ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK"

Péter Hegedüs
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK

3 ELŐZMÉNY Az Európai Unió új hulladék-keretirányelvét november 19-én fogadták el és december 12-én hirdették ki. A 2008/98/EK irányelv előírásait a tagállamoknak legkésőbb 2 éven belül azaz 2010 dec. 12-ig kellett volna beépíteniük a szabályozási, rendszerükbe, azonban ennek a kötelezettségnek jelzett határidőn belül hazánk nem tudott eleget tenni. gyors jogszabály alkotási kényszer 2012 CLXXXV. Törvény (Ht.) jelentős módosulási hullám

4 MI AZ ÉPÍTÉSI, BONTÁSI HULLADÉK? Jogi fogalom: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építési tevékenységből származó hulladék (Ht. 2. (1) bekezdés 10. pont) + végrehajtási rendelet az építmények építőipari kivitelezése során keletkező, jelen rendelet 1. számú mellékletében felsorolt hulladék Köznapi értelemben: bármilyen rendeltetésű épület, építmény, létesítmény, műtárgy építési,létesítési, felújítási, bontási, felszámolási munkáiból, vagy azzal kapcsolatban keletkezett hulladék Nyilvántartási szempont alapján: Építési-bontási hulladék (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) = EWC 17 főcsoport (2000/532/EK bizottsági határozat és módosításai)

5 ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULALDÉKOK ÖSSZETÉTEL SZERINTI MEGOSZLÁSA

6 A bontás során hulladék keletkezik, vagy a kibontott tárgy / dolog nem hulladék. Mikor válik valami hulladékká? 2008/98/EK irányelv 3. cikk 1. pont értelmezése (hulladék fogalom)

7 AZ EU BIZOTTSÁG ÁLLÁSPONTJA A hulladékokkal kapcsolatos uniós szabályozásban a melléktermék vagy másodnyersanyag nem jogi kategória az anyagok vagy hulladéknak számítanak vagy nem. A hulladék jobb meghatározására a Bizottsághoz nem érkezett javaslat. Indokolt a hulladék fogalmának egyértelműbbé tétele.

8 A HULLADÉKOKRÓL ÉS EGYES IRÁNYELVEK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRŐL SZÓLÓ 2008/98/EK IRÁNYELV Fő kötelezettség: 11. cikk (2) Az ezen irányelv célkitűzéseinek való megfelelés, valamint a magas forráshatékonysági szinttel működő, európai újrafeldolgozó társadalom irányába való elmozdulás érdekében a tagállamok megteszik a következő célok eléréséhez szükséges intézkedéseket: 2020-ig a nem veszélyes építési és bontási hulladékok újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és az egyéb, anyagában történő hasznosítását, ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére történő használatot, de nem beleértve a természetesen előforduló, a hulladékjegyzék es kategóriájában meghatározott hulladékokat, tömegében minimum 70 %-ra kell növelni.

9 MELLÉKTERMÉK 5. CIKK (Az anyagok termelési körfolyamatba való visszavezetését ösztönözheti a melléktermék fogalom megjelenése. A hazai szabályozás korábban nem ismerte ezt a fogalmat) (1) Valamely anyagot vagy tárgyat amely olyan előállítási folyamat során keletkezik, amelynek elsődleges célja nem ezen termék előállítása csak akkor lehet nem a 3. cikk 1. pontjában említett hulladéknak, hanem mellékterméknek tekinteni, ha az alábbi feltételek teljesülnek: a) az anyag vagy a tárgy további felhasználása biztosított; b) az anyag vagy a tárgy további, a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül, közvetlenül felhasználható; c) az anyagot vagy tárgyat valamely előállítási folyamat szerves részeként állítják elő; valamint d) a további használat jogszerű, azaz a konkrét használat tekintetében az anyag vagy a tárgy megfelel a termék adott használatára, valamint a környezet- és az egészségvédelemre vonatkozó összes követelménynek, és nincsenek a környezetet és az emberi egészséget általánosan károsító hatásai.

10 A HULLADÉKSTÁTUSZ MEGSZŰNÉSE 6. CIKK (1) Egy adott hulladék megszűnik a 3. cikk 1. pontja értelmében hulladék lenni, amennyiben hasznosítási műveleten, beleértve az újrafeldogozást, esett át, és megfelel az alábbi feltételekkel összhangban kidolgozandó konkrét kritériumoknak: a) az anyagot vagy tárgyat általánosan használják, adott rendeltetéssel; b) az anyagnak vagy tárgynak van piaca, vagy van rá kereslet; c) az anyag vagy tárgy megfelel az adott rendeltetések műszaki követelményeinek és a termékekre vonatkozó hatályos jogszabályoknak és előírásoknak; és d) az anyag vagy tárgy felhasználása nem idéz elő általános káros környezeti vagy egészségügyi hatásokat. A kritériumok szükség esetén a szennyező anyagok határértékeit is tartalmazzák, és figyelembe veszik az anyag vagy a tárgy lehetséges káros környezeti hatásait. Probléma: -hiányos jogszabályok, műszaki irányelvek -a hulladékstátusz megszűnésének kérdése meglehetősen összetett,számos esetben az egyes tagországok (és azon belül érintett csoportok)véleményei is jelentősen eltérek egymástól.

11 MAGYAR JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET (HATÁLYOS) A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló LXXVIII. törvény A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. Rendelet Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (I. 15.) Korm. rendelet A hulladékjegyzékről szóló 72/2013.(VIII. 27.) VM rendelet Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet

12 HT. 92. (3) december 31-ig a nem veszélyes építésibontási hulladék a föld és a kő kivételével újrahasználatra előkészítésének, újrafeldolgozásának és egyéb, anyagában történő hasznosításának ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére használt hulladékot együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 70%-ra kell növelni. A hulladékképződés megelőzése érdekében törekedni kell arra, hogy a technológiából származó, de a technológiai folyamatba visszavezetett gyártási maradék, anyag, valamint a már használt, de eredeti céljára ismételten felhasználható termék, illetve melléktermék a gyártásfelhasználás ciklusban maradjon. Az anyag vagy termék, illetve melléktermék a gyártásfelhasználás ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká. (Ht. 5. (2) bekezdés)

13 45/2004 (VII.26.) sz.bm-kvvm együttes rendelet - hatályba lépést követően benyújtott építési illetve bontási engedélyek iránti kérelmekre - hatályba lépést követően megkezdett építési és bontási tevékenységekre kell alkalmazni - a rendelet az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladék mennyiségének tervezésére és elszámolására ad részletes utasításokat. (magyar jogrendben nem volt előzménye e szakterület szabályozásnak újrahasznosítható építőanyagokkal az Építőipari Termékek Irányelve keretében foglalkoztak )

14 191/2009. (IX. 15.) KORM. RENDELET Az építési szerződés tartalmazza az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok - engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő - elszállítására (elszállíttatására) kötelezett megnevezését. A vállalkozó kivitelező feladata többek között - az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban. Napi jelentés: mennyiség, fajta, megnevezés, EWC kódelszállításának ténye, helye, bizonylata a hulladék kezeléséhez igénybe vett létesítmény neve, címe, KÜJ, KTJ száma (csatolandók az átvételt igazoló számlák is). A felelős műszaki vezető feladata - az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése, - az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján az 5. melléklet szerinti hulladék nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása, - értesíteni az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget arról, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége eléri az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabályban előírt küszöbértéket,

15 Célszerűségi szempontok Javaslatok Gondolatok a jogi szabályozásokról - Ht., GKM rendelet 14/2008.(IV.3) /2/EK irányelv Adattárház : Információ hal az adatok tengerében

16 (Robert Green Ingersoll)

17 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Hasonló dokumentumok

Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan

Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős