LLYAI- ADOTTSÁGAINAK. Nyizsalovszki Rita

Átírás

1 TÁJÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A TÁLLYAIT LLYAI- FÉLMEDENCÉBEN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A SZŐLŐ TERMŐHELYI ADOTTSÁGAINAK ÉRTÉKELÉSÉRE Nyizsalovszki Rita

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS 2. A TERÜLET TOPOGRÁFIAI HELYZETE, TÁJBEOSZTÁSA 3. A TERÜLET TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGAI A mintaterület földtörténeti vázlata Geomorfológiai adottságok Klimatikus adottságok Vízrajz Talajadottságok Növényzet 4. A TERÜLETHASZNÁLAT VÁLTOZÁSA 5. A TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK ÉS A TERÜLETHASZNÁLAT KAPCSOLATA A vizsgálat módszere A domborzati adottságok értékelése A morfológiai nagyformák termőhelyi adottságai és területhasználatuk 6. A FEJLŐDÉS JELENLEGI TENDENCIÁI, LEHETSÉGES ÚTJAI 7. ÖSSZEFOGLALÁS 8. FELHASZNÁLT IRODALOM 9. SUMMARY

3 A témaválasztás indoklása Tokaj-Hegyalja a debreceni földrajzi iskola hagyományosan kiemelt kutatási területe. Tokaj-Hegyalja nyugati oldala komplex tájökológiai módszerekkel még kevésbé megkutatott. Tállya és környéke a Tokaji borvidék kiemelkedő körzete. Személyes okok.

4 A dolgozat célkitűzése A Tállyai-félmedence és az azt övező hegységperem komplex tájökológiai vizsgálata, tájértékelése. A természetföldrajzi adottságok mezőgazdasági szempontú értékelése. A tájpotenciálok minél pontosabb feltárásával és értékelésével tudományosan megalapozott javaslatokat tudjak tenni az optimális területhasználat kialakítására.

5 A mintaterület lehatárolása A mintaterület elhelyezkedése

6 Krakó (402 m) Szár-hegy 463 m Murány 511 m Molyvás-tetõ 500 m Galambos-tetõ 485 m Patócs 206 m Kopasz-hegy 416 m Hollós-tetõ 484 m Vár-hegy 490 m Vány-hegy 415 m Fürdõs-tetõ 337 m A mintaterület határa A mintaterület domborzata Koldu -Hercegköves-hegy 480 m Patócs-hegy 206 m Gomboska 480 m Kopasz-hegy 416 m Murány 511 m Palota-hegy 241 m TÁLLYA Hollós-tetõ 484 m Vár-hegy 490 m Vány-hegy 415 m Fürdõs-tetõ 340 m Koldu-Hercegköves 277,5 m A mintaterület 3 dimenziós domborzatmodellje

7 Kutatási módszerek 1. A szakirodalom tanulmányozása és értékelése. 2. Terepi adatgyűjtés Térképezés: - geomorfológiai formakincs (1998) - területhasználat (1999) -a szőlővirágzás idő- és térbeli eloszlása (1999, 2000) Terepi mérések: - cönológiai felvételezések (2000, 3 alkalommal) - a talajvízvízszint ingadozása (havonta ) - a felszíni és felszín alatti vizek vízminősége ( , 4 alkalommal) - mustfok értékek (2000, 2001) talajfúrás 3. A terepi adatok és minták feldolgozása: - A víz és talajminták feldolgozása a DE Földrajzi Intézetének Laboratóriumában. - Alkalmazott térinformatikai szoftverek: Surfer for Windows 6.0, Idrisi for Windows 2.0, ArcView GIS 3.2, AutoCAD Statisztikai értékelés: SPSS for Windows 9.0 szoftver, egyszerű korrelációs vizsgálatok: Microsoft Excel 97 program. Cserepes kőtenger Hegyvidéki árvalányhajas félszáraz gyep

8 A pleisztocén felszínfejlődés és formakincs vizsgálata A pleisztocén felszínfejlődés vizsgálata saját üledékminták feldolgozásával Murány 511 m Patócs-hegy 206 m 2. feltárás Kerek-domb 176 m Bánya-patak Palota-hegy 241 m 3. feltárás Kopasz-hegy 416 m Hollós-tetõ 484 m Vár-hegy 490 m Az 1. számú feltárás a Nyerges-hegyről induló krioglacis-n Szerencs-patak Kispatak Nyerges 237 m 1. feltárás Vár-patak Koldu-patak Koldu A geomorfológiai feltárások elhelyezkedése a Tállyai-félmedencében Az 1. számú feltárás szemcseösszetételi görbéi (1-80 cm, cm, cm, cm)

9 Geomorfológiai térkép készítése. Macskaugró szikla Macskakő szikla Felfagyásos törmelék a Köves-hegyen Cserepes-kőtenger

10 Pleisztocén lejtőüledékek vizsgálata 5 katéna alapján. 250 m Rohos 5. sz. katéna Murány 511 m m sz. katéna Patócs-hegy 206 m Bánya-patak Palota-hegy 241 m 1. sz. katéna 2. sz. katéna Kopasz-hegy 416 m 3. sz. katéna Hollós-tetõ 484 m Vár-hegy 490 m m 220 m 210 m T/228 T/227 T/ Szerencs-patak Kispatak Vár-patak m T/ m 100 m Az 1. számú katéna elhelyezkedése Koldu Koldu-patak A mintavételi katénák elhelyezkedése a mintaterületen A sz. minták szemcseösszetételi görbéi

11 Talajtani eredmények A mintaterület talajadottságai a talaj iránt kevésbé igényes szőlő számára megfelelőek. Módszer A talajtakaró vastagságának vizsgálata: 239 fúrás segítségével. Talajtulajdonságok vizsgálata: 43 db talajminta Murány 511 m Kopasz-hegy 416 m Hollós-tetõ 484 m 183 Vár-hegy 490 m Jelmagyarázat Lejtőhordalék-talaj Raman-féle barna erdőtalaj Váztalaj A talajmintavételi fúrások elhelyezkedése a mintaterületen Koldu Koldu

12 Eredmények A több évszázados bolygatottság (talajerő-visszapótlás, meszezés) eredményeként a talajtípusra jellemző talajtulajdonságok (humusz, CaCO 3 ) módosultak. Patócs 206 m Palota 241 m Dorgó 385 m Vár-hegy 490 m Az intenzív művelés és a mozaikos területhasználat következtében a talajtakaró vastagságára mozaikosság jellemző. 1-réti talaj, 2-lejtőhordalék-talaj, 3-Raman-féle barna erdőtalaj, 4-agyagbemosódásos barna erdőtalaj, 5-váztalaj, 6-öntéstalaj, 7-település, 8-bánya A Tállyai-félmedence genetikus talajtérképe A Tállyai-félmedence lejtőüledék-vastagság térképe

13 A kutatás célja: Vízföldrajzi kutatások A vizsgált terület mind felszíni, mind felszín alatti vizekben szegény. A vizsgálatokban veszélyeztetettsége miatt kiemelt szerepet kapott a talajvíz vizsgálata. A talajvíztükör térbeli és időbeli mozgásainak, a mozgás időjárási tényezőkkel való kapcsolatának vizsgálata Hegyes-árok Patócs-hegy 206 m Szerencs-patak Murány-árok Csirkés-árok Büdös-árok Kispatak Bánya-patak Palota-hegy 241 m Murány 511 m Koldu-patak Kopasz-hegy 416 m Galambos-patak forrás Kristályforrás Csíkhegy-patak Hidegkútforrás Papokkútja Halastó- Vár-patak Koldu A vízminőség általános állapotfelmérése. Hollós-tetõ 484 m Vár-hegy 490 m Vár-forrás A Tállyai-félmedence élő és időszakos vízfolyásai

14 1. A talajvíz mozgásának vizsgálata A település belterületén: 40 talajvízkút segítségével. (1999. július június között havonkénti mérés) Eredmény A víztükör szintje évszakos ingadozást mutat és szoros összefüggésben áll az időjárási tényezőkkel. A mintaterület talajvizeinek mozgása nem kezelhető teljesen egységes rendszerként. A víz a fő lefolyási irányt (DNy) fogja követni. 0m É 100m 200m 300m 400m m 175 m 170 m 165 m 160 m 155 m 150 m 145 m 140 m 135 m VII.12 VII.21 VIII.16 IX.4 X.8 XI I.21 II.11 III.10 IV.14 V.19 VI.14 VII.17 VIII.23 X.28 XII II.2 III.16 IV.10 V.12 VI.15 A vizsgálati terület talajvizének hidroizohipszái és áramlási viszonyai az észlelt legmagasabb talajvízállás esetén (1:talajvíz-áramlási irány, 2: Tállya belterületi határa A talajvízszint és a csapadék ingadozása a mérési időszakban (1999.VII-2001.VI) Csapadék

15 2. Vízminőség vizsgálatok Vízmintavételezés : 4 alkalommal Eredmények: A talajvíz állapota igen kedvezőtlen, különösen kiemelkedő nitrátértékeik miatt. A felszíni vízfolyások és a források vízminősége kielégítő mg/l A nitrát-szennyezettség eloszlása a tállyai talajvízkutaknál mg/l Az ortofoszfát szennyezettség eloszlása tállyai talajvízkutaknál

16 Klíma vizsgálatok A terület mozaikos domborzati viszonyai következtében mezo- és mikroklimatikus változatosság jellemző. A vizsgálat módszere: Nincsenek mérési adatok ezért a szőlő fenofázisainak (virágzás, bogyóérés) térképezése. Murány 511 m Hollós-tetõ 485m Gomboska 480 m Tállya mustátvételi mázsajegyek segítségével ben refraktométerrel Statisztikai feldolgozás. Független változók (tengerszint feletti magasság, kitettség, lejtőszög) és a függő változók (mustfok, szőlővirágzás) kapcsolata Patócs-hegy 241 m Virágzás térképezés: Mustfok térképezés: Vár-hegy 490 m 0 Jelmagyarázat Június 7 Június 11 Június 8 Június 12 Június 9 Június 13 Június 10 Június 14 A mintaterület szőlővirágzás-térképe 1000

17 Eredmény: Kijelölhető volt a szőlőtermesztés szempontjából legkedvezőbb lejtőzóna: a méter tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő, D-DK-i kitettségű, 25 o feletti lejtőszögű lejtőrészek. A mustfok értékei alapján szerkesztett, és a szőlővirágzás eltéréseit feltüntető térkép ugyanazokat a lejtőrészeket fedik le. A mintaterület mustfok-és virágzás térképe

18 Botanikai vizsgálatok A vizsgálat célja: A parlagok a kultúrtáj leginkább fajgazdag területei: fontos ezek faj- és biotópvédelme. A különböző korú parlagterületek szukcessziós állapotának vizsgálata milyen irányba tart a parlagok növényzetének fejlődése. A vizsgálat módszere: 40 kvadrát cönológiai felvételezése 3 alkalommal: áprilisában, júniusában és augusztusában. 30 évnél idősebb parlag a Patócs-hegyen

19 A vizsgálat eredménye: A parlagosodási folyamat végstá-diumaként mozaikos erdőssztyepp alakul ki év év 30 év felett év

20 Természetvédelmi értékek felmérése a parlagterületeken. Hegyvidéki félszáraz gyep Hegyvidéki árvalányhajas félszáraz gyep

21 A vizsgálat célja: A természetföldrajzi adottságok és a területhasználat kapcsolata Az egyes természetföldrajzi adottságok szerepe a szőlőterületek 1886 előtti és mai (1999) kiterjedésében. A vizsgálat módszere: A területhasználat térbeli statisztikai elemzése.

22 Eredmények: Az elmúlt 150 évben a hagyományos vertikális szerkezet módosult, a területhasználat mozaikossá vált. A szőlőtermesztés térszíne módosult. A természetföldrajzi tényezők mellett a gazdaság érdekek szerepe vált meghatározóvá. Az egyes természetföldrajzi adottságok szerepe a szőlőtelepítések helyének megválasztásában az évszázadok során módosult. Szerk. Frisnyák Sándor A területhasználati ágak hagyományos övezetes elrendeződése Tokaj-Hegyalján (1: szántó, 2: szőlő, 3: rét, legelő, 4: erdő) Tállya környékének területhasználati térképe

23 1. Orográfiai adottságok A szőlőművelés az elmúlt 150 év alatt az ún. szoknya területére, vagyis a 200 m-es szintvonal alá húzódott. A parcellák zöme 300 m tszf-i magasság alatt helyezkedett el korábban és ma is % előtt 1999-ben 400 m felett m m m m A tengerszint feletti magasság értékeinek megoszlása a vizsgálati területen A szőlőterületek megoszlása A szőlőterületek tengerszint feletti magasságának megoszlása A tengerszint feletti magasság értékeinek eloszlása a vizsgálati területen

24 2. Völgysűrűség, a domborzat tagoltsága 1,86 km/km 2 1,2 km/km 2 3. Relatív relief m/km 2 80 m/km 2 A mintaterület völgysűrűség térképe A mintaterület relatív reliefenergia-térképe

25 4. Lejtőszög A lejtőszög-értékek eloszlása a vizsgálati területen A Tállyai-félmedence lejtőkategória térképe A szőlőterületek megoszlása lejtőkategóriánként 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1886 előtt 1999-ben A szőlőterületek megoszlása 25,0< 17,0-25,0 12,0-17,0 5,0-12,0 0,0-5,0

26 5. Lejtőkitettség É ÉK K DK D DNY NY ÉNY A lejtők irányának eloszlása a vizsgálati területen A Tállyai-félmedence lejtőkitettség-térképe 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% % ÉNY NY DNY D DK K ÉK É A szőlőterületek lejtőkitettségének megoszlása 1886 előtt 1999-ben A szőlőterületek megoszlása

27 6. Geológiai adottságok Markáns változás a vulkáni törmelékes és kiömlési kőzetek arányában. Az andezit geoökológiai barriert képez a szőlő számára. Formáció a teljes területből Részesedés a szőlőterületekből 1886 előtt 1999-ben Összesen Összesen Összesen Horzsaköves riolitüvegtufa 0,002 0,00 0,00 Horzsakőlapillis riolittufa 0,244 0,39 0,20 Riolit ártufa 20,130 3,13 2,20 68,018 73,40 Horzsakő riolitüvegtufa 5,551 2,88 0,70 86,60 Zeolitos riolitüvegtufa 6,466 1,78 0,20 Áthalmozott riolittufa 10,919 14,54 10,30 Hullott riolittufa 48,822 50,68 73,00 Savanyú piroxénandezit 1,342 0,21 0,00 Savanyú tömbös andezit 4,331 13,316 3,02 9,70 2,10 3,80 Piroxénandezit 10,980 6,47 1,70 Horzsaköves riolit 0,183 0,21 0,00 Szürkeerezésű riolit 0,811 0,36 0,00 16,653 16,64 Fluidális riolit 4,453 3,77 2,50 9,40 Riolit 7,869 12,30 6,90 Horzsaköves perlit 0,183 0,183 0,14 0,14 0,00 0,00 Diatómaföld 0,671 0,671 0,11 0,11 0,20 0,20 Limnikus összlet 1,159 1,159 0,00 0,00 0,00 0,00 Mindösszesen 100 % Az egyes litológiai formációk területi részesedése a Tállyai-félmedencében Új telepítés a Hasznos-dűlőben

28 A kutatás gyakorlati alkalmazhatósága Kijelölhető volt a szőlőtermesztés szempontjából legkedvezőbb lejtőzóna: A méter tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő, D-DK-i kitettségű, 25 o feletti lejtőszögű lejtőrészek Parlagterület a Dongó-dűlőben Tudományos kutatási eredményekkel sikerült alátámasztanom a történelmihagyományos tájhasználat visszaállítása felé irányuló spontán folyamatokat. 2002

29 A fejlődés jelenlegi tendenciái, lehetséges jövőbeni útjai Az egyes természetföldrajzi adottságok szerepe a szőlőtelepítések helyének megválasztásában az évszázadok során módosult. Piacgazdaság kihívásai. A területhasználat folyamatos változásban van. helyreállhat a hagyományos területhasználat. A Világörökség cím elnyerése.