A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.744/8/2016. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a KEHI Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (1126 Budapest, Tarcsay u. 13, a továbbiakban: kezdeményező) által az Érvölgye Konzerv Kft. (4284 Kokad, Kossuth u. 128/A., a továbbiakban: beszerző) Kukorica feldolgozó technológiai gépsor és vákuumzárógép beszerzése tárgyú beszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 5. -át. A Döntőbizottság a beszerzőt Ft, azaz egymillió nyolcszázezer forint bírság megfizetésére kötelezi. A Döntőbizottság kötelezi a beszerzőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára átutalással fizesse be. A jogorvoslati eljárás során felmerült további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a keresetet.

2 2 I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott iratok és a felek jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: A beszerző árajánlatot kért és február 14-én kapott a DESZAB TRADE Kft.-től vákuumzáró gépre Ft nettó értékben. A beszerzése megvalósítása céljából árajánlatot kért és március 11-én kapott a DESZAB TRADE Kft.-től kukorica feldolgozó technológiai gépsor és 3 egyéb eszközre, összesen nettó Ft értékben. A beszerző március 11-én az árajánlatot módosítás nélkül elfogadta, és május 7-én ingó adásvételi szerződést kötött a DESZAB TRADE Kft.-vel. A szerződés releváns tartalma: 1., Vevő megrendeli, Eladó kötelezettséget vállal arra, hogy az 1. számú mellékletben felsorolt kukoricavonalhoz" kapcsolódó eszközöket beszerzi, s azokat eladja vevő részére. Eladó vállalja, hogy a kukoricavonalat" augusztus 31-ig leszállítja, a helyszínen összeállítja, s azt üzemképes állapotban Vevő részére átadja. 2., Eladó eladja, Vevő megveszi az 1. számú mellékletben felsorolt gépeket összesen: ,- Ft + ÁFA, azaz mindösszesen bruttó ,- Ft ellenszolgáltatásért. A beszerző és a DESZAB TRADE Kft március 14-én szerződést kötött 1 db vákuumzárógép megvásárlására Ft nettó értékben. l. Az Eladó eladja a Vevő pedig megvásárolja az 1 db vákuumzárógépet, a mellékletben szereplő műszaki feltételekkel. 2, A vákuumzárógép ára: Ft +ÁFA. A megrendelt gépekre vonatkozóan a beszerzés számlái alapján beszerző az alábbiakban teljesítette: AJ7S SZ. SZÁMLA - 40 TÉTELRE VONATKOZÓ SZÁMLA VÁKUUMOS DOBOZZÁRÓVAL. A számlázott értékek 15-25%-kal magasabbak tételenként, mint az ajánlati összegek, valamint nem szerepel a 41. tétel - hídmérleg telepítés /nettó Ft értékben/-, és 42. tétel meggymagozó gép /nettó ft értékben/ (ajánlati és számlázott tételek összevetése a BESZERZETT Eszközök kimutatása_kieg_excell file-ban) Ft nettó értékben, szeptember 23-i teljesítési dátummal, október 31-i kifizetési határidővel.

3 3 AJ7S , 71., 73., 74., 76. SZ. SZÁMLA - 4 ELŐLEG- ÉS EGY VÉGSZÁMLA VÁKUUMZÁRÓGÉPRE nettó Ft értékben, augusztus 10-i teljesítési dátummal. A beszerző április 9-én nyújtotta be támogatásra vonatkozó pályázatát a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjánál. A beszerző, mint kedvezményezett, a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával (Támogató) november 11-én a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alap részének központi keretéből vissza nem térítendő támogatás nyújtására irányuló, Készáru raktár építés és technológiai fejlesztés az Érvölgye Konzerv Kft-nél beruházási projekt keretében Ft keretösszegű vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó hatósági szerződést kötött, mely új munkahelyek létrehozásának támogatását célozta. I. A szerződés tárgya 1) Szerződő Felek rögzítik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) új munkahelyek létrehozásához elnyerhető támogatásra ( ) pályázatot írt ki. Kedvezményezett NFA-2013-KKV azonosító szám alatt nyilvántartásba vett, április 9-én beérkezett pályázatát a Nemzetgazdasági Miniszternek, a Rendelet 18. (1) bekezdés-) bekezdésben foglalt jogcímen, valamint a támogatásra vonatkozó pályázati felhívás szerinti, a Nemzetgazdasági Miniszter szeptember 30-i döntésével /iktatószám: /NGM/ (2013)/ és a döntésről szóló értesítőlevél alapján Ft keretösszegű vissza nem térítendő támogatásban részesítette, ezért a Szerződő Felek jogosultak - az abban meghatározottak szerint - a jelen hatósági szerződés megkötésére. 2) Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Támogató a Kedvezményezett számára a fent említett pályázatában foglaltak alapján, új munkahelyek létrehozásának támogatása céljából Ft támogatási összeg erejéig vissza nem térítendő támogatást nyújt, amelyet a Kedvezményezett kizárólag a pályázatban megnevezett Hajdú-Bihar megyében 4284 Kokad településen Kossuth utca 128/a., 414, 415 hrsz szám alatti telephelyen megvalósításra kerülő Készáru raktár építés és technológiai fejlesztés az Érvölgye Konzerv Kft-nél" beruházási projektre fordíthatja. 3) A beruházási projekt megvalósításának nettó (ÁFA nélküli) összköltsége Ft, amelyből az NFA-ból támogatott beruházási rész a Kedvezményezett pályázatában is feltűntetett, és ennek alapján a jelen hatósági szerződés 1. sz. mellékletében felsorolt épület, épületrész és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok, műszaki berendezések, gépek, felszerelések, technológiák

4 4 és egyéb immateriális javak (a továbbiakban: tárgyi eszközök és immateriális javak) Ft forint nettó összköltséget jelentenek. 4) Kedvezményezett nyilatkozik, hogy a pályázat keretében támogatott beruházását év június hó 10. napján megkezdte, és év november hó 30. napjáig befejezi, és a támogatás folyósítására vonatkozó záró pénzügyi elszámolását legkésőbb év november hó 30. napjáig a Támogató részére benyújtja. 8) Kedvezményezett vállalja, hogy a támogatás felhasználása során a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok előírásai szerint jár el. ( ) A Támogató vállalja, hogy Kedvezményezettnek a projekt megvalósításához vissza nem térítendő támogatást nyújt. Az NFA-ból támogatható beruházásrész teljes nettó összköltségének 69,84 %-a, de legfeljebb Ft forint összegben. Amennyiben a projekt összköltsége csökken, a támogatási összeg megfelelő arányban csökkentésre kerül. A támogatás támogatástartalma: ,-Ft. IV. A szerződésszegés és jogkövetkezményei ( ) 2) Támogató felhívja Kedvezményezett figyelmét arra, hogy az Áht. feltételei szerint az árubeszerzési és szolgáltatás-megrendelési célra juttatott támogatás felhasználása tekintetében köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvényben foglaltak alapján, amennyiben a közbeszerzés kötelező előírásai fennállnak. A felek a támogatási szerződést két alkalommal módosították, a 2. sz. szerződésmódosításában tüntették fel a vákuumzáró gépet. A 2. számú egységes szerkezetbe foglalt módosítás március 16-án releváns rendelkezései többek között: elszámolási határidő, kifizetés ütemezése, mellékletek közül 1,., 2., 3., 4., 6., támogatási összeg változott: Ft összegre, projekt, beruházás értéke összege változott: Ft összegre, műszaki tartalom változott: beszerzendő gépek, berendezések köre. A kezdeményező a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatások felhasználásának vizsgálata tárgyában folytat ellenőrzést kezdeményezettnél. A vizsgálat során a közbeszerzési eljárás mellőzésére gyanú merült fel tárgyi beszerzéssel kapcsolatosan, mely tisztázására a kezdeményező nyilatkozatot, adatszolgáltatást június 29-én kért be beszerzőtől. A beszerző 24-13/187/2016. iktatószámú nyilatkozatkérésre a beszerző július 11-én a következőket közölte.

5 5 ( ) A műszaki berendezések megrendelését megelőzően közbeszerzési eljárás lefolytatására nem került sor, mert ezek az eszközök a becsült értékük alapján nem tartoztak közbeszerzési törvény hatálya alá a megrendelésükkor. A kezdeményező augusztus 1-én nyújtotta be kezdeményezését, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg a beszerző fentiekben részletezett beszerzését és állapítsa meg, hogy a beszerző megsértette a Kbt. 5. -át, mivel a mindenkori közbeszerzési értékhatárt elérő, visszterhes szerződése esetén mellőzte a Kbt. alkalmazását. A hivatalból való eljárás megindítását a Kbt (1) bekezdés e) pontja alapján feladatkörében, folyamatban lévő vizsgálat során tudomásra jutott, a Kbt. rendelkezéseibe ütköző magatartás (mulasztás) miatt kezdeményezte. A kezdeményező előadta, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. (1) bekezdése alapján a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatások felhasználásának vizsgálata tárgyában folytat ellenőrzést. Ennek körében megállapította, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja (Támogató) és az Érvölgye Konzerv Kft november 11-én a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi keretéből vissza nem térítendő támogatás nyújtására irányuló hatósági szerződést kötött új munkahelyek létrehozásának támogatása céljából. A Ft keretösszegű vissza nem térítendő támogatást a beszerző készáru raktár építésére és technológiai fejlesztésre az Érvölgye Konzerv Kft.-nél beruházási projektre fordíthatta. A hatósági szerződés megkötésének előzménye, hogy a beszerzőnek a támogatóhoz április 9-én benyújtott pályázatát a nemzetgazdasági miniszter a szeptember 30-i döntésével Ft keretösszegű, vissza nem térítendő támogatásban részesítette. A hatósági szerződés 1.3. pontja szerint a beruházás teljes nettó összköltsége Ft, a hatósági szerződés pontja szerint pedig a támogatási intenzitás a beruházás teljes nettó összköltségének 69,84 %-a. A hatósági szerződés 1.4. pontjában a beszerző úgy nyilatkozott, hogy a pályázat keretében támogatott beruházást június 10-én megkezdte és november 30. napjáig befejezi. A befejezés időpontját a felek a hatósági szerződés legutolsó, 3. sz. módosításával augusztus 17-re halasztották. A felek a hatósági szerződést három alkalommal módosították. A 2. sz. módosítás (kelte: március 16.) a beruházás műszaki tartalmát is érintette, a felek a beszerzendő gépek, berendezések körét a módosítás 1. sz. mellékletében rögzítették, ezzel egyidejűleg a beruházás teljes nettó összköltségét

6 Ft-ról Ft-ra csökkentették, a támogatási intenzitás azonban (69,84%) nem változott. A beszerző pályázata és a hatósági szerződés szerint a támogatás egy része építési beruházás megvalósítására (928,49 m 2 alapterületű készáru raktár, nettó Ft értékben), másik része pedig tárgyi eszközök (gépek) beszerzésére irányult. A kezdeményező a hatósági szerződés 2. sz. módosítása szerinti tárgyi eszközök (amelyeket a hatósági szerződés 2. sz. módosításának 1. sz. melléklete szerinti táblázat tartalmaz) közül a kukorica feldolgozó technológiai gépsor, valamint a vákuumzárógép közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzését kifogásolta, amely berendezések értéke együttesen nettó Ft. A pályázat és a Hatósági szerződés szerinti kukorica feldolgozó technológiai gépsorra a DESZAB TRADE Kft június 11-én adott árajánlatot a beszerző részére, amely árajánlatot a beszerző ugyanezen a napon kelt visszaigazolásával elfogadta. A beszerző a hatósági szerződés 2. sz. módosításában szereplő 1 db vákuumzárógép leszállítására március 14-én kötött szerződést, szintén a DESZAB TRADE Kft.-vel, Ft+Áfa értékben. A fentiek szerint beszerzett berendezések értékét a szállító részére kifizette és a támogatás terhére nettó Ft összegben elszámolta. A kezdeményező álláspontja szerint a beszerző a fenti szerződéseivel a közbeszerzési eljárást jogsértően mellőzte A Kbt. 6. (1) bekezdés g) pontja szerint ajánlatkérőnek minősül a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában az a)-j) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet - az uniós értékhatárt el nem érő beszerzés esetén az egyéni vállalkozó kivételével -, amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az a)-d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzés esetében többségi részben, a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzés esetében hetvenöt százalékot meghaladó részben közvetlenül támogatja. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 21. -ában és 55. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából nyújtja a támogatást. A Nemzetgazdasági Minisztérium a Kbt. 6. (1) bekezdés a) pontja szerinti ajánlatkérő, míg a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti ajánlatkérő, így fennáll a Kbt. 6. (1) bekezdés g) pontjában foglalt azon feltétel, amely szerint a közvetlen támogató a Kbt. 6. (1) bekezdés a)-d) pontok hatálya alá tartozó szervezet.

7 7 A Kbt pontja szerint támogatásnak minősül a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nem értve az adókedvezményt és a kezességvállalást. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 21. (1) bekezdése szerint az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott, foglalkoztatást elősegítő támogatások nyújtása esetén a támogatásban részesülővel hatósági szerződést kell kötni, ezért a szóban forgó hatósági szerződés a támogatási jogviszony egyik formájának tekintendő. A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet, mint az év IV. törvény végrehajtására kiadott jogszabály 18. (1) bekezdése szerint vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító, a munkáltató részére az új munkahelyek teremtéséhez, meglévő munkahelyek bővítéséhez, új technológia bevezetéséhez szükséges építési költségekhez, tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéséhez, valamint az új munkahelyek teremtésével összefüggő személyi jellegű ráfordításokhoz. A leírtak szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából eljáró Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja és az Érvölgye Konzerv Kft. között létrejött hatósági szerződés keretében nyújtott, vissza nem térítendő támogatás megfelel a Kbt. szerinti támogatás-fogalomnak, mivel a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó ajánlatkérő támogatási jogviszony keretében, közvetlenül nyújtotta a beszerző részére a hatósági szerződésben felsorolt tárgyi eszközök beszerzéséhez, a fent hivatkozott beruházási projekt megvalósítására. A beszerzések tárgya a Kbt. 7. (2) bekezdése szerinti árubeszerzésnek minősül. A Közbeszerzési Hatóság Elnökének a évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról szóló tájékoztatója szerint a Kbt. 6. (1) bekezdés szerinti ajánlatkérők esetében a Kbt. második része (közösségi eljárásrend) alkalmazásakor irányadó közösségi közbeszerzési értékhatár árubeszerzés esetén euró, azaz Ft volt. A beszerző, mint a Kbt. 6. (1) bekezdés g) pontja szerinti ajánlatkérő általi beszerzés (kukorica feldolgozó technológiai gépsor és a vákuumzárógép) összértéke nettó Ft összeget tesz ki, amely meghaladja a beszerzéskor irányadó közösségi közbeszerzési értékhatárt, az Ft-ot, a támogatási intenzitás (69,84%) pedig meghaladja a Kbt. 6. (1) bekezdés g) pontjában előírt mértéket, az 50%-ot. A Kbt. 5. -a szerint közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés).

8 8 A Kbt. 19. (1) bekezdése szerint az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény Második Részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. A támogató a február 13-án megjelent pályázati felhívásban (pályázati felhívás a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására, a pályázat kódjele: NFA KKV 1, 8. sz. melléklet), valamint a hatósági szerződés V. 2. pontjában külön is felhívta a figyelmet a beszerző közbeszerzési kötelezettségére. A fentiekben írtak szerint, a beszerző a projekt során megvalósított, uniós értékhatárt meghaladó beszerzése körében - mint legalább többségi részben közvetlenül támogatott szervezet ajánlatkérőnek minősül. A beszerző a július 8-án kelt és részére július 11-én megküldött nyilatkozata szerint a támogatásban szereplő műszaki berendezések megrendelését megelőzően nem került sor közbeszerzési eljárás lefolytatásra, mert az eszközök a becsült értékük alapján nem tartoztak a közbeszerzési törvény hatálya alá a megrendelésükkor. A kezdeményező álláspontja szerint a Kbt. 18. (2) bekezdése szerint, amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatás-megrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni. A Közbeszerzési Hatóságnak a részekre bontás tilalma alkalmazásához kiadott útmutatója szerint az egy közbeszerzés megítélésénél a műszaki-gazdasági funkcionális egység, valamint az időbeli összefüggés bírnak jelentőséggel. Jelen esetben a beszerzés tárgyát alkotó gépek funkciója, célja a dobozos csemegekukorica előállítása, amelyek így mint egymással funkcionálisan összefüggő gépek, a Kbt. 18. (2) bekezdése alapján egybeszámítandóak. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy beszerző a berendezéseket ugyanattól a szállítótól szerezte be. A szerződéskötések eltérő időpontjainak nincs jelentősége figyelemmel arra, hogy a fent hivatkozott útmutató szerint az egy közbeszerzés megítélésékor az időbeli összefüggés nem feltétlenül jelent teljes egyidejűséget. A beszerző célja mind a június 11-i megrendeléssel, mind a március 14-i szerződéskötéssel a pályázatában és a hatósági szerződésben írtak szerint dobozos csemegekukorica előállítását szolgáló berendezés beszerzése volt. Azt a tényt továbbá, hogy a vákuumzárógép a kukorica feldolgozó technológiai gépsorral alkot funkcionális egységet, alátámasztja az is, hogy az eredetileg megkötött hatósági szerződés 1. sz. melléklete már tartalmazott a vákuumzárógéphez funkciójában hasonló tételt vákuumos doboz záró néven, a

9 9 kukorica feldolgozó technológiai gépsor tételei között szerepeltetve, de alacsonyabb bekerülési költséggel. Az a körülmény, hogy a vákuumos doboz záró helyett a hasonló funkciójú vákuumzárógép került beszerzésre nem változtat a funkcionális egység megítélésén. Mind a június 11-i megrendeléssel beszerzett kukorica feldolgozó technológiai gépsor (nettó Ft), mind a március 14-i szerződéssel beszerzett vákuumzárógép értéke (nettó Ft) már önmagában is meghaladja az adott évben irányadó közösségi közbeszerzési értek határt. A Közbeszerzési Hatóság Elnökének a évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról szóló Tájékoztatója szerint a Kbt. 6. (1) bekezdés szerinti ajánlatkérők esetében a Kbt. Második része (közösségi eljárásrend) alkalmazásakor irányadó közösségi közbeszerzési értékhatár árubeszerzés esetén euró, azaz Ft volt. A beszerző közbeszerzési eljárást nem folytatott le, ezzel megsértette a Kbt. 5. -ában írtakra tekintettel a Kbt. 19. (1) bekezdését. A jogsértés megtörténte időpontja június 11. napja, amely napon történő megrendelésével a beszerző beszerzése az irányadó közösségi közbeszerzési értékhatárt meghaladta. A kezdeményező július 11-én szerzett tudomást a közbeszerzési eljárás mellőzéséről, amikor az erre vonatkozó nyilatkozatát a beszerző a részére megküldte. A beszerző jogorvoslati eljárásban benyújtott nyilatkozatában a következőket közölte. A beszerző a beruházás megvalósítására szerződést kötött a DESZAB TRADE Kft.-vel. A szerződés tárgya egy készáru raktár építése valamint eszközbeszerzés és beüzemelés volt. Az eszközbeszerzés keretében kukorica feldolgozó technológiai gépsort, puffer vonalat, dobozszállító pályát, hulladékkezelő pályát valamint vákuumzárógép berendezést szállított a megépített üzembe. A részekre bontás kapcsán a Kbt. a beszerzéskor hatályos szabályai szerint tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét.

10 10 A Közbeszerzési Hatóság Elnökének a évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról szóló tájékoztatója szerint az árubeszerzés értékhatára árubeszerzés esetén a Kbt. 6. (1) bekezdése szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint a Kbt. 6. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a beszerzendő áru a 2. mellékletben nem szerepel: euró, azaz forint. A Közbeszerzési Hatóság részekre bontás tilalmával foglalkozó útmutatójában kiemeli, hogy az Európai Unió Bírósága esetjoga szerint a műszaki-funkcionális egység körében a közbeszerzési irányelv célját érvényre juttató tartalmi szempontrendszer alapján ítélhető meg az egy beszerzés fennállása. A fentiek alapján két szempontot kell figyelembe vennie az eszközök beszerzésének egybeszámítása kapcsán: - műszaki-gazdasági funkcionális egység - időbeli összefüggés. Az időbeli összefüggés kapcsán leszögezhető, hogy a vákuumzáró gép beszerzését a támogatási szerződés módosítása (2. számú módosítás) tette lehetővé. A projekt tartalmában bekövetkezett szakmai változások eredményeként az eredeti eszközlista megváltozott és a támogatási szerződésből kikerült gépek helyett egy nagy értékű vákuumzáró gép megvásárlása történ márciusában. A többi eszközt viszont már a projekt megvalósításának elején, júniusában megrendelte. Nem állapítható meg az időbeli összefüggés a vákuumzáró gép és a korábban vásárolt eszközök beszerzése között, mert több mint 1 év időbeli eltéréssel, a támogatási szerződés módosítását követően döntött úgy, hogy a Ft értékű vákuumzáró gépet megrendeli. A DESZAB TRADE Kft. a műszaki-funkcionális egység alapján 5 csoportba tartozó gépeket szállított az Érvölgye Konzerv Kft. részére, amelyek a következők: 1. Konzervdobozzárás Érték (nettó) Ft Vákuumzárógép Összesen: Kukorica - vonal Érték (nettó) Ft felhordó elevátor csatornás fosztó fosztatlan csőfelhordó kézi morszoló

11 11 scalper veszteségmentes felhordó Csuhé szállító szalag Csutkaszállító szalag Pódium Csutkaszállító szalag Összesen: Puffer - vonal Érték (nettó) Ft fogadóbunker szállító szalag gumilapátos felhordó szállító szalag szállító szalag pódium leosztó szalag szemszállító szalag szemszállító szalag szemszállító szalag térfogat töltő vákuumszivattyú körasztal puffer tartály vibrátorral kétirányba hordó szalag veszteségmentes felhordó szemszállító szalag veszteségmentes felhordó veszteségmentes felhordó Összesen: Dobozszállító pálya Érték (nettó) Ft doboz gőzölő doboz kötélpálya mágneses dobozemelő doboz és üvegszállító pálya Összesen: Hulladékkezelő pálya Érték (nettó) Ft szállítószalag

12 12 lapátos felhordó szemszállító szalag szállítószalag lapátos felhordó hulladékgyűjtő bunker Összesen: Az egyes funkcionális tevékenységi körbe tartozó berendezések önállóan működőképesek, egymástól függetlenül üzemeltethetőek. A különböző csoportba tartozó tevékenységekhez kapcsolódó gépek tekinthetők egymással hasonlóaknak, a feladatukat és rendeltetésüket együtt látják el, műszaki funkciójukat pedig (a gép által elvégzett tevékenység pl. vákuumozási és dobozolási feladat, kukorica feldolgozása, fölös mennyiség tárolása (puffer), doboz szállítása, hulladék kezelése) a csoportban lévő hasonló rendeltetésű gépekkel közösen képesek teljesíteni. Azok a gépek tekinthetőek hasonlóaknak, amelyek csak egy meghatározott termék előállításához, funkció ellátásához szükségesek, ezért egy termék vagy funkció szerinti berendezéseket lehet csak egybeszámítani a fenti leírásnak megfelelően. Műszaki szempontból a különböző feladatot (vákuumozási és dobozolási feladat, kukorica feldolgozása, fölös mennyiség tárolása (puffer), doboz szállítása, hulladék kezelése) végző berendezések technikailag nem hasonlíthatóak össze, más-más gépek szükségesek hozzájuk és az eljárások működési elve is különböző. Az összes beszerzett eszköz nem egy gépsor részei, hanem többféle gyártási folyamatot kiszolgáló gépek, amik különböző feldolgozási tevékenységhez kapcsolhatóak. A műszaki-gazdasági funkcionális egységek meghatározása alapján megállapítható, hogy csak egy esetben haladta meg a beszerzés az értékhatárt, ezért közbeszerzési kötelezettség a vákuumzáró gép vonatkozásában keletkezett az Érvölgye Konzerv Kft. eszközbeszerzése során. A többi gép esetében nem kellett közbeszerzési eljárást lefolytatnia. Ennek megfelelően vitatta a kezdeményező azon álláspontját, hogy Ft összeg tekintetében áll fenn a közbeszerzési eljárás mellőzése. Tekintettel arra, hogy a vákuumzárógép Ft bekerülési költségéből Ft nem lett elszámolva, tehát nem közpénzből lett finanszírozva, ezért csak a különbözeti rész, Ft összeg elköltése nincs alátámasztva közbeszerzési eljárással, ahogy ezt a kezdeményező is megállapította.

13 13 Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés részbeni hiányát tekintettel arra, hogy nem áll fenn minden beszerzési tárgy esetében az egybeszámítási kötelezettség. A közbeszerzési kötelezettség szempontjából a becsült érték meghatározása során vegye figyelembe a Döntőbizottság, hogy nem minden beszerzett tárgy esetében áll fenn a közbeszerzés mellőzése és erre való tekintettel kedvezményezett nem Ft költség tekintetében sértette meg a Kbt. vonatkozó rendelkezésit, hanem mindössze Ft becsült értékű beszerzésre nem folytatott le közbeszerzési eljárást. A jogsértés jogkövetkezményeként alkalmazandó szankció kiszabása során, annak figyelembe vételét kérte, hogy a kedvezményezett gazdálkodó szervezet, pályázati és közbeszerzési tapasztalattal nem rendelkezik. Eddig közbeszerzési eljárást nem folytatott le és közbeszerzési jogsértést még nem követett el. Továbbá hátrányos helyzetű, magas munkanélküliséggel küszködő térségben végzi tevékenységét, ahol a munkahelyteremtő beruházásokra, a foglalkoztatás elősegítése miatt, elengedhetetlenül szükség van. A konzervgyár a projekt fenntartásának első éves időszaka alatt 74 fő foglalkoztatására vállalt kötelezettséget a hatósági szerződés szerint, amit nehéz gazdasági körülmények között tudott teljesíteni. A támogatás egy részének visszakövetelése és a jogorvoslati eljárásban kiszabott jogkövetkezmények együtt azt eredményezhetik, hogy a vállalat működése és a továbbfoglalkoztatás ellehetetlenül. Ennek eredményeként pedig az egész támogatási összeget vissza kell fizetnie. A Döntőbizottság a kezdeményezés vizsgálata során megállapította, hogy az alábbiakra tekintettel alapos. A kezdeményező álláspontja szerint a beszerző jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását vákuumzáró gépre és kukorica feldolgozó technológiai gépsorra vonatkozó beszerzése során, összesen Ft értékben. A vonatkozó szerződések megkötésére március 7. és 215. március 14. napján került sor, így az ebben az időpontban hatályos Kbt. rendelkezések alapján folytatta le a Döntőbizottság a vizsgálatát. A Kbt. 3. első fordulata szerint az e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 5. -a értelmében a közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek

14 14 lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A Kbt. - a közösségi irányelvekkel összhangban - részletesen meghatározza azokat a feltételeket, melyek alapján az adott beszerzésre kiterjed a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége. A Kbt. a közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség tekintetében egyrészről meghatározza azt az alanyi kört, amelynek a jogszabályban meghatározott értékű és tárgyú beszerzéseik, visszterhes szerződéseik megkötése során kötelesek a Kbt.-ben rögzített eljárási rend betartására, a közbeszerzési eljárás lefolytatására a Kbt. céljának és alapelveinek érvényesülése érdekében. A Kbt. 6. (1) bekezdés g) pontja alapján a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában az a)-f) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet - az uniós értékhatárt el nem érő beszerzés esetén az egyéni vállalkozó kivételével -, amelynek szolgáltatás-megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az a)-d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzés esetében többségi részben, a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzés esetében hetvenöt százalékot meghaladó részben közvetlenül támogatja; A rendelkezésre álló adatok alapján azt állapította meg a Döntőbizottság, hogy a beszerző a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával november 11-én a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alap részének központi keretéből vissza nem térítendő támogatást kapott a Készáru raktár építés és technológiai fejlesztés az Érvölgye Konzerv Kft-nél beruházási projekt keretében Ft értékben, új munkahelyek létrehozására. Ebben a vonatkozásban a beszerző építési beruházást és technológiai fejlesztést valósíthat meg. épület, épületrész és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok (928,49 m 2 alapterületű készáru raktár, nettó Ft értékben), műszaki berendezések, gépek, felszerelések, technológiák és egyéb immateriális javak beszerzésére (többek között kukorica feldolgozó technológiai gépsor, valamint a vákuumzárógép együttesen nettó Ft.), összesen Ft forint nettó értékben. A támogatás intenzitása 69,84 %. A Döntőbizottság vizsgálata a kukorica feldolgozó technológiai gépsorra valamint a vákuumzárógépre terjed ki, melynek összértéke nettó Ft. Ezen tények alapján megállapítható, hogy a beszerző a Kbt. 6. (1) bekezdés g) pontjában foglalt törvényi feltételeknek megfelelve ajánlatkérőnek minősül a vizsgált beszerzése tekintetében.

15 15 A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző ajánlatkérői minősége a Kbt. 6. (1) bekezdés g) pontja alapján fennállt, a beszerző a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A Kbt. 7. (1) bekezdése alapján a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. A Kbt. 7. (2) bekezdése értelmében az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. A Döntőbizottság a vizsgálata során megállapította, hogy a vizsgálandó beszerzés tárgya a Kbt. szerinti árubeszerzésnek minősül, a beszerző közbeszerzési kötelezettsége fennáll, amennyiben az árubeszerzés értéke eléri, vagy meghaladja a közbeszerzésekre irányadó értékhatárt. A Kbt. 10. (1)-(3) bekezdése az alábbi szabályokat tartalmazzák: (1) A közbeszerzési értékhatárok: a) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). (2) Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (3) Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott uniós értékhatárokat, tekintettel az értékhatárokra vonatkozó - a (2) bekezdés szerinti - európai uniós jogi aktusokra, a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. A Kbt a szerint (1) bekezdése értelmében a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a okban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. (2) A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést

16 16 (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére. (3) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. A Kbt a a következő szabályokat tartalmazza (1) Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, vagy hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése: a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is; b) határozatlan időre kötött szerződés esetén vagy ha a szerződés megszűnésének időpontja az eljárás megindításakor pontosan nem határozható meg, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. A Kbt a a következő rendelkezéseket tartalmazza: (1) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében: a) az előző naptári év során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, vagy szerződések szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás. (2) A közbeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás. (3) Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatásmegrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Úgyszintén be kell számítani adott esetben az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is. A Kbt a szerint (1) Tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. (2) Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatás-megrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni. (3) A (2) bekezdéstől eltérően mindig e törvény Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződések megkötésére, amelyek becsült értéke - a (2) bekezdés alkalmazása nélkül - szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében forintnál, az építési beruházások esetében pedig

17 forintnál kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított részek összértéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a (2) bekezdés alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő a teljes beszerzés becsült értékeként. A becsült érték meghatározásának alapvető kiindulási pontja a közbeszerzés részekre bontásának tilalma, melynek szem előtt tartásával kell a beszerzőnek eljárnia minden közbeszerzési tárgy becsült értékének konkrét számítási módjára vonatkozó szabályának alkalmazásakor. A kezdeményezés arra vonatkozik, hogy a beszerző megsértette a Kbt. 5. -ában előírt közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét a Kbt (1) és (2) bekezdésére tekintettel. Az áru- és szolgáltatás megrendelések esetében a közbeszerzés műszaki és gazdasági funkcionális egysége abban jelenik meg, hogy a szolgáltatások vagy áruk egyetlen cél megvalósítását szolgálják és emellett tartalmilag is hasonlóak vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Az egyetlen közbeszerzés jellemzője a fenti tényezők mellett az időbeli összefüggés is, amely nem feltétlenül jelent teljes egyidejűséget vagy folyamatosságot, de ha az egyes szerződések megkötése között valamilyen oknál fogva hosszabb idő telik el, az megbonthatja a beszerzések egységét. A beszerzések egy egységként történő értékelését az uniós gyakorlat értelmében egyéb tényezők is alátámaszthatják az adott esetben pl. az egységes tervezés és döntés. A szolgáltatások és áruk tekintetében a Kbt. megköveteli azon szerződések értékének egybeszámítását, amelyek hasonló szolgáltatás vagy áru beszerzésére irányulnak, és a rájuk vonatkozó beszerzési igény egy időben merül fel. Az Európai Bíróság C-524/10. számú ítélete szerint a mi ugyan építési beruházásra vonatkozik, azonban a jogelv az árubeszerzés esetén is azonos ( ) az a tény, hogy a projekt különböző megvalósítási szakaszaiban az építési beruházás tárgya eltérő volt tehát például az épület tartószerkezetét, a tetőzetet vagy a világítást érintette, nem jelenti azt, hogy a különböző szakaszokban nyújtott építészeti szolgáltatások tartalma és természete is eltérő volt. Minden esetben tipikus építész tervező szolgáltatásokról volt szó, amelyeknek tartalma ugyanaz, tehát lényegében a megvalósítandó építési beruházás megtervezése és ütemezése, valamint a kivitelezés felügyelete, továbbá e szolgáltatások egy egységes projektre irányultak. Ezen túlmenően a szolgáltatások díjazási feltételei sem változtak. 45 Következésképpen e szolgáltatások gazdasági és műszaki szempontból összhangban állnak egymással, és funkcionális folytonosságot mutatnak, márpedig ezt az összhangot és folytonosságot nem szakíthatta meg az a tény, hogy a fent említett szolgáltatásokat, a kapcsolódó építési beruházások ritmusát követve, több különböző szakaszra bontották.

18 18 A beszerző építési beruházás mellett kukorica feldolgozó technológiai gépsorra, valamint a vákuumzárógépre kötött szerződést a DESZAB TRADE Kft.-vel március 7. és március 14. napján. A két eszközt időbeli eltéréssel szerezte be a beszerző, azonban a kiépítendő technológiai gépsorhoz szorosan kapcsolódva. A Döntőbizottság álláspontja szerint az alábbi indokokra tekintettel azokat egy cél, egy technológiai és műszaki egység részeként szerezte be. A csemegekukorica feldolgozó vonalának sémája: ersanyagok_hokozleses/ch02s04.html#id A feldolgozás menete tartalmazza többek között: Töltés, 3% sót és 3% cukrot tartalmazó oldattal történő levezés, zárás, majd sterilezés és hűtés fejezi be a gyártást. ( ) A csemegekukorica konzervnél is gyakori az ún. sima savanyodás, ezt a friss nyersanyag gyors, megállás nélküli feldolgozásával, a feldolgozó vonal és a dolgozók jó higiéniai állapotával, a sterilezési és tárolási előírások pontos betartásával előzhetjük meg. ( ) Gyártóvonal csemegekukorica feldolgozásához. 1. teherkocsi felhajtó; 2. fogadótartály; 3. kihordószalag; 4. felhordószalag; 5. keresztirányú elosztó szalag; 6. háncslevél-lehúzó szerkezet; 7. átadószalag; 8. felhordószalag; 9. válogatószalag; 10. hibás csöveket elhordó szalag; 11. elosztó-szalag; 12. kukoricamorzsoló gépek; 13. úsztatóvályú a lemorzsolt szemek részére; 14. szemgyűjtő tartály szivattyúval; 15. habflotációs mosóberendezés; 16. légszelektor; 17. szállítószalag; 18. töltő-levező berendezés; 19. gép az előzáráshoz; 20. vákuumos dobozzáró; 21. osztott hidrosztatikus sterilező

19 19 A fentiek szerint a vákuumos dobozzáró a feldolgozósor 19. gép az előzáráshoz, míg a vákuumzárógép a feldolgozósor 20. vákuumos dobozzáró technológiai ütemnek megfelelő szakaszra alkalmas és szükséges tárgyi eszközök. A beruházás műszaki és gazdasági funkcionális egysége csupán mindkettő és kiegészítő berendezései /vákuumszivattyú/k/ megléte esetén biztosítható, így értékük is egységben kezelendő. A hatósági szerződés 2. számú módosítása során a változott a dobozok zárására alkalmazott eszköz típusa, műszaki paraméterei, ára, mely a gépsor üzemgazdaságos működését megfelelően biztosíthatja. A Készáru raktár építés és technológiai fejlesztés az Érvölgye Konzerv Kftnél beruházási projekt pályázat szerint támogatott módosított - teljes bekerülési értéke Ft nettó, - A beszerzendő gépek, műszaki berendezések adatai táblázat szerint a projekt eszközbeszerzési értéke vákuumzárógéppel - mely a projekt gyártóvonala a csemegekukorica feldolgozásához egy egységként - nettó Ft volt. A beszerző által benyújtott pályázatban és a hatósági szerződésben egy egységként került kezelésre fenti beszerzési cél. A beszerző a projekt előkészítése okán a kukoricavonal beszerzése érdekében kért be árajánlatokat és kapott külön árajánlatot, így a fogadóbunkertől- a vákuumos doboz zárón át a vákuumzárógépig egy egységként került kezelésre a beszerzési cél. A vákuumos doboz záró egy kisebb teljesítményű, kevésbé célirányos eszköz, mint a vákuumzárógép, mely valóban a kukoricavonalhoz illesztett eszköz, azonban a gyártósor alacsonyabb intenzitással üzemelhet vele. A projekt szerinti beruházás által létrehozandó termék a csemegekukorica konzerv, melynek legyártása a nyers alapanyag beszállításától kezdve a csomagolt áru dobozolásáig egy egységes technológia sor, vagyis műszakigazdasági funkcionális egység. A fentiekben a beszerzés körülményeivel a beszerzés igény egyidejűsége, beszerző és a támogató szándéka-előírásai szerinti műszaki gazdasági funkcionális egység fennállt, mely alapján nem megalapozott a beszerző észrevételében az a megközelítés, mely szerint 5 csoportba tartozó gépek beszerzése lett volna a releváns műszaki specifikáció. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kukorica feldolgozó technológiai gépsorra és a vákuumzárógépre az egybeszámítás műszaki és gazdasági funkcionális egysége vitathatatlanul fenntállt.

20 20 Az időbeli összefüggést pedig az alapozza meg, hogy a konzerv elkészítése technológiai sorának, gyártási sorának összhangját és folytonosságát nem szakítja meg az a tény, hogy a gépek beszerzését, az egymáshoz kapcsolódó beszerzések ritmusát követve, több különböző szakaszra bontották és eltérő időben szerezték be az eszközöket. Továbbá a hatósági szerződést ennek megfelelően is módosították, így két szerződés alapján történt beszerzését a beszerzőnek egybe kellett volna számítania és ez alapján kellett volna a közbeszerzési eljárást lefolytatnia. A Kbt. 19. (1) bekezdése szerint az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény Második Részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. A felek között megkötött szolgáltatási szerződésének ellenértéke összesen Ft, melyeket közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kötöttek meg a felek. A Közbeszerzési Hatóság Elnökének a évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról szóló tájékoztatója szerint a Kbt. 6. (1) bekezdés szerinti ajánlatkérők esetében a Kbt. Második része (közösségi eljárásrend) alkalmazásakor irányadó közösségi közbeszerzési értékhatár árubeszerzés esetén euró, azaz Ft volt. A beszerző és a DESZAB TRADE Kft. által árubeszerzésre kötött szerződések ellenértéke ( Ft) elérte a közösségi értékhatárt, így a beszerzőnek közösségi eljárásrendben kellett volna közbeszerzési eljárás lefolytatnia és a szerződést ezt követően megkötnie. Figyelemmel arra, hogy a Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző ajánlatkérőnek minősül, közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kötötte meg az árubeszerzésre irányuló szerződéseit, melynek értéke meghaladta a közösségi értékhatárt, így beszerző jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárást, megsértve a Kbt. 5. -át. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján helyt adott a kezdeményezésnek és megállapította a jogsértést, továbbá alkalmazta a Kbt (4) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményt. A Kbt (4) bekezdés a) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg.

21 21 A Kbt (2) bekezdés e) pontja alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában a (4) bekezdésben meghatározott esetekben a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki. A (4) bekezdés a) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg. A Kbt (5) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése kimondja, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt (4) bekezdése alapján a jogsértés megállapítása mellett bírságot köteles kiszabni. A bírság összege - a Kbt (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén pedig a szerződéses érték legfeljebb tizenöt százaléka. A Döntőbizottságnak a jelen esetben tekintettel arra, hogy a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg, a Kbt (4) bekezdés a) pontja alapján további jogkövetkezményként kötelezően bírságot kellett kiszabnia, ezért a beszerzőt a rendelkező részben rögzített mértékű bírság megfizetésére kötelezte. A Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerző súlyos jogsértést valósított meg azzal, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósította meg a beszerzéseit. A Döntőbizottság álláspontja szerint magasabb összegű bírság kiszabását indokolja az, hogy a megállapított jogsértés már nem reparálható. A beszerző együttműködő magatartást annyiban tanúsított, hogy a Döntőbizottság részére megküldte a jogszabály alapján részére kötelezően

22 22 meghatározott dokumentumokat és megtette a szintén törvényi lehetőségként részére biztosított észrevételt. További együttműködő magatartást a jogorvoslati eljárás során nem tanúsított. A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapítása során a figyelembe vette a beszerzés értékét ( Ft), Azt is figyelembe vette a Döntőbizottság, hogy a beszerzővel szemben korában sem jogsértés megállapítására sem bírság kiszabására nem került sor. E szempontokat összességében mérlegelve a Döntőbizottság a rendelkező részben megállapított összegű bírságot tartotta indokoltnak, amely összeg nem éri el a 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott maximális mértéket. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 72. (1) bekezdés de) pontja szerint rendelkezett a költségek viseléséről. A Kbt (1) bekezdés a) pontja semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A Kbt (1) és (2) bekezdése szerint, ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 127. (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg. A Közbeszerzési Döntőbizottság az (1) bekezdés szerinti pert érdemi határozatának meghozatalától számított harminc napon belül indítja meg. A határidő elmulasztása esetén a Pp. szabályai szerint van helye igazolásnak. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző az egyéb érdekelt részére közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével megkötött szerződés alapján teljesített kifizetéseket, ezért az érintett szerződés a Kbt (1) bekezdés a) pontja értelmében semmis. A Döntőbizottság fentiekre tekintettel a Kbt (1) bekezdésének alkalmazásával pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása érdekében. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt a biztosítja.