Építési-bontási hulladék és az európai jog gyakorlata
|
|
- Léna Lakatos
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Építési-bontási hulladék és az európai jog gyakorlata Prof. Dr. Bándi Gyula, DSc. PPKE JÁK, tszv. egyetemi tanár az Országos Környezetvédelmi Tanács alelnöke
2 Lehetséges hulladék Áttekintő tábla Anyag vagy dolog Nem hulladék elhatárolási ismérvek a fogalom alapján: a birtokos megválik, megválni szándékozik, vagy erre köteles (alapvetően szubjektívnak tűnő szempontok, amelyek megítélésében minél inkább az objektív szempontokra kell törekedni) Ténylegesen hulladék amelynek sorsa alapvetően kétféle Ártalmatlanítás hasznosított hulladék keletkezik nincs további feltétele, Ht. 15 Melléktermék Ami egyebekben hulladéknak is minősülhet, de bizonyos feltételek teljesülése esetén eleve nem tekintjük hulladéknak Ht. 8., kiegészítve a 64. -al Hasznosítás amelynek következményeképpen a hulladékstátusz megszűnik a Ht követelményei szerint, pl.összességében legjobb környezeti eredmény
3 A C-194/05. sz. ügy, Bizottság kontra Olaszország, december 18. J. Mazák Főtanácsnok indítványa 3. A jelen ügy központi kérdése az, hogy valamely, bizonyos célból ismételten felhasznált anyagot mennyiben és milyen körülmények között lehet az irányelvben foglalt hulladék-fogalom körén kívül esőnek tekinteni. Következésképpen a jelen ügy tárgya a hulladékhasznosítás és valamely, hulladéknak nem minősülő termék pontosabban melléktermék szokásos ipari kezelése közötti különbségtétel. 19. A Bizottság felrója, hogy a hulladékokra vonatkozó olasz szabályozás, különösen a 93/2001. sz. törvénynek a 443/2001. sz. törvény 1. cikkének (17) és (19) bekezdésével összefüggésben értelmezett 10. cikke még a 306/2003. sz. törvény módosításainak figyelembevételével is sérti a 75/442 irányelvet, mivel a priori és általános jelleggel kizárja a hulladékokra vonatkozó nemzeti szabályozás hatálya alól az egyes ismételt felhasználási műveletekre szánt kifejtett földet és köveket, aminek következtében ezen anyagok vonatkozásában az irányelv hulladékkezelésre vonatkozó rendelkezései Olaszországban nem alkalmazhatók. 20. A Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó, az európai hulladékjegyzékben szereplő anyagok olyan anyagoknak tekinthetők, amelyektől birtokosuk megválni szándékozik, és ennélfogva a hulladék fogalmának a 75/442 irányelvben foglalt meghatározása alá tartoznak. Álláspontja szerint irreleváns az a tény, hogy ezen anyagok csak annyiban vannak kizárva a hulladékokra vonatkozó olasz szabályozás hatálya alól, amennyiben azokat töltés, tömedékelés, feltöltés céljából, valamint őrleményként történő tényleges ismételt felhasználásra szánják.
4 27. E tekintetben a Bíróság ítélkezési gyakorlatának figyelmes olvasata rávilágít: annak elengedhetetlen feltétele, hogy valamely maradékanyag mellékterméknek, és ne hulladéknak minősüljön, nem az, hogy ezen érintett anyagokat ugyanazon termelési eljárás során használják fel, mint amelynek eredményeként létrejöttek, hanem hogy bizonyosan ismételten felhasználják azokat előzetes átalakítás nélkül. Az olyan maradékanyagokat, amelyeket biztosan és előzetes átalakítás nélkül használnak fel egy másik termelési eljárás során, mint amelynek eredményeként létrejöttek de mindenesetre ez utóbbival egy időben, vagy legalábbis olyan időpontban, amely ésszerű időn belül teszi lehetővé az ismételt felhasználás biztosítását, mellékterméknek kell minősíteni. 34. Először is, az állandó ítélkezési gyakorlatból különösen az következik, hogy valamely anyagok vagy javak abból a tényből kifolyólag válnak az irányelv értelmében hulladékká, hogy birtokosuk azoktól megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. E tényezőt valamennyi körülményre tekintettel kell meghatározni. Ezzel kapcsolatban a Bíróság számos olyan szempontot és iránymutatást meghatározott, amelyekből következtetni lehet a megválásra, vagy az arra irányuló szándékra. Következésképpen az a tény, hogy a felhasznált anyag termelési maradékanyag, azaz amelynek ilyen termékként történő előállítására a termelő szándéka alapvetően nem irányult, főszabály szerint annak bizonyítékául szolgál, hogy ezen anyag birtokosa attól megválik, vagy megválni szándékozik
5 35. Mindazonáltal a kitermelés vagy gyártás során nem elsősorban termelési céllal keletkezett javak, anyagok, illetve nyersanyagok nem maradékanyagnak, hanem mellékterméknek minősülhetnek, amelyet a vállalkozás számára kedvező feltételekkel egy későbbi folyamat során kíván felhasználni vagy forgalomba hozni, előzetes átalakítás nélkül. Tekintettel a hulladék fogalmának minél tágabb értelmezésére vonatkozó kötelezettségre, az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a javak, az anyagok vagy nyersanyagok ismételt felhasználásának biztosnak kell lennie, és illeszkednie kell a termelési vagy felhasználási folyamatba. Ugyanakkor valamely anyag nem minősül hulladéknak, amennyiben ezt az azt előállító gazdasági szereplőtől eltérő gazdasági szereplők igényeinek kielégítésére használják, ha e felhasználás biztos. 36. A C-195/05. sz. ügyre vonatkozó indítványomban ugyancsak rámutattam arra, hogy, hogy van-e bizonyíték arra nézve, hogy a szóban forgó a melléktermékké történő minősítés szempontjából végeredményben az a döntő szempont anyag inkább gazdasági értéket képvisel birtokosa számára, semmint olyan terhet, amelytől megválni szándékozna, akár további használat vagy a fő tevékenységhez kapcsolódó felhasználás céljából, akár mert a birtokos azt számára kedvező feltételekkel forgalomba kívánja hozni
6 Az ítélet 39 Ennélfogva az anyag termelési maradékanyag jellegén alapuló szemponton kívül az anyag előzetes átalakítási művelet nélküli ismételt felhasználásának valószínűségi foka is releváns szempontnak minősül annak értékeléséhez, hogy az említett anyag az irányelv értelmében hulladék-e, vagy sem. Ha az érintett anyag ismételt felhasználásának egyszerű lehetőségén túlmenően a birtokosnak gazdasági előnye származik belőle, az ismételt felhasználás valószínűsége magas. Ilyen esetben a kérdéses anyag már nem lehet olyan teher, amelytől a birtokosa megválni szándékozna, hanem valódi termék (lásd e tekintetben a fent hivatkozott Palin Granit ügyben hozott ítélet 37. pontját és a fent hivatkozott Niselli-ügyben hozott ítélet 46. pontját). 40 Ha azonban egy ilyen ismételt felhasználás tartós, tehát a birtokos számára terhet jelentő, és esetlegesen - az irányelv által pontosan korlátozni kívánt - környezetkárosító tárolási műveleteket tesz szükségessé, nem minősülhet biztosnak és csak többé-kevésbé hosszú távon előre tervezhetőnek tekinthető, így a kérdéses anyagot főszabály szerint hulladéknak kell tekinteni (lásd e tekintetben a fent hivatkozott Palin Granit ügyben hozott ítélet 38. pontját és a fent hivatkozott AvestaPolarit Chrome ügyben hozott ítélet 39. pontját).
7 C-113/12. sz. ügy, előzetes döntéshozatal iránti kérelem, Donal Brady és az Environmental Protection Agency 63. E fenntartás mellett emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság korábban már kimondta, hogy a bányászatból származó, ásványdúsítási műveletek során keletkező kőtörmelék és maradék homok, amelyet a birtokosuk jogszerűen a bányajáratok szükséges tömedékelésére használ, nem minősül a 75/442 irányelv értelmében hulladéknak, ha az említetett birtokos kellően biztosítja azonosításukat és tényleges használatukat; és hogy a Bíróság továbbá kiemelte, hogy ez az ítélkezési gyakorlat átültethető a szervestrágyára (lásd a fent hivatkozott C-121/03. sz., Bizottság kontra Spanyolország ügyben szeptember 8-án hozott ítélet 59. és 60. pontját, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). 64. Amint a főtanácsnok indítványa 67. pontjában megjegyezte, egyébként egyértelmű, hogy a szándék bizonyítását illetően főszabály szerint egyedül a termékek birtokosa bizonyíthatja azt, hogy szándéka nem az e termékektől való megválásra irányul, hanem éppen az újrafelhasználásuk olyan feltételek mellett történő lehetővé tételére, amelyek alkalmasak arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében vett melléktermék minősítéssel ruházzák azokat fel. A Főtanácsnok (Pedro Cruz Villalón) hozzátette: 69. A szándékkal szemben elvárható bizonyosság fokát illetően úgy vélem, hogy ahogyan említettem, a cél az, hogy kizárjunk minden ésszerű kétséget annak lehetőségével kapcsolatban, hogy a helytelen kezelés következtében a melléktermékként felhasználni kívánt anyagot végül olyan hulladékként kezelik, amelytől a birtokosa nem megfelelő módon válik meg.
8 C-147/15. sz. ügy, előzetes döntéshozatal, Città Metropolitana di Bari és az Edilizia Mastrodonato Srl. közötti ügyben, július A hulladéklerakókról szóló, április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv... (15) preambulumbekezdése kimondja: hulladékoknak a tájképgondozási, rekonstrukciós és feltöltési munkára, vagy építkezési célra való felhasználás útján történő, a 75/442/EGK irányelvnek megfelelő hasznosítása nem tekinthető minden esetben hulladéklerakási tevékenységnek. 8 A hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 312., 3. o.) (19) preambulumbekezdése értelmében: A hasznosítás és az ártalmatlanítás fogalommeghatározásait módosítani kell a két fogalom közötti egyértelmű különbségtétel biztosítása érdekében azon az alapon, hogy a két eljárás a gazdaságban felhasznált természeti erőforrások helyettesítése által környezeti hatásában rendkívül eltérő, és annak elismerésével, hogy a hulladék erőforrásként történő felhasználása a környezet és az emberi egészség számára potenciális előnyökkel szolgál. Ezenkívül iránymutatásokat lehetne kidolgozni az olyan esetek egyértelművé tétele érdekében, amikor a fenti különbségtétel nehezen alkalmazható a gyakorlatban, vagy amikor a tevékenység hasznosításként való besorolása nem egyeztethető össze az eljárás valós környezeti hatásával.
9 18 Az Edilizia Mastrodonato március 16-án kőfejtő kibővítése iránti kérelmet nyújtott be, amelyhez többek között csatolta a korábban kitermelés alatt álló területek m³, nem ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékkal való feltöltését tartalmazó környezeti rehabilitációjára irányuló tervet. 33 Ebből következően a nem ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék csak akkor tartozhat az 1999/31 irányelv hatálya alá, ha azt ártalmatlanítás céljából rakják le, akkor viszont nem, ha e hulladék hasznosítás tárgyát képezi. Ilyen értelmet kell tulajdonítani ezen irányelv 3. cikke (2) bekezdése második francia bekezdésének, amely kizárja az alkalmazási köre alól az arra alkalmas inerthulladék hulladéklerakóban történő, tereprendezésre (rekultiváció), feltöltésére vagy építkezési célra történő felhasználását. 34 Ezért a 2006/21 irányelv 10. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy annak következtében nem kell az 1999/31 irányelv előírásait a nem ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékkal végzett bányafeltöltésre irányuló tevékenységre alkalmazni, amennyiben ez utóbbi tevékenység nem e hulladék ártalmatlanításának, hanem hasznosításának minősül.
10 38 Ezért meg kell állapítani, hogy e fogalom megfelel a Bíróság ítélkezési gyakorlatában kialakítottnak, amely szerint a hulladékhasznosítási művelet lényeges jellemzője az, hogy annak elsődleges célja a hulladékok ugyanazon célra szánt más anyagok helyett való hasznos felhasználása, ami lehetővé teszi a természetes erőforrások megőrzését (2002. február 27-i ASA-ítélet, C-6/00, EU:C:2002:121, 69. pont). 39 Ebből következően a természeti erőforrásokkal való takarékosságnak kell a hasznosítási művelet elsődleges céljának lennie. Fordított esetben, amennyiben a nyersanyagokkal való takarékosság csak másodlagos hatása az olyan műveletnek, amelynek elsődleges célja a hulladék ártalmatlanítása, ez nem helyezheti hatályon kívül e művelet ártalmatlanítási műveletnek való minősítését (lásd ebben az értelemben: február 13-i Bizottság kontra Luxemburg ítélet, C-458/00, EU:C:2003:94, 43. pont). 40 E tekintetben a 2008/98 irányelv 3. cikkének 15. és 19. pontjából következik, hogy ezen irányelv I. és II. mellékletének célja a leggyakoribb ártalmatlanítási és a hasznosítási műveletek felsorolása, és nem az összes, az említett irányelv értelmében vett hulladékártalmatlanítási és -hasznosítási művelet kimerítő jellegű meghatározása.
11 41 Erre tekintettel minden hulladékkezelési művelet vagy ártalmatlanításnak, vagy hasznosításnak minősíthető, és amint a 2008/98 irányelv 3. cikkének 19. pontjából következik, ugyanazon művelet nem minősíthető egyszerre ártalmatlanításnak és hasznosításnak. E körülmények mellett, amennyiben az alapügyben szereplő helyzethez hasonlóan valamely hulladékkezelési művelet kizárólag a szóban forgó műveletek szövegére tekintettel nem kapcsolható az ezen irányelv I. és II. mellékletében említett egyetlen művelethez vagy műveletcsoporthoz, azt esetenként kell minősíteni az említett irányelv céljaira és meghatározásaira tekintettel (lásd analógia útján: február 27-i ASA-ítélet, C-6/00, EU:C:2002:121, pont). 42 A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az alapügyben szereplő összes releváns körülményre tekintettel és a 2008/98 irányelv által követett környezetvédelmi célt figyelembe véve értékelje, hogy az alapügyben szereplő bányafeltöltés elsődlegesen az e feltöltési művelet során felhasználásra szánt, nem ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék hasznosítására irányul-e. 43 Ez az eset állhat fenn, ha egyfelől általánosan elfogadott, hogy az említett bányafeltöltést még abban az esetben is elvégezték volna, ha ilyen hulladék nem állt volna rendelkezésre, és ezért más anyagokat kellett volna felhasználni (lásd analógia útján: február 27-i ASA-ítélet, C-6/00, EU:C:2002:121, 69. pont).
12 45 Másfelől az alapügyben szóban forgó bányafeltöltés csak akkor tekinthető hasznosítási műveletnek, ha a legújabb tudományos és műszaki ismeretek szerint a felhasznált hulladék megfelel e célnak. 46 A 2008/98 irányelv 10. cikkének (1) bekezdése és 13. cikke ugyanis kötelezi a tagállamokat arra, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a hasznosítási művelet az emberi egészség veszélyeztetése, a környezet károsítása nélkül történjen, ami feltételezi, hogy a hulladék a környezetre vonatkozó hasonló elővigyázatossági körülmények mellett más anyagokkal helyettesíthető (lásd analógia útján: december 22-i Bizottság kontra Olaszország ítélet, C-283/07, nem tették közzé, EU:C:2008:763, 61. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). 48 A bányatérségek feltöltésére nem alkalmas hulladékok felhasználása érezhetően jóval károsabb hatásokkal jár a környezetre nézve, mintha a feltöltési műveletet más anyagokkal végezték volna. Márpedig amint arra a 2008/98 irányelv (19) preambulumbekezdése emlékeztet, nem sorolható valamely művelet a hasznosítási műveletek körébe, ha ez a besorolás nem egyeztethető össze az eljárás valós környezeti hatásával, amely az ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében felállított hulladékhierarchia alapján feltehetően kedvezőbb a hulladék hasznosítása esetén, mint annak ártalmatlanítása esetén.
13 C-358/11. sz. ügy, előzetes döntéshozatal, március 7. a Lapin elinkeino-, liikenne- ja ympäristökeskuksen liikenne ja infrastruktuuri -vastuualue és a Lapin luonnonsuojelupiiri ry között, a Lapin elinkeino-, liikenne- ja ympäristökeskuksen ympäristö ja luonnonvarat -vastuualue részvételével folyamatban lévő eljárásban, 22 A liikenne ja infrastruktuuri -vastuualue 2008-ban úgy határozott, hogy felújítja a Raittijärvi települést (Lappföld) a legközelebbi gépjárművel megközelíthető úttal összekötő 35 kilométeres útszakaszt, amely részben Natura 2000 övezeten halad keresztül. Ennek munkálatai közé tartozott többek között a quad típusú járművek közlekedését a téli időszakon kívül, a nedves övezetekben megkönnyítő fapallók lerakása. E pallókat régi telefonoszlopokból álló szerkezetek tartják, amelyeket a korábbi használatuk céljából CCA-oldattal kezeltek.
14 53 A kérdést előterjesztő bíróság első kérdése lényegében arra irányul, hogy a 2008/98 irányelv 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének d) pontjában szereplő követelményből miszerint ahhoz, hogy a hulladék hasznosítási művelet vagy újrafeldogozás következtében elveszítse hulladék minőségét, a felhasználása nem idézhet elő általános káros környezeti vagy egészségügyi hatásokat az következik-e, hogy a veszélyes hulladékok kategóriájába tartozó hulladék soha nem veszítheti el hulladék minőségét. 60 Az első kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy az uniós jog nem zárja eleve ki azt, hogy a veszélyesnek minősített hulladék elveszítse a 2008/98 irányelv szerinti hulladék minőségét, ha valamely hasznosítási művelet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül lehetővé teszi a használhatóvá tételét, és ha egyébként nem nyert megállapítást, hogy a szóban forgó tárgytól birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles ugyanezen irányelv 3. cikkének 1. pontja értelmében, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.
15 61 A kérdést előterjesztő bíróság második kérdése lényegében arra irányul, hogy a REACH-rendelet és különösen annak XVII. melléklete, amennyiben bizonyos feltételek mellett engedélyezi a CCA-oldattal kezelt faanyag felhasználását, jelentőséggel bír-e annak meghatározása céljából, hogy az ilyen faanyag elveszítheti a hulladék minőségét, mert ha ezek a feltételek teljesülnének, a birtokosa nem lenne köteles attól a 2008/98 irányelv 3. cikkének 1. pontja értelmében megválni. 64 A második kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy a REACH-rendelet és különösen annak XVII. melléklete, amennyiben bizonyos feltételek mellett engedélyezi a CCA-oldattal kezelt faanyag felhasználását, az alapügyben szereplőkhöz hasonló körülmények között jelentőséggel bír annak meghatározása céljából, hogy az ilyen faanyag elveszítheti a hulladék minőségét, mert ha ezek a feltételek teljesülnének, a birtokosa nem lenne köteles attól a 2008/98 irányelv 3. cikkének 1. pontja értelmében megválni.
16 Összegzés Az ASA ítélet volt az első, amikor a Bíróság a hasznosítás jelen fogalmát megalapozta, mégpedig több tanulságot is levonhatunk ebből: az R és D műveletek viszonylagosságát, amiből következik, hogy nem kell azokat pontosan követni vagy pontosítani; ugyanazon művelet lehet akár R, akár D, attól függően, hogy milyenek a körülmények, csak egyszerre a kettő nem lehet; és itt jelenik meg először, hogy a hasznosítás nem valami csoda vagy kiváltságos kérdés, nem is feltétlenül jelent átalakítást, mert a célt kell követni: a hulladék hasznos célt szolgáljon, helyettesítve más anyagokat, amelyeket erre a célra használni lehetne, ennek révén megőrizve a természetes erőforrásokat.
17 Ugyancsak az ítélkezési gyakorlat világít rá, egy eljárás állhat több műveletből is, és ezek lehetnek eltérő minőségűek (pl. a hasznosítás végén fennmaradó hulladék ártalmatlanításra kerül). Szintén a Bíróság hívja fel a figyelmet, hogy a veszélyes hulladék veszélyessége nem zárja ki hasznosíthatóságát. A lényeg az ökológiai előnyök kérdése, amelyeknek összességében kell teljesülniük, l. a fenti BAT és társai kérdéskört. Az is kétségtelen, hogy a hulladék birtokosán van a bizonyítási teher, ami azonban nem jelenthet olyan nagy terhet, amit nem lehet teljesíteni a cél az, hogy kizárjunk minden ésszerű kétséget annak lehetőségével kapcsolatban, hogy a helytelen kezelés következtében a melléktermékként felhasználni kívánt anyagot végül olyan hulladékként kezelik, amelytől a birtokosa nem megfelelő módon válik meg. A birtokosnak tehát a hasznosítás lehetőségét kell valószínűsíteni, illetve azt, hogy az ökológiai előnyök rendelkezésre állnak. Az új hulladékos szabályozás, így a Ht. is már ezeket a fogalmakat és szempontokat veszi át, és a melléktermék vagy a hulladékstátusz megszűnése innen kerülnek elő.
18 2012. júniusában a DG Environment gondozásában megjelent a Guidelines on the interpretation of key provisions of Directive 2008/98/EC on waste, amelynek célja a jogi segítségnyújtás, de nem a jogi kötöttség, lévén az Útmutató jogilag nem kötelező dokumentum. Ebből emelünk ki egyes elemeket, a megfelelő értelmezés érdekében, az egyszerűség kedvéért az Útmutató sorrendjében haladva: Az első kérdés a megválik fogalma, amire nézve, megfelelve az eddigi tanulmányainknak a témában, a legjobban a Bíróság gyakorlata adott választ ( alpont), olyan elemeket felvetve, mint a hasznosítási/ártalmatlanítási művelet nem jelenti azt, hogy szükségképpen hulladékról lenne szó, mindenesetre ennek egyik lehetséges bizonyítéka; a megválik kereskedelmi szempontból lehet semleges, pozitiv vagy negatív egyaránt. A piacra jutás önmagában nem elég érv; a megválás lehet szándékos vagy nem szándékos, tehát akár baleseti, sőt még a birtokos tudta nélkül is bekövetkezhet; az anyag tárolásának helye sem dönti el, hulladékról van-e szó.
19 Amikor el kell dönteni, mi a melléktermék, akkor is a Bíróság gyakorlata kerül előtérbe l. a C-235/02. Saetti (2004), ügyben hozott végzés 45. pontját, amikor arra utal a Bíróság, hogy ha a műszaki megoldás indokolta a melléktermék megjelenését és nem csak egyszerűen megjelenik a maradék a termelés során, akkor beszélhetünk melléktermékről. Az irányelv 5. cikkében felsorolt feltételek pedig együttesen kell megjelenjenek. Ezen belül számos elemet sorol fel az Útmutató részletesen, pl. azt, hogy miként ítélhető meg a további hasznosítás bizonyossága pl. létezik egy szerződés, stb. Ha pedig kell még további kezelés, akkor inkább hulladékként kell kezelni az anyagot, hacsak azok nem tartoznak általában az adott termelési folyamathoz, a rendes ipari gyakorlathoz. Ezek a fogalmi elemek tehát távolról sem jelentenek biztos támpontot az egyes esetekre. A további használat jogszerűsége pedig általában összefügg a kérdéses melléktermékre vonatkozó műszaki előírásoknak, környezetvédelmi követelményeknek való megfeleléssel. Egyebekben az Útmutató döntési ábráját idézi be az OHT is. Bizottság kontra Olaszország: 39 Ennélfogva az anyag termelési maradékanyag jellegén alapuló szemponton kívül az anyag előzetes átalakítási művelet nélküli ismételt felhasználásának valószínűségi foka is releváns szempontnak minősül annak értékeléséhez, hogy az említett anyag az irányelv értelmében hulladék-e, vagy sem. Ha az érintett anyag ismételt felhasználásának egyszerű lehetőségén túlmenően a birtokosnak gazdasági előnye származik belőle, az ismételt felhasználás valószínűsége magas. Ilyen esetben a kérdéses anyag már nem lehet olyan teher, amelytől a birtokosa megválni szándékozna, hanem valódi termék
20 Az utóbbi kérdés lesz a legfontosabb, amelyhez jogszabályok jelennek meg az EU-n belül, de ez nem jelenti azt, hogy csak azokban az esetekben lehetne ilyen lehetőségről szólni. Minden más esetben az eseti bizonyítás a feltétel, amelynek fontosságára is rávilágított már a Bíróság. Azért fontos ez, mert a hulladékstátusz elkerülésére, illetve annak megszűnésére vonatkozó jogszabályi feltételeket nem fogják minden esetben kialakítani, csak azokban a kérdésekben üvegtörmelék -, amelyek nagy mennyiségben és nagy gyakorisággal jelennek meg. Ide sorolható a Bizottság 2012-es útmutatójának az a mondata, amelyik utal mindezen kérdések egyszerűségére, arra, hogy nem kell feltétlenül bonyolítani a dolgot a hulladékstátusz megszűnésének elérésére irányuló művelet lehet akár olyan egyszerű is, hogy ellenőrizzük, hogy a hulladék teljesíti-e a szükséges kritériumokat.
21 Mindenesetre az bizonyos, hogy ha a hulladékstátusz megszűnik és valamit termékké minősítek, akkor a termékre vonatkozó előírások jelennek meg, mint pl a REACH vegyi anyagok esetében. Az EoW 2008-as kritériumokból pedig kiemelendő: A hulladékstátusz megszűnése (EoW) kritériumok mindazok a követelmények, amelyeket az anyagnak, amelyet a hulladékból nyerünk, teljesítenie kell, biztosítva, hogy az így nyert anyag minősége olyan, hogy attól nem kell megválni és annak használata nem káros az emberi egészségre vagy a környezetre.... A cél olyan technikai feltételek kimunkálása, amelyek meghatározzák mikor szűnik meg a hulladék hulladéknak lenni, a környezet veszélyeztetése nélkül. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos sajátos kérdésre pedig a válasz az, hogy a ez sincs kizárva a hulladékstátusz megszűnése lehetőségéből
22 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban
Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban 2010. szeptember 9. Budapest dr. Bérczi Anna - Jövı nemzedékek országgyőlési biztosának irodája Tartalom 1. Az uniós hulladékjog 2. A hulladék fogalmának
RészletesebbenÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK
ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK ELŐZMÉNY Az Európai Unió új hulladék-keretirányelvét 2008. november 19-én fogadták el és december 12-én hirdették ki. A 2008/98/EK irányelv előírásait a tagállamoknak legkésőbb
RészletesebbenA környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban
A környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban DR. BARTUS ADRIENN FŐOSZTÁLYVEZETŐ PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY Környezetvédelmi
RészletesebbenJogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan
Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős
RészletesebbenA hulladékkezelés szabályozása (építési-bontási hulladékok)
A hulladékkezelés szabályozása (építési-bontási hulladékok) G Á L ISTVÁN O S Z T Á L Y V E Z E T Ő P E S T M E G Y E I K O R M Á N Y HIVATAL É R D I JÁRÁSI H I V A T A L A K Ö R N Y E Z E T V É D E L M
RészletesebbenGyakorlati jogértelmezési gondolatok a hulladék fogalmi rendszere körében Bándi Gyula *
Gyakorlati jogértelmezési gondolatok a hulladék fogalmi rendszere körében Bándi Gyula * hulladék fogalmi rendszere annak 1975. évi 1 megjelenése óta állandó jogviták forrása 2. Különösen igaz ez akkor,
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.1.19. COM(2017) 23 final 2017/0010 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének a HP 14 veszélyességi tulajdonság
RészletesebbenAz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai
FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai Nyissuk meg a másodnyersanyagok útját! Dr. Petrus József
RészletesebbenEgységes és hatékony hulladékgazdálkodás új lehetőségek az új hulladékgazdálkodási törvény tükrében
Egységes és hatékony hulladékgazdálkodás új lehetőségek az új hulladékgazdálkodási törvény tükrében Dr. Bándi Gyula Tanszékvezető egyetemi tanár Pázmány Péter Katolikus Egyetem III. Szelektív Hulladékgyűjtési
Részletesebben(HL L 384., , 75. o.)
2006R2023 HU 17.04.2008 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A BIZOTTSÁG 2023/2006/EK RENDELETE (2006. december 22.)
RészletesebbenJÁN MAZÁK FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA Az ismertetés napja: január 26. 1
WALZ JÁN MAZÁK FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA Az ismertetés napja: 2010. január 26. 1 1. A Juzgado de lo Mercantil n o 4 de Barcelona (Spanyolország) előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette
RészletesebbenEURÓPAI BIZOTTSÁG KÖRNYEZETVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG
EURÓPAI BIZOTTSÁG KÖRNYEZETVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Brüsszel, 2018. november 8. (REV1 az érdekelt felek részére 2018. február 8-án kiadott közlemény helyett) KÖZLEMÉNY AZ ÉRDEKELT FELEK RÉSZÉRE AZ EGYESÜLT
RészletesebbenNEEO új honlap koncepció 3. Nemzetközi engedélyezési eljárás (HU)
3.6 Definíciók 1. Jogszabályok - Bázeli egyezmény - OECD-határozat 2. Hulladékkal kapcsolatos fogalmak - Hulladék - Veszélyes hulladék - Hulladékkeverék - Zöldlistás hulladék - Sárgalistás hulladék 3.
RészletesebbenNemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag
Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Tartalomjegyzék: Összetett ügyletek ÁFA-ban Külföldi vevő a magyar boltban A termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Angol
RészletesebbenDr. Marosvölgyi Nikoletta Országos Kémiai Biztonsági Intézet REACH Nemzeti Tájékoztató Szolgálat
Dr. Marosvölgyi Nikoletta Országos Kémiai Biztonsági Intézet REACH Nemzeti Tájékoztató Szolgálat Bevezetés Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK (REACH) rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról,
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat. a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10530. számú törvényjavaslat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2016. május 2016. évi...
RészletesebbenMellékelten továbbítjuk a delegációknak a D049061/02 számú dokumentumot.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 2. (OR. en) 5896/17 AGRILEG 26 VETER 10 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2017. február 1. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok.
RészletesebbenMerre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.
Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék
RészletesebbenEurópai uniós és magyar jogszabályok a hulladékstátusz megszűnéséről
Európai uniós és magyar jogszabályok a hulladékstátusz megszűnéséről Az életciklus szemlélet az új ISO 14001 szabványban és a hulladéktörvényben túl az elméleten KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető
RészletesebbenMűanyag hulladékok hasznosítása
Műanyag hulladékok hasznosítása Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő nonprofit Kft. (Vidékfejlesztési Minisztériumban) 2011-ben indult
RészletesebbenA veszélyes hulladékok kezelése
Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A veszélyes hulladékok kezelése Pataki Ferenc osztályvezető Besorolás (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról) 63. (1) A hulladék
Részletesebbení t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 4.K.22.276/2009/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kfv.II.37.882/2010/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Galgóczi Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Gellérthegyi István ügyvéd által képviselt Környezetvédelmi, Természetvédelmi
RészletesebbenNEMZETI KLÍMAVÉDELMI HATÓSÁG KEHOP KLÍMAGÁZ ADATBÁZIS KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN-ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS 2017.
NEMZETI KLÍMAVÉDELMI HATÓSÁG KEHOP-1.1.0-15-2016-00004 KLÍMAGÁZ ADATBÁZIS KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN-ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS 2017. Hulladék management Mit kezdjünk az elhasznált hűtőközegekkel?
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
Európai Parlament 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.1.2016 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Thierry Paquet belga állampolgár által benyújtott 1759/2013. számú petíció az önkéntes tűzoltók belgiumi helyzetéről
RészletesebbenA körforgásos gazdaság felé
A körforgásos gazdaság felé V. Németh Zsolt Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkár A VÁLTOZÁS KORA! XIX. Hulladékhasznosítási Konferencia 2017. szeptember 28-29. Gyula,
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenIncyte from the inside EGY MAGYAR SPC ÜGY AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA ELŐTT
Incyte from the inside EGY MAGYAR SPC ÜGY AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA ELŐTT Miről lesz szó? Kiegészítő oltalmi tanúsítványok időtartama (SPC) Seattle Genetics ügy (C-471/14.) Incyte Corp. ügy (C-492/16.)
RészletesebbenAz acél- és az alumíniumhulladék hulladékstátuszának megszűnése
Az acél- és az alumíniumhulladék hulladékstátuszának megszűnése Tájékoztató workshop Sárosi Eszter, Héjja Eszter Budapest, 2011. szeptember 27. Tartalom 1. A koncepció 2. Kritériumok 3. Alkalmazási kérdések
RészletesebbenA BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.
A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, 2015. szeptember 10. dr. Dér Sándor címzetes egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszék A jelenleg
RészletesebbenA BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*
VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)
RészletesebbenOrszággyűlés Hivatala Irományszám : T1 A 0 5'1 p/ 8. Érkezett : Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. Egységes javasla t
Országgyűlés Hivatala Irományszám : T1 A 0 5'1 p/ 8 Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Érkezett : 2016 JÚN 0 6. Egységes javasla t Kövér László úr, az Országgy űlés elnöke részére Tisztelt Elnök
RészletesebbenULT Magyarország Zrt.
ULT Magyarország Zrt. Tisztelt Dohánytermelő! Magyarországon jelenleg közel 300 környezetvédelemhez kapcsolódó jogszabály van érvényben Ezek közül az Alkotmány után a törvények (és azok végrehajtási utasításai)
RészletesebbenEBA/GL/2015/ Iránymutatások
EBA/GL/2015/04 07.08.2015 Iránymutatások a 2014/59/EU irányelv 39. cikkének (4) bekezdése értelmében azon tényszerű körülményekről, amelyek lényegi veszélyt jelentenek a pénzügyi stabilitásra, valamint
RészletesebbenBontott alkatrészek újra hasznosítására vonatkozó szabályozások
Bontott alkatrészek újra hasznosítására vonatkozó szabályozások A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény A hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. Rendelet A közúti járművek
RészletesebbenA 2001/95/EK irányelv és a kölcsönös elismerésről szóló rendelet közötti összefüggés
EURÓPAI BIZOTTSÁG VÁLLALKOZÁSPOLITIKAI ÉS IPARI FŐIGAZGATÓSÁG Útmutató 1 Brüsszel, 2010.2.1. - A 2001/95/EK irányelv és a kölcsönös elismerésről szóló rendelet közötti összefüggés 1. BEVEZETÉS E dokumentum
RészletesebbenAz Európai Parlament és a Tanács 2006/121/EK irányelve. (2006. december 18.)
L 396/852 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 30.12.2006 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/121/EK irányelve (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékelésér l, engedélyezésér l és
RészletesebbenHulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában
Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában Kolozsiné dr. Ringelhann Ágnes Főosztályvezető agnes.ringelhann.kolozsine@vm.gov.hu 457-3570 Budapest, 2011. április 27. A hulladékképződés
RészletesebbenÉpítési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk
Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk Építőipari ásványi- és másodnyersanyagok (Az EU SARMA projekt szimpóziuma) BÁNYÁSZAT ÉS GEOTERMIA 2010. Eger 2010. november 17. Tartalom
RészletesebbenMellékelten továbbítjuk a delegációknak a D048570/03 számú dokumentumot.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. január 26. (OR. en) 5664/17 AGRILEG 23 VETER 9 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2017. január 20. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok. sz.:
RészletesebbenAZ AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÚJ IRÁNYAI: ÉLETCIKLUSKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁS ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI FELADATOK
AZ AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÚJ IRÁNYAI: ÉLETCIKLUSKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁS ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI FELADATOK dr. Havas-Kovács Gabriella Közbeszerzési Hatóság Fenntarthatóság és Nemzetközi Kapcsolatok
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-204 Plenárisülés-dokumentum 5.2.204 B7-0000/204 ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az eljárási szabályzat 87a. cikkének (3) bekezdése alapján a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról
RészletesebbenHulladékmenedzsment a fémiparban Chrenkóné Sárközi Erika Hulladékgazdálkodási szakértő, iroda vezető ENCOTECH Kft. A hulladékgazdálkodásban érintettek köre: mindenki A vállalati hulladékmenedzsment feladata:
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU. Módosítás. Jean-François Jalkh az ENF képviselőcsoport nevében
8.3.2017 A8-0034/244 244 6 preambulumbekezdés (6) Ahhoz, hogy az újrafeldolgozási célértékek meghatározása megbízható és összehasonlítható adatok alapján történjen, illetve lehetővé váljon e célértékek
RészletesebbenA BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2010. szeptember 30.(*)
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2010. szeptember 30.(*) Hatodik HÉA-irányelv 2006/112/EK irányelv Az előzetesen megfizetett adó levonásának joga Új tagállami szabályozás A számla tartalmára vonatkozó
RészletesebbenJogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA
Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA
03/44. kötet Az Európai Unió Hivatalos Lapja 127 32004R0740 2004.4.22. AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA L 116/9 A BIZOTTSÁG 740/2004/EK RENDELETE (2004. április 21.) a Cseh Köztársaságra, Észtországra,
RészletesebbenA spanyol képviselőház és Szenátus elnökségeinek október 16-i levele az Európai Parlament elnökének
A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségeinek 2012. október 16-i levele az Európai Parlament elnökének Fordítás A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségei mai üléseiken megvizsgálták az Európai Uniós
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi
RészletesebbenA BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.4.18. C(2012) 2384 final A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.4.18.) a hulladékokról szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
Európai Parlament 2014-2019 Petíciós Bizottság 30.6.2015 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: F. T. olasz állampolgár által benyújtott 1253/2012. számú petíció az uniós jogszabályok számos olasz baromfi-tenyésztelep
RészletesebbenHatározatok Tára. A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács) március 2. * i
Határozatok Tára A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács) 2017. március 2. * i Előzetes döntéshozatal Környezet 2009/28/EK irányelv A 2. cikk második bekezdésének a) pontja Megújuló energiaforrásból előállított
RészletesebbenEURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE A HULLADÉKOKRÓL ÉS EGYES IRÁNYELVEK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRŐL
EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Strasbourg, 2008. november 19. (OR. en) 2005/0281 (COD) LEX 933 PE-CONS 3646/5/08 REV 5 ENV 411 CODEC 871 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE A LLADÉKOKRÓL
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2018/546 HATÁROZATA
2018.4.6. L 90/105 HATÁROZATOK AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2018/546 HATÁROZATA (2018. március 15.) a szavatolótőkéről szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról (EKB/2018/10) AZ
RészletesebbenA BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács)
HU A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács) 2013. 10. 17-I ÍTÉLET C-519/12. SZ. ÜGY 2013. október 17. * Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása polgári és kereskedelmi ügyekben 44/2001/EK
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.28. C(2018) 3120 final A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2018.5.28.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU európai
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, november 15. (OR. en) ST 11630/2/04 REV 2 ADD 1. Intézményközi dokumentum: 2003/0134 (COD)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. november 15. (OR. en) Intézményközi dokumentum: 2003/0134 (COD) ST 11630/2/04 REV 2 ADD 1 CONSOM 63 MI 215 CODEC 929 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy: A Tanács közös álláspontja
RészletesebbenIromány száma: T/2922. Benyújtás dátuma: :41. Parlex azonosító: O2AC1OUW0002
Iromány száma: T/2922. Benyújtás dátuma: 2018-10-19 10:41 Miniszterelnökség Parlex azonosító: O2AC1OUW0002 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.
RészletesebbenA Kormány. /2018. ( ) Korm. rendelete
A Kormány /2018. ( ) Korm. rendelete az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet és az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására létrehozott szervezet kijelöléséről,
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 6. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 6. (OR. en) 11064/17 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2017. július 5. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok. sz.: D050704/02 Tárgy:
Részletesebben2. Irányadó jogszabályok
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3003/2015. útmutató a vámigazgatási bírságok kiszabásáról, a korrekciós pótlékról és az azokhoz kapcsolódó méltányossági eljárások, valamint a vámigazgatási eljárásban
RészletesebbenIránymutatások Hatóságok közötti együttműködés a 909/2014/EU rendelet 17. és 23. cikke értelmében
Iránymutatások Hatóságok közötti együttműködés a 909/2014/EU rendelet 17. és 23. cikke értelmében 28/03/2018 ESMA70-151-435 HU Tartalomjegyzék 1 Hatály... 2 2 Cél... 4 3 Megfelelési és adatszolgáltatási
RészletesebbenTájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról. Várszegi Róbert tanácsos
Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról Várszegi Róbert tanácsos Hulladékgazdálkodás irányítása Magyarországon Jogszabályok Hulladékgazdálkodás irányítása Magyarországon 1. 259/93/EGK - az
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.12.2018 EP-PE_TC1-COD(2018)0371 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2018. december 11-én került
Részletesebbenaz értékpapírosítási ügyletek burkolt támogatásáról
EBA/GL/2016/08 24/11/2016 Iránymutatás az értékpapírosítási ügyletek burkolt támogatásáról 1 1. Megfelelés és beszámolási kötelezettségek Az iránymutatások jogállása 1. Az e dokumentumban szereplő iránymutatásokat
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 27.4.2015 2014/0176(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről az Ipari, Kutatási és
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2018.11.13. COM(2018) 744 final 2018/0385 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az energiahatékonyságról szóló, [az (EU) 2018/XXX irányelvvel módosított]
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYTERVEZET
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 17.7.2015 B8-0000/2015 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYTERVEZET a B8-0000/2015. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 128.
RészletesebbenA BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (kilencedik tanács) október 10. *
A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (kilencedik tanács) 2013. október 10. * Előzetes döntéshozatal iránti kérelem EUMSZ 45. cikk Munkavállalók szabad mozgása Olyan nemzeti szabályozás, amely a külföldi rendszámú gépjármű
RészletesebbenA szerződésnek megsemmisíthetőnek kell lennie, amennyiben az a tisztességtelen szerződési feltétel nélkül nem teljesíthető
Az Európai Unió Bírósága 28/19. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY Luxembourg, 2019. március 14. Sajtó és Tájékoztatás C-118/17sz. ügyben hozott ítélet Dunai Zsuzsanna kontra ERSTE Bank Hungary Zrt. Az uniós joggal ellentétesek
RészletesebbenMINEK NEVEZZELEK? hulladék kontra nyersanyag
MINEK NEVEZZELEK? hulladék kontra nyersanyag HOGYAN LESZ A BONTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI TÖRMELÉK-HULLADÉKBÓL MELLÉKTERMÉK? Minek nevezzelek? melléktermék, 2014.12.02. Mi az a hulladék, mit is jelent ez a fogalom?
RészletesebbenAZ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS KÖVETELMÉNYEI ÉS A TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK ÖSSZEFÜGGÉSEI. Bárczi István divízió vezető, SGS Hungária Kft.
AZ ISO 14001 SZABVÁNY ÉLETCIKLUS KÖVETELMÉNYEI ÉS A TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK ÖSSZEFÜGGÉSEI Bárczi István divízió vezető, SGS Hungária Kft. AZ ÚJ SZABVÁNY SZERINTI KIR ELVÁRT EREDMÉNYEI körülmények A szervezet
RészletesebbenA BIZOTTSÁG HATÁROZATA ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.26. C(2015) 7324 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.10.26.) a Magyarország által a MOL Nyrt. részére nyújtott SA.24571 2009/C (korábbi C 1/2009, NN 69/08) számú ÁLLAMI
RészletesebbenA KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár
A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának
RészletesebbenMikroműanyagok az EU-ban
KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001 A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése Baranyai Gábor: Mikroműanyagok az EU-ban szabályozási dilemmák Nemzeti Közszolgálati
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 28. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0049 (NLE) 6795/17 UD 55 CORDROGUE 31 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. február 28. Címzett: Biz.
RészletesebbenA gépjárműbontók környezetvédelmi kötelezettségei, ellenőrzésük és szankcionálásuk
A gépjárműbontók környezetvédelmi kötelezettségei, ellenőrzésük és szankcionálásuk DR. BARTUS ADRIENN FŐOSZTÁLYVEZETŐ PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY Környezetvédelmi
RészletesebbenMakra Gábor - főosztályvezető
Környezetvédelmi szakterületen bekövetkezett változások a 2017. év folyamán Makra Gábor - főosztályvezető Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi
Részletesebben45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya
45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában
Részletesebben***I JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2014/0202(COD) 6.1.2015 ***I JELENTÉSTERVEZET a 604/2013/EU rendeletnek a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó családtaggal,
RészletesebbenKérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz
Az előre nem látható és nem tervezhető, de az év folyamán felmerülő beszerzési szükségleteket az ajánlatkérőnek hogyan kell figyelembe vennie az egybeszámítás szempontjából? Az adott évben (tizenkét hónapban)
RészletesebbenHatározatok Tára. A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács) december 10. * A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),
Határozatok Tára A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács) 2015. december 10. * Előzetes döntéshozatal iránti kérelem A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség Polgári ügyekben folytatott
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2006/0144(COD) 5.3.2008 ***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA a Tanács közös álláspontja az élelmiszer-ipari
RészletesebbenKiegészítő tájékoztatás Van Hool gyártmányú autóbuszokhoz futómű alkatrészek beszerzése BKV Zrt. T-2/16
Az alábbiakban tájékoztatjuk a számon, Van Hool gyártmányú autóbuszokhoz futómű alkatrészek beszerzése tárgyban indult eljárással kapcsolatban beérkezett kérdésekre, észrevételekre adott válaszainkról:
RészletesebbenEz a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
2013.3.21. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 79/19 A BIZOTTSÁG 255/2013/EU RENDELETE (2013. március 20.) a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IC.,VII. és VIII.
RészletesebbenHULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 24. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 24. (OR. en) 14722/16 FISC 200 ECOFIN 1088 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága az Állandó Képviselők Bizottsága
RészletesebbenA hulladékgazdálkodást érintő jogszabályváltozások
A hulladékgazdálkodást érintő jogszabályváltozások Kónya Károly tanácsadó Környezetügyért, agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős államtitkárság Földművelésügyi Minisztérium HOI konferencia Budapest,
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 31.10.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Panagiotis Bouras görög állampolgár által a Megalopoli városi tanács nevében benyújtott 0978/2008. számú
RészletesebbenA hulladékok tételes jegyzékét a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.
Hulladékok kezelése Mi a hulladék? A 2000. évi XLIII. törvény (Hgtv.) meghatározása, miszerint: A hulladék bármely, a Hgtv. 1.sz. melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag,
RészletesebbenIránymutatások az illetékes hatóságok és az ÁÉKBV alapkezelő társaságok számára
Iránymutatások az illetékes hatóságok és az ÁÉKBV alapkezelő társaságok számára Az egyes strukturált ÁÉKBV-k kockázatának mérésére és teljes kitettségének számítására vonatkozó iránymutatások ESMA/2012/197
RészletesebbenA Tanács 333/2011/EU rendelete a Fémtv. és a fordított áfa vonatkozásában
A Tanács 333/2011/EU rendelete a Fémtv. és a fordított áfa vonatkozásában AZ ACÉL- ÉS AZ ALUMÍNIUMHULLADÉK HULLADÉKSTÁTUSZÁNAK MEGSZŰNÉSE Tánczos Zoltán pénzügyőr alezredes, főosztályvezető 2011. 09.27.
Részletesebben10729/16 ADD 1 ktr/pu/ia 1 DGB 2C
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 22. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2012/0267 (COD) 10729/16 ADD 1 TERVEZET A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy: PHARM 44 SAN 285 MI 479 COMPET 403 CODEC 978
RészletesebbenJuhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás
Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői
Részletesebben(EGT-vonatkozású szöveg)
L 301/22 2015.11.18. A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2066 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2015. november 17.) az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó
RészletesebbenAz uniós jogalkotási trendek az ELV szabályozásban
Az uniós jogalkotási trendek az ELV szabályozásban Bontunk, de hogyan? Az autóbontás jövője KSZGYSZ konferencia Budapest, 2016. 09. 27. Hotel Griff 2014. szeptember 23. Markó Csaba KSZGYSZ szakértő A körforgásos
RészletesebbenMagyar joganyagok - 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet - az építési és b 2. oldal (4) Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot - amennyiben az
Magyar joganyagok - 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet - az építési és b 1. oldal 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól
RészletesebbenIRÁNYMUTATÁS A SZOLGÁLTATÁSOK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MINIMUMLISTÁJÁRÓL EBA/GL/2015/ Iránymutatások
EBA/GL/2015/05 07.08.2015 Iránymutatások a 2014/59/EU irányelv 42. cikkének (14) bekezdése értelmében annak meghatározásáról, hogy az eszközök vagy kötelezettségek rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Ülésdokumentum
EURÓPAI PARLAMENT 2004 Ülésdokumentum 2009 C6-0056/2008 2005/0281(COD) 21/02/2008 Közös álláspont A Tanács által 2007. december 20-án elfogadott közös álláspont a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon
Részletesebben