3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések

Átírás

1 3. fejezet.qxp :21 Page A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések A középiskolák objektív összehasonlítására alkalmas adatok összegyűjtésére és feldolgozására irányuló többéves kutatás részeként az 1999/2000-es tanév óta minden évben, legutóbb 2005-ben 15, felkértünk a középiskolákat, hogy minden 9. évfolyamot elkezdő középiskolai tanulóval töltessenek ki egy kérdőívet, amelyből egyrészt következtetni lehet a tanulók szociális körülményeire, másrészt az általános iskolai tanulmányi eredményeire. A felmérések célja az volt, hogy összefüggéseket keressünk a középiskolai tanulmányaikat elkezdő tanulók helyzete (bemeneti adatok) és az azt elvégzők eredményességi mutatói (kimeneti adatok) között azért, hogy e két adatsor viszonyából következtetéseket vonhassunk le a tanulók fejlődésére, az iskolák munkájára. A BEÉRKEZETT KÉRDŐÍVEK SZÁMA ÉS MEGOSZLÁSA A kérdőívet visszaküldő iskolák aránya 75 93% között változott a felmérés hat évében Az 1999/2000- es tanévi vizsgálat során a fővárosi iskolák viszonylag nagy arányban tagadták meg a válaszadást, az utolsó öt évben ez a helyzet javult. A kérdőívek kitöltése természetesen nem volt kötelező, és név nélkül történt. Mindezt figyelembe véve a válaszadási arány jónak mondható. A következő táblázatokból látható, hogy egyik dimenzió mentén sincs nagyon nagy különbség a válaszadás szempontjából az egyes iskolatípusok között. 65. táblázat A kérdőívet visszaküldő iskolák aránya a képzés típusa szerint Iskolatípus 1999/ / / / / / évfolyammal rendelkező középiskolák száma Gimnázium Szakközépiskola Vegyes középiskola Összesen A kérdőívet visszaküldő iskolák száma Gimnázium Szakközépiskola Vegyes középiskola Összesen A kérdőívet visszaküldő iskolák aránya (%) Gimnázium 25,3 29,0 29,2 32,9 34,5 33,4 Szakközépiskola 36,1 38,6 39,3 42,6 43,1 42,9 Vegyes középiskola 13,4 14,3 14,8 14,8 15,5 15,2 Összesen 74,8 81,8 83,3 90,3 93,1 91,4 15 A évi felmérés is megtörtént, ennek értékelése folyamatban van, és azt a jövő évi kötet tartalmazza majd.

2 3. fejezet.qxp :21 Page A középiskolai munka néhány mutatója táblázat A kérdésekre válaszoló tanulók aránya a kérdőívet visszaküldő iskolákban Tanév A kérdőíveket kitöltő tanulók aránya (%) 90,0 felett 80,0 89,9 70,0 79,9 60,0 69,9 50,0 59,9 40,0 49,9 40,0 alatt 1999/ ,8 27,6 6,6 4,2 2,1 1,5 1,1 2000/ ,6 24,9 5,8 3,0 1,9 0,4 0,4 2001/ ,7 29,2 6,2 2,2 1,0 0,2 0,4 2002/ ,8 31,3 7,9 2,8 0,7 0,1 0,3 2003/ ,9 36,3 8,2 2,3 1,7 0,9 0,8 2004/ ,7 30,1 19,1 13,5 7,3 3,2 2,1 67. táblázat A kérdőívet visszaküldő iskolák fenntartók szerint megoszlása Iskolafenntartó 1999/ / / / / /2005 iskola % iskola % iskola % iskola % iskola % iskola % Megyei önkormányzat , , , , , ,7 Települési önkormányzat , , , , , ,2 Központi költségvetés 29 4,1 33 4,1 33 4,2 34 3,9 36 4,0 38 4,2 Egyház, felekezet 54 7,6 65 8,4 68 8,5 79 9,0 87 9,6 84 9,4 Alapítvány 15 2,1 22 2,8 18 2,2 32 3,6 38 4,2 43 4,8 Egyéb 10 1,4 16 2,1 14 1,7 21 2,4 25 2,8 24 2,7 Összesen , , , , , ,0 68. táblázat A kérdőívet visszaküldő iskolák megoszlása településtípusonként Településnagyság 1999/ / / / / /2005 iskola % iskola % iskola % iskola % iskola % iskola % Budapest 96 13, , , , , , felett , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,4 72 9,2 73 9,1 75 8,5 75 8,3 70 7, ,0 21 2,7 26 3,2 27 3,1 32 3,5 31 3, alatt 2 0,3 3 0,4 3 0,4 8 0,9 4 0,4 6 0,7 Összesen , , , , , ,0 Az eredményességi mutatók (felvételi írásbeli átlaga, felvételi arány) szerinti iskolasorrendek és a válaszoló iskolák aránya között nincs összefüggés, azaz a válaszadást nem befolyásolta, hogy az adott iskola hol helyezkedik el a különböző iskolasorrendekben. A felmérések során iskola legalább egy alkalommal visszaküldte a kitöltött kérdőíveket, legalább kétszer válaszolt 959 iskola, legalább háromszor válaszolt 910 iskola, legalább négy alkalommal 846 iskola, legalább öt alkalommal 743 iskola és mind a hat alkalommal 508 intézmény tette ezt meg. Mindössze 5 olyan iskoláról tudunk, akik mindig tartózkodtak a válaszadástól. Mindezek alapján a felmérés reprezentációja megfelelő, a leszűrt tanulságok jól megalapozottnak tekinthetők.

3 3. fejezet.qxp :21 Page A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések 71 A KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYAIKAT ELKEZDŐ TANULÓK VIZSGÁLT JELLEMZŐI A 9. évfolyamosoknak kiküldött kérdőívből az alábbiakat tudtuk meg a tanulókról: lakóhelyük és általános iskolájuk településnagyságát; szüleik iskolai végzettségét; a munkanélküli szülők és az általános iskolában rendszeres nevelési segélyben részesülők számát; 8 tantárgy általános iskolai tanulmányi eredményeit; az iskolai keretek közötti, illetve az azon kívüli nyelvtanulás időtartamát; az utolsó két felmérés során a középiskola első félévében elért tanulmányi eredményeket. 16 A továbbiakban a fenti információk alapján kialakított mutatók alapján elemezzük a 9. évfolyamosok helyzetét. Az egyes iskolák évekre vonatkozó adatai a 3. mellékletben láthatók. A középiskolai tanulók összetétele a lakóhely településmérete szerint A kérdőív adatai alapján a középiskolában továbbtanulók vizsgálhatóak születési helyük, lakóhelyük és/vagy általános iskolájuk településének lélekszáma szerint is. A évi felmérés értékelésekor a születési hely szerinti vizsgálat nem vált be, hiszen a kistelepülésen lakó szülők gyermekei nagy többségükben egy közeli nagyobb település kórházában születtek, ezért 2001-től kezdődően a felmérésben a lakóhelyre kérdeztünk rá. 69. táblázat A válaszoló kilencedikesek aránya születési, lakóhelyük* és általános iskolájuk székhelyének nagysága szerint, 1999/ /2005 (%) Településnagyság Év Buda pest felett alatt Lakóhely ,2 12,7 8,1 8,4 15,5 10,2 30,0 Lakóhely ,1 12,2 8,3 8,7 15,7 10,0 30,9 Lakóhely ,9 12,7 8,0 8,2 15,1 10,4 30,7 Lakóhely ,4 11,9 8,1 8,8 15,8 10,1 31,0 Lakóhely ,0 12,3 7,6 8,8 15,6 10,3 31,5 Általános iskola székelye ,2 16,1 10,3 10,9 16,8 9,6 26,1 Általános iskola székhelye ,4 14,2 9,4 9,4 16,5 10,0 24,1 Általános iskola székhelye ,3 13,8 9,7 9,9 16,8 9,9 24,7 Általános iskola székhelye ,1 14,1 9,2 9,3 15,5 9,6 26,2 Általános iskola székhelye ,7 13,8 9,6 10,2 16,9 9,7 24,2 Általános iskola székhelye ,5 15,4 9,6 11,3 17,8 10,6 29,3 *A lakóhely, illetve az általános iskola székhelyére válaszolók aránya azért is eltérhet, mert csak a Magyarországon született, illetőleg a hazai általános iskolákban végzők adatait dolgoztuk fel. 70. táblázat A lakosság és az általános iskolások száma és aránya településméret szerint, 1999/ /2005 (%) Település Telepü- Lakosság Lakosság Az általános iskolai tanulók aránya** (%) lélekszáma lések száma* számszáma* aránya* 1999/ / / / / /2005 Budapest ,0 10,2 16,2 15,3 16,1 15,7 15, felett ,4 16,1 14,2 13,8 14,1 13,8 13, ,5 10,3 9,4 9,7 9,2 9,6 8,7 16 A kérdőívekből arról is kaptunk információt, hogy a válaszadó tanuló általános iskolai tanulmányai során hány szakkör munkájában vett részt. Korábbi köteteinkben az erre vonatkozó adatokat is közöltük. Ez alkalommal egyrészt terjedelmi okokból, másrészt amiatt, hogy a szakkörökkel kapcsolatos mutatók csak elvétve mutattak kapcsolatot bármely más indikátorral, kihagytuk ezeket.

4 3. fejezet.qxp :21 Page A középiskolai munka néhány mutatója 2005 Település Telepü- Lakosság Lakosság Az általános iskolai tanulók aránya** (%) lélekszáma lések száma* számszáma* aránya* 1999/ / / / / / ,1 10,9 9,4 9,9 9,3 10,2 10, ,8 16,8 16,5 16,8 15,5 16,9 16, ,6 9,6 10,0 9,9 9,6 9,7 9, alatt ,7 26,1 24,2 24,6 26,2 24,2 26,5 Összesen ,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 *A KSH január elsejei adatai szerint. ** A kérdőívet kitöltő tanulók körében. 60. megállapítás A kérdőíveket beküldő középiskolákban továbbtanulók településtípusonkénti számaránya nem hasonlítható össze közvetlenül a lakosság számarányával, mert az iskolahálózat nem lakosságarányos, és eltérő volt a válaszadás mértéke is. Ha azonban a beküldő iskolák arányszámát figyelembe vevő átszámítást elvégezzük, kiderül, hogy míg az 5000 főnél kisebb településeken él a magyar lakosság közel egyharmada, ezek általános iskoláiból csak a tanulók kevesebb, mint egynegyede tanul tovább a középiskolákban. Az egyes településtípusok középiskolái összehasonlíthatóak abból a szempontból is, hogy diákjaik milyen nagyságú településeken laknak, illetve tanultak. 71. táblázat A településtípusok iskoláiban tanuló diákok megoszlása lakóhelyeik településeinek összetétele szerint, 2000/ /2005 Középiskola településmérete Év Iskolák száma A 9. évfolyamosok lakóhelyének települése (%) Budapest 100 ezer ezer fő fő felett ezer fő ezer fő ezer fő ezer fő ezer fő alatt Budapest ,8 0,1 2,0 1,7 9,8 7,0 7, ,2 0,2 2,4 2,1 9,9 7,9 8, ,8 0,2 2,2 1,8 9,7 8,3 7, ,6 0,2 2,4 2,8 11,7 8,4 8, ,3 0,3 2,4 3,9 10,4 6,2 6,4 Nagyvárosok ,1 52,7 0,4 2,5 6,4 8,2 29, ,1 52,6 0,2 2,7 6,3 8,3 29, ,1 52,1 0,3 2,4 6,0 8,6 30, ,1 51,3 0,3 2,4 6,0 8,5 31, ,1 57,8 0,4 2,4 5,6 7,9 25,7 Közepes városok ,1 0,2 46,6 1,7 8,0 6,5 36, ,1 0,2 45,5 1,6 8,2 6,2 38, ,1 0,1 45,8 1,7 7,1 6,1 39, ,1 0,1 45,8 1,5 7,8 5,2 39, ,1 0,2 52,3 2,0 8,3 5,8 31,3 Kisvárosok ,4 0,8 0,3 48,0 7,5 7,1 35, ,3 0,8 0,3 49,0 6,7 6,7 36, ,4 0,8 0,3 49,0 6,7 7,5 35, ,5 0,7 0,4 49,0 6,8 7,7 34, ,4 1,2 0,3 56,1 6,4 6,6 28,9

5 3. fejezet.qxp :21 Page A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések 73 Középiskola A 9. évfolyamosok lakóhelyének települése (%) településmérete Év Iskolák Budapest 100 ezer ezer fő száma fő felett ezer fő ezer fő ezer fő ezer fő ezer fő alatt Legkisebb ,2 0,3 1,6 1,6 50,2 9,6 35,5 városok ,8 0,4 1,6 1,5 49,7 9,2 36, ,3 0,3 1,4 1,4 48,6 9,2 37, ,1 0,3 1,7 1,7 49,1 9,0 37, ,0 0,4 1,7 1,6 53,0 8,4 33,8 Kistelepülések ,4 1,6 1,9 3,1 8,5 34,7 49,8 (10 ezer alatt) ,7 2,2 2,0 3,1 8,0 33,1 51, ,5 2,1 2,1 3,2 8,0 34,5 49, ,4 2,1 2,0 3,0 8,5 32,7 51, ,5 2,7 2,4 3,3 8,1 35,2 47,9 61. megállapítás Az egyes középiskolák diákok lakóhelye szerinti tanulói összetétele adataink alapján stabilnak látszik, az egyes települési kategóriákba tartozók aránya a vizsgált évek során lényegében nem változott. A főváros középiskoláinak tanulói 67 72%-ban Budapesten laknak, átlagosan 13 16%-uknak a tízezer lakosnál kisebb településeken van az állandó lakhelye, mintegy 10 12%-uknak a szülei ezer lakosú város polgárai, a többiek nagyobb települések lakói. Az látható tehát, hogy olyan középiskola küldte be a kérdőíveket, amelyben a tanulóknak több mint 92 93%-a a fővárosban lakik, ezekbe a többi tanuló kisvárosokból, falvakból jár be. A fővárosi iskolák 30%-a tanulóinak több mint 90%-a fővárosi lakos, az iskolák 20%-a tanulóinak 80 90%-a lakik Budapesten. Az iskolák 22%-a olyan, hogy tanulóinak 20-30%-a, 16%-a olyan, hogy tanulóinak 30 40%-a, 10%-a olyan, hogy tanulóinak 40 50%-a vidéki. Mintegy 6-8 olyan budapesti középiskola van, ahol a tanulók több mint fele más településről jár be. A százezer lakos feletti nagyvárosok tanulóinak 52-58%-a helyben lakik, 3%-uk a ezer lakosú városokból, 15%-uk az 5 25 ezer lakosú kisvárosokból, 26 30%-uk a kis falvakból jár be. A közepes városok ( ezer lakos) tanulóinak 46-52%-a helyben lakik, 14 15%-uk a kisebb városokból, 31 39%-uk a kis falvakból jár be. A kisvárosok (25 50 ezer lakos) tanulóinak 48 49%-a helyben lakik, 13 14%-uk a kisebb városokból, 35 36%-uk a kis falvakból jár be. A legkisebb városok (10 25 ezer lakos) tanulóinak 50-53%-a helyben lakik, 8-10%-uk az 5 10 ezer lakosú településekből, 34-38%-uk a kis falvakból jár be. A kisebb települések (tízezer lakos alatt) iskoláiba járó tanulók harmada helyben lakik, közel fele a kis falvakból jár be. A TANULÓK SZÜLEINEK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE A tanulók szüleinek legmagasabb iskolai végzettségét egy olyan mutatóval kategorizáltuk, amely a tanulással eltöltött évek számára épül. E mutatót úgy számítottuk, hogy az általános iskolát 4, illetve 8, a szakmunkásképzőt 11, a gimnáziumi érettségit 12, a szakközépiskola elvégzését (technikusi oklevél) 13, a főiskolai diplomát 16, az egyetemi diplomát 17 évvel vettük figyelembe.

6 3. fejezet.qxp :21 Page A középiskolai munka néhány mutatója táblázat A kérdőívet kitöltő tanulók szüleinek legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása, 1999/ /2005 (%) Befejezetlen Szülő Év általános iskola 8 Szakmunkás- Gimnáziumi Összes Technikus Főiskola Egyetem általános képző érettségi válasz Apa ,1 5,6 37,7 26,8 8,2 11,3 10,3 100, ,0 5,0 35,2 27,7 8,1 12,5 11,5 100, ,0 5,2 35,7 28,0 8,1 12,1 10,8 100, ,2 5,1 33,8 29,0 7,9 12,3 11,8 100, ,2 5,4 32,4 30,2 7,9 12,1 11,8 100, ,2 5,7 33,0 29,5 7,8 12,3 11,5 100,0 Anya ,1 10,9 21,5 24,3 18,5 17,6 7,0 100, ,1 9,5 20,1 24,4 18,8 19,1 8,1 100, ,1 9,9 20,5 24,8 18,1 19,0 7,6 100, ,2 9,2 18,8 26,9 16,9 19,1 8,7 100, ,2 9,3 18,2 27,5 16,3 19,4 8,9 100, ,3 9,3 18,7 27,2 15,9 19,6 9,1 100,0 A tanulók szüleinek iskolai végzettség szerinti megoszlása az anyák adatait vizsgálva enyhe elmozdulást mutat, az apákhoz képest nagyobb mértékben nő a magasabb végzettségűek aránya. Ugyanakkor változatlanul igen nagy a különbség a középiskolák között a középiskolák 9. évfolyamos tanulóik szüleinek átlagos iskolai végzettsége szempontjából. 73. táblázat A középiskolák száma és aránya a tanulók szüleinek átlagos iskolázottsági mutatója szerint, 1999/ /2005 Mutató (év) 16,0 felett 15,0 16,0 14,0 14,9 13,0 13,9 12,0 12,9 11,0 11,9 10,0 10,9 10,0 alatt Öszszesen Apa Anya Apa (%) ,0 2,8 9,9 14,7 34,2 33,1 4,1 0,3 100, ,7 4,1 11,1 16,5 34,4 29,8 2,3 0,1 100, ,5 5,0 10,0 15,4 36,4 29,6 2,0 0,1 100, ,7 3,7 6,3 16,6 28,7 38,9 4,8 0,0 100, ,7 3,3 10,0 15,0 34,8 30,8 4,1 0,2 100, ,1 4,6 9,0 14,5 30,4 34,7 5,2 0,4 100,0 Anya (%) ,7 3,4 10,0 16,5 31,3 30,3 7,6 0,3 100, ,6 5,0 12,6 17,4 32,7 26,7 4,9 0,1 100, ,0 4,9 12,1 18,9 31,2 27,0 4,9 0,1 100,0

7 3. fejezet.qxp :21 Page A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések 75 Mutató (év) 16,0 felett 15,0 16,0 14,0 14,9 13,0 13,9 12,0 12,9 11,0 11,9 10,0 10,9 10,0 alatt Öszszesen Anya (%) ,0 3,8 7,1 16,3 30,8 33,8 7,5 0,7 100, ,0 4,8 11,4 16,6 33,3 26,1 6,6 0,3 100, ,9 5,0 12,1 16,8 27,9 29,9 6,4 1,1 100,0 62. megállapítás A számok megoszlásából látható, hogy az országban csak néhány középiskola van, ahol a kilencedikesek szüleinek átlagos iskolázottsága tíz év alatt marad (a szülők jelentős része 8 általánosnál kevesebbet végzett), az iskolák átlagosan 32 41%-ában a szülők átlagos iskolázottsága 12 év alatt (érettséginél kevesebb) marad. A középiskolák harmadában a szülők átlagos iskolázottsága tizenkét év (érettségi), további 31 32%-ában a szülők iskolai végzettsége e szint felett van. Ezek közül középiskola olyan (az iskolák 5%-a), ahol a 9. évfolyamos tanulók szüleinek átlagos iskolázottsága meghaladja a 15 évet, tehát többségük diplomás. 74. táblázat Korrelációs együtthatók (az összefüggés mértéke) a lakóhely, az általános iskola székhelyének települési mutatója 17 és a szülők iskolázottsága között (a hat felmérésben átlagosan) Iskolázottság Az általános iskola települése Lakóhely Apa 0,64 0,61 Anya 0,62 0,59 Szülők 0,63 0,60 N=982 iskola 63. megállapítás A fenti táblázat adataiból látható, hogy az általános iskola településmutatója némileg szorosabban függ össze a szülők iskolázottságával, mint a lakóhelyé. A hat év felmérésének adatai is azt igazolják, hogy a nagyobb településeken a szülők átlagos iskolázottsága magasabb, mint a kisebbeken. A TANULÓK ANYAGI HÁTTERE A kitöltött kérdőívek alapján három mutató képezhető, amelyek a középiskolák tanulóinak anyagi helyzetével kapcsolatosak. Ezek a munkanélküli szülők aránya, az általános iskolában rendszeres nevelési segélyben részesülő tanulók aránya, illetve az általános iskolában ingyenes étkeztetést kapó diákok aránya. A évi felmérés alapján kiderült, hogy az ingyenes étkeztetés vizsgálata nem ad valós összefüggéseket a többi tényezővel, ezért a következő négy évben már az erre vonatkozó kérdést nem tettünk fel. 17 A településmutató értékei: főváros=7; a 100 ezer lakos feletti városok=6, az ezer lakosú városok=5, a ezer lakos közötti települések=4, a ezer lakosú települések=3; az 5 10 ezer lakosú települések=2, 5000 fő alatti települések=1.

8 3. fejezet.qxp :21 Page A középiskolai munka néhány mutatója táblázat A 9. évfolyamos tanulók anyagi hátterét leíró mutatók alapadatai, 1999/ /2005 Munkanélküli apa Munkanélküli anya Nevelési segélyt kapott Válaszolt Igennel válaszoló tanuló (fő) Igennel válaszoló ,5* 17,9* 25,2 tanuló (%) ,9 11,5 22, ,6 11,3 21, ,3 13,6 18, ,1 14,3 21, ,1 20,2 23,5 * A évben feltett kérdés eltér a későbbiektől, így a válaszok nem hasonlíthatók össze a többivel. 64. megállapítás A munkanélküli szülők aránya 2001 és 2005 között emelkedő irányzatú. Az általános iskolában nevelési segélyben részesülők aránya 2000 és 2003 között csökkent, 2004-től emelkedett. 76. táblázat A középiskolák száma és aránya a munkanélküli szülők és a nevelési segélyben részesülő tanulók aránya szerint, 1999/ / / / / / / /2005 Iskola % Iskola % Iskola % Iskola % Iskola % Iskola % Munkanélküli szülők aránya 0 3 0,4 10 1,3 7 0,9 6 0,7 11 1,2 5 0,6 0,1 10, , , , , , ,4 10,1 20, , , , , , ,5 20,1 30, ,8 52 6,6 44 5,5 83 9, , ,9 30,1 40,0 37 5,2 3 0,4 2 0,2 18 2,0 20 2,2 53 5,9 40,0 felett 3 0,4 1 0,1 3 0,3 2 0,2 16 1,8 Összesen , , , , , ,0 Nevelési segélyben részesülők aránya 0 4 0,6 4 0,5 12 1,5 14 1,6 23 2,5 8 0,9 0,1 10, , , , , ,9 58 6,4 10,1 20, , , , , , ,0 20,1 30, , , , , , ,3 30,1 40, , , , , , ,4 40,1 50, ,3 66 8,4 58 7,2 27 3,1 49 5,4 89 9,9

9 3. fejezet.qxp :21 Page A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések / / / / / /2005 Iskola % Iskola % Iskola % Iskola % Iskola % Iskola % 50,1 60,0 45 6,3 20 2,6 18 2,2 14 1,6 24 2,6 33 3,7 60,1 70,0 13 1,8 8 1,0 7 0,9 2 0,2 3 0,3 12 1,3 70,0 felett 17 2,4 7 0,9 5 0,6 3 0,3 8 0,9 10 1,1 Összesen , , , , , ,0 65. megállapítás A táblázatból kitűnik, hogy mind a munkanélküli szülők aránya, mind a nevelési segélyben részesülők aránya tekintetében jelentős mértékű a középiskolák közötti különbség. A évi felméréseket tekintve: míg az iskolák 48 61%-ban a szülők munkanélküliségi aránya 10% alatt marad, addig az iskolák 6 14%-ában meghaladja a 20%-ot. A nevelési segélyt tekintve: míg az iskolák 12 24%-ában olyan tanulók kerülnek a 9. évfolyamra, akiknek kevesebb, mint 10%-a szorult nevelési segélyre, addig az iskolák 5 20%-ában a tanulók több mint 40%-a vett igénybe nevelési segélyt ben csökkent mind az alacsony munkanélküliségi arányú iskolák, mind a kevés nevelési segélyben részesülő tanulók aránya, ugyanakkor megnőtt a magas munkanélküliségi arányúaké és nevelési segélyben részesülőké. Ennek tanulságait csak a következő évek adatai alapján lehet majd levonni. A szülők munkanélküliségi aránya és a nevelési segély igénybevétele szoros összefüggésben van egymással. Az öt legutóbbi felmérés alapján a nevelési segélyben részesítettek aránya és az apák munkanélküliségi aránya közötti korrelációs együttható 0,73, illetőleg az anyák munkanélküliségi aránya esetében 0, táblázat A munkanélküli szülők, illetve a nevelési segélyben részesülő tanulók arányának összefüggése a településmutatókkal és a szülők iskolázottságával (a hat felmérésben átlagosan) Korrelációs együtthatók Az anyagi helyzetet jellemző mutatók Települési mutatók Iskolázottsági mutatók Lakóhely Iskola Apa Anya Szülők Munkanélküli apák aránya 0,45 0,46 0,64 0,66 0,65 Munkanélküli anyák aránya 0,45 0,46 0,67 0,71 0,69 Nevelési segélyben részesülők aránya 0,33 0,34 0,63 0,66 0,65 N=982 iskola 66. megállapítás A munkanélküliségi arány és a nevelési segélyben való részesülés nincs szoros összefüggésben a lakóhely és az általános iskola településének nagyságával, de meglehetősen szoros az összefüggésük a szülők iskolázottságával. A KÖZÉPISKOLÁT KEZDŐ DIÁKOK ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANULMÁNYI EREDMÉNYEI Az általános iskola 8. évfolyamán elért eredményeket nyolc tantárgyból (magyar, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, kémia, biológia és földrajz) vizsgáljuk, és figyelembe vesszük e jegyek átlagát is.

10 3. fejezet.qxp :21 Page A középiskolai munka néhány mutatója táblázat A kilencedikesek általános iskolai 8. évfolyam év végi átlageredményei, 1999/ /2005 Tanulók Jegyek Tanulók Jegyek Tanulók Jegyek Tanulók Jegyek Tanulók Jegyek Tanulók Jegyek Tantárgy száma átlaga száma átlaga száma átlaga száma átlaga száma átlaga száma átlaga Magyar , , , , , ,87 Történelem , , , , , ,85 Idegen nyelv , , , , , ,89 Matematika , , , , , ,61 Fizika , , , , , ,65 Kémia , , , , , ,61 Biológia , , , , , ,93 Földrajz , , , , , ,92 Átlag , , , , , , megállapítás Figyelemre méltó, hogy a hat tanév 8. évfolyamos tantárgyi átlagai nem térnek el lényeges mértékben bár enyhén csökkenek a maximális különbség 0,12. Ez alól a magyar nyelv és irodalom jelent kivételt, ennek évi átlaga kiugróan magas volt. Ezekből az átlagokból érdekes következtetések vonhatók le a tantárgyak osztályozási gyakorlatára nézve. Általános iskoláinkban magasabb az összes jegyek átlagánál a biológia, a magyar nyelv és irodalom, a földrajz és az idegen nyelvek átlagos eredménye, az összes jegyek átlaga körül van a történelemé, és legalacsonyabb a reáltárgyak (kémia, matematika és fizika) átlaga. Szinte hihetetlen, hogy a matematika és a fizika átlaga a hat tanévben alig tér el egymástól. Ezt igazolják a korrelációs együtthatók is. 79. táblázat A tantárgyak osztályzatainak öt tanévi összesített átlagai közötti összefüggések erőssége (korrelációs együtthatók) Magyar Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Történelem 0,96 Idegen nyelv 0,96 0,96 Matematika 0,94 0,96 0,94 Fizika 0,94 0,96 0,95 0,98 Kémia 0,95 0,96 0,95 0,96 0,97 Biológia 0,96 0,96 0,95 0,94 0,95 0,96 Földrajz 0,95 0,96 0,95 0,95 0,95 0,96 0,97 N átlag = 996 iskola A 80. táblázatból látható, hogy igen nagy az eltérés a középiskolák között abból a szempontból, hogy a 9. évfolyamokon milyen általános iskolai átlageredményű tanulókkal kezdhetik meg az oktatást.

11 3. fejezet.qxp :21 Page A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések táblázat Az egyes középiskolákban továbbtanuló diákok általános iskolai tantárgyi átlagainak megoszlása (%), 1999/ /2005 Osztályza Együtt* Együtt* tok átlaga Magyar Történelem 4,50-5,00 26,5 12,3 12,5 11,2 20,3 12,9 12,7 13,3 12,5 12,2 10,9 12,6 12,3 10,0 4,00-4,49 30,0 29,3 26,2 25,7 28,7 24,2 27,7 27,9 27,5 24,0 25,0 23,7 23,3 24,2 3,50-3,99 28,8 30,7 30,4 29,6 27,0 28,0 30,0 28,1 26,7 27,7 27,0 27,0 25,9 27,5 3,00-3,49 13,0 21,7 23,8 25,0 20,6 26,1 23,4 24,4 26,9 27,7 26,6 26,6 28,3 28,5 3,00 alatt 1,7 5,9 7,2 8,5 3,4 8,8 6,1 6,4 6,4 8,5 10,5 10,2 10,1 9,8 Idegen nyelv Matematika 4,50-5,00 15,0 13,8 13,2 12,1 12,6 13,0 10,8 6,6 6,1 5,2 5,0 5,5 5,1 4,7 4,00-4,49 28,1 30,7 25,9 25,9 25,8 23,8 26,3 23,0 20,3 20,2 18,9 18,7 16,9 16,7 3,50-3,99 28,2 28,1 29,3 28,9 28,4 27,9 28,9 25,8 25,7 24,5 24,2 26,2 24,7 25,1 3,00-3,49 23,6 22,6 24,4 24,4 25,0 27,1 26,7 29,2 29,4 30,3 28,9 27,9 28,3 30,2 3,00 alatt 5,2 4,7 7,2 8,7 8,2 8,2 7,4 15,4 18,4 19,8 23,1 24,1 25,0 23,3 Fizika Kémia 4,50-5,00 6,6 6,8 7,0 6,3 6,2 6,3 5,1 5,8 5,6 4,6 4,0 5,3 5,2 3,6 4,00-4,49 23,4 22,4 20,8 20,1 18,6 18,9 19,0 21,9 18,3 18,2 17,4 17,1 16,7 16,0 3,50-3,99 26,1 26,0 24,8 24,3 26,6 23,6 25,3 24,7 26,6 25,9 23,9 24,2 22,8 25,2 3,00-3,49 28,2 28,6 29,9 28,4 27,9 30,8 30,2 30,6 30,1 30,6 31,1 29,1 32,2 32,0 3,00 alatt 15,7 16,2 17,6 20,8 20,8 20,4 20,4 17,1 19,4 20,7 23,6 24,3 23,1 23,2 Biológia Földrajz 4,50-5,00 16,2 15,5 14,2 13,1 13,2 12,1 11,5 13,8 13,4 12,0 10,5 12,2 10,7 10,3 4,00-4,49 30,0 29,3 27,0 25,3 28,2 27,4 26,1 29,2 27,8 26,3 25,9 23,0 25,0 24,1 3,50-3,99 33,7 33,3 32,1 33,5 30,4 30,4 34,9 30,5 31,6 33,0 32,1 33,6 31,6 33,2 3,00-3,49 17,2 19,4 23,7 24,3 24,3 26,4 24,3 23,6 24,9 25,0 27,4 25,1 27,7 29,0 3,00 alatt 2,8 2,6 3,0 3,7 3,9 3,6 3,2 3,0 2,3 3,7 4,1 6,2 5,1 3,3 Osztályza- Összes jegy tok átlaga Együtt* 4,50-5,00 11,3 9,5 8,2 7,8 8,2 8,8 7,4 4,00-4,49 25,8 26,1 24,4 23,3 24,8 21,0 22,6 3,50-3,99 30,9 29,0 29,8 27,7 28,5 27,7 29,7 3,00-3,49 26,4 29,0 29,0 30,3 27,1 32,6 30,9 3,00 alatt 5,6 6,4 8,6 10,9 11,3 10,0 9,4 *A hat felmérés összesített adatai alapján számolt érték. 68. megállapítás A középiskolák 7,4 százalékába a tanulók 4,5 feletti tanulmányi átlaggal kerülnek be, ugyanakkor százalékában 3,5 alatt van a 9. évfolyamot kezdők általános iskolai tanulmányi eredménye. Nagyon aggasztó, hogy a 3,0 átlag alatti tanulókkal kezdő középiskolák aránya a vizsgált 6 év alatt csaknem megkétszereződött. Még súlyosabb a helyzet, ha a reáltárgyak osztályzatait vizsgáljuk. Kémiából, matematikából és fizikából a középiskolák 4-5%-a 4,5 feletti átlagú tanulókkal kezdheti meg a tanítást, ugyanakkor az iskolák 50 55%-a be kell, hogy érje 3,5-es átlagnál gyengébb tanulókkal. Sőt ezen belül az iskolák százalékában a tanulók matematika, fizika és kémia átlaga 3,0 alatt marad.

12 3. fejezet.qxp :21 Page A középiskolai munka néhány mutatója 2005 Az is megállapítható a hat tanév adataiból, hogy évről évre nagyobb a gyenge, és csökken a kiváló osztályzatú tanulók aránya. A gyenge tanulók aránya főleg matematikából, kémiából és fizikából emelkedett, a jeles tanulóké főként magyarból, biológiából és idegen nyelvekből csökkent. 81. táblázat Az általános iskolai tantárgyak átlagainak összefüggése a települési mutatókkal, a szülők iskolázottságával, munkanélküliség arányával, a nevelési segélyben részesültek arányával (az öt felmérésben átlagosan) Korrelációs együtthatók Tantárgy Települési mutatók Iskolázottsági mutatók Munkanél- Nevelési átlaga Lakóhely Iskola Apa Anya Szülők küliség segély Magyar 0,15 0,16 0,62 0,66 0,65 0,47 0,54 Matematika 0,12 0,13 0,59 0,64 0,62 0,47 0,54 Összesen 0,16 0,17 0,64 0,69 0,67 0,49 0,57 N átlag = 982 iskola 69. megállapítás A tantárgyi átlagok összefüggése a szülők iskolázottságának éveivel meglehetősen erős, az anyák iskolázottságával erősebb, mint az apák iskolázottságával. Gyengébb az összefüggés a nevelési segéllyel és még gyengébb a munkanélküliségi aránnyal. Érdekes, hogy a szülők iskolázottságával erősebben függ össze a történelem, az idegen nyelv és a földrajz tárgyak átlaga, mint a matematikáé. A NYELVTANULÁS IDŐTARTAMA ISKOLAI KERETEK KÖZÖTT, ILLETVE AZON KÍVÜL A kérdőívekből arról is kaptunk információt, hogy a diákok az általános iskolában egy vagy két nyelvet tanultak-e, ezeket hány évig tanulták, illetőleg hogy ugyanebben az időszakban magánúton tanultak-e egy vagy két nyelvet, és mennyi ideig. 82. táblázat A 9. évfolyamosok idegennyelv-tanulásának alapadatai, 1999/ /2005 Év* Iskolán belül Iskolán kívül tanulók száma átlagosan (év) tanulók száma átlagosan (év) , , , , , , , , , , , ,05 *A évi adatok hiányosak. Az általános iskolai nyelvtanulásra vonatkozó kérdésre 2000-ben a tanulók 99,2%-a, 2001-ben 98,1%-a, 2003-ban 98,6%-a, 2004-ben 98,8%-a, 2005-ben 98,5%-a válaszolt (a többi vagy nem tanult nyelvet, vagy csak nem töltötte ki ezt a rovatot). Az iskolán kívüli nyelvtanulással kapcsolatos kérdésre 2000-ben a diákok 18,4%-a, 2001-ben 19,8%-a, 2003-ban 16,6%-a, 2004-ben 23,5%-a, 2005-ben 16,4%-a válaszolt, a többi tanuló nagy valószínűséggel nem tanult magánúton idegen nyelvet.

13 3. fejezet.qxp :21 Page A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések táblázat A középiskolák száma és aránya a 9. évfolyamosok előzetes nyelvtanulásának átlagos évei szerint, 1999/ /2005 Nyelvtanulás Iskolák száma Iskolák aránya (%) átlagos évei átlag átlag Az általános iskola tantervi kereteiben 5,00 év alatt ,6 40,8 28,8 11,7 12,4 2,4 1,1 5,00 5,40 év ,5 24,1 26,3 20,1 19,7 5,6 5,9 5,41 5,99 év ,8 27,7 34,5 45,6 46,7 24,8 23,2 6,00 6,50 év ,3 6,5 8,7 18,2 17,1 26,4 28,7 6,50 év felett ,8 0,9 1,7 4,4 4,1 40,8 41,1 Összesen ,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Magánúton 1,50 év alatt ,9 14,1 11,9 3,5 5,9 9,5 1,4 1,51 1,99 év ,1 23,8 18,7 10,1 10,2 5,5 5,5 2,00 2,49 év ,3 31,6 30,8 26,1 27,9 18,7 28,0 2,50 2,99 év ,3 20,7 19,5 28,5 28,5 21,7 35,3 3,00 év felett ,4 9,7 19,0 31,8 27,5 44,7 29,8 Összesen ,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 70. megállapítás Mint látható, a vizsgált hat év során az 5,4 évnél rövidebb általános iskolai nyelvtanulás után felvett tanulókat képző középiskolák aránya jelentős mértékben csökkent, és ezzel párhuzamosan a 6 évnél hosszabb ideig képzőké jelentősen megnőtt. 18 Míg a középiskolák 20-30%-ában a beiratkozó diákok átlagosan több mint három évig tanultak magánúton idegen nyelvet, addig 70 iskolában a 9. évfolyamot kezdő diákok iskolán kívüli idegennyelv-tanulásának átlagos időtartama nem éri el a két évet. A korrelációs együttható ( 0,04) azt mutatja, hogy az iskolában és a magánúton tanult nyelvek tanulási időtartama közt nincs összefüggés. Vizsgálható a nyelvtanulás időtartamának összefüggése a települési mutatókkal, a szülők iskolázottságával, a munkanélküliség arányával, a nevelési segélyben részesültek arányával, az általános iskolai osztályzatokra vonatkozó adatokkal. A különböző mutatók közötti kapcsolat erősségét mérő korrelációs együtthatók azt jelzik, hogy a nyelvtanulással töltött időnek ezekkel sincs kimutatható összefüggése. A KÖZÉPISKOLÁK EREDMÉNYESSÉGÉRE ÉS A 9. ÉVFOLYAMOSOKRA VONATKOZÓ MUTATÓK ÖSSZEFÜGGÉSEI A középiskolákban lefolytatott felmérés egyik legfontosabb célja az volt, hogy összefüggéseket keressünk a középiskolába belépő tanulók szociális helyzete, felkészültsége és az iskolák eredményességi mutatói között. Több éve folyik már az adatgyűjtő-kutató munka, amely objektív ismérvek alapján méri a középiskolák eredményeit. A 266 mutató közül nyolcat emelünk ki arra a célra, hogy összehasonlítsuk a középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések adataival. Ezek a következők: 18 Kutatási adatok is igazolják, hogy 2001 és 2005 között az általános iskolában a kis óraszámú nyelvi képzésben részesülő gyerekek száma kevesebb, mint felére csökkent, miközben az emelt óraszámban tanulóké hat és félszeresére nőtt, lásd Vágó Irén Vass Vilmos: Az oktatás tartalma. In: Halász Lannert (Szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról Országos Közoktatási Intézet. Megjelenés alatt.

14 3. fejezet.qxp :21 Page A középiskolai munka néhány mutatója 2005 a felsőoktatásba felvettek (F) aránya a 12. évfolyamok létszámához (L) viszonyítva az években (F/L mutató); a felsőoktatási felvételi vizsgák közös és egységes írásbeli dolgozatainak átlageredményei a években; a évi közép- és emelt szintű érettségi vizsgák átlageredményei; a felvételre jelentkezők (J) által letett nyelvvizsgák (Ny) aránya a években (Ny/J mutató); az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken elért helyezések értéke a években (OKTV-mutató); az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken elért helyezések értéke a években (OSZTV-mutató); a kb. 79 egyéb országos versenyen elért helyezések értéke a években (egyéb versenyek mutatója); a 2001/2002-es és a 2003/2004-es tanévi kompetenciamérések átlageredményei. A középiskolai tanulmányaikat elkezdő tanulók felmérésének mutatói közül nyolcat hasonlítunk össze a fenti eredményességi mutatókkal. Ezek a következők: a település típusa, ahol a tanulók többsége az általános iskolát végezte; a település típusa, ahol a tanulók laknak; a tanulók szüleinek iskolázottsági mutatói; a tanulók anyagi hátterének mutatói: a munkanélküli szülők aránya és a nevelési segélyt kapók aránya; a tanulók általános iskolai jegyeinek átlageredményei; a tanulók általános iskolai matematika jegyeinek átlaga; az általános iskolai és az iskolán kívüli nyelvtanulás éveinek átlagos száma. Vitatható ennek az összehasonlításnak a jogossága, hiszen az 1999/2000-es, a 2000/2001-es, a 2001/2002-es, a 2002/2003-as, a 2003/2004-es és a 2004/2005-ös tanévek 9. évfolyamos tanulóinak szociális és tanulmányi mutatóit a években végző középiskolás diákok által elért eredményekkel veti össze. Ebben az évben még csak három évfolyam esetében vetettük össze a 9. évfolyamot kezdők szociokulturális adatait a saját 12. évfolyamos eredményességi adataival. Természetesen csak akkor lennének támadhatatlanok a következtetések, ha minden évben a felvételizők és a versenyben részt vevők eredményeit az ő korosztályuk 9. évfolyamos szociális-tanulmányi mutatóihoz hasonlítanánk. Minthogy azonban jogos az a feltételezés, hogy néhány éven belül nem változnak nagymértékben a középiskolát megkezdő tanulók szüleinek iskolázottsági, szociális viszonyai és a körzet, amelyből az iskola toborozza diákjait, az összehasonlítások megtehetők. A FELSŐOKTATÁSBA FELVETTEK ARÁNYA A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése azon települések nagyságával, amelyek a középiskola tanulói általános iskoláinak helyét jellemzik.

15 3. fejezet.qxp :21 Page A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések táblázat A felsőoktatási felvételi arányok és a középiskolások általános iskolai tanulmányainak székhelye közötti összefüggés, Az azonos nagyságú település- A felsőoktatásba felvettek felvételi aránya (%) típus általános iskoláiból Főváros 100 ezer lakos ezer 25 ezer lakos továbbtanulók aránya feletti városok lakosú városok alatti városok 90,0% felett 64,0 78,3 76,3 44,6 80,0 90,0% 49,0 76,6 68,7 46,6 70,0 79,9% 26,3 71,5 63,7 46,9 60,0 69,9% 20,8 55,8 60,0 43,2 50,0 59,9% 17,5 40,6 39,2 41,6 40,0 49,9% 14,9 37,2 31,9 35,9 30,0 39,9% 45,7* 31,2 24,6 25,3 30,0% alatt 69,6* 20,6 26,9 Átlag 36,1 49,7 42,7 38,4 * Kis elemszám, csak 1-2 iskolára vonatkozik. 71. megállapítás A nyolc százezer lakosú nagyváros középiskoláiban a legmagasabb a felsőoktatásba felvettek felvételi aránya. E városok azon iskoláiban legmagasabb a felvételi arány, amelyekben a tanulóknak csak 10-30%-a jött más települések általános iskoláiból. Rohamosan csökken a felvételi arány azokban az iskolákban, ahova a tanulók nagyobb arányban érkeztek a kisebb települések általános iskoláiból. Hasonló összefüggés figyelhető meg a ezer lakosú közepes városok középiskoláiban is. A korrelációs együttható 0,48, illetve 0,50. A főváros iskoláiban alacsonyabb a felsőoktatásba kerülők felvételi aránya, mint a nagy és közepes városokban. Azokban az iskolacsoportokban, amelyekben nagyobb a más települések általános iskoláiból bekerülők aránya, a felvételi arány jelentősen csökken. Abban a 32 fővárosi középiskolában, ahová a tanulók több mint 40%-a kisebb települések általános iskoláiból jött, a felsőoktatásban továbbtanulók aránya kevesebb mint egyharmada azoknak a középiskoláknak, ahol szinte csak a főváros általános iskoláinak végzettjei tanulnak tovább. A korrelációs együttható 0,56. A kistelepülések középiskoláiban legalacsonyabb a felvételi arány, jelentősen kisebb, mint a nagyés a közepes városok iskoláinál. Ezekben a kisvárosokban nem csökken jelentős mértékben a felsőfokú továbbtanulási arány, ha a bejáró tanulók hányada növekszik. A korrelációs együttható 0,33. A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettségével 85. táblázat A felsőoktatási felvételi arányok és a kilencedikes tanulók szüleinek iskolázottsága közötti összefüggés, Szülők iskolázottságának évei Szülők Apa Anya Iskola F/L (%) Iskola F/L (%) Iskola F/L (%) 11,00 alatt 29 16, , ,0 11,00 11, , , ,1 11,51 11, , , ,5 12,00 12, , , ,6 12,51 12, , , ,2 13,00 13, , , ,5

16 3. fejezet.qxp :21 Page A középiskolai munka néhány mutatója 2005 Szülők iskolázottságának évei Szülők Apa Anya Iskola F/L (%) Iskola F/L (%) Iskola F/L (%) 13,51 13, , , ,9 14,00 14, , , ,9 15,00 felett 51 74, , ,7 Összesen/átlagosan , , ,7 (N átlag = 910 iskola) 72. megállapítás Az összefüggések egyértelműek: a magasabb iskolázottságú szülők gyerekeinek lényegesen jobbak az esélyei arra, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba, mint a kevésbé iskolázottakénak. Azok az iskolák, ahol a tanulók szüleinek többsége diplomával rendelkezik, csaknem három és félszer magasabb felvételi arányt produkálnak, mint ahol a szülők átlagos iskolázottsága alacsonyabb az érettséginél. A korrelációs együttható az apák iskolázottságával kapcsolatban 0,72, az anyákéval 0,75. A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése a középiskolát kezdő tanulók anyagi hátterével 86. táblázat A munkanélküli szülők aránya és a felvételi arányok összefüggése, Munkanélküliségi arány (%) Apa Anya Iskola F/L (%) Iskola F/L (%) 5,00 alatt , ,0 5,00 7, , ,3 7,51 10, , ,8 10,01 12, , ,1 12,51 20, , ,8 20,00 felett 48 22, ,5 Összesen/átlagosan , ,7 (N átlag = 910 iskola) 73. megállapítás A táblázatból jól látható a munkanélküliségi és a felvételi arány összefüggése. Azokból az iskolákból, ahol a szülők munkanélküliségi aránya 5% alatt van, a tanulók 67 százaléka kerül a felsőoktatásba, ezzel szemben azokból, ahol a munkanélküliségi arány meghaladja a 20%-ot, a felvételi arány ennek kevesebb, mint egyharmada Az összefüggést a korrelációs együttható is bizonyítja, mely az apák esetében 0,43, az anyák esetében 0, táblázat Az általános iskolában nevelési segélyben részesülők és a felsőoktatási felvételi arányok összefüggése, Segélyezettek aránya (%) 10,0 alatt 10,0 14,9 15,0 19,9 20,0 24,9 25,0 29,9 30,0 39,9 40,0 felett Összesen Iskolák száma Felvételi arány (F/L) 71,6 60,5 45,2 32,7 23,3 22,9 19,1 41,7 (N átlag = 900 iskola)

17 3. fejezet.qxp :21 Page A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések megállapítás A felsőoktatásba való bejutás esélye három és félszeres azokban a középiskolákban, ahol az általános iskolákban nevelési segélyben részesítettek aránya 10% alatti, azokhoz a középiskolákhoz képest, ahol az általános iskolában nevelési segélyben részesítettek aránya 40% feletti. A korrelációs együttható is bizonyítja az összefüggést, amely 0,55. A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók általános iskolai tanulmányi eredményeivel 88. táblázat A 9. évfolyamosok általános iskolai tanulmányi eredményei és a felvételi arányok közötti összefüggés, Magyar Matematika Összes tantárgy Általános iskolai átlagok Iskolák Felvételi arány Iskolák Felvételi arány Iskolák Felvételi arány száma (F/L) (%) száma (F/L) (%) száma (F/L) (%) 4,50 felett , , ,2 4,25 4, , , ,9 4,00 4, , , ,8 3,75 3, , , ,1 3,50 3, , , ,3 3,00 3, , , ,6 3,00 alatt 55 9, , ,0 Összesen/átlagosan , , ,7 75. megállapítás Az összefüggés a középiskolába bekerülők általános iskolai osztályzatai és a felsőoktatási felvételi arányok között nagyon szoros, szorosabb, mint az előzőekben tárgyalt mutatók bármelyike esetében. Azoknak a középiskoláknak a tanulói, amelyekbe a beiratkozó diákok általános iskolai jegyeinek átlaga 4,5 felett van, hét-nyolcszor nagyobb eséllyel kerülhetnek a felsőoktatásba, mint azoké, akik nem érték el az általános iskolában a 3-as átlagot. Másképpen fogalmazva, míg a 4,5 feletti általános iskolai átlagú tanulókat felvevő 73 középiskola tanulóinak közel négyötöd része bekerülhet a felsőoktatásba, addig a közepes átlag alatti általános iskolai tanulókat felvevő 84 középiskola diákjainak tizede reménykedhet abban, hogy bejut valamely egyetemre vagy főiskolára. A vizsgált öt évben az átlagos korrelációs együttható a felvételi arány és az általános iskolai tantárgyak átlagosztályzatai között 0,86 volt, ez is igen szoros összefüggést jelez.

18 3. fejezet.qxp :21 Page A középiskolai munka néhány mutatója 2005 A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartamával 89. táblázat A középiskolát kezdő tanulók általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartama és a felvételi arányok összefüggése, Általános iskolában Magánúton Nyelvtanulás Iskolák Felvételi arány Nyelvtanulás Iskolák Felvételi arány időtartama (év) száma (F/L) (%) időtartama (év) száma (F/L) (%) 8,00 felett 58 65,6 4 felett 25 42,6 7,00 7, ,5 3,00 3, ,1 6,50 6, ,9 2,50 2, ,8 6,00 6, ,3 2,00 2, ,8 6,00 alatt ,6 2 alatt 45 21,0 Összesen/átlagosan ,7 Összesen/átlagosan ,7 76. megállapítás A felsőoktatási felvételi arány és az általános iskolában folytatott nyelvtanulás időtartama között van összefüggés: azokban az iskolákban, ahol a tanulók általános iskolai nyelvtanulásának ideje meghaladja a 8 évet (a tanulók nagyobb hányada több nyelvet tanult párhuzamosan), több mint két és félszer nagyobb arányban kerülnek a felsőoktatásba az érettségizettek, mint amelyekben a nyelvtanulás ideje nem éri el a 6 évet (a korrelációs együttható 0,47). A magánúton végzett nyelvtanulás ideje és a felvételi arány között alig van összefüggés (a korrelációs együttható 0,30). (N átlag = 870 iskola) A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI ÍRÁSBELI DOLGOZATOK ÁTLAGEREDMÉNYE A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése azon települések nagyságával, amelyben a középiskola tanulóinak többsége általános iskoláit végezte A 2003/2004-es tanévig a felvételre jelentkezők nagy részét a felsőoktatási intézményekben megírt közös és egységes írásbeli dolgozatok alapján vették fel a felsőoktatásba. A dolgozatokat általában 100 pontos rendszerben értékelték. 90. táblázat A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye és a középiskolások általános iskolai tanulmányainak székhelye közötti összefüggés, Az azonos nagyságú település- Írásbeli átlagpontok a felvételi vizsgákon típus általános iskoláiból Főváros 100 ezer lakos ezer 25 ezer lakos továbbtanulók aránya feletti városok lakosú városok alatti városok 90,0 felett 49,4 53,3 46,8** 39,7 80,0 90,0 44,4 49,1 48,0 41,2 70,0 79,9 33,7 48,5 45,9 43,6 60,0 69,9 38,8 45,8 45,1 41,9 50,0 59,9 29,7 41,0 41,8 40,0 40,0 49,9 30,0 32,3 37,3 38,2 30,0 39,9 38,0* 35,3 30,6 34,1 30,0 alatt 51,8* 29,0 40,1 Átlag 42,8 44,2 42,3 40,1 * Kis elemszám, csak 1-2 iskolára vonatkozik. **Kis elemszám, csak 4-5 iskolára vonatkozik.

19 3. fejezet.qxp :21 Page A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések megállapítás A nyolc lakos feletti nagyváros középiskoláiban volt a legmagasabb a felsőoktatási felvételi írásbeli dolgozatok átlagpontszáma, és ez aszerint csökkent, hogy az iskolákban milyen arányban kezdték tanulmányaikat a kisebb települések általános iskoláiból jövő tanulók. A korrelációs együttható 0,48, illetve 0,50. A közepes, lakosú városok középiskoláinak írásbeli átlaga némileg kisebb volt a nagyvárosok iskoláinál, és nem volt összefüggés az átlag és az iskolákba más települések általános iskoláiból jövő tanulóinak az aránya között. A korrelációs együttható 0,49. A fővárosi középiskolák felvételiző tanulóinak írásbeli átlaga még alacsonyabb volt, és igen laza az összefüggés az átlageredmény és az iskolákba más települések általános iskoláiból jövő tanulók aránya között. A kisebb települések középiskolái tanulóinak a felvételi írásbeli átlageredménye volt a legalacsonyabb, és általában csökkent azokban az iskolákban, ahol nagyobb volt a más települések általános iskoláiból jött tanulók aránya. Az összefüggés itt a leggyengébb, a korrelációs együttható 0,33. (N átlag = 841 iskola) A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettségével 91. táblázat Az írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a középiskolát kezdő tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettségével, Szülők iskolázottságának évei Szülők Apa Anya Iskola Írásbeli átlag Iskola Írásbeli átlag Iskola Írásbeli átlag 11,00 alatt 29 28, , ,3 11,00 11, , , ,5 11,51 11, , , ,8 12,00 12, , , ,4 12,51 12, , , ,4 13,00 13, , , ,7 13,51 13, , , ,4 14,00 14, , , ,9 15,00 felett 51 53, , ,6 Összesen/átlagosan , , ,5 78. megállapítás Erős összefüggés olvasható ki a táblázatból a középiskolát elkezdő diákok szüleinek átlagos iskolai végzettsége és a felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei között. Látható, hogy csaknem kétszeres volt azon középiskolák tanulói írásbeli dolgozatainak átlageredménye, amelyekbe a belépő tanulók szüleinek tanulási átlagideje 15 év feletti (diplomás), mint azokénak, ahol a tanulás átlagideje 11 év alatti (szakmunkás). A szülők iskolázottságának és a felvételi írásbeli dolgozatok eredményének szoros összefüggését bizonyítja a korrelációs együttható is, ami 0,70. (N átlag = 841 iskola)

20 3. fejezet.qxp :21 Page A középiskolai munka néhány mutatója 2005 A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók anyagi hátterével 92. táblázat A munkanélküli szülők aránya és a felvételi írásbeli dolgozatok átlaga közötti összefüggés, Munkanélküliségi arány (%) Apa Anya Iskola F/L (%) Iskola F/L (%) 5% alatt , ,5 5,00 7, , ,4 7,51 10, , ,2 10,01 12, , ,9 12,51 20, , ,1 20% felett 44 30, ,7 Összesen/átlagosan , ,5 93. táblázat Az általános iskolában nevelési segélyben részesülő tanulók aránya és a felvételi írásbeli dolgozatok átlaga közötti összefüggés, Segélyezettek aránya (%) 10,0 alatt 10,0 14,9 15,0 19,9 20,0 24,9 25,0 29,9 30,0 39,9 40,0 felett Összesen Iskolák száma Felvételi írásbeli átlaga (%) 49,5 46,6 41,2 36,0 32,3 31,7 29,9 42,5 79. megállapítás A 92. és a 93. táblázatok adatai szoros összefüggést mutatnak a középiskolákba beiratkozók anyagi háttere és az iskolából felvételizők írásbeli átlageredményei között. Látható, hogy azoknak a középiskoláknak a felvételizői, amelyek iskolakezdő tanulóinak szülei között a munkanélküliek aránya 5%-nál kevesebb volt, átlagosan 17-18%-kal jobb írásbeli dolgozatot írtak, mint azoknak az iskoláknak a diákjai, ahol a szülők munkanélküliségi aránya 20% feletti. Vagy a másik mutatót tekintve: azoknak a középiskoláknak a felvételizői, amelyek iskolakezdő tanulói általános iskolásként 10%-nál kisebb arányban kaptak rendszeres nevelési segélyt, átlagosan több mint 20%-kal jobb írásbeli dolgozatot írtak, mint azoknak az iskoláknak a diákjai, ahol a nevelési segélyt kapók aránya 40% felett volt. A szülők anyagi helyzetének és a felvételi írásbeli dolgozatok eredményének összefüggését jelzik a 0,5 körüli korrelációs együtthatók is. (N átlag = 841 iskola) A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a kilencedikesek általános iskolai tanulmányi eredményeivel. 94. táblázat A felvételi írásbeli átlageredmények összefüggése a kilencedikesek általános iskolai tanulmányi eredményeivel, Magyar Matematika Összes tantárgy Általános iskolai átlagok Iskolák Írásbeli Iskolák Írásbeli Iskolák Írásbeli száma átlag (%) száma átlag (%) száma átlag (%) 4,50 felett , , ,1 4,25 4, , , ,4 4,00 4, , , ,2 3,75 3, , , ,8