Európai alkotmány- és integrációtörténet 2
|
|
- Gusztáv Lakatos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 IX. Monarchikus és republikánus alkotmányok Közép- Európában: Csehszlovák Köztársaság (1920), Lengyel Köztársaság (1921), Román Királyság (1923), Szerb-Horvát- Szlovén Királyság (1921) 18. Csehszlovákia és Finnország két világháború közötti államberendezkedése [Tk o.] 21. Lengyelország és a balti államok két világháború közötti államberendezkedése [Tk o.] 22. A balkáni államok a két világháború között [Tk o.] Forrás: Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, Dieter Gosewinkel Johannes Masing (szerk.): Die Verfassungen in Europa München: C.H. Beck, 2006.
2 18. Csehszlovákia és Finnország két világháború közötti államberendezkedése
3 1. A független Csehszlovákia megalakulása Tomas Masaryk emigráns kormánya, Párizs, okt.: függetlenség kinyilvánítása a szövetséges hatalmak elismerik Novemberben ideiglenes alkotmány február 29.: végleges alkotmány 1938-ig (a Müncheni Egyezményig és a német megszállásig) képes megőrizni demokratikus alkotmányos rendjét
4 2. Az évi csehszlovák alkotmány (1) Csehszlovák Köztársaság Unitárius állam (de a kárpáti ruszinoknak autonómiát ad saját parlamenttel, kinevezett kormányzóval) Kétkamarás parlament: Alsóház (300 fő): 6 évre választják arányos rendszerben (ez a domináns kamara) Felsőház (150 fő): 8 évre választják arányos rendszerben A Felsőháznak csak felfüggesztő vétójoga van Képviselői törvényjavaslat esetén annak anyagi vonzatát is meg kell vizsgálni az előterjesztésben
5 2. Az évi csehszlovák alkotmány (2) Köztársasági elnök: 7 évre a parlament választja Parlamentfeloszlatási jog, felfüggesztő vétójog, Büntetőjogi felelősség csak hazaárulásért Kormány: Parlamentáris demokrácia (bizalmi szavazás) Közigazgatás: Közigazgatási bíróságot kell felállítani a polgárok védelmében Igazságszolgáltatás: A bírák konkrét ügynél vizsgálhatják, hogy az alkalmazandó rendelet érvényes-e (arra jogosult szerv bocsátotta-e ki az előírt eljárásban) Törvény alkalmazásánál: megfelelően közzétették-e
6 3. Alapjogok a Csehszlovák Köztársaságban Részletes katalógus: Alcímek: egyenlőség, személy és vagyona szabadsága, magánlakás sérthetetlensége, sajtó-, gyülekezései és egyesülési szabadság, petíciós jog, levéltitok, tan- és véleményszabadság, házasság és család törvényi védelme + egy kötelesség: katonai szolgálat Nemzeti, vallási és faji kisebbségek védelme: Egyenlőség a politikai jogokban, tisztségviselésben Nyelvhasználati szabadság: ha egy körzetben/városban többségben vannak, anyanyelvükön tanulhatnak Ha valamely hatóság illetékességi területén 20%-os számarányt elér egy adott kisebbség, akkor a hatóságok e kisebbségi nyelven is kötelesek beadványokat befogadni és határozatokat hozni Kollektív kisebbségi jogok: iskola, humanitárius, szociális intézmények Alkotmánybíróság (1920, külön törvény): 7 tagú testület Törvények alkotmányossági kontrollja
7 4. Csehszlovákia megszűnése Hitler a szudétanémetekre hivatkozva eléri e terület megszerzését (1938. évi Müncheni Egyezmény Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) I. Bécsi Döntés: a magyarlakta területek egy részét visszacsatolják Magyarországhoz 1939 márciusa: Szlovákia függetlenségének kikiáltása (Tiso fasiszta bábkormánya) Egy napra rá Hitler bevonul Prágába és létrejön a Cseh-Morva Protektorátus
8 5. Finnország (1) 1917 decembere: a finn kormány deklarálja az ország függetlenségét (eddig Oroszország része, autonómiával) Versailles-i békekonferencia elismeri 1919 július: helsingforsi alkotmány A II. világháborúig megőrzi demokratikus rendszerét 1939: szovjet betörés 1941: német betörés
9 5. Finnország (2) A helsingforsi alkotmány: TH: egykamarás Eduskunta VH: félprezidenciális rendszer: Nép által 6 évre választott köztársasági elnök (törvénykezdeményezési jog, felfüggesztő vétójog: új választás új parlamentje bírálhatja csak felül, parlamentfeloszlatási jog, felügyeli az államigazgatás működését) Kormány (Államtanács): parlamenti felelősség, ellenjegyzi az elnök döntéseit Hosszú alapjogi katalógus külön szól a közoktatásról, vallási csoportokról
10 21. Lengyelország és a balti államok két világháború közötti államberendezkedése
11 1. Lengyelország - előzmények A 18. század vége óta nem rendelkezik önállósággal Az I. világháború végén azonban visszanyeri szuverenitását (breszt-litovszki béke: területek Oroszországtól; párizsi békeszerződés: területek Németországtól és Ausztria-Magyarországtól)
12 2. Az évi kisalkotmány 1918: Józef Pilsudski köztársasági elnök (ideiglenes államfő , majd tekintélyuralmi vezető ) Kidolgozatlan, átmeneti alapszabályok 1919: alkotmányozó nemzetgyűlés 1921: a tulajdonképpeni alkotmány elfogadása
13 3. Az évi márciusi alkotmány (1) TH: kétkamarás Sejm: 5 évre választják ált. választójog (nők is) Szenátus: szintén népképviseleti, szuszpenzív vétójog Államkölcsön felvételéhez, állami ingatlan elidegenítéséhez, megterheléséhez TÖRVÉNY kell A törvénytervezeteket a kiadások fedezetére vonatkozó javaslattal kell benyújtani Alkotmánymódosítás 3/5-ös többséggel 25 évente kötelező alkotmányrevízió (ilyenkor az egyszerű többség is elég mindkét házban)
14 3. Az évi márciusi alkotmány (2) VH: 7 évre a TH két kamarája által választott köztársasági elnök A Sejmnek felelős kormány Törvényhozás-központú parlamentarizmus (1875-ös francia alkotmány a minta) Köztársasági elnök: tipikus államfői jogkörök Feloszlatási jog (a Szenátus 3/5-ös támogatásával) Miniszteri ellenjegyzés
15 3. Az évi márciusi alkotmány (3) Minden állami hivatalnokért végső soron felel egy miniszter a Sejm előtt Általános elv a dekoncentráció: a területi szinten szervezett állami hivatalok egy-egy fölöttes szervnek/tisztviselőnek vannak alárendelve s a tevékenységüket ennek a szakmai és szervezeti irányítása mellett végzik döntéseik rendszerint felülvizsgálhatók a felettes szerv által (Ellentéte: decentralizáció: a központi és helyi szervek között tényleges hatalom- és munkamegosztás jön létre, a területi szervek nagyobb önállósággal járnak el) Önkormányzati területek: vajdaságok, körzetek, községek (állami bizottságok és közigazgatási bíróságok felügyelik)
16 3. Az évi márciusi alkotmány (4) BH: Az alkalmazandó törvények érvényességét a bírák nem vonhatják kétségbe, ha szabályszerűen kihirdették őket Esküdtszék a súlyos és az állam elleni bűncselekményekre Hatásköri bíróság hozandó létre a közigazgatási és a bírói hatalom közti kompetenciavitákra
17 4. Alapjogok Hosszú katalógus elején kötelességek: Hűség a Lengyel Köztársaság iránt A törvények és rendeletek tisztelete Hadkötelezettség, közteherviselés A jogszerű hatalom tisztelete A gyermekek a haza igaz polgárává nevelendők, alapfokú képzettségük biztosítandó Államilag védett alapjogok, ami érdekes: Földtulajdon: nem lehet korlátlan kereskedelem tárgya, a mezőgazdaságnak az ésszerű termelésre képes személyi tulajdonra kell alapulnia Anyaság védelme (tilos a nők éjszakai foglalkoztatása és a gyermekmunka) Vallásszabadság; a katolikus egyház különleges helyzetet élvez (kötelező vallásoktatás) Vészhelyzetben a kormány az elnök hozzájárulásával dönthet egyes alapjogok felfüggesztéséről (a Sejm utólagos kontrollja mellett)
18 5. Pilsudski államcsínye (1926) Instabil politikai helyzet: sok kicsi párt, gyakori kormányválság Pilsudski 1921-ben lemond (a gyenge elnöki hatalom miatt), de 1926-ban puccsot hajt végre, módosíttatja az alkotmányt: Az államfő tetszése szerint feloszlathatja a TH-t (azonos okból csak egyszer) Szükséghelyzetben rendeletekkel szabályozhat törvényhozási hatásköröket Autokratikus kormányzás (lebontja a TH-központú parlamentarizmust)
19 6. Az 1935-ös alkotmány Pilsudski halála előtt új alkotmányt hirdet ultraprezidenciális : minden hatalom az elnök fősége alá tartozik, neki jogi felelőssége sincs (csak utólag) A köztársasági elnököt elektori testület választja 7 évre (de ha a leköszönő elnök jelöltet állít, akkor az ő és az elektori testület jelöltje közül népi szavazás választ) Kiterjedt elnöki hatalom: TH-feloszlatás, rendeleti kormányzás, a Sejm 1/3-ának kinevezése A miniszterek csak neki felelősek 1939-ig működik ez a rendszer
20 7. A balti államok A háború után alakulnak Demokratikus alkotmányok (1920: észt, 1922: lett, litván) Általános választójog, arányos választási rendszer Parlamentáris rendszerek egykamarás TH-val VH: Litvánia, Lettország: parlament által választott köztársasági elnök (7 ill. 3 évre); Észtország: nincs külön elnök, hanem parlament által választott miniszterelnök (stateelder) Népszavazás, népi kezdeményezés: Pl. Észtország: A képviselők harmada és polgár kezdeményezhet népszavazást elfogadott törvényjavaslatról polgár a parlamenttől független iniciatíva-joggal is rendelkezik Ha a nép leszavazza a parlamentet, új választást kell tartani Kizárt témakörök, pl. adótörvények, háború, békekötés, nemzetközi szerződések)
21 8. A parlamentarizmus bukása Politikai instabilitás (sok kormány váltja egymást) Litvánia: Smetona államcsínye 1926-ban, 1927-es alkotmányban az elnökre és a közvetlen népi hatalomgyakorlásra helyezte a hangsúlyt (a TH-t évekig össze sem hívják) Észtország, Lettország 1934-től autoritárius (Päts, Ulmanis), szükségrendeleti kormányzáson alapuló tekintélyelvű kormányzás 1939-ben Észtország és Lettország a szovjet, Litvánia a német érdekszférába kerül
22 22. A balkáni államok a két világháború között
23 1. Általános megjegyzések A Balkán Európa puskaporos hordója (a Habsburg Monarchia, Oroszország és az Ottomán Birodalom érdekszféráinak metszéspontja) Az I. vh. után alkalom az állami önállóságra, de nyugati alkotmányos hagyományai csak Görögországnak voltak Általános képlet: törvényesen trónra került uralkodók utóbb diktatúrát építenek ki Meghatározó elem a nemzeti kisebbségek kérdése, a nacionalizmus
24 2. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1) évi alkotmány (minta: 1831-es belga és az as szerb alkotmány) Szerbek, horvátok és szlovénok alkotmányos, parlamentáris és örökletes monarchiája Polgári alapjogok és kötelességek külön fejezetben + az állam gondoskodási kötelezettsége: pl. a szakképzés megszervezése, szegény gyermekek taníttatása állami feladat, népegészség, orvosi ellátás, baleset- és betegség-, ill. nyugdíjbiztosítás Az állam a társadalmi ellentétek feloldása érdekében a polgárok gazdasági ügyeibe is beavatkozhat (!) A szerződés nem sértheti a társadalom érdekeit A komplex erdőterületek állami tulajdonban állnak, az erdőtalaj akkor, ha az arra való erdőtelepítés klimatikus ill. kulturális szempontból szükséges
25 2. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (2) TH: egykamarás Népszkupstina Általános, egyenlő választójog alapján 4 évre választják Interpelláció, mentelmi jog, bizottságok
26 2. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (3) VH: király + kormány Király: I. Karadjorgyevics Petar (a továbbiakban primogenitúra, ha nem lehetséges, a TH beleegyezésével oldalági rokonok) A király a kormány által kormányoz: A miniszterek a Népszkupstina felé jogi felelősséggel tartoznak (vádemelés 2/3-os többséggel, állambíróság dönt) Önkormányzatok: megyék (oblasti), körzetek (okrugi), kerületek (srezi) és községek. Megyei szinten az igazgatási tevékenységet ún. veliki zsupánok vezetik (önkormányzati rendeleteket visszatarthatnak ill. a legfelsőbb közigazgatási bíróság elé vihetik)
27 2. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (4) Igazságszolgáltatás: Az igazgatási tevékenység törvényességének biztosítására közigazgatási bíróságok Moszlimok családi és öröklési ügyeiben ún. állami sheriabírák döntenek
28 2. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (5) Hanyatlás és bukás: Erős szerb-horvát ellentét (centralizált Nagy-Szerbia vs. laza föderáció) 1928: Stefan Radics horvát vezető elleni merénylet majd zavargások Sándor király a hadsereg segítségével magához ragadja a hatalmat, felfüggeszti az alkotmányt, királyi diktatúra 1931-ben alkotmányt ad (rendőrállam) 1934-ben a királyt meggyilkolják 1941-ben széthullik az ország (Szlovéniát megosztja Németország és Olaszország, Szerbia német irányítás alá kerül, Horvátország német bábállammá válik)
29 3. Bulgária A radikális demokrata és reformer Sztambulinszkikormányt 1923-ban puccs dönti meg Jobbrafordulás, instabilizálódás 1934-ben Velcsev ezredes puccsa: nyílt diktatúra Borisz cár vezetése alatt 1935: pártok betiltása 1937: alkotmányt hirdet (rendőrállam) 1944: az ország elveszti önállóságát
30 4. Románia (1) Az évi alkotmány: Már 1922-től a nyugati alkotmányosság kritériumai szerint működik (előbb Ion Bratianu, majd Julius Maniu kormányai alatt) Alkotmány: Románia egységes nemzetállam Területe elidegeníthetetlen Az államhatár csak törvénnyel módosítható Közigazgatási szempontból megyékre és községekre tagolódik
31 4. Románia (2) II. rész: a románok jogairól Román mindenki, nemzeti származására, nyelvére, vallására tekintettel Mindenki egyenlő jogokkal bír, de idegenek csak a honosítástól kezdve (a honosításról a minisztertanács dönt) Alapjogi katalógus érdekességek: Halálbüntetés eltörlése (kivéve háború idején) Tilos a vagyonelkobzás Csak románok ill. honosított románok rendelkezhetnek földtulajdonnal A keresztény-ortodox és a görög-katolikus egyház a román állam egyházai (függetlenek az idegen hierarchiától) A nemzetiségek szabad nyelvhasználati joga nem szerepel az alkotmányban!
32 4. Románia (3) TH: kétkamarás: Képviselőház: általános választójog alapján Szenátus: részben választott (40 év felettiek, területi önkormányzatok, kereskedelmi és ipari kamarák, egyetemek) részben jog által tagok (egyház, akadémia, volt főtisztviselők) A törvényhozás a két kamara + a király közös feladata Törvényhozó Tanács: tanácsadással segíti a törvényhozást (tanácsát ki kell kérni)
33 4. Románia (4) VH: király + miniszterek Király: Hohenzollern-Sigmaringen dinasztia tagjai, férfi primogenitúra (a trónutódot az ortodox hitben kell felnevelni) Egyenes ági férfi leszármazó hiányában az idősebb testvér vagy annak utódja Ha ilyen sincs, az uralkodó más európai dinasztiából választhat utódot a népképviselet beleegyezésével Miniszterek: jogi felelősség, politikailag csak az uralkodónak felelnek BH: Legfelsőbb Semmítőszék konkrét ügyben kimondhatja egy törvény alkalmazhatatlanságát (alkotmányellenesség miatt) de ez csak az adott ügyben érvényes ítélet
34 4. Románia (5) Hanyatlás és bukás: 1930-tól (Maniu után) instabil politikai helyzet Végül Károly király diktatúrát épít ki 1938-ban hatályon kívül helyezi az alkotmányt és olasz mintára korporatív állam építésébe kezd Felszámolja a pártrendszert és egységes politikai mozgalmat alapít ( Nemzeti Újjászületés Frontja ) 1940-ben Károly lemond (részben a Bécsi Döntés miatt) Antonescu tábornok félfasiszta diktatúrája követi 1944-ig
35 5. Görögország 1924: I. Konstantin lemondása után köztársaság 1925: Pangalosz tábornok puccsa, de utóbb eltávolítják 1926: parlamentáris demokrácia 1927: alkotmány 1930-as évek: instabilitás (puccsok és ellenpuccsok) 1935: restaurálják a monarchiát 1936: Ioannis Metaxasz tábornok katonai diktatúrát épít ki 1944: az országot felosztják Németország és Olaszország között
A legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 1
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VIII. Kormányformák 18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú parlamentarizmus 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus.
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenA modern demokráciák működése
A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági
RészletesebbenTartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83
Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 1
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VI. Az európai államformák 14. tétel: Európai államformák Forrás: Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris,
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenA BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,
JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ
RészletesebbenAlkotmányjog. előadó: dr. Szalai András
Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
Részletesebben1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának
MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2009 VAGY Kocsis Miklós Petrétei József
RészletesebbenAz Európai Unió tagállamainak közigazgatása
Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának
RészletesebbenAz első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év
Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év VIII. Német támadás Belgium és Franciaország ellen VIII. osztrákmagyar támadás Szerbia ellen IX. 1. marne-i csata állóháború kialakulása
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenA nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások
RészletesebbenNÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó
NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
RészletesebbenAZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.
AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI RENDSZEREKBEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖREI Alkotmányjog 2. nappali tagozat 2017. november 6. dr. Milánkovich András Tanársegéd ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
RészletesebbenMELLÉKLET: Az államfő megválasztása. Felelősségre vonása politikai. EU-tagállam. Eljárások. jogi. politikai -- jogi.
MELLÉKLET: EU-tagállam Ausztria Bulgária Ciprus Csehország Észtország Az államfő megválasztása közvetlen, 6 év parlament (2013-tól közvetlen), 5 év Felelősségre vonása Eljárások Népszavazás útján, javaslatot
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenAZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia
RészletesebbenTájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter
RENDŐRTISZTI FŐISKOLA Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter A Tájékoztató célja,
RészletesebbenTájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter
Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter
RészletesebbenA köztársasági elnök. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
A köztársasági elnök Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 10. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,
Részletesebben/1849 monarchikus alkotmányai: Németország, Piemont
04 1848/1849 monarchikus alkotmányai: Németország, Piemont 8. Az 1849. évi német alkotmánytervezet (a Frankfurti Alkotmány) [Tk. 289-290. o.] 10. Itália 1848-ban (az 1848-as forradalmak, az 1848. évi piemonti
RészletesebbenPolitikai részvételi jogok
Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős
RészletesebbenDr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)
Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
RészletesebbenÁllamfunkciók. Kormányforma. Államforma. Államelmélet. Királyság. Köztársaság Modern Állam funkciói
Modern Állam funkciói Organizatórikus; Államépítő Államelmélet Ideologikus funkció Politikai funkció Alapismeretek Funkciók, forma, ismérvek, kormányforma, Alkotmányos Állam Társadalmi érdekegyeztető,
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenVÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén
VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:
RészletesebbenII. Köztársasági Elnökség
II. Köztársasági Elnökség I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: Magyarország államfője a köztársasági
Részletesebben2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. kötelességek 4. Az államhatalom megosztásának elve. közvetett hatalomgyakorlás formái
A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai Az előadás tartalmi felépítése 1. Alkotmányosság és hatalom 2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 3. Alapvető ő emberi és állampolgári l á jogok és kötelességek 4.
RészletesebbenA megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ
A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás
RészletesebbenEurópa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország
Európa 1930 SW SU GE CS CH LI YU ES CS Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország YU Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Jugoszlávia
RészletesebbenVIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2017/2018. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2017/2018. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE A vizsga írásbeli. Szóbeli vizsga csak utó- és javítóvizsgáztatás
RészletesebbenA brit gyarmatok jogállása. A korai monarchikus alkotmányok: Franciaország (1791), Norvégia (1814), Belgium (1831)
A brit gyarmatok jogállása. A korai monarchikus alkotmányok: Franciaország (1791), Norvégia (1814), Belgium (1831) 29. A brit koronagyarmatok és a domíniumok jogállása [Tk. 456-458. o.] 5. A Nagy Francia
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenJegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól
1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG
RészletesebbenEurópa alkotmánytörténete
RUSZOLY JÓZSEF Európa alkotmánytörténete Előadások és tanulmányok középkori és újkori intézményekről PÜSKI Budapest, 2005 TARTALOM I. Előadások Nyugat- és Közép-Európa intézmény történetileg meghatározó
RészletesebbenAlkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)
Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Mi az alkotmány? Különleges törvény, legmagasabb szintű jogi norma Törvények törvénye (jogrendszerben
RészletesebbenSalát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE
Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ
RészletesebbenÁtpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában
Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb
RészletesebbenKÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági
RészletesebbenDr. Zentai Zoltán Jogi Igazgató GYSEV CARGO Zrt.
Dr. Zentai Zoltán Jogi Igazgató GYSEV CARGO Zrt. 8 egyezmény 4 mérföldkő IÜG CIM COTIF 1890 1924 1933 1952 1961 1970 1980 1999 Kezdetek Hidegháború Intézményesülés Liberalizáció KTN 2016.09.20 CIM 2 KTN
RészletesebbenA szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus
A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos
RészletesebbenAz új magyar választási rendszer
Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
RészletesebbenTÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3
1 TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3 ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 1, Tétel Mi a politika? Mi a demokrácia? A politika fogalma. Alkotmány. A demokrácia alapelvei. A demokratikus társadalmi és állami berendezkedés
RészletesebbenAz EU közjogi alapjai Gombos Katalin
Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
RészletesebbenA nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei
A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok
RészletesebbenNe feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!
Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről
RészletesebbenXII. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése a polgári államokban. A közjogi bíráskodás kezdetei
XII. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése a polgári államokban. A közjogi bíráskodás kezdetei 30. Az igazságszolgáltatás a polgári államban 31. A közjogi bíráskodás kezdetei Európában Forrás:
RészletesebbenGRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK
GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)
RészletesebbenKormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége
Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK
RészletesebbenZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1
ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
RészletesebbenKözigazgatási reform-területi léptékváltás. Pálné Kovács Ilona MTA RKK, PTE BTK Pécs,
Közigazgatási reform-területi léptékváltás Pálné Kovács Ilona MTA RKK, PTE BTK Pécs, palne@rkk.hu Centralizált állam A múlt öröksége Gyenge helyi önkormányzatok (szabad királyi városok kivételével) Erős
RészletesebbenPécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):
RészletesebbenAz ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március
Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló
RészletesebbenA Honvédelmi Minisztérium felsővezetőinek két- és többoldalú tárgyalásai 2011. január 1-2011. december 31. között
Franciország 2011.01.20-2011.01.20 (117/00084/2011) 8 fő Dr Hende Csaba Napidíj: 17 EUR (7.720 HUF), Repülőjegy:364.998 HUF Horvátország 2011.01.24-2011.01.24 (117/00117/2011) 11 fő Dr. Hende Csaba Napidíj:
RészletesebbenSzakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége
22.A kormány parlamenti felelőssége - a magyar alkotmányos berendezkedés az európai főszabályt követve a központi állami szervezeti rendszert egyetlen pontnál, a parlamentnél kötötte az állampolgárok választásához,
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok
RészletesebbenÍgy alkotm{nyoztak ők
Így alkotm{nyoztak ők A Policy Solutions h{ttérelemzése a posztkommunista orsz{gok alkotm{nyoz{si folyamatairól 2011. janu{r Vezetői összefoglaló Húsz különböző ország alkotmányozásának vizsgálata megmutatta:
RészletesebbenA megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ
404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI
RészletesebbenA változatos NUTS rendszer
Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek
Részletesebben(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)
2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek
RészletesebbenPolitika, jogállam, alkotmányvédelem
Finta László Török Zoltán Politika, jogállam, alkotmányvédelem A Magyarország Alaptörvényéről szóló viták középpontjában az alkotmányozás szükségessége és legitimitása mellett az alkotmányvédelemre hivatott
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenJOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT: VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK Az Európai Parlament választási eljárásait egyrészt a valamennyi tagállamra érvényes közös szabályokat meghatározó európai jogszabályok, másrészt államonként
RészletesebbenMagyarország népesedésföldrajza
Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS
RészletesebbenPécs, november Dr. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2018 tavasz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián:
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 15436/15 AGRI 684 AGRIORG 101 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE
RészletesebbenKitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2
Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Változás jegyzék Módosítás dátuma Módosítás jellege Érintett oldalak 2014.10.03 Változás 4. oldal 2014.12.10 Kiegészítés 3. oldal 2. ú melléklet Leírás NYOMT_AZON
RészletesebbenUSE ONLY EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI
EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI 1. Észak-Európa Norvégia Oslo Svédország Stockholm Finnország Helsinki Dánia Koppenhága Izland Reykjavík 2. Nyugat-Európa Nagy-Britannia vagy Egyesült Királyság, United Kingdom
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB
RészletesebbenGAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag
Részletesebbena) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman
Kvíz2011.10.28 Name: 1. Mi tartozik a magyar államszervezethez? a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman 2. Ki az államf? a) köztársasági elnök
RészletesebbenII. A VIZSGA ELSŐ RÉSZÉHEZ KIJELÖLT TANKÖNYVI RÉSZEK ÉS JOGI DOKUMENTUMOK
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2016/2017. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE A vizsga írásbeli. Szóbeli vizsga csak utó- és javítóvizsgáztatás
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
Részletesebben8.osztály. 1. Egészítsd ki a szövegrészletet!
8.osztály 1. Egészítsd ki a szövegrészletet! 1914. 28-án, Bosznia fővárosában, egy terrorista pisztolylövésekkel meggyilkolta osztrák magyar trónörököst és feleségét. Az Osztrák Magyar Monarchia Szerbiának
RészletesebbenA Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás
A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik
Részletesebben2. oldal A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alaptevékenységét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet, val
1. oldal Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alapító okirata 1 Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdése alapján a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alapító okiratát (a továbbiakban:
RészletesebbenBevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét
Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét A köztársasági elnök képviseli Magyarországot; részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet;
Részletesebbentüzérség, tankok, rádióval irányított bombák, harci repülőgépek, harci gázok, ismétlő puskák, tengeralattjárók
Slovenská komisia Dejepisnej olympiády Okresné kolo Dejepisnej olympiády pre ZŠ a 8-ročné gymnáziá 6. ročník, školský rok 2013/14 Testové úlohy pre kategóriu C (9. ročník ZŠ a 4. ročník OG) Megjegyzés:
Részletesebben(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT
2010.5.7. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 119 A/1 V (Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT PE/123/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS IGAZGATÓ (AD 14-es besorolási fokozat) JOGI SZOLGÁLAT INTÉZMÉNYI
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19769. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési
RészletesebbenEurópai ünnepnapok 2012
Európai ünnepnapok 2012 Ausztria október 26. december 8. Úrnapja Az örökös semlegesség ünnepe napja Szeplőtelen fogantatás ünnepe Belgium július 21. november 2. november 11. december 6. Nemzeti ünnep napja
Részletesebben1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek
1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek - Irak önállósulása Örményország függetlenségi harca Vörös Hadsereg leveri, ua.
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI
ff r AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI SUB Göttingen 7 215 853 075 2003 A 4374 2002 3 TARTALOM ELŐSZÓ 13 AZ ORSZÁGGYŰLÉS, A TISZTSÉGVISELŐK, A BIZOTTSÁGOK, A KÉPVISELŐCSOPORTOK, A KÉPVISELŐK FELADATAI Az Országgyűlés
RészletesebbenMagyarország alkotmányának szabályozási elvei. A szabályozás elveivel kapcsolatos általános megfontolások
1 MUNKAANYAG Magyarország alkotmányának szabályozási elvei A szabályozás elveivel kapcsolatos általános megfontolások a) Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület.
Részletesebben