2. A magyar középiskolák fejlődése

Átírás

1 2. A magyar középiskolák fejlődése A magyar középiskolák fejlődése ORSZÁGOS SZINTŰ ADATOK Az eddig ismertetett mutatók alakulását a továbbiakban országos szinten, területi szinten: a településtípusokra, a megyékre, a nagyvárosokra és a fővárosra vonatkozóan, illetve az iskolák fenntartók és képzési típusok szerint kialakított csoportjaiban vizsgáljuk. A középiskolai munka eredményességét a felsőoktatási felvételi vizsgák adatai ezen belül a felsőoktatási felvételi arányok együttesen és intézménytípusok szerint, a felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei, a felvételizők nyelvtudása továbbá az országos tanulmányi, szakmai és egyéb versenyeken elért helyezések alapján jellemezzük. A felsőoktatási felvételek arányai Ma már közismert tény, hogy az elmúlt másfél évtizedben jelentős expanzió zajlott le a felsőoktatásban is. 1. ábra A 12. osztályos tanulók, a felvételre jelentkezők és a felvettek száma, osztályos tanuló Jelentkezők száma Felvettek száma

2 22 A középiskolai munka néhány mutatója 8. táblázat A felsőoktatásba jelentkezők és felvettek aránya, (%) Jelentkezési arány (J/L)* 41,5 37,4 50,5 51,1 51,5 52,7 52,2 53,2 55,2 51,0 49,4 Felvételi aránya (F/L) * 22,9 24,3 25,9 25,3 27,4 29,9 31,7 33,1 35,5 33,8 33,6 Felvett/jelentkező (F/J)* 55,1 65,1 51,2 49,5 53,1 56,7 60,7 62,3 64,3 66,4 68,1 *Az adott évben 12. osztályos tanulókra vonatkozóan. 1. megállapítás A vizsgált időszakban mind az érettségiző osztályok tanulóinak száma, mind a felvételre jelentkezők száma emelkedett. A jelentkezési arány (J/L) 1991 és 1999 között növekedett, az utolsó két évben viszont csökken, jelenleg a 12. osztályos tanulók fele kíván felsőfokon továbbtanulni. Mivel azonban a felvettek száma lényegesen nagyobb mértékben növekedett, mint a 12. osztályos tanulóké, a felvételi arány (F/L) jelentős növekedése tapasztalható: az emelkedés 1991 és 1999 között folyamatos volt, az utolsó két évben az 1998-as szinten stabilizálódott. A felvett/jelentkező arány (F/J) növekedése ami összefüggésben van a jelentkezési arány változásával 1994 óta töretlen, mértékét 1991-hez viszonyítva a 9. táblázat mutatja. 9. táblázat Az iskolák, a tanulók és a felvettek számának növekedése, 1991-hez viszonyítva (%) Év Iskolák száma 1,0 1,1 1,1 1,2 1,3 1,3 1,4 1,4 1,4 1,5 1,5 12. osztályos tanuló 1,0 1,1 1,3 1,3 1,3 1,4 1,4 1,5 1,4 1,5 1,6 Felvettek 1,0 1,0 1,5 1,6 1,6 1,7 1,8 1,9 1,8 1,8 1,9 F/L arány 1,0 1,1 1,1 1,1 1,2 1,3 1,4 1,5 1,6 1,0 1,5 2. megállapítás A vizsgált tizenegy évben az iskolák száma 45%-kal, a 12. osztályos tanulók száma 57%-kal növekedett, az ezekből az osztályokból a felsőoktatásba felvettek száma pedig 87%-kal emelkedett. Ez a felvételi arány 47%-os növekedését idézte elő, ami ennek az időszaknak kétségtelenül a legjelentősebb eredménye. 10. táblázat Változások a különböző felvételi arányokat (F/L) produkáló középiskolák számában, Felvételi arány (F/L) Középiskolák száma (%) felett , , , , , , , , ,01 9, Összesen

3 2. A magyar középiskolák fejlődése megállapítás A 10. táblázatból látható, hogy azoknak az iskoláknak az aránya, ahol a tanulók több mint 70%-át felveszik a felsőoktatásba, a 11 év alatt 1%-ról 12%-ra növekedett. Ugyanakkor azoknak az iskoláknak a száma, ahol kevesebb, mint a tanulók tized része tanulhat tovább felsőfokon, a 11 év alatt alig változott, évente 169 és 220 között volt a számuk. A 11. táblázat azt mutatja, hogy a hazai középiskolák mekkora hányadából kerülnek ki a felsőoktatási intézmények hallgatói. Ebből kitűnik, hogy a középiskolák egyes csoportjaiban tanulóknak különböző a továbbjutási esélye az egyetemekre, főiskolákra. 11. táblázat A felsőoktatásba felvettek aránya a küldő iskolák aránya szerint, A felsőoktatásba felvett Az iskolák százaléka, ahonnan a felvettek bekerültek hallgatók százaléka %-ig 1,8 1,9 2,1 2,0 1,9 2,1 2,1 2,2 2,4 2,1 2,1 20%-ig 4,2 4,5 4,6 4,6 4,7 4,9 5,0 5,0 5,2 4,7 4,8 30%-ig 7,5 7,8 7,9 8,0 7,9 8,2 8,3 8,3 8,6 7,8 8,0 40%-ig 11,4 11,6 11,9 12,2 11,8 12,5 12,3 12,5 12,7 11,6 1,2 50%-ig 16,1 16,4 16,8 16,9 16,6 17,5 17,2 17,5 17,9 16,2 16,7 60%-ig 22,1 22,6 23,0 22,9 22,3 23,6 23,3 23,6 24,1 22,2 22,5 70%-ig 29,7 30,7 30,9 30,7 29,9 31,6 31,4 31,3 32,0 29,4 29,9 80%-ig 40,3 41,1 41,7 41,5 40,2 41,9 41,8 41,5 42,2 39,4 39,5 90%-ig 56,3 56,4 57,5 56,8 56,1 56,6 57,0 56,8 57,6 54,8 54,6 4. megállapítás Az egyetemi, főiskolai hallgatók fele a középiskolák százalékából, kilencven százaléka pedig 56-57%-ából került a felsőoktatásba. Az utolsó két évben sikeres felvételizőket küldő iskolák száma és aránya is csökkent a korábbi évekhez képest. A 2001-ben érettségizett tanulók közül 292 iskolából (az iskolák közel egyharmadából) tíznél kevesebb hallgatót vettek fel a felsőoktatási intézményekbe, ezekben tanult a 12. osztályosok 22%-a. Ezekből az iskolákból csak minden tizennegyedik tanuló került a felsőoktatásba, de ezek közül az iskolák közül 32-ből három, 28-ból két, 42-ből egy tanult tovább és 15-ből egy sem. 12. táblázat A középiskolai tanulók továbbtanulási esélye az éveket együtt tekintve Iskolák száma Iskolák %-a 12. osztályos tanuló Felvettek száma Felvételi arány (%) 18 1, , , , , , , , , ,

4 24 A középiskolai munka néhány mutatója 5. megállapítás A fenti adatokból kiszámítható, hogy a középiskolák 4%-ából került be a felsőoktatásba a felvettek egyötöde, ezekben az érettségiző osztályok tanulóinak 9%-a tanult, az ő továbbtanulási esélyük 64% volt. Az iskolák további 10%-ából került be a felsőoktatásba a felvettek 20%-a, ezekben a 12. évfolyamosok 12%-a tanult, e fiatalok továbbtanulási esélye 47%. A középiskolák további 34%-ából került be a felvettek 30%-a, akiknek a továbbtanulási esélye 36% volt. Ugyanakkor a 11 év alatt a magyar középiskolák másik feléből, amelyben a tanulók 54%-a tanult, csak minden hatodik tanuló kerülhetett a felsőoktatásba. Természetesen az egyes iskolák megítélésénél figyelembe kell venni mindazokat a tényezőket, melyeket az előző fejezetben részletesen kifejtettünk (a tanulók kiválasztásának eltérő lehetőségei, a diákok szociális, kulturális és gazdasági körülményei, az iskolák különböző képzési célja, feladata stb.). Ha a megyék, az iskolafenntartók, a településtípusok és a középiskola-típusok szerinti átlagokat vizsgáljuk (lásd a következő fejezetet), ezeknek a körülményeknek a hatása mérsékeltebb. A felsőoktatási intézménytípusok adatai Mélyebb betekintést ad az egyes iskolák felsőoktatásra való felkészítő munkájába, ha felsőoktatási intézménytípusonként vizsgáljuk a felvételi arányokat. 13. táblázat A 12. évfolyamosok felvételi arányai felsőoktatási intézménytípusonként, osztályok létszáma Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek Felvettek száma Felvételi arány (%) 6,3 6,6 7,5 6,8 7,1 8,3 8,4 9,0 14,8 12,7 10,3 Műszaki és agráregyetemek Felvettek száma Felvételi arány (%) 4,0 4,8 4,6 4,2 5,0 5,9 6,0 5,3 2,8 6,2 5,1 Főiskolák Felvettek száma Felvételi arány (%) 12,5 13,0 13,8 14,3 15,2 15,8 16,8 18,7 17,9 22,8 18,2 6. megállapítás Az elmúlt tizenegy évben az érettségi évében felvettek száma a tudományegyetemi csoportban 57%- kal növekedett, ennél nagyobb az emelkedés a főiskolák esetében: 128%-os, míg a műszaki-agrár csoportban 98%-os volt a növekedés. Az érettségi évében felvettek felvételi arányai hasonló módon emelkedtek: a tudományegyetemi csoportban 63%-kal, a főiskolák esetében 45%-kal, a műszaki-agrár csoportban 26%-kal ben mind a három csoportban csökkent a felvételi arány az előző évhez képest. Ha arra a kérdésre keresünk választ, hogy milyen összefüggés látható a küldő középiskolák és a felsőoktatásba bekerült diákok száma és/vagy aránya között a különböző felsőoktatási intézménytípusok esetében, a 14. táblázatból vonhatunk le következtetéseket. 7. megállapítás Az es éveket együtt vizsgálva a tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a művészeti egyetemekre az érettségi évében felvett diákok fele a magyar középiskolák 8%-ából, a műszaki és

5 2. A magyar középiskolák fejlődése 25 agráregyetemekre 13%-ából, a főiskolákra pedig 18%-ából került ki. Ha a felvett tanulók kilencven százalékára vonatkozó adatokat tekintjük felsőoktatási intézménytípusokként, a küldő iskolák arányai 37,3%, 47,4%, illetve 55,6%. Ennek a másik oldala, hogy a tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a művészeti egyetemekre a középiskolák 62,7%-ából csak minden ötvenharmadik diák kerülhetett be, a műszaki és agráregyetemekre a középiskolák 53%-ából csak minden hetvenharmadik diákot vették fel, a főiskolákon a középiskolák 43%-ából csak minden tizenharmadik diák kapott helyet. 14. táblázat A felsőoktatásba felvettek és az őket képző iskolák aránya felsőoktatási intézménytípusonként, az es évek együttesen Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek Műszaki és agráregyetemek Főiskolák iskolák felvettek iskolák felvettek iskolák felvettek száma százaléka száma százaléka száma százaléka száma százaléka száma százaléka száma százaléka 8 0, ,3 13 1, ,1 24 2, ,3 20 2, ,3 32 3, ,1 53 5, ,1 36 3, ,5 56 6, ,3 88 9, ,0 56 6, ,4 85 9, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,0 A felvételi írásbeli dolgozatok átlagai A közös és egységes írásbeli dolgozatok alapadatai a 2. táblázatban láthatóak. Az elmúlt tíz évben az iskolák száma 35%-kal, a dolgozatot író iskolák száma 32%-kal emelkedett. Míg az közötti időszakban az iskolák 96,2%-ából írt legalább egy diák írásbeli dolgozatot, addig az elmúlt öt évben csak az iskolák 92,1%-ából. Az iskolánként átlagosan írt dolgozatok száma is 48 dolgozatról 42 dolgozatra csökkent a második ötéves periódusban. Jelentősen csökkent az írásbeli dolgozatok átlageredménye is 1993 óta. A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményeinek vizsgálata lehetőséget biztosít arra, hogy bemutassuk a hazai középiskolák szélsőséges (legjobb és legrosszabb átlagú) csoportjai közötti különbségek változásait. Nagyon elgondolkodtató az iskolai átlagok megoszlása. 8. megállapítás Míg a 8 pont feletti átlagos eredményt elért iskolák száma az 1993-as 57%-ról 2001-re 18%-ra csökkent, addig az 5 pontnál kisebb átlagú iskolák aránya 11%-ról 45%-ra növekedett. Ha figyelembe vesszük, hogy 5 pontnál gyengébb írásbelikkel általában nem lehet elérni a felvételhez szükséges minimális pontszámot, akkor szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy az írásbeli felvételik eredményessége szempontjából az iskolák rendkívül nagymértékben polarizálódtak. Ez a tendencia még akkor is aggodalomra ad okot, ha tudjuk, hogy a dolgozatok átlageredménye függ azok nehézségétől is. A minőség romlását magyarázza, hogy a dolgozatot írók létszáma és aránya évről évre emelkedett, azaz mind több gyengébb középiskolai tanuló jelentkezett felvételre, ugyanakkor a felvételi mentességet élvező tanulók aránya is folyamatosan növekedett.

6 26 A középiskolai munka néhány mutatója 15. táblázat A középiskolák száma* tanulóik felvételi írásbeli dolgozatainak pontátlagai szerint, Pontátlagok Az iskolák száma, amelynek tanulói dolgozatokat írtak felett , ,0 8, ,0 7, ,0 6, ,0 5, ,0 4, ,0 3, ,0 2, ,0 1, ,01 0, *A táblázat csak azon intézmények adatait tartalmazza, amelyeknek tanulói az egyes években ötnél több dolgozatot írtak. 2. ábra A magas és az alacsony írásbeli dolgozatot író iskolák aránya % pont feletti iskolák aránya 5 pont alatti iskolák aránya A felsőoktatási felvételre jelentkezők nyelvvizsga arányai Az közötti években 989 középiskolából összesen olyan fiatal jelentkezett felsőoktatási intézménybe, aki a felvételi vizsga évében érettségizett. E fiataloknak nyelvvizsgája volt 5, tehát az átlagos nyelvvizsgaarány 42% volt. 9. megállapítás A nyelvvizsgák aránya a vizsgált tizenegy évben jelentősen növekedett a felvételre jelentkezők körében: míg 1991-ben átlagosan minden harmadik jelentkezőnek volt egy állami nyelvvizsgája, addig az utóbbi években már közel minden másodiknak. Az egész időszakot tekintve e vizsgák több mint 90%- át azonban 286 iskola tanulói hozták, ez az iskolák 29%-a. Ezekben az iskolákban a tanulók 59%-ának volt egy nyelvvizsgája. Az iskolák 71%-ából 703 középiskolából jelentkezőknek mindössze nyelvvizsgája volt. Ezekből az iskolákból fiatal jelentkezett egyetemekre, főiskolákra, azaz csak minden 8-9. fiatalnak volt egy nyelvvizsgája. Ezen belül az iskolák 30%-ából jelentkezőknek még rosszabbak a mutatói: csak minden harmincnegyedik tanuló szerzett egy nyelvvizsga-bizonyítványt. Óriási tehát a különbség e tekintetben az iskolák egy kisebb hányada és az iskolák nagy többsége között. 5 Azokat a nyelvvizsgára vonatkozó adatokat tudjuk felhasználni, amelyeket a felvételi jelentkezési lapok tartalmaznak.

7 2. A magyar középiskolák fejlődése táblázat A nyelvvizsga arányok megoszlása, összesített adatai alapján Iskolák száma Iskolák aránya % Jelentkezők száma Jelentkezők aránya % Nyelvvizsgák száma Nyelvvizsgák aránya % Nyelvvizsga/ jelentkező 9 0, , ,1 99,1 12 1, , ,2 91,2 15 1, , ,3 81,2 17 1, , ,6 75,7 22 2, , ,0 59,8 27 2, , ,1 64,0 35 3, , ,9 48, , , ,0 36, , , ,0 13,3 73 7, ,1 0 0,0 0, , , ,8 Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek alapadatait az előző fejezet 4. és 5. táblázatában foglaltuk össze. 17. táblázat Az OKTV-n szereplő iskolák száma az elért pontszámok szerint, Pontszám Iskolák száma évenként felett , , Pontot szerzett iskolák száma Középiskolák száma Pontot szerzett iskolák aránya (%) ,1 34,1 36,5 33,8 35,0 32,5 23,0 23,5 24,2 22,4 22,4 18,3 19,2 23,0 26,0 16,7 10. megállapítás Az OKTV-n helyezést elért tanulók a vizsgált tizenhat évben 488 iskolából, a magyar középiskolák 51%-ából kerültek ki. Ezek közül 230 gimnázium (a hazai gimnáziumok 74%-a), 125 vegyes középiskola (ezen iskolatípus 67%-a), 142 szakközépiskola (a szakközépiskolák 35%-a) és 8 művészeti szakközépiskola (38%). A megszerzett pontok kilencven százalékát 167 iskola (ez az összes iskolák 18%-a) tanulói szerezték meg. Miközben a középiskolák száma a tizenhat év alatt 65%-kal növekedett, az OKTV-n sikeresen szereplő középiskolák aránya az összes hazai középiskolához képest jelentősen csökkent (az iskolák több mint egyharmadáról az egyhatodára).

8 28 A középiskolai munka néhány mutatója Az OKTV-n 1 3. helyezést elért iskolák csoportján belül három fővárosi gyakorló gimnázium kiemelkedő eredményeket ért el, és elvitte az elérhető dobogós helyezések 17%-át (a megszerezhető pontok 16%-át). Tizenkilenc iskola birtokában van az ilyen helyezések 42%-a (az összes pont 41%-a). Egy viszonylag szűk csoport 50 iskola szerezte meg a pontok kétharmadát. A legkiemelkedőbb eredményeket elért tanulók döntő többségét tehát a magyar középiskolák öt százalékában képzik. Ez az alacsony arány még akkor is elgondolkodtató, ha jól tudjuk, hogy az iskolák versenyeztetési indítékai például a munkaerőpiacra való felkészítés eltérő feladatai miatt különbözőek. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek Az OSZTV-n elért pontszámok alapján (az 1991-es és az 1994-es év kivételével) évenként rangsorolhatóak a középiskolák. A kirajzolódó változási tendencia eltér az OKTV-rangsorban szereplő iskolák számának alakulásától. A következő táblázatból látható, hogy az OSZTV-ken eredményeket elért iskolák száma a vizsgált időszakban közel hasonló ütemben növekedett, mint a hazai középiskolák száma, ezért évről évre átlagosan a középiskolák 28%-ának tanulói szereztek pontokat. 18. táblázat Az OSZTV-n pontot szerzett iskolák száma az elért pontszámok szerint, Pontszám A középiskolák száma pont felett , Összesen Iskolák száma Pontot szerzett iskolák aránya *(%) 26,6 27,3 24,7 32,3 27,5 30,4 28,8 32,2 28,5 29,7 28,9 23,1 26,9 27,4 11. megállapítás A vizsgált tizennégy évben (az és az évi adatok hiányoznak) az OSZTV-helyezettek 501 iskolából, a magyar középiskolák 54%-ából kerültek ki. Ezek közül 30 gimnázium (a hazai gimnáziumok egytizede), 121 vegyes középiskola (az ilyen iskolák 65%-a) és 349 szakközépiskola (ezeknek az iskoláknak a 86%-a). A megszerzett pontok felét 68 iskola (az összes iskolák 7%-a), kilencven százalékát 246 iskola (az összes iskolák 27%-a) tanulói szerezték meg. Az OSZTV-ket a szakközépiskolások számára szervezik, ezért magától értetődő többségük a helyezettek között. Egyéb országos középiskolai versenyek 6 Az egyéb versenyek száma igen nagy (70 versenyt tartalmaz az adatbázis), ezek produkció-felülete igen különböző. Legnagyobb részük a kiemelkedő felkészültséget, képességet méri (ezek a középiskolai elitképzés jelzőszámai), egy kisebb de nagy tömegeket megmozgató részük az általános képzésre jellemző. E fejezet együttesen vizsgálja e versenyeket. 6 Lásd az említett internetcímen: 86-01egyebszek xls., összegyéb xls. és 86-01összesvers fájlok.

9 2. A magyar középiskolák fejlődése megállapítás A vizsgált tizenhat évben az egyéb versenyek helyezettjei 781 iskolából, a magyar középiskolák 85%- ából kerültek ki. Ezek közül 265 gimnázium (a gimnáziumok 86%-a), 18 művészeti középiskola (86%), 164 vegyes középiskola (88%), és 334 szakközépiskola (az intézménytípus 85%-a). A pontot szerző középiskolák aránya emelkedő tendenciát mutat: 1986-hoz képest 2001-re számuk csaknem megnégyszereződött, de ez minden bizonnyal összefügg azzal is, hogy az adatbázis a vizsgált időszak első felében hiányosabb, mint a másodikban. 19. táblázat Az egyéb versenyeken pontszámokat szerző középiskolák száma, Pontszám A középiskolák száma felett , , , , , , , , , , ,5 9, Összesen Iskolák száma Pontot szerzett iskolák aránya (%) ,6 21, 22,7 25,1 23,8 27,5 43,1 48,1 46,3 36,1 36,4 38,6 43,1 46,2 49,2 53,1 A nemzetközi tanulmányi versenyeken szerzett pontok A továbbiakban a nemzetközi versenyeket vizsgáljuk két okból: (a) ezeknek az eredményei külföldi összehasonlításban is jelzik a magyar elitképzés színvonalát, (b) azok az iskolák, amelyeknek tanulóit nemzetközi versenyekre küldik ki, kétségtelenül kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhetnek. 13. megállapítás A magyar közoktatás évről évre igen jól vizsgázik. A nemzetközi versenyeken gyakoriak a dobogós helyezések, és szinte minden versenyen és minden évben a magyar csapatok a mezőny első ötödében foglalnak helyet ben sajnos gyengébbek voltak az eredményeink és 2001 között 101 iskola tanulói vettek részt a felsorolt nemzetközi versenyeken, ez az iskolák egytizede. Az ebben az időszakban elért 524 helyezés 84%-át 37 iskola tanulói szerezték (ez az iskolák 4%-a). Mindössze 28 olyan iskola van, amelyik ebben a 16 évben háromnál több versenyzőt tudott kiállítani, ezek a kiküldött résztvevők 79 százalékát adták. A versenyzőket küldő iskolák közül 74 gimnázium, 20 vegyes középiskola, 7 szakközépiskola. A gimnáziumokból került ki a helyezettek kilencven, a szakközépiskolából két, a vegyes középiskolákból pedig nyolc százaléka.

10 30 A középiskolai munka néhány mutatója Az iskolák közül 22 a fővárosban, 23 a nagyvárosokban, 19 az lakosú városokban, 13 a lakosú városokban, 19 a lakosú városokban, kettő az 5 10 ezer lakosú városokban és egy a kistelepüléseken működik. A budapesti iskolák versenyzői a helyezések 54, a lakos feletti városok 22 százalékát szerezték meg. 20. táblázat A nemzetközi versenyek összefoglaló adatai, Résztvevő csapatok száma (R) / elért helyezés (H) A verseny megnevezése Fő Ifjú Fizikusok R Nemzetközi Versenye H Izraeli magyar R matematikaverseny H Nemzetközi Diákolimpia R Informatika H Nemzetközi Diákolimpia R Filozófia H Nemzetközi Diákolimpia R Fizika H Nemzetközi Diákolimpia R Kémia H Nemzetközi Diákolimpia R Matematika H Megjegyzés: Az esetében vagy nem volt verseny, vagy nem vettünk részt. TERÜLETI SZINTŰ ADATOK A településtípusok adatai Amikor oktatási egyenlőtlenségekről beszélünk, óhatatlanul előkerül a települések közötti különbségek problémaköre. A területi egyenlőtlenségek az oktatásban is több vonatkozásban elemezhetőek, jelen kutatási eredményeink ezek közül a tanulás eredményességét leíró mutatókra koncentrálnak. A középiskolák tanulói által elért eredmények vizsgálhatók a településtípusok, a megyék, valamint mivel a középiskoláztatás döntően városi ellátást jelent a városok szintjén. A középiskolák székhelyének településtípusát elsősorban a lakosságszám alapján alakítottuk ki. Az általunk alkalmazott tipizálás eltér a hagyományos szociológiai településtipológiai csoportosítástól, inkább a településnagysághoz kapcsolódó fogalomrendszerhez áll közelebb. A felsőoktatási felvételek arányai A felsőoktatásba jelentkező 12. osztályosok között településtípusok szerint nagyobbak a különbségek a bekerülési esélyeket tekintve, mint az írásbeli felvételik átlageredményei esetében (lásd 22. és 25. táblázat).

11 2. A magyar középiskolák fejlődése táblázat A középiskolák száma településtípusonként, Településtípus Budapest felett alatt Összesen A vizsgált időszakban a legkisebb településeken 120%-kal, a fővárosban 68%-kal növekedett az iskolák száma, a többi településtípus esetében közel azonos arányú, 27-37%-os a növekedési arány. 22. táblázat A felvételi arányok (F/L) településnagyság szerint, Településtípus Budapest 19,2 20,7 21,4 19,7 21,5 24,8 26, 9 28,5 32,3 31,6 29,3 21,7 29, felett 27,5 28,4 30,0 30,0 33,1 36,0 39,0 39,8 41,0 41,1 40,3 31,6 40, ,8 26,8 27,9 28,5 30,6 32,6 34,4 35,9 36,6 33,5 36,6 29,4 35, ,8 23,3 26,7 25,6 26,8 27,4 29,7 31,2 34,6 31,4 32,7 26,1 31, ,8 24,0 25,9 25,8 27,9 31,1 31,4 32,5 34,1 32,1 33,6 27,1 32, ,2 21,2 22,7 22,0 22,7 24,7 24,6 27,2 33,2 30,1 25,5 22,8 28, alatt 18,4 20,9 22,2 19,5 21,2 22,2 22,1 25,5 28,0 22,4 19,2 21,2 23,2 Országos átlag 22,9 24,3 25,9 25,3 27,4 29,9 31,7 33,1 35,5 33,8 33,6 26,6 33,6 14. megállapítás Legmagasabb a felvételi arány a százezer lakos feletti nyolc nagyváros (Debrecen, Pécs, Miskolc, Szeged, Győr, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kecskemét) iskoláiban. Ezt követi a tizenegy ezer lakosú város (Szombathely, Szolnok, Tatabánya, Kaposvár, Békéscsaba, Veszprém, Zalaegerszeg, Eger, Dunaújváros, Sopron, Nagykanizsa). Harmadik helyen a legtöbb évben a ezer lakosú városok, negyedik helyen a ezer lakosúak voltak. A főváros iskolái a korábbi 6-7. helyről 1996-ra feljöttek az 5. helyre. Az utóbbi négy évben a 6. és a 7. helyen az 5 10 ezer lakosú városok és az ötezer lélekszám alatti települések találhatók. 3. ábra A középiskolák felvételi arányai településtípusonként, és ,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 29,7 21,7 40,2 31,6 35,4 29,4 31,9 32,7 26,1 27,1 28,0 23,2 22,8 21,2 Budapest felett alatt

12 32 A középiskolai munka néhány mutatója 15. megállapítás A településtípusok közötti különbség 1992-ben csökkent, majd 1993-tól 1997-ig folyamatosan növekedett; az 1998-as és 1999-es visszaesés után ismét igen magas. Aggasztó az a jelenség, hogy ben a legalacsonyabb és a legmagasabb felvételi arányú településtípus közötti különbség csaknem háromszorosa az évinek. 4. ábra Különbség a legmagasabb és legalacsonyabb felvételi arányú településtípus között ,9 18, ,2 7,6 8,6 10,5 11,9 13,8 14,3 13, A felsőoktatási intézménytípusok adatai A településtípusok szerinti felvételi arányok (a felsőoktatásba felvettek száma a 12. évfolyamosok létszámához viszonyítva) különbségei az egyes felsőoktatási intézménytípusoknál eltérően alakulnak. 23. táblázat A felsőoktatási intézménytípusok felvételi arányai településtípusonként, Településtípus Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek Műszaki és agráregyetemek Főiskolák F/L F/L F/L F/L F/L F/L Budapest 2. 7, ,4 4. 4,9 5. 4, , , felett 1. 10, ,9 2. 5,2 1. 6, , , , ,2 1. 5,3 2. 5, , , ,8 4. 9,9 6. 4,7 4. 4, , , ,1 5. 9,6 5. 4,7 3. 5, , , ,3 6. 7,2 7. 3,7 7. 3, , , alatt 6. 5,1 7. 7,0 3. 5,1 6. 3, , ,0 Országos átlag 7,3 10,9 4,9 5,1 14,5 18,7 16. megállapítás A tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemi csoportban legmagasabb a felvételi arány a százezer lakos feletti nyolc nagyváros iskoláiban, a második helyen legtöbb évben a főváros iskolái vannak. A harmadik hely általában az ezer lakosú városok iskoláié. A negyedik és ötödik helyen a ezer és a ezer lakosú városok iskolái évenként váltogatják egymást. A hato-

13 2. A magyar középiskolák fejlődése 33 dik helyen legtöbbször a legkisebb települések iskolái, a hetediken pedig az 5 10 ezer lakosú kistelepülések iskolái vannak. A műszaki, agráregyetemi csoportban az első két helyen a legtöbb évben a százezer lakos feletti városok és az ezer lakosú városok iskolái váltogatták egymást. A legutóbbi négy évben a ezer lakosú városok iskolái a korábbi 5-6. helyről feljöttek a 3. helyre. Az utolsó két helyen a két legkisebb településtípus iskolái voltak. A főiskolai csoportban az ezer lakosú városok foglalják el az első helyet, a másodikon legtöbbször a 100 ezer feletti nagyvárosok voltak, a harmadik ötödik helyen az ötezer lakos feletti településtípusok váltakoztak, az utolsó két helyet a főváros és a legkisebb települések iskolái foglalták el. 24. táblázat A legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú településtípus közötti különbség felsőoktatási intézménytípusok szerint, Intézménytípus Tudományegyetemek 8,4 10,3 9,9 9,5 11,9 12,1 12,0 13,5 10,9 18,5 19,8 Műszaki és agráregyetemek 4,8 3,6 4,1 3,7 4,4 6,9 7,1 6,9 2,8 8,3 7,7 Főiskolák 5,2 5,4 7,1 15,4 9,9 7,0 12,0 9,2 16,7 8,9 13,3 17. megállapítás A legalacsonyabb és legmagasabb felvételi aránnyal rendelkező települések közötti különbség a tizenegy év alatt a tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemi csoportban 140%-kal, a műszaki, agráregyetemi csoportban 60%-kal, a főiskolaiban pedig 157%-kal növekedett. A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei 1992-től 2001-ig éves bontásban szerepelnek adatbázisunkban. Az összegző táblázatok közül az alábbiakban az összes felsőoktatási felvételi írásbeli adatot tartalmazóakat elemezzük, de felhívjuk az olvasó figyelmét, hogy az Interneten az egyes vizsgatárgyak eredményei is megtalálhatóak. 25. táblázat A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei településnagyság szerint, A felvételi írásbeli dolgozatok átlagai Településtípus átlag átlag Budapest 4. 8,4 3. 7, felett 2. 8,7 1. 8, ,6 2. 7, ,3 4. 7, ,3 6. 7, ,1 7. 7, alatt 1. 8,8 5. 7,5 Országos átlag 8,5 7,7 18. megállapítás Legmagasabb az írásbeli dolgozatok átlageredménye a százezer lakos feletti nyolc nagyváros (Debrecen, Pécs, Miskolc, Szeged, Győr, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kecskemét) iskoláiban. A második helyen szinte minden évben más településtípus iskolái állnak. Érdekes, hogy a legkisebb települések iskolái 1992-ben, 1993-ban és 1995-ben a legjobb átlagokat érték el. A harmadik helyen legtöbbször

14 34 A középiskolai munka néhány mutatója az ezer lakosú városok, míg a negyediken az elmúlt tíz évben öt alkalommal a ezer lakosú városok iskolái voltak. Az ötödik-hatodik helyet a ezer lakosú városok középiskolái foglalják el, és leggyengébbek az átlagok az 5 10 ezer lakosú településeknél. A főváros iskoláiból kikerülők átlagai a legkisebb településekhez hasonlóan évről évre más helyet foglalnak el a ben. A nyelvvizsgák aránya a felsőoktatási felvételre jelentkezők körében Az egyetemi, főiskolai tanulmányokra jelentkező tanulók nyelvtudását a jelentkezési lapon közölt és igazolt nyelvvizsgák alapján összesítettük. 26. táblázat A nyelvvizsgával rendelkezők aránya a felvételizők körében településtípusonként, Településtípus Jelentkező (J) Nyelvvizsga (Ny) Ny/J (%) Jelentkező (J) Nyelvvizsga (Ny) Budapest , , felett , , , , , , , , , , alatt , ,3 Összesen/átlag , ,8 Ny/J (%) 19. megállapítás Legmagasabb a nyelvvizsgák aránya a főváros iskoláiban. Második helyen a százezer lakos feletti nyolc nagyváros (Debrecen, Pécs, Miskolc, Szeged, Győr, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kecskemét), a harmadikon az ezer lakosú városok diákjai vannak. Negyedik és ötödik helyen a ezer és a ezer lakosú, utolsó helyen pedig az 5 10 ezer lakosú városok iskolái állnak. A legkisebb települések iskolái a tíz év alatt a 2 7. hely mindegyikén voltak. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek A településtípusok szerinti OKTV-pontszámok összehasonlítása csak akkor helyes, ha a pontszámokat az adott településtípusban tanulók számára vetítjük. Ezért a következő táblázatban a év 12. évfolyamos tanulói létszámát alapul véve a száz tanulóra jutó OKTV-pontszámokat mutatjuk be. 27. táblázat A száz tanulóra jutó átlagos OKTV-pontszámok települési kategóriánként, 1987 és 2001 között Településtípus Összes Pont pont pont Budapest 66, , , , felett 38, , , , , ,4 3. 6,3 4. 7, ,2 4. 7,2 5. 6,1 5. 6, ,1 5. 7,1 4. 6,2 6. 4, ,6 7. 2,8 7. 2,7 7. 4, alatt 21,1 6. 5,9 6. 7,9 3. 7,4 Összesen/átlag 197,5 71,4 60,8 65,4

15 2. A magyar középiskolák fejlődése megállapítás A száz tanulóra jutó OKTV-pontszámok szerinti ben legtöbbször első helyen a főváros, másodikon a százezer lakos feletti nyolc nagyváros iskolái vannak, az utolsó hely az 5 10 ezer lakosú kisvárosok iskoláié. A 3 6. helyeken a többi település iskolái váltogatják egymást: összességében harmadik helyen az ezer lakosú városok, a negyediken az 5 ezer lakos alatti kistelepülések, az ötödiken a ezer lakosú városok, a hatodikon pedig a lakosú városok vannak. Érdekes, hogy a legkisebb települések a vizsgált 16 év alatt a minden helyén voltak már. A fővárosi iskolák száz tanulóra jutó OKTV pontszáma több mint másfélszerese a feletti lakosú városok, két és félszerese a , háromszorosa a , hétszerese az lakosú városok iskoláinak. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek A szakmai versenyek vizsgálatánál a tanulmányi versenyek elemzési metódusát követjük. Bár az es és az 1994-es adatok hiányoznak, a fejlődési tendenciák így is megragadhatóak. 28. táblázat A száz tanulóra jutó átlagos OSZTV-pontszámok települési kategóriánként, Településtípus pont pont pont Budapest 2. 14, , , felett 1. 14, , , , , , , , , ,9 6. 7, , ,6 7. 5, , alatt 5. 9,8 5. 7, ,0 Országos átlag 12,1 12,6 22,0 21. megállapítás 1992 után az ezer lakosú, közepes nagyságú városok iskolái feljöttek az első helyre, a főváros iskolái tartják második helyüket, a 100 ezer lakosú városok a harmadik helyre estek vissza, a ezer lakosú városok iskolái vannak a középmezőnyben, őket a legkisebb települések iskolái követik. A pontkülönbség a legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszámú településtípus között 1987 óta némi ingadozással emelkedő irányzatot mutat, 2001-ben 3,8-szerese az évinek. Az egyéb középiskolai versenyek Az egyéb versenyek összefoglaló adatainak értékelésekor érdemes szem előtt tartani, hogy ezeknek a versenyeknek a tematikája rendkívül széles skálán mozog, ennek megfelelően egészen különböző képességeket és tudásokat mérnek. 22. megállapítás Érdekes folyamat figyelhető meg: míg az közötti időszakban a száz tanulóra jutó pontszámok a településnagyság szerint csökkentek, a következő két időszakban a főváros iskolái egy-egy hellyel visszaestek, és a lakos feletti városok léptek az első helyre.

16 36 A középiskolai munka néhány mutatója 29. táblázat A száz tanulóra jutó átlagos egyéb középiskolai versenypontszámok települési kategóriánként, Településtípus pont pont pont Budapest 1. 27, , , felett 2. 25, , , , , , , , , , , , , , , alatt 7. 3, , ,7 Országos átlag 20,1 44,5 71,5 5. ábra A legmagasabb és a legalacsonyabb egyéb verseny pontszámú településtípus közötti különbség ,1 3,5 3,9 5 4,9 5,5 7,5 9,4 14,3 8,4 9,6 10,8 11, ,3 15,1 17,2 23. megállapítás A pontkülönbség 1994-ig növekedett, 1995-ben jelentős csökkenés következett be, azóta a különbség ismét emelkedik: 2001-ben több mint ötszöröse az évinek. A megyék adatai A középiskolai munka eredményességének megyénkénti vizsgálata esetén sem szabad megfeledkezni az oktatás társadalmi, gazdasági környezetéről. Magyarország régiói, illetve megyéi köztudottan jelentősen eltérnek egymástól településszerkezeti szempontból, a lakosságszám tekintetében, az egy főre jutó GDP mértéke, a munkanélküliség mutatói szerint stb. Jelen tanulmányunkban nem célunk minden településszociológiai tényező számbavétele, pusztán a rendelkezésünkre álló, az oktatás eredményességét jelző adatok közlését és elemzését vállalhatjuk. A felsőoktatási felvételek arányai A felvételi arányok (a felsőoktatásba felvettek száma a 12. évfolyamosok létszámához viszonyítva) megyék szerint eltérően alakulnak.

17 2. A magyar középiskolák fejlődése táblázat A megyék je a felvételi arányok szerint, Megye Baranya , ,5 Bács-Kiskun 1. 31, ,2 Békés , ,6 Borsod-Abaúj-Zemplén 4. 30, ,2 Csongrád 6. 29, ,5 Fejér , ,5 Győr-Moson-Sopron 2. 31, ,8 Hajdú-Bihar 7. 29, ,2 Heves 5. 30, ,9 Jász-Nagykun-Szolnok , ,9 Komárom-Esztergom , ,9 Nógrád , ,1 Pest , ,8 Somogy , ,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 3. 31, ,4 Tolna , ,6 Vas 9. 28, ,3 Veszprém , ,8 Zala 8. 28, ,0 Budapest , ,6 Különbség* 10,4 13,6 * Az első és az utolsó helyen álló megye felvételi aránya között. 24. megállapítás Meglepő, hogy a három első helyen olyan gazdasági helyzetét tekintve eltérő megye iskolái foglalnak helyet, mint Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg. Az évi és az évi felvételi arányok szerinti ben elfoglalt helyek különbségével is mérhető a megyék fejlődése. Az utolsó öt évben Tolna megye iskolái hét, Hajdú-Bihar és Vas megyéké négy, Komárom-Esztergom megyéé három hellyel léptek előre, viszont Somogy, Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén megyék iskolái négyet, Veszprém, Békés és Bács-Kiskun megyéké hármat léptek hátra az közötti időszakra vonatkoztatott helyezéshez képest. Sajnálatos, hogy a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú megyék közötti különbség növekedése tapasztalható: 1996-ban kiugróan nagy volt az emelkedés, amely 1997-ben időlegesen csökkent, de 1998 és 2000 között ismét folytatódott, majd 2001-ben visszaesett az évi szintre. A megyék felvételi arányai felsőoktatási intézménytípusonként Egy adott megye tanulóinak továbbtanulási sikerességéről árnyaltabb képet kapunk, ha a felsőoktatási intézménytípusok szerint vizsgálódunk.

18 38 A középiskolai munka néhány mutatója Felvételi arányok (F/L) megyénként, (%) 27,1 40,8 Nógrád Komárom- Győr-Moson- Esztergom Sopron 29,6 31,9 31,8 Pest Vas Veszprém Fejér Borsod-Abaúj- Zemplén Szabolcs-Szatmár- Heves 35,2 Bereg 39,4 34,9 Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok 39,2 37,3 Zala 34,0 32,8 32,9 31,5 Bács-Kiskun Somogy Tolna Csongrád 28,7 35,6 38,2 35,5 Baranya Békés 30,6 31. táblázat A megyék je a különböző felsőoktatási intézménycsoportok felvételi arányai szerint, Megye Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek Műszaki és agráregyetemek Főiskolák F/L F/L Baranya 1. 11, , , , , ,8 Bács-Kiskun 4. 8, , , , , ,9 Békés 11. 6, , , , , ,1 Borsod-Abaúj-Zemplén 5. 8, ,1 1. 6,9 2. 6, , ,7 Csongrád 3. 10, , , , , ,2 Fejér 20. 4, , ,8 7. 5, , ,5 Győr-Moson-Sopron 10. 6, ,6 3. 5,7 1. 7, , ,4 Hajdú-Bihar 2. 11, , ,2 3. 6, , ,6 Heves 14. 6, ,2 7. 5,2 9. 5, , ,5 Jász-Nagykun-Szolnok 13. 6, , , , , ,2 Komárom-Esztergom 18. 5, ,1 6. 5,6 5. 5, , ,2 Nógrád 19. 4, , , , , ,4 Pest 16. 5, ,5 4. 5,7 6. 5, , ,8 Somogy 17. 5, , , , , ,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 6. 8, , , , , ,8 Tolna 12. 6, , ,0 8. 5, , ,3 Vas 15. 5, ,9 9. 4, , , ,0 Veszprém 9. 6, ,8 2. 5,9 4. 6, , ,2 Zala 8. 6, ,6 5. 5, , , ,2 Budapest 7. 7, ,4 8. 5, , , ,0 Országos átlag 7,3 10,9 4,6 5,1 14,5 18,7 F/L F/L F/L F/L

19 2. A magyar középiskolák fejlődése megállapítás A tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemekre legmagasabb a felvételi arány Csongrád, Hajdú-Bihar és Baranya megye, legalacsonyabb Komárom-Esztergom, Fejér és Somogy megye iskoláiban. A műszaki és agráregyetemekre legnagyobb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron megye iskoláiból vették fel a hallgatókat, legkisebb volt a felvételi arány Baranya, Békés és Csongrád megye iskoláiban. A főiskolákra Győr-Moson-Sopron, Vas és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középiskolái küldték a legnagyobb arányban, míg Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megye iskolái a legkisebb arányban tanulóikat. A megyék iskoláinak felvételi aránya nyilvánvalóan összefüggésben van azzal, hogy hol működnek felsőoktatási intézmények. A középiskolai továbbtanulási irány szempontjából a szegedi és debreceni tudományegyetem, a miskolci műszaki jellegű egyetemi oktatás, illetve a győri főiskolai képzés nagy előnyt jelentett a vizsgált időszakban ezeknek a megyéknek. A megyék fejlődése mérhető az és az évi ben elfoglalt helyezések közötti különbséggel. 6. ábra A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkező iskolák közötti különbség megyék szerint, felsőoktatási intézménycsoportonként, ,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2, Tudományegyetemek Műszaki egyetemek Főiskolák 26. megállapítás A tudományegyetemi csoportban legnagyobb fejlődés Heves és Nógrád megyében volt, visszaesés mutatkozott viszont Győr-Moson-Sopron és Zala megyékben. A műszaki-agrár csoportban legjobban Hajdú-Bihar, Tolna megye fejlődött, ugyanakkor jelentősen romlott Budapest és Zala megye. A főiskolai mutatók tekintetében Baranya, Komárom-Esztergom megye felvételi arányai növekedtek legnagyobb mértékben, míg Somogyé, Hevesé, illetve Borsod-Abaúj-Zempléné romlottak leginkább. A évi különbségek a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú megye között a tudományegyetemi és a főiskolai intézménytípusnál nagyobbak voltak, mint 1991-ben. A tizenegy év alatt a legnagyobb felvételi követelményeket támasztó (legkevesebb vizsgamentességet adó) intézménycsoportban megkétszereződött a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú megye között ben az eltérés mértékében mindhárom intézménytípusban csökkenés mutatkozott az előző évhez képest. A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei Korábban már láttuk (lásd 2. táblázat), hogy országos szinten a felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye a vizsgált időszakban romlott. A következőkben az egyes megyék jét összesítjük e dimenzió mentén.

20 40 A középiskolai munka néhány mutatója 32. táblázat A megyék je a felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei alapján, Megye átlag átlag Baranya 1. 9,1 1. 8,3 Bács-Kiskun 3. 9,0 5. 8,0 Békés 16. 8, ,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 17. 8, ,2 Csongrád 8. 8,8 6. 7,9 Fejér 12. 8, ,5 Győr-Moson-Sopron 4. 8,9 7. 7,8 Hajdú-Bihar 9. 8,5 2. 8,1 Heves 18. 8, ,2 Jász-Nagykun-Szolnok 15. 8, ,6 Komárom-Esztergom 14. 8, ,4 Nógrád 20. 7, ,1 Pest 19. 8, ,3 Somogy 13. 8,3 8. 7,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 11. 8, ,5 Tolna 6. 8,8 3. 8,0 Vas 2. 9,0 9. 7,7 Veszprém 5. 8, ,7 Zala 7. 8,8 4. 8,0 Budapest 10. 8, ,6 Összes megye átlaga 8,5 7,7 27. megállapítás Az utolsó öt évben, Baranya, Hajdú-Bihar, Tolna és Zala megye iskoláiban érték el a legmagasabb írásbeli átlagot, és Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Heves megyékben a legalacsonyabbat. A megyék fejlődésére lehet következtetni a ben való elhelyezkedés változásából. Az utolsó öt évben Hajdú-Bihar megye iskolái hét, Somogyé öt helyezéssel jobbak, viszont Vas megyéé hét, Veszprémé öt hellyel rosszabbak az közötti időszakhoz képest. 7. ábra A megyék je a felvételi írásbeli átlagok szerint, és ,5 9 8,5 8 7,5 7 6,5 6 Baranya Hajdú Tolna Zala Bács Csongrád Győr Somogy Vas Veszprém Szolnok Budapest Békés Szabolcs Fejér Komárom Pest Heves Borsod Nógrád

21 2. A magyar középiskolák fejlődése 41 Ha a közös elemeket keressük a felvételi arány és az írásbeli átlag vonatkozásában 1991 és 2001 között, azt mondhatjuk, hogy mindkét tekintetben kiemelkedők Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron megyék, mindkét szempontból jobb az átlagnál Vas, Tolna, Baranya, Hajdú-Bihar, Csongrád, viszont gyenge eredményűek Nógrád, Pest, Komárom-Esztergom, Békés és Fejér megyék. A nyelvvizsgával rendelkezők aránya megyénként A felsőoktatásba jelentkező tanulók nyelvtudásának jellemzésére az egyik lehetőség, ha megvizsgáljuk, hogy közülük hányan rendelkeznek nyelvvizsgával (Ny/J arány). 33. táblázat A nyelvvizsgával rendelkező felvételizők száma és aránya megyénként, 1992 és 2001 között Megye Jelentkező (J) Nyelvvizsga (NY) NY/J Jelentkező (J) Nyelvvizsga (NY) Baranya , ,4 Bács-Kiskun , ,1 Békés , ,4 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,5 Csongrád , ,4 Fejér , ,2 Győr-Moson-Sopron , ,5 Hajdú-Bihar , ,2 Heves , ,4 Jász-Nagykun-Szolnok , ,7 Komárom-Esztergom , ,1 Nógrád , ,6 Pest , ,9 Somogy , ,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,5 Tolna , ,9 Vas , ,0 Veszprém , ,9 Zala , ,5 Budapest , ,9 Összesen/országos átlag , ,8 NY/J 28. megállapítás Legmagasabb a nyelvvizsgák aránya Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék iskoláiban, legalacsonyabb Somogyban, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Borsod-Abaúj-Zemplénben. A megyék iskoláinak fejlődésére lehet következtetni a két ötéves ciklus ( , illetve ) mutatóinak a változásából. Legnagyobb volt a fejlődés Nógrádban, Zalában és Hevesben, legkevésbé növekedett a nyelvvizsgaarány a fővárosban, Hajdú-Bihar és Vas megyékben. Örvendetes jelenség, hogy a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú megye között 1992 óta folyamatosan csökken: 35%-ról 13%-ra esett vissza.

22 42 A középiskolai munka néhány mutatója 8. ábra A nyelvvizsgával rendelkező felvételizők aránya megyénként, és Győr Vas Zala Veszprém Budapest Csongrád Baranya Bács Tolna Heves Fejér Komárom Pest Hajdú Szolnok Nógrád Békés Borsod Szabolcs Somogy A megyék iskolái az országos versenyeken Az OKTV, az OSZTV és az egyéb versenyeken elért eredmények elemzése megyénként csak akkor helyes, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes megyék diákjainak létszáma eltérő. Ezért a továbbiakban a különböző versenyeken megszerzett pontszámokat a száz 12. osztályos tanulóra vetítve közöljük. Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek Adataink lehetővé teszik, hogy megvizsgáljuk, vajon az egyes megyék iskolái az elmúlt tizenöt év alatt kisebb időtartamokat (ötéves átlagok) tekintve hogyan mozogtak azon a ranglétrán, melyet az OKTVken elért pontszámok alapján állítottunk össze. 29. megállapítás Az OKTV-ken az elmúlt öt évben a legtöbb pontot a főváros, Győr-Moson-Sopron és Baranya megye iskolái szerezték, a legkevesebbet pedig Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyék tanulói gyűjtötték össze. Azt is láthatjuk, hogy a megyék diákjainak eredményessége a különböző időszakokban változó. Néhány példa: az utolsó öt évben Békés megye iskolái tíz, Fejér megyéé kilenc, Hevesé három hellyel léptek előre, viszont Jász-Nagykun-Szolnok megye iskolái öt, Borsod-Abaúj-Zempléné négy, Bács- Kiskuné, Nógrádé és Tolnáé három hellyel estek vissza az évi időszakhoz képest. A száz tanulóra jutó legmagasabb és legalacsonyabb OKTV-pontszámmal rendelkező megyék közötti különbség növekvő tendenciát mutat: 1986-ban 3,7 százaléknyi volt az eltérés, 2001-re már 4,5 százaléknyi. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek Az OSZTV összefoglaló adatait tartalmazó 6. és 18. táblázat elemzésekor már jeleztük, hogy ebben a versenytípusban elsősorban a szakközépiskolák érnek el sikereket.