Szakács András. Kultúra és kohézió

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakács András. Kultúra és kohézió"

Márk Mészáros
7 évvel ezelőtt
Látták:

Szakács András Kultúra és kohézió A kultúráról sokat beszélünk, de nagyon keveset tudunk arról, hogy milyen szerepet szánnak neki az európai integrációs folyamatokban.

1 Szakács András Kultúra és kohézió A kultúráról sokat beszélünk, de nagyon keveset tudunk arról, hogy milyen szerepet szánnak neki az európai integrációs folyamatokban. Hiányérzeteinkre választ adhat a holland székhelyű The European Cultural Foundation (Európai Kulturális Alapítvány) tevékenysége is, mely szervezet azon munkálkodik, hogy minél jobban megerősödjön az Európai Unió belső kohéziójához elengedhetetlen összeurópai identitástudat. Európai Kulturális Alapítvány (ECF) Az 1954-ben Genfben létrehozott független alapítvány közel 60 éve működik Európa-szerte. Alapítói a svájci filozófus, Denis de Rougemont, az európai közösség megalkotója, Robert Schuman, és a holland Bernát herceg, akinek elnöksége alatt költözött az alapítvány mai székhelyére, Amszterdamba. Az alapítók hittek abban, hogy a kultúra képes elejét venni a háborús konfliktusoknak, és segíthet a második világégés utáni újjáépítésben. Az európai államok növekvő egymásrautaltsága gazdasági, politikai és társadalmi szempontból pedig csak segítette az alapítvány azon célját, hogy a kultúra segítségével egy nyitott, befogadó és demokratikus társadalom jöjjön létre az öreg kontinensen. Az ECF alapelve szerint nemzetállami helyett egy összeurópai szinten kell megterveznünk a jövőnket. Ezért az alapítvány Európa-szerte támogatja a kreatív - 1 -

önkifejezést és a határokon átívelő kulturális csereprogramokat. Hogy céljait elérje, az ECF nyomást kíván gyakorolni a döntéshozókra az európai kulturális stratégiák kialakításakor.

2 önkifejezést és a határokon átívelő kulturális csereprogramokat. Hogy céljait elérje, az ECF nyomást kíván gyakorolni a döntéshozókra az európai kulturális stratégiák kialakításakor. Az egyik legfigyelemreméltóbb projektjük a Narratívák Európának, ezen belül is a könyvkiadáson túl a különféle tematikájú képregények online publikálása. A rövid történetek és grafikák a korábbi klarinét művész, Osvald kalandjait mutatják be, aki bejárja Európát Finnországtól egészen Spanyolországig, miközben megismeri (és ezzel együtt megismerteti) a különböző országok kulturális szokásait. Az egymást megismerését célzó képregények kiadása mellett, az ECF létrehozta a Tandem programot is, amelynek célja, hogy az Európai Unióban élő, továbbá a török, az ukrán, és a moldovai alkotók között partnerséget alakítson ki, ami a különféle nemzetiségek közötti kohézió alapjává válhat. E projekt keretein belül ezért egy év alatt az alkotóknak, akik tandemet alkotnak, különböző találkozókat, workshopokat, csereprogramokat szervez, és online segítséget nyújt az alapítvány. Az ECF három főprojektje közül az utolsó a Step Beyond, mely célja, hogy az Unión belül tanulási, munka és tapasztalatszerzési célból utazni kívánó művészeket pénzügyileg támogassa ben az alapítvány 250 és 700 euró közötti összeget biztosított 261 pályázónak. Az ECF tehát több programmal is támogatja, hogy az Unión belüli és az azon kívüli államok között minél több kulturális kapocs jöjjön létre. Nem csak azzal segíti ezt a - 2 -

3 folyamatot, hogy megismertet eltérő kulturális háttérrel rendelkező művészeket és alkotókat egymással, hanem arra is ösztönzi őket, hogy közös projektekben vegyenek részt, amikben mindegyik fél saját kultúrája is megjelenik, így létrehozva egy sokszínű, de mindenki számára értékeket hordozó és közvetítő összeurópai kultúrát és identitást. Európa és Magyarország A kultúra fontosságát a rendszerváltás utáni magyar politikai elit is felismerte. Azonban nem annak kiteljesítésén, hanem sokkal inkább uralmuk alá hajtásán dolgoztak a különböző pártok és érdekcsoportok. Így a kultúra idehaza nem volt képes kohézióteremtő tényezővé válni, helyette inkább különböző ideológiák és értékrendek közvetítőjévé vált, aminek következtében pedig 1990 óta olyan új törésvonalak jöttek létre a társadalomban, amik a rendszerváltás idején nem voltak jelen. Mindazonáltal azzal, hogy a kulturális elit egy meghatározó része mindinkább párt és politikai érdekek mentén eltorzított értékeket akart átadni, elvette a lehetőséget a társadalom elől, hogy a kultúra segítségével a rendszerváltás után lényegi választ adjon arra a kérdésre, hogy mi is a magyar, mi a helyünk a világban, és nem utolsó sorban Európában és az Európai Unióban. A felsorolt okok miatt két évtized alatt sem sikerült a társadalomnak egy olyan egészséges önképet kialakítania magáról, amely megtestesíti azt a nemzeti minimumot, amelyet pártállástól és ideológiai beállítottságtól függetlenül mindenki képes elfogadni. Ha tehát elfogadjuk a kultúrának a kohézió erősítésében betöltött szerepét, akkor már meg is leltük az egyik fontos tényezőjét annak, hogy mi miatt ilyen alacsony a kohézió - 3 -

4 szintje Magyarországon. Kérdés azonban, hogy ezt miképp lehet orvosolni. Ebben az esetben szerencsére az összeurópai kohéziós probléma szinte teljes mértékben párhuzamba állítható a magyaréval, így a belső integráció fejlesztésére irányuló európai erőfeszítések jól használható és adaptálható példákkal is szolgálhat számunkra. Magyarország tehát kettős feladat előtt áll. Először be kell pótolnia azt az elmúlt két évtizedes elmaradását, aminek következtében még mindig nem jött létre az az egységes társadalmi identitás, amely kellően erős alapot nyújt a politikai oldalak és társadalmi osztályok, illetve generációk közötti termékeny diskurzus elindulásához. Ezzel a folyamattal párhuzamosan pedig ki kell vennie a részét abból a folyamatból is, amely során a kontinens államainak különböző nemzetei létrehozzák és megalkotják európai identitásukat. Nem érdemes azonban fontossági sorrendet felállítanunk, ugyanis a két folyamatnak most már együtt kell lezajlania, ugyanis ha kimaradunk az európai identitás kialakulásának procedúrájából és nem lesz alkalmunk kultúránk kis részét az európai identitás egészébe integrálni, akkor sokkal inkább kívülállónak fogjuk magunkat érezni itt Európán belül, mint eddig valaha. Ezért lenne fontos élnünk azzal a lehetőséggel, amelyet az ECF nemzetközi projektjei a Tandem és a Step Beyond nyújthat a hazai művészeknek és alkotóknak, akik itthon az alapítvánnyal a magyar partnerszervezetükön, az Open Society Foundation Budapest-en keresztül vehetik fel a kapcsolatot. A különböző programok segíthetik a hazai kultúra szereplőit, hogy végre ráébredjenek saját felelősségükre, és a kínálkozó lehetőségekkel élve elindítsák a kultúrán keresztül azt az identitásképző folyamatot, amely a társadalmi kohéziót - 4 -

5 erősítve egyrészt csökkentheti a magyar társadalom végletes széttagoltságát, másrészt segíthet a magyar társadalom európai identitásának fejlesztésében

Hasonló dokumentumok

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése