/1849 monarchikus alkotmányai: Németország, Piemont
|
|
- Júlia Bartané
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 /1849 monarchikus alkotmányai: Németország, Piemont 8. Az évi német alkotmánytervezet (a Frankfurti Alkotmány) [Tk o.] 10. Itália 1848-ban (az 1848-as forradalmak, az évi piemonti alkotmány, a törvényhozó hatalom, a kormányforma, a rugalmas alkotmány) [Tk o.] Forrás: Szabó István: Német alkotmányfejlődés Budapest: SzIT, Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.
2
3 Das Heilige Römische Reich, 1789, forrás:
4 962-ben a szétvált Frank Birodalom keleti részéből jön létre Hadipajzsrendszer, választófejedelmek, birodalmi széttagoltság 1648: Westfáliai Béke: fenntartja a birodalom széttagoltságát (300 kisebb-nagyobb államocska) Napóleoni háborúk: B. N ben ultimátumot intéz a német-római császárhoz, aki leteszi a koronát (1806)
5 A Rajnai Szövetség 1806 Forrás: s/d/d6/rheinbund_1806%2c_political_map.png
6 Napóleon által létrehozott államszövetség (konföderáció) Célja: segítséget nyújtani N. keleti hadjárataihoz Tagállami jogok: törvényhozás, igazságszolgáltatás, rendészet, hadügyek (valójában ez utóbbiak csorbulnak) Szövetségi Gyűlés: a) királyok és nagyhercegek kollégiuma, b) fejedelmek kollégiuma (soha nem ült össze) VH: protektor (a francia császár): feladata a biztonság szavatolása, külügyek, hadügyek intézése Napóleon bukásával (1813) megszűnik
7 A Német Szöv Forrás: pedia/commons/6/6c/deutscher_ Bund.png
8 A R. Sz. volt 40 tagállama hozza létre, szintén államszövetség Célja: külső és belső biztonság fenntartása, a német államok függetlenségének és sérthetetlenségének megőrzése Teljes nemzetközi jogképesség Minden tagállamban kötelező a rendi alkotmány! (népképviseleti alsóház lehet, de főrendi felsőházzal) Kilépni tilos!
9 Állandó szövetségi szerv: Szövetségi Gyűlés: Székhely: Frankfurt követek kongresszusa : tagállamukat képviselik, kötött mandátummal Lakosságarányos szavazás a plénumon A szövetségi törvényeket a tagállamok hatóságai hajtják végre Adókat nem vethetett ki, hanem megállapította a kiadások mértékét, s ezt felosztotta a tagállamok között
10 NINCS külön szövetségi VH A külügyi és hadügyi hatáskörök nem kizárólagosak: a tagállamok maguk is köthetnek nki szerződéseket, folytathatnak önállóan háborút Van azonban szövetségi háború is: ilyenkor a Szövetségi Gyűlés választ közös főparancsnokot
11 SZÖVETSÉGI BEAVATKOZÁS: a tagállamokban fennálló kormányzati rendszerek stabilizálására Ha valamely tagállam belső rendjét veszély fenyegeti, akkor a tagállam kormányának kérésére szövetségi beavatkozásra kerülhet sor: A Szövetségi Gyűlés biztost küld, aki akár katonai megszállásról, rögtönítélő bíráskodásról, szab. jogok korlátozásáról, tagállami parlament feloszlatásáról is dönthet, s maga bocsáthat ki törvény erejével bíró rendeleteket (Pl.: Luxemburg hannoveri katona tesz rendet)
12 SZÖVETSÉGI VÉGREHAJTÁS: Ha egy tagállam nem tartja be a szövetségi normákat, a Sz. Gy. rendelhet el vele szemben sz. vh-t Felhívás, s ha eredménytelen, egy nem érdekelt tagállami kormányt kérnek fel a rendtételre (hasonló intézkedéseket tehet, mint a szöv. beavatkozásnál) (Pl. 1866: Poroszországgal szemben, mikor bevonult az Ausztria érdekkörébe tartozó Holsteinbe, de a Szövetség itt alul maradt, fel is bomlott)
13 1848 február: a párizsi forradalom hírére Németországban is forradalmi folyamatok: A német tagállamokban polgári kormányok A Német Szövetségbe küldött delegáltakat leváltották vagy új utasításokat adtak nekik Két célkitűzés: polgári átalakulás, német egység Ennek megfelelően: Erősebb német központi hatalom Hatalmi ágak megosztása Polgári szabadságjogok
14 Két vonalon indul az alkotmányozó mozgalom: Heidelberg: a délnyugat-német régió liberális és demokrata csoportjaiból összegyűlik 51 képviselő, akik elhatározzák egy előparlament összehívását, amely össze is ül Frankfurtban Szövetségi Gyűlés: felállít egy bizottságot az alkotmány előkészítésére és határozatot hoz az Alkotmányozó Nemzetgyűlés felállításáról Frankfurtban tehát egyszerre két testület ülésezik: előparlament + Szövetségi Gyűlés
15 1. kérdés: Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés milyen választójog alapján üljön össze? A Szövetségi Gyűlés itt elfogadta az előparlament által meghatározott elveket: általános férfi választójog, cenzus nélkül, egyéni kerületi rendszer, lakosonként alkotnak választókerületeket A két alkotmányozó folyamat közös mederbe jut, megválasztják az Alkotmányozó Nemzetgyűlést (liberális vezetéssel)
16 2. kérdés: az Alk. Nemzetgyűlés önmaga jogosult-e az alkotmány elfogadására, vagy ehhez kell a tagállamok hozzájárulása is? Előbbi: a német tagállamokból elkülönült szervezet alkotja meg a Birodalom alkotmányát (baloldali vélemény az új konstrukció nem utódja a réginek), Utóbbi: az új konstrukció a Német Szövetség átalakítása révén jön létre, ehhez kell a tagállamok jóváhagyása A forradalmi hullám elcsitulása után az utóbbi koncepció győzött (ez lett a veszte a frankfurti kísérletnek).
17 Létrejött az Alkotmányozó Nemzetgyűlés (központi TH) Kormányzót is választ: János osztrák főherceg (központi VH) A régi Szövetségi Gyűlés átruházza hatalmát a kormányzóra és megszünteti működését
18 Mint 1789-ben Fr. országban, itt is elsődlegesnek tartják az állampolgári jogok deklarálását: 1848 december: a német nép alapjogairól szóló törvény elfogadása, fő témakörei: A) Személyes szabadság + törvény előtti egyenlőség B) Egyesülési és gyülekezési jog, a gondolat és vélemény szabadsága C) Tanszabadság D) Tulajdon szabadsága E) Bírói hatalom önállósága, eljárási garanciák
19 Eldöntendő vitás kérdések: Szövetségi államberendezkedés Államforma (monarchia vagy köztársaság, ha monarchia, választási vagy örökletes) A birodalmi államfő hatásköre Parlament szerkezete (egy- vagy kétkamarás, ha az utóbbi, milyen típusú második kamara, milyen választójog alapján válasszák az alsóházat)
20 Mindezek mögött politikai okok: Ausztria és Poroszország államszövetségi rendszerben megfér egymás mellett, de közös központi hatalomnál az egyikük rosszul jár Alapkérdés tehát: kisnémet vagy nagynémet úton jön létre az egység: Poroszország vezetésével, Ausztria nélkül, vagy Ausztria vezetésével, laza szerkezetben Végül Ferenc József március 4-én kibocsátja az Olmützi Alkotmányt, 9-én pedig ultimátumot intéz a Német Szövetség kormányzójához és az alkotmányozó nemzetgyűléshez, olyan feltételeket támasztva, amelyekből kiderül: Ausztria nem akar része lenni az egységes német államnak Az örökletes monarchia keretei között nem valósulhat meg a nagynémet egység (egyik német tagállam dinasztiáját nem lehet a többi fölé emelni örökletes császárnak)
21 A) Szövetségi államberendezkedés: A baloldal egységes (unitárius) államot képzelt el A konzervatívok laza államszövetséget akartak A centrum (többség) a szövetségi állam mellett döntött: Az állami szuverenitás a központi hatalomé, a birodalomé, amelynek meghatározzák kizárólagos hatásköreit (pl. külügy, hadügy) A birodalmi jogalkotás megelőzi a tagállamokét
22 B) Az államforma kérdése: Hét konstrukcióról is tárgyaltak, végül két fordulóban: Először az államformáról döntöttek: monarchia legyen, a birodalmi államfői hatalmat pedig valamely német tagállam uralkodójára kell ruházni (279:255) Majd arról döntöttek, hogy örökletes monarchia legyen (267:263)
23 C) Az államfő hatásköre: Felfüggesztő vétójog (két következő ülésszakon megerősített döntést már nem vethet vissza) Birodalmi Gyűlés üléseinek összehívása és bezárása, a Népek Házának feloszlatása Nincs alkotmányjogi felelőssége, de kötelező a miniszteri ellenjegyzés A birodalmi miniszterek csak neki felelnek, ő is nevezi ki és menti fel őket (nem parlamentáris, hanem alkotmányos monarchia) Külügyi és hadügyi döntések az uralkodó kompetenciájában Minden birodalmi hatáskör, amely nem tartozik kifejezetten a birodalmi TH-hoz, a császárnak van fenntartva
24 D) A parlament szervezete: Kétkamarás Birodalmi Gyűlés, egyenrangú kamarákkal: Népek Háza: népképviseleti kamara, széles férfi választójoggal (25 éves korhatár, kizártak a szegénységi segélyből élők, tisztán egyéni kerületi rendszer) Államok Háza: Tagállamok delegáltjai, 6 éves mandátummal, de rotációs rendszerrel (3 évente felük lecserélődik) Mandátumukat az alkotmány számszerűen felosztja a tagállamok közt (nagyjából lélekszámarányosan) A küldöttek felét a tagállam kormánya nevezi ki, másik felét a népképviselet választja Nincs utasítási joga a tagállamoknak!
25 Bírói hatalom gyakorlása: Tagállami bíróságok és Egy központi Birodalmi Bíróság (közjogi bíróság): Döntés a tagállamok, valamint a Birodalom és a tagállamok közti vitákban A Birodalmi Kormány és a Birodalmi Gyűlés közti hatásköri vitákban A tagországokon belüli hasonló hatásköri vitákban Egyes polgárok jogainak alkotmányellenes megsértése ügyében ( alkotmánybíróság ) Birodalmi vagy országos miniszterekkel szembeni büntető eljárásokban Birodalommal szembeni felségsértés, hűtlenség ügyeiben Birodalmi kincstárral szembeni panaszok ügyében
26 Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés március 27-én elfogadja a birodalmi alkotmányt (Ausztria nem részese), majd 28-án megválasztja IV. Frigyes Vilmos porosz királyt német császárnak A választást azonban a megválasztott személynek el kéne fogadnia IV. Frigyes Vilmos azonban visszautasítja (nem akar alkotmányos monarchiát!) Így az alkotmány nem lép hatályba Poroszország visszarendeli követeit Frankfurtból, s távozásra készteti a Nemzetgyűlést (a Stuttgartba átvonuló képviselőket onnan is kiutasítják) Megszűnik az 1848 tavaszán felállított ideiglenes államszervezet is (János főherceg átadta a kormányzói funkciót Ausztria és Poroszország uralkodójának)
27 Frigyes Vilmos már 1848-ban kiadott Poroszországra egy oktrojált alkotmányt, Utóbb bevezette a vagyoni alapon egyenlőtlen háromosztályos választójog (1849) Meggyengítve az alsóházat az uralkodóval szemben (1850) A német egység ügyének megoldására 1849 késő tavaszára Berlinbe hívta a királyi rangú fejedelmeket, s kidolgoztak egy új alkotmánytervezetet, amelyet egy Erfurtba összehívandó Birodalmi Gyűlés fogadott volna el (Erfurti Alkotmány)
28 Az erfurti alkotmánytervezet koncepciója: Poroszország vezetésével szövetségi állammá alakulnának a német államok, Ausztria nélkül A létrejött Német Birodalom pedig az Osztrák Császársággal államszövetségként együttműködik, közös kül- és gazdaságpolitikával Ezt azonban Ausztria elutasítja, s 1850-ben 10 német tagállammal feléleszti a Német Szövetséget (Poroszország végül nem bojkottálja) A Német Szövetség 1851-ben felülvizsgálja az 1848 óta hozott törvényeket, s hatályon kívül helyezi a Német Nép Jogairól Szóló Törvényt is
29 Ha megvalósul, egy szövetségi alkotmányos monarchia lett volna Alkotmányosan korlátozott császári hatalommal, demokratikus berendezkedéssel Az 1919-es Weimari Köztársaság Alkotmánya, valamint az 1949-es Bonni Alaptörvény merített belőle, főleg az alapvető jogok terén
30
31 Az olasz egység létrejötte ( ) Forrás: taly_unification_1815_1870.jpg
32 Szicíliai forradalom: cél a korábbi, liberális alkotmány visszaállítása és a Nápolytól való elszakadás Nápolyi felkelés: II. Ferdinánd a felkelés nyomán kihirdeti az 1812-es cádizi alkotmányt Róma: Mazzini és Garibaldi vezetésével kikiáltják a Római Köztársaságot és alkotmányt hirdetnek Toszkána: alkotmányt adnak ki Lombardia és Velence: nemzeti felkelés az osztrákokkal szemben, Velence független köztársaságnak nyilvánítja magát Szardínia: Károly Albert saját akaratából liberális alkotmányt hirdet (Statuto), a későbbi Olaszország alkotmánya (1922-ig)
33 Osztott szuverenitás: a király hatalma Isten kegyelméből és a nép akaratából származik (e tekintetben minta az 1814-es francia Charte Octroyée) Osztott TH: király + a parlament két háza: De költségvetési javaslatot csak az alsóházban lehet benyújtani
34 Alsóház: Képviselői Kamara: Szűk választójog alapján választott ház, tagjai az egész nemzetet képviselik Felsőház: Szenátus: Az uralkodó 21 csoportból nevezi ki tagjait élethossziglan (pl. püspökök, képviselők, bírák, tábornokok, tudományos akadémia tagjai közül) Minden törvényjavaslatot előzetesen parlamenti bizottságnak kell megvizsgálnia (USA a minta!)
35 Képviseleti monarchikus kormányzás A minisztereket a király nevezi ki, de felelősek mindkét parlamenti kamarának is A miniszterek maguk is lehettek képviselők A katolikus vallás államvallás, de a többivel szemben tolerancia érvényesül
36 Uralkodó által kinevezett bírák A bíróság tagjait 3 év szolgálat után már nem lehet elmozdítani A törvények értelmezése nem bírói, hanem törvényhozói hatáskör - francia gondolat, Montesquieu: le juge n est que la bouche qui prononce les paroles de la loi (L Esprit des lois)
37 Rendes törvényhozási úton, egyszerű törvénnyel is módosítható Gyakran módosítják is Alkotmányos szokások is rárakódtak: A király jóváhagyja a mindkét ház által elfogadott törvényeket A miniszterek lehetőleg alsóházi tagok is legyenek egyben
Európa alkotmánytörténete
RUSZOLY JÓZSEF Európa alkotmánytörténete Előadások és tanulmányok középkori és újkori intézményekről PÜSKI Budapest, 2005 TARTALOM I. Előadások Nyugat- és Közép-Európa intézmény történetileg meghatározó
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenA modern demokráciák működése
A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági
RészletesebbenAz EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 http://csikszereda.gov.hu/tajekoztato-az-europai-parlamenti-valasztasokrol 2 A Parlament kialakulása 1952-ben alapították az Európai Szénés
RészletesebbenAZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.
AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI RENDSZEREKBEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖREI Alkotmányjog 2. nappali tagozat 2017. november 6. dr. Milánkovich András Tanársegéd ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 1
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VIII. Kormányformák 18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú parlamentarizmus 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus.
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 1
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VI. Az európai államformák 14. tétel: Európai államformák Forrás: Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris,
RészletesebbenGRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK
GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament
RészletesebbenAlkotmányjog. előadó: dr. Szalai András
Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenTájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter
Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter
Részletesebben1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG
Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenAlkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)
Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Mi az alkotmány? Különleges törvény, legmagasabb szintű jogi norma Törvények törvénye (jogrendszerben
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenA szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus
A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos
RészletesebbenSalát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE
Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ
RészletesebbenÁllamfunkciók. Kormányforma. Államforma. Államelmélet. Királyság. Köztársaság Modern Állam funkciói
Modern Állam funkciói Organizatórikus; Államépítő Államelmélet Ideologikus funkció Politikai funkció Alapismeretek Funkciók, forma, ismérvek, kormányforma, Alkotmányos Állam Társadalmi érdekegyeztető,
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2009 VAGY Kocsis Miklós Petrétei József
RészletesebbenÁltalános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3.
Általános Megállapodás az Európa Tanács A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Francia Köztársaság, a Görög Királyság, az Ír Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság,
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenDöntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
RészletesebbenA brit gyarmatok jogállása. A korai monarchikus alkotmányok: Franciaország (1791), Norvégia (1814), Belgium (1831)
A brit gyarmatok jogállása. A korai monarchikus alkotmányok: Franciaország (1791), Norvégia (1814), Belgium (1831) 29. A brit koronagyarmatok és a domíniumok jogállása [Tk. 456-458. o.] 5. A Nagy Francia
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenTájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter
RENDŐRTISZTI FŐISKOLA Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter A Tájékoztató célja,
RészletesebbenA magyar politikai rendszer Az államfő
Az államfő 1 Főbb témakörök 1. Az államfő a parlamentáris rendszerekben 2. A rendszerváltás forgatókönyve és az államfői jogkör 3. Alkotmányos jogkörök 4. Választás és legitimáció 5. Karrierút, rekrutáció,
RészletesebbenAmikor Németország majdnem egyesült
Amikor Németország majdnem egyesült 1871. január 18. Versailles. A híres palota tükörtermében kikiáltják a Német Császárságot és ezzel egyesül, az oly régóta széttagolt Németország. A legtöbbek számára
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenTartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83
Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.
RészletesebbenJavítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
RészletesebbenAz új magyar választási rendszer
Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,
RészletesebbenKÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági
RészletesebbenA közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás
A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó Kitörés Breakout Brexit 2016. szept. 22., Budapest, Sofitel Budapest
RészletesebbenMagyarországi választási rendszerek
Magyarországi választási rendszerek AJ1 levelező tagozat 2017.12.15 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com 1. Választás és képviselet, választások típusai
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás
Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenAZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia
RészletesebbenA köztársasági elnök. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
A köztársasági elnök Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 10. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenXII. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése a polgári államokban. A közjogi bíráskodás kezdetei
XII. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése a polgári államokban. A közjogi bíráskodás kezdetei 30. Az igazságszolgáltatás a polgári államban 31. A közjogi bíráskodás kezdetei Európában Forrás:
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB
RészletesebbenPolitikai részvételi jogok
Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe
Részletesebben7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet
7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi
RészletesebbenEU közjogi alapjai május 7.
EU közjogi alapjai 2018. május 7. TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények
RészletesebbenNÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó
NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére
Részletesebbenmonarchikus alkotmányai: Német Birodalom, Osztrák Császárság
05 1867 monarchikus alkotmányai: Német Birodalom, Osztrák Császárság Ausztria alkotmányfejlődése 1848/49-ben 14. A német egység létrejötte és az 1871-es alkotmány [Tk. 341-343. o.] 15. Az alkotmányos monarchia
RészletesebbenAz Európai Unió tagállamainak közigazgatása
Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának
Részletesebben1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti
1. TOTÓ 1. Kire ismersz: ősiség eltörlése, Lánchíd, gőzhajó, kaszinó? 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos 2. Ebben az évben nyílik meg Magyarországon az első vasútvonal: 1. 1844 2.
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
Részletesebben2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. kötelességek 4. Az államhatalom megosztásának elve. közvetett hatalomgyakorlás formái
A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai Az előadás tartalmi felépítése 1. Alkotmányosság és hatalom 2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 3. Alapvető ő emberi és állampolgári l á jogok és kötelességek 4.
RészletesebbenEurópai közigazgatás- és alkotmánytörténet
Európai közigazgatás- és alkotmánytörténet Az itáliai állam(ok) alkotmányfejlődése (18-20. század) a széttagoltság A mai Olaszország területe évszázadokon keresztül kicsi és gyenge, a nagyhatalmak, főként
RészletesebbenBevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét
Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét A köztársasági elnök képviseli Magyarországot; részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet;
Részletesebben1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)
1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,
RészletesebbenTÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3
1 TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3 ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 1, Tétel Mi a politika? Mi a demokrácia? A politika fogalma. Alkotmány. A demokrácia alapelvei. A demokratikus társadalmi és állami berendezkedés
RészletesebbenAz Európai Unió egyéb intézményeiről
Az Európai Unió egyéb intézményeiről 2018. 11. 22. Az Európai Unió Bírósága történet 1951. április 18. Montánunió Bírósága 1952. július 23-án hatályba lépett ESZAK-Szerződés alapján a Bíróság Luxembourgban
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenUNIFIED PROBLEMATIC COURT?!
UNIFIED PROBLEMATIC COURT?! Az Egységes Szabadalmi Bíróság kihívásai az AB előtt és külföldön MIE, 2018. november 22. AZ AB DÖNTÉS TÁRGYA IDŐREND 2017. 07.18. Magyar Kormány kér Alaptörvény értelmezést
RészletesebbenKössünk békét! SZKA_210_11
Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
RészletesebbenA FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ
dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )
RészletesebbenII. Köztársasági Elnökség
II. Köztársasági Elnökség I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: Magyarország államfője a köztársasági
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
Részletesebben2011. évi... törvény
,,; 5 tiiva~ata ysr~rri.-~ ~~l g 9 2011 MM 13. ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel ői önálló indítvány 2011. évi... törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel
RészletesebbenKormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége
Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK
RészletesebbenMELLÉKLET: Az államfő megválasztása. Felelősségre vonása politikai. EU-tagállam. Eljárások. jogi. politikai -- jogi.
MELLÉKLET: EU-tagállam Ausztria Bulgária Ciprus Csehország Észtország Az államfő megválasztása közvetlen, 6 év parlament (2013-tól közvetlen), 5 év Felelősségre vonása Eljárások Népszavazás útján, javaslatot
RészletesebbenA nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei
A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok
RészletesebbenSarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014
MTA Law Working Papers 2014/39 Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 Darák Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515
RészletesebbenSzakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége
22.A kormány parlamenti felelőssége - a magyar alkotmányos berendezkedés az európai főszabályt követve a központi állami szervezeti rendszert egyetlen pontnál, a parlamentnél kötötte az állampolgárok választásához,
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
Részletesebbena) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman
Kvíz2011.10.28 Name: 1. Mi tartozik a magyar államszervezethez? a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman 2. Ki az államf? a) köztársasági elnök
RészletesebbenA közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.
A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
RészletesebbenEGY BOLYGÓKÖZI ALKOTMÁNY
EGY BOLYGÓKÖZI ALKOTMÁNY ~ 1 ~ Könyvsorozatom 33 könyvből áll. Ez a 2. könyv. 2002.06.30.-án fejeztem be. Átdolgozva 2013.06.01.-én. CÍME: EGY BOLYGÓKÖZI ALKOTMÁNY Mivel hiszek az egyetemes jogokban és
Részletesebben6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése
6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése Magyarország alkotmányjogi berendezkedése parlamentáris demokrácia. A legfőbb törvényhozó szerv
RészletesebbenDr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)
Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az
RészletesebbenKözvetlen demokrácia. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Közvetlen demokrácia Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 27. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenA NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE. 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office)
A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE AZ ILO FŐ SZERVEI 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal 2. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa 3. Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 4. Regionális
RészletesebbenA BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,
JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ
RészletesebbenAz ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március
Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló
RészletesebbenPécs, november Dr. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2018 tavasz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián:
RészletesebbenPécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):
Részletesebben15) A liberalizmus és a nacionalizmus hatása a nemzeti egységmozgalmakra (német egység)
15) A liberalizmus és a nacionalizmus hatása a nemzeti egységmozgalmakra (német egység) Mutassa be az egységes német nemzetállam kialakulásának folyamatát! Ismertesse a német egység létrejöttének lehetőségeit,
Részletesebben2011. évi... törvény
;5 illvf aia7 1 1 9 2011 MÁJ 13. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képviselői önálló indítvány 2011. évi... törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefügg
RészletesebbenSN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. január 30. (05.02) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0268 (COD) SN 1316/14 LIMITE FELJEGYZÉS Tárgy: Az Európai Parlament és a Tanács /20../EU rendelete
RészletesebbenKérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések
Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban Általános kérdések Miért fogad el új alkotmányt Magyarország? Az új alkotmány elfogadásának szimbolikus és gyakorlati jelentősége van. Szimbolikus,
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
RészletesebbenA Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (SZK Hivatalos Lapja 91/33. sz.) 64. szakasza és a Nemzeti Önigazgatási Közösségekről szóló törvény (SZK Hivatalos Lapja 94/65. sz.) 9. szakasza értelmében a Muravidéki
RészletesebbenA KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK november 6. Előadásvázlat
A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK 2017. november 6. Előadásvázlat I. Az államfői szerep az alkotmányos rendszerekben - az állam legmagasabb szintű képviselete - az államhatalmi szervek demokratikus működésének biztosítása
RészletesebbenT/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.1.18. COM(2017) 17 final 2017/0011 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Schengeni Információs Rendszer területén elfogadott schengeni vívmányoknak a Horvát Köztársaságban
RészletesebbenMagyarországi választási rendszerek
Magyarországi választási rendszerek AJ2 nappali tagozat 2017.09.25 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com 1. Választás és képviselet, választások típusai
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 2
Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 IX. Monarchikus és republikánus alkotmányok Közép- Európában: Csehszlovák Köztársaság (1920), Lengyel Köztársaság (1921), Román Királyság (1923), Szerb-Horvát-
RészletesebbenKárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége ALAPSZABÁLYA
Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének ALAPSZABÁLYA Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 1. -ban írt felhatalmazás alapján a 2001. év október 13. napján tartott alakuló közgyűlésen
Részletesebben