AZ ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA A NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER ÉVI EREDMÉNYEIRŐL. Tartalom

Átírás

1 AZ ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA A NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER ÉVI EREDMÉNYEIRŐL Tartalom Bevezetés 1. Az NNSR kötelező jelentései 1.A. Nosocomialis járványok (NJ) 1.B. Multirezisztens kórokozók által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (MRK) 1.C. Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (CDI) 1.D. Egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések (VÁF) 2. Kötelezően választható surveillance-ok 2.A. Sebfertőzés surveillance (S) 2.B. Intenzív terápiás osztályok eszközhasználattal összefüggő fertőzések surveillance-a (ITO) 2.C. Perinatális intenzív osztályok (PIC) eszközhasználattal összefüggő fertőzések surveillance-a

2 1. Az NNSR kötelező jelentései 1.A. Nosocomiális járványok A fekvőbeteg ellátó intézmények a hatályos fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló 1/2014. (I. 16.) EMMI rendelet szerint jelentik a nosocomiális járványokat. A járványokra vonatkozó adatokat az egészségügyi szolgáltató rögzíti on-line módon a Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszer (NNSR) nosocomiális (kórházi) járványok moduljába. A évben 111 nosocomiális járvány jelentettek, 37 járvánnyal kevesebbet, mint 2013-ban. Kivizsgálásra került 1 multirezisztens Pseudomonas aeruginosa okozta pseudo járvány, és 3 járványnak nem minősített járványgyanú, melyeket E. coli, Klebsiella pneumoniae és multirezisztens Pseudomonas aeruginosa halmozott megjelenése miatt végeztek a hatóságok. A 111 nosocomiális járvány 59,5 %-a (N: 66) úgynevezett nem specifikus, vagyis egyéb közösségekben is előforduló járvány volt. Az úgynevezett specifikus nosocomiális járványok, melyek az egészségügyi intézmények körülményei között fordulnak elő az összes bejelentett járvány 40,5 %-a (N: 45) volt. A 2014-ben a bejelentett nem specifikus járványok száma a 2013 évi kivizsgált járványokhoz képest 33 járvánnyal csökkent. A jelentett specifikus járványok száma az utóbbi 5 évben nem változott. A járványok során megbetegedettek száma összesen fő volt ( ,7% ápolt, ,3% egészségügyi dolgozó). A megbetegedések túlnyomó többségét ( ,5%) a nem specifikus járványok során regisztrálták, a megbetegedettek 18,9%-a (202 fő) volt egészségügyi dolgozó. A 45 specifikus járvány során 258 megbetegedést regisztráltak. Halálesetek a specifikus illetve a nem specifikus járványok során is előfordultak. Nem specifikus légúti járványok során 2 ápolt, míg a specifikus nosocomiális járványok során 16 ápolt exitált. A multirezisztens Acinetobacter baumannii okozta járványok során 3 fő, a Candida parapsilosis okozta járvány során 2 beteg, az E. coli okozta járvány során 1 fő, a multirezisztens Pseudomonas aeruginosa okozta járvány során 1 beteg, a Clostridium difficile okozta járványok során 9 ápolt halt meg; egy nem specifikus influenza H1N1 vírus okozta járványban érintett betegek közül 2 ápolt halt meg. A nem specifikus járványok túlnyomó többségét, és specifikus nosocomiális járványok közel felét az enterális járványok teszik ki. A nem specifikus járványok 86,4% (N:57) a specifikus járványok 40% (N:18) zajlott évben

3 enterális tünetekkel. A nem specifikus enterális járványok mellett 6 légúti (4 influenza, 1 RSV, 1 Legionella pneumophilia), és 3 scabies okozta járványt is előfordult. A nem specifikus enterális járványok kórokozója 31 járvány során Calicivírus, 2 járványban a Calicivírus mellett Rotavírus, 14 esetben a kóroki tényező Rotavírus és 1-1 járvány során Hepatitis A illetve Salmonella Infantis és Salmonella Enteritidis volt. Ismeretlen maradt a kórokozó 7 enterális járványban (12,3%). Az ismeretlen etiológiájú járványok többségénél (figyelembe véve a negatív bakteriológiai vizsgálati eredményeket, a magas betegszámot, a gyors lefolyást, az általában enyhe klinikai tünetekkel járó kórképeket) is feltételezhető, hogy a kóroki tényező vírus volt. A nem specifikus enterális nosocomiális járványok belgyógyászati jellegű (26), rehabilitációs (21), ápolási és krónikus belgyógyászati (15), pszichiátria (7) és csecsemő-gyermekgyógyászati (2) osztályokon illetve PIC-en (1) fordultak elő. Előfordultak enterális járványok 7 manuális osztályon (sebészet, traumatológia, ortopédia) is. A 45 specifikus nosocomiális járvány közül évben csupán 1 (2,2 %) járványban volt MRSA és 18 (40%) járványban Clostridium difficile a kóroki tényező. Kilenc járványban (20%) multirezisztens Acinetobacter baumannii (MACI), két két járványban (4,4% - 4,4%) vancomycin rezisztens Enterococcus faecalis (VRE) és multirezisztens Pseudomonas aeruginosa (MPAE), egy egy járványban ESBL termelő Klebsiella pneumoniae (MKLE), ESBL termelő E. coli illetve ESBL termelő Serratia marcescens, valamint ESBL termelő Proteus mirabilis, két - két járványban Stenotrophomonas maltophilia, illetve Klebsiella pneumoniae, egy - egy járványban Candida parapsilosis, Pseudomonas aeruginosa, Achromobacter xylosoxidans, Serratia marcescens illetve E. coli volt a kórokozó. A specifikus járványok 40%-ért a Gram negatív multirezisztens kórokozók tehetők felelőssé. A járványok kórképei a következők voltak: 7 véráram fertőzés, 4 pneumónia, 18 specifikus enteritis, 14 kevert kórformájú fertőzés, 1 húgyúti fertőzés és 1 endophtalmitis. A járványok intenzív, sebészeti, idegsebészeti, urológiai, szemészeti, szülészeti, újszülött, PIC, belgyógyászati jellegű és krónikus osztályokon alakultak ki.

4 A specifikus járványok kialakulásának helye, a Clostridium difficile járványok kivételével, elsősorban a felnőtt és gyermek intenzív ellátást végző osztályok mellett a sebészeti ellátást végző osztályok, de egy- egy járványban érintettek a szülészeti, belgyógyászati és hosszúápolást végző osztályok is. A Clostridium difficile okozta járványok kialakulásának helyei elsősorban a belgyógyászati és tartós ápolást végző osztályok, de jelentettek járványt intenzív, érsebészeti, traumatológia, urológia osztályról is. 1.B. Multirezisztens kórokozók (MRK) által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések A fekvőbeteg-ellátó intézményeknek 2006 szeptembere óta jelentési kötelezettsége van jogszabályban meghatározott multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális (egészségügyi ellátással összefüggő) fertőzésekre vonatkozóan. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés kritériumainak meghatározása az Epinfo 9. évf. 3. különszámában, majd az Epinfo 21. évf. 1. különszámában rögzített nosocomiális fertőzések egységes definíciói szerint történt. Az MRK-k (azaz a multirezisztens kórokozók) által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentő rendszerébe január 1. és december 31. között 93 fekvőbeteg-ellátó intézmény 113 önálló kódon jelentő telephelye küldött adatokat. MRK-k által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket 2014-ben mind a hét magyarországi régióból jelentettek. A bejelentett fertőzésszám 3998, a fertőzött ápoltak száma 3595 fő volt. A bejelentések esetszáma minimum 1 és maximum 323 között mozgott. Intézményre vonatkoztatott medián fertőzési esetszám 14, az átlagos fertőzési esetszám 36,4 volt. Összesen 33 fekvőbeteg-ellátó intézmény jelentett 5 vagy 5 fertőzésnél kevesebbet. A jelentő intézmények betegforgalmi adatai az alábbiak szerint alakultak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2014 júniusában megjelentetett Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás dokumentumában szereplő intézmények (169 kórház) alapján: kibocsájtott betegek száma: ápolási napok száma: A jelentő kórházak betegforgalma tárgyévben a hazánkban ellátott betegek 94,4%-át, az ápolási napok 91,2%-át tette ki. A jelentő

5 intézmények betegforgalmát figyelembe véve 2014-ben a fertőzések incidenciája 19,38 volt kibocsájtott betegre vonatkoztatva, míg a ápolásra napra vonatkoztatott incidencia sűrűség 22,82-t tett ki. A fertőzések incidenciája - az összes jelentendő multirezisztens kórokozó tekintetében - az egyes intézmények között jelentős eltérést mutat: az értékek kibocsájtott betegre vonatkoztatva 0, (percentilisek: P25=6,12; P50=15,21; P75=23,07) és ápolási napra vonatkoztatva 1,06-169,47 fertőzés (percentilisek: P25=5,34; P50=12,26; P75=28,25) között mozognak. Az MRSA (Methicillin Rezisztens Staphylococcus aureus) által okozott fertőzésben megbetegedettek száma a legmagasabb (940 fő). A második leggyakoribb kórokozó a jelentett fertőzések hátterébe a MECO (multirezisztens Escherichia coli) igazolódott (827 fő). A harmadik leggyakoribb kórokozó a MACI (multirezisztens Acinetobacter baumanni), ez utóbbi által okozott fertőzésben megbetegedettek száma 2014-ben 693 fő volt. Az exitált betegek közül 112 (11%) esetben - a jelentő intézmények szerint - a fertőzés a halál oka volt, vagy abban közrejátszott. A MRKval fertőzött betegek 26%-a más fekvőbeteg-ellátó intézménybe került áthelyezésre. A leggyakrabban jelentett MRK okozta fertőzések a húgyúti fertőzések, melyek az összes bejelentett fertőzések 27,53%-át jelentették a 2014-es évben. A MRK okozta sebfertőzések 2014-ben a második helyre kerültek, amelyek a fertőzések 24,51%-át teszik ki, a harmadik leggyakrabban jelentett MRK okozta fertőzés ismét a véráramfertőzés volt 14,93%-kal, a negyedik helyen változatlanul a nosocomiális pneumónia áll 12,4%-kal. A MRK-k által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzést elszenvedő betegek közel egynegyede (24,9%), a fertőzések 26%-a (1041 fertőzés) a felnőtt- és gyermekellátást végző intenzívterápiás osztályokon alakult ki. A MRK-k által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésben megbetegedettek 56%-a férfi, csaknem 44%-a nő volt. A betegek többsége továbbra is a 60 év feletti korosztályba tartozik (74%). Az átlagos életkor 66,4 év, a medián életkor 69 év volt. Az átlagos ápolási idő kiszámításánál 3197 ápolt adatait lehetett figyelembe venni. A MRK okozta infekcióban megbetegedett ápoltak átlagosan 33,01 napot töltöttek a fekvőbeteg-ellátó intézetekben.

6 A kórházi felvételek leggyakoribb oka továbbra is a szív- és érrendszeri betegség volt. A fertőzések igazolása mikrobiológiai vizsgálatokkal történt. A rögzített mikrobiológiai minták száma 4979 minta volt. A legtöbb mikrobiológiai vizsgálatot sebváladékból (az összes minta 24,8%-a), vizeletből (az összes minta 19,7%-a) és vérből (az összes minta 16,9%-a) végezték. 1.C. Egészségügyi ellátással összefüggő Clostridium difficile fertőzések (CDI) A Clostridium difficile fertőzések jelentése az Országos Epidemiológiai Központ, az Orvosi Mikrobiológiai Szakmai Kollégium és az Infektológiai Szakmai Kollégium közös kiadványaként évben megjelentetett Módszertani levél a Clostridium difficile fertőzések diagnosztikájáról, terápiájáról és megelőzéséről alapján történik. A módszertani levélben rögzített esetdefiníció megfelel az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) által kiadott esetdefiníciónak. A január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozóan 90 fekvőbeteg-ellátó intézmény 117 önálló kódon nyilvántartott telephelye jelentett Clostridium difficile által okozott, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket. A jelentő intézmények betegforgalmi adatai az alábbiak szerint alakultak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2014 júniusában megjelentetett Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás dokumentumában szereplő intézmények (összes kórház:169 ) alapján: kibocsájtott betegek száma: ápolási napok száma: A bejelentett Clostridium difficile fertőzések országos szintű elemzéséből kizárásra kerültek a duplikátumok és a jelenlegi jelentési rendnek megfelelően a mikrobiológiai azonosítás (mintavétel) dátuma szerint 8 héten belül visszatérő fertőzés-esetek (2014. évben összesen 38 recurrens eset és 73 duplikátum). A évi jelentés így 6513 ápolt 6551 Clostridium difficile fertőzés-esetét tartalmazza. A bejelentések száma minimum 1 és maximum 696 között alakult intézményenként (minimum 1 és maximum 537 eset telephelyenként). Az átlagos esetszám intézményenként 72,8, jelentő telephelyenként 56.

7 A medián esetszám az intézményekre vonatkozóan 28, a jelentő telephelyekre vonatkozóan 15 volt. Tizenöt intézményből jelentettek éves szinten kevesebb, mint 5 Clostridium difficile fertőzést. A fentiek alapján 2014-ben az egészségügyi ellátással összefüggő Clostridium difficile fertőzések átlagos incidenciája kibocsájtott betegre 31,9 míg incidencia sűrűsége ápolási napra 37,5 volt hazánkban. Az egyes adatszolgáltató intézmények között azonban az előző évhez hasonlón jelentősen ingadoztak a CDI előfordulási arányok. Az értékek a 0,54 358,00 fertőzés per kibocsájtott beteg (percentilisek: P25=9,17; P50=22,06; P75=41,45), és 0,78 155,77 fertőzés per ápolási nap (percentilisek: P25=7,74; P50=18,28; P75=46,92) tartományban mozogtak. Összesen 6427 (98,1%) esetben került rögzítésre mikrobiológiai vizsgálati időpont. A fertőzés mikrobiológiai vizsgálattal történt megerősítésének dátuma alapján a bejelentett fertőzések száma a téli és tavaszi hónapokban volt a legmagasabb, különösen március (n=713) és április (n=694) hónapokban. A jelentett esetek 44,1%-a férfi (n=2890), 55,8 %-a nő (n=3657) volt, illetve néhány esetben a beteg neme nem volt azonosítható. A betegek átlagos életkora 72 év, a medián életkor 75 év volt és az esetek 84%-a (5501 fő) a 60 év feletti korosztályhoz tartozott. ( évesek:19,45%, évesek: 29,85%, évesek: 28,31%) Az elsődleges felvételi diagnózis/ alapbetegség a rögzített BNO főcsoport alapján leggyakrabban a keringési rendszer betegségei (n=1473; 22,5%), valamint a fertőző megbetegedések (n=1053;16,1%) voltak, ezt követték a daganatos megbetegedések (n=724;11,1%), és a légző rendszer betegségei (n=726;11,1%). Az egyike leggyakoribb felvételi diagnózis a más intézményből már hasmenéssel érkezett beteg fertőző megbetegedés volt, a feltételezetten fertőző eredetű hasmenés és gyomor-bélhurut 8,1% (n=532) és Clostridium difficile okozta vékony- és vastagbélgyulladás 4,7% (n=306). A fekvőbetegek körében, a legnagyobb arányban belgyógyászat (n=1612; 24,6%), fertőző betegellátó (n=954; 14,6%) és sebészeti (n=558;8,5%) osztályokról kerültek bejelentésre egészségügyi ellátással összefüggő Clostridium difficile fertőzések.

8 A rizikótényezők közül érdemes megemlíteni, hogy a jelentett betegek 20,53%-a (1345 fő) esett át műtéti beavatkozáson (műtéti beavatkozás két héten belül (n=729; 11,1%) vagy műtéti beavatkozás egy éven belül (n=616; 9,4%)). A Clostridium difficile fertőzések esetében, mivel külön modul ezekre a fertőzésekre csak január 01-től indul az NNSR-MRK modul teljes rizikótényező-listájából lehetett választani. A Clostridium difficile fertőzések ismert kockázati tényezői tekintetében kiemelkedően magas volt az antimikrobiális terápiában részesült betegek száma 4266 (65,1%), és a korábbi kórházi tartózkodás a mintavételt megelőzően (n=4104; 62,6%) rizikótényező, akárcsak az egy éven belül kórházi kezelésben (n=3596; 54,9%). Savcsökkentő kezelést 2296 fő (35,0%) kapott. A betegek 3,4%-nál 223 esetben korábbi Clostridium difficile fertőzés szerepelt az anamnézisben. Más egészségügyi intézményből behurcolt Clostridium fertőzést a jelentések 16,3%-nál (n=1067) jeleztek, de a számok intézmény és intézmény között jelentős eltérést mutatnak.éves szinten egy telephelyre jutó behurcolt esetszám 9 fertőzött beteg. Összesen 112 (1,7%) betegnél rögzítették a bejelentés során, hogy a Clostridium difficile fertőzés halmozódás része. A jelentett Clostridium difficile fertőzések 86,7%-ban, 5680 esetben okozott hasmenést és közül 5211 betegnél más klinikai megjelenési forma nem szerepelt. Clostridium difficile colitis (1108 esetben; 16,9%), Pseudomembranosus colitis (187 esetben; 2,9%), a toxikus megacolon (20 esetben; 0,3%) került regisztrálásra. A kimenetel tekintetében 6026 (91,99%) esetre vonatkozóan adtak a kórházak információt. Összesen 1128 (17,2%) beteget áthelyeztek, 1467 (22,4%) beteg pedig a kórházi tartózkodás során elsősorban alapbetegségükből adódóan exitált. Az adatszolgáltató intézmények közlése szerint, 228 beteg halálában közrejátszott, vagy annak oka lehetett a Clostridium difficile fertőzés. Az ápolási idő kiszámításánál 5821 (88,85%) ápolt adatait lehetett figyelembe venni. Az ápolási napok átlagos száma 27,8 nap, medián száma 18 nap volt (minimum 0, maximum 2480 nap). A fertőzés igazolására leggyakrabban Clostridium difficile szabad toxin kimutatást alkalmaztak (n=5218; 79,7%), az izolálás széklet mintából 14,61% (n=957), toxin gén kimutatás PCR-al 4,79% (n=314), nem végeztek vizsgálatot a fertőzések 0,73%-ban (n=48). A kórházi felvétel és a fertőzés mikrobiológiai megerősítése (mintavétel) között eltelt idő 6289 (96%) betegnél volt értékelhető: átlagosan 16,7

9 nap, medián 9 nap (minimum 0, maximum 2359 nap) telt el a jelentésben szereplő kórházi felvételi időpont és a CDI mikrobiológiai igazolása között. 1.D. Egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések (VÁF) Az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések (a továbbiakban: VÁF) 2005 óta fennálló jelentési kötelezettség az aktív fekvőbeteg intézetekben (a továbbiakban: kórház) kialakult egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzésekre vonatkozik. A jelentendő egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések azonosítása az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) meghatározása szerint történik január 1. és december 31. között 77 kórház 3479 véráramfertőzést jelentett. A bejelentések esetszáma minimum 1 és maximum 499 eset között mozgott. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás) jelentése alapján a évre vonatkozóan az NNSR-VÁF modulba jelentő intézményekről az alábbi adatok állnak rendelkezésünkre: kibocsátott betegek száma: ; ápolási napok száma: ; A jelentő kórházak száma 79, ami a jelentő kórházak betegforgalma tárgyévben a hazánkban ellátott betegek 81,9%-át, az ápolási napok 85,8%-át tette ki. A jelentő intézmények betegforgalmát figyelembe véve a véráramfertőzések incidenciája 17,2 ( kibocsátott betegre számítva) (terjedelem: 0,6-59,2), az incidencia sűrűség pedig 21,1 ( ápolási napra számítva) (terjedelem: 0,2-103,6) volt. Az incidencia percentilisei az alábbi értékek között mozogtak: P10:1,24; P25:4,12; P50:7,35; P75:19,01; P90:35,13 Az incidencia sűrűség percentilisei az alábbi értékek között mozogtak: P10:1,13; P25:4,96; P50:11,09; P75:21,11; P90:33,19 A bejelentett véráramfertőzésben szenvedő betegek medián életkora 64 volt (0-95), a nemek szerinti megoszlása: 59% férfi, 41% nő. A VÁF esetek 37%-a 70 év feletti betegeket érintette. Az összes jelentett véráramfertőzés 46%-a a év közötti korosztályban fordult elő. A véráramfertőzések nem és korcsoportos megoszlása azonos az előző évekhez viszonyítva.

10 Leggyakrabban a belgyógyászati osztályokról (48%), az intenzív betegellátó osztályokról (38%), illetve sebészeti jellegű osztályokról (14%) jelentettek véráramfertőzéseket ben a véráramfertőzések eredetük szerinti megoszlás alapján 1361 eset (39%) primer, 1549 eset (45%) pedig szekunder volt. 569 esetben (16%) nem került rögzítésre a VÁF eredete. A szekunder véráramfertőzések kiindulási alapjául szolgáló lokális fertőzés leggyakrabban pneumónia és alsó légúti fertőzés (31%), egyéb fertőzés (18%), húgyúti fertőzés (14%), sebfertőzés (12%), emésztőszervi (8%), illetve a bőr- és lágyrész fertőzés (6%) volt. 176 esetben (11%) nem került rögzítésre a szekunder VÁF forrása. A VÁF diagnózisának felállítása során 4227 haemokultúra eredménye került rögzítésre. Az egy véráramfertőzésre jutó haemokultúrák száma 1,6 volt. A véráramfertőzések leggyakoribb kórokozói a következők voltak: coag. neg. Staphylococcus (777), Staphylococcus aureus (464), és Escherichia spp. (346). A 3479 véráramfertőzés eset közül 494 fő (14%) hunyt el a kórházi tartózkodás időtartama alatt, melyből 191 esetben jelöltek az intézmények a fertőzéssel összefüggést. A véráramfertőzések kialakulásában szerepet játszó rizikótényezők három csoportba sorolhatók: a beteg intrinsic (belső) rizikó tényezői, a katéterezéssel összefüggő extrinsic (külső) rizikótényezők és a kórokozó intrinsic tulajdonságai. A beteg belső kockázati tényezőit és a kórokozók intrinsic tulajdonságait nehéz befolyásolni. 2. Kötelezően választható surveillance-ok 2.A. Sebfertőzés surveillance A hazai sebfertőzés surveillance protokollja a CDC NNIS módszertanán alapul, hasonlóan, mint az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) által koordinált surveillance. A jelentés beteg alapú, azaz a kiválasztott műtéti kategórián belül a surveillance periódus alatt valamennyi páciens, individuálisan rögzítésre kerül, valamint ezen betegek körében a felismert sebfertőzésre vonatkozó adatok. A jelentés a január 1. és december 31. között végzett operációk adatait összesíti (az elemzésbe azon műtétek kerültek

11 beválasztásra, amelyek összesített száma intézményenként, osztályonként és műtéti kategóriánként legalább tíz volt). A 2014-es évben 47 kórház, 74 manuális osztályon végzett sebfertőzés surveillance-t. A nemzeti nosocomialis surveillance rendszerbe rögzített műtétek száma volt, amely 18 műtéti kategória között oszlott meg. Összesen 326 fertőzés került felismerésre, ezáltal a minden műtétre kiterjedő sebfertőzési arány 2,5% volt. Valamennyi régióban és két kivételével minden megyében legalább egy intézmény részt vett a surveillance-ban. A választott műtéti típusok közül a legnagyobb számban a cholecystectomia, császármetszés, csípő-, majd térdprotézis beültetés és vastagbélműtét került bejelentésre, ezen műtéti kategóriákban a résztvevő kórházak, osztályok száma is a legmagasabb volt. Az országos kumulatív incidencia (sebfertőzések száma 100 operációra vonatkoztatva) jelentősen eltér a különböző műtéti kategóriák esetén, 0 és 12% között mozog. A legmagasabb országos kumulatív incidencia a következő műtéti kategóriákban volt megfigyelhető: végtag amputáció (12,1%) vastagbél-sebészet (9,6%), vakbélműtét (7,7%), szívsebészet (5,2%), coronaria bypass grafting (3,5%). A kiugróan alacsony, illetve magas helyi kumulatív incidencia esetén javasolt sebfertőzés surveillance további folytatása, valamint a surveillance tevékenység és a sebfertőzések megelőzéséről szóló irányelv helyi betartásának felülvizsgálata a szélső (az országos átlagtól eltérő, a 25%-os és 75%-os percentiliseken kívüli) értékek okainak azonosítása céljából. A kórházi kibocsátás utáni utókövetések és a posztoperatív kórházi tartózkodás időtartalma műtéti kategóriánként eltérő volta, ezáltal a felismert sebfertőzések eltérő száma miatt célszerű az incidencia sűrűség meghatározása azon műtéti típusoknál, amelyeknél a kórházi tartózkodás alatt legalább egy sebfertőzést diagnosztizáltak. (Az incidencia sűrűség számítása: a kórházi benntartózkodás alatt diagnosztizált sebfertőzések száma 1000 posztoperatív ápolási napra vonatkoztatva.) A posztoperatív ápolási napok mediánja 5 nap volt (P25:4, P75:8); valamennyi kategóriát összesítve, és 11 műtéti kategóriákra vonatkozóan. A 11 műtéti kategória (végtag amputáció, appendectomia, szívsebészet, cholecystectomia, vastagbélsebészet, császármetszés, fractura nyílt repozíciója, csípő- és térdprotézis beültetés, abdominalis

12 hysterectomia, laminectomia) esetén diagnosztizáltak a kórházi tartózkodás alatt fertőzést, összesen 175-öt. Ez az összes fertőzés 54%-a. A legmagasabb incidencia sűrűséget a végtagamputáció (7,7), a vakbélen (6,6), a vastagbélen (6,6) végzett műtétek, valamint a szívsebészeti (3,3) beavatkozások esetén tapasztaltuk. A legalacsonyabb incidencia sűrűséget (azon műtétek körében, ahol a kórházi benntartózkodás alatt sebfertőzést diagnosztizáltak) a következő műtétek esetén volt megfigyelhető: császármetszés (0,6), térd- (0,9), csípőprotézis (1,5) beültetés, fractura nyílt repozíciója (1,2), abdominalis hysterectomia (1,5) és laminectomia (1,7 kórházi tartózkodás alatt diagnosztizált sebfertőzés 1000 posztoperatív ápolási napra). Az NNSR adatai országos referenciaként szolgálnak a részvevő kórházak számára. A surveillance-ban résztvevő kórházak összehasonlíthatják sebfertőzési arányaikat az országos arányokkal (kumulatív incidenciát és incidencia sűrűséget is). A surveillance tevékenység végzése során, kórházi szinten azonosíthatók az esetleges helytelen gyakorlatok, megalapozhatók a sebfertőzések csökkentésére szükséges intézkedések, követhetők az időbeni változások, ugyanúgy, mint a megelőző tevékenységek hatékonysága. A jelentett férfi betegek átlagos életkora 57, a nőké 46 év volt, míg a medián 61 és 40 év volt a évben; a fiatalabb populációt képviselő, császármetszésen átesett nők életkorát nem számítva a nők életkora közel azonos a férfiakéval: átlag: 59, medián: 62 év. A betegek 41%-a volt férfi azon műteti kategóriákban, amelyek mindkét nem esetén elvégezhetők. Az operációk 26%-át kellett sürgősséggel elvégezni, a további kockázati tényezők tekintetében a műtéti seb 6%-ban szennyezett vagy fertőzött volt. A rossz általános preoperatív fizikai státusz (ASA 3,4,5 stádium - American Society of Anesthesiologists Physical Status Measure) 22%-ban, és az elhúzódó műtéti időtartam a beavatkozások 7%-ában volt megfigyelhető. A műtéti kategóriák közül az császármetszésen átesettek medián életkora volt a legalacsonyabb (30 év) - nem számítva a gyermekeken végzett szívsebészeti beavatkozásokat -, míg a térdprotézis beültetés betegeinek medián életkora volt a legmagasabb (70 év). A férfiak aránya a legmagasabb a hernia műtétek (HER: 77%, Egynapos HER: 81%) és a coronaria arteria bypass grafting (74%) esetén. A nők aránya az ízületi protézis beültetés, arthroplasztika (nem térd- /csípőprotézis) műtétek (74%), a cholecystectomia (71%) és

13 térd- (70%), csípőprotézis (62%) beültetés esetén volt magasabb azon műteti kategóriákat figyelembe véve, melyek mindkét nemnél elvégezhetők. A sürgősséggel végzett műtétek aránya a legmagasabb az appendectomia (89%), a fractura nyílt repozíciója (77%) és a császármetszés (61%) esetén volt. Az appendectomia (75%), vastagbélműtét (56%) és a végtagamputáció (51%) magasabb arányban zajlott szennyezett vagy fertőzött körülmények között. A betegek igen magas százaléka esett át szívsebészeti beavatkozáson (80%) és végtagamputáción (77%) rossz preoperatív általános állapotban (ASA 3,4,5). A CDC által meghatározott határérték feletti, elhúzódó műtéti időtartam magasabb arányban az appendectomia (33%) és nephrectomia (25%) esetén volt megfigyelhető. Az összes bejelentett sebfertőzés (N=326) 58%-a volt felületes, 33%-a mély és 9%-a szervi vagy testüregi. A műtéti kategóriák többségében felületes sebfertőzések domináltak (FX:100%; CSEC:79%; APPY:75%; CARD:73%; CHOL:65%; AMP:62%; CBGB:60%; LAM:58%; HER:56%; KPRO:51%). További három műtéti kategóriában, amelyek esetén sebfertőzést diagnosztizáltak, a mély és szervi/testüregi sebfertőzések magasabb aránya volt megfigyelhető (abdominalis hysterectomia-67%, vastagbélműtét-60%, térdprotézis beültetés-50%). Az észlelt 326 sebfertőzésnél 175 esetben történt és került rögzítésre mikrobiológiai mintavétel (54%). A kórokozók megoszlását mintavétel alacsony száma miatt csak az összes műtéti típusra vonatkozóan vizsgáltuk, a különböző műtéti kategóriák szerinti megoszlást nem. A megelőző évekkel megegyezően a sebfertőzések leggyakoribb kórokozói a következők voltak: Escherichia coli (20,3%), Staphylococcus aureus (17,5%), Enterococcus spp. (14,2%), Staphylococcus koaguláznegatív (13,2%). A Staphylococcus aureus izolátumok közül MRSA 14%-ban igazolódott, VRE egy esetben került bejelentésre. Javasolt, hogy minél több kórház végezzen sebfertőzés surveillance tevékenységet az európai sebfertőzés surveillance során monitorozott műtéti kategóriákban; és azon műtéti kategóriák választása célszerű, és szükséges a megfelelő értékelés érdekében, amelyek esetén a végzett műtétek száma magasabb, az adott surveillance periódus alatt minimálisan 20.

14 2.B. Intenzív terápiás osztályok eszközhasználattal összefüggő fertőzések surveillance-a (ITO) A évben az intenzív osztályokon végzett eszközhasználattal összefüggő fertőzések surveillance protokollja az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) nosocomiális surveillance rendszer (National Nosocomial Infections Surveillance System - NNIS) definícióin és módszertanán alapult, közel azonos formában, mint az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) által koordinált surveillance. A surveillance módszertana szerint az osztályokon képződő adatok aggregált módon kerülnek rögzítésre az NNSR adatbázisába (NNSR- ITO) októberében próbaüzemi jelleggel elindult az ECDC definícióit és módszertanát alkalmazó betegalapú adatgyűjtés és adatrögzítés is (NNSR-ITE). A jelen beszámoló az osztályos, azaz az aggrelált adatokon alapuló eredményeket tartalmazza. A évben az NNSR-ITO surveillance alrendszerében 34 fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmény 36 intenzív betegellátást végző osztályán gyűjtöttek adatokat. A megfigyelt betegek száma fő volt. Az összes intenzív osztályra vonatkoztatott Átlagos Bennfekvési idő (ÁBI) 8,3 nap volt. Az ÁBI a vegyes ellátás végző oktató intenzív osztályokon átlagosan kb. 2 nappal több (8,7 nap), mint az oktatást nem végző intenzív osztályokon (6,6 nap). A központi nem oktató intenzív osztályokon az ÁBI 3,6-19,7 nap, a központi oktatást végző intenzív osztályokon 4,2 és 20,9 nap között, míg a belgyógyászati profilú intenzív osztályokon 4,55 és 26,87 nap között mozgott. A jelentő osztályok január 1 és december 31 között 814 egészségügyi ellátással összefüggő fertőzést regisztráltak. A fertőzések 70,9%-a (577) volt eszközhasználattal összefüggő és 29,1%-a (237) eszközhasználattal nem összefüggő egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés. A nosocomiális pneumóniák esetében volt a legmagasabb a fertőzési arány. A lélegeztetéssel összefüggő pneumóniák esetében az 1000 eszközhasználati napra számított fertőzési arány 8,8, az eszközös napra vetített centrális érkatéter használattal összefüggő fertőzések aránya 3,4, míg a húgyúti katéter használattal összefüggő eszközös napra vetített húgyúti fertőzések aránya 2,0 volt.

15 Az eszközhasználattal nem összefüggő fertőzések számításánál 1000 ápolási napra vonatkoztatott fertőzési arány szintén a nosocomiális pneumóniák esetében volt a legmagasabb (2,3). A jelentési időszakban a fertőzések alátámasztására 1222 pozitív laboratóriumi minta eredményét jelentették. Az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések esetében 372 minta, a pneumóniák esetében 566, a húgyúti fertőzések esetében 284 pozitív laboratóriumi minta eredménye került rögzítésre az adatbázisba. 2.C. Perinatális intenzív osztályok (PIC) eszközhasználattal összefüggő fertőzések surveillance-a Az NNSR-PIC surveillance moduljába 2014-ben 10 Perinatális Intenzív Osztály 2206 koraszülöttről rögzítettek surveillance adatokat négy súlycsoporti kategóriában (<1000 g, g, g,> 2500 g) az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) nosocomiális surveillance rendszer (National Nosocomial Infections SurveillanceSystem - NNIS) definíciói és surveillance módszertana szerint. Az ápolási napok száma összesen volt. Az átlagos ápolási napok száma valamennyi súlycsoportra nézve 26,92 nap volt. Az átlagos bentfekvési idő (ÁBI) az eszközhasználati arányok és a fertőzési arányok is a legsérülékenyebb 1000 gramm alatti súlycsoportban volt a legmagasabb. A megadott surveillance időszakban, az összes súlycsoportban 103 fertőzést azonosítottak, melyből 22 eset lélegeztetéssel összefüggő nosocomiális pneumónia, 30 centrális vénás katéter (CVC) használattal összefüggő és 4 köldök katéter használattal összefüggő véráramfertőzés volt. Az eszközhasználattal összefüggő fertőzések száma összesen tehát 56 fertőzés, a bejelentett fertőzések 54,36%-a.