Egmont Royal Institute for International Relations

Átírás

1 Breitner Igor Egmont Royal Institute for International Relations A második világháború utáni időszakban csakúgy, mint az első világégést követően számos agytröszt és kutatóintézet jött létre egy új, jobb politikai tér kidolgozásának vágyával. Ezen intézmények közé tartozik az Egmont Royal Institute for International Relations is korábbi nevén IRRI-KIIB. A belga agytrösztöt 1947-ben olyan személyiségek hívták életre, mint Paul van Zeeland egykori kormányfő, vagy prof. Charles de Visscher, a nemzetközi bíróság tagja. Az intézet kezdetben az új európai rend, s ezen belül is az integráció és nyugati összefogás (mint az akkoriban létrejövő NATO, valamint az európai gazdasági együttműködések) kérdéseire koncentrált. Mára a brüsszeli székhelyű Egmont Belgium egyik legrégebbi agytrösztjeként működik. Az Egmont-nak bárki tagja lehet, e célra szolgál a háromféle tagsági forma: egyéni, diák, és nagykövetségi. A tagdíj 25 és 175 Euró között mozog, s lehetőséget biztosít az intézet programjain való részvételre, valamint magába foglalja a kiadott publikációk és folyóiratok árát is. A vezetőség Az Egmont-ot az Igazgatók Tanácsa felügyeli, mely az elnökből, alelnökből és adminisztrátorokból áll. Az intézet jelenlegi vezetője Étienne Davignon, budapesti születésű belga politikus. Davignon a külügyminisztériumban teljesített szolgálatát követően az Európai Közösségek Bizottságának Iparügyi biztosa lett, majd az üzleti életben folytatta karrierjét. Jelenleg többek közt a Brussels Airlines igazgatótanácsának elnöke, valamint a Bilderberg konferencia vezetője. Az Egmont - 1 -

2 vezérigazgatója 2009 óta a korábban budapesti és jakartai nagykövetként is szolgáló Marc Trenteseau. Kutatások Az intézet önmeghatározása szerint interdiszciplináris kutatásokat folytatnak a teljes akadémiai szabadság jegyében, s fórumot biztosít a minőségi információ, vita és elemzése számára. Céljuk, hogy publikációjukon, rendezvényeiken és javaslataikon keresztül érdemben befolyásolják a döntéshozói folyamatokat. Saját és külsős kutatóin keresztül legyenek belgák vagy más nemzetiségűek olyan javaslatokat próbálnak készíteni, melyek nem pusztán hasznosak, de lehetségesek is. A székhelyéül szolgáló Egmont Palota, mely egyben a belga külügyminisztériumnak is otthont ad további lehetőséget biztosít rá, hogy ideális fórumot kínáljanak az odalátogató világpolitikai vezetőknek legyenek elnökök, miniszterelnökök vagy miniszterek. Az agytröszt három fő kutatási programmal rendelkezik: - Közép-Afrika Program Nem meglepő a belga think tank-től, hogy Közép-Afrikára külön programot áldozott, hiszen egykor Kongó, Burundi és Ruanda is részei voltak a belga gyarmatoknak. A kutatás azonban nem korlátozódik ezen országokra, hanem vizsgálja az általános afrikai trendeket politikai, demográfiai vagy éppen gazdasági nézőpontból is. Emellett külön figyelmet szentel az afrikai integrációnak (Afrikai Unió) valamint az EU kontinensen betöltött szerepének. Jelenleg két fő kutatási projekt zajlik. A gyémántbányászati projekt célja, hogy megerősítse a gyémántbányászat ellenőrzését az afrikai országokban, míg a MULTIPART a konfliktusok utáni újjáépítés többszereplős partnerségekben történő kezelését vizsgálja. A program emellett a következő főbb területekre koncentrál: - Természeti erőforrások kezelése - 2 -

3 - Közép-afrikai regionális integráció - Politikai stabilitás és államépítés Közép-Afrikában - Biztonsági-szektor reform a szub-szaharai afrikában - Politikai és biztonsági fejlemények Kongóban - Európai ügyek program Az Európai ügyek program 1995-ben kezdte meg működését. A központi kormányzat, valamint számos ügynökség kérésére a program szerepet játszott tanulmányok és elemzések kidolgozásában olyan dokumentumok előkészítésénél, mint az Amszerdami szerződés, az Agenda 2000 vagy a Nizai szerződés. A program általánosságban vizsgálja az EU belső ügyeit, a három pillért, az EU külkapcsolatait, valamint az intézményi kérdéseket. Jelenleg őt fő kutatási projekt folyik: - Szerződésreform és európai intézmények - Egy új európai energiapolitika felé - Új perspektívák a klímaváltozásban - EU-Oroszország partnerség - Költségvetési reform és a közös agrárpolitika - Biztonság és globális kormányzás program A program a katonai biztonság fogalmán túllépve, egy holisztikus megközelítés segítségével kíván hozzájárulni a multipoláris világ új biztonságfogalmához, mely magába foglalja a fizikai biztonságot, a gazdasági jólétet, a politikai és társadalmi jólétet. Míg a Globális kormányzás projekt azt vizsgálja, az Európai Unió hogyan képes hozzájárulni a globális kormányzáshoz, addig a Közel-Kelet projekt a szunnita-shíita megosztottság kérdéseire koncentrál. Képzések és rendezvények Az Egmont a kutatási programok mellett rendszeresen tart képzéseket is. Ezek négy fő területre koncentrálnak: - Látogató diplomaták - 3 -

4 - Az országban állomásozó diplomaták - ESDP és civil krízis-menedzsment - Biztonsági és védelmi tanulmányok A jelenleg futó tréningek főleg Afrikára, valamint az ottani konfliktuskezelésre koncentrálnak, valamint az EU jogi rendszerére. A szokásos konferenciák mellett az intézet külön figyelmet szentel a Brüsszelbe látogató állami vezetőknek és diplomatáknak is. E célra hoztak létre egy fórumot, melyen politikai vezetők és nagykövetek illetve munkatársaik találkozhatnak és fejthetik ki véleményüket a világpolitika kérdéseiről. Az agytröszt legérdekesebb programja azonban a végzős gimnazisták számára tartott képzések, melyek az EU és az integráció főbb eseményeit és kérdéseit mutatják be. A Belga Külügyminisztériummal közös projektben éves hallgatók vehetnek részt, s az elmúlt évek során közel 50,000 diáknak tartották meg a képzést. Publikációk A sajtóban és honlapjukon megjelent publikációkon kívül az Egmont két saját periodikát is fenntart. Az Egmont Papers 2004-ben indult útjára, s az agytröszt önálló kutatási eredményeit hivatott publikálni, témája pedig az Európai integráció, az EU mint nemzetközi szereplő és a globális kormányzás. A Studia Diplomatica (2006 óta The Brussels Journal of International Relations) az Egmont legrégebbi folyóirata. A lapot 1948-ban adták ki először Chronique de politique étrangère címmel. Az akkor még főleg az európai nemzetek jövőjére koncentráló lap mára sokkalta inkább a belga külpolitika, valamint az EU főbb kérdéseit veszi górcső alá, de figyel az ENSZ-re, Afrikára, valamint a világpolitika aktuális kérdéseire is

5 Következtetés Az Egmont, mint az egyik legrégebbi belga think tank nem csak székhelyében, de kutatásaiban is szorosan kapcsolódik Belgium külpolitikájához. Az intézet nem titkolt célja, hogy segítse a Belga Külügyminisztériumot, valamint tevékenységei révén az egykori gyarmatokkal való kapcsolatok fenntartását és ápolását. Nem ismeretlen e misszió, hiszen Franciaország vagy Nagy Britannia esetében is találkozhatunk példákkal, figyelemre méltó azonban, hogy tevékenységüket a hivatalos állami szervekkel ilyen összefogásban végzik