Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés Blahunka, Zoltán

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés Blahunka, Zoltán"

Átírás

1 Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés Blahunka, Zoltán

2 Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés Blahunka, Zoltán Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog fenntartva,

3 Tartalom Bevezetés... iv 1. A katasztrófa meghatározása A katasztrófa meghatározása A katasztrófák elleni védekezés rendszere A nemzeti védekezés időszakai A védelmi igazgatás rendszere Polgári védelem Polgári védelem Köteles polgári védelmi szervezetek Önkéntes polgári védelmi szervezetek További bevonható szervek A közbiztonsági referens intézménye Veszélyeztető hatások és veszélyelhárítási tervezés Katasztrófák felosztása Magyarország veszélyeztetettsége Tűzvédelem Égéselmélet Megelőző tűzvédelem A tűzveszély kockázatának beazonosítása Létesítési tűzmegelőzési szabályok Használati tűzmegelőzési szabályok Mentő tűzvédelem A tűzvizsgálat lefolytatásának szabályai Iparbiztonság Az iparbiztonság Bevezetés és a szabályozás tartalma A Katasztrófavédelmi törvényben meghatározott kötelezettségek és feladatok A katasztrófavédelmi törvény IV. fejezetének végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott kötelezettségek és feladatok A biztonsági elemzés A veszélyek és azok emberi egészséget veszélyeztető hatásai Veszélyes anyagok szállítása Kritikus infrastruktúra védelme Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés eszközei Mérőeszközök Technológiai eszközök Önkéntes csoportok műszaki eszközei esettanulmányok Együttműkődési lehetőségek Önkéntes szervezetek működése Vörös iszap katasztrófa Irodalomjegyzék... cxlviii iii

4 Bevezetés A természeti, de különösen a civilizációs katasztrófák közös jellemzője, hogy nagy területeket és nagy embertömegeket érinthetnek. Ezért megelőzésüket, illetve felszámolásukat az emberi élet és az anyagi javak mentését, a halaszthatatlanul szükséges helyreállító munkák végrehajtását minden országban az egész társadalom ügyeként kell kezelni. Könnyen belátható, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldására pusztán a fegyveres erők és testületek, valamint a hivatásos egészségügyi intézmények önmagukban nem képesek. Több okból sem. Nem képesek az igen nagyszámú sérült egyidejűi mentésére és elsősegélynyújtására, nagy területek romtalanítására és vegyi, vagy sugármentesítésére. Tekintettel arra, hogy az életmentést azonnal meg kell kezdeni, nincs idő megvárni a kárhelytől távolabb lévő katonai alakulatok beérkezését, azonnal cselekedni kell. Erre pedig a helyszín közelében tartózkodó reguláris erők mellett elsősorban a szervezett polgári védelmi erők képesek és hivatottak. Az emberi természetre jellemző, hogy az emberek többsége nem gondol arra, hogy éppen őt éri valamilyen katasztrófa hatása. A máshol másokkal előforduló katasztrófákról szóló híradást, tudósítást érdeklődéssel fogadják anélkül, hogy saját magukkal kapcsolatban felmerülne egy ilyen szituáció lehetősége. Emiatt sokan nem kezelik fontosságának megfelelően a katasztrófavédelmet, a katasztrófa-megelőzést, ami egy katasztrófa bekövetkezése esetén még védtelenebbé teheti az embert (Nagy-Halász: Katasztrófavédelem. Egyetemi jegyzet ZMNE 2002). Az elmúlt években, évtizedekben bekövetkezett katasztrófák parancsoló szükséggel vetették fel minden országban a katasztrófavédelem, a katasztrófa-megelőzés állami megszervezését és működtetését ben Magyarországon jelentős változás következik be a katasztrófavédelem életében, az Alaptörvény alapján megalkotott új katasztrófavédelmi törvény (továbbiakban: Kat.) hatálybalépése a tűzoltóság, a polgári védelem, az iparbiztonság valamennyi szereplője szempontjából meghatározó. A változások elősegítik a védekezés hatékonyságát, fokozzák a biztonságot, veszélyhelyzetben pedig egységessé teszik az irányítást. Ezáltal növekszik a magyar állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának, a gazdaság biztonságos működésének, valamint a kritikus infrastruktúrának a védelme. Az egységes rendszerben működő magyarországi katasztrófavédelemben a január 1-jével életbe lépett változásoktól a tűzoltóságok, a polgári védelem és a szakhatóságok jobb együttműködése várható. A védelmi igazgatásban változás, hogy januártól veszélyhelyzetben, például árvizek esetén már nem az adott megyei közgyűlés elnöke, illetve a főpolgármester lesz a területi (megyei, illetve fővárosi) védelmi bizottság vezetője, hanem az adott kormányhivatal vezetője. A védelmi bizottságok elnökeinek két helyettesük lesz: a katasztrófavédelmi igazgató és a katonai elnökhelyettes. Változás az is, hogy minden olyan településen, ahol a lakosok száma meghaladja a 15 ezret, az önkormányzatnak egy főállású közbiztonsági referenst kell foglalkoztatnia. Az ő feladata az, hogy a szakértelmével támogassa a polgármestert veszélyhelyzet, például áradás, belvíz esetén. Az önkormányzatoknak december végéig kell elkészíteniük a települések kockázatelemzését, ami a helyi megelőzés, illetve a védekezés hatékonyságát javíthatja januártól a polgári védelem eddigi rendszere is megváltozik. Az 1948-ban, az akkori atomháborús veszély miatt létrehozott szervezet két nagyobb csoportból áll majd: az önkéntes és az úgynevezett köteles polgári védelmi szolgálatból. Előbbihez a speciális tudással rendelkező önkéntes szervezetek, köztük a kutyás, a barlangi, a vízi, a búvár- és a hegyi mentők tartoznak majd, akik veszélyhelyzetben mozgósíthatók; e szervezetek állami forrásokra is pályázhatnak. Utóbbi, a "köteles" kategóriába azokat sorolják, akiknek speciális eszközük (traktor, lánctalpas gép, szivattyú) vagy speciális szaktudásuk van (biológusok, vízépítő vagy nukleáris mérnökök), továbbá azokat, akiket a fizikai erejük miatt tudnak bevetni például gátépítéseknél. Az iparbiztonság területén is változások lesznek januártól, így például létrehozzák az egységes iparbiztonsági hatóságot, három szakterület - veszélyes üzemek, veszélyes anyagok szállítása, kritikus infrastruktúrák - felügyeletére. Jelentős változás továbbá, hogy a hivatásos tűzoltóságok a katasztrófavédelmi szervezet részévé válnak költségvetési, képzési, bevetés-irányítási, ellátási és logisztikai szempontból. iv

5 Bevezetés Magyarország területén 2014-ig új tűzoltóőrsöket alakítanak ki, ezek közül 2012-ben 28 kezdi meg a működését és a második év végére 64 őrs lesz összesen. A cél az, hogy a tűzoltók lehetőleg 15 percen belül kiérjenek mindenhová. Jelenleg 112 tűzoltóság van Magyarországon, ezek közül 98-nak van úgynevezett vonuló egysége, amely részt tud venni a mentésekben. Az új katasztrófavédelmi rendszerhez kapcsolódik az is, hogy 2012-ben megalakul az új Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a katasztrófavédelmi intézet, amelyen három tanszék működik majd: tűzvédelmi, polgári védelmi és iparbiztonsági. Az innen kikerülő szakemberekkel tudják majd hosszú távon megoldani a tiszti utánpótlást. v

6

7 1. fejezet - A katasztrófa meghatározása Ebben a fejezetben Ön megismeri a katasztrófa fogalmát, jogi definícióját. Átfogó képet kap a katasztrófák elleni védekezés rendszereiről, ezen belül a katasztrófavédelem irányításairól és annak szerveiről. Elsajátíthatja a katasztrófaveszély, vészhelyzet szabályait, betekintést nyer a védelmi igazgatás rendszerébe. A fejezet célja: megismerni a katasztrófa fogalmát, jogi definícióját, megismerni a katasztrófák elleni védekezési rendszerét, képet kapni a katasztrófavédelem irányításáról, szerveiről, betekintést nyerni a védelmi igazgatás rendszerébe. A fejezet tananyagának elsajátításával Ön képes lesz: ismertetni a katasztrófa fogalmát, definícióját, felvázolni a katasztrófa elleni védekezés rendszerét, elkülöníteni a nemzeti védekezés időszakait, felsorolni a védelmi igazgatási rendszer elemeit, bemutatni a gazdálkodó és közreműködő szervezetek tevékenységeit A katasztrófa meghatározása A katasztrófa a Magyar Értelmező Kéziszótár meghatározása szerint "nagyarányú szerencsétlenség, (sors- )csapás". Ebből a meghatározásból ki kell emelnünk a "nagyarányú" jelzőt, mert a mindennapi életben a katasztrófa vulgáris szóhasználatként él olyan esetekben is, amikor az egy egyén számára bekövetkezett szerencsétlenséghez kapcsolódik. Vannak országok, ahol az egyes közlekedési baleseteket balesetként, a naponkénti összesítést katasztrófaként emlegetik ben Genfben a Polgári Védelem Nemzetközi Szervezete (Organisation In- ternationale de Protection Civile - OIPC.) VI. Világkonferenciáján hangzott el: a katasztrófák általános jellemzője, hogy az emberi életet és javakat, valamint az infrastruktúrát váratlanul vagy többé-kevésbé előre jelezhetően, tömeges és komplex módon veszélyeztetik. Különleges körülmények lépnek fel, amelyek különleges megoldási módokat követelnek. A következmények megelőzése, illetve felszámolása rendszerint meghaladhatja az érintett község, város, sőt megye erejét. Ezért a katasztrófák elhárítása érdekében helyi államigazgatási és társadalmi szervek erői és eszközei mellett összállami segítség, adott esetben több állam segítsége is szükséges. a katasztrófa-szituációra az a jellemző, hogy a sérültek számához képest a rendelkezésre álló egészségügyi erők és eszközök elégtelenek. Általános tapasztalat a kórházak befogadóképességének szűk kapacitása. Gondot jelent a betegek osztályozása az orvosi segélyhelyen, az elsősegélynyújtók hivatásos körének szűkülése, az orvosok nagyfokú specializációja miatt. a katasztrófáknak súlyos egészségügyi és szociális következményei lehetnek (járványok, éhség, lakáshiány, munkanélküliség, egyes emberek pánikreakciói, tömeges pánikszituációk, a lakosság kitelepítésének szükségessége). Túlzott segítőszándékból adódban illetéktelen és felkészületlen emberek ragadhatják magukhoz a vezetést, ami növelheti a veszteségeket. Ugyanis a szomszédos területek erőinek 1

8 A katasztrófa meghatározása mozgósítása, a felsőbb szintű vezetés kialakítása időt vesz igénybe és így lehetőség adódik a valótlan hírek széles körű elterjedésére stb. A katasztrófa jogi definíciója A katasztrófa jogi fogalmának meghatározására és a hatályos jogrendbe való beillesztésére először az ben megkezdett, a katasztrófa-védelem egységes rendszerének kialakítására irányuló szabályozás keretében történt kísérlet. A Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium által 1995-ben készített, a katasztrófavédelem egységes rendszeréről, a veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokról, valamint az Alkotmány ezzel összefüggő módosításáról szóló kormány- előterjesztés a katasztrófa definíciójának átfogó értelmezését tartalmazta, az alábbi megfogalmazás szerint: a./ katasztrófa: az életet, az életfeltételeket, az anyagi javakat, a természeti környezetet jelentős mértékben és súlyosan károsító vagy azokat közvetlenül veszélyeztető elemi csapás, ipari szerencsétlenség, vagy más pusztító hatású természeti vagy civilizációs eredetű rendkívüli esemény a fegyveres támadás kivételével, amely ellen a védekezés az állami, az önkormányzati szervek, valamint az egyéb szervezetek és a természetes személyek összehangolt együttműködését és szükség esetén rendkívüli intézkedések megtételét igényli; A katasztrófa fogalmának hatályos jogszabályi definícióját két törvény is tartalmazza, szűkebb, illetve szélesebb értelmezést adva a fogalomnak. A polgári védelemről szóló évi XXXVII. törvény a katasztrófa fogalmát mintegy szűkebb értelmezésben az "értelmező rendelkezések" címszó alatt a következőképpen határozza meg: f) katasztrófa: olyan történés, mely számos ember életét vagy egészségét, a lakosság jelentős dologi értékeit, alapvető ellátását, avagy a környezetet veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy elhárítására és leküzdésére hatóságok, intézmények és szervezetek együttműködése szükséges(nagy-halász: Katasztrófavédelem. Egyetemi jegyzet ZMNE 2002). A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény értelmező rendelkezései kiterjesztik a fogalmat, és az alábbiak szerint definiálják a katasztrófát: e) Katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli A katasztrófák elleni védekezés rendszere A katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés nemzeti ügy, a védekezés egységes irányítása állami feladat. A rendszer kialakításáért és működtetéséért az állam felelős. A katasztrófák elleni védekezést elsősorban a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a nem hivatásos polgári védelmi szervek és az egyéb bevonható szervek valósítják meg január 1-jétől hatályos, a katasztrófák elleni védekezés rendjét meghatározó jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 234/2011 (XI. 10.) kormányrendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 290/2011. (XII. 22.) kormányrendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXIII. törvény végrehajtásáról 2

9 A katasztrófa meghatározása 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 1515/2011. (XII. 30.) kormányhatározat a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról A katasztrófavédelem irányítása A bekövetkezett szervezeti változások és az irányítási rendszer átalakítása, indokolják a katasztrófavédelem szervezetére vonatkozó általános rendelkezések korrekcióját. A katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő hivatásos katasztrófavédelmi szerveket három csoportba soroljuk: országos illetékességgel működő központi szerv, a megyei, fővárosi illetékességgel működő területi szervek, helyi szervek, amelyek a katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos tűzoltóságok. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos állományúak, kormánytisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak. A központi szerv A katasztrófavédelem központi szerve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: BM OKF), amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A BM OKF a katasztrófavédelmi feladatok valamennyi szakaszában részt vesz és biztosítja a szervezeten kívüli kapcsolattartást, együttműködést a hazai (pl.: más minisztériumok, végrehajtó szervezetek, karitatív szervezetek, önkéntes mentőszervezetek) és a nemzetközi szervezetekkel (pl.: Európai Unió szakmai szervei, NATO és ENSZ felelős testületei, nemzetközi segítségnyújtó szervezetek). A BM OKF főigazgatója vezeti a központi szervet, irányítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szervei működését és szakmai tevékenységét. A BM OKF főigazgatójának feladatai az alábbi jogkörökhöz kapcsolódóan csoportosíthatók. központi irányítási és felügyeleti jogkör javaslatot tesz a BM OKF főigazgatóhelyettesének vagy helyetteseinek kinevezésére és felmentésére, gyakorolja a munkáltatói jogokat a BM OKF állományába tartozó személyek felett. katasztrófaelhárítás irányításával és koordinálásával kapcsolatos jogkör biztosítja a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek működési feltételeit, tervezi és felügyeli a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő jóváhagyott fejlesztéseket, javaslatot tesz a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter (jelenleg: belügyminiszter) részére a katasztrófavédelem működését, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladatkörét érintő jogszabályok megalkotására, kidolgozza a katasztrófavédelemmel összefüggő tervezési, szervezési, felkészítési szakmai elveket és követelményeket, végzi a lakosság mentésével kapcsolatos tervező, szervező feladatokat, irányítja a bekövetkezett események következményeinek felszámolására irányuló tevékenységet, a belügyminiszter irányításával közreműködik a katasztrófák várható következményeinek megelőzésére és elhárítására vonatkozó tervezésben, felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló központi polgári védelmi szervezet létrehozásáért és a központi veszélyelhárítási terv elkészítéséért, 3

10 A katasztrófa meghatározása meghatározza a tűzvédelmi és műszaki mentési, a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, irányítja és ellenőrzi az alárendelt szervek szakmai munkáját és tevékenységét. ellátja a polgári védelmi szervezetek létrehozásával és felkészítésével, ellátásával és alkalmazásával, valamint a lakosság és az anyagi javak mentésével összefüggő tervezési és szervezési feladatokat, biztosítja a védelmi igazgatás szerveinek működéséhez szükséges szakértőket, és részt vesz a védelmi igazgatás tervezési feladataiban, együttműködik az egyéb országos szervek ágazati katasztrófavédelemmel kapcsolatos tevékenységet ellátó szervezeteivel, gondoskodik a közfoglalkoztatás feltételeinek rendelkezésre állásáról a katasztrófák elleni védekezésre való felkészüléssel, a védekezéssel és a helyreállítással összefüggő katasztrófavédelmi feladatok hatékonyabb ellátása érdekében. nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos jogkör közreműködik a katasztrófavédelemmel kapcsolatos nemzetközi szerződések szakmai előkészítésében, részt vesz a nemzetközi együttműködésben, ennek keretében folyamatos kapcsolatot tart fenn a nemzetközi katasztrófavédelmi szervezetekkel, biztosítja a nemzetközi szervezetekkel, így különösen az EU és a NATO polgári védelmi gyorsriasztó és információs rendszereivel való kapcsolattartást, ellátja az EU Lisszaboni Szerződésből eredő polgári védelmi tevékenységek koordinálásával kapcsolatos feladatokat, biztosítja a hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok tervezését, szervezését és az azokon való részvételt, biztosítja a Kormány által kötött katasztrófavédelmi egyezményekben foglaltak végrehajtását, biztosítja a regionális és határmenti együttműködéssel összefüggő feladatok folyamatos végrehajtását, végzi az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő katasztrófavédelmi feladatokat. A területi szervek A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (továbbiakban: igazgatóságok). Az igazgatóságok önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek, amelyek jogszabályban meghatározott ügyekben hatóságként járnak el, ellátják a jogszabályokban részükre meghatározott feladatokat, irányítja a hivatásos tűzoltóságokat és a katasztrófavédelmi kirendeltségeket. Ellátják az önkormányzati tűzoltóságok felügyeletét, ellenőrzik a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységét. A helyi szerv A hivatásos katasztrófavédelmi szervek helyi szerve a katasztrófavédelmi kirendeltség (65 db), amely illetékességi területén ellátja a helyi szintű katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok szakirányítását. Hatásköre a fővárosi, megyei katasztrófavédelmi igazgatóság alárendeltségében kiterjed az illetékességi területén működő tűzoltóparancsnokság(ok)ra, polgári védelmi iroda(ák)ra. A kirendeltség-vezető, vezetői beosztásában tervezési, szervezési, információgyűjtési, koordinálási, irányítási, értékelési, kapcsolattartási, együttműködési és tájékoztatási feladatokat lát el, szolgálati elöljárója felé jelentési kötelezettséggel tartozik. Munkáját egy- egy polgári védelmi, tűzoltósági és iparbiztonsági felügyelő segíti. A tűzoltó-parancsnokság a tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési, polgári védelmi feladatok ellátására létrehozott, önálló működési és illetékességi területtel rendelkezik. Hatásköre a katasztrófavédelmi 4

11 A katasztrófa meghatározása kirendeltség alárendeltségében kiterjed az illetékességi területén működő tűzoltó őrs-(ök)-re, polgári védelmi irodákra. A tűzoltóparancsnok az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség közvetlen alárendeltségében, önálló felelősségi körben irányítja a tűzoltó-parancsnokságok polgári védelmi szakterületéért felelős állomány, tűzoltó őrsök és polgári védelmi irodák tevékenységét. A polgári védelmi iroda a tűzoltó-parancsnokság belső szervezeti egysége, amely elkülönült illetékességi területtel nem rendelkezik. Illetékességi területén szakmai támogatást nyújt a polgármester (a fővárosban a főpolgármester) és közbiztonsági referens részére a katasztrófavédelmi feladatok szervezésében, a megelőzés, felkészítés, a védekezés, helyreállítás és újjáépítési helyi szintű feladatainak ellátásában A nemzeti védekezés időszakai Katasztrófaveszély Annak érdekében, hogy az előre jelezhető veszélyhelyzetek hatásaira való felkészülésre kellő idő álljon rendelkezésre, az új katasztrófavédelmi törvény bevezeti a katasztrófaveszély időszakát. Ennek megfelelően a katasztrófaveszély közvetlenül egy adott eseményt megelőző időszak, amely során olyan intézkedések és döntések meghozatalára van lehetőség, amelyek révén a kialakuló helyzetek gyorsabban és eredményesebben kezelhetők. Katasztrófaveszély időszakában nem érvényesülnek az Alaptörvény szerinti különleges jogrendre vonatkozó szabályok, de a BM OKF főigazgatójának a központi veszélyelhárítási terv szerint lehetősége van az élet- és vagyonbiztonság, a lakosság ellátása, a kritikus infrastruktúrák védelme és a várható helyzet következményeinek csökkentése érdekében intézkedéseket tenni, amelyekről folyamatosan tájékoztatja a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert. Ebben az időszakban a Magyar Honvédség erőinek igénybevételére lehetőség van, az adott helyzettől függően a Honvéd Vezérkar főnöke, a honvédelmi miniszter, vagy a Kormány döntése rendelkezik az alkalmazásáról. Veszélyhelyzet Az új Alaptörvény és a katasztrófavédelmi törvény szerinti veszélyhelyzet által meghatározott események az alábbiak szerint foglalhatóak össze: elemi csapások, természeti eredetű veszélyek miatt, ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek miatt, egyéb eredetű veszélyek miatt kihirdetett veszélyhelyzetek. Ebben az időszakban a Kormány rendeleti úton rendkívüli intézkedéseket vezethet be, vagy azokra felhatalmazást adhat. Ezen rendeletek az ország teljes területére, vagy egy meghatározott részére vonatkozhatnak: korlátozható a lakosság szabad mozgása, az ország egyes területeire történő belépés, áthaladás és tartózkodás, valamint a közlekedési és szállítási kapacitások biztosítása érdekében a repülőterek, raktárak, állomások igénybevétele, elrendelhető: a lakosság kimenekítése/kitelepítése (az elrendelést megtagadókkal szemben a jogosult rendvédelmi szerv lép fel), a nemzetgazdasági, vagy más érdekből történő kiürítés, amelyre elsődlegesen a katasztrófák elleni védekezéséért felelős miniszter intézkedik, ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása, mentésre alkalmas járművek, eszközök igénybevétele, szükség esetén 5

12 A katasztrófa meghatározása kártalanítás mellett ingatlan igénybevétele, bontása. a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettség állapítható meg, a veszélyhelyzet súlyosbodásának veszélye esetén, az érintett gazdálkodó szervezet a Magyar Állam felügyelete alá vonható, polgármester és jegyző részére államigazgatási feladat jelölhető meg, közigazgatási hatósági eljárástól való eltérésre van lehetőség, indokolt esetben részleges, vagy teljes forgalomkorlátozás vezethető be. A rendeletek rendkívüli kihirdetésére a közszolgálati műsorszórókon keresztül is sor kerülhet. Veszélyhelyzetben sajátos irányítási szabályok lépnek életbe: A helyzet jellegétől függően, illetve több megyét érintő veszélyhelyzet esetén miniszteri biztos kinevezésére van lehetőség. Településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője átveszi a polgármestertől, míg a megyei (fővárosi) közgyűlés és a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörét a megyei közgyűlés elnöke (főpolgármester) és a polgármester gyakorolja. Az önkéntes mentőszervezetek bevonásáról a BM OKF főigazgatója dönt. A katasztrófa károsító hatása által érintett terület A hivatásos katasztrófavédelmi szervezetrendszer három pilléren alapuló feladatrendszere szempontjából a helyreállítás időszakában is kihirdethető a veszélyhelyzet, de ebben az esetben a veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos irányítási szabályok nem érvényesülnek. A katasztrófa károsító hatása által érintett terület alatt azt a kijelölt és lehatárolt területet értjük, ahol a katasztrófa (természeti, ipari, civilizációs) következményeinek elhárítása, vagyis a hatékony és eredményes helyreállítás érdekében kormányzati intézkedésekre van szükség. A veszélyhelyzeti rendkívüli intézkedések közül itt az alábbiak alkalmazhatóak: közigazgatási hatósági eljárástól való eltérés, gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettség állapítható meg, indokolt esetben részleges, vagy teljes forgalomkorlátozás vezethető be, korlátozható az ország egyes területeire történő belépés, áthaladás és tartózkodás A védelmi igazgatás rendszere A kormányzati szintű igazgatás elemei: Kormány, kormányzati koordinációs szerv, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter (belügyminiszter), ágazati miniszterek, 6

13 A katasztrófa meghatározása a központi államigazgatási szervek. A területi szintű igazgatás elemei: a megyei, fővárosi védelmi bizottságok, a helyi védelmi bizottságok. A helyi szintű igazgatás elemei: a polgármester. A további közreműködők: a gazdálkodó szervezetek, a közreműködő szervezetek, a természetes személyek. A kormányzati szint tevékenysége A Kormány végzi: a katasztrófák elleni védekezés legfelsőbb szervezését és irányítását (különböző előkészítő, szervező és tervező feladatokat lát el) a tervezés kormányszintű végrehajtását, a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok tárcák közötti koordinációját. A Kormány a katasztrófavédelmi feladatok tekintetében döntéshozó és intézkedési hatáskörökkel bír. Kormányzati koordinációs szerv feladatai: A Kormány a katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolása és irányítása érdekében kormányzati koordinációs szervet működtet. A kormányzati koordinációs szerv részletes feladatairól a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról szóló 1515/2011. (XII. 29.) kormányhatározat rendelkezik. A KKB elnöke a miniszterelnök, elnök-helyettese a belügyminiszter, tagjai a miniszterek. A KKB tevékenységének tudományos támogatása, a szakmailag megalapozott döntéselőkészítés érdekében Tudományos Tanácsot, operatív tevékenységének támogatása érdekében operatív munkaszerveként Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központot működtet. A KKB évente tart rendes ülést, illetve szükségszerűen rendkívüli ülést. A működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáért a BM OKF felelős. 7

14 A katasztrófa meghatározása 1.1. ábra. A Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság felépítése (BM OKF honlap). A Nukleárisbaleset-elhárítási védekezési munkabizottság által felügyelt szakmai szerv az OAH szakértői részlege A belügyminiszter feladatkörében: felel az irányítása alá tartozó hivatásos katasztrófavédelmi szerv működtetéséért, elrendeli (a Kormány egyidejű tájékoztatása mellett) a polgári védelmi szervezetek részleges alkalmazását, dönt a nemzetközi segítségnyújtásra fordítható költségvetési előirányzat felhasználásáról, háromévente jelentést készít az Országgyűlésnek és a Kormánynak kockázatelemzésekről, és a katasztrófavédelem helyzetéről, gondoskodik a polgári veszélyhelyzeti tervezés katasztrófavédelmi feladatainak, valamint az EU polgári védelmi tevékenységének hazai koordinálásáról és végrehajtásáról, részt vesz a nemzetközi segítségnyújtásban, felelős a kritikus infrastruktúrák védelméért a katasztrófák elleni védekezés területén, jóváhagyja a központi veszélyelhárítási tervet. image_ ábra. Kormányzati koordinációs bizottság A központi államigazgatási szerv vezetője feladatkörében: 8

15 A katasztrófa meghatározása Felelős az ágazati feladatkörébe tartozó terület katasztrófavédelmével kapcsolatos tervező, szervező, irányító tevékenységéért. A területi szint tevékenysége A területi szintű igazgatás a megyei, fővárosi védelmi bizottság (MVB, FVB) útján valósul meg. A megyei, fővárosi védelmi bizottság Rendeltetése, hogy illetékességi területén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve közreműködésével összehangolja és irányítsa a megelőzés, a felkészülés és a védekezés megyei és helyi szintű feladatait. Kiemelkedő a feladatok közül a települések, más megyék és a főváros közötti kölcsönös segítségnyújtással, értesítéssel, riasztással és tájékoztatással kapcsolatos feladatai, a közigazgatási szervek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a társadalmi szervezetek területi szintű együttműködésének szervezésére irányuló tevékenysége. A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének feladatai A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a kormánymegbízott, akinek két elnökhelyettese (egy honvédelmi és egy katasztrófavédelmi) van, melyek közül a katasztrófavédelmi helyettes beosztását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője tölti be. Az MVB (FVB) elnök fő feladatai: a) a megelőzés időszakában: biztosítja a katasztrófavédelemben érintett és hatáskörébe tartozó megyei és helyi szervezetek felkészítését, alkalmazhatóságát, részükre a felkészülés érdekében feladatot határoz meg, biztosítja a társadalmi és a karitatív szervezetek részvételét a felkészülés feladataiban, irányítja az MBV (FVB) által szervezett, a katasztrófák elleni védekezésben érintett szervek, szervezetek gyakorlatait, ellenőrzi a felkészülés hatékonyságát, felelős a riasztás, tájékoztatás előkészítéséért és végrehajtásáért, gondoskodik a lakosság és a gazdálkodó szervezetek riasztásához, tájékoztatásához szükséges eszközök működtetéséről, az MVB (FVB) ülésének napirendjére tűzi a védekezésben részt vevő szervek felkészültségéről szóló beszámolót, az éves feladattervben meghatározza a polgármesterek felkészítésével kapcsolatos feladatokat, kezdeményezheti kölcsönös segítségnyújtási tervek kidolgozását más megyékkel és a fővárossal kötött megállapodások alapján, egyetértési jogot gyakorol a területi polgári védelmi szervezetek felépítésére, létszámára vonatkozó - a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv által tett - javaslatokkal kapcsolatosan, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére felterjeszti az illetékességi területén lévő települések polgármestereinek a települések katasztrófavédelmi besorolására vonatkozó javaslatait, szervezi a közigazgatási szervek, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a civil szervezetek, valamint a polgári védelmi szervezetek együttműködését, felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló területi polgári védelmi szervezetek megalakításáért, valamint a megyei (fővárosi) veszélyelhárítási terv elkészítéséért, felelős a vezetési rendszer fenntartásáért, működőképességének biztosításáért. b) a védekezés irányításával kapcsolatban: szervezi a Kormány által meghatározott területi védekezési feladatok végrehajtását, 9

16 A katasztrófa meghatározása irányítja a védekezést, és kezdeményezi a Kormány hatáskörébe tartozó intézkedések megtételét, magához vonhatja a védekezés irányítását, ha a saját vagy az érintett polgármester helyzetértékelése szerint a katasztrófa elleni védekezés a helyi védelmi bizottság lehetőségét meghaladja, erről haladéktalanul értesíti a kormányzati koordinációs szervet, halasztást nem tűrő esetben, a helyben szokásos módon, átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges mértékben a veszélyeztetett területekről az állampolgárok kimenekítését, és erről a BM OKF útján haladéktalanul értesíti a Kormányt, folyamatosan értékeli a kialakult helyzetet, a védekezés helyzetét, minderről jelentést tesz a miniszteri biztosnak és tájékoztatja a KKB-t, elrendeli a belügyminiszter intézkedése alapján vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával a polgári védelmi szervezetek alkalmazását, erről egyidejűleg tájékoztatja a BM OKF főigazgatóját, összehangolja a lakosság és az anyagi javak kitelepítését, kimenekítését, befogadását, ellátását, továbbá a helyi védekezés megszervezését. Ha a területi, illetve a helyi szintű védekezésben egyidejűleg több szerv együttműködése szükséges, a védekezés közvetlen irányításáért felelős vezetőt illetékességi területén a megyei, fővárosi vagy helyi védelmi bizottság elnöke, illetve a polgármester jelöli ki. Több megye területét illetően a védekezés közvetlen irányításáért felelős vezetőt a Kormány vagy bizottsága jelöli ki. A vezető kijelöléséig az események következményeinek felszámolásában elsődlegesen érintett szerv vezetője végzi a védekezés irányítását. A megyei és fővárosi védelmi bizottság elnöke és a polgármester e feladatok irányítása és végrehajtása során államigazgatási jogkörben jár el. Feladatait a megyei kormányhivatal, a főpolgármesteri hivatal, a polgármesteri hivatal, a védelmi bizottság munkacsoportjai és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közreműködésével látja el. Helyi védelmi bizottság A HVB-k a főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban, valamint a megyei védelmi bizottság által kijelölt településeken működnek. A helyi védelmi bizottság elnökének feladatai működési területén irányítja a védekezésben részt vevő szervek, szervezetek tevékenységét, utasíthatja a védekezés irányítása során a védekezésben részt vevő szervezetek vezetőit a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére, intézkedik a védekezéshez igénybe vehető állomány és eszközök átcsoportosítására és bevonására. Irányítási és utasítási jogköre nem terjed ki a főpolgármesterre és a megyei közgyűlés elnökére. A helyi szint tevékenysége A helyi szintű igazgatás a polgármester útján valósul meg. A katasztrófavédelemről szóló törvény két fő feladatkört határoz meg a polgármesternek, egyes esetekben a fővárosban a főpolgármesternek: a) a megelőzés időszakának feladatai: felelős a települési (a fővárosban kerületi) veszélyelhárítási tervek elkészítéséért, valamint a helyi lehetőségek figyelembevételével a védekezés feltételeinek a biztosításáért, irányítja a védekezésre való felkészítést, gyakorolja katasztrófavédelmi ügyekben az elsőfokú polgári védelmi hatósági jogkört, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, 10

17 A katasztrófa meghatározása a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a területi, települési, kerületi és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be, felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezet megalakításáért, gondoskodik az illetékességi területen élő vagy tartózkodó személyek részére a katasztrófaveszélyekről szóló, a magatartási szabályokat is tartalmazó tájékoztatásról, a gazdálkodó szervezetek részére határozattal elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását, biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő, rendelkezésre bocsátott technikai berendezések működtetését, részt vesz a feladatainak ellátása érdekében, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek által szervezett felkészítéseken, kijelöli a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladataiban közreműködő közbiztonsági referenst. b) a védekezés irányításának feladatai: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakmai iránymutatása mellett irányítja a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet, halasztást nem tűrő esetben átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges intézkedéseket, és erről haladéktalanul értesíti a település szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjét és a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét, a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a katasztrófavédelem érdekében határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi, szervezi és irányítja a lakosság védelmét, kitelepítését, kimenekítését, befogadását és visszatelepítését, szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartásához szükséges anyagi javakkal történő ellátását, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének rendelkezése alapján - vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával - elrendeli a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazását, együttműködik más települések polgármestereivel, a védekezésbe bevont más szervezetekkel a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában. Feladatait fővárosi kerületben, városban, községben a jegyző vagy a körjegyző, valamint a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el; katasztrófák elleni védekezéssel, valamint a megelőzés és felkészülés időszakának feladataival kapcsolatban munkáját a közbiztonsági referens támogatja. A polgármester a helyi katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának letéteményese. Illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülést és a védekezést, valamint a Kormány döntésének megfelelően részt vesz a helyreállításban és újjáépítésben. A polgármester a katasztrófavédelmi feladatok ellátása során államigazgatási jogkörben jár el, amely alapján: gyakorolja katasztrófavédelmi ügyekben az elsőfokú polgári védelmi hatósági jogkört, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, a pv. kötelezettség alatt álló állampolgárt a munkahelyi, települési és területi pv. szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be, a gazdálkodó szervezetek részére határozattal elrendeli a pv. kötelezettségen alapuló pv. szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását. További közreműködők tevékenysége 11

18 A katasztrófa meghatározása Gazdálkodó szervezetek Védekezési feladatok ellátására hatósági határozat alapján gazdálkodó szervezetek is bevonásra kerülnek. A gazdálkodó szervezet vezetője felelős a szervezet védekezési feladatainak ellátásáért, amelynek keretében: hatósági határozatban megjelölt, polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetet hoz létre, kijelöli a munkahelyi polgári védelmi szervezet tagjait, gondoskodik a tagok felkészítéséről és a szervezet működtetéséről, szervezi és irányítja az alkalmazottak katasztrófavédelmi felkészítését, gondoskodik a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen anyagi javak megelőző védelméről (műszaki-technikai, RBV megelőző védelem) működési területén kívül közreműködik a károk csökkentésében és a mentéshez szükséges halaszthatatlan munkák végzésében, gondoskodik az alkalmazottak védelmét szolgáló védőlétesítmények létrehozásáról, fenntartásáról, az egyéni védőeszközök biztosításáról, jóváhagyja a gazdálkodó szervezet veszélyelhárítási tervét (a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a gazdálkodó szervezet székhelye, telephelye szerint illetékes helyi szervének előzetes egyetértésével) Közreműködő szervezetek Az I. fejezet 3. pontjában (További bevonható szervezetek) meghatározott szereplőket, valamint a katasztrófavédelem önkéntes polgári védelmi szervezeteit jelentő társadalmi és karitatív szervezeteket értjük a közreműködő szervezetek alatt. Az állami szervezetek jogszabályban rögzített alapon, az adott területért felelős miniszter katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos ágazati feladatainak teljesítése által részei a védelmi igazgatás rendszerének. A társadalmi és karitatív szervezetek katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel kötött megállapodás alapján vesznek részt. Összefoglalás Ebben a fejezetben megismerhettük a katasztrófa fogalmát, jogi definícióját. Átfogó képet kaptunk a katasztrófák elleni védekezés rendszereiről, kitérve a katasztrófavédelem irányítására és szerveire. Megismerhettük a katasztrófaveszély, vészhelyzet szabályait, betekintést nyerhettünk a védelmi igazgatás rendszerébe. Önellenőrző kérdések 1. Írja le a katasztrófa jogi definícióját? 2. Egészítse ki az alábbi mondatot! A katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés. -ügy a védekezés egységes irányítása.feladat. A rendszer kialakításáért és működtetéséért az felelős. 3. Sorolja fel a védelmi igazgatás rendszerének elemeit! a,. b,.. c,.. d,.. 4. Egészítse ki az alábbi mondatot! 12

19 A katasztrófa meghatározása A Kormány a katasztrófavédelmi feladatok tekintetében és.. hatáskörökkel bír. 5. Soroljon fel néhányat a belügyminiszter feladatköreiből! 6. Ki jelöli ki, több megye területét illetően a védekezés közvetlen irányításáért felelős vezetőt? 7. Melyek a helyi védelmi bizottság elnökének feladatai? 13

20 2. fejezet - Polgári védelem Ebben a fejezetben Ön megismeri a polgári védelemmel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségének tartalmi elemeit. Átfogó képet kap a polgári szervezetekről, közbiztonsági referens intézményéről. Megismerheti a veszélyeztető hatásokat és a veszélyelhárítás tervezését. Felvázolunk magyarországi geológiai, meteorológiai, szélsőséges időjárási és hidrológiai jelenségeket. A fejezet célja: megismerni a polgári védelemmel kapcsolatos feladatokat, megismerni a veszélyeztető hatásokat és veszélyelhárítási tervezéseket, betekintést nyerni a magyarországi geológiai, meteorológiai, egyéb időjárási jelenségekbe. A fejezet tananyagának elsajátításával Ön képes lesz: ismertetni a polgárvédelem feladatait, szervezeteit, felvázolni a veszélyeztető hatásokat és veszélyelhárítás tervezését, bemutatni Magyarország veszélyeztetettségét, geológiai, meteorológiai, időjárási szempontból, feltárni az árvíz, belvíz veszélyforrásait Polgári védelem A katasztrófavédelem polgári védelmi (továbbiakban: pv) feladatai fokozatosan alakultak ki a korabeli légoltalmi feladatokból, és váltak a természeti vagy ember okozta katasztrófák megelőzését, és az azokkal szembeni védekezést szolgáló szervezeti, feladat- és intézkedési rendszerré. A rendszer működése abból az alapelvből indul ki, hogy az állampolgároknak joguk van a biztonságra, de annak megteremtésében nekik maguknak is tevékenyen részt kell venniük. Ennek jegyében a szakterület alapfeladata a lakosságvédelem, tehát az életet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat veszélyeztető hatások elhárítása, az ennek érdekében szükséges szervezési és felkészítő munka, valamint a mindezt megalapozó tervezés. A cél hozzájárulni a közbiztonság hatékonyságának növeléséhez, az emberek életminőségének javításához, valamint a nemzetgazdaság biztonságosabb működéséhez. További cél a hazai települések valós veszélyeztetettségén alapuló rendszeres kockázatértékelése és katasztrófavédelmi osztályba sorolása, a lakosság sebezhetőségére összpontosító veszélyelhárítási tervezés. A reagálás terén kiemelt feladat az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek létrehozása, felszerelése és begyakoroltatása. Ennek során kiemelt szempont, hogy ezek az egységek a veszélyhelyzeti szintet el nem érő feladatokban is képesek legyenek részt venni, hiszen a katasztrófák csak akkor kezelhetők sikeresen, ha az átlagember is felelősséget vállal saját biztonságáért. A nem hivatásos polgári védelmi szervezetek A megújult köteles polgári védelmi szervezetek fogják adni a katasztrófák elleni védekezésbe bevonható, nem hivatásosokból álló legnagyobb létszámot. Mindennek alapja a polgári védelmi kötelezettség Alaptörvényben történő rögzítése: Magyarország Alaptörvényének XXXI. cikk (5) bekezdése meghatározza, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok részére honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében polgári védelmi kötelezettség írható elő. A törvény bizonyos esetekben felmenti a pv. kötelezettség alól az állampolgárt, illetve lehetővé teszi, hogy a pv. kötelezettséget munkakör ellátásával, közmegbízatás gyakorlásával teljesítse. Felmentési körök: 14

21 Polgári védelem a) saját személyéhez kapcsolódóan a 18 éven aluli és a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt elért személy, a terhes nő, terhességének megállapításától kezdve, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan. b) más személyéhez kapcsolódóan a gyermekét saját háztartásában nevelő anya, a gyermek 6 éves koráig, a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülő, a gyermek 14 éves koráig, a szülő, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza, aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el. Munkakörből, vagy közmegbízatásból eredő mentesség: országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, állami vezető, a vezetői megbízású, valamint feladatköre szerint katasztrófavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselő, köztisztviselő és közalkalmazott, jegyző, bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség tényleges és tartalékos állományú, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja, egészségügyi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, kórházi, járóbeteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó, az állami mentőszolgálat dolgozója, betegszállító szervezet dolgozója, a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes és létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet végző tagja, közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja, közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltető személyzete, szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi. A polgári védelmi kötelezettség négy fő tartalmi eleme: adatszolgáltatási kötelezettség, amely szerint a pv. szervezetbe történő beosztás és a pv. kötelezettség teljesítése céljából a polgármester és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgár személyes adatait, foglalkozására és a szakképzettségére vonatkozó adatait kezelheti. Azokat a kötelezetteket, akikről adat nem szerezhető be, a polgármester adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére szólíthatja fel. bejelentési kötelezettség, amely szerint a pv. szervezetbe beosztott állampolgár köteles a szakképzettség megszerzését, a foglalkozás gyakorlásának megkezdését, illetve munkahelye és lakcíme megváltozását a polgármesternél 15 napon belül bejelenteni. 15

22 Polgári védelem megjelenési kötelezettség, amely szerint a pv. szervezet tagja határozattal kiképzésre és gyakorlatra osztható be, amelyen köteles megjelenni. A polgármester a kiképzésen és gyakorlaton való részvétel alól indokolt esetben (kérelemre) halasztást, illetve felmentést adhat. polgári védelmi szolgálat, amely szerint a pv. szervezet tagja köteles a megjelölt helyen és időpontban megjelenni, a rábízott feladatot ellátni, részt venni annak a településnek az azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataiban, amelynek területén tartózkodik és a kapott utasítást végrehajtani. A polgármester a szolgálatadási kötelezettség alól indokolt esetben (kérelemre) felmentést adhat. A pv. kötelezettségek teljesítése megtagadható, ha a kötelezettség teljesítésével a kötelezett önmaga vagy mások életét, testi épségét, vagy egészségét közvetlen és súlyos veszélynek tenné ki Köteles polgári védelmi szervezetek A békeidőszaki (nem fegyveres konfliktus) katasztrófák kezelése érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szervezeten kívül, a polgári védelmi szervezetek látnak el feladatot. A köteles pv. szervezetek állománya a pv. kötelezettség alatt álló és az önkéntesen jelentkező személyekből áll, lakóhely szerinti beosztásuk az illetékes polgármester feladata (I. fokú polgári védelmi hatósági jogkör, határozattal történik). A pv. szervezetek egymásnak mellérendeltek, tevékenységüket a védekezés irányításáért felelős személy irányítja. Típus és jelleg szerint az alábbiak különböztethetőek meg: A központi polgári védelmi szervezet különleges szakértelmet és technikai eszközöket igénylő szakfeladat ellátására hozzák létre, felépítéséről, létszámáról a BM OKF főigazgatója dönt, tagjait a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője jelöli ki. A területi polgári védelmi szervezet a települési pv. szervezetek képességét meghaladó feladat végrehajtására hozzák létre, felépítéséről, létszámáról a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjének javaslata alapján a BM OKF főigazgatója határoz, tagjait a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője jelöli ki. A települési polgári védelmi szervezet létre kell hozni, ha a település katasztrófavédelmi besorolása indokolja, létszámát a település katasztrófavédelmi besorolásának megfelelően a katasztrófavédelmi kirendeltség vezetőjének javaslata alapján a polgármester állapítja meg, tagjait a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője jelöli ki. A munkahelyi polgári védelmi szervezet a gazdálkodó szervezet pv. feladatainak végrehajtása érdekében hozzák létre, tagjait a gazdálkodó szervezet vezetője jelöli ki Önkéntes polgári védelmi szervezetek A katasztrófavédelem önkéntes polgári védelmi szervezeteinek első pillérét az önkéntesen jelentkező személyeket adják, akik a polgármester által meghatározott polgári védelmi szervezetben, függelmi rendben teljesítik felajánlott szolgálatukat. Ezeket a tagokat ugyanolyan jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a pv. kötelezettség alatt álló személyeket. A velük kapcsolatos elöljárói utasítás nem irányulhat: 16

23 Polgári védelem a beosztottak indokolatlan foglalkoztatására, emberi méltóságának megsértésére, életének és testi épségének közvetlen veszélyeztetésére. A pv. szervezetbe beosztott begyakorolja és alkalmazása idején az elöljáró utasításai szerint végrehajtja a számára meghatározott feladatokat. Az önkéntesen segítséget nyújtó személyek az adott feladat végrehajtásáért felelős személy irányításával látják el a számukra meghatározott feladatot. A második pillért az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek alkotják, amelyek a katasztrófák elleni védekezésben humanitárius jellegű feladatok végrehajtása útján működnek közre. Annak érdekében, hogy a védekezésbe történő bevonásuk szervezetten és hatékonyan történjen, jellemzően a veszélyelhárítási tervekben meghatározott, az adott szervezet profiljához illő feladatokat látják el. A katasztrófavédelem önkéntes polgári védelmi szervezeteinek harmadik pillérét az önkéntes mentőszervezetek biztosítják, akik kifejezetten katasztrófavédelmi feladatok ellátása céljából jönnek létre. Az országban működő önkéntes mentőszervezetek akkor vehetnek részt a védekezésben, ha a Nemzeti Minősítési Rendszerben meghatározott alapkövetelményeknek megfelelnek. Ezt követően együttműködési megállapodást írnak alá a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervével, elismerve ezzel annak koordinációs-irányítási jogát és nyilvántartásba kerülnek. Az önkéntes mentőszervezetek a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakmai irányítása mellett vesznek részt a katasztrófák hatásai elleni védekezésben és a kárelhárításban. Az önkéntes mentőszervezetek területi szintű védekezésbe történő bevonását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője rendeli el, amennyiben különleges szakképzettség és speciális szakfelszerelések igénybevétele szükséges. Különleges jogrendben az önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője rendeli el. Az önkéntes mentőszervezetek számára felkészülés időszakában felmerült költségek fedezetének biztosítására a katasztrófavédelmi hozzájárulás bevétele terhére pályázat útján támogatás nyújtható További bevonható szervek A katasztrófák elleni védekezésben és a következmények felszámolásában a következő szereplők is részt vesznek: egyes állami szervezeteket kifejezetten mentési-elhárítási feladatok ellátására hoztak létre (pl.: Országos Mentőszolgálat), egyes állami szervezetek katasztrófavédelmi feladatokat is ellátnak (pl.: Országos Meteorológiai Szolgálat, vízügyi igazgatóságok) a Magyar Honvédség (ha az egyéb rendelkezésre álló erő-eszköz nem elégséges) a rendvédelmi szervek A közbiztonsági referens intézménye 1) Általános jellemzők A közbiztonsági referens a polgármester katasztrófák elleni védekezésre való felkészülési, a védekezési, a helyreállítás szakmai feladataiban, valamint a rendvédelmi és honvédelmi feladataiban működik közre. A közbiztonsági referenst a katasztrófavédelmi szempontból I. és II. osztályba sorolt településeken, a katasztrófavédelemről szóló törvény és annak végrehajtási rendelete alapján a polgármester jelöli ki. 17

24 Polgári védelem A közbiztonsági referens köztisztviselői jogviszonyban álló személy, aki legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és legkésőbb a kijelölését követő 90 napon belül eredményesen elvégzi a közbiztonsági referensi tanfolyamot és vizsgabizonyítványt szerez. A kijelölés során fontos szempont a helyismeret és a személyes kompetenciák közül a szervezési, koordinációs és együttműködési képesség. A körjegyzőséghez tartozó települések polgármesterei közösen jelölik ki a referenst a körjegyzőségekben, megállapodásuk hiányában ezt a jogkört a körjegyzőség székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja. A közbiztonsági referensek kijelölése kizárólag a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolásához kapcsolódik, és nem tesz különbséget a települések között nagyságuk, lakosságszámuk tekintetében. A nagyobb településeken indokolt több közbiztonsági referens kijelölése is. A közbiztonsági referens mindennapi munkáját a település polgármestere mellett, annak hivatalában végzi, így elhelyezéséről és a munkakörülmények, egyéb feltételek biztosításáról a polgármester gondoskodik. Működési területe a település közigazgatási területe. Napi feladatainak meghatározását részben a polgármester, de elsődlegesen, szakmai iránymutatásként a katasztrófavédelmi kirendeltség (iroda) vezetője végzi. A közbiztonsági referens feladatairól rendszeresen és szükség szerint beszámolni köteles a polgármester, illetve a kirendeltség (iroda) vezetője felé. A közbiztonsági referens katasztrófavédelmi felkészítését és munkáját területi szinten a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság koordinálja. 2) A közbiztonsági referens feladatai Fő rendeltetése a helyi szintű katasztrófavédelmi feladatok szakszerű ellátásának elősegítése a polgármester közvetlen munkakörnyezetében. A közbiztonsági referens a felkészülési időszakban tervezési és szervezési, a védekezés időszakában döntés-előkészítési és koordinációs, valamint a helyreállítás időszakában kárfelmérési és ellenőrzési feladatokat lát el. A megelőzés és felkészülés időszakában: a) a települési veszélyelhárítási tervekkel kapcsolatos feladatok: a meglévő tervek naprakészen tartása, a tervet befolyásoló események figyelemmel kísérése és a módosítások átvezetésének kezdeményezése, a tervekkel kapcsolatos egyeztetésekben való közreműködés, új tervek készítésében való részvétel, a tervben nevesített szervek és szervezetek felelőseivel történő folyamatos kapcsolattartás; b) a katasztrófavédelmi felkészítésekkel (polgári védelmi szervezetekbe beosztott állampolgárok, közigazgatási vezetők) kapcsolatos feladatok: szervezési, koordinációs feladatok a felkészítésen résztvevőkkel összefüggésben, a felkészítések logisztikai biztosítása, egyéni adottságoknak megfelelően érdemi részvétel az előadások megtartásában, végzi a felkészítés adminisztrációját; c) a lakosság megelőző időszaki tájékoztatásával kapcsolatos feladatokban: közösségi rendezvényekhez kapcsolódóan a polgármesteri és a katasztrófavédelmi szervek feladatkörébe tartozó tájékoztatási feladatok szervezése, közreműködik a lakossági tájékoztató kiadványok és internetes tájékoztató oldalak elkészítésében, lakossághoz történő eljuttatásában; 18

25 Polgári védelem figyelemmel kíséri a lakosság veszélyhelyzetekkel kapcsolatos, helyi sajátosságokról és a tanúsítandó magatartási szabályokról történő tájékoztatását, kezdeményezi, illetve végzi a lakossági tájékoztatás aktualizálását, kapcsolatot tart és szervezi a közoktatási intézményekben, és más közösségi létesítményekben történő felkészítést; d) közreműködik a lakossági riasztó, riasztó-tájékoztató végpontok működőképességének és karbantartottságának ellenőrzésében: nyilvántartja és rendszeresen ellenőrzi a működőképességet, kapcsolatot tart a rendszert működtető szervezettel, hiba, hiányosság, működőképtelenség esetén kezdeményezi a javítását, figyelemmel kíséri a technikai fejlesztési lehetőségeket és kezdeményezi a korszerűsítést; e) a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezet létrehozása és megalakítása során szakmai javaslatokkal segíti a polgármester döntéseit: a települési veszélyelhárítási tervben foglaltakat megvizsgálja és összeállítja a védekezéshez szükséges polgári védelmi szervezet struktúráját, megvizsgálja és javaslatot tesz a polgári védelmi szervezetbe beosztható (beleértve a vezetőket is), kötelezettség alá eső állampolgárok személyére; megvizsgálja a logisztikai szükségleteket és kezdeményezi a szükséges beszerzéseket, a gazdasági- anyagi szolgáltatásokra vonatkozó döntéseket; f) részt vesz a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok polgári védelmi szervezetbe történő beosztásában, a szervezetek kiképzéseinek és gyakorlatainak előkészítésében és lebonyolításában: végzi a kötelezett személyek nyilvántartását és naprakészen tartását, döntésre előkészíti a polgári védelmi szervezetbe beosztásra, gyakorlatra és szolgálat-teljesítésre vonatkozó határozatokat, előkészíti a polgári védelmi szervezetek megalakításának dokumentációját, szervezi a polgári védelmi szervezetek gyakorlatait, a riasztást és mozgósítást, elkészíti annak dokumentációját; g) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert a felkészülés időszakában végrehajtott feladatokról: nyilvántartja az elvégzett feladatokat, azok eredményességéről jelentést tesz, kezdeményezi az elmaradt, vagy nem megfelelően elvégzett feladat pótlását, előkészíti az éves beszámolót, jelentést; h) kapcsolatot tart a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, valamint a katasztrófák elleni védekezésben közreműködő más szervekkel és szervezetekkel: elsajátítja a katasztrófavédelemben részt vevő szervezetek működésével, struktúrájával és feladataival kapcsolatos ismereteket, élő kapcsolatot tart az együttműködésre kijelölt személyekkel, elkészíti és naprakészen tartja a kapcsolattartó személyek elérhetőségeit, 19

26 Polgári védelem figyelemmel kíséri a változásokat és kezdeményezi a megfelelő nyilvántartásban, adattárban történő módosítást. A védekezés időszakában: a) előkészíti a polgármester védekezéssel kapcsolatos szakmai döntéseit a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében: elemzi a beérkezett jelentéseket és tájékoztatásokat, összegzi és annak eredménye alapján kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, javaslatot tesz a beavatkozó állomány létszámára és összetételére, valamint az alkalmazandó technikai eszközökre; b) kapcsolatot tart a védekezést irányító és a védekezésben közreműködő szervekkel és erről tájékoztatja a polgármestert: alkalmazza a felkészülési időszakban kiépített kapcsolatrendszerét, gyűjti, elemzi és értékeli a beérkezett dokumentumok tartalmát, rendszerezi a dokumentációt, figyelemmel kíséri a veszélyelhárítási tervben meghatározott feladatok végrehajtását, a rendelkezésre álló erőket és eszközöket és szükség szerint kezdeményezi a tervtől történő eltérést, a megerősítő erők bevonását, illetve a védekezés magasabb szintre történő helyezését; c) előkészíti a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok polgári védelmi szolgálatra kötelező határozatát és a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazásának elrendelésével kapcsolatos feladatokat: az előkészített határozatokat a döntéshozó számára biztosítja, gondoskodik a szóban kihirdetett döntések írásba foglalásáról, kezeli a polgári védelmi szervezet alkalmazásával kapcsolatosan keletkezett dokumentációt, kezeli a gazdasági-anyagi szolgáltatás útján igénybe vett ingóságok és ingatlanok dokumentációját; d) részt vesz a lakosságvédelmi feladatokban: a települési veszélyelhárítási terv végrehajtásának biztosításával előkészíti az elrendelt lakosságvédelmi intézkedések bevezetését, végzi a lakosság riasztását és kiértesítését, veszélyhelyzeti tájékoztatását, közreműködik a kitelepítési/kimenekítési tevékenység szervezésében és feladataiban, közreműködik a befogadás és visszatelepítés megszervezésében és feladataiban, biztosítja a kimenekített/kitelepített, valamint a visszatelepített lakosság nyilvántartását, szervezi és közreműködik a befogadóhelyi nyilvántartásban, gondoskodik a lakosság alapvető ellátásáról, szervezi és gondoskodik a hátrahagyott anyagi javak őrzéséről. A helyreállítás és újjáépítés időszakában: a) közreműködik a vis maior eljárásban: gondoskodik az önkormányzati ingatlanokat és közterületeket ért károk felméréséről, 20

27 Polgári védelem gondoskodik a vis maior eljárás szabályai szerinti dokumentálásról és a kérelem benyújtásához szükséges iratok elkészítéséről, figyelemmel kíséri a vis maior eljárás egyes cselekményeit, biztosítja az ellenőrzés körülményeit, gondoskodik a szükséges hiánypótlásról, b) részt vesz a károk felmérésében és szakmailag előkészíti a polgármester helyreállítással kapcsolatos döntéseit: gondoskodik a kárfelmérési eljárás körülményeinek biztosításáról, elkészíti a kárfelméréssel kapcsolatos nyilvántartásokat és adatbázisokat, elemzéseket és összesítéseket készít a polgármester számára, döntés-előkészítő feladatokat lát el a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó helyreállítási kérdésekben, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a helyreállítási és újjáépítési munkálatok helyzetét, melyről rendszeresen tájékoztatja a polgármestert: kapcsolatot tart a helyreállítást végző szervekkel és szervezetekkel, adatokat igényel és szolgáltat részükre, koordinálja az együttműködő szervezetek tevékenységét, szükség esetén kezdeményezi, valamint előkészíti a már meghozott döntések módosítását, vagy új döntések meghozatalát, d) közreműködik a településre érkező segélyszállítmányokkal és adományokkal kapcsolatos feladatokban: kapcsolatot tart a karitatív szervezetekkel, összegyűjti az igényeket és nyilvántartást készít, javasolja az adományozásban részesülők körét, közreműködik az adományozás dokumentálásában, segítséget nyújt a karitatív szervezetek számára a tevékenységük végzéséhez, szükség szerint megszervezi a humanitárius központot, e) közreműködik a helyreállítási és újjáépítési tevékenységek ellenőrzésében: gondoskodik a jelentések rendszerének kialakításáról, beszámoltatja a kivitelezőket, ellenőrzi a helyreállításra vonatkozó kiviteli tervek és a megvalósítás összhangját, figyelemmel kíséri az ütemterv szerinti végrehajtást, jelentést és beszámolót készít a végrehajtás helyzetéről, szükség szerint kezdeményezi újabb döntések meghozatalát. 21

28 Polgári védelem Veszélyeztető hatások és veszélyelhárítási tervezés 1) Veszélyeztető hatások Magyarország földrajzi elhelyezkedése, geográfiai és hidrológiai adottságai, valamint településszerkezeti és infrastrukturális szempontból történő elemzése alapján egyértelmű, hogy a különböző veszélyeztető hatások az egyes környezeti tényezőktől, a helyi sajátosságoktól jelentős mértékben függ. Annak érdekében, hogy az ország teljes területén a megfelelő szintű védelmi szint kialakítható legyen kockázatbecsléseket szükséges végezni a veszélyeztető hatások alapján: 1. elemi csapások, természeti eredetű veszélyek árvíz, belvíz, rendkívüli időjárás, földtani veszélyforrások: földrengés, földcsuszamlás, beszakadás, talajsüllyedés, partfalomlás. 2. ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek a katasztrófavédelmi törvény IV. fejezetének hatálya alá tartozó üzem, más létesítmény (ipari, mezőgazdasági) általi veszélyeztető hatás, veszélyes anyag szabadba kerülésének kockázata, távolság nukleáris létesítménytől: atomerőműtől, kutatóreaktortól, közlekedési útvonalak és csomópontok: veszélyes áruk szállítása, jelentős forgalom, a katasztrófavédelmi törvény IV. fejezetének hatálya alá nem tartozó, katonai célból üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmények. 3. egyéb eredetű veszélyek felszíni és felszín alatti vizek (elsősorban az ivóvízbázisok) sérülékenysége, humán járvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány, a riasztási küszöböt elérő mértékű légszennyezettség. 4. kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatok 22

29 Polgári védelem a lakosság alapvető ellátását biztosító infrastruktúrák sérülékenysége, a közlekedés sérülékenysége, a közigazgatás és a lakosság ellátását közvetve biztosító infrastruktúrák sérülékenysége. 2) Veszélyelhárítási tervezés A veszélyelhárítási tervezés elsődleges célja, hogy a különböző hazai veszélyeztető tényezők kockázatainak azonosítása és elemzése útján egységes dokumentumrendszer alakuljon ki, amely a katasztrófavédelemi feladatokat és intézkedéseket a szükséges személyi, anyagi és technikai eszközök hozzárendelésével tartalmazza. A veszélyelhárítási terv katasztrófaveszély, valamint katasztrófa időszakában végrehajtandó katasztrófavédelmi feladatokat tartalmazó központi, területi (fővárosi), települési (a fővárosban kerületi) és munkahelyi okmányrendszer. A veszélyelhárítási tervezés szintjei igazodnak a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári védelmi szervezetek tagozódásához: A veszélyelhárítás szintjei a) települési terv. A települési veszélyelhárítási tervek alapján a polgármesterek a veszély esetén követendő magatartásformák megismertetése céljából lakossági tájékoztató kiadványokat készítenek (amelynek elkészítésébe bevonja a településen működő kisebbségi önkormányzatokat), amelyet a lakosság részére rendszeresen biztosítanak. A települési veszélyelhárítási tervet a településfejlesztési és településrendezési tervezés, valamint a települési környezetvédelmi program kialakítása és módosítása során figyelembe kell venni. Mellékletét képezi a jogszabályokban meghatározott külső védelmi terv és a helyi vízkárelhárítási terv. b) munkahelyi terv. A hatósági határozattal kijelölt gazdálkodó szerv munkahelyi veszélyelhárítási tervet készít a gazdálkodó szerv területén munkát végzők és az egyéb okból ott tartózkodók védelmére. Az a gazdálkodó szerv, amely jogszabály alapján belső védelmi tervet, súlyos káresemény-elhárítási tervet készít, mentesül a munkahelyi veszélyelhárítási terv készítése alól. A hatósági határozattal kijelölt gazdálkodó szervek a telephely környezetét veszélyeztető hatásokról adatokat szolgáltatnak a kockázati tényezők megváltozása esetén soron kívül, egyebekben minden év február 28-ig a települési veszélyelhárítási terv elkészítéséhez és felülvizsgálatához a polgármester számára. c) hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének összesített terve. Illetékességi területéhez tartozó települések veszélyelhárítási terveinek összesítését végzi, a települési szintet meghaladó helyzet katasztrófavédelmi feladatainak ellátása érdekében. d) területi terv. A területi veszélyelhárítási terv alapdokumentumból és az adattárakat, térképeket tartalmazó mellékletekből áll, és azt a területfejlesztési és területrendezési tervezés, illetve a környezetvédelmi terv kialakítása során figyelembe kell venni. f) központi terv. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője az érintett ágazatok bevonásával központi veszélyelhárítási tervet készít a katasztrófaveszély elhárítására és a katasztrófa következményeinek lehető legkisebbre csökkentésére. A katasztrófaveszély elhárítására és következményeinek lehető legkisebbre csökkentése érdekében, az emberi élet, az anyagi javak és a kritikus infrastruktúra elemek védelmét, valamint a lakosság alapvető ellátásának biztosítását tartalmazó országos terv Katasztrófák felosztása Az egyes katasztrófák kialakulásának lehetőségei. A hatások jellemzése Az OIPC évi genfi tudományos világkonferenciáján az USA egészségügyi, nevelésügyi és jóléti minisztériumának előterjesztését fogadták el a katasztrófák osztályozását illetően. Ezek szerint megkülönböztethetünk: mesterséges katasztrófát, ami az ember szándékos cselekedetéből adódik - mint pl. a háború; természeti katasztrófát, mint például orkán, forgószél, tornádó, hóvihar, jég, eső, dara, földrengés, áradás, széllökés, szélsőséges hőmérséklet, aszály, lavina, vulkán, árhullám, erdő-, bozóttűz, villám stb.; 23

30 Polgári védelem szociológiai katasztrófát - mint pl. különféle közlekedési, élelmiszer-, víz-, levegőszennyeződés, ipari, szabadidő, beomlás, robbanás, tömegjárvány, nukleáris berendezés, gátszakadás, hídbeomlás, áruszolgáltatás kiesése stb. Találkozhatunk katasztrófákkal kapcsolatos irodalmakban más csoportosítással is. Ezek közül példaként az egyik: árvizek, belvizek, jégtorlaszok és jeges árvizek; hófúvások, hegyomlások, partszakadások és súvadások; táró- és aknabeomlások, gáz- és vízbetörések a bányákban; földrengés okozta károk; ipari üzemekben, raktárakban stb. bekövetkező véletlen jellegű robbanások; villámcsapások okozta károk, nagyméretű erdőtüzek, mezőgazdasági tüzek, egyéb lakóterületi nagy kiterjedésű tüzek; tömegméretű vasúti és közúti szerencsétlenség; egyéb elemi csapások: földgáz- és kőolajkitörés tűzzel párosulva; mezei rágcsálók, sáskák vészes méretű elszaporodása; vad- és halállományt sújtó járványok és mérgezések; fegyveres konfliktusok esetén alkalmazott tömegpusztító fegyverek okozta, nagy kiterjedésű, esetleg kombinált kárterületek. Egy másik csoportosítás, más szempont szerint: Relatív katasztrófa, olyan kisebb elemi csapás, amikor a helyi erők és eszközök alkalmazása elegendő a mentő munkák végrehajtására. Közepes katasztrófa. Súlyosabb elemi csapás, amikor külső erők, eszközök igénybevétele válik szükségessé a következmények teljes felszámolásához. Abszolút katasztrófa. Igen súlyos csapás, amikor az ország anyagi, erkölcsi helyzete megrendül, mint pl. egy atomháború esetén. Katasztrófahelyzet több módon alakulhat ki: természeti eseményekkel; termeléssel, üzemeltetéssel; szabotázzsal, vagy háborús cselekménnyel összefüggően. Ismét másik változat szerint "konfliktus elemeknek nevezzük azokat a természeti, műszaki, gazdasági és társadalmi jelenségeket, amelyek egy adott időszakban folyamatosan veszélyeztetik a természetet, az embert és az ember által létrehozott rendszereket". E változat szerint minden élő és működő rendszer esetében alapvetően két állapot különböztethető meg: normál állapotban lévő rendszer, melyben a belső és külső feltételek alapvetően összhangban vannak, rendkívüli állapotban, katasztrófahelyzetben van egy rendszer akkor, ha a külső és belső feltételek aránya megváltozik és ez a rendszer működését tartósan zavarja. A katasztrófahelyzet meghatározásakor nem feltétel a nagy távolság, és a nagy terület. Jelentősen kisebb, de sűrűn lakott területen sokszor nagyobb veszteséggel kell számolni, mint ennek fordított esetében. Ezért katasztrófahelyzet állhat elő akár egyetlen vállalaton belül is, ha ott nagyobb létszámmal dolgoznak és történetesen annak körzetében veszélyeztetett lakott település nincs is. 24

31 Polgári védelem 2.1. ábra.vörösiszap-tároló gátszakadása A katasztrófák közös jellemzőjeként azonban elmondható, hogy általában nagy ki- terjedésű kárterületek keletkeznek, amelyek gyakran kombinatív jellegűek. A katasztrófák lokalizálása, következményeinek felszámolása csak korszerű műszaki és egyéb technikával felszerelt, jól szervezett és kiképzett, mozgékony, különböző szakmai felkészültségű erők azonnali és tömeges bevetésével lehetséges. Kiemelt szerepe van az összehangolt, hozzáértő és gyors irányító tevékenységnek. A katasztrófamegelőzéssel és elhárítással kapcsolatos feladatok nagyon sokrétűek és a különböző felkészültségű erők komplex tevékenységét igénylik. A műszaki feladatokkal egy időben jelentkezhetnek egészségügyi és járványügyi, vegyvédelmi, rendfenntartási, kitelepítési és egyéb feladatok is. Az elsődleges feladat minden esetben az életmentés és csak ezután kerülhet sor a vagyonmentéssel kapcsolatos egyéb teendők végrehajtására. Az életmentés befejezése után, vagy azzal egy időben - ha arra lehetőség van - a létfenntartáshoz és mindennapi életfunkciókhoz szükséges anyagok kimentését is végre kell hajtani. Megfelelő tároló helyek kialakításával gondoskodni kell a hajléktalanná vált lakosságról. A különböző katasztrófa eseményeket vizsgálva szembetűnő, hogy igen gyakran egy katasztrófa egy másik katasztrófa iniciálója lehet. Így például egyes természeti katasztrófák civilizációs katasztrófákat is okozhatnak. Földrengés hatására egyes ipari objektumok (pl. vegyi üzemek, gyógyszergyárak stb.) oly mértékben sérülhetnek, hogy a területükön tárolt, feldolgozott szennyező, mérgező anyagok a környezetbe kerülve újabb veszélyforrást alakíthatnak ki. Ezt nevezhetjük a természeti csapás (esetünkben a földrengés) másodlagos hatásának is. A következőkben a különféle katasztrófákat külön-külön vizsgáljuk. A megelőzés és elhárítás tervezésekor azonban feltétlenül figyelembe kell venni, hogy ritkán fordul elő "tisztán" csak egyfajta katasztrófa. Az esetek többségében sokféle hatással kell számolni. A hatások jelentkezhetnek egy időben, egymás után különkülön és periodikusan, újra és újra gerjesztve egymást (Nagy-Halász Katasztrófavédelem. Egyetemi jegyzet ZMNE 2002) Magyarország veszélyeztetettsége Geológiai jelenségek 25

32 Polgári védelem Hazánkban számottevő pusztítást okozó földrengés, földcsuszamlás, vagy partfalomlás évtizedek óta nem fordult elő. Ez köszönhető Magyarország kedvező geoföldrajzi elhelyezkedésének. Földrengés A világ egyes tájain az emberiség fejlődését végigkísérte a veszélyes földmozgásokkal való együtt élés (pl. Japán). Az ilyen jelenségeket eredetük szerint négy kategóriába sorolhatjuk vulkanikus, kozmikus, csúszásos és tektonikus földrengések. A Magyarország több területére jellemző képződmények túlterhelés, különböző fizikai hatások folytán összeomlanak. Hasonló eseményeket tapasztalhattunk egyes városainkban a nem eléggé körültekintő talajmechanikai vizsgálatokat követő építménykároknál. Magyarország a nagy kiterjedésű Eurázsiai-lemez belsejében, a Földközi-tenger földrengési övezetétől északra terül el. A felszín alatt több mozgást mutató törésvonal ismert. Hazánkban földrengés évente közel 10 esetben regisztrálható, amelyekről óta feljegyzések is tanúskodnak. Mindeddig több mint 300 eseményt tapasztaltak, ezek ereje a Richter-skála szerint 4-6,5 fokos volt. Észlelési küszöb közelében lévő földrengésre évente többször, kárt okozókra évenként számíthatunk. Hazánk területén idáig 36 olyan eseményt jegyeztek fel, amelyek a Mercalli-Cancani-Sieberg-skála alapján a 6,5 értéket elérték. Nagyobb veszteségeket három esetben említhetünk: 1763-ban Komárom város nagy része rombolódott a Mercalli-Cancani-Sieberg-skála szerinti 9-es erősségű földrengésben elején Dunaharasztiban kipattant eseménynél a Richter-skála szerinti 5, 6-os értéket és a Mercalli- Cancani-Sieberg-skála alapján 8 fokos erősséget mértek. A katasztrófának egy halálos áldozata és 40 sérültje volt nyarán Berhida-Peremarton térségében következett be nagy anyagi károkkal járó földrengés. Földrengés közvetlen hatásai Épületek, építmények statikai egyensúlya megbomlik, nagy százalékban romosodás következik be. Energia- és közmű ellátás a bekövetkező szakadások folytán megszűnik. Közlekedési útvonalak, hidak járhatatlanná válnak. Földfelszíni elváltozások, csuszamlások tapasztalhatóak. A táj domborzati viszonyai jelentősen megváltozhatnak. Földrengés másodlagos veszélyforrásai A kezdeti nagyobb földmozgást több utórengés követi. Építmények omlása több esetben emberi és állati veszteségekkel jár. Közművek rombolódása tüzeket, robbanásokat okoz. Földfelszín deformációja nem hagyja érintetlenül a folyók medrét sem. A szintbeli változások okozataként árvizek keletkezhetnek. (TSUNAMI) Az élővilág pusztulását járványok követik. Ipari létesítményekből veszélyes anyagok kerülnek a szabadba. Havária események következnek be. Ezek tovább fokozzák a földrengés amúgy is fokozottan károsító hatásait. Számolni lehet a tömegek pánikreakcióival. A földrengés sújtotta területről minden erővel, és bár milyen irányba azonnal menekülni kezdenek az emberek. 26

33 Polgári védelem 2.2. ábra. Földrengésnél dolgozik a magyar mentőcsoport Egyéb földmozgások A földrengéseken kívül tapasztalhatunk hazánkban egyéb, főleg helyi szinten problémát okozó talajszint változási folyamatokat. Ezek a mozgások nagyobb föld-, illetve kőzettömegek helyzet- és alakváltozása önsúlyuk vagy terhelés következtében. Ilyenek a földcsuszamlások, partfalomlások, különböző talajsüllyedések ábra. Földmozgások epicentrumai és erőssége Magyarországon 27

34 Polgári védelem Várható bekövetkezésüket első sorban a települések fejlesztése, a lakókörnyezet kiépítése előtt kell figyelembe venni. Hasonló környezetben történő építkezések előtt meg kell ismerni az adott terület földtani felépítését, nélkülözhetetlen a megfelelő talajmechanikai vizsgálatok elvégzése. Földcsuszamlás Azokon a domborulatokon fordulhat elő, ahol a rossz felszíni vízelvezetés miatt valamilyen csapadék hatására a talaj egyik összetevőjét képező agyagréteg átázik. A különféle konzisztenciájú földrétegek már enyhe terhelés hatására is elmozdulhatnak egymáson, létre jön a csuszamlás. Analóg talajszerkezetet találunk az Északi-középhegység Hegyközi részén, valamint a Börzsöny északi lejtőin. Nagy port kavart fel a világörökség részét képező Hollókő településen bekövetkezett földcsuszamlás, amely felhívta országunk lakósságának figyelmét az így keletkező károk valós mértékére. Partfalomlás A finomszemcsés (10-60μ), mész- és kvarctartalmú üledékes kőzetben, a löszben jöhet létre. A mészcsöves, üreges talajösszetétel teherhordó képessége kicsi. Öntartó szerkezete miatt nagy magasságokat elérő, függőleges alakban is megjelenhet, ezt partfalnak nevezzük. Magyarország kb. 1/3-a hasonló terület. Az itt létesült - első sorban Duna menti - települések egész utcasorait veszélyezteti a partfal leomlása. Események főleg Ercsi és Dunaföldvár térségében, kisebb mértékben a Tolnai, Somogyi, Baranyai dombvidéken jelentkezhetnek. Omlást a folyóvizek mederalakító, partfalat alámosó hatása, valamint a szabálytalan és előkészítetlen építkezések okozhatnak ábra Partfalomlás Talajroskadások Országunk bővelkedik forrásokban, geológiai és hidrotermális eredetű barlangokban. A gyakran engedély nélküli, talajmechanikai szakvéleményeket nélkülöző építkezések és utólagos szerkezetmódosítások a gyenge teherhordó képességű, meszes, üreges talajt túlterhelik. Beszakadások, süllyedések jönnek létre. Jelentős károkat idézhet elő a bányászati tevékenység felhagyását követő tárnaomlás is. Hasonló, lokális problémákkal Budapesten, Egerben, Pécsett találkozhatunk. 28

35 Polgári védelem Földmozgások közvetlen hatásai Földmozgások közvetlen területén lezuhanásból, eltemetésből következő életveszély. Épületek károsodása, omlása kis területen. Közművek, utak rombolódása. Földmozgások másodlagos veszélyforrásai Építmények romosodása közben emberi és állati életek veszélyeztetése. Közműszakadás okozataként tűz- és robbanásveszély létrejövetele. Meteorológiai jelenségek A katasztrófa jellegű események közül ide sorolhatóak mindazon jelenségek, amelyek a levegő mozgásával, a csapadék különböző megjelenési formáival, a hőmérséklet változásával függnek össze, és veszélyeztetik az élővilágot, anyagi javakat, természeti környezetünket. A rendkívül gyors időjárási helyzetváltozások, az azokat követő jelenségek előre nem prognosztizálhatóak. Hatásaik és méreteik változatossága miatt sem az ellenük való felkészülésre, sem a megelőzésre vagy védekezésre komoly lehetőség nincs. Magyarország a mérsékelt égövben helyezkedik el. Szélsőséges időjárási viszonyok ritkán fordulnak elő, de a globális környezetszennyezés következtében felborult ökológiai egyensúly következményeit minden nap tapasztalhatjuk. Aszály Az aszály, vagy más néven szárazság, hosszabb, akár több éven keresztüli csapadék nélküli időszakban alakulhat ki. Nálunk főként a talaj tartós szárazsága, a talajaszály szokott bekövetkezni. Fő előfordulási területe az Alföld vidéke. Jellemzően a mezőgazdaságot sújtja, mert a gabona- és takarmánynövények nem, vagy csak kevéssé szárazságtűrők. Legjelentősebb problémát a tartós csapadékhiány egyes termények kritikus érési időszakában jelenthet, amit az újabb típusú művelési rendszerben öntözéssel, növényvédő erdősávokkal küszöbölnek ki. Aszály közvetlen hatásai Talaj felső, termő rétegének víztartalma erősen lecsökken. Felszíni természetes és folyóvizek szintjének apadása, időszakos mederkiszáradás jelentkezik. A föld megművelése lehetetlenné válik. Aszály másodlagos veszélyforrásai Mezőgazdasági termények elszáradnak. A száraz növénytáblák tűzérzékenysége megnő. Porviharok keletkeznek, elsivatagosodás veszélye áll fenn. Takarmányhiány miatt az élővilág pusztulása következik be, éhínség lép fel. Nemzetgazdaság terhei a behozatali igények miatt jelentősen megnőnek. Tartósan aszály sújtotta területről a népesség elvándorlása fokozott mértékű. Szélviharok 29

36 Polgári védelem A meteorológiában leggyakrabban használt szélerő osztályozási rendszer a Beaufort-skála. A biztonságunkra veszélyt jelentő légmozgásokról mintegy 72 km/h áramlási sebességtől beszélhetünk. A komoly károkat okozó 100 km/h feletti, orkán erősségű, különböző megjelenési formájú szeleket földrészenként máshogy nevezték el. A Távol-Keleten tájfunnak, Indiai-óceán környékén ciklonnak, Csendes óceán déli részén hurrikánnak, több térségben, így hazánkban is tornádónak hívják. Tornádó Akkor jön létre, ha két különböző hőmérsékletű és páratartalmú légtömeg összetalálkozik, és a melegebb légtömeg a hidegebb alá kerül. Normális körülmények között a meleg levegő felfelé emelkedik, közben lassan lehűl, víztartalma kicsapódik, elered az eső. Tornádó esetében a folyamatot oldalirányú szél zavarja meg, amely a meleg levegőt kitéríti útjából. Akkor az akár 450 km/h sebességgel forogni kezd saját tengelye körül. A forgó légörvény belsejében kisnyomású terület alakul ki, ennek szívó hatása a földdel érintkezve az ott található tárgyakat, élőlényeket magával ragadja. Egy tornádó élettartama perc, átmérője a pár métertől néhány százig terjedhet ki. Hazánkban tornádó jellegű esemény az elmúlt században több esetben fordult elő ábra. Tornádó Szélvihar közvetlen hatásai Építmények tetőszerkezetének romosodása. Elektromos hálózat megrongálódása, légvezetékek szakadása. Növényzet, első sorban fák kidőlése, ágaik letörése. Könnyebb, kisebb tárgyak feldöntése. Nagy mennyiségű por és szemét szállítása. Szélvihar másodlagos veszélyforrásai Épületek romosodása következtében emberi és állati veszteségek. Utak járhatatlanná válnak. Fák autókra, házakra dőlnek. 30

37 Polgári védelem Közegészségügyi problémák lépnek fel a hulladékok miatt, porszennyezés. Lokális tűzesetek dimenzióváltozása. Egyéb szélsőséges időjárási jelenségek A Kárpát-medence mérsékelt égövi fekvéséből következik az évszakok váltakozása. A köztük végbemenő átmenet - felmelegedés vagy lehűlés - nem egyik napról a másikra történik. A nyugodt, lassú folyamatokat a természet szeszélye egy csapásra megváltoztathatja. Rövid idő alatt nagy mennyiségű hó, vagy jég eshet, felhőszakadás, villámjelenségek, váratlan mértékű hideg jelentkezhet. Ezek a jelenségek akkor öltenek veszélyes mértéket, ha hatásuk következtében károk jelentkeznek a növény- és állatvilágban, az emberek mindennapi tevékenységében, ellátásában, termelésben. Havazások A rövid idő alatt, nagy mennyiségben lehulló hó önmagában alkalmas veszélyes helyzetek kialakítására. A néhány órától a több napig tartó havazások hosszabb- rövidebb ideig képesek megbénítani a normális életet, a munkarendet. Közlekedési és ellátási fennakadások jelentkeznek a települési szinttől akár országos kiterjedésig. A nagy havazásokat általában jelentős hőmérsékletingadozás követi. A kísérő jelenségek, szélvihar, köd, jegesedés, további veszélyforrást jelentenek az emberre és az anyagi javakra. Magyarországon 4-5 évente jelentkezik rendkívüli mértékű hóesés, azonban közlekedési problémákkal minden évben találkozunk. Havazás közvetlen hatásai: Építmények tetőszerkezete a túlsúly következtében károsodik. Utak járhatatlanná válnak, egyes települések elszigetelődnek. Légvezetékek a rájuk rakódott hó- és jégtömegtől leszakadnak. Fák ágai letörnek, kidőlés következik be. Havazás másodlagos veszélyforrásai: Elzárt területeken ellátási zavarok lépnek fel. Termelés kiesés következik be dolgozóhiány és közműellátási okokból. Hóolvadást követően fokozott ár- és belvízveszély áll elő. Havazást követő jelenségek (jegesedés, köd) növelik a humán veszélyeztetettség mértékét. Tartós hideg, jég Fagypont alatti környezeti hőmérséklet hatására a lehulló csapadék jéggé alakul. A megszokott jelenség közlekedési baleseteket, elcsúszásos személyi sérüléseket eredményez. A huzamosabb idejű lehűlés érzékenyen érinti szabadban tartózkodókat. Minden télen előfordul - első sorban idősebbek és hajléktalanok körében kihűléses probléma, végtagok csonkulásához vezető fagyás, illetve híradásokban több alkalommal találkozunk a fagyhalál esetével. A víz jelen halmazállapota komoly károkat akkor okoz, ha nem a talajon, hanem a légkörben jelenik meg és esőzés helyett jégverés következik be. Hazánkban évente akár többször is tapasztalható ez a jelenség, amely első sorban az agráriumban okoz komolyabb problémákat. A tartós lehűlés másik következménye a folyó- és állóvizek befagyása. Rövid felmelegedési ciklust követően jelenhet meg a jegesár. Tartós hideg, jégverés közvetlen hatásai: 31

38 Polgári védelem Szabadban álló növények károsodnak. Helyi jelleggel a gabona-, takarmány-, és haszonnövények teljes pusztulása jelentkezhet. Épületkárok, elsősorban tetőhéjazatok romosodása. Emberi és állati veszteségek. Közlekedési és útjelző eszközök, felszerelések rongálódása. Közművek károsodása. Tartós hideg, jégverés másodlagos veszélyforrásai: Termelés kiesés Úthálózat károsodása Villámjelenségek, természeti tűzkatasztrófák A nagy kiterjedésű erdő-, bozót-, nádas- vagy terménytüzek kialakulása szinte valamennyi esetben az emberi tevékenység következményeként pusztítanak. Az elenyésző mennyiségű, nem civilizációs hatásra keletkező természeti tűzvészek okozója főleg valamilyen villámjelenség. A villám a természet egyfajta törekvése a föld és a légkör töltéskülönbségének kiegyenlítésére. A rendkívül rövid jelenségre kis töltésmennyiség (1-2 coulomb) és nagy áramerősség ( A) jellemző. Általában eső kísérőjelensége, de létre jöhet felhő képződése nélkül is. Elsősorban a növényzettel borított területeken jelentkezhet gyújtóforrásként, de elektromos hálózatok működésére, építményekre, emberre és állatra is jelenthet közvetlen veszélyt. A villám egy másik megjelenési formája a gömbvillám. Keletkezésével kapcsolatos tudományos magyarázatok sokaságával állunk szemben, de általánosan elfogadható, bizonyított tézis nem ismert. Megjelenése a világ bármely táján bár mikor bekövetkezhet. Gömbvillám országunkban évente több alkalommal okoz jelentéktelen épületkárokat. Villám közvetlen hatásai: Száraz időjárási viszonyok mellett gyújtóforrásként jelenik meg a növényzettel borított területeken Villámcsapás következtében az elektromos energia ellátásban fennakadások képződnek Nem megfelelő villámvédelmi berendezés használata épületkárokhoz vezet Élő szervezet roncsolódása lép fel a rajta átfolyó áram hatására Villám másodlagos veszélyforrásai: Fás, bokros területeken nagy területtűz kifejlődése. A növényzet pusztulása mellett a terjedő tűz a lakott területeket is veszélyezteti Áramellátás hiányából fakadó gazdasági károk Esőzés Az eső rendkívüli mértékű megjelenése két formában lehetséges. Első esetben a csapadék intenzitásával és mennyiségével okoz problémákat, ekkor felhőszakadásról beszélünk. A szélviharok kísérőjelensége alatt lehulló nagy volumenű eső súlyos károkat okoz a mezőgazdasági kultúrában, lefolyás hiányában helyi elöntéseket eredményez. Magasabb területekről lefolyás hiányában lezúduló, iszapot és kőtörmeléket tartalmazó áradat lehetetlenné teszi a közlekedést, településeket veszélyeztet. Máskor tartós, csendes esőzés következik be (pl. Medárd-napi). Ebben az esetben nem a lehulló víz dinamikai tulajdonságai, hanem a mindent betöltő és telítő hatásai dominálnak. Tartós elöntések, belvíz, folyók szintjének emelkedése jelentik a veszély forrását. Nem ritka a földcsuszamlás jelensége sem. 32

39 Polgári védelem Esőzés közvetlen hatásai: Talaj, árkok és víznyelők telítődése Természetes vizek szintjének emelkedése Közlekedési problémák, ellátási nehézségek lépnek fel Esőzés másodlagos veszélyforrásai: Ár-, és belvíz megjelenése Utak, műtárgyak rombolódása, építmények károsodása Földcsuszamlások létrejötte Mezőgazdasági károk keletkeznek a tartósan vízzel elöntött területeken. A föld megművelhetetlenné válik, az elvetett termények nem kelnek ki, illetve a betakarítás lehetetlen Emberi és állati veszteségek következhetnek be az épületek, műtárgyak omlása miatt Hidrológiai jelenségek Szűkebb pátriánk alföld jellegű sík vidéke a Pannon-tenger medencéjének mintegy 1 millió évvel ezelőtti fokozatos feltöltődésével vált szárazulattá. A környező országokhoz viszonyítva alacsony fekvésű terület következtében az Alpokban és a Kárpátokban keletkező csapadék szinte teljes egészében Magyarországon keresztül távozik a Fekete-tenger felé. Határainkat 89 különböző folyóvíz szeli át. Medrük esése területünkön lecsökken, folyási sebességük lelassul, szállított hordalékaikat lerakják. A lassú, nagy iszaptartalmú vízfolyásokat a legkisebb akadály is kitéríti útjából, így a régmúltban kacskaringós, többágú folyómedrek, nagy kiterjedésű mocsarak alakultak ki. A XIX. század elején a napóleoni háborúk gazdasági konjuktúrájának hatására fellendült a kereskedelem. Megnőtt a vízi szállítás jelentősége, igény merült fel a hatalmas, de állandó elöntés miatt megművelésre alkalmatlan, lakhatatlan területek csökkentésére. A többirányú cél eléréséhez szabályozni kellett a Duna, a Tisza és a Körösök völgyeit. E munkák elvégzésére királyi biztosként Széchenyi Istvánt jelölték ki, aki Vásárhelyi Pállal együtt felmérte a teendők sokaságát. Terveik alapján augusztus 27.-én Tiszadobon, az Urkomi magaslat melletti ünnepélyes kapavágással megkezdődtek a gátépítések. Az árvízvédelmi, mederszabályozási tevékenység az 1970-s évekig folytatódott, kialakult a mintegy 4265 km hosszú gátrendszer. Az építés aktív fázisát követően, az 1980-s évek végéig, a már működő gátakat folyamatosan karbantartották. A rendszerváltás után a magyar árvízvédelmi szervezet hatékonysága a gazdasági és politikai érdektelenség, valamint az időszak elejét jellemző száraz időjárási viszonyok miatti veszélyérzet csökkenés következtében vesztett fontosságából. A változást az ezredvég környéki Tiszai árvizek bekövetkezése, pusztító hatásai váltották ki, ráirányítva a társadalom és az állami vezetők figyelmét a szakterület fontosságára. Árvíz Az árvíz csapadékfüggő természeti jelenség. Az esőzések évente átlagosan 620 mm csapadékot jelentenek hazánkban, azonban ehhez hozzá kell számolni a Kárpát-medencét övező hegységek hóolvadása során jelentkező vízhozamot is. Az árvíz a folyó vízhozamának oly mértékű megnövekedése, tartós szintemelkedése (árhulláma), hogy a víz kilép medréből. Magyarországon az árvizek két típusa, a zöldár, és a jegesár képezhet veszélyforrást. 33

40 Polgári védelem A zöldár a tavaszi esőzések és a hóolvadás következményeként, általában az év eleji időszakban jelentkezik. A jegesár a téli, vagy kora tavaszi jégzajlás alatt bekövetkező torlódások miatt jön létre. A meder elzáródása helyi duzzasztást eredményez, a folyó medréből kilépve árvizet okoz. Hazánk árvíz veszélyeztetettségi mértéke Magyarország Európa egyik árvizektől leginkább fenyegetett területe. Folyóink árterein több mint 800 településen közel 3,3 millió ember él. Ez a földfelület az ország területének 23%-át jelenti. Európában hasonló helyzetben csak Hollandia van, ahol ez az arány 20%. A Pannon-lavór -ban 2-3 évenként közepes, 5-6 évenként jelentős, évenként rendkívüli árvízzel kell számolnunk. A veszélyeztetés mértékének megállapításához az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: A Kárpát-medence folyóvizeinek 90%-a Magyarországon ömlik a Dunába és a Tiszába. A vízgyűjtő területeken bekövetkező hó olvadásáról, lehulló csapadék mennyiségéről napi információval rendelkezünk, ezért hírtelen, nagy volumenű árvíz hatása nem érheti hazánkat. Az 1846-tól megkezdett árvíz-mentesítési és szabályozási munkák folyamán zömmel nyári gátakat létesítettek, melyek jégmentes időszakokra lettek tervezve. Míg a jelenlegi gátrendszer kiépítése előtt az árvizek szélesen szétterülve a gyéren lakott tanyavilág mellett csak a mezővárosokat veszélyeztették, addig ma a szabályozott folyók mellé települt, urbanizáció hatásai által felduzzadt létszámban, gyakran az ártérre épített létesítményekben lakók tömege fenyegetett. A gátakkal kordában tartott élővizek szintjátéka ma 4-6 méterrel nagyobb, mint a szabályozást megelőző időszakban. Az ország domb- és hegyvidékét átszövő patakok, kisebb folyók a helyi heves esőzések következményeként okozhatnak néhány órán, egy-két napon belül levonuló kis árvizeket. Gyors keletkezésük végett védekezésre nehezen lehet felkészülni. Árvizek szempontjából különösen veszélyeztetett térségnek minősül a Tiszahát, a Bodrog-köz, a Körösök vidéke, a Kisalföld és a Duna völgye. Árvíz bekövetkezésének formái: Gátszakadás esetén, ha a magas vízállás alámossa a töltéseket. Az alámosott szakasz védett térségi oldalán buzgárok keletkeznek, amelyeken a keresztüláramló víz leszakítja a gát falát. Magas vízálláshoz jelentős esőzés társul. Ekkor a csapadék és a folyó együtt támadja a gátat. A folyamatos áztató hatás és a sodrás ereje együttesen töltésomlást, szakadást eredményez. Rendkívüli áradás esetén a folyó szintje meghaladja a gát magasságát, a víz egyszerűen kilép medréből. Árvizek közvetlen hatásai: A gátak átszakadása után a folyómederből kizúduló víz mechanikai jellegű lökőhulláma károsítja a védett települések épületeit, élővilágát. Fákat csavar ki, házakat dönt össze, emberek és állatok fulladhatnak meg. Magasabban fekvő területeket körülzárva elvágja az ott csoportosulókat környezetüktől, külvilágtól. Infrastruktúra rongálódik, menekülési és megközelítési utak járhatatlanná válnak. Ipari és mezőgazdasági létesítmények termelése leáll. 34

41 Polgári védelem 2.6. ábra. Árvíz közvetlen hatása Árvizek másodlagos veszélyforrásai: Tartós vízelöntésű helyeken az építmények rongálódnak, további romosodás lép fel. Kutak, közművek elszennyeződnek, állati tetemek bomlási folyamata közvetlen járványveszélyt idéz elő. A termeléskiesés visszahat az ország gazdasági helyzetére. Egyes árucikkekből hiány alakul ki. A következményként jelentkező behozatali igény negatív irányban befolyásolja az államháztartás egyensúlyra törekvő lépéseit. A helyreállításra, kártalanításra fordított összegek a nemzetgazdaság más területeitől vonnak el anyagi forrásokat. Árvíz hatásait átélők pszichikai rehabilitálására fontos feladatként jelentkezik. Ez a központi irányítás mellett az egész társadalom segítségét igényli. A síkvidék jellegből adódóan a hazánkban jelentkező árvizek lassan vonulnak le, pusztító hatásaikat hosszú időn keresztül fejtik ki. Vonzatukként tartós belvízi elöntésekre kell számítani ábra. Budapesti árvíz Belvíz 35

42 Polgári védelem Az áradások és az esetenként jelentkező rendkívüli mértékű esőzések következményeként jelenik meg a belvíz, amely a megemelkedő talajvíz lefolyás hiányában megmaradó időszakos állóvíz része. Belvíz országunkban 4, 4 millió hektáron (8) fordulhat elő, hatásai a vízelvezető árkok, csatornák karbantartásának hiányában csak nehezen szüntethető meg. Hasonló jellegű problémák első sorban az Alföldön jelentősek. Veszélyeztetett térség a Felső-Tisza, a Hortobágy melléke, a Jászság, a Nagykunság, a Körösök vidéke és az Alsó-Tisza völgy. A belvízzel történő elöntés mértéke az es években elérte a 900 ezer hektárt telének enyhe időjárási körülményei következtében a felgyülemlett csapadékvíz januárjára 343 ezer ha-t öntött el. A védekezés során a Balaton térfogatát meghaladó, 1,87 milliárd m 3 vízmennyiséget és 1,64 millió m 3 iszapot távolítottak el a veszélyeztetett térségből, csatornákból, árkokból. Belvíz közvetlen hatásai Elöntött területeken az életfeltételek lehetetlenné válnak, embereket és állatokat ki kell telepíteni. Úthálózat járhatatlanná válik. Termőföldön gazdálkodás megszűnik, megművelés alól kivonásra kerül. Építmények statikai egyensúlya a folyamatos áztató hatás következtében megbomlik, romosodás lép fel. Belvíz másodlagos veszélyforrásai Termőföld szikesedése miatt annak művelésbe vonása a belvíz levonulása után körülményes. Tartósan elöntött területek elmocsarasodnak. Rovarkártevők (szúnyoginvázió) és rágcsálók elszaporodnak, járványveszély előfordulási esélye megnő. Összefoglalás Ebben a fejezetben áttekintettük a polgári védelem szervezeteit, feladatait, hatáskörüket. Ön megismerhette a katasztrófák különböző típusait, Magyarország veszélyeztetettségét. Betekintést nyerhetett a geológiai, meteorológiai valamint egyéb szélsőséges időjárási jelenségekbe. Kitértünk az árvíz és a belvíz jelenségeire. Önellenőrző kérdések 1. Egészítse ki a következő mondatot! A polgári védelem szakterület alapfeladata a...,. 2. Sorolja fel a polgári védelmi kötelezettség négy fő tartalmi elemét! 3. Soroljon fel néhányat a közbiztonsági referens feladatköréből! 4. Egészítse ki az alábbi mondatot! Katasztrófák közül megkülönböztethetünk. katasztrófát,..katasztrófát, és katasztrófát. 5. Melyek a geológiai jelenségek! Földrengés Aszály Szélvihar - Földmozgás Villámlás - Földcsuszamlás Partfalomlás Talajroskadás Havazás 6. Karikázza be az igaz állítások betűjelét! a, Az árvíz csapadékfüggő természeti jelenség. b., A rövid idő alatt, nagy mennyiségben lehulló hó egyáltalán nem veszélyes. c., Rendkívüli mértékű esőzések következményeként jelenik meg a belvíz. 36

43 Polgári védelem d., Az Alpokban és a Kárpátokban keletkező csapadék szinte teljes egészében Magyarországon keresztül távozik a Fekete-tenger felé. 7. Egészítse ki az alábbi meghatározást! Katasztrófa helyzetben az elsődleges feladat minden esetben az.. és csak ezután kerülhet sor a.kapcsolatos egyéb teendők végrehajtására. 8. Mi az árvíz? 37

44 3. fejezet - Tűzvédelem Ebben a fejezetben Ön átfogó képet kap az égéselmélettel kapcsolatos fogalmakról, megelőző tűzvédelemről valamint a tűzvédelmi hatóságok tevékenységéről. Megismeri a tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tűzveszélyességi osztályba sorolásokat és a tűzmegelőzéssel kapcsolatos tevékenységeket. Részletes bepillantást kap a tűzoltási feladatokba, műszaki mentésekbe, azok módozataiba valamint a tűzoltás és a műszaki mentés általános szabályaiba. Megismerkedik a tűzvizsgálattal, és annak lefolytatásának szabályaival, valamint a tűzoltóságok illetékességeivel. A fejezet célja: megismerni az égéselmélettel kapcsolatos fogalmakat, megismerni a tűz elleni védekezés elemeit, képet kapni a tűzmegelőzési szabályokról, megismerni a tűzoltási feladatokat, műszaki mentéseket, tájékoztatást nyújtson a tűzvizsgálatról és annak szabályairól. A fejezet tananyagának elsajátításával Ön képes lesz: ismertetni az égéselmélettel kapcsolatos fogalmakat, ismertetni a tűz elleni védekezés főbb elemeit, felsorolni a tűzmegelőzés főbb szabályait, bemutatni a tűzoltási feladatokat, műszaki mentéseket, tájékoztatást adni a tűzvizsgálatról és felsorolni annak szabályait Égéselmélet A tüzet az ember a tudomány mai ismeretei szerint hozzávetőlegesen 1 millió évvel ezelőtt vette birtokába és ezzel az egyik legjelentősebb lépést tette meg a fejlődés útján. Lehetetlen felsorolni, hogy a tűz mennyi hasznot hajt az embernek. (Fényt ad, melegít, munkára fogható, pl. fémek megmunkálása, stb.). Ezzel együtt mind a mai napig az egyik legnagyobb veszélyforrás, hiszen potenciálisan mindenhol jelen van vagy megjelenhet, kialakulhat és rátámadhat környezetünkre. A tűz mellett számításba kell venni a füstmérgezés bekövetkezésének lehetőségét is. A füsttel elárasztott terület sajátosságai a tüzek fajtájától, helyétől és a meteorológiai viszonyoktól függnek. Tapasztalatok szerint a jelentősebb tüzeknél a füst legnagyobb töménysége 10 km/óra szélsebességnél jelentkezik. A 8 km/óra sebességű szél a füstöt nem nyomja le, nem akadályozza a mentőtevékenységet. A tűz általános jellemzése Tűzről akkor beszélünk, amikor a kémiai folyamat (az égés) során lángképződést, illetve parázslást és intenzív hőmennyiség-keletkezést észlelünk. A tűz anyagi javak pusztulásával, az emberi élet, az egészség veszélyeztetésével járó égési folyamat, ha az ember által nem kívánt időben és térben nem korlátozott és nem ellenőrzött. Az ilyen tüzet szervezett akcióval - tűzoltással - kell megszüntetni. 38

45 Tűzvédelem Az égés kémiai folyamat, amelyben az éghető anyag megfelelő hőmérsékleten a levegő oxigénjével egyesül, hő és legtöbb esetben fény alakjában energiát szolgáltat. Égés = éghető anyag + oxigén Az oxidáció az égés alapvető formája: fényfejlődés, lángképződés nélkül is végbemehet. 1. C + O = CO 2 + hő - elegendő O 2 esetén (a gyakorlatban nem így megy végbe) 2. C + 1/2O 2=CO + hő Ql CO + l/2 O 2 = CO 2 + hő - Q 2 3. Hess törvénye: Q = Q l + Q 2 A reakció során felszabaduló összes hőmennyiség egyenlő a részreakciók során felszabaduló hőmennyiség összegével. A gyakorlatban az égés nem tiszta oxigénben, hanem a levegőben megy végbe. A levegő az oxigénen kívül meghatározott mennyiségű nitrogént és egyéb gázokat, szennyeződéseket tartalmaz, amelyek közül a későbbiekben a nitrogénnel számolunk. A levegő egy térfogategysége 79/21 = 3,76 arányban oszlik meg a nitrogén javára, tehát egy oxigén molekulára 3,76 nitrogén molekula jut. A levegő nitrogénje ugyan az oxidációs folyamatban közvetlenül nem vesz részt, de az égési egyenlet felállításánál, az ilyen jellegű számításoknál feltétlenül számolni kell a jelenlétével. A nitrogén ugyanis az égés zónájába bejutva, felmelegedésekor hőt köt le. Ez hatással van az égés hőmérsékletére is, ezért az égésre vonatkozó összes számításnál figyelembe vesszük azt a nitrogén mennyiséget, amely az oxigénnel együtt bejut az égés zónájába. Az anyagok égési reakciójának egyenlete - ha az égési közeg levegő - ugyanúgy írható fel, mint oxigén esetében, csak az egyenlet jobb és bal oldalán jelöljük a nitrogén jelenlétét (Nagy-Halász: Katasztrófavédelem. Egyetemi jegyzet, ZMNE 2002): C + O 2 + 3,76 N 2 = CO 2 + 3,76 N 2 Az égés feltételei Égés csak akkor indulhat meg és maradhat fenn, ha éghető anyag, a levegő megfelelő mennyiségű oxigénje (oxidáló anyag), valamint az égés megindulásához szükséges gyulladási hőmérséklet áll rendelkezésre azonos térben is időben. a) Éghető anyagok Minden anyag éghető, amely oxigénnel hőfejlődés mellett egyesül. Nem vonható éles határ a jól vagy nehezen éghetők között. Általában éghetők azok az anyagok, amelyek tűz vagy hő hatására lángra lobbannak, parázslanak, szenesednek és tűzforrás eltávolítása után a fenti jelenségek tovább fennmaradnak. Nehezen 39

46 Tűzvédelem éghetőnek nevezzük az anyagokat, ha azok tűz vagy hő hatására lángra lobbannak, parázslanak vagy szenesednek, de a hőforrás eltávolítása után e jelenségek megszűnnek. Nem éghetők azok az anyagok, amelyek tűz vagy hő hatására nem lobbantak lángra, nem parázslanak és nem szenesednek. b) Oxigén (levegő) vagy oxidáló anyagok A levegő 21%-a oxigén, ez az égéshez elegendő. Ha az O 2-tartalom = %, akkor az égés tökéletlen. Ha az O 2-tartalom 10 % alatt van, megszűnik az égés. Pl. 1 kg fa égéséhez elméletileg 5,9 kg, vagy 4,5 m 3 levegő szükséges. Oxigénhordozó anyagok: Az oxigénhordozó anyagok összetételében vegyileg lekötött állapotban már található az égéshez, illetve gyulladáshoz szükséges oxigén, ezért az ilyen éghetd anyagok égéséhez nem szükséges a levegő oxigénje. A különböző peroxidokat gyakran alkalmazzák gyújtó keverékekben, mint oxigénhordozó anyagokat, pl. a robbanóanyagok esetében. Vannak olyan anyagok, amelyek a lekötött oxigénnel magas hőmérsékleten meg- növekedett intenzitással lépnek reakcióba (zárt rendszerben is). Pl. vízzel vagy szén-dioxiddal: Mg + H 2O = MgO + H 2 c) Gyulladási hőmérséklet, gyújtóenergia Az égési folyamat létrejöttéhez, ahhoz, hogy az éghető anyagokból az égési gőzök, gázok eltávozzanak vagy egymással egyesülni tudjanak, az anyagtól függően különböző hőmennyiségre, ún. gyulladási hőmérsékletre van szükség (Nagy-Halász: Katasztrófavédelem. Egyetemi jegyzet, ZMNE 2002). A gyulladási folyamat Az anyagok égése gyulladással kezdődik. A gyulladás előtt az anyagban fizikai és kémiai változások mennek végbe. Fizikai változások: hőmérséklet-emelkedés - (a legfontosabb változás); ennek következtében halmazállapot-változás (szublimáció), ennek következménye alakváltoztatás Kémiai változások: A hőmérséklet emelkedésével az anyagok bomlása is megkezdődik, égési gőzök, gázok áramlanak ki a felhevített anyagból. A bomlás a fokozódó hővel párhuzamosan nő. A bomlás megkezdése után az anyag kémiai összetétele is megváltozik (szenesedik). A gyulladás az éghető anyag hőfelszabadulással járó lassú oxidációja. A hőmérséklet emelkedésével a reakció felgyorsul, az ismert feltételek mellett az anyag meg- gyullad, azaz lánggal ég. A gyulladás gyulladásra képes rendszert feltételez, ami: vagy már jelen van, pl. gáz esetében, vagy a hőmérséklet során szabadul fel, égési gőzök, gázok formájában. Gyulladás az olyan gyújtóforrás által bevezetett égés kezdete, amelynek hőmérséklete észrevehet6en magasabb az illető anyag gyulladási pontjánál. A gyulladási hőmérséklet az a hőmérséklet, amelyre az anyagot hevíteni kell, hogy önmagától meggyulladjon, illetve az a hőmérséklet, amelynél már nem szükséges külső hőközlés az égés továbbterjedéséhez. 40

47 Tűzvédelem Az égéshez vagy gyulladáshoz adott aktiválási energia szükséges. Az aktiválási energia - az adott hőmérsékleten vett közepes értékhez viszonyított - az a minimális belső energiatöbblet, amely a molekulát aktívvá teszi. Az aktiválás: energia felvétel. A gyulladási fészek a térnek az a része, ahol az éghető anyag, gyulladás - térben elhatárolható helyen, gyulladásra képes rendszerben - bekövetkezik. Az a gyulladási folyamat, amely külső hőforrás hatása nélkül jön létre, öngyulladás. Az anyag a gyulladási hőmérsékletet önmaga hozza létre az anyagban végbemenő hő termelő folyamat eredményeként. A felmelegedés lehet vegyi reakció (pl. a szén telítetlensége) vagy biológiai mikroorganizmusok tevékenységének eredménye. A felmelegedés elérheti az öngyulladási hőmérsékletet. A tevékenység hőemelkedéshez vezet, ami kb. 70 C-ig tart, itt elpusztulnak a baktériumok. A növényi anyagokban a hőemelkedés nem fejeződik be, mert néhány szerves anyag (fehérje) itt elbomlik és porózus szenet kapunk, amely képes a gőzök, gázok lekötésére, s ez ugyancsak hő fejlődéssel jár. Ha ez a hő nem, vagy nem tökéletesen vezetődik el, akkor a hőmérséklet C-ig emelkedhet, amely további bomlási folyamatok beindulásához elegendő. 200 C körül megkezdődik a cellulózanyagok bomlása, amelyek könnyen oxidálódnak, eközben a hőfok C-ra emelkedik. Ilyen hőfokon már egyes anyagok (pl. a barnaszén) hajlamosak öngyulladásra (Nagy-Halász: Katasztrófavédelem. Egyetemi jegyzet, ZMNE 2002). A láng szerkezete A gyulladási fészekben a gyújtóforrás megszűnése után az égés megszűnik vagy továbbterjed. Az égésnél az égési felület és a friss gázréteg felmelegedése általában hősugárzás és hővezetés útján jön létre. Az összes folyékony és gáznemű, valamint a legtöbb éghető szilárd anyag lángképződés közben ég el. A lánggal égés gáznemű halmazállapotot feltételez. Láng az a tér, amelyben a gőzök és gázok elégése történik. Láng nélkül ég néhány szilárd éghető anyag, pl. grafit, antracit; koksz, korom stb. A legtöbb ilyen éghető anyag nem kielégítő mennyiségben képez gáz alakú bomlásterméket, így égésüket nem jellemzi a lángjelenség. Az éghető anyagból fejlődő gázok és gőzök nem tartalmaznak szabad oxigént és ezért égésükhöz szükség van levegőre. A levegő oxigénje az égési zónába diffundál, "ömlik" és ezáltal a képződé lángnak jellegzetes, ún. "diffúz" szerkezetet kölcsönöz. Ilyen lánggal ég pl. a fa, a papír, a benzin, a petróleum és sok egyéb éghető anyag. A diffúziós láng szerkezete: A lángban három eltérő réteg különböztethető meg, amelyek ugyan élesen nem határolhatók el egymástól, azonban sajátos gázösszetételük, az ott végbemenő folyamatok, az uralkodó hőmérséklet és más tulajdonságok alapján elkülöníthetők. A láng I. rétege gőzökből és gázokból áll, amelyek az éghető anyag felmelegedésekor, abból fejlődnek. Ebben a rétegben nem megy végbe égés, ezért az itt uralkodó hőmérséklet a többi réteg hőmérsékletéhez képest viszonylag alacsony. A láng II. rétegével határos részében magasabb az alkotórészek hőmérséklete, ezért itt képződik a nagy molekulájú gőzök kisebb molekulákká való elbomlása. A láng II. rétegében részben oxidálódnak, azaz tökéletlenül égnek el a gőzök és gázok. E rétegbe csak korlátozott mennyiségű levegő jut, mivel annak egy része a III. rétegen keresztül történő diffúzió alatt kémiailag már lekötődik. Ennek ellenére a II. rétegben a hőmérséklet lényegesen magasabb, mint az I-ben, és megközelíti a láng maximális hőmérsékletét. Az égéstermékek termikus bomlásánál, valamint levegőhiány miatt tökéletlenül végbemenő égésnél a II. rétegben szabad elemi szén keletkezik, amely a fehér izzásig hevül és fényesen világít. Tehát a II. réteg sugározza a fényt és teszi láthatóvá a lángot. A szénben gazdag szerves anyagok égésénél a keletkező szabad szén nem ég el tökéletesen, hanem részben koromként válik ki. A koromképződés a láng felső részében megy végbe, ahol a diffúziós viszonyok a legkedvezőtlenebbek a levegő oxigénje számára. A láng III. rétegében tökéletesen elégnek a II. rétegben keletkezett termékek. Itt ég el tehát a szén-monoxid és a hidrogén, amelynek lángja kék, csak sötétben észrevehető fényt bocsát ki. A láng hőmérséklete ebben a rétegben minimális értékben, azonban mégis észrevehetően magasabb, mint a II. rétegben. A legnagyobb lánghőmérséklet a II. és III. réteg közötti határrétegben figyelhető meg. A láng égési folyamata a II. rétegben kezdődik meg. Itt találkoznak a lángba alulról beáramló forró gőzök és gázok a többi oldalról diffundáló levegő oxigénjével. A kettő között labilis a térbeli egyensúly, így a III. réteg változása mehet végbe, a láng terjedelme csökken és hőmérséklete növekszik. Ha ellenkezőleg, a forró gázok és gőzök diffundálnak fokozott sebességgel a II. rétegbe, akkor az egyensúly a környező levegő oldalára tolódik el, ez a láng magasságának növekedésében 41

48 Tűzvédelem és szélességének csökkenésében válik észrevehetővé. A levegő oxigéntartalmának csökkenése szükségszerűen a láng növekedéséhez vezet. Szilárd és cseppfolyós éghető anyagok égésénél az éghető anyag felmelegítésére, cseppfolyósítására, elbomlására és elpárolgására szükséges hőt a sugárzás vezeti, a hőszolgáltató a láng. Ha a láng hő szállítása az éghető anyaghoz valamilyen módon megszakad, akkor az égés a lehűlés következtében kis idő múlva megszűnik. Az égő folyadék lángjának leszakadása abban a pillanatban az égés megszűnéséhez vezet; még akkor is, ha a folyadék párolgása még egy ideig az előző sebességgel tart tovább. A gőzök újabb lángra lobbanása azonban ebben az esetben is lehetséges, mégpedig akkor, ha annak a tartálynak egy része, amelyben a folyadék van, magasabb hőmérsékletű a g6zök gyulladáspontjánál. A szilárd anyagok, pl. faszén, papír, stb. égésénél a láng hirtelen leszakadásával nem mindig szűnik meg az égés. Ha az anyag felületén izzó részek vannak, amelyeken a kialvás után a tovább fejlődő gőzök és gázok újból meggyulladnak, az égés folytatódik (Nagy-Halász: Katasztrófavédelem. Egyetemi jegyzet, ZMNE 2002). A láng tulajdonságai Világító és nem világító lángot különböztetünk meg. Világító láng a fa, papír, petróleum, benzin és egyéb szénben gazdag éghető anyagok égésénél képződik. Nem világító láng jellemzi a hidrogén, a szén-monoxid, a cián-hidrogén, a kén, a metanol és más, szénben szegény vagy szénmentes éghető anyagok égését. Az ilyen anyagok lángja gyengén kékes színeződést mutat, ami nappali fénynél alig észrevehető. A szerves anyagok levegőben történő égésénél keletkező láng színe az égő anyag kémiai összetételétől, elsősorban oxigén-, illetve széntartalmától függ. Az oxigén az égésnél az éghető elemek oxidációjára használódik el. Minél nagyobb az anyag oxigén- tartalma, annál csekélyebb a láng II. rétegében képződő szabad szén mennyisége és ezért annál gyengébb a láng fényereje. Ha tehát nagy az éghető anyag oxigéntartalma, akkor a lángban keletkező elemi szén mennyisége csekély, ennek megfelelően a láng gyengén vagy egyáltalán nem világító. Az éghető anyag csekély oxigéntartalma azt is eredményezi, hogy a szén nem tud elégni és koromként válik ki. Az égésnél fejlődő hőmennyiség csak részben használódik fel. Egy része a sugárzás következtében az égéstermékek felmelegítésére fordítódik. Minél kisebb méretűek ezek a veszteségek, annál nagyobb a láng hőmérséklete. A láng hőmérséklete a különböző rétegekben és magasságokban eltérő. Alegmagasabb hőmérsékletű a láng II. és III. rétege, a legalacsonyabb az I. réteg. A hő veszteségek csökkentése, vagyis a láng hőmérsékletének növelése a lehetőleg tökéletes elégéssel és a lángtérfogat visszafogásával érhető el. A gyakorlatban a hőmérséklet növelése végett levegőt vagy oxigént vezetnek a lánghoz, vagy az elégés előtt forró gőzöket és gázokat elegyítenek (Nagy-Halász: Katasztrófavédelem. Egyetemi jegyzet, ZMNE 2002). A láng nélküli égés A láng nélküli égés úgy mehet végbe, hogy az éghető gázok vagy gőzök levegővel alkotott elegyét bizonyos hőmérsékletre előmelegített katalizátorhoz vezetjük. Ha a gázelegy érintkezésbe kerül a katalizátor felületével, akkor a gázfázis és a katalizátor közötti határrétegben megkezdődik a hő leadással végbemenő oxidáció. Ez a reakció növeli a katalizátor és a vele érintkező gázelegy hőmérsékletét, amely lángképződés nélkül ég. Oxidáló katalizátorként hosszú időn keresztül a platinadrótot használták. Az újabb kutatások eredményeként lehetőség nyílt lényegesen olcsóbb katalizátorok alkalmazására. Azóta a láng nélküli égést mind gyakrabban alkalmazzák a gyakorlatban. Az ilyen égés kályhákban növeli a kályha hatásfokát és lehetővé teszi a kályha térfogatának csökkentését (Nagy- Halász: Katasztrófavédelem. Egyetemi jegyzet, ZMNE 2002). Az égés fajtái a) Gyors égés: Általában magasabb hőmérsékleten láng- vagy fényjelenség, valamint erős hőfejlődés mellett megy végbe. Jellemző tulajdonsága a fényjelenség és a gyors hőmérsékletemelkedés. 42

49 Tűzvédelem b) Lassú égés: Fényjelenség nélkül, alig érzékelhető hőmérséklet-emelkedéssel megy végbe. Az anyagok a gyulladási hőmérséklet alatt nagyon lassan egyesülnek az oxigénnel (pl. emberi légzés, korrózió, rothadás, erjedés). Ennél az égésnél ugyanannyi hő keletkezik, mint a gyors égésnél, de - a hosszú idd alatt - a környezet szinte észrevétlenül elvezeti a keletkezett hőt. A lassú égésnek az öngyulladásnál van nagy jelentősége. c) Tökéletes égés: Akkor következik be, ha elegendő oxigén van jelen és a keletkező végtermék nem tartalmaz további éghető anyagot. A tűzoltásnál ez a fajta égés ritkán tapasztalható. d) Tökéletlen égés: Elégtelen mennyiségű oxigén esetében következik be. Az égéstermékek tartalmaznak további éghető anyagokat, pl. szén-monoxidot. Ebből 0,4% feletti koncentráció halálos. Tűzoltáskor az ilyen égéstermékek maró, mérgező, az oltási munkát nehezítő füstgázokat képeznek, ezenkívül gyúlékonyak és a levegő oxigénjével robbanóképes elegyet képeznek (szúróláng). Különösen pincében, zárt térben nagy mennyiségű éghető anyag tárolása esetén jelentkezhet az égésnek ez a fajtája. e) Kinetikai égés: Ha a gázok, gőzök a levegő oxigénjével a szükséges arányban még a begyulladás előtt összekeverednek. A kinetikai égés kémiai robbanását nem szabad a fizikai robbanással összetéveszteni: fizikai robbanásnál az anyag kémiai összetétele nem változik (túlnyomás kazán- robbanás), a kémiai robbanás olyan vegyi folyamat, amelyben valamely anyag elégésénél, bomlásánál, szétesésénél nagy hőfejlődés mellett igen rövid idő alatt nagy mennyiségű gáz fejlődik. Ebben az esetben az anyag eredeti tulajdonságait elveszti és új anyaggá alakul át. f) Diffúz égés: Ha az éghető anyag bomlási gázai, gőzei a hó hatására változnak és úgy égnek el, hogy az égés folyamán keverednek a levegő oxigénjével. g) Izzó égés: Abban az esetben fordul elő, ha az éghető anyag a bomlás során egyáltalán nem, vagy már nem tud kibocsátani magából éghető gőzöket, gázokat, s ezért a lánggal égés nem jöhet létre (Nagy-Halász: Katasztrófavédelem. Egyetemi jegyzet, ZMNE 2002). Halmazállapot és éghetőség A legtöbb esetben csak a gázhalmazállapotú anyagok képesek égni. A kondenzált állapotú anyagokat (szilárd, folyadék) gázállapotba kell juttatni, mielőtt a gyulladás és égés bekövetkezhet. Szilárd anyagok égése A szilárd testek melegítés hatására különböző változásokat szenvednek, amelyek jellege függ a kémiai összetételtől, a molekuláris szerkezettál. A gyakorlati tapasztalatok alapján a szilárd anyagokat égés szempontjából három nagy csoportra lehet osztani: azok a szilárd anyagok, amelyek szilárd állapotban egyesülnek az oxigénnel; ezek izzással, parázslással égnek (pl. a fémek, Mg, A1 stb.); azok a szilárd anyagok, amelyek szilárd állapotból a hő hatására megolvadnak, majd párologva a gőzeik égnek (pl. bitumen, zsírok, gyanták és nagyon sok műanyag); azok a szilárd anyagok, amelyek a hő hatására bomlanak és a gáz alakú termékeik égnek (pl. fa, szén, tőzeg stb.). Mivel az égéshez a gázállapot feltétel, azok a szilárd anyagok a legkevésbé éghetők, amelyek gyakorlatilag nem alakulnak gőzzé a normális környezeti hőmérsékleten sem, de akkor sem, amikor tűzhatásnak vannak kitéve; ilyenek a nehézfémek, a beton és az üveg. A szilárd anyagok közül azok a leginkább éghetők, amelyek viszonylag gyenge melegítésre is gázállapotba mennek át, pl. a cellulóz-nitrát. A két határ között foglal helyet a természetes és szintetikus anyagok többsége, a fa, a műanyagok, a rostos anyagok, amelyek égésére a gőzállapot jellemző. A szilárd anyagok gyúlékonyságának csökkentése ezért két módon történhet. Vagy az anyagok gőzállapotba vitelének fokát csökkentik, vagy a gőzállapotú anyagot alakítják át kevésbé gyúlékonnyá. Folyadékok égése 43

50 Tűzvédelem Ismeretes, hogy a folyadékok adott hőmérsékleten párolognak és a folyadék hőmérsékletének megfelelően a gőzöknek meghatározott nagyságú nyomásuk van. A folyadék hőmérsékletének fokozatos emelésével kísérleti úton is meghatározhatjuk azt az értéket, amelytől a keletkezett gőzök gyújtóforrás hatására belobbannak. Ez a hőmérséklet a lobbanáspont. Meghatározása: az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél a folyadék annyi gázt képez, hogy az nyílt láng által meggyújtható és ennél a hőmérsékletnél a gyújtóforrás eltávolítása után önálló égésre nem képes. A jelenség rövid ideig láng formájában észlelhető. A lobbanás figyelmeztet arra, hogy a további hőemelkedés hatására bekövetkezik a gyulladás. Ha a folyadékok hőmérsékletét a lobbanáspont fölé emeljük és a folyadékot tovább melegítjük, nő a párolgási sebessége és a gőz nyomása. Majd az adott hőmérséklet elérése után gyújtóforrás hatására megjelenik a láng, amely a gyújtóforrás eltávolítása után sem alszik ki, így a folyadékok égése önfenntartóvá válik. A folyadéknak az a legalacsonyabb hőmérséklete, amelynél a gyújtóforrás eltávolítása után is folyamatos az égés, a gyulladási hőmérséklet, gyulladáspont. A folyadékokat gyúlékonyság szempontjából két nagy csoportra oszthatjuk: A könnyen gyulladó folyadékok: lobbanáspontja 293 K (20 C) alatti hőmérsékleten van (pl. aceton, éter, benzin). A nehezen gyulladó folyadékok: lobbanáspontja 293 K (20 C) feletti hőmérsékleten van (pl. kőolaj, pakura). A könnyen gyulladó folyadékok rövid ideig tartó lánggal, elektromos szikra hatására normál hőmérsékleten is begyújthatók, míg a nehezen gyulladó folyadékoknál a gyújtóforrás hatásának erősebbnek kell lennie. A gőzutánpótlás energiaforrás általában a láng hősugárzása, ami a felületi réteget hevíti. Ez a felületi réteg hővezetés útján továbbítja a hőenergiát a folyadék belseje felé. Az égő folyadék által keltett láng magassága függ a folyadék párolgási sebességétől és az égési sebességtől. A párolgási sebesség függ: a folyadék hőmérsékletétől, a gőznyomástól, a légáramlás sebességétől, a párolgó felület nagyságától az edény alakjától. Gázok égése A gázok a jelenlévő oxigén-mennyiségtől függően erősebben vagy gyengébben látható lángképződés kíséretében égnek el. Égésükre általában a kinetikai égés jellemző. A gázok sajátságos tulajdonsága, hogy gyorsan kitöltik azt a teret, amely a rendelkezésükre áll (pl. helyiség, tartály). Nem minden koncentráció képez robbanást vagy tűzveszélyt, mert a gőz- vagy gáz-levegő elegyek tulajdonságai gyújthatóság és éghetőség tekintetében különbözőek. A gyakorlati megfigyelések eredményeként elmondhatjuk, hogy az égés mind az éghető anyag, mind az égést tápláló oxigén oldaláról behatárolható. Ez a két határ az alsó és felső robbanási határ, amelyet a következőképpen határozhatunk meg: 44

51 Tűzvédelem 3.1. ábra. Éghető gázok robbanási határértékei Alsó robbanási határ (ARH): az olyan gáz-gőz koncentráció, amelynél a robbanás a levegőfelesleg következtében még nem lehetséges. Felső robbanási határ (FRH): az olyan gáz-gőz koncentráció, amelynél a robbanás a gáz-gőz felesleg, illetve levegőhiány következtében már nem lehetséges. Ha éghető gáz kerül a szabadba, pl. szén-monoxid (CO), annak levegővel alkotott keveréke gyakorlatilag a %-os koncentrációig terjedhet. Porok égése A különböző technológiai folyamatok során az iparban (pl.: szövés, aprítás, őrlés stb.) gyakran keletkezik por. Túl azon, hogy ez gyakran egészségi károsodást és értékes anyagveszteséget okozhat, a tűzvédelem számára különösen nehéz feladatot jelent, mert gyakran alakulhat ki robbanásveszélyes keverék. A por nagy fajlagos felülettel rendelkező, kis szemcsenagyságú szilárd részecskék összessége. A porok szemcseméretei széles határok között mozoghatnak. A por- szemcsék kicsiny tömege hosszabb-rövidebb ideig lehetővé teszi a levegőbe jutott anyag lebegését. Az ilyen kisméretű szilárd részeknek a légtérben való elkeveredését előidézheti légáramlat, anyagok megmunkálása, épületrészek leomlása, tűzoltásnál kötött sugár használata stb. A nagy fajlagos felülettel rendelkező, kis szemcsenagyságú szilárd anyagoknak és a levegő tökéletes elkeveredésének eredményeképpen robbanóképes keverékek keletkezhetnek, amelyek gyújtóforrás hatására porrobbanás formájában égnek el. A különféle anyagok pora - a gyújtóforrásoktól függően - különféleképpen viselkedik. Közülük néhány már alacsony koncentrációnál, csekély erejű gyújtóforrás hatására is meggyullad és a képződő láng gyorsan terjed az egész portérfogatban. Mások viszont csak magas porkoncentráció esetén és gyújtóforrás hosszabb behatása után gyulladnak meg. A harmadik porfajta közönséges körülmények között egyáltalán nem gyújtható meg, bár éghető anyagból áll. Ennek alapján a porokat tűzveszélyességi fokuk szerint különbözőképpen osztályozhatjuk: könnyen gyulladó porok, amelyeknél a láng nagyon gyorsan terjed; a meggyulladáshoz szükséges gyújtóforrás lehet pl. egy szikra vagy a gyufa lángja; ebbe az osztályba tartozik a cukor, a dextrin, a keményítő, a kakaó, a faliszt, a maláta, a zab- pelyva, a tea, a búzaliszt, a cikória, az ebonit, a kén pora stb.; könnyen gyulladó porok, amelyeknek meggyújtásához nagyobb hatású gyújtó- forrásra van szükség (pl. elektromos ív); ide tartozik a rizsliszt, a fűrészpor; a bőr, az olajpogácsa, a korpa, a haj pora, stb.; azoknak a poroknak összessége, amelyekben a láng nem terjed, mert az égési sebesség igen csekély, s mert nem képesek arra, hogy a levegőben tartósan lebegjenek, vagy mert elegyítésként nagyobb mennyiségű nem éghető anyagot tartalmaznak; ide tartozik a dohány, a korom, a faszén, a grafit, a koksz, stb. A por 45

52 Tűzvédelem meggyújtása és az égésnek a por egész tömegére való átterjedése csak az éghető anyag és a levegő meghatározott aránya esetén lehetséges. Ezt az arányt a robbanási határ- értékekkel tudjuk jellemezni. A porok esetében az alsó robbanási határnál fennálló koncentrációnak van nagy jelentősége. A porok felső robbanási határa olyan magas, hogy a legtöbb esetben gyakorlati jelentősége nincs, hiszen ilyen magas koncentrációkat alig lehet elérni. Így pl. a cukorpor felső robbanási határának koncentrációja: g/m 3, a tőzegporé: 2200 g/m 3. A porok alsó robbanási határértékénél az égést az alacsony hőmérséklet, az alacsony nyomás, valamint a láng csekély terjedési sebessége jellemzi. Ez a koncentráció ugyanazon porfajtára, pl. cukorra sem állandó, hiszen az a diszperzitás fokával, a nedvességgel, az illó alkotórész- és hamutartalommal, a gyújtóforrás erejével változik. A port képző üzemekben a megelőző tűzvédelem gyakorlati kérdéseinek megoldásánál minden egyes esetben üzemi feltételek között kell meghatározni a por alsó robbanási határértékét és koncentrációját. A következő táblázatban néhány ipari porfajta alsó robbanási határának koncentrációja látható. Égéstermékek Égéstermékek azok a gáznemű, cseppfolyós és szilárd anyagok, amelyek az éghető anyagok levegőben történő elégésekor keletkeznek. Összetételük függ az éghető anyag összetételétől, az égés körülményeitől. Tűzeseteknél leggyakrabban szerves anyagok égnek (fa, szövet, benzin stb.), amelyek jellemző összetevője a szén, a hidrogén, az oxigén, a kén és a nitrogén. Az égés körülményeitől függően tökéletes, illetve nem tökéletes égéstermékek keletkezhetnek. Tökéletes égéstermék: szén-dioxid kén-dioxid vízgőz stb. Ezek éghető anyagot már nem tartalmaznak, ezért önállban nem képesek égni, így az égést sem táplálják. Tökéletlen égéstermékek: szén-monoxid korom a hőbomlás termékei. a) A füst: diszperz rendszer, azaz gáznemű anyagban apró, szétszóródott szilárd részecskék összessége. A füstben található részecskék mérete 10-5 és 10-8 m határok között mozog. A szilárd részecskék koncentrációja kg/m 3 -ben vagy az egységnyi (m 3 ) füstben található részecskeszámmal jellemezhető. Füstnek tehát a gáznemű közeggel együtt távozó nagyon kicsi szilárd részecskék összességét nevezzük. A szilárd részecskék jelenléte miatt a füst nem, vagy csak részben átlátható. Jelenléte rontja a látási viszonyokat, nehezíti a tűzoltást. Zárttéri tüzek esetén (pl. épülettüzek), amikor nem jut elegendő levegő a tűz fészkéhez, vagy szilárd anyagok izzásakor megnövekszik a termikus bomlástermékek oxidációja, akkor a tökéletlen égéstermékek aránya is nő. Ez füstképződéshez vezet, amely friss levegő hatására begyulladhat, robbanásveszélyes gázkoncentráció alakulhat ki. A gyakorlatban számtalanszor előfordult, hogy belső (zárttéri) tüzek esetén a behatolásnál az ajtó kinyitása után robbanásszerű, gyors égés (szúrólángképződés) következett be. Számolni kell az égéstermékek másik fő veszélyével, a mérgezd (toxikus) hatással is. A szerves anyagok égésterméke - a jelentős széntartalom miatt - a szén- monoxid. Ez ugyan nem minden füstnek alkotóeleme, de az oxigénhiány miatti tökéletlen égés egyik jellemző kísérője. A szén-monoxid mérgező. A 0,4 %-os CO-tartalmú levegő Zárttéri tüzek esetén a CO-koncentráció könnyen meghaladhatja a fenti mennyiséget, ezért ilyen esetekben légzőkészüléket használva kell behatolni a helyiségekbe. Az utóbbi években tapasztalható az új vegyi anyagok termelésének és fel- használásának gyors növekedése. E termékek füstjében is megjelenhetnek toxikus és más, a 46

53 Tűzvédelem légz6szervekre káros anyagok (sósav, kén-dioxid, ammónia stb.), ami tüzek esetén növeli a veszélyt. A különböző anyagok füstjei nemcsak összetételben, hanem színben, szagban is különböznek egymástól. A füst színe és szaga alapján jó megközelítéssel megállapítható, hogy milyen anyag ég, milyen égési körülmények között. b) Az égési gáz: a füst zárt állapota. A füstgáz általában vízgőzből és szén- dioxidból áll. A pontos összetételt az égő anyag vegyi összetétele határozza meg. c) A korom: nagyon finom, fekete, víztaszító égéstermék, amely grafitszerű szénkristályokból áll. Tökéletlen égéstermék, elégtelen oxigénellátás következtében válik ki szilárd anyagként a szénhidrogének és más, szénben gazdag éghető anyagok égésekor. A hidrogéngáz ilyenkor elég, a szén korompehely alakjában kiválik. Veszélyes, mert sokáig izzik és ezzel kedvező széljárás esetén újabb tüzek forrása lehet, illetve újragyulladhat. d) A hamu: az éghető anyagok tökéletes elégésekor visszamaradó, további égésre már nem alkalmas szilárd alkotórészek összessége. PL 100 kg fa elégésekor 0,2-2 kg hamu marad, mely karbonátok, szulfátok, foszfátok keveréke. A tömör, összesült hamut salaknak nevezzük, ezt a fémes tartalom összeolvadása teszi szilárd rögökké. A sok emberéletet és felbecsülhetetlen anyagi károkat okozó tűzkatasztrófák - és általuk más hatások pl. robbanások - kiváltásához sok esetben elég csupán egy szikra, egy gondatlanul eldobott cigarettavég, vagy a technológiai fegyelem könnyelmű megsértése. Ezért ezekre a fajta katasztrófákra is igaz az, hogy lényegesen olcsóbb a megelőzés - még ha az sok pénzbe is kerül -, mint a bekövetkezett katasztrófa hatásainak felszámolása (Nagy-Halász: Katasztrófavédelem. Egyetemi jegyzet, ZMNE 2002). Hőátadási formák Az égés, illetve a tűz terjedésének alapvető feltétele, hogy gyújtás során, valamint a tűz kialakulását követően képződő hőmennyiség továbbjuthasson a még nem égő részekhez, azok meggyulladásának előkészítése érdekében. Ha két különböző hőtartalmú, illetve hőmérsékletű test kapcsolatba kerül egymással, illetve ha köztük hőmérsékletkülönbség van, akkor közöttük hőkicserélődés indul meg, tehát a melegebb test hőt ad le, a hidegebb pedig hőt vesz fel. Ennek a jelenségnek a neve a hőterjedés, illetve a hőátadás. A hőátadás a termikus energia átmenete hő alakjában melegebb testről a hidegebbre. Tapasztalataink szerint a hő(mennyiség) egyik testről a másik testre, illetve az egyik helyről a másik helyre lényegében háromféle módon terjedhet. Hővezetés A hő az anyag szerkezetén belül a melegebb helyről a hidegebb felé terjed úgy, hogy ott anyagáramlás nem jön létre. Tehát az anyagban a molekulák, illetve az atomok rendezett mozgást nem végeznek, hanem rendezetlen hőmozgásuk energiájának egy részét ütközések, rezgések útján a szomszédos részecskéknek adják át. Tehát a hővezetés a hőátadásnak az a módja, ahol a hő a testben részecskéről részecskére terjed anélkül, hogy a közeg vándorolna. A hővezetés anyaghoz kötött hőátadási mód, légüres térben nem jöhet létre. Jó hővezetők a fémek. Rossz hővezetők, tehát jó hőszigetelők pl. a fa, a porcelán. A folyadékok és a gázok hővezető képessége igen csekély. A hővezetési tényező jele: λ, mértékegysége: J / smk. A hővezetés jelentése: egységnyi hosszú és keresztmetszetű anyagon, egységnyi idő alatt áthaladó hő számértéke egy fok hőmérséklet-különbség esetén. 47

54 Tűzvédelem Belső hővezetés: ugyanazon test anyagán (atomjain) keresztül terjed a hő. Külső hővezetés: a hő két egymással érintkező idegen test között az érintkezési felületen átvezetődik ábra. Hővezetés Hőáramlás Folyadékokra és gázokra jellemző hőterjedési mód, amelynél a hőenergiát a közeg részecskéi viszik magukkal a melegebb helyről a hidegebb felé. Az anyagáramlással nem járó hővezetéssel szemben a konvekció anyagáramlással járó energiatranszport. A konvekció alapja az a jelenség, amikor a folyadékok és gázok sűrűsége melegítés hatására csökken, ezért a kialakuló felhajtóerő hatására felfelé áramlanak. A jelenség egészen a teljes hő-kiegyenlítődésig tart, majd hő átadása után lehűlve újra lesüllyednek. A hőáramlás tehát olyan anyagáramlással járó hőátadási mód, amely nemcsak hőenergiát, hanem például tűz esetén annak égéstermékeit (füstgáz, korom) is képes elszállítani ábra. Hőáramlás 48

55 Tűzvédelem Hősugárzás Hősugárzás útján hőenergia úgy juthat egyik testről a másikra, hogy a testek közötti tér észrevehetően nem melegszik fel, illetve a hőátadáshoz a testek közötti térben közvetítő közegként anyag nem szükséges. A hőátadásnak ez a módja tulajdonképpen elektromágneses sugárzás. Tapasztalatok szerint a test által kibocsátott energia rohamosan nő a hőmérséklettel, továbbá az egyébként hasonló körülmények között a fekete és durva felületű testek több energiát nyelnek el és többet is sugároznak ki, mint a fényes, sima felületek. Valamely testre eső, más testek által kisugárzott energia sorsa a következő lehet: visszaverődik, elnyelődik, áteresztődik. Tűz esetén a szomszédos létesítmények védelmekor számolnunk kell a hősugárzás okozta felmelegedés veszélyével ábra. Hősugárzás Megelőző tűzvédelem A tűz elleni védekezés igénye vélhetően nem tudatos, rejtett formában már a civilizáció kezdetén felmerült. A tudatos tevékenység a városias településformák létrejöttével kezdődhetett. Erről árulkodnak az ókori Róma 49

56 Tűzvédelem kulturális és műszaki emlékei, melyek igen jól szervezett kezdetben rabszolgákból, majd hivatásos katonákból álló-, különlegesen kiképzett tűzoltó egységek létrejöttéről és fenntartásáról mesélnek. A tűzvédelem hajnalán, természetesen a keletkezett tüzek eloltása volt a legfontosabb cél, és csak részlegesen gondoskodtak arról, hogy a tüzek keletkezését, továbbterjedését megakadályozzák, szükség esetén korlátozzák. Hihetetlen találékonyságról tettek tanúbizonyságok a régi idők iparosai, amit a tűzoltó technika kialakulása és fejlődése jelzett. Mai szemmel rémisztő belegondolni mennyire kiszolgáltatottak voltak az ókori, középkori települések lakói a pusztító elemmel szemben. Az egymáshoz közel épült, csak szűk utcácskákkal elválasztott, jelentős mennyiségű éghető építőanyagot (főként fát, nádat és szalmát) tartalmazó épületekben, a nyílt láng szinte mindig jelen volt, hiszen főzni, világítani kellet. Ennek azonban komoly kockázata volt. Az évszázadok során számtalan tűzvész hívta fel a figyelmet arra, hogy a tűz ellen védekezni kell. Mert ha nem tesszük, emberek testi épsége, sokszor élete, az anyagi javak biztonsága, néha egész települések, nemzetek fejlődése kerülhet veszélybe. Egyes történészek véleménye szerint a történelem a háborúk története. Ezt elfogadva, kijelenthető, hogy a tűz elleni védekezés a tűzvészek története. Természetesen az analógia, a hasonlóság azon a ponton megszűnik, hogy míg a háborúkból mindeddig- nem sokat tanult ez emberiség, a tűzvészek eredményeként újra és újra átgondolták és fejlesztették a tűz elleni védekezés eszköztárát. A tűz elleni védekezés elemei A tűz elleni védekezés legfontosabb, leglényegesebb és leghatékonyabb eleme sokáig a tűzoltás, az emberi életek és anyagi javak megmentése volt. A műszaki feltételek és a társadalmi tudatosság fejlődése vezetett a tűzmegelőzés majd a tűz keletkezésének vizsgálata irányába, melyek kialakulását követően kikristályosodott a tűz elleni védekezés hármas feladatrendszere. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 4. foglaltak alapján: a tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása. A törvény megadja a tűzvédelem alkotóelemeinek definícióit is, a következők szerint: A TŰZMEGELŐZÉS: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység; A tűzmegelőzési előírások jelentős része az, amely megteremti a tűzoltás mentés, feltételeit, ugyanakkor a tűzoltói beavatkozások tapasztalatai segítik a tűzmegelőzési szabályok megszületését, formálódását, a tűzvizsgálat eredményei pedig visszacsatolódnak a tűzmegelőzési szabályok változtatásában, illetve a tűzoltó beavatkozás módszereinek korszerűsödésében. A tűzmegelőzési célok teljesülését biztosító feladatok rendszere A tűz elleni védekezésben résztvevők A tűzvédelemben résztvevők körének és azok feladatainak áttekintésével érdemes elsőként foglalkoznunk annak érdekében, hogy a tűzmegelőzés feladatrendszerét meg megismerhessük. Az Országgyűlés törvényalkotási feladatai közé tartozik a tűzvédelemmel és a tűzoltósággal foglalkozó törvény (1996. évi XXXI. törvény) megalkotása, szükséges módosítása, kiegészítése. A Kormány a törvény által biztosított jogánál fogva kormányrendeletekben szabályozza a keret jogszabály meghatározott elemeit. 50

57 Tűzvédelem A Miniszterek a Minisztériumok szabályozá saiban, a törvény vonatkozó részeivel össz hangban rendeleteket adnak ki. A Belügyminiszter ellátja a tűzvédelem köz ponti irányítását, továbbá a törvény vonatkozó részeivel összhangban rendeleteket ad ki. Egyetértési jogot gyakorol miniszterekkel a más miniszter által tervezett a tűzvédelmet, a műszaki mentést és a tűzoltóságot érintő szabályozásokkal, továbbá a hivatásos önkormányzati tűzoltóság létesítésével, átszervezésével és megszüntetésével kapcsolatban. Meghatározza a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika tervezése, fejlesztése, rendszeresítése, ellenőrzése, felülvizsgálata és javítása követelményeit, valamint a tűzoltóság szakmai információs és adatszolgáltatási rendszerét. A jogszabályban meghatározott esetekben másodfokú tűzvédelmi hatóságként jár el. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakmailag felügyeli a tűzoltóságokat, jogszabályban meghatározott esetekben első fokú hatóságként jár el. Másodfokú eljárásokban szakhatóságként jár el. A Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok a katasztrófavédelmi kirendeltségeken keresztül felügyelik és irányítják a hivatásos tűzoltóságokat. A jogszabályban meghatározott esetekben a hatósági és szakhatósági feladatokat lát el, hatósági ellenőrzést tart, tűzvizsgálati tevékenységet végez. A hivatásos tűzoltóságok a jogszabályban meghatározott esetekben szakhatóságként, járnak el az első fokú ügyekben. Tűzoltási tevékenységet végez, szakmailag felügyeli és irányítja az önkormányzati, létesítményi tűzoltóságokat és önkéntes tűzoltó egyesületeket. Az önkormányzati tűzoltóságok tűzmegelőzési és tűzoltási tevékenységet végeznek. Az önkéntes tűzoltó egyesületek tűzmegelőzési és tűzoltási tevékenységet nem végeznek. A gazdálkodó tevékenységet végző magánszemélyek, jogi személyek, jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei gondoskodnak a tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi követelmények megtartásáról, a veszélyhelyzet megelőzéséről és elhárításáról. A jogszabályban meghatározottak szerint tűzvédelmi szervezetet hoznak létre, illetve tűzvédelmi szolgáltatást vesznek igénybe, továbbá létesítményi tűzoltóságot hoznak létre, illetve fenntartják azt. A magánszemélyek saját jól felfogott érdekükben megismerik közvetlen környezetük (lakás, gépjármű, berendezés) tűzmegelőzési szabályait, valamint a tűzjelzésre, tűzoltásra vonatkozó kötelességeiket. A jogszabályban foglalt esetekben gondoskodnak a szükséges tűzvédelmi felülvizsgálatok elvégzéséről. A felsorolásból kiderül, hogy a tűz elleni védekezéssel kapcsolatban a társadalom minden szintjére hárul feladat. Tekintsük át részletesen a különböző szintű tűzvédelmi hatósági tevékenység szereplőit és azok feladatait. Tűzvédelmi hatósági tevékenység A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: BM OKF) a Tűzoltóság Országos Parancsnokság és a Polgári védelmi Országos Parancsnokság összevonásával jött létre az évi LXXIV. törvény alapján. Az OKF hatósági feladatkörét tekintve 3 területen jár el: tűzvédelem, iparbiztonság, polgári védelem. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Ttv.) 4. b) pontja - az értelmező rendelkezések körében - a tűz elleni védekezés fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása. A Ttv. 4. c) pontja a tűzmegelőzés fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység. 51

58 Tűzvédelem A fenti két értelmező rendelkezés összevetése alapján megállapítható, hogy a tűzmegelőzés a tűzvédelem alrendszere, a tűzmegelőzésre irányuló hatósági jogalkalmazás során figyelemmel kell lenni a Ttv. 4. c) pontjában foglalt követelmények megvalósulására és megvalósítására. A Főigazgatóság gyakorolja elődszervezetei jogköreit, illetve ellátja azok feladatait, valamint a hivatkozott törvény alapján a katasztrófavédelmi feladatokat és hatásköröket: Az évi XXXI. törvény és végrehajtási rendeleteként kiadott 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletben meghatározott tűzvédelmi feladatokat és jogköröket, továbbá a 139/2004. (IV. 29.) Korm. rendeletben meghatározott piacfelügyeleti feladatokat és jogköröket. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szankcionális és intézkedési jogkörei A kiadott kötelezést tartalmazó határozataiban foglaltak be nem tartása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: KET.) alapján természetes személy esetén ,-Ft-ig jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ,-ig terjedő eljárási bírság szabható ki. A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. A 139/2004. (IV. 29.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben piacfelügyeleti bírságot szabhat ki. A 47/2011. (XII. 15.) BM rendelete alapján a tűzvédelmi szakértőt törölheti a névjegyzékből ha tevékenységét szakszerűtlenül végzi, vagy a szakértő feladatának ellátására alkalmatlanná válik. Közvetlen tűz- vagy robbanásveszély esetén a szükséges intézkedést (határozat) megteszi, mely intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási szervet. Tűzvédelmi jogszabályokban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírásainak megszegése esetén szabálysértési eljárást kezdeményezhet a 218/1999.(XII.28.) Korm. rendelet alapján. A Megyei Igazgatóságok szankcionális és intézkedési jogkörei Közvetlen tűz- vagy robbanásveszély esetén a szükséges intézkedést (határozat) megteszi a KET. alapján. I. fokú szakhatósági állásfoglalásában foglaltak figyelmen kívül hagyása esetén felügyeleti intézkedést kezdeményezhet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság útján a KET. alapján. Tűzvédelmi jogszabályokban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások megszegése esetén szabálysértési eljárást folytathat le, illetve helyszíni bírságot szabhat ki a 218/1999.(XII.28.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben. Tűzvédelmi jogszabályokban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások megszegése esetén szabálysértési eljárást kezdeményezhet a 218/1999.(XII.28.) Korm. r. alapján. A Katasztrófavédelmi Kirendeltség szankcionális és intézkedési jogkörei Tűzvédelmi jogszabályokban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírásainak megszegése esetén szabálysértési eljárást kezdeményezhet, illetve helyszíni bírságot szabhat ki a 218/1999.(XII.28.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben. Közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedést a KET. alapján. A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján: a tűzvédelmi ellenőrzés, a tűzkárok megelőzése érdekében felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértések megszűntetésére, és szükség esetén tűzvédelmi hatósági intézkedés tesz, az üzemeltetést, a tevékenység folytatását, az anyagok tárolását - amennyiben az rendeltetéstől eltérően közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt jelent - a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig szünetelteti, illetve a tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos 52

59 Tűzvédelem tűzvédelmi előírásokat, illetőleg a tűzoltó eszközök használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja. Az I. fokú szakhatósági állásfoglalásában foglaltak figyelmen kívül hagyása esetén felügyeleti intézkedést kezdeményezhet a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok útján a KET. alapján. Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. -a állapítja meg a tűzvédelmi szabálysértési tényállásokat A tűzveszély kockázatának beazonosítása Annak érdekében, hogy a tűzmegelőzés elérje célját, minden képen szükséges magának veszélyhelyzetnek a beazonosítására. Fel kell mérni, hogy van-e lehetőség a tűz keletkezésére, terjedésére illetve felléphetnek-e a tűzoltást (mentést) akadályozó körülmények. Mindezek ismeretében lehetséges a megfelelő követelmény meghatározás. Kockázat: A tűzveszély kockázatának értékelésekor a következő szempontokat célszerű figyelembe venni. A környezet veszélyessége: Az üzemszerűen, vagy rendkívüli esemény kapcsán előforduló anyagok tűzveszélyessége, megjelenési formája, mennyisége. Az anyagok tűz esetén történő megváltozása (robbanásveszély, mérgezőség, stb.). A gyújtóforrás jelenléte: A környezetben üzemszerűen, vagy rendkívüli esemény kapcsán előforduló anyagok meggyulladását mely gyújtóforrások idézhetik elő. A gyújtóforrások rendelkeznek-e a reakció elindításához elegendő energiával. A személyek veszélyeztetettsége: A környezetben tartózkodó személyek száma, fizikai állapota, mozgáskészsége, cselekvőképessége, a veszélyhelyzet leküzdésére való képessége. Az anyagi értékek veszélyeztetettsége: A veszélyhelyzet okozta lehetséges közvetlen illetve közvetett károk. A tulajdonosi kockázatvállalás szerepe. A kockázat elemzést segítő, különféle szempontrendszerek ugyan nem ismeretlenek hazánkban azonban szükséges egy a tűzveszélyességre vonatkozó alapvető kategorizálás, amely objektív és egységes értelmezésű. Ez az anyagok illetve tevékenységek tűzveszélyességi osztályba sorolásának módja amelyet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmaz. Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás A megelőző tűzvédelem egyik alappillére a tűzveszélyességi osztályba sorolás. A létesítési és használati szabályok egész soránál tekinthető kiindulópontnak, vagyis attól függően, hogy milyen tűzveszélyességi osztályba tartozik a veszélyességi övezet, helyiség, tűzszakasz, építmény, szabadtér illetve létesítmény enyhülnek vagy szigorodnak a követelmények Tűzveszélyességi osztályok, anyagok tevékenységek besorolása,,fokozottan tűz-és robbanásveszélyes'' (jelzése:,,a'') tűzveszélyességi osztályba tartozik: az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz T ü > T lpnyt és T ü >35 C, 53

60 Tűzvédelem az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%; az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az előző pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő; a 100 m 3 /h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége; az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése.,,tűz- és robbanásveszélyes'' (jelzése:,,b'') tűzveszélyességi osztályba tartozik: az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez, az a folyadék, olvadék amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, azaz T ü < T lpnyt, T ü > T lpnyt 20 C és T ü > 35 C, az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb; az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az előző pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő; a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.,,tűzveszélyes'' (jelzése:,,c'') tűzveszélyességi osztályba tartozik: az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 C, a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, de legfeljebb 150 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal, de legfeljebb 50 C-kal kisebb, azaz T ü < T lpnyt 20 C, T ü < T lpnyt 50 C és T ü > 35 C, az a gáz amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével; az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az előző pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák; az a közösségi épület, amelyben egy tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél nagyobb; az üzemanyagtöltő-állomások.,,mérsékelten tűzveszélyes'' (jelzése:,,d'') tűzveszélyességi osztályba tartozik: az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 C-nál nagyobb, az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 C-kal van, azaz T ü < T lpnyt 50 C és T ü > 35 C, az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb; az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az előző pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak; az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 C felett dolgoznak fel; az a közösségi épület, amely nem tartozik a,,c'' tűzveszélyességi osztályba; az iroda-, lakó-és szállásépület; 54

61 Tűzvédelem gépjárműtároló (építmény, szabadtér); állattartó helyiség.,,nem tűzveszélyes'' (jelzése:,,e'') tűzveszélyességi osztályba tartozik: a nem éghető anyag; az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér ahol nem éghető anyagot 300 C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak. Lobbanáspont: az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen előírt kísérleti körülmények között a folyadék annyi mennyiségű éghető gázt vagy éghető gőzt fejleszt, hogy egy effektív gyújtóforrással érintkezve azonnal lángra lobban. Gyulladáspont (gyulladási hőmérséklet): az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél meghatározott vizsgálati körülmények között az anyagból felszabaduló gőzök és gázok meggyulladnak. Speciális osztályba sorolás Azon különleges anyagok esetében, amelyek az előzőekben meghatározottak szerint nem sorolhatók tűzveszélyességi osztályba, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állásfoglalása az irányadó. Jogszabályban, nemzeti szabványban meghatározott esetben az övezet, helyiség, illetve berendezés tűzveszélyességi osztályba sorolása az előzőekben foglaltaktól eltérően is történhet. Veszélytelenebb osztályba sorolás A veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér ha ott az anyagot, zárt rendszerben dolgozzák fel, tárolják vagy szállítják az illetékes jegyző (körjegyző), fővárosban a főjegyző engedélye esetén veszélytelenebb tűzveszélyességi osztályba sorolható. Helyiség, szabadtér, tűzszakasz, épület, létesítmény osztályba sorolása A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az,,a'' osztályból az,,e'' osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot. A helyiség, illetve a szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó veszélyességi övezetek az előzőek szerint összesített alapterületei a helyiség, illetve a szabadtér alapterületének 40%-át meghaladja. A tűzszakasz, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályonként az előzőek szerint összesített alapterületei a tűzszakasz alapterületének 40%-át meghaladja. A több tűzszakaszból álló építmény, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó tűzszakaszok osztályonkénti az előzőek szerint összesített alapterületei az építmény, szabadtér alapterületének a 40%-át meghaladja. A létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó építmények, szabadterek osztályonként az előzőek szerint összesített alapterületei a létesítmény alapterületének 40%-át meghaladja. A létesítmény szabadtérnek vagy építménynek nem minősülő tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park, stb.) a tűzveszélyességi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni Létesítési tűzmegelőzési szabályok Az létesítmények, építmények, közművek, szabadtéri tárolók, stb. létesítése, átalakítása során a következőkben felsorolt tűzmegelőzési szabályokat kell vizsgálni, betartani illetve, betartatni. A felsorolás érthető okok miatt nem teljes körű és csak a leglényegesebb elemeket mutatja be. 55

62 Tűzvédelem Elhelyezés, telepítési távolságok Az építmények, épületek, szabadtéren elhelyezett berendezések, tárolási egységek elhelyezésénél, telepítésénél figyelembe kell venni a tűzvédelmi érdekeket. Biztosítani kell a beavatkozó tűzoltó egységek felvonulását, működését, továbbá csökkenteni kell építmények, épületek, szabadtéren elhelyezett berendezések, tárolási egységek egymásra gyakorolt kockázatát. Megközelítés A létesítmények, építmények, épületek, szabadterek területén keletkező tüzek oltásához felvonuló erők vonulása és működése céljából felvonulási utat, illetőleg területet kell biztosítani. A tűzoltási felvonulási út legalább két nyomtáv szélességű, szilárd burkolatú, megfelelő teherbírású legyen. A felvonulási terület legalább két nyomtávú szilárd burkolatú, megfelelő teherbírású az épület tűzoltására, mentésére szolgáló homlokzatánál lévő legyen. A középmagas és magas épületek esetében úgy kell kiképezni, hogy annak hossza - az épület homlokzati hosszának legalább 2/3-ad részét érje el, szélessége legalább 6,1 m legyen, hosszantitengely-távolsága 8-14 m-re legyen a homlokzati síktól. Lejtős terepen az tűzoltási felvonulási terület lejtése a mentésre alkalmas ablakok alatt legalább 10 m-es körzetben 5%-nál nagyobb ne legyen ábra. Magas épület oltása (http://www.katasztrofak.abbcenter.com/?id=104858&cim=1) 56

63 Tűzvédelem 3.6. ábra. Oltás daru kosárból (http://www.katasztrofak.abbcenter.com/?id=104858&cim=1) Amennyiben a tűzoltási felvonulási terület mentén fasor kerül telepítésre, a fák egymás közötti távolsága a középmagas és magas épület felöli oldalon 15 m-nél kevesebb nem lehet. Ugyanez a szabály vonatkozik villamos vagy egyéb tartóoszlopok elhelyezésére is. A tűzoltási felvonulási terület középmagas és magas épületek felöli oldalán közvilágítási szabadvezeték vagy közúti villamos járművek vezetékei nem helyezhetők el. A tűzoltási felvonulási területen, valamint a tűzoltói vízszerelési helyeken (tűzcsap, medence stb.) gépjárműparkolót tervezni és elhelyezni nem szabad. A tűzoltási felvonulási utat körforgalmat biztosító módon kell kiképezni vagy, ha ez nem lehetséges, az út végén a különleges tűzoltó gépjárművek részére fordulót (deltát) kell kialakítani ábra. Tűztávolság értelmezése A építmények, szabadtéri berendezések, tárolási egységek között megtartandó tűztávolságok a keletkező tűz átterjedését hivatottak korlátozni, illetve megakadályozni. Könnyen belátható, hogy ha ezeket megfelelő távolságra helyezik el egymástól csökkenthető annak kockázata, hogy a tűz akadálytalanul végig tarolja épített környezetünket. Az épületek közötti tűztávolságot a vonatkozó jogszabály szerint az első fokú tűzvédelmi hatóság határozza meg a más jogszabályban, nemzeti szabványban nem szabályozott esetekben. A szabadtéren történő szilárd anyagok tárolási egységei méreteit valamint az épületektől és egymástól való megengedett legkisebb távolságát az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. Szintén adott a jogszabályi háttere az éghető- illetve égést tápláló gázok, valamint éghető folyadékok és olvadékok tároló tartályainak telepítési távolságai meghatározásához. A tűztávolsághoz kapcsolódó térrészt hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani. Tűzállósági fokozat A tűzállósági fokozat azt mutatja meg, hogy az épület mennyire ellenálló a tűz hatásaival szemben. Jelölésére római számokat használunk (I.-V.). A I. tűzállósági fokozatú épületek a tűznek leginkább ellenálló szerkezetekből épülnek fel, míg a V. tűzállósági fokozatú épületek a tűz hatásainak legkevésbé ellenállók. Az építményt vagy annak tűzszakaszát a tűzveszélyességi osztályba sorolástól függően az alábbiak szerint kell kialakítani: "A" és "B" tűzveszélyességi osztály esetén I-II. "C" tűzveszélyességi osztály esetén I-III. "D" tűzveszélyességi osztály esetén I-IV. "E" tűzveszélyességi osztály esetén I-V. A tűzveszélyességi osztályba sorolástól függetlenül: 57

64 Tűzvédelem a bölcsődét, óvodát, szociális otthont, szociális intézetet, egészségügyi célú épületet (kivéve a csak járó betegek ellátására szolgáló orvosi rendelőket), valamint a kétszintesnél magasabb szállásépületet legalább II., az iskolát, valamint kétszintesnél magasabb lakó és az előző pontban nem említett közösségi épületet, - ha az épület legfelső használati szintje nem haladja meg a 13,65 m szintmagasságot - legalább III., a többszintes gépjárműtároló építményt legalább III. a 13,65-nél magasabb legfelső használati szintű épületet legalább II. tűzállósági fokozatúra kell építeni a kétszintesnél magasabb közösségi, lakó-, szállásépületekben a gépjárműtároló helyiségeket határoló épületszerkezeteket legalább a II. tűzállósági fokozathoz tartozó éghetőségi és tűzállósági követelményeknek megfelelően kell építeni az egyszintes "A" és "B" tűzveszélyességi osztályú függőleges térelhatároló nélküli fedett terek tetőszerkezetét tartó pilléreket, oszlopokat legalább nem éghető 0,2 óra tűzállósági határértékű szerkezetből kell építeni; a "C" tűzveszélyességi osztályú függőleges térelhatároló nélküli fedett terek épületszerkezeteit legalább IV. tűzállósági fokozatúra kell építeni a 116 kw összteljesítmény feletti kazánhelyiséget minden más technológiailag nem kapcsolódó helyiségtől tűzgátló épületszerkezetekkel kell elválasztani. Azok a tűzszakaszok, amelyek teljes területe önműködő tűzjelző és oltó berendezéssel van ellátva vagy területük legfeljebb a vonatkozó nemzeti szabványban megengedett alapterület 25%-a az előírtaknál a szintszámnak megfelelően eggyel alacsonyabb tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű épületszerkezetekből a tűzvédelmi hatóság engedélyével létesíthetők. Tűzszakaszok A tűz terjedésének korlátozására, illetve megakadályozására alkották meg a tűzszakaszolásról, illetve a megengedett legnagyobb tűzszakasz méretekről szóló tűzmegelőzési szabályokat. A tűzszakaszolással csökkenthetők az épületben lefolyó tűzeset okozta károk, biztonságosabbá tehető a kiürítés, és javíthatók a tűzoltás esélyei. Tűzszakaszolás A tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek (tűzgátló fal, tűzgátló födém, tűzgátló nyílászáró, tűzgátló csappantyú), illetve a jogszabályban nemzeti szabványban előírt tűztávolságok választanak el. A tűzgátló szerkezetek tűzállósági határérték követelményeit a vonatkozó előírások tartalmazzák. A tűzgátló csappantyúk illetve néhány esetben a tűzgátló ajtók tűz esetén záródnak be amelyről vagy saját beépített kioldó rendszerük, vagy külső berendezés (legtöbbször tűzjelző központ) gondoskodik. Tűzszakasz méretek A tűzszakasz megengedett méreteit az épület rendeltetését, tűzállósági fokozatát, tűzveszélyességi osztályát, tűzterhelését figyelembe véve állapítják meg a vonatkozó szabályok. A megengedett méretet a talajfelszín alatti tűzszakaszok esetében 50 %-kal csökkenteni kell. Ugyanakkor a tűzszakasz teljes területén létesített beépített tűzjelző berendezés és automatikus oltó rendszer esetén a tűzszakasz mérete 50, illetve 100%-kal növelhető. Kiürítés Az építményt, illetve annak tűzszakaszait, helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a tűz esetén a benttartózkodók megengedett időtartamon belül a veszélyeztetett területről eltávozhassanak, illetőleg az építmény elhagyásával a szabadba, vagy átmenetileg a tűztől védett tűzszakaszba, füstmentes lépcsőházba, az épületek tetőfödémére juthassanak. 58

65 Tűzvédelem Kiürítési idő számítása A megengedett idővel való összehasonlításhoz, a jogszabály szerinti számításokat kell elvégezni. A számítás a kiürítési időt a kijárat eléréséhez szükséges útvonalhosszak valamint a kiürítéshez szükséges ajtók, illetve lépcsőkarok szélessége, átbocsátóképessége alapján határozza meg. Az útvonalhossz alapján történő számításnál a kiürítés sebességét a helyiség 1 m2-rére jutó benntartózkodók számából kaphatjuk meg. Az átbocsátóképesség számítása értelemszerűen a benntartózkodók számából valamint az ajtók, lépcsőkarok szélességéből következik. Az építmény kiürítésének megfelelőségét két szakaszban (első szakasz: a veszélyeztetett helyiségek kiürítése, második szakasz: a veszélyeztetett tűzszakasz, illetve az építmény kiürítése) kell ellenőrizni. Kiürítési útvonalak A kiürítési útvonal kialakítása rendkívüli módon befolyásolhatja a kiürítés hatékonyságát, hiszen bármilyen szépen is bizonyítható papíron a kiürítés megfelelő időn belüli megtörténte, ha a valóságban ez nem kivitelezhető mert az ajtók, folyosók lépcsőházak nem képesek az embertömeg elvezetésére. A következő felsorolás a teljesség igénye nélkül kiürítési útvonalak kialakítására vonatkozó fontosabb előírásokat tartalmazza. Általános szabályok A kiürítésre számításba vett útvonalon körforgó, toló, billenő és emelkedő zsalus rendszerű, valamint csak fotocella elven működő ajtót alkalmazni nem szabad. (A "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tárolási célú építményeknél a kiürítési útvonalon megengedett toló, billenő és emelkedő zsalus kapuk alkalmazása, ha azok mindkét oldalról és kézi úton, 20 másodpercen belül biztonságosan nyithatók, és az érintett helyiségben tartózkodó személyek száma 20 m2-enként az egy főt nem haladja meg.) A kiürítési útvonal ajtóinál függöny, szélfogó csak úgy helyezhető el, hogy az széthúzáskor a kijáratot ne szűkítse. A függöny a padló síkját nem érheti el, belső széleit eltérő színű csíkkal kell megjelölni. 50 fő fölött A kiürítésre számításba vett nyílászáró szerkezetek az arra minősített tolóajtók kivételével, csak a kiürítés irányába nyílhatnak és azokat míg a helyiségben tartózkodnak lezárni nem szabad. A kiürítés céljára íves karú lépcsőt, továbbá csúszdát, hágcsót, felvonót kivéve a biztonsági felvonót, valamint 25%-nál meredekebb lejtőt számításba venni nem szabad. 300 fő fölött Nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló építményben a 300 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség ajtóit kilincs nélkül kell kialakítani úgy, hogy az egy mozdulattal nyitható és nyitott állapotban önműködően rögzíthető legyen. A kiürítésre számításba vett útvonal kijáratainak nyílásába küszöböt, lépcsőt építeni nem szabad. Tűzcsapok A tűzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell. A létesítményben annyi tűzcsapot kell létesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség egy időben kivehető legyen. A tűzcsapokat szerelvénnyel kell ellátni. A tűzcsapok, valamint szerelvényeik és tartozékaik feleljenek meg a vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaknak. A tűzcsapokat a védendő szabadtéri éghető anyag tároló területétől, építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 m-nél távolabb és a tűzcsapcsoportok kivételével egymáshoz 5 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad. A településen és a létesítményben az oltóvizet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. 59

66 Tűzvédelem A létesítményben nem szükséges tűzcsapokat létesíteni, ha a szomszédos létesítmény vagy a közterület tűzcsapjai az oltáshoz szükséges vízmennyiséget biztosítják. A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. Víztároló, medence Az oltóvíz biztosítására -ha az más módon nem oldható meg -önálló víztárolót (medencét, tartályt) kell létesíteni. A víztároló befogadóképessége nem lehet kisebb 50 m 3 -nél, alsó szintje pedig legfeljebb 7 méterrel lehet mélyebben a talajszintnél. A víztároló és a védeni kívánt építmény, szabadterület közötti távolság nem haladhatja meg az 500 métert. Oltóvízként figyelembe vehető a hűtőtorony vízmedencéjének vagy az egyéb, technológiai víznek -a tűzoltásra való felhasználás miatt- a technológiai berendezésben veszélyt nem előidéző, a település közüzemi vízműve víztárolójának tűzoltási célra biztosított vízmennyisége is. A tűzoltási célra figyelembe vehető 100 m 3 alatti önálló víztárolót legalább egy, az ennél nagyobbakat pedig minden megkezdett 100 m 3 térfogat után egy-egy szívócsővezetékkel kell ellátni. A szívóvezeték belső átmérője legalább NA 100 legyen, alsó végződését szűrővel, felső vízszintes irányú végződését pedig szabványos A jelű (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal kell ellátni. A szívócsővezetékeket egymástól legalább 5 m távolságra kell elhelyezni. Egyéb tűzoltóvízforrások Oltóvízként számításba vehetők azok a nem időszakos természetes felszíni vizek (pl. folyók, patakok, tavak) is, amelyek a védendő építménytől 500 méternél nincsenek nagyobb távolságra. A vízszerzési helyet úgy kell kiépíteni, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető és az oltóvíz a vízállástól függetlenül mindig akadálytalanul kiemelhető legyen. Időszakos vízszerzési lehetőség nem vehető oltóvízként figyelembe Tűzoltóvíz ellátás (belső) Vezetékes vízellátás esetén a külső tüzivíz ellátáson kivéve a középmagas vagy magas épületnek nem minősülő lakóépületeket és azokat az építmények, ahol a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat, vagy a tűz terjedését elősegítheti fali tűzcsapot is kell létesíteni: 3.8. ábra. Fali tűzcsap szekrény ahol azt jogszabály vagy nemzeti szabvány előírja; a vonatkozó előírás hatálya alá nem tartozó középmagas és magas épületekben szintenként az "A" tűzveszélyességi osztályba tartozó 200 m2-nél, a "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó 300 m2-nél, 60

67 Tűzvédelem a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó 500 m2-nél, a "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó 1000 m2-nél nagyobb alapterületű építményben. Nem szabad fali tűzcsapot létesíteni azokban az épületekben, ahol a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat, vagy a tűz terjedését elősegítheti. Az előző bekezdésben meghatározott helyeken, továbbá ahol a víz nem alkalmas az építményben keletkezhető tűz oltására, a fali tűzcsap helyett az ott lévő anyag oltására alkalmas a tűzvédelmi hatóság által meghatározott tűzoltó berendezést, eszközt, készüléket, felszerelést, illetőleg anyagot kell a helyszínen készenlétben tartani. A fali tűzcsapok, illetve a helyettük biztosított tűzoltó berendezés, eszköz, készülék, felszerelés, illetőleg anyag mennyiségét és helyét ha azt jogszabály vagy nemzeti szabvány nem szabályozza a tűzvédelmi hatóság határozza meg. A fali tűzcsap hálózatot úgy kell kialakítani, hogy általános esetben legalább 1 tűzcsap legyen működtethető. Középmagas és magas épületek esetében a következő előírást követve kell meghatározni a tűzcsapok számát, helyét és egyidejűségét. A fali tűzcsapoknál legalább 200 kpa (2 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani. Fali tűzcsapok esetében, amennyiben a hálózati nyomás a meghatározott nyomású és mennyiségű vizet nem szolgáltatja, nyomásfokozó szivattyút kell beépíteni. Szellőztetés Tűzvédelmi szellőztetés Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben és veszélyességi övezetben, annak érdekében, hogy a kikerülő robbanásveszélyes gőzök, gázok, ködök ne halmozódhassanak fel robbanás veszélyes koncentrációban, hatékony szellőzést kell biztosítani. Hatékony szellőztetésről beszélünk, ahol az adott térben a szellőzés biztosítja, hogy az éghető gázok, gőzök, porok koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át. A tűzvédelmi szellőztetés természetes vagy mesterséges (gépi) illetve ezek kombinációja lehet, továbbá megkülönböztetünk alsó vagy felső szellőztetést az eltávolítani kívánt anyag fizikai paramétereitől függően. A szellőztetés közvetlenül a szabadba kell megoldani, ha ez nem biztosítható a tűzszakaszon belül, más helyiségen is átvezetett szellőzőcsatornát legalább nehezen éghető anyagból kell készíteni, kivéve az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket, ahol azok csak nem éghető anyagúak lehetnek. A szennyezett levegő kivezetési helyét úgy kell kialakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse. Mesterséges szellőzés esetén olyan szellőztető berendezést kell használni, hogy annak bekapcsolásakor, illetőleg üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen, és a berendezésen keresztül külső gyújtóforrás gyújtási veszélyt ne jelentsen. Éghető anyag elszívása esetén a porkamra, ülepítő csak nem éghető anyagból alakítható ki. Egyéb szellőztetés 61

68 Tűzvédelem A korszerű épületek nyújtotta komforthoz ma már a legtöbb esetben hozzátartozik a légtechnikai rendszer beépítése is. Az épületet átszövő csövek azonban lehetőséget adnak a tűz szintek illetve tűzszakaszok közötti átterjedésének. Ennek elkerülése érdekében a tűzvédelmi szabályok szerint az épületekben a légtechnikai rendszereket a tűzszakasz határon legalább 0,5 óra tűzállósági határértékű tűzgátló csappantyúval kell ellátni, a közép magas és magas épületekben meg kell akadályozni a szintek közötti tűz átterjedés lehetőségét. Hő- és füstelvezetés Hő- és füstelvezetés célja Az épületekben a keletkezett hő és füst elvezetéséről gondoskodni kell, hiszen a zárttérben keletkezett tüzek termelte hő és füst jelentősen rontja a kiürítési és beavatkozási feltételeket, roncsolja az épület-szerkezeteket, károsítja a bennlévő értékeket ábra. A termelt hőmennyiség mintegy kétharmada ott gomolyog a helyiségek mennyezete alatt. A megoldás kézenfekvő, el kell távolítani a tűz során keletkezett hőt és füstöt. Ezzel elérhető, hogy a helyiségben, épületben tartózkodók elhagyhassák a veszélyeztetett területeket, a felderítés és tűzoltás hatékonyabbá válik, az épületszerkezetek tovább állnak ellen a tűz hatásainak (hiszen kisebb hőterhelés éri őket), és kisebb károkat okozhat a tűz. 62

69 Tűzvédelem ábra. Hő- és füstelvezetés kialakítása A hő- és füstelvezetés kialakítását tekintve lehet természetes (gravitációs) vagy mesterséges (elszívásos), esetleg ezek kombinációja. A füstelvezető nyílásokat, elszívó nyílásokat lehetőleg a helyiség legmagasabb pontján kell elhelyezni ábra. A meghatározott esetekben a helyiséget a mennyezetről belógó füstkötény falakkal füstszakaszokra kell bontani. Ez a szakaszolás elősegíti a hő és füst intenzív eltávozását és megakadályozza az égéstermékek szétterjedését. A hő- és füstelvezetés hatékonysága érdekében gondoskodni kell friss levegő bevezetéséről (az úgynevezett légutánpótlásról). Ennek hiányában az elvezetés hatékonysága csak töredéke lesz a számított értékeknek. A hő- és füstelvezetés nyitása (vezérlése) történhet kézi indítással, illetve ezt kiegészítő automatikus vezérléssel. A korszerű tűzvédelmi gyakorlatban elterjedt módszer szerint az életvédelmi célokat szolgáló (kiürítési útvonalon, tömegtartózkodásra alkalmas helyiségben) hő- és füstelvezetést automatikusan indítják, ugyanakkor megadják a lehetőséget a tűzoltás vezetőjének a berendezés leállításához, és esetleges újraindításához. Hasadó, illetve hasadó-nyíló felület A hasadó és hasadó-nyíló felületek olyan felületek, amelyek az építmények, illetve helyiségek határoló szerkezeteiben a káros mértékű robbanási túlnyomás hatására tönkremennek, illetve megnyílnak, ezáltal lehetővé téve a nyomáselvezetést. Hasadó felületeknek nevezzük olyan felületek, amelyek tönkremenetelükkel teszik lehetővé a belső tér megnyitását a túlnyomás levezetése céljából, míg a hasadó-nyíló felületek olyan felületek, amelyek megnyílással, elfordulással, billenéssel lehetővé teszik a túlnyomás levezetését, és megnyílási nyomásuk beállítható. Hasadó, illetve hasadó-nyíló felületet kell kialakítani az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, továbbá a 140 kw egység vagy 1400 kw összteljesítményű gázfogyasztó berendezés helyiségében, ha a fajlagos légtérterhelés 1100 W/m3 felett van. A hasadó, illetve hasadó-nyíló felületek méretezését a helyiség geometriája, valamint a felület jellege alapján a vonatkozó előírás szerint kell meghatározni. Villamos berendezések Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírja, hogy a villamos berendezéseket a vonatkozó előírások (jogszabály, nemzeti szabvány) szerint kell létesíteni. Az 1000 V-nál kisebb illetve 1000 V-nál nagyobb feszültségű berendezések követelményeivel a vonatkozó nemzeti szabványok és jogszabályok foglalkoznak. A nemzeti szabvány besorolása alapján száraz, poros, időszakosan nedves, maró párás, fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, tűzveszélyes, mérsékelten tűzveszélyes és nem tűzveszélyes helyiségeket különböztetünk meg. A rendeltetés alapján további kategóriákat ad a szabvány: istállók és egyéb mezőgazdasági építmények, gépjárműtárolók, színek és repülőgép hangárok, színházak és kulturális létesítmények, éghető anyagból készült épületek, akkumulátor helyiségek és töltők. Abban az esetben lehetséges a tűz keletkezésének minimalizálása, ha a villamos berendezések kialakítása és szerelésmódja illeszkedik a helyiség jellegéhez, és ahhoz a veszélyforráshoz amit a jelleg vagy a használat jelent. 63

70 Tűzvédelem A berendezéseket úgy kell létesíteni, hogy üzemszerű vagy meghibásodásból eredő felmelegedésük, vagy bennük keletkező villamos ív a környezetben tűz- vagy robbanásveszélyt ne okozzon. A berendezésekben üzemszerűen keletkező hő elvezetéséről gondoskodni kell. A kapcsolókat, biztosítókat, indítókat úgy kell elhelyezni, hogy a működésüknél esetleg keletkező ív, vagy ennek következtében történő zárlat tűz- vagy robbanásveszélyt ne okozzon. Az építmény villamos berendezéseit központilag és szakaszosan leválaszthatóan kell kialakítani. Lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítva, minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval leválasztható. Biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. A berendezéseket zárlat elleni, és ahol a túlterhelés lehetősége fennáll túláramvédelemmel kell ellátni. Villámvédelem A villámvédelem feladata A villámvédelmi berendezés feladata, hogy a védendő berendezésbe, építménybe csapódó villámot káros hatásaitól megóvja a környezetben tartózkodókat, a berendezést, építményt. Villám elleni védelmet kell biztosítani az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építménynél, valamint ott, ahol azt jogszabály, nemzeti szabvány előírja. A villámvédelmi berendezést nemzeti szabványok szerint kell létesíteni és felülvizsgálni. A villámvédelmi berendezés méretezése ábra. A villámvédelmi berendezés felfogó, levezető és földelő rendszerből áll. Az épületeket és egyéb építményeket villámvédelmi szempontból a villámhárító berendezés szükséges fokozatának és műszaki követelményeinek meghatározásához a rendeltetés, a magasság és a környezet, a tetőszerkezet és anyaga, a körítőfalak anyaga, valamint a környező levegő szennyezettsége alapján csoportokba kell sorolni. Sztatikus feltöltődés elleni védelem Azoknál az épületeknél, szabadtereknél, technológiai folyamatoknál, illetve berendezéseknél, ahol a sztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, a megfelelő védelemről nemzeti szabvány szerint kell gondoskodni. Égéstermék elvezetés A kéményt, a kéménytoldót, a füstcsatornát és a technológiai berendezés egyéb égéstermék-elvezetőjét nemzeti szabvány szerint nem éghető anyagból és úgy kell kialakítani, hogy az gyújtási veszélyt ne jelenthessen. Gázüzemű tüzelő-, fűtőberendezésekhez, ha azoknak a füstgáz hőmérséklete nem haladja meg a 200 C-ot, nem éghető anyagú kéménybe legalább nehezen éghető anyagú béléscsövet szabad elhelyezni. Beépített tűzvédelmi berendezések A korszerű tűzvédelem velejárója, hogy az épületeket aktív tűzvédelmi elemekkel vértezik fel a tűz korai észlelése, jelzése illetve oltása érdekében. Ezek közül az utóbbi 50 évben talán a legtöbb változáson fejlődésen a tűzjelző berendezések mentek keresztül. Beépített tűzjelző berendezést, beépített tűzoltó berendezést kell létesíteni: 64

71 Tűzvédelem az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 4. számú mellékletében foglalt esetekben (a tűzvédelmi hatóság által előírtak alapján), ahol azt jogszabály vagy kötelező nemzeti szabvány meghatározza, és ahol azt a fennálló veszélyhelyzetre, az építmény nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági vagy adatvédelmi jellegére, az építményben tartózkodók biztonságára, valamint a tűzoltóság vonulási távolságára tekintettel a tűzvédelmi hatóság előírja. A Szabályzat 4. számú melléklete az alapvetően életvédelmi jellegű céllal létesítendő berendezések létesítési kötelezettségeit határozza meg, figyelembe véve az épületek rendeltetését, építészeti adottságait, méretét, befogadóképességét, a bent tartózkodók cselekvőképességét. Az előbb említett paraméterek figyelembevételével tűzjelző berendezést kell létesíteni a szállodákban, szálló jellegű épületekben, iroda, igazgatási épületben, oktatási épületben, egészségügyi épületben, kényszertartózkodási épületben, művelődési épületben, sportcélú épületben, kereskedelmi épületben, raktározási és tárolási épületben, mezőgazdasági és ipari termelő épületben, műemlék épületben, és vegyes rendeltetésű épületben. Tűzoltó berendezést kell létesíteni a szállodákban, szálló jellegű épületekben, iroda, igazgatási épületben, oktatási épületben, egészségügyi épületben, művelődési épületben, kereskedelmi épületben, raktározási és tárolási épületben. A kötelezés alapján készülő tűzjelző- és/vagy tűzoltó berendezés létesítésére vagy átalakítására műszaki tervdokumentációt kell készíteni és azt, valamint a telepítést követően a berendezések használatbavételét, bővítését és egyéb módosítását a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell. Tűzvédelmi berendezés tervezését a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által nyilvántartott, tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti. A létesített tűzjelző és/vagy -oltó berendezés feleljen meg a jogszabály, nemzeti szabvány előírásainak. Tűzjelző központ feladata, hogy ellássa energiával a rendszer többi elemét, fogadja és feldolgozza a hozzákapcsolt érzékelőktől (jeladóktól) érkező jeleket, meghatározza, hogy a jelek tűzriasztási állapotnak felelnek-e meg, jelezze a tűzriasztási állapotot láthatóan és hallhatóan, azonosítsa be és jelezze a tűz helyszínét. Lehetőleg regisztrálja a tűzriasztásra vonatkozó információkat, ellenőrizze a rendszer üzemszerű működését és hiba (pl. zárlat, vonalszakadás vagy energia ellátási hiba, stb.) esetén adjon látható és hallható jelzést, továbbítsa a riasztást hang és /vagy fényjelző berendezések felé, továbbítsa a tűzriasztást, illetve a hibajelzést távjelző segítségével, vezérelje a tűzvédelmi berendezéseket (automatikus oltó, hő, és füstelvezető, stb.). Beépített oltó berendezés Az egészségre káros hatású oltóanyaggal működő, illetve a teljes légtér elárasztására tervezett berendezéseknek emberek tartózkodására szolgáló helyiségbe történő beépítése esetén olyan riasztóberendezést kell létesíteni, amely az oltóberendezés működésbe lépése előtt a vonatkozó előírás szerint meghatározott kiürítési időt is számításba véve figyelmeztető jelzést ad. Az oltórendszerek áttekintésénél legkézenfekvőbb megoldás, hogy az oltó anyaguk szerint csoportosítsuk őket. Ezen szempontok alapján vízzel, habbal, gázzal és porral oltó berendezéseket különböztethetünk meg. Vízzel oltó berendezések Sprinkler berendezés A tűz oltását a sprinkler szórófejből kiáramló cseppekre oszlatott víz végzi. A szórófejhez csővezetéken érkezik az oltóanyag, a vízforrás(ok)ból. Az elpárolgó víz lehűti az éghető anyagot illetve a keletkező gőz kiszorítja az oxigént. A sprinkler berendezések tervezésének alapvető kiinduló adata az, hogy a védendő tűzszakasz milyen kockázati osztályba tartozik. Habbal oltó berendezések Az éghető folyadékok tüzeinek hatékony oltóanyaga a tűzoltó hab. A hab valamely habzóképes folyadék és gáz diszperz rendszere. A habokat három fő csoportba sorolhatjuk: nehéz hab, középhab, és könnyűhab. A beépített 65

72 Tűzvédelem habbal oltó berendezéseket éghető folyadékok illetve olvadékok tároló területein, repülőgép hangárokban, vegyi anyag tárolókban alkalmazzák. Az égő felületre jutó hab megakadályozza az éghető gőzök, gázok keveredését, illetve a kiváló és elpárolgó víz hűti a tűz helyszínét. Gázzal oltó berendezések A gázzal oltó berendezések oltóhatása elsősorban az inertizáláson alapul. Az oltóberendezések felépítése szinte teljesen megegyezik Az oltóberendezés az oltóanyagot tároló tartályból, palackból, csővezetékből, szórófejekből valamint az oltást indító oltásvezérlő berendezésből áll. A mutatkozó különbséget az oltóanyag illetve annak oltási koncentrációja jelenti. Általában a helyiség teljes elárasztására tervezik, kivéve a helyi főként technológiai berendezések védelmét. Az oltóanyag mennyiséget befolyásolja az oltani kívánt anyaghoz szükséges oltási koncentráció, az oltás módja (helyi vagy teljes elárasztás), a védett tér nagysága, a védett tér funkciója, a védett tér hőmérséklete, a le nem zárható nyílások okozta veszteségek. Porraloltó berendezések A beépített porral oltóknál általában BC tűzosztályra alkalmas oltóport használnak. A rendszer előnye az, hogy háromdimenziós tüzek oltására alkalmas, főleg éghető folyadékoknál, ahol például. tartályfolyás is előfordulhat. A vegyiparban faipari és bányászati üzemekben, ipari főzőberendezéseknél, zsírelvonóknál stb. alkalmazzák. Fémek tüzének oltására (Mg, Na, Li, Al) speciális oltóport használnak. Az oltóporoknál a lángoltás általában hatékony, azonban a hűtőhatás csekély, így a lángoltás után gondoskodni kell a meleg felületek hűtéséről Használati tűzmegelőzési szabályok Tűzvédelmi oktatás Az élet minden területén szükség van arra, hogy az emberek ismerjék a rájuk vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat, azt hogy hogyan előzhetik meg a tüzet, hogyan jelezhetik azt, illetve az adott körülmények között mit tehetnek az tűz megfékezése érdekében, A tűzvédelmi törvény egyik sarkalatos elemének tekinthető, hogy a tűzvédelmi ismeretek megszerzését az általános és középiskolákban a felsőoktatási intézményekben, szaktanfolyamokon stb. biztosítania kell a nevelési-oktatási intézményeknek. Ennek értelmében a Nemzeti Alaptantervvel összhangban az oktatás minden szintjén tanulóknak meg kell ismerkedniük a tűzvédelemmel. Általános tűzvédelmi elvárások közé tartozik, hogy a munkáltató gondoskodjon arról, hogy a munkavállalók munkavégzésük megkezdése előtt, majd ezt követően rendszere időközönként a munkavégzésükhöz szükséges tűzvédelmi szabályokat (a tevékenység tűzveszélyességét, veszélyforrásait, a helyi tűzjelzési lehetőséget, az alaptevékenységhez használt gépek, berendezések használatát, tűz esetén tanúsítandó magatartást stb.) Az önkormányzati tűzoltóság, ha hatósági ellenőrzése során megállapítja hogy a munkavállaló a tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyén a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, illetőleg a tűzoltó eszközök használatát nem ismeri, a tűzvédelmi hatóság a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja. A gazdálkodó szervezettel szemben is tehető intézkedés, ha a munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról nem gondoskodott. Ekkor tűzvédelmi bírság szabható ki. Tűzvédelmi szakvizsga Egyes tűzvédelmi szempontból speciális munkakörökben foglalkoztatottakkal szemben érthető okok miatt emelt szintű követelményeket támasztanak a tűzvédelmi jogszabályok. A tűzvédelmi törvény szerint a jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban (munkakörökben) tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállalók foglalkoztathatók. A 45/2011. (XII.7.) BM rendelet találhatók azok a foglalkozási ágak, illetőleg munkakörök amelyekben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személyek foglalkoztathatók. 66

73 Tűzvédelem Tűzvédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzatot kell készíteni a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyek, magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha: a munkavégzésben résztvevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, kereskedelmi szálláshelyet tartanak fenn, továbbá a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén. A Szabályzatot az állandó, illetőleg az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt kell elkészíteni. Tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén (pl.: épületbővülés, tevékenység, üzletkör módosítás stb.), a szabályzatot úgy kell átdolgozni, hogy az naprakész legyen. A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a Szabályzatban foglaltakat a munkavállalók megismerjék. Gyakorlatilag a Szabályzat képezi a tűzvédelmi oktatás alapját. Miután a gazdálkodó szervezetek a velük munkaviszonyban nem álló személyekkel is kapcsolatba kerülnek, ezért a munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy például a külső munkavállalók, szállóvendégek, stb. a rájuk vonatkozó mértékben a Szabályzat tartalmát megismerjék. A Szabályzat tartalmazza: a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit; a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat; a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását; a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket; a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait; a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályait. A Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni a következő esetekben: az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; a művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre; azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat; kereskedelmi szálláshelyre; az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat. A Tűzriadó Terv tartalmazza: a tűzjelzés módját; 67

74 Tűzvédelem a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját; a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.); a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek megjelölésével. A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell. A Tűzriadó Tervet állandóan hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Általános használati szabályok Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési, telephely) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. A termelést (előállítást, feldolgozást), a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, illetőleg az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben szabad folytatni. A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó nemzeti szabványban megengedett tűzterhelési értéket. A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani. Éghető folyadékkal, zsírral szennyezett éghető hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem éghető anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az éghető folyadék csepegését, elfolyását, illetve a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, illetőleg kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az üzemszerűen csepegő éghető folyadékot nem éghető anyagú edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a műszak befejezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben öltözőszekrényt nem szabad elhelyezni. Olajos, zsíros munkaruha, védőruha (ruhatár-rendszerű öltöző kivételével) csak fémszekrényben helyezhető el. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. A helyiség - szükség szerint az építmény, létesítmény - bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűzvagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogrammot, táblát kell elhelyezni. A közmű nyitó- és zárószerkezetet, a füstelvezető kezelőszerkezetet, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, valamint a beépített tűzvédelmi berendezés kézi kezelő szerkezetét és a közvetlen tűzjelző távbeszélő készüléket jól láthatóan meg kell jelölni. Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek ajtóit önműködő csukó-szerkezettel kell ellátni, és azt csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, illetőleg füst vagy hő hatására automatikusan működő csukó-berendezéssel kell ellátni. A munkahelyeken az üzemeltetés alatt az olyan helyiség ajtóit, amelyben emberek tartózkodnak, nem szabad lezárni. Ha a munka jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi veszély esetére, az ajtók külső nyithatóságát is biztosítani kell. 68

75 Tűzvédelem Tűzveszélyes tevékenység A tűzveszélyes tevékenység a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással járó tevékenység számos esetben tűzhöz vezet. Éppen ezért részletesen szabályozni kell a tevékenység végzésének feltételeit. Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet kivéve ha a az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző személy azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint a helyi sajátosságnak megfelelő tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell: tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és - tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezésig a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket szükség esetén műszeres felügyeletet köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. Szabadban tüzelés A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad. Veszély esetén vagy ha arra szükség nincs a tüzet azonnal el kell oltani. Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. Dohányzás Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Dohányozni nem szabad az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat nemzeti szabványban meghatározott táblával, illetőleg piktogrammal kell jelölni. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. Raktározás és tárolás 69

76 Tűzvédelem A szállítás és vontatás tűzvédelméhez hasonlóan, a raktározás és tárolás megelőző használati szabályai is rendkívül szerteágazóak, és a különböző anyagok tárolását részletesen szabályozzák. Ez alkalommal szintén csak a szabályozások alapelveinek áttekintésre van lehetőség: A raktározásban, az anyagok kimérésében, átfejtésében közreműködő személyek magatartási szabályait, képzési követelményeit. A tároló edényzettel kapcsolatos előírásokat. A tároló illetve az edényzet védelmével kapcsolatos előírásokat. A tárolási egységek méretére, és tűztávolságára vonatkozó előírásokat. A különböző fajtájú, halmazállapotú és tároló edényzetű anyagok együttes tárolására vonatkozó korlátozásokat. A dohányzási tilalommal kapcsolatos előírásokat. A tűzoltó készülékek elhelyezésére vonatkozó szabályokat. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a "C" tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán alkalmazandó jelölésekre vonatkozó előírásokat. Kiürítés A kiürítési útvonalakat szabadon kell hagyni azokat még ideiglenesen sem szabad leszűkíteni, eltorlaszolni. A kiürítési irányokat jelző tájékoztató feliratokat eltakarni, eltávolítani nem szabad. A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását így a kiürítést szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell. Tüzivíz ellátás A tűzoltó vízforrásokat üzemképes állapotban kell tartani, megfelelő jelzőtáblával kell ellátni. A tűzcsapok megközelíthetőségét, használhatóságát megakadályozni nem szabad. A tűzoltó vízforrások és tartozékaik műszaki állapotát 6 havonta felül kell vizsgálni, mely során meg kell győződni használhatóságukról. A tűzoltó nyomótömlőket 5 évente nyomáspróba alá kell vetni. A tapasztaltakat rögzíteni kell, amennyiben szükséges a vízforrásokat meg kell tisztítani illetve a hibákat ki kell javítani, a nem javítható alkatrészeket ki kell cserélni. Hő- és füstelvezetés A hő és füstelvezető berendezéseket rendszeresen legalább évente ellenőrizni kell mely során ha ez lehetséges gyakorlati próba alá kell vetni őket. A tapasztaltakat rögzíteni kell a szükséges javításokat el kell végezni. 70

77 Tűzvédelem ábra. Füstelvezető tüze a Mamut2 bevásárló központ tetején Csatornahálózat Éghető gázt, gőzt vagy folyadékot, valamint az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, illetőleg vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni nem szabad. Gépi berendezés Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben csak robbanásbiztos erő- és munkagépet, készüléket, eszközt szabad elhelyezni, illetőleg használni. A "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéren, helyiségben, illetőleg építményben csak olyan erő- és munkagépet szabad elhelyezni, használni, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent. A talajszint alatti helyiségben, illetőleg térben, ahol a 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű tűz- vagy robbanásveszélyes gáz vagy gőz jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz helyezhető el, amely a környezetére tűz-, illetőleg robbanásveszélyt nem jelent. Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hőfejlődés vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet elő, a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép működését, illetve a hőmérséklet vagy nyomás további emelkedését - technológiai utasításban meghatározott biztonsági határérték elérésekor - megszünteti. Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról. A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni. Világító berendezés Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben robbanást nem okozó, a "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világítás használható. A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. Villamos berendezés A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. 71

78 Tűzvédelem A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. A villamos berendezést, ha jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként, a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként, a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább kilencévenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. Villámvédelem A villámvédelmi berendezést, ha jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább háromévenként, a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként, a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább kilencévenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. Tüzelő-, fűtőberendezések Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni. Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható. Az éghető gázzal és az éghető folyadékkal üzemeltetett tüzelő-, illetőleg fűtőberendezés, készülék működtetése alatt a nemzeti szabványban meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni. A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, illetve olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint az éghető folyadékot a központi fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtestétől 1 méter távolságon belül nem szabad elhelyezni. Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan nem éghető anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, illetőleg az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. Ha a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben a tüzelőberendezés 5 méteres körzetében a tevékenység során éghető hulladék keletkezik vagy ott előfordulhat, a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberendezés alá, annak függőleges vetületét legalább 0,3 méterrel meghaladó, vízzel telt tálcát kell elhelyezni. Kokszkosaras szárítókályha és az éghető anyag között legalább 2 méter távolságot kell tartani. Éghető padozatú helyiségben a kokszkosaras szárítókályhát nem éghető, megfelelő hőszigetelő anyagra kell helyezni úgy, hogy az a kályha függőleges vetületét legalább 0,5 méterrel meghaladja. Égéstermék-elvezetés Olyan kéményt nem szabad használni, amelynek falába éghető anyagú épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota nem megfelelő, amelynél a jogszabály, nemzeti szabvány szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el. Gázüzemű fűtőberendezést csak olyan kéményhez szabad csatlakoztatni, amely arra megfelelő minősítéssel rendelkezik. 72

79 Tűzvédelem A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani. A koromzsák és a tisztító ajtót állandóan zárt állapotban kell tartani. A füstcsövet 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. A füstcső és a rögzítőbilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen füstcsövet átvezetni nem szabad. Az égéstermék-elvezetőket a jogszabályban meghatározott (6 havonta) időközönként felül kell vizsgálni, ellenőrizni és tisztítani kell (12 havonta). Tűzoltó készülék Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján a létesítményekben a lakás céljára szolgáló építményekben és a hozzájuk tartozó szabad területeken legalább 1-1 db, az ott keletkező tűz oltására alkalmas - a vonatkozó jogszabályokban és nemzeti szabványokban foglalt követelményeket kielégítő - tűzoltó készüléket kell elhelyezni ábra. Tűzoltó készülékek (http://www.rollexco.hu) az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, illetve veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után; az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein - attól függően, hogy azok milyen tűzveszélyességi osztályúak - a c)-e) pontban foglaltak szerint; a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként; a "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként; az "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint. Tűzoltó készülékek elhelyezése 73

80 Tűzvédelem A tűzoltó készüléket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. Üzemben tartás, karbantartás, felülvizsgálat A létesítményben elhelyezett tűzoltó készülékekről nyilvántartási naplót kell vezetni. A nyilvántartási napló tartalmazza a tűzoltó készülék típusát, készenléti helyét, az ellenőrzés és a javítás időpontját, és a BM OKF azonosító jel sorszámát. A tűzoltó készülékek élettartamát és karbantartási időközeit az OTSZ 1. melléklet 1. táblázata tartalmazza Mentő tűzvédelem A tűzoltási feladat és a műszaki mentés fogalma tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása; ábra. Panellakás tüze műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről - a rendelkezésére álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel - végzett elsődleges beavatkozói tevékenység ábra. Műszaki mentés 74

81 Tűzvédelem A tűzoltást, műszaki mentést végző, közreműködő szervezetek hivatásos tűzoltó parancsnokság: tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel rendelkező hivatásos tűzoltóság; katasztrófavédelmi őrs: a hivatásos tűzoltóság elsődleges tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége; önkormányzati tűzoltó parancsnokság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező önkéntes tűzoltóság; létesítményi tűzoltó parancsnokság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező tűzoltóság; önkéntes tűzoltó egyesület: a székhelye szerinti településen tűzoltási műszaki mentési feladatokban közreműködő egyesület ábra. Közös műszaki mentési gyakorlat a társszervekkel, imitált sérültekkel ábra. Imitált baleset eredménye A tűzoltásra és műszaki mentésre jogosultak köre A tűzoltás és a műszaki mentés szaktevékenység. Ugyanolyan szakmai követelmények ismeretére és megtartására van szükség, mint bármely más munkakör esetében. A tevékenységnek specialitását adja az a tény, hogy egy tűzoltó gyakorlatilag minden egyes tűz- és káresetnél különböző veszélyeknek van kitéve. Ebből kifolyólag nem elég az, hogy egy beavatkozást végző tudja, hogy kell egy sugarat megszerelni vagy kezelni tudja a szakfelszereléseket, hanem határozott, pontos és tudatos munkaszervezésre van szükség. Ezt segíti, illetve határozza meg az 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól. 75

82 Tűzvédelem A tűzoltási szervezet a tűz oltásával kapcsolatos feladatok végrehajtása érdekében, a vonatkozó rendelkezések megtartásával, a tűzoltóság tagjaiból létrehozott vezetőkből és végrehajtókból áll. A tűzoltási szervezetbe a feladatok jellegétől függően más szervezetek és személyek is bevonhatók. A tűzoltás szervezetét a tűzoltásvezető vezeti. A tűzoltásvezető (a továbbiakban: TV) az alábbi beosztásokat szervezheti: tűzoltásvezető-helyettes (a továbbiakban: TVH), háttérparancsnok (a továbbiakban: H), biztonsági tiszt (a továbbiakban: BT) háttérparancsnok-helyettes (a továbbiakban: HH), törzstiszt (a továbbiakban: TT), szakaszparancsnok (a továbbiakban: SZ), rajparancsnok (a továbbiakban: R), mentési csoport parancsnok (a továbbiakban: M), hírvivő (a továbbiakban: HÍR), eligazító (a továbbiakban: E). A tűzoltásvezető ugyanazon beosztásokra több, illetőleg további más általa szükségesnek ítélt beosztásokat is szervezhet, mint a felsoroltak. Mivel -elnevezéséből is adódik- ő szervezi és irányítja a tűz oltását, ezért ő dönt a beosztásokról, el kell-e látni, ki lássa el, illetve van-e esetleg szükség ezeken felül egyéb beosztásokra. A tűzoltás vezetésének módjai A tűzoltás vezetése nem minden esetben egyszerű feladat. Nagyon sok körülmény határozza meg, hogy éppen az adott szituációban mire is van szükség. Természetesen erről is a tűzoltásvezető joga dönteni. Többféle vezetési mód közül választhat. A tűzoltás felszámolását végzők vezetése a következő módon történhet alapirányítással, ha a beavatkozó erőket a tűzoltásvezető egyedül irányítja, csoportirányítással, ha a tűzoltást végzőket és az azok működését segítőket csak megosztva lehet irányítani, vezetési törzzsel, ha az esemény nagysága, bonyolultsága, a helyszín tagoltsága a beavatkozó erők létszáma, illetőleg egyéb körülmények a feladatok szélesebb körű megosztását indokolják. A tűzoltás vezetésére jogosultak köre Természetszerűleg a tűzoltásvezetői feladatokat nem láthatja el bárki, még a tűzoltóságok állománya közül sem, csak a külön jogszabályban meghatározott megfelelő iskolai végzettséggel, érvényes foglalkozásegészségügyi alkalmassági vizsgálattal rendelkező személy töltheti be a beosztást. Tűzoltásvezetői feladatokat a hivatásos tűzoltóságoknál a tűzoltás, műszaki mentés vezetését az alábbi szolgálati beosztást ellátó személyek láthatják el: szerparancsnoka; szolgálatparancsnok-helyettese; szolgálatparancsnoka; a tűzoltási és műszaki mentési osztályvezetője, illetőleg a tűzoltóparancsnok által a tűzoltóság állományából megbízott személy(ek); tűzoltóparancsnoka; 76

83 Tűzvédelem A katasztrófavédelmi kirendeltségeknél: Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője által az állományból megbízott, személy(ek). Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője. A katasztrófavédelmi igazgatóságoknál: tűzoltósági főfelügyelője (fővárosi hívatásos katasztrófavédelmi szerv működési területén a tűzőrségparancsnok, területi parancsnok, Tűzoltási Csoport, a tűzoltási és mentési főosztályvezető) igazgatója által az állományból megbízott, személy(ek); igazgatója; A BM OKF-nél: főigazgatója által az állományból megbízott, személy(ek); főigazgatója. Mindezek mellett betöltheti a beosztást a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója vagy az igazgatóság állományából az általa megbízott személy(ek), illetve az OKF főigazgatója vagy az OKF állományából az általa megbízott személy(ek), azonban esetükben további feltétel a legalább 2 év vonulós szolgálatban és/vagy 5 év vonulásra kötelezett beosztásban eltöltött idő. A tűzoltó egyesület tagja a tűzoltásvezetői jogosultságokat nem gyakorolhatja, de az egyesület tagjainak tevékenységét az alapszabályban foglaltak szerint irányíthatja e Szabályzat előírásai szerint. A kivonulás rendje Az I-es riasztási fokozat elrendelésekor: a szerparancsnok; a szolgálatparancsnok-helyettes vagy; a szolgálatparancsnok; valamint az eset jellegének megfelelő, rendelkezésre álló készenléti szer köteles vonulni. A II-es riasztási fokozat elrendelésekor a működési terület szerinti hívatásos tűzoltóság parancsnoka, akadályoztatása esetén az ügyrendben meghatározott tűzoltásvezetésére jogosult helyettese. A III-as vagy magasabb szintű riasztási fokozat elrendelésekor az illetékességi terület szerinti Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője, akadályoztatása esetén az ügyrendben meghatározott tűzoltás vezetésére jogosult helyettese, valamint az illetékességi terület szerinti Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójának utasítására a megyei Tűzoltósági Főfelügyelő. IV-es riasztási fokozat elrendelésekor az illetékességi terület szerinti KI megyei Tűzoltósági Főfelügyelője, akadályoztatása esetén az ügyrendben meghatározott tűzoltásvezetésére jogosult helyettese. V-ös riasztási fokozat elrendelésekor az illetékességi terület szerinti KI igazgatója, akadályoztatása esetén az ügyrendben meghatározott tűzoltásvezetésére jogosult helyettese, valamint a BM OKF személyi állományából a főigazgató utasítására az általa megbízott tűzoltás vezetésére jogosult személy köteles vonulni. A tűzoltás vezetését végzők jogai és kötelességei A tűzoltás vezetését végzők a biztonsági és a munkavédelmi szabályok alapján a tűzoltásban résztvevők balesetés életvédelméről minden helyzetben kötelesek intézkedni, illetve annak megtartásáról és megtartatásáról gondoskodni. A tűzoltásvezető a tűz oltásának egyszemélyi felelős vezetője, elöljárója a riasztott és a tűzoltásban részt vevő tűzoltóknak. 77

84 Tűzvédelem A tűzoltásvezető jogai: a tűzoltás vezetését indokolt esetben megosztani; a tűzoltás szervezetében meghatározott és egyéb beosztások betöltésére a tűzoltásban résztvevők közül bárkinek parancsot adni; elrendelni a szükséges erők, eszközök riasztását, valamint szükség esetén további tűzoltói erők riasztását igényelni; a tűzoltás érdekében az esemény felszámolásához szükséges szervezetek kirendelését igényelni, azokat alkalmazni, tartalékba helyezni, számukra közvetlen vezetőjük útján utasítást adni; a tűzoltáshoz természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok közvetlen részvételét, a rendelkezésükre álló adatok közlését, valamint azok járművei, eszközei, felszerelései, anyagai rendelkezésre bocsátását igényelni; a karitatív szervezetek egységeinek közreműködését kérni; a tűzeset helyszínét zárt területté nyilvánítani, azok helyén és környezetében minden olyan tevékenységet vagy mozgást korlátozni, megtiltani, amely a tűzoltást akadályozza vagy hátrányosan befolyásolja, továbbá elrendelni az illetéktelen vagy veszélyeztetett személyek, állatok és anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését; a tűzoltás vagy életmentés érdekében a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más mentesség figyelembevételével természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok tulajdonában, használatában, kezelésében álló területre, létesítménybe behatolást elrendelni; bontást elrendelni, különösen ha azt a felderítés, az életmentés, a robbanásveszély, a tűz megközelítése (a behatolás), a tűz terjedésének megakadályozása, a füst, gáz, gőz eltávolítása, az omlásveszély megelőzése, az utómunkálat indokolja; valamint szükség szerint meghatározott felkészültségű szakember segítségét igényelni ábra. Metro szerelvény tűz, legfontosabb feladat az életmentés A tűzoltásvezető kötelességei: a tűzesetet értékelni és az esemény jellege alapján - indokolt esetben - meghatározni, illetőleg módosítani a riasztási fokozatot; a tűzoltás érdekében intézkedni a rendelkezésre álló erők és eszközök szakszerű alkalmazására; a tűzoltásban résztvevők számára a személyi és csapat védőfelszerelések körét és használatát elrendelni; azokban az esetekben, ha a keletkezett tűznek nemzetgazdasági szempontból nincs jelentősége vagy eloltása a megmentett értékkel nem jár, dönteni - a gazdasági (erő-, eszköz-, oltóanyag-felhasználás) és 78

85 Tűzvédelem környezetvédelmi szempontok figyelembevételével - a tűz oltásáról vagy a teljes elégés felügyeletéről úgy, hogy a tűzesettel összefüggésben járulékos kár ne keletkezzen; meghatározni a tűz oltásával kapcsolatos feladatokat, s ezek végrehajtásának sorrendjét, az alkalmazandó oltóanyagot, oltási módot, a lehető legbiztonságosabb és az egészséget legkevésbé veszélyeztető munkavégzés feltételeit; meghatározni a tűzoltás-előkészítés módozatát Tartályról történő sugárszereléskor az oltáshoz szükséges sugár nemét (víz, hab, por), a vízsugár formáját (kötött, szórt, porlasztott, magasnyomású), a habképző anyag (nedvesítőszer, illetőleg nehéz-, közép-, könnyűhab szerinti) alkalmazását, Alapvezeték-szereléskor az osztó helyét, a táplálás-szerelés módját, táplálás-szereléskor a vízforrást (vagy adjon utasítást a vízforrás felderítésére), a táplálás módját; A megfelelő tájékoztatás érdekében jelenteni az első visszajelzés során a kiérkezést, a tűzeset helyét, nagyságát, mi ég, mit veszélyeztet a tűz (életveszély, robbanásveszély stb.), az adott riasztási fokozaton felüli erők, eszközök kirendelésének szükségességét, a beavatkozás módját, A további visszajelzések során a tűz alakulását, a tűz körülhatárolását, a lánggal való égés megszüntetését (lefeketítés), a tűz eloltását, az utómunkálatok megkezdését, befejezését, a bevonulás megkezdését, az egyéb rendkívüli eseményeket; meghatározni a tűzoltás vezetésének módját; kijelölni a vezetési pontot, és azt indokolt esetben piros színű villogó fénnyel jelöltetni; intézkedéseinek, utasításainak végrehajtását folyamatosan számon kérni, ellenőrizni, illetőleg ellenőriztetni; a terület lezárását (kötél-, műanyag szalag kordonnal, a közlekedési pontokon őrökkel stb.) elvégeztetni a rendőrség, a polgári védelem, a honvédség, a létesítményi tűzvédelmi szervezet tagjai, illetőleg más szervezetek és a polgári személyek bevonásával; gondoskodni - ha az indokolt - a biztonsági zóna határának jelöléséről, a kiürítés végrehajtásáról, a biztonsági zónán belüli mozgásról; a beavatkozás során a személyi állomány igénybevételétől függően köteles gondoskodni a beosztottak pihentetéséről, 79

86 Tűzvédelem a tűzoltásban közvetlenül részt vevő raj(ok) váltásáról, az utómunkálatot végzők vagy felügyeletet ellátók váltásáról, pihenő-, szükség esetén melegedőhely biztosításáról, védőitallal, ruházattal és étellel való ellátásról; intézkedést, javaslatot tenni anyagi, technikai, tűzvédelmi hatósági és szakfelügyeleti téren felmerült kérdések megoldására, valamint a tűzoltásban kiemelkedő munkát végzők munkájának elismerésére és a mulasztást elkövetők fegyelmi felelősségre vonására; a vonatkozó szabályok szerint a tűzvizsgálatot megkezdeni. A tűzoltás és a műszaki mentés általános szabályai Minden tűzoltás és műszaki mentés során vannak olyan feladatok, illetve teendők, amelyeket az eset jellegétől függetlenül el kell végezni. Például lennie kell egy jelzésnek, amire a tűzoltóság reagál. Oda kell menni az esethez, illetve ott is vannak bizonyos rögzített szabályok, amelyeket mindig meg kell tartani ahhoz, hogy a munka biztonságos, mégis gyors és hatékony legyen. A tűzjelzés A tűzoltóság részére érkező tűzesetre, égésre, égés gyanújára, tűzveszélyre, vonatkozó bármilyen formájú közlés tűzjelzésnek minősül, amit írásban (káresetfelvételi lapon vagy számítógépen) kell rögzíteni. A tűzjelzést amennyiben a működési terület szerinti tűzoltóságra érkezett a működési terület szerinti tűzoltóságra kell továbbítani értékelés céljából. Az elsődleges működési terület szerinti készenléti szolgálat vezetője (szolgálatparancsnok) köteles a jelzést annak tartalma alapján értékelni, az MT (Műveletirányítási Terv), TMMT (Tűzoltási és Műszaki Mentési Terv) alapján a riasztási fokozatot meghatározni, illetőleg egyéb, az esemény felszámolásához szükséges szervek értesítésére intézkedni. Tehát egy jelzés esetén meg kell határozni, hogy kik milyen eszközökkel vonuljanak a helyszínre az előzetes információk alapján. A riasztás A riasztás a készenléti szolgálatba beosztott személyi állomány (erők) és az általuk kezelt gépjárművek (szerek), felszerelések, oltó- és segédanyagok (eszközök) vonulására szóló felhívás. A riasztást a riasztólámpa működtetését követően az arra rendszeresített hang- és vizuális jelek alkalmazásával kell elrendelni. Ezek hiányában a riasztást élőszóban kell végrehajtani. Az adott szer riasztásának befejezése után a legrövidebb időn belül a vonulásra fel kell készülni. Az állandó készenléti szolgálat a riasztáskori tartózkodási helyét 2 (kettő) percen belül köteles elhagyni. A cserefelépítményes gépjárművek riasztási normaideje 6 perc. A Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság a fentiek és az ICAO előírásai alapján szabályozza a riasztási normaidőket. A tűzeset felszámolásához szükséges erőket a riasztási fokozattal kell kifejezni. A riasztási fokozatok: I-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz legfeljebb 2 raj, amely félrajokkal is kiadható, II-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 2,5 3 raj, III-as a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 3,5 4 raj, IV-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 4,5 6 raj, V-ös a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 6-nál több raj riasztása szükséges. A riasztandó különleges gépjárművek fajtáját és darabszámát a riasztást elrendelő határozza meg. Ebben az esetben a riasztási fokozat megnevezése után a KIEMELT szót kell alkalmazni. A vonulás A vonulás a káresetfelvételi lap adatai alapján a riasztott tűzoltó erők és eszközök riasztáskori tartózkodási helyének elhagyásától a jelzésben meghatározott esemény helyszínére érkezéséig tart. A vonulást a megkülönböztető fény- és hangjelzés egyidejű használatával, a legelőnyösebb útvonalon, a lehető leggyorsabban, a közlekedésrendészeti szabályok megtartásával kell végrehajtani. Ismert, hogy a megkülönböztető fény- és hangjelzést használó gépjárműnek elsőbbsége van a többi járművel szemben. 80

87 Tűzvédelem Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy találkozhat olyan vezetővel, aki éppen nem veszi észre, ezért az elsőbbséget szem előtt tartva fokozott figyelemmel kell kísérni az adott forgalmi helyzetet és ha nem kapja meg az elsőbbségét, tudnia kell rá reagálni. A tűzjelzés alapján a szer parancsnoka a vonulás idejére az egyéni védőfelszerelések kötelező viselése alól a vonulás időtartama és a tűzeset jellegének figyelembevételével a védősisak kivételével, könnyítést engedélyezhet. Vízi jármű vonulásakor és működésekor a Hajózási Szabályzat előírásait kell betartani. Az azonos helyről induló járműveknek az intézkedésre jogosult parancsnok által meghatározott sorrendben és útvonalon kell vonulniuk. A vonulás során a parancsnoknak beosztottait fel kell készítenie a várható feladatokra. A káreset felvételi lapot a vonuló szer parancsnoka lehetőleg vegye magához. Az eredeti példányt a tűzeseti és műszaki mentési adatlaphoz kell csatolni, egy másolati példányt pedig a hitelesített, számozott tömbben kell hagyni. A tűzoltás előkészítése A tűzoltás előkészítésekor a helyszínre riasztott raj(ok) elsődleges feladatait kell megszervezni és végrehajtani, a tűzoltás megkezdése és a folyamatos tűzoltás biztosítása érdekében. A tűzoltásvezetőnek a tűzjelzés, az MT és a TMMT adatai, a helyismeret, a vonulás közben szerzett információk alapján döntenie kell a szükséges védőfelszerelések használatának elrendeléséről, a szer(ek) működési helyének kijelöléséről, a tűzoltáselőkészítés módozatának megválasztásáról. A működési hely megválasztásánál a tűzoltásvezetőnek figyelembe kell vennie a tűzoltásban részt vevő erők, eszközök biztonságát, épségének megőrzését, azt, hogy a szer(ek) helyének megváltoztatására lehetőleg ne kerüljön sor, a később érkező szer(ek), felszerelés(ek) működési (felállítási) helye biztosítható legyen, az oltóanyagpótlás módját, az oltóanyag helyét, alkalmasságát. A tűzoltás előkészítésének módozatai: sugárszerelés (víz, hab, por) tartályról vagy gyorsbeavatkozó sugár alkalmazása, alapvezeték-szerelés az osztó helyének és a táplálás módjának megjelölésével, táplálásszerelés. A tűzoltás előkészítésének módozatát a tűzoltásvezetőnek kell elrendelnie a sugárszerelést tartályról, ha az életmentéshez, illetve a felderítéshez szükséges, a beavatkozással robbanásveszély vagy jelentős kárnövekedés megakadályozható, a tartályvízzel a tűz eloltható, a sugár működtethetőségének ideje alatt a folyamatos oltóanyag-ellátás biztosítható, az alapvezeték-szerelést, ha az elsődleges információk alapján várhatóan több sugár működésére lesz szükség, amelyek helye az osztó kivételével pontosan nem határozható meg, a táplálásszerelést, ha az elsődleges információk az előbbi módozatok alkalmazását nem teszik lehetővé és előre látható a nagy mennyiségű, folyamatos oltóanyagigény. A tűzoltás előkészítése akkor fejeződik be, amikor az előző pontban meghatározott szerelés(ek) megtörténtek és a folyamatos - a tűzoltáshoz szükséges - oltóanyag-ellátás biztosított. A felderítés A felderítés az életmentéssel és a tűzoltással kapcsolatos feladatok meghatározásához, azok biztonságos és hatékony végrehajtásához szükséges adatgyűjtés és tájékozódás, amely a tűzjelzéstől az utómunkálatok befejezéséig tart. A felderítésnek ki kell terjednie az élet-, robbanás és omlásveszély, valamint veszélyes anyag jelenlétének megállapítására, a tűz körülményeire, környezetére, az időjárási viszonyokra, valamint az egyéb befolyásoló tényezőkre. A felderítés legyen alkalmas az adott és a várható helyzet felmérésére, a helyes megoldás megválasztására és a szükséges feladatok meghatározására, 81

88 Tűzvédelem a tűzoltás egyes szakaszai során felmerülő speciális feladatok megoldására, a beavatkozók biztonsága érdekében a szükséges óvintézkedések meghozatalára. helyszíni felderítés nélkül a beavatkozás megkezdésére nem adható parancs, mivel bármikor előfordulhatnak olyan veszélyes körülmények, amelyekről az előzetes információk alapján nincs tudomása a tűzoltásvezetőnek, viszont a beavatkozást jelentős mértékben befolyásolhatják (pl.: robbanásveszély, omlásveszély, olyan személyek, akik nem képesek jelezni, de életük gyors mentés segítségével megmenthető, stb.). A tűzeset helyszínén a felderítést lehetőleg a tűzoltásvezető és legalább 1 fő tűzoltó végezze. Amennyiben a helyszín bonyolultsága, a megteendő intézkedések összetettsége indokolja, a tűzoltásvezető felderítő csoporto(ka)t jelölhet ki. A felderítő csoport minimális létszáma 2 fő. A felderítés szakszerű végrehajtása és az ennek alapján meghozott döntések felelőssége ez utóbbi esetben is a tűzoltásvezetőt terhelik. A felderítés saját munkaterületén minden tűzoltónak kötelessége. Ennek során észlelteket a közvetlen parancsnokának jelentenie kell. A speciális vagy külön meghatározott felkészültséget, hely- és szakismeretet igénylő esetekben a felderítést lehetőleg felelős szakember vagy arra alkalmas személy bevonásával kell elvégezni. A felderítés az adott és várható helyzet figyelembevételével, a tűzoltásvezető által meghatározott módon és a meghatározott védőfelszerelések és -eszközök alkalmazásával hajtható végre. Az életmentés Az életveszélybe került személy(ek) mentését - mint az első és legfontosabb feladatot - akár anyagi kár okozásával is el kell végezni, mert az emberi élet megmentése minden másnál előrébb való. Közvetlen életveszélyben lévőnek kell tekinteni mindazokat, akik olyan helyzetben, állapotban, körülmények között vannak, amelyek alkalmasak az emberi életfunkciók megszüntetésére vagy súlyos károsítására és ezekből saját erejüknél fogva nem képesek kimenekülni. Közvetett életveszélyben lévőnek kell tekinteni azokat, akik a közvetlen életveszélyből saját erejüknél fogva képesek menekülni, továbbá mindazokat, akik az életmentés nélkül közvetlen életveszélybe kerülhetnek. A mentési sorrendet a tűzoltásvezető dönti el. A veszélyeztetett személy mentését annak akarata ellenére is végre kell hajtani. A mentést, ha kényszerítő körülmény másként nem indokolja, legalább két személynek kell végrehajtania. A tűzoltásvezető az életmentés elrendelésekor döntsön a közvetlenül és (vagy) közvetetten életveszélybe kerültek mentéséről, a kiürítési és mentési útvonalak kijelöléséről, biztosításának módjáról, a mentés sorrendjéről, módjáról, eszközeiről, a mentést végrehajtók parancsnokának kijelöléséről. Olyan mentési módot kell választani, ami a mentendő és a mentést végző személyekre nézve a legkisebb kockázattal jár. Mentésre, kiürítésre mindig a legbiztonságosabb, legkedvezőbb természetes útvonalat kell választani. Ennek hiányában a tűzoltóság, illetőleg más szervezet mentőeszközei használhatók. A mentési útvonalak biztonságát a mentés teljes ideje alatt biztosítani kell. A tűzoltás A tűzoltás során a szükséges erőket, eszközöket, oltóanyagokat tervszerűen kell alkalmazni. A tűz terjedését meg kell akadályozni, az égést meg kell szüntetni, illetőleg az égés feltételét (feltételeit) ki kell zárni. A tűzoltásban résztvevőket határozott, pontos, félreérthetetlen parancsokkal kell utasítani, mert ellenkező esetben a nem megfelelő módon kiadott parancsból származó bármilyen kárért a tűzoltásvezető felel. Az oltási módszer(ek) közül azt (azokat) kell alkalmazni, amellyel (amelyekkel) a tűzoltás az emberéletet, a testi épséget a lehető legkisebb mértékben veszélyezteti, és a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legkisebb kárral, a lehető legkevesebb erővel, eszközzel, a lehető leggazdaságosabban végezhető el. A tűzoltás történhet támadással, védelemmel és a kettő együttes alkalmazásával. A tűzoltás alapvető formája Magyarországon a támadás, amely a tűz szakszerű eloltására irányul. Védelemmel kell a tűzoltást megkezdeni akkor, amikor a helyszínen rendelkezésre álló erők, eszközök, az oltóanyag mennyisége csak a tűz terjedésének 82

89 Tűzvédelem megakadályozására elegendő. A támadást és a védelmet együtt kell alkalmazni, ha az oltósugarak vonala mögött a tűz fellángolásának, terjedésének lehetősége fennáll. A bevetett sugarakat úgy kell elhelyezni, hogy azok az oltás érdekében átcsoportosíthatók és élet- vagy balesetveszély esetén visszavonhatók legyenek. A tűzoltás főbb szakaszai a tűz körülhatárolása, lefeketítése és a tűz eloltása. A tüzet akkor kell körülhatároltnak tekinteni, ha annak bármilyen irányú terjedési lehetősége kizárt. A tüzet akkor kell lefeketítettnek tekinteni, amikor a felületen a parázsló égés a jellemző és az égett terület összefüggő fellángolásának lehetősége kizárt. Tűzoltás akkor fejeződik be, amikor a visszagyulladás lehetősége kizárt, az égés minden látható formája - lánggal égés, izzás, parázslás - megszűnt. Az oltóvízforrás kiválasztása A tűzoltáshoz azt a vízforrást kell választani, amelyik a rendelkezésre álló erővel és eszközzel hatékonyan használható. A tartalék gépjárműfecskendő(k) tartózkodási helyét a már működő fecskendő(k)nél vagy újabb vízforrásoknál úgy kell kijelölni, hogy zavar esetén az üzemképtelenné vált gépjárműfecskendő(k) a legkisebb időkieséssel pótolható(k) legyen(ek). A vízforrásra állított működő vagy tartalék fecskendő(k) biztonságáról, a tűz hatásaitól való védelemről gondoskodni kell. Az égő, zárt helyiség, terület megközelítése Az égő, zárt helyiségbe, területre a behatolást a tűzoltás vezető utasítása szerint kell végrehajtani. A zárt helyiségbe, területre a behatolás elsősorban a bejáratokon keresztül történjen és törekedni kell a lehető legkisebb károkozásra. Ha a bejáratok igénybevételének akadálya van, a behatolást az egyéb nyílászárókon vagy az épületszerkezeten bontott nyílásokon is végre lehet hajtani. A behatolókat a szúróláng hatásának kivédésére fel kell készíteni, részükre a megfelelő védőeszközöket és a visszavonulás lehetőségét biztosítani kell. Veszélyt jelző feliratú, jelzésű, illetve olyan helyiségbe történő behatoláskor, amelyben veszélyhelyzet feltételezhető - ha rendelkezésre áll - a helyismerettel rendelkező szakember segítségét, közreműködését igénybe kell venni. Le- és felhatolásra elsődlegesen a természetes feljáró(kat) kell igénybe venni. A felvonók közül csak biztonsági felvonó vehető igénybe, vagy a tűz által nem érintett tűzszakaszban lévő, ha annak működését az elektromos leválasztás, illetve egyéb körülmény nem akadályozza. A bontási munkálatok Bármilyen bontási, megbontási munkálatot csak a tűzoltásvezető engedélyével, utasítására szabad végezni. A bontási, megbontási munkálatok megkezdésekor gondoskodni kell a veszélyeztetett terület kiürítéséről, lezárásáról és a feladatot végrehajtók kijelöléséről, eligazításáról. Az épület-, építmény tartószerkezetének bontása lehetőleg statikus szakember véleményének kikérésével, a szükséges biztonsági feltételek megteremtése mellett csak a tűzoltásvezető irányításával történhet. Természetesen előfordulhat olyan alkalom, hogy a szakember igénybevételére már nincs idő, mód vagy lehetőség. Ekkor el lehet tekinteni tőle, de a felelősség, illetve az irányítás ilyenkor is a tűzoltásvezetőé. Az állatok és a tárgyak mentése Állatok, tárgyak és anyagok mentésénél emberélet és testi épség nem veszélyeztethető. Fentebb említettük, hogy az emberi élet védelme mindennél fontosabb a tűzoltás, műszaki mentés során. Ezért ezek mentése nem rendelhető el, ha az, az életet vagy a testi épséget veszélyezteti. Az állatok, a tárgyak és az anyagok mentését csak a tűzoltás vezetője rendelheti el. A mentést szakember bevonásával, véleménye figyelembevételével, tűzoltói irányítással kell végrehajtani. A megmentett állatok, tárgyak és anyagok őrzésére a körülmények figyelembevételével az együttműködő szervek, tulajdonosok, illetékes vezetők stb. útján kell intézkedni. A mentési sorrendet a tűzoltásvezető dönti el, az állatok mentésénél az értékük és az állatjóléti szempontok, a tárgyak, anyagok mentésénél az értékük figyelembevételével. Az utómunkálatok Utómunkálat a tűz eloltása utáni tevékenység, amely a helyszínen, valamint annak közvetlen környezetében a további kárnövekedés megakadályozására, illetve baleset- és egyéb veszély elhárítására irányul. Az utómunkálatok végzésére csak a legszükségesebb erőt, eszközt lehet igénybe venni. Befejezését követően 83

90 Tűzvédelem gondoskodni kell a helyszín vagyonvédelmi biztosításáról. A tulajdonos, használó, bérlő távollétében a rendőrséget vagy az önkormányzatot kell igénybe venni. A tűzvizsgálathoz kapcsolódó feladatok A működés teljes időtartama alatt, ha az életmentést, tűzoltást nem hátráltatja, de legkésőbb az utómunkálatok idején a tűzoltásvezető a jogszabályban meghatározottak szerint intézkedjen a tűzvizsgálatot elősegítő adatok megszerzésére, biztosítására, megőrzésére és a halaszthatatlan tűzvizsgálati cselekmények elvégzésére. Törekedni kell a tűz keletkezési helyének, idejének és okának megállapítására, valamint a megállapításokat alátámasztó bizonyítékok felkutatására, megőrzésére. Bűncselekmény gyanúja esetén a külön jogszabályban (jelenleg a 44/2011. (XII. 5.) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról) meghatározottak szerint kell eljárni. A bevonulás, bevonulás utáni feladatok, a készenlét visszaállítása A bevonulás megkezdése előtt intézkedni kell a felhasznált felszerelések, eszközök meglétének, állapotának, működőképességének ellenőrzésére és a víztartály feltöltésére. Az adott szer és felszerelés végleges készenlétbe állítását az állomáshelyre érkezéskor a legrövidebb idő alatt el kell végezni. Pótolni kell az elhasznált üzem- és oltóanyagokat, át kell vizsgálni a beavatkozás során használt gépjárműveket, eszközöket, személyi felszereléseket, majd azokat meg kell tisztítani, és a szükséges karbantartást el kell végezni. Gondoskodni kell a járművek, felszerelések szükség szerinti javíttatásáról, illetve cseréjéről. A tűzoltás és műszaki mentés irányításának átadás-átvétel szabályai Mint az már említésre került, a tűzoltás, műszaki mentés irányítása a tűzoltásvezető feladata. Azonban egy eset során bekövetkezhetnek olyan események, amelyek előre nem láthatóak, ezért nem garantált, hogy a tűzoltásvezető az első pillanattól az utolsóig képes feladatainak ellátására. Ezért meg kellett teremteni a lehetőségét annak, hogy bizonyos esetekben ez a beosztás gazdát cseréljen. A tűzoltás vezetésének átadás-átvételi sorrendisége az alábbi: nem főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság önkormányzati tűzoltóság hivatásos tűzoltóság az illetékességi terület szerinti Katasztrófavédelmi Kirendeltség az illetékességi terület szerinti KI BM OKF; főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság hivatásos tűzoltóság az illetékességi terület szerinti Katasztrófavédelmi Kirendeltség az illetékességi terület szerinti KI BM OKF; önkormányzati tűzoltóság hivatásos tűzoltóság az illetékességi terület szerinti Katasztrófavédelmi Kirendeltség az illetékességi terület szerinti KI BM OKF. A tűzeset vagy műszaki mentés helyszínén az önkormányzati tűzoltóság tűzoltásvezetőjétől a helyszínre érkező hívatásos tűzoltóság tűzoltásvezetésre jogosult tagja köteles átvenni a tűzoltásvezetését. Az átadás-átvétel sorrendje az egyes szerveken belül A tűzoltás vezetésére jogosultak köre fejezetben felsorolt beosztások sorrendje szerint történik. A helyszínre érkező magasabb beosztású vonulásra kötelezett és tűzoltás irányítására jogosult - személy a felderítés és helyzetértékelés alapján dönt a tűzoltás vezetésének átvételéről. A tűzoltás vezetését - a vonulásra kötelezettnek és a tűzoltásvezetésre jogosultnak át kell vennie, ha a tűzoltásvezető feladata végrehajtásában korlátozott (amennyiben magasabb beosztású személy nincs a helyszínen, akkor a tűzoltás vezetésére jogosult alacsonyabb beosztású személynek), vagy alapvető szakmai hibát követ el. A tűzoltás vezetésének átvételét vagy át nem vételét - félreérthetetlen módon - a tűzoltás vezetőjének a tudomására kell hozni, és azt a működési terület szerinti híradóügyeletnek jelenteni kell, továbbá azt közölni kell a tűzoltás vezetésének szervezetébe bevontakkal. A kivonulásra kötelezett és tűzoltás vezetésére jogosult legmagasabb beosztású személy a helyszínre érkezést követően a tűzoltás vezetésének átvétele nélkül is felelős mindazért, ami az esemény felszámolásával kapcsolatban a helyszínen történik. A tűzoltás vezetésének átvétele nélkül sem az átvételre jogosult, sem más, a tűzoltás szervezetén kívüli személy parancsot vagy utasítást a tűzoltásban résztvevőknek nem adhat. 84

91 Tűzvédelem A tűzvizsgálat lefolytatásának szabályai A tűzvédelmi hierarchiában fontos szerepet tölt be a tűzvizsgálat. Ennek segítségével juthatunk olyan információkhoz a tűz keletkezési, illetve terjedési körülményeiről, amelyek alapján, a tanulságokat levonva, továbbfejleszthető a tűzvédelem rendszere. Külön említést kell tennünk arról a speciális helyzetről, hogy a biztosítókkal folytatott tűzkárrendezés alapja a jó tűzvizsgálat. Tűzvizsgálat szükségességének kritériumai A tűzvizsgálat célja a tűz keletkezési helyének, idejének, illetve okának feltárása, olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére, a mentési beavatkozási feltételek javítására, és hozzájárulnak a jogkövető magatartáshoz. A tűzvizsgálat során vizsgálni kell: a tűz keletkezésének, terjedésének körülményeit; a tűz keletkezésének ok-okozati összefüggéseit; továbbá a tűzesettel kapcsolatos személyi felelősséget, a tűz keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényesülését, a tűzmegelőzésre vonatkozó előírások érvényesülését, a tűzoltás alapvető feltételeinek meglétét. A fenti felsorolásból kitűnik, hogy mennyi rendkívüli fontosságú adat kerülhet napvilágra a tűzvizsgálat lefolytatásának eredményeként. A definícióban említetteken felül a személyi felelősség kérdése sem hanyagolható el. Itt nem csak arra kell gondolni, hogy a tűz keletkezésében szándékosság játszhatott-e szerepet (szándékos tűzokozás), hanem egy tevékenység vagy technológia be nem tartása is komoly károkat okozhat az adott szervezet számára. Kiderül az is, hogy az adott szervezet megtett-e minden tűzvédelmi intézkedést annak érdekében, hogy ne keletkezhessen tűz, ami lehet használati, de végső soron akár létesítési hiányosság is a szigorú engedélyezési eljárások mellett is. A tűzvizsgálatnak ki kell terjednie arra is, hogy a tűz oltásakor rendelkezésre álltak-e a hatékony tűzoltás feltételei. Itt sem elég csupán például az oltóvíz meglétére gondolni. Vizsgálni kell a teljesség igénye nélkül a megközelíthetőséget, a kiürítési, a felvonulási útvonalak biztosítását, a helyszínen készenlétben tartandó egyéni védőeszközök meglétét, alkalmazhatóságát, stb. Hivatalból tűzvizsgálati eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben: a tűzesettel összefüggésben bűncselekmény gyanúja merül fel, a tűzeset során haláleset történt, a tűzeset minősített riasztási fokozata III-as vagy annál magasabb volt, szakmai vagy egyéb szempontból indokolt. A tűzoltóságok illetékességeinek meghatározása A tűzoltóságok tekintetében meg kell határozni azt a területet, ahol tevékenységét végezheti, illetve kötelessége végezni. Az egyértelműen nem működhet, hogy egy adott helyre befutott tűzjelzés után valaki vagy valakik személyesen döntsék el, melyik tűzoltóság vonuljon a tűzeset vagy műszaki mentés helyszínére, ki végezze a tűzvizsgálatot. A 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szabályozza. Ez konkréten, településekre lebontva határozza meg a fenti kérdést. Ezen települések közigazgatási határain belül az tűzoltóság köteles tevékenységének folytatására, amelyikhez a szabályozás rendeli. A tűzvizsgálat szerepét az előző fejezetben tárgyaltuk. Mivel az ott felsorolt kérdések tisztázása szakértelmet igényel, ezért nem végezheti mindenki; még a tűzoltóság tagjai közül sem rendelkeznek megfelelő képesítéssel a lefolytatásához sokan. Tűzvizsgálat lefolytatására az a személy jelölhető ki, aki az illetékes hatóság állományának tagja és felsőfokú szakmai képzettséggel, továbbá tűzvizsgálói tanfolyami végzettséggel és legalább 3 éves tűzoltási, tűzvizsgálati vagy tűzmegelőzési gyakorlattal rendelkezik. A tűzvizsgálat tartalmi elemei, logikai menete és a bizonyítás eszközei A tűzoltóságok minden tudomásukra jutott tűzesettel kapcsolatban adatgyűjtésre és adatszolgáltatásra kötelezettek. Kötelezően gyűjtendő adatok: 85

92 Tűzvédelem a tűzeset helye, a tűzeset jellege, kiterjedése, a keletkezés ideje (amennyiben nem ismert a pontos keletkezési idő, úgy vélelmezett időt kell megjelölni), a jelzés ideje, a személyi sérülés jellege, mértéke, a lehetséges ügyfél, a tanú adatai (különösen név, elérhetőség). Ezeket a cselekményeket akkor is el kell végezni, ha részletes tűzvizsgálat lefolytatására nem kerül sor. Korábban már említettük, hogy a tűzoltásvezető köteles a vonatkozó szabályok szerint a tűzvizsgálatot megkezdeni, más szóval köteles az alapvető tűzvizsgálati cselekmények végrehajtására. A részletes tűzvizsgálatot pedig a parancsnok által kijelölt, megfelelő végzettséggel rendelkező tűzvizsgáló fogja lefolytatni. A tűzvizsgálati eljárás eredményességének érdekében amennyiben a tűzvizsgáló nincs a helyszínen a tűzoltás vezetője az eddigiekben meghatározott kötelező adatgyűjtésen túl: intézkedik a terület és a bizonyítékok biztonságos, változatlan állapotban történő megőrzésére, jelentésben rögzíti a helyszínre vonatkozó adatokat, információkat, helyszínrajzot és szükség szerint kép- és filmfelvételeket készít. A tűzeset szempontjából érdekelt személy, személyek kötelesek változatlanul hagyni, illetőleg lehetőség szerint változatlan formában megőrizni a tűzvizsgálati helyszínt, annak felszabadításáig. A tűzvizsgálatot a tűzeset keletkezési helye szerint illetékes tűzvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) vezetője által kijelölt személy, személyek végzik. A tűzvédelmi hatóság vezetője tűzvizsgáló készenléti szolgálatot rendelhet el, mely ellátásának szabályait a hatóság vezetője állapítja meg. A tűzvizsgálat során a feltárandó információk megszerzése érdekében bizonyítási eljárást kell lefolytatni. Ennek keretein belül tűzeseti helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemléről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgálat szempontjából lényeges tényezők leírását, a feltárt adatok, bizonyítékok felsorolását, továbbá a szükség szerinti mintavételezés körülményeit, valamint a lefoglalt bizonyítékok megnevezését. A vizsgálat során értékelni kell: a kárt szenvedett létesítmény, építmény tűzvédelmi helyzetét átfogó, valamint összehasonlító módon, figyelembe véve a létesítéskor, illetve az esemény időpontjában érvényben lévő előírásokat, a létesítési és használati előírások teljesítését, a tűzoltóság hatósági, szakhatósági munkájának az építmény tűzvédelmi helyzetére gyakorolt hatását, a tűzeset helyszínének megközelíthetőségét, tűzjelzés lehetőségét, vízszerzési helyeket, a beépített jelző és oltó berendezéseket, a dolgozók, az önkéntes vagy létesítményi tűzoltóság tevékenységét. A hatóság a szakértő kirendelésekor, illetve a szakvélemény kérésekor az eljárást a szakvélemény megérkezéséig felfüggesztheti. Az összegyűjtött bizonyítékok felhasználásával a tűzvizsgálati eljárásról összefoglaló jelentést kell készíteni. Az összefoglaló jelentés a tűzvizsgálatról készült szakmai dokumentum, melyet a tűzvizsgáló a vonatkozó szakmai szempontok szerint állít össze. Ennek tartalmaznia kell: a tűz keletkezésével, terjedésével kapcsolatos ok-okozati összefüggéseket, a sérültek, elhunytak, károsultak adatait, a figyelembe vett és a mellőzött bizonyítási eszközöket, a mellőzés indokolását, 86

93 Tűzvédelem valamint mindezek alapján a tűz keletkezési helyére, idejére, okára, a gyújtóforrásra és a személyi felelősségre vonatkozó megállapításokat, a személyek, anyagi javak veszélyeztetettségére vonatkozó megállapításokat, a további intézkedésre tett javaslatokat, a létesítmény tűzvédelmi helyzetének értékelését. Az összefoglaló jelentés alapján a hatóság vezetője szükség szerint intézkedik a vizsgálat vagy a jelentés kiegészítéséről, vagy záradékolja az összefoglaló jelentést. A záradékolás során a tűzvizsgálat eredményétől függően a hatóság vezetője, amennyiben annak feltételei fennállnak: szóban vagy írásban felhívja az ügyfél figyelmét a követendő szabályok betartására, szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményez, tűzvédelmi bírságot szab ki, egyéb hatósági intézkedést kezdeményez az illetékes hatóságnál a tapasztalt jogszabálysértés megszüntetésére (építés, környezetvédelem stb.). A rendőrség szervei minden tudomásukra jutott tűzesetről az ügyeletük útján haladéktalanul kötelesek a tűzoltóság illetékes szerveit értesíteni. A tűzoltóság szervei bűncselekmény gyanúja vagy halál esetén az ügyeletük útján haladéktalanul kötelesek a rendőrség illetékes szerveit értesíteni. Amennyiben a tűzesettel kapcsolatban a rendőrség és a tűzvizsgáló is helyszíni szemlét folytat le, úgy azt lehetőség szerint egyidejűleg kell lefolytatni. A tűzvizsgálati eljárás a rendőrség vagy más hatóság által folytatott eljárással párhuzamosan is lefolytatható. A tűzvizsgáló bűncselekmény gyanúja vagy halál esetén, illetve a rendőrség megkeresésére, a vizsgálat lezárását követően a tűzvizsgálati jelentést a keletkezett egyéb iratokkal együtt a kiadmányozási rendnek megfelelően haladéktalanul megküldi a vizsgálatot végző rendőri szervnek. A tűzvizsgáló segítséget kérhet az illetékes rendőrkapitányságtól a tűzeset helyszínének biztosítása, a nyomok megőrzése, rögzítése, valamint a tűzeset helyszínén az ügyfelek, tanúk felkutatása, azonosítása, helyszínen tartása céljából. Összefoglalás Ebben a fejezetben áttekintettük a tűzvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat. Ön megismerhette a tűzvédelmi hatóságok tevékenységét, a tűzveszélyességi besorolásokat. Betekintést nyerhetett a tűzoltási feladatokba, műszaki mentések módozataiba. Megismerhette a tűzoltás és műszaki mentés általános szabályait, továbbá a tűzvizsgálat lefolytatásának szabályait, és a tűzoltóságok illetékességeit. Önellenőrző kérdések 1. Egészítse ki a következő mondatot! Égés = Sorolja fel az égés fajtáit! 3. Mely három területen jár el az OKF hatósági feladatkörét tekintve? 4. A tűzveszélyességi osztályok besorolása: A tűzveszélyességi osztály: B tűzveszélyességi osztály: C tűzveszélyességi osztály: D tűzveszélyességi osztály: E tűzveszélyességi osztály: 5. Hol szükséges tűzvédelmi oktatás? 87

94 Tűzvédelem 6. Karikázza be az igaz állítások betűjelét! a) Az életveszélybe került személy(ek) mentése mindig az első és legfontosabb feladat. b) A tűz eloltása az első és legfontosabb feladat. c) A mentési sorrendet a tűzoltásvezető dönti el. d) A mentési sorrendet a polgármester dönti el. 7. Folytassa a mondatot! A tűzvizsgálat során vizsgálni kell: 8. Köteles-e a rendőrség szerveinek a tudomásukra jutott tűzesetről, a tűzoltóság illetékes szerveit értesíteni? 88

95 4. fejezet - Iparbiztonság Ebben a fejezetben Ön átfogó képet kap a veszélyes ipari üzemekkel kapcsolatos iparbiztonság szabályozásáról, a katasztrófavédelmi törvényben meghatározott kötelezettségekről és feladatokról. Megismeri a külső, belső védelmi tervet, a veszélyek emberi egészséget veszélyeztető hatásait, valamint képet kap a veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos tudnivalókról. A fejezet célja: megismerni az iparbiztonság szabályozását, képet kapni a katasztrófavédelmi törvényben meghatározott kötelezettségekről, megismerni a külső, belső védelmi tervet, bemutassa a veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos feladatokat. A fejezet tananyagának elsajátításával Ön képes lesz: felismerni az iparbiztonság szabályozási rendszerét, ismertetni a katasztrófavédelmi törvény főbb kötelezettségeit, bemutatni az emberi egészséget veszélyeztető hatásokat, tájékoztatást adni a veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos tudnivalókról Az iparbiztonság Az új katasztrófavédelmi törvényben és annak végrehajtási kormányrendeletében meghatározott feladatok ellátására, azzal összhangban a BM OKF-en január elsejével új szervezeti struktúra alakult. Ez három pillérre épül: iparbiztonság, polgári védelem és tűzvédelem. Az iparbiztonsági feladatok ellátására létrehozott Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség tevékenysége három fő szakterületi faladatra terjed ki. Ezek a veszélyes ipari üzemek felügyelete, a veszélyes áruk szállításának ellenőrzése és a kritikusinfrastruktúra-védelem. A veszélyes ipari üzemekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési feladatok és a területi szervek katasztrófavédelmi feladatai a jövőben kiterjednek több, eddig nem szabályozott veszélyes tevékenységre. Többek között a küszöb alatti üzemekre, kiemelten kezelendő létesítményekre, veszélyesáru- (közúti, vasúti, vízi és légi) szállításra létesítményei) is, továbbá a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos feladatokra. A hatósági eljárási rendszer egyszerűsítését segíti elő, hogy a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal veszélyes ipari üzemekkel és veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos szakhatósági hatáskörei is átkerültek a főfelügyelőséghez. Továbbá a Kat. alapján létrejön az egységes iparbiztonsági hatósági koordinációs rendszer és ezzel kapcsolatban a szabályozás hatálya alá tartozó üzemeltetők katasztrófák elleni védekezést támogató katasztrófavédelmi hozzájárulási intézményrendszerét is bevezetik. 89

96 Iparbiztonság 4.1. ábra.üzemen belüli baleset Az új főfelügyelőségi szervezeti struktúrával lehetővé válik a kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos tevékenység ágazatokon belüli és azokon átnyúló szabályozása, a gazdaság működését elősegítő, létesítmények működésének megzavarásából fakadó negatív következmények megelőzése. Ezáltal az ezekre való felkészülés és védelmük, a potenciálisan veszélyes tevékenységek környezetében élő lakosság védelme egy egységesebb biztonságpolitikai szemlélettel kezelhetőbbé válik Bevezetés és a szabályozás tartalma A világban számos olyan súlyos következménnyel járó ipari baleset történt, amely a telephely területén túl terjedve a környező településekre is veszélyt jelentett. Ilyen volt az 1976-os olaszországi Sevesoban bekövetkezett dioxinnal történt környezeti szennyezés, vagy az 1984-ben az indiai Bhopalban az Union Carbide telephelyén szabadba kikerülő metil-izocianát által okozott tömeges mérgezés, vagy a Mexikóvárosban egy egész kerületet elpusztító robbanássorozat. A súlyos balesetek egy része már nemcsak a helyi közösséget, de az országhatáron átterjedve a környező országokat, esetlegesen az alvízi vízgyűjtő területen elhelyezkedő államokat is érinthet. Elegendő az 1986-ban a svájci baseli Sandoz gyárban történt eseményre, vagy a 2000 februárjában a romániai Nagybányán bekövetkezett cianid és nehézfém-szennyezésre gondolni, amelyek több országon áthúzódó környezeti kárt okoztak a Rajna, illetve a Tisza és a Duna folyamokban. A nemzetközi együttműködési szervezetek már a múlt évszázadban kialakították a súlyos ipari balesetek veszélyének megelőzésével és csökkentésével foglalkozó nemzetközi (univerzális) és szupranacionális (regionális) jogi szabályokat. Így születtek meg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek ellenőrzéséről szóló EU Seveso Irányelvek, valamint az országhatáron túli hatások kezelését szolgáló ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló ENSZ EGB (Helsinki) Egyezmény (továbbiakban: Egyezmény). Annak ellenére, hogy az EU tagországokban már több mint két évtizedes múlttal rendelkezik az ipari balesetmegelőzés közösségi szintű integrálása, az Irányelv ötévente kisebb nagyobb szigorító jellegű módosításon esik át. A nyugat-európai nemzetközi nagyságrendű, katasztrofális következményekkel járó balesetek (2000. május Enschede, 2001 szeptember Toulouse) szolgáltattak újabb és újabb indokot az Irányelv évi módosításához. A közelmúltban bekövetkezett eseményekből elég kiemelni az olajipari üzemek tűzeseteit, illetve a tőlünk távolabb eső, de mégis a nemzetközi közvélemény középpontjába került országhatáron túli hatással járó kínai folyószennyezést. Összhangban az ország európai integrációs tevékenységével és nemzetközi kötelezettségeivel, továbbá a lakosság védelmének érdekeivel az Országgyűlés és a Kormány megalkotta a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló szabályozást: 90

97 Iparbiztonság A évi CXXVIII. (katasztrófa) törvény és a végrehajtását szolgáló 219/2011. kormányrendelet a SEVESO II. irányelvvel megegyezően egyértelműen meghatározza a szabályozásba bevont tevékenységek körét, a tevékenységgel kapcsolatos hatósági feladatokat, a veszélyes anyagokkal foglalkozó valamint a küszöbérték alatti üzemek üzemeltetőinek, a kormányzatnak és az önkormányzatoknak a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével, az azokra való felkészüléssel és azok elhárításával kapcsolatos feladatait, meghatározza a közvélemény tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettségeket. Jelenleg hatályos jogszabályok, amelyek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést szabályozzák: a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény IV. fejezete hatályos: január 1-jétől, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Kormányrendelet hatályos: január 1-jétől, a kataszrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X.12.) Kormányrendelet hatályos január 1-jétől, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági eljárásaiban az igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó hatósági eljárásokról, igazgatási jellegű szolgáltatásokról és bejelentésekről, továbbá a fizetendő díj mértékéről, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokról szóló 51/2011. BM rendelet hatályos január 1-jétől. A szabályozás hatálya A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény IV. fejezetének hatálya kiterjed a Magyarország területén működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekre, küszöbérték alatti üzemekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésében, az ellenük való védekezésben érintett közigazgatási szervekre és gazdálkodó szervezetekre, helyi önkormányzatokra, természetes személyekre. A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki: az atomenergia alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre, jogosultságokra és kötelezettségekre, a veszélyes anyagoknak az üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására, ásványi nyersanyagok feltárásával, kitermelésével és feldolgozásával kapcsolatos föld alatti, külszíni vagy fúrólyukas bányászati tevékenységekre, kivéve az ásványi nyersanyagok vegyi vagy termikus feldolgozását, tárolását, ha annak során küszöbértéket elérő mennyiségű veszélyes anyag jelen van, a hulladéklerakókra, kivéve az ásványi nyersanyagok kitermeléséből származó hulladékok, meddők feldolgozására szolgáló létesítményeket, ahol küszöbértéket elérő mennyiségű veszélyes anyag van jelen, különösen abban az esetben, ha a tevékenység a hulladékok vegyi és termikus feldolgozásával jár együtt, a katonai célból üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, létesítményekre. A szabályozás lényeges része a veszélyes tevékenységekkel kapcsolatos hatósági hozzájárulás. A hatóság a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A hatóság tevékenységének célja és lényege, hogy megítélje, az üzemeltető által adott információk a valóságnak megfelelnek-e, minden tőle elvárhatót megtett a súlyos balesetek elkerülése és káros hatásaik csökkentése érdekében, és főként, hogy az üzem biztonsági színvonala az elvárásoknak megfelel-e. A hatóság ellátja a veszélyeztetettség elemzésével, a veszélyhelyzeti tervezéssel, a havária szervezetek megalakításával, felkészítésével és alkalmazásával kapcsolatos tevékenységet, emellett folyamatosan ellenőrzi, hogy az üzemeltető megfelelő eszközökkel rendelkezik-e a súlyos balesetek következményeinek csökkentéséhez, felszámolásához. A veszélyes tevékenységek katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felügyeletének hatékonyabbá tétele érdekében ipar-felügyeleti adatbázist működtet. A BM OKF Koordinálja a Kat. tv. IV. fejezete hatálya alá tartozó üzemekre vonatkozóan a társhatóságok hatósági ellenőrzéseit, több társhatóság bevonásával együttes ellenőrzéseket szervez. A hivatásos 91

98 Iparbiztonság katasztrófavédelmi szerv területi szerve végzi a külső védelmi tervek készítését a területileg illetékes polgármester közreműködésével. A hatóság megvizsgálja a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem valamint a küszöbérték alatti üzem lehetséges súlyos balesete káros következményeit a környezetben élő lakosság vonatkozásában. A mellékletben megadott kritériumokkal összevetve határozza meg, hogy az üzem által jelentett kockázat elfogadható-e vagy nem. Amennyiben nem fogadható el, úgy a hatóság eldönti lehet-e a veszélyeztetést csökkenteni, vagy a veszélyes tevékenységet fel kell-e függeszteni. Az eljárás alapja veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a biztonsági jelentés és elemzés, amelynek rendeltetése az, hogy az előírt tartalmi és formai követelmények alapján az üzemeltető bizonyíthassa, az általa folytatott veszélyes tevékenység nem jár a meghatározottnál nagyobb kockázattal, és minden elvárhatót megtett az esetleges súlyos baleset megelőzése, és a következmények elhárítása érdekében. A Kat. tv. az üzemeltető kötelezettségévé teszi annak bizonyítását, hogy tevékenysége nem jelent elfogadhatatlan kockázatot a lakosságra, az anyagi javakra és a környezetre, továbbá minden elvárhatót megtett a súlyos balesetek megelőzése és hatásai csökkentése érdekében. A veszélyeztető hatás függvényében az üzemeltető kötelezhető adatszolgáltatásra, biztonsági dokumentáció készítésére, létesítményi belső védelmi terv (ez a biztonsági jelentés (elemzés) része) készítésére, a belső védelmi tervben meghatározott feladatok végrehajtási feltételeinek biztosítására, a nyilvánosság tájékoztatására a veszélyes tevékenységről, a lakosságot esetlegesen érő veszélyekről, a tett védelmi intézkedésekről. Az üzemeltető kötelezhető továbbá a veszélyes tevékenységgel összefüggő események előírt tartalmi és formai követelmények szerint történő jelentésére. Az üzemeltető viseli a létesítmény biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos kiadásokat. Hasonlóképpen őt terhelik a belső védelmi tervben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó költségek. Így a súlyos baleset megelőzéséhez, hatásai elleni védekezéshez kapcsolódó irányítási rendszer és annak infrastruktúrája, a védelmi szervezetek megalakítása, felkészítése, felszerelése és esetleges alkalmazása. A Kat. tv. IV. fejezete hatálya alá tartozó üzemeltetők katasztrófavédelmi hozzájárulást kötelesek fizetni. A veszélyes tevékenységek azonosítása a törvény végrehajtása szempontjából alapvető normának tekinthető. Ezt a vonatkozó kormányrendelet az 1. mellékletben részletezett anyaglisták és értelmező rendelkezéseik alapján szabályozza. A veszélyes anyagok és készítmények nyilvántartásáról, veszélyességi osztályba sorolásáról, csomagolásáról a kémiai biztonsági törvény rendelkezik. Az alsó és felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem valamint a küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjének kötelezettségeit a következő ábra szemlélteti. (BM OKF honlap 92

99 Iparbiztonság Üzemeltetői kötelezettségek rendszere A küszöbérték alatti üzemek üzemeltetőinek bejelentkezési kötelezettsége van. A benyújtott információk alapján hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a javaslatot tesz a hatóság felé a katasztrófavédelmi engedély megadására vonatkozóan. A hatóság a vonatkozó kormányrendeletben foglalt kritériumok alapján az üzemeltetőt súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezheti, valamint előírhatja a veszélyeztetett településekre vonatkozó külső védelmi tervek készítését. Az alsó küszöböt elérő, de a felsőt el nem érő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjének a jogszabály szerint biztonsági elemzést kell készítenie. A biztonsági elemzésben az üzemeltető bizonyítja azt, hogy megfelelő célokat, irányítási rendszert és védekezési feladatokat határozott meg a lakosság és a környezet magas fokú védelmének biztosítása érdekében. A felső küszöböt elérő vagy ezt meghaladó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője biztonsági jelentést készít. A biztonsági jelentés alapvető okmány, amely a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője minden a súlyos balesetek megelőzésével, és az ellenük való védekezéssel kapcsolatos tevékenységének alapját képezi. Ebben meghatározza a súlyos balesetek megelőzését és elhárítását szolgáló fő céljait, és a biztonsági irányítási rendszerét, valamint nagyon részletesen felméri tevékenységének lehetséges kockázatait, a reálisan elképzelhető súlyos balesetek káros hatásait, és a feltárt veszélyeztető hatásoknak megfelelő belső védelmi rendszert hoz létre. A biztonsági jelentés tehát a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem tevékenységének minden a biztonságot érintő részletére kiterjed. Ugyanakkor felesleges, hogy a bejelentéshez vagy az engedélyezéshez parttalan terjedelmű dokumentációt kérjen a hatóság. A biztonsági jelentés tartalmi elemeit nemcsak a jelzett irányelv, hanem több, hozzá kapcsolódó módszertani ajánlás is meghatározza, ezért a norma szerint a biztonsági jelentés (hasonlóképpen, mint a biztonsági elemzés) beterjesztett példánya csupán összefoglaló anyag, amelyben az üzemeltető bizonyítja, hogy a veszélyek csökkentése érdekében minden tőle elvárhatót megtett. Az összefoglaló anyagban elegendő hivatkozni a követelmények teljesítését bizonyító más okmányokra, amelyeket a hatóság kérésére rendelkezésre kell bocsátani. A biztonsági elemzés és a biztonsági jelentés tartalmának és formájának követelményeit melléklet tartalmazza. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője az üzemen belül jelentkező a súlyos balesetek hatásainak csökkentését szolgáló feladatok végrehajtására belső védelmi tervet készít. A rendelet melléklete meghatározza ennek tartalmi és formai követelményeit. A melléklet normákat határoz meg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekkel kapcsolatos jelentésekre, valamint az eseményekkel kapcsolatos tájékoztatásra. Egyúttal megszabja a jelentések rendjét, és a jelentések küldésének feltételeit is. A normák szerint az üzemeltető a hatóságnak az üzemben történt súlyos balesetről a védekezéssel kapcsolatos kivizsgálást követően haladéktalanul jelentést készít. Ennek feltételeit melléklet tartalmazza. Az üzemeltető akkor is tájékoztatást küld a hatóságnak, ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer, vagy a védekezés területén szerzett saját tapasztalatok, vagy a technikai fejlődés kapcsán tudomására jutó ismeretek a súlyos balesetek megelőzése, és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését teszik szükségessé. Az üzemeltető által szolgáltatott adatok alapján, és a település feltételeiből kiindulva a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem káros hatásai által potenciálisan érintett település polgármesterének közreműködésével a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve külső védelmi tervet készít, amelyre vonatkozó követelményeket a vonatkozó kormányrendelet melléklete tartalmazza. A külső védelmi tervben meghatározott feladatok végrehajtásáért az állam a felelős, a végrehajtás feltételeit is az állam biztosítja. Nem határozható meg ugyanis a védelmi szervezetek, eszközrendszerek többségénél, hogy azok kizárólag mely veszélyforrások elleni védelmet szolgálják. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a fejlesztési és fenntartási költségeket részben vagy egészben ne fedezhetné a veszélyes létesítmény, mert ehhez a közvélemény formálása céljából érdeke fűződik. A szabályozás fontos elemét képezi a településrendezési tervezés. Ennek lényege, hogy a felső és alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem valamint a küszöbérték alatti üzem környezetében végrehajtott fejlesztések során figyelembe kell venni a biztonsági jelentésben és elemzésben meghatározott veszélyeztetést. A rendelet normákat határoz meg a területrendezéssel kapcsolatos állásfoglalások kialakítására is. Kockázati szintektől teszi függővé a veszélyességi övezetben történő beruházások engedélyezését, 93

100 Iparbiztonság megtiltását, illetőleg részletes hatásvizsgálat elvégzésére kötelezi a beruházót, amely alapján meghatározhatók a beruházás feltételei. A szabályozás hangsúlyos eleme a veszélyes tevékenység nyilvánossága. A vonatkozó kormányrendelet meghatározza a nyilvánosság biztosításának követelményeit, módszereit és eszközeit. Ugyanakkor biztosítja az üzemeltetőnek azt a jogát, hogy a nyilvánosság tájékoztatása kapcsán az üzemi vagy üzleti titkai védelméhez való joga ne sérüljön. A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a vonatkozó kormányrendelet 3. mellékletében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági jelentést; az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a 4. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági elemzést készít. A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője amennyiben számára a hatóság előírja a biztonságos üzemeltetés bizonyítása érdekében a veszélyek azonosítására, a feltárt veszélyek megelőzésére és elhárítására a vonatkozó kormányrendelet 5. mellékletében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő súlyos káresemény elhárítási tervet készít. Az üzemeltető a biztonsági elemzést vagy a biztonsági jelentést tartalmazó dokumentumot a veszélyes tevékenység bejelentéséhez, illetőleg új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesítésével kapcsolatos engedély kéréséhez mellékeli. A biztonsági elemzésben és biztonsági jelentésben az üzemeltető bemutatja a súlyos baleset megelőzésével, és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, valamint olyan eszközrendszert, vállalati szervezetet és vezetési rendszert határoz meg, amely garantálja az ember és a környezet magas fokú védelmét. A hatóság a biztonsági elemzés és biztonsági jelentés valóságtartalmát helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, szükség szerint kiegészítő tájékoztatást kérhet. Amennyiben az üzemeltető által tervezett intézkedések nem felelnek meg a valóságos veszélyeztető hatásnak a hatóság az üzemeltetőt a súlyos balesetek megelőzésével, vagy az ellenük való védekezéssel kapcsolatosan kiegészítő intézkedésekre kötelezi. Az üzemeltető a biztonsági elemzést és a biztonsági jelentés rendszeresen, de legalább ötévenként felülvizsgálja. A biztonsági elemzést és biztonsági jelentést soron kívül felülvizsgálja, ha az üzemben olyan változások történtek, amelynek súlyos baleset kockázatát növelő esetleg csökkentő, vagy a védekezés feltételeit érintő hatása van. A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet az üzemeltető a hatóságnak haladéktalanul megküldi. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a biztonsági jelentést, illetve a biztonsági elemzést módosítani szükséges, akkor annak módosítással érintett részét, jelentős tartalmi módosítás esetén a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést az üzemeltető a hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi a hatóságnak. A biztonsági elemzés és biztonsági jelentés tartalmazza az üzemeltetőnek a súlyos balesetek megelőzésével illetőleg a bekövetkezett balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos fő célkitűzéseit, a balesetek megelőzésével, illetőleg a bekövetkezett balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elveit. A súlyos káresemény elhárítási terv tartalmazza az üzem veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és hatásainak csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit. A terv szerves része a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését és elhárítását biztosító irányítási rendszer bemutatása. Az üzemeltető a súlyos káresemény elhárítási tervet rendszeresen, de legalább háromévenként felülvizsgálja. A súlyos káresemény elhárítási tervet soron kívül felülvizsgálja, ha az üzemben olyan változások történtek, amelynek súlyos baleset kockázatát növelő esetleg csökkentő, vagy a védekezés feltételeit érintő hatása van. A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet az üzemeltető a hatóságnak haladéktalanul megküldi. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen súlyos káresemény elhárítási tervet módosítani szükséges, akkor annak módosítással érintett részét, jelentős tartalmi módosítás esetén a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt súlyos káresemény elhárítási tervet az üzemeltető a hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi a hatóságnak. Biztonsági irányítási rendszer Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a biztonsági jelentés részeként biztonsági irányítási rendszert hoz létre. A biztonsági jelentésnek szerves része a biztonsági irányítási rendszer bemutatása. Az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszert beépíti a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem általános vezetési rendszerébe. A biztonsági jelentésben az üzemeltető bemutatja a biztonsági irányítási rendszer szervezeti felépítését. A leírásban a szervezet minden szintjén megjelöli a veszélyes anyagokkal kapcsolatos 94

101 Iparbiztonság súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába, végrehajtásába bevont személyeket, azok feladat- és hatáskörét, felkészítésükhöz szükséges követelményeket és erőforrásokat. Az elvégzett veszélyazonosítás és kockázatelemzés eredményei alapján az üzemeltető kialakítja, illetőleg felülvizsgálja, és szükség szerint kiegészíti a biztonsági irányítási rendszer normáit: kidolgozza, illetőleg kiegészíti és alkalmazza a biztonságos üzemre vonatkozó technológiai leírásokat, utasításokat és más szabályzókat. A normák kialakításába - az őket érintő területeken és mértékben - a végrehajtó személyzetet is bevonja. Részükre a megfelelő feltételeket és felkészítést biztosítja. A normarendszerben figyelembe veszi a normálüzemi technológiákat, a leállításokat, az indításokat, a berendezések karbantartását és a technológiai veszélyhelyzeteket is. A biztonsági irányítási rendszer normáit megismerteti a fenti tevékenységekben érintett személyekkel is. Az üzemeltető figyelmet fordít a berendezésekben, a tárolóeszközökben és a gyártásban végrehajtott változtatásokra. E változtatásoknak a biztonságra vonatkozó vetületeit már a változtatások tervezése és kivitelezése során előzetesen figyelembe veszi. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatosan kitűzött célok elérésének folyamatos vizsgálata érdekében az üzemeltető módszereket dolgoz ki, és ezek szerint cselekszik. A megelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának helyzetét folyamatosan értékeli. A hiányosságokat feltárja, és kialakítja az azok kiküszöböléséhez szükséges módszereket. A feladatok érintik a jelentési rendszert is, amelyben az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről vagy eseményekről ad tájékoztatást. A jelentésekben külön figyelmet érdemelnek az olyan baleseti események, amelyek a biztonsági rendszer zavarait mutatják. Az ilyen események hátterét feltárja, tapasztalatait értékeli, a következtetéseket levonja, és ezek alapján intézkedik a megelőzéssel vagy az elhárítással kapcsolatban szükségessé vált feladatokra. Amennyiben az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszerről - arra hivatott és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott - minőségtanúsító szervezet tanúsítványát mellékeli a biztonsági jelentés hatóság részére történő megküldésekor, akkor a biztonsági irányítási rendszer bemutatását nem kell megküldeni, de azokat a hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni. Településrendezési tervezés A hatóság a súlyos baleset következményeinek csökkentése érdekében, a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés elfogadásával egyidejűleg, a katasztrófavédelmi engedélyben kijelöli a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körüli veszélyességi övezet határait. A veszélyességi övezeten belül a fejlesztések korlátozhatók, és a külön jogszabályban meghatározott lakosságvédelmi intézkedések hozhatók. A hatóság a veszélyességi övezet határairól tájékoztatja az érintett polgármestert, és kezdeményezi a veszélyességi övezetnek a településrendezési tervben való feltüntetését. A hatóság veszélyességi övezetben élők száma, elhelyezkedése, védettsége és a környezetrendezési elemek mellett a veszélyességi övezetben található veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, és más építmények, épületek alapján ítéli meg azt, hogy a veszélyességi övezetben engedélyezhető-e: új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesítése, a meglévő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem olyan mértékben történő fejlesztése, amely a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés kiegészítését igényli. A hatóság vélemény nyilvánít az út-, vasúthálózat, a közművek fejlesztéséről, valamint más beruházásról vagy fejlesztésről. A veszélyességi övezetben történő fejlesztéssel kapcsolatos állásfoglalás kialakítására a polgármester kezdeményezésére a hatóság bizottságot hoz létre a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és a felterjesztéssel érintett települési önkormányzat képviselőiből. A bizottság a veszélyeztetés figyelembevételével nyilvánít véleményt a veszélyességi övezetben tervezett fejlesztésekről. Külső védelmi tervezés A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonsági jelentésében vagy a hatóság döntése alapján a biztonsági elemzésében vagy a súlyos káresemény elhárítási tervben bemutatott veszélyeztető hatások elleni védekezés érdekében a veszélyeztetett településeken külső védelmi tervet kell készíteni a biztonsági dokumentáció elfogadását követő 6 hónapon belül. 95

102 Iparbiztonság A külső védelmi terveket a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a veszélyeztetett települések polgármestereinek közreműködésével készíti el. A külső védelmi terv elkészítésében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes helyi szerve, a mentőszolgálat, a rendőrség, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség és az üzemeltető részt vesz és véleményt nyilvánít. A külső védelmi tervek tartalmi követelményeit és elkészítésének határidejét a vonatkozó kormányrendelet 9. melléklete tartalmazza. A külső védelmi tervek elkészítésének és gyakoroltatásának költségeit a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve saját költségvetése terhére biztosítja. Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetében a polgármester a külső védelmi tervről 21 napra hirdetményt tesz közzé a vonatkozó kormányrendelet 10. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően, amely idő alatt a lakosság ahhoz észrevételeket tehet. A polgármester a külső védelmi tervvel kapcsolatos észrevételeit a hozzá érkezett lakossági észrevételekkel együtt a hatóságnak, valamint hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének a hirdetményi közzététel lezárását követő 8 napon belül megküldi. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve az észrevételekkel kapcsolatos véleményét és a figyelembe vett észrevételek alapján átdolgozott külső védelmi tervet megküldi a hatóságnak a hirdetményi közzététel lezárását követő 20 napon belül. A hatóság a külső védelmi tervet annak kézhezvételét követően megvizsgálja, majd véleményét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének megküldi, amely a polgármesterrel együtt a vélemény alapján elkészíti a külső védelmi tervet. Az elkészült tervet a hatóság egyetértését követően a megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke hagyja jóvá. A jóváhagyott külső védelmi tervet a hatóság területi szerve megküldi a bekezdésben felsorolt szervezetek számára. Az érintett település polgármestere, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve, a megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke, és a hatóság a külső védelmi terv eredeti példányával rendelkezik. Amennyiben a hatóság döntése alapján alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem valamint küszöbérték alatti üzem által érintett településre külső védelmi terv készítése szükséges, a hatóság tájékoztatja erről a polgármestert és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szervét. A külső védelmi terv a hirdetményi közzététel és a közmeghallgatás biztosítása nélkül, a vonatkozó kormányrendelet 9. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően készül. Egy külső védelmi terv készül abban az esetben is, ha az adott települést több veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem vagy küszöbérték alatti üzem veszélyeztető hatásai érhetik. A külső védelmi tervet legalább háromévente vagy az új, vagy a módosított biztonsági jelentés, biztonsági elemzés vagy súlyos káresemény elhárítási terv hatóság által történő elfogadását követően felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell. Hatósági adatok gyűjtése A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése céljából a katasztrófavédelmi hatóság engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési feladatainak keretében a veszélyes tevékenységek katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felügyeletének hatékonnyá tétele érdekében ipar-felügyeleti adatbázist hoz létre és működtet. A hatóság feladata a rendelet hatálya alá tartozó üzemekkel kapcsolatos a társhatóságok által a feladat és hatáskörük szerint elvégzett engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési tevékenység során keletkezett engedélyek, ellenőrzési jegyzőkönyvek, védelmi tervek gyűjtése, valamint a társhatóságok részére történő elérhetőségének biztosítása a hatékony hatóságok közötti információcsere céljából. A társhatóságok a hatósági engedélyeket, jegyzőkönyveket, védelmi terveket a kiadásukat követően haladéktalanul elektronikus formátumban az ipar-felügyeleti adatbázisba feltöltik. Hatóságok közötti adatmegosztás A hatóság a társhatóságok részére az ipar-felügyeleti adatbázishoz hozzáférést biztosít és lehetővé teszi az abban szereplő információk és dokumentumok elérhetőségét. A hatóság az ipar-felügyeleti adatbázis alapján félévente elektronikus úton tájékoztatást küld a társhatóságok részére. A tájékoztatás tartalmazza a rendelet hatálya alá került, vagy annak hatálya alól kikerült üzemeket. 96

103 Iparbiztonság A társhatóságok a hatóság által megküldött tájékoztatást követően haladéktalanul a rendelet hatálya alá került üzemekkel kapcsolatos hatósági engedélyeket, ellenőrzési jegyzőkönyveket feltöltik az ipar-felügyeleti adatbázisba. A társhatósági ellenőrzések koordinálása A hatóság a területi szervei közreműködésével a rendelkezésére álló információk alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező társhatóságokat bevonja azon védelmi tervek elkészítésébe és begyakoroltatásába, amelyek célja a lakosságot, környezetet és az anyagi javakat érintő veszélyeztető hatások megelőzése és mérséklése. A társhatóságok feladat és hatáskörük alapján a tervezett ellenőrzéseikről előzetesen tájékoztatják a hatóságot. A társhatóságok, valamint a hatóság és területi szervei által tervezett ellenőrzések időpontjait a hatóság az iparfelügyeleti adatbázison keresztül közzéteszi. A hatóság a rendelet hatálya alá tartozó üzemek vonatkozásában a társhatóságok részére javaslatot tehet hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából, és több hatóság bevonásával közös, összehangolt ellenőrzés szervezésére jogosult. Közös ellenőrzések lefolytatására a társhatóságok is tehetnek javaslatot. A hatóság, valamint területi szerve a rendelet hatálya alá tartozó üzemeknél tartandó belső védelmi terv gyakorlatokra és súlyos káresemény elhárítási terv gyakorlatokra meghívhatja a társhatóságok területileg illetékes szerveit annak érdekében, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeknél, valamint a súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezett küszöbérték alatti üzemeknél a veszélyes tevékenységek katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi beavatkozás és a környezetet érő károsító hatás elleni védekezés hatékonyabb legyen. Lakossági hozzáférés biztosítása üzemeltetői adatokhoz A hatóság honlapján keresztül a lakosság részére az alábbiakhoz biztosít hozzáférést: üzem neve, székhelye, telephelyének címe, e rendelet szerinti besorolása, hatósági engedélyek listája és azok hozzáférhetősége hatóságonként rendszerezve, lakossági tájékoztató kiadványok. Katasztrófavédelmi bírság A Kat. tv. IV. fejezetének hatálya alá tartozó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek feletti hatósági felügyelet hatékonyabbá tétele érdekében szükségessé vált a jogsértéseket szankcionáló katasztrófavédelmi bírság bevezetése, mely javítja az üzemeltetői kötelezettségek teljesítését, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek jogkövető magatartásának elősegítését és ezzel együtt a hatósági jogalkalmazás minőségét. A katasztrófavédelmi bírság kiszabására a Kat. tv. IV. fejezet szerinti hatóság jogosult. A bírság kiszabható a Kat. tv. IV. fejezet hatálya alá tartozókkal szemben. (Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, létesítmény, küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjével szemben.) A bírság kiszabásának törvényi esetkörei: katasztrófavédelmi engedély nélkül végzett engedélyköteles tevékenység végzése esetén, a IV. fejezetben és a végrehajtási rendeletekben, vagy az azok alapján meghozott hatósági döntésben foglalt előírások elmulasztása esetén, a veszélyes tevékenységgel kapcsolatos súlyos balesettel, vagy üzemzavarral összefüggésben megelőző, elhárító és helyreállító intézkedésekre vonatkozó kötelezettség be nem tartása esetén. 97

104 Iparbiztonság A bírság kiszabásának nevesített esetei a 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet 2. mellékletben megtalálhatók. A bírság összege 300 ezer Ft - 3 millió Ft között állapítható meg, mely összeg a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (Több szabálytalanság esetén a maximum fizetendő összeg: 5 millió Ft.) Katasztrófavédelmi hozzájárulás A katasztrófavédelmi feladatok magasabb szintű ellátására és a megelőzést szolgáló beruházások finanszírozására katasztrófavédelmi hozzájárulás került bevezetésre. Katasztrófavédelmi hozzájárulást kötelesek fizetni a Kat. szerinti üzemeltetők, az a) pontba nem sorolható, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek. A Kat. tv. 79. (2) bekezdésében nevesíti azon gazdálkodókat, melyeknek nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie. A katasztrófavédelmi hozzájárulás összege: üzemeltetők esetében a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%-a; gazdálkodó szervezetek esetében a tárolt vagy gyártott veszélyes áru értékesítéséből vagy a tárolási szolgáltatásból származó a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%-a, illetve veszélyes áru feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek esetében a tevékenység során felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1%-a. Amennyiben a fizetésre kötelezett a hozzájárulás mértékét hitelt érdemlően, ellenőrizhető módon bizonyítani nem tudja, úgy a hozzájárulás összege a teljes tevékenységből származó a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%-a. A hozzájárulás egynegyede felhasználható az üzemeltető veszélyes tevékenysége által jelentett kockázat szintjének csökkentését szolgáló műszaki intézkedésekre. A katasztrófavédelmi hozzájárulás a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének bevétele. A katasztrófavédelmi hozzájárulásból származó bevétel műszaki-technikai eszközök, felszerelések beszerzése, fejlesztése, felújítása és objektumok létesítése céljára, védekezési kiadásokra, közbiztonsági referensek képzésére, valamint polgári védelmi szervezetek képzésére, felszerelésére, illetve önkéntes mentőszervezetek támogatására használható fel. Meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Igazgatási szolgáltatási díj A hatóság által a Kat. tv. IV. fejezete alapján lefolytatott közigazgatási eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díj az eljáró hatóság bevétele. Lakossági tájékoztatás A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által veszélyeztetett település polgármesterének közreműködésével kiadványt készít, amelyben a lakosságot tájékoztatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemről, a lehetséges súlyos balesetekről és az ellenük való védekezés lehetőségeiről. A kiadvány a biztonsági jelentés, és a külső védelmi terv alapján közérthető formában készül. A kiadvány nyilvánosságra hozataláról a polgármester gondoskodik. A kiadványt a biztonsági jelentés, vagy a külső védelmi terv módosítása esetén haladéktalanul, de legalább háromévente felül kell vizsgálni. A kiadványt szükség esetén, de legalább ötévenként újra ki kell adni. A polgármester a hatóságtól érkezett biztonsági jelentés kézhezvételét követő 15 napon belül a helyben szokásos módon hirdetményt tesz közzé. A biztonsági jelentést teljes terjedelemben bárki számára, a hirdetmény közzétételét követő 21 napig hozzáférhetővé kell tenni. A lakosság az észrevételeit ez idő alatt 98

105 Iparbiztonság belül teheti meg. A polgármester amennyiben közmeghallgatást tart észrevételeit a hozzá érkezett lakossági észrevételekkel együtt, a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal megküldi a hatóságnak. Új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesítésekor, vagy már működő ilyen üzem tevékenységének módosításakor a polgármester közmeghallgatást tart. A polgármester köteles a közmeghallgatást a hirdetmény közzétételét követő 15 napon belül megtartani. A polgármester a közmeghallgatásra meghívja az üzemeltetőt, a hatóságot, valamint a társhatóságokat, és az érintett, előzetesen részvételi igényét bejelentő társadalmi szervezeteket, továbbá a veszélyeztetett településen elhelyezkedő katonai létesítmény képviselőjét is. Felső küszöbértékű veszélyes üzem: ahol a veszélyes anyagok a felső küszöbértéket elérő vagy a feletti mennyiségben vannak jelen, vagy az alkalmazott berendezések és eljárások kapcsán, esetleg a technológia irányíthatatlanná válása miatt jelen lehet (továbbiakban együtt: jelen van). Felső küszöbértékű veszélyes üzem: amelyben a jelenlévő veszélyes anyagok az alsó küszöbértéket elérő vagy azt meghaladó mennyiségben vannak jelen, de mennyiségük nem éri el a felső küszöbértéket. Veszélyességi övezet: a veszélyes tevékenység folytatásakor, a súlyos baleset egészségkárosító hatásainak csökkentése érdekében kijelölt, a veszélyforrás jellegéhez igazodó terület. Egyéni kockázat: kockázati szint, amely a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezésekor, a baleset helyszínétől különböző távolságokban, egy ott tartózkodó személy elhalálozásának valószínűségét fejezi ki. Társadalmi kockázat: kockázati szint, amely a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezésekor, a baleset helyszínétől különböző távolságokban, az ott tartózkodó személyek valamely csoportja elhalálozásának valószínűségét fejezi ki. A társadalmi kockázat elfogadható mértéke a baleset által érintett személyek számától is függ A Katasztrófavédelmi törvényben meghatározott kötelezettségek és feladatok E törvény megalkotásának alapvető célja az volt, hogy a hatályos törvények és más jogszabályok szükséges mértékű módosítása mellett, egységes keretbe foglalja az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezés felkészítési, irányítási, és a védekezésben érintett szervezetek működtetési rendszerének kialakítását. Meghatározza továbbá a különböző kormányzati és igazgatási szervek ezzel kapcsolatos feladatait, és a katasztrófa sújtotta területen alkalmazható szabályokat. Szükség van olyan hatékony katasztrófaelhárító szervezet működtetésére, amely alkalmas nemezközi segítség nyújtására, illetve ennek során a feladatok összehangolására. A katasztrófák elleni védekezés irányítási rendszerében, a törvény a Kormányt, mind a védekezésre való felkészülés, és a megelőzés időszakában, mind a védekezés idején, a korábbiaktól eltérő módon, olyan hatáskörökkel ruházza fel, amely határozottan növeli az e területen folyó kormányzati munka hatékonyságát és operativitását. Erre azért volt szükség, mert a különböző katasztrófák kezelésére jelenleg - más-más jogszabály alapján létrehozott - különböző kormánybizottságok működnek. Ezek tagjai jórészt ugyanazon személyek voltak. Így volt ez a nukleárisbaleset-elhárítási rendszernél, a vizek kártételei elleni védekezésnél is. Ezeknek a kormánybizottságoknak a feladatai számos területen átfedték egymást: például a lakosság riasztása, kitelepítése stb. A törvény rögzíti azt, hogy veszélyhelyzetben a Kormány hogyan vezetheti be a már említett részterületi szabályozásra megalkotott törvényekben rögzített rendkívüli intézkedéseket. Meghatározza azt, hogy a rendkívüli intézkedések csak a veszélyhelyzet idejére, maximum 60 napig lehetnek hatályban. Meghosszabbításuk csak az Országgyűlés által történhet. A katasztrófasújtott területen a Kormánynak joga lenne elrendelni a katasztrófavédelmi rendeltetésű szervezetek aktivizálását, ezzel megteremtve a védekezés bázisát. A törvény szabályozza a belügyminiszter, a feladatköre szerint illetékes miniszter felelősségét az ágazati feladatkörébe tartozó terület katasztrófavédelmével kapcsolatos tervező, szervező és irányító tevékenységért. A törvény meghatározza a polgármesterek felelősségét és feladatait a településen élők élet- és vagyonbiztonságának megóvása érdekében a megelőzés és a védekezés során. 99

106 Iparbiztonság A törvény és a végrehajtását szolgáló kormányrendelet a SEVESO II. irányelvvel megegyezően egyértelműen meghatározza a szabályozásba bevont tevékenységek körét, a tevékenységgel kapcsolatos szakhatósági feladatokat, a veszélyes létesítmények üzemeltetőinek, a kormányzatnak és az önkormányzatoknak a súlyos ipari balesetek megelőzésével, az azokra való felkészüléssel és azok elhárításával kapcsolatos feladatait, meghatározza a közvélemény tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettségeket. A szabályozás lényeges része a veszélyes tevékenységekkel kapcsolatos szakhatósági hozzájárulás. Az eljárás alapja a biztonsági jelentés, amelynek rendeltetése az, hogy az előírt tartalmi és formai követelmények alapján az üzemeltető bizonyíthassa, az általa folytatott veszélyes tevékenység nem jár a meghatározottnál nagyobb kockázattal, és minden elvárhatót megtett az esetleges súlyos baleset megelőzése, és a következmények elhárítása érdekében. A törvény a IV. fejezetében rögzíti, hogy a súlyos ipari balesetekkel kapcsolatos hatósági tevékenység a már meglévő állami szervekre épül. Ezek feladata annak megítélése, hogy a létesítmény kellően biztonságosan működik-e, és az üzemeltető minden tőle elvárhatót megtett-e annak érdekében, hogy a létesítmény csak a társadalom által elfogadott kockázatot jelentsen. A katasztrófavédelmi szerv a veszélyes létesítmények felügyeletére létrehozott szervezete útján folyamatosan ellenőrzi, hogy a létesítményben az üzemeltető megfelelő eszközökkel rendelkezik-e a súlyos balesetek következményeinek felszámolásához, következményeinek csökkentéséhez, a biztonsági jelentésben közölt információk megfelelően tükrözik-e a létesítményben felállított irányítási rendszer, havária szervezetek és általában a súlyos balesetek elleni védelemhez szükséges rendszerek állapotát, valamint azt, hogy a biztonsági jelentés nyilvánossága biztosított-e. A SEVESO II. EU irányelv alapján a törvény az üzemeltető kötelezettségévé teszi annak bizonyítását, hogy tevékenysége nem jelent elfogadhatatlan kockázatot a lakosságra, az anyagi javakra és a környezetre. A veszélyeztető hatás függvényében az üzemeltető kötelezhető adatszolgáltatásra, biztonsági jelentés készítésére, létesítményi belső védelmi terv készítésére, a belső védelmi tervben meghatározott feladatok végrehajtási feltételeinek biztosítására, a nyilvánosság tájékoztatására a veszélyes tevékenységről, a lakosságot esetlegesen érő veszélyekről, a tett védelmi intézkedésekről. Az üzemeltető kötelezhető továbbá a veszélyes tevékenységgel összefüggő események előírt tartalmi és formai követelmények szerint történő jelentésére. Az önkormányzati vezetők, a polgári védelemről szóló törvény alapján betöltött beosztásukban felelősséget viselnek azért, hogy a lakosság védelme súlyos ipari balesetek esetén is biztosított legyen. Ennek érdekében az illetékes katasztrófavédelmi szerv segítségével külső védelmi tervet készítenek, amelyben meghatározzák a lakosság, az anyagi javak és a környezet védelmével kapcsolatos feladatokat. Az önkormányzati feladatok két csoportra oszthatók: normálidőszaki és veszélyhelyzeti feladatokra. A normálidőszaki tevékenység egyik legfontosabb feladatként gondoskodniuk kell területi és települési tervek készítéséről, amelyben meghatározzák a lakosságnak és a létfenntartási javaknak a súlyos ipari balesetek miatti veszélyeztetettségét, a védekezés módszereit, erőit, eszközeit, és a védekezésben résztvevők konkrét feladatait. Nem kis anyagi terhet jelentő feladat a területi, illetőleg a települési védelmi tervek végrehajtási feltételeinek biztosítása. Mivel a lakosság tájékoztatásában az önkormányzatoknak más területen is vannak kötelezettségei, magától értetődő, hogy a hatóság által a veszélyes létesítmény üzemeltetőjétől megkövetelt nyilvánosságnak az önkormányzatok adhatnak otthont. De hangsúlyozni kell: a lakosság számára jelentkező kockázatokról, a védekezés lehetőségeiről való tájékoztatás az üzemeltető törvényben rögzített feladata lesz. Veszélyhelyzetben, a súlyos ipari baleset bekövetkezésekor az önkormányzatoknak gondoskodniuk kell a súlyos ipari balesetről történő riasztás fogadásáról. Amennyiben a területi és települési tervek reális feltételekre készültek el, úgy nem jelenthet gondot a második lépés, amely során a terveket aktivizálják, azaz a benne foglaltakat végrehajtják: gondoskodnak a lakosság veszélyhelyzeti riasztásáról, tájékoztatásáról, szükség esetén a veszélyeztetett zónákból való szervezett kitelepítésükről, kimenekítésükről, az egyéni és a kollektív védelmükről és általában a létesítményen kívüli kárcsökkentő tevékenység összehangolásáról. Az üzemeltető viseli a létesítmény biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos kiadásokat. Hasonlóképpen őt terhelik a belső védelmi tervben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó költségek. Így a súlyos baleset elleni védekezéshez kapcsolódó irányítási rendszer és annak infrastruktúrája, a védelmi szervezetek megalakítása, felkészítése, felszerelése és esetleges alkalmazása. A külső védelmi tervben meghatározott feladatok végrehajtásáért az állam a felelős, a végrehajtás feltételeit is az állam biztosítja. A megjelölt feladatok végrehajtási feltételeit is a polgári védelmi költségekből biztosítják. Nem határozható meg ugyanis a védelmi szervezetek, eszközrendszerek többségénél, hogy ez mely veszélyforrások elleni védelmet szolgál kizárólag. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a fejlesztési és 100

107 Iparbiztonság fenntartási költségeket részben vagy egészben ne fedezné a veszélyes létesítmény, mert ehhez a közvélemény formálása céljából érdeke fűződik A katasztrófavédelmi törvény IV. fejezetének végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott kötelezettségek és feladatok A katasztrófavédelmi törvényben kapott felhatalmazás alapján a Kormánynak rendeletben kellett szabályoznia a veszélyes tevékenységek azonosítása érdekében a veszélyes anyagok küszöbértékeit, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés tervezési rendszerét és követelményeit, a biztonsági jelentés és a biztonsági elemzés célját, tartalmi és formai követelményeit, a biztonsági jelentés és a biztonsági elemzés készítésére kötelezettek körét, a lakossági tájékoztatással kapcsolatos követelményeket. A veszélyes tevékenységek egyértelmű azonosítása a törvény végrehajtása szempontjából alapvetőnek tekinthető norma. Ezt a rendelet az 1. mellékletben részletezett anyaglisták és értelmező rendelkezéseik alapján szabályozza. Így meghatározható, hogy az olyan üzem, ahol veszélyes anyagok vannak, vagy reálisan jelen lehetnek, a törvény hatálya alá tartozik-e, és ha igen, akkor az üzemeltetőnek milyen kötelezettségeket kell teljesítenie. A jogszabály meghatározza azokat a feltételeket is, amelyek fennállása esetén az üzemeltető mentesül bizonyos kötelezettségei teljesítése alól. A veszélyes anyagok és készítmények nyilvántartásáról, veszélyesség osztályba sorolásáról, csomagolásáról a fent már bemutatott kémiai biztonsági törvény rendelkezik. A katasztrófavédelmi törvény végrehajtásához elengedhetetlen annak az ismerete, hogy a veszélyes anyagok mértékadó mennyiségét hogyan kell megítélni. Ugyanis nem elegendő csak azt számításba venni, hogy a veszélyes üzemben a veszélyes anyag mekkora mennyiségben van jelen pillanatnyilag vagy általában, de még az sem elegendő, ha tudjuk, hogy fizikailag mennyi helyezhető el. Tudományos igényességgel fel kell mérni a veszélyes anyagok rendellenes üzemmódokban való keletkezésének minden lehetőségét és analizálni szükséges, a veszélyes technológia minden berendezésének és üzemmódjának minden elemét. Az így meghatározott veszélyes anyagokat is figyelembe kell venni a mértékadó mennyiség meghatározásánál. Egy veszélyes üzemben rendszerint többfajta, és több veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyag van, vagy lehet egyidejűleg jelen. A veszélyes tevékenységek azonosításakor ezek együttes jelenlétét kell számításba venni, amelyre a rendelet mellékletében metodika áll rendelkezésre. Amennyiben egy üzem létesítményeiben a veszélyes anyagok a meghatározott küszöbmennyiséget elérő, vagy azt meghaladó mennyiségben vannak vagy lehetnek jelen, akkor a katasztrófavédelmi törvény szerint biztonsági elemzést, vagy biztonsági jelentést kell az üzemeltetőnek készítenie, amely tartalma az üzem minden veszélyes létesítményére kiterjed. Előfordul, hogy egy telephelyen (kerítésen belül, kapcsolódó infrastruktúrával) több veszélyes üzem folytat tevékenységet, ebben az esetben függetlenül a tulajdonviszonyoktól minden üzemeltető, a saját fennhatósága alá tartozó üzem vonatkozásában készít jelentést vagy elemzést, amely okmányok önmagukban bizonyítják az elvárások teljesítését. Az alsó veszélyességi küszöböt elérő, de a felsőt el nem érő veszélyes üzem üzemeltetőjének a jogszabály szerint biztonsági elemzést kell készítenie. A biztonsági elemzésben az üzemeltető bizonyítja azt, hogy megfelelő célokat, irányítási rendszert és védekezési feladatokat határozott meg a lakosság és a környezet magas fokú védelmének biztosítása érdekében. A felső veszélyességi küszöböt elérő vagy ezt meghaladó veszélyes üzem üzemeltetője biztonsági jelentést készít. A biztonsági jelentés alapvető okmány, amely a felső küszöbértékű veszélyes üzem üzemeltetője minden a súlyos balesetek megelőzésével, és az ellenük való védekezéssel kapcsolatos tevékenységének alapját képezi. Ebben meghatározza a súlyos balesetek megelőzését és elhárítását szolgáló céljait, és a biztonsági irányítási rendszerét, valamint nagyon részletesen felméri tevékenységének lehetséges kockázatait, a reálisan elképzelhető súlyos balesetek káros hatásait, és a feltárt veszélyeztető hatásoknak megfelelő belső védelmi rendszert hoz létre. A biztonsági jelentés tehát a veszélyes üzem tevékenységének minden a biztonságot érintő részletére kiterjed. Ugyanakkor felesleges, hogy a bejelentéshez vagy az engedélyezéshez parttalan terjedelmű dokumentációt kérjen a hatóság. A biztonsági jelentés tartalmi elemeit nemcsak a jelzett irányelv, hanem több, hozzá kapcsolódó módszertani ajánlás is meghatározza, ezért a norma szerint a biztonsági jelentés 101

108 Iparbiztonság (hasonlóképpen, mint a biztonsági elemzés) beterjesztett példánya csupán összefoglaló anyag, amelyben az üzemeltető bizonyítja, hogy a veszélyek csökkentése érdekében minden tőle elvárhatót megtett. Az összefoglaló anyagban elegendő hivatkozni a követelmények teljesítését bizonyító más okmányokra, amelyeket a hatóság kérésére rendelkezésre kell bocsátani. A biztonsági elemzés és a biztonsági jelentés tartalmának és formájának követelményeit melléklet tartalmazza. A veszélyes üzem üzemeltetője az üzemen belül jelentkező a súlyos balesetek hatásainak csökkentését szolgáló feladatok végrehajtására belső védelmi tervet készít. A rendelet melléklete meghatározza ennek tartalmi és formai követelményeit. Az üzemeltető által szolgáltatott adatok alapján, és a település feltételeiből kiindulva a felső küszöbértékű veszélyes üzem káros hatásai által potenciálisan érintett település polgármestere külső védelmi tervet készít, amelyre vonatkozó követelményeket melléklet tartalmazza. Ha az üzemeltető a felmentési szabályok alapján bizonyítani tudja, hogy a jelen lévő veszélyes anyag egésze, vagy egy része súlyos baleset kialakulásához nem vezethet, a hatóság amennyiben az üzemeltető indítványával egyetért engedélyezheti, hogy a biztonsági jelentés, csak a felmentésben nem érintett anyagok okozta veszélyekre korlátozódjon. Ez azonban nem ad felmentést a jogszabályban megjelölt más kötelezettségei alól, és az üzem továbbra is felső küszöbértékűnek tekintendő. Balesetelhárítási feladatok vonatkozásában több jogszabály kötelezi az üzemeltetőt védelmi terv készítésére. A katasztrófavédelmi törvény alapján készítendő belső védelmi tervben az üzemeltető azt bizonyítja, hogy a biztonsági elemzésben vagy a biztonsági jelentésben meghatározott veszélyeknek megfelelően rendelkezésre állnak a káros hatások csökkentésére vonatkozó elvárható feltételek. Ezek valamilyen mértékben részét képezhetik más (tűzvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi, egészségügyi stb.) jogszabályok által készített okmányoknak is, ezért bizonyos részekben amennyiben már elkészültek onnan átemelhetők. A belső védelmi tervnek azonban önmagában kell bizonyítania, hogy a tervezett rendszabályok arányban állnak a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését szolgáló biztonsági elemzésben vagy jelentésben meghatározott veszélyeztető hatásokkal, és a hatások elleni védekezést szolgáló rendszabályoknak megvannak a végrehajtási feltételei: a veszélyhelyzeti irányítási rendszer, a tevékenységre vonatkozó tervek, a végrehajtó szervezetek, és a védekezéshez szükséges infrastruktúra. A település feltételeiből kiindulva és az üzemeltető által szolgáltatott adatok a felső küszöbértékű veszélyes üzem káros hatásai által potenciálisan érintett település polgármestere külső védelmi tervet készít, amely szervesen kapcsolódik a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezést szolgáló települési veszélyelhárítási tervhez. A rendelet szerint a külső védelmi terv meghatározza a lakosság, az anyagi javak és a környezet védelmével kapcsolatos feladatokat, a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erőket és eszközöket. A szabályozás fontos elemét képezi a területrendezési tervezés. Ennek lényege, hogy a felső küszöbértékű veszélyes üzem környezetében végrehajtott fejlesztések során figyelembe kell venni a biztonsági jelentésben meghatározott veszélyeztetést. A rendelet normákat határoz meg a területrendezéssel kapcsolatos állásfoglalások kialakítására is. Kockázati szintektől teszi függővé a veszélyességi övezetben történő beruházások engedélyezését, megtiltását, illetőleg részletes hatásvizsgálat elvégzésére kötelezi a beruházót, amely alapján meghatározhatók a beruházás feltételei. A jogszabály meghatározza azokat a kritériumokat is, amelyek alapján a hatóság a külső és a belső védelmi terveket minősíti. A szabályozás hangsúlyos eleme a veszélyes tevékenység nyilvánossága. A rendelet meghatározza a nyilvánosság biztosításának követelményeit, módszereit és eszközeit. Ugyanakkor biztosítja az üzemeltetőnek azt a jogát, hogy a nyilvánosság tájékoztatása kapcsán az üzemi vagy üzleti titkai védelméhez való joga ne sérüljön. A lakossági tájékoztatás előírásainál figyelembe kell venni azt a jogos a szakmai egyeztetések során felmerült üzemeltetői igényt is, hogy az üzem veszélyeztető hatásainak a bemutatása a lakosságban ne ébresszen olyan benyomást, hogy élete, egészsége és környezete vonatkozásában kizárólag a szabályozás tárgyát képező üzem jelenti az egyetlen veszélyt. A katasztrófavédelmi hatóság és a szakhatóság tevékenységének célja és lényege, hogy megítélje, az üzemeltető által adott információk a valóságnak megfelelnek-e, minden tőle elvárhatót megtett a súlyos balesetek elkerülése és káros hatásaik csökkentése érdekében, és főként, hogy az üzem biztonsági színvonala az elvárásoknak megfelel-e. 102

109 Iparbiztonság A hatóság megvizsgálja a veszélyes üzem lehetséges súlyos balesete káros következményeit a környezetben élő lakosság vonatkozásában. A mellékletben megadott kritériumokkal összevetve határozza meg, hogy a veszélyes üzem által jelentett kockázat elfogadható-e vagy nem. Amennyiben nem fogadható el, úgy a hatóság eldönti lehet-e a veszélyeztetést csökkenteni, vagy a veszélyes tevékenységet fel kell-e függeszteni. A melléklet normákat határoz meg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekkel kapcsolatos jelentésekre, valamint az eseményekkel kapcsolatos tájékoztatásra, s egyúttal a jelentések rendjét, és küldésének feltételeit is. A normák szerint az üzemeltető a hatóságnak a veszélyes üzemben történt súlyos balesetről a védekezéssel kapcsolatos kivizsgálást követően haladéktalanul jelentést készít. Ennek feltételeit melléklet tartalmazza. A jelentési kötelezettség független az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területi vagy helyi szervezeteinek a védekezésben való részvételétől. Az üzemeltető akkor is tájékoztatást küld a hatóságnak, ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer, vagy a védekezés területén szerzett saját tapasztalatok, vagy a technikai fejlődés kapcsán tudomására jutó ismeretek a súlyos balesetek megelőzése, és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését teszik szükségessé A biztonsági elemzés Az üzemeltetői kötelezettségek sorában az egyik legfontosabb a biztonsági elemzés készítésének kötelezettsége. A biztonsági elemzés nagyobbik része a biztonsági jelentésnek is részét képezi. Készítésének kötelezettségét, az okmány tartalmi és formai követelményeit az alábbiakban részletezzük: Alsó küszöbértékű veszélyes üzem üzemeltetője biztonsági elemzést készít. Ebben bizonyítja, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzésével, és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatos tevékenységének színvonala garantálja az ember és a környezet magas fokú védelmét. A biztonsági elemzésben az üzemeltető bemutatja a súlyos baleset megelőzésével, és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, valamint olyan eszközrendszert, vállalati szervezetet és vezetési rendszert határoz meg, amely garantálja az ember és a környezet magas fokú védelmét. A hatóság és a szakhatóság a biztonsági elemzés valóságtartalmát helyszíni vizsgálattal ellenőrizi, szükség szerint kiegészítő tájékoztatást kérhet. Ha az üzemeltető által tervezett intézkedések nem felelnek meg a valóságos veszélyeztető hatásnak a hatóság az üzemeltetőt a súlyos balesetek megelőzésével, vagy az ellenük való védekezéssel kapcsolatosan kiegészítő intézkedésekre kötelezi. A kiegészítő intézkedések érinthetik a veszélyek azonosítását és értékelését, a biztonsági irányítási rendszer leírását, annak kapcsolódását az üzemi általános vezetési rendszerhez, a belső védelmi terv tartalmát, illetőleg a fentiekbe foglalt feladatok végrehajtási feltételeit. Az üzemeltető biztonsági elemzést rendszeresen, de legalább ötévenként felülvizsgálja. A biztonsági elemzést soron kívül felülvizsgálja, ha az üzemben olyan változások történtek, amelynek súlyos baleset kockázatát növelő esetleg csökkentő, vagy a védekezés feltételeit érintő hatása van. Amennyiben a biztonsági elemzés üzleti, üzemi titkot vagy az üzem fizikai biztonságára vonatkozó lényeges adatot tartalmaz, az üzemeltető írásban felhívja erre a hatóság figyelmét, és a teljes tartalmú, és titkokat illetve védendő adatokat nem tartalmazó változatot nyújtja be a hatóságnak. A hatóság a veszélyesség megítélését a nem nyilvános biztonsági elemzés alapján végzi el, és a titkokat illetve a védendő adatokat nem tartalmazó változatot küldi meg a hatóságoknak, a polgármesternek, illetve ezt a változatot hozza nyilvánosságra. A biztonsági elemzés készítésénél az üzemeltető figyelembe veszi azt, hogy a megelőzéssel és a védekezéssel kapcsolatban meghatározott követelmények arányosak legyenek a súlyos balesetek kialakulásának kockázatával. A biztonsági elemzés tartalmazza az üzemeltetőnek a súlyos balesetek megelőzésével illetőleg a bekövetkezett balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos fő célkitűzéseit, a balesetek megelőzésével, illetőleg a bekövetkezett balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elveit. A biztonsági elemzés részét képezi az olyan irányítási rendszer bemutatása, amely biztosítja a súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését. 103

110 Iparbiztonság A biztonsági elemzés összefoglaló anyag, amelyhez az üzemeltető kizárólag azokat az okmányokat (az üzemeltető által készített okmányokat, hatósági határozatokat vagy arra hivatott minőségtanúsító szervezetek tanúsítványait) csatolja, amelyek a biztonságos üzemeltetés bizonyításához elengedhetetlenek. Minden további az előzőeket alátámasztó okmányokra elegendő hivatkozni, de azokat a hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni. Az üzemeltető a biztonsági elemzést tartalmazó dokumentumot a veszélyes tevékenység bejelentéséhez, illetőleg új veszélyes üzem létesítésével kapcsolatos engedély kéréséhez mellékeli. Az üzemeltető felméri, hogy az üzemben milyen súlyos baleset fordulhat elő, valamint értékeli ezek lehetséges hatásait. A felmérést és az értékelést mind a normál üzemi, mind az ettől eltérő üzemmódokra elvégzi. A lehetséges veszélyeket módszeresen felderíti, és hatásaik előrejelzésére megfelelő értékelési eljárásokat alkalmaz. A veszélyek meghatározása és értékelése során figyelembe veszi az adott súlyos baleset lehetőségének valószínűségét és hatásainak súlyosságát. A biztonsági elemzésben, a súlyos balesetek hatásainak értékelése alapján, meghatározza a veszélyes üzemek körüli veszélyességi övezetet. A veszélyazonosításhoz, a kockázatelemzéshez, a hatásértékeléshez valamint a veszélyességi övezetben való veszélyeztetéshez az üzemeltető, a biztonsági jelentés készítéséhez használt módszert az alacsonyabb veszélyes anyagmennyiséggel járó kisebb kockázatnak megfelelően, értelemszerűen alkalmazza. A feltárt veszélyek elhárítására az üzemeltető a biztonsági elemzés mellékleteként belső védelmi tervet dolgoz ki (Nagy-Halász: Katasztrófavédelem. Egyetemi jegyzet ZMNE 2002). A biztonsági jelentés A biztonsági jelentés készítése a legveszélyesebb üzemek ellenőrzésének a legfontosabb dokumentuma. Készítésének kötelezettségét, az okmány tartalmi és formai követelményeit az alábbiakban részletezzük: A biztonsági jelentés készítésének kötelezettsége A felső küszöbértékű veszélyes üzem üzemeltetője a bejelentés vagy az engedélyezési kérelem mellékleteként biztonsági jelentést készít. Ebben bizonyítja, hogy a súlyos balesetek megelőzésével, és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatos tevékenységének színvonala garantálja az ember és a környezet magas fokú védelmét. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben bemutatja a súlyos baleset megelőzésével kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, feltárja az üzem tevékenységével kapcsolatos veszélyforrásokat, elemzi a veszélyes tevékenység kockázatát, továbbá a megelőzéssel és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ellátását garantáló biztonsági irányítási rendszert alakít ki, meghatározza a súlyos balesetek megelőzését, illetve a már bekövetkezett súlyos balesetek hatásainak a csökkenését szolgáló feladatokat. A hatóság és a szakhatóság a biztonsági jelentés valóságtartalmát helyszíni vizsgálattal ellenőrizheti, szükség szerint kiegészítő tájékoztatást kérhet. Ha az üzemeltető által tervezett intézkedések nem felelnek meg a valóságos veszélyeztető hatásnak, a hatóság az üzemeltetőt a súlyos balesetek megelőzésével, vagy az ellenük való védekezéssel kapcsolatosan kiegészítő intézkedésekre kötelezheti. A kiegészítő intézkedések érinthetik a veszélyek azonosítását és értékelését, a biztonsági irányítási rendszer leírását, annak kapcsolódását az üzemi általános vezetési rendszerhez, a belső védelmi terv tartalmát, illetőleg a fentiekbe foglalt feladatok végrehajtási feltételeit. Az üzemeltető a biztonsági jelentést rendszeresen, de legalább ötévenként felülvizsgálja, szükség estén korszerűsíti. A biztonsági jelentést soron kívül korszerűsíteni kell, ha: az üzemben olyan változások történtek, amelynek súlyos baleset kockázatát növelő, vagy a védelmi rendszert érintő hatása van; a megtörtént súlyos balesetek, majdnem balesetek értékeléséből levont tanulságok, vagy a műszaki fejlődés következtében új információk állnak az üzemeltető rendelkezésére; a veszélyazonosításban, vagy a hatások értékelésében kialakult korszerűbb módszerek erre okot adnak. A biztonsági jelentés korszerűsítését mind a hatóság, mind az üzemeltető kezdeményezheti. Az üzemeltető korszerűsített változatot a hatóságnak haladéktalanul megküldi. 104

111 Iparbiztonság Ha az üzemeltető a felmentési szabályok alapján bizonyítani tudja, hogy a jelen lévő veszélyes anyag egésze, vagy egy része súlyos baleset kialakulásához nem vezethet, a hatóság amennyiben az üzemeltető indítványával egyetért engedélyezheti, hogy a biztonsági jelentés, csak a felmentésben nem érintett anyagok okozta veszélyekre korlátozódjon. Ugyanakkor ez nem ad felmentést a jogszabályban megjelölt más kötelezettségei alól, és az üzem továbbra is felső küszöbértékűnek tekintendő. Amennyiben a biztonsági jelentés üzleti, üzemi titkot vagy az üzem fizikai biztonságára vonatkozó lényeges adatot tartalmaz, az üzemeltető írásban felhívja erre a hatóság figyelmét, és a teljes tartalmú, és titkokat illetve védendő adatokat nem tartalmazó változatot nyújtja be a hatóságnak. A hatóság a veszélyesség megítélését a nem nyilvános biztonsági jelentés alapján végzi el, és a titkokat illetve a védendő adatokat nem tartalmazó változatot küldi meg a hatóságoknak, a polgármesternek, illetve ezt a változatot hozza nyilvánosságra. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben, vagy annak részét képező bármely okmányban végrehajtott mindennemű változtatást a hatóság számára történő dokumentálás céljából jegyzőkönyvben rögzíti. Az üzemeltető lakossági tájékoztatás céljából elkészíti a biztonsági jelentés összefoglalóját. Az összefoglaló a biztonsági jelentés részét képezi, az abban szereplő szakmai kifejezések helyett, ha arra lehetőség van, annak köznapi megfelelőjét kell használni (Nagy-Halász: Katasztrófavédelem. Egyetemi jegyzet ZMNE 2002). A biztonsági jelentés tartalma A biztonsági jelentés összefoglaló anyag, amelyhez az üzemeltető kizárólag azokat az okmányokat (az üzemeltető által készített okmányokat, hatósági határozatokat vagy arra hivatott minőségbiztosító szervezetek tanúsítványait) csatolja, amelyek a biztonságos üzemeltetés bizonyításához elengedhetetlenek. Minden további az előzőeket alátámasztó okmányokra elegendő hivatkozni, de azokat a hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni. A biztonsági jelentés készítésénél az üzemeltető figyelembe veszi azt, hogy a megelőzéssel és a védekezéssel kapcsolatban meghatározott követelmények arányosak legyenek a súlyos balesetek kialakulásának kockázatával. A biztonsági jelentés tartalmazza az üzemeltetőnek a súlyos balesetek veszélye csökkentésével kapcsolatos fő célkitűzéseit, a balesetek megelőzésével, illetőleg a bekövetkezett balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elveit. A biztonsági jelentésnek szerves része a biztonsági irányítási rendszer bemutatása. Az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszert beépíti a veszélyes üzem általános vezetési rendszerébe. A biztonsági irányítási rendszer tartalmazza a biztonsági elemzésbe foglalt, a súlyos balesetek megelőzésével és elhárításával kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges irányító szervezet felépítését, a felelős személyek feladat- és hatásköreit, az elvégzendő feladatokat, azok megvalósításánál követendő rendszeres belső ellenőrzések, szemlék és a független szakértők által végzett felülvizsgálatok módszereit, eljárásait, valamint a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat. A biztonsági irányítási rendszer bemutatásával kapcsolatos követelmények: Az üzemeltető bemutatja a biztonsági irányítási rendszer szervezeti felépítését. A leírásban a szervezet minden szintjén megjelöli a súlyos balesetek megelőzésébe, és az ellenük való védekezés irányításába, végrehajtásába bevont személyeket, azok feladat- és hatáskörét. E személyek részére meghatározza a felkészültségükkel kapcsolatos követelményeket, és biztosítja az ilyen irányú felkészítésüket. A biztonsági irányítási rendszerbe nem csupán az üzemeltető alkalmazásában álló személyeket vonja be, ahol erre szükség van, ott az alvállalkozók és az alkalmazásukban álló személyek is feladat- és hatáskört kapnak, és ennek ellátásához biztosítja felkészítésüket is. Az előzetesen elvégzett veszélyazonosítás és kockázatelemzés alapján az üzemeltető kialakítja a biztonsági irányítási rendszer normáit: kidolgozza és alkalmazza a biztonságos üzemre vonatkozó technológiai leírásokat, utasításokat és más szabályzókat. A normák kialakításába az őket érintő területeken és mértékben a végrehajtó személyzetet is bevonja. Részükre a megfelelő feltételeket és felkészítést biztosítja. A normarendszer kidolgozása során figyelembe veszi a normálüzemi technológiákat, és a berendezések karbantartását, a leállításokat illetőleg az indításokat is. A biztonsági irányítási rendszer normáit megismerteti a gyártásban dolgozó, valamint a berendezések karbantartásában érintett személyekkel is. 105

112 Iparbiztonság Figyelmet fordít a berendezésekben, a tárolóeszközökben és a gyártásban végrehajtott változtatásokra. E változtatásoknak a biztonságra vonatkozó vetületeit már a változtatások tervezése és kivitelezése során előzetesen figyelembe veszi. A feltárt veszélyek elhárítására az üzemeltető belső védelmi tervet dolgoz ki. Ennek során a súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat módszeres elemzéssel feltárja, majd megjelöli a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erőket és eszközöket. Az üzemeltető megteremti a tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges mindennemű feltételt: megalakítja, felkészíti, és a megfelelő eszközökkel felszereli a védekezésben érintett végrehajtó szervezeteket, létrehozza a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúrát. A súlyos balesetek megelőzésével és a biztonsági irányítási rendszerrel kapcsolatosan kitűzött célok elérésének folyamatos vizsgálata érdekében az üzemeltető módszereket dolgoz ki, és ezek szerint cselekszik. A megelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának helyzetét folyamatosan értékeli. A hiányosságokat feltárja, és kialakítja az azok kiküszöböléséhez szükséges módszereket. A feladatok érintik a jelentési rendszert is, amelyben az üzemeltető a súlyos balesetekről, vagy eseményről ad tájékoztatást. A jelentésekben külön figyelmet érdemelnek az olyan baleseti események, amelyek a biztonsági rendszer zavarait mutatják. Az ilyen események hátterét alaposan feltárja, tapasztalatait levonja, és ezek alapján intézkedik a megelőzéssel vagy az elhárítással kapcsolatban szükségessé vált feladatokra. Amennyiben az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszerről arra hivatott, és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott minőségtanúsító szervezet tanúsítványát mellékeli a biztonsági jelentés hatóság részére történő megküldésekor, akkor a biztonsági irányítási rendszer fenti bemutatását nem kell megküldeni, de azokat a hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni. A veszélyes üzem környezetének bemutatásakor az üzemeltető bizonyítja, hogy a kockázatokat és a súlyos balesetek hatásai által veszélyeztetett területeket a szükséges mértékben elemezte. Az üzemeltető bemutatja az üzem környezetének területrendezési elemeit. Ehhez felhasználható a településrendezési terv. A biztonsági jelentésnek bizonyítania kell, hogy elemezték az üzemen kívül folytatott veszélyes tevékenységeket és lehetséges hatásait. Tartalmaznia kell természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információkat is. A biztonsági jelentésnek részletesen tartalmaznia kell az üzem leírását a következők szerint: Az üzemnek a biztonság szempontjából fontos, az általános tevékenységre, a termékekre, a súlyos balesetek forrásaira, azok körülményeire vonatkozó, információit. Ezek a következők: az üzem rendeltetése, a fő tevékenysége és a gyártott termékek, a technológia fejlődése és előzmények, a jövőben létesítendő technológiák, és azok engedélyezésének pillanatnyi helyzete, a dolgozók létszáma, a munkaidő, a műszakszám stb., az üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra. Az üzem alaprajza (vázlata) a veszélytelen működést bizonyító részletességgel bemutatja az üzem egészét. Vázlatosan feltünteti a létesítményeket és a technológiákat jellemző lényeges információkat. Ezek: a nagyobb raktárak és a tároló létesítmények, az egyes veszélyes létesítmények, a veszélyes anyagok elhelyezkedése és azok mennyisége, a belső tárolók, a csővezetékek és a technológia más elemei, a veszélyes létesítmények közötti távolságok, és a biztonságot szolgáló berendezések, építmények, a tároló létesítményekben a tűzveszélyes folyadéktároló tartályok egymás közötti távolsága és más jellemző adatok, a közművek, az infrastruktúra és a tűzoltáshoz szükséges víznyerő helyek, az üzemből és a létesítményekből kivezető, kimenekítésre alkalmas útvonalak, a vezetési rendszer elemeit, körletei, az üzem adminisztratív épületei. A veszélytelen működést bizonyító részletességgel bemutatja veszélyes tevékenységet jellemző gyártási folyamatokra vonatkozó legfontosabb információkat. Ezek a következők: az alaptevékenység technológiai folyamatai, a kémiai reakciókat, a fizikai vagy a biológiai folyamatok, a veszélyes anyagok átmeneti tárolása, a tárolással kapcsolatos műveletek: az átfejtés, a szállítás, (a csővezetéken történőt is figyelembe kell venni) stb., a végtermékek csomagolása, a hulladékok hasznosítása, a gáznemű hulladékok kezelése, más, a veszélyes technológiával kapcsolatos lépések. Az üzem egésze veszélyeztető hatásainak felmérése után, a biztonság szempontjából lényeges létesítményekről további információk megadása is szükségessé válhat. A technológia bemutatása a veszélytelen működést bizonyító részletességgel a következőket tartalmazza: folyamatábrákat, csövezési és műszerezési ábrákat, technológiai utasításokat, szükség esetén egyes gyártóberendezések, tárolóeszközök vagy csővezetékek leírását, és alapvető paramétereit, a technológiát 106

113 Iparbiztonság jellemző alapvető paramétereket, a műszerezettséget, az irányítást bemutató ábrákat, a riasztó és az egyéb biztonsági rendszerek leírását, a technológia, az energiaellátás és az anyagmozgatás legfontosabb információit: A biztonsági jelentés tartalmazza az egyes technológiai lépésekhez tartozó biztonságos üzemeltetés vázlatos leírását: üzemmódokat, például a technológiai leírás szerinti üzemelést, az indítást és a leállítást, a veszélyhelyzeti teendőket és a védekezéssel kapcsolatos eljárást), a veszélyes anyagok tulajdonságai miatti különleges bánásmódot a tárolás, szállítás vagy a gyártás folyamán, mint például a vibráció és a nedvesség elleni védelmet. A biztonsági jelentésnek a veszélytelen működést bizonyító terjedelemben része a veszélyes létesítmények tervezése is. Ez kiemeli azokat a létesítményeket, ahol súlyos baleseti veszéllyel lehet számolni. A biztonsági jelentésben, összefoglaló jellemzéssel be kell mutatni a gyártáshoz kapcsolódó infrastruktúrát. Ennek során a lényeges jellemzők meghatározásával be kell mutatni a veszélyhelyzeti feladatok ellátását szolgáló infrastruktúrát is. A leírásban el kell különíteni az egyes létesítményekhez tartozó külön, és az egész üzemhez tartozó alap és tartalék infrastruktúrát. A biztonsági jelentés bemutatja az üzemben jelen lévő veszélyes anyagokat. Ennek része a veszélyes anyagok leltára. A veszélyes anyagok leltára a következő anyagcsoportokat veszi figyelembe: a nyersanyagok, a félkész termékek, a végtermékek, a melléktermékek, a hulladékok és a segédanyagok, a folyamatok ellenőrizhetetlenné válásakor keletkező anyagok. A biztonsági jelentés tartalmazza a súlyos balesetek hatásai elleni védekezéssel, és a következményeik csökkentésével kapcsolatos eszközöket, rendszereket. Bemutatja a veszélyes üzemben a súlyos baleset következményei csökkentésére rendszeresített felszereléseket, és a vezetéshez, illetőleg a döntés-előkészítéshez szükséges infrastruktúrát. Az üzemeltető az üzem által okozott veszélyetetést, a kockázatot és a következmények értékelését együttesen figyelembe vevő módszerrel értékeli. E módszer szerint az értékelés a következő szakaszokra osztható: a veszély meghatározása (a súlyos baleset lehetőségének azonosítása); a súlyos baleset előfordulásának kockázata (gyakoriságának) meghatározása; az azonosított súlyos baleset következményeinek értékelése; a súlyos baleset valószínűségének és következményeinek integrálása, a hatások által érintett terület minden pontján való egyéni és társadalmi kockázat meghatározása céljából; az előző lépés eredményeképpen kapott veszélyeztetési mutatók összevetése az engedélyezési kritériumokkal. Az üzemeltető részletesen elemzi a reálisan feltételezhető súlyos balesetek előfordulásának lehetőségét, valószínűségét, okait és körülményeit. Ennek során bemutatja a balesetek üzemen belüli vagy kívüli kiváltó okait, és a baleset kifejlődésének valószínűsíthető stádiumait. A veszélyazonosításhoz, és a súlyos baleset kockázatának értékeléséhez az üzemeltető bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban, a szakma által általánosan elfogadott módszert használhat. Az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Az üzemeltető, a súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel végezheti el. Az értékelést a technológiában feltárt minden balesetre el kell végezni, de a biztonsági elemzésben, vagy a biztonsági jelentésben csak a legsúlyosabb következményekkel járó balesetfajtákat kell bemutatni. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben azonosított súlyos baleset gyakorisága, és következményei alapján a veszélyességi övezet minden pontjára meghatározza a kockázat mértéket. Ha a veszélyes üzem súlyos baleseteinek többfajta károsító hatása lehet (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő), akkor minden egyes hatásra külön határoz meg veszélyességi övezetet. A kockázat mértékének a súlyos balesetek előző pontokban leírt gyakoriságának és súlyosságának figyelembe vételével történő meghatározásakor az üzemeltető bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az e célra a szakma által általánosan elfogadott módszert használhat. Az emberi halált okozó hatások mellett figyelembe kell venni a veszélyes üzem körül a környezetet, és ha ilyenek vannak - a különleges természeti értékeket is (Nagy-Halász: Katasztrófavédelem. Egyetemi jegyzet ZMNE 2002). A belső védelmi terv 107

114 Iparbiztonság A veszélyes üzem üzemeltetője a biztonsági elemzésben vagy a biztonsági jelentésben szereplő veszélyek következményeinek elhárítására belső védelmi tervet készít. Az üzemeltető megteremti a tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges mindennemű feltételt. Az üzemeltető a terv készítésébe az őket érintő területen és mértékben bevonja a veszélyes üzem dolgozóit, véleményüket a terv készítésénél figyelembe veszi. Az üzemeltető belső védelmi tervet rendszeresen, de legalább háromévenként pontosítja. Ha az üzemben végbement változásoknak súlyos baleset kockázatát növelő, vagy a biztonsági irányítási rendszert, a védekezés feltételeit érintő hatása van, akkor a tervet, a változást követően haladéktalanul pontosítja, és a pontosított védelmi tervet a hatóságnak megküldi. Az üzemeltető belső védelmi tervben foglaltak realitását rendszeresen ellenőrzi. Évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a belső védelmi tervben megjelölt szervezetek valamely részét, és háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatják. A belső védelmi tervben meghatározott feladatok megfelelnek a biztonsági elemzésben vagy biztonsági jelentésben leírt veszélyeztetéssel, a meghatározott szervezetek, erők és eszközök pedig a feladatok ellátására. A súlyos balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység: a súlyos baleset következtében kialakuló helyzetek, a hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok, a védekezésbe bevont szervezetek, erők és eszközök, a súlyos balesetek elleni védekezésbe bevonható üzemi infrastruktúra, berendezések és anyagok, az üzemi dolgozók védelme érdekében hozott intézkedések, beleértve a riasztásuk, és a riasztás vételét követő magatartási rendszabályok. A veszélyhelyzeti irányítás bemutatása: a veszélyhelyzeti irányító szervezet, a védekezési tevékenységet elindító, a védekezést irányító, és más megjelölt, feladat- és hatáskörrel bíró személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai, a külső szervekkel kapcsolatot tartó, valamint a külső védelmi tervvel, a veszélyhelyzeti értesítéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos üzemi tevékenységet végző személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai, az irányításhoz, a helyzet értékeléséhez és a döntések előkészítéséhez szükséges technikai infrastruktúra. A külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatok: a külső védelmi terv beindításáért felelős szervezet riasztásának módja, a riasztáskor közlendő információk, a helyzet kialakulását követő részletes információk tartalma, és az információk átadásának módját, az üzem környezetében kialakult veszélyhelyzet elhárításához a segítségnyújtás lehetőségei és annak feltételei. A védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatok. A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához biztosíthatók más jogszabály alapján létrehozott, de e feladatok ellátására is alkalmas erők és eszközök, amennyiben a jogszabályban meghatározott feladataikat nem érinti ((Nagy-Halász: Katasztrófavédelem. Egyetemi jegyzet ZMNE 2002)). A külső védelmi terv A település polgármestere, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyi szervei közreműködésével, a felső küszöbértékű veszélyes üzem veszélyeztető balesete hatásai által érintett települések lakossága és környezet védelme érdekében külső védelmi tervet készít. Ez szervesen kapcsolódik a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezést szolgáló települési veszély-elhárítási tervhez. A külső védelmi terv a veszélyes üzem üzemeltetője által megadott tájékoztatás alapján készül. A tervet a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a hatóság egyetértésével hagyja jóvá. A külső védelmi terv meghatározza a lakosság, az anyagi javak és a környezet védelmével kapcsolatos feladatokat, a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erőket és eszközöket. A készítő a külső védelmi tervet a biztonsági jelentés kézhezvételét követő 6 hónapon belül a hatóságnak egyetértés céljából 108

115 Iparbiztonság megküldi. Ha a hatóság a tervvel egyetért, a készítőt erről tájékoztatja, és jóváhagyás céljából megküldi a területileg illetékes megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnökének. A polgármester nem készít tervet, amennyiben a hatóság megítélése szerint a veszélyes üzem környezetének veszélyeztetettsége azt nem teszi szükségessé. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (hatóság) és területi szervei biztosítják a külső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges anyagi feltételeket. A külső védelmi terv nyilvános, az érintett terület lakosságával annak tartalmát ismertetni kell. Ahol a veszélyes üzemek közelsége miatt, a hatások által lehetségesen érintett területek egymást fedik, a kötelezett több üzem vonatkozásában egy külső védelmi tervet készít. A polgármester külső védelmi tervben foglaltak realitását rendszeresen ellenőrzi. Évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja. Ha a veszélyes üzem üzemeltetője új biztonsági jelentést készít, vagy a külső védelmi terv végrehajtási feltételeiben számottevő változás áll be, de legalább háromévente egyszer a külső védelmi tervet meg kell újítani. A külső védelmi tervben végrehajtott mindennemű változtatást a hatóság számára történő dokumentálás céljából jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A külső védelmi tervben meghatározott feladatok megfelelnek a biztonsági jelentésben leírt veszélyeztetésnek, a meghatározott szervezetek, erők és eszközök pedig képesek e feladatok ellátására. A súlyos balesetek elleni védekezés és a káros hatások csökkentésére irányuló tevékenység bemutatásánál a terv tartalmazza a következőket: a súlyos baleset következtében kialakuló helyzetek leírását, a káros hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat, a védekezésbe bevont szervezeteket, erőket és eszközöket, a súlyos balesetek elleni védekezésbe bevonható települési infrastruktúrát, berendezéseket és anyagokat, a lakosság és az anyagi javaik védelme érdekében hozott intézkedéseket: vezetési és együttműködési feladatok, a riasztást, figyelmeztetést és tájékoztatást, a kitelepítést, kimenekítést és elhelyezést, az elzárkóztatást, a lakosság egyéni védelmi és kimenekítő eszközökkel való ellátását, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmét, a kulturális javak, fontos vagyontárgyak védelmét, a polgári védelmi szervek és szervezetek készenlétbe helyezését, a vegyi mentesítést, az ideiglenes helyreállítást, a tűzoltást, a híradást, valamint az áldozatokkal kapcsolatos tevékenységet. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés irányításának bemutatásánál a terv tartalmazza a következőket: a veszélyhelyzeti irányítást és együttműködést, a súlyos balesetek elleni védekezéshez történő külső segítségkérést, 109

116 Iparbiztonság a védekezési tevékenységet elindító, a védekezést irányító, és más megjelölt, feladat- és hatáskörrel bíró személyek nevét, beosztását és elérhetőségi adatait, az irányításhoz, a helyzet értékeléséhez és a döntések előkészítéséhez szükséges technikai infrastruktúrát. A terv bemutatja az illetékes szervek és a lakosság tájékoztatásának feladatait a súlyos baleset bekövetkezése után. Ennek részei: a tájékoztatás tartalma, a lakosság tájékoztatásához szükséges eszközrendszer. a védelmi igazgatás szervei tájékoztatásának tartalma és eszközei, a hatóság tájékoztatásának tartalma és eszközei. A benyújtott térképnek a jó eligazodást biztosító méretarányúnak kell lennie. Ábrázolnia kell a veszélyes üzemet, és a lehetséges baleseti hatások által érintett környező területeket. A méretarányt fel kell tüntetni. Nagy terjedési távolságok esetén különböző méretarányú térképek is fel lehet használni. A térképeken világosan fel kell tüntetni a területrendezési elemeket, így ipari és mezőgazdasági létesítményeket, valamint ábrázolni kell a fontosabb épületeket és közműhálózatot, a kórházakat, az iskolákat, a közúti- és a vasúthálózatot, az állomásokat, a rendező pályaudvarokat stb. A térképeken ki kell emelni a veszélyes üzem megközelítési útvonalait, valamint a kimenekítési és egyéb, a veszélyhelyzeti tevékenységek során igénybe vehető útvonalakat (Nagy-Halász: Katasztrófavédelem. Egyetemi jegyzet, ZMNE 2002) A veszélyek és azok emberi egészséget veszélyeztető hatásai A veszélyes anyagokkal történt balesetek különböző típusú veszélyeket jelenthetnek az emberi életre és egészségre. A legtöbb esetben többfajta veszélyeztetettség is jelentkezik egyszerre. Az alábbi példák általános áttekintést nyújtanak az előforduló veszélyek hatásairól. Az öt legfőbb veszélyeztető hatás Fizikai hatás A tüzek és az ellenőrizetlen vegyi reakciók robbanásokhoz vezethetnek, amelyek lökéshullámai károsíthatják az épületeket (betört ablakok, leomló szerkezetek stb.), és személyi sérüléseket is okozhatnak (dobhártyabeszakadás). Különösen súlyos robbanás esetén a törmelékek több száz méteres távolságra is szétrepülhetnek. Potenciális hatása az emberi egészségre: valamennyi típusú sérülés. 110

117 Iparbiztonság 4.2. ábra m 3 tűzveszélyes folyadéktároló tartály, robbanás után Tűz, hőhatás, fagyás A veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek gyakran kapcsolódnak össze jelentős tűzveszéllyel, nemcsak a baleset konkrét helyszínén, hanem mivel gyúlékony folyadékok és gázok/gőzök szabadulnak ki, akár a baleset helyszínétől nagyobb távolságra is. Nagy tüzek esetén a hőhatás miatt a környező területen található tárgyak gyulladása is bekövetkezhet. Az égés a bőr és a nyálkahártya sérülése, amely magas hőmérséklet hatására vagy savakkal, lúgokkal való érintkezés következtében alakul ki. Szilárd anyagok és gázok is felszívódhatnak a bőr nedves felületén vagy a nedves ruhában ezek maró anyagokká alakulhatnak át. Míg a bőrnek van némi ellenálló képessége a maró anyagokkal szemben addig a szem, a nyálkahártya és a nyílt sebek különösen sérülékenyek. A vegyi anyag típusától és koncentrációjától függően a bőrt vagy nyálkahártyát ért sérülés az enyhe irritációtól (bőrpír) a bőr és nyálkahártya, illetve az ezek alatt lévő szövetek teljes roncsolásáig terjedhetnek. Az égési sérülések lassan gyógyulnak és a legtöbb esetben csúnya és fájdalmas sebhelyeket hagynak maguk után. A mélyhűtéshez használt gázok vagy a folyékony gázok szivárgása fagyást okozhat a szivárgás közvetlen környezetében. Potenciális hatása az emberi egészségre: égési sérülések, fagyás, kihűlés. 111

118 Iparbiztonság 4.3. ábra. Tűz ipari területen Szennyezett levegő (belégzése) A balesetek következtében kiszabaduló mérgező anyagok több kilométeres távolságra eljuthatnak az atmoszférában. A veszélyzóna több négyzetkilométerre kiterjedhet, így az sokkal nagyobb, mint a fizikai-, a tűzvagy a hőhatás által érintett terület. A konkrét veszély addig áll fenn, amíg a gázfelhő áthalad a területen (általában néhány órán át tart). Különböző szagok, gázok érzékelése vagy a nyálkahártyák (szem, torok) égése vagy légzési problémák lehetnek az első jelei annak, hogy szennyező anyag került a levegőbe. Nem minden anyag érzékelhető az emberi érzékszervek által. Potenciális hatása az emberi egészségre: mérgezés, fertőzés Mérgezett élelmiszer 112

119 Iparbiztonság Szennyezett talajból származó gyümölcsök és zöldségek komoly egészségi problémákat okozhatnak. Alapvető fontosságú, hogy tartózkodjunk az ilyen élelmiszerek fogyasztásától. Az otthon található csomagolatlan élelmiszer szintén szennyezett lehet, ezért azt elfogyasztani nem szabad. A konzervdobozokban és zárt üvegekben tartott élelmiszerekre a szennyezés nincs hatással. Potenciális hatása az emberi szervezetre: mérgezés, égési sérülés, fertőzés. Számos vegyi anyag igen kis mennyiségben is kémiai változásokat okoz a szervezetben, amelyek súlyosan károsíthatják az egészséget, sőt halált is okozhatnak. Ezeket az anyagokat mérgeknek nevezzük. A méreg, mérgező anyag: olyan növényi, állati, ásványi vagy mesterséges eredetű vegyi anyag, ami kémiai, biokémiai vagy fizikai-kémiai tulajdonságai miatt az élő szervezetben működési zavart, súlyos esetben halált idéz elő. A környezet szennyezettsége Ez a veszély tart a leghosszabb ideig. A balesetek során kiszabaduló veszélyes anyagokat a vízfolyások vagy a szél nagy távolságokra elszállíthatja és ezek olyan emberekre kerülhetnek, akik nyílt terepen tartózkodnak ebben az időszakban. Ezek a szennyeződések bejuthatnak a szervezetbe nyílt sebeken keresztül, de akár a bőrön át is és károsíthatják az egészséget. A veszély akkor is fennáll, amikor a szennyezett felhő már továbbvonult. Mindaddig, amíg a szennyező anyagokat nem távolítják el és nem történik meg a mentesítés, különös figyelmet kell fordítani a maximális tisztaságra. Potenciális hatása az emberi egészségre: mérgezés, égési sérülés, fertőzés ábra. Tűzoltók a vörös iszap katasztrófánál Veszélyes anyagok szállítása A veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenység speciális területét jelenti a veszélyes áruk fuvarozása. A veszélyes anyag fuvarozás a veszélyforrás mobilitása miatt a fuvarozókat, a hatóságokat, valamint a mentőerőket lényegesen nehezebb feladat elé állítja. A megelőzés szabályai adottak, azok betartásának ellenőrzési rendszere még kifejletlen. Az európai tendenciák is arra utalnak, hogy az elkövetkező időszak egyik 113

120 Iparbiztonság legnagyobb kihívása az egyes közúti, légi, vízi szállítási módok által okozott veszélyhelyzetek megelőzése, kezelése. Az elsődleges beavatkozó tűzoltóság statisztikai adatai szerint között a veszélyes-anyag jelenlétében történt beavatkozások 50%-a fuvarozási, vagy azzal összefüggő baleset volt, amely 77%-a közúton történt. A szállítás során bekövetkezett balesetek, katasztrófák fő sajátossága, hogy viszonylag kis területen, nagy koncentrációval szennyeződik a környezet. A készárú szállítmányok esetében igen gyakori fantázia-név megjelölés a szállítási előírásoknak nem felel meg, a beavatkozóknak esetenként valótlan információk alapján kell tevékenykedni. Az információhiány miatt kiemelt szerepe van a felderítésnek: az azonosítás befejezéséig a beavatkozás nem kezdhető meg. Leggyakoribb veszélyes anyag szállítmány az ammónia, a porpán-bután, a hangyasav, a klór, valamint a kőolajszármazékok közül a benzin. Közúti veszélyesanyag-szállítás A közúti szállítás döntő része Nyugat-Európa és Kelet-Európa, vagy a balkáni államok között zajlik. Az országba való be- és kilépés csak kijelölt határátkelőhelyeken történhet, a tranzit szállítás, valamint a több megyén áthaladó országon belüli szállítás útvonal engedélyhez kötött. A vámhatóság ennek hiányában megtagadja a beléptetést. A közúti veszélyes anyagszállítás általában komoly potenciális vagy tényleges veszélyt jelent a környezetre. A közúti szállítás során az ADR rendelkezéseinek betartása mellett is magas a veszélyhelyzet kialakulásának lehetősége. Az események leggyakrabban a szállító járművek nem megfelelő műszaki állapota, valamint a gépjárművezetők mulasztása, illetőleg a jármű közlekedési balesete miatt következnek be. Az esemény eszkalációjának lehetősége nagyban függ a szállított veszélyes anyag sajátosságaitól, a szállítási módtól (ömlesztett, tartályos stb.) az esemény helyszínétől (lakott területtől való távolság) valamint a járművezető felkészültségétől, a beavatkozáshoz szükséges szakismeretétől, a rendelkezésére álló eszközöktől. Az elkövetkező tíz évben a hazai szénhidrogén kitermelés mennyisége folyamatosan csökkeni fog, ugyanakkor a vegyipari termelés volumene folyamatosan növekszik. Az alap- és intermedier veszélyes anyagok közúti szállítása országon belül és külföldről, valamint tranzitként rendkívüli mértékben megnövekszik. Az úthálózat szerkezete, átbocsátó képessége és minősége várhatóan csak lassan változik. A veszélyes hulladékok szállítását is figyelembe véve rendkívüli mértékben megnövekszik a közutak veszélyes anyaggal történő terhelése, ami több baleset és katasztrófa bekövetkezésének lehetőségét jelenti. A baleseti és katasztrófaveszélyeztetettség - átvezető fő közlekedési útvonalak miatt - települések központjait is érintheti. A közutak biztonsága a veszélyes anyaggal történő túlterhelés, valamint a növekvő személygépjármű és egyéb szállítási forgalom miatt nagymértékben romlik. Megnő a veszélyes anyag-szállítást engedélyező, ellenőrző szervek, valamint a baleset és katasztrófa elhárítást végző katasztrófavédelmi szervezetek feladata és felelőssége. 114

121 Iparbiztonság 4.5. ábra. Éghető gázok palackjelölése Vasúti veszélyesanyag-szállítás A vasúti szállítás ellenőrzött keretek között történik, érvényesülnek a nemzetközi szállítási szabályok (RID) előírásai. A közel azonos hazai és külföldi követelménytámasztás hozzájárul a veszélyes anyag balesetek lehetőségének minimalizálásához. A szállításban a tranzit jelentősége a nagyobb, a belföldi szállításokhoz a megrendelők inkább a drágább, de rugalmasabb közúti fuvarozást választják. A vasúti szállítás előnye, hogy folyamatosan figyelemmel kísérhető a szállítmány pontos helye. Az útvonal kijelölése során a vasúti hálózat műszaki adottsága (méret, sebesség és magassági korlátozások ismeretében) a meghatározó. A Duna, mint az országot kettéosztó természetes akadály, s az azon átívelő hidak száma és földrajzi elhelyezkedése korlátot jelent az útvonalak kijelölésénél. A szállítás zömmel vasúti fővonalakon zajlik. Az elmúlt időszak veszélyes anyag balesetei alapvetően emberi mulasztásra (pl. vasútirányítás hibája), illetőleg a járműpark elavult állapotára (szivárgás, tömítetlenség stb.) vezethető vissza. Nyílt pályán bekövetkező baleset esetén a lakosság közvetlen veszélyeztetése általában kisebb, ugyanakkor az észlelés korlátozottabb, a mentő, beavatkozó erők számára a megközelítés hosszabb ideig tart. A pályaudvarokon, az esetenként több órát, napot veszteglő szerelvényeknél az ellenőrzés gyakoribb, a rendellenességek hamarabb észlelhetőek, a beavatkozáshoz szükséges erők és eszközök vonulási ideje rövidebb, ugyanakkor a lakott területek közelsége közvetlenebb veszélyeztetést eredményez. Igen magas a kockázat a vasúti-közúti csomópontoknál, elsősorban a közúti közlekedési szabályok megszegése miatt. 115

122 Iparbiztonság A vasúti szállítás viszonylag alacsony költsége miatt a fuvaroztatók az elkövetkező időben azt jobban fogják preferálni. A hazai vasútpálya már ma sem kielégítő állapota tovább romlik, az autópálya építéshez hasonló fejlesztésről a vasút vonatkozásában nincs kormányzati döntés. Várhatóan növekedni fog a nyugat-kelet irányú tranzitforgalom, az EU normákkal azonos magyar követelménytámasztás miatt a dél-kelet - nyugat irányú szállítás várhatóan csökken. A keletről érkező szállítmányok esetében (katasztrófa-helyzetek kialakulását sem kizáró) műszaki meghibásodásokkal is számolni kell. Speciális veszélyforrást jelent Záhony térsége az átrakodással, illetve tengelycserével kapcsolatos feladatok miatt. A szállítás teljes volumenét figyelembe véve a vasúti pályák, teherpályaudvarok, és állomások veszélyes anyaggal történő terheltsége növekedni fog. Megnövekszik a balesetek, katasztrófák bekövetkezésének valószínűsége a túlterhelt vasút-közút kereszteződésekben és a települések közelében. A nyílt pályán bekövetkező balesetek esetében a nehéz terepviszonyok miatt a helyszín megközelítése hosszabb időt vesz igénybe, ezért növekedhet a lakosság és a környezet veszélyeztetettsége. Vízi veszélyesanyag-szállítás A folyami hajózásban hazánk évszázados hagyományokkal rendelkezik. A Duna, mint az európai vízi közlekedés kiemelt színtere meghatározó a Nyugat-Európából a Fekete-tenger irányába történő folyami szállítás tekintetében. A szabályozás alapvetően nemzetközi jogszabályokra; két és többoldalú nemzetközi egyezményekre épül. A veszélyeztető hatások egyfelől a veszélyes anyag szállítmány leggyakrabban kőolaj és különböző feldolgozottságú kőolajszármazék -, valamint a hajózáshoz alkalmazott üzemanyag kiömléséből származnak. Vízi közlekedési balesetből származó katasztrófaveszélyes események nem gyakoriak, inkább a szállító járművek műszaki állapotára, vagy emberi mulasztásra vezethetők vissza. A veszélyeztetés elsősorban a Duna (és áttételesen partszakasza) élővilágát érinti, a lakosság közvetlen veszélyeztetése kisebb mértékű. A szállítmányok nyomon követése nehézkes - bár a folyami hajózás információs rendszere a nemzetközi egyezmények alapján hatékonyan működik a mentéshez- szükséges erők eszközök felvonulása hosszabb időt vesz igénybe. Az elkövetkező tíz évben várhatóan megnő a veszélyes áruk vízi és vegyes (vasúti-vízi, közúti-vízi) szállítása, ami elsősorban a kikötők veszélyes anyaggal való terheltségét növeli. Ez egyben a veszélyeztetettség növekedését is jelenti. E körülmény többletfeladatot jelent a katasztrófavédelmi és a vízminőség kárelhárítást végző szervezeteknek. Légi veszélyesanyag-szállítás A légi úton szállított veszélyes anyagok többsége gyúlékony folyadék (festék, parfüm, aromaolaj, alkoholtartalmú gyógyszer), és hajtógázzal működő háztartási szer. A szállított rovarirtó szerek, valamint a biológiai folyadékminták és szövetek (naponta történik ilyen szállítás) veszély forrásai lehetnek. Rendszeres a robbanóanyag szállítás a sportlőszerektől a légvédelmi rakétáig gyakori a szárazjég, cseppfolyós nitrogén, gyufa, illetve gallium szállítmány. A szállított nukleáris anyag mennyisége és gyakorisága szintén szélsőséges: rendszeres a kis mennyiségű, de napi több tételben történő (irídium, jód, szén és kén) izotópszállítás. A nagyobb aktivitású, vagy nagyobb tömegű nukleáris anyag szállítás ritkább, de előfordult már mintegy 20 kilogrammos, 10%-nál dúsabb 235 U szállítás is. Külön veszélyforrást jelentenek a légijárművek üzemeltetéséhez alkalmazott veszélyes anyagok: maga a hajtóanyag, a hidraulikai folyadék ( liter közötti mennyiségű kőolaj, vagy foszforsavészter bázisú folyadék járművenként). Néhány repülőgéptípusnál a jégvastagság mérése radioaktív izotóppal történik Jelentős kockázati tényező a ki- és berakodásra rendelkezésre álló időtartam. Az esetenként 40 perces fordulási idő megnövelheti a veszélyes anyag rakodása és szállítása közben elkövetett hibák esélyét. Minden légitársaságnak és légi szállítással foglalkozó társaságnak a nemzetközi ajánlásokból, hazai előírásokból adódó kötelezettsége a biztonságról való gondoskodás és az egészséget nem károsító utazási-, és munkakörülmények kialakítása a veszélyes anyagok szállítása során. A követelmények meghatározásának EU normák szerint elengedhetetlen minimumát az Egységes Légügyi Előírások (JAR OPSI) tartalmazzák, de célszerű figyelembe venni a tágabb nemzetközi szabályozást nyújtó ECAC, illetve ICAO és az IATA repülésbiztonsági döntéseinek alakulását is. A személyi feltételek vonatkozásában alapvető a veszélyes anyagok 116

123 Iparbiztonság jellemzőinek, kezelésének, szállításának, szabadba jutás esetén a megfelelő intézkedéseknek a magas szintű tudása. A technikai fejlesztésben nem érintett géppark műszaki felülvizsgálata, karbantartása, javítása még nagyobb gondosságot igényel az üzemeltetőtől. A modernizált és a meglévő géptípusok esetében sem zárható ki a műszaki meghibásodás. A repülőgép műveleti (le- és felszállás) számok 8 év alatt megduplázódtak, megnőtt és várhatóan magas szinten marad a repülési kényszerhelyzetből bekövetkező környezetszennyezés lehetősége. Szankcionálás A katasztrófavédelmi hatóság szabálytalanság esetén: elrendeli a szállított veszélyes áru átfejtését, átrakását, átcsomagolását, vagy a feladóhoz történő visszafordítását, más szállítási mód alkalmazását, kötelezi az üzembentartót, vagy üzemeltetőt vizsgálat, vagy javítás elvégzésére, utasít a veszélyes áru környezetbe jutásának megakadályozása, a veszély elhárítása érdekében intézkedések megtételére, bírságot szab ki, I-es és II-es kockázati kategóriába sorolt, műszaki hiányosság megszüntetéséig a veszélyes árut visszatartja, megtiltja indokolt esetben az érintett vasúti jármű közlekedtetését, veszteglésre kényszeríti indokolt esetben a menetben lévő hajót, vagy köteléket Kritikus infrastruktúra védelme A kritikus infrastruktúra fogalma az utóbbi évtizedben jelent meg a hazai szakmai életben. Fogalma: egy országon belül a lakosság szellemi és tárgyi életfeltételeit megteremtő, a gazdaság működését elősegítő vagy lehetővé tévő azon szervezetek, létesítmények, létesítményrendszerek, hálózatok összessége vagy ezek részei, amelyek megsemmisülése, szolgáltatásaik vagy elérhetőségük csökkenése egy adott felhasználói kör létére, létés működési feltételeire negatív hatással jár. A kritikus infrastruktúra: informatika, kommunikáció úthálózat, közlekedés, energiahordozók, közművek, közoktatás stb. A fenti fogalmat az alábbi 5 alapvető tulajdonság teszi teljessé: interdependencia egymástól való függőség; informatikai biztonság kiemelt terület, informatizált munkafolyamatok; üzemeltetés sajátosságok, egyedi jelleg; dominó-elv láncreakció-szerű sérülés/károsodás; leggyengébb láncszem elv összekapcsolódó hálózatok stabilitása a leggyengébb elem erősségétől függ. Célkitűzései 3 fő irányvonal szerint határozhatók meg, melyek a megelőzés, felkészülés és az ellenálló képesség kialakítása. 117

124 Iparbiztonság A kritikus infrastruktúrák védelmének kialakulása A kritikus infrastruktúra védelem az Amerikai Egyesült Államokból indult, ott az 1990-es években már kutatási és tudományos szinten említik, bár ekkor még megoszlottak a vélemények az egyes területek jelentőségét illetően és leginkább csak a téma informatikai aspektusai kerültek előtérbe. Az európai koncepció kiinduló pontját és az igényt egy átfogó program kidolgozására a második évezred elején megszaporodott, súlyos következményekkel járó terrortámadások jelentették. A szeptember 11-i new yorki merénylet sokkolta az egész világot, de Európa ekkor még nem számolt azzal, hogy uniós tagállam is célponttá válhat. Az első jelentős terrorcselekmény a márciusi madridi terrortámadás volt, mely egész Európát megrázta. Az esemény rávilágított a terrorhálózatokkal szembeni védtelenségre és kiszolgáltatottságra, és egyben világossá vált, hogy az egyes szolgáltatások, infrastruktúrák működési zavarai a köztük fellelhető interdependenciák révén milyen hatalmas pusztítást vihetnek véghez a társadalomban mind humán, mind gazdasági tekintetben. Ezt követően, a júniusában ülésező Európai Tanács átfogó stratégia kidolgozását kérte a létfontosságú infrastruktúrák védelmére. A Bizottság október 20-án elfogadta "A létfontosságú infrastruktúrák védelme a terrorizmus elleni küzdelemben" című Közleményt, amelyben javaslatokat tett arra, hogy hogyan lehetne az európai megelőzést, felkészültséget és reagálást javítani a létfontosságú infrastruktúrákat érintő terrortámadások esetén. Egy decemberében elfogadott Tanácsi következtetés tett először javaslatot a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programra(european Programme for Critical Infrastructure Protection EPCIP), és jóváhagyta a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatának (Critical Infrastructure Warning Information Network CIWIN) Bizottság általi felállítását. A 2005-ös londoni robbantásokat követően a Tanács ismételten megerősítette a terrorizmus ellenes harc melletti elkötelezettségét, valamint kihangsúlyozta, hogy az állampolgárok és az infrastruktúrák védelmével csökkenteni kell a támadások általi fenyegetettség szintjét és a kiszolgáltatottságot novemberében a Bizottság zöld könyvet fogadott el a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programról (EPCIP), amely választási lehetőségeket fogalmazott meg azzal kapcsolatosan, hogy a Bizottság hogyan állíthatná fel az EPCIP-et és a CIWIN-t. A Bel- és Igazságügyi (IB) Tanács a 2005 decemberében elfogadott, a létfontosságú infrastruktúrák védelméről szóló következtetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programra. E közlemény bemutatja az EPCIP végrehajtása érdekében javasolt elveket, eljárásokat és eszközöket. Az EPCIP végrehajtását adott esetben kiegészítik majd ágazatspecifikus közlemények, amelyek a Bizottság megközelítését az egyes létfontosságú infrastrukturális ágazatokra vonatkozóan mutatják be. Az EPCIP megvalósítására vonatkozóan végül 2008 decemberében született végleges döntés, ekkor látott napvilágot a 2008/114/EK tanácsi irányelv. Az irányelv alapvetően egy eljárási rendet állapít meg, az európai kritikus infrastruktúrák (ECI) azonosítására és kijelölésére. A kritikus infrastruktúra és az európai kritikus infrastruktúra fogalma az irányelvben elkülönül. Célkitűzései 3 fő irányvonal szerint határozhatók meg, melyek a megelőzés, felkészülés és az ellenálló képesség kialakítása. A tagállamok közötti konzultációs eljárás és az eközben hozzáadott érték tette lehetővé, hogy a terrorizmus elleni harctól eljussunk a mindenfajta veszéllyel szembeni védelemig, különösen a terrorizmusra összpontosító uniós programig. Az irányelvben megadott definíció szerint kritikus infrastruktúraként értékelendők a tagállamokban található azon eszközök, rendszerek vagy ezek részei, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális jólétéhez, valamint amelyek megzavarása vagy megsemmisítése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna valamely tagállamban. Az irányelv a fenti általános fogalomhoz képeset kiemelten megjeleníti az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális jólétéhez való közvetlen kapcsolódást. Ennek értelmében az irányelv szerint is a kritikusság annak hatásában kell, hogy megjelenjen, azaz nem az infrastruktúrára vonatkoztatva kell nézni azt, hanem a bekövetkező hatást kell figyelembe venni. Egy példával élve, nem egy komplex elektromos ellátási rendszer a kritikus, hanem, ha ez az ellátási rendszer meghibásodik és általa a szolgáltatást igénybe venni 118

125 Iparbiztonság kényszerülők helyzete negatívan változik, hiszen ez utóbbi szélsőséges esetben akár életek elvesztésével is járhat. Az európai program főleg a nemzeti és európai kritikus infrastruktúrák megkülönböztetésére és azonosítására koncentrál, figyelembe véve a szubszidiaritás elvét, mely szerint az infrastruktúrák védelme alapvetően tagállami feladat. Kritikus infrastruktúrák és védelmük szabályozása Magyarországon Az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló 2008/114/EKtanácsi irányelvet (irányelv) tagállami kötelezettségünk átültetni a hazai jogrendszerbe. Ezen jogharmonizációs kötelezettség mentén tagállami szinten meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek beültetik az irányelvet a magyar jogrendszerbe. Az európai irányelv két szektort, az energia és közlekedés, illetve ezek alszektorait vizsgálja részletesen. Az irányelvben meghatározott január 12-i nemzeti jelentéstételi kötelezettségi határidő tekintetében is a fenti két szektor vizsgálata releváns, erre vonatkozóan - illetve a fenti kettőn túl még további szektorok tekintetében is - az illetékes tárcák meg is kezdték a felmérést, hogy a határidő tartható legyen, viszont a munkájukra, illetve általában a kritikus infrastruktúrák védelmének hazai feladataira és a feladatok végrehajtására vonatkozóan átfogó jogi szabályozás ekkor még nem született. A 1249/2010. (XI. 19.) Kormány határozat az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében végrehajtandó kormányzati feladatokról (a továbbiakban: Kormányhatározat) új fejezetet nyitott a hazai kritikus infrastruktúrák védelmének tekintetében. A Kormányhatározat a belügyminiszter hatáskörébe utalta: a nemzeti kapcsolattartó pont feladatait, az európai kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos kérdések koordinálását; az azonosítás és kijelölés folyamataihoz szükséges két- vagy többoldalú egyeztetések lebonyolítását; valamint a további érintett miniszterek bevonásával egy kritikus infrastruktúra védelmi tárcaközi szakmai munkacsoport felállítását. A nemzeti fejlesztési miniszter feladataként nevesítette: a Magyarországon található európai kritikus infrastruktúrák kijelölését; érintettek bevonásával létre kell hozni egy konzultációs fórumot. A Kormány részére feladatul szabta az Európai Bizottság felé való éves jelentési kötelezettséget az elvégzett feladatok végrehajtásáról, a kijelölt infrastruktúrákról és az alkalmazott kritériumokról. A kormányhatározat 4. pontja alapján tárcaközi szakmai munkacsoport felállítása szükséges, a 2008/114/EK tanácsi irányelv végrehajtására. Összefoglalás Ebben a fejezetben áttekintettük a veszélyes ipari üzemekkel kapcsolatos iparbiztonság szabályozásokat, a katasztrófavédelmi törvényben meghatározott kötelezettségeket és feladatokat. Betekintést nyerhetett a külső, belső védelmi terv fontosságára és az emberi egészséget veszélyeztető hatásokra. Kitértünk és felvázoltuk a veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos tudnivalókat. Önellenőrző kérdések 1. Egészítse ki a következő mondatokat! Az új katasztrófavédelmi törvényben, új szervezeti struktúra alakult. Ez, három pillérre épül:. 119

126 Iparbiztonság Az iparbiztonsági feladatok ellátására létrehozott Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség tevékenysége három fő szakterületi faladatra terjed ki. Ezek a 2. Válassza ki az igaz fogalmakat! A Kormánynak rendeletben kellett szabályoznia a veszélyes tevékenységek azonosítása érdekében a: veszélyes anyagok küszöbértékeit a veszélyes anyagok ellenértékét -a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés tervezési rendszerét és követelményeit a veszélyes anyagokat szállító cégek nevét - a biztonsági jelentés és a biztonsági elemzés célját, tartalmi és formai követelményeit a biztonsági jelentést készítő személyét 3. Ismertesse röviden a katasztrófavédelmi hatóság és a szakhatóság tevékenységének célját és lényegét! 4. Egészítse ki az alábbi mondatot! A veszélyes üzem üzemeltetője a biztonsági elemzésben vagy a biztonsági jelentésben szereplő veszélyek következményeinek.készít. Az üzemeltető megteremti a tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges mindennemű feltételt. Az üzemeltető a terv készítésébe az őket érintő területen és mértékben bevonja a.., véleményüket a terv készítésénél figyelembe veszi. 5. Mit határoz meg a külső védelmi terv? 6. Sorolja föl az 5 legfőbb veszélyeztető hatást 7. Melyek a leggyakoribb veszélyes anyag szállítmányok? 8. Sorolja fel a kritikus infrastruktúrákat! 120

127 5. fejezet - 5. Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés eszközei Ebben a fejezetben Ön megismeri a katasztrófa elhárítás és műszaki mentés eszközeit. Megismerheti a különböző eszközök fajtáit, funkcióit. A fejezet célja: megismerni a katasztrófa elhárítás és műszaki mentés eszközeit, betekintést nyerni a különböző eszközök használatába. A fejezet tananyagának elsajátításával Ön képes lesz: ismertetni a katasztrófa elhárítás és műszaki mentés eszközeit, bemutatni a katasztrófa során használatos eszközöket. A katasztrófavédelem minta az előzményekben meghatározásra került három fő területre osztható. A katasztrófavédelem minta az előzményekben meghatározásra került három fő területre osztható. Ezek: Polgári védelem; Tűzvédelem; Iparbiztonság. Alapvetően megállapítható az, hogy minden káresemény egyedi és csak részben összehasonlítható egy a már megtörtént esettel. A katasztrófavédelem területén használatos eszközök kategóriákba sorolása összetett feladat. Az eszközök felhasználását és csoportba foglalását nem lehet a katasztrófavédelem egyes fő területei szerint elkülöníteni, hiszen egyes események lehet, hogy több területet is érint. Ilyen lehet például egy vegyipari gyár területén bekövetkezett tűzeset. Egyrészt tűzvédelmi intézkedést kell hozni másrészt mivel vegyipari objektumban történt az esemény iparbiztonsági területet is érinthet a történtek. Továbbá polgári védelmi intézkedések is hozhatóak, ha a káresemény területéről olyan vegyi anyagok jutnak a szabad környezetbe, amelyek veszélyeztethetik a polgári lakosságot. A katasztrófavédelemben használatos eszközök egyik csoportosítási lehetőségét az alábbiak lehetnek: Mérőeszközök; Technológiai eszközök; Mérőeszközök Ezeknek az eszközöknek a csoportjába tartoznak mindazon berendezések, amelyeknek az a feladata, hogy valamilyen mérni kívánt jellemző jelenlétét és mennyiségét meghatározza. Az eszköz által meghatározott anyag jelenlétének mértékéből következtethető a kiértékelés során, hogy az előírt értékhatár alatt van, vagy azt meghaladja. Ezek után meghozhatóak a szükséges és előírt intézkedések. A mérő berendezéseket az éppen aktuális szabályozási rend szerint amennyiben szükséges hitelesíttetni kell és így kell elvégezni a mérést. Mérhető paraméterek: Ipari gázok jelenléte a környezetben; 121

128 Vegyi anyagok jelenléte a környezetben; 5. Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés eszközei Radioaktív anyagok jelenléte és sugárzása a környezetben; Meteorológiai jellemzők mérése (szélirány/sebesség, páratartalom, hőmérséklet, UV sugárzás, csapadék mennyiség stb.) Lég szennyezettségének mérése; Zajszint mérése; Vízszennyezettség, vízhőfok mérése. Ezeknek a paraméterek mérésére: telepített mérőállomások; ideglegesen telepített mérőállomások; kézi, egyéni mérőeszközök; laboratóriumi mérések állnak rendelkezésre, a felhasználási jellegtől függően. A következőkben a teljesség igénye nélkül kerülnek bemutatásra az egyes mérőeszközök. Telepített mérőállomások Egy telepített mérőállomás látható az 5.1. ábrán. A mérőállomás egyszerre több jellemző mérésére, regisztrálására és kiértékelésére ad lehetőséget. Telepített mérőállomás alkalmazása akkor indokolt, amikor egy adott objektum körül vagy adott területen szeretnénk meghatározott időközönként mintavételezést és mérést végrehajtani, esetlegesen a jellemző határérték elérésekor azonnal értesülni az eseményről. Természetesen a mérőállomás mindazokkal a mérő és kiértékelő eszközökkel fel van szerelve, amelyekre szükségünk van. Ha az adattovábbítás is szükséges, akkor megfelelő telekommunikációs eszközök is beszerelésre kerülnek az állomásra. Ilyen állomás telepíthető nagyvárosokba, amely a légszennyezettséget és egyéb meteorológiai jellemzők mérésére ad lehetőséget ábra. Telepített mérőállomás légszennyezettség mérésére (http://www.kvvm.hu/olm/images/station_45.jpg) 122

129 5. Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés eszközei Ipari létesítmények környezetébe vagy magának a létesítmény területére is telepíthető vizsgáló állomás. Ilyen látható az 5.2. ábrán. Ipari létesítményeknél telepített vizsgáló állomás célja kettős. Egyrészt a létesítmény területén végezhető mérés, amely a káresemény bekövetkezéséről akár elsődlegesen is értesítheti a szakembereket, hiszen nem biztos, hogy az adott ipari technológiai folyamatnál a meghibásodás azonnal meghatározható. Másrészt polgári védelmi szempontból is fontos lehet, hiszen egy esetlegesen bekövetkezett káresemény és annak hatása a környezetre meghatározható és prognosztizálható a terjedése. Például vegyi baleset esetén a környezetbe jutó vegyi anyag hogyan terjed a levegőben adott időjárási viszonyok mellett és annak milyen hatása lehet a polgári lakosságra nézve ábra. Ipari területen telepített mérőállomás (http://www.gammatech.hu/img/products/tvs3mlr.jpg) Telepített mérőeszközök közé sorolhatóak a sugárkapuk is (5.3. ábra). Ezek az eszközökkel ellenőrizhetőek a közúti-, vasúti szállítmányok, járművek, konténerek, illetve személyek és poggyászok is (kiviteltől függően) ábra. Sugárkapu tehergépjármű ellenőrzésére (http://www.gammatech.hu/img/products/bns94h.jpg) Ideglegesen telepített mérőállomások Az 5.4. ábrán egy ideiglenesen telepített mérőállomás látható. Ez a mérőállomás egy gépjárműbe telepített egység, amely adott eseménynél gyorsan vezényelhető az adott területre mérések végrehajtására és kiértékelésére. 123

130 5. Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés eszközei 5.4. ábra. Ideiglenesen telepített mérőállomás (http://www.mobilitasihetbudapest.hu/content_images/ jpg) Kézi, egyéni mérőeszközök Kézi mérőeszközök közé sorolható mindazon eszközök, amelyeket a mérést végző személy közvetlenül a méréseihez használ. Ezek tömege, geometriai mérete lehetővé teszi azt, hogy könnyen és gyorsan lehessen vele méréseket végrehajtani és könnyen lehet mozgatni. Ilyen mérőeszközre példa egy hordozható digitális hőmérő melyet az 5.5. ábra vagy a sugárszint és szennyezettség mérő melyet az 5.6. ábra mutat ábra. Digitális kézi hőmérő (http://villamossagibolt.unas.hu/shop_ordered/2612/shop_pic/unas_ jpg?time= ) 5.6. ábra. Sugárszint és szennyezettség mérő (http://www.gammatech.hu/img/products/bns92s.jpg) 124

131 5. Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés eszközei Egyéni vagy személyi mérőeszközök lehetnek azok az eszközök, amelyek a munkavégzésével kapcsolatosan a mérést végző személyre ható környezeti terheléseket méri, regisztrálja. Ilyen például a személyi doziméter. Laboratóriumi mérőberendezések Technológiai eszközök Ebbe a kategóriába sorolhatóak a kárelhárítás és a műszaki mentés azon eszközei, amelyek segítségével fizikálisan megakadályozható és felszámolható a káresemény és a mentési műveletek is végrehajthatóak. Ezek az eszközök lehetnek: kéziszerszámok; feszítő, vágó eszközök; emelő eszközök; szivattyúk; áramfejlesztők; axiál ventilátor; járművek; egyéb eszközök. Kéziszerszámok Kéziszerszámok közé sorolhatóak azok az eszközök, amelyek kézi erővel történő munkavégzésre alkalmasak és a kárelhárításban használhatóak. Ilyen eszközök lehetnek: lapát; ásó; kézi keretes fűrész; fejsze; tűzoltó vödör; szikramentes szerszámok; feszítő pajszer stb. A felsorolásból magyarázatra talán a szikramentes szerszámok szorulnak. Olyan kárelhárítási munkálatoknál, ahol a légkörben levő gázok koncentrációja robbanóképes elegyet alkot ott a műszaki mentés során történő munkavégzéskor szikramentes szerszámokat kell használni. Ezeknek a szerszámoknak az anyaga általában réz és berillium ötvözet, amelyek használatuk során nem képeznek szikrát, ha más anyaghoz érnek, ütődnek. Gondoljunk csak bele, hogy mi történik, ha egy kalapácshoz egy másik kalapácsot ütünk, vagy vágóra ütünk kalapáccsal. A két acél között szikraképződés léphet fel. Ez adott tűzveszélyes mentési környezetben veszélyes lehet. Ezért kell alkalmazni ilyen helyeken szikramentes szerszámokat. Az 5.7. ábra egy szikramentes csákányt ábrázol. 125

132 5. Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés eszközei 5.7. ábra. Szikramentes csákány (http://www.beta-tools.com/catalog/img/foto/hr/r43785_hr.jpg) Feszítő, vágó eszközök Ezek az eszközök nagy szerepet játszanak a mentési munkálatokban. Ilyen szerep például közlekedési baleset során a roncsból történő ember kimentése. Feszítő, vágó eszközök működtetés szempontjából lehetnek: elektromos; hidraulikus; belsőégésű motor által hajtott; illetve ezek kombinációja. Kárelhárítás során leginkább a hidraulikus és a belsőégésű motor, illetve ezek kombinációjaként hajtott eszközöket alkalmazzák. Feszítő vágó eszközre példát az 5.8. ábrán láthatunk ábra. Feszítő vágó (http://www.szekszardtuzoltosag.hu/images/felszerel/feszitovago/lukas/lukas.jpg) Az eszköz működését valós körülmények között az alábbi videók szemléltetik: 126

133 Vágóeszközök lehetnek: roncsvágó és daraboló; láncfűrész. 5. Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés eszközei A roncsvágó és daraboló eszköz egy elektromos és/vagy belsőégésű motor által meghajtott magas fordulatszámmal forgó vágókoronggal ellátott készülék. Ilyen készüléket ábrázol az 5.9. ábra. A készülék segítségével acél szerkezet darabolása, sérült személyek kimentése hajtható végre ábra. Roncsvágó és daraboló (http://www.szekszardtuzoltosag.hu/images/felszerel/roncsvago/roncsvago.jpg) A kárelhárítás feladatai közé tartozik esetenként a veszélyes fák gallyazása, kivágása is. Ezt benzinmotoros láncfűrésszel hajtják végre a szakemberek. Az ábra egy benzinmotoros láncfűrészt mutat ábra. Benzinmotoros láncfűrész Emelő eszközök Műszaki mentés és kárfelszámolás során számos esetben kell valamilyen tárgyat megemelni, mozgatni. Erre szolgálnak az emelő berendezések. Ezek a berendezések számos kivitelben készülnek, terhelhetőségtől függően. Ezek lehetnek: Csörlők; Gépjármű alvázára szerelt daru (darus kocsi); Emelőpárna. 127

134 5. Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés eszközei Csörlők A csörlők alapvető funkciója az, hogy az adott tárgyat megmozdítsa. A tárgy mozgatása lehet a földön történő elhúzása, vagy pedig megemelése. A csörlőt villamos-, belsőégésű- és hidraulikus motor is hajthatja. A csörlők lehetnek: Univerzálisan rögzíthetők Adott helyre rögzített eszközök. Az univerzálisan rögzíthető csörlőkre az ábra mutat példát. Az ábra egy benzinmotoros csörlőt ábrázol, amely könnyedén működésbe hozható a káresemény helyszínén ábra. Benzinmotoros csörlő (http://www.szekszardtuzoltosag.hu/images/felszerel/csorlo/stihl056_1.jpg) Adott helyre rögzített csörlők általában a káresemény helyszínére kivonuló gépjárműre van felszerelve. A rögzítési pont általában a jármű elején vagy pedig hátulján található. Az ábrán egy előre szerelt csörlő látható ábra. Jármű elejére rögzített csörlő (http://img.index.hu/cikkepek/totalcar/magazin/kozelet/ferihegy/.gdata/cikk/ferihegy_039.jpg) Gépjármű alvázára szerelt daru (darus kocsi) Egy káresemény bekövetkezésekor és annak műszaki mentésekor amennyiben szükséges az adott tárgyat vagy élőlényt fel kell emelni, illetve ki kell emelni az adott pozíciójából. Ennek a végrehajtására a gyakorlatban darukat alkalmaznak. Egy darus kocsi az ábrán látható. Daruzás során fontos a megemelendő tárgy vagy állat biztos rögzítése. Erre emelő hevedereket, illetve egyéb emelő horgokat használnak a gyakorlatban. 128

135 5. Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés eszközei Az ábrán egy élő állat mentése látható daru segítségével. Az állat megemelése hevederek segítségével történt ábra. Darus kocsi (http://files.mommo.hu/pictures/000/119/119376_f2c472194c_s.jpg) ábra. Daruval történő állatmentés (http://ujsag.allatvilag.net/wpcontent/uploads/2010/08/lo_mentes_daruval.jpg) Emelőpárna Mentés során adódnak olyan események, amikor az adott tárgyat nem lehet megemelni csak speciális emelőpárna segítségével. Ezzel az emelendő tárgyat védik a további sérüléstől. Ilyen emelés látható az ábrán is, amikor egy repülőgépet emelnek meg légpárnák segítségével, így elkerülve a repülőgép egyéb sérülését. 129

136 5. Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés eszközei ábra. Emelőpárnákkal történő emelés (http://iho.hu/img/foto/2011/11/korea/parna63.jpg) Szivattyúk A műszaki mentés során számos esetben szükséges a víz eltávolítása az adott területről. Jellemzően szivattyúzni áradás után, illetve magas belvíznél szükséges. Szélsőséges időjárási körülményeknél a hirtelen lezúduló csapadék és a csőtörés is okozhat károkat, és mélyebben fekvő területeket, kerteket, házakat, pincéket áraszthat el a víz. A kárelhárítási szakemberek a víz eltávolítására szivattyúkat használnak. Az ábrán egy pince szivattyúzása látható ábra. Belvízzel telített pince szivattyúzása (http://mezocsatote.hu/wpcontent/flagallery/belviz_szivattyuzasa/dscf6977.jpg) Áramfejlesztők Műszaki mentés során a szakembereknek sokszor éjszaka kell dolgozniuk. A mentési helyszínt megfelelő módon kell megvilágítani, hogy a műveletek sikeresek legyenek. A világítótestek működtetéséhez elektromos áram szükséges. Az áram előállításához áramfejlesztő berendezéseket alkalmaznak a gyakorlatban. Az áramfejlesztő generátort belsőégésű motor hajtja meg. Egy áramfejlesztőre példát az ábrán láthatunk. 130

137 5. Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés eszközei ábra. Benzinmotoros áramfejlesztő (http://www.szekszardtuzoltosag.hu/images/felszerel/aram/aram.jpg) Axiál ventilátor Egy épületben felgyülemlett káros füstöt vagy mérgező gázt el kell távolítani. Erre leginkább a szellőztetés alkalmas. Erre a gyakorlatban axiál ventillátort alkalmaznak. Egy ilyen ventillátort és a hozzá illeszkedő gégecsövet az ábra szemléltet ábra. Füstelszívó axiál ventilátor gégecsővel (http://firetrucks.uw.hu/kepek/kontenerek/muszaki_pecs_9.jpg) Járművek A katasztrófa elhárítás és műszaki mentés során különféle járműveket alkalmaznak. A járművek fizikai felépítése, műszaki felszerelése különböző kialakítású, melyek így válnak alkalmassá a különféle feladatok végrehajtására. A teljesség igény nélkül az alábbi járműveket használják a gyakorlatban műszaki mentésre: Műszaki mentő 131

138 5. Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés eszközei A műszaki mentő kocsi tartalmazza mindazon felszereléseket, amelyek az adott káresemény felszámolásához szükséges lehet. Ilyen felszerelések a következők: létrák; oxigén - acetilén hegesztő, vágó készülék; feszítő vágó berendezés; áramfejlesztő; szivattyú; emelőpárnák; légzőkészülékek; kötelek, hevederek; elektromos kábelek, elosztók, porral és habbal oltók, kéziszerszámok; egyéni védőfelszerelések stb ábra. Műszaki mentő (http://www.szekszardtuzoltosag.hu/images/felszerel/muszaki/muszaki_6.jpg) Gépjármű fecskendők Tűzesetek során gépjárművel szállítják az oltó anyagot a helyszínre és kezdik meg a tűzoltást. Egy ilyen jármű látható az ábrán. 132

139 5. Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés eszközei ábra. Gépjármű fecskendő (http://firetrucks.uw.hu/kepek/fecskendok/mercedes_atego_1328_2000_mohacs_1.jpg) Emelőkosaras gépjármű Gyakran magból kell a mentést végezni. Ehhez emelőkosaras járművet alkalmaznak melyre egy példa az ábrán látható ábra. Emelőkosaras gépjármű (http://www.szekszardtuzoltosag.hu/images/felszerel/emelo/emelo_5.jpg) Tűzoltóhajó Vizi mentés esetén tűzoltó hajó (5.22. ábra) áll rendelkezésre a szakembereknek a mentés végrehajtására, illetve egyéb vízi csónakok. 133

140 5. Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés eszközei ábra. Tűzoltóhajó Speciális sínen haladó járművek Vasúti közlekedés során bekövetkező baleset felszámolására a Magyar Állami Vasutak használja az ábrán látható speciális járművet, amely alkalmas közúton és a vasúti pályán is közlekedni és így könnyedén közelíti meg az adott helyszínt ábra. Vasúti sínen történő közlekedésre is alkalmas műszaki mentő jármű (http://firetrucks.uw.hu/kepek/vasutas/unimog_kvsu_02.jpeg) Egyéb eszközök Ide sorolhatóak azok a speciális berendezések amelyeket egyéb kármentésnél használnak. Ilyen például a homokzsáktöltő berendezés (5.24. ábra). A berendezés segítségével árvízi, illetve egyéb vízvédelmi műveleteknél a zsákok egyszerűen megtölthető homokkal. 134

141 5. Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés eszközei ábra. Homokzsák töltő (http://www.abv-technika.hu/kep/homokzsaktolto/ps800_n.jpg) Ezekhez az eszközökhöz sorolható a mentesítő zuhanysátor. Veszélyes területen dolgozó személyek fürdetésére, mentesítésére szolgál (5.25. ábra) ábra. mentesítő zuhanysátor (http://www.abv-technika.hu/kep/abv_zuhanysator/image006.jpg) Összefoglalás Ebben a fejezetben áttekintettük a katasztrófa elhárítás és műszaki mentés eszközeit. Megismerhettük a különböző eszközök fajtáit, funkcióit. Önellenőrző kérdések 1. Írja le a katasztrófavédelemben használatos eszközök két csoportosítási lehetőségét! 2. Soroljon fel néhány kárelhárítás és műszaki mentéshez használatos eszközt! 3. Mely típusú katasztrófahelyzetnél érdemes használni a homokzsáktöltő berendezést? 135

142 6. fejezet - Önkéntes csoportok műszaki eszközei esettanulmányok Ebben a fejezetben Ön esettanulmányon keresztül ismerhet meg néhány katasztrófahelyzetet. Katasztrófa helyzetek felszámolása rendkívül nagy emberi és műszaki erőforrásokat igényel. Ezekre az erőforrások csak ritkán van szükség, általában használaton kívül vannak. Az önkéntes csoportok működése ebben nyújt segítséget. Az általános alapellátás készenléti szervei (mentők, tűzoltók, rendőrség) normális körülmények között megfelelő ellátást biztosítanak. Normális működéstől jelentősen eltérő esetekben (katasztrófák, szélsőséges időjárási viszonyok, extrém földrajzi körülmények) a szakmai kompetenciákon túl speciális tudásra, tapasztalatra is szükség van. Az önkéntes csoportok jellemzően ezekben a speciális területeken tudnak segíteni, együtt működve a professzionális hivatásos szervekkel. A katonaság bevonása is hasonló előnyökkel jár. A szakképzett személyzet mellett jelentős gépparkkal, kommunikációs hálózattal és üzemanyag ellátással is rendelkeznek. 6.1 ábra os Körös árvíz, honvédségi lakossági összefogás Az 6.1 ábra jól szemlélteti a fenti gondolat menetet: nagy értékű műszaki eszközöket a honvédség biztosítja, a nagy mennyiségű humán erőforrás az önkéntes csoportokból és a helyi lakosságból segít Együttműkődési lehetőségek Az alábbi fejezet az egyes készenléti szolgálatokhoz kapcsolódó együtt működési tevékenységeket mutatja be: Országos Mentő Szolgálat Az Országos Mentő Szolgálat sok telephelyről, megfelelő számú járművel tud vonulni a beérkező hívásokhoz. Katasztrófa helyzetben, vagy jelentősebb csapadék, eső, hó lehullásakor a hagyományos járművek nem tudnak mindenhova eljutni. Ilyen esetekben speciális járművek (terepjárók, quadok, motorosszánok) bevonásával jut el az orvosi személyzet a betegekhez. A speciális járművek üzemben tartása, azok szakszerű használata így nem a mentő szolgálatot terheli. 136

143 Önkéntes csoportok műszaki eszközei esettanulmányok 6.2 ábra. Motoros szán sérültet szállít (Budapest, Normafa) A 6.2 ábra a Normafa sí mentés látható. A mentő szolgálat járművei a közúti közlekedésre vannak felkészítve, lejtős havas jeges területen nem tudnak mozogni. Az ügyeletet ellátó csoport riasztási telefonszáma le van adva a mentőszolgálat irányító központjában. Sí baleset bejelentés esetén az irányító kéri meg az önkéntes szervezetet, hogy segítsen a sérültet a mentőautóhoz szállítani. Hasonló - kevésbé szervezett - együttműködés a nagy hóban a mentőautók vontatása. Esetleg a mentő személyzet beteghez való eljuttatása, beteg mentőautóhoz, kórházba történő szállítása. Ilyen esetekben (fekvő betegszállítás) előny a 4 ajtós, úgy nevezett hosszú kivitelű terepjárók alkalmazása. Más országokban történt katasztrófák (földrengés, cunami stb.) esetén az orvosi alap ellátás is megsemmisülhet, akadozhat. Ilyen esetekben az orvosi misszió, akár egy hagyományos házi orvosi ellátás biztosítása a túlélőknek. Földrengés eseten gyakran maga az egészségügyi intézmény is megsemmisül. Az épületek pótlásáig sátor, illetve konténer kórházakban indulhat újra az alap ellátás. Biztonsági szempontból a sátor ellenáll az utórengéseknek. A mentési személyzet szállása is ilyen formában biztonságosan megoldható ábra. Triage sátor a kárhelyen (Budapest, Insarag gyakorlat) A 6.3 ábrán egy nemzetközi minősítő gyakorlat triage sátrához érkezik egy sérült. Nemzetközi szinten az ENSZ Insarag (International Search and Rescue Advisory Group) ad irány mutatást, elveket, mentési hierarchiát a nemzetek közötti segítség nyújtáshoz. 137

144 Önkéntes csoportok műszaki eszközei esettanulmányok Rendőrség A rendőrség általában eltűnt személyek külterületen történő kereséséhez kér fel önkéntes szervezeteket. Lakott területen belül a lakosság is jó segítséget nyújt a keresésben. Elkoborult idős emberek vagy elveszett iskolások felkutatása eszköz- és ember állományban is meghaladja egy rendőr örs kapacitását. Ez a mentőkutyás csapatok szakterülete. Nagy területek átkutatásában nagy segítséget nyújt a terepjáró motoros siklóernyő ábra. Mancs szállítása eltűnt személy keresése során Bár önmagában a kereső kutya nem tekinthető műszaki eszköznek, mégis bevetéséhez, vezetőjével való kapcsolattartáshoz sok technikai eszközre van szükség (pl.: terepjáró, kézi rádió, GPS). A 6.4 ábrán Mancs, Magyarország legismertebb mentőkutyája látható, amint egy keresés helyszínére szállítják. A nyitott rakterű pickup további előnye, hogy a kutya folyamatosan kapcsolatban van a környezetével, és már útközben is tud keresni. Tűzoltóság, katasztrófavédelem Tűz oltására a hivatásos állomány a legalkalmasabb, állandó készenléti szolgálatuk miatt, kellő gyorsasággal tudnak reagálni. Önkéntes szervezetek a műszaki mentésben tudnak bekapcsolódni. Mélyből- magasból mentés, speciális alpintechnikai eszközöket és tapasztalatot igényel. 138

145 Önkéntes csoportok műszaki eszközei esettanulmányok 6.5. ábra. Kútból mentés alpintechnikai eszközökkel, speciális rögzítő elemekkel A 6.5. ábrán mélyből való mentés utolsó pillanatai látszanak. A szűk helyen való munka, zuhanás miatt feltételezhető gerinc sérülés miatt, nagy odafigyelést, szakértelmet igényel ez a fajta mentés. Az alpintechnika mellett, kimentésben is jártasnak kell lenni. A sérült, vagy feltételesen sérült testrészek rögzítését az orvos nem tudja elvégezni. Fontos a folyamatos felszíni kommunikáció, orvosi konzultáció, mentés irányítás szempontjából is. Következő nagy terület: árvízi védekezés, evakuálás. Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből adódóan, a környező országok hegyvidékein bekövetkező olvadás, jelentős vízszint emelkedést okozhat. Mivel ez a probléma már évszázadok óta ismert, már a XIX. században elkezdődött a tervszerű védekezés, megelőzés. A folyó szabályozás, ártér kialakítás, védőgát építés munkálatai országos szinten is nagy erőket kötnek le, ezek a fejlesztések még a napjainkban is folynak. Sajnos az árvízek még napjainkban is hatalmas pusztításokat okoznak. Homok zsákos gátépítés, lakosság kitelepítése, életmentés olyan nagy területre kiterjedő nagy mennyiségű embert igénylő feladatok melyekben az önkéntes csoportok sikeresen tudnak együttműködni a tűzoltóság katasztrófa védelem és a honvédség állományával. 139

146 Önkéntes csoportok műszaki eszközei esettanulmányok 6.6. ábra. Homokzsákszállítás quaddal a Margit-szigeten (2006 dunai árvíz) A 2006-s dunai árvíz idején a Margit-sziget teljes kerületén kellett gátat emelni. A Margit-sziget beépítettsége, növényzete miatt sok helyre nem fértek be a teherautók. Utánfutós quadokkal lehetett megoldani a nagy mennyiségű anyagmozgatást. A VI-6 ábra a védekezés kezdeti fázisában készült. A védvonal az értékes futópályán túl volt. Amennyiben lehetséges volt a járművek nem közlekedtek a futópályán. Védekezés esetén elsődleges feladat az emberi élet mentése. Sokszor ez már csak mentőcsónakokkal valósítható meg. Az emberek ragaszkodnak kedvenc állataikhoz, sokszor kutyák, disznók és lovak is részesei az evakuálásnak Önkéntes szervezetek működése A 6. fejezet bemutatta, hogy hivatásos készenléti szervezetek hol igénylik az önkéntes csoportok együttműködését. A 3-dik fejezet az önkéntes csoportok munkáját, eszközeit mutatja be. Eltűnt személy keresése, kereső kutyák Egy kereső kutya kiképzése, vizsgáztatása, folyamatos tréningezése egész embert igénylő feladat. Magyarországon sok mentőkutyás önkéntes mentőszervezet működik, melyik világszínvonalon dolgoznak. Ilyenek pl.: a miskolci Spider (Mancs, Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat (http://www.pmkmsz.hu/), melyek a hazai kereséseken túl nemzetközi mentéseken is részt vesznek. A kutyák szaglása és mozgékonysága nagy segítséget nyújt eltünt személy keresésekor ábra. Kutya szállító utánfutó (forrás: A helyszíni mozgékonyság, nagy távolságokra már nem igaz. Klimatizált gépjárművekben, vagy speciálisan kutya szállításra tervezett utánfutókkal (lásd 6.7. ábra) mozgatják a kereső kutyákat. A korszerű mentés irányító rendszerek lehetővé teszik, hogy kutya (illetve vezetője) helyzete folyamatosan látszódjon a mentés irányítónál. Ezek a korszerű GPS, GSM rendszerek nagyban segítik a tervszerű, eredményes keresések végrehajtását. A GSM rendszer jelentős földrengések esetén működésképtelen lehet, ezért nemzetközi szinten fontos a saját kommunikációs rendszer használata. Ez általában az mentés irányító gépkocsin elhelyezett rádió állomással kielégítően megoldható. 140

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság JEGYZET

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság JEGYZET Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság JEGYZET Közbiztonsági referensek felkészítéséhez Szombathely 2012 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Katasztrófavédelmi alapismertek... 7 1.1. A katasztrófák elleni védekezés

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét!

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! 2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó

Részletesebben

AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS JEGYZET ÉS JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY

AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS JEGYZET ÉS JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS JEGYZET ÉS JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY KÖZBIZTONSÁGI REFERENSEK FELKÉSZÍTÉSÉHEZ BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG KIADVÁNYA BUDAPEST, 2012. BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS JEGYZET ÉS JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY

AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS JEGYZET ÉS JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS JEGYZET ÉS JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY KÖZBIZTONSÁGI REFERENSEK FELKÉSZÍTÉSÉHEZ BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG KIADVÁNYA BUDAPEST, 2012. 1 BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI

Részletesebben

Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Salgótarjáni Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Salgótarjáni Katasztrófavédelmi Kirendeltség Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Salgótarjáni Katasztrófavédelmi Kirendeltség H-3100 Salgótarján, Szent Flórián tér 1. : 3100 Salgótarján, Pf.: 0 Tel: (36-32) 411-400 Fax: (36-32) 411-400 e-mail:

Részletesebben

A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok

A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok Ihász Norbert tű. főhadnagy tűzvédelmi mérnök Tűzoltósági Főfelügyelőség

Részletesebben

Az önkormányzati miniszter. rendelete

Az önkormányzati miniszter. rendelete Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI KÖZPONTI FELKÉSZÍTÉS 2012 A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Békéscsaba, 2012. február. 15. Dr. Tokovicz József mk. dandártábornok HM Védelmi Hivatal főigazgató Tartalom Jogszabályi alapok A védelmi

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG PÁPAI KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG

VESZPRÉM MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG PÁPAI KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG VESZPRÉM MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG PÁPAI KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG T Á J É K O Z T A T Ó a katasztrófavédelmet érintő ez évi jogszabályi változásokról, a normaváltásból fakadó szervezeti-

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: /2007. ( ) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Budapest, 2007. augusztus 2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. november 26-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. november 26-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. november 26-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a katasztrófavédelmi törvényből adódó változásokról Előadó: Szabó Péter tűzoltó alezredes Előterjesztés

Részletesebben

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató Témafelvetés 1. Polgármester védelmi feladatainak segítése.

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA A TESTNEVELÉSI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA Jóváhagyta a Testnevelési Egyetem Szenátusa 47/2015. sz. határozatával BUDAPEST 2015. 1 Tartalom Preambulum... 3 A Szabályzat célja, hatálya... 4 A

Részletesebben

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes Heves Megyei Védelmi Bizottság titkár (Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal kiemelt főtiszt) Telefon:

Részletesebben

Polgári védelmi és iparbiztonsági; tűzvédelmi és katasztrófavédelmi hatósági alapismeretek /Tanári segédlet/

Polgári védelmi és iparbiztonsági; tűzvédelmi és katasztrófavédelmi hatósági alapismeretek /Tanári segédlet/ 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt kerettanterv Rendészet ágazat 11. évfolyam Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. tantárgy Polgári védelmi és iparbiztonsági; tűzvédelmi és katasztrófavédelmi hatósági

Részletesebben

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek megalakítása, mozgósítása, alkalmazása

Polgári védelmi szervezetek megalakítása, mozgósítása, alkalmazása megalakítása, mozgósítása, alkalmazása Tartalom Jogszabályi alapok Polgári védelmi feladatok Polgári védelmi kötelezettség Polgári védelmi feladatok Polgári védelmi szervezetek mozgósítása Polgári védelmi

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

32/2002. (XII. 12.) BM

32/2002. (XII. 12.) BM 32/2002. (XII. 12.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak képesítési követelményeiről és képzési rendszeréről A

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

A szabályzat hatálya. Intézkedési tervek

A szabályzat hatálya. Intézkedési tervek O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 15/2012. (X. 18.) OBH utasítása a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

Törvények. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemrõl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról* I. FEJEZET ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK

Törvények. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemrõl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról* I. FEJEZET ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK 28842 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 113. szám II. Törvények 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemrõl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról* Az Országgyûlés, a lakosság biztonságának

Részletesebben

2011. évi CXXVIII. törvény. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1 I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

2011. évi CXXVIII. törvény. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1 I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Hatály: 2016.I.1. - 2016.VI.30. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1 Az Országgyűlés, a lakosság biztonságának és biztonságérzetének

Részletesebben

FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA

FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA 105 5. számú függelék az FKI SZMSZ-hez: AZ FKI ALAPÍTÓ OKIRATA FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA A katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

Részletes előterjesztés

Részletes előterjesztés Részletes előterjesztés Az Országgyűlés a magyar katasztrófavédelmi rendszer alapvető megújításáról dönt az őszi ülésszak első napjaiban, amikor a T/3499. sz. törvényjavaslat zárószavazásakor megalkotja

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

2011. évi. törvény. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

2011. évi. törvény. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról A katasztrófavédelmi törvény tervezete Nyilvánosságra hozták a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvénytervezetet, amely az elmúlt időszak tapasztalatai alapján

Részletesebben

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1 Az Országgyűlés, a lakosság biztonságának és biztonságérzetének

Részletesebben

I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (1.)

I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (1.) JOGSZABÁLYI ALAPOK I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (1.) 1. Magyarország Alaptörvénye 2. Katasztrófavédelmi törvény (2011. évi CXXVIII. tv.) és a végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Korm. rendelet 3. Honvédelmi

Részletesebben

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

MEGALAKÍTÁSI TERV KŐRÖSHEGY TELEPÜLÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY ... polgári védelmi parancsok ...

MEGALAKÍTÁSI TERV KŐRÖSHEGY TELEPÜLÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY ... polgári védelmi parancsok ... TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY Szám:../2013... számú példány JÓVÁHAGYOM! EGYETÉRTEK! Kőröshegy, 2013. július hó 10-én. Siófok, 2013. év..-n....... Marczali Tamás Oláh László tű. alezredes

Részletesebben

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék A VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM ÜGYINTÉZŐK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Kátai-Urbán Lajos PhD. tűzoltó alezredes I. Katonai Hatósági Konferencia ÜZEMELTETÉSI

Részletesebben

I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Általános szabályok

I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Általános szabályok 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről Az Országgyűlés az Alkotmányból, a nemzetközi

Részletesebben

A tananyagelem leírása

A tananyagelem leírása Települési polgári védelmi szervezetek megalakítása, mozgósítása, alkalmazása Vogronics József tű. őrnagy Polgári védelmi Felügyelő A tananyagelem leírása Önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

Katasztrófavédelem (polgári védelmi feladatok)

Katasztrófavédelem (polgári védelmi feladatok) Katasztrófavédelem (polgári védelmi feladatok) Szeifert Imre tű. főhadnagy polgári védelmi felügyelő -2012 - Mi is az a polgári védelem, katasztrófavédelem? 1917. Légi figyelő és riasztó szolgálat (Légoltalom)

Részletesebben

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. I. 2011. évi CXXVIII. törvény 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1 A 2012.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak 2013. szeptembertől Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Képzési és kimeneti követelmények 1. Az új alapképzési

Részletesebben

Jogszabályi háttér. A HUSK/1001/2.1.2/0058 sz.

Jogszabályi háttér. A HUSK/1001/2.1.2/0058 sz. Jogszabályi háttér A HUSK/1001/2.1.2/0058 sz. A módszertani tanulmány a helyi önkormányzatok árvíz-elhárítási folyamatra való felkészülésének segítésére, tudás szintjük növelésére a vízrajzi-vízföldtani

Részletesebben

62/2011. (XII. 29.) BM rendelet. a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól

62/2011. (XII. 29.) BM rendelet. a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, a 81. a),

Részletesebben

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1 OptiJus Opten Kft. I. 2011. évi CXXVIII. törvény 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1 A 2012.1.1. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) A 2013. évi L. törvény hatálya alá tartozó elektronikus

Részletesebben

A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások

A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások Szűcs Tamás tű. ezredes OKF Mentésszervezési Főosztály főosztályvezető A múlt: A hazai tűzvédelmi

Részletesebben

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai ( A tűzoltósági főfelügyelő 1635/1/2012/ÁLT. és 1635/2/2012. ÁLT. levelei alapján) I.

Részletesebben

-=- ~li~~ll AMELY LÉTREJÖTT A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012.

-=- ~li~~ll AMELY LÉTREJÖTT A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012. -=- ~li~~ll ~6~-)liOA~kT EGYÜTTMŰKÖDÉSI AMELY LÉTREJÖTT MEGÁLLAPODÁS, A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT A CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012.!- L 2 EGYÜTTMŰKÖDÉSI

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

A mentő tűzvédelem rendszere

A mentő tűzvédelem rendszere Főigazgató-helyettesi Szervezet Tű A mentő tűzvédelem rendszere Fülep Zoltán tű. alezredes Országos Tűzoltósági Fő Tűzoltósági főosztályvezető Mentő tűzvédelem A 2011. évi CXXVIII. Törvény kimondja, hogy

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A K o r m á n y 1. melléklet a kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2009. 12. 01. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a befogadó nemzeti támogatás

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 21-én megtartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 21-én megtartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 21-én megtartandó ülésére Tárgy: Tájékoztató a Katasztrófavédelmi Törvény, a Honvédelmi Törvény változásaiból adódó az önkormányzatokat

Részletesebben

HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 45. szám

HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 45. szám HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 45. szám A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE 2015. szeptember 11., péntek Tartalomjegyzék I. Utasítások 23/2015. (IX. 11.) BM utasítás a migrációs helyzet kezelésével kapcsolatos feladatokat

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Előterjesztő: Kmetty Károly polgármester

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása PROF. DR. BLESZITY JÁNOS ny. tű vezérőrnagy egyetemi tanár, intézetigazgató BM OKF Budapest, 2014. 03. 10. Legyen a hallgatónk! Nemzeti

Részletesebben

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében)

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A polgári védelem ESZMEISÉG GENFI EGYEZMÉNYEK NATO, EU Irány elvek Ifjúság

Részletesebben

Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet

Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1. Jogelőd intézmények - Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV felügyeletét a miniszterelnök

Részletesebben

53/2005. (XI. 10.) BM rendelet. a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól

53/2005. (XI. 10.) BM rendelet. a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

Részletesebben

Ipari, vegyipari létfontossl

Ipari, vegyipari létfontossl BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség Ipari, vegyipari létfontossl tfontosságú rendszerek és létesítmények hatósági felügyelete Németh Balázs tű. őrnagy kiemelt

Részletesebben

62/2011. (XII. 29.) BM rendelet. a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól

62/2011. (XII. 29.) BM rendelet. a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, a 81. a),

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 205. április 2-i ülésére Tárgy: A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal módosító alapító okirata és az egységes szerkezetű alapító

Részletesebben

../2006. (. ) BM rendelet

../2006. (. ) BM rendelet ../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú

Részletesebben

A szabályzat célja. A szabályzat hatálya

A szabályzat célja. A szabályzat hatálya O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 16/2012. (X. 18.) OBH utasítása a meghagyással kapcsolatos eljárás és a meghagyásba bevont szervek besorolásáról

Részletesebben

A katasztrófavédelem egységes nemzeti rendszere. Védelmi Felkészítés

A katasztrófavédelem egységes nemzeti rendszere. Védelmi Felkészítés A katasztrófavédelem egységes nemzeti rendszere Védelmi Felkészítés Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2011. évi CXIII. tv. a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben

Részletesebben

Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége

Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége A fogyasztóvédelmi referens intézménye Dosztánné dr. Császár Eszter A fogyasztóvédelemről szóló 1997. CLV. törvény (Fgytv.) preambuluma szerint

Részletesebben

KIVONAT. a Képviselő-testület 2015. április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat

KIVONAT. a Képviselő-testület 2015. április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat Lajosmizse Város KIVONAT a Képviselő-testület 05. április -i ülésének jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 43/05. (IV..) ÖH. A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okiratának módosítása

Részletesebben

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Barta-Vámos László tű. százados 2013.06.05-06. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása

Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása 2012.10.02. Logisztika jelentése. A logisztika az erőforrások mozgatásának és fenntartásának tervezési és végrehajtási területe.

Részletesebben

Kormányrendeletek ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. Értelmezõ rendelkezések

Kormányrendeletek ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. Értelmezõ rendelkezések 32252 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 131. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelete a katasztrófavédelemrõl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló

Részletesebben

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség KOSSA GYÖRGY tű. ezredes Önkéntes Tűzoltó Egyesületek országos értekezlete BM OKF, 2012.01.14. -1- Ipari katasztrófák nemzetközi kitekintés 1976. július 10.

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 113. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. október 3., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 113. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. október 3., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY 113. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. október 3., hétfõ Tartalomjegyzék 2011. évi CXXVIII. törvény A katasztrófavédelemrõl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

Részletesebben

/2013. (..) Korm. rendelet. egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról

/2013. (..) Korm. rendelet. egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról 1 /2013. (..) Korm. rendelet egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány az 1., valamint a 6. és 8. tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 319/2000. (XII.18.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 319/2000. (XII.18.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 319/2000. (XII.18.) számú h a t á r o z a t a a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnokának felmentéséről, pályázat kiírásáról A Közgyűlés a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS HEVES MEGYEI HEVES MEGYEI POLGÁRŐR KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Heves Megyei Polgárőr Szervezetek

Részletesebben

J a v a s l a t. a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó parancsnoki teljesítménykövetelmények alapját képező célok meghatározására

J a v a s l a t. a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó parancsnoki teljesítménykövetelmények alapját képező célok meghatározására P Á S Z T Ó V Á R O S P O L G Á R M E S T E R E 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06 32) 460 918 Szám: 1-180/2010. J a v a s l a t a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó

Részletesebben

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

Tárnoki Polgármesteri Hivatal. Szervezeti és Mű ködési Szabályzata

Tárnoki Polgármesteri Hivatal. Szervezeti és Mű ködési Szabályzata 181/2014.(XII.11.) sz. önk. határozat melléklete Tárnoki Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Mű ködési Szabályzata Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő -testülete (a továbbiakban: alapító) Magyarország

Részletesebben

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály

Részletesebben

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt, nyitókonferencia Siófok, 2011. március 1.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt, nyitókonferencia Siófok, 2011. március 1. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (KIMISZ) tevékenységének a bemutatása (különös tekintettel az áldozatsegítésre,

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK OptiJus Opten Kft. 1. 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ. Általános rendelkezések. 1. Értelmező rendelkezések

ELSŐ RÉSZ. Általános rendelkezések. 1. Értelmező rendelkezések melléklet a BM /2011. számú előterjesztéshez../2011. ( ) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény végrehajtásáról A katasztrófavédelemről

Részletesebben

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33.

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33. Okirat száma: A 39/2015.(III.19.) határozat 1. melléklete Módosító okirat A Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal Sajószentpéter Városi Önkormányzat képviselő-testülete által 2014. február 27. napján kiadott,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI HÍRLEVÉL 2012. ÉVI KÜLÖNSZÁM ÖNKORMÁNYZATI TUDÁSTÁR. Tartalom

ÖNKORMÁNYZATI HÍRLEVÉL 2012. ÉVI KÜLÖNSZÁM ÖNKORMÁNYZATI TUDÁSTÁR. Tartalom ÖNKORMÁNYZATI HÍRLEVÉL ÖNKORMÁNYZATI HÍRLEVÉL 2012. ÉVI KÜLÖNSZÁM ÖNKORMÁNYZATI TUDÁSTÁR Tartalom Módszertani segédlet az önkormányzatok számára... 2 A helyi önkormányzatok társulásairól szóló szabályozás

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest, Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a többször módosított

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest, Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a többször módosított ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest, Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a többször módosított - 1992. évi XXXVIII. tv. az államháztartásról, a költségvetési

Részletesebben

Sürgősségi lánc felépítése és működése

Sürgősségi lánc felépítése és működése Sürgősségi lánc felépítése és működése Konstantin-kereszt A mentés "Az Egészségügyi Törvény 94. -a szerint: ( 1 ) A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre

Részletesebben

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság 2012. 09. 25. Kossa György tű. dandártábornok országos iparbiztonsági főfelügyelő -1- Magyarország szolgálatában a biztonságért Biztonság az, amivé

Részletesebben