Az ITS Hungary Intelligens Közlekedési Rendszerek Koordinálásának Magyarországi Egyesülete A L A P S Z A B Á L Y A

Átírás

1 Az ITS Hungary Intelligens Közlekedési Rendszerek Koordinálásának Magyarországi Egyesülete A L A P S Z A B Á L Y A (módosításokkal egységes szerkezetben) ITS Hungary Intelligens Közlekedési Rendszerek Koordinálásának Magyarországi Egyesülete, amely határozatlan időre létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező közhasznú egyesület, és amelyet az alapítók a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (Civil törvény) hatálya alá helyezik és az egyesületet e törvények hatálya alatt folytatják tovább. Preambulum Az utóbbi évben az intelligens közlekedési rendszerek, illetve szolgáltatások területén igen összetett és gyors fejlődés zajlott le az Európai Unió országaiban, beleértve a közép-kelet-európai régió új tagországait, így hazánkat is. Az évben létrehozott ERTICO - Intelligent Transport Systems and Services Europe (az Intelligens Közlekedési Rendszerek és Szolgáltatások Európai Szervezete) amely szervezetnek a magyarországi közlekedésért felelős minisztérium óta tagja és azóta is megszakítás nélkül résztvevője, szorgalmazza, hogy a tagországokban Nemzeti ITS Szervezetek jöjjenek létre az intelligens közlekedési rendszerek területén végzett nemzeti és európai munka eredményesebbé tétele érdekében Az egyesület neve: 1. Az egyesület elnevezése, státusza ITS Hungary Intelligens Közlekedési Rendszerek Koordinálásának Magyarországi Egyesülete Rövidített elnevezése: ITS Hungary Egyesület (a továbbiakban ITS Szervezet vagy az Alapszabály tekintetében Egyesület) 1.2. Az egyesület angol nyelvű elnevezése: ITS Hungary 1.3. Az Egyesület székhelye: 1113 Budapest, Bartók Béla u Az alapítók kijelentik az alábbiakat: (1) Az egyesületet nem gazdasági tevékenység folytatására alapították. (2) Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. (3) Egyesület nem korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak. 1

2 (4) Az egyesületet nem az alapítók, csatlakozók, egyesületi tisztségviselők, egyesületi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében hozták létre. Az Egyesület működése nyilvános, a munkája és tevékenységének megítélése során épít a nyilvánosság lehetőségeire és a társadalmi támogatók kezdeményezéseire, javaslataira. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az egyesületi célok megvalósítására és a közhasznú tevékenységre fordítja. Az egyesületi célok megvalósítása az Egyesület esetleges, jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutóddal szemben is hatályos. Az Egyesület politikai pártoktól függetlenül működik, politikai pártoknak támogatást nem nyújt és azoktól támogatást semmilyen formában nem fogad el. Politika párt jelöltjét sem országgyűlési, sem önkormányzati képviselő választáson nem támogatja és képviselőjelöltet sem állít. Az Egyesület jogi személy, feladatai megvalósításában önálló. 2. Az Egyesület céljai Az Egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvénnyel, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvénnyel összhangban az alábbi célra létesült: 2.1. A közlekedés minden alágazatára kiterjedően a hazai konszenzus és együttműködés támogatása, elősegítése a hazai telematikai alkalmazásokban Nemzeti stratégia megvitatása az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozóan, amely a jövőbeli alkalmazások alapját képezheti Hazai alkalmazások, szolgáltatások támogatása, és integrálása a transz-európai közlekedési hálózat szolgáltatásaihoz Nemzeti, regionális és nemzetközi szinten történő együttműködés, közös projektekben való részvétellel és technológia transzfer segítségével Az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazása műszaki és intézményi hátterének biztosítása Kétoldalú kapcsolattartás a magyar közlekedésért felelős minisztériummal, valamint az ERTICO szervezettel Az intelligens közlekedési rendszereknek a hazai felsőoktatásban történő hatékony megjelenítése. 2

3 3. Az Egyesület közhasznú tevékenységei a) Civil törvény pontjának megfelelően, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 11., 17. és 18. pontja alapján a helyi környezetvédelem, a település biztonságának biztosításában való közreműködés, illetve a helyi közösségi közlekedés biztosítása helyi önkormányzati feladat és mint ilyen, közfeladat. b) Az Egyesület a fenti, a) pontban meghatározott közfeladat teljesítését közvetve szolgálja, a tevékenységét a közfeladathoz kapcsolódóan végzi, a közfeladat teljesítését a fent hivatkozott évi CLXXXIX. törvény írja elő. c) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 23. (4) bekezdés 10., 12. pontja alapján a fővárosi önkormányzat feladata különösen: és helyi közösségi közlekedés biztosítása és működtetése környezetvédelem és mint ilyen, közfeladat. d) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 23. (5) bekezdés 1., 4. és 18. pontja alapján a kerületi önkormányzat feladata különösen: helyi közutak fejlesztése, általános közterület-felügyelet, közreműködés a helyi közbiztonságban. e) A c) és d) pontokban felsorolt célok érdekében az Egyesület a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez az alábbiakban felsorolt tevékenységeivel járul hozzá: tudományos tevékenység, kutatás, a környezetvédelem, a közlekedésbiztonság szolgálata a korszerű infokommunikációs technológiák térnyerésének ismeretterjesztő előmozdításával f) A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény 48. (3) (a) bekezdése 28. pontja szerint felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közlekedéspolitika részeként az intelligens közlekedési rendszerek nemzeti stratégiáját, valamint a (3) (b) 32. illetve 33. pontja szerint felhatalmazást kap a miniszter, hogy az intelligens közúti közlekedési rendszerek fejlesztésének és üzemeltetésének feltételeit, valamint a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló iránymutatásokat kidolgozza. g) Az Egyesület az intelligens közlekedési rendszerek stratégiáihoz kapcsolódóan a közlekedésbiztonsági iránymutatások kidolgozásához az alábbiakban felsorolt tevékenységeivel járul hozzá: tudományos tevékenység, kutatás, a környezetvédelem, a közlekedésbiztonság szolgálata a korszerű infokommunikációs technológiák térnyerésének ismeretterjesztő előmozdításával. 3

4 Az Egyesület közhasznú tevékenységeit tagságtól függetlenül, bárki javára kívánja gyakorolni. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásait a tagságán kívül, minden polgár számára ingyenesen, vagy ha a szolgáltatás jellege indokolja, ellenérték fejében biztosítja. Az Egyesület a működése módjával, szolgáltatásai igénybevételével és beszámolóival kapcsolatos információkat ha az Alapszabály más módot nem ír elő saját kiadványában, internetes honlapján, valamint székhelyén történő 15 napos kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra. A közhasznú tevékenységhez kapcsolódó felhívásokat, információkat mindemellett az érintett szakmai terület hazai és nemzetközi szaksajtójában is megjelenteti. Az Egyesület céljai megvalósításához, saját működéséhez alapokat képez. Az egyesület tagjai éves tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés határozza meg. A tagdíj megfizetése alól mentesülnek a nappali tagozatos diákok. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem kíván folytatni. 4. Az Egyesület tagsága 4.1. Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, vagy szervezet, aki elfogadja és támogatja az Alapszabályban rögzített célkitűzéseket és a célok, illetve feladatok megvalósításában részt vállal, valamint befizeti a tagdíját a Közgyűlés által rögzített időpontra Az Egyesület pártoló tagjai lehetnek azok a természetes- és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik az Egyesület folyamatos tevékenységében részt venni nem tudnak, de a célkitűzésekkel egyetértenek és az egyesületi munkát erkölcsileg és anyagilag támogatják A tagok felvétele a Közgyűlés hatásköre. A Közgyűlés egyszerű többséggel hozott határozatával azt a tagjelöltet veheti fel rendes tagnak, aki 2 olyan tag ajánlásával rendelkezik, akik alapító tagok, vagy legalább 1 éve rendes tagjai az Egyesületnek A tagság megszűnik kilépés, kizárás, a tag halála illetve jogutód nélküli megszűnése esetén. A tag a kizárási eljárás jogerős befejezéséig tagsági jogviszonyából eredő jogait teljes körűen gyakorolhatja. 4.5 Kizárással szűnik meg a tag tagsága, amennyiben a tagsági jogviszonyból származó jelen Alapszabály 5.2. illetve 5.3. pontjában részletezett kötelezettségeit vétkesen megszegi, a tagdíj fizetését két egymást követő évben nem teljesíti és ezáltal súlyosan megzavarja, vagy veszélyezteti az Egyesület működését A kizárási eljárás megindítását írásbeli bejelentés, vagy a tudomására jutott tények alapján az Egyesület főtitkára rendeli el, egyidejűleg értesíti az eljárás alá vontat is. A kizárás kérdésében az eljárás alá vontat az Elnökség meghallgatja. Az Egyesületből történő kizárás kérdésében az Elnökség titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Az Egyesület főtitkára a kizárás tárgyában meghozott határozatot a meghozatalától számított nyolc napon belül köteles írásba foglalni, 4

5 és az eljárás alá vonttal kézbesítés útján közölni. A határozat magában foglalja a kizárást, vagy a kizárás iránti indítvány elutasítását tartalmazó érdemi határozatot, a határozat indokolását, valamint az eljárás alá vont tájékoztatását a jogorvoslat lehetőségéről A kizárásra irányuló eljárás kétfokú: Az Egyesület Elnöksége által meghozott első fokú határozattal szemben az eljárás alá vont, jogi képviselője, illetve az eljárás kezdeményező fellebbezhet. A fellebbezést a II. fokon eljáró Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel bírálja felül. Határozatát indokolni köteles Az Egyesület tagsága az Egyesület tartozásáért saját vagyonával nem felel A tagok jogai: 5. A tagság jogai és kötelességei - részt vehet az Egyesület Közgyűlésein, rendezvényein, összejövetelein, a pártoló tag kivételével a Közgyűlésen szavazati joga van; - a rendes tag minden tisztségre választhat és választható; - indítványt, észrevételt, kifogást tehet; - feltételek fennállása esetén tagdíj kedvezményre jogosult; - szakmai tagozat létrehozását kezdeményezheti A rendes tagok kötelességei: - az Egyesület alapszabályában foglaltak és a Közgyűlés határozatainak megtartása; - a tagdíj megfizetése; - a vállalt megbízatás legjobb tudása szerinti teljesítése A pártoló tag kötelessége az Egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása A Közgyűlés 6. Az Egyesület szervezete - Az Egyesület legfőbb szerve, amely a tagok összességéből áll. - Évente legalább egyszer kötelező összehívni, ülései nyilvánosak. - A főtitkár hívja össze a tervezett napirend feltüntetésével. A főtitkár a Közgyűlés összehívásáról szóló, a Közgyűlés napirendjét, helyét, tervezett időpontját a határozatképtelenség esetén irányadó szabályokat tartalmazó írásbeli meghívókat a Közgyűlés tervezett időpontját legalább 15 naptári nappal megelőzően köteles megküldeni a tagoknak. A meghívó tartalmazza a közgyűlés határozatképtelensége esetén az újabb Közgyűlés helyét és időpontját. A megismételt Közgyűlés a jelenlévő tagok számától függetlenül határozatképes az eredeti napirendi pontokban. 5

6 - Össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a Számvizsgáló Bizottság kezdeményezi, vagy a rendes tagok egynegyede az ok és a cél írásbeli megjelölésével kívánja. A meghívó kiküldésének igazolhatónak kell lennie. - Minden rendes tagnak egy szavazata van. - A közgyűlés üléseiről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell felvenni; a jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és legalább két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv elkészítéséről az Egyesület főtitkára gondoskodik. A jegyzőkönyvből ki kell derülnie a határozatok tartalmának, valamint a támogatók és ellenzők számarányának. Az egyesület határozatairól az elnökség nyilvántartást vezet, amelybe a működéssel kapcsolatos iratokkal és a beszámolókkal együtt az Egyesület székhelyén heti egy alkalommal bárki szabadon betekinthet. A nyilvántartásnak a határozatok tartalmán túl tartalmaznia kell a határozat meghozatalának időpontját, a döntés hatályát, valamint a támogatók és ellenszavazók számarányát is. - A közgyűlés működésével és döntéseivel kapcsolatos információkat (ülések ideje, napirend, beszámolók, határozatok stb.) az Egyesület internetes honlapján közzéteszi. - A Közgyűlés határozatait az Egyesület kiadványában is ki kell hirdetni, illetve a jelen lévő érintettekkel írásban átvetetve, vagy a távol lévőkkel együtt ajánlott levél útján is közölni kell; a közhasznúsági jelentést ezen túlmenően országos napilapban is közzé kell tenni. - Határozatképes, ha legalább a rendes tagok fele plusz egy fő jelen van. - Határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza, azonban az Elnökség és Számvizsgáló Bizottság tagjait titkos szavazással választják és hívják vissza. - A határozat meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. - Ha a Közgyűlés nem határozatképes, a változatlan napirenddel összehívott, megismételt Közgyűlés a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban felhívták a megismételt Közgyűlés helyének és időpontjának közlése mellett. - a Közgyűlés kizárólagos hatásköre: 6

7 elfogadja az Alapszabályt és annak módosításait; megválasztja az Elnökség tagjait, valamint a Számvizsgáló Bizottság elnökét és tagjait; lemondásuk esetén dönt a felmentésükről, illetve a tagság egynegyedének írásbeli kezdeményezésére visszahívásukról; meghatározza az évi költségvetést; elfogadja az éves beszámolót; meghallgatja és nyílt szavazás keretében hozott egyszerű szótöbbségi határozatával elfogadja az elnökségi beszámolót, a közhasznúsági jelentést és a Számvizsgáló Bizottság jelentését; kimondja az Egyesület szétválását, más társadalmi szervezettel való egyesülését, illetve feloszlását; I. fokon eljár a tagok felvétele, míg II. fokon a tagok kizárása ügyében; döntést hoz mindazon ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal; az egyesület feloszlásáról, más szervezettel való egyesüléséről, szétválásáról kétharmados szavazati többséggel dönt Az Elnökség - Az Egyesület választott ügyvezető és képviseleti szerve. - Feladata a Közgyűlés előkészítése és az Egyesület tevékenységének irányítása két Közgyűlés között. Az Elnökség hatáskörébe tartozik minden olyan kérdés, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. - 5 évre megválasztott vezető tisztségviselőkből áll, összesen 7 vezető tisztségviselőből: elnökből, kettő alelnökből, főtitkárból, továbbá három, 5 évre megválasztott elnökségi tagból áll. Az alakuló Közgyűlés az Egyesület elnökségét ideiglenesen 2 évre választja meg. Az elnököt és az alelnököket úgy kell választani, hogy azok lehetőleg képviseljék az állami, a civil, és az üzleti szektorok valamelyikét. Az elnökségi tagok és a tisztségviselők újraválaszthatók. - Nem lehet az Elnökség tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, és amely az elnökségi tagságot megelőző két évben szűnt meg. - Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik, ülései nyilvánosak. - Az Elnök vagy a Főtitkár az elnökségi ülés összehívását, az elnökségi ülés napirendjének helyének és idejének pontos megjelölésével akár szóban, akár írásban elrendelheti. - Össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a rendes tagok egynegyede az ok és a cél írásbeli megjelölésével kívánja. 7

8 - Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, és gondoskodni kell az Elnökség döntéseinek nyilvántartásáról, amely magában foglalja a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a szavazati arányokat is. - Határozatképes, ha tagjainak legalább a fele plusz egy fő jelen van. - Határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza, azonban a tag kizárása tárgyában titkos szavazással határoz. - Határozatait az Egyesület internetes honlapján, valamint kiadványaiban közzéteszi, illetve a jelen lévő érintettekkel írásban átvetetve, vagy a távol lévőkkel együtt ajánlott levél útján is közölni kell. - Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás Számvizsgáló Bizottság A Számvizsgáló Bizottságot a Közgyűlés hozza létre. A Számvizsgáló Bizottság 3 tagú testület, amelynek tagjait öt évre választják. - Feladata az Egyesület jogszabály- és alapszabályszerű működésének, valamint vagyonkezelésének ellenőrzése. Ennek során ellenőrzi: a./ a Közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását, és általában az Egyesület alapszabályszerű működését; b./ a költségvetés végrehajtását, a pénz- és vagyonkezelést, valamint általában a gazdálkodást; c./ véleményt nyilvánít az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentésről azoknak a Közgyűlés elé terjesztése előtt. - Jogosult az Egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni. E körben tagjai jogosultak kérdéseket intézni a tisztségviselőkhöz, továbbá bizottsági vizsgálatot kezdeményezni; a vizsgálatot a Bizottság elnöke rendeli el. - Tevékenységéről évenként és működésének befejezésekor jelentést tesz a Közgyűlésnek. - Elnöke az elnökség ülésein tanácskozási joggal vesz részt. - A Számvizsgáló Bizottság hiányosság megállapítása esetén annak jellegétől függően az alábbi intézkedéseket teszi: 8

9 a./ csekélyebb súlyú hiányosságokra felhívja a vizsgálati szerv, illetve tisztségviselő figyelmét és egyben rámutat a helyes eljárásra; b./ jogszabályt, alapszabályt, illetőleg az Egyesület érdekeit sértő magatartás észlelése esetén írásban tájékoztatja az Egyesület elnökét és főtitkárát. Amennyiben a tájékoztatása nem vezet eredményre, a Közgyűlés összehívására tesz előterjesztést. Ilyenkor a Közgyűlést 15 napon belül össze kell hívni. - Szükség szerint, de legalább évente ülésezik. Az ülés akkor határozatképes, ha azon mindhárom tag jelen van. Határozatait szótöbbséggel hozza meg. - Üléseit a bizottság elnöke legalább 15 nappal korábban megküldött, írásbeli meghívóval, a napirend, valamint a határozatképtelenség esetére vonatkozó szabályozás közlésével hívja össze; döntéseit nyílt szavazással hozza. - A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben fel kell tüntetni az ülés helyét és idejét, a jelenlévő személyeket, a határozati javaslatokat és a szavazás eredményét. A jegyzőkönyv egy eredeti példányát annak megőrzése végett a főtitkárnak is át kell adni. - Tevékenységéről az Egyesület internetes honlapján és kiadványában folyamatosan információkat jelentet meg. - Nem lehet a Számvizsgáló Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. Beszámoló 7. Beszámoló, könyvvezetés - Az Egyesület mint közhasznú szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegforduló-nappal jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. - Az üzleti év azonos a naptári évvel. A mérleg fordulónapja a megszűnést kivéve december A beszámoló formáját az Egyesület által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. - Az Egyesület könyvvezetése a beszámolási kötelezettség függvényében az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet. - A beszámoló tartalmazza: a mérleget (egyszerűsített mérleget), 9

10 az eredménykimutatást (eredménylevezetést), kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet. - Az Egyesület köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. Beszámoló elfogadásának rendje A beszámoló elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, melyet zárt ülésen fogad el. A Közgyűlés ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A Közgyűlés a beszámolót a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével fogadja el. A beszámolót a Főtitkár terjeszti a Közgyűlés elé. A beszámolót a jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyv hitelesítője írja alá. Könyvvezetés, kiegészítő melléklet, közhasznúsági melléklet, közzététel, letét Kiegészítő melléklet Amennyiben az Egyesület kettős könyvvitelt vezet, a kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat. A kiegészítő mellékletében be kell mutatni továbbá az Egyesület által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat. Közhasznúsági melléklet Egyébként a közhasznúsági mellékletben be kell mutatni az Egyesület által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges, a civiltörvény 32. szerinti adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását. Közzététel, letét Az Egyesület köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. Az Egyesület a közzétételi kötelezettségének a civil szervezetek bírósági 10

11 nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget. A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni. Az Egyesület beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. Ha az Egyesület a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget Az Elnök 8. Az Egyesület tisztségviselői és jogkörük - Az Egyesület vezető tisztségviselője, aki azt egy személyben jegyzi. - Önállóan képviseli az Egyesületet más szervekkel és a hatóságokkal fennálló viszonyaiban Az Alelnökök - Az Egyesület vezető tisztségviselői, akik azt együttesen jegyzik és együttesen képviselik az Egyesületet más szervekkel és a hatóságokkal fennálló viszonyaiban. - Ellátják az elnökségi határozatban rájuk bízott tagozatok felügyeletét A Főtitkár - Az Egyesület vezető tisztségviselője, aki azt az elnökkel, vagy az alelnökkel együttesen jegyzi. - Önállóan képviseli az Egyesületet más szervekkel és a hatóságokkal fennálló viszonyaiban. - Vezeti és szervezi az Egyesület munkáját. - Gondoskodik az Egyesület testületeinek összehívásáról, az ülések technikai lebonyolításáról. - Ellátja az elnökségi határozatban reá bízott tagozatok felügyeletét Elnökségi tag - Részt vesz az elnökségi üléseken. - Az elnök vagy a főtitkár írásbeli megbízása alapján egyedi ügyekben képviselheti az Egyesületet. 11

12 8.5. Az Elnökségi tagságot kizáró és összeférhetetlenségi szabályok: Nem lehet az Elnökség tagja, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt olyan más közhasznú szervezetnél, amelyik három éven belül szűnt meg és a megszűnését megelőző két évben legalább egy évig - jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, - amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, - amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, - amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. Az elnökségi tag mint vezető tisztségviselő, köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt A tisztségviselők Alapszabályt sértő magatartásuk miatt a Közgyűlés által visszahívhatóak Az Egyesület valamennyi szervének ülései nyilvánosak. 9. Szervezeti és Működési Szabályzat 9.1. Az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatot alkot, amely tartalmazza azon nyilvántartás vezetésének szabályait, amely a Közgyűlés ülésein született döntések, határozatok tartalmát, időpontját és hatályát, a döntést támogató és ellenzők számarányát feltünteti. A szabályzat tartalmazza a Közgyűlésen született döntéseknek az érintettekkel való közlés, illetve nyilvánosságra hozatal módját, a működéssel kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjét, az egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevételi módjának, beszámolói közlésének nyilvánossági szabályait. 10. Az Egyesület gazdálkodása Az Egyesület önálló pénzügyi gazdálkodást folytat Tagjai minden év első negyedévének végéig fizetik be a tagdíjat, melynek összege az alábbi: - legfeljebb 9 főt foglalkoztató magánszervezet esetén: ,- Ft/év, főt foglalkoztató gazdálkodó szervezet, valamint létszámtól függetlenül önkormányzati szervezet, egyesület és állami szervezet esetében ,- Ft/év, főt foglalkoztató gazdálkodó szervezet esetében ,- Ft/év, főnél nagyobb szervezet esetében: ,- Ft/év, 12

13 - Külföldi érdekeltségi / székhelyű szervezet esetében: ,- Ft/év, - egyéb társadalmi szervezetek esetében: ,- Ft/év, - egyéni tagok esetében: 7.500,- Ft/év. A fenti tagdíjak január 1-től érvényesek Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik Az Egyesület bankszámlája felett két vezető tisztségviselő együttesen jogosult rendelkezni azzal, hogy az egyik aláírónak az Elnöknek, vagy a Főtitkárnak kell lennie Az Egyesület célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, azonban ezen tevékenysége sohasem válhat fő tevékenységévé Az Egyesület befektetési tevékenységet nem kíván folytatni Az Egyesület bármilyen támogatást, felajánlást, szponzorálást elfogadhat, kivétel a politikai szervezetektől érkező támogatásokat Az Egyesület politikai szervezetektől független, ilyeneknek sem anyagi, sem természetbeni támogatást nem nyújt. 11. Az Egyesület külső kapcsolatai Az Egyesület szakmai kapcsolatot tart fenn az érintett hazai, külföldi és nemzetközi szervezetekkel. Ezen szervezetekkel való együttműködés kidolgozására a tagok felhatalmazzák az Elnököt, a csatlakozás lebonyolítására pedig a Főtitkárt. 12. Záró rendelkezések Az Egyesület megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után vagyonáról az alapszabály előírása, vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. 13

14 12.4. Ha az Egyesület feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, akkor vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Egyesület szervezeti és működési szabályzatát, valamint Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A jelen Alapszabályt az ITS Hungary Intelligens Közlekedési Rendszerek Koordinálásának Magyarországi Egyesülete július 9-i Közgyűlése fogadta el. Budapest, július 9. Szűcs Lajos elnök 14