Katasztrófav. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei ÚJ J KATASZTRÓFAV LYOZÁS KÖZBIZTONSÁGI REFERENSEK FELKÉSZÍTÉSE (A NEMZETI VÉDEKEZÉS IDŐSZAKAI)

Átírás

1 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófav favédelmi Igazgatóság ÚJ J KATASZTRÓFAV FAVÉDELMI SZABÁLYOZ LYOZÁS KÖZBIZTONSÁGI REFERENSEK FELKÉSZÍTÉSE (A NEMZETI VÉDEKEZÉS IDŐSZAKAI) január 26.

2 1) Magyarország g Alaptörv rvénye (2011. árpilis 25) -kivonat I. cikk AZ EMBER sérthetetlen s és s elidegeníthetetlen alapvetőjogait tiszteletben kell tartani. Védelmük k az állam elsőrend rendű kötelezettsége. XXI. cikk Aki a környezetben k kárt k okoz, köteles k azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreáll llítani vagy a helyreáll llítás s költsk ltségét viselni.

3 XXXI. cikk (1)Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére. (5)Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorúmagyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében -sarkalatos törvényben meghatározottak szerint polgári védelmi kötelezettség írható elő. (6)Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében -sarkalatos törvényben meghatározottak szerint -mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető.

4 A katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés NEMZETI ÜGY. A védekezés egységes irányítása állami feladat.

5 Értelmezőrendelkezések Katasztrófa: fa:a a veszélyhelyzet kihirdetésére re alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését t el nem érőmértékűolyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, t, egészs szségét, anyagi értékeiket, a lakosság g alapvető ellátását, t, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon m vagy mértékben veszélyezteti, károsk rosítja, hogy a kár k r megelőzése, elhárítása vagy a következmk vetkezmények felszámol molása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttm ttműködési rendben törtt rténő védekezési lehetőségeit, és s különleges k intézked zkedések bevezetését, t, valamint az önkormányzatok nyzatok és s az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttm ttműködését, t, illetve nemzetközi zi segíts tség g igénybev nybevételét t igényli.

6 Katasztrófa károsk rosítóhatása által érintett terület: let:az a terület, ahol a természeti vagy civilizáci ciós s katasztrófa következményeinek elhárítása (helyreáll llítás) érdekében kormányzati intézked zkedés s szüks kséges. Katasztrófav favédelem: delem:a a különbk nbözőkatasztrófák k elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, si, összehangolási, si, végrehajtási, irány nyítási, létesl tesítési, si, működtetm dtetési, tájékoztatási, riasztási, si, adatközl zlési és s ellenőrz rzési tevékenys kenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen k veszélyek elhárítását, t, az előid idéző okok megszüntet ntetését, t, a károsk rosító hatásuk csökkent kkentését, t, a lakosság élet-és s anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek telek biztosítását, t, valamint a mentés s végrehajtv grehajtását, t, tovább bbáa a helyreáll llítás feltételeinek teleinek megteremtését t szolgálj lják.

7 Katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. Katasztrófaveszélyes tevékenység: olyan emberi cselekvés vagy mulasztás, amely katasztrófát vagy annak közvetlen veszélyét idézheti elő. Polgári védelem: olyan össztársadalmi feladat-, eszköz-és intézkedési rendszer, amelynek célja katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint a lakosság felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében.

8 Veszély: valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgálókormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelőanyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek. Veszélyes tevékenység: olyan ipari, biológiai (mezőgazdasági), kémiai eljárások felhasználásával végzett tevékenység, amely ellenőrizhetetlennéválása esetén tömeges méretekben veszélyeztetheti, illetve károsíthatjaaz emberi egészséget, a környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot

9 Veszélyességi övezet: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményeinek csökkentése érdekében a veszélyes anyagokkal foglalkozóüzem környezetében a hatóság által kijelölt, az egyéni sérülés kockázatához igazodó terület. Védendő adat: az üzemeltetőáltal meghatározott üzleti titok és az üzem külsőtámadás elleni biztonságára vonatkozólényeges adat.

10 A veszélyhelyzet 44. A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő események válthatnak ki: Elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, különösen: - árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget, - belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, főközlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és a veszélyeztetés olyan mértékű, hogy a kár megelőzése, az újabb elöntések elhárítása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit, - több napon keresztül tartókiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás, - más szélsőséges időjárás következtében az emberek életét, anyagi javait a lakosság alapvető ellátását veszélyeztető helyzet következik be,

11 Földtani veszélyforrások Ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek,különösen: - a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbáa környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti, -nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja és a lakosság nem tervezett sugárterhelését idézi elő.

12 Egyéb eredetű veszélyek, különösen: -tömeges megbetegedést okozóhumánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány, -ivóvíz célúvízkivétellel érintett felszíni és felszín alatti vizek haváriaszerű szennyezése, -bármely okból létrejövőolyan mértékűlégszennyezettség, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja, -a kritikus infrastruktúrák olyan mértékűműködési zavara, melynek következtében a lakosság alapvetőellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott.

13 Közbiztonsági referens: a polgármester katasztrófák elleni védekezésre valófelkészülési, védekezési, helyreállítási szakmai feladataiban, továbbárendvédelmi és honvédelmi feladataiban közreműködő, köztisztviselői jogviszonyban álló, e feladat ellátására a polgármester által kijelölt, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott végzettséggel rendelkező személy.

14 KATASZTRÓFA-HELYZETEK A VÉDEKEZÉS IDŐSZAKAI

15 1) Katasztrófaveszély - Annak érdekében, hogy az előre jelezhető veszélyhelyzetek hatásaira való felkészülésre kellő időálljon rendelkezésre, az új katasztrófavédelmi törvény bevezeti a katasztrófaveszély időszakát. -Ennek megfelelően a katasztrófaveszély közvetlenül egy adott eseményt megelőző időszak, amely során olyan intézkedések és döntések meghozatalára van lehetőség, amelyek révén a kialakulóhelyzetek gyorsabban és eredményesebben kezelhetők.

16 -Katasztrófaveszély időszakában nem érvényesülnek az Alaptörvény szerinti különleges jogrendre vonatkozószabályok, de a BM OKF főigazgatójának - a központi veszély-elhárítási terv szerint -lehetősége van az élet-és vagyonbiztonság, a lakosság ellátása, a kritikus infrastruktúrák védelme és a várhatóhelyzet következményeinek csökkentése érdekében intézkedéseket tenni, amelyekről folyamatosan tájékoztatja a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert. -Ebben az időszakban a Magyar Honvédség erőinek igénybevételére lehetőség van, az adott helyzettől függően a Honvéd Vezérkar főnöke, a honvédelmi miniszter, vagy a Kormány döntése rendelkezik az alkalmazásáról.

17 2) Veszélyhelyzet Az új Alaptörvény és a katasztrófavédelmi törvény szerinti veszélyhelyzet által meghatározott események az alábbiak szerint foglalhatóak össze: -elemi csapások, természeti eredetűveszélyek miatt, - ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek miatt, -egyéb eredetűveszélyek miatt kihirdetett veszélyhelyzetek.

18 Ebben az időszakban a Kormány -rendeleti úton - rendkívüli intézkedéseket vezethet be, vagy azokra felhatalmazást adhat. Ezen rendeletek az ország teljes területére, vagy egy meghatározott részére vonatkozhatnak: Korlátozható: -a lakosság szabad mozgása, az ország egyes területeire történőbelépés, áthaladás és tartózkodás, valamint a közlekedési és szállítási kapacitások biztosítása érdekében a repülőterek, raktárak, állomások igénybevétele

19 Elrendelhető: -a lakosság kimenekítése/kitelepítése (az elrendelést megtagadókkal szemben a jogosult rendvédelmi szerv lép fel), - a nemzetgazdasági, vagy más érdekből történő kiürítés, amelyre elsődlegesen a katasztrófák elleni védekezéséért felelős miniszter intézkedik, - ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása, -mentésre alkalmas járművek, eszközök igénybevétele, -szükség esetén -kártalanítás mellett -ingatlan igénybevétele, bontása.

20 -a gazdasági tevékenységet folytatószolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettség állapítható meg, -a veszélyhelyzet súlyosbodásának veszélye esetén, az érintett gazdálkodószervezet a Magyar Állam felügyelete alá vonható, -polgármester és jegyzőrészére államigazgatási feladat jelölhető meg, -közigazgatási hatósági eljárástól valóeltérésre van lehetőség, -indokolt esetben részleges, vagy teljes forgalomkorlátozás vezethető be.

21 Veszélyhelyzetben sajátos irányítási szabályok lépnek életbe: -A helyzet jellegétől függően, illetve több megyét érintőveszélyhelyzet esetén miniszteri biztos kinevezésére van lehetőség. -Településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője átveszi a polgármestertől, míg a megyei (fővárosi) közgyűlés és a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat-és hatáskörét a megyei közgyűlés elnöke (főpolgármester) és a polgármester gyakorolja. -Az önkéntes mentőszervezetek bevonásáról a BM OKF főigazgatója dönt.

22 3) A katasztrófa károsító hatása által érintett terület -A hivatásos katasztrófavédelmi szervezetrendszer három pilléren alapuló feladatrendszere szempontjából a helyreállítás időszakában is kihirdethető a veszélyhelyzet, de ebben az esetben a veszélyhelyzetre vonatkozósajátos irányítási szabályok nem érvényesülnek. -A katasztrófa károsítóhatása által érintett terület alatt azt a kijelölt és lehatárolt területet értjük, ahol a katasztrófa (természeti, ipari, civilizációs) következményeinek elhárítása érdekében kormányzati intézkedésekre van szükség.

23 A veszélyhelyzeti rendkívüli intézkedések közül itt az alábbiak alkalmazhatóak: - közigazgatási hatósági eljárástól való eltérés, -a gazdasági tevékenységet folytatószolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettség állapítható meg, -indokolt esetben részleges, vagy teljes forgalomkorlátozás vezethető be, - korlátozható az ország egyes területeire történő belépés, áthaladás és tartózkodás.

24 A LAKOSSÁG KATASZTRÓFA VÉDELMI FELKÉSZÍTÉSE, TÁJÉKOZTATÁSA 67. A lakosság katasztrófavédelmi felkészítésének fő célkitűzése a helyben jellemző veszélyeztetőhatások, és a veszély esetén, illetve riasztáskor követendőmagatartási szabályok lehető legszélesebb körben történő megismertetése.

25 Az aktív lakosságtájékoztatás 68. (1) Az igazgatóság szervezésében a kirendeltség lakosságtájékoztatási program keretében készíti fel a lakosságot - az I. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken évente legalább egyszer, - a II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken 3 évente legalább egyszer.

26 Az aktív lakosságtájékoztatás megvalósítható: - tájékoztató kiadványok kibocsátásával, - a helyi sajtóban, az önkormányzat lapjában, a megyei lapokban, helyi és regionális televíziókban, kábeltelevíziókban, helyi rádiókban megjelenőtájékoztatóközlemények megjelentetésével, internetes tájékoztató felületek megjelentetésével, - lakossági fórumok szervezésével, - településen rendezett egyéb nyilvános rendezvényen (város- és falunap).

27 A passzív lakosságtájékoztatás 69. (1) Az igazgatóság a kirendeltséggel közösen gondoskodik a lakosság legszélesebb körének passzív tájékoztatásáról. A passzív lakosságtájékoztatás megvalósítható: -az érdeklődők számára nyomtatott és elektronikusan hozzáférhetőinformációs kiadványok elérhetővé tételével, - kirendeltségi nyílt nap biztosításával.

28

29

30 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!