BARANYA MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG. Készítette: Oláh Tibor tű. alezredes

Átírás

1 BARANYA MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG Készítette: Oláh Tibor tű. alezredes

2 A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Korm. rendelet 76. (1) bekezdése alapján kijelölt közbiztonsági referensek felkészítése a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ által kidolgozott Képzési Program alapján. A képzésben résztvevők képesek legyenek ellátni a védekezésre való felkészülés, a védekezés és helyreállítás feladatainak szakmai támogatását.

3 TUDNIVALÓK A TANFOLYAMRÓL Végezhető feladatkör: Tervezési és szervezési feladatok ellátása. Döntések előkészítése és koordinálása a települési védekezés során. Kárfelmérésekben, helyreállításban való közreműködés. Képzési idő: 30 óra + számonkérés. Vizsgáztatás rendje: 30 perc szóbeli (15 perc felkészülés, 15 perc válaszadás, 60 perc írásbeli (30 kérdéses tesztlap). Hiányzás: max. 10 % (3 óra).

4 A TANFOLYAM TANANYAGEGYSÉGEI: I. Katasztrófavédelmi alapismeretek. (4 elméleti óra) II. III. IV. Megelőzési ismeretek. (5 elméleti, 2 gyakorlati óra) Települési védekezés szervezése. (10 elméleti, 5 gyakorlati óra) Helyreállítási és újjáépítési ismeretek. (3 elméleti, 1 gyakorlati)

5 OKTATÁSI NAPOK TÉMAKÖREI: I. Oktatási nap: I/1. Jogszabályi alapok I/3. Katasztrófa-veszélyeztetettség II/1. Veszély-elhárítási tervezés

6 OKTATÁSI NAPOK TÉMAKÖREI: II. Oktatási nap: I/2. A katasztrófavédelem irányítása I/4. Együttműködő szervezetek bemutatása II/3. Iparbiztonsági ismeretek III/4. Védekezési feladatok logisztikai biztosítása

7 OKTATÁSI NAPOK TÉMAKÖREI: III. Oktatási nap: II/3. Lakosságfelkészítés, riasztás, veszélyhelyzeti kommunikáció III/3. Lakosságvédelmi ismeretek

8 OKTATÁSI NAPOK TÉMAKÖREI: IV. Oktatási nap: III/1. Polgári védelmi szervezetek megalakítása, alkalmazása, mozgósítása

9 OKTATÁSI NAPOK TÉMAKÖREI: V. Oktatási nap: III/2. Mentés megszervezése IV/1. Vis maior támogatás igénylése IV/2. Kárfelmérés és kárenyhítés IV/3. Segítségnyújtás és fogadás

10 I/1. JOGSZABÁLYI ALAPOK A katasztrófavédelem jogszabályi háttere, a közbiztonsági referens intézménye. Védelmi-katasztrófavédelmi igazgatás. A különleges jogrend feladatainak előírásai. Nemzetközi feladatok, határ-menti együttműködés.

11 A január 1-től hatályos, a katasztrófák elleni védekezés rendjét meghatározó jogszabályok: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről. 234/2011 (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról. 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXIII. törvény végrehajtásáról. 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól. 1515/2011. (XII. 30.) Korm. határozat a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról.

12 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) G) cikk (2) Magyarország védelmezi állampolgárait XXXI. cikk (5) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint polgári védelmi kötelezettség írható elő. XXXI. cikk (6) Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető. 48. cikk-54. cikk tartalmazza a különleges jogrendre vonatkozó szabályokat.

13 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. Tartalmazza: A katasztrófák elleni védekezés irányításának kormányzati, területi és helyi feladatait. (Kormány, Kormányzati koordináció, védelmi bizottságok, védelmi bizottsági elnökök, polgármesterek, gazdálkodó szervezetek vezetői, önkéntes szervezetek) A hivatásos katasztrófavédelmi szervek feladatait. (központi, területi és helyi szervek) meghatározását, Szabályozza az alsó, felső és küszöbérték alatti üzemek működését. (biztonsági elemzés, biztonsági jelentés, belső-külső védelmi és súlyos káresemény elhárítási terv készítési kötelezés, bírságolás) A katasztrófaveszély és veszélyhelyzeti szabályozást. A polgári védelmi feladatokat, kötelezettségeket, polgári védelmi szervezeteket, gazdasági és anyagi szolgáltatás rendszerét.

14 234/2011 (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról. Tartalmazza: A polgármester katasztrófák részletes feladatait. elleni védekezéssel összefüggő A katasztrófasegély nyújtásának szabályait. A védekezés elszámolható költségeit. A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályait és védelmi követelményeit. (kockázatbecslés, kockázatazonosítás, kockázatelemzés-és értékelés, bekövetkezési gyakoriság) A veszély-elhárítási elhárítási tervezés rendjét. (általános követelmények, tervkészítés szintjei, tervkészítésre kötelezettek köre, terv tartalma) folytatás

15 234/2011 (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról. Tartalmazza: A lakosság riasztásának, veszélyhelyzeti tájékoztatásának, egyéni védőeszköz ellátásának, a kitelepítés, kimenekítés, befogadás, visszatelepítés szabályait. Az önkéntes mentőszervezetek közreműködésének szabályait. A közbiztonsági referensre vonatkozó szabályokat. A katasztrófavédelmi célú gazdasági-anyagianyagi szolgáltatások teljesítésének és kártalanításának rendjét. (kijelölés, nyilvántartás, igénybevétel, teljesítés, szolgáltatás megszüntetése) A helyreállításra és újjáépítésre vonatkozó szabályokat. (kárfelmérés, felhasznált pénzeszközök nyilvántartásának ellenőrzése, elszámolás)

16 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól. Tartalmazza: A belügyminiszter irányítása alatt álló szervek katasztrófavédelmi feladatait. (rendőrség, büntetés-végrehajtás, Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, TEK, védelmi bizottságok) A polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának és alkalmazásának szabályait. A katasztrófavédelmi felkészítés követelményeit. (polgári védelmi szervezetek elméleti és gyakorlati felkészítése, közigazgatási vezetők, a köznevelésben résztvevők és a lakosság felkészítésének rendje)

17 A POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSÉNEK SZABÁLYSÉRTÉSI ÉS BÜNTETŐJOGI KÖVETKEZMÉNYEI A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény 215/A. - a alapján. Az a polgári védelmi szolgálatra kötelezett személy, aki polgári védelmi kötelezettségével összefüggő bejelentési, megjelenési, feladatellátási vagy adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem a jogszabályban vagy végrehajtható határozatban megjelölt határidőben tesz eleget, szabálysértést követ el.

18 A KÖZBIZTONSÁGI REFERENS INTÉZMÉNYE, RENDELTETÉSE, A REFERENS FELADATKÖRE Közbiztonsági referens: a polgármester katasztrófák elleni védekezésre való felkészülési, védekezési, helyreállítási szakmai feladataiban, továbbá rendvédelmi és honvédelmi feladataiban közreműködő, köztisztviselői jogviszonyban álló, e feladat ellátására a polgármester által kijelölt, a 234/2011 (XI. 10.) Korm. rendeletben meghatározott végzettséggel rendelkező személy.

19 KÖZBIZTONSÁGI REFERENS A közbiztonsági referenst a katasztrófavédelmi szempontból I. és II. osztályba sorolt településeken a polgármester jelöli ki. A közbiztonsági referens köztisztviselői jogviszonyban álló személy, aki legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és legkésőbb a kijelölését követő 90 napon belül eredményesen elvégzi a közbiztonsági referensi tanfolyamot és vizsgabizonyítványt szerez. Napi feladatainak meghatározását részben a polgármester, de elsődlegesen, szakmai iránymutatásként a katasztrófavédelmi kirendeltség (iroda) vezetője végzi.

20 A KÖZBIZTONSÁGI REFERENS FELADATAI TEVÉKENYSÉGÉNEK IDŐSZAKAI: FELKÉSZÜLÉSI IDŐSZAK (tervezés-szervezés) VÉDEKEZÉSI IDŐSZAK (döntés-előkészítés és koordináció) HELYREÁLLÍTÁSI IDŐSZAK (kárfelmérési és ellenőrzési feladatok ellátása)

21 FELKÉSZÜLÉSI IDŐSZAK FELADATAI: veszély-elhárítási tervekkel kapcsolatos feladatok végzése, katasztrófavédelmi felkészítésekkel kapcsolatos feladatok végzése, a lakosság tájékoztatásával kapcsolatos feladatokban való részvétel, közreműködik a lakossági riasztó, riasztó-tájékoztató végpontok ellenőrzésében, folytatás

22 FELKÉSZÜLÉSI IDŐSZAK TOVÁBBI FELADATAI: települési polgári védelmi szervezet létrehozása és megalakítása, részt vesz az állampolgárok polgári védelmi szervezetbe történő beosztásában, a szervezetek kiképzéseinek és gyakorlatainak előkészítésében és lebonyolításában, rendszeresen tájékoztatja a polgármestert a felkészülés időszakában végrehajtott feladatokról, kapcsolatot tart a katasztrófavédelmi szervekkel, valamint a védekezésben közreműködő szervekkel és szervezetekkel.

23 A VÉDEKEZÉSI IDŐSZAK FELADATAI: előkészíti a polgármester védekezéssel kapcsolatos szakmai döntéseit, kapcsolatot tart a védekezést irányító és a védekezésben közreműködő szervekkel, előkészíti a polgári védelmi szolgálatra kötelező határozatokat és a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazásának elrendelésével kapcsolatos feladatokat, részt vesz a lakosságvédelmi feladatokban.

24 A HELYREÁLLÍTÁSI IDŐSZAK FELADATAI: részt vesz a károk felmérésében és szakmailag előkészíti a polgármester helyreállítással kapcsolatos döntéseit, folyamatosan figyelemmel kíséri a helyreállítási és újjáépítési munkálatok helyzetét. Közreműködik: a vis maior eljárásban, a segélyszállítmányokkal és adományokkal kapcsolatos feladatokban, a helyreállítási és újjáépítési tevékenységek ellenőrzésében.

25 VÉDELMI-KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÁS Védelmi Igazgatás: A közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer. Az állam védelmi feladatainak megvalósítására létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkező tevékenység.

26 A védelmi igazgatás magába foglalja: a különleges jogrendre történő felkészülést, továbbá az említett időszakok és helyzetek: honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi, védelemgazdasági, lakosság-ellátási feladatainak tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló tevékenységek összességét.

27 VÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE Köztársasági Elnök Országgyűlés Honvédelmi Bizottság (rendkívüli állapotban): Tanács Különleges jogrend Országos szint Kormány Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság (elnök: miniszterelnök, helyettesetagjai: miniszterek) Ágazati minisztériumok Védekezési munkabizottságai BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Megyei szint Megyei Védelmi Bizottságok Megyei és Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, együttműködők Operatív Törzs Helyi szint Kat. véd. kirendeltségek Kat. véd. őrsök Helyi Védelmi Bizottságok Polgármesterek Gazdálkodó egységek Állampolgárok Önkéntes szerveződések

28 Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság(KKB) Elnök: belügyminiszter Tagjai: miniszterek által kijelölt állami vezető Elnök helyettes: az elnök által kijelölt tag Tudományos Tanács (KKB TT) Elnök, tagok: (az MTA elnökének javaslata alapján ) a belügyminiszter által felkért személyek. KKB TT Nukleárisbaleset-elhárítási Műszaki Tudományos Szekció Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ (KKB NVK) Vezetője: a KKB elnöke által kijelölt személy Vezető helyettesei: általános és szakmai -Általános helyettes: a BM OKF állományából kijelölt vezető beosztású személy -Szakmai helyettes: a központi államigazgatási szervnek az állományába tartozó, a szakmai feladatok ellátásáért felelős vezető Székhely: Belügyminisztérium (elrendelés esetén) Általános munkacsoport (része a Lakossági Tájékoztatási Munkacsoport) és Védekezési Munkabizottságok Adminisztratív feladatokat ellátja: BM OKF a) Ár- és belvizek elleni védekezési munkabizottság b) Rendkívüli időjárási védekezési munkabizottság c), d).,... védekezési munkabizottság e) Nukleárisbalesetelhárítási védekezési munkabizottság Összesen: 14 felelősségi körrel rendelkező védekezési munkabizottság van. OAH szakértői részlege 1150/2011. (V. 15.) kormányhatározat

29 A Kormány irányítása alatt működő közigazgatásai szerv, amely ellátja a honvédelmi felkészítéssel és katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatokat évi CXIII. tv (1) AZ IRÁNYÍTÁS ELVI RENDSZERE K o r m á n y Illetékes miniszter HM BM KIM NGM Baranya Megyei Védelmi Bizottság Helyi Védelmi Bizottságok Pécs Komló Mohács Siklós Szigetvár Honvédelmi körzet Honvédelmi körzet Honvédelmi körzet Honvédelmi körzet Honvédelmi körzet TELEPÜLÉSEK POLGÁRMESTEREI

30 BARANYA MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG FELÉPÍTÉSE 10 fő Elnök: Kormánymegbízott Honvédelmi elnökhelyettes Katasztrófavédelmi elnökhelyettes Megyei Közgyűlés Pécs Megyei Katonai igazgatás elnöke polgármestere Rendőrfőkapitány területi szervének vezetője Egészségügyi államigazgatási szerv képviselője MVB ülések: - soros - rendkívüli Megyei Kormányhivatal Főigazgatója MVB titkár évi CXIII tv (4) Vízügyi igazgatási szerv képviselője Állandó és eseti meghívottak

31 HELYI VÉDELMI BIZOTTSÁG A főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban és a megyei védelmi bizottság által kijelölt városokban helyi védelmi bizottság működik. A helyi védelmi bizottság illetékességi területét (honvédelmi körzet) a megyei védelmi bizottság állapítja meg. A honvédelmi körzetben levő települések polgármestereit a helyi védelmi bizottság munkájában tanácskozási jog illeti meg.

32 HELYI VÉDELMI BIZOTTSÁG FELÉPÍTÉSE A helyi védelmi bizottság elnöke: a megyei jogú város, a város, a fővárosi kerület polgármestere. Elnökhelyettesei: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy, a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományából szükség esetén vezényelt tényleges állományú katona. Tagjai: a jegyző, a körzethez tartozó polgármesterek által megválasztott polgármester, a rendvédelmi szervek és a központi államigazgatási szervek honvédelmi körzet szerint illetékes vezetője, valamint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének képviselője.

33 A HELYI VÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKACSOPORTJAI A Helyi Védelmi Bizottság a honvédelmi és katasztrófavédelmi operatív tevékenységének támogatása érdekében operatív munkacsoportokat működtet, így: katasztrófavédelmi munkacsoportot, lakosságtájékoztatási és kommunikációs munkacsoportot, gazdaságmozgósítási és lakosságvédelmi munkacsoportot, titkársági munkacsoportot.

34 HELYI SZINTŰ VÉDELMI IGAZGATÁS A védelmi igazgatás helyi szinten a polgármester útján valósul meg. A polgármester (a fővárosban a főpolgármester) az illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülés és a védekezés feladatait. Gyakorolja katasztrófavédelmi ügyekben az elsőfokú polgári védelmi hatósági jogkört. Együttműködik más települések polgármestereivel, a védekezésbe bevont más szervezetekkel, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel.

35 A POLGÁRMESTER ELSŐFOKÚ POLGÁRI VÉDELMI HATÓSÁGI JOGKÖRE ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK évi CXXVIII. törvény 15. (2) c) értelmében a polgármester a felkészülés keretében gyakorolja katasztrófavédelmi ügyekben az elsőfokú polgári védelmi hatósági jogkört, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe évi CXXVIII. törvény 53. (2) alapján a polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben első fokon a polgármester jár el.

36 AZ ELSŐFOKÚ POLGÁRI VÉDELMI HATÓSÁGI JOGKÖRHÖZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK A POLGÁRMESTER: A gazdálkodó szervezetek részére határozattal elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását évi CXXVIII. törvény 15. (2) g) A polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a katasztrófavédelem érdekében határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi évi CXXVIII. törvény 16. c) folytatás

37 AZ ELSŐFOKÚ POLGÁRI VÉDELMI HATÓSÁGI JOGKÖRHÖZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK A POLGÁRMESTER: Határozatban elrendelheti a polgári védelmi megjelenési és szolgálatadási kötelezettség teljesítését, valamint a településen az azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataira történő beosztást évi CXXVIII. törvény 55. (3) Jogosult az ideiglenes polgári védelmi szolgálat azonnali teljesítésének elrendelésére évi CXXVIII. törvény 59. (1) A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt polgári védelmi szervezetbe osztja be évi CXXVIII. törvény 60. (2) folytatás

38 AZ ELSŐFOKÚ POLGÁRI VÉDELMI HATÓSÁGI JOGKÖRHÖZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK A POLGÁRMESTER: Polgári védelmi feladat ellátására önkéntesen jelentkező személyt polgári védelmi szervezetbe osztja be évi CXXVIII. törvény 65. (2) Katasztrófavédelmi feladatok végrehajtása érdekében elrendelheti a gazdasági és anyagi szolgáltatások igénybevételét évi CXXVIII. törvény 67. (2) Hatósági határozattal dönt a katasztrófavédelmi célú gazdasági és anyagi szolgáltatások kijelöléséről, igénybevételéről. 234/2011. (XI.10.)Korm.rendelet12. e) folytatás

39 AZ ELSŐFOKÚ POLGÁRI VÉDELMI HATÓSÁGI JOGKÖRHÖZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK A POLGÁRMESTER: A veszély-elhárítási terv végrehajthatóságának biztosítása érdekében a gazdasági-anyagi szolgáltatási kötelezettség alá vont vagyonelemet hatósági határozattal kijelölheti. 234/2011. (XI.10.)Korm.rendelet78. (1) A polgármester a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvényben meghatározott katasztrófavédelmi feladatok irányítása és végrehajtása során államigazgatási jogkörében jár el.2011.évicxxviii.törvény19. (1)

40 A KÜLÖNLEGES JOGREND FELADATAINAK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI KÜLÖNLEGES JOGREND RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT SZÜKSÉGÁLLAPOT MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET VÁRATLAN TÁMADÁS VESZÉLYHELYZET

41 RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT Az Országgyűlés hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre. A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar főnöke. A Honvédelmi Tanács gyakorolja: a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat; b) a köztársasági elnök jogait; c) a Kormány jogait.

42 SZÜKSÉGÁLLAPOT Az Országgyűlés a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki. Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. A bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

43 MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére.

44 VÁRATLAN TÁMADÁS A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles.

45 VESZÉLYHELYZET A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Kormány ezen rendelete 15 napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján a rendelet hatályát meghosszabbítja.

46 A katasztrófa károsító hatása által érintett terület: Az a lehatárolt terület, ahol a katasztrófa következményeinek elhárítása, vagyis a hatékony és eredményes helyreállítás érdekében kormányzati intézkedésekre van szükség. A helyreállítás időszakában is kihirdethető a veszélyhelyzet! közigazgatási hatósági eljárástól való eltérés, a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettség állapítható meg, indokolt esetben részleges, vagy teljes forgalomkorlátozás vezethető be, korlátozható az ország egyes területeire történő belépés, áthaladás és tartózkodás.

47 VESZÉLYHELYZETBEN ALKALMAZHATÓ RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK I. korlátozható, illetve ideiglenesen megtiltható a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma (meghatározott tartamra, vagy területre), korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását, megtiltható közterületi rendezvény, nyilvános gyűlés tartása, elrendelhető a lakosság kitelepítése, egyben befogadása, korlátozható a meghatározott területre történő belépés, ott-tartózkodás, folytatás

48 VESZÉLYHELYZETBEN ALKALMAZHATÓ RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK II. engedélyhez köthető az ország meghatározott területére utazni, átutazni vagy onnan kiutazni, elrendelhető, hogy az ország meghatározott területéről csak mentesítést követően lehet kilépni, elrendelhető a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javítókapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevétele vagy használatának korlátozása, elrendelhető a nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak elszállítása (kiürítése), folytatás

49 VESZÉLYHELYZETBEN ALKALMAZHATÓ RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK III. veszélyhelyzetben elrendelhető az ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása, elrendelhető, a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki eszköz és földmunkagép igénybevétele, a veszélyhelyzet elhárításához szükséges mértékben kártalanítás mellett elrendelhető az ingatlan igénybevétele, illetve az építmény részleges vagy teljes bontása.

50 KÜLÖNLEGES JOGREND Alkotmányos minősítés Rendkívüli állapot (Alaptörvény 48. cikk.) Szükségállapot (Alaptörvény 48. cikk.) Veszélyhelyzet (Alaptörvény 53. cikk.) Váratlan támadás (Alaptörvény 52. cikk. Megelőző védelmi helyzet (Alaptörvény 51.cikk) Veszély iránya Külső veszély Belső társadalmi konfliktus Katasztrófa Külső veszély Külső veszély Alaptörvény szerint tényállás Hadiállapot Fegyveres támadás közvetlen veszélye (Háborús veszély) A törvényes rend megdöntésére, a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények. Terror jellegű cselekmények Elemi csapás vagy ipari katasztrófa Külső fegyveres csoport váratlan betörése Külső fegyveres támadás veszélye Szövetségi kötelezettség teljesítése Hatalmi centrum Honvédelmi Tanács Köztársasági Elnök Kormány Kormány Kormány

51 A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok: Az alapvető jogok gyakorlása egyes alapvető jogok kivételével felfüggeszthetők vagy korlátozhatók. Az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn.

52 KATASZTRÓFAVESZÉLY IDŐSZAKA NEM KÜLÖNLEGES JOGREND!!! Annak érdekében, hogy az előre jelezhető veszélyhelyzetek hatásaira való felkészülésre kellő idő álljon rendelkezésre, az új katasztrófavédelmi törvény bevezeti a katasztrófaveszély időszakát. Egy adott eseményt megelőző időszaka. Olyan intézkedések és döntések meghozatalára van lehetőség, amelyek révén a kialakuló helyzetek gyorsabban és eredményesebben kezelhetők.

53 KATASZTRÓFAVESZÉLY IDŐSZAK JELLEMZŐI Nem érvényesülnek az Alaptörvény szerinti különleges jogrendre vonatkozó szabályok. BM OKF főigazgatójának a központi veszély-elhárítási terv szerint lehetősége van a várható helyzet következményeinek csökkentése érdekében intézkedéseket tenni. Lehetőség van a Magyar Honvédség erőinek igénybevételére. (A vezérkari főnök, a honvédelmi miniszter, vagy a Kormány döntése rendelkezik az alkalmazásáról).

54 A NATO vonatkozásában: NEMZETKÖZI FELADATOK A Polgári Veszélyhelyzet Tervezés (CEP) a NATO legnagyobb nem katonai programja, melynek célja a tagországok tevékenységének összehangolása. A CEP szerepe: segítse a nemzeteket a veszélyhelyzeti tervezésben, felkészülésben és elősegítse a hatékony nemzetközi reagálást. A CEP tevékenységének segítését hivatott szolgálni (ajánlásokkal) a Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottság (CEPC).

55 NEMZETKÖZI FELADATOK A belügyminiszter a BM OKF útján ellátja a Polgári Veszélyhelyzet Tervezés (CEP) hazai koordinációját. A Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottságban (CEPC) a BM OKF biztosítja a hazai képviseletet: részt vesz a bizottság ülésein, összekötőt biztosít a NATO Állandó Képviseletén. Továbbá a BM OKF látja el a CEPC Polgári Védelmi Munkacsoportjában (CPG) a hazai szakmai képviseletet.

56 Az ENSZ vonatkozásában: NEMZETKÖZI FELADATOK Az ENSZ OCHA, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala, melynek feladata a természeti katasztrófák során a humanitárius reagálás koordinálása. Az OCHA egyik szakágazata az INSARAG (Nemzetközi Kutató-mentő Tanácsadó Csoport). Az INSARAG működési szabályzatát Irányelvek dokumentumban gyűjtötték össze, mely a katasztrófahelyszínre érkező kutató-mentő csapatokkal szemben támasztott minimumkövetelményeket tartalmazza. A HUSZÁR és HUNOR hazai mentőcsapatoknak megkezdődött az INSARAG minősítése. (2012. októberében lesz a minősítésük)

57 KÉTOLDALÚ ÉS REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS A BM OKF kétoldalú kapcsolatot folytat: Ausztriával, Horvátországgal, Romániával, Szerbiával, Szlovákiával, Szlovéniával, Ukrajnával, Csehországgal, Görögországgal, Lengyelországgal, Németországgal, Oroszországgal, Törökországgal és Franciaországgal. A BM OKF évente két alkalommal részt vesz a Dél-kelet Európai Katasztrófa Megelőzési és Felkészülési Kezdeményezés (DPPI SEE) ülésein. A V4 országok (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) főigazgatói évente egy alkalommal üléseznek. A találkozók célja a katasztrófa megelőzés és beavatkozás regionális szintű összehangolása.