Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2011

Átírás

1 Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, /2010-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók vizsgálata Kutatásvezető: Dr. Formádi Katalin, egyetemi docens szeptember 19.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A kutatás célja, előzménye A 2011-es tavaszi on-line kutatás módszertana A megkérdezettek társadalmi-gazdasági adatai Szakmai tanulmányok a. Elvégzett képzés jellemzői b. Egyéb felsőfokú tanulmányok c. Munkatapasztalat szerzése a tanulmányok közben Munkaerőpiaci sikeresség a. Átmenet a felsőoktatásból a munka világába b. Munkaerőpiaci életút c. Jelenlegi munkaerőpiaci helyzet d. Munkával való elégedettség Öregdiák, alumni szervezet megítélése Pannon Egyetem megítélése Mellékletek a. Hallgatók által betöltött munkakörök képzési területek szerint b. Hallgatói visszacsatolások karok szerint

3 Ábrajegyzék 1. ábra: A kérdőívek kitöltésének időszaka ábra: A megkérdezettek megoszlása nemek és karok szerint ábra: Megkérdezettek születési évek szerinti megoszlása ábra: A megkérdezettek átlagéletkora karok szerint ábra: A megkérdezettek családi állapota ábra: A megkérdezettek korábbi régiós megoszlása ábra: A megkérdezettek jelenlegi régiós megoszlása ábra: A megkérdezettek korábbi tanulmányai ábra: A megkérdezettek szüleinek iskolai végzetsége ábra: Megkérdezettek szakterületi kapcsolódása ábra: Válaszadók kampuszok szerinti megoszlása ábra: Megkérdezettek karok szerinti megoszlása ábra: Megkérdezettek képzési terület szerinti megoszlása ábra: Megkérdezettek képzési forma szerinti megoszlása ábra: Képzési formák képzési helyszínek szerinti megoszlása ábra: Képzési formák karok szerinti megoszlása ábra: Megkérdezettek képzési tagozat szerinti megoszlása karonként ábra: Megkérdezettek nemi megoszlása képzési terület szerint ábra: Megkérdezettek tanulmányi eredményeinek megoszlása karok szerint ábra: A szak megkezdése után az abszolutóriumig eltelt félévek száma képzési formák szerint ábra: A szak megkezdése után az abszolutóriumig eltelt félévek száma karok szerint ábra: A szak megkezdése után az abszolutóriumig eltelt félévek száma tanulmányi eredmény alapján ábra: A diploma megszerzésének ideje az abszolutórium után ábra: Érezte e a diploma hiányát a munkaerőpiaci érvényesülésben?

4 25. ábra: A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor felsőfokú végzettséggel rendelkezők megoszlása képzési formák szerint ábra: Jelenleg felsőfokú tanulmányokat folytató megkérdezettek ábra: A gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták e? ábra: A gyakorlati hely mennyiben nyújtott megfelelő munkatapasztalatot? Átlagértékek karok szerinti megoszlása ábra: Szerzett e a tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot a tanulmányok előtt és közben? Válaszok megoszlása ábra: Szerzett e a tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot a tanulmányok előtt? Válaszok karok szerinti megoszlása ábra: Szerzett e a tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot a tanulmányok közben? Válaszok karok szerinti megoszlása ábra: Szerzett e a tanulmányaihoz NEM kapcsolódó munkatapasztalatot a tanulmányok közben? Válaszok karok szerinti megoszlása ábra: Szerzett e a tanulmányaihoz NEM kapcsolódó munkatapasztalatot a tanulmányok közben? Válaszok karok szerinti megoszlása ábra: A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú képzése során minek tekintette magát? Válaszok megoszlása karok szerint ábra: Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)? Válaszok megoszlása karok szerint ábra: Az abszolutórium megszerzésekor már főállású munkaviszonyban dolgozók hogyan jutottak ahhoz a munkához? Válaszok megoszlása karok szerint ábra: Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? (az abszolutórium előtt már főállású munkaviszonnyal rendelkezők) ábra: Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett e munkát? Válaszok megoszlása karok szerint ábra: Munkakeresés során hány munkáltatónál próbálkozott és hányszor hívták be interjúra? Válaszok megoszlása karok szerint ábra: Az abszolutórium megszerzése után talált e munkát? Válaszok megoszlása karok szerint

5 41. ábra: Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? Válaszok megoszlása karok szerint ábra: A megkérdezettek munkaviszonya ábra: Szakmában elhelyezkedés során jelentkező problémák, gondok ábra: A megkérdezettek főállású munkahelyének száma ábra: Ennek a végzettségnek a megszerzése óta volt e munkanélküli? ábra: Munkanélküli időszakok számának és időtartamának megoszlása karok szerint ábra: A megkérdezettek munkaerőpiaci státusza ábra: Jelenleg dolgozik Ön? ábra: Az Ön fő munkaviszonya? ábra: Hány hónapja dolgozik jelenlegi munkáltatójánál? Hány hónapja tölti be jelenlegi munkakörét? ábra: Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? ábra: Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg legjobban ennek a munkának? ábra: Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg legjobban ennek a munkának? ábra: Munkahelyek tulajdonviszonya ábra: Mennyi volt az előző hónapban/az utolsó olyan hónapban, amikor jellemző, normál fizetést kapott, a főállásából származó havi nettó (adózás utáni) keresete? Régiók szerint ábra: Mennyi volt az előző hónapban /az utolsó olyan hónapban, amikor normál fizetést kapott a főállásból származó havi, nettó (adózás utáni) keresete? Karok szerint ábra: Szándékában áll munkát váltani a következő 1 évben? ábra: Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (a teljesen elégedett válaszok megoszlása) ábra: Kompetenciák értékelése ábra: Kompetenciák értékelése Gazdaságtudományi Kar

6 61. ábra: Kompetenciák értékelése Műszaki Informatikai Kar ábra: Kompetenciák értékelése Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar ábra: Kompetenciák értékelése Georgikon Kar ábra: Kompetenciák értékelése Mérnöki Kar ábra: Tudomása szerint működik e öregdiák/ alumni szervezet az intézményben? ábra: Az egyetemen mennyire nyújtott megfelelő elméleti gyakorlati ismereteket a szakma sikeres gyakorlásához? ábra: Az egyetemi képzés hogyan befolyásolta a szakma iránt érdeklődését? Táblázatjegyzék 1. táblázat: A teljes sokaság és a minta karok szerinti megoszlása táblázat: Megkérdezett öregdiákok megoszlása a végzés éve és nemek szerint táblázat: Megkérdezett öregdiákok megoszlása képzési helyszín és karok szerint táblázat: Megkérdezett öregdiákok megoszlása a végzés éve és képzési helyszínek szerint táblázat: Megkérdezett öregdiákok megoszlása képzési kar és végzés éve szerint táblázat: A megkérdezettek száma karok és szakok szerinti bontásban táblázat: Jelenlegi munkahelyen a munkajellemzőkkel kapcsolatos elégedettség százalékos megoszlása

7 1. BEVEZETÉS 1.1. A KUTATÁS CÉLJA, ELŐZMÉNYE A pályakövetési vizsgálat sorozat célja a Pannon Egyetemen végzett hallgatóink munkaerőpiaci helyzetének felmérése. A kutatás elősegíti a Pannon Egyetem megújítását, felhívja a figyelmet új képzési területekre, lehetséges változtatásokra, továbbá erősíti az egyetem és az öregdiákok közötti kapcsolat elmélyítését, így a Karrier Iroda és Alumni szervezet működéséhez is hozzájárul. A végzett hallgatók karrierútjának és a valós munkaerőpiaci elvárásoknak, trendeknek az ismeretében a felsőoktatási intézmények képesekké válnak arra, hogy választ adjanak az újabb és újabb munkaerőpiaci kihívásokra, hatékonyan és célirányosan befolyásolják az intézmények oktatási folyamatait is. A pályakövetési vizsgálat egyik fontos célkitűzése egyfajta napi kapcsolat biztosítása a felsőoktatási intézmény és az öregdiákok között. Az egyéni igényeket is kiszolgálni képes Karrier Iroda hatékonyan elősegítheti a végzett hallgatók elhelyezkedését, hozzájárulhat a munkavállaláshoz szükséges gyakorlati tapasztalatok megszerzéséhez és segítheti beilleszkedésüket a munka világába. Összességében a felmérés eredményei hozzájárulnak a Pannon Egyetem minőségbiztosítási rendszerének fejlesztéséhez. A pályakövetési feladatokat a évi felsőoktatásról szóló CXXXIX. törvény is előírja a felsőoktatási intézmények számára a 34. (6) pontjában, mely szerint: A felsőoktatási intézmények - önkéntes adatszolgáltatás alapján - ellátják a pályakövetés feladatait, amelynek keretében figyelemmel kísérik azoknak a munkaerőpiaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet. A jelenlegi DPR vizsgálatot két vizsgált előzte meg. Az első felmérésre 2008 őszén került sor. Az on-line felmérés során az egyetem összes képzésén és kampuszán január 1. után végzetteket kérdeztük meg. Az on-line kutatás legfőbb célja a volt diákok szakmai életpályájának és az alma materben szerzett ismeretek és kompetenciák hasznosíthatóságának feltérképezése volt. A második felmérés, a TÁMOP A-10/1/KONV pályázati keret támogatásával valósult meg és egy kutatás-sorozat első felmérése volt. Az őszi adatfelvétel során az intézményben végzettek körében legalább háromévente személyes megkeresésen alapuló vagy telefonos standard kérdőíves vizsgálatot kell folytatni. A vizsgálat az utolsó három évben végzettek körére terjedt ki, azok megfelelő elemszámú mintája alapján. A kutatássorozat következő felmérése az őszi után tavaszi adatfelvételi hullámra épül. A tavaszi időszakban az évente abszolutóriumot szerzett összes hallgató körében kell egy-, három évvel, illetve a későbbiekben öt évvel a végzés után online 7

8 vagy postai úton kérdőíves vizsgálatot végezni. Az őszi adatfelvétel háromévente, míg a tavaszi felmérés évente ismétlődik, így a vizsgálatsorozat alkalmas a végzett hallgatók életpályájának nyomon követésére. A TÁMOP keretében további vizsgálatra kerül sor a tavaszi félévben. A tavaszi kutatás jelenlegi fázisa a 2008-ban és 2010-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók diplomázás utáni pályájának, tanulmányainak és munkaerőpiaci státuszának feltérképezésére irányult. A Pannon Egyetemen 2008-ban és 2010-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók körében on-line kérdőíves adatfelvételt végeztünk. A felmérésbe került minden címmel rendelkező az adott évben abszolutóriumot szerzett hallgató. Célunk az volt, hogy felderítsük a felsőfokú végzettség megszerzését követő néhány évben bekövetkezett változásokat, volt hallgatóink munkaerőpiaci helyzetét és továbbtanulási terveiket. Arra voltunk kíváncsiak, hogy volt diákjaink mennyire sikeresen tudtak munkába állni, milyenek az első tapasztalataik, végzettségüknek megfelelő területen dolgoznak-e és mennyire elégedettek munkájukkal A 2011-ES TAVASZI ON-LINE KUTATÁS MÓDSZERTANA A mostani felmérés célja, hogy a Pannon Egyetemen végzettek elhelyezkedését évről évre követni tudjuk a képzések minőségének és hatásfokának ellenőrzésére. Jelen kutatási jelentés a TÁMOP A-10/1/KONV által előírt ütemezésnek megfelelően a tavaszi adatfelvétel eredményeit mutatja be. Az adatok lekérdezésére június 6. és június 26. közötti időszakban került sor a Pannon Egyetem minden kampuszán, on-line kutatással és anonim módon. A diplomások on-line kérdőívének kitöltése EVASYS rendszerben, elektronikus úton történt ún. zsetonos kérdőívek segítségével, mellyel egyedi linkkel lehetett elérni a kérdőíveket. Ezáltal a kitöltés bármikor megkezdhető, félbe hagyható, és folytatható volt, szakaszonkénti lezárás és mentés lehetőségével. A kitöltéshez ebben a formában természetesen elektronikus elérésre volt szükség. Az elektronikus kitöltést a költség- és időhatékonyság, valamint az így elérhető jobb válaszadási hajlandóság indokolta. A kérdőív időtartamát meghatározta a Diplomás Pályakövető Rendszer módszertani előírása, kötelező blokkjainak terjedelme. Az on-line kutatás miatt törekedni kellett arra, hogy a kérdezési idő tolerálható legyen az öregdiákok számára, így a kötelező kérdésblokkokon kívül viszonylag korlátozott számú kérdés került bele. 8

9 A megkérdezettek körébe a Pannon Egyetemen 2008 és 2010 években abszolutóriumot szerzett nappali és levelező tagozaton végzett diplomások kerültek bele. (Nem kerültek bele a mintába a távoktatásban résztvevők és a felsőfokú szakképzésben tanult öregdiákok). A volt diákok eléréséhez szükséges címlistát a Neptun rendszer adatbázisa és a 2009 óta működő leszereléskor kitöltetett adatkezelési nyilatkozatok, valamint a Karrier Iroda által készített adatbázis szolgáltatta. Érvényes címekre volt szükség, így a felmérésre felkért diplomások száma karonként és szakonként rendelkezésre álló címlistától függött. A pályakövetéses vizsgálat eredményességét jelentősen befolyásolta a rendelkezésre álló címlista érvényessége. A teljes sokaság, a 2008-ban és évben abszolutóriumot szerzett hallgatók száma 3791 fő az egyetemi nyilvántartás alapján. Az en elérhető hallgatók száma 2601 fő volt, melyből 2008-ban végzett 886, 2010-ben pedig 1715 fő. A kérdőívet az első határidőig vissza nem küldő hallgatókat en keresztül még egyszer megkerestük. A beérkezett kérdőívek egy része nem volt felhasználható, ezért az elemzés alapjául szolgáló mintanagyság 318 fő lett, a kiküldöttek 12,22%-a, az összes 2008/2010-ben abszolutóriumot szerzett hallgató 8,38%-a. A teljes sokaság és a válaszadó öregdiákok megoszlását mutatja az alábbi táblázat. Itt meg kell jegyezni, hogy ennél a vizsgálatnál nem volt előírás a karok vagy bármely másik változó szerinti reprezentativitás. 1. táblázat A teljes sokaság és a minta karok szerinti megoszlása Abszolutóriumot szerzett hallgatók a Neptun szerint Válaszadó öregdiák Kitöltési arány GTK ,2 MFTK ,2 MK ,4 MIK ,1 GK ,4 Összesen ,4 A kérdőív kitöltését tekintve látható, hogy a kiküldés másnapján töltötték ki a legtöbben a kérdőívet (2011. június 7-én 184 fő). (Június 6-án este 10 órakor indult a felmérés). Az emlékeztető nek a hatására június 15-én újra megugrott a kitöltött kérdőívek száma. A kitöltések megoszlását mutatja az alábbi ábra. 9

10 1. ábra A kérdőívek kitöltésének időszaka A tavaszi on-line felmérés alapjául szolgáló kérdőív a mellékletben megtekinthető. Az on-line felmérés az alábbi fő témákat foglalta magában: A végzettek társadalmi-gazdasági háttéradatai (nem, életkor, lakóhely, családi állapota, szülők végzettsége a megkérdezett 14 éves korában) Az elvégzett képzés kezdete, jellemzői (a végzés éve, szakképesítés(ek), kampusz, kar, képzési terület, tagozat, eredménye) Egyéb felsőfokú tanulmányok (részvétel felsőfokú képzésen, nyelvtudás, külföldi tanulmányok, továbbtanulási tervek) Átmenet a felsőoktatásból a munka világába (munkakeresés, munkába állás időszaka, elhelyezkedési nehézségek) Munkaerőpiaci életút és jelenlegi munkaerőpiaci helyzet (főállású munkák, munkavégzés területe, külföldi munkavállalás, munkaerőpiaci státusz) Munkával kapcsolatos elégedettség felmérése (munkajellemzők megítélése) Egyetem és az öregdiák, az Alumni szervezet megítélése (Karrier Iroda megítélése, kapcsolat az egyetemmel, részvételi szándék) 10

11 2. A MEGKÉRDEZETTEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ADATAI Mielőtt a tartalmi elemzéshez hozzákezdenénk, fontosnak tartunk néhány, a minta megbízhatóságával kapcsolatos módszertani megjegyzést is közzétenni, ami az adatok értelmezését segítheti. Mint minden statisztikai adatfelvétel esetében, ezúttal is számolnunk kell a mintavételi hiba lehetőségével. Ez a megkérdezettek számából adódóan a felmérés esetében 5-6%körüli. A hibahatárnak ez a szintje megemelkedik olyankor, amikor a teljes mintánál kisebb alcsoportokat vizsgálunk. Az adatok bemutatásánál zárójelben közöljük a hibahatárt és az eredmények szórását. A megkérdezettek nemi megoszlása A jelenlegi elemzés és években, a Pannon Egyetem kampuszain végzett 318 öregdiák véleményét tükrözi. A megkérdezettek között a nők aránya közel kétszer nagyobb a férfiaknál, mely megfelel az egyetemi végzettek arányának. A válaszadók 66,4%-a nő, míg a férfiak aránya 33,6%. A megkérdezett diplomások évek és nemek szerinti megoszlását mutatja a 2. táblázat. 2. táblázat Megkérdezett öregdiákok megoszlása a végzés éve és nemek szerint Megkérdezett neme Diplomaszerzés éve Összesen Nő Férfi Összesen Ha a nemek megoszlását karok szerint nézzük, lényeges különbség figyelhető meg. Láthatjuk, hogy a Műszaki Informatikai Kar esetében a férfiak aránya a legmagasabb a nőkhöz képest. A Mérnöki Karon és a Georgikon Karon közel azonos a megkérdezettek nemi megoszlása, az összes többi kar esetében sokkal magasabb a nők aránya. A nemek közötti aránykülönbséget tekintve a Gazdaságtudományi és a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar esetében közel négyszeres, illetve ötszörös a nők aránya a férfiakéhoz képest. 11

12 2. ábra A megkérdezettek megoszlása nemek és karok szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% GK GTK MFTK MIK MK PE N=318 Nő Férfi A megkérdezettek életkora Ha külön megvizsgáljuk végzés éve szerint az átlagéletkort: a 2008-ban abszolutóriumot szerzettek átlagéletkora 31 év, 2010-ben pedig 29 év. (Tehát a végzéskor az öregdiákok átlagos életkora 28 év). Figyelembe kell venni, hogy a ben abszolutóriumot szerzett öregdiákok adják a minta háromnegyedét, így amennyiben egyként kezeljük a mintát, a 2008-ban és 2010-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók átlagéletkora 29 év (0,43 hibahatárral, 7,65 év szórással), mely nagy szórást mutat. A legfiatalabb diplomás 1989-es születésű (22 éves), a legidősebb 1954-es születésű (57 éves). A legtöbb megkérdezett 1986-ban született (módusz). Az életkor alapján három csoport kialakítására került sor a további kérdésekre kapott válaszok életkor szerinti eltérésének elemzése céljából előtt született a hallgatók 23,6%-a, között született egyharmada (35,6%). A legnagyobb tartományba az 1986 után született öregdiákok esnek: a megkérdezettek kétötöde sorolható ide. A születési évkategóriák szerinti megoszlást az 3. ábra mutatja. 3. ábra A megkérdezettek születési évek szerinti megoszlása N=309 41% 23% 1979 elött született között 1986 után 36% 12

13 Ha karok szerint megvizsgáljuk az öregdiákok átlagéletkorát, azt tapasztaljuk, hogy a legidősebb megkérdezettek a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karon végeztek (átlagéletkor 34 év), míg a többi kar esetében év közötti átlagéletkort találunk. 4. ábra A megkérdezettek átlagéletkora karok szerint ,99 34,14 29,34 26, GK GTK MFTK MIK MK Az átlagéletkor eltéréseit képzési formák, terület és tagozat szerint a szakmai tanulmányok résznél részletesen elemezni fogjuk. A megkérdezettek családi állapota A felmérésben szereplő öregdiákok családi állapotukat tekintve jellemzően élettársi, párkapcsolati viszonyban élők. A minta közel egyharmadát teszik ki az egyedülállóak. A házasok aránya 27,4%, néhány fő pedig már elvált. 5. ábra A megkérdezettek családi állapota N=315 38% 33% Egyedülálló Házas Elvált 1% 28% Élettársi, párkapcsolati viszony A megkérdezettek egyötödének (19,8%=63 főnek) van gyermeke. A gyermekeseknek átlagosan 1,48 gyermeke van, ami annyit jelent, hogy a válaszadó öregdiákok többségének, 61,9%-nak egy gyermeke van, kettő gyermeke pedig 30,2 százaléknak. Nagycsaládos öregdiák is szerepelt a mintában: négy esetben három 13

14 gyerek, egy válaszadónál pedig négy gyermek született. A gyerekek átlagéletkora 4,34 év, a legfiatalabb 1 év alatti, a legidősebb pedig 16 éves. A leggyakrabban előforduló érték (módusz) a kétéves gyermek. A megkérdezettek lakóhelye A megkérdezettek 99%-a Magyarországon élt 14 éves korában, mindössze három fő élt külföldön (Ukrajnában, Jugoszláviában és Romániában). A megkérdezettek 96,2%-a jelenleg Magyarországon él és lakóhelyként nagyobb településeket nevezett meg: a fővárosban lakik a megkérdezett diplomások 18,9%-a,, további 7,2%-uk pedig Budapest környékén. Korábbi lakóhelyüket tekintve az öregdiákok mindössze 7,2%-a élt Budapesten és 7,9%-uk a főváros környékén. A legtöbb végzett diák a Dunántúlon lakott és lakik jelenleg is. Jelenlegi felmérés alapján kicsi az elvándorlás az öregdiákok között belföldön belül jellemzően Budapestre költöztek az öregdiákok. 6. ábra A megkérdezettek lakóhelye 14 éves korban N=275 Budapest 8% Budapest környéke 9% Észak Magyarország 2% Dunántúl 68% Alföld 13% 7.ábra A megkérdezettek jelenlegi lakóhelye N=268 Budapest 22% Dunántúl 62% Alföld 7% Budapest környéke 8% Észak Magyarország 1% 14

15 Jelenleg külföldön a megkérdezett öregdiákok mindössze 3,8%-a (12 fő) él. Az országok között három-három esetben Németország, Anglia, két-két esetben pedig Írország, Belgium szerepelt. Ausztriában és Svédországban egy-egy öregdiák él. Jelenleg külföldön élő öregdiákok egyharmada (három fő) a Gazdaságtudományi Karon végzett, fele pedig a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar öregdiákja volt. Egy-egy fő pedig Georgikon Kar és Műszaki Informatikai Kar hallgatója volt. A megkérdezettek korábbi tanulmányai A felmérésben szereplő öregdiákok közel fele hagyományos négyosztályos - gimnáziumban tanult, és 36,1%-uk szakközépiskolában. Karok szerint a Mérnöki Kar esetében kiugróan alacsony a szakközépiskolában végzettek aránya: 18,5%, szemben a többi karral, ahol 30% feletti ez az érték. 8. ábra A megkérdezettek korábbi tanulmányai 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% GK GTK MFTK MIK MK PE Egyéb Szakközépiskola N=316 6, 8 osztályos (szerkezetváltó) középiskola, kéttannyelvű gimnázium Gimnázium hagyományos 4 osztályos A megkérdezettek szüleinek végzettsége A felmérésben szereplő öregdiákoktól megkérdeztük, hogy 14 évesek korukban mi volt az édesapjuknak és az édesanyjuknak a legmagasabb iskolai végzettsége. Felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezett a megkérdezettek 30%- ának édesanyja és édesapja, ugyanakkor lényeges különbség látszik a főiskolai és egyetemi végzettségek megoszlását tekintve. Az anyák esetében közel kétszer akkora a főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya, mint az apáknál. Az anyáknál magasabb a gimnáziumi végzettség aránya is (19,8%), míg az apák esetében 6,1%). 15

16 9. ábra A megkérdezettek szüleinek iskolai végzetsége N=313 Anya Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) Szakközépiskola, technikum Gimnázium Főiskola Egyetem, tudományos fokozat Apa Nem tudja, nem ismerte, nem élt 0% 20% 40% 60% 80% 100% A kérdőív kitért arra, hogy a megkérdezettek családjában - szülők, nagyszülők körében van-e hasonló szakterületen dolgozó, hasonló szakterületen végzettséget szerzett családtag. A megkérdezettek 86,9%-nál nincsen, ugyanakkor 9 fő esetében (2,9%) a nagyszülők és szülők között is van kapcsolódó szakmájú családtag: négy Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karon végzett, két-két esetben Georgikon Karon és Műszaki Informatikai Karon végzett és egy Gazdaságtudományi Karon végzett öregdiák esetében. A válaszadók 8,6%-a (27 fő) esetében csak a szülők között, 5 esetben (1,6%) pedig csak a nagyszülők között van kapcsolódó szakmájú családtag. Megvizsgálva a karok szerinti összefüggéseket, a Mérnöki Karon végzett öregdiákok egyik esetben sem neveztek meg hasonló szakterületet a családtagok között. A Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar és a Műszaki Informatikai Kar esetében fordul elő az átlagnál kicsit magasabb arányban, hogy a szülők között van hasonló területen dolgozó, végzett családtag. 16

17 10. ábra A megkérdezettek szakterületi kapcsolódása 3% N=313 8% 2% Igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag Igen, csak a szülők között Igen, csak a nagyszülők között 87% Nincsen Végezetül az alapadatok végén megkérdeztük volt hallgatóinktól, hogy hogyan ítélték meg családjuk anyagi helyzetét, amikor 14 évesek voltak. A megkérdezettek fele átlagosnak tartja családja akkori anyagi helyzetét. Az átlagnál jobban élők aránya magasabb, mint az átlagnál rosszabb anyagi helyzetben élő öregdiákok. Egyharmaduk az átlagosnál jobbnak ítélte akkori anyagi helyzetét, egyötödük pedig átlagosnál rosszabbnak. A Georgikon Kar öregdiákjai esetében saját megítélésük szerint a valamivel rosszabb anyagi helyzet az átlagnál magasabb arányban fordult elő. 3. SZAKMAI TANULMÁNYOK a. ELVÉGZETT KÉPZÉS JELLEMZŐI Kampuszok és karok A válaszadó öregdiákoktól megkérdeztük, hogy az intézmény melyik kampuszán, karán és milyen szakon szereztek abszolutóriumot a Pannon Egyetemen. A végzett szak alapján a képzési területről és a képzési formáról is képet kapunk. A szakhoz kapcsolódóan a kérdőív kitért a végzés évére, a képzés tagozatára és a finanszírozására is. A minta kampuszok szerinti megoszlása a teljes egyetemi megoszlásnak megfelelően alakult az alábbiak szerint: a minta 80,2%-át teszi ki a veszprémi, 11,3% a keszthelyi és 4,4% a nagykanizsai és 4,1% a pápai kampusz végzett hallgatóinak véleménye. 17

18 11. ábra Válaszadók kampuszok szerinti megoszlása Keszthely; 11,3 Nagykanizsa; 4,4 N=318 Pápa; 4,1 Veszprém, 80.2 Az öt karból a Georgikon Kar kivételével mind a négy kar megtalálható Veszprémben, míg Keszthelyen és Nagykanizsán két-két kar működik, az előbbinél a Georgikon és a Gazdaságtudományi, az utóbbinál a Gazdaságtudományi és Műszaki Informatikai Kar, Pápán pedig egyedül a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar található. A képzési helyszínek és karok szerinti válaszadók megoszlását mutatja a 3. táblázat. 3. táblázat Megkérdezett öregdiákok megoszlása képzési helyszín és karok szerint Képzési helyszín Képzési kar GTK MFTK MK MIK GK Összesen Veszprém Keszthely Pápa Nagykanizsa Összesen A felmérésben szereplő öregdiákok több mint kétharmada a felmérést megelőző évben, 2010-ben végzett. Ez részben köszönhető a könnyebb elérhetőségnek, a még érvényes címeknek, valamint annak, hogy 2009 óta állnak rendelkezésre a leszereléskor kitöltött adatkezelési nyilatkozatok. A megkérdezett öregdiákok képzési karok és végzés éve szerinti megoszlását mutatja az alábbi táblázat. 4. táblázat Megkérdezett öregdiákok megoszlása a végzés éve és képzési helyszínek szerint Képzés helyszíne Diplomaszerzés éve Összesen Veszprém Keszthely Pápa Nagykanizsa Összesen

19 8. táblázat Megkérdezett öregdiákok megoszlása képzési kar és végzés éve szerint Végzés éve Képzési kar GTK MFTK MK MIK GK Összesen Összesen Az elemzés alapjául szolgáló minta karok szerinti megoszlását tekintve látható, hogy a legtöbb végzett hallgató a Gazdaságtudományi és a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karra járt: a két kar adja a vizsgált években a diplomások 66%-át. A Műszaki Informatikai Karon végzett öregdiákok a minta 16,4%-át adják, míg a Georgikon Kar 9,1%-ot, a Mérnöki Kar pedig 8,5%-ot képvisel. A mintában a teljes egyetemi megoszláshoz képest a Gazdaságtudományi Kar öregdiákjai alulreprezentáltak, míg a Műszaki Informatikai Kar diákjai felülreprezentáltak. (Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ennél a vizsgálatnál nem volt előírás a reprezentativitás). 12. ábra A megkérdezettek karok szerinti megoszlása MK; 8,5 GK; 9,1 N=318 MIK; 16,4 MFTK; 28,3 GTK; 37,7 Az elvégzett szakok jellemzői A szakok listáját karok szerinti bontásban tartalmazzák a táblázatok. Mivel karokon belül az egyes szakokról alkotott kép egy vagy néhány válaszadó véleményét tükrözi, ezért a szakok listája csak tájékoztató jellegű információt ad. A mintában szereplő megkérdezettek karok-szakok szerinti bontását mutatják a következő táblázatok. 19

20 9. táblázat A megkérdezettek száma karok és szakok szerinti bontásban Kar Szak Válaszadók száma agrármérnöki (egyetemi) 5 agrármérnöki (MA/MSc) 1 állattenyésztő mérnöki (BA/BSc) 1 gazdasági agrármérnöki (egyetemi) 4 gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki 3 (BA/BSc) informatikus és szakigazgatási agrármérnöki 1 (BA/BSc) kertészmérnöki (BA/BSc) 6 kertészmérnöki (főiskolai) 3 növényorvosi (egyetemi) 3 természetvédelmi mérnöki (BA/BSc) 2 GK összesen: 29 Georgikon Kar Kar GTK szakok Válaszadók száma emberi erőforrások (BA/BSc) 11 gazdálkodási (főiskolai) 5 gazdálkodási és menedzsment (BA/BSc) 5 humán erőforrás menedzser (főiskolai) 10 idegenforgalmi és szálloda (főiskolai) 13 közgazdász-gazdálkodási (egyetemi) 17 műszaki menedzser (BA/BSc) 3 műszaki menedzser (egyetemi) 3 nemzetközi gazdálkodás (BA/BSc) 6 pénzügy és számvitel (BA/BSc) 7 számvitel (MA/MSc) 4 turizmus-vendéglátás (BA/BSc) 24 vendéglátó és szálloda (főiskolai) 4 vezetés és szervezés (MA/MSc) 8 GTK összesen: 120 Gazdaságtudományi Kar Kar MFTK szakok Válaszadók száma anglisztika (BA/BSc) 3 angol nyelv és irodalom (egyetemi) 8 etika, ember- és társadalomismeret (egyetemi) 2 fordító és tolmács (MA/MSc) 2 germanisztika (BA/BSc) 1 magyar (BA/BSc) 4 magyar nyelv és irodalom (egyetemi) 6 magyar nyelv és irodalom (MA/MSc) 2 német nyelv és irodalom (egyetemi) 8 német nyelv, irodalom és kultúra (MA/MSc) 1 nemzetközi tanulmányok (BA/BSc) 8 nemzetközi tanulmányok (egyetemi) 5 Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar 20

21 MFTK összesen: nemzetközi tanulmányok (MA/MSc) 2 neveléstudományi (MA/MSc) 12 pedagógia (BA/BSc) 2 szabad bölcsészet (BA/BSc) 2 tanár - angoltanár (MA/MSc) 6 tanár - informatikatanár (MA/MSc) 5 tanár (T/D) - német- és nemzetiségi német-tanár 1 (MA... tanár (T/D) - némettanár (MA/MSc) 4 tanár (T/D) - pedagógiatanár (MA/MSc) 6 90 Kar MIK szakok Válaszadók száma Műszaki Informatikai Kar gazdaságinformatikus (BA/BSc) 1 informatikatanári (egyetemi) 16 mérnök informatikus (BA/BSc) 7 mérnökinformatikus (MA/MSc) 6 műszaki informatikai (egyetemi) 9 műszaki informatikai (főiskolai) 1 programozó matematikus (főiskolai) 2 programtervező informatikus (BA/BSc) 6 villamosmérnöki (BA/BSc) 4 MIK összesen: 52 Kar MK szakok Válaszadók száma biomérnöki (BA/BSc) 1 gépészmérnöki (BA/BSc) 1 gépészmérnöki (főiskolai) 1 Mérnöki Kar informatikus vegyész (egyetemi) 1 kémia (BA/BSc) 1 környezetmérnöki (BA/BSc) 4 környezetmérnöki (egyetemi) 6 környezetmérnöki (MA/MSc) 2 környezettan (BA/BSc) 1 környezettudományi (egyetemi) 2 vegyészmérnöki (BA/BSc) 1 vegyészmérnöki (egyetemi) 5 vegyészmérnöki (főiskolai) 1 MK összesen: 27 21

22 A képzési területek lehatárolása a törvényi besorolásnak megfelelően történt és a DPR országos módszertani előírásai szerint a hallgatók által megnevezett szakok alapján kódoltuk le csakúgy, mint a képzési formákat. Ez kettős célt szolgált, egyfelől rövidítette a kérdőívet, másfelől pedig kizárta annak lehetőségét, hogy a válaszadók tévesen választják ki a képzési területet. A jelenlegi felmérésben kizárólag a graduális képzéseken tanulók válaszoltak, így a képzési terület változó ezeket foglalja magában és nem szerepelnek benne a felsőfokú szakképzések, melyeket szakmacsoportba, valamint a doktori képzések, melyeket tudományterületbe sorolhatóak. Az így adódó felosztás szerint a válaszadók megoszlása képzési területek szerint a következőképpen alakult: 13. ábra Megkérdezettek képzési terület szerinti megoszlása 35, ,1 16,7 15,4 9,7 6,9 4,7 1,6 A megkérdezettek között képzési területek szerint legnagyobb arányt a gazdaságtudományi területen abszolutóriumot szerzett öregdiákok képviselnek, a minta 35,8%-át adják. Szintén magas arányban szerepelnek a bölcsészettudományi terület (16,7%) és az informatika tudományterületen végzettek (15,4%). Az összes többi képzési terület 10% alatti arányt képvisel a mintában. A képzési területek meghatározzák a kampuszok oktatási profilját: az agrártudományi képzés teljes mértékben Keszthelyen folyik, a gazdaságtudományi képzés Keszthelyen, Nagykanizsán és Veszprémben, az informatikai képzés Nagykanizsán és Veszprémben, a műszaki képzés és a természettudományi képzés kizárólag Veszprémben folyik, míg társadalomtudományi képzés Veszprémben és Pápán található. A válaszadók megoszlása képzési forma szerint úgy alakult, hogy a BA/BSc. képviseli a legnagyobb arányt: a megkérdezettek közel kétharmada főiskolai 22

23 alapképzésen tanult, további egyötödük pedig hagyományos egyetemi képzésen. Hagyományos főiskolai szakon szerzett abszolutóriumot a megkérdezettek egytizede. Mesterszakon abszolutóriumot szerzett megkérdezettek aránya mindössze 6,9%. Ezek az arányok természetesen nemcsak a válaszadói hajlandóságot tükrözik, hanem az adott képzési szinten tanulók létszámát is. 14. ábra A megkérdezettek képzési forma szerinti megoszlása 12,6 BA/BSc MA/MSc 22,3 6,9 58,2 egyetemi hagyományos képzés foiskolaihagyományos képzés 15. ábra Képzési formák képzési helyszínek szerinti megoszlása 100% N=318 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% Veszprém Pápa Nagykanizsa Keszthely 10% 0% BA/BSc MA/MSc egyetemi - hagyományos képzés foiskolaihagyományos képzés Összesítés 23

24 16. ábra Képzési formák karok szerinti megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% MK MIK MFTK GTK GK A fenti ábrából látható, hogy képzési forma szerint Veszprémben és Keszthelyen mindegyik képzési szint megtalálható és az abszolutóriumot szerzett hallgatók még ha kis létszámmal is bekerültek a mintába, addig Pápán kizárólag BA/BSc. szint, Nagykanizsán pedig a BA/BSc mellett hagyományos főiskolai képzésen abszolutóriumot szerzettek szerepelnek. Karok szerint látható, hogy a felmérésbe nem kerültek bele a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karon mesterszakon végzett hallgatók. Az elemzésben nappalis és levelezős tagozaton végzett öregdiákok szerepeltek. A teljes megoszlást tekintve a megkérdezettek 65,3%-a nappali tagozaton tanult és 34,7% a levelezőn végzettek aránya. Karokon belül a levelezőn végzettek aránya a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karon magasabb az átlagnál (50,6% a levelezős arány), a Mérnöki Karon pedig a legalacsonyabb (7,4%). 24

25 17. ábra Megkérdezettek képzési tagozat szerinti megoszlása karonként 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% GK GTK MFTK MIK MK PE N=317 Levelező Nappali Összefüggés mutatkozik a nemek és a képzési terület között, amely nem véletlenszerű: a nők többsége bölcsészettudományi, társadalomtudományi-, pedagógusképzési, illetve gazdaságtudományi képzési területen, a férfiak pedig inkább az informatikai és műszaki területen voltak nagyobb arányban. 18. ábra Megkérdezettek nemi megoszlása képzési terület szerint 100% N=318 90% 80% 70% 60% 50% 40% Nő Férfi 30% 20% 10% 0% 25

26 Míg a képzési területnél megfigyelhető korreláció nemek szerint, addig a tagozat és a nem között nincs szignifikáns összefüggés, vagyis a hallgató neme nem befolyásolja a tagozat választást. Vizsgáltuk azt is, hogy a születési év mutat-e szignifikáns különbséget képzési tagozatok, területek, képzési formák, finanszírozási módok esetében. A végzett hallgatók átlagéletkora az egyes képzési tagozatokon és területeken az átlagtól nagyobb mértékű eltérést mutat: a nappali tagozaton végzettek átlagéletkora 25,5 év, míg a levelezőn 36,5 év államilag támogatott képzésen 28,3 év, költségtérítésesen 33,4 év; mindkét finanszírozási formában pedig 28,37 év az átlagéletkor. a legidősebb átlagéletkor a társadalomtudományi területen 34,2 év, legalacsonyabb a természettudományi tudományi területen 25,5 év (bár ez utóbbi mindössze öt válaszadó átlaga). a Nagykanizsán megkérdezett öregdiákok átlagéletkora 26,9 év, a keszthelyi öregdiákoké 26,8 év, a veszprémi öregdiákoké 29,2 év, és a legmagasabb a pápai öregdiákoké 41,1 év karok szerint nincs szignifikáns különbség a megkérdezettek átlagéletkora alapján: jellemzően a Georgikon Kar, Gazdaságtudományi-, Mérnöki Kar esetében 27 év, kivéve a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karon, ahol 34,1 év az öregdiákok átlagéletkora, illetve a Műszaki Informatikai Karon 29,3 év. Finanszírozási formáját tekintve a válaszadók az adott képzésen jellemzően államilag támogatott rendszerben tanultak: 68,8%-uk nevezte meg az állami finanszírozást, míg a 20,8%-uk a költségtérítéses képzést. Mindkét finanszírozási forma a válaszadók mindössze egytizedénél fordult elő. Az adott szakot a megkérdezettek közel kétharmada jó eredménnyel végezte el. További egyötödük közepes és jeles diplomával végzett. Elégséges diplomával mindössze két válaszadó végzett. A kérdőív rákérdezett, hogyan viszonyítaná a megkérdezett a tanulmányi eredményeit másokhoz. A szakon végzett évfolyamtársakhoz képest a megkérdezettek majdnem fele (48,7%) úgy ítélte meg, hogy tanulmányi eredményük kb. ugyanolyan volt, mint a többieké. Kétötödük (40,6%) pedig valamivel jobbnak minősítette eredményét a többiekhez képest, sokkal jobbnak pedig 2,8%. A többiekhez képest sokkal rosszabbnak mindössze 9 hallgató (2,8%) minősítette tanulmányi eredményét. 26

27 19. ábra Megkérdezettek tanulmányi eredményeinek megoszlása karok szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% GK GTK MFTK MIK MK PE jeles jó közepes elégséges Öregdiákjainktól megkérdeztük, hogy a szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutottak el az abszolutóriumig. A válaszadóknak csak az abszolutórium megszerzéséig tartó aktív, lezárt félévek számát kellett feltüntetniük. A legtöbb válaszadó 8 félévet jelölte be, de a válaszok között szerepelt 20 félév is. Átlagosan 7,5 félévet nevezték meg a megkérdezettek, további különbségek a szakok, képzési formák és területek ismeretében indokolt megvizsgálni, figyelembe véve, hogy a szakok szerinti mintanagyság miatt sok esetben inkább tájékoztató jellegűek az eredmények, de nem lehet általános következtetéseket levonni belőle. A társadalomtudományi képzési területen folyó tanulmányokat végezték el legrövidebb idő alatt a megkérdezettek (5,95 félév), míg legalább 9 félévet igényelt a műszaki, természettudományi és agrárterületen folyó képzések elvégzése. Ez természetesen összefüggésben van a képzési formával és annak előírt hosszával. Az MA/MSc. esetében az abszolutórium teljesítéséig eltelt átlagos idő 5,1 félév, a Ba/BSc. esetében 6,6 félév, a főiskolai hagyományos képzésnél 8,5 félév és a hagyományos egyetemi képzéseknél 9,9 félév. Ennek megfelelően a legrövidebb idő alatt a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karon végzettek jutottak el az abszolutóriumig (5,95 félév), a Georgikon Karon és a Mérnöki Karon átlagosan 9, illetve 9,5 félévet igényelt az abszolutórium megszerzése, míg a Gazdaságtudományi Karon és Műszaki Informatikai Karon átlagosan 7,6 illetve 7,85 félévet. 27

28 20. ábra A szak megkezdése után az abszolutóriumig eltelt félévek száma képzési formák szerint N= ,66 5,09 9,9 8, BA/BSc MA/MSc egyetemi - hagyományos képzés foiskolaihagyományos képzés 21. ábra A szak megkezdése után az abszolutóriumig eltelt félévek száma karok szerint PE átlag N=315 9,14 9,54 7,63 7,85 5,95 GK GTK MFTK MIK MK A képzési helyszíneket tekintve legrövidebb időt a pápai képzésen igényel az abszolutórium megszerzése (4,1 félév). Keszthelyen 8,8, Nagykanizsán 8,1, Veszprémben 7,45 félév az átlagos idő. Feltételezhető, hogy jó tanulmányi eredmény mellett rövidebb idő szükséges az abszolutórium megszerzéséhez. A szak megkezdésétől az abszolutórium megszerzéséig egy jó tanulónak 7,6 félévre van szüksége, míg egy jeles eredménnyel végzett hallgatónak 6 félévre. Közepes eredménnyel végzettek átlagosan 8,9 félévet, elégséges diplomás öregdiákok pedig 9,5 félévet neveztek meg. 28

29 22. ábra A szak megkezdése után az abszolutóriumig eltelt félévek száma tanulmányi eredmény alapján ,5 8,92 PE átlag N=310 7,61 6,03 Elégséges Közepes Jó Jeles, kiváló A megkérdezettek 66,4%-a az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte. Akik nem szerezték meg közvetlenül a diplomájukat, kétharmaduknak (57,9%-a) jelenleg is folyamatban van a diploma megszerzése. A nem végzettek kétharmada 2010-ben szerezte az abszolutóriumát. Karok szerint megvizsgálva, a még nem végzettek 42,5%-a Gazdaságtudományi Karra járt, 28,3%-a pedig a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karra, a többi kar esetében jóval kisebb a még nem végzettek aránya (13%, illetve az alatti). Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy az abszolutórium után hány hónappal szerezték meg a megkérdezettek a diplomájukat. 23. ábra A diploma megszerzésének ideje az abszolutórium után még nem szereztem meg 58% 1-3 hónap 4% 4-6 hónap 15% N= hónap 11% hónap 11% 2 évnél több idő alatt 1% Az abszolutórium után a diploma megszerzésének elhúzódása elsősorban a nyelvvizsga hiányának tudható be, melyet a válaszadók kétharmada megnevezett. Azt, hogy adminisztratív okból érdemes volt várni a diplomázással, mindössze néhány fő említette. Egyéb okokat az öregdiákok további 16,8%-a említett, melyek jellemzően időhiányra utaltak, családi és munkahelyi kötelezettségek teljesítésével álltak kapcsolatban. Többen említették, hogy szülési szabadságra mentek, illetve 29

30 kisgyermekük nevelése mellett nem volt idejük szakdolgozatot írni, államvizsgázni. A válaszok között egy-egy esetben megjelent az anyagi korlát és az egészségügyi állapot romlása is. A továbbiakban azoktól, akik közvetlenül nem szereztek diplomát az abszolutórium megszerzése után, megkérdeztük, hogy kiléptek-e a munkaerőpiacra diploma nélkül, csak abszolutóriummal. A megkérdezettek közel fele már akkor is dolgozott, további 39,3%-uk pedig munkába állt diploma nélkül is. A válaszadók egyharmada egyáltalán nem érzékelte diplomájának hiányát a munkaerőpiaci érvényesülésében, további 48,1% kismértékű problémát nevezett meg. Nagy problémának a válaszadók elenyésző százaléka (5,7%-a) érzékelte a diploma hiányát. 24. ábra Érezte-e a diploma hiányát a munkaerőpiaci érvényesülésben? 17% 48% 35% N=106 Egyáltalán nem okozott problémát Kismértékben problémának éreztem Nagy problémát jelentett b. EGYÉB FELSŐFOKÚ TANULMÁNYOK A kérdőív kitért a megkérdezettek egyéb felsőfokú tanulmányaira. A volt diákok 30,6%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló végzettség megkezdésekor. Jellemzően Modern Filológiai és Társadalomtudományi karos hallgatóknak volt már korábbi felsőfokú végzettsége: 55,6% rendelkezett már felsőfokú végzettséggel. A mintába került Műszaki Informatikai Karon végzettek között magas még a megkeresés alapjául szolgáló végzettség megkezdésekor felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (40,4%). A többi karon végzett diák esetében sokkal alacsonyabb ez az arány. A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor a megkérdezettek 30,8%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A korábbi felsőfokú tanulmányokat a már felsőfokú végzettséggel megkérdezettek 70,4%-a hagyományos főiskolai képzésben végezte. 12,2%-uk vett részt felsőfokú szakképzésben és 10,2% egyetemi, hagyományos képzésben. BA/BSc. és MA/MSc képzésen mindössze 1-2 fő vett részt. Az előtanulmányokkal rendelkezők aránya a Georgikon Karon és a Mérnöki Karon alacsony, mindössze 1 és 3 főt jelent. Az előtanulmányosok fele (50 fő) a 30

31 jelenlegi megkeresés alapjául szolgáló képzést tekintve a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karon végzett, a Gazdaságtudományi Karon 23 fő (23,4%), a Műszaki Informatikai Karon 21 fő (21,4%). 25. ábra A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor felsőfokú végzettséggel rendelkezők megoszlása képzési formák szerint N=98 0% 12% 71% 2% 0% 5% 10% BA/BSc MA/MSc Egységes, osztatlan képzés (pl, jogász, orvosképzés) Egyetemi hagyományos képzés Főiskolai hagyományos képzés Doktori képzés PhD, DLA Felsőfokú szakképzés A megkeresés alapjául szolgáló végzettség megszerzése óta (közben vagy utána) a megkérdezettek mindössze 7,6%-a (24 fő) szerzett egyéb felsőfokú végzettséget. 24 főből 8 fő már a megkeresés alapjául szolgáló végzettség megkezdésekor is rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A megnevezett szakok különbözőek, 1-1 válaszadó tanulmányi életútját modellezik, de nem lehet a szakokra, karokra általános következtetéseket levonni. Azt viszont látni lehet, hogy a képzési formát tekintve polarizáltabb a kép. Jobban megoszlanak a válaszok, mint a korábbi felsőfokú képzések esetében. Még mindig a legtöbben hagyományos főiskolai képzési formában szerezték a megkeresés alapjául szolgáló végzettség megszerzése óta (közben vagy utána) egyéb felsőfokú diplomájukat, de ennek aránya már alacsonyabb (29,2%-7 fő). A válaszadók közül öten felsőfokú szakképzésen, fő BA/BSc. képzésen, szakirányú továbbképzésen és kiegészítő diplomás képzésen, további 2 fő pedig MA/MSc képzésen végzett, 1 fő pedig hagyományos egyetemi képzésen. A válaszadók 83%-a jelenleg nem tanul semmilyen felsőoktatási intézményben. A jelenleg tanulók a minta 17%-át teszik ki (N=54), akiknek 31,5%-a tervez további részvételt MA/MSc. képzésben. Átlagéletkort tekintve a jelenleg tanulók fiatalabbak (28,3 év), míg a nem tanulók 31,3 évesek. 31

32 26. ábra Jelenleg felsőfokú tanulmányokat folytató megkérdezettek Igen 17% N=317 Nem 83% A jelenleg tanulók fele (66,7%) mesterképzésben (MA, MSc) vesz részt. A többi képzési formában mindössze néhány hallgató vesz részt: fő doktoranduszhallgató, felsőfokú szakképzésben, kiegészítő diplomás képzésben résztvevő, 3 fő egységes, osztatlan képzésben tanul, 2 fő alapképzéses (BA/BSc). A kis elemszám miatt nem lehet további összefüggéseket vizsgálni életkor, nemek és más változók szerint. Továbbtanulási szándék A kérdőív felmérte az öregdiákok mesterképzési továbbtanulási szándékát: ezt a válaszadók egyharmada tervezi. Azok, akik tervezik a további részvételüket MA/MSc. képzésben (N=100) jellemzően többféle intézményt és képzést neveztek meg, de ebből nem lehet szakokra következtetéseket levonni. A válaszadók által megnevezett képzések és képzőintézmények listája a mellékletben szerepel. Karok szerint nincs szignifikáns különbség a jelenleg nem tanuló, de azt tervező öregdiákok között. A továbbtanulási szándékot sem befolyásolja a megkérdezettek életkora. Nem figyelhető meg összefüggés a megkeresés alapjául szolgáló tanulmányok tagozata és a továbbtanulási szándék között. A továbbtanulási szándék mesterszakon nem mutat összefüggést sem a képzési terület, sem a képzési forma szerint. Nyelvtudás szintje Volt hallgatóinktól megkérdeztük, hogy milyen szintű nyelvtudással rendelkeznek és a felsorolt nyelvek közül melyiket hasznosítják a munkájuk során. A válaszadók az iskolai osztályozás mintájára, 1-5-ig értékelték a nyelvtudás ismeretét és fontosságát a munkához. A felsorolt nyelvek közül angolul és németül nagyon jó nyelvtudással rendelkezik a megkérdezettek 22%-a, illetve 12,9%-a, a többi nyelvből 32

33 francia, olasz, spanyol, orosz a megkérdezettek kevesebb, mint egy százaléka rendelkezik nagyon jó nyelvtudással. Ha a jó nyelvtudással rendelkezőket nézzük (4-5 értéket megnevezettek), akkor az angol esetében a megkérdezettek több mint fele értékelte nyelvtudását jónak (51,9%), a német esetében pedig 31,1%. A többi nyelvnél nincs lényeges változás, minden nyelv esetében 2% alatti a nyelvet jól ismerők aránya. A megkérdezettek közül két főnek anyanyelve a német. Egyéb nyelvként 5-en említették az eszperantó nyelvet, négyen-négyen a latint, a svéd és finn nyelveket, hárman pedig lengyelül tudnak valamilyen szinten. A többi nyelv egy-egy hallgató említése. A nyelvtudás szintje és fontossága képzési forma szerint nem mutat különbséget, képzési területenként viszont az angol nyelv fontosságát az informatikai képzési területen abszolutóriumot szerzett hallgatók emelték ki az átlagnál magasabb arányban, az átlagnál sokkal kevésbé tartották fontosnak az agrár képzésen tanulók. A nyelv fontosságát tekintve egyértelmű az angol nyelv dominanciája: a megkérdezettek 49,5%-a szerint nagyon fontos a munkájához, egyáltalán nem fontosnak 14,3% tartotta. A német esetében már sokkal magasabb az azt nem fontosnak tartók aránya (42,1%), míg a németet a munkájához nagyon fontosnak a válaszadók mindössze 16,2%-a tartotta. A többi nyelv esetében 90% feletti az azt nem fontosnak megítélők aránya. A nyelvtudás fontosságát tekintve az angol esetében szignifikáns különbség van két kar esetében a többihez képest: a műszaki informatikai karon végzettek magasabb arányban tartják fontosnak az angolt munkájukhoz (4,51, míg az átlag 3,74), a Georgikon Karon végzettek viszont kisebb arányban (3,1). Külföldi tanulmányok A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt a megkérdezett öregdiákok 9,1%-a (N=29) tanult hosszabbrövidebb ideig külföldön. Legalább egy szemesztert külföldön tanulók közül 18-an tanultak 1 alkalommal, 5-en pedig 2 alkalommal töltöttek legalább egy szemesztert külföldön. Kevesebb, mint egy szemesztert tanult külföldön 9 diák, akik közül nyolcan egy alkalommal, egy öregdiák pedig három alkalommal is kevesebb, mint egy szemesztert tanult külföldön. Összeadva összesen átlagosan 5,8 hónapot töltöttek az öregdiákok külföldön. Jellemzően Tempus/Erasmus ösztöndíjjal tanultak az öregdiákok. Bár az adatok néhány megkérdezett véleményét mutatják, mégis kirajzolódik, hogy akik az átlagnál több hónapig tanulnak külföldön a Tempus/Erasmus mellett igénybe vesznek más támogatási formákat, ösztöndíjakat is (külföldi, nemzetközi pályázati ösztöndíjakat és saját, családi finanszírozást). Hazai ösztöndíjat, pályázatot mindössze két hallgató vett igénybe, míg a fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja egy esetben sem szerepelt. Külföldi, nemzetközi pályázati ösztöndíjakat öten nevezték meg, jellemzően németországi, franciaországi 33

34 és kanadai tanulmányokhoz. A megkeresés alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányok alatt folytatott külföldi szakmai tanulmányok célterületei az alábbiak voltak: Anglia 4 esetben Ausztria 6 esetben Németország 4 esetben Spanyolország 3 esetben 2-2 esetben volt Szovjetunió, Finnország 1-1 esetben Törökországot, Portugáliát, Hollandiát, Olaszországot, Kanadát és Franciaországot említették. c. MUNKATAPASZTALAT SZERZÉSE A TANULMÁNYOK KÖZBEN Részvétel szakmai gyakorlaton A megkeresés alapjául szolgáló felsőfokú tanulmány alatt a válaszadók 70,6%-a vett részt a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton, akiknek közel egyharmadát a gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták is. Kötelező szakmai gyakorlat nem mutat összefüggést képzési területek és formák szerint sem. Minden esetben magas arányban vettek részt a diplomások szakmai gyakorlaton, még olyan esetben is, amikor ez nem feltétele a tanulmányok elvégzésének. 27. ábra A gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták-e? 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% GK GTK MFTK MIK MK PE N=223 Nem Igen A gyakorlati helyen szerzett tapasztalatot átlagosan 3,5-re értékelték. A gyakorlati helyet szakmai szempontból a megkérdezettek egyötöde (21,4%) minősítette nem megfelelőnek (az iskolai osztályozásnak megfelelően 1-2 értéket 34