A brit gyarmatok jogállása. A korai monarchikus alkotmányok: Franciaország (1791), Norvégia (1814), Belgium (1831)
|
|
- Viktor Fekete
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A brit gyarmatok jogállása. A korai monarchikus alkotmányok: Franciaország (1791), Norvégia (1814), Belgium (1831) 29. A brit koronagyarmatok és a domíniumok jogállása [Tk o.] 5. A Nagy Francia Forradalom kezdeti periódusa és az Ember és Polgár Jogainak Deklarációja [Tk o.] 6. Az 1791-es francia alkotmány [Tk o.] 7. A Belga Királyság évi Alkotmánya [Tk o.] 9. A Norvég Királyság évi alkotmánya [Tk o.] Forrás: Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, Hahner Péter (szerk.): A Nagy Francia Forradalom dokumentumai. Budapest: Osiris,
2
3 Katonai függőség (pl. Gibraltár, Hongkong) Koronagyarmat (pl. Jamaica, Bermuda) némi saját képviselet, de Londonból irányított kormányzat Domínium (pl. Kanada, Ausztrália, Dél-Afrika, Új-Zéland): jelentős önkormányzat (de a korona befolyása mellett: Governor-General, westminsteri törvények felsőbbsége, Privy Council)
4 1791: Canada Act: két koronagyarmat jelentős autonómiával 1850: a helyi TH-nak felelős kormányzat 1867: domíniumi jogállás (British North America Act), egyúttal alkotmány (Constitution Act) 1911: saját hadsereg, az I. vh-t lezáró béketárgyalásokon már önálló külpolitika (quasi független ezt megerősíti 1931-ben a Westminsteri Statútum)
5 Ausztrália: 1842: képviseleti kormány 1900: Australian Commonwealth Act (az ausztrál kolóniák egyesítése a Brit Nemzetközösségen belül szövetségi alkotmány) Új-Zéland: 1852: felelős kormány 1907: önkormányzattal rendelkező domínium 1931: a Brit Nemzetközösség egyenrangú tagja
6 Egyes részei külön fejlődtek: Cape Colony és Natal tartományok a 19. sz. utolsó harmadában kapnak képviseleti kormányzatot A független búr köztársaságokat Nagy-Britannia 1902-ben annektálja koronagyarmatként (II. angolbúr háború: ) 1909: Dél-Afrikai Unió (Fokföld, Transvaal, Oranje és Natal domíniumok) 1926-tól a Brit Nemzetközösség tagja 1961: függetlenség kikiáltása: Dél-afrikai Köztársaság
7 Brit-típusú kabinet-kormányzás Kétkamarás parlament (kivételekkel) A második kamara a provinciáknak biztosít képviseletet Szövetségi vagy kvázi szövetségi szerkezet
8 Jelentős önállóság: 1865 (Colonial Laws Validity Act) óta a brit törvények gyarmati hatálya csak az azokat érintő törvényekre nézve érvényesül: nagyfokú TH-i önállóság (a főkormányzó aláírása formális) Tényleges önállóság 1931-től: Westminsteri Statútum (közös uralkodó, de megszűnt a brit parlament elsőbbsége, a király prerogatívája a gyarmati törvények létrehozására, a Privy Councilhoz való fellebbezés lehetősége) Laza kapcsolat marad fönn az anyaországgal és egymással (Brit Nemzetközösség)
9 1858: a brit kormány közvetlen felügyelete alá kerül 1876: Indiai Birodalom létrehozása (uralkodója a brit király/nő) Nem domínium (szoros brit irányítás) 1919: törvény India kormányzatáról: közös állam, benne a provinciák korlátozott autonómiával rendelkeznek Összállami és provinciai szinten is kétkamarás parlamentek (a London által kinevezett kormányzók megvétózhatják a törvényeket) 1950: önálló alkotmány
10
11 Rendi tagozódás Abszolút monarchia Igazságszolgáltatás Válságtényezők
12 A harmadik rend képviseletének kérdése Labdaházi eskü, Assemblée national Jogi forradalom: Alkotmányozó Nemzetgyűlés Augusztusi határozatok alkotmánybizottság
13 Írott alkotmány részének szánják Emberi és polgári jogok (emberi: egyetemes, elidegeníthetetlen; polgári: a francia polgárokra) Személyi és politikai szabadságjogok (+ államszervezeti alapelvek) Szöveg: Forrás: Hahner Péter (szerk.): A Nagy Francia Forradalom dokumentumai. Budapest: Osiris,
14 [Bevezető] Mivel a francia nép Nemzetgyűlésben összegyűlt képviselői úgy látják, hogy a társadalmi problémáknak és a kormányok romlottságának egyedüli oka az ember jogainak nem ismerése, elfelejtése vagy megvetése, úgy határoztak, hogy ünnepélyes nyilatkozatban teszik közzé az ember természetes, elidegeníthetetlen és szent jogait, abból a célból, hogy e nyilatkozat állandóan a társadalmi testület minden tagjának a szeme előtt legyen, s folyamatosan emlékeztesse őket jogaikra és kötelességeikre; abból a célból, hogy a törvényhozó hatalom és a végrehajtó hatalom aktusait mindig össze lehessen mérni valamennyi politikai intézmény céljával, s így nagyobb tiszteletben részesüljenek; és abból a célból, hogy az állampolgárok panaszai ezután egyszerű és vitathatatlan elveken alapuljanak, s mindig az alkotmány és a közös boldogság fenntartására irányuljanak. Ebből következően a Nemzetgyűlés a Legfelsőbb Lény jelenlétében és oltalma alatt az ember és polgár következő jogait ismeri el és teszi közzé:
15 Első cikkely. Az emberek szabadnak, jogilag egyenlőnek születnek, és azok is maradnak. A társadalmi megkülönböztetések csak a közhasznosságon alapulhatnak.
16 2. Minden politikai egyesülés célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomásnak való ellenállás.
17 3. Minden szuverenitás alapelve lényegileg a nemzettől származik. Semmilyen testület, semmilyen egyén sem gyakorolhat olyan hatalmat, amely nem kifejezetten ebből ered.
18 4. A szabadság azt jelenti, hogy minden megtehető, ami másnak nem árt: ennélfogva minden ember természetes jogai gyakorlásának csak olyan korlátai vannak, amelyek a társadalom más tagjai számára is biztosítják ugyanezen jogok élvezetét. Ezen korlátokat csak a törvény határozhatja meg.
19 5. A törvény csak a társadalom számára ártalmas cselekedetek tiltására jogosult. Mindazt, amit a törvény nem tilt, nem lehet megakadályozni, és senkit sem lehet arra kényszeríteni, amit a törvény nem rendel el.
20 6. A törvény a közakarat kifejeződése. Valamennyi állampolgárnak jogában áll személyesen vagy képviselőin keresztül részt venni a megalkotásában. A törvénynek azonosnak kell lennie mindenki számára, akár védelmez, akár büntet. Minden állampolgár egyenlő a törvény előtt, s ezért képességeiknek megfelelően és kizárólag erényük és tehetségük szerinti megkülönböztetéssel egyformán betölthetnek valamennyi méltóságot, állást és közhivatalt.
21 7. Mindenkit csak a törvény által előírt és általa meghatározott formák szerint lehet vád alá helyezni, letartóztatni vagy fogságban tartani. Meg kell büntetni azokat, akik önkényes intézkedéseket szorgalmaznak, hoznak, hajtanak vagy hajtatnak végre; de minden állampolgár, akit törvényesen idéznek meg vagy vesznek őrizetbe, azonnali engedelmességgel tartozik, s ellenállás esetén bűnössé válik.
22 8. A törvény csak kifejezetten és nyilvánvalóan szükséges büntetéseket róhat ki, és mindenkit csak olyan törvény alapján lehet megbüntetni, amelyet a bűncselekmény előtt hoztak, hirdettek ki és legálisan alkalmaztak.
23 9. Mivel minden embert ártatlannak kell tekinteni, amíg bűnössé nem nyilvánították, ha letartóztatását elkerülhetetlennek ítélik, a törvénynek szigorúan meg kell torolnia minden olyan erőszakosságot, amely nem szükséges az illető személy elfogásához.
24 10. Senkit sem szabad meggyőződései miatt zaklatni, legyenek ezek akár vallásiak, feltéve, hogy ezek megnyilvánulása nem zavarja a törvényes rendet.
25 12. A gondolatok és vélemények szabad cseréje az ember egyik legértékesebb joga; tehát minden állampolgár szabadon beszélhet, írhat és nyomtathat, de a törvény által meghatározott esetben felelnie kell e szabadsággal való visszaélésekért.
26 14. A karhatalom fenntartása és a kormányzat költségei miatt közös adózásra van szükség; amelyből egyenlő módon kell részesednie valamennyi állampolgárnak, képességei lenek megfelelően.
27 15. A társadalomnak joga van elszámoltatni kormányzata valamennyi köztisztviselőjét.
28 16. Az olyan társadalmaknak, ahol a jogok garanciáját nem biztosították, a hatalmak szétválasztását pedig nem határozták meg, nincs alkotmányuk.
29 17. Mivel a tulajdon szent és sérthetetlen jog, senki sem fosztható meg tőle, csak törvényesen megállapított közérdekben, amely ezt nyilvánvalóan szükségessé teszi, és csak igazságos és előzetes kártalanítás esetén.
30
31 1791. szeptember 3. Az első modern alkotmány Európában (két rész: Deklaráció + Államszervezet) Alkotmányos monarchia
32 Vagyoni cenzusos, korlátozott választójog, elektoros választás, képviseleti demokrácia A királyi hatalom alkotmányosan korlátozott (esküt tesz az alkotmányra) TH VH BH Alkotmánymódosítás rugalmatlan alkotmány 1792: szakítás a monarchiával!
33
34 sz. fordulóján Skandináviában két önálló állam: Svédország + Dánia (Norvégia 1387 óta unióban Dániával) 1814-ben a meggyengült Dánia felajánlja Norvégiát Svédországnak Norvégia inkább alkotmányozó nemzetgyűlést tart Eidswoldban Meghívják Keresztély Frigyest királynak (az addigi dán kormányzót)
35 Nincs preambulum, nincs alapjogi deklaráció (de a végén általános rendelkezésként szerepel néhány klasszikus alkotmányos jog: önkényes letartóztatás tilalma, kisajátításnál kártalanítás) Korlátozott és örökletes monarchia A hatalom a népet illeti (képviselőkön keresztül gyakorolja) Vallásgyakorlás a keresztény felekezetekre nézve szabad, az evangélikus egyház kiemelt státuszú
36 Storting: Közvetlenül, három évre választott parl. Megalakulása után saját tagjainak negyedéből Lagtinget választ (a többi képviselő pedig megalakítja az Odelstinget) A királynak felfüggesztő vétójoga van A Lagting a LB tagjaival alkalmilag állambíróságot alkot (miniszterek, bírák, parlamenti képviselők jogi felelősségre vonása)
37 VH: Király, de esküt tesz az alkotmányra, törvényekre Miniszterekkel kormányoz (ellenjegyzés) Örökletes és személyes privilégiumokat nem adhat Az alkotmány megváltozatása: Storting: egyszerű többség, majd a következő parlamentben 2/3
38 Svédország katonai erővel mégis eléri az uniót (1905-ig tart), de elfogadta a norvég alkotmányt a népszuverenitás alapján meghatározott alkotmányos, korlátozott monarchia klasszikus és korai példája (az 1791-es francia alkotmány a minta), s ilyenként egyedül élte túl az től kezdődő európai visszarendeződést
39
40 1556: A németalföldi Tizenhét Tartomány II. Fülöp spanyol királyé (konfliktusok) 1579: a déli tartományok kifejezik hűségüket a spanyol koronának, az északiak azonban rövidesen (1581) elszakadnak (Utrechti Unió) 1815: Bécsi Kongresszus újra egyesíti őket (konfliktusok) 1830: Belgium a francia júliusi forradalom hatására (fr. segítséggel) kivívja függetlenségét, a trónra Lipót szász-koburgi fejedelmet hívják meg
41 Népszuverenitás, alkotmányon nyugvó uralkodói hatalom TH: két népképviseleti kamara Feloszlatási és elnapolási jog, de nincs vétójog VH: miniszterek útján (ellenjegyzés) Jogi felelősség BH: független, élethossziglan kinevezett bírák
42 1789-es deklarációt követi (de érződik az amerikai minta is) Nincs államvallás, oktatási szabadság, tilos az iskolák külső befolyásolása, polgári házasság Rugalmatlan: mindkét ház elfogadja a módosítást, majd feloszlanak, s az újonnan megválasztott két kamarának 2/3-os többséggel kell újra elfogadnia Közvetíti a kontinensre a Angliában korábban kifejlődött alkotmányos monarchiát 1994-ig hatályos (5-ször módosították, ebből három 1921-ben történt, a választójogot 1893-ban terjesztették ki)
SZKA211_02. Polgárnak lenni jó! Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
SZKA211_02 Polgárnak lenni jó! Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata tanulói polgárnak lenni jó! 11. évfolyam 13 2/1 Francia mozaik Keresztrejtvény Írd be a keresztrejtvény vízszintes soraiba az alábbi
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenEmberi jogok alapvető jogok. ELTE ÁJK tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3
Emberi jogok alapvető jogok ELTE ÁJK 2016-17. tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3 Méltóság Szabadság Szolidaritás Egyenlőség, megkülönböztetés tilalma Alkotmányjog 3 tantárgyi követelmények Előadás 3
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenAlkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)
Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Mi az alkotmány? Különleges törvény, legmagasabb szintű jogi norma Törvények törvénye (jogrendszerben
RészletesebbenA modern demokráciák működése
A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
Részletesebben1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG
Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 1
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VIII. Kormányformák 18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú parlamentarizmus 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus.
RészletesebbenGRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK
GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2009 VAGY Kocsis Miklós Petrétei József
RészletesebbenTartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83
Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenCIG 87/04 ADD 2 REV 2
A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. október 25. (OR. fr) CIG 87/04 ADD 2 REV 2 A CIG 87/04 DOKUMENTUM 2. FÜGGELÉKE REV 2 Tárgy: A kormányközi konferencia záróokmányához csatolandó
RészletesebbenOSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEK -CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ (4 ÉVES)-
OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEK -CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ (4 ÉVES)- 9. ÉVFOLYAM/ 1. FÉLÉV TANKÖNYV: La spiga: English and American Civilization 1, Az angol nyelvű világ Az angol különféle változatai 2, Egyesült
RészletesebbenEurópa alkotmánytörténete
RUSZOLY JÓZSEF Európa alkotmánytörténete Előadások és tanulmányok középkori és újkori intézményekről PÜSKI Budapest, 2005 TARTALOM I. Előadások Nyugat- és Közép-Európa intézmény történetileg meghatározó
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 1
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VI. Az európai államformák 14. tétel: Európai államformák Forrás: Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris,
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenA BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY AA2005/ACT/hu 1 A csatlakozási szerződés 2. cikkével összhangban
RészletesebbenA szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus
A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos
RészletesebbenAz Európai Unió tagállamainak közigazgatása
Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának
RészletesebbenNagy- Britannia Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
Nagy- Britannia Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Államforma: alkotmányos monarchia Főváros: London Terület: 244 820 km² Népesség: 61,7 millió Nemzeti valuta: font sterling Csatlakozás
RészletesebbenÁltalános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3.
Általános Megállapodás az Európa Tanács A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Francia Köztársaság, a Görög Királyság, az Ír Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság,
RészletesebbenDr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)
Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az
RészletesebbenSalát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE
Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB
RészletesebbenJegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól
1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG
Részletesebben/1849 monarchikus alkotmányai: Németország, Piemont
04 1848/1849 monarchikus alkotmányai: Németország, Piemont 8. Az 1849. évi német alkotmánytervezet (a Frankfurti Alkotmány) [Tk. 289-290. o.] 10. Itália 1848-ban (az 1848-as forradalmak, az 1848. évi piemonti
RészletesebbenEGY BOLYGÓKÖZI ALKOTMÁNY
EGY BOLYGÓKÖZI ALKOTMÁNY ~ 1 ~ Könyvsorozatom 33 könyvből áll. Ez a 2. könyv. 2002.06.30.-án fejeztem be. Átdolgozva 2013.06.01.-én. CÍME: EGY BOLYGÓKÖZI ALKOTMÁNY Mivel hiszek az egyetemes jogokban és
RészletesebbenA BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,
JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ
RészletesebbenROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1
MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.
RészletesebbenA BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*
VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)
RészletesebbenROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2
ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 I. cím: Általános elvek... 2 1. szakasz A román állam... 2 II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek... 3 I. fejezet: Közös rendelkezések... 3 II. fejezet: Az alapvető
RészletesebbenAz európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés
A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.
RészletesebbenTájékoztatások és közlemények
Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló
RészletesebbenAz ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március
Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló
RészletesebbenPRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések
1 a. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan
Részletesebbena) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman
Kvíz2011.10.28 Name: 1. Mi tartozik a magyar államszervezethez? a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman 2. Ki az államf? a) köztársasági elnök
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
RészletesebbenAz államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás
Az államigazgatás Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás A., Központi államigazgatás I. A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll 1. A kormány megalakulása a., a választások után
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
RészletesebbenDOKUMENTUMOK. (Részlet)
DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
RészletesebbenJavítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
RészletesebbenJegyzet. Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére. Emberi jogok
Jegyzet Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére Emberi jogok Az emberi jogok tantárgy óraszáma 4 tanóra, ezért csak néhány emberi jogi dokumentummal tudunk tanulmányink során megismerkedni. A tanórákon
RészletesebbenPécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):
RészletesebbenPécs, november Dr. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2018 tavasz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián:
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenAz alkotmányos demokrácia
Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )
RészletesebbenAlkotmányjog. előadó: dr. Szalai András
Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenTájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter
RENDŐRTISZTI FŐISKOLA Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter A Tájékoztató célja,
RészletesebbenGazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága
Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia
RészletesebbenAZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.
AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI RENDSZEREKBEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖREI Alkotmányjog 2. nappali tagozat 2017. november 6. dr. Milánkovich András Tanársegéd ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
Részletesebben02 Az Egyesült Államok létrejötte (konföderáció-föderáció) és az 1787-es alkotmány
02 Az Egyesült Államok létrejötte (konföderáció-föderáció) és az 1787-es alkotmány 24. Az USA alkotmányos intézményrendszere I. (a preambulum, a törzsszöveg, az alkotmánykiegészítések; a törvényhozó hatalom
Részletesebben2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. kötelességek 4. Az államhatalom megosztásának elve. közvetett hatalomgyakorlás formái
A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai Az előadás tartalmi felépítése 1. Alkotmányosság és hatalom 2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 3. Alapvető ő emberi és állampolgári l á jogok és kötelességek 4.
RészletesebbenTájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter
Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter
RészletesebbenAz EU választási megfigyelési küldetései: célok, gyakorlati lépések és a jövőbeni kihívások
2009.11.12. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 271 E/31 151. elismeri az európai országoknak a CIA által foglyok szállítására és illegális fogva tartására való állítólagos használatával foglalkozó ideiglenes
Részletesebben2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ Budapest, Riadó u Pf Tel.:
2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ 2018. 08. 03. 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf. 166. Tel.: +36 1 882 85 00 kapcsolat@kt.hu www.kozbeszerzes.hu A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a Kbt. 62. (1)
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
RészletesebbenNagykövetségek March 13.
Nagykövetségek 2007. March 13. Albánia Albán Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége Cím: 1026 Budapest, Gábor Áron u. 55. Telefon: +31 1 326 8905 Algéria Algériai Demokratikus Népi Köztársaság Magyarországi
Részletesebben(,1E69 (3. Az Országgyűlés a módosító Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. A módosító Jegyz őkönyv hiteles magyar nyelv ű tartalmazza.
(,1E69 (3 t ;í-er. ; 2010 V 2 4. 2010. évi... törvény az Európai Unióról szóló Szerz ődéshez, az Európai Unió Működéséről szóló Szerz ődéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó Szerződéshez
RészletesebbenBelügyi Rendészeti Ismeretek
Belügyi Rendészeti Ismeretek Tansegédlet Társadalomismeret Tereptan Szabálysértések Büntetőjog Kriminalisztika Készült a TÁMOP 2.2.3-9/1-2009-0003. számú program keretében, az Országos Rendészeti TISZK
Részletesebben1. 2. Polgárok
1. A következő feladat a spártai társadalomra vonatkozik. Egészítsd ki az ábrát a megadott definíciók segítségével, majd add meg a definiált fogalmakat! (6 pont, elemenként 0,5 pont) A. A népgyűlés által
RészletesebbenAlapjogvédelem az EU-ban
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 2
Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 IX. Monarchikus és republikánus alkotmányok Közép- Európában: Csehszlovák Köztársaság (1920), Lengyel Köztársaság (1921), Román Királyság (1923), Szerb-Horvát-
RészletesebbenMerénylet Szarajevóban LEGO
Merénylet Szarajevóban LEGO Augusztini Krisztián, Dombrovszky Borbála, Kovács-Osváth Apolka Városmajori Gimnázium A cél békés megoldás a szarajevói merénylet okozta helyzetre, és a belső konfliktusokra
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 7. évfolyamos tanulók számára 3. forduló DÖNTŐ
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 7. évfolyamos tanulók számára 3. forduló DÖNTŐ A döntő időpontja: 2017. január 26. (csütörtök) Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:.
Részletesebben2018/2019. III. negyedév TÁRSADALOMISMERET EXTRA (Bea) TÉMA: EMBERI JOGOK. Írásbeli teszt időpontja: április 5. péntek reggel 9 óra
2018/2019. III. negyedév TÁRSADALOMISMERET EXTRA (Bea) TÉMA: EMBERI JOGOK Írásbeli teszt időpontja: 2018. április 5. péntek reggel 9 óra Ha kérdésed van a tananyag kapcsán, Beát keresd! Az alapvető emberi
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja
RészletesebbenA kisebbségvédelem története. Dokumentumok a kisebbségvédelem tárgyköréből
A kisebbségvédelem története Dokumentumok a kisebbségvédelem tárgyköréből Az ember, mint védendő alapérték Emberi jogok Kisebbségvédelem Kettősség, eltérő fejlődés, közösségek jogai, emberi jogok Történet
RészletesebbenKormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége
Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK
RészletesebbenL 202 Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 202 Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 62. évfolyam 2019. július 31. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok RENDELETEK A Bizottság (EU) 2019/1285 végrehajtási rendelete (2019.
RészletesebbenI. Rész. Alapszabály, jogi személyiség, jogképesség. II. Rész. Bíróságok, vagyon, eszközök, tevékenységek
Az aláíró kormányok, melyek tagjai az Európa Tanácsnak, aláírói az Európa Tanács kiváltságairól és Európa Tanács Nemzeti Menekültügyi és Túlnépesedési Letelepedési Alapjának (Council of Europe Resettlement
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat
MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,
RészletesebbenAz Európa Tanács és az emberi jogok
EURÓPA TANÁCS Az Európa Tanács és az emberi jogok 50 éves az Emberi Jogok Európai Egyezménye A z Európa Tanács szilárd meggyôzôdése, hogy az emberi jogok egyetemesek, oszthatatlanok és minden demokratikus
RészletesebbenAZ EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL SZÓLÓ SZERZÔDÉSHEZ CSATOLT MELLÉKLETEK. I. MELLÉKLET Az Alkotmány III-226. cikkében hivatkozott lista
AZ EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL SZÓLÓ SZERZÔDÉSHEZ CSATOLT MELLÉKLETEK I. MELLÉKLET Az Alkotmány III-226. cikkében hivatkozott lista 1. A kombinált nómenklatúrában 2. A termékek leírása szereplô vámtarifaszám
RészletesebbenAz atlanti hatalmak felemelkedése
Az atlanti hatalmak felemelkedése I. VIII. Henrik uralkodása (1509-1547) 1. Előzmények -1337-1453 százéves háború Franciao. ellen Anglia elveszítette összes franciao.-i birtokát, kivéve Calais kikötőjét
RészletesebbenNÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó
NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére
RészletesebbenA nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei
A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenA.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei
A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma
RészletesebbenNEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT
NEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT BEMUTATKOZÁS A Global Internet Liberty Campaign 1 (GILC), azaz Nemzetközi Mozgalom az Internet Szabadságáért nevû szervezetet 1996 júniusában alapították kormányzatoktól
Részletesebben3. A nemzetközi jog története
3. A nemzetközi jog története Nemzetközi jog I. 2010. szeptember 23. Az elemzés szempontjai Korszakhatárok, szakaszok Általános jellemzık Történelmi tények Új intézmények (szerzıdések joga, diplomácia,
RészletesebbenAz ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete
Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 10. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 05. július 0. (OR. en) 0506/5 ENFOPOL 9 COMIX 3 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: Tervezet - A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a vízuminformációs rendszerhez
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
Részletesebben»MINDEN emberi lény szabadon születik és egyenlô méltósága és joga van « SIEGRIST FOGSÁGBAN ÉLÔ GORILLA ÚJSZÜLÖTT KICSINYÉVEL JÁTSZIK
44 SIEGRIST FOGSÁGBAN ÉLÔ GORILLA ÚJSZÜLÖTT KICSINYÉVEL JÁTSZIK ABASELIÁLLATKERTBEN.Svájc, 1961»MINDEN emberi lény szabadon születik és egyenlô méltósága és joga van « AZ EMBERI JOGOK egyetemes nyilatkozata
RészletesebbenXII. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése a polgári államokban. A közjogi bíráskodás kezdetei
XII. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése a polgári államokban. A közjogi bíráskodás kezdetei 30. Az igazságszolgáltatás a polgári államban 31. A közjogi bíráskodás kezdetei Európában Forrás:
RészletesebbenKÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági
Részletesebben