Utasítások TARTALOM. 16. szám 131. évfolyam szeptember 23.

Átírás

1 16. szám 131. évfolyam szeptember 23. TARTALOM Utasítások Utasítások 40/2016. (IX. 23. MÁV ÉRT. 16.) EVIG SZ. UTASÍTÁS A MÁV ZRT. ÉS A JELEN UTASÍTÁSBAN FELSOROLT LEÁNYVÁLLALATOK VÁLSÁGKEZELÉSI ÉS VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓS FELADATAIRÓL 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA oldal 40/2016. (IX. 23. MÁV Ért. 16.) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. és a jelen utasításban felsorolt leányvállalatok válságkezelési és válságkomunikációs feladatairól /2016. (IX. 23. MÁV Ért. 16.) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. vasúti pályahálózat üzemeltetésére és a pályavasúti szolgáltatások körére vonatkozó minőségirányítási rendszerét, valamint a MÁV Zrt. valamennyi tevékenységére vonatkozó energiairányítási rendszerét leíró kézikönyvek kiadásáról /2016. (IX. 23. MÁV Ért. 16.) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. elkülönítendő tevékenységeihez tartozó szolgáltatások önköltség számítási szabályzatáról c. utasítás 3. sz. módosításáról (egységes szerkezet) /2016. (IX. 23. MÁV Ért. 16.) EVIG sz. utasítás A pályahálózat-működtetői kapacitás igények értékesíté si szempontú előkészítésének folyamatáról 1792 Hirdetmény Felügyeleti igazolvány elvesztésének bejelentése 1805 Az utasítás célja azo knak a folyamatoknak és szervezeti kereteknek a meghatározása, amelyek rendkívüli helyzetekben is biztosítják a vasútüzem biztonságát, valamint a vasúti közlekedés biztonságának és folyamatosságának fenntartását, továbbá meghatározni a MÁV-csoportba tartozó társaságokat érintő válsághelyzetek egységes kezelése eljárási rendjének kialakítását HATÁLY- ÉS A FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya a MÁV Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatának (MSZSZ) pontja szerint a MÁV-csoportba tartozó társaságokra (MÁV Zrt., MÁV-START Zrt., MÁV FKG Kft., MÁV KFV Kft., ZÁHONY-PORT Zrt., MÁV Szolgáltató Központ Zrt., MÁV VAGON Kft.) és a MÁV NOSZTALGIA Kft.- re, azok szervezeteire, munkavállalóira és egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatottakra terjed ki. Az utasítást kell alkalmazni e társaságok területén engedélyezett tevékenységet végző személyekre, a vasúti pályahálózatot hálózat-hozzáférési szerző-

2 1662 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám dés alapján használó más vállalkozó vasúti társaságokra, az erre vonatkozó szerződés szerint. Ahol ezen utasítás MÁV-csoportról, MÁV-csoportba tartozó társaságokról vagy MÁV társaságokról rendelkezik, ott az előzőekben felsorolt társaságokat kell érteni. A MÁV Zrt. Kontrolling igazgatóság Portfóliógazdálkodási szervezete azon társaságok esetében, amelyeknél az SZMSZ nem rendelkezik a MÁV Értesítőben megjelent utasítások kiterjesztéséről, jelen utasítás kiadását követő 1 hónapon belül alapítói/közgyűlési/taggyűlési határozathozatal kezdeményezésével intézkedik az utasítás hatályba léptetésére. Az utasítás területi hatálya alá tartoznak a MÁV-csoportba tartozó társaságok és a MÁV NOSZTALGIA Kft. tulajdonában, kezelésében, vagy használatában lévő területek, létesítmények, eszközök és a MÁV Zrt. iparvágány hálózata. Ezen utasításban meghatározott, a válságkommunikációra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a MÁVcsoportba tartozó társaságok munkavállalóit és/vagy a tulajdonukban, kezelésükben lévő vasúti járművet érintő rendkívüli eseményekre akkor is, ha az esemény más vasúti hálózaton következik be, továbbá a vonatpótló autóbuszt érintő rendkívüli események esetén is. Az utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni a MÁV-csoportba tartozó társaságok területén, járművein tartózkodó munkavállalók és más személyek (utasok stb.) életét, testi épségét, a vasúti közlekedés biztonságát, a vasútüzem folyamatosságát, a vasúti közlekedési szolgáltatást, a vasúti létesítményeket, a társaságok jogszabályok szerinti működését károsító vagy veszélyeztető eseményekre, ha a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása különleges intézkedések bevezetését igényli. Az utasítás hatálya kiterjed azokra az eseményekre is, amelyek miatt nincs szükség különleges intézkedések bevezetésére, de a társaságokat, valamint azok munkavállalóit jelentési, bejelentési, tájékoztatási kötelezettség terheli. A MÁV Zrt. területén kívül munkát végző munkavállalóknak a MÁV-csoportba tartozó társaságok által kötött szerződés alapján azon társaság, szervezet, intézmény stb. válságkezelésre vonatkozó előírásait kell betartani, melynek területén a tevékenységet végzik. Ilyen megállapodás hiányában jelen utasítást kell alkalmazni Vezetők felelőssége Az általános vezérigazgató-helyettes felelős az utasítás alkalmazási feltételeinek megteremtéséért, biztosításáért. A vezetők szervezeti kereteiken belül felelősek az utasítás előírásainak betartásáért és betartatásáért, az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek és a munkavállalók felkészítéséért, az előírt dokumentációk elkészítéséért, naprakészen tartásáért, a szükséges adatok és információk időbeni biztosításáért, az utasításban foglaltak végrehajtásának ellenőrzéséért Az utasítás karbantartása Az utasítás karbantartásáért a MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója és a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója együttesen felelősek. Az értesítési rendben és más utasításokban meghatározott értesítési, jelentési, tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges értesítési telefonszámok, címek, faxszámok nyilvántartásáért, naprakészen tartásáért annak a szervezetnek a vezetője a felelős, akinek feladatkörébe az értesítés, jelentés, tájékoztatás tartozik FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Ezen utasítás tekintetében: 3.1. Belső veszélyelhárítási terv: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok vasúti csomópontot/rendező pályaudvart/állomást érintő feladatok állomáson belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény, valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Fuvarozásáról szóló szabályzat (RID 62/2013. (IX. 17.) NFM rendelet) alapján készített okmány. A belső veszélyelhárítási terv tartalmazza a katasztrófaveszély, valamint katasztrófa időszakában végrehajtandó katasztrófavédelmi feladatokat is. A veszélyelhárítási terv a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukkal történő visszaélések fuvarozás közbeni megakadályozására szolgáló közbiztonsági tervet nem pótolja. Belső veszélyelhárítási terv készítésére kötelezett rendező pályaudvarok, állomások: Dunaújváros, Ferencváros, Győr, Hatvan, Komárom, Székesfehérvár, Szolnok, Eperjeske, Fényeslitke, Záhony, Kelebia, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Békéscsaba Jelentésre kötelezett személy: Az utasítás hatálya alá tartozó munkavállaló, aki rendkívüli esemény észlelése esetén szolgálati (munkahelyi) felettesének vagy az utasításban meghatározott külön rend szerint köteles jelentést tenni Katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy

3 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1663 mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli Katasztrófahelyzet: olyan mértékű katasztrófaveszély, illetőleg bekövetkezett katasztrófa, amikor az arra felhatalmazott állami szerv vezetője a katasztrófa veszélyének, bekövetkezésének tényét megállapította, és a szükséges intézkedéseket elrendelte Katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot Rendkívüli esemény: minden helyzet, melynek során a személy- és vagyonbiztonságot, a vasútbiztonságot, a környezetbiztonságot érintő olyan körülmény áll elő, amely nem jár közvetlen veszélyeztetéssel, azonban egyéb kockázati tényezőkkel való kombinációja válságot idézhet elő. Rendkívüli eseménynek minősül továbbá a szolgálatvégzés közben jelentkező minden olyan zavar vagy akadály is, amely a vonatközlekedést kizárja vagy jelentős forgalmi zavart okoz Sajtóközpont: a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója által kijelölt, a sajtó képviselőinek munkavégzésére, tartózkodására és tájékoztatására szolgáló, a válságkommunikációs központtól jól elkülönített helyiség(ek) és a hozzá tartozó infrastruktúra. A kommunikációs igazgató döntése alapján a sajtóközpont a rendkívüli esemény helyszínén is működtethető. A sajtóközpont céljára nem lehet olyan helyiséget kijelölni, ahol a kommunikációs tevékenység az üzemirányítási, válságkezelési feladatok ellátását zavarná Sajtószóvivő: a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója által kinevezett, illetve megbízott munkavállaló. A szóvivő vagy szóvivők képviselik a MÁV társaságokat a sajtó, illetve a közvélemény tájékoztatása során Szolgálati hely vezetője: a szolgálati (munkahelyi) felettes, annak megbízottja (a munkát közvetlenül irányító személy), illetve a forgalmi, a személyszállítási, vontatási, gépészeti tevékenység lebonyolításának irányítását végző szervezetek intézkedésre jogosult, illetve kötelezett munkavállalói Válság: rendkívüli események következményeként kialakult olyan helyzet, amely az üzemviteli, működési rendben nem kezelhető és/vagy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása különleges intézkedések bevezetését igényli. Válságnak minősül Magyarország Alaptörvényében meghatározott veszélyhelyzet, terrorveszélyhelyzet, továbbá a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény szerinti katasztrófa, katasztrófaveszély, katasztrófahelyzet; a vasúti közlekedést, vasúti létesítményeket érintő vagy veszélyeztető cselekmények: terrorcselekmény, közveszéllyel fenyegetés, rombolás, közérdekű üzem megzavarása, a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése. Válságnak minősül még az Alaptörvényben meghatározott egyéb különleges jogrendi időszak is, ahol a MÁV-csoport feladatait a MÁV Zrt. külön jogszabály alapján elkészített Honvédelmi Intézkedési Terve határozza meg Válságkezelés: azon intézkedések összessége, amelynek célja a pont szerinti események miatt kialakult válsághelyzet megszüntetése, hatásának mérséklése Válságkezelő törzs: válság bekövetkezése esetén országos hatáskörrel és illetékességgel az általános vezérigazgató-helyettes által megalakított, a MÁV társaságok kijelölt vezetőiből, munkavállalóiból, szükség szerint szakértőkből álló testület (központi válságkezelő törzs), vagy a hálózat meghatározott területére kiterjedő hatáskörrel és illetékességgel működő, a pályavasúti területi igazgató által vezetett testület (területi válságkezelő törzs) Válságkommunikáció: a MÁV-csoportba tartozó társaságokat érintő válsághelyzet kommunikációs eszközökkel történő kezelése, egységes, központi irányítás alá vont cselekvéssorozat. A válságkommunikáció a válságkezelés része Válságkommunikációs központ: a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója által kijelölt helyiség, ahol a válságkommunikációt irányító vezetőt segítő testület a válságkommunikációs feladatokat végzi Válságközpont: a válságkezelő törzs munkavégzése helyeként funkcionáló, a válságkezelő törzs vezetője által kijelölt, a válságkommunikációs központot is magában foglaló helyiségek gyűjtőelnevezése Veszélyhelyzet: az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő események válthatnak ki:

4 1664 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám a) elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, különösen: aa) árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget, ab) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és a veszélyeztetés olyan mértékű, hogy a kár megelőzése, az újabb elöntések elhárítása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit, ac) több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás, ad) más szélsőséges időjárás következtében az emberek életét, anyagi javait a lakosság alapvető ellátását veszélyeztető helyzet következik be, ae) földtani veszélyforrások; b) ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, különösen: ba) a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti, bb) nem tervezett radioaktív anyag kiszóródás, szennyezés és egyéb sugárterhelés, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja és a lakosság nem tervezett sugárterhelését idézi elő. c) egyéb eredetű veszélyek, különösen: ca) tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány, cb) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni és felszín alatti vizek szennyezése, cc) bármely okból létrejövő olyan mértékű légszennyezettség, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja, cd) a létfontosságú infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, egyszerre több települést, megyét érintően akadályozott. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A rendkívüli események kezelésének szintjei A rendkívüli esemény válsághelyzetet eredményezhet, amennyiben a vasúti közlekedés lebonyolítását nagymértékben akadályozza, vagy a MÁV-csoport tevékenységét érintő, súlyos konfliktushelyzetet idéz elő. A rendkívüli esemény lehet országos vagy területi, attól függően, hogy a MÁV Zrt. teljes hálózatára vagy annak egy szűkebb területére terjed ki Humán intézkedésekkel, vagy a MÁV társaságok és szervezetek vezetőinek intézkedéseivel, valamint kommunikációs eszközökkel kezelendő rendkívüli események A KÖZPONTI VÁLSÁGKEZELŐ TÖRZS MEGALAKÍTÁSÁT NEM IGÉNYLŐ, HUMÁNERŐFORRÁS BEVONÁSÁVAL VAGY MÁS SZAKMAI INTÉZKEDÉSSEL ÉS KOMMUNIKÁCIÓVAL KEZELHETŐ RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK KEZELÉSÉÉRT AZ ESEMÉNNYEL ÉRINTETT MÁV TÁRSASÁG, ILLETVE SZERVEZET A FELELŐS. Ezek az események: a MÁV társaság működését érintő munkavállalói sztrájk, demonstráció, polgári engedetlenség, társadalmi, civil szervezetekkel, az utasokkal, a lakosság nagyobb csoportjával, a piaci szereplőkkel, a társaságot érintő hatósági intézkedésekkel stb. kapcsolatos olyan konfliktus, amely hatással lehet a társaság jó hírére, halálos vagy súlyos munkabaleset, kulcsfontosságú munkavállaló halála, a közélet tisztaságát, a társaság jó hírét sértő események, a társaság gazdálkodását súlyosan sértő, veszélyeztető bűncselekmények, események, a szolgálati helyen történt lőfegyverhasználat, az informatikai rendszerek elleni vírustámadás, hacker-betörés, a rendszerek károsítása, összeomlása, adatok elvesztése, rosszhiszemű megváltoztatása, olyan események, melyek súlyosan érintik vagy érinthetik a társaság érdekeit, jó hírnevét (perek, államigazgatási és más eljárások stb.), vállalatvezetési konfliktusok (csoportos létszámleépítés, átszervezés), a társaságot érintő, jelentős médiahatást kiváltó események. Kulcsfontosságú munkavállaló: akinek más munkavállaló által történő helyettesítése a szervezet zavartalan működése szempontjából vagy a munkavállaló feladatainak ellátásához szükséges képzettség, speciális ismeretek vagy a munkakörben történő foglalkoztatáshoz szükséges egyébfeltételek hiánya miatt csak átmenetileg és rövid ideig lehetséges Halálos vagy súlyos munkabaleset, vagy a munkahelyen bekövetkezett természetes halál esetén a munkavállalóval közös háztartásban élő hozzátartozó

5 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1665 értesítéséről annak a társaságnak a munkáltatói jogkört gyakorló vezetője köteles gondoskodni, akinek az irányítása alá tartozó szervezetébe a munkavállaló tartozik Az informatikai rendszerek elleni vírustámadás, hacker-betörés, a rendszerek károsítása, összeomlása, adatok elvesztése, rosszhiszemű megváltoztatása, rendkívüli esemény bármelyik informatikai alkalmazást érintő bekövetkezése esetén az adott alkalmazás Rendszerszintű Informatikai Biztonsági Szabályzata és/vagy a működésfolytonossági terve szerint kell eljárni Az informatikai rendszereket érintő rendkívüli események által okozott károk enyhítésére, illetve a feldolgozó képesség bármely okból bekövetkező hosszabb kiesésének csökkentése érdekében a MÁV társaságoknak a biztonsági osztálytól függően kötelező működés-folytonossági tervet készíteni a MÁV Zrt. Informatikai Biztonsági Szabályzata szerint. A katasztrófa súlyosságú működés-folytonossági események informatika kezeléséről a MÁV Zrt. katasztrófavédelmi és polgári védelmi feladatainak ellátásáról szóló 33/2009. (V. 1. MÁV Ért. 15.) VIG számú vezérigazgatói utasítás Intézkedések informatikai vészhelyzetek megelőzésére c. melléklete rendelkezik A vonatközlekedés zavarát okozó rendkívüli események A MÁV társaságok üzem- és operatív irányítási szervezetei kötelesek intézkedni a rendkívüli események miatt kialakult zavarok megszüntetésére. Az üzem- és operatív irányítási szervezetek tevékenységének összehangolásáért a Forgalmi üzemviteli igazgatóság hálózati főüzemirányítója a felelős. Ezek az események: baleset, veszélyeztetés, a vasúti közlekedés biztonsága elleni szándékos vagy gondatlan cselekmény, vasúti jármű hatalomba kerítése, tűzeset, robbanás, veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása, vegyi szennyeződés, a közlekedő, feltartóztatott, feloszlatott vonaton fuvarozott veszélyes árut érintő lopás (dézsmálás), rongálás, a nagy kockázattal járó veszélyes árut szállító áruszállító kocsi kocsizárának sérülése vagy hiánya, környezetszennyezés, forgalmi vagy műszaki nehézmény, a vasút területén tartózkodók sérelmére elkövetett lopás, rablás, kifosztás, más erőszakos bűncselekmények (pl. garázdaság, rendzavarás, testi sértés stb.), a szolgálati helyen történt lőfegyverhasználat, sugárzó anyag észlelése, vagy beavatkozást igénylő sugárszennyeződés, a vasútüzem biztonságát, a személy- és vagyonbiztonságot sértő vagy veszélyeztető, elháríthatatlan külső okból bekövetkezett esemény (árvíz, belvíz, földrengés, földcsuszamlás, talajerózió, viharkár, nukleáris veszély, járványveszély stb.), közlekedő vonatot, a vasúti infrastruktúrát és annak elemeit, vasúti szolgálati helyet érintő közveszéllyel fenyegetés, személyszállító vonat huzamosabb ideig történő feltartóztatása, nyílt vonalon történő veszteglése A MÁV-csoportot érintő válsághelyzetek A MÁV-csoportot érintő, válsághelyzetnek minősülő események: a) vasúti tömegszerencsétlenség (ha a balesetben legalább kilenc személy megsérül), b) vasúti halálos tömegszerencsétlenség (ha a balesetben legalább egy személy meghal és további kilenc személy megsérül), c) védett vezetőket szállító vonattal történő baleset, d) nukleáris anyagot szállító vonattal történő baleset, e) a MÁV társaságok bármely létesítményét, munkavállalóját érintő terrorcselekmény, f) veszélyes árut szállító vonattal történt baleset, amely súlyos tömegszerencsétlenséget okoz, illetve lakott területet érint, g) személyszállító vonat közfeltűnést keltő feltartóztatása. Közfeltűnést keltőnek kell tekinteni a személyszállító vonat feltartóztatását, ha annak várható időtartama meghaladja a 120 percet, továbbá a várható várakozási időtől függetlenül, ha a feltartóztatás időpontjában a külső levegő hőmérséklete + 5C fok alatt vagy + 30C fok felett van, valamint ha a feltartóztatás az 1. számú melléklet pontjában felsorolt helyeken történt Válsághelyzetnek minősül a MÁV-csoport működési körén kívül eső olyan ok is, amely jelentős hatással van a vasúti infrastruktúra üzemeltetésére (vasúti pálya közelében lévő létesítményekben kialakult válsághelyzet vagy válság, a lakosság vasúton történő kitelepítésének szükségessége stb.), továbbá az arra illetékes állami szervezet által kihirdetett (elrendelt) szükséghelyzet vagy veszélyhelyzet, ha az annak kihirdetésére okot adó esemény közvetlenül és súlyosan károsítja, veszélyezteti, vagy veszélyeztetheti a vasúti infrastruktúra üzemeltetését, a forgalom szervezését,

6 1666 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám irányítását (külső fegyveres támadás, fegyveres konfliktus, ipari, természeti, biológiai katasztrófa, tűz stb.) A és a pontokban felsorolt válsághelyzetekben a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatóság vezetője a rendkívüli esemény helyszínén gondoskodjon a sajtó jelenlévő képviselőinek tájékoztatásáról, indokolt esetben sajtóközpont működtetéséről, és az ehhez szükséges feltételek biztosításáról. A kommunikációs igazgató más rendkívüli esemény helyszínén is elrendelheti a helyszíni tájékoztatást, illetve a sajtóközpont működtetését, különösen azokban az esetekben, amikor az ese mény következtében a vonatközlekedés zavara következik be Személyszállító vonat huzamosabb ideig tartó, vagy közfeltűnést keltő feltartóztatása, nyílt vonalon történő veszteglése esetén követendő eljárást az 1. sz. melléklet tartalmazza A MÁV-csoportba tartozó társaságok üzemirányítási és az operatív irányítási szolgálatot ellátó munkavállalóinak feladata, felelőssége és hatásköre A MÁV-csoportba tartozó társaságok üzemirányítási és az operatív irányítási tevékenységet ellátó munkavállalók: hálózati főüzemirányító, rendkívüli helyzeteket kezelő irányító, területi főüzemirányító, forgalmi vonalirányító, központi forgalomirányító rendelkező forgalmi szolgálattevő, forgalmi szolgálattevő, távközlési diszpécser, biztosítóberendezési diszpécser területi pályalétesítményi diszpécser, ingatlankezelési diszpécser hálózati gépészeti főirányító, területi gépészeti főirányító, hálózati személyszállítási főirányító, területi személyszállítási főirányító, MÁVINFORM ügyeletese, vasútvállalati irányító (kapcsolattartó) E munkavállalók feladatait, felelősségét és hatáskörét, a vonatforgalom operatív tervezésének szabályait az F. 3. számú utasítás, valamint az érintett társaságok belső utasításai szabályozzák Az Üzemirányítási Központ hálózati főüzemirányítója a rendkívüli események bekövetkezése esetén ellátja a részére meghatározott feladatokat. A MÁV társaságok menedzsmentjeinek általános nappali munkaidején kívül, mint a MÁV-csoport vezetőügyeletese az elnök-vezérigazgató nevében jár el, rendelkezéseinek végrehajtása szervezeti egységtől és vasúti társasági hovatartozástól függetlenül valamenynyi szervezeti egység számára kötelező. A hálózati főüzemirányítónak az operatív irányítók felé rendelkezési joga van a pálya-, villamos-, távközlési-, biztosítóberendezés helyreállítás elvégeztetésére, illetve több párhuzamosan folyó munka esetén a helyreállítási munkálatok sorrendjének meghatározására. Kapcsolatot tart a balesetvizsgáló bizottság vezetőjével, és/vagy a kárhely-parancsnokokkal, szakmai helyreállítás vezetővel A hálózati főüzemirányító a vonatforgalom lebonyolításának irányítása, felügyelete, ellenőrzése és az F. 3. utasításban meghatározott feladatai mellett: a) közvetlenül irányítja, felügyeli a rendkívüli helyzetet kezelő irányító tevékenységét, b) koordinálja az állomási utastájékoztatást, c) felügyeli, ellenőrzi az 1/A. az 1/B. az 1/C. és az 1/D számú mellékletben előírt értesítések végrehajtását, továbbá az értesítések alapján a hálózati szintű szakmai operatív irányítók intézkedéseinek végrehajtását, d) közlekedő vonat súlyos balesete vagy egyéb más súlyos esemény bekövetkezéséről az elnök-vezérigazgatónak, az általános vezérigazgató-helyettesnek, a forgalmi üzemviteli igazgatónak és a biztonsági főigazgatónak jelentést tesz az 1/C. melléklet szerint, illetve végrehajtja e vezetőknek az elnök-vezérigazgató szóbeli tájékoztatására vonatkozó utasítását az egyéb eseményekre vonatkozóan, e) a központi válságkezelő törzs működésének megkezdésére vonatkozó döntés alapján értesíti a törzs tagjait, f) a központi válságkezelő törzs működésének megkezdésétől biztosítja a központi válságkezelő törzs információigényének teljesítését, intézkedik a törzs vezetője rendelkezéseinek végrehajtására, g) kapcsolatot tart a válsághelyzet kezelésében résztvevő külső szervezetek ügyeleti szolgálataival (Különösen: a közlekedésért felelős minisztérium, mentőszolgálat, katasztrófavédelem, rendőrség, tűzoltóság, Vasúti Pályakapacitás Elosztó Kft.) A hálózati főüzemirányító kapcsolatot tart a MÁV-csoportba tartozó vasúti társaságok hálózati főirányítóival, diszpécsereivel, a vasúti pályahálózatot használó más vállalkozó vasútvállalatok irányító szolgálataival (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóival, ügyeleteseivel).

7 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője A jelentési, értesítési, tájékoztatási kötelezettség teljesítésének rendje A rendkívüli események bekövetkezése esetén a jelentési, tájékoztatási, értesítési rendre vonatkozó rendelkezések végrehajtásának alapelvei: a MÁV-csoportba tartozó társaság munkavállalójának munkaköri kötelessége az általa észlelt vagy a tudomására jutott rendkívüli eseményt és annak ismert hatását, következményét a szolgálati út betartásával jelenteni, a MÁV Zrt. hálózati főüzemirányítója részére minden rendkívüli eseményt jelenteni kell. A pontban felsorolt eseményeket - a halálos és a súlyos munkabaleset, valamint a lőfegyverhasználat kivételével - csak akkor kell jelenteni, ha az a vasúti közlekedésre közvetlen hatással van, a hálózati főüzemirányító értesítése a MÁV társaságok üzem- és operatív irányítási szolgálatain keresztül, a szolgálatok hierarchikus felépítésére figyelemmel történik. A MÁV társaságok területi irányító szervezeteinek vezetői a jelentési, értesítési, tájékoztatási kötelezettségük teljesítése során először a hálózati főüzemirányítót értesítsék. amennyiben a jelentésre kötelezett személy, illetve a szolgálati hely vezetője a rendkívüli eseményről a területi főüzemirányítót nem tudja értesíteni, az értesítési kötelezettség annak a társaságnak az operatív irányítási szolgálatát terheli, aki az értesítést kapta, az értesítési, tájékoztatási kötelezettség az 1. számú mellékletben felsorolt szervezetekre, személyekre terjed ki. Ettől eltérően más szervezet, személy értesítését a Biztonsági főigazgatóság vasútbiztonság vezető és az Üzemirányítási Központ vezetőjének együttes javaslatára a biztonsági főigazgató engedélyezheti, és intézkedik az utasítás 1. mellékletének módosítására A rendkívüli események bekövetkezése esetén az értesítés rendjét ezen utasítás 1. számú melléklete szabályozza A vonatközlekedési zavarok megszüntetése, a menetrend szerinti közlekedés helyreállítása érdekében: a hálózati üzem- és operatív irányítási szervezete és a MÁV társaságokon kívüli hálózati hozzáférésre jogosultak viszonyát, feladataikat, kötelezettségeiket, az értesítés, tájékoztatás rendjét, az üzemzavar, illetve veszélyhelyzet esetén követendő eljárási szabályokat a hálózati üzem- és operatív irányítási szervezetre vonatkozóan a Hálózat-hozzáférési Szerződés szabályozza A központi válságkezelő törzs létesítésének és működtetésének feladatai Rendkívüli esemény esetén a jelentkező többlet emberi erőforrás szükséglet, pénz, eszköz- és anyagfelhasználás biztosítása érdekében, amennyiben a jelentkező igények az esemény helyszíne szerint illetékes területi válságkezelési törzs lehetőségeit meghaladják, a kárelhárítás és a helyreállítás, továbbá a a)-f) és a pontokban megjelölt események időszakában központi válságkezelő törzset kell működtetni Az általános vezérigazgató-helyettes a , a és a g) pontokban foglalt események bekövetkezése esetén elrendelheti, a a)-f) és a pont alatti események esetén elrendeli a központi válságkezelő törzs működtetését A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója elrendelheti, a rendkívüli eseménnyel érintett MÁV társaság, illetve MÁV szervezet vezetője kezdeményezheti a központi válságkezelő törzs megalakulását, ha az esemény több társaság vagy szervezet tevékenységét érinti, vagy az esemény súlya, a közvélemény vagy a médiavisszhang jelentős hatással van a MÁV-csoport tevékenységére, megítélésére A forgalmi üzemviteli igazgató vagy a MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója kezdeményezheti a központi válságkezelő törzs összehívását, ha a válsághelyzet a hálózati főüzemirányító szintjén már nem kezelhető vagy az általános vállalatvezetési rendtől eltérő intézkedésekre, az erőforrások átcsoportosítására vagy pótlólagos erőforrások bevonására van szükség A Központi Válságkezelő Törzs működésének megkezdésétől az események kezelését a Forgalmi üzemviteli igazgatóság hálózati főüzemirányítója a Központi Válságkezelő Törzs vezetőjének rendelkezéséire figyelemmel köteles végezni, a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító bevonásával A Központi Válságkezelő Törzs feladatai: a rendkívüli esemény következtében kialakult rendkívüli helyzet elemzése, érté kelése, a kárelhárításhoz és a helyreállításhoz szükséges központi intézkedések kidolgozása; az elnök-vezérigazgató, az általános vezérigazgató-helyettes, és a forgalmi üzemviteli igazgató hatáskörébe tartozó, a válságkezeléssel összefüggő döntések előkészítése;

8 1668 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám a központi intézkedések végrehajtásához szükséges tervezési és szervezési feladatok végrehajtása, a rendelkezésre álló emberi erőforrások, anyag- és eszközkészletek, valamint a kárelhárítási, helyreállítási igények felmérése; a szükséges személyi, tárgyi és pénzeszköz átcsoportosítások irányítása, központi beszerzések bonyolítása, a MÁV Zrt. Alapszabályában meghatározott korlátok között; a fővárosi/megyei védelmi bizottság összehívásának kezdeményezése, az állami, önkormányzati, társadalmi és gazdálkodó szervezetek bevonásának szervezése, a szükséges együttműködési megállapodások előkészítése, koordinálása; a rendkívüli esemény miatt a vasúti közlekedés, a személy- és áruszállítás megszokott rendjének helyreállítása, a szükséges rendkívüli forgalomszervezési, ideiglenes üzemviteli feladatok meghatározása, irányítása; a társasági szintű válságkommunikációs feladatok ellátása A Központi Válságkezelő Törzs vezetője az általános vezérigazgató-helyettes, illetve az általa ezzel a feladattal megbízott vezető. A válságkezelő törzs munkáját a válságtörzs titkársága segíti, melynek vezetője a Pályavasúti működéstámogatás szervezet vezetője. A törzs tagjai: a MÁV Zrt. részéről műszaki felügyeleti és technológiai igazgató (a Központi Válságkezelő Törzs vezetőjének helyettese) a biztonsági főigazgató, gazdasági vezérigazgató-helyettes, a humánerőforrás vezérigazgató-helyettes, a jogi igazgató, a kommunikációs igazgató, forgalmi üzemviteli igazgató, pályavasúti beszerzési igazgató, műszaki lebonyolítási igazgató, infokommunikációs igazgató, MÁV Szolgáltató Központ Zrt. vezérigazgatója, illetve az általa meghatározott szakmai vezető(k), a válságkezelésbe történő bevonás esetén a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója, illetve az általa kijelölt vezető(k), külső szervezetek (pl. katasztrófavédelem, rendőrség, honvédség, nemzetbiztonsági szolgálatok stb.) meghívott képviselői, akik feladataikat személyesen, vagy kijelölt munkatársaik útján látják el. A válságkezelő törzs vezetője további személyek bevonását rendelheti el A válságtörzs létrehozásától kezdve válságkommunikációs központot és sajtóközpontot kell működtetni. Ki kell jelölni a válságtörzs, a válságkommunikációs központ és a sajtóközpont helyét, meg kell határozni a működéshez szükséges feltételeket, különös tekintettel az események és az intézkedések dokumentálására, a dokumentálás rendjére A központi válságkezelő törzs működéséhez szükséges elhelyezési (helyiség, bútorzat stb.), informatikai és távközlési feltételekről a vagyonkezelési és gazdálkodási igazgató, valamint az infokommunikációs igazgató gondoskodik A működés elrendelése esetén a törzs vezetőjének és tagjainak kiértesítéséről munkaidőn kívül a hálózati főüzemirányító gondoskodik A Központi Válságkezelő Törzs tevékenységét a) a téli időjárás miatt kialakult rendkívüli esemény időszakában a D. 4. utasításban megjelölt Központi Operatív Bizottság, b) árvíz esetén a magyarországi folyókon levonuló árvizek vasútvonalakat károsító hatásainak mérséklésére vonatkozó intézkedési tervben (17/2006. (IV. 14. MÁV Ért. 15.) VIGH számú utasítás) meghatározott Központi Árvízvédelmi Operatív Bizottság c) a vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény 31. (1) bekezdése alapján fenntartási, helyreállítási kötelezettség alá tartozó létesítményekben bekövetkezett rendkívüli esemény esetén a létesítmény ideiglenes vagy végleges helyreállításával kapcsolatos feladatokat - a rendkívüli események következtében szükségessé váló ideiglenes és végleges helyreállítási tevékenységek megszervezéséről és végrehajtásáról szóló 4/2012. (MÁV. Ért. 10) IÁVIGH számú utasítás szerint - a koordináló csoport és központi vagy a területi helyreállítási szervezet látja el. A központi válságkezelő törzs működése esetén a központi helyreállítási szervezet tevékenységét a központi válságkezelő törzs irányítja Területi válságkezelő törzsek

9 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője TERÜLETI VÁLSÁGKEZELŐ TÖRZS MŰKÖDÉSÉT RENDELHETI EL: a) az általános vezérigazgató-helyettes, b) a forgalmi üzemviteli igazgató, c) műszaki felügyeleti és technológiai igazgató, d) a MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója, e) a pályavasúti területi igazgató A Területi Válságkezelő Törzset a pályavasúti területi igazgatóság központjában kell létrehozni a pont szerint vagy a MÁV társaságok vezetőinek kezdeményezésére. A területi válságkezelő törzs vezetője a pályavasúti területi igazgató. A törzs tagjai: a) a pályavasúti területi igazgatóság szakmai szervezeteinek vezetői, b) a MÁV-START Zrt. illetékes területi szervezeteinek vezetői (a saját működési területén és/vagy a MÁV Zrt. debreceni pályavasúti területi igazgatóságot érintő esetekben a Záhony-Port Zrt. kijelölt vezetője), c) a Területi vasútbiztonság vezetője, d) MÁV Szolgáltató Központ Zrt. területi szolgáltató központ vezetője, e) a pályavasúti területi igazgató által meghatározott személyek. A törzs tagjai feladataikat személyesen vagy az irányításuk alá tartozó szervezetek munkavállalóinak bevonásával látják el A TERÜLETI VÁLSÁGKEZELŐ TÖRZS FELADATA ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉRE KITERJEDŐEN a) súlyos szerencsétlenség (baleset), katasztrófa, személyszállító vonat huzamosabb ideig tartó, vagy közfeltűnést keltő feltartóztatása, nyílt vonalon történő veszteglése vagy más rendkívüli esemény bekövetkezése, illetve annak közvetlen veszélye esetén kialakult rendkívüli üzemviteli helyzet elemzése, értékelése, az operatív üzemirányító szolgálat tevékenységének segítése, ellenőrzése, felügyelete, b) a munkavállalók széles körét érintő járvány esetén a megfelelő intézkedések megtétele, c) kárelhárításhoz és a helyreállításhoz (a vasúti forgalom megindításához) szükséges azonnali intézkedések megtétele, a válságkezelő törzsben részt vevő vezetők hatáskörét és lehetőségeit meghaladó ügyekben intézkedések kezdeményezése az irányító szervezeténél vagy a központi válságkezelő törzsnél, d) a központi válságkezelő törzs intézkedései alapján szükséges tervezési, szervezési feladatok végrehajtása, e) a vonatközlekedés zavartatásának csökkentése, személy- és áruszállítás rendjének helyreállítása, a szükséges rendkívüli forgalomszervezési, ideiglenes üzemviteli feladatok meghatározása, közvetlen irányítása, a rendelkezésére álló és az utastájékoztatáshoz szükséges információ biztosítása, f) a kárhelyparancsnok, kárhelyparancsnokhelyettes munkájának támogatása, a mentésben, segítségnyújtásban, helyreállításban közreműködő vasúti szervezetek együttműködésének megszervezése, tevékenységének összehangolása, g) a megyei (fővárosi) védelmi bizottság és a központi válságkezelő törzs folyamatos tájékoztatása, h) együttműködés a veszélyhelyzet megelőzésében, a következmények felszámolásában részt vevő rendvédelmi, katasztrófavédelmi, polgári védelmi szervezetekkel, i) a Kommunikációs igazgatóság folyamatos tájékoztatása a válságkommunikációs feladatok hatékony ellátása érdekében. A Területi Válságkezelő Törzs vezetője jogosult a kialakult helyzettől, a védekezés és a kárelhárítás feladataitól függően az illetékességi területén működő más vasúti szerv vezetőjét, munkavállalóját a törzs munkájába bevonni, a védelmi, illetve a kárelhárítási munkálatokban részvételre kötelezni A TERÜLETI VÁLSÁGKEZELŐ TÖRZS HELYETT a) a téli időjárás miatt kialakult rendkívüli esemény időszakában a D. 4. utasításban megjelölt területi szervezetek, b) árvíz esetén a magyarországi folyókon levonuló árvizek vasútvonalakat károsító hatásainak mérséklésére vonatkozó intézkedési tervben (17/2006. (IV. 14. MÁV Ért. 15.) VIGH számú utasítás) meghatározott területi és helyi szervezetek működnek, c) a c) pont szerint az ideiglenes vagy végleges helyreállításával kapcsolatos feladatokat a területi helyreállítási szervezet, látja el. A területi válságkezelő törzs működése esetén a helyreállítási szervezet tevékenységét a területi válságkezelési törzs irányítja, több pályavasúti területi igazgatóságot érintő rendkívüli esemény estén a területi helyreállítási szervezetek munkájának irányításáért, összehangolásáért a központi helyreállítási szervezet felelős A válságkezeléssel összefüggő dokumentumok kezelése

10 1670 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám A válságkezeléssel kapcsolatos, a központi és a területi válságkezelő törzsek működésének időszakában e szervezeteknél keletkezett dokumentumok központi és területi szinten egyaránt az elektronikus irat és dokumentumkezelő rendszerben kerülnek elhelyezésre és tárolásra, a MÁV Zrt. valamint az érintett leányvállalati csoport Iratkezelési Szabályzata szerint A dokumentumokat nyomtatott formában a válságkezelő törzsek vezetőinél, helyetteseiknél kell tartani, az ügykezelési előírások, minősített iratok esetében a minősített iratok kezelésére vonatkozó szabályozás szerint. A nyomtatott dokumentációhoz hozzáférést a válságkezelési törzsek tagjai részére a válságkezelő törzs vezetője, illetve helyettese engedélyezhet Ezen utasítás 5.1. pontjában megjelölt dokumentumok egy-egy példányát a Biztonsági főigazgatóság Vasútbiztonság szervezeténél és a Pályavasúti területi igazgatóságokon hozzáférhető helyen kell tartani Válságkezelési feladatok veszélyhelyzetben vagy szükségállapot időszakában A katasztrófahelyzetben kihirdetett veszélyhelyzetben vagy a veszélyhelyzetet meghaladó méretű katasztrófa esetén kihirdetett szükségállapot időszakában, továbbá a MÁV Zrt. felügyele tét ellátó minisztérium rendelkezése alapján a védekezést a MÁV társaságokon kívüli szervezetek irányítják, melyek az állami irányítás rendszerében feladatokat határozhatnak meg a MÁV társaságok részére A megyei (fővárosi) védelmi bizottságokban a MÁV társaságok képviseletét a pályavasúti területi igazgatók, illetve az általa kijelölt vezetők látják el. Erről ezen utasítás kihirdetését követő 15 napon belül a pályavasúti területi igazgatóknak az illetékes védelmi bizottságokat értesíteni kell. Az igazgatók részére a feladat ellátásához szükséges adatokat, információkat az illetékes szakágaknak, valamint a MÁV társaságoknak biztosítaniuk kell A közlekedésért felelős minisztérium védelmi bizottságában a MÁV társaságokat az általános vezérigazgató-helyettes képviseli. Tevékenységét személyesen vagy kijelölt vezető munkatársa útján, a Biztonsági főigazgatóság és a MÁV társaságok támogatásával látja el A Helyi Védelmi Bizottságokba történő meghívás esetén a területileg illetékes pályavasúti területi igazgató jelöli ki a vasúti összekötőt. A kijelölt vasúti összekötők a Helyi Védelmi Bizottság döntése alapján vesznek részt a védelmi bizottságra háruló honvédelmi, polgári védelmi és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában. A védelmi bizottságokba meghívott vasúti képviselők általános feladata: a) folyamatos kapcsolattartás biztosítása a védelmi bizottság és a területi válságkezelő törzs között, c) a védelmi bizottság által meghatározottak szerint részvétel a jelentő-tájékoztató rendszer működtetésében, c) a vasúti közlekedésre, a vasúti szervezetek működésére, műszaki mentési, segélynyújtási tevékenységére, a megelőzés, a kárelhárítás helyzetére vonatkozó adatok, információk folyamatos gyűjtése, a védelmi bizottság rendelkezésére bocsátása, d) a vasúti üzemvitelt, a vasúti szervek mentésben történő részvételét érintően közreműködni a védelmi bizottság döntéseinek előkészítésében, a döntéseknek a vasúti szervekhez történő eljuttatásában Valamennyi pályavasúti területi igazgató köteles haladéktalanul bejelenteni a területi vasútbiztonsági szervezeten keresztül a MÁV Zrt. Biztonsági főigazgatóságára először szóban, majd írásban a vonatkozó államigazgatási határozat másolatának megküldésével, ha a szervezetet vagy a létszámába tartozó munkavállalót érintően: a) a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester vagy a polgármester a polgári védelmi kötelezettség teljesítése, a polgári védelmi feladatok tervezése és végrehajtása érdekében a munkavállalóról, a szervezet technikai eszközeiről adatszolgáltatást kértek; b) hatósági határozattal munkahelyi polgári védelmi szervezet megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását rendelték el; c) általános polgári védelmi alapterv és/vagy veszélyelhárítási alapterv kidolgozására kötelezték; d) a védekezést közvetlenül irányító vezető azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálatokban történő közvetlen részvételre, a védekezés céljára alkalmas ingó- és ingatlanvagyon rendelkezésre bocsátására, igénybevételének tűrésére kötelezte; e) a megyei, fővárosi, helyi védelmi bizottság a védekezés irányítása, vagy képzés, gyakorlat céljából a katasztrófavédelmi vagy polgári védelmi feladataiba bevonta.

11 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője A kommunikációra vonatkozó általános rendelkezések válsághelyzetek idején Általános szabályok A válságkommunikációs tevékenységet a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója irányítja. A válságkezelő törzs tagjai kötelesek a kommunikációs vezető munkáját támogatni, szükség esetén szakértőket biztosítani a kommunikációs üzenetek, érvek megalapozottságának, szakszerűségének biztosítása érdekében Válsághelyzet bekövetkezése esetén a válsággal kapcsolatban bármilyen, a MÁV társaságokra vonatkozó közlemény, nyilatkozat csak a válságkezelő törzs vezetőjének engedélyével tehető közzé. Ha a válságkezelő törzs vezetője nem az általános vezérigazgató-helyettes, a közzétételhez kell a MÁV Zrt. kommunikációs igazgató hozzájárulása is. A válságkezelő törzs erre kijelölt tagján kívül minden más munkavállaló számára szigorúan tilos a válsághelyzetről magáról, vagy azzal kapcsolatos bárminemű tényről harmadik személynek információt szolgáltatni. Harmadik személynek minősülnek a MÁV-csoport munkavállalóin kívüli természetes személyek családtagok, barátok, ismeretségi kör; valamint egyéb jogi személyek, akár jogviszonyban állnak a MÁV társaságokkal, akár nem, különösen a média képviselői, egyéb szervezetek, személyek. Ez a tilalom vonatkozik azon munkavállalókra is, akiknek nincs munkahelyi feladata a válság kezelésével kapcsolatban. A tilalom nem vonatkozik a jogszabályban, belső utasításban előírt jelentési, értesítési, tájékoztatási kötelezettségre, az utastájékoztatási tevékenységre, továbbá a szakszervezeti tisztségviselőkre és tagokra a MÁV-csoport működését érintő munkavállalói megmozdulással, demonstrációval összefüggésben, továbbá a pontokban meghatározott esetekre és személyekre A MÁV társaságok vezetői vagy a válságkommunikációért felelős munkavállalói a rendkívüli esemény hatása elleni védekezéshez, illetve az utastájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékben haladéktalanul kötelesek a belső információs hálózaton keresztül tájékoztatni az érintett munkavállalókat a válsághelyzet kialakulásáról, és egyben informálni a munkavállalókat azon kötelező tartalmú nyilatkozatról, melyet szükség esetén használhatnak, amikor harmadik személyek hozzájuk intézett kérdéseire válaszolnak. Eltérő tartalmú tájékoztatásig a munkavállalók az alábbi kijelentéseket kötelesek tenni harmadik személyek részére: Kérem, az eseménnyel kapcsolatos bármilyen információért forduljon a MÁV Zrt. kommunikációért felelős munkatársaihoz. Amennyiben a válságkommunikációért felelős személy nem elérhető, úgy az illetékes válságkezelő törzs vezetője jelöli ki a tájékoztatásért felelős munkavállalót A média részéről a munkavállalókhoz érkező újságírói telefonhívást, elektronikus levelet és egyéb megkeresést haladéktalanul a Válságkommunikációs Csoport vezetőjéhez (kommunikációs igazgató) kell továbbítani. Minden egyéb telefonon történő megkeresés esetén, amennyiben a telefonhívást a munkavállaló a szolgálati út betartatásával nem tudja továbbítani (pl. a vonalak túlterheltsége miatt), fel kell jegyezni a hívás idejét, az érdeklődő fél nevét, az általa képviselt szervezetet (vagy azt az indokot, amire hivatkozva információt kér, pl. hozzátartozó, helyi lakos, szerződött partner, beszállító, média), telefonos elérhetőségét és a szükséges intézkedést (pl. visszahívást kér). Az írásos feljegyzéseket a Válságkezelő törzs részére a feljegyzést készítő olvasható nevével, üzemrészleg és telefonos elérhetőség megadásával, illetőleg a telefonon történt megkeresés pontos idejének feltüntetésével a lehető legrövidebb időn belül továbbítani kell. (A Kommunikációs igazgatóság elérhetőségei: vasúti tel.: 01/31-86; városi tel.: ; sajto@mav.hu; MÁVINFORM: vasúti tel.: 01/37-00; városi tel.: ) A válságkommunikáció keretében adott sajtónyilatkozattal, ténynyilatkozattal szemben támasztott alapvető követelmények: kizárólag olyan információk kerüljenek átadásra, amelyek valóságtartalma ellenőrzött; biztosítsa a média folyamatos tájékoztatását; legyen tárgyilagos, ne épüljön feltételezésekre; ne hallgassa el a rossz híreket, de ne keltsen pánikot, nyugtassa meg a közvéleményt; legyen egyeztetett a biztonsági esemény következményei elhárításában, a válsághelyzet ke zelésében érintett más szervezetek (pl. katasztrófavédelem, rendőrség, közlekedési hatóság, kormányzati-, köz lekedésbiztonsági szervezetek stb.) sajtónyilatkozataival. El kell kerülni, hogy meg nem erősített, egymásnak ellentmondó információk kerüljenek nyilvánosságra, amelyek ta lálgatásokra, félreértésekre adhatnak okot.

12 1672 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám Utastájékoztatás A vasúti közlekedést is érintő válsághelyzet esetén az utazóközönséget az információk megszerzését követően soron kívül, egyértelműen, lényegre törően, a bekövetkezett válsághelyzet típusára kiterjedően kell tájékoztatni oly módon, hogy az elhangzottak a tájékoztatottak körében ne keltsenek pánikot és ne okozzanak zavart. A tájékoztatási kötelezettség kiterjed a beállt változások közlésére is Az utazóközönséget is érintő válsághelyzet esetén értesíteni kell az utasokat a bekövetkezett esemény okáról, a vonat várható késéséről, az esetleges csatlakozás elmaradásáról, kerülőútirányon át, avagy alternatív személyszállítási szolgáltatásról (vonatpótló autóbusszal történő közlekedésről, illetve más személyszállítási közszolgáltatást végző vállalatok járatainak igénybevételi lehetőségéről), a menetrendtől eltérő megállásokról, a menetdíj visszatérítések lehetőségéről. Az utasokat, az utazni szándékozókat a vasúti közlekedést érintő változásokról haladéktalanul értesíteni kell a fedélzeti, valamint az állomási tájékoztatási eszközein, valamint a sajtón, a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. weboldalain keresztül is, összhangban a válságkezelő törzs által meghatározott üzenetekkel. a) A közlekedési információkat a MÁVINFORM juttatja el a médiának sajtóközlemény és nyilatkozat formájában. A MÁVINFORM feladata továbbá a MÁV Zrt. kezelésében álló honlap hírrovatain keresztül informálni az utazókat. E terület felelőse a Kom munikációs Igazgatóság; b) A fedélzeti utastájékoztatás a közszolgáltatási szerződés értelmében a MÁV-START Zrt. feladata és felelőssége. A válsághelyzetet előidéző esemény bekövetkezését követően az érintett vonatkísérő személyzet köteles a kialakult helyzetnek megfelelően folyamatos fedélzeti utastájékoztatást végezni, a kapott információkat továbbítani; c) A MÁV-START Zrt. weboldalát az arra kijelölt személyek folyamatosan kötelesek aktuális információkkal frissíteni; d) A vasúti közlekedést is érintő válsághelyzetben a forgalmi személyzet a közszolgáltatás keretében nyújtott utastájékoztatásra vonatkozó utasításnak megfelelően köteles eljárni; e) A balesetvizsgáló bizottság vezetője, a kárhelyparancsnok a szakmai helyreállítás vezető(k) kötelesek az utastájékoztatáshoz szükséges, azt segítő információkról tájékoztatni a hálózati főüzemirányítót, aki a hálózati személyszállítási főirányítóval együttműködve gondoskodik azok továbbításáról az utastájékoztatást végzők részére; f) Az operatív irányítási szolgálatot ellátó, valamint a válságkezelésben részt vevő egyéb munkavállalóknak a szolgálati út betartásával folyamatosan tájékoztatni kell a hálózati főüzemirányítót az esemény hatásában, következményében beállt változásokról, minden olyan körülményről, amely hatással lehet a vonatközlekedésre, az utasok és a vasúti közlekedés biztonságára. Külső kommunikáció Külső kommunikációnak minősül minden, a sajtónak adott írásos vagy szóbeli tájékoztatás, nyilatkozat Válsághelyzetekben a hatékony csoportszintű kommunikáció érdekében a MÁVcsoport társaságainak és a MÁV Zrt. szervezeti egységeinek külső kommunikációs tevékenységét a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatósága végzi. A Kommunikációs igazgatóság a szakmai kérdésekben köteles együttműködni az érintett szakmai szervezet vezetőjével, illetve a Kommunikációs igazgatóság köteles figyelembe venni a szakmai véleményt. A MÁV társaságok pénzügyi helyzete, a rendkívüli események által okozott veszteségek (vagyoni hátrány), illetve a válságkezelés során történt kiadások összege az érintett társaság, több társaságot érintő esemény a MÁV Zrt. pénzügyi szervezetének egyetértésével kommunikálható A külső válságkommunikációs tevékenység feladatai a) Támogatni a MÁV Zrt. és a MÁV-csoport válságkezelési stratégiájának és üzleti céljainak megvalósítását, kialakítani és megvalósítani a MÁV-csoport válságkommunikációs stratégiáját; b) Megfogalmazni a csoportszintű válságkommunikáció követelményeit és alapelveit; c) Összehangolni a MÁV-csoport kommunikációs igényeit és meghatározni a csoportszintű válságkommunikáció formáját, meghatározni és kommunikálni a MÁV-csoport üzeneteit; d) Folyamatosan tájékoztatni a nyilvánosságot a MÁV-csoport válságkezelő tevékenységéről és eseményeiről; e) 24 órás vasútközlekedési utastájékoztatást biztosítani a és a megfelelő felületein a MÁVINFORM, valamint a sajtó segítségével;

13 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1673 f) Szervezni és lebonyolítani a MÁV-csoport sajtóeseményeit (sajtótájékoztatókat, háttérbeszélgetéseket, interjúkat és más találkozókat a sajtó képviselőivel), folyamatosan kapcsolatot tartani a média képviselőivel; g) Meghatározni a nyilatkozási rendet és ellenőrizni a végrehajtását; h) A válság kialakulásáról és kezeléséről folyamatosan tájékoztatni a közlekedésért felelős minisztérium kommunikációért felelős vezetőit; i) Tervezni, irányítani és megvalósítani a napi válságkommunikációs tevékenységet. Elvégezni a válságkommunikációval kapcsolatos külső egyeztetéseket, az ennek keretében kapott és az utastájékoztatáshoz szükséges információkat továbbítani a MÁV Zrt. hálózati főüzemirányítójához; j) Gondozni és tartalmilag felügyelni a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. kapcsolódó internetes felületeit A MÁV-csoport társaságainak kommunikációs feladatait ellátó munkavállalók önállóan nem kommunikálhatnak, az ettől való eltérést kizárólag a válságkezelő törzs vezetője, illetve a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatósága az adott társaság/ szervezeti egység vezetőjével egyeztetve hagyja jóvá. A kommunikációs feladatokat ellátó munkavállalók kötelesek folyamatosan egyeztetni a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatóságával valamennyi kommunikációs kérdésben Válsághelyzetben a MÁV-csoport illetékes szervezeti egységei kötelesek a Kommunikációs igazgatóság munkáját segíteni, és az igazgatóság tudomására hozni mindazon tényeket, információkat, amelyek bármilyen kihatással lehetnek a kommunikációs tevékenységre. Ennek érdekében a MÁV társaságok, valamint a MÁV Zrt. szervezeti egységei kötelesek a tudomásukra jutott külső és belső a MÁV Zrt. tájékoztatási körébe tartozó adatot, információt a lehető legrövidebb időn belül megküldeni a Kommunikációs igazgatóság részére. A Kommunikációs igazgatóság a médiától érkező megkeresések esetén vagy a saját kezdeményezésére készülő külső megjelenésekhez aktuális szakmai információkat, háttéranyagokat kérhet be az adott témában érintett szervezeti egységektől. Ezeket a szervezeti egységek kötelesek a gyors és hiteles tájékoztatás érdekében haladéktalanul az igazgatóság rendelkezésére bocsátani. Amennyiben a megkeresés, vagy az arra adandó válasz terjedelme miatt a tájékoztatás a kért határidőn belül nem adható meg, erről a megkeresést küldő munkatársat a kézhezvételt követően haladéktalanul értesíteni kell, illetve amennyiben a válaszadáshoz a kértnél hosszabb időre van szükség, úgy ezt is jelezni kell. A Kommunikációs igazgatóság munkatársai szakmai információkért bármikor fordulhatnak a MÁV Zrt. és a MÁV társaságok illetékes szervezeti egységeihez személyesen, telefonon vagy ben A MÁV-csoport társaságainak vagy szervezeti egységeinek szakmai területeinek válasza a kommunikációs igazgató jóváhagyásával tehető közzé, és azt a Kommunikációs igazgatóság juttathatja el a kérdést megfogalmazó újságíróhoz A sajtóval történő közvetlen kapcsolattartás feladatát a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatósága látja el a MÁV-csoport számára. Válsághelyzetben a MÁV-csoport bármely tagjához, a MÁV Zrt. bármely szervezeti egységéhez érkező sajtómegkeresést azonnal a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatóságához kell irányítani: írásban a sajto@mav.hu címre és/vagy a Kommunikációs igazgatóság telefonszámának megadása révén Válsághelyzetekben nyilatkozattételre az alábbi személyek jogosultak: a) a MÁV Zrt. és a MÁV-csoport képviseletében önálló nyilatkozattételre jogosult a MÁV Zrt. Igazgatóságának elnöke, a Felügyelő Bizottság elnöke, a társaság elnökvezérigazga tója, az általános vezérigazgató-helyettes és a kommunikációs igazgató, b) a konkrét válsághelyzetet, a MÁV-csoportot, illetve az egyes társaságokat érintő általános kérdésekben a válságkezelő törzs vezetőjével, illetve a kommunikációs igazgatóval és a szakterületek vezetőivel folytatott előzetes egyeztetés alapján önállóan nyilatkozhat a MÁV Zrt. szóvivője, távollétében a szóvivő helyettese A MÁV-csoport tagvállalatainak vezetői, illetve a MÁV Zrt. szervezeti egységeinek vezetői a saját szervezetüket érintő kérdésekben a válságkezelő törzs vezetőjének, illetve a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatójának előzetes engedélyével nyilatkozhatnak A vasúti forgalmat érintő operatív ügyekben a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatóságának kijelölt munkatársa, a MÁVINFORM ügyeletes munkatársa, valamint a Forgalmi üzemviteli igazgatóság és a MÁV-START Zrt. területi szervezeteinek vezetői nyilatkozhatnak a válságkezelő törzs vezetőjével, illetve a kommunikációs igazgatóval és az érintett szakterületek vezetőivel folytatott előzetes egyeztetés alapján Válsághelyzetben sajtótájékoztatók, háttérbeszélgetések, kommunikációs célú rendezvények megszervezése kizárólag a MÁV

14 1674 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám Kommunikációs igazgatóság joga és feladata, mely rendezvényekre meghívókat kizárólag az Igazgatóság küldhet ki. A MÁV-csoport társaságai és a MÁV Zrt. szervezeti egységei önálló sajtóeseményeket, sajtótájékoztatókat nem szervezhetnek, de igény esetén azokat kezdeményezhetik a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatójánál vagy helyettesénél. A sajtóesemények megrendezéséről a kommunikációs igazgató dönt Válsághelyzetben sajtóanyagok, sajtóközlemények elkészítése és kiadása, helyesbítések, helyreigazítások kérése, továbbá interjúk, nyilatkozatok szervezése és lebonyolítása kizárólag a MÁV Kommunikációs Igazgatóság joga és feladata. Ezeket a MÁV-csoport tagjainak, valamint a MÁV Zrt. szervezeti egységeinek vezetői is kezdeményezhetik a kommunikációs igazgatónál vagy helyettesénél. A közlemények, sajtóanyagok, helyesbítések, helyreigazítások kiadásáról, illetve kéréséről, azok tartalmáról és egyéb feltételeiről minden esetben a válságkezelő törzs vezetője, illetve a kommunikációs igazgató dönt A MÁV-csoportot érintő válsághelyzetben ( , pontok) bármely, a MÁVcsoport tagjainak, valamint a MÁV Zrt. szervezeti egységeinek társasági rendezvénye kizárólag a Válságkezelő törzs vezetőjének, illetve a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatójának engedélyével tartható meg. Az egyes szervezeti egységek illetékes munkatársai kötelesek folyamatosan és előzetesen az esemény előtt legalább 24 órával írásban tájékoztatni a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatóságát a tervezett nyilvános eseményekről (kiállításokról, előadásokról, beruházások átadásáról, konferenciákról és egyéb rendezvényekről) A közlekedésért felelős minisztérium kommunikációs vezetőjével való kapcsolattartás és egyeztetés kizárólag a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatóság feladata. Az Igazgatóság köteles a fenyegető vagy kialakult válsághelyzetről a minisztérium kommunikációs vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni. Válsághelyzetben a MÁV Kommunikációs igazgatósága köteles a tudomására jutott külső és belső, a MÁV-csoport társaságainak tájékoztatási körébe tartozó adatot, információt a lehető legrövidebb időn belül megküldeni a minisztérium kommunikációs vezetője részére. A minisztérium a médiától érkező megkeresések esetén vagy a saját kezdeményezésére készülő külső megjelenésekhez aktuális szakmai információkat, háttéranyagokat kérhet be a Kommunikációs igazgatóságtól, amelyet az köteles a gyors és hiteles tájékoztatás érdekében a minisztérium kommunikációs vezetőjének rendelkezésére bocsátani. Amennyiben a minisztérium sajtóosztálya vasúti válsághelyzetben értekezletet vagy megbeszélést tart, a MÁV-csoportba tartozó társaságokat a Kommunikációs igazgatóság munkatársa képviseli A MÁV-csoport társaságainak területére a sajtó által igényelt, a társaság tájékoztatási körébe eső, kifejezetten a hírszolgáltatáshoz kapcsolódó belépési, forgatási, fotózási engedélykérelmet a Kommunikációs igazgatóság bírálja el. A MÁV Zrt. területileg illetékes vezetője (forgalmi csomóponti vezető, állomásfőnök, főnökségvezető, szolgálati hely vezetője) köteles a tájékoztatási célú forgatás, felvételkészítés előtt a Kommunikációs igazgatóság engedélyének meglétéről meggyőződni. Ennek hiányában a forgatás, felvétel nem kezdhető meg. Rendkívüli esetekben az engedély a kommunikációs igazgató, illetve a médiakapcsolati osztályvezető, valamint a szóvivő által a helyi szolgálati vezetőnek telefonon is megadható. Az engedéllyel rendelkezők esetében a felvételkészítés helyszínén az érintett szervezeti egység vezetőjének gondoskodnia kell kísérőről, illetve az adott területen érvényes balesetvédelmi és munkabiztonsági előírások betartásáról (pl. védőmellény, védősisak biztosításáról) Válsághelyzetben a MÁV-csoport társaságainak tulajdonában, kezelésében lévő vagy bérelt területek vonatkozásában, a sajtó által igényelt, tájékoztatási célú belépési és felvétel készítési engedélyekről a válságkezelő törzs vezetője, illetve a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója dönt az érintett tagvállalatok vezetőivel történt egyeztetés alapján. A MÁV-csoport tagvállalatai által közösen használt, vagy egyidejűleg külső vállalkozó által is használt területre vonatkozó engedély kiadása előtt az érintett társaság szervezeti egységeinek vezetőjével egyeztetni kell A MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója dönt arról, hogy a rendkívüli esemény helyszínére az igazgatóság állományából munkatársat biztosít, akinek feladata: a MÁV Zrt. sajtótájékoztatási kötelezettségei teljesítéséhez szükséges közvetlen helyszíni információk beszerzése, a válságkommunikációs stratégia kialakításának elősegítése, a helyszíni sajtónyilatkozatok segítése, a sajtó helyszínen megjelenő munkatársaival történő közvetlen kapcsolatfelvétel, a helyszínen történő mozgásuk koordinálása. Belső kommunikáció válsághelyzetben A hatékony csoportszintű kommunikáció érdekében a MÁV-csoport tagjainak kommunikációs

15 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1675 területen dolgozó munkavállalói szervezetük nevében önálló belső kommunikációs tevékenységet nem végezhetnek, az ettől való eltérést kizárólag a válságkezelő törzs vezetője, illetve a MÁV Kommunikációs igazgatósága - az adott társaság vezetőjével egyeztetve - hagyhatja jóvá. A társaságok munkavállalói valamennyi belső kommunikációs kérdésben kötelesek folyamatosan egyeztetni a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatóságával, annak munkáját segíteni, valamint tudomására hozni mindazon tényeket, információkat, amelyek bármilyen kihatással lehetnek a belső kommunikációs tevékenységre Válsághelyzetben az adott szervezet nevében kiadott belső vállalati lapok, hírlevelek, kiadványok, intranetes és más IT felületek, faliújságok, a válsággal kapcsolatos szóbeli tájékoztató fórumok, értekezletek, továbbá minden egyéb, a belső közvélemény (a munkavállalók, vezetők) tájékoztatására szolgáló kommunikációs csatornán történő tájékoztatás kizárólag a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatóságának előzetes engedélyével történhet. A MÁV-csoport bármely tagjához, a MÁV Zrt. bármely szervezeti egységéhez érkező, belső tájékoztatási igényre vonatkozó megkeresést azonnal a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatóságához kell irányítani: írásban a press@mav. hu címre és/vagy az igazgatóság telefonszámának megadása révén A munkavállalói érdekképviseleti szervezetek tájékoztatását a válságkezelő törzs vezetőjének előzetes engedélye alapján és a kommunikációs igazgató előzetes tájékoztatása mellett a MÁV Zrt. Munkajog szervezet végzi Külön rendelkezések Az utasítás hatályba lépését követően kiadott, válságkezeléssel kapcsolatos utasításokban, vagy a hatályos utasítások módosítása esetén rendelkezni kell arról, hogy az utasítás a válságkezelési dokumentáció része A válsághelyzetek kommunikációjának eljárási rendjét, a válságkommunikáció során alkalmazandó szabályokat a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója Válságkommunikációs Kézikönyvben szabályozza. Ennek betartatása, aktualizálása a MÁV Zrt. Kommunikációs igazgatóság feladata A MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója felelős, hogy a MÁV társaságoknál ellenőrizze ezen utasítás hatályosulását, szükség szerint, de legalább évente vizsgálja felül ezen utasítás naprakészségét és szükség esetén kezdeményezze felülvizsgálatát Az Értesítési rendben (1. sz. melléklet) meghatározott munkakörökben, vagy a szervezetek feladataiban történő változás esetén az értesítési rend módosításáról a MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója átruházott hatáskörben dönt. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Ezen utasítással együtt kell kezelni, és a válságkezelési dokumentáció részét képezik az alábbi utasítások: a) a MÁV Zrt. válságkommunikációs kézikönyve b) F. 3. utasítás az üzemirányítási és operatív irányítási szolgálat ellátására, c) D. 4. utasítás a téli időjárási viszonyokban követendő eljárás rendjéről, d) F. 10. utasítás a védett vezetők utazásainak bonyolítására, e) 36/2015. (IX. 4. MÁV Ért. 15.) ÁVIGH számú üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás az állomási végrehajtási utasítások egységes szerkezetben történő összeállításáról, felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról, f) 17/2006. (IV. 14. MÁV Ért. 15.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a magyarországi folyókon levonuló árvizek vasútvonalakat károsító hatásainak mérséklésére, g) 46/2015. (XI. 20. MÁV Ért. 19.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Informatikai Biztonsági Szabályzatáról, h) 10/2011. (IV. 01. MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. közbiztonsági terve a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukkal történő visszaélések fuvarozás közbeni megakadályozásáról szóló 31/2006. (III. 25.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasításnak a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló 8./2011. (MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítással történt 1. számú módosítása (egységes szerkezetben), i) 33/2009. (V. 1. MÁV Ért. 15.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. katasztrófavédelmi és polgári védelmi feladatainak ellátására, j) a 34/2010. (VI. 11. MÁV Ért. 19.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói és a 16/2009. (II. 13. MÁV Ért. 6.) VIG számú vezérigazgatói utasításokkal módosított, a műszaki mentésről és segélynyújtásról szóló 20/2006. (V. 26. MÁV Ért. 21.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasítás,

16 1676 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám k) 21/2006. (V. 26. MÁV Ért 21.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Zrt. környezetvédelmi utasításáról, l) 45/2014. (X. 31. MÁV Ért. 20.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a közszolgáltatás keretében nyújtott utastájékoztatás normatív előírásairól és azok alkalmazásának normál üzemi körülmények között, valamint rendkívüli esemény bekövetkezéséről, m) 5/2010. (I. 29. MÁV Ért. 2. EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. külső kommunikációs tevékenységéről és a csoportszintű kommunikáció elveiről, n) 9/2011. (IV. 01. MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Csoportinfluenza pandémiás tervének kiadásáról szóló 49/2009. (VII. 10. MÁV Ért. 22.) VIG számú utasításnak a MÁV-csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló 8/2011. MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítással történt 1. számú módosítása (egységes szerkezetben), o) Balesetvizsgálati Utasítás p) 28/2012. (V. 18. MÁV Ért. 12.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére, valamint a rendkívüli események információinak kezelésére és elemzésére. q) A MÁV Zrt. Tűzvédelmi szabályzata. r) 4/2012. (IV. 27. MÁV Ért. 10.) IÁVIGH számú Infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a rendkívüli események következtében szükségessé váló ideiglenes és végleges helyreállítási tevékenységek megszervezésére, végrehajtására Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a MÁV-csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló 2/2014. (I. 24. MÁV Ért. 1.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS 6.1. Az utasítás közzétételét követő napon lép hatályba A MÁV társaságok vezetői ezen utasítással összhangban munkautasításban szabályozhatják az irányításuk alatt álló társaság belső értesítési rendjét A MÁV Zrt. főtevékenységi kör vezetők, valamint a MÁV társaságok vezetői a MÁV Zrt. Biztonsági igazgatóság koordinálásával gondoskodjanak, hogy az utasítás rendelkezéseit a munkavállalók a rájuk vonatkozó mértékben megismerjék, tájékozottak legyenek a munkakörnyezetükben lévő, illetve a munkakörnyezetüket veszélyeztető veszélyforrásokról, ismerjék az irányadó védekezési szabályokat, az eljárási és tájékoztatási rendet A MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója szükség szerint, de legalább évente szervezzen gyakorlatot ezen utasításban meghatározott, a MÁV társaságok tevékenysége szempontjából meghatározó rendkívüli esemény esetén végrehajtandó feladatok gyakoroltatására, beleértve a vasúti mentést és segélynyújtást, a külső szervezetekkel történő együttműködést is A jelen szabályzat által érintett, az 5.1. pontban felsorolt belső utasítások kiadásáért felelős vezetők gondoskodjanak azok szükség szerinti módosításáról MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. számú melléklet: Értesítési rend a jelentési, tájékoztatási kötelezettség teljesítésére rendkívüli esemény esetén és válsághelyzetben, vonat feltartóztatása esetén követendő eljárás. Dávid Ilona sk. elnök - vezérigazgató

17 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1677 Értesítési rend 1. számú melléklet a jelentési, tájékoztatási kötelezettség teljesítésére rendkívüli esemény esetén és válsághelyzetben, vonat feltartóztatása esetén követendő eljárás A bejelentések és értesítések elsődlegesen a forgalom irányítását és szervezését végzőkön keresztül történjenek. Ennek kell érvényesülnie ahhoz, hogy az elsődleges intézkedések, a további veszélyek megelőzése, a segélynyújtási és vizsgálati feladatok mielőbb megkezdődjenek. A jelentések pontossága meghatározza az irányítási szintű intézkedések hatékonyságát, ezért elvárás, hogy azok a tényhelyzetről, következményekről megfelelő információt nyújtsanak. A MÁV-csoport társaságai operatív szakmai irányítóinak az alapvető célnak alárendelten, az üzemirányítással a legszorosabb együttműködésben kell az intézkedéseket megtenniük, segítve a forgalmi zavar mérséklését, az utasok és fuvarozott áruk biztonságának megőrzését, az eszközök védelmét, a pálya mielőbbi felszabadítását. 1. Általános rendelkezések 1.1 Az Utasítás 1. számú melléklete azoknak a rendkívüli eseményeknek az értesítési, bejelentési kötelezettségeit tartalmazza, melyek a vasútüzem lebonyolítása, vagy kiszolgálása közben fordulnak elő és a vasúti forgalom folyamatosságát, az üzemi tevékenységeket megzavarják, vagy lehetetlenné teszik, esetenként pedig válsághelyzetet idézhetnek elő. Nem tartalmazza az Utasítás 3.2 pontjában meghatározott rendkívüli események közül azokat, melyek kezelése a vasúti forgalom lebonyolítását válsághelyzet esetén sem befolyásolják A MÁV-csoportba tartozó társaságok saját belső értesítési rendje ezen utasítás 1. sz. mellékletében szabályozottakra épülhet, de attól nem térhet el, legfeljebb azt kiegészítheti. 2. A munkavállalók jelentési, értesítési feladatai 2.1. Az eseményt észlelő munkavállaló köteles haladéktalanul jelenteni a távközlési és más értesítési lehetőségektől függően a leggyorsabban elérhető szolgálati hely vezetőjének (megbízottjának) a vasútüzem biztonságát veszélyeztető eseményt, így a balesetet és veszélyeztetést, a vasúti közlekedés biztonsága elleni szándékos, vagy gondatlan cselekményt, vasúti jármű hatalomba kerítését, a tűzesetet, robbanást, a veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutását, vegyi szennyeződést, környezetszennyezést, a forgalmi, vagy műszaki nehézményt (pálya- biztosítóberendezési- felsővezetéki- nehézmény, vontató- és vontatott jármű meghibásodás), a vonatközlekedést befolyásoló egyéb rendellenességet, személyszállító vonat huzamosabb ideig tartó, vagy a közérdeklődést felkeltő feltartóztatását, nyílt vonalon történő veszteglését, a vasút területén tartózkodók sérelmére elkövetett lopást, rablást, kifosztást, illetve más erőszakos (pl. garázdaság, rendzavarás, testi sértés, stb.) cselekményeket, a vasút területén történt fegyverhasználatot, a MÁV-csoport tulajdonában és kezelésében lévő épületek, vagy a vasutat veszélyeztető épületek fő szerkezeti elemeinek sérülését, sugárzó anyagot szállító jármű sérülését, informatikai rendszerek elleni vírustámadás gyanúját, hacker betörést, a rendszerek károsítását, összeomlását, adatok elvesztését, rosszhiszemű megváltoztatását, a vasútüzem biztonságát, a személy és vagyonbiztonságot sértő vagy veszélyeztető, elháríthatatlan külső okból bekövetkezett eseményt (pl. árvíz, belvíz, földrengés, földcsuszamlás, talaj erózió, fokozott havazás, viharkár, nukleáris veszély, járvány veszély), munkabalesetet, a MÁV-csoport és a vállalkozó vasúti társaságok vagyonát sértő, vagy azt veszélyeztető eseményeket, a közlekedő, feltartóztatott, feloszlatott vonaton fuvarozott árut érintő lopást (dézsmálást), rongálást,

18 1678 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám a veszélyes árut szállító áruszállító kocsi kocsizárjának sérülését, vagy hiányát, terrorcselekmény elkövetésére vonatkozó információkat, közveszéllyel fenyegetést, közveszély okozását, a MÁV-csoport működési körén kívüli eseményeket, melyek jelentős hatással vannak az üzemviteli rendre (közúti baleset következménye, vasúti pálya közelében lévő ipari létesítményekben kialakult válsághelyzet vagy válság, a lakosság vasúton történő kitelepítésének szükségessége, stb.), Katasztrófa mértékű olyan állapotot vagy helyzetet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja a helyi szervezetek védekezési lehetőségeit és külső segítség igénybevételét igényli. A szolgálati hely vezetője (megbízottja) köteles a bejelentést továbbítani a forgalomszabályozást végző munkavállalónak A rendkívüli eseményt a szolgálati hely vezetője vagy annak megbízottja, nyílt vonalon bekövetkezett rendkívüli eseményt, annak ismert hatását, következményét a helyszínen tartózkodó munkavállaló köteles az 1/A. számú melléklet szerint haladéktalanul bejelenteni. A területi főüzemirányítónak jelenteni kell a hálózati főüzemirányító részére a tudomására jutott egyéb rendkívüli eseményt és annak ismert hatását, következményét is (1/B.-C.-D. mellékletben megjelölt események). Az azonnali intézkedést (mentést) igénylő esetekben a mentést, elhárítást, illetve azokban közreműködő hatóságok, szervek értesítését a helyszínen tartózkodó munkavállaló végzi, a tett intézkedést a területi főüzemirányítóval egyeztetni kell Ha a rendkívüli esemény két szolgálati hely között történt, a bejelentést azon szolgálati hely forgalmi vezetője (megbízottja) köteles megtenni, aki az eseményről először tudomást szerzett. A vonatszemélyzet jelentése, vagy bármilyen okból, ha a bekövetkezett rendkívüli eseményről a területi főüzemirányító, vagy a forgalmi vonalirányító, KÖFI és távkezelt, távvezérelt vonalon (ha van az állomáson jelenlétes) a központi forgalomirányító, távkezelt, távvezérelt állomások forgalomirányítója kapott információt, akkor köteles a rendkívüli esemény helyszínétől számított szomszéd állomásokat erről értesíteni. Két-, vagy több vágányú pályán, párhuzamos egyvágányú pályán, a szomszédos vágányon már útban lévő vonat személyzetét a balesetről a forgalmi vonalirányítónak, KÖFI és távkezelt, távvezérelt vonalon a központi forgalomirányítónak, távkezelt, távvezérelt állomások kell értesítenie A jelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha az észlelt rendkívüli esemény nem azt a társaságot, szervezeti egységet, létesítményt, eszközt, technológiai folyamatot, tevékenységet érinti, amelyhez az észlelő személy munkakörileg tartozik, vagy amelyhez munkavégzésre beosztották. A jelentésre kötelezetteknek a jelentések, értesítések továbbításában együttműködési, segítségnyújtási kötelezettsége van A szolgálati hely vezetője (megbízottja), nyíltvonalon bekövetkezett baleset esetén az értesített állomás forgalmi vezetője, (megbízottja) az eseményt köteles haladéktalanul jelenteni: azonnali intézkedést (mentést) igénylő esetben a mentőszolgálatnak, katasztrófavédelemnek, rendőrségnek, forgalmi vonalirányítónak vagy a területi főüzemirányítónak, a MÁV Zrt. Balesetvizsgálati Utasítás (a továbbiakban: BVU) pontjaiban meghatározott egyéb vasúti és MÁV-on kívüli szervezeteknek Munkabaleset esetén a sérült személy munkáltatói jogkört gyakorló szervezeti egység vezetőjének bejelentési kötelezettségét, a bejelentés tartamát külön utasítás - jelenleg a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzat - szabályozza A huzamosabb időre feltartóztatott és/vagy nyílt vonalon veszteglő személyszállító vonatokkal kapcsolatos jelentési feladatokat az 5. pont tartalmazza. 3. A területi főüzemirányító és az operatív területi szintű irányítók feladatai 3.1. A területi főüzemirányító a tudomására jutott rendkívüli eseményről az 1/B. számú melléklet szerint az F3. Utasításban szabályozott üzemirányítási feladatai mellett köteles: a) ellátni a 2.3. pontban szabályozott értesítési feladatokat, amennyiben a rendkívüli eseményt a vonatszemélyzet neki jelentette,

19 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1679 b) értesíteni az 1/B. számú mellékletben meghatározott eseményekről a Biztonsági főigazgatóság területileg illetékes vasútbiztonsági szervezetét (készenléti szolgálatot ellátó munkavállalóját), c) értesíteni az eseményekről a vasútüzemben keletkezett egyéb zavarokról - a MÁV-csoportba tarozó vasúti társaság(ok) területileg illetékes főirányítóit, diszpécsereit üzemirányítót,a vasúti pályahálózatot hálózat-hozzáférési szerződés alapján használó, az eseményben érintett más vállalkozó vasúti társaságok irányító szolgálatát (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóját), d) jelenteni az eseményeket a hálózati főüzemirányítónak, illetve a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítónak, e) egyeztetni a rendkívüli eseménnyel és következményeivel összefüggő, a személyszállítást érintő intézkedéseket a területi személyszállítási főirányítóval, a forgalmi vonalirányítók útján gondoskodni az érintett állomások forgalmi szolgálatevőinek, közvetve az utasok tájékoztatására, f) értesíteni a kárhelyparancsnokot minden olyan rendkívüli eseményről, amelyek következményeként vonal-vagy pályaelzárás, huzamosabb ideig tartó vagy közérdeklődést felkeltő vonat-feltartóztatás történt, továbbá a kárhelyparancsnok helyettest, ha a rendkívüli esemény miatt műszaki mentő és segítségnyújtó egység riasztása szükséges a személyek mentéséhez, illetve a vonal vagy pályaelzárás megszüntetéséhez. (Műszaki Mentési és Segélynyújtási Utasítás, a továbbiakban MMSU), g) együttműködni a MÁV-csoportba tartozó vasúti társaságok területi operatív főirányítóival, diszpécsereivel, a vasúti hálózatot hálózat-hozzáférési szerződés alapján használó más vasúti társaságok irányító szolgálatával, ügyeletesével (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóival) a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos intézkedések megtételében, h) kapcsolatot tartani a MÁV Zrt.-n kívüli, a mentést, elhárítást végző, illetve abban közreműködő hatóságokkal, szervezetekkel (az 1/B. mellékletben megjelölt szervezetek), i) megtenni a központi vagy területi válságtörzs döntésének megfelelő értesítéseket, intézkedéseket, j) értesíteni a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságot és a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót, ha nyílt vonalon feltartóztatott személyszállító vonat utasainak mentése szükséges, illetve a vonat huzamosabb ideig tartó vesztegléséről, ha a vonat nyílt vonalon történő veszteglésének időtartama előre láthatóan meghaladja a 120 percet, vagy nem haladja meg, de az időjárási viszonyok miatt, vagy más okból az utasok rendkívüli segítségre szorulnak. a személyszállítást végző vasútvállalat kapcsolattartójától kapott információk alapján a nyílt vonalon utas-átszállítás, utasok mentése szükséges, a vonaton gyermekkorúak, előrehaladott állapotban lévő terhes nő, mozgásukban korlátozott személyek tartózkodnak. A hálózati főüzemirányítót, illetve a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót a jelentett eseményhez kapcsolódóan folyamatosan tájékoztatni kell az esemény hatásában, következményében beállt változásokról, a megtett és megtenni tervezett intézkedésekről, továbbá minden olyan körülményről, amely hatással lehet a vonatközlekedésre, az utasok és a vasúti közlekedés biztonságára A forgalmi vonalirányító az áruszállító vonat forgalmi okból történő, 120 percet meghaladó feltartóztatása, feloszlatása esetén haladéktalanul értesíteni köteles az érintett vasútvállalat irányító szolgálatát, ügyeletesét (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóját) a vonat számáról, a feltartóztatás helyéről, időpontjáról, várható időtartamáról, tartózkodási helyéről A MÁV-csoportba tartozó társaságok területi operatív irányítói, diszpécserei, villamos üzem irányítói kötelesek: megtenni a szakmai belső szabályozás szerinti riasztásokat, értesítéseket, értesíteni a szakmai helyreállítás vezetőt, folyamatos kapcsolatot tartani a szakmai helyreállítás-vezetővel, beszámolni az intézkedéseiről a szakmailag illetékes hálózati szintű főirányítónak, diszpécsernek, együttműködni az információszerzésben, értesítésekben a területi főüzemirányítóval, biztosítani a műszaki mentéshez a helyreállításhoz a tárgyi és személyi feltételeket A személy- és vagyonbiztonságot érintő események esetén a területi főüzemirányító az 1/B. melléklet szerint értesítse a MÁV Zrt. területén a fegyveres biztonsági őri személy- és vagyonvédelmi feladatokat ellátó szervezet (MÁV Vagyonvédelmi és portfolió-biztonság, Őrzés-védelem) személyzet irányítóit.

20 1680 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám 4. A hálózati főüzemirányító, rendkívüli helyzeteket kezelő irányító és a hálózati szintű operatív szakmai irányítók értesítési feladatai 4.1. A hálózati főüzemirányító az F3. Utasításban szabályozott üzemirányítási feladatai mellett a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos intézkedéseit előzetesen egyeztetni köteles a MÁV csoportba tartozó vasúti társaságok operatív hálózati szintű főirányítóival, diszpécsereivel, a vasúti pályahálózatot hálózathozzáférési szerződés alapján használó más vasútvállalatok irányító szolgálatával, ügyeletesével (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóival) A hálózati főüzemirányító felelős, az 1/C. számú mellékletekben előírt értesítések végrehajtásáért, a hálózati szintű operatív szakmai irányítókkal történő folyamatos kapcsolattartásért, utastájékoztatáshoz szükséges információk továbbításáért, az egyes szakmai területek érdekeltségétől független döntések meghozataláért, veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén a Vasúti Vegyi Elhárító Egység értesítéséért, a vonatforgalmat akadályozó, a vonal- és pályaelzárás miatt az előre nem tervezett vágányzárakra bevezetendő forgalomszabályozási intézkedésekről, vonatfeltartóztatásról tájékoztatni a MÁV csoportba tartozó társaságok operatív hálózati főirányítóit, a vasúti hálózatot hálózat-hozzáférési szerződés alapján használó más vállalkozó vasúti társaságok irányító szolgálatát (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóját) tájékoztatásáért. A hálózati főüzemirányító döntései valamennyi MÁV-csoportba tartozó és vasútvállalati operatív szakmai irányító részére kötelező érvényűek A rendkívüli helyzeteket kezelő irányító az F3. Utasításban szabályozott üzemirányítási feladatai mellett felelős: az előírt értesítések 1/D. számú melléklet szerint végrehajtásáért, amennyiben a rendkívüli esemény következményei a vasút üzemben tartásához szükséges eszköz tulajdonosát is érintik, az eszköz tulajdonosának illetékes szervezetét értesítéséért (MMSU), a műszaki mentő és segélynyújtó egység szükségessége, valamint veszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutása esetén a hálózati gépészeti diszpécser értesítéséért, a mentésben és az elhárításban érintett külső szervek, műszaki diszpécserek értesítéséért, a Balesetvizsgálati Utasításban, valamint az MMSU-ban előírt, hatáskörébe tartozó intézkedések megtételéért a vonatforgalom fenntartására, az elhárításban és a helyreállításban érintett MÁV-csoportba tartozó társaságok hálózati szintű operatív főirányítói, diszpécserei értesítésért. Intézkedéseit koordinálni köteles a hálózati főüzemirányítóval, területi főüzemirányítóval, valamint a MÁV-csoportba tartozó társaságok hálózati operatív főirányítóival, diszpécsereivel, villamos üzemirányítójával, súlyos munkabaleset esetén az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget értesítéséért, központi válságtörzs döntéseinek megfelelő értesítések, intézkedések végrehajtásáért. folyamatos kapcsolattartásért: a MÁV-csoportba tartozó társaságok hálózati operatív főirányítóival, diszpé csereivel,a vasúti hálózatot hálózat-hozzáférési szerződés alapján használó más vasútvállalatok irányító szolgálatával, ügyeletesével (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolat tartóival), a kárhelyparancsnokkal, kárhelyparancsnok-helyettessel/ szakmai helyreállítás vezetővel/ a mindenkori helyszíni vezetővel, a Nemzeti Közlekedési Hatóság főügyeletével, a Közlekedésbiztonsági Szervezettel, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kijelölt tisztségviselőivel, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Főügyeletével, az ORFK Főügyeletével, a Terrorelhárítási Központ Ügyeleti Főosztályával, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főügyeletével, az MH Katonai Közlekedési Diszpécser Szolgálatával, Alkotmányvédelmi Hivatallal, esetenként más MÁV Zrt.-n kívüli szervezetekkel,

21 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője Az értesítések rendje A hatóságok értesítése mindig amennyiben lehetőség van rá, hangrögzítővel ellátott távbeszélő készüléken történjen. Az utasítás 1/A. számú mellékletében szabályozott értesítéseket távbeszélő készüléken, mozdonyrádión, mobiltelefonon, szóban kell végrehajtani. Az utasítás 1/B. számú mellékletében szabályozott értesítések SMS-ben és telefonon szóban is végrehajthatók. Az értesítés konkrét formáját a melléklet tartalmazza. Az utasítás 1/C. számú mellékletében szabályozott értesítések végrehajtása a hálózati főüzemirányító feladata, amely értesítések elvégzésével a felelőssége átruházása nélkül a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót megbízhatja. Az értesítéseket szóban (telefonon), SMS-ben vagy mindkét módon meg kell tenni a melléklet szerint. Az utasítás 1/D. számú mellékletében szabályozott értesítések végrehajtása a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító feladata, a mellékletben meghatározott módon. Ettől eltérően az értesítés SMS-ben, illetve ben is történhet, előzetes, írásban történő megállapodás alapján. A megállapodás megkötésére az Üzemirányítási Központ vezetője jogosult A MÁV-csoportba tartozó társaságok hálózati operatív főirányítói, diszpécserei, villamos üzemirányítói kötelesek intézkedni, illetve a szakmai belső szabályozás szerinti értesítéseket végrehajtani, együttműködni az azonos szinten levő pályavasúti főüzemirányítóval és a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítóval és a döntéseknek megfelelő szakmai intézkedéseket a saját szakterületükön belül megtenni, koordinálni a szakmai körzethatárokon átnyúló intézkedések megtételét, a hálózati főüzemirányítót tájékoztatni az utastájékoztatáshoz szükséges információkról, illetve azokat továbbítani az utastájékoztatást végző vonatszemélyzetnek A MÁV-csoportba tartozó diszpécserek, villamos üzemirányítók kötelesek intézkedni a szakmai belső szabályozás szerinti értesítések végrehajtására, koordinálni a szakmai körzethatárokon átnyúló intézkedések megtételét, folyamatos kapcsolatot tartani a szakmailag illetékes más szakági diszpécserrel, illetve villamos üzemirányítóval, együttműködni a hálózati főüzemirányítóval, rendkívüli helyzeteket kezelő irányítóval és a döntéseknek megfelelő szakmai intézkedéseket a saját szakterületükön belül megtenni Az Utasítás 1/C. és 1/D melléklete szerint a MÁVINFORM értesítése során biztosítani kell az utasokat érintő, az utasok tájékoztatásához szükséges információkat is. (Késés oka, várható időtartama, ez milyen hatással van a vonalon közlekedő más vonatokra; vonatkimaradás esetén az utasok melyik vonattal, vagy vonatpótló autóbuszszal utazhatnak tovább, annak megállási helyei; a vonatcsatlakozás lehetőségei; a vonatforgalom helyreállításának várható időpontja.) 5. Értesítési és intézkedési rend a személyszállító vonatok huzamosabb ideig tartó, vagy közérdeklődést felkeltő feltartóztatása, nyílt vonalon történő veszteglése esetén, az utasok ellátásával kapcsolatos feladatok 5.1. Amennyiben a vonatközlekedést érintő rendkívüli esemény miatt a vonat huzamosabb ideig veszteglésre kényszerül, az utasítás rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni A vonatszemélyzet feladatai Amennyiben a személyszállító vonat nyílt vonalon bármilyen okból megáll és ott tartózkodási ideje előre láthatóan 120 percnél tovább tart, vagy a veszteglés időtartama bizonytalan, vagy a rendkívüli időjárási viszonyok miatt az utasok rendkívüli segítségre szorulnak, kezdeményezni kell a szerelvény visszahúzását, vagy előfogatolását és olyan, peronnal ellátott vonalszakaszra történő továbbítását, ahol az utasok biztonságosan le tudnak szállni, vagy az utasok másik vonatra történő átszállítását, az utasok ellátását biztosítani lehet.

22 1682 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám A vonat előfogatolásának, visszahúzásának vagy az utasok átszállításának kezdeményezése és az erre vonatkozó döntés meghozatalának megalapozottsága érdekében a vezető jegyvizsgáló a többi jegyvizsgáló és a mozdonyvezető bevonásával állapítsa meg és jelentse a területi személyszállítási főirányítónak: a) a vonat megállásának közvetlen okát, b) a vonat pontos tartózkodási helyét, c) amennyiben a távolbalátás korlátozott, d) utasok számát, összetételét (felnőttek, gyermekek, időskorúak száma, van-e a vonaton azonnali segítségre (orvosi ellátásra) szoruló személy, előrehaladott állapotban lévő terhes nő, mozgáskorlátozott személy, kerékpáros, e) a vonaton meglévő szolgáltatások működőképességét (büfé kocsi, fűtés, hűtés, wc), f) a rendkívüli megállás következményeit (pl.: van-e lelógó vezeték, hol van a baleset áldozata, vannak-e roncsok, ütött-e ki tűz,), g) a pálya melletti talaj járhatósága, az utasok közlekedését akadályozó tényezők a vonat mellett (töltés, bevágás, növényzet, egyenetlen talaj), h) a megállás helyén az utasokat ki lehet-e szállítani, vagy őket a vonatban kell tartani. (Ez attól függ, hogy mikor vannak kisebb veszélyben. Pl.: járműtűz esetén el kell hagyniuk az égő vonatot, a közelben lelógó felső vezeték esetén viszont nem szabad megengedni, hogy kiszálljanak, amíg nincs leföldelve.), i) a rendelkezésre álló információk alapján lehetségesnek tartja-e a nyílt vonalon az utasok másik vonatra történő átszállítását vagy van-e olyan körülmény, ami miatt a katasztrófavédelem közreműködése szükséges (5.5.3.) j) az utasok igényét, átszállást nem vállalók számát, visszamaradó értékek őrzésére szükség van-e, k) helyszíni információszerzéssel (kárhelyparancsnok, kárhelyparancsnok-helyettes, szakmai helyreállítás vezető, balesetvizsgáló) a vonat várható veszteglésének időtartamát, a továbbközlekedés várható időpontját, l) a napszak adottságai alapján és a szabadlátás keretei között a feltartóztatás helye közúton megközelíthető-e, van-e a közelben szilárd burkolatú út (útátjáró), illetve az körülbelül milyen távolságra van, A vezető jegyvizsgáló a többi jegyvizsgáló bevonásával tájékoztassa az utasokat az eseményről, a továbbindulás várható idejéről, a vonat elhagyásának veszélyeiről, annak tilalmáról. A tájékoztatást rendszeresen, az utasok igénye szerint, de legalább 15 percenként meg kell ismételni, kiegészítve a továbbindulás általa ismert, vagy kapott információ alapján várható időpontjára és módjára, esetlegesen az átszállás lehetőségére. Ha a vonaton van működő fedélzeti (akusztikus vagy vizuális) utas-tájékoztató berendezés, azt kell használni - szükség szerint a mozdonyvezető közreműködésével - az utasok tájékoztatására. Az utas személyes érdeklődése esetén a tájékoztatást a rendelkezésre álló információk felhasználásával meg kell adni Az utasok tájékoztatásával egyidejűleg a vonatszemélyzet gondoskodjon a) a kocsik világítási kapcsolóinak félállásba kapcsolására, úgy, hogy a felszálló ajtók környékén megfelelő legyen a megvilágítás, b) a fűtés és a klímaberendezés kikapcsolására, c) a műszaki előírások betartásával az akkumulátor kímélésére, ha felsővezetéki zavar történt (villamos vontatás esetén). Az a) és b) pont rendelkezését csak akkor kell alkalmazni, ha nincs a felsővezetékről vagy a dízel vontatójárműről energia betáplálás. 5.3 Az operatív irányítás feladatai Értékelje a vonatszemélyzettől kapott információkat, és azokat szükség szerint egészítse ki más csatornákon (kárhelyparancsnok, kárhelyparancsnok-helyettes, szakmai helyreállítás vezető, zavarelhárítás vezető, balesetvizsgáló, hatóságok, mentőszolgálat) beszerezhető információkkal A forgalmi vonalirányító a területi főüzemirányítóval, a területi személyszállítási főirányítóval egyeztetve folyamatosan pontosítsa a vonat várható veszteglésének időtartamát. A veszteglés várható időtartamának megállapításához figyelembe veendő tényezők:

23 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1683 a) a vonaton, vagy a vonatközlekedéssel összefüggésben történt-e személyi sérülés, a sérültek száma, b) szükséges-e (történik-e) üzembentartói, rendőrségi, közlekedésbiztonsági szervezet általi helyszínelés, a helyszínelő bizottság kiérkezésének várható időpontja, a helyszínelés várható időtartama. Több szervezet helyszínelése esetén az adatokat külön-külön kell értékelni. c) történt-e siklás, a siklott kocsik darabszáma, helyzete (pl. oldalára borult) d) a vasúti jármű működőképes-e, e) szükséges-e bármilyen jellegű műszaki segítségnyújtás, vagy mentés, f) a segítségnyújtó és mentő egység helyszínre érkezésének várható időpontja, a mentés várható időtartama A forgalmi vonalirányító a pontosító, vagy az újonnan érkező információkról tájékoztassa a területi személyszállítási főirányítót és a területi főüzemirányítót. A vonatszemélyzet tájékoztatása a területi személyszállítási főirányító feladata. A rendkívüli helyzeteket kezelő főirányító és a hálózati főirányító tájékoztatása a területi főüzemirányító feladata A forgalmi vonalirányító a) ellenőrizze a vonat tartózkodási helyére vonatkozó információ pontosságát, a vonatnak a szomszédos állomásoktól, megállóhelyektől való távolságát, tisztázza a közúton történő megközelíthetőségének útvonalát, b) értékelje a kialakult helyzetet, a nyílt vonali átszállítás lebonyolíthatóságára vonatkozó információkat, mérlegelje, hogy várhatóan a hibaelhárítás, vagy a nyílt vonal átszállítás lebonyolítása (segélymozdony igénybevétel) tart rövidebb ideig. c) gondoskodjon, hogy a felvevő vonat legkésőbb az utolsó érintett állomáson írásbeli rendelkezést kapjon a nyílt vonali megállásról az utasok felvétele céljából. Erről az írásbeli rendelkezés mellett mozdonyrádión vagy mobiltelefonon előzetes értesítést kell adni a mozdonyvezetőnek, d) a veszteglő vonat és a felvevő vonat vágánya közötti vágány(ok)on az átszállítás időtartama alatt jármű ne közlekedjen A nyílt vonalon veszteglő vonat eltávolítása a vonalról, előfogatolással vagy visszahúzással Elsődlegesen arra kell törekedni, hogy a kényszerű megállástól számított 120 percen belül a vonat tovább közlekedhessen. Amennyiben az pont szerinti információk alapján erre nincs lehetőség, intézkedni kell a) a vonat előfogatolással vagy visszahúzással a legközelebbi állomásra, vagy alkalmas megállóhelyre továbbítására, c) az utasok másik vonatra, vagy más közlekedési eszközre történő átszállítására A központi ütköző-vonókészülékkel felszerelt motorvonatok előfogatolásához vagy visszahúzásához - ha az nem azonos típusú központi ütköző-vonókészülékkel felszerelt motorvonattal történik - un. szükség-vonókészüléket kell alkalmazni. Motorvonatok előfogatolással, vagy visszahúzással történő eltávolításához olyan vontatójármű küldhető, amelyre szükség-vonókészülék felszerelhető Hagyományos vonókészülékkel és csavarkapoccsal rendelkező vonatok esetében a) egyvágányú pályán amennyiben lehetőség van rá, a mögöttes állomásról segélygépet kell kiküldeni a foglalt pályára, és annak a veszteglő vonattal történt összekapcsolás után, (akár még a vonat megosztásával is, ha a teljes vonat nem mozdítható valamilyen okból, pl. hatósági vizsgálat stb.) a veszteglő vonatot vissza kell húzni a mögöttes állomásra, vagy az első szolgálati helyre, ahonnan vonatpótló buszok közlekedtetése lehetséges; b) amennyiben a veszteglő szerelvény nem mozdítható, meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a mögöttes állomásról tolt menetben közlekedjen a nyílt vonalra a felvevő vonat, és azt össze kell kapcsolni az ott álló szerelvénnyel. Az átjáró ajtókat meg kell nyitni és az utasokat át kell szállítani. Az átszállítás után az utolsó kocsi átjáró ajtaját le kell zárni, szét kell kapcsolni, és húzva vissza kell indítani a mögöttes állomásra, vagy megállóhelyre; c) ha tolt menetben nem lehetséges a veszteglő vonat megközelítése, (pl. figyelő dolgozó hiánya, nyíltvonali útátjárók, stb.) és a veszteglő vonat mögötti vagy előtti rész járható, lehetőség van felvevő vo-

24 1684 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám nat indítására úgy, hogy azon vonó és toló mozdony is legyen, vagy rendelkezésre áll ingavonati szerelvény, vagy motorvonat, akkor ezekkel kell a veszteglő vonatot megközelíteni, az utasokat átszállítani, majd elszállítani a nyílt vonalról (ha a le- és felszállításuk biztosítható, vagy a katasztrófavédelem ezt biztosítja, segíti). 5.5 Az utasok átszállítása Az utasok átszállítására akkor kerülhet sor, ha a közlekedésében akadályozott vonat előfogatolással vagy viszszahúzással történő eltávolítása 120 percen belül nem lehetséges, megvannak az utasok átszállításának feltételei, vagy az átszállás nem ütközik az pontban leírt korlátozásokba Az utasok másik vonatra történő átszállítását (a nyílt vonali átszállást) a forgalmi vonalirányító és a területi személyszállítási főirányító egyetértése és engedélye esetén (szükség esetén hatóságokkal történő egyeztetés után) lehet lebonyolítani. Kettejük, vagy a hatóság eltérő állásfoglalása esetén az átszállítást nem szabad végrehajtani Nem engedélyezhető az átszállás a katasztrófavédelem közreműködése nélkül: a) hidakon, felüljárókon, alagútban történt megállás esetén, b) amennyiben a felsővezeték veszélyes közelségbe kerülhet, és azt az utasok véletlenül megközelíthetik, c) az utasok közlekedését akadályozó tényezők esetén (pálya melletti talaj egyenetlensége, töltés, bevágás, növényzet) vagy d) vízzel elöntött vagy alámosott pályaszakasz a leszállást, közlekedést ellehetetleníti, e) sötétben (megfelelő világítás nélküli pályaszakaszon), illetve a távolbalátás korlátozottsága esetén, f) olyan pályaszakaszon, ahol az utasok mindkét oldalon csak olyan vágányra tudnak leszállni, amelyen vonatok közlekedhetnek Az utas átszállását nem lehet kikényszeríteni, az utasra az átszállás érdekében nem lehet nyomást gyakorolni, de megtagadni sem. A nyílt vonalon történő átszállást nem vállaló utasokat folyamatosan tájékoztatni kell a továbbhaladás várható időpontjáról, intézkedni kell a felügyeletük biztosításáról, értékeik megőrzéséről (vagyonvédelmet ellátók kirendelése). Őket fel kell kérni, hogy lehetőség szerint mindannyian egy kocsiban foglaljanak helyet, így könnyebben lehet gondoskodni róluk, könnyebben felügyelhetők Az operatív irányítás és a vonatszemélyzet feladatai az utasok átszállítása esetén Forgalmi vonalirányító feladata: a) az utasok átszállításának lehetőségéről folyamatosan egyeztet a területi személyszállítási főirányítóval, hatósági közreműködés szükségessége esetén a területi főüzemirányítóval, b) egyeztet a területi személyszállítási főirányítóval, hogy a felvevő vonat érkezéséig még hány vonat van útban a szomszédos vágányon, amelyek nem fognak megállni a nyílt vonalon álló vonat mellett, c) rendelkezik az állomási és a vonatszemélyzet felé a szükséges értesítésekről, d) rendelkezik a kapott utastájékoztatási megrendelések végrehajtásáról a végrehajtó szolgálati egységek felé, e) szükség esetén közreműködik a forgalomszabályzó és a mozdonyszemélyzet közötti információáramlás elősegítésében A területi főüzemirányító értesítse a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságot, továbbá a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót, ha nyílt vonalon feltartóztatott személyszállító vonat utasainak mentése szükséges, illetve a vonat huzamosabb ideig tartó vesztegléséről, ha a vonat nyílt vonalon történő veszteglésének időtartama előre láthatóan meghaladja a 120 percet, vagy nem haladja meg, de az időjárási viszonyok miatt vagy más okból az utasok rendkívüli segítségre szorulnak. nyílt vonalon utas-átszállítás, utasok mentése szükséges, a vonaton gyermekkorúak, előrehaladott állapotban lévő terhes nő, mozgásukban akadályozott személyek tartózkodnak.

25 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője Területi Személyszállítási (vasútvállalati) főirányító feladatai a) amennyiben a vonatszemélyzettől beérkezett információk alapján az utasok átszállításának nincs akadálya, a forgalmi vonalirányítóval közösen meg kell határozni, hogy melyik vonat hol álljon meg az utasok nyílt vonalon történő felvétele céljából. Ha nem a legelső vonat van kijelölve, akkor erről értesíteni kell a vezető-jegyvizsgálót, hogy a kijelölt vonat megérkezéséig az utasok leszállását tiltsa meg, b) egyeztetni kell a forgalmi vonalirányítóval, hogy a felvevő vonat érkezéséig még hány vonat van útban a szomszédos vágányon, amelyek nem fognak megállni az elakadt vonat mellett. c) rendelkezzen, hogy a felvevő vonatnak az elakadt vonat mellett előre kell húznia, vagy mögötte kell megállnia, az előzetes információkkal összhangban, valamint arról, hogy az utasok felvételét követően a menetrendtől eltérően azokon az állomásokon is meg kell állnia, amelyeken a másik vonat is megállt volna. (A felvevő vonatot a közlekedésében akadályozott vonat mellett általában előre kell húzatni, és az utasokat az elakadt vonat előtt kell átszállítani, nem pedig mellette. Az előre húzás azért célszerű, mivel általában a rendkívüli módon megálló vonat az esemény helyszínén túlhaladva tud csak megállni, általában a vonat mögött lehet leszakadt vezeték, baleseti áldozat, előtte viszont ritkábban fordul elő.) Olyan esetben azonban, ha ebben az irányban nagyobb a baleset veszélye, másik irányt kell választani; ehhez a pontos szelvényszámot közölni kell a felvevő vonat mozdonyvezetőjével, d) figyelemmel kell lenni az utasok tájékoztatásához szükséges időtartamra, mert a vonatszemélyzetnek ezt követően még az utasokat fel kell készítenie az átszállásra, amihez szintén elegendő időt kell biztosítani. Ha a felvevő vonat eközben odaér, az pánikot okozhat az utasok körében, attól tartva, hogy lemaradnak, ami kapkodáshoz vezet, és akkor nem fogják fi gyelembe venni a vonatszemélyzet iránymutatásait.az operatív irányítást végzők döntése után a személyszállítási (vasútvállalati) irányítónak kell a vonatszemélyzet felé a döntést közölnie mobiltelefonon. e) A közlekedésében akadályozott vonat személyzetét értesíteni kell az utasok tájékoztatása érdekében, hogy melyik vonat fogja felvenni az utasokat, az meddig közlekedik, és mikor fog a helyszínre érni, és hol veszi fel az utasokat (előtte vagy hátrébb) valamint a továbbiakban hol áll meg (melyik állomásokon és megállóhelyeken), f) a szükséges menetvonalak megrendelése A veszteglő vonat személyzetének feladatai az utasok átszállításával kapcsolatban a) az utasok nyílt vonali átszállását a területi személyszállítási főirányító rendelkezése alapján lehet végrehajtani. A mozdonyvezető köteles a döntés megerősítését kérni a forgalmi vonalirányítótól, b) tájékoztatni kell az utasokat arról is, hogy aki nem vállalja a nyílt vonali átszállást, az a vonatban maradhat, viszont számolnia kell az esetleges fűtetlenséggel, hűtetlenséggel, világítás hiánnyal és a tetemes késéssel. (Pl.: kisgyermekkel utazók vagy nehezen mozgó utasok). Őket fel kell kérni, hogy lehetőség szerint mindannyian egy kocsiban foglaljanak helyet, így könnyebben lehet gondoskodni róluk, könnyebben felügyelhetők), c) az utasokat tájékoztatni kell az átszállítás lehetőségéről, annak technikai megoldásáról, fel kell hívni az utasok figyelmét a magas lépcsők veszélyére és a kiépített peron hiányára. Meg kell határozni, hogy a vonat melyik oldalán, melyik ajtókon szállhatnak le, hangsúlyozva, hogy a kijelölt oldallal ellentétes szomszédos vágányon más vonatok közlekedhetnek, ezért ott nem szállhatnak le. Fel kell kérni őket egymás segítésére az átszállásnál. A tájékoztatás terjedjen ki arra is, hogy a felvevő vonat melyik állomásig közlekedik, mely állomásokon fog megállni, és onnan hogyan tudnak továbbjutni úti céljukhoz, d) amennyiben a veszteglő vonaton utas és/vagy csomag marad, a vezető jegyvizsgálónak azon a vonaton kell maradnia és kérni kell a személyszállítást végző vasútvállalat üzemirányító szolgálatán keresztül vagyonőr kirendelését, e) meg kell határozni, hogy a vonat mellett előre, vagy hátrafelé induljanak, a felvevő vonat hol fog megállni, és közölni kell, hogy várhatóan mikor fog megérkezni, f) a vonatszemélyzetnek személyesen is segíteniük kell az utasokat az átszállás során, illetve az eseménynyel kapcsolatban tevékenységet végzők segítségét is igénybe kell venni, g) az átszállás előtt minden utast tájékoztatni kell, hogy az átszállás az utas saját felelősségére történik, de a bekövetkezett kárért, utas-balesetért a fennálló utasbiztosítási előírások az érvényesek, h) a felsorolt tájékoztatásokat szükség esetén (de minimum 15 percenként) több alkalommal élőszóban vagy a rendelkezésre álló fedélzeti utastájékoztató berendezés igénybe vételével el kell ismételni annak érdekében, hogy lehetőleg minden utas közvetlenül a vonatszemélyzettől értesüljön a továbbutazás lehetőségéről és az ezzel kapcsolatos teendőkről, vagy a vonat elhagyásának tilalmáról, i) az átszálló utasoknak a felvevő vonatot az érkezési irányból a vágány mellett, az akadályozott vonat elejénél vagy végénél kell várni, attól függően, hogy előzőleg milyen döntés született a megállítás helyéről. A felvevő vonat közeledése közben Lassan jelzést kell adni, szükség esetén kézi jelzés adásával kell elő-

26 1686 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám re húzatni, és az előzőleg egyeztetett megállás helyénél megállítani. Az érkező felvevő vonatot a veszteglő vonatnál lévő vezető jegyvizsgálónak kell várnia, és kézi jelzéssel irányítania a megállásig. A nyílt pályán várakozó utasokat fel kell szólítani a szomszédos vágánytól való távolmaradásra, j) a mozdonyvezető továbbindulásra engedélyt köteles kérni a forgalom szabályzótól, szükség esetén a forgalmi vonalirányító közreműködésével. k) ha a felvevő vonat mellett már nincsenek utasok, akkor mindegyik vonatkísérő (a beosztott jegyvizsgáló is) köteles Indulásra készen jelzést adni. Ez után a felvevő vonat vezető jegyvizsgálója hatalmazhatja fel a mozdonyvezetőt az indulásra. l) kapcsolattartás, koordináció, az eseményben közvetlenül vagy következményeiben részes illetve annak elhárításában résztvevő MÁV-on kívüli szervezetek és vasúttársaság(ok) irányító szervezetével/kapcsolattartójával. A katasztrófavédelem segítségének igénybevételét a területi főüzemirányító és a területi személyszállítási főirányító is kezdeményezheti. Az egyeztetést követően a területi főüzemirányító feladata a katasztrófavédelem riasztása. A területi katasztrófavédelmi igazgatóságot a hálózati főüzemirányítót és a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítót - az illetékes területi személyszállítási főirányítóval egyeztetve tájékoztatni kell mindazon intézkedésekről, melyeket a vasútvállalatok tettek, vagy terveznek az utasok védelme, elszállítása érdekében A veszteglő vonaton történő, rendőri intézkedést igénylő események esetén rendőri segítséget kell kérni, ami a vonatkísérő személyzet, illetve az illetékes területi személyszállítási főirányító (vasútvállalati kapcsolattartó/ügyeletes) feladata A személyszállító vonat utasának azonnali orvosi ellátását igénylő esetben a vezető-jegyvizsgáló a vonat fedélzeti utastájékoztató rendszerén keresztül, vagy személyesen kérjen segítséget a vonaton utazó egészségügyi képzettséggel rendelkező más utastól, illetve tegyen meg minden lehetséges intézkedést az utas egészségügyi panaszának kezelésére. Ha az utas állapota nem javul, a vezető-jegyvizsgáló haladéktalanul értesítse a mentőszolgálatot Az utas halála esetén a menőszolgálat mellett értesíteni kell a rendőrséget is. A halál észlelése esetén az utas által elfoglalt kocsit, termet, szakaszt, fülkét lehetőség szerint ki kell üríteni, az utasokat - a hozzátartozók kivételével - másik kocsiba vagy fülkébe kell elhelyezni Az információáramlás irányai: Az információáramlásnak több irányúnak kell lennie, melyben a vonatszemélyzetnek kiemelkedően fontos szerepe van. A szükséges kapcsolattartás legfőbb irányai: Mozdonyvezető forgalmi vonalirányító kölcsönösen Mozdonyvezető vonatkísérő személyzet kölcsönösen Vonatkísérő személyzet utasok (fedélzeti utastájékoztató berendezés kezelése során mozdonyvezető utasok) Vonatkísérő személyzet személyszállítási irányító kölcsönösen Forgalmi Vonalirányító területi személyszállítási főirányító kölcsönösen Vonatszemélyzet helyszínelést végző szervezetek, balesetvizsgáló bizottság, kárhelyparancsnok, szakmai helyreállítás vezető; a MMSU alapján a segítségnyújtást és helyreállítást igénylő esetekben: kárhelyparancsnok-helyettes, katasztrófavédelmi egység vezetője, egészségügyi kárhelyparancsnok, forgalmi összekötő kölcsönösen Területi főüzemirányító területi személyszállítási főirányító A vonat várhatóan 120 percet meghaladó veszteglése esetén a vonat megállásától számított 30 percen belül meg kell kezdeni az utasok ásványvízzel történő ellátásának megszervezését. Az ásványvizet a MÁV-START Zrt. biztosítja, kiszállítása a területi főüzemirányító és a területi személyszállítási főirányító közös feladata. A kiszállítás akadálya esetén, vagy ha védőital kiszállítása szükséges, a területi főüzemirányító intézkedjen az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság bevonására.

27 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője Amennyiben a legrövidebb időn belüli megoldást a vonatpótló buszok beállítása jelenti, akkor a MÁV-START Zrt.-nek minden esetben annak igénybe vételére kell intézkedni, a megrendelés eredményéről a zavar-elhárításban résztvevőket értesíteni kell. A buszok megrendelésére az intézkedést az esemény bekövetkezése után haladéktalanul meg kell tenni, függetlenül attól, hogy a közlekedési feltételek mikor állnak helyre A nyílt vonali átszállítás során bekövetkező események vizsgálata A nyílt vonali átszállás közben történő esetleges utas sérülés körülményeit a Biztonsági főigazgatóság Területi vasútbiztonság vizsgálja. A vizsgálat során fel kell használni az átszállításra vonatkozó rendelkezések betartásának és végrehajtásának tapasztalatait. 6. A vasúti közlekedés biztonságát nem érintő rendkívüli események jelentési feladatai 6.1. A 2.1. pontban nem szereplő azon rendkívüli eseményeket, melyek a vasútüzem biztonságát közvetlenül nem érintik, a szolgálati út betartásával a MÁV Zrt. és az eseménnyel érintett MÁV társaság értesítési rendjében meghatározott személynek kell jelenteni. Ezek az események: kulcsfontosságú munkavállaló halála, a MÁV-csoport működését érintő munkavállalói vagy külső megmozdulás, demonstráció, társadalmi- civil szervezetekkel, az utasokkal, a lakosság nagyobb csoportjával, a piaci szereplőkkel, a MÁV-csoportot érintő hatósági intézkedésekkel stb. kapcsolatos olyan konfliktus, amely hatással lehet a MÁV-csoport jó hírére, olyan események, melyek súlyosan érintik vagy érinthetik a MÁV-csoportba tartozó társaságok érdekeit, jó hírnevét (perek, államigazgatási és más eljárások), vállalatvezetési konfliktusok (csoportos létszámleépítés, átszervezés, a piacot érintő esemény, a MÁV társaságok közötti konfliktusok), a MÁV-csoportot érintő, jelentős médiahatást kiváltó események, 6.2. A 6.1. pontban megjelölt eseményeket a MÁV társaságok nappali munkaidején kívüli időszakban (18:00 és 07:00 között), valamint szabad és munkaszüneti napokon a MÁV Zrt. hálózati főüzemirányítója részére kell jelenteni. 7. A MÁV Zrt. Biztonsági főigazgatóságának készenléti rendszere, jelentési kötelezettségei 7.1. A Biztonsági főigazgatóság a rendkívüli események kezelése, vizsgálata érdekében a szükséges mértékben szervezzen készenléti szolgálatot, külön intézkedésben szabályozza annak feladatait, és biztosítsa a működéshez szükséges feltételeket A MÁV Zrt. Biztonsági főigazgatóság a rendkívüli eseményekről munkanapokon készítsen napi tájékoztató jelentést, és azt küldje meg a MÁV Zrt. kijelölt szervezeti egységei vezetőinek, a MÁV-csoportba tartozó társaságok vezetőinek; a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak, valamint a Közlekedésbiztonsági Szervezet részére. A jelentés tartalmi elemeit a 1/E. számú melléklet tartalmazza A MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója gondoskodjon - a MÁV-csoport társaságainak megbízásából - a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott feladatokat ellátó vállalkozás, továbbá a fegyveres biztonsági őrség rendkívüli eseményekkel kapcsolatos feladatainak szerződésben történő szabályozásáról A biztonsági főigazgató feladata, hogy a fegyveres biztonsági őrök, személy- és vagyonőrök a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén ellássák a szükséges őrzés-védelmi, ellenőrzési, megelőzési feladatokat.

28 1688 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám 5.1. Halálos, vagy csonkolásos baleset bekövetkezésekor T T T 5. Munkabaleset esetén 4.5. Közveszéllyel fenyegetést, terrorcselekményt, közveszély okozását, lőfegyverhasználatot, T T T 4.6. Sugárzó anyag észlelését vagy beavatkozást igénylő sugárszennyeződést. T T T 4.4. A MÁV területén tartózkodók sérelmére elkövetett cselekményt (lopás, kifosztás, rablás, más erőszakos cselekmények), vonat-veszteglést, T T Elsősorban Forgalmi vonalirányító, KÖFI irányító, távkezelt, távvezérelt állomások forgalomirányítója, másodsorban Területi főüzemirányító Mentőszolgálat Területileg illetékes megyei (fővárosi) Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyelet A területileg illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság ügyelete és a területileg illetékes (Budapesten kerületi) rendőrkapitányság Helyi polgármesteri hivatal Terrorelhárítási Központ ügyelet 4.3. A MÁV eszközeinek, járműveinek megrongálását, eltulajdonítását, T T 4.2. A létesítmények, telephelyek sérelmére elkövetett cselekményt, T T 4.1. A fuvarozott árut érintő eltulajdonítás felfedezését, T T 4. Vagyonvédelmet sértő esemény, terror, közveszéllyel fenyegetés esetén 3. Veszélyes áru szabadba jutását (szóródását, szivárgását, fúvását, illetve környezetszennyezést) T T T T3 T Jelmagyarázat: T Vadásztársaság telefonon történő értesítés 2.5. Egyéb vasúti közlekedés biztonságát sértő bűncselekmény szándékos elkövetésének gyanúja esetén T T 2.4. Közúti járművek a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztették T T 2.3. Vasúti és közúti járművek ütköztek össze T T1 T2 T 1.8. Elháríthatatlan külső okot, ha az a közlekedés biztonságát veszélyeztette T T 2. A balesetet illetve esemény következményeitől függően, amelynél 2.1. Haláleset, súlyos (8 napon túl gyógyuló) személysérülés történt, vagy amelynél 2 személynél többen sérültek meg T T T2 T 2.2. haláleset, személyi sérülés nem történt ugyan, de több jármű vagy a pálya Súlyosan megrongálódott vagy T T T2 T jelentős forgalmi zavar (vonatforgalom lebonyolításában 6 órás akadály) keletkezett elegyrendezés közben bekövetkezett ütközés, siklás, stb.) 1.6. Tűzesetet, robbanást. T T1 T T 1.7. Veszélyes árut szállító járművel kapcsolatban bekövetkezett mindenbalesetet, veszélyeztetést (közlekedés, T T1 T T Vasúti közlekedés biztonsága elleni gondatlan cselekményt, sorompó rongálást. T T 1.5. Vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető szándékos cselekményt vagy annak gyanúját, vasúti jármű hatalomba kerítését. T T 1.1. Közlekedő vonattal történt minden balesetet, veszélyeztetést (kisiklást, ütközést, vasúti berendezés rongálást, járművek megfutamodását, vonat-veszteglés). T T1 T2 T 1.2. Elegyrendezés közben bekövetkezett minden balesetet (jármű kisiklást, vasúti berendezés rongálást, kíméletlen ütközést, váltófelvágást). T 1.3. Személy halálát, sérülését, vasúti és közúti járművek összeütközését, valamint állat elütését. T T T2 T T4 1. A baleset, illetve az esemény jellegétől függően Elsősorban Forgalmi vonalirányító, KÖFI irányító, távkezelt, távvezérelt állomások forgalomirányítója, másodsorban Területi főüzemirányító Mentőszolgálat Területileg illetékes megyei (fővárosi) Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyelet A területileg illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság ügyelete és a területileg illetékes (Budapesten kerületi) rendőrkapitányság Helyi polgármesteri hivatal Terrorelhárítási Központ ügyelet Vadásztársaság 1/A melléklet Értesítési Rend szolgálati helyek részére rendkívüli események bejelentésére

29 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1689 Megjegyzések: 1 Amennyiben személyi sérülés vagy annak közvetlen veszélye áll fenn 2 Amennyiben műszak i mentés szükséges 3 Amennyiben terület lezárása, védelme, vagy a vagyoni javak megóvása érdekében szükséges. 4 Vadásztársaság tulajdonában levő állat (vadállat) elütésekor FONTOSABB TELEFONSZÁMOK (az értesítéseket a területi főüzemirányítóval egyeztetni szükséges) Forgalmi vonalirányító: Országos Mentőszolgálat: ORFK Főügyelet Területi vadásztársaság: Katasztrófavédelem (tűzoltóság): Területi főüzemirányító: Tevékenységirányítási központok Területi temetkezési vállalat: MÁV üzemorvos: Általános segélyhívó telefonszám: Terrorelhárítási Központ +36 Helyi polgármesteri hivatal:

30 1690 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám 1/B melléklet Értesítési Rend területi főüzemirányító részére Sorszám Esemény megnevezése 1 1. Üzembiztonság T+S T+S 2 T+S T+S T T T T T T T T+S T T 3 T 5 T+S S T+S S T T 6 T 6 T T 6 T 3 T T+S S T+S T+S T T 6 T 6 6 T 6 vonalelzárással T+S S T+S T+S T T T T T+S S S S T T T T T+S S T+S T+S T T T T T+S S / S / S / ha T ha T ha T T T T T Veszélyes árut T 6 T 6 T 6 T 6 T 6 S / ha T T 3 T+S T 5 S / ha T T 5 T+S T T 3 T 5 T+S S S S T T T T+S T+S T+S S S /ha T 6 S/ha T 6 S / ha T S / ha T S / ha T S / ha T S / ha T T T T T+S T T T 6 T 6 S S T T 6 T 6 T 6 T 6 T 6 T 6 T 6 T 6 T 6 /ha S+T S / ha T T T 3 T 5 T 6 T T 5 T Sorszám Esemény megnevezése 1 T+S S S S T T T T 6 T T 3 T+S S / ha T S / ha T S T T T T T T T+S S S T T T 6 S / ha T S T 5 T 4 T 5 2. Vagyonvédelem T+S S S T T 3. Munkabaleset T+S 4. Egyéb T+S S S T T 6 T 6 T+S S S T T T T+S S S T T 6 T 6 T 6 T 6 T 6 T 6 T 6 T 6 T 6 T 6 S 6 T 6 T T+S T+S T+S T+S T T T T T T T T T T T+S 7 T+S T+S T T 7 T 7 T 7 T 7 T 7 T 7 T T+S T 7 T T T T+S T+S T+S T+S T

31 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1691 Jelmagyarázat: T telefonon történő értesítés; S SMS értesítés; S / ha T esetén az esemény nagysága határozza meg a telefonos értesítés szükségességét / ha S+T esetén az esemény nagysága határozza meg az SMS és telefonon történő értesítés szükségességét Megjegyzések: 1. A kárhelyparancsnok-helyettest akkor kell értesíteni, ha a rendkívüli esemény miatt műszaki mentő és segítségnyújtó egység riasztása szükséges a személyek mentéséhez, illetve a pályaelzárás megszüntetéséhez. 2. Amennyiben személyi sérülés, vagy halálos következményű sérülés vagy több jármű kisiklása történt 3. Amennyiben személyek mentése szükséges vagy tűzeset, robbanás is történt. 4. A területileg illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletét akkor kell értesíteni, ha a vonat veszteglésének időtartama előre várhatóan meghaladja a 120 percet, vagy a rendkívüli időjárási viszonyok miatt vagy más okból az utasok rendkívüli segítségre szorulnak, nyílt vonalon utas-átszállítás, utasok mentése szükséges, továbbá a vonaton gyermekkorúak, mozgásukban akadályozott személyek vannak. 5. Amennyiben terület lezárása, védelme vagy a vagyoni javak megóvása érdekében szükséges. 6. A szakmai terület állagában, kezelésében lévő eszköz, építmény, jármű operatív irányítója. 7. A létszámban tartó szakmai terület munkavállalójával történt.

32 1692 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám Sorszám Esemény megnevezése MÁV Zrt. Elnökvezérigazgatója Ütközéses baleset, amelynek következtében halálos sérülés történt, vagy két személynél több megsérült. Baleset, amelynek következtében a várható vonalelzárás mellékvonalon 3 órát meghaladja. Személy halálát vagy legalább egy személy súlyos sérülését okozó baleset. Veszélyes anyag (veszélyes áru vagy speciális anyag fuvarozása közben, illetve üzemi anyag bármilyen okból) szabadba jutása környezetszennyezés, vagy annak veszélye esetén, amennyiben a környéken lakók védelme különleges intézkedést tesz szükségessé. építményben, berendezésben robbanás, melynek következtében az eszközök súlyosan rongálódtak, vagy forgalomban késést okoz. Minden olyan közlekedésbiztonságot rendkívüli esemény, forgalomban több közlekedtetését, személyvonatok elmaradását okozza. A MÁV társaság felderítése vagy annak kísérlete. A vasútüzemet (robbantással) fenyegetés Túszszedéssel vagy vonaton, illetve létesítményben cselekmény. Fegyver vagy robbanóanyag szállítmány lopás. utazásával kapcsolatos rendkívüli esemény. A MÁV-csoport munkavállalóját, a MÁV Zrt. munkavállalóját ért halálos, és súlyos munkabaleset. rendelkezés vagy jelentés. Elemi csapás (vis major), amely a fenntartását akadályozza, vagy feltartóztatást okoz a személyforgalom lebonyolításában. megalakítására történt döntés esetén 1/C melléklet A MÁV-csoport vezetőinek értesítési rendje a hálózati főüzemirányító részére Általános vezérigazgató- MÁV Zrt. Forgalmi üzemviteli igazgató MÁV Zrt. Biztonsági MÁV SZK. Zrt. Beszerzési Üzletág környezetvédelmi MÁV SZK Zrt. Munkabiztonsági Ingatlan üzemeltetési és fejlesztési MÁVINFORM Kommunikációs igazgató S+T! S+T S+T S+T S+T S S S / ha T S+T S+T S+T S S S / ha T S/ha T S+T S+T S S/ ha T S+T S+T S+T S S / ha T S / ha T S/ ha T S+T S / ha T S+T S S S S+T S+T S+T S S / ha T S / ha T S+T S S / ha T S+T S+T S S+T S+T S+T! S+T S / ha T! S+T S T T T T T T T T T S S S+T S+T S+T S+T S S+T S+T S+T S+T S+T S+T S+T S S / ha T S+T S / ha T S+T S S / ha T! S / ha T S+T S+T S+T S+T S+T S+T S Megjegyzés! Az elnökvezérigazgatót és a tömegszerencsétlenség esetén kell értesíteni. MÁV társaság! Csak a az eseménnyel az eseménnyel! Az elnök-vezérigazgató értesítése az általános vagy a biztonsági szerint.

33 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1693 Jelmagyarázat: T telefonon történő értesítés; S SMS értesítés; S / ha T esetén az esemény nagysága határozza meg a telefonos értesítés szükségességét / ha S+T esetén az esemény nagysága határozza meg az SMS és telefonon történő értesítés szükségességét Megjegyzések: A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatót, az általános vezérigazgató-helyettest, a MÁV Zrt. forgalmi üzemviteli igazgatót és a biztonsági főigazgatót közlekedő vonat súlyos balesete, vagy egyéb más súlyos esemény bekövetkezése esetén az SMS üzenet mellett részletesen szóban is tájékoztatni kell. Az értesítendő vezető hangpostájára tett jelentés, SMS, üzenet küldése értesítésnek minősül. Egyéb esetekben az elnök-vezérigazgató értesítéséről az általános vezérigazgató-helyettes, vagy a biztonsági főigazgató dönt a szóbeli tájékoztatás alapján.

34 1694 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám 1/D melléklet Értesítési rend a MÁV-csoport irányító szervezeteinek és külső szervezetek értesítésére, a rendkívüli helyzeteket kezelő irányító részére 10 T+E S S S+T S S+T 9 T+E S S+T S+T S S+T esemény T+E T S / T S+T S S+T 7 T+E T S+ T9 S+T S+T S S+T 6 T+E T3 S S+T S+T S S+T 5 T+E T S+T S+T S+T S+T S S+T 4 T+E T S+T S / T S / T S S / T S / 3 T+E T S+T S / T S+T S S+T S / 2 T+E T S+T S+T S+T S S+T S / 1 T+E T S+T S+T S+T S+T S S+T Sorszám Esemény megnevezése S+T S+T S+T S+T S+T S+T S+T S+T S+T S+T S+T S+T S+T S S S S S S S S S S S+E T T S T T T T2 E7 T T T2 T1 E7 T1 T T T2 E7 E / T T2 T T1 E7 T T2 T E / T1 T+E E7 T1 T T2 E / T E / T1 E7 T E / T1 E7 T E / T1 T T T E / T1 E7

35 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1695 T5 S+T S+T S+T S+T T1 T S 17 T+E T5 S+T S+T S+T S S+T S+T S+T / S+T S+T / S+T S+T S+T T1 T E7 S 16 T+E S+T S+T S+T S+T S+T T T T2 S 15 esemény T+E T4 S+T S+T S S+T S+T S+T S+T S+T S+T T T T T2 T1 14 T+E T4 S S / T S+T S S+T S+T S+T T T T T2 E7 S 13 T+E T T T T T T T T T2 12 T+E T 9 T T T T T T T T2 T1 11 T+E S S+T S+T S S+T T T T2 T1 E7 Sorszám Esemény megnevezése S

36 1696 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám 25 T+E T S+T S+T S S+T 24 S / T 23 T+E T S+T S S / T S S / T 22 T+E T3 S+T S+T S+T S S+T S 21 T+E T S+T S+T S+T S S+T S IV. Egyéb balesetek és rendkívüli események 20 T+E T5 S+T S+T S+T 19 T5 S+T S+T S+T Sorszám Esemény megnevezése S+T S+T S+T S+T S+T S+T S+T S+T S+T S / T S+T S+T S / S+T S+T S / T S+T S+T S+T S+T S S S S S S S+E T T S S+T S+T T T T2 T E1 E7 T1 E7 E T1 T+E E7 T1 E7 E / T1 T T1 T

37 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője Sorszám Esemény megnevezése S S+T S+T T T T S S T S+T S S+T S+T S S+T S+T S+T / S+T S+T S+T S+T T T S T T T2 T T+E T S+T S S S+T S S+T S+T S+T / S+T S+T / S+T S+T S T T+E S+T S S S+T S+T / S+T S+T S+T S+T T T S S / E E7

38 1698 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám Jelmagyarázat: T telefonon történő értesítés; S SMS értesítés; E értesítés S / ha T esetén az esemény nagysága határozza meg a telefonos értesyítés szükségességét / ha S+T esetén az esemény nagysága határozza meg az SMS és telefonon történő értesítés szükségességét E / ha T esetén az esemény nagysága határozza meg a telefonon történő értesítés szükségességét Megyjegyzések: A Kommunikációs igazgatóság értesítése mindig S. Biztonsági főigazgatóság készenlétesének telefonos értesítése az esemény és következményei nagyságának függvénye. A pályalétesítményi, távközlési, erősáramú, biztosítóberendezési, híd, alépítményi, pályafenntartási osztályvezetőket, a TEB főosztályvezetőt, a Pályalétesítményi főosztályvezetőt valamint a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatót telefonon akkor kell értesíteni, ha a szakmai terület állagában, kezelésében lévő eszköz, építmény, jármű érintett, illetve ha a létszámába tartozó szakmai terület munkavállalójával történt az esemény. A MÁV START Zrt. Hálózati személyszállítási és vontatási főirányítóját minden esetben telefonon is értesíteni kell, amennyiben az esemény a személyszállító vonatok közlekedését akadályozza, illetve az ő szakmai területét érinti. A MÁV-csoport egyéb főirányítóinak, diszpécsereinek telefonos értesítése szükséges, ha a szakmai terület állagában, kezelésében lévő eszköz, építmény, jármű érintett, illetve ha a létszámába tartozó szakmai terület munkavállalójával történt az esemény. Amennyiben az 50493/2013/MAV iktatószámú rendelkezés szerint GPS koordináta átadása válik szükségessé a hatóság részére, az csak -ben történhet. Nyíltvonali mentésnél a katasztrófavédelem mellett a BIF Őrzés-védelmet is értesíteni kell a hátrahagyott értékek őrzésére * Jelentős forgalmi zavart okozó eseményt akkor kell jelenteni, ha a vágányelzárás: Fővonalon, egyvágányú pályán az 1 óra, több vágányú pályán a 3 óra, mellékvonalon a 3 óra, rendző pályaudvaron a 4 óra időtartamot meghaladja. Közlekedő vonatoknál a vontató vagy votatott járműben műszaki okból bekövetkezett tűzeset. 1. A MÁV Csoporton kívüli vasúti társaságok esetében azt a társaságot kell értesíteni, amelynek járműve, személyzete részese, okozója a balesetnek, illetve amelynek járművét, személyzetét, létesítményét a biztonsági esemény közvetlenül érintette. 2. Munkaidőn kívül az Alkotmányvédelmi Hivatal műveleti tisztje is értesítendő. 3. Vasúti járművekkel történt tűzesetek.veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett azon vasúti balesetek, melyeknél a veszélyes anyag szabadba jutott mennyisége meghaladja a RID pontjában előírtakat. A baleset következtében szabadba jutott veszélyes anyag becsült mennyiségét a Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat (VVESZ) állapítsa meg, és arról tájékoztassa a hálózati főüzemirányítót. A rendkívüli helyzeteket kezelő irányító a VVESZ adatszolgáltatása alapján értesítse a Közlekedésbiztonsági Szervezetet. 4. A KBSZ-t csak akkor kell értesíteni, ha az esemény a vonatközlekedést a jelentős forgalmi zavarral megegyező mértékben befolyásolja, vagy az üzemmenetet más módon jelentős mértékben zavarja. 5. A Közlekedésbiztonsági Szervezetet akkor kell értesíteni, ha a munkabaleset a vonatközlekedéssel, a vasúti járművek mozgásával kapcsolatos (vonatközlekedés, tolatás). 6. A felsorolás azokat a munkabaleseteket tartalmazza, melyeknél a baleset következménye, (a munkavállaló egészségkárosodásának mértéke) a beleset helyszínén, illetve a balesetet követő vizsgálatban megállapítható. Más esetekben (a sérült a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül a balesettel összefüggésben életét vesztette; a baleset a sérült magzatának, újszülöttjének halálát okozta; a baleset a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, bénulást, illetőleg elmezavart okozott) a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzata az irányadó. 7. A Pályakapacitás elosztó szervezetet azokról a rendkívüli eseményekről kell tájékoztatni, melyek következménye hatással van a vasúti pályahálózat használatára illetve kapacitására.

39 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője Az MH. Katonai Közlekedési Központ értesítése a Belföldi különleges szabályozást igénylő küldemények irányítóján keresztül történik. 9. A külső kommunikáció tartalmát előzetesen egyeztetni kell a MÁV Zrt. biztonsági főigazgatóval.

40 1700 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám A NAPI TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS TARTALMA 1/E. számú melléklet 1. A jelentés rendkívüli (biztonsági) eseményenként az alábbiakat tartalmazza: a biztonsági esemény helye, ideje, a biztonsági esemény rövid leírása, személyi és dologi következmények, a biztonsági esemény következtében történt esetleges pálya-, és vonalelzárás következményei, a jelentés időpontjáig a megkezdett vizsgálat elsődleges megállapításai, a biztonsági esemény észlelését követően tett intézkedések (feljelentés, értesítés), a biztonsági eseménnyel kapcsolatban tervezett további feladatok. 2. A napi tájékoztató jelentést munkanapokon óráig elektronikus úton az alábbi szervezetek/személyek részére kell megküldeni: A MÁV Zrt. felett felügyeleti, tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium, Nemzeti Közlekedési Hatóság, Közlekedésbiztonsági Szervezet, ÚTINFORM, MÁVINFORM, Közlekedéstudományi Intézet, MÁV Zrt. Menedzsment támogatás, MÁV Zrt. vezetői, a 3. pont szerint jóváhagyott lista alapján, MÁV Zrt. Forgalmi üzemviteli igazgatóság, MÁV-START Zrt. Pályavasúti területi igazgatók, MÁV Zrt. Biztonsági főigazgatóság területi vasútbiztonság vezetők, a MÁV Zrt. által kötött együttműködési megállapodás, szolgáltatási szerződés érintettjei, valamint a MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója által engedélyezettek. 3. A MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója felelős a címlista tartalmáért, jogosult a MÁV Zrt. Vasútbiztonság vezetőjének javaslatára a címlistába való felvétel, illetve törlés engedélyezésére. 4. A MÁV Zrt. Vasútbiztonság vezető a MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója által átruházott jogkörében ellátja a címlista tartalmával, összeállításával, kezelésével, felülvizsgálatával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, szervezete útján gondoskodik a kezeléséről, naprakészségéről.

41 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője /2016. (IX. 23. MÁV ÉRT. 16.) EVIG SZ. UTASÍTÁS A MÁV ZRT. VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT ÜZEMELTETÉSÉRE ÉS A PÁLYAVASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK KÖRÉRE VONATKOZÓ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉT, VALAMINT A MÁV ZRT. VALAMENNYI TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ ENERGIAIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉT LEÍRÓ KÉZIKÖNYVEK KIADÁSÁRÓL 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. vasúti pályahálózat üzemeltetésére és a pályavasúti szolgáltatások körére vonatkozó, MSZ EN ISO 9001:2009 rendszerszabvány szerint működő minőségirányítási-, valamint a MÁV Zrt. valamennyi tevékenységére vonatkozó, az MSZ EN ISO 50001:2012 rendszerszabvány szerint működő energiairányítási rendszereinek alapdokumentumául szolgáló, a rendszerek működését leíró kézikönyvek kiadása HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás személyi hatálya Jelen utasítás részét képező, a MÁV Zrt. vasúti pályahálózat üzemeltetésére és a pályavasúti szolgáltatások körére vonatkozó, MSZ EN ISO 9001:2009 rendszerszabvány szerint működő minőségirányítási rendszere a MÁV Zrt. Általános vezérigazgató-helyettesének vezetése alá tartozó szervezetek közül a Pályavasúti működéstámogatás, a Pályavasúti értékesítési főosztály, a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság, a Forgalmi üzemviteli igazgatóság, a pályavasúti területi igazgatóságok (Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Szombathely), illetve a felsorolt irányító szervezetek alá tartozó egységek működésére, és ezen szervezeti egységek valamennyi munkavállalójára érvényes. Jelen utasítás érvényes továbbá a gazdasági vezérigazgató-helyettes vezetése alá tartozó Kontrolling igazgatóság Pályavasúti kontrolling szervezet, illetve a Területi gazdasági szervezet Területi pályavasúti kontrolling működésére. Jelen utasítás részét képező, a MÁV Zrt. MSZ EN ISO 50001:2012 rendszerszabvány szerint működő energiairányítási rendszerének hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és folyamatos karbantartásáért a Pályavasúti működéstámogatás a felelős FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A fogalmakat a jelen utasítás irányítási rendszerek elemeit részletesen szabályozó mellékletei tartalmazzák AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA A évi LVII. törvény az energiahatékonyságról, és az alapját képező 2012/27/EU irányelv értelmében a MÁV Zrt. köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni, illetve, ennek alternatívájaként ISO rendszerszabvány szerinti energiairányítási rendszert működtetni. A MÁV Zrt. a hivatkozott törvényben meghatározott követelményeket energiairányítási rendszer kiépítésével kívánja teljesíteni, illetve azt a vasúti pályahálózat üzemeltetésére és a pályavasúti szolgáltatások körére vonatkozó, ISO 9001 rendszerszabvány szerint korábban kiépített minőségirányítási rendszerével integrálva kívánja a jövőben működtetni. Jelen utasítás részét képező, az egyes irányítási rendszerek működését leíró kézikönyvek első ízben kerülnek kiadásra normatív utasításként, azzal a céllal, hogy jelen utasítás a jövőben a rendszerek működését ernyőutasításként szabályozza. A MÁV Zrt. vasúti pályahálózat üzemeltetésére és a pályavasúti szolgáltatások körére vonatkozó, MSZ EN ISO 9001:2009 rendszerszabvány szerint működő minőségirányítási rendszerét (MIR) leíró kézikönyvet jelen utasítás 1. sz. melléklete, a MÁV Zrt. valamennyi tevékenységére vonatkozó, az MSZ EN ISO 50001:2012 rendszerszabvány szerint működő energiairányítási rendszerét (EIR) leíró kézikönyvet pedig a 2. sz. melléklete tartalmazza. A Kézikönyvek a hivatkozott rendszerszabványok szerkezetét követik és megfelelnek az abban lefektetett követelményeknek. A MIR és EIR rendszerek egyes követelményeit részben közös eljárások elégítik ki, melyeket jelen utasítás 3. sz. melléklete tartalmaz. Ezen eljárások a következők: Melléklet jele A B C D E F G H Eljárás neve IEU 01 Minőség- és Energiairányítási dokumentumok valamint feljegyzések készítése és kezelése IEU 02 Nemmegfelelőségek kezelése IEU 03 Helyesbítő és megelőző tevékenység IEU 04 Belső audit IEU 05 Vezetőségi átvizsgálás IEU 06 Megfigyelő- és mérőeszközök kezelése IEU 07 Energiatervezés IEU 08 Energiagazdálkodás Az 1. sz. mellékletben megtalálható MIR Kézikönyv hivatkozásokat tartalmaz a MIR jelen utasítás kiadása előtti működtetésével kapcsolatban munkautasítás jel-

42 1702 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám leggel korábban kiadott ún. MF jelzetű eljárások/ folyamatleírásokra. Ezek további intézkedésig érvényben maradnak, listájukat az 1. sz. melléklet 4.2. fejezete tartalmazza, elektronikusan a MÁV intranet hálózatán a Pályavasúti Intranet Portálon ( mav.hu) érhetőek el HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Az Utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az általános vezérigazgató-helyettes által 33716/2016/MAV számon kiadott Minőségirányítási Kézikönyv, valamint a munkautasítás jelleggel korábban kiadott ún. MF jelzetű eljárások/ folyamatleírások közül az MF Minőségügyi dokumentumok készítése és kezelése, az MF Minőségügyi feljegyzések kezelése, az MF Vezetőségi átvizsgálás, az MF Energiagazdálkodás, az MF Mérő és megfigyelőeszközök kezelése, az MF Belső audit, az MF Nemmegfelelőségek kezelése, az MF Hel yesbítő tevékenység, valamint az MF Megelőző tevékenység című folyamatleírás HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS Az utasítás közzétételét követő napon lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A MÁV Zrt. vasúti pályahálózat üzemeltetésére és a pályavasúti szolgáltatások körére vonatkozó Minőségirányítási Rendszerének (MIR) Minőségirányítási Kézikönyve 2. sz. melléklet: A MÁV Zrt. valamennyi tevékenységére vonatkozó Energiairányítási Rendszerének (EIR) Energiairányítási Kézikönyve 3. sz. melléklet: A MÁV Zrt. vasúti pályahálózat üzemeltetésére és a pályavasúti szolgáltatások körére vonatkozó minőségirányítási rendszerének, valamint a MÁV Zrt. valamennyi tevékenységére vonatkozó energiairányítási rendszerének IEU jelzetű eljárásai Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

43 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője sz. melléklet A MÁV Zrt. vasúti pályahálózat üzemeltetésére és a pályavasúti szolgáltatások körére vonatkozó, MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerint működő minőségirányítási rendszerének MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYVE 1.0. BEVEZETÉS A Kézikönyv a MÁV Zrt. vasúti pályahálózat üzemeltetésére és a pályavasúti szolgáltatások körére vonatkozó minőségirányítási rendszerének alapdokumentuma, amely rögzíti a szervezet MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményeire épülő minőségirányítási rendszerének működését, a rendszer működtetéséért felelős személyek feladatkörét, hatáskörét és felelősségét. A Kézikönyv a sz abvány szerkezetét követi és megfelel az abban lefektetett követelményeknek. A rendszer működtetésénél a hivatkozott szabvány valamennyi eleme alkalmazásra került, kizárások nélkül. A Kézikönyv az érvényességi területen belül meghatározott szervezet minőségirányítási rendszerét mutatja be, amelyet a vezetés a minőségpolitikával összhangban vezetett be és működtet A kézikönyv érvényességi területe A kézikönyv a MÁV Zrt. Általános vezérigazgató-helyettesének vezetése alá tartozó szervezetek közül a Pályavasúti működéstámogatás, a Pályavasúti értékesítési főosztály, a Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság, a Forgalmi üzemviteli igazgatóság, a pályavasúti területi igazgatóságok (Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Szombathely), illetve a felsorolt irányító szervezetek alá tartozó egységek működésére érvényes. Érvényes továbbá a gazdasági vezérigazgató-helyettes irányítása alá tartozó Kontrolling igazgatóság Pályavasúti kontrolling szervezet, illetve a Területi gazdasági szervezet Területi pályavasúti kontrolling működésére. A kézikönyv nem érvényes a Közfoglalkoztatási Iroda, a Pályavasúti környezetvédelmi Iroda, Pályavasúti beszerzési igazgatóság a Műszaki lebonyolítási igazgatóság, valamint a budapesti Területi Igazgatósághoz forgalmi csomópontként tartozó MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút működésére. Az érvényességi terület feladata: Pályavasúti szolgáltatások nyúj tása és értékesítése. A vonatforgalom tervezése, irányítása és lebonyolítása. A vasúti pályalétesítmények, távközlő-, erősáramú- és biztosítóberendezések üzemeltetése, fenntartása, felújítása é fejlesztése. Pályavasúti kontrolling szervezet által a fentiekhez kapcsolódóan végzett kontrolling tevékenység. A szervezet felépítése: Az érvényességi területben meghatározott szervezet(ek) felépítését, a szervezet(ek) működését a mindenkor hatályos Működési és Szervezeti Szabályzat (MSZSZ), illetve Döntési Hatásköri Lista (DHL) határozza meg illetve írja le HIVATKOZÁSOK A Minőségirányítási Kézikönyv kidolgozásához és a minőségirányítási rendszer kiépítéséhez a következő szabványokat használtuk fel: MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények. MSZ EN ISO 9000 :2015 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár. MSZ EN ISO 9004:2010 Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez MSZ EN ISO 19011:2012 Útmutató minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához. A minőségirányítási rendszerben esetlegesen hivatkozott dokumentumokat, szabványokat, valamint egyéb előírásokat kötelező jelleggel kell alkalmazni.

44 1704 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám A hivatkozott dokumentumo kat a megjelölt azonosítók szerint kell megkeresni. A dátum, vagy változatszám nélkül meghivatkozott előírások esetében mindig a legutolsó kiadást kell alkalmazni Fogalom meghatározások A minőségirányítási rendszerrel összefüggően alkalmazott egyéb kifejezések értelmezései és magyarázatai megtalálhatók az MSZ EN ISO 9000:2015 szabványban. A szakmai jellegű fogalom meghatározások a szakmai utasításokban találhatók. Minőség: Egy termék, rendszer vagy folyamat saját jellemzői együttesének az a képessége, amely kielégíti a vevők és más érdekelt felek kifejezett, vagy elvárható követelményeit. Minőségirányítás: Koordinált, minőség szempontú tevékenység egy szervezet vezetésére és ellenőrzésére. Minőségirányítási rendszer: A minőségirányítás minden olyan rendszerbe f oglalt tevékenysége, amely meghatározza a minőségpolitikát, a minőségcélokat, és rendszert alkot a célok eléréséhez. Szervezet: Meghatározott szakmai összetételű, feladatkörű, hatáskörökkel, felelősséggel felruházott gazdasági társaság, vállalkozás, intézet, intézmény, vagy annak része, jelen esetben a MÁV Zrt. minőségirányítási kézikönyv érvényességi területén belül értelmezett szervezeti egységeinek halmaza. Vevő: Olyan jogi vagy természetes személy, amely/aki valamely, - szerződés, megállapodás, megrendelés elfogadása, stb. alapján - biztosított terméket, szolgáltatást kap, vesz át a MÁV Zrt-től. Szállító: Olyan jogi vagy természetes személy, aki/amely szerződés, megállapodás, megrendelés alapján valamely terméket, szolgáltatást a MÁV Zrt. részére rendelkezésére bocsát. Eltérés: Egy követelmény nem teljesülése. Ez a meghatározás egy vagy több minőségirányítási jellemzőnek, vagy a minőségirányítási rendszer egy vagy több elemének az előírt követelménytől való eltérését vagy hiányát jelenti MINŐSÉGPOLITIKA Társaságunk a minőségpolitikában fejezte ki a minőséggel kapcsolatos elkötelezettségét: A MÁV ZRT. VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT ÜZEMELTETÉSÉRE ÉS A PÁLYAVASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK KÖRÉRE VONATKOZÓ MINŐSÉGPOLITIKÁJA A hazai, valamint nemzetközi vasúti közlekedésben betöltött szerepünkből, vasútszakmai hagyományainkból adódóan kötelességünk hozzájárulni a hatékonyan működő modern, európai színvonalú magyar nemzeti vasúti pályahálózat működtetéséhez.

45 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1705 Elkötelezettek vagyunk a hatékony üzemeltetés és a folyamatos fejlesztés iránt annak érdekében, hogy a megrendelőink elvárásainak, az európai uniós valamint a nemzeti közlekedéspolitikai célkitűzéseknek megfelelő, színvonalas és megbízható pályavasúti szolgáltatásokat nyújtsunk. Társadalmi és gazdasági kapcsolatainkban a vasúti közlekedés biztonságos f enntartása és a minőségközpontú szolgáltatói magatartás alapvető követelmény. Elkötelezettek vagyunk a hálózat-hozzáféréssel rendelkező ügyfeleink részére biztosított szolgáltatásaink elvárásoknak megfelelő teljesítéséért. Szervezetünk a fentiek érdekében az ISO 9001 rendszerszabvány követelményeit kiel égítő minőségirányítási rendszert vezetett be, működtetése során törekedve annak folyamatos fejlesztésére, különös tekintettel az alábbi elvekre: Biztonság Megbízható infrastruktúra Menetrendszerűség Ügyfélközpontúság Hatékony, szabályozott, gazdaságos működés Annak érdekében, hogy szervezetünk vezetése és valamennyi munkavállalója eredményesen vegyen részt a fentiek megvalósításában, munkatársaink elkötelezettségét és minőségtudatos gondolkodását folyamatos képzéssel és továbbképzéssel fejlesztjük. Szolgáltatásaink, folyamataink minőségének szintjét a vasúti pályaműködtetésre és személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó előírások figyelembevételével rendszeresen mérjük, elemezzük és fejlesztjük, biztosítva ezáltal a tulajdonosi, a megrendelői, valamint a társadalmi elvárások teljesülését. Pál László sk. általános vezérigazgató-helyettes

46 1706 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám 4.0. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MUNKASZERVEZET A minőségirányítási munkaszervezet felépítését az 1. ábra mutatja. A minőségirányítási feladatok végrehajtásának egységes szemléletű irányítását, felügyeletét és ellenőrzését az Irányítási rendszer vezető, vagy annak feladataival megbízott vezető látja el. ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ- HELYETTES PÁLYAVASÚTI MŰKÖDÉSTÁMOGATÁS IRÁNYTÁSI RENDSZER VEZETŐ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI SZAKÉRTŐ(K) KONTROLLING IGAZGATÓSÁG, PÁLYAVASÚTI KONTROLLING MINŐSÉG- IRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT PÁLYAVASÚTI ÉRTÉKESÍTÉSI FŐOSZTÁLY MINŐSÉG- IRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT PÁLYALÉ- TESÍTMÉNYI FŐOSZTÁLY MINŐSÉG- IRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT TEB FŐOSZTÁLY MINŐSÉG- IRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT FORGALMI ÜZEMVITELI IGAZGATÓSÁG MINŐSÉG- IRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT INGATLAN ÜZEMELTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINŐSÉG- IRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT PÁLYAVASÚTI TERÜLETI IGAZGATÓSÁGOK IRÁNYÍTÁSI RENDSZER KOORDINÁTORAI TECHNOLÓGI AI KÖZPONT MINŐSÉG- IRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT ÜZEM- IRÁNYÍTÁSI KÖZPONT MINŐSÉG- IRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság TERÜLETI PÁLYALÉTESÍTMÉNYI OSZTÁLY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT PFT FŐNÖKSÉGEK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTTAI, FŐNÖKSÉGEK MÉRÉSÜGYI MEGBÍZOTTAI TERÜLETI FORGALMI OSZTÁLY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT FORGALMI CSOMÓPONTI FŐNÖKSÉGEK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTTAI TERÜLETI TÁVKÖZLŐ, ERŐSÁRAMÚ ÉS BIZTOSÍTÓBERENDEZÉSI OSZTÁLY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT TEB FŐNÖKSÉGEK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTTAI, FŐNÖKSÉGEK MÉRÉSÜGYI MEGBÍZOTTAI TERÜLETI INGATLANKEZELÉSI ÉS ZÖLDTERÜLET KARBANTARTÁSI OSZTÁLY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTT TIZ FŐNÖKSÉGEK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI MEGBÍZOTTAI, FŐNÖKSÉGEK MÉRÉSÜGYI MEGBÍZOTTAI VÉGREHAJTÁSI EGYSÉGEK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI FELELŐSEI, VÉGREHAJTÁSI EGYSÉGEK MÉRÉSÜGYI FELELŐSEI VÉGREHAJTÁSI EGYSÉGEK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI FELELŐSEI, VÉGREHAJTÁSI EGYSÉGEK MÉRÉSÜGYI FELELŐSEI 1. ábra Minőségirányítási munkaszervezet VÉGREHAJTÁSI EGYSÉGEK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI FELELŐSEI, VÉGREHAJTÁSI EGYSÉGEK 4.1. Általános követelmények Szervezetünk vezetése az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményei szerint kialakította, bevezette, működteti, és folyamatosan tökéletesíti minőségirányítási rendszerét. A kialakított rendszer a vasúti pályahálózat üzemeltetésére és a pályavasúti szolgáltatások előállításához kapcsolódó tevékenységekre vonatkozik.

47 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1707 A minőségirányítási rendszerben meghatároztuk a működési modellhez (1.sz. melléklet) szükséges folyamatokat. A minőségirányítási rendszer megfelelő működéséhez és folyamatos tökéletesítéséhez a vezetés biztosítja, hogy a szükséges információk, a tevékenység minden fázisában a döntéshozók, és a döntés végrehajtói rendelkezésére álljanak. A folyamatokat a vezetés által kijelölt folyamatgazdák figyelemmel kísérik. A folyamatgazdák a szabályzó rendszer változása esetén, a tapasztalatok elemzése után, a folyamatok javítására intézkednek. A folyamatleírásokat a dokumentumok rendszeres felülvizsgálata során értékeljük. A folyamatok eredményességét a munkába épített folyamatközi ellenőrzéseken és a belső auditokon kell ellenőrizni, majd értékelni. A folyamatleírások változtatásáról törvényi, jogszabályi változás esetén annak megfelelően, egyéb esetben a vezetőségi átvizsgálásokon határoz a vezetés. Az értékelés eredményeként a folyamatok átdolgozását szükség szerint el kell végezni, ami a folyamatgazdák feladata A dokumentálás követelményei Az irányítási rendszert három szinten dokumentáltuk: I. szint A Minőségirányítási Kézikönyv, amelyben a szervezet közzéteszi minőségpolitikáját, leírja a minőségirányítási rendszert, amellyel eleget tesz az ISO 9001 szabvány követelményeinek. II. szint MF jelzetű ejárások/folyamatleírások, amelyek meghatározzák az irányít ási rendszer keretében végzett tevékenységek részleteit, tartalmazzák az egyes felelősségi köröket, feladatokat, a kapcsolódó előírásokat, bizonylatokat. III. szint MU jelzetű, a rendszer működtetéséhez kiadott eseti munkautasítások, ill. különböző feljegyzések, bizonylatok. Minőségirányítási kézikönyv: A kézikönyv leírja az irányítási rendszer felépítését, működését, és az érvényességi területen belül meghatározott szervezet minden, az alkalmazási területbe foglalt tevékenységére vonatkozik. A kézikönyv az ISO 9001:2008 (MSZ EN ISO 9001:2009) szabvány szerkezetét követi, és megfelel a szabvány követelményeinek. A kézikönyv fejezetei leírják az irányítási rendszer egyes elemeinek kialakítását és a rendszer működtetésének módját. A fejezetekben szükség szerint utalások találhatók a részletesebb eljárásokra A dokumentumok kezelése Szervezetünk minőségirányítási rendszerében külső és belső dokumentumokat egyaránt alkalmazunk. A minőségirányítási rendszer működésével kapcsolatos belső dokumentumok a következők: Minőségirányítási Kézikönyv, jelen utasítás 3. számú mellékletének IEU jelzetű eljárásai MF jelzetű ejárások/folyamatleírások MU jelzetű, a rendszer működtetéséhez kiadott eseti munkautasítások Normatív utasítások, szabályzatok, formanyomtatványok. A minőségirányítási rendszerb en alkalmazott külső dokumentumok a következők: Jogszabályok, Szabványok, Egyéb külső dokumentumok. A dokumentumok jóváhagyása és kiadása A dokumentumokat kiadás előtt át kell vizsgálni, és jóvá kell hagyni. A munkavállalóknál mindig a dokumentum hatályos állapota áll rendelkezésre, amely az intraneten, elektronikus úton hozz áférhető. Az ér vénytelenített dokumentumot a kiadás és használat minden helyéről visszavonjuk.

48 1708 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám A dokumentumok megváltoztatása, módosítása. A módosított dokumentumokat kiadás előtt átvizsgáljuk, és csak jóváhagyás után adjuk ki. A dokumentumok módosításának nyilvántartásában meg kell adni, hogy a dokumentum mely részén történt a változtatás. A dokumentumok változásait a minőségügyi szakértők tartják nyilván. A nyilvántartásból azonosítani lehet a dokumentumok érvényes változatát. A külső dokumentumok érvényességét (hatályát) folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Biztosítani kell az új külső dokumentumok alkalmazásba vételét és ellenőrzött elosztását. A dokumentumok kezelésével összefüggő feladatokat, határidőket, felelősséget részletesen az IEU 01 Minőség- és Energiairányítási dokumentumok valamint feljegyzések készítése és kezelése című eljárás tartalmazza Minőségirányítási rendszerhez kapcsolódó Folyamatleírások MF MF MF MF MF MF MF MF MF MF MF MF MF MF MF MF MF MF MF MF MF MF MF MF MF MF MF MF MF MF MF Minőségcélok tervezése Oktatás, képzés Szolgáltatás, termék előállítás megtervezése Eszközgazdálkodás Szakany ag-gazdálkodás Beszerzés Különleges szállítások folyamatszabályozása Létesítmények üzembe helyezése Nyomonkövetés, azonosítás Ingatlankezelési és építés-felügyeleti szolgáltatás PL Infrastruktúra felügyelet TEB Infrast ruktúra felügyelet Hiba és zavarelhárítás PL Karbantartás TEB Karbantartás Gépek, vasúti járművek, emelőeszköz karbantartási rendszere Gépészeti ellenőrzés, felügyelet Forgalmi Technológia Üzemirányítás - forgalomirányítás Forgalom felügyelet TEB Műszaki tervezés TEB Nyilvántartás Hálózati Üzletszabályzat módosítási javaslatának elkészítése Vevőelégedettség mérés Hálózat-hozzáférési szerződések Elszámolási rendszer kialakítása, működtetése Reklamációkezelés (számla) Útvonalkönyv adatszolgáltatás Kontrollinghoz kapcsolódó pénzügyi folyamatok Kontrollinghoz kapcsolódó számviteli folyamatok Üzleti kontrolling A feljegyzések kezelése A minőségirányítási rendszer hatékony működését az egyértelműen azonosított feljegyzések bizonyítják. A feljegyzéseket olyan módo n kezeljük és tároljuk, hogy azokat fizikai károsodás ne érje, ne vesszenek el, valamint, szükség esetén könnyen hozzáférhetőek legyenek. A szakmai feljegyzések megőrzési idejét és selejtezésének módját a MÁV Zrt. iratkezelési szabályzata (56/2015. (XII. 18. MÁV ÉRT. 27.) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. valamint az érintett leányvállalati csoport Iratkezelési Szabályzata) szabályozza. A feljegyzések papír alapon és elektronikus formában is készülhetnek. A számítógépen készített feljegyzések esetében is az elkészített formanyomtatványok alkalmazása kötelező. A minőségirányítási feljegyzéskezelés részletes szabályozását IEU 01 Minőség- és Energiairányítási dokumentumok valamint feljegyzések készítése és kezelése c. eljárás tartalmazza.

49 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője A VEZETŐSÉG FELELŐSSÉGI KÖRE A társaság meghatározott minőségpolitikájának (3.0 pont) eléréséhez biztosítja a szükséges erőforrásokat. A rendszer működését, hatásosságát szervezett vezetőségi átvizsgálások keretében évente ellenőrzi A vezetőség elkötelezettsége A társaság vezetése elkötelezett abban, hogy a 2006-ban tanúsított minőségirányítási rendszerét fenntartsa, működtesse és folyamatosan fejlessze, és ezáltal a Hálózati Üzletszabályzatban meghirdetett szolgáltatások szolgáltatásminőségi szintjét fenntartsa és javítsa Vevőközpontúság A társaság vezetése mindig az elvárható legnagyobb gondossággal jár el annak érdekében, hogy a vevői követelményeket maximálisan kielégítse. Közvetlen vevőinkkel, azaz a vállalkozó tevékenységet végző vasúttársaságokkal való szerződéses kapcsolatunk az MF Hálózat-hozzáférési szerződések c. folyamatleírásban kerülamennyiben a vevő ajánlatkérése vagy megrendelése pontatlan, az ajánlatot vagy szerződést előkészítő szakértő feladata az egyértelmű követelmények megfogalmazása. A tervezetet a szakértő a szakmailag illetékes személyekkel egyeztetve döntésre készíti elő, a jogszabályi követelmények és egyéb feltételek alapján. Az előkészített anyag jóváhagyásáért felelős a szervezeti egység vezetője. A teljesítés során, a végrehajtásért felelős munkavállalók állnak kapcsolatban a vevőkkel. Szükség és lehetőség szerint egyeztetnek, figyelembe veszik a megrendelők véleményét. Ez az alkalmazott módszer abban segít, hogy a vevők érdekeit figyelembe véve, a szolgáltatás során a vevői elégedettséget fokozzuk Minőségpolitika karbantartása A vezetés a minőségpolitikát (3.0 pont) a vezetőségi átvizsgálások alkalmával ellenőrzi, amennyiben szükséges aktualizálja. A felső vezetés gondoskodik arról, hogy a minőségpolitikát a szervezet minden szintjén megismerjék, megértsék és megvalósítsák Min őségcélok A MÁV Zrt. működésére vonatkozó szolgáltatásminőségi indikátorokat a Magyar Állam, mint megrendelő a mindenkor hatályos Pályaműködtetői Szerződés szolgáltatási szint értékelésére vonatkozó fejezetében határozza meg. A szolgáltatásminőségi indikátorokon felüli egyedi minőségcélok meghatározását, lebontását és nyomon követését az MF Minőségcélok tervezése című folyamatleírás tartalmazza. Szervezetünk vezetése a minőségcélokhoz és az azokból származtatott feladatokhoz, a végrehajtás sorrendjének, határidejének maghatározása után biztosítja a szükséges erőforrásokat. A minőségcélok teljesítését a vezetés rendszeresen felügyeli, szükség esetén él a beavatkozás lehetőségével. Az ellenőrzés módszere szakterületektől függően változik. A minőségirányítási célok eléréséhez a vezetés meghatározza a szükséges felelősöket és határidőket, valamint biztosítja az anyagi, tárgyi és személyi erőforrásokat. Minőségtervezés A minőségirányítási rendszer működését részben a vezetőségi átvizsgálások (IEU 05 Vezetőségi átvizsgálás ) során, részben vezetői értekezleteken meghatározott és elfogadott tervekben meghatározott feladatok tartalmazzák. A tervek magukba foglalják az esetleges átmeneti intézkedéseket is, amelyek a menedzsmentrendszer működtetése, fejlesztése során szükséges tee ndőket tartalmazzák.

50 1710 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám 5.5. Hatáskör és felelősség A szervezet dolgozóinak feladatait és hatásköreit a mindenkor hatályos Működési és Szervezeti Szabályzat és a Döntési és Hatásköri Lista (DHL) határozza meg. A szervezet vezetése kidolgozta a minőségirányítással kapcsolatos feladatokat és meghatározta a kapcsolódó jogköröket. A minőségirányítási rendszerben közvetlen feladatot ellátó munkavállalók feladatait az egyéni m unkaköri leírások tartalmazzák A vezetés képviselője A minőségirányítási rendszert az Irányítási rendszer vezető, vagy annak feladataival megbízott vezető fogja össze. Képviseli a minőségirányítási szervezetet, kapcsolatot tart minőségirányítási kérdésekben. Beszámol a vezetőség felé a minőségirányítási rendszer működéséről, fejlesztésének szükségességről. Irányítja a szervezet fő folyamatainak meghatározását, az eljárások/folyamatleírások elkészítését, a folyamatokban meghatározott feladatok szétosztását a minőségirányítási szervezetben, valamint a folyamatok végrehajtásának ellenőrzését. Irányítja és ellenőrzi a főfolyamatok-támogató folyamatok kapcsolatrendszerének kialakítását, a folyamatokon keresztül a szolgáltatás minőségének javítását Belső kapcsolattartás Szervezetünk kialakította tevékenysége ellátásához szükséges belső kapcsolattartás rendszerét, annak érdekében, hogy az információk időben eljussanak a döntéshozókhoz és a döntést végrehajtó munkatársakhoz. A belső kapcsolattartás rendjének alapvető szabályait az MSZSZ belső kapcsolattartás rendjére, valamint a belső együttműködés általános szabályaira vonatkozó fejezetei határozzák meg. Az egyes szervezeti egységek egymáshoz való viszonyát az MSZSZ II. kötete határozza meg, amelynek általános elve, hogy az azonos szervezeti szinten lévő egységek alá- és fölérendelt, illetve mellérendelt kapcsolatban állnak egymással, és ebből következően közvetlenül kommunikálnak Vezetőségi átvizsgálás A minőségirányítási rendszer működését ellenőrző vezetőségi átvizsgálást minden évben legalább egy alkalommal tartja meg a szervezet vezetése. Az átvizsgálás kétlépcsős, egymásra épülő tevékenységet jelent. Az első részben a Pályavasúti területi igazgatóságok átvizsgálása történik. Az átvizsgálás hatálya kiterjed a vizsgált területi igazgatóság valamennyi szervezeti egységére, azok tevékenységére. Második részben, a szervezet legfelső vezetői szintjén történik az átvizsgálás. Ekkor a központi irányítás tevékenységét valamint a Pályavasúti területi igazgatóságok által megtartott átvizsgálások eredményeit kell értékelni. A minőségirányítási rendszer vezetőségi átvizsgálásával kapcsolatos rendelkezéseket a z IEU 05 Vezetőségi átvizsgálás c. eljárási utasítás tartalmazza. 6.0 GAZDÁLKODÁS AZ ERŐFORRÁSOKKAL A szervezet felső vezetése meghatározza, megtervezi, és biztosítja a tevékenységéhez, a szakmai, minőségirányítási és egyéb követelmények teljesítéséhez szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételeket. A szervezet vezetése fontosnak tartja továbbá alkalmazottai folyamatos képzését valamennyi tevékenysége magas színvonalának megőrzése érdekében. Az üzemeltetéshez szükséges erőforrások biztosítását az MF Eszközgazdálkodás, MF Szakanyag -gazdálkodás c. folyamatleírások, valamint az IEU 08 Energiagazdálkodás c. eljárás szabályozza.

51 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője Emberi erőforrások A munkakörökhöz szükséges képesítési feltételeket, a hatályos jogszabályok, ill. belső utasítások határozzák meg. A minőségirányítási rendszer érvényességi területe alá tartozó szervezeti egységek minden munkavállalója tájékoztatást kapott a minőségpolitikáról és a minőségirányítási rendszerről. Ennek keretében kaptak tájékoztatást arról is, hogy az általuk végzett munka hogyan befolyásolja a minőségcélok elérését. A munkáltatói jogkörök gyakorlására szervezeti egységenként a mindenkor hatályos Munkáltatói jogkörgyakorlás rendjér ől és a helyi függelék kötésére feljogosított vezetők köréről szóló utasítás rendelkezik Képzés, tudatosság és felkészültség Minden szervezeti egységnél a munkáltatói jogkört gyakorló vezető felelős a munkatársak szakmai alkalmasságának áttekintéséért és a szükséges további képzések meghatározásáért. Az alkalmazottak szakképzettségét és végzettségét igazoló okmányok másolatait, illetve a képzettségi követelményeket összefoglaló feltételeket rögzítő dokumentumokat a humánpartnerek őrzik és tartják nyilván. Az oktatások, képzések megtörténtét dokumentálni, és hatásosságukat arra alkalmas módon - vizsgával, vagy gyakorlati ellenőrzéssel - értékelni kell. Az oktatási, képzési tevékenységet az O.1. sz. Oktatás i utasít ás, a Képzési Szabályzat, valamint az MF Oktatás, képzés című folyamatleírás tartalmazza Feltételrendszer A szervezet vezetése gondoskodik a szolgáltatás megfelelő előállításához szükséges feltételekről, beleértve a szükséges gépeket, berendezéseket illetve szoftvereket. Cél a munkafeltételeket biztosító infrastruktúra folyamatos biztosítása, karbantartása, és folyamatos javítása. A szükséges gépek, eszközök, berendezések biztosítása érdekében az igények felmérését, rendszerezését, sorrendiségének megállapítását követ ően, a beszerzést a MÁV Zrt. Pályavasúti beszerzési igazgatósága, valamint a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. végzi Munkakörnyezet Szervezetünk vezetésének feladata megteremteni a munkavégzéshez a megfelelő munkakörnyezetet. E tevékenység során a vezetés törekszik az egységes arculat kialakítására a szervezetek által jelzett igények figyelembe vétele mellett. A szervezeti egységek vezetői a munkafolyamatba épített rendszeres felülvizsgálat során állapítják meg a munkakörülmények megfelelősségét, vagy nem megfelelősségét. Nem megfelelősség esetén a hiányosság jellegétől függően a szolgálati hely vezetője intézkedik annak megszüntetéséről. A munkavégz és során a megfelelő munkafeltétele k biztosítása érdekében a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzatának betartása kötelező. 7.0 A TERMÉK (SZOLGÁLTATÁS) ELŐÁLLÍTÁSA 7.1. Az előállítás folyamatainak tervezése Az előállítás terve a tevékenység szakmai jellegétől függően eltérő. Forgalmi szakterületen az MF Forgalmi technológia, az MF Forgalomirányításüzemirányítás, az MF Forgalom felügyelet, valamint az MF Különleges szállítások,

52 1712 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám Pályalétesítményi szakterületen az MF PL Infrastruktúra felügyelet, az MF Hiba és zavarelhárítás, valamint az MF PL Karbantartás, Távközlési-, erősáramú-, és biztosítóberendezési szakterületen az MF TEB infrastruktúra felügyelet, az MF Hiba és zavarelhárítás, az MF TEB Karbantartás, az MF TEB Műszaki tervezés, valamint az MF TEB Nyilvántartás, Ingatlan üzemeltetési szakterül eten a MF Ingatlankezelési és építés-felügyeleti szolgáltatás. folyamatleírások szabályozzák az előállítás tervezését A vevővel kapcsolatos folyamatok A termékre vonatkozó követelmények meghatározása és átvizsgálása A pályavasúti szolgáltatások igénylésével kapcsolatos követelmények a mindenkor hatályos Hálózati Üzletszabályzatban (HÜSZ) kerülnek rögzítésre, melynek módosításával kapcsolatos folyamatokat az MF Hálózati Üzletszabályzat módosítási javaslatának elkészítése című folyamatleírás szabályozza. Bármely követelmény módosulása esetén a szerződést az érdekelt felek egyetértésével és jóváhagyásával módosítjuk, a módosítás folyamata azonos a szerződés megkötése előtt lefolytatandó eljárással. Szerződésmódosítás esetén az érintett munkavállalók megkapják a megváltozott kör ülményekre vonatkozó információkat. Minden szakmai területen utasítások köre határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket a szolgáltatások nyújtása során be kell tartani Kapcsolattartás a vevővel A Megrendelőink a Hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező vállalkozó vasúti tevékenységet végző vasúti társaságok. Megrendelőinkkel folyamatos kapcsolatban vagyunk, ha bármilyen észrevétel merül fel a tevékenységünkkel kapcsolatban, azt megvizsgálva tájékoztatjuk a vizsgálat eredményéről. A vevői panaszokról, észrevételekről feljegyzést kell készíteni és vezetőségi átvizsgálás során ezeket az információkat értékelni kell. A külső partnerektől érkező érdeklődésre, ajánlat- vagy tájékoztatás kérésre minden esetben válaszolni kell. A vevői igényekkel, a teljesítéssel, az ügy fél panasz kezelésével, és a vevői elégedettség méréssel az MF Reklamációkezelés (számla), MF Vevőelégedettség mérés című folyamatleírás foglalkozik Tervezés és fejlesztés A tervezés és fejlesztés megtervezése A tervezést részben saját munkatársainkkal végezzük, részben vállalkozásba kiadott munkaként, beszállítók végzik. A beszállítók által végzett tervezés során kijelölt szaké rtőink folyamatos kapcsolatban állnak a tervezőkkel. Az előkészítés, adatszolgáltatás, az egyeztetések során aktív közreműködéssel felügyelik a munkát. Az előkészítési szakaszban a feladat megoldásához szükséges információk gyűjtését kell elvégezni. Ennek rendelkezésre állása után a terve zés egymásra épülő fázisai következnek, a szükséges átvizsgálásokkal, egyeztetésekkel. Minden tervezési fázist szakmailag felkészült szakértők végzik. Az egyeztetésekről feljegyzések készülnek A tervezés és fejlesztés bemenő ad atai A tervező részére a tervezéshez szükséges információkat, adatokat, dokumentumokat közvetlenül a forrásgazdától, illetve az általa adatszolgáltatásra meghatározott szervezetektől kapja meg.

53 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője A tervezés és fejlesztés kimenő adatai A mű szaki tervezésre, a tervdokumentációra vonatkozó követelményeket a vonatkozó MÁV és MSZ szabványok írják elő, melyeknek való megfelelést a vonatkozó tervezői szerződésben követelményként írjuk elő A tervezés és fejlesztés átvizsgálása A tervezési szakaszokban átvizsgálások igazolják az elvégzett feladatok megfelelőségét, a további tervezési feladatra való alkalmasságot. Az á tvizsgálásokon minden érintett szakmai szervezet képviselőjének részvétele szükséges. Ezekről minden esetben feljegyzés készül, ami igazolja az átvizsgálás tényét és rögzíti a résztvevők véleményét A tervezés és fejlesztés igazolása A terveket minden esetben az előzetes átvizsgálások során már megállapított és javított eltérésekkel, vagy elfog adó egyeztetési jegyzőkönyvekkel kell tervezőnek átadnia. Ezek igazolják, hogy a tervek megfelelnek a megrendelés igényeinek. Az átadás-átvételről jegyzőkönyv készül, ezeket minden esetben megőrizzük A tervezés és fejlesztés érvényesítése A tervek jóváhagyása részben a szervezeten belül történik, részben hatósági jóváhagyással. A jóváhagyási folyamat során a jóváhagyó szervezet a törvényi, jogszabályi és szakmai előír ásoknak való megfelelést vizsgálja. Csak a vonatkozó előírásoknak megfelelő tervek, vagy eltérés esetén az engedélyező hatóságnak az előírások alóli felmentő határozatával rendelkező tervek kapnak jóváhagyást A tervezésben és fejlesztésben szükséges változtatások kezelése A tervváltoztatások kezelése és nyilvántartása a megbízott felelős tervező feladat a. A változtatásról minden érdekeltet értesíteni kell, továbbá el kell végezni a módosítások következtében szükségessé váló intézkedéseket. A terveken a változásokat megfelelően kell azonosítani és dokumentálni Beszerzés A beszerzés folyamata Szervezetünk vezetésének célja, hogy a hatáskörébe tartozó beszerzési feladatokban meghatározott termékek - vasúti létesítmény, épület, építmény, eszköz, berendezés, anyag, szellemi termék, stb. - szolgáltatások az előírt minőségben, a meghatározott mennyiségben és időpontban rendelkezésre álljanak. A beszerzést az MF Beszerzés című folyamatleírás szabályozza. Amely tartalmazza a követelményeket a beszerzéssel kapcsolatban, rögzítve a megrendelés és az átvétel módját. A beszerzési dokumentumoknak (megrendeléseknek, szerződéseknek) minden esetben tartalmazniuk kell azokat az információkat, amelyek a kért terméket vagy szolgáltatást egyértelműen meghatározzák. Tartalmazniuk kell azon jóváhagyási vagy minősítési követelményeket, amelyeket az adott termékkel vagy szolgáltatássa l szemben a szervezet meghatározott Szállítók, alvállalkozók értékelése A szervezet minden beszállítóját/alvállalkozóját az objektív kiválasztás céljából előminősíti a vonatkozó 1/2016. (I. 29. MÁV Ért. 1.) EVIG sz. utasítás figyelembevételével A beszerzett termék igazolása Azokban az esetekben, amikor előírások, dokumentumok kötele zővé teszik, a beszerzett termékek s zármazását, minőségét igazoló feljegyzéseket, dokumentumokat a beszerzést lebonyolító szervezettől meg kell kérni és meg kell őrizni. Szükség esetén, vezetői döntés alapján beszállítói auditot kell kezdeményezni.

54 1714 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám 7.5. Előállítás és szolgáltatás nyújtása A műveletek szabályozása A szervezet a hatályos Működési és Szervezeti Szabályzatban (MSZSZ) meghatározott feladatkörének, hatáskörének megfelelő feladatokat, műveleteket végez. A szervezet folyam atait elsősorban saját létszámmal és saját eszközökkel végzi, részben szolgáltatásként veszi igénybe. Részben kihelyezett folyamatként működik a beszerzés, a beruházás és műszaki lebonyolítás, környezet-, és munkavédelem, valamint humánerőforrás kezelése és fejlesztése Azonosítás és nyomon követhetőség A bevételezés, raktározás során minden eszköz, gép, anyag, nyilvántartásba vételre kerül. Általában cikkszám szerinti azonosítással, de egyedi esetekben egyedi megjelöléssel. A termékek, szolgáltatások nyomon követése az ajánlaton, szerződésen, időszakos jelentéseken, a termékeken, a szolgáltatások kísérő dokumentumain illetve a számlákon feltüntetett azonosító számmal történik. A termékeken, szolgáltatások dok umentumain, vagy a hozzájuk kapcsolódó feljegyzéseken egyértelműen fel kell tüntetni az előírt ellenőrzéseket és méréseket, és hogy a követelményeket teljesítette-e. A nyomon követés általános elveit az, MF Nyomonkövetés, azonosítás című folyamatleírás tartalmazza A vevő tulajdona Munkafolyamatok során vevői (vasútvállalati) érdekkörbe tartozó terméket meg kell jelölni, hogy az illetéktelen felhasználást megakadályozzuk. Amennyiben a vevői (vasútvállalati) érdekkörbe tart ozó termék minőségileg vagy mennyiségileg a munkaf olyamatok vagy felhasználás során károsodott, vagy elveszett, az ezzel összefüggő tényeket és bizonyítékokat dokumentáljuk. A vevőt tájékoztatjuk, és a vevővel egyeztetett módon intézkedünk a minőségi és men nyiségi pótlásról, kártalanításról A termék állagának megőrzése Alapelveként határozzuk meg, hogy a munka minden fázisában gondoskodni kell a termékek azonosításáról. Raktározásnál minden beérkező terméket, anyagot úgy kell kezelni, hogy az ne károsodjon, a minőségromlása megelőzhető legyen A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése A mérőeszközökkel rendelkező szervezeti egységeink nyilvántartást vezetnek a mérő és megfigyelő eszközeikről. A mérőeszközök egyéni azonosítóval ellátott és ellenőrzött eszközök. Az azonosítók meghatározzák a mérőeszköz besorolását, a mérési feladathoz illesztve. A besorolás lehet tájékoztató jellegű, vagy ellenőrzött (kötelező hitelesítésű, vagy kötelező kalibrálású) mérőeszköz. A mérések végzéséhez csak az arra alkalmas, ellenőrzött mérőeszközt használják munkatársaink. Azokban az esetekben, amikor nem áll rendelkezésre megfelelő mérő eszköz, olyan beszállító vég zi el a mérést, akinek erre megfelelő eszköz áll rendelkezésére. A fent leírt folyamathoz tartozó feladatokat, hatásköröket, felelősséget részletesen 6/2011. (VIII. 12. MÁV Ért. 17.) IÁVIGH. sz. utasítás, valamint az IEU 06 Megfigyelő- és mérőeszközök kezelése c. eljárás tartalmazza MÉRÉS - ELEMZÉS, FEJLESZTÉS 8.1. Általános útmutatás Megterveztük azokat a mérési és meg figyelési tevékenységeket, me lyek szükségesek a megfelelő minőségű termék előállításához, szolgáltatás nyújtásához és a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztéséhez.

55 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1715 Ilyen jellegű tevékenység a vevők megelégedettségének mérése, a belső auditok, a folyamatok, és a nyújtott szolgáltatások figyelemmel kísérése Mérés és figyelemmel kísérés A vevő megelégedettsége Folyamatosan gyűjtjük vevőink elégedettségére vonatkozó információkat, és ezeket felhasználjuk folyamataink fejlesztésére. Az elégedettség mérése kiterjed a Hálózati Üzletszabályzatban meghirdetett szolg áltatások színvonalára, kiszámíthatóságára, a pénzügyi feltételekre, valamint a számlázással kapcsolatos információkra. A felmérések mélyinterjúk formájában kerülnek lefolytatásra, és a felméréseket az Pályavasúti értékesítési főosztály végzi. A tevékenységet részletesen a MF Vevőelégedettség mérés c. folyamatleírás tartalmazza Belső audit A minőségirányítási rendszer alkotóelemeinek rendszeres felülvizsgálata érdekében rendszeres belső felülvizsgálati programot hajtunk végre. A felülvizsgálati program részét képező belső audit terv összeállítását a pályavasúti területi igazgatóságokon az Irányítási rendszer koordinátor, vagy annak feladataival megbízott munkavállalók végzi, ellenőrzéséért az Irányítási rendszer vezető, vagy annak feladataival megbízott vezető -, a jóváhagyásáért pedig a pályavasúti területi igazgató a felelős. A belső audit során azt ellenőrizzük, hogy a minőségirányítási rendszer megfelel-e a vonatkozó szabvány követelményeinek, illetve a rendszer működése hatásos-e. Az auditokat megfelelően képzett, belső auditori, vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező alkalmazottak végzik. Az auditorok kiválasztásánál figyelembe vesszük, hogy ne vegyenek részt az auditálandó területen végzett tevékenységben, annak érdekében, hogy a függetlenségük biztosított legyen. Az auditok tapasztalatait, a szükséges intézkedéseket és a helyesbítő tevékenység visszaellenőrzését Audit megállapítási jegyzőkönyvekben rögzítjük. Az Audit megállapítási jegyzőkönyvek felhasználásával a vezetőség áttekinti a minőségirányítási rendszer működésének hatékonyságát. A fejezethez tartozó feladatokat, hatásköröket, felelősséget részletesen az IEU 04 Belső audit c. eljárás tartalmazza Folyamatok és a termék figyelemmel kísérése A munka fol yamatos figyelemmel kísérése, értékelése a rendszeresen végzett, munkafolyamatba épített, vezetői ellenőrzések során történik. Az ellenőrzéseken megállapított hiányosságok elemzése ad lehetőséget a folyamatok értékelésére. Az értékeléseket elemzések egészítik ki, ezekből állapítjuk meg a folyamat jellemzőit, a működőképesség mértékét. Az elemzések során megállapítottak határozzák meg az esetleges újraszabályozás szükségességét, vagy a szabályozás változatlanul hagyásának lehetőségét. A folyamatokat az elkészített elemzések alapján, vezetőségi átvizsgálások keretében kell értékelni. Ha a szervezet bármely szervezeti egysége úgy ítéli meg, hogy a folyamat részben, vagy teljesen új szabályozást igényel, azt Irányítási rendszer vezető, vagy annak feladataival megbízott vezető részére kell jelezni. A jelentésben a szükséges módosítás okát, a javasolt helyesbítést is röviden le kell írni. A folyamat fejlesztését a kijelölt folyamatgazda végzi el. A szolgáltatás nyújtásának folyamatát addig nem tekintjük befejezettnek, amíg el nem végeztük az összes ellenőrző tevékenységet, és az nem felel meg az előírt követelményeknek, valamint ezt a kijelölt személyek nem igazolták.

56 1716 A MÁV Zrt. Értesítője 16. szám 8.3. A nem megfelelő termék kezelése Amennyiben a mérés és figyelemmel kísérés, ellenőrzés és vizsgálat, vagy a mindennapi munka során nemmegfelelőséget állapítunk meg, abban az esetben az IEU 03 Nem megfelelőségek kezelése c. eljárás szerint kell eljárni Az adatok elemzése Tevékenység ünk során gyűjtjük és elemezzük azokat az adatokat, melyek segítségünkre lehetnek szolgáltatásaink és minőségirányítási rendszerünk tökéletesítésében. Ennek alapja lehet: a beszállítókkal, a beszállított termékekkel kapcsolatos információ, a szolgáltatások jellemzőivel, megfelelőségével kapcsolatos információ, a vevők elégedettségével kapcsolatos információ, a folyamataink megfelelőségével kapcsolatos információ, melyek a mérésekből és megfigyelésekből, visszajelzésekből, vagy más forrásból származhatnak. Minőségirányítási rendszerünk meghatározta azokat a módszereket, melyek az egyes adatcsoportok elemzésére a legmegfelelőbbek Fejlesztés S zervezetünk jelen fejezet szerint megtervezte folyamatai, szolgáltatásai, valamint a minőségirányítási rendszere tökéletesítését. Ezt szolgálja az előző fejezetekben részletezett minőségpolitika, minőségcélok meghatározása, a belső auditok, az adatok elemzése, a helyesbítő és megelőző tevékenység, valamint a vezetőségi átvizsgálás. Célunk a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése Helyesbítő tevékenység Szakmai ellenőrzések, belső auditok valamint célvizsgálatok során feltárt nem megfelelőségeket olyan szempontból is vizsgáljuk, hogy milyen hatással vannak tevékenységünkre. Amennyiben az adott nem megfelelőség ismétlődik, ismétlődése várható, vagy jelentős kárt okozott a szervezetnek, helyesbítő tevékenységet kezdeményezünk. Első lépésként meghatározzuk az eltérés valószínűsíthető okait, és ezek alapján hozzuk meg a szükséges intézkedést. Az intézkedés végrehajtását és hatékonyságát minden esetben ellenőrizzük. A helyesbítő tevékenységekről és azok eredményeiről feljegyzést készítünk. A helyesbítő tevékenységet részletesen az IEU 02 Helyesbítő és megelőző tevékenység c. elj árás tartalmazza Megelőző tevékenység Amennyiben eltérés még nem fordult elő, de a rendelkezésünkre álló információk alapján kialakulása előfordulhat, a lehetséges hiba okok kivizsgálása után, megelőző tevékenységet határozunk meg. Az ezzel kapcsolatos tevékenységek megegyeznek a helyesbítő tevékenységhez kapcsolódó feladatokkal. A megelőző tevékenységet részletesen az IEU 02 Helyesbítő és megelőző tevékenység c. eljárás határozza meg.

57 16. szám A MÁV Zrt. Értesítője számú melléklet Működési modell