Az ír csoda. Írország gazdasági fejlôdése a függetlenné válástól napjainkig

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az ír csoda. Írország gazdasági fejlôdése a függetlenné válástól napjainkig"

Átírás

1 EURÓPAI MÛHELYTANULMÁNYOK HAJÓS RÉKA ZITA Az ír csoda. Írország gazdasági fejlôdése a függetlenné válástól napjainkig 2006

2 Tartalom 1. A témaválasztás indoklása Az ír gazdasági csoda GDP- és GNP-növekedés Külkereskedelmi mérleg Folyó fizetési mérleg Nemzeti adósságállomány Munkanélküliségi ráta Infláció A kiemelkedô gazdasági teljesítményhez vezetô okok Nyitottságra törekvô állami gazdaságpolitika A függetlenné válástól az 1950-es évekig: piacvédelem Gazdasági nyitottság Liberalizáció, külföldi tôkebefektetések A liberalizáció árnyoldala: a hazai ipar leépülése, az ír gazdaság szerkezeti dualizálódása Exportnövekedés Írország az Európai Unióban A taggá válás körülményei A csatlakozási tárgyalások Az ír mezôgazdaság és a CAP Az uniós források szerepe A támogatások felhasználása és a fejlôdésben játszott szerepe Írország és a Gazdasági és Monetáris Unió Az 1987-es stabilizáció Fiskális reform Szociális partnerség Munkanélküliség Iparpolitikai váltás: az es Nemzeti Fejlesztési Terv A Culliton-jelentés A Moriarty-bizottság A Nemzeti Fejlesztési Terv Az új intézményi felépítés Angol anyanyelvû munkaerô Írország a 21. század elején Írország és a Nizzai Szerzôdés Az ír gazdasági helyzet a 21. század elején Növekvô infláció A gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsának kritikája A gazdaság megtorpanása? Példa Magyarország számára? Hasonlóságok és különbségek Tanulságok Összegzés Irodalom

3 3 1. A témaválasztás indoklása Tanulmányomban elméleti témát, egy európai uniós ország gazdaságtörténetét kívántam feldolgozni. Elsôsorban a négy periférikus ország: Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország helyzetét találtam érdekesnek, hiszen ezek az országok is hasonló körülmények között léptek be az Unióba, mint ahogy 2004-ben Magyarország és a többi közép-kelet-európai állam. Ugyan általánosítani nem lehet, mivel nincs két egyforma ország: fejlettségüket, gazdasági helyzetüket, társadalmukat, múltjukat, adottságaikat és az integrációhoz való elkötelezettségüket tekintve is különbözôek, de gazdasági értelemben mindegyik államot az Európai Unióhoz viszonyított elmaradottság jellemezte, illetve jellemzi. Választásom két okból esett Írországra. Egyrészrôl az Unió négy legfejletlenebb országa közül ez az állam volt képes a leglátványosabb fejlôdésre: negyed évszázaddal csatlakozása után nemcsak elérte a többi uniós tagállam szintjét, hanem sok tekintetben sikerült is átlagukat meghaladnia. Másrészrôl pedig azért választottam ezt az országot, mert 2000-ben alkalmam volt egy északi kisvárosban négy hónapot Erasmus-diákként eltölteni, így habár akkoriban még nem foglalkoztatott az ír gazdasági csoda témája mélyebben sikerült az országot közelebbrôl megismernem, mint ahogy azt pusztán a szakirodalom feldolgozásával tehettem volna. Dolgozatom a kilencvenes évekbeli Írország néhány makromutatójának ismertetésével kezdôdik, melyek az Európai Unió egészével és az egyes tagállamok adataival való összehasonlításban példázzák az ország kiemelkedô gazdasági teljesítményét. A következô részben rátérek a sikerhez vezetô út elemzésére, mely tulajdonképpen az ír gazdaság története a saját piacát védô, kis ország gazdasági nyitásától kezdve az Európai Közösséghez való csatlakozásán át a nyolcvanas-kilencvenes években hozott gazdaságpolitikai intézkedésekig. Fontosnak tartottam még a mai, a sikerek után kissé megtorpanó ír gazdaság, és az ország keleti kibôvüléshez való viszonyának bemutatását is. Bár tanulmányom célja nem az, hogy az írek sikerességét alapul véve messzemenô következtetéseket vonjak le Magyarország majdani Európai Unión belüli szereplésérôl hiszen véleményem szerint az ír modell nem utánozható le, dolgozatomat néhány tanulság levonásával zárom, melyek megfontolása hozzájárulhat Magyarország sikerességéhez az Európai Unióban. 2. Az ír gazdasági csoda A ma Írországát sokan a kelta tigris névvel illetik, utalva a délkelet-ázsiai, kis tigris -ként emlegetett, világszerte csodált gazdasági sikereket elért országok teljesítményével való hasonlóságra. Írország a kilencvenes években látványos gazdasági növekedést produkált, amely kiegészülve az életszínvonal lényeges emelkedésével, az egészségi állapotra és a jólét egyéb területeire vonatkozó mutatók javulásával, a lakosság iskolázottságának, szakképzettségének és a kultúra általános színvonalának növekedésével, azt is lehetôvé teszi, hogy az országot az Európai Unió gazdasági bajnokának nevezzük. Ebben a fejezetben Írország gazdasági teljesítményét szeretném bemutatni 1990 és 2000 között, különös tekintettel az közötti idôszakra, amikor a fejlôdés elérte a csúcsát. Ekkor az országot kiegyensúlyozott gazdasági helyzet, szinte teljes foglalkoztatottság, javuló oktatás, fejlôdô infrastruktúra, alacsony kamatlábak, csökkenô adószint, egy évtizede növekvô reáljövedelmek jellemezték. Gazdaságának növekedése három-négyszer gyorsabb volt, mint az EU-országok átlaga, nemzeti adósságállománya pedig a legkevesebb volt közöttük. Az Európai Unió átlagával és az egyes országokkal összehasonlítva kívánom érzékeltetni néhány mutató segítségével az ország kiemelkedô teljesítményét. A fejlôdést lehetôvé tevô intézkedések, lépések részletes kifejtésére a 3. fejezetben kerül majd sor GDP- és GNP-növekedés Egy állam gazdasági teljesítményét, gazdagságát általában a bruttó nemzeti termék (GNP) és a bruttó hazai termék (GDP) mutatószámokkal, illetve ezek egy fôre vetített értékével tudjuk jellemezni, a gazdasági növekedés pedig kifejezhetô a GNP és a GDP elôzô évhez képest történt változásával. A GDP növekedési rátája azt mutatja, hogy az állam kibocsátásának értéke mennyivel növekedett az elôzô évhez képest, nem véve figyelembe azt, hogy az így generált bevétel a hazai tulajdonból származik-e vagy sem. Ugyanakkor a GNP növekedési rátája az állam lakosainak, vállalatainak bevételnövekedését mutatja, a bevétel megszerzési helyétôl függetlenül.

4 4 EURÓPAI MÛHELYTANULMÁNYOK 112. SZÁM 1990 és 2000 között az ír GDP értéke évente átlagosan 7%-kal növekedett, szemben az EU 2%- os, az USA 3,5%-os, és a teljes OECD-térség 3%-os növekedésével. A legkiemelkedôbb év 2000 volt, amikor a növekedés 11,4% volt, de 1995-ben, 1997-ben és 1999-ben is meghaladta a 10%-ot (Statistical Yearbook of Ireland és Némedi Varga, 1997.). Az Eurostat statisztikái szerint a GDP/fô vásárlóerô-paritáson mért értéke már 1997-ben elérte a 15 EU-tagállam átlagát, 1999-ben pedig 12%-kal, majd 2000-ben már 15%-kal haladta meg azt, holott a hetvenes évek közepén az egy fôre jutó jövedelem az EGK átlagának kevesebb, mint a fele, 46,5%-a volt. A zöld szigetet a GDP/fô tekintetében csak Luxemburg, Dánia és Svédország elôzte meg az EU-tagállamok közül. Meg kell azonban említeni, hogy Írországban a GDP és a GNP mértéke jelentôsen eltér egymástól. A GNP-t megkapjuk a GDP-bôl, ha a külföldi tôke által generált bevételt kivonjuk belôle, és hozzáadjuk a hazai tôke külföldön szerzett bevételét. A legtöbb országban ez a két tétel nagyjából kiegyenlíti egymást, így a GDP és GNP értékek körülbelül megegyeznek. Írországban azonban a GNP mintegy 12%-kal alacsonyabb a GDP-nél. Forrás: Statistical Yearbook of Ireland, ábra. GDP és GNP folyó áron, Az 1. ábrából látható, hogy a GNP értéke minden évben alacsonyabb a GDP-nél. A hetvenes évek közepéig a GNP volt minden évben egy kicsit magasabb, mint a GDP, de a két érték megközelítôleg azonos volt tól azonban a GDP elkezdte meghaladni a GNP-t, és a két érték elszakadt egymástól. Az azóta is fennálló különbség az Írországban mûködô nagyszámú külföldi tulajdonú vállalatnak tudható be, melyeknek az ír gazdaságban betöltött szerepével a késôbbiekben foglalkozom. Ha az állam gazdagságát a GDP-vel mérjük, akkor Írország a kilencvenes évek végére valóban felzárkózott a gazdag európai országokhoz, ha azonban a GNP/fô értékét tekintjük, akkor a számok alapján az ország még mindig a szegényebbek közé tartozik ben Írországban a vásárlóerô-paritáson számolt egy fôre jutó GNP ( euró) kevesebb volt, mint az EU-átlag ( euró). Csak Olaszországban ( euró), Spanyolországban ( euró), Görögországban ( euró) és Portugáliában ( euró) volt kevesebb ez az érték. Összehasonlításul: a leggazdagabb országban, Luxemburgban ugyanebben az idôben euró volt az egy fôre jutó GNP. (Eurostat) Annak ellenére, hogy a GNP/fô értéke eddig nem haladta meg az EU átlagát, a GDP/fô-vel közel egyformán, a kilencvenes években átlagosan évi 6,5%-kal növekedett, 2000-ben a növekedés üteme 10,4%- ot ért el. Ha ez a növekedés folytatódik, Írország a GNP/fô tekintetében is utol fogja érni a gazdagabb európai országokat. (Statistical Yearbook of Ireland, 2002.) 2.2. Külkereskedelmi mérleg Az ír külkereskedelmi mérleg a kilencvenes évek során az EU többi periférikus országával ellentétben végig aktívumot tudott felmutatni. Míg a három dél-európai ország, Spanyolország, Portugália és Görögország kereskedelmi passzívuma jelentôsen nôtt, addig Írországban a kiviteli többlet emelkedett rendkívüli mértékben. (Nagy, 2000.)

5 AZ ÍR GAZDASÁGI CSODA ig Írországra is az importtöbblet volt jellemzô, de ekkor az export értéke felülmúlta azt, és a külkereskedelmi mérleg azóta is minden évben többletet tud felmutatni. Az export értéke a kilencvenes évtizedben négyszeresére, az importé 3,5-szeresére nôtt. Az export és az import ilyen mértékû növekedése páratlan az egész világon. Ma Írország az egy fôre számított kivitel alapján a harmadik legnagyobb exportôr a világon, Szingapúr és Belgium/Luxemburg mögött. Forrás: Statistical Yearbook of Ireland, ábra. A külkereskedelmi mérleg alakulása folyó áron, Folyó fizetési mérleg 1997-tôl kezdôdôen Írország azon EU-tagállamok közé tartozik, ahol a folyó fizetési mérleg egyenlege szufficitet mutat ben 9 EU-tagország dicsekedhetett pozitív költségvetési egyenleggel: Finnország (7%), Luxemburg (5,6%), Írország (4,4%), Nagy-Britannia (3,9%), Svédország (3,7%), Dánia (2,5%), Hollandia (2,2%), Németország (1,1%), Belgium (0,1%). Forrás: Eurostat 3. ábra. A folyó fizetési mérleg alakulása, Az 1992-ben még negatív folyó fizetési mérleg körül elérte az egyensúlyi helyzetet, és onnan kezdve folyamatos növekedést mutatott 2000-ig, amikor is elérte a GDP 4,4%-át Nemzeti adósságállomány Írország nemzeti adósságállománya rohamos mértékben csökken 1993 óta. Akkor majdnem megegyezett a GDP összegével, azóta azonban minden évben 5 10 százalékpontos csökkenést mutat ben már csak a GDP 39,1%-nak felelt meg, és 2004-re pedig még jobban, 20% alá csökkent. Az 15 EU-tagállam átlagos nemzeti adósságállományának rátája 2000-ben 63,8% volt.

6 6 EURÓPAI MÛHELYTANULMÁNYOK 112. SZÁM A bruttó nemzeti adósságállomány egyedül Luxemburgban kevesebb, ahol mindössze 5,6%-ot tesz ki, de ez az érték az egész kilencvenes évtized során e körül a szint körül mozgott. Olaszországban és Görögországban, ahol a kilencvenes évek elején ez az adat szintén % körül alakult, nem tudták az adósságot olyan mértékben csökkenteni, mint Írországban, sôt ezen országok adósságállománya ig még emelkedett is. Az írek 39,1%-os eredményét közelíti Dánia 46,8%-a, de ôk a kilencvenes évek elején 70%-ról indultak, tehát a dán adósságállomány-csökkenés üteme sem közelíti meg az írt. Németországban pedig 2000-ig egyenesen növekedett ez az érték. (Eurostat) Forrás: Eurostat 4. ábra. Bruttó adósságállomány, Munkanélküliségi ráta Írország munkanélküliségi rátája 1985-ben érte el a csúcsát (16,9%), a kilencvenes években csökkenô tendenciát mutatott, és 2000-re az EU-tagállamok átlagos munkanélküliségi rátájának a felét adta ki. Az évtized elején az ír 13,4%-os aránynál csak Spanyolország 16,2%-os rátája volt magasabb az EU-ban ra minden EU-országban jelentôsen nôtt a munkanélküliség, az átlag is meghaladta a 10%- ot. Ekkor Írországban a ráta 15,6%-ra emelkedett, majd erôteljes csökkenésnek indult: 1997-re 9,9%- ra, majd 2000-re 4,2% alá csökkent, amikor a megfelelô EU-átlag 8,2% volt. Írországnál csak Portugáliában (4,0%), Ausztriában (3,3%), Hollandiában (2,6%) és Luxemburgban (1,9%) volt ben kisebb a munkanélküliek aránya. A munkanélküliség kérdésével és a harmadik évezredben ismét növekvô munkanélküliségi rátával a késôbbiekben foglalkozom bôvebben Infláció Az Írország kilencvenes évekbeli páratlan gazdasági teljesítményét beárnyékoló egyetlen aggasztó tényezô az infláció. Az évtized folyamán a fogyasztói árindex végig szépen alakult, egyszer sem emelkedett 4% fölé, azonban 2000-ben hirtelen 6,8%-os emelkedés volt tapasztalható. Ez a növekedési ütem jóval meghaladta az EU-átlagot, és az összes akkori tagállam inflációs rátáját felülmúlta. Az inflációval, valamint az Európai Unió gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsának kritikájával a 4. fejezetben foglalkozom részletesebben. 3. A kiemelkedô gazdasági teljesítményhez vezetô okok 3.1. Nyitottságra törekvô állami gazdaságpolitika A függetlenné válástól az 1950-es évekig: piacvédelem Amikor az újkori ír állam 1922-ben megalakult, Írország lényegében agrárjellegû ország volt, ahol az ipar csak néhány iparcikket állított elô olyan hagyományos iparágakban, mint az élelmiszeripar, az italgyártás vagy a textilipar. Ezek is zömmel a hazai piacra termeltek. Önálló ír gazdaságról ebben az idôszakban nem is igen beszél-

7 A KIEMELKEDÔ GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYHEZ VEZETÔ OKOK 7 hetünk, inkább csak az Egyesült Királyság gazdaságának egy részérôl, hiszen az ír export 90%-a ide irányult, az ír import pedig teljes egészében innen származott egészen az ötvenes évek elejéig. Az ország meglehetôsen gyenge gazdasági pozícióval bírt, és a kilátások sem voltak túl rózsásak, lévén fiatal nemzetállam, polgárháborús hangulattal, kevés természeti kinccsel és még kevesebb pénzügyi hatalommal. A függetlenség elsô évtizedében a gazdaságpolitika fô célja a stabilitás elérése és a mezôgazdaság hatékonyságának növelése volt. Ezen kívül szabadkereskedelmi megállapodást igyekeztek elérni az Egyesült Királysággal. Az 1930-as években kezdte a kormány az ipart a mezôgazdasággal megegyezô fontossággal kezelni. Elsôsorban állami szubvenciók és piacvédelem révén próbálták fejleszteni az ipart és a mezôgazdaságot, a mezôgazdasági önellátás növelése volt a cél. Szigorúan tiltották, hogy az Írországban mûködô vállalatoknak külföldi tulajdonosuk lehessen, a protekcionista ír gazdaságpolitika az importhelyettesítést támogatta, az embereket pedig arra ösztönözte, hogy csak ír termékeket vásároljanak. Ennek ellenére az 1950-es évekig nem mutatkozott semmi érdemi fejlôdés, az ipari termelés és a foglalkoztatás stagnált. Ez a fajta gazdaságpolitika különösen veszélyes egy kisebb gazdasági potenciállal rendelkezô ország számára. Veszélyes egyrészt azért, mert az importhelyettesítés érdekében tett beruházások elvonják az eszközöket a korszerû, exportnövelô ágazatok fejlesztése elôl. Másrészt pedig, az ilyen gazdaságpolitikát folytató ország lemond a nemzetközi munkamegosztás elônyeirôl, csak a belsô erôforrások maximális kihasználására, a világpiactól való elzárkózásra és önellátásra törekszik. Ennek következményei a gazdasági és politikai elszigetelôdés, a nemzetközi gazdasági versenybôl való kimaradás, valamint ésszerûtlen gazdasági döntéseket eredményez, és szûkíti a belföldi árukínálatot. A protekcionizmus így eleve bukásra volt ítélve, tekintve Írország kis belsô piacát és kevés természeti erôforrását, mely soha nem tette lehetôvé, hogy önellátóvá váljon. Ugyan az ötvenes években alkalmazott piacvédelemre épülô gazdaságpolitika nagy segítség volt a hazai ipar fejlesztésében, de ahogy a termelés bôvült, egyre kevésbé volt alkalmazható. Az évtized végére recesszió, krónikus fizetési mérleghiány következett be. Ez a kormányt gazdaságpolitikai váltásra kényszerítette: az exportképes termelés fejlesztése lett a fô cél. A hazai iparra azonban nem lehetett építeni annak tôkeszegénysége és gyengesége miatt. Felismerték, hogy a produktív termelés növelése és modernizálása piacnyitással, a külföldi mûködô tôke segítségével valósulhat meg. A kormány reményei szerint így volt lehetséges tôkéhez jutni, az exportot növelni, mûszaki fejlesztéseket végrehajtani és a munkaerônek munkát adni Gazdasági nyitottság A világgazdasági nyitottság tulajdonképpen egy ország globalizáltságának a fokát jelenti. Ez minél nagyobb, az ország annál könnyebben tud olcsó importhoz jutni, annál egyszerûbben tudja saját termékeit a világpiacon értékesíteni, a külföldi tôke pedig annál szívesebben fektet be az országba. Ezen kívül egy nyitott gazdasággal rendelkezô ország könnyebben jut a legújabb technológiához is. A világgazdasági nyitottságnak vannak azonban hátrányai is: az olcsó külföldi import veszélyezteti a hazai termékeket, iparágakat, valamint az ország annak a veszélynek is ki van téve, hogy a külföldi tôke amilyen hirtelen jött, ugyanolyan hirtelen el is hagyja az országot. Az ír vezetés felismerte, hogy a nyitottság ösztönzi a gazdaság növekedését. A nyitott országok gyorsabban növekednek, mint azok, amelyek elzárják magukat a világ többi részétôl. Írország ma a legnyitottabbak közé tartozik, nyitottsági mutatói (2000): export/gdp = millió euró/ millió euró = 95% import/gdp = millió euró/ millió euró= 81% A globalizáltság fokozására két stratégia áll az országok rendelkezésére. Az egyik az export növelése, amely biztosíthatja a bevételt a további fejlôdéshez, a másik lehetôség pedig a külföldi tôke becsalogatása az országba. Írországban éltek mindkét lehetôsséggel Liberalizáció, külföldi tôkebefektetések A külföldi tôke becsalogatása végett 1949-ben létrehozták az Iparfejlesztési Ügynökséget (Industrial Development Authority IDA), amely nemcsak a külföldi beruházások ösztönzéséért, hanem az ír tulajdonban lévô ipar fejlesztéséért is felelôs volt ben megalakult az Ír Export Tanács (Irish Export

8 8 EURÓPAI MÛHELYTANULMÁNYOK 112. SZÁM Board/Córas Tráchtála), és még ugyanebben az évben felkínálták az elsô kedvezményeket új iparágak kifejlesztésére az elmaradott körzetekben. A regionális politika kialakítása is ekkor kezdôdött, több ipari park létesítésével. Ezeken a vámszabad területeken a külföldi vállalatok az átlagosnál jobb letelepedési feltételeket találhattak. A waterfordi, galway-i mellett a legjelentôsebb a shannoni vámszabad légikikötô köré épült park és az 1957-ben itt megalapított Shannon Free Airport Development Company által irányított központ volt, mely a vámszabad területeken hajtott végre ipari fejlesztéseket és a közép-nyugati régióban tevékenykedô hazai kisvállalatok támogatását látta el. (Artner, 2000.) A protekcionista gazdaságpolitika felengedését az is mutatja, hogy az ország 1957-ben tagja lett az IMF-nek és a Világbanknak, 1965-ben szabadkereskedelmi megállapodást kötött Nagy-Britanniával, 1967-ben pedig csatlakozott a GATT-hoz is. Tehát az ötvenes évek végétôl különféle kedvezményekkel, ösztönzôkkel igyekeztek vonzást gyakorolni a transznacionális vállalatokra: beruházási támogatások (állótôkére, kutatás-fejlesztésre); üzemi építkezések támogatása; ipartelepek infrastruktúra-kiépítésének támogatása; kedvezményes hitelek a perifériákon magasabb mûködési költséggel tevékenykedô vállalkozásoknak; az importvámok szinte teljes eltörlése; vállalatalapítási kedvezmények tôke- és szakképzési juttatások formájában; munkahelyteremtés és képzés nagyarányú finanszírozása; Európában legalacsonyabb társasági adó (2003-tól: 12,3%); 1956-tól 50, majd 1958-tól 100%-os adómentesség a feldolgozóipari exportra (a feldolgozóipari profit 2010-ig mindössze 10%-kal adózik, 1990-ig a feldolgozóipari kivitelbôl származó nyereség pedig teljesen adómentes volt); kedvezmények az ipari épületek és gépek amortizációjára; infrastruktúrával kiépített telephelyek, épületek kedvezményes bérbeadása; olcsó tanácsadási, tereprendezési, közmûvesítési szolgáltatások nyújtása; exporthitel-garancia; osztalékra vonatkozó kedvezmények; szabad tôke- és profitrepatriálás. Az ír kormányzat azt remélte, hogy a külföldi tôke segítségével, az idegen és a hazai vállalatok kapcsolatainak kiépülése révén megindul majd a hazai ipar fejlôdése is, azonban ez a remény nem valósult meg. A külföldi vállalatok beruházásai Írországban fôleg új, zöldmezôs beruházásokat jelentettek, a legkorszerûbb technikai eszközökkel felszerelve, hogy versenyképes termékeket tudjanak exportra termelni. (Nagy, 2000.) A hatvanas évekig fôleg a technológiailag fejlett és nagy élômunka-igényû ágazatokba mint például a textil-, cipô-, mûanyagipar történtek beruházások. Az ezekben az iparágakban tevékenykedô vállalatok leginkább azokat a telephelyeket részesítették elônyben, amelyek iparilag fejletlen vidékeken voltak találhatók, mivel képzett szakembereket, magas színvonalú és fejlett szolgáltatásokat nem igényeltek. Munkaerô-igényességük miatt elônyben részesítették azokat a térségeket, ahol a bérek alacsonyabbak voltak. Ezek az iparágak az 1960-as évek közepétôl fokozatosan áttelepültek a szegényebb, fejletlenebb országokba, ahol még alacsonyabbak voltak a bérek, Írországban pedig a modernebb, technológiahordozó iparágak kezdtek a külföld érdeklôdésének középpontjába kerülni: a multinacionális vállalatok egyre inkább az elektromos- és elektronikai iparban, a gyógyszeriparban és a gyógyászati eszközök iparában koncentrálódtak. (O Malley, 1997.) Sikerült az ország által kínált termékszerkezetet úgy megváltoztatni, hogy olyan termékeket állítottak elô, amelyek iránt világszerte nagy kereslet mutatkozott, és az egyre bôvülô nyugat-európai piacokon is egyre akadálytalanabbul lehetett értékesíteni. (Nagy, 2000.) A technológiahordozó ágazatok az ír nemzetgazdaságban és exportban betöltött jelentôs szerepe egyértelmûen a külföldi iparnak köszönhetô. A vállalatok azonban a termelésnek csak bizonyos fázisait telepítették Írországba: jellemzôen azokat, amelyek nem igényelnek jelentôs helyi technológiai beavatkozást, szakértelmet és minôségi beszállítókat. A legtöbb vállalat kutatás-fejlesztési tevékenységét ma sem itt végzi, és stratégiai funkcióit is külföldön látja el.

9 A KIEMELKEDÔ GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYHEZ VEZETÔ OKOK 9 A külföldi tôkének nyújtott ösztönzôk következtében a gazdasági növekedés rátája az 1950-es évekbeli évi 1%-ról a késô hatvanas évekre évi 4,5%-ra emelkedett és 1973 között körülbelül 700 külföldi beruházás született mintegy 700 millió USD értékben (a külföldi vállalatok száma jelenleg meghaladja az ezret). A feldolgozóipari termelés évi átlag 5,9%-kal nôtt és 1972 között a foglalkoztatás 25%-kal bôvült ban a külföldi tôke adta a feldolgozóipari export 39%-át, a nem-élelmiszeripari export 30%-át, és a feldolgozóiparban dolgozók egyharmadát külföldi cégek alkalmazták. (Artner, 2000.) A külföldi tôke szerepe Írország Európai Közösséghez (EK) való csatlakozása után még jelentôsebbé vált, hiszen a nagy európai piac is vonzóerô lett a külföldi mûködô tôke számára. A tôkebeáramlás csak a nyolcvanas évek közepén torpant meg valamelyest, de a kilencvenes évektôl kezdôdôen ismét hihetetlen felfutásnak indult. 1. táblázat. Az OECD-országokból érkezô közvetlen befektetések összege Összege (millió dollár, átlagosan évente) Részesedés az összes OECD-tagországba érkezô mûködôtôke-áramlásból (%) 0,48 0,06 0,66 Forrás: Barcza, A magas export- és importrátájú külföldi vállalkozások nyereségük nagy részét kiviszik Írországból. Értékesítésük teljes összegének csupán 38%-a marad Írországban bérek, közterhek, valamint belföldi anyag-, termék- és szolgáltatási költségek formájában. A fennmaradó 62% kiszivárog az ír gazdaságból, mint importköltség, profitrepatriálás és az osztalékok hazautalása. (Artner, 2000.) Statisztikák szerint a GDP 10%-át meghaladó tôkekivonás folyik az országból. Evvel szemben az ír tulajdonú cégek bevételük 75%-át fordítják helyi termékek és szolgáltatások vásárlására. A különbséget a külföldi és a hazai vállalatok ágazati megoszlása csak részben magyarázza, ugyanis az ír tulajdonú vállalatok az azonos ágazatokban is sokkal több helyi inputot használnak fel. Habár a külföldi vállalatokat viszonylag gyenge kapcsolatok fûzik az ír gazdasághoz, az ír beszállítóikkal kialakított kapcsolataik révén közvetlen hatással vannak a hazai vállalatokra is, mivel pótlólagos munkaerô-keresletet teremtenek. Ezek a kapcsolatok leginkább a hagyományos ipari ágazatokban jellemzôek, a csúcstechnológiai ágazatokban az integráció foka sokkal alacsonyabb. (O Malley, 1997.) A liberalizáció árnyoldala: a hazai ipar leépülése, az ír gazdaság szerkezeti dualizálódása A külföldi tôke letelepedésétôl azt várták, hogy az így befolyó bevétel és a termelôi kapcsolatok elôsegítik majd a hazai ipar fejlôdését, modernizációját, azonban ez nem a reményeknek megfelelôen valósult meg. Írországban a külföldi tôke beáramlása negatív következményeket is vont maga után: míg a külföldi vállalatok fôleg a modern, fejlett szektorokban mûködnek, a legkorszerûbb technikai berendezéseket alkalmazzák, addig a hazai vállalatok kezében csak a hagyományos iparágak a maradtak. Ezek a cégek szinte kizárólag a hagyományos iparokban, kevésbé fejlett technológiákkal és kis világpiaci versenybírással mûködnek, csak olyan ágazatokban van esélyük, ahol a multinacionális vállalatok nem jelentenek konkurenciát. Ma a nemzetközi tendenciáknak megfelelôen a hagyományos ágazatok egyik válságból a másikba kerülnek, ami Írországban azért különösen nagy probléma, mert ezek a halódó iparágak vannak ír tulajdonban, melyek megfelelô tôke és támogatás híján kiszorulnak a piac jelentôs részérôl, és fokozatosan sorvadnak. A külföldi és belföldi tulajdonú vállalatok közötti különbség megmutatkozik a méretükben, a termelékenységükben és a nyereségességükben is. Egy összehasonlításból kiderült, hogy az amerikai tulajdonú cégek átlagosan tizenkétszer olyan nagyok, négyszer olyan termelékenyek, és hatszor olyan nyereségesek, mint az írek. (Nagy, 2000.) Egy 1988-ban végzett felmérés szerint 1973-tól ugyan az összes foglalkoztatott száma csökkent, de ez úgy következett be, hogy míg a külföldi vállalatok folyamatosan növelték alkalmazottaik számát, addig az ír vállalatok mintegy fôt bocsátottak el, így 1988-ra az összes foglalkoztatott 42%-a külföldi cégnél dolgozott. Az új munkahelyeket fôként amerikai, brit és német vállalatok hozták létre.

10 10 EURÓPAI MÛHELYTANULMÁNYOK 112. SZÁM Ugyanezen felmérés kimutatta, hogy 1986-ban a vállalatok számát tekintve a külföldiek részesedése mindössze 12% körül mozgott, Írország nettó kibocsátásának 61,1%-át mégis ôk produkálták. Szerepük az elektronikai, a gép-, a gyógyszer-, a gumi- és a szesz- és dohányiparban a legjelentôsebb; a fa- és bútoriparban, valamint a papír- és nyomdaiparban pedig csekély. (Némedi Varga, 1997.) Ezek az adatok a kilencvenes években tovább emelkedtek: a külföldi társaságok 1996-ra a feldolgozóiparban dolgozók 47%-át foglalkoztatták és a termelés 66%-át adták. A gazdaság szerkezeti dualizálódása, vagyis a fejlett külföldi és a fejletlen hazai szféra kettôssége ma is jellemzô Írországban, sôt bizonyos fokú erôsödés tapasztalható, mivel ma már a hagyományos ágazatokban is megszûnôfélben van az ír tulajdon eddigi dominanciája. A tradicionális ipari szektorok termelésének 1990-ben még 66%-a származott ír cégektôl, arányuk azonban 1996-ra 53% alá csökkent. Ezalatt a modern szektorokban az ír cégek részaránya 1990 és 1996 között az amúgy is alacsony 8%-ról 6%- ra mérséklôdött. (Artner, 2000.) 2. táblázat. A 10 legnagyobb ír, és a 10 legnagyobb írországi multinacionális vállalat és iparági hovatartozásuk (1992/93) A 10 legnagyobb ír vállalat Iparág A 10 legnagyobb MNV Iparág 01. Smurfits papíripar 01. Apple IT 02. CRH építôipar 02. Dell IT 03. Avonmore élelmiszer 03. Microsoft IT 04. Kerry élelmiszer 04. Digital IT 05. Goodman élelmiszer 05. Coca Cola élelmiszer 06. Waterford Foods élelmiszer 06. Amdahl IT 07. Fyffes élelmiszer 07. Pepsi élelmiszer 08. Dairygold élelmiszer 08. Schering Plough gyógyszeripar 09. Fitzwilton élelmiszer 09. Pfizer gyógyszeripar 10. Greencore élelmiszer 10. Northern Telecom telekommunikáció Forrás: Némedi-Varga (1997) és saját gyûjtés A 2. táblázatból is kiderül a duális iparszerkezet mibenléte: a tíz legnagyobb ír vállalat közül nyolc az élelmiszeriparban mûködik, a külföldi cégek pedig leginkább az információtechnológiában tevékenykednek. A világ elsô 25 számítástechnikai és szoftvercégébôl 19 döntött úgy, hogy képviseletet nyit Írországban. (Megtorpant az ír gazdaság, 2002.) Exportnövekedés Az ír export jelentôs átalakuláson ment keresztül az elmúlt három-négy évtizedben. Amíg az ötvenes évek importkorlátozó politikája érvényesült, a feldolgozóipari termelés alig 20%-a került exportra. A szabadkereskedelmi politika következtében azonban 1992-ben az export már a GDP 63%-át, míg az import az 53%-át adta ben pedig a megfelelô adatok 95% és 81%, így ma az országot nagyfokú nemzetközi nyitottság jellemzi. A legnagyobb exportôr a feldolgozóipar, mely bruttó termelésének kétharmada kerül külföldi piacokra. Az évtizedek során az exportált termékek összetétele a magasabb technológia felé rendezôdött át: jelenleg a legerôsebb exportorientáció a modern csúcstechnikai termelésben tapasztalható, például a számítástechnikai berendezések, a gyógyszerek, az elektronikai gépek és mûszerek 90 98%-a elhagyja az országot. (O Malley, 1997.) Az ír export fejlôdését vizsgálva érdemes kiemelni, hogy a multinacionális vállalatok nagyrészt kedvezô változást idéztek elô, ugyanakkor a hazai vállalatok gyenge szereplése kedvezôtlen hatással járt, tehát az ír gazdaság duális szerkezete a külkereskedelemben is megnyilvánul. A külföldi vállalatok ugyanis jellemzôen exportra termelnek, ugyanez a hazaiakról nem mondható el. A külföldi cégek összexportból való részesedése is nagyobb, mint az ír vállalatoké, amelyek az 1980-as években mindössze 26%-os részt könyvelhettek el. (Némedi Varga, 1997.) A külföldi cégek között azonban jelentôs különbségek tapasztalhatók abban a tekintetben, hogy honnan származnak és termékeikkel mely piacokat célozzák meg. Egy 1997-ben végzett, 1993-as adatokon alapuló vizsgálat szerint az akkor Írországban külföldiek által mûködtetett vállalatok legnagyobb része amerikai (40%), angol (16%) és német (15%) tulajdonban volt. Ugyanezen vizsgálat kimutatta, hogy míg a hazai tulajdonban lévô vállalatok kibocsátásuknak mindössze 35%-át, addig a külföldi tulajdonossal

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai

A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai 8-9. előadás Közös Agrárpolitika( CAP ) céljai Munkatermelékenység emelése, a műszaki fejlesztés fokozásával, a munkaerő racionális felhasználásával

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A csatlakozástól önmagában nem nő az FDI

A csatlakozástól önmagában nem nő az FDI A csatlakozástól önmagában nem nő az FDI Stabil, indirekt ösztönzőrendszerrel kell segítenünk a külföldi tőkebefektetések gyarapodását A külföldi működőtőke-beáramlás (FDI) a kohéziós országokban az unióhoz

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben