Az ír csoda. Írország gazdasági fejlôdése a függetlenné válástól napjainkig

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az ír csoda. Írország gazdasági fejlôdése a függetlenné válástól napjainkig"

Átírás

1 EURÓPAI MÛHELYTANULMÁNYOK HAJÓS RÉKA ZITA Az ír csoda. Írország gazdasági fejlôdése a függetlenné válástól napjainkig 2006

2 Tartalom 1. A témaválasztás indoklása Az ír gazdasági csoda GDP- és GNP-növekedés Külkereskedelmi mérleg Folyó fizetési mérleg Nemzeti adósságállomány Munkanélküliségi ráta Infláció A kiemelkedô gazdasági teljesítményhez vezetô okok Nyitottságra törekvô állami gazdaságpolitika A függetlenné válástól az 1950-es évekig: piacvédelem Gazdasági nyitottság Liberalizáció, külföldi tôkebefektetések A liberalizáció árnyoldala: a hazai ipar leépülése, az ír gazdaság szerkezeti dualizálódása Exportnövekedés Írország az Európai Unióban A taggá válás körülményei A csatlakozási tárgyalások Az ír mezôgazdaság és a CAP Az uniós források szerepe A támogatások felhasználása és a fejlôdésben játszott szerepe Írország és a Gazdasági és Monetáris Unió Az 1987-es stabilizáció Fiskális reform Szociális partnerség Munkanélküliség Iparpolitikai váltás: az es Nemzeti Fejlesztési Terv A Culliton-jelentés A Moriarty-bizottság A Nemzeti Fejlesztési Terv Az új intézményi felépítés Angol anyanyelvû munkaerô Írország a 21. század elején Írország és a Nizzai Szerzôdés Az ír gazdasági helyzet a 21. század elején Növekvô infláció A gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsának kritikája A gazdaság megtorpanása? Példa Magyarország számára? Hasonlóságok és különbségek Tanulságok Összegzés Irodalom

3 3 1. A témaválasztás indoklása Tanulmányomban elméleti témát, egy európai uniós ország gazdaságtörténetét kívántam feldolgozni. Elsôsorban a négy periférikus ország: Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország helyzetét találtam érdekesnek, hiszen ezek az országok is hasonló körülmények között léptek be az Unióba, mint ahogy 2004-ben Magyarország és a többi közép-kelet-európai állam. Ugyan általánosítani nem lehet, mivel nincs két egyforma ország: fejlettségüket, gazdasági helyzetüket, társadalmukat, múltjukat, adottságaikat és az integrációhoz való elkötelezettségüket tekintve is különbözôek, de gazdasági értelemben mindegyik államot az Európai Unióhoz viszonyított elmaradottság jellemezte, illetve jellemzi. Választásom két okból esett Írországra. Egyrészrôl az Unió négy legfejletlenebb országa közül ez az állam volt képes a leglátványosabb fejlôdésre: negyed évszázaddal csatlakozása után nemcsak elérte a többi uniós tagállam szintjét, hanem sok tekintetben sikerült is átlagukat meghaladnia. Másrészrôl pedig azért választottam ezt az országot, mert 2000-ben alkalmam volt egy északi kisvárosban négy hónapot Erasmus-diákként eltölteni, így habár akkoriban még nem foglalkoztatott az ír gazdasági csoda témája mélyebben sikerült az országot közelebbrôl megismernem, mint ahogy azt pusztán a szakirodalom feldolgozásával tehettem volna. Dolgozatom a kilencvenes évekbeli Írország néhány makromutatójának ismertetésével kezdôdik, melyek az Európai Unió egészével és az egyes tagállamok adataival való összehasonlításban példázzák az ország kiemelkedô gazdasági teljesítményét. A következô részben rátérek a sikerhez vezetô út elemzésére, mely tulajdonképpen az ír gazdaság története a saját piacát védô, kis ország gazdasági nyitásától kezdve az Európai Közösséghez való csatlakozásán át a nyolcvanas-kilencvenes években hozott gazdaságpolitikai intézkedésekig. Fontosnak tartottam még a mai, a sikerek után kissé megtorpanó ír gazdaság, és az ország keleti kibôvüléshez való viszonyának bemutatását is. Bár tanulmányom célja nem az, hogy az írek sikerességét alapul véve messzemenô következtetéseket vonjak le Magyarország majdani Európai Unión belüli szereplésérôl hiszen véleményem szerint az ír modell nem utánozható le, dolgozatomat néhány tanulság levonásával zárom, melyek megfontolása hozzájárulhat Magyarország sikerességéhez az Európai Unióban. 2. Az ír gazdasági csoda A ma Írországát sokan a kelta tigris névvel illetik, utalva a délkelet-ázsiai, kis tigris -ként emlegetett, világszerte csodált gazdasági sikereket elért országok teljesítményével való hasonlóságra. Írország a kilencvenes években látványos gazdasági növekedést produkált, amely kiegészülve az életszínvonal lényeges emelkedésével, az egészségi állapotra és a jólét egyéb területeire vonatkozó mutatók javulásával, a lakosság iskolázottságának, szakképzettségének és a kultúra általános színvonalának növekedésével, azt is lehetôvé teszi, hogy az országot az Európai Unió gazdasági bajnokának nevezzük. Ebben a fejezetben Írország gazdasági teljesítményét szeretném bemutatni 1990 és 2000 között, különös tekintettel az közötti idôszakra, amikor a fejlôdés elérte a csúcsát. Ekkor az országot kiegyensúlyozott gazdasági helyzet, szinte teljes foglalkoztatottság, javuló oktatás, fejlôdô infrastruktúra, alacsony kamatlábak, csökkenô adószint, egy évtizede növekvô reáljövedelmek jellemezték. Gazdaságának növekedése három-négyszer gyorsabb volt, mint az EU-országok átlaga, nemzeti adósságállománya pedig a legkevesebb volt közöttük. Az Európai Unió átlagával és az egyes országokkal összehasonlítva kívánom érzékeltetni néhány mutató segítségével az ország kiemelkedô teljesítményét. A fejlôdést lehetôvé tevô intézkedések, lépések részletes kifejtésére a 3. fejezetben kerül majd sor GDP- és GNP-növekedés Egy állam gazdasági teljesítményét, gazdagságát általában a bruttó nemzeti termék (GNP) és a bruttó hazai termék (GDP) mutatószámokkal, illetve ezek egy fôre vetített értékével tudjuk jellemezni, a gazdasági növekedés pedig kifejezhetô a GNP és a GDP elôzô évhez képest történt változásával. A GDP növekedési rátája azt mutatja, hogy az állam kibocsátásának értéke mennyivel növekedett az elôzô évhez képest, nem véve figyelembe azt, hogy az így generált bevétel a hazai tulajdonból származik-e vagy sem. Ugyanakkor a GNP növekedési rátája az állam lakosainak, vállalatainak bevételnövekedését mutatja, a bevétel megszerzési helyétôl függetlenül.

4 4 EURÓPAI MÛHELYTANULMÁNYOK 112. SZÁM 1990 és 2000 között az ír GDP értéke évente átlagosan 7%-kal növekedett, szemben az EU 2%- os, az USA 3,5%-os, és a teljes OECD-térség 3%-os növekedésével. A legkiemelkedôbb év 2000 volt, amikor a növekedés 11,4% volt, de 1995-ben, 1997-ben és 1999-ben is meghaladta a 10%-ot (Statistical Yearbook of Ireland és Némedi Varga, 1997.). Az Eurostat statisztikái szerint a GDP/fô vásárlóerô-paritáson mért értéke már 1997-ben elérte a 15 EU-tagállam átlagát, 1999-ben pedig 12%-kal, majd 2000-ben már 15%-kal haladta meg azt, holott a hetvenes évek közepén az egy fôre jutó jövedelem az EGK átlagának kevesebb, mint a fele, 46,5%-a volt. A zöld szigetet a GDP/fô tekintetében csak Luxemburg, Dánia és Svédország elôzte meg az EU-tagállamok közül. Meg kell azonban említeni, hogy Írországban a GDP és a GNP mértéke jelentôsen eltér egymástól. A GNP-t megkapjuk a GDP-bôl, ha a külföldi tôke által generált bevételt kivonjuk belôle, és hozzáadjuk a hazai tôke külföldön szerzett bevételét. A legtöbb országban ez a két tétel nagyjából kiegyenlíti egymást, így a GDP és GNP értékek körülbelül megegyeznek. Írországban azonban a GNP mintegy 12%-kal alacsonyabb a GDP-nél. Forrás: Statistical Yearbook of Ireland, ábra. GDP és GNP folyó áron, Az 1. ábrából látható, hogy a GNP értéke minden évben alacsonyabb a GDP-nél. A hetvenes évek közepéig a GNP volt minden évben egy kicsit magasabb, mint a GDP, de a két érték megközelítôleg azonos volt tól azonban a GDP elkezdte meghaladni a GNP-t, és a két érték elszakadt egymástól. Az azóta is fennálló különbség az Írországban mûködô nagyszámú külföldi tulajdonú vállalatnak tudható be, melyeknek az ír gazdaságban betöltött szerepével a késôbbiekben foglalkozom. Ha az állam gazdagságát a GDP-vel mérjük, akkor Írország a kilencvenes évek végére valóban felzárkózott a gazdag európai országokhoz, ha azonban a GNP/fô értékét tekintjük, akkor a számok alapján az ország még mindig a szegényebbek közé tartozik ben Írországban a vásárlóerô-paritáson számolt egy fôre jutó GNP ( euró) kevesebb volt, mint az EU-átlag ( euró). Csak Olaszországban ( euró), Spanyolországban ( euró), Görögországban ( euró) és Portugáliában ( euró) volt kevesebb ez az érték. Összehasonlításul: a leggazdagabb országban, Luxemburgban ugyanebben az idôben euró volt az egy fôre jutó GNP. (Eurostat) Annak ellenére, hogy a GNP/fô értéke eddig nem haladta meg az EU átlagát, a GDP/fô-vel közel egyformán, a kilencvenes években átlagosan évi 6,5%-kal növekedett, 2000-ben a növekedés üteme 10,4%- ot ért el. Ha ez a növekedés folytatódik, Írország a GNP/fô tekintetében is utol fogja érni a gazdagabb európai országokat. (Statistical Yearbook of Ireland, 2002.) 2.2. Külkereskedelmi mérleg Az ír külkereskedelmi mérleg a kilencvenes évek során az EU többi periférikus országával ellentétben végig aktívumot tudott felmutatni. Míg a három dél-európai ország, Spanyolország, Portugália és Görögország kereskedelmi passzívuma jelentôsen nôtt, addig Írországban a kiviteli többlet emelkedett rendkívüli mértékben. (Nagy, 2000.)

5 AZ ÍR GAZDASÁGI CSODA ig Írországra is az importtöbblet volt jellemzô, de ekkor az export értéke felülmúlta azt, és a külkereskedelmi mérleg azóta is minden évben többletet tud felmutatni. Az export értéke a kilencvenes évtizedben négyszeresére, az importé 3,5-szeresére nôtt. Az export és az import ilyen mértékû növekedése páratlan az egész világon. Ma Írország az egy fôre számított kivitel alapján a harmadik legnagyobb exportôr a világon, Szingapúr és Belgium/Luxemburg mögött. Forrás: Statistical Yearbook of Ireland, ábra. A külkereskedelmi mérleg alakulása folyó áron, Folyó fizetési mérleg 1997-tôl kezdôdôen Írország azon EU-tagállamok közé tartozik, ahol a folyó fizetési mérleg egyenlege szufficitet mutat ben 9 EU-tagország dicsekedhetett pozitív költségvetési egyenleggel: Finnország (7%), Luxemburg (5,6%), Írország (4,4%), Nagy-Britannia (3,9%), Svédország (3,7%), Dánia (2,5%), Hollandia (2,2%), Németország (1,1%), Belgium (0,1%). Forrás: Eurostat 3. ábra. A folyó fizetési mérleg alakulása, Az 1992-ben még negatív folyó fizetési mérleg körül elérte az egyensúlyi helyzetet, és onnan kezdve folyamatos növekedést mutatott 2000-ig, amikor is elérte a GDP 4,4%-át Nemzeti adósságállomány Írország nemzeti adósságállománya rohamos mértékben csökken 1993 óta. Akkor majdnem megegyezett a GDP összegével, azóta azonban minden évben 5 10 százalékpontos csökkenést mutat ben már csak a GDP 39,1%-nak felelt meg, és 2004-re pedig még jobban, 20% alá csökkent. Az 15 EU-tagállam átlagos nemzeti adósságállományának rátája 2000-ben 63,8% volt.

6 6 EURÓPAI MÛHELYTANULMÁNYOK 112. SZÁM A bruttó nemzeti adósságállomány egyedül Luxemburgban kevesebb, ahol mindössze 5,6%-ot tesz ki, de ez az érték az egész kilencvenes évtized során e körül a szint körül mozgott. Olaszországban és Görögországban, ahol a kilencvenes évek elején ez az adat szintén % körül alakult, nem tudták az adósságot olyan mértékben csökkenteni, mint Írországban, sôt ezen országok adósságállománya ig még emelkedett is. Az írek 39,1%-os eredményét közelíti Dánia 46,8%-a, de ôk a kilencvenes évek elején 70%-ról indultak, tehát a dán adósságállomány-csökkenés üteme sem közelíti meg az írt. Németországban pedig 2000-ig egyenesen növekedett ez az érték. (Eurostat) Forrás: Eurostat 4. ábra. Bruttó adósságállomány, Munkanélküliségi ráta Írország munkanélküliségi rátája 1985-ben érte el a csúcsát (16,9%), a kilencvenes években csökkenô tendenciát mutatott, és 2000-re az EU-tagállamok átlagos munkanélküliségi rátájának a felét adta ki. Az évtized elején az ír 13,4%-os aránynál csak Spanyolország 16,2%-os rátája volt magasabb az EU-ban ra minden EU-országban jelentôsen nôtt a munkanélküliség, az átlag is meghaladta a 10%- ot. Ekkor Írországban a ráta 15,6%-ra emelkedett, majd erôteljes csökkenésnek indult: 1997-re 9,9%- ra, majd 2000-re 4,2% alá csökkent, amikor a megfelelô EU-átlag 8,2% volt. Írországnál csak Portugáliában (4,0%), Ausztriában (3,3%), Hollandiában (2,6%) és Luxemburgban (1,9%) volt ben kisebb a munkanélküliek aránya. A munkanélküliség kérdésével és a harmadik évezredben ismét növekvô munkanélküliségi rátával a késôbbiekben foglalkozom bôvebben Infláció Az Írország kilencvenes évekbeli páratlan gazdasági teljesítményét beárnyékoló egyetlen aggasztó tényezô az infláció. Az évtized folyamán a fogyasztói árindex végig szépen alakult, egyszer sem emelkedett 4% fölé, azonban 2000-ben hirtelen 6,8%-os emelkedés volt tapasztalható. Ez a növekedési ütem jóval meghaladta az EU-átlagot, és az összes akkori tagállam inflációs rátáját felülmúlta. Az inflációval, valamint az Európai Unió gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsának kritikájával a 4. fejezetben foglalkozom részletesebben. 3. A kiemelkedô gazdasági teljesítményhez vezetô okok 3.1. Nyitottságra törekvô állami gazdaságpolitika A függetlenné válástól az 1950-es évekig: piacvédelem Amikor az újkori ír állam 1922-ben megalakult, Írország lényegében agrárjellegû ország volt, ahol az ipar csak néhány iparcikket állított elô olyan hagyományos iparágakban, mint az élelmiszeripar, az italgyártás vagy a textilipar. Ezek is zömmel a hazai piacra termeltek. Önálló ír gazdaságról ebben az idôszakban nem is igen beszél-

7 A KIEMELKEDÔ GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYHEZ VEZETÔ OKOK 7 hetünk, inkább csak az Egyesült Királyság gazdaságának egy részérôl, hiszen az ír export 90%-a ide irányult, az ír import pedig teljes egészében innen származott egészen az ötvenes évek elejéig. Az ország meglehetôsen gyenge gazdasági pozícióval bírt, és a kilátások sem voltak túl rózsásak, lévén fiatal nemzetállam, polgárháborús hangulattal, kevés természeti kinccsel és még kevesebb pénzügyi hatalommal. A függetlenség elsô évtizedében a gazdaságpolitika fô célja a stabilitás elérése és a mezôgazdaság hatékonyságának növelése volt. Ezen kívül szabadkereskedelmi megállapodást igyekeztek elérni az Egyesült Királysággal. Az 1930-as években kezdte a kormány az ipart a mezôgazdasággal megegyezô fontossággal kezelni. Elsôsorban állami szubvenciók és piacvédelem révén próbálták fejleszteni az ipart és a mezôgazdaságot, a mezôgazdasági önellátás növelése volt a cél. Szigorúan tiltották, hogy az Írországban mûködô vállalatoknak külföldi tulajdonosuk lehessen, a protekcionista ír gazdaságpolitika az importhelyettesítést támogatta, az embereket pedig arra ösztönözte, hogy csak ír termékeket vásároljanak. Ennek ellenére az 1950-es évekig nem mutatkozott semmi érdemi fejlôdés, az ipari termelés és a foglalkoztatás stagnált. Ez a fajta gazdaságpolitika különösen veszélyes egy kisebb gazdasági potenciállal rendelkezô ország számára. Veszélyes egyrészt azért, mert az importhelyettesítés érdekében tett beruházások elvonják az eszközöket a korszerû, exportnövelô ágazatok fejlesztése elôl. Másrészt pedig, az ilyen gazdaságpolitikát folytató ország lemond a nemzetközi munkamegosztás elônyeirôl, csak a belsô erôforrások maximális kihasználására, a világpiactól való elzárkózásra és önellátásra törekszik. Ennek következményei a gazdasági és politikai elszigetelôdés, a nemzetközi gazdasági versenybôl való kimaradás, valamint ésszerûtlen gazdasági döntéseket eredményez, és szûkíti a belföldi árukínálatot. A protekcionizmus így eleve bukásra volt ítélve, tekintve Írország kis belsô piacát és kevés természeti erôforrását, mely soha nem tette lehetôvé, hogy önellátóvá váljon. Ugyan az ötvenes években alkalmazott piacvédelemre épülô gazdaságpolitika nagy segítség volt a hazai ipar fejlesztésében, de ahogy a termelés bôvült, egyre kevésbé volt alkalmazható. Az évtized végére recesszió, krónikus fizetési mérleghiány következett be. Ez a kormányt gazdaságpolitikai váltásra kényszerítette: az exportképes termelés fejlesztése lett a fô cél. A hazai iparra azonban nem lehetett építeni annak tôkeszegénysége és gyengesége miatt. Felismerték, hogy a produktív termelés növelése és modernizálása piacnyitással, a külföldi mûködô tôke segítségével valósulhat meg. A kormány reményei szerint így volt lehetséges tôkéhez jutni, az exportot növelni, mûszaki fejlesztéseket végrehajtani és a munkaerônek munkát adni Gazdasági nyitottság A világgazdasági nyitottság tulajdonképpen egy ország globalizáltságának a fokát jelenti. Ez minél nagyobb, az ország annál könnyebben tud olcsó importhoz jutni, annál egyszerûbben tudja saját termékeit a világpiacon értékesíteni, a külföldi tôke pedig annál szívesebben fektet be az országba. Ezen kívül egy nyitott gazdasággal rendelkezô ország könnyebben jut a legújabb technológiához is. A világgazdasági nyitottságnak vannak azonban hátrányai is: az olcsó külföldi import veszélyezteti a hazai termékeket, iparágakat, valamint az ország annak a veszélynek is ki van téve, hogy a külföldi tôke amilyen hirtelen jött, ugyanolyan hirtelen el is hagyja az országot. Az ír vezetés felismerte, hogy a nyitottság ösztönzi a gazdaság növekedését. A nyitott országok gyorsabban növekednek, mint azok, amelyek elzárják magukat a világ többi részétôl. Írország ma a legnyitottabbak közé tartozik, nyitottsági mutatói (2000): export/gdp = millió euró/ millió euró = 95% import/gdp = millió euró/ millió euró= 81% A globalizáltság fokozására két stratégia áll az országok rendelkezésére. Az egyik az export növelése, amely biztosíthatja a bevételt a további fejlôdéshez, a másik lehetôség pedig a külföldi tôke becsalogatása az országba. Írországban éltek mindkét lehetôsséggel Liberalizáció, külföldi tôkebefektetések A külföldi tôke becsalogatása végett 1949-ben létrehozták az Iparfejlesztési Ügynökséget (Industrial Development Authority IDA), amely nemcsak a külföldi beruházások ösztönzéséért, hanem az ír tulajdonban lévô ipar fejlesztéséért is felelôs volt ben megalakult az Ír Export Tanács (Irish Export

8 8 EURÓPAI MÛHELYTANULMÁNYOK 112. SZÁM Board/Córas Tráchtála), és még ugyanebben az évben felkínálták az elsô kedvezményeket új iparágak kifejlesztésére az elmaradott körzetekben. A regionális politika kialakítása is ekkor kezdôdött, több ipari park létesítésével. Ezeken a vámszabad területeken a külföldi vállalatok az átlagosnál jobb letelepedési feltételeket találhattak. A waterfordi, galway-i mellett a legjelentôsebb a shannoni vámszabad légikikötô köré épült park és az 1957-ben itt megalapított Shannon Free Airport Development Company által irányított központ volt, mely a vámszabad területeken hajtott végre ipari fejlesztéseket és a közép-nyugati régióban tevékenykedô hazai kisvállalatok támogatását látta el. (Artner, 2000.) A protekcionista gazdaságpolitika felengedését az is mutatja, hogy az ország 1957-ben tagja lett az IMF-nek és a Világbanknak, 1965-ben szabadkereskedelmi megállapodást kötött Nagy-Britanniával, 1967-ben pedig csatlakozott a GATT-hoz is. Tehát az ötvenes évek végétôl különféle kedvezményekkel, ösztönzôkkel igyekeztek vonzást gyakorolni a transznacionális vállalatokra: beruházási támogatások (állótôkére, kutatás-fejlesztésre); üzemi építkezések támogatása; ipartelepek infrastruktúra-kiépítésének támogatása; kedvezményes hitelek a perifériákon magasabb mûködési költséggel tevékenykedô vállalkozásoknak; az importvámok szinte teljes eltörlése; vállalatalapítási kedvezmények tôke- és szakképzési juttatások formájában; munkahelyteremtés és képzés nagyarányú finanszírozása; Európában legalacsonyabb társasági adó (2003-tól: 12,3%); 1956-tól 50, majd 1958-tól 100%-os adómentesség a feldolgozóipari exportra (a feldolgozóipari profit 2010-ig mindössze 10%-kal adózik, 1990-ig a feldolgozóipari kivitelbôl származó nyereség pedig teljesen adómentes volt); kedvezmények az ipari épületek és gépek amortizációjára; infrastruktúrával kiépített telephelyek, épületek kedvezményes bérbeadása; olcsó tanácsadási, tereprendezési, közmûvesítési szolgáltatások nyújtása; exporthitel-garancia; osztalékra vonatkozó kedvezmények; szabad tôke- és profitrepatriálás. Az ír kormányzat azt remélte, hogy a külföldi tôke segítségével, az idegen és a hazai vállalatok kapcsolatainak kiépülése révén megindul majd a hazai ipar fejlôdése is, azonban ez a remény nem valósult meg. A külföldi vállalatok beruházásai Írországban fôleg új, zöldmezôs beruházásokat jelentettek, a legkorszerûbb technikai eszközökkel felszerelve, hogy versenyképes termékeket tudjanak exportra termelni. (Nagy, 2000.) A hatvanas évekig fôleg a technológiailag fejlett és nagy élômunka-igényû ágazatokba mint például a textil-, cipô-, mûanyagipar történtek beruházások. Az ezekben az iparágakban tevékenykedô vállalatok leginkább azokat a telephelyeket részesítették elônyben, amelyek iparilag fejletlen vidékeken voltak találhatók, mivel képzett szakembereket, magas színvonalú és fejlett szolgáltatásokat nem igényeltek. Munkaerô-igényességük miatt elônyben részesítették azokat a térségeket, ahol a bérek alacsonyabbak voltak. Ezek az iparágak az 1960-as évek közepétôl fokozatosan áttelepültek a szegényebb, fejletlenebb országokba, ahol még alacsonyabbak voltak a bérek, Írországban pedig a modernebb, technológiahordozó iparágak kezdtek a külföld érdeklôdésének középpontjába kerülni: a multinacionális vállalatok egyre inkább az elektromos- és elektronikai iparban, a gyógyszeriparban és a gyógyászati eszközök iparában koncentrálódtak. (O Malley, 1997.) Sikerült az ország által kínált termékszerkezetet úgy megváltoztatni, hogy olyan termékeket állítottak elô, amelyek iránt világszerte nagy kereslet mutatkozott, és az egyre bôvülô nyugat-európai piacokon is egyre akadálytalanabbul lehetett értékesíteni. (Nagy, 2000.) A technológiahordozó ágazatok az ír nemzetgazdaságban és exportban betöltött jelentôs szerepe egyértelmûen a külföldi iparnak köszönhetô. A vállalatok azonban a termelésnek csak bizonyos fázisait telepítették Írországba: jellemzôen azokat, amelyek nem igényelnek jelentôs helyi technológiai beavatkozást, szakértelmet és minôségi beszállítókat. A legtöbb vállalat kutatás-fejlesztési tevékenységét ma sem itt végzi, és stratégiai funkcióit is külföldön látja el.

9 A KIEMELKEDÔ GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYHEZ VEZETÔ OKOK 9 A külföldi tôkének nyújtott ösztönzôk következtében a gazdasági növekedés rátája az 1950-es évekbeli évi 1%-ról a késô hatvanas évekre évi 4,5%-ra emelkedett és 1973 között körülbelül 700 külföldi beruházás született mintegy 700 millió USD értékben (a külföldi vállalatok száma jelenleg meghaladja az ezret). A feldolgozóipari termelés évi átlag 5,9%-kal nôtt és 1972 között a foglalkoztatás 25%-kal bôvült ban a külföldi tôke adta a feldolgozóipari export 39%-át, a nem-élelmiszeripari export 30%-át, és a feldolgozóiparban dolgozók egyharmadát külföldi cégek alkalmazták. (Artner, 2000.) A külföldi tôke szerepe Írország Európai Közösséghez (EK) való csatlakozása után még jelentôsebbé vált, hiszen a nagy európai piac is vonzóerô lett a külföldi mûködô tôke számára. A tôkebeáramlás csak a nyolcvanas évek közepén torpant meg valamelyest, de a kilencvenes évektôl kezdôdôen ismét hihetetlen felfutásnak indult. 1. táblázat. Az OECD-országokból érkezô közvetlen befektetések összege Összege (millió dollár, átlagosan évente) Részesedés az összes OECD-tagországba érkezô mûködôtôke-áramlásból (%) 0,48 0,06 0,66 Forrás: Barcza, A magas export- és importrátájú külföldi vállalkozások nyereségük nagy részét kiviszik Írországból. Értékesítésük teljes összegének csupán 38%-a marad Írországban bérek, közterhek, valamint belföldi anyag-, termék- és szolgáltatási költségek formájában. A fennmaradó 62% kiszivárog az ír gazdaságból, mint importköltség, profitrepatriálás és az osztalékok hazautalása. (Artner, 2000.) Statisztikák szerint a GDP 10%-át meghaladó tôkekivonás folyik az országból. Evvel szemben az ír tulajdonú cégek bevételük 75%-át fordítják helyi termékek és szolgáltatások vásárlására. A különbséget a külföldi és a hazai vállalatok ágazati megoszlása csak részben magyarázza, ugyanis az ír tulajdonú vállalatok az azonos ágazatokban is sokkal több helyi inputot használnak fel. Habár a külföldi vállalatokat viszonylag gyenge kapcsolatok fûzik az ír gazdasághoz, az ír beszállítóikkal kialakított kapcsolataik révén közvetlen hatással vannak a hazai vállalatokra is, mivel pótlólagos munkaerô-keresletet teremtenek. Ezek a kapcsolatok leginkább a hagyományos ipari ágazatokban jellemzôek, a csúcstechnológiai ágazatokban az integráció foka sokkal alacsonyabb. (O Malley, 1997.) A liberalizáció árnyoldala: a hazai ipar leépülése, az ír gazdaság szerkezeti dualizálódása A külföldi tôke letelepedésétôl azt várták, hogy az így befolyó bevétel és a termelôi kapcsolatok elôsegítik majd a hazai ipar fejlôdését, modernizációját, azonban ez nem a reményeknek megfelelôen valósult meg. Írországban a külföldi tôke beáramlása negatív következményeket is vont maga után: míg a külföldi vállalatok fôleg a modern, fejlett szektorokban mûködnek, a legkorszerûbb technikai berendezéseket alkalmazzák, addig a hazai vállalatok kezében csak a hagyományos iparágak a maradtak. Ezek a cégek szinte kizárólag a hagyományos iparokban, kevésbé fejlett technológiákkal és kis világpiaci versenybírással mûködnek, csak olyan ágazatokban van esélyük, ahol a multinacionális vállalatok nem jelentenek konkurenciát. Ma a nemzetközi tendenciáknak megfelelôen a hagyományos ágazatok egyik válságból a másikba kerülnek, ami Írországban azért különösen nagy probléma, mert ezek a halódó iparágak vannak ír tulajdonban, melyek megfelelô tôke és támogatás híján kiszorulnak a piac jelentôs részérôl, és fokozatosan sorvadnak. A külföldi és belföldi tulajdonú vállalatok közötti különbség megmutatkozik a méretükben, a termelékenységükben és a nyereségességükben is. Egy összehasonlításból kiderült, hogy az amerikai tulajdonú cégek átlagosan tizenkétszer olyan nagyok, négyszer olyan termelékenyek, és hatszor olyan nyereségesek, mint az írek. (Nagy, 2000.) Egy 1988-ban végzett felmérés szerint 1973-tól ugyan az összes foglalkoztatott száma csökkent, de ez úgy következett be, hogy míg a külföldi vállalatok folyamatosan növelték alkalmazottaik számát, addig az ír vállalatok mintegy fôt bocsátottak el, így 1988-ra az összes foglalkoztatott 42%-a külföldi cégnél dolgozott. Az új munkahelyeket fôként amerikai, brit és német vállalatok hozták létre.

10 10 EURÓPAI MÛHELYTANULMÁNYOK 112. SZÁM Ugyanezen felmérés kimutatta, hogy 1986-ban a vállalatok számát tekintve a külföldiek részesedése mindössze 12% körül mozgott, Írország nettó kibocsátásának 61,1%-át mégis ôk produkálták. Szerepük az elektronikai, a gép-, a gyógyszer-, a gumi- és a szesz- és dohányiparban a legjelentôsebb; a fa- és bútoriparban, valamint a papír- és nyomdaiparban pedig csekély. (Némedi Varga, 1997.) Ezek az adatok a kilencvenes években tovább emelkedtek: a külföldi társaságok 1996-ra a feldolgozóiparban dolgozók 47%-át foglalkoztatták és a termelés 66%-át adták. A gazdaság szerkezeti dualizálódása, vagyis a fejlett külföldi és a fejletlen hazai szféra kettôssége ma is jellemzô Írországban, sôt bizonyos fokú erôsödés tapasztalható, mivel ma már a hagyományos ágazatokban is megszûnôfélben van az ír tulajdon eddigi dominanciája. A tradicionális ipari szektorok termelésének 1990-ben még 66%-a származott ír cégektôl, arányuk azonban 1996-ra 53% alá csökkent. Ezalatt a modern szektorokban az ír cégek részaránya 1990 és 1996 között az amúgy is alacsony 8%-ról 6%- ra mérséklôdött. (Artner, 2000.) 2. táblázat. A 10 legnagyobb ír, és a 10 legnagyobb írországi multinacionális vállalat és iparági hovatartozásuk (1992/93) A 10 legnagyobb ír vállalat Iparág A 10 legnagyobb MNV Iparág 01. Smurfits papíripar 01. Apple IT 02. CRH építôipar 02. Dell IT 03. Avonmore élelmiszer 03. Microsoft IT 04. Kerry élelmiszer 04. Digital IT 05. Goodman élelmiszer 05. Coca Cola élelmiszer 06. Waterford Foods élelmiszer 06. Amdahl IT 07. Fyffes élelmiszer 07. Pepsi élelmiszer 08. Dairygold élelmiszer 08. Schering Plough gyógyszeripar 09. Fitzwilton élelmiszer 09. Pfizer gyógyszeripar 10. Greencore élelmiszer 10. Northern Telecom telekommunikáció Forrás: Némedi-Varga (1997) és saját gyûjtés A 2. táblázatból is kiderül a duális iparszerkezet mibenléte: a tíz legnagyobb ír vállalat közül nyolc az élelmiszeriparban mûködik, a külföldi cégek pedig leginkább az információtechnológiában tevékenykednek. A világ elsô 25 számítástechnikai és szoftvercégébôl 19 döntött úgy, hogy képviseletet nyit Írországban. (Megtorpant az ír gazdaság, 2002.) Exportnövekedés Az ír export jelentôs átalakuláson ment keresztül az elmúlt három-négy évtizedben. Amíg az ötvenes évek importkorlátozó politikája érvényesült, a feldolgozóipari termelés alig 20%-a került exportra. A szabadkereskedelmi politika következtében azonban 1992-ben az export már a GDP 63%-át, míg az import az 53%-át adta ben pedig a megfelelô adatok 95% és 81%, így ma az országot nagyfokú nemzetközi nyitottság jellemzi. A legnagyobb exportôr a feldolgozóipar, mely bruttó termelésének kétharmada kerül külföldi piacokra. Az évtizedek során az exportált termékek összetétele a magasabb technológia felé rendezôdött át: jelenleg a legerôsebb exportorientáció a modern csúcstechnikai termelésben tapasztalható, például a számítástechnikai berendezések, a gyógyszerek, az elektronikai gépek és mûszerek 90 98%-a elhagyja az országot. (O Malley, 1997.) Az ír export fejlôdését vizsgálva érdemes kiemelni, hogy a multinacionális vállalatok nagyrészt kedvezô változást idéztek elô, ugyanakkor a hazai vállalatok gyenge szereplése kedvezôtlen hatással járt, tehát az ír gazdaság duális szerkezete a külkereskedelemben is megnyilvánul. A külföldi vállalatok ugyanis jellemzôen exportra termelnek, ugyanez a hazaiakról nem mondható el. A külföldi cégek összexportból való részesedése is nagyobb, mint az ír vállalatoké, amelyek az 1980-as években mindössze 26%-os részt könyvelhettek el. (Némedi Varga, 1997.) A külföldi cégek között azonban jelentôs különbségek tapasztalhatók abban a tekintetben, hogy honnan származnak és termékeikkel mely piacokat célozzák meg. Egy 1997-ben végzett, 1993-as adatokon alapuló vizsgálat szerint az akkor Írországban külföldiek által mûködtetett vállalatok legnagyobb része amerikai (40%), angol (16%) és német (15%) tulajdonban volt. Ugyanezen vizsgálat kimutatta, hogy míg a hazai tulajdonban lévô vállalatok kibocsátásuknak mindössze 35%-át, addig a külföldi tulajdonossal

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

regionális politika Mi a régió?

regionális politika Mi a régió? Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai

A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai 8-9. előadás Közös Agrárpolitika( CAP ) céljai Munkatermelékenység emelése, a műszaki fejlesztés fokozásával, a munkaerő racionális felhasználásával

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2010-ben

A magyar vegyipar* 2010-ben A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

Építési Piaci Prognó zis 2017.

Építési Piaci Prognó zis 2017. Építési Piaci Prognó zis 2017. Világgazdaság Nemsokára az eddigi egymilliárd helyett három milliárd ember fog fejlett országban élni. Az lenne a csoda, ha egy ilyen folyamat nem járna megrázkódtatásokkal.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az Európai Unió költségvetése Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az EU és a nagyvilág lakosság Lakosság millió főben, (2009) 1339

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Kínai álom - kínai valóság PPKE BTK Budapest 2014. november 22. Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Csanádi Mária (MTA KRTK) Nie Zihan (BNU SEBA) Li Shi (BNU SEBA) Kérdések és hipotézisek Kérdések:

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. októberben 17 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 72 millió euróval kedvezőbb a tavalyi

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

A csatlakozástól önmagában nem nő az FDI

A csatlakozástól önmagában nem nő az FDI A csatlakozástól önmagában nem nő az FDI Stabil, indirekt ösztönzőrendszerrel kell segítenünk a külföldi tőkebefektetések gyarapodását A külföldi működőtőke-beáramlás (FDI) a kohéziós országokban az unióhoz

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45 Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. júliusi adatok alapján A végleges adatok szerint 21. júliusban 191 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 181 millió euróval magasabb a tavalyi adatnál.

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország 57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország Az európai építési piac kilátásai 2004-2006 között Összefoglaló Készítette: Gáspár Anna, Build & Econ Stockholm, 2004. június 10-11. Gyógyulófélben

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben