MINEK NEVEZZELEK? hulladék kontra nyersanyag

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MINEK NEVEZZELEK? hulladék kontra nyersanyag"

Teréz Fodorné
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 MINEK NEVEZZELEK? hulladék kontra nyersanyag HOGYAN LESZ A BONTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI TÖRMELÉK-HULLADÉKBÓL MELLÉKTERMÉK? Minek nevezzelek? melléktermék,

2 Mi az a hulladék, mit is jelent ez a fogalom? az EU hulladék irányelve (EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS 2008/98/EK IRÁNYELVE) szerint minden anyag hulladék, amitől a birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles ugye ismerős szöveg? Nézzük meg pontosabban az eredeti angol szöveget: The waste means any substance or object which the holder discards or intends or is required to discard Discard = eldob, elhagy, lemond stb., de nem megválik!

3 Nyelvében él a nemzet! Pl. az összekevert ételmaradék (moslék), vagy az élelmiszeripari feldolgozás után maradt állati maradványok hulladékok-e? Pl. az elbontott épület törmelékből kiválogatott pecsétes (címeres) tégla hulladék-e? És az épület darálék, aggregátum? Vagy az inert törmelék? Pl. a régebben, elavult technológiából kikerülő, felhalmozott, magas fémtartalmú metallurgiai iszap hulladék-e? Pl. a föld mélyén lévő kőolaj nem hulladék. Ugyanez az anyag, ha felszínre kerül és természetes tavat alkot, szintén nem hulladék. De ha szállítás közben kiömlik és az árokban összegyűlik, már hulladék lesz pl. a bolti eladó eladja a tejet, amelytől megválik, mégsem lesz belőle hulladékkereskedő

4 A HULLÓ CSILLAG HULLADÉK? A hulladék fogalmát az ember nélküli természet nem ismeri. A természet rendszerében a hulladék fogalma nem értelmezhető.

5 Csak 3 db példa A felrobbant szupernóva pora: nem hulladék. A denevérek felhalmozódott ürüléke a guanó: nem hulladék. Az atom energiájának degradációja során kibocsájtott foton: nem hulladék. Pedig a por, az ürülék, a foton tulajdonosa megvált ettől az anyagtól.

6 Hulladék: fizet a termelő. Melléktermék: fizet a vásárló. A humán kategória szerinti hulladék a fogalma inkább magyarázható gazdasági szempontok szerint. Leginkább az lenne a hulladék, amelyet a birtokosa visszautasít (=refuse, discard), amelytől azon az áron is meg akar szabadulni, hogy valami másról IS le kell mondania pl. pénzről, más erőforrásról A fölösleges anyag birtokosának azt kellene igazolnia, hogy az anyagát ő maga, vagy másik személy a veszélyes anyagokra vonatkozó szabályoknak is eleget téve hasznosítani tudja a saját termelési folyamataiban, és számára pozitív értéket képvisel.

7 Ami tegnap hulladék volt, ma már termék lehet. Megjegyzendő, hogy a hulladék itt említett, érték alapú definíciója relatív, függ az adott kor és helyszín elérhető technológia színvonalától, ezért folyamatos vizsgálatot, aktualizálást igényel.

8 Nézzük meg, mi a helyzet a melléktermékkel! AZ EU hulladékkeretirányelve bevezette a melléktermék fogalmát, és ezzel egy jelentős kaput nyitott a hulladék ma joghatályos fogalma által börtönbe zárt anyagáramok előtt.

9 Hogyan lehet a hulladékból melléktermék? Ehhez két dolog szükséges: 1. a bontási törmelék keletkezése során ne váljon hulladékká (akár a helytelen kezeléstől, akár valamely jogszabály erejénél fogva). 2. elégítse ki a melléktermékről rendelkező jogszabályok igényeit. A jogszabályban megfogalmazott cél: hogy az épületbontások alatt keletkező anyagok újra hasznosíthatók legyenek, vagy hasznosíthatók maradjanak. Csökkenteni kell a hulladékképződést, növelni kell az anyagában és az energiájában hasznosítható anyagok mennyiségét! (lásd: preambulum, évi 185. törvény a hulladékról)

10 Az épületbontások során végbemenő Az épületbontások célja, az alap feladat: valamely építési telek újra használatának előkészítése, a terület szabad felhasználásának biztosítása, érték teremtés a kiürített építési telek értéknövekedésének realizálásával. A cél elérésének eszköze: az épületek és építmények bontási munkálatainak szakszerű elvégzése, a bontott anyag területről való elszállítása, a terület megtisztítása az esetleges hulladékoktól, az építési telek visszaadása a tulajdonos birtokába további építési célú hasznosítás érdekében. folyamatok leírása

11 A jogi háttér és a bontási folyamat összehasonlítása A fenti tevékenységre egyébként a legmagasabb szintű jogszabályok (az EU hulladékgazdálkodási direktívája, és a HTV a hulladékról) kötelezik a tulajdonosokat, vagy valamely gyártási, építésibontási folyamatban részt vevő szereplőket.

12 A hulladékból nem lesz melléktermék, a melléktermék ugyanis TERMÉK! A hatályos törvényünk kifejezett és elsődleges célja az anyag- és enegria takarékosság, a hulladék keletkezésének megelőzése, ill. mérséklése, a használt termékek visszavezetése a fogyasztási láncba. Az osztályozott és minősített aggregátum az építési piacon keresett termék, értéke, ára van, azaz termék és árú kategóriába tartozik. Ezért rá nem vonatkozik a HTv. ismert definíciója a hulladékról!

13 Alábbiakban fontos idézetek a HTv.-ből 1. (1)2 A törvény hatálya kiterjed (3) Nem terjed ki a törvény hatálya d) a természetes állapotában meglévő ki nem termelt földre, beleértve a ki nem termelt szennyezett talajt, valamint a földhöz tartós jelleggel rögzített építményeket, beleértve a használaton kívüli, elhagyott, romos épületeket is, 4. Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.

14 Idézetek a HTv.-ből 6. Melléktermék 8. Valamely anyagot vagy tárgyat, amely olyan előállítási folyamat során képződik, amelynek elsődleges célja nem az ilyen anyag vagy tárgy előállítása, a következő feltételek együttes teljesülése esetén nem hulladéknak, hanem mellékterméknek lehet tekinteni: a) további felhasználása biztosított, b) előállítását követően a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül közvetlenül felhasználható, c) az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő, d) a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti, és e) további használata jogszerű, azaz meghatározott módon történő felhasználása tekintetében az anyag vagy tárgy megfelel a termékre, a környezet- és egészségvédelemre vonatkozó összes jogszabályi előírásnak. A HTv. 1.. (3) d. bekezdése szerint a törvény hatálya nem terjed ki a földhöz tartós jelleggel rögzített épületekre építményekre, beleértve a romosakat is. E szerint a bontásra szánt épület nem hulladék. Ha a romos épület nem hulladék, akkor a belőle kikerülő (nem szennyezett) építőanyag sem lehet hulladék. A belőle a bontás során kikerülő anyag akkor hulladék, ha a HTv. 2.. (1) 23. p. szerint hulladéknak minősül. Amikor az anyag tulajdonosa nem kíván és nem köteles az anyagtól (mindenáron) megválni, éppen ellenkezőleg, az értékesíteni kívánja, olyankor a bontási anyag nem hulladék.

15 A bontott AZBESZT nem melléktermék! Egy elképzelt bontási területen termelt építési darálék a fenti 5 kritérium mindegyikét kielégíti, tehát mellékterméknek minősül. Figyelembe kell venni, hogy pl. a fém hulladékra, vagy az azbeszt tartalmú, vagy egyéb, felületén, vagy anyagában szennyezett anyagok, hulladékok kezelésére külön speciális szabályok vonatkoznak. Amennyiben ilyenek keletkeznek a bontás során, akkor a fent leírt megállapítások ezekre az anyagokra hatálytalanok és azok hulladék státuszát a HTv. 2. (1) 23.p. szerint kell megállapítani.

16 Összefoglalás Az elképzelt területen végzett bontási munkálatok során keletkezett gyártási, kezelési anyagok a beton és egyéb épületanyag daráléka, az aggregátum, amelyek I. oszt. minőségű és gyártói minőségi nyilatkozattal rendelkezik melléktermék és nem hulladék. A munkálatok befejezését követően Hulladéklapon kell lejelenteni a nem melléktermék hulladékok mennyiségét és minőségét az illetékes környezetvédelmi hatóságnál. Az előállított mellékterméket nem kell bejelenteni a hulladék nyilvántartó lapon és nem kell hulladéklerakóba vinni. Szintén nem kell a hulladék státuszt megszüntető lépéseket tenni, mert a melléktermék nem hulladék. A MELLÉKTERMÉK további felhasználását a kereskedelmi törvény és az építőanyagok minőségéről szóló jogszabályok szabályozzák.

17 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Lévay Tibor Környezetvédelmi szakértő Atlas Geo Kft

Hasonló dokumentumok

Melléktermék a környezetvédelmi hatóság szemével

Melléktermék a környezetvédelmi hatóság szemével Kónya Károly igazgató Hulladék: bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles; Melléktermék: valamely