengébbeket a XV., a XVI. és a X. kerület diákjai írták. A fõvárosban az utóbbi öt évben a XX. kerület iskolái 12, a XXII. kerületé 7, a X. kerületé 5 helyezéssel jobbak, viszont a XXI. kerületé 6, a VI. kerületé 5, a XI. és a IX. kerületé 4 hellyel rosszabbak az közötti idõszak helyezéseihez képest. A legmagasabb és legalacsonyabb írásbeli átlaggal rendelkezõ nagyvárosok közötti különbség csökkent, a budapesti kerületek közötti különbség viszont növekedett.

51 2fejezet.qxd :52 Page A magyar középiskolák fejlõdése táblázat A fõvárosi tanulók felvételi írásbeli dolgozatainak átlageredményei kerületenként, Kerület Sorrend Átlag Sorrend Átlag I. 8. 8, ,8 II ,2 9. 7,8 III. 5. 9,0 5. 8,3 IV , ,0 V. 1. 9,8 1. 9,1 VI. 9. 8, ,3 VII. 7. 8,7 8. 7,9 VIII. 2. 9,4 3. 8,5 IX , ,0 X , ,0 XI , ,1 XII. 4. 9,0 4. 8,4 XIII , ,7 XIV. 3. 9,1 2. 8,6 XV , ,1 XVI , ,7 XVII , ,7 XVIII. 6. 8,7 7. 8,0 XIX , ,8 XX ,8 6. 8,1 XXI , ,3 XXII , ,4 XXIII ,2 Különbség * 2,8 3,0 * Különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb írásbeli átlagú kerület között. A felsõoktatási felvételek arányai A felvételi arányok (a felsõoktatásba felvettek száma a 12. évfolyamosok létszámához viszonyítva) az egyes nagyvárosokban akárcsak megyénként eltérõen alakulnak. Az érdeklõdõ olvasó tanulmányunk következõ, illetve a 34. táblázatát együtt vizsgálva találhat összefüggést egy adott megye és az adott megye nagyvárosainak eredményei között. 32. megállapítás Az elsõ helyeken Érd, Nyíregyháza, Kecskemét,, az utolsókon pedig Tatabánya, Salgótarján, Esztergom, Kaposvár, Dunaújváros iskolái találhatók. Az évi és az évi átlagos felvételi arányok szerinti ben bekövetkezett változásokból a legtöbbet elõre, illetve visszalépõket emeljük ki: az utolsó öt évben Szombathely tanulói 10, é 6, é, Soproné és Székesfehérváré 4 hellyel kerültek elõbbre, ugyanakkor Zalaegerszeg diákjai 12, Dunaújvárosé 7, Kaposváré 6 és Salgótarjáné 4 hellyel estek vissza.

52 2fejezet.qxd :52 Page A középiskolai munka néhány ja 42. táblázat A felsõoktatási felvételi arányok (F/L) alakulása a nagyvárosokban, Város * A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi arány közötti különbség Sorrend F/L Sorrend F/L Békéscsaba , , , ,0 Dunaújváros , ,7 Eger 5. 31, ,1 Érd 1. 52, ,1 Esztergom , , , ,2 Kaposvár , ,1 Kecskemét 2. 34, , , ,1 Nagykanizsa , ,0 Nyíregyháza 3. 33, ,9 Pécs , ,0 Salgótarján , ,7 Sopron , , , ,8 Székesfehérvár , ,1 Szekszárd , ,0 Szolnok 8. 30, ,3 Szombathely , ,6 Tatabánya , ,9 Veszprém , ,2 Zalaegerszeg 4. 32, ,7 Különbség * 32,5 24,4 43. táblázat A felsõoktatási felvételi arányok (F/L) alakulása a fõváros kerületeiben, Kerület Kerület Sorrend F/L Sorrend F/L Sorrend F/L Sorrend F/L I , ,7 XIII , ,9 II , ,8 XIV , ,9 III , ,1 XV , ,8 IV , ,3 XVI , ,1 V , ,6 XVII , ,0 VI , ,2 XVIII , ,0 VII , ,2 XIX , ,5 VIII , ,0 XX , ,7 IX , XXI , ,4 X , ,4 XXII , ,2 XI , ,1 XXIII , ,8 XII , ,5 Különbség * 25,1 40,7 * A legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkezõ kerületek közötti különbség.

53 2fejezet.qxd :52 Page A magyar középiskolák fejlõdése megállapítás A fõváros iskolái közül az V., a XII. és a III. kerületiek felvételi arányai a legmagasabbak, a XXIII., a XXI. és a XV. kerületeké a legalacsonyabbak. Az utolsó öt évben a II. kerület 9, a XX. kerület 8, a XIX. kerület 5 hellyel lépett elõre, a XIV. kerület 7, a VI. kerület 6, a VII. és a VIII. kerület 5 hellyel esett vissza a ben. A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkezõ nagyvárosok iskolái közötti különbség az közötti és az közötti évek átlagában csökkent, a budapesti kerületek iskolái közötti különbség viszont növekedett A felsõoktatási intézménytípusok felvételi arányai A fõiskolai és egyetemi tanulmányokra jelentkezõ fõvárosi és nagyvárosi tanulók sikerességét az egyes felsõoktatási intézmények esetében a kilencvenes évtized elsõ, illetve második felének i alapján vizsgáljuk. 44. táblázat A felsõoktatási intézménytípusok felvételi arányai (F/L) nagyvárosonként, T M F Város F/L sr. F/L sr. F/L sr. F/L sr. F/L sr. F/L sr. Békéscsaba 6, , , , , , , ,2 2. 4, , , ,1 17. Dunaújváros 4, , , , , ,0 12. Eger 6, ,6 8. 5,5 5. 5, , ,2 4. Érd 16, , , , , ,7 6. Esztergom 4, , ,3 7. 5, , , , , ,5 4. 7, , ,8 1. Kaposvár 6, , , , , ,2 21. Kecskemét 11, ,2 4. 4, , , ,3 5. 9, ,8 7. 7,3 2. 8, , ,4 23. Nagykanizsa 5, , ,4 6. 6, , ,7 10. Nyíregyháza 9, ,2 5. 4, , , ,1 2. Pécs 12, ,1 6. 3, , , ,9 15. Salgótarján 4, , , , , ,9 20. Sopron 2, , , , , , , ,5 1. 3, , , ,1 22. Székesfehérvár 5, , , , , ,0 13. Szekszárd 4, , , , , ,6 16. Szolnok 7, ,4 9. 5,0 9. 5, , ,1 9. Szombathely 5, , , , , ,2 3. Tatabánya 3, , , , , ,3 14. Veszprém 8, , ,7 3. 8, , ,6 18. Zalaegerszeg 7,5 9. 9, ,0 8. 4, , ,6 8. Különbség * 13,5 12,8 10,2 10,1 11,2 12,4 *A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi arányú nagyváros átlaga közötti különbség.

54 2fejezet.qxd :52 Page A középiskolai munka néhány ja 34. megállapítás A vizsgált idõszakban a nagyvárosok közül legmagasabb a felvételi arány a tudományegyetemi csoportban, Érd és, a mûszaki-agrár csoportban Érd, és Veszprém, a fõiskolai csoportban Érd, Nyíregyháza, és Eger iskoláiban. Ugyanebben a ben elemezve az egyes felsõoktatási intézménycsoportokat, a legalacsonyabb felvételi arányt Sopron, Tatabánya és Dunaújváros, a második csoport esetében Pécs, Békéscsaba és Tatabánya, a fõiskolákon pedig Esztergom,, Salgótarján és Veszprém tanulói produkálták. A táblázatból az is látható, hogy az utolsó öt évben a tudományegyetemi csoportban Eger 6, Esztergom 5, Székesfehérvár 5, Szekszárd 4, a mûszaki-agrár csoportban 11, Sopron 9, Szekszárd 7, a fõiskolai csoportban Szombathely 6, 6 hellyel lépett elõre. Ugyanakkor a tudományegyetemi csoportban 8, Kaposvár 6, Zalaegerszeg 5, a mûszaki-agrár csoportban Zalaegerszeg 8, Kecskemét 6, Eger 6, a fõiskolai csoportban Kaposvár 10, Dunaújváros 9, 8 hellyel esett vissza az közötti évekhez képest. A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkezõ nagyvárosok közötti különbség az utolsó öt évben a tudományegyetemi és a fõiskolai intézménytípusnál kisebb, a fõiskolai csoportban nagyobb volt, mint az elõzõ ötben. 45. táblázat A felsõoktatási intézménytípusok felvételi arányai a fõváros egyes kerületeiben, Tudományegyetemek Mûszaki és agráregyetemek Fõiskolák Kerület F/L Sorrend F/L Sorrend F/L Sorrend F/L Sorrend F/L Sorrend F/L Sorrend I. 8, ,8 5. 7,7 2. 6, , ,0 3. II. 5, ,9 2. 5,2 8. 5,5 7. 8, ,4 5. III. 8, ,5 4. 5,7 5. 6, , ,3 1. IV. 2, , , , , ,3 21. V. 15, ,1 1. 7,6 3. 8,0 2. 9, ,5 4. VI. 11, ,1 7. 5,0 9. 4, , ,7 14. VII. 9, ,1 8. 4, , , ,4 15. VIII. 9, ,8 9. 4, , , ,2 16. IX. 3, , , , , ,2 18. X. 2, , , , , ,1 19. XI. 5, , ,5 7. 5,8 6. 9, ,8 10. XII. 9, ,4 3. 7,5 4. 8, , ,3 6. XIII. 4, , , , , ,4 13. XIV. 8, ,9 1. 6,1 5. 9, ,5 12. XV. 1, , , , , ,3 20. XVI. 2, , , ,4 8. 8, ,1 17. XVII. 2, , , , , ,3 9. XVIII. 8, ,2 6. 4, , , ,1 11. XIX. 5, , , , , ,0 7. XX. 3, , , , , ,7 2. XXI. 1, , , , , ,5 22. XXII. 3, , ,5 6. 4, , ,9 8. XXIII. 8, ,0 23. Különbség* 14,0 17,2 6,9 6,0 7,4 12,3 *A legmagasabb és legalacsonyabb jú kerület átlaga közötti különbség.

55 2fejezet.qxd :52 Page A magyar középiskolák fejlõdése megállapítás A felvételi arányokat tekintve a tudományegyetemi csoportban az V., a XII. és a VI., a mûszaki-agrár csoportban az I., az V. a XII. és a XIV., a fõiskolai csoportban a III., az I. és a XX. kerületek tanulói állnak az élen. Legalacsonyabb volt a felvételi arány a tudományegyetemi csoportban a XV., a XXI., a IV. és a XVII., a mûszaki-agrár csoportban a XV., a XVII. és a IX., a fõiskolai csoportban a XV., a XXI., a IX. és a IV. kerületek iskoláiban. A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkezõ kerületek közötti különbség az utolsó öt évben a tudományegyetemi és a fõiskolai intézménytípusnál nagyobb volt, mint az elõzõ ötben. Az utolsó öt évben a tudományegyetemi csoportban a II. kerület 9, a III. kerület 5, a mûszaki-agrár csoportban a XIX. kerület 6, a fõiskolai csoportban a II. kerület 9, az V. kerület 8, a VI. kerület 6 hellyel lépett elõre. Ugyanakkor a tudományegyetemi csoportban a VI. kerület 5, a mûszaki-agrár csoportban a XXII. kerület 6, a fõiskolai csoportban a VIII. kerület 7, a VII. kerület 5 hellyel esett vissza az évekhez képest. A felsõoktatási felvételre jelentkezõk nyelvvizsgaarányai Tanulmányunk második fejezetében, az országos adatok áttekintésénél már jeleztük, hogy a nyelvvizsgával rendelkezõ felvételizõk száma az évtizedben jelentõsen emelkedett, de azt is láttuk, hogy e mentén nagyon nagy az iskolák közötti különbség. 46. táblázat A felsõoktatási felvételre jelentkezõk nyelvvizsgaarányai a nagyvárosokban, Város Sorrend Ny/J Sorrend Ny/J Békéscsaba , , , ,6 Dunaújváros , ,5 Eger , ,6 Érd 2. 42, ,4 Esztergom , , , ,3 Kaposvár , ,8 Kecskemét 8. 36, , , ,0 Nagykanizsa , ,4 Nyíregyháza , ,8 Pécs 7. 36, ,5 Salgótarján , ,0 Sopron 5. 38, , , ,1 Székesfehérvár 6. 36, ,2 Szekszárd , Szolnok , ,8 Szombathely 1. 47, ,4 Tatabánya , ,2 Veszprém , ,4 Zalaegerszeg , ,6 Különbség * 28,7 33,6 * A legmagasabb és legalacsonyabb nyelvvizsgaarány közötti különbség.

56 2fejezet.qxd :52 Page A középiskolai munka néhány ja 36. megállapítás Talán nem meglepõ, hogy a nyugati határ közelében lévõ Szombathely és iskoláiban a legmagasabb a felsõoktatási felvételekre jelentkezõk nyelvvizsgaaránya. Jelentõs a lemaradása viszont Tatabánya, Salgótarján és Kaposvár tanulóinak. Az utolsó öt évben kiugró a fejlõdés Nagykanizsa és Veszprém (8-8 hellyel léptek elõre) esetében, ugyanakkor Érd 10, Kaposvár 7 hellyel esett vissza az évekhez képest. 47. táblázat A felsõoktatási felvételre jelentkezõk nyelvvizsgaarányai kerületenként, Kerület Sorrend Ny/J Sorrend Ny/J I , ,8 II , ,0 III , ,3 IV , ,8 V , ,1 VI ,2 VII , ,0 VIII , ,6 IX , ,2 X , ,6 XI , ,4 XII , ,7 XIII , ,3 XIV , ,7 XV , ,2 XVI , ,6 XVII , ,6 XVIII , ,9 XIX , ,1 XX , ,5 XXI , ,1 XXII , ,4 XXIII ,4 Különbség * 56,9 59,5 * A legmagasabb és legalacsonyabb átlaggal rendelkezõ kerületek közötti különbség. 37. megállapítás Korábban (28. táblázat) láttuk, hogy az évek átlagában a fõváros tanulói az összes nyelvvizsgával rendelkezõ felvételizõ ötven százalékát adták. A kerületek között azonban van különbség: legmagasabb volt a nyelvvizsgaarány az V., a III. és az I. kerület, legalacsonyabb a XV., a XVII. és a XXI. kerület iskoláiban. Az utolsó öt évben a XX. kerület diákjai 9, a II. kerületé 8 hellyel léptek elõre, ugyanakkor a XVIII. kerületé 10, a VI. kerületé pedig 7 hellyel estek vissza az közötti évekhez képest. A felvételizõk nyelvvizsgaarányában a legmagasabb és a legalacsonyabb val rendelkezõk közötti különbség mind a nagyvárosok, mind a fõvárosi kerületek esetében az utolsó öt év átlagában magasabb volt, mint a korábbi idõszakban.

57 2fejezet.qxd :52 Page A magyar középiskolák fejlõdése 57 Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek Tanulmányunkban korábban, a táblázatokban már bemutattuk a megyék idõsoros jét az egyes versenytípusokban. A nagyvárosok adatainak értelmezésénél érdemes visszalapozni, és az elért helyezéseket együtt értelmezni. 48. táblázat A nagyvárosok tanulóinak je az ezer lakosra jutó OKTV-pontok alapján, Város Sorrend Pont Sorrend Pont Sorrend Pont Békéscsaba 13 1,8 18 0,8 18 2,1 9 2,0 4 2,1 4 2,3 Dunaújváros ,4 22 0,2 Eger 5 2,4 3 2,3 3 2,4 Érd ,6 8 1,6 Esztergom 4 2,5 17 0,9 17 1,1 7 2,1 2 2,5 2 1,9 Kaposvár 11 1,9 15 1,0 15 0,9 Kecskemét 14 1,6 9 1,5 9 1,2 16 1,4 10 1,3 10 2,0 Nagykanizsa 17 1,1 11 1,3 11 1,1 Nyíregyháza 18 1,0 21 0,6 21 0,7 Pécs 8 2,0 5 2,1 5 3,1 Salgótarján 19 0,8 12 1,2 12 0,3 Sopron 2 2,8 6 2,0 6 1,3 1 3,5 1 2,7 1 2,2 Székesfehérvár 10 2,0 16 1,0 16 2,0 Szekszárd 20 0,8 19 0,7 19 1,5 Szolnok 15 1,4 14 1,1 14 1,7 Szombathely 12 1,8 13 1,1 13 1,0 Tatabánya 23 0,2 23 0,0 23 0,3 Veszprém 3 2,5 20 0,7 20 1,6 Zalaegerszeg 6 2,4 7 1,9 7 2,2 Különbség * 3,3 2,7 1,9 *A legmagasabb és legalacsonyabb OKTV-pontszám közötti különbség. 38. megállapítás Legmagasabb az ezer lakosra jutó pontszám, és Eger, legalacsonyabb Tatabánya, Dunaújváros és Nyíregyháza iskoláiban. A nagyvárosok fejlõdésére lehet következtetni az évi és az évi OKTV-pontok viszonyából. Legnagyobb volt a fejlõdés Érd, Salgótarján Nagykanizsa és, legnagyobb a visszaesés Veszprém, Esztergom és Székesfehérvár iskoláiban.

58 2fejezet.qxd :52 Page A középiskolai munka néhány ja 49. táblázat A fõvárosi kerületek iskoláiba járó tanulók ezer lakosra jutó OKTV-pontszámai, Kerület Sorrend Pont Sorrend Pont Sorrend Pont I. 2 16,2 3 9,2 5 3,6 II. 8 1,4 11 1,1 9 1,9 III. 9 1,3 14 0,6 12 1,1 IV. 13 0,6 15 0,4 17 V. 1 18,2 1 13,5 1 17,5 VI. 5 3,0 5 4,1 10 1,7 VII. 12 0,7 6 2,7 3 4,4 VIII. 3 13,1 2 12,7 2 12,6 IX ,3 7 2,8 X. 11 0,9 16 0,3 16 XI. 10 1,1 13 0,7 14 0,7 XII. 7 1,5 9 1,4 11 1,3 XIII. 6 1,8 8 2,1 4 3,9 XIV. 4 3,1 4 4,4 6 3,2 XV. 22 0,0 17 0,2 20 0,3 XVI. 20 0,1 20 0,1 22 0,0 XVII. 19 0,1 19 0,1 21 0,1 XVIII. 18 0,1 18 0,1 15 0,6 XIX. 17 0,4 7 2,4 13 0,7 XX. 21 0,1 12 1,1 8 2,0 XXI. 15 0,4 21 0,1 18 0,3 XXII. 16 0,4 22 0,0 19 0,3 Különbség * 18,1 13,5 17,4 * A legmagasabb és legalacsonyabb OKTV-pontszám közötti különbség. 39. megállapítás Legnagyobb az ezer lakosra jutó OKTV-pontszám az V., a VIII. és az I. kerület, legalacsonyabb a XVI., a XVII. és a XV. kerület iskoláiban. A fõvárosban legnagyobb fejlõdés tapasztalható a XX., a VII. és a IX. kerület, legnagyobb a visszaesés a VI. és a X. kerület iskoláiban. Az ezer lakosra esõ legmagasabb és legalacsonyabb OKTV-pontszámmal rendelkezõ városok, illetve fõvárosi kerületek közötti különbség az közötti évekhez képest némileg csökkent. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek A településtípusonkénti elemzésnél már láthattuk, hogy a szakmai versenyeken a nagyvárosok iskolái az utóbbi években megelõzték et (lásd 30. táblázat).

59 2fejezet.qxd :52 Page A magyar középiskolák fejlõdése táblázat A nagyvárosok iskoláiba járó tanulók ezer lakosra jutó OSZTV-pontszámai, Város Sorrend Pont Sorrend Pont Sorrend Pont Békéscsaba 1 5,0 1 5,0 5 6,2 9 2,4 8 2,1 11 3,8 Dunaújváros 15 1,5 14 1,3 10 4,2 Eger 17 1,3 6 2,8 3 7,6 Érd 23 0,0 23 0,0 23 0,0 Esztergom 6 3,2 19 1,0 22 0,8 3 4,9 5 3,3 4 7,1 Kaposvár 20 1,0 17 1,0 14 3,0 Kecskemét 22 0,8 15 1,2 13 3,2 10 2,2 9 1,8 12 3,8 Nagykanizsa 16 1,4 18 1,0 9 4,3 Nyíregyháza 8 2,6 10 1,8 16 2,6 Pécs 14 1,7 21 0,9 20 1,9 Salgótarján 18 1,3 22 0,7 18 2,1 Sopron 2 4,9 4 3,5 2 8,3 11 2,1 11 1,7 15 2,8 Székesfehérvár 12 2,1 13 1,3 7 4,4 Szekszárd 13 1,8 12 1,4 21 1,2 Szolnok 19 1,1 16 1,1 8 4,4 Szombathely 4 4,8 3 3,7 1 12,7 Tatabánya 21 0,8 20 0,9 19 2,0 Veszprém 7 3,0 7 2,4 17 2,3 Zalaegerszeg 5 3,6 2 4,1 6 5,1 Különbség * 5,0 5,0 12,7 *A legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszám közötti különbség. 40. megállapítás Legmagasabb volt az ezer lakosra jutó OSZTV-pontszám Békéscsaba, Szombathely és Sopron, legalacsonyabb Érd, Tatabánya és Salgótarján iskoláiban. A nagyvárosok fejlõdését az ben szerzett ezer fõre jutó OSZTV-pontoknak az ben szerzettekhez való viszonya mutatja. Legnagyobb volt a fejlõdés Egerben, Szolnokon, Kecskeméten és Nagykanizsán, legnagyobb a visszaesés Esztergomban, Veszprémben, Nyíregyházán és Szekszárdon. 41. megállapítás Legmagasabb volt az ezer lakosra jutó OSZTV-pontszám az I., a IX. és a VI. kerület, legalacsonyabb a XVII., és a XVIII. kerület iskoláiban. A fõvárosban legnagyobb volt a fejlõdés a IV., a XXI. a XII. és a III. kerület, legnagyobb a visszaesés az V., a XX., a XXII. és a XVI. kerület iskoláiban. A ezer lakosra esõ legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszámmal rendelkezõ nagyvárosok és fõvárosi kerületek közötti különbség az években emelkedett az évekhez képest.

60 2fejezet.qxd :52 Page A középiskolai munka néhány ja 51. táblázat A fõvárosi kerületek iskoláiba járó tanulók ezer lakosra jutó OSZTV-pontszámai, Kerület Sorrend Pont Sorrend Pont Sorrend Pont I. 1 15,2 1 11,2 1 21,5 II. 6 2,6 6 1,5 8 2,3 III. 19 0,1 20 0,1 14 1,6 IV. 17 0,3 10 1,0 7 3,4 V. 5 2,8 8 1,3 22 0,0 VI. 3 4,7 3 2,3 3 6,7 VII. 16 0,3 14 0,4 13 1,8 VIII. 4 3,3 5 1,9 4 4,5 IX. 2 5,2 2 5,8 2 10,2 X. 10 1,1 4 2,0 12 1,9 XI. 9 1,9 9 1,0 11 2,1 XII. 21 0,0 17 0,2 15 1,2 XIII. 8 2,0 7 1,5 9 2,3 XIV. 7 2,0 12 0,9 5 3,8 XV. 13 0,6 13 0,7 10 2,1 XVI. 12 0,8 19 0,2 16 1,2 XVII. 22 0,0 21 0,1 20 0,1 XVIII. 18 0,2 22 0,0 21 0,1 XIX. 20 0,0 15 0,4 18 0,9 XX. 11 0,9 18 0,2 17 1,0 XXI. 15 0,4 11 1,0 6 3,4 XXII. 14 0,6 16 0,2 19 0,6 Különbség * 15,2 11,2 21,5 *A legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszám közötti különbség. Az egyéb középiskolai versenyek Mint már többször jeleztük, az egyéb versenyek rendkívül sokféle készséget, illetve tudást mérnek, így az várható, hogy különbözõ idõszakokban más-más városok tanulói kerülhetnek az élre, amennyiben összesítve vizsgáljuk az adatbázis 71-féle versenyét. 42. megállapítás Az egyéb versenyek ezer lakosra jutó átlagpontszámai az elemzett 15 év átlagában legmagasabbak Zalaegerszeg, és Veszprém, legalacsonyabb Dunaújváros, Tatabánya és Érd iskoláiban. A nagyvárosok tanulóinak teljesítménye az ben szerzett ezer fõre jutó pontok és az ben szerzettek összehasonlításából a következõket mutatja: legnagyobb volt a fejlõdés Szekszárd, Veszprém, Szombathely és Szolnok, legnagyobb a visszaesés Salgótarján, Sopron, Kecskemét és iskoláiban. Az ezer lakosra esõ legmagasabb és legalacsonyabb pontszámmal rendelkezõ városok közötti különbség igen jelentõs mértékben emelkedett.

61 2fejezet.qxd :52 Page A magyar középiskolák fejlõdése táblázat Az egyéb versenyek ezer lakosra jutó pontszámai a nagyvárosok iskoláiban, Város Sorrend Pont Sorrend Pont Sorrend Pont Békéscsaba 13 2,5 4 10,9 4 16,4 12 2,6 9 9,6 3 16,7 Dunaújváros 23 0,0 23 0,0 23 0,0 Eger 9 3,3 14 8, ,3 Érd 19 1,5 21 4,1 22 3,3 Esztergom 15 2,4 16 7,3 19 9,0 3 4,6 15 8,2 8 13,5 Kaposvár 11 2, ,6 Kecskemét 5 3,7 2 11, ,7 7 3,5 13 8, ,9 Nagykanizsa 8 3,4 20 4, ,8 Nyíregyháza 16 2,1 11 9,3 18 9,1 Pécs 20 1,3 17 5, ,9 Salgótarján 1 6,1 19 5,0 20 5,7 Sopron 6 3,5 12 9, ,6 2 5,1 3 11,9 9 12,9 Székesfehérvár 10 2,9 18 5, ,8 Szekszárd 21 1, ,3 Szolnok 18 1,9 10 9,5 7 14,6 Szombathely 17 2,0 8 10,1 5 15,3 Tatabánya 22 0,4 22 3,7 21 4,0 Veszprém 14 2,5 1 18,1 1 19,9 Zalaegerszeg 4 4, ,1 Különbség * 6,1 18,1 19,9 * A legmagasabb és legalacsonyabb pontszám közötti különbség. 43. megállapítás Az egyéb versenyeken az ezer lakosra jutó pontátlagok legmagasabbak a VIII. és az V., legalacsonyabbak a XVII., a XVIII. és a XVI. kerület iskoláiban. Az ben és az ben szerzett ezer fõre jutó pontok változása a legnagyobb fejlõdést a X., a IX. és a VI., a legnagyobb a visszaesést a XX., a III. és a XI. kerület iskoláiban jelzi. A legmagasabb és legalacsonyabb pontszám közötti különbség a kerületek esetében olyan nagy mértékben emelkedett a vizsgált 15 év alatt, hogy érdemes lenne az okokat elemezni.

62 2fejezet.qxd :52 Page A középiskolai munka néhány ja 53. táblázat Az egyéb versenyek ezer lakosra jutó pontszámai a fõvárosi kerületek iskoláiban, Kerület Sorrend Pont Sorrend Pont Sorrend Pont I. 5 2,7 5 8,1 6 10,8 II. 9 0,9 14 2,3 13 4,2 III. 4 2,8 9 4,3 10 5,3 IV ,1 16 2,9 V. 2 16,9 2 17,8 2 39,4 VI. 10 0,8 3 11,4 3 25,1 VII. 12 0,6 12 2,7 11 4,5 VIII. 1 24,6 1 34,9 1 46,5 IX ,3 5 11,6 X. 19 0,1 18 1,6 8 6,1 XI. 8 1,2 17 2,1 14 4,0 XII. 13 0,6 11 3,3 9 6,0 XIII. 3 2,8 7 4,7 7 8,3 XIV. 6 2,1 4 9,4 4 13,6 XV. 20 0,1 13 2,4 17 1,6 XVI. 17 0,3 20 1,4 20 0,8 XVII. 21 0,0 22 0,2 22 0,3 XVIII. 22 0, XIX. 7 1,4 8 4,4 12 4,4 XX. 11 0,7 10 4,2 19 1,5 XXI. 18 0,1 19 1,5 15 3,0 XXII. 16 0,4 15 2,2 18 1,6 Különbség * 4,6 34,6 48,6 * A legmagasabb és legalacsonyabb pontszám közötti különbség. AZ ISKOLAFENNTARTÓ SZERVEZETEK ÉS ISKOLATÍPUSOK A középiskolák i fenntartóik szerint A magyar középiskolák fenntartók szerinti összefoglaló adatait kötetünk 12. táblázatában közöltük. Ismét felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kilencvenes évtizedben az ország iskolaszerkezete jelentõsen átalakult az õket fenntartó szervezetek szerint is, így errõl a tényrõl nem szabad megfeledkezni az egyes k értékelésekor. A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei Korábban már láttuk, hogy a középiskolások írásbeli dolgozatainak átlageredményei az évtized során folyamatosan romlottak (lásd 1. megállapítás). Az alábbi táblázatból látható, hogy e romlás mértéke iskolafenntartók szerinti bontásban eltérõ.

63 2fejezet.qxd :52 Page A magyar középiskolák fejlõdése táblázat A középiskolások felvételi írásbeli átlageredményei az iskolafenntartó szervek szerint, Iskolafenntartó szervezet *Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei Sorrend Dolgozatok száma Átlag Sorrend Dolgozatok száma Átlag Települési önkormányzat , ,9 Megyei önkormányzat , ,0 Központi költségvetési szerv * , ,2 Egyház, felekezet , ,2 Alapítvány, egyéb , ,5 Összesen/átlag , ,9 44. megállapítás Az írásbeli átlagokat tekintve a központi költségvetési szervek iskolái érték el a legjobb eredményeket, ezek között a nagy egyetemek gyakorlóiskolái vannak többségben. Második helyen az egyházak, harmadik-negyedik helyen a települési önkormányzatok, illetõleg az alapítványok középiskolái találhatók. A leggyengébbek a megyei önkormányzatok iskoláinak az eredményei. A különbség a legmagasabb és legalacsonyabb felvételi írásbeli átlaggal rendelkezõ iskolacsoportok között az évtized során kisebb ingadozással csökkent, de 1999 és 2000 között jelentõsen növekedett: 1,6-rõl 3 pontra. A felsõoktatási felvételek arányai A felsõoktatásba felvettek számát (F) a 12. osztály tanulólétszámához (L) viszonyítva az alábbiakban az iskolát fenntartó szervezetek szerint vizsgáljuk. Ellentétben az elõzõ val, az évtized során a felvételi arányok összességében is, és minden fenntartó esetében is javultak. 55. táblázat A középiskolások felvételi arányai az iskolafenntartó szervek szerint, Iskolafenntartó szervezet *Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei Sorrend Felvételi arány Sorrend Felvételi arány Települési önkormányzat 3 26,6 3 34,6 Megyei önkormányzat 5 14,7 5 19,8 Központi költségvetési szervek * 1 43,5 2 46,9 Egyház, felekezet 2 37,2 1 55,5 Alapítvány, egyéb 4 24,8 4 30,8 Összesen 25,5 33,3 45. megállapítás A felvételi arány között legmagasabb a központi költségvetési szervek iskoláiban volt, majd 1996 óta az egyházak, felekezetek iskolái kerültek az élre. A megyei önkormányzatok iskoláinak felvételi arányai jelentõsen elmaradnak a másik négy csoport mögött.

64 2fejezet.qxd :52 Page A középiskolai munka néhány ja A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkezõ iskolacsoportok közötti különbség 1993 és 1994 között közel 8%-kal csökkent, azóta az eltérés mértéke folyamatosan növekedett, 2000-re már az évihez képest 16%-kal emelkedett. A felsõoktatási intézménytípusok adatai Az országos szintû adatok elemzésekor tanulmányunkban már szóltunk arról, hogy az egyes iskolák tanulóinak nagyon eltérõ a bekerülési esélye a felsõoktatás különbözõ intézménytípusaiba (lásd 20. táblázat és 6. megállapítás). 56. táblázat A felsõoktatási intézménytípusok felvételi arányai az iskolafenntartók szerint, Iskolafenntartó szervezet * Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei. Tudományegyetemek Mûszaki és agráregyetemek Fõiskolák Települési önkormányzat 6,9 10,7 4,7 5,5 18,7 15,9 Megyei önkormányzat 2,4 4,5 3,1 3,2 11,5 10,4 Központi költségvetési szerv * 24,9 22,1 7,5 6,1 13,4 14,8 Egyház, felekezet 14,2 22,3 7,1 8,2 21,2 20,8 Alapítvány, egyéb 4,6 8,8 3,3 3,9 22,9 16,1 Összesen 6,8 1 4,5 5,2 17,5 15,1 46. megállapítás A tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a mûvészeti egyetemekre elsõsorban a központi költségvetési szervek iskoláiból kerülnek be a tanulók, második helyen pedig az egyházak-felekezetek iskolái állnak ebbõl a szempontból. A mûszaki és az agráregyetemek esetében is ez a két középiskolai csoport volt az elsõ két helyen, de az egyházi fenntartásúak már 1994-ben az élre törtek óta a fõiskolákon is az egyházi-felekezeti iskolák felvételi arányai a legmagasabbak, itt a második helyet szinte évenként más csoport foglalta el. Mind a három felsõoktatási intézménycsoportban a megyei önkormányzatok iskoláinak felvételi arányai a legalacsonyabbak. Iskolafenntartók szerint vizsgálva a legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkezõ oktatási intézményeket, a közöttük lévõ különbség az elmúlt évtizedben nem változott említésre méltó mértékben. A nyelvvizsgaarány a felsõoktatási felvételre jelentkezõk körében Ma már minden iskolafenntartó szervezetnek érdeke, hogy az általa mûködtetett intézményben színvonalas nyelvoktatás folyjon. Bár tudjuk, hogy a nyelvtudás megszerzésének nem a középiskola az egyetlen terepe, a nyelvvizsgával rendelkezõ felvételizõk száma mégis ad némi jelzést egy adott iskola nyelvoktatásának sikerességérõl. 47. megállapítás Legmagasabb volt a nyelvvizsgaarány a felvételizõk körében a központi költségvetési szervek iskoláiban, a második helyen az egyházak, felekezetek iskolái vannak. A harmadikon 1995-ig a települési önkormányzatok iskolái voltak, 1996-tól az alapítványok isko-

65 2fejezet.qxd :52 Page A magyar középiskolák fejlõdése 65 lái jöttek fel erre a helyre. A megyei önkormányzatok tanulói e t tekintve is a sor végén állnak. Azon fenntartók szerinti iskolacsoportok közötti különbség, ahol a legmagasabb, illetve legalacsonyabb a felvételizõk nyelvvizsga aránya, 1995-ig csökkent, 1996 és 1998 között jelentõsen emelkedett (33%-ról 59%-ra), azóta ismét csökken. 57. táblázat A nyelvvizsgaarány a felvételizõk körében az iskolafenntartók szerint, Iskolafenntartó szervezet Jelentkezõk száma * Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei Nyelvvizsgák Jelentkezõk Nyelvvizsgák Arány száma száma száma Arány Települési önkormányzat , ,8 Megyei önkormányzat , ,2 Központi költségvetési szerv * , ,6 Egyház, felekezet , ,3 Alapítvány, egyéb , ,4 Összesen , ,0 Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek Ebben a versenytípusban a középiskolások elsõsorban a társadalom- és természettudományos, illetve nyelvi ismereteiket bizonyíthatják. Az elért eredmények nyilván nemcsak az iskolának, hanem a fenntartónak is sikert jelentenek. 58. táblázat Az ezer tanulóra esõ OKTV-pontszámok iskolafenntartónként, Iskolafenntartó szervezet Tanulószám * Sorrend Pont Sorrend Pont Sorrend Pont Települési önkormányzat Megyei önkormányzat Központi költségvetési szerv Egyház, felekezet Alapítvány, egyéb Összesen *A 12. osztályosok létszáma 2000-ben. 48. megállapítás Legmagasabb az ezer tanulóra jutó OKTV-pontszám a központi költségvetési szervek iskoláiban, ezeket követik az egyházak, majd a települési és a megyei önkormányzatok iskolái, legkevesebb pontot az alapítványi iskolák szereztek. Ugyanakkor az is látható, hogy éppen ez utóbbi iskolacsoport fejlõdik a legdinamikusabban. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek A szakmai versenyeken elsõsorban a szakközépiskolások mérik össze tudásukat. Iskolafenntartók szerint elemezve az eredményeket, nem meglepõ, hogy ezen mentén más alakul ki, mint a korábbiaknál, hiszen például az egyházak kevés ilyen iskolát mûködtetnek.

66 2fejezet.qxd :52 Page A középiskolai munka néhány ja 59. táblázat Az ezer tanulóra esõ OSZTV-pontszámok iskolafenntartónként, * A 12. osztályos tanulók száma 2000-ben. Iskolafenntartó szervezet Tanulószám * , 1993, Sorrend Pont Sorrend Pont Sorrend Pont Települési önkormányzat , ,5 Megyei önkormányzat ,1 4 35,3 4 93,9 Központi költségvetési szerv ,1 3 49, ,4 Egyház, felekezet ,7 5 6,3 5 19,1 Alapítvány, egyéb ,9 2 67, ,2 Összesen ,4 89,1 217,0 49. megállapítás Legmagasabb az ezer tanulóra jutó OSZTV-pontszám a települési önkormányzatok iskoláiban. Ezeket követik a legtöbb évben az alapítványok iskolái, amelyek 2000-ben az élre törtek. A harmadik helyet foglalják el a központi költségvetési szervek iskolái. Az egyházak, felekezetek oktatási intézményeinek a pontszámai a legalacsonyabbak. A legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszámot elért iskolák közötti különbség fenntartók szerint vizsgálva 1989 óta emelkedést mutat, 2000-ben már az évinek több mint két és félszerese. 7. ábra Különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb OSZTV-pontszámok között, iskolafenntartók szerint Az egyéb középiskolai versenyek A középiskolásoknak szervezett országos versenyek összefoglaló adatait tanulmányunk 7. táblázatában közöltük Az általunk 12 kategóriába sorolt versenyek a szakmai tudást (pl. agrárversenyek), a tantárgyi ismereteket (pl. irodalom), a mûvészetekhez kapcsolódó tehetséget, a sportteljesítményeket stb. egyaránt mérik.

1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai

1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai 1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai ÖSSZEGZÉS Néhány összefoglaló gondolattal indítjuk kiadványunkat. Tesszük ezt azért, mert a hazai középiskolák munkájának eredményességét vizsgáló, több

Részletesebben

Előszó. Budapest, március Sipos János közoktatási helyettes államtitkár

Előszó. Budapest, március Sipos János közoktatási helyettes államtitkár Előszó Ötödízben kapják meg a középiskolák és a középfokú oktatással foglalkozó irányító- és civil szervezetek annak a több mint húsz éve folyó kutatómunkának a legújabb eredményét, amely számos objektív

Részletesebben

A középiskolai munka néhány mutatója

A középiskolai munka néhány mutatója A középiskolai munka néhány mutatója 2004 Országos Közoktatási Intézet Budapest, 2005 Készült az Oktatási Minisztérium támogatásával, az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központjában. Az OKI KK 5062/2004.

Részletesebben

1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai

1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai 6 1. A kutatás módszerei, az adatbázis sajátosságai Ö Szokatlan módon néhány összefoglaló gondola al indítjuk kiadványunkat. Tesszük ezt azért, mert a hazai középiskolák munkájának eredményességét vizsgáló,

Részletesebben

A középiskolai munka néhány mutatója

A középiskolai munka néhány mutatója 1 A középiskolai munka néhány mutatója 2003 Országos Közoktatási Intézet Budapest, 2004 2 Készült az Oktatási Minisztérium támogatásával, az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központjában. Az OKI KK

Részletesebben

Középiskola-típusonkénti mutatók

Középiskola-típusonkénti mutatók A 4, 6 és 8, valamint a 6 és 8 osztályos gimnáziumok, továbbá a 6, valamint a 8 osztályos vegyes középiskolák átlagai az iskolák kis száma miatt óvatosan kezelendők. Ezeket az adatokat szürke háttérszínnel

Részletesebben

2. AZ EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓK (INDIKÁTOROK)

2. AZ EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓK (INDIKÁTOROK) 2. AZ EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓK (INDIKÁTOROK) A vizsgálatok lehetővé teszik, hogy a középiskolai munkát a felsőoktatási felvételi vizsgák mutatószámainak és néhány, nagy tömegeket megmozgató országos középiskolai

Részletesebben

A magyar középiskolák eredményességi mutatói

A magyar középiskolák eredményességi mutatói A magyar középiskolák eredményességi mutatói VENDÉGOLDAL FELSÔOKTATÁSI MŰHELY Neuwirth Gábor A hazai középiskolák eredményességi, rangsorolási vizsgálatai több évtizedes múltra tekintenek vissza. Az iskolák

Részletesebben

2. A vizsgált mutatók (indikátorok)

2. A vizsgált mutatók (indikátorok) 2. fejezet.qxp 2006.08.24. 8:22 Page 13 2. A vizsgált mutatók (indikátorok) A vizsgálatok lehetővé teszik, hogy a középiskolai munkát a felsőoktatási felvételi eljárás mutatószámai, a 2005. évi kétszintű

Részletesebben

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések 3. fejezet.qxp 2006.08.23. 19:21 Page 69 3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések A középiskolák objektív összehasonlítására alkalmas adatok összegyűjtésére és feldolgozására irányuló többéves

Részletesebben

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap A felvételi és érettségi kapcsolata 2008. november 13. Előadó: Végh Tamás, felvételi iroda A Bologna-rendszer A Bologna-rendszer néven ismertté vált többciklusú képzés három,

Részletesebben

Bevezető. 1. A felsőoktatási felvételi arányokra vonatkozó mutatók

Bevezető. 1. A felsőoktatási felvételi arányokra vonatkozó mutatók A középiskolákban folyó munka minősége, eredményessége, hatékonysága számos szempontból elemezhető. E kiadvány objektív mutatók (indikátorok) alapján, számokban kísérli meg kifejezni az egyes oktatási

Részletesebben

A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól alapképzésre és osztatlan képzésre jelentkezés esetén

A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól alapképzésre és osztatlan képzésre jelentkezés esetén A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól alapképzésre és osztatlan képzésre jelentkezés esetén 2013. január 01-jétől 432/2012 (XII. 29.) Korm. rendelet alapján Tanulmányi pontok középiskolai

Részletesebben

Szülői tájékoztató 10. évfolyam 2017/18-as tanév

Szülői tájékoztató 10. évfolyam 2017/18-as tanév Szülői tájékoztató 10. évfolyam 2017/18-as tanév Tartalom A kétszintű érettségi vizsga rendszere A pontszám számítás Intézményi ajánlatok és lehetőségek További segítség Kérdések-válaszok A kétszintű érettségi

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Érettségi, felsőoktatási felvételi

Érettségi, felsőoktatási felvételi Érettségi, felsőoktatási felvételi XIII. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia Hajdúszoboszló, 2011. október 18-20. Pósfai Péter közoktatási elnökhelyettes. A prezentációban ahol rendelkezésre álltak

Részletesebben

Pontszámítás a felsőoktatásban

Pontszámítás a felsőoktatásban Pontszámítás a felsőoktatásban 2019 Az elérhető maximális pontszám 500 pont Kétféle pontszámítási módszer létezik I. számítási mód tanulmányi pontok (max. 200 pont) + érettségi pontok (max. 200 pont) +

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL. 2014. április 24.

TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL. 2014. április 24. TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL 2014. április 24. Az kétszintű érettségi egyenértékű céljai: egységes és differenciált, továbbtanulási alapot ad, EU kompatibilis érettségi bizonyítványt ad.

Részletesebben

Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium OM azonosító száma:

Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium OM azonosító száma: Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium OM azonosító száma: 029743 Cím: 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 6-8. Telefonszám: 62/548-936 Fax: 62/548-936 E-mail: rmgszeged@gmail.com Honlap: www.radnoti-szeged.sulinet.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL április 23.

TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL április 23. TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL 2015. április 23. A kétszintű érettségi egyenértékű céljai: egységes és differenciált, továbbtanulási alapot ad, EU kompatibilis érettségi bizonyítványt ad.

Részletesebben

OKTATÁSUNK EREDMÉNYESSÉGE

OKTATÁSUNK EREDMÉNYESSÉGE OKTATÁSUNK EREDMÉNYESSÉGE 2016-2017 1 TARTALOM Kompetenciamérés 2016 Érettségik 2017 Továbbtanulás 2017 Versenyeredmények a 2016-2017. tanévben Iskolai átlagok a 2016-2017. tanévben 2 KOMPETENCIAMÉRÉS

Részletesebben

Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium OM azonosító száma:

Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium OM azonosító száma: Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium OM azonosító száma: 029743 Cím: 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 6-8. Telefonszám: 62/548-936 Fax: 62/548-936 E-mail: rmgszeged@gmail.com Honlap: www.radnoti-szeged.sulinet.hu

Részletesebben

JOGSZABÁLYKIVONATOK. Az érettségiről

JOGSZABÁLYKIVONATOK. Az érettségiről JOGSZABÁLYKIVONATOK AZ ÉRETTSÉGIRŐL (részletes leírás a 100/1997. Kormányrendeletben)...1 Felvételi vizsgatárgyak a Közgazdaságtudományi Karon meghirdetett alapszakokon...2 Érettségi vizsgaidőpontok a

Részletesebben

A FELEKEZETI ISKOLÁK EREDMÉNYESSÉGI ÉS "HOZZÁADOTT ÉRTÉK" MUTATÓI

A FELEKEZETI ISKOLÁK EREDMÉNYESSÉGI ÉS HOZZÁADOTT ÉRTÉK MUTATÓI A FELEKEZETI ISKOLÁK EREDMÉNYESSÉGI ÉS "HOZZÁADOTT ÉRTÉK" MUTATÓI H AZÁNKBAN TÖBB MINT KÉT ÉVTIZEDE kutatjuk agimnáziumok és szakközépiskolák eredményességi mutatóit, és keressük annak módját, hogy mikéntlehetne

Részletesebben

A Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium felvételt hirdet négy és nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályaiba a 2019/2020-as tanévre az alábbiak szerint

A Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium felvételt hirdet négy és nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályaiba a 2019/2020-as tanévre az alábbiak szerint A Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium felvételt hirdet négy és nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályaiba a 2019/2020-as tanévre az alábbiak szerint A.) Négy évfolyamos gimnázium (Egy osztály általános tantervű)

Részletesebben

Az új érettségi rendszer bevezetésének tapasztalatai

Az új érettségi rendszer bevezetésének tapasztalatai Középiskolai biológiatanárok szaktárgyi továbbképzése Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar Budapest, 2017.10. 06 Kleininger Tamás Az új érettségi rendszer bevezetésének

Részletesebben

4. Útban a hozzáadott érték meghatározása felé

4. Útban a hozzáadott érték meghatározása felé 4. Útban a hozzáado érték meghatározása felé 81 4. Útban a hozzáadott érték meghatározása felé A 109. táblázatból kiderült, hogy a középiskolai tanulmányaikat elkezdő tanulók több szociális és tanulmányi

Részletesebben

PONTSZÁMÍTÁS 2013-ban. TANULMÁNYI PONTOK (maximum 200) ÉRETTSÉGI PONTOK (maximum 200) TÖBBLETPONTOK (maximum 100)

PONTSZÁMÍTÁS 2013-ban. TANULMÁNYI PONTOK (maximum 200) ÉRETTSÉGI PONTOK (maximum 200) TÖBBLETPONTOK (maximum 100) PONTSZÁMÍTÁS 2013-ban TANULMÁNYI PONTOK (maximum 200) ÉRETTSÉGI PONTOK (maximum 200) TÖBBLETPONTOK (maximum 100) FELVÉTELI PONTOK (200+200+100) Pontszámítás 200+200+100 Tanulmányi pontok Max. 200 pont

Részletesebben

Idegen nyelvi mérés eredményei év

Idegen nyelvi mérés eredményei év Idegen i mérés eredményei - 2017. év srsz. Mérési azonosító Évfolyam Idegen Mérési eredmény (százalék) 1. X443-W859 6 angol 70% 2. J147-U624 6 angol 76% 3. U159-A876 6 angol 56% 4. F393-P633 6 angol 100%

Részletesebben

Az Oberstufe, az érettségi vizsga és a felsőoktatási felvételi iskolánkban

Az Oberstufe, az érettségi vizsga és a felsőoktatási felvételi iskolánkban Az Oberstufe, az érettségi vizsga és a felsőoktatási felvételi iskolánkban A felső-középiskola sajátosságai, illetve a német Reifeprüfung és beillesztése a magyarországi kétszintű érettségi vizsga rendszerébe

Részletesebben

Gimnáziumi felvételi tájékoztató. 2017/2018. tanév

Gimnáziumi felvételi tájékoztató. 2017/2018. tanév Gimnáziumi felvételi tájékoztató 2017/2018. tanév Miért érdemes gimnáziumunkat választani? Jó hangulatú iskola. Értéket közvetítő hagyományok, rendezvények, sportolási lehetőségek (úszás, kézilabda, szertorna).

Részletesebben

A Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium felvételt hirdet négy és nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályaiba a 2020/2021-es tanévre az alábbiak szerint

A Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium felvételt hirdet négy és nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályaiba a 2020/2021-es tanévre az alábbiak szerint A Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium felvételt hirdet négy és nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályaiba a 2020/2021-es tanévre az alábbiak szerint A.) Négy évfolyamos gimnázium (Egy osztály általános tantervű)

Részletesebben

Tájékoztató a 11. évfolyamos tanulók és szüleik részére

Tájékoztató a 11. évfolyamos tanulók és szüleik részére Tájékoztató a 11. évfolyamos tanulók és szüleik részére 2018. február, március Az érettségi vizsga tárgyai Legalább öt tantárgy: négy kötelező: magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv

Részletesebben

A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján

A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján 2012 tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

Tisztelt Igazgató Asszony/Úr!

Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! 1 Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Az Országos kompetenciamérés elemzésében komoly kiegészítő adatokat jelentenek az iskolák különböző jellemzőiről szerzett információk. Az alábbi kérdésekre adott válaszai

Részletesebben

Érettségi MÁJUS JÚNIUS VIZSGAIDŐSZAKA KECSKEMÉTI BOLYAI JÁNOS GIMNÁZIUM

Érettségi MÁJUS JÚNIUS VIZSGAIDŐSZAKA KECSKEMÉTI BOLYAI JÁNOS GIMNÁZIUM Érettségi 2017. MÁJUS JÚNIUS VIZSGAIDŐSZAKA Gyors elemzés 10 tant{rgy elemzése: matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, angol nyelv, német nyelv, biológia, kémia, fizika, informatika, földrajz

Részletesebben

sorszám végzettség végzettség szintje tanított tantárgy 1. horvát, orosz főiskola horvát 2. horvát, orosz főiskola horvát

sorszám végzettség végzettség szintje tanított tantárgy 1. horvát, orosz főiskola horvát 2. horvát, orosz főiskola horvát A pedagógusok iskolai végzettsége és az általuk tanított tantárgyak a 2016/2017-es tanévben: sorszám végzettség végzettség szintje tanított tantárgy 1. horvát, orosz horvát 2. horvát, orosz horvát 3. tanító

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A Neumann János Középiskola és Kollégium a 2014/2015. tanévet is sikerrel zárta

A Neumann János Középiskola és Kollégium a 2014/2015. tanévet is sikerrel zárta A János Középiskola és Kollégium a 2014/2015. tanévet is sikerrel zárta A fenntartói értékelés témái: Tanulmányi eredmények Érettségi vizsgákról János Középiskola és Kollégium nyelvvizsga eredményei Továbbtanulás

Részletesebben

A prezentációban számos helyen kis betűvel vagy külön utalással a 2010-2014. május-júniusi vizsgaidőszakok adatait is feltüntettük.

A prezentációban számos helyen kis betűvel vagy külön utalással a 2010-2014. május-júniusi vizsgaidőszakok adatait is feltüntettük. A prezentációban számos helyen kis betűvel vagy külön utalással a 2010-2014. május-júniusi vizsgaidőszakok adatait is feltüntettük. A vizsgaszervezés néhány számadata Vizsgatárgyak (az idegen nyelvűekkel

Részletesebben

A prezentációban számos helyen kis betűvel vagy külön utalással a május-júniusi vizsgaidőszakok adatait is feltüntettük.

A prezentációban számos helyen kis betűvel vagy külön utalással a május-júniusi vizsgaidőszakok adatait is feltüntettük. A prezentációban számos helyen kis betűvel vagy külön utalással a 2012-2015. május-júniusi vizsgaidőszakok adatait is feltüntettük. A vizsgaszervezés néhány számadata Vizsgatárgyak (az idegen nyelvűekkel

Részletesebben

Az Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei

Az Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei Az Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei 1. Az Országos Kompetenciamérés eredményeinek értékelése (2014-2017) Iskolánk tanulói

Részletesebben

Szeged és Térsége EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, Általános Iskola OM

Szeged és Térsége EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, Általános Iskola OM Szeged és Térsége EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, Általános Iskola OM 200909 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2020 2021. Cím: 6723 Szeged, Csongor tér 1. Telefonszám 62/547-062 Fax 62/547-063 E-mail

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol)

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol) KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu, honlap: www.krudy.gyor.hu

Részletesebben

Tájékoztató a 10. évfolyamos tanulók és szüleik részére

Tájékoztató a 10. évfolyamos tanulók és szüleik részére Tájékoztató a 10. évfolyamos tanulók és szüleik részére 2018. március Az érettségi vizsga tárgyai Legalább öt tantárgy: négy kötelező: magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv egy kötelezően

Részletesebben

Szeged és Térsége EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, Általános Iskola OM

Szeged és Térsége EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, Általános Iskola OM Szeged és Térsége EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, Általános Iskola OM 200 909 FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2018 2019. Cím: 6723 Szeged, Csongor tér 1. Telefonszám 62/547-062 Fax 62/547-063 E-mail eotvos@ejg-szeged.sulinet.hu

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Információk a 10. évfolyamot érintő választási lehetőségekről

Információk a 10. évfolyamot érintő választási lehetőségekről Információk a 10. évfolyamot érintő választási lehetőségekről Érettségi vizsga tárgyai 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Matematika 3. Történelem 4. Idegen nyelv 5. Ágazati szakmai érettségi vizsga Érettségi

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

2. A magyar középiskolák fejlődése

2. A magyar középiskolák fejlődése 2. A magyar középiskolák fejlődése 21 2. A magyar középiskolák fejlődése ORSZÁGOS SZINTŰ ADATOK Az eddig ismertetett mutatók alakulását a továbbiakban országos szinten, területi szinten: a településtípusokra,

Részletesebben

A legfontosabb adatok

A legfontosabb adatok Alapítva 1876-ban A legfontosabb adatok Fenntartó: Székesfehérvári Tankerületi Központ Iskola címe: 8000 Székesfehérvár, Budai út 7. Tagintézmény: 8000 Székesfehérvár, Sziget u. 1. www.telekiblanka.hu

Részletesebben

A BME 2008/2009. TANÉVRE VONATKOZÓ FELVÉTELI SZABÁLYZATA

A BME 2008/2009. TANÉVRE VONATKOZÓ FELVÉTELI SZABÁLYZATA BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM A BME 2008/2009. TANÉVRE VONATKOZÓ FELVÉTELI SZABÁLYZATA Elfogadta a Szenátus 2007. június 25.-i ülésén A BME felvételi eljárását a felsőoktatásról szóló

Részletesebben

Fakultáció-kétszintű érettségitovábbtanulás. Szülői tájékoztató-2019

Fakultáció-kétszintű érettségitovábbtanulás. Szülői tájékoztató-2019 Fakultáció-kétszintű érettségitovábbtanulás Szülői tájékoztató-2019 Érettségi: Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Egy idegen nyelv Választott tárgy: A választott egyetem elvárásaitól függhet!

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére. Szilvási Általános Iskola

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére. Szilvási Általános Iskola Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A nevelő

Részletesebben

Pontszámítás egyetemi felvételihez

Pontszámítás egyetemi felvételihez Pontszámítás egyetemi felvételihez A felvételi összpontszám, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredmény 400+100 pontos pontszámítási rendszerben kerül kiszámításra. A pontszámítás alapját a tanulmányi

Részletesebben

Érettségi-felvételi tájékoztató

Érettségi-felvételi tájékoztató Érettségi-felvételi tájékoztató Érettségi vizsgatárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Választott idegen nyelv Választott tárgy (bármelyik tantárgy, amely az iskolai pedagógiai programjában

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Felvételi 2012 Felvételi tájékoztató 2012

Felvételi 2012 Felvételi tájékoztató 2012 Felvételi 2012 A döntést segítő kiadványok Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2012. szeptemberben induló képzésekre OFIK honlap : www.felvi.hu Felvételi tájoló 2012. (Felvi-rangsorokkal) Diploma 2012.

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

KECSKEMÉTI BOLYAI JÁNOS GIMNÁZIUM. Érettségi Május - Június

KECSKEMÉTI BOLYAI JÁNOS GIMNÁZIUM. Érettségi Május - Június Érettségi 2018. Május - Június Tények, számok a vizsgákról 2018 május-júniusában érettségi vizsgát tett 116.939 114.360 110.625 106.907 109.275 fő Az összes értékelt tantárgyi vizsga: 481.668 459.183

Részletesebben

Emelt- vagy középszintű felkészítés? Tájékoztató. a felsőoktatási felvételi eljárásról és az emelt szintű képzés választásról február 20.

Emelt- vagy középszintű felkészítés? Tájékoztató. a felsőoktatási felvételi eljárásról és az emelt szintű képzés választásról február 20. Tájékoztató a felsőoktatási felvételi eljárásról és az emelt szintű képzés választásról 2019. február 20. A felsőoktatásba való bekerülés feltétele Alapképzésre, osztatlan képzésre az a jelentkező vehető

Részletesebben

A településtípusok, megyék és nagyvárosok középiskoláinak néhány eredményességi mutatója

A településtípusok, megyék és nagyvárosok középiskoláinak néhány eredményességi mutatója NEUWIRTH GÁBOR A településtípusok, megyék és nagyvárosok középiskoláinak néhány eredményességi mutatója I. A középiskolákban folyó munka eredményessége számos mutatóval jellemezhető, ezek között beszélünk

Részletesebben

A prezentációban számos helyen kis betűvel vagy külön utalással a 2009-2012. május-júniusi vizsgaidőszakok adatait is feltüntettük.

A prezentációban számos helyen kis betűvel vagy külön utalással a 2009-2012. május-júniusi vizsgaidőszakok adatait is feltüntettük. A prezentációban számos helyen kis betűvel vagy külön utalással a 2009-2012. május-júniusi vizsgaidőszakok adatait is feltüntettük. A vizsgaszervezés néhány számadata Vizsgatárgyak (az idegen nyelvűekkel

Részletesebben

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.

Részletesebben

A prezentációban számos helyen kis betűvel vagy külön utalással a 2009-2013. május-júniusi vizsgaidőszakok adatait is feltüntettük.

A prezentációban számos helyen kis betűvel vagy külön utalással a 2009-2013. május-júniusi vizsgaidőszakok adatait is feltüntettük. A prezentációban számos helyen kis betűvel vagy külön utalással a 2009-2013. május-júniusi vizsgaidőszakok adatait is feltüntettük. A vizsgaszervezés néhány számadata Vizsgatárgyak (az idegen nyelvűekkel

Részletesebben

A prezentációban számos helyen kis betűvel vagy külön utalással a május-júniusi vizsgaidőszakok adatait is feltüntettük.

A prezentációban számos helyen kis betűvel vagy külön utalással a május-júniusi vizsgaidőszakok adatait is feltüntettük. A prezentációban számos helyen kis betűvel vagy külön utalással a 2009-2012. május-júniusi vizsgaidőszakok adatait is feltüntettük. A vizsgaszervezés néhány számadata Vizsgatárgyak (az idegen nyelvűekkel

Részletesebben

Irányszám min. < max. PED magyar és 6 40 < 100 idegen nyelv (5) v. szakmai előkészítő tárgy (3) A N A óvodapedagógus

Irányszám min. < max. PED magyar és 6 40 < 100 idegen nyelv (5) v. szakmai előkészítő tárgy (3) A N A óvodapedagógus ELTE TÓK Intézmény elérhetősége: Cím: 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: (1) 487-8100 Honlap: http://www.tok.elte.hu/to Felvételivel kapcsolatos egyéb elérhetőség: Tanulmányi Osztály I. em.

Részletesebben

A BME 2010/2011. TANÉVRE VONATKOZÓ FELVÉTELI SZABÁLYZATA

A BME 2010/2011. TANÉVRE VONATKOZÓ FELVÉTELI SZABÁLYZATA BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM A BME 2010/2011. TANÉVRE VONATKOZÓ FELVÉTELI SZABÁLYZATA Elfogadta a Szenátus 2009. június 22-i ülésén A BME felvételi eljárását a felsőoktatásról szóló 2005.

Részletesebben

A 2002/2003-AS TANÉVBEN SZERVEZETT

A 2002/2003-AS TANÉVBEN SZERVEZETT A 22/23-AS TANÉVBEN SZERVEZETT PRÓBAÉRETTSÉGI SZAKMAI TANULSÁGAI OKI Követelmény- és Vizsgafejlesztő Központ Budapest, 24. március A 22/23-AS TANÉVBEN SZERVEZETT PRÓBAÉRETTSÉGI SZAKMAI TANULSÁGAI Köszönetnyilvánítás

Részletesebben

Földes Ferenc Gimnázium (a 2015/2016-os tanévi beiskolázás)

Földes Ferenc Gimnázium (a 2015/2016-os tanévi beiskolázás) Földes Ferenc Gimnázium (a 2015/2016-os tanévi beiskolázás) 1. A felvételi vizsgák jelentkezési határideje: 2014. december 9. (kedd)-ig jelentkezés a hat és a négy, illetve öt évfolyamos képzésre jelentkezők

Részletesebben

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító: 030716

Részletesebben

Hódmezővásárhely. Németh László Gimnázium, Általános Iskola OM azonosító száma:

Hódmezővásárhely. Németh László Gimnázium, Általános Iskola OM azonosító száma: Hódmezővásárhely Németh László Gimnázium, Általános Iskola OM azonosító száma: 200893 Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Németh László u. 16. Telefonszám: 62/533-137 Fax: 62/533-137 E-mail: titkarsag@nlg.httpf.hu

Részletesebben

A prezentációban számos helyen kis betűvel vagy külön utalással a évi, a évi, a évi és a évi május-júniusi vizsgaidőszak

A prezentációban számos helyen kis betűvel vagy külön utalással a évi, a évi, a évi és a évi május-júniusi vizsgaidőszak A prezentációban számos helyen kis betűvel vagy külön utalással a 2008. évi, a 2009. évi, a 2010. évi és a 2011. évi május-júniusi vizsgaidőszak adatait is feltüntettük. A vizsgaszervezés néhány számadata

Részletesebben

A 2014-es felsőoktatási felvételi eljárás

A 2014-es felsőoktatási felvételi eljárás A 2014-es felsőoktatási felvételi eljárás A jelentkezés rendje Általános tudnivalók A felsőoktatási felvételi tájékoztató megjelenése : 2013. december 16. Esetleges változások( ún. pótkötet) a tájékozatóban

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

HELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN

HELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN 2017/2018 Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben.

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben. Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám. 125/2007. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi,

Részletesebben

Érettségi-felvételi tájékoztató január 28.

Érettségi-felvételi tájékoztató január 28. Érettségi-felvételi tájékoztató 2016. január 28. Érettségi vizsgatárgyak Érettségi feltétele: a tantárgyi követelmények teljesítése, 50 óra közösségi szolgálat Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Iskolai végzettsége Szakképzettsége Tanított tárgyai 1. egyetem közgazdász tanár gazdasági ismeretek

Részletesebben

A prezentációban számos helyen kis betűvel vagy külön utalással a évi, a évi, a évi és a évi május-júniusi vizsgaidőszak

A prezentációban számos helyen kis betűvel vagy külön utalással a évi, a évi, a évi és a évi május-júniusi vizsgaidőszak A prezentációban számos helyen kis betűvel vagy külön utalással a 2008. évi, a 2009. évi, a 2010. évi és a 2011. évi május-júniusi vizsgaidőszak adatait is feltüntettük. A vizsgaszervezés néhány számadata

Részletesebben

Tájékoztató az egyéni tanrend összeállításához a 11. évfolyamra. a 2015/2016. tanévben

Tájékoztató az egyéni tanrend összeállításához a 11. évfolyamra. a 2015/2016. tanévben Tájékoztató az egyéni tanrend összeállításához a 11. évfolyamra a 2015/2016. tanévben A 11. (12-13.) évfolyamon a tanrend az érettségi - felsőoktatási felvételi igényekhez igazodik Tanulóink korábbi választásuktól

Részletesebben

OM azonosító: 200951

OM azonosító: 200951 Hunyadi János Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola 6440 Jánoshalma, Béke tér 11. E-mail: hunyadi.kir@gmail.com Honlap: www.hunyadi.janoshalma.hu Tel.: 06-77/501-180 Fax:06-77/501-180 FELVÉTELI

Részletesebben

Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola

Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola FELVÉTELI a 2013-2014-es tanévre Szakközépiskola 01 KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ IDEGENFORGALMI SZAKKÖZÉP (német) (1 osztály 34 fő) 02 NYELVI ELŐKÉSZÍTŐS

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2015-2016-os tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2015-2016-os tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015-2016-os tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI. 2013/2014. tanév

KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI. 2013/2014. tanév KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI 2013/2014. tanév KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI KÖZÉPSZINTŰ Az írásbeli és a szóbeli vizsga az intézményben. A szaktanár értékel. Az írásbeli időpontja: 2014. május 5-26. A szóbeli időpontja:

Részletesebben

A FELVÉTELI ELJÁRÁS HELYI RENDJE

A FELVÉTELI ELJÁRÁS HELYI RENDJE A FELVÉTELI ELJÁRÁS HELYI RENDJE Iskolánk a hozzánk jelentkező nyolcadikosok számára a rendes felvételi eljárás keretében felvételi vizsgát tart. A felvételi vizsga részei: - központi írásbeli felvételi

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2012.10.30. TANULMÁNYI TERÜLETEK

Részletesebben

Emelt szintű érettségi előkészítő választás 2016/

Emelt szintű érettségi előkészítő választás 2016/ Emelt szintű érettségi előkészítő választás 2016/2017. www.bolyai-starjan.sulinet.hu http://www.felvi.hu I. Emelt szintű előkészítők Célja: - az utolsó két évfolyamon heti plusz két órában az emelt szintű

Részletesebben

BESZÁMOLÓ a 2012. évi őszi érettségi vizsgákról

BESZÁMOLÓ a 2012. évi őszi érettségi vizsgákról KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL OKTATÁSI F OSZTÁLY BESZÁMOLÓ a 2012. évi őszi érettségi vizsgákról A 2012. évi őszi vizsgaidőszakban a 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet 11. (4) bekezdésben foglaltak

Részletesebben

Érettségi-felvételi tájékoztató. 2015. január 28.

Érettségi-felvételi tájékoztató. 2015. január 28. Érettségi-felvételi tájékoztató 2015. január 28. Érettségi vizsgatárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Választott tárgy idegen nyelv, földrajz, informatika, testnevelés, szakmai

Részletesebben

Felvételi eljárás rendje a 2015/2016-os tanévre

Felvételi eljárás rendje a 2015/2016-os tanévre Felvételi eljárás rendje a 2015/2016-os tanévre Indítandó osztályok, kódok: Magyar-angol két tanítási nyelvű osztály Kód: 01 5 évfolyamos képzés. (nyelvi előkészítő év angol nyelvből + 4 év ) A helyi tanterv

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2010.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

Érettségi vizsga 2014/2015

Érettségi vizsga 2014/2015 Érettségi vizsga 2014/2015 1. Érettségi tantárgyai Öt tárgyból kell érettségi vizsgát tenni, és az öt közül négy kötelezően előírt: - Magyar nyelv és irodalom - Matematika - Történelem - Idegen nyelv Az

Részletesebben

KÖZZÉTÉTELI LISTA 2015. OKTÓBER 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2016/2017. tanévben induló osztályaink

KÖZZÉTÉTELI LISTA 2015. OKTÓBER 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2016/2017. tanévben induló osztályaink KÖZZÉTÉTELI LISTA 2015. OKTÓBER 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2016/2017. tanévben induló osztályaink 01 kód magyar angol két tanítási nyelvű gimnáziumi osztály Az angol nyelv és kultúra

Részletesebben

Felsőoktatási felvételi 2011

Felsőoktatási felvételi 2011 Felsőoktatási felvételi 2011 Egy évben két felvételi eljárás Egy évben két egyenrangú felvételi eljárás: - Korlátlan számú jelentkezési hely megjelölhető - A felvételi kérelmek központi feldolgozása Szeptemberben

Részletesebben

A középiskolai munka néhány mutatója (elemzés, értékelés, alkalmazás)

A középiskolai munka néhány mutatója (elemzés, értékelés, alkalmazás) FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A középiskolai munka néhány mutatója (elemzés, értékelés, alkalmazás) 1. Elızetes megjegyzések A 173 oldalas A középiskolai munka néhány mutatója

Részletesebben

Szegedi Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolája OM azonosító száma: /002

Szegedi Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolája OM azonosító száma: /002 Szegedi Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolája OM azonosító száma: 203052/002 Cím: 6724 Szeged, Kodály tér 1. Telefonszám: 62/550-486 Fax: 62/550-486 E-mail: suli@kossuthzs-szeged.sulinet.hu

Részletesebben

Közzétételi lista. német 4 fő nemzetiségi. nemzetiségi tanító főiskola tanító-magyar, német

Közzétételi lista. német 4 fő nemzetiségi. nemzetiségi tanító főiskola tanító-magyar, német Közzétételi lista A Hetvehelyi Általános Iskola a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet 23. (3) bekezdése alapján nyilvánossá teszi a törvényi előírásban meghatározott adatait: I. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben