ÁLTALÁNOS JÁRMŰGÉPTAN Ellenőrző kérdések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÁLTALÁNOS JÁRMŰGÉPTAN Ellenőrző kérdések"

Átírás

1 ÁLTALÁNOS JÁRMŰGÉPTAN Ellenőrző kérdések I. FIZIKAI MENNYISÉGEK MEGADÁSA, MÉRTÉKRENDSZEREK 1. Sorolja fel az extenzív fizikai állapotjellemzők tulajdonságait! 2. Mely fizikai állapotjellemzők nagysága változik az általuk jellemzett rendszer méreteivel együtt? 3. Fogalmazza meg az extenzív és az intenzív fizikai állapotjellemzők közötti kapcsolatot! Példákkal támassza alá a kimondott tétel helyességét! 4. Definiálja a dimenzió fogalmát! Melyek az alapdimenziók? 5. Definiálja a mértékegység fogalmát! Adja meg az SI rendszer 7 alapmétrékegységét! 6. Adja meg az erő SI mértékegységének nevét, a mértékegység jelölését, és fejezze ki az alapegységekkel is! 7. Adja meg a munka SI mértékegységének nevét, a mértékegység jelölését, és fejezze ki az alapegységekkel is! 8. Adja meg a teljesítmény SI mértékegységének nevét, a mértékegység jelölését, és fejezze ki az alapegységekkel is! 9. Adja meg a nyomás SI mértékegységének nevét, a mértékegység jelölését, és fejezze ki az alapegységekkel is! 10. Sorolja fel az SI mértékrendszerben alkalmazható azon prefixumokat, melyek a mértékegységet növelik, és adja meg 10 megfelelő hatványaival való értelmezésüket! 11. Sorolja fel az SI mértékrendszerben alkalmazható azon prefixumokat, melyek a mértékegységet csökkentik, és adja meg 10 megfelelő hatványaival való értelmezésüket! 12. Mit jelent az, hogy egy mértékrendszer koherens? 13. Hogyan történik valamely x fizikai mennyiség numerikus jellemzése? 14. Adja meg egy fizikai mennyiség két mértékrendszerbeli mérőszáma között fennálló összefüggést! II. MÉRÉSTECHNIKAI ALAPOK 1. Milyen két lényegi osztályba sorolható a méréssel vizsgált műszaki fizikai jelenségek köre? Jellemezze röviden ezeket! 2. Milyen osztályokba sorolhatjuk a méréseket céljuk alapján? 3. Sorolja fel a mérési hibák fő forrásait! 4. Osztályozza a mérési hibákat jellegük szerint! Milyen hatást gyakorolnak az egyes hibafajták a mérési eredményekre? 5. Milyen tulajdonságokkal rendelkezik egy kalibrálási görbe? 6. Definiálja a mérési eredmény abszolút hibáját! A használt jelöléseket szavakkal is értelmezze!

2 2 7. Definiálja a mérési eredmény relatív hibáját! A használt jelöléseket szavakkal is értelmezze! 8. Definiálja a mérési eredmény látszólagos abszolút hibáját! A használt jelöléseket szavakkal is értelmezze! 9. Definiálja a mérési eredmény látszólagos relatív hibáját! A használt jelöléseket szavakkal is értelmezze! 10. Hogyan számítható a mérési adatok számtani középértéke? 11. Hogyan becsüljük a mérési eredmény, mint valószínűségi változó, várható értékét? 12. Bizonyítsa be, hogy az egyes mérési eredmények átlagtól vett eltéréseinek közvetlen átlagolása nem alkalmas a mérési eredmények szóródásának jellemzésére! 13. Írja fel az átlagos négyzetes eltérés (tapasztalati szórás) képletét! 14. Írja fel a korrigált tapasztalati szórás képletét! 15. Írja fel a relatív szórás képletét! Az alkalmazott jelöléseket magyarázza is meg! 16. Mikor mondjuk egy mennyiség véges számú mérés eredményéből számított statisztikai becslésére, hogy torzítatlan? 17. Írja fel az elméleti és a korrigált tapasztalati szórásnégyzet között fennálló összefüggést! A használt jelöléseket szavakkal is értelmezze! 18. Fogalmazza meg szavakkal, hogy az elméleti szórásnégyzetre vonatkozóan a tapasztalati szórásnégyzet miért ad torzított becslést! 19. Definiálja egy mérési eredmény-sorozat terjedelmének fogalmát! 20. Mekkora a gyakoriság hisztogram oszlopmagasságainak összege? 21. Mekkora a relatív gyakoriság hisztogram oszlopmagasságainak összege? 22. Mekkora a relatív gyakoriság sűrűség hisztogram oszlopmagasságainak összege? 23. Mely két mozzanattal kapjuk meg határértékként a lépcsős relatív gyakoriság sűrűség hisztogramból a folytonos sűrűségfüggvényt? 24. Hogyan lehet meghatározni egy intervallumba esés valószínűségét a valószínűségi sűrűségfüggvény ismeretében? 25. Írja fel a normális eloszlású valószínűségi változó valószínűségi sűrűségfüggvényének összefüggését a jelölések magyarázatával! 26. Milyen magas a Gauss-eloszlás sűrűségfüggvényének csúcspontja? 27. Rajzolja fel jelleghelyesen az m = 3 várható értékű és σ = 1 szórású Gauss-eloszlás haranggörbéjét! A diagramon tüntesse fel a görbe magasságának számértékét is! 28. Mi a feltétele annak, hogy a linearizált hiba alapján levezetett hibaterjedési összefüggések jó közelítéssel alkalmazhatók legyenek? 29. Adja meg a konstans relatív hibájának képletét!

3 3 30. Adja meg a szorzat relatív hibájának képletét! 31. Adja meg a hányados relatív hibájának képletét! 32. Bizonyítsa be a hatványkifejezés relatív hibáját megadó összefüggést a linearizált hibaterjedés alkalmazásával! 33. Bizonyítsa be a szorzatkifejezés relatív hibáját megadó összefüggést a linearizált hibaterjedés alkalmazásával! 34. Bizonyítsa be a hányadoskifejezés relatív hibáját megadó összefüggést a linearizált hibaterjedés alkalmazásával! 35. Írja fel a legkisebb négyzetek módszerének célfüggvényét lineáris függvény esetére! III. GÉPEK MECHANIKAI FOLYAMATAI 1. Definiálja a térbeli pont helyvektorát! 2. Definiálja a térbeli pont elmozdulás-vektorát! 3. Definiálja a térbeli pályán mozgó pont sebességvektorát! 4. Definiálja a térbeli pályán mozgó pont gyorsulásvektorát! 5. Definiálja a forgómozgás szögsebességét! 6. Definiálja a forgómozgás szöggyorsulását! 7. Definiálja a centripetális gyorsulást! 8. Definiálja a tömegpont impulzusvektorát! 9. Írja fel Newton II. törvényét haladó mozgás esetére! 10. Írja fel Newton II. törvényét forgó mozgás esetére! 11. Definiálja a tehetetlenségi nyomatékot általános alakú test forgástengelyére! 12. Mi a redukált tömeg, írja fel a tehetetlenségi nyomatékkal való összefüggését! 13. Rajzolja fel egy jármű ideális mozgásciklusának mozgási energia - idő diagramját! 14. Rajzolja fel jelleghelyesen egy jármű ideális mozgásciklusának foronómiai görbéit! 15. Rajzolja fel egy jármű ideális mozgásciklusa során a motor által leadott teljesítményt az idő függvényében! 16. Ábrázolja az állandó nagyságú menetellenállás által kifejtett teljesítményt egy ideális mozgásciklus során! 17. Esetszétválasztással adja meg egy jármű ideális mozgásciklusa esetén a sebesség kiszámítási módszerét! 18. Esetszétválasztással adja meg egy jármű ideális mozgásciklusa esetén a befutott út kiszámítási módszerét! 19. Definiálja egy gépi rendszer hatásfokát az energiamérleg felrajzolása segítségével!

4 4 20. Definiálja egy gépi rendszer fordulatszám- és nyomatékmódosítását! Az alkalmazott jelöléseket szavakkal is értelmezze! 21. Vezesse le az i szögsebesség-módosítás, a k nyomaték-módosítás és az η hatásfok összefüggését, mely fogaskerék-hajtásra és szíjhajtásra egyaránt érvényes! 22. Milyen kinematikai feltétel teljesül a kapcsolódó fogaskerekek mozgására? 23. Értelmezze a modul fogalmát fogaskerék esetében az alkalmazott jelölések magyarázatával! 24. Hogyan számítható ki az n db fogaskerékpárból álló hajtásrendszer i eredő szögsebesség-módosítása, ha az egyes párok i j (1 j n) szögsebesség-módosítása ismert? 25. Mekkora lesz az r 1 és r 2 gördülőköri sugarú fogaskerekekből álló fogaskerékhajtás k nyomatékmódosítása? 26. Írja fel a szlip definícióját szíjhajtás esetére a szereplő mennyiségek megnevezésével! 27. Szíjhajtásnál milyen feltétel teljesül a hajtó és a hajtott szíjtárcsákra ható szíjerőkre? 28. Mekkora lesz az r 1 és r 2 sugarú tárcsákból álló szíjhajtás i szögsebesség-módosítása? 29. Mekkora lesz az r 1 és r 2 sugarú tárcsákból álló szíjhajtás k nyomatékmódosítása? 30. Vezesse le az s szlip és az η hatásfok összefüggését szíjhajtás esetére! 31. Adott egy mechanikus elven működő gép, melynek a névleges teljesítményénél nagyobb teljesítménnyel történő működtetése is engedélyezett egy rövid időtartamra. Kedvező-e hatásfok szempontjából az ilyen túlterhelt működtetés? Indokolja válaszát! 32. Vezesse le egy olyan gép hatásfokának elméleti maximumát megadó összefüggést, melynek változó vesztesége a hasznos teljesítmény lineáris függvénye! 33. Egy villamos gép optimális terhelése esetében hogy viszonyul egymáshoz az állandó és a változó veszteség nagysága? 34. Rajzoljon le egy s merevségű rugóra akasztott m tömegű testet, jelölje be a kitérését, és írja fel mozgásegyenletét Newton II. axiómájára támaszkodva! Ábrázolja a test kitérés-idő függvényét y 0 = A és v 0 = 0 kezdeti feltételek esetére! Mekkora lesz a lengés periódusideje? 35. Írja fel a harmonikus lengőmozgás körfrekvenciájának képletét m tömegből és c rugóállandójú rugóból álló lengőrendszer esetén! 36. Hogyan függ össze a harmonikus lengőmozgás körfrekvenciája és frekvenciája? 37. Kulisszás hajtómű esetére írja fel a v x =f(t) függvényt! 38. Kulisszás hajtómű esetére írja fel az a x =f(t) függvényt! 39. Egy kulisszás hajtómű forgattyúsugara r, a tengely szögsebessége ω. Mekkora lesz a létrejövő alternáló mozgás maximális sebességének abszolút értéke? 40. Egy kulisszás hajtómű forgattyúsugara r, a tengely szögsebessége ω. Mekkora lesz a létrejövő alternáló mozgás maximális gyorsulásának abszolút értéke?

5 5 41. Egy forgattyús hajtómű forgattyúsugara r, hajtórúdhossza l, a tengely szögsebessége ω. Mekkora lesz a létrejövő alternáló mozgás maximális sebességének abszolút értéke? 42. Egy forgattyús hajtómű forgattyúsugara r, hajtórúdhossza l, a tengely szögsebessége ω. Mekkora lesz a létrejövő alternáló mozgás maximális gyorsulásának abszolút értéke? 43. Ábrázolja közös diagramban az r forgattyúsugarú kulisszás hajtómű sebességét a löket függvényében különböző ω-k esetére! 44. Ábrázolja közös diagramban az r forgattyúsugarú kulisszás és forgattyús hajtómű sebességét a löket függvényében azonos ω esetére! 45. Ábrázolja közös diagramban az r forgattyúsugarú kulisszás és forgattyús hajtómű gyorsulását a löket függvényében azonos ω esetére! 46. Milyen összefüggés szerint venné figyelembe egy villamos elven működő gépben keletkező veszteségteljesítményt? Nevezze meg a képletben szereplő teljesítményeket! 47. Gépek egyenlőtlen járásának vizsgálatakor hogyan definiáltuk az ω k közepes szögsebességet? Eltérhet-e ez a mennyiség a pillanatnyi szögsebességek időbeli átlagától? Indokolja válaszát! 48. Definiálja ingadozó szögsebességű tengely forgásának δ egyenlőtlenségi fokát! 49. Vezesse le, hogyan határozható meg egy egyenlőtlen járású, θ tehetetlenségi nyomatékú lendítőkerékben tárolt maximális és minimális kinetikus energia különbsége, ha ismerjük a járásának δ egyenlőtlenségi fokát és ω k közepes szögsebességét! IV. GÉPEK ÁRAMLÁSTANI FOLYAMATAI 1. Sorolja fel az ideális folyadék 4 alapvető tulajdonságát! 2. Mit mond ki a Pascal-elv egy folyadéktér nyomáseloszlására vonatkozóan? 3. Egy tartályt ρ sűrűségű folyadék tölt ki, a folyadékra g erősségű gravitációs tér hat, a folyadék felszíne felett gáz található, melynek nyomása p 0. Rajzolja fel a p z abszolút nyomás értékének alakulását a folyadék felszínétől számított z mélység függvényében! Jelölje be a diagramon és képlettel is adja meg a p z összetevőit! 4. Ábra segítségével definiálja egy úszó test metacentrumának fogalmát! 5. Egy test folyadék felszínén úszik. Létrejöhet-e stabil egyensúlyi helyzet úgy, hogy az úszó test súlypontja a folyadékfelszín felett helyezkedik el? Indokolja válaszát! 6. Folyadékáramlásban hogyan definiáljuk a lokális gyorsulást? 7. Előírt térgörbe menti folyadékáramlásban hogyan definiáljuk a konvektív gyorsulást? 8. Mikor stacionárius (időálló) egy áramlás?

6 6 9. Tetszőleges áramló közegre vonatkozóan írja fel a kontinuitás tételét az alkalmazott jelölések magyarázatával! 10. A fizika mely megmaradási elvét fejezi ki a Bernoulli-egyenlet? 11. Írja fel a Bernoulli-egyenlet tömegegységre vonatkozó alakját a szereplő tagok megnevezésével! 12. Írja fel a Bernoulli-egyenlet nyomásdimenziós alakját a szereplő tagok megnevezésével! Milyen egységre vonatkozó fajlagos munkaképességet ad meg az egyenlet? 13. Írja fel a Bernoulli-egyenlet magasságdimenziós alakját a szereplő tagok megnevezésével! Milyen egységre vonatkozó fajlagos munkaképességet ad meg az egyenlet? 14. Rajzolja fel egy egyszeres működésű dugattyús szivattyú vázlatát az egyes elemek megnevezésével! Diagramon mutassa be a folyadékszállítás időbeli alakulását állandó fordulatszám mellett légüst alkalmazása esetére, illetve annak hiányakor! 15. Rajzolja fel egy kettős működésű dugattyús szivattyú vázlatát az egyes elemek megnevezésével! Diagramon mutassa be a folyadékszállítás időbeli alakulását állandó fordulatszám esetére! 16. Írja fel η dinamikai viszkozitású közeg esetén az l hosszúságú, r 0 belső sugarú csőben a veszteségek hatására fellépő nyomáscsökkenést megadó összefüggést az alkalmazott jelölések magyarázatával! 17. Milyen összefüggést állapított meg Newton a valóságos (belső súrlódásra képes) folyadékokban fellépő csúsztatófeszültségekre? Nevezze meg az összefüggésben szereplő mennyiségeket, és adja meg a mértékegységüket! 18. Definiálja a Reynolds-számot csőáramlás esetére! Az alkalmazott jelöléseket magyarázza is meg! Mit jelent a Reynolds-szám kritikus értéke? 19. Milyen kapcsolat van lamináris csőáramlás esetén a Reynolds-szám és a csősúrlódási tényező között? 20. Diagramban szemléltesse a csősúrlódási tényező és a Reynolds-szám kapcsolatát! 21. Írja fel az A keresztmetszetű, v sebességű szabadsugár merőleges síklappal való elterelésekor fellépő impulzus-erőt! 22. Írja fel az alulcsapott vízikerék esetére a kerületi erő képletét az áramlási sebesség és a kerületi sebesség segítségével! 23. Mekkora a síklapátozású egyszerű turbina maximális hatásfoka? Milyen kapcsolat van a kereket hajtó szabadsugár v és a turbina u kerületi sebessége között a legnagyobb hatásfokú üzem esetében? V. GÉPEK TEMODINAMIKAI FOLYAMATAI 1. Sorolja fel a termikus állapotjellemzőket, adja meg SI mértékegységüket! 2. Írja fel az ideális gáz állapotegyenletét az alkalmazott jelölések magyarázatával!

7 7 3. Írja fel a termodinamika I. főtételét az alkalmazott jelölések magyarázatával! 4. Definiálja az ideális gázok állandó térfogaton, ill. állandó nyomáson végbemenő folyamataira vonatkozó fajlagos hőkapacitását! Hogyan függenek össze ezek a menynyiségek a specifikus gázállandóval és az adiabatikus kitevővel? 5. Írja fel az izoterma egyenletét az ideális gáz nyomása és térfogata segítségével! 6. Írja fel az adiabata egyenletét az ideális gáz nyomása és térfogata segítségével! 7. Mennyivel változik az ideális gáz belső energiája izotermikus állapotváltozás során? 8. Mekkora az ideális gáz belsőenergia-változása adiabatikus állapotváltozás során, ha ismert a munkaközeg tömege, specifikus gázállandója, illetve a folyamat kezdő és véghőmérséklete? 9. Definiálja egy hőerőgép körfolyamat termikus hatásfokának fogalmát! 10. Rajzoljon fel p-v diagramban Otto-körfolyamatot és nevezze meg az egyes állapotváltozási szakaszokat! Adja meg a körfolyamat termikus hatásfokát is T segítségével! 11. Rajzoljon fel p-v diagramban Diesel-körfolyamatot és nevezze meg az egyes állapotváltozási szakaszokat! Adja meg a körfolyamat termikus hatásfokát is κ és T segítségével! 12. Rajzoljon fel p-v diagramban Seiliger-Sabathier körfolyamatot és nevezze meg az egyes állapotváltozási szakaszokat! Adja meg a körfolyamat termikus hatásfokát is c és T segítségével! 13. Rajzoljon fel p-v diagramban Humphrey-körfolyamatot és nevezze meg az egyes állapotváltozási szakaszokat! Adja meg a körfolyamat termikus hatásfokát is κ és T segítségével! 14. Rajzoljon fel p-v diagramban Joule-körfolyamatot és nevezze meg az egyes állapotváltozási szakaszokat! Adja meg a körfolyamat termikus hatásfokát is T segítségével! 15. Definiálja egy hőerőgép körfolyamat indikált középnyomásának fogalmát! VI. GÉPEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA 1. Adjon egy-egy példát közelítően nyomaték-, fordulatszám-, illetve teljesítménytartó jelleggörbéjű erőgépre! 2. Rajzoljon fel nyomatéktartó, fordulatszámtartó és teljesítménytartó erőgép jelleggörbéket! 3. Rajzoljon fel stabil és instabil munkapontú erőgép-munkagép együttműködési jelleggörbéket! 4. Mi a fő különbség a vezérlés és a szabályozás között?

ÁLTALÁNOS JÁRMŰGÉPTAN

ÁLTALÁNOS JÁRMŰGÉPTAN ÁLTALÁNOS JÁRMŰGÉPTAN ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 3. GÉPEK MECHANIKAI FOLYAMATAI 1. Definiálja a térbeli pont helyvektorát! r helyvektor előáll ortogonális (a 3 tengely egymásra merőleges) koordinátarendszer koordinátairányú

Részletesebben

I.FIZIKAI MENNYISÉGEK MEGADÁSA, MÉRTÉKRENDSZEREK

I.FIZIKAI MENNYISÉGEK MEGADÁSA, MÉRTÉKRENDSZEREK I.FIZIKAI MENNYISÉGEK MEGADÁSA, MÉRTÉKRENDSZEREK 1. Adja meg a munka SI mértékegységét, és fejezze ki az alapegységekkel is! Munka: W; W = F s J (Joule) = (kg m²) s² 2. Adja meg a teljesítmény SI mértékegységét,

Részletesebben

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor

Részletesebben

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi

Részletesebben

Kifejtendő kérdések december 11. Gyakorló feladatok

Kifejtendő kérdések december 11. Gyakorló feladatok Kifejtendő kérdések 2016. december 11. Gyakorló feladatok 1. Adja meg és a pályagörbe felrajzolásával értelmezze egy tömegpont általános síkbeli mozgását jellemző kinematikai mennyiségeket (1p)! Vezesse

Részletesebben

Mérnöki alapok 11. előadás

Mérnöki alapok 11. előadás Mérnöki alapok 11. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334.

Részletesebben

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1. 2. 3. Mondat E1 E2 Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, 2017. október 10.. CHFMAX NÉV: Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 Előadó: Márkus / Varga Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1) Az l hosszúságú

Részletesebben

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy

Részletesebben

Kérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika

Kérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika Kérdések Fizika112 Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika 1. Adjuk meg egy tömegpontra ható centrifugális erő nagyságát és irányát!

Részletesebben

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,

Részletesebben

Hidraulika. 1.előadás A hidraulika alapjai. Szilágyi Attila, NYE, 2018.

Hidraulika. 1.előadás A hidraulika alapjai. Szilágyi Attila, NYE, 2018. Hidraulika 1.előadás A hidraulika alapjai Szilágyi Attila, NYE, 018. Folyadékok mechanikája Ideális folyadék: homogén, súrlódásmentes, kitölti a rendelkezésre álló teret, nincs nyírófeszültség. Folyadékok

Részletesebben

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS 1 EGYENLETES KÖRMOZGÁS Pálya kör Út ív Definíció: Test körpályán azonos irányban haladva azonos időközönként egyenlő íveket tesz meg. Periodikus mozgás 2 PERIODICITÁS

Részletesebben

Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések

Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések Alapfogalmak, 0. főtétel Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és zárt termodinamikai rendszer? A termodinamikai rendszer (TDR) az anyagi

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a

Részletesebben

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen

Részletesebben

Mérnöki alapok 2. előadás

Mérnöki alapok 2. előadás Mérnöki alapok. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:

Részletesebben

FORGATTYÚS HAJTÓMŰ KISFELADAT

FORGATTYÚS HAJTÓMŰ KISFELADAT Dr. Lovas László FORGATTYÚS HAJTÓMŰ KISFELADAT Segédlet a Jármű- és hajtáselemek III. tantárgyhoz Kézirat 2013 FORGATTYÚS HAJTÓMŰ KISFELADAT 1. Adatválaszték p 2 [bar] V [cm3] s/d [-] λ [-] k f [%] k a

Részletesebben

Mechanika. Kinematika

Mechanika. Kinematika Mechanika Kinematika Alapfogalmak Anyagi pont Vonatkoztatási és koordináta rendszer Pálya, út, elmozdulás, Vektormennyiségek: elmozdulásvektor Helyvektor fogalma Sebesség Mozgások csoportosítása A mozgásokat

Részletesebben

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?

Részletesebben

W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.

W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség. Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

Mechanika I-II. Példatár

Mechanika I-II. Példatár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Mechanika Tanszék Mechanika I-II. Példatár 2012. május 24. Előszó A példatár célja, hogy támogassa a mechanika I. és mechanika II. tárgy oktatását

Részletesebben

Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika ZH NÉV: október 18. Neptun kód:...

Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika ZH NÉV: október 18. Neptun kód:... 1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika ZH NÉV:.. 2018. október 18. Neptun kód:... g=10 m/s 2 Előadó: Márkus/Varga Az eredményeket a bekeretezett részbe be kell írni! 1. Egy m=3

Részletesebben

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

A Hamilton-Jacobi-egyenlet A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P

Részletesebben

Mérnöki alapok 10. előadás

Mérnöki alapok 10. előadás Mérnöki alapok 10. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334.

Részletesebben

Komplex természettudomány 3.

Komplex természettudomány 3. Komplex természettudomány 3. 1 A lendület és megmaradása Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének a szorzata. Jele: I. Képlete: II = mm vv mértékegysége: kkkk mm ss A lendület származtatott

Részletesebben

Folyadékok és gázok áramlása

Folyadékok és gázok áramlása Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért

Részletesebben

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg

Részletesebben

Mérnöki alapok 10. előadás

Mérnöki alapok 10. előadás Mérnöki alapok 10. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334.

Részletesebben

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t Mechanika, dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség.

Részletesebben

Hidrosztatika, Hidrodinamika

Hidrosztatika, Hidrodinamika Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek

Részletesebben

Nagy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem

Nagy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem agy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem A mérés mint statisztikai mintavétel A méréssel az eloszlásfüggvénnyel

Részletesebben

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Mechanika. előadás Dr. Geretovszky Zsolt 1. szeptember 15. Klasszikus mechanika A fizika azon ága, melynek feladata az anyagi testek mozgására vonatkozó

Részletesebben

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú

Részletesebben

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13.

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13. Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 017. február 13. A lejtő mint kényszer A lejtő egy ún. egyszerű gép. A következő problémában először a lejtőt rögzítjük, és egy m tömegű test súrlódás nélkül lecsúszik

Részletesebben

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el. 1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus

Részletesebben

Valószínűségszámítás összefoglaló

Valószínűségszámítás összefoglaló Statisztikai módszerek BMEGEVGAT Készítette: Halász Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:

Részletesebben

1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből

1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből 1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből Forgatónyomaték, impulzusmomentum, impulzusmomentum tétel 1.1. Feladat: (HN 13B-7) Homogén tömör henger csúszás nélkül gördül le az α szög alatt hajló

Részletesebben

0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 Q

0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 Q 1. Az ábrában látható kapcsolási vázlat szerinti berendezés két üzemállapotban működhet. A maximális vízszint esetében a T jelű tolózár nyitott helyzetben van, míg a minimális vízszint esetén az automatikus

Részletesebben

DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST Előszó a Fizika című tankönyvsorozathoz Előszó a Fizika I. (Klasszikus

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

F. F, <I> F,, F, <I> F,, F, <J> F F, <I> F,,

F. F, <I> F,, F, <I> F,, F, <J> F F, <I> F,, F,=A4>, ahol A arányossági tényező: A= 0.06 ~, oszt as cl> a műszer kitérése. A F, = f(f,,) függvénykapcsolatot felrajzolva (a mérőpontok közé egyenes huzható) az egyenes iránytaogense a mozgó surlódási

Részletesebben

Az úszás biomechanikája

Az úszás biomechanikája Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható

Részletesebben

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő

Részletesebben

Folyadékok és gázok áramlása

Folyadékok és gázok áramlása Folyadékok és gázok áramlása Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért felmelegedik. A folyadékok

Részletesebben

Dinamika. p = mυ = F t vagy. = t

Dinamika. p = mυ = F t vagy. = t Dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség. Klasszikus

Részletesebben

Mérnöki alapok 4. előadás

Mérnöki alapok 4. előadás Mérnöki alapok 4. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel: 463-6-80

Részletesebben

Figyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS!

Figyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS! Figyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS! 1. példa Vasúti kocsinak a 6. ábrán látható ütközőjébe épített tekercsrugóban 44,5 kn előfeszítő erő ébred. A rugó állandója 0,18

Részletesebben

Statisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1

Statisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1 Statisztika - bevezetés 00.04.05. Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc Bevezetés Véletlen jelenség fogalma jelenséget okok bizonyos rendszere hozza létre ha mindegyik figyelembe vehető egyértelmű leírás általában

Részletesebben

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő

Részletesebben

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési hibák súlya és szerepe a mérési eredményben A mérési hibák csoportosítása A hiba rendűsége Mérési bizonytalanság Standard és kiterjesztett

Részletesebben

Nyomástartóedény-gépész Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője

Nyomástartóedény-gépész Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője É 063-06/1/13 A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:

Részletesebben

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 2. gyakorlat 1. Feladatok a kinematika tárgyköréből Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 1.1. Feladat: Mekkora az átlagsebessége annak pontnak, amely mozgásának első szakaszában v 1 sebességgel

Részletesebben

A mérési eredmény megadása

A mérési eredmény megadása A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk meg: a determinisztikus és a véletlenszerű

Részletesebben

1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai

1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai 3.1. Ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai rendszer? Az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer

Részletesebben

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása Munkavégzés történik ha: felemelek egy könyvet kihúzom az expandert A munka Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha

Részletesebben

A klasszikus mechanika alapjai

A klasszikus mechanika alapjai A klasszikus mechanika alapjai FIZIKA 9. Mozgások, állapotváltozások 2017. október 27. Tartalomjegyzék 1 Az SI egységek Az SI alapegységei Az SI előtagok Az SI származtatott mennyiségei 2 i alapfogalmak

Részletesebben

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1) 3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)

Részletesebben

Nyomástartóedény-gépész Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője

Nyomástartóedény-gépész Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Rezgőmozgás, lengőmozgás

Rezgőmozgás, lengőmozgás Rezgőmozgás, lengőmozgás A rezgőmozgás időben ismétlődő, periodikus mozgás. A rezgő test áthalad azon a helyen, ahol egyensúlyban volt a kitérítés előtt, és két szélső helyzet között periodikus mozgást

Részletesebben

Örvényszivattyú A feladat

Örvényszivattyú A feladat Örvényszivattyú A feladat 1. Adott n fordulatszám mellett határozza meg a gép jellemző fordulatszámát az optimális üzemi pont mérésből becsült értéke alapján: a) n = 1700/min b) n = 1800/min c) n = 1900/min

Részletesebben

Felvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga-

Felvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga- Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar Felvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga- Minden tétel kötelező. Hivatalból 10 pont jár. Munkaidő 3 óra. I. Az alábbi kérdésekre adott

Részletesebben

Vegyipari géptan 2. Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék. 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.

Vegyipari géptan 2. Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék. 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme. Vegyiari gétan 2. Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budaest, Műegyetem rk. 3. D é. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.hu Csoortosítás 2. Működési elv alaján Centrifugálgéek (örvénygéek)

Részletesebben

mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati

mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati ϕ t + j ϕ = 0 mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati sűrűsége j ϕ - a ϕ-hez tartozó áramsűrűség j ϕ = vϕ + j rev + j irr vϕ - advekció j rev - egyéb reverzibilis áram

Részletesebben

Feladatlap X. osztály

Feladatlap X. osztály Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1

Részletesebben

1. feladat Összesen 21 pont

1. feladat Összesen 21 pont 1. feladat Összesen 21 pont A) Egészítse ki az alábbi, B feladatrészben látható rajzra vonatkozó mondatokat! Az ábrán egy működésű szivattyú látható. Az betűk a szivattyú nyomócsonkjait, a betűk pedig

Részletesebben

A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk.

A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk. A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA Egyszerű rendszerek egyensúlya Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk. Második észrevétel: egyensúlyban lévő egyszerű rendszerekről beszélünk. Mi is tehát az egyensúly?

Részletesebben

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom: 1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:

Részletesebben

FELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus

Részletesebben

Fizika feladatok - 2. gyakorlat

Fizika feladatok - 2. gyakorlat Fizika feladatok - 2. gyakorlat 2014. szeptember 18. 0.1. Feladat: Órai kidolgozásra: Mekkora az átlagsebessége annak pontnak, amely mozgásának első szakaszában v 1 sebességgel s 1 utat, második szakaszában

Részletesebben

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz? Rezgés tesztek 1. Egy rezgés kitérés-idő függvénye a következő: y = 0,42m. sin(15,7/s. t + 4,71) Mekkora a rezgés frekvenciája? a) 2,5 Hz b) 5 Hz c) 1,5 Hz d) 15,7 Hz 2. Egy rezgés sebesség-idő függvénye

Részletesebben

Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)

Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) A vizsga értékelése: Elégtelen: ha az írásbeli és a szóbeli rész összesen nem éri el a

Részletesebben

Fizikai olimpiász. 52. évfolyam. 2010/2011-es tanév. B kategória

Fizikai olimpiász. 52. évfolyam. 2010/2011-es tanév. B kategória Fizikai olimpiász 52. évfolyam 2010/2011-es tanév B kategória A kerületi forduló feladatai (további információk a http://fpv.uniza.sk/fo honlapokon találhatók) 1. A Föld mágneses pajzsa Ivo Čáp A Napból

Részletesebben

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete Fizika feladatok 2014. november 28. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-23) Határozzuk meg egy 20 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz

Részletesebben

Az ábrán a mechatronikát alkotó tudományos területek egymás közötti viszonya látható. A szenzorok és aktuátorok a mechanika és elektrotechnika szoros

Az ábrán a mechatronikát alkotó tudományos területek egymás közötti viszonya látható. A szenzorok és aktuátorok a mechanika és elektrotechnika szoros Aktuátorok Az ábrán a mechatronikát alkotó tudományos területek egymás közötti viszonya látható. A szenzorok és aktuátorok a mechanika és elektrotechnika szoros kapcsolatára utalnak. mért nagyság A fizikai

Részletesebben

Egy mozgástani feladat

Egy mozgástani feladat 1 Egy mozgástani feladat Előző dolgozatunk melynek jele és címe: ED ~ Ismét az ellipszis egyenleteiről folytatásának tekinthető ez az írás. Leválasztottuk róla, mert bár szorosan kapcsolódnak, más a céljuk.

Részletesebben

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:

Részletesebben

BEMUTATÓ FELADATOK (2) ÁLTALÁNOS GÉPTAN tárgyból

BEMUTATÓ FELADATOK (2) ÁLTALÁNOS GÉPTAN tárgyból BEMUTATÓ FELADATOK () 1/() Egy mozdony vízszintes 600 m-es pályaszakaszon 150 kn állandó húzóer t fejt ki. A vonat sebessége 36 km/h-ról 54 km/h-ra növekszik. A vonat tömege 1000 Mg. a.) Mekkora a mozgási

Részletesebben

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő

Részletesebben

A nagyobb tömegű Peti 1,5 m-re ült a forgástengelytől. Összesen: 9p

A nagyobb tömegű Peti 1,5 m-re ült a forgástengelytől. Összesen: 9p Jedlik 9-10. o. reg feladat és megoldás 1) Egy 5 m hosszú libikókán hintázik Évi és Peti. A gyerekek tömege 30 kg és 50 kg. Egyikük a hinta végére ült. Milyen messze ült a másik gyerek a forgástengelytől,

Részletesebben

Mérnöki alapok 2. előadás

Mérnöki alapok 2. előadás Mérnöki alapok. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:

Részletesebben

Propeller és axiális keverő működési elve

Propeller és axiális keverő működési elve Propeller és axiális keverő működési elve A propeller egy axiális átömlésű járókerék, amit tolóerő létesítésére használnak repülőgépek, hajók hajtására. A propeller nyugvó folyadékban halad előre, a propellerhez

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 8 VIII. REGREssZIÓ 1. A REGREssZIÓs EGYENEs Két valószínűségi változó kapcsolatának leírására az eddigiek alapján vagy egy numerikus

Részletesebben

DINAMIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév)

DINAMIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév) DINAMIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév) Dinamika Pontszám 1. A mechanikai mozgás fogalma (1) 2. Az anyagi pont pályája (1) 3. A mozgástörvény

Részletesebben

Mérnöki alapok I. (BMEGEVGAKM2) Példatár

Mérnöki alapok I. (BMEGEVGAKM2) Példatár Mérnöki alapok I. (BMEGEVGAKM2) Érvényes: 2016. tavaszi félévtől Kidolgozta: Dr. Lukenics Zsuzsa Ellenőrizte: Till Sára A példatárral kapcsolatos megjegyzésekkel, kérdésekkel fordulhatnak Till Sárához

Részletesebben

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk

Részletesebben

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba

Részletesebben

ÁRAMLÁSTAN MFKGT600443

ÁRAMLÁSTAN MFKGT600443 ÁRAMLÁSTAN MFKGT600443 Környezetmérnöki alapszak nappali munkarend TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ INTÉZET Miskolc, 2018/2019. II. félév TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Rugalmas tengelykapcsoló mérése

Rugalmas tengelykapcsoló mérése BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Közlekedésmérnöki Kar Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Jármőelemek és Hajtások Tanszék Jármőelemek és Hajtások Tanszék

Részletesebben

Folyadékáramlás. Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006

Folyadékáramlás. Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 14. Előadás Folyadékáramlás Kapcsolódó irodalom: Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 A biofizika alapjai (szerk. Rontó Györgyi,

Részletesebben

1.1 Hasonlítsa össze a valós ill. ideális folyadékokat legfontosabb sajátosságaik alapján!

1.1 Hasonlítsa össze a valós ill. ideális folyadékokat legfontosabb sajátosságaik alapján! Kérem, þ jellel jelölje be képzését! AKM VBK Környezetmérnök BSc AT0 Ipari termék- és formatervező BSc AM0 Mechatronikus BSc AM Mechatronikus BSc ÁRAMLÁSTAN. FAKULTATÍV ZH 203.04.04. KF8 Név:. NEPTUN kód:

Részletesebben

MMK Auditori vizsga felkészítő előadás Hő és Áramlástan 1.

MMK Auditori vizsga felkészítő előadás Hő és Áramlástan 1. MMK Auditori vizsga felkészítő előadás 017. Hő és Áramlástan 1. Az energia átalakítási, az energia szállítási folyamatokban, épületgépész rendszerekben lévő, áramló közegek (kontínuumok) Hidegvíz, Melegvíz,

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop

Részletesebben

A valószínűségszámítás elemei

A valószínűségszámítás elemei A valószínűségszámítás elemei Kísérletsorozatban az esemény relatív gyakorisága: k/n, ahol k az esemény bekövetkezésének abszolút gyakorisága, n a kísérletek száma. Pl. Jelenség: kockadobás Megfigyelés:

Részletesebben