Földhasználati szempontú alkalmasság-vizsgálatok és ökoszisztéma funkciók az Agria innorégióban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Földhasználati szempontú alkalmasság-vizsgálatok és ökoszisztéma funkciók az Agria innorégióban"

Átírás

1 Földhasználati szempontú alkalmasság-vizsgálatok és ökoszisztéma funkciók az Agria innorégióban Őrsi Anna, Kertész Ádám, Tóth Adrienn, Madarász Balázs MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet 1112 Budapest, Budaörsi út 45. Bevezetés Az ökológiai potenciáltípusok a természeti adottságok szempontjából tekinthetők homogénnek, felhasználás szempontjából azonban nem. Az ökológiai potenciáltípus-térkép elkészítése után azt összehasonlítottuk a jelenlegi felszínborítási térképpel és feltártuk a köztük levő eltéréseket, konfliktusokat, melynek alapján megvalósítható a földhasznosítás optimalizálása. Korábban az ökológiai potenciáltípus-térképet topográfiai térképek alapján manuálisan készítették el, viszonylag nagyobb, homogén területfoltokat lehatárolva. Jelen kutatásaink során a számításokat a térinformatika nyújtotta lehetőségek kiaknázásával végeztük el, melynek köszönhetően sokkal részletesebb, árnyaltabb eredményhez jutottunk. Mező- és erdőgazdálkodási összetett alkalmassági térkép összeállítása Anyag-módszer A mintaterületről rendelkezésünkre állt a CORINE felszínborítási adatbázis (BÜTTNER G. et al. 2002) 2006-ból, az SRTM adatbázis (RABUS B. et al. 2003), az AGROTOPO adatbázis (RISSAC 1991) és az Országos Vízmosás Kataszter (KERTÉSZ et al. 2012). A számításokat az ArcMap programban végezük. Először a domborzatmodellből lejtőszög- és kitettség térképet hoztunk létre, majd az Országos Vízmosás Kataszterből vízmosás sűrűség térképet készítettünk. A domborzatmodellből lefolyás-irányt, majd völgyhálózatot rajzoltunk ki, az AGROTOPO adatbázisból pedig leválogattuk a vízhatású talajokat. Az ökológiai potenciáltípus-térképen a következő kategóriákat (PAPP S. 2010) különítettük el: Szántóföldi növénytermesztésre talajvédelem nélkül is alkalmas területek: 0-5% lejtés Szántóföldi növénytermesztésre talajvédelem bevezetésével alkalmas területek: 5-17 % lejtés és északias kitettség Szőlő-és gyümölcstermesztésre alkalmas területek: 12-25% lejtés és délies kitettség Erdőtelepítésre alkalmas területek: 25%-os lejtés felett minden terület, 17% lejtés felett az északias kitettségű területek, a vízmosásokkal szabdalt területek és a 300 m feletti területek Rét és legelőgazdálkodásra alkalmas területeknek: ahol réti, illetve öntéstalaj van Vizes élőhelyek: völgyek alján A települések területét kivontuk a vizsgálatból.

2 A vizsgálat további részében arra kerestünk választ, hogy a jelenlegi földhasználat mennyire igazodik a természeti adottságokhoz (ökológiai potenciálhoz). Ehhez az ökológiai potenciáltípus-térképet összehasonlítottuk az CORINE felszínborítási adatbázissal, amelyeket az ökológiai potenciáltípus-térképen megtalálható kategóriáknak megfelelően vontunk össze. Mivel a CORINE adatbázis a szántók esetében nem különíti el a talajvédelmet, így a következő hét kategóriával dolgoztunk: antropogén felszín, szántók, szőlők és gyümölcsösök, füves területek (rét, legelő, gyep), erdős-cserjés területek, vizes élőhelyek. Eredmények 1. ábra A mintaterület ökológiai potenciáltípus-térképe Az ökológiai potenciáltípus-térkép 1. ábra szerint szántóföldi művelésre talajvédelem nélkül is mintaterületünk leglaposabb, déli része alkalmas, e területek a völgyek alján ennél északabbra nyúlnak. Az északi (főleg a bükki) területek erdő telepítésére alkalmasak. A kettő között fekvő közepes lejtésű (5-25%) terület közül az északi kitettségű területeket szántóföldi művelésre talajvédelem bevezetése mellett javasoljuk, a délies kitettségű területek pedig szőlő és gyümölcstermesztésre alkalmasak. Ezeket a területeket erdő telepítésére javasolt területek szakítják meg, melyeken a vízmosás- veszélyeztetettség miatt nem javasoljuk a mezőgazdasági művelést. Vizes élőhelyeket a völgyekben jelöltünk ki, ezek a hegy- és dombvidéki, valamint az alföldi területeken egyaránt megtalálhatók. Rét-és legelőgazdálkodásra az ökológiai potenciáltípus térkép szerint csak a nagyobb vízfolyások (Tarna, Eger-patak, Hór-patak) allúviumai megfelelőek. Az ökológiai potenciáltípus-térképet összehasonlítottuk a CORINE felszínborítási adatbázissal ban a földhasználat 46%-a folyt az ökológiai potenciálnak megfelelő területen. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a földhasználat 54%-a teljesen alkalmatlan területen zajlik, hiszen egyes területek több növénykultúra termesztésére is alkalmasak, másfelől a gazdaságossági szempontokat is figyelembe kell venni: sokszor az ökológiai potenciáltípus-térkép túlságosan elaprózott, ugyanakkor gazdaságossági szempontjából a nagyobb homogén területek kedvezőbbek lehetnek. Ilyenkor a lokálisan jelentkező kedvezőtlen adottságokat meliorációs beavatkozásokkal kell javítani.

3 % szántó Szőlőgyümölcsös Rét-legelő Erdő Vizes élőhelyek szántó 57,49 14,52 11,85 5,38 10, Szőlőgyümölcsös 47,54 31,52 1,38 14,40 5, Rét-legelő 34,57 26,15 2,34 24,37 12, Erdő 15,52 14,29 0,18 62,74 7, táblázat. A földhasználat és az ökológiai potenciál kapcsolata ez egri modellrégióban 2006-ban az egyes földhasználati típusok százalékában kifejezve Az 1. táblázat megmutatja, hogy az egyes földhasználati típusok hány százaléka milyen ökológiai potenciálú területen zajlik az egyes földhasználati típusok százalékában kifejezve. A szántóföldek 57%-a szántónak alkalmas területen található, 15%-a szőlőnek, 12%-a rétlegelőnek alkalmas területen van. Az nem feltétlenül rossz, hogy a szőlőnek alkalmas területen is szántó van, ha a lejtés 17% alatti és megfelelőek a talajadottságok. A szőlők közel 50%-a szántóföldi művelésre is alkalmas területen található, ezek az északias kitettségű lejtők, amelyek a délies lejtőkkel mozaikosan helyezkednek el, viszont a szőlőtermesztés főleg nagyobb, összefüggő táblákon történik. A szőlők további 14%-a erdőnek alkalmas helyen található. Ez nem kedvező, mert erózióveszélyes akkor is, ha túl meredek a terület és akkor is, ha már eleve vízmosásokkal szabdalt. A rétek-legelők 35%-a szántónak alkalmas területen van és csak 2%-a van rétnek alkalmas területen. Ebben az eredményben közre játszhat talajtérképük nem eléggé részletes volta (1: s méretarányú). A kisebb vízfolyások allúviumán, ahol valójában rétek és legelők találhatók, nem jelöl réti, illetve öntéstalajt (a térkép a kis lejtés miatt szántónak veszi azokat), csak a nagyobb vízfolyások allúviumán, ahol viszont már szántóföldi növénytermesztés zajlik. Az erdők kétharmada erdő telepítése szempontjából legkedvezőbb adottságú területen van, itt a legnagyobb az egyezés az ökológiai potenciálhoz viszonyítva. A völgyekben jelölt vizes élőhelyek túl keskenyek ahhoz, hogy az 1: es méretarányú CORINE adatbázisban ábrázolásra kerüljenek. Szőlő- és gyümölcstermesztésre legalkalmasabb területek kijelölése A szőlőtermesztésre való alkalmasság értékelésére a legjobb módszernek a szőlő termőhelyi kataszter értékelését találtuk. A szőlő termőhelyi kataszter célja a mezőgazdaságilag művelt területek minősítése és nyilvántartása a szőlőtermesztésre való ökológiai alkalmasság alapján. A kataszter a helyszíni felvételezések alapján 400 pontos termőhelyi értékelő rendszert alkalmaz az ökológiai jellemzők megadására. A 190 értékpontot el nem érő területek szőlőtermesztésre alkalmatlanok. Nem rögzíthető továbbá az építési területbe tartozó vagy építési területnek kijelölt földterület sem. A tényezőcsoportok elemzése alapján megadható a terület minősítése és besorolása: I. osztály, szőlőtermesztésre kiváló adottságú; II.1. osztály, szőlőtermesztésre kedvező adottságú; II.2. osztály, szőlőtermesztésre alkalmas.

4 Kitűnik, hogy a termőhelyi alkalmasságot leginkább meghatározó tényezőnek a terepviszonyok, azon belül pedig a lejtésszög és égtáji kitettség tekinthetők. 2. ábra: A szőlőterületek és a szőlő termesztésére alkalmas további területek a Modellrégióban Ezt kiegészítettük a jelenleg is szőlőként hasznosított területekkel. A többi alkalmas (zölddel jelölt) területen telepíthetőek további szőlőültetvények (2. ábra). Ezek jelenleg nagyrészt szántóként vannak hasznosítva, kisebb részt füves vagy erdős-cserjés területek. Szántóföldi növénytermesztésre legalkalmasabb területek kijelölése Mezőgazdasági alkalmasság-vizsgálat, a talajalkalmasság értékelése A vizsgálatot ÁNGYÁN J. (2003) munkája alapján végeztük el. Kilenc tényező számításba vételével talajalkalmasság térképet készítettünk (3. ábra): Lejtés, talajértékszám, aranykorona-érték, talajtípus, fizikai talajféleség, vízgazdálkodás, kémhatás-mészállapot, szervesanyag-tartalom, talajvastagság.

5 3.ábra: Az Ángyán-féle talajalkalmassági index értéke a mintaterületen Az eredeti index kiszámításához szükséges klimatikus adatokhoz nem tudtunk hozzáférni, így olyan alkalmassági vizsgálatot kerestünk, amihez minden adat elérhető, így esett a választásunk a következőkben ismertetett módszerre. Mezőgazdasági alkalmasság-vizsgálat A mezőgazdasági alkalmassági vizsgálatot a GYENIZSE P. (2004) módszere alapján is elvégeztük. Ez a módszer két tényezőcsoport (éghajlat és talaj) 8-8 paraméterét pontozással értékeli. (A klímaalkalmasság esetén: az átlagos évi csapadék, a hőségnapok száma, a fagyos napok száma, a tavaszi kalászosok tenyészidőszakának középhőmérséklete és csapadéka, a kapásnövények tenyészidőszakának középhőmérséklete és csapadéka, a lejtőkitettségből adódó mikroklimatikus hatások, a talajalkalmasság esetén: a talaj típusa és altípusa, fizikai félesége, vízgazdálkodási tulajdonságai, kémhatása és mészállapota, szervesanyag-készlete, termőrétegének vastagsága, valamint a talajértékszám és a lejtőszög.) Ezek összeszorzásával kaptuk meg a talaj- és klímaalkalmassági (4. ábra), majd a mezőgazdasági alkalmassági értékszámot (5. ábra). Eredmények 4. ábra: Talaj- és klímaalkalmasság GYENIZSE P. módszere alapján

6 5. ábra: Mezőgazdasági alkalmasság GYENIZSE P. módszere alapján A szántóföldi növénytermesztés klimatikus feltételei a modellrégió északnyugati részén a legkedvezőbbek, viszont a talajadottságok a déli, alföldi területeken a legjobbak. Az eredményeket összevetettük korábbi vizsgálatainkkal (az Ángyán féle talajalkalmasságvizsgálat, ökológiai potenciáltípus-térkép) a védett területek térképével és a szántóföldi művelés alatt álló területekkel, feltártuk a köztük levő hasonlóságokat és ellentmondásokat. Szerencsésnek mondható, hogy a védett területek a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területeken találhatók. Legtöbb esetben a kedvezőbb adottságú területeket művelik, viszont két kivételt is találtunk (ahol gyengébb adottságú területen folyik szántóföldi művelés) Sirok és Verpelét területén. További vizsgálataink során pont ezeket a területeket találtuk alkalmasnak energianövények termesztésére. A földhasználat megváltoztatását azokon a szántóföldeken javasoljuk, ahol talajerózióra érzékeny területeket művelnek. Ökoszisztéma funkciók értékelése Az ökoszisztéma-szolgáltatások a természet azon javai, szolgáltatásai, melyeket az emberek saját érdekükben felhasználnak. Az emberi élet és minden emberi tevékenység ökoszisztémákon alapul. Az általuk biztosított javak és szolgáltatások létfontosságúak a jólét fenntartásában, valamint a jövőbeli gazdasági es társadalmi fejlődéshez. Az ökoszisztéma-szolgáltatások térképi ábrázolását FRÉLICHOVÁ ET AL. (2014) módszere alapján végeztük el (6-22. ábra). Ellátó funkciók: 6. ábra: Termény, mint ökoszisztéma-szolgáltatás a modellrégióban

7 7. ábra: Biomassza, mint ökoszisztéma-szolgáltatás a modellrégióban 8. ábra: Fa, mint ökoszisztéma-szolgáltatás a modellrégióban 9. ábra: Vadhús, mint ökoszisztéma-szolgáltatás a modellrégióban 10 ábra: Hal, víz, mint ökoszisztéma-szolgáltatás a modellrégióban

8 11. ábra: Erdei termények a faanyagon kívül, mint ökoszisztéma-szolgáltatás a modellrégióban Szabályozó-szolgáltatások: 12. ábra: Levegőminőség-szabályozás, mint ökoszisztéma-szolgáltatás a modellrégióban 13. ábra: Éghajlat-szabályozás, mint ökoszisztéma-szolgáltatás a modellrégióban 14. ábra: Zavarás-szabályozás, mint ökoszisztéma-szolgáltatás a modellrégióban

9 15. ábra: Kártevők elleni védelem, mint ökoszisztéma-szolgáltatás a modellrégióban 16. ábra: Beporzás, mint ökoszisztéma-szolgáltatás a modellrégióban 17. ábra: Vízkörforgás szabályozása, mint ökoszisztéma-szolgáltatás a modellrégióban 18. ábra: Erózió szabályozása, mint ökoszisztéma-szolgáltatás a modellrégióban

10 19. ábra: Tápanyag-szabályozás, mint ökoszisztéma-szolgáltatás a modellrégióban 20. ábra: Vízminőség-szabályozás, mint ökoszisztéma-szolgáltatás a modellrégióban Kulturális szolgáltatások: 21. ábra: Esztétikai értékek mint ökoszisztéma-szolgáltatás a modellrégióban 22. ábra: Rekreáció, mint ökoszisztéma-szolgáltatás a modellrégióban

11 Következtetések Az ökológiai potenciáltípus-térkép a térinformatika alkalmazásával készült; ezt az elvet alkalmazva a jelentős idő takarítható meg a hagyományos módszerekhez képest. Az ökológiai potenciál és a felszínborítás között a legnagyobb egyezést a szántók és az erdők esetében találtuk, a legkisebbet pedig a rét-legelő kategória esetében. Utóbbi a rendelkezésünkre álló talajtérkép kis méretarányával magyarázható. A földhasználatot elsősorban ott szükséges megváltoztatni, ahol erózióveszélyes területeket hasznosítanak, nagyrészt szőlőtermesztésre, kisebb részben pedig szántóföldi növénytermesztésre. A földhasználat változásainak tervezésekor célszerű figyelembe venni a terület ökoszisztéma-szolgáltatásait, ezért végeztünk erre vonatkozó vizsgálatokat is. Mivel a fenntartható fejlődés jegyében vizsgáljuk a modellrégió ökoszisztémaszolgáltatásokban rejlő lehetőségeit, nem lehet a lehető legtöbb szolgáltatás rövid távú kiaknázása a cél. Esetleges további hasznosítható szolgáltatásokat a kulturális szolgáltatások között lehet keresni. Irodalomjegyzék ÁNGYÁN J. (2003) A környezet- és tájgazdálkodás agroökológiai, földhasználati alapozása. MTA doktori értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő, 163 p. BÜTTNER, G., FERANEC, J., JAFFRAIN, G. (2002) Corine land cover update, European Environment Agency, Copenhagen, Denmark. FRÉLICHOVÁ, J., VAČKÁŘ, D., PÁRTL, A., LOUČKOVÁ, B., HARMÁČKOVÁ, Z. V., LORENCOVÁ, E. (2014): Integrated assessment of ecosystem services in the Czech Republic. Ecosystem Services 8, KERTÉSZ Á, JAKAB G., ŐRSI A., MADARÁSZ B., SZALAI Z. (2012): Magyarország vízmosásainak katasztere. In: MIKA J., DÁVID Á., PAJTÓKNÉ TARI I., FODOR R. (szerk.): HUNGEO 2012: Magyar Földtudományi Szakemberek XI. Világtalálkozója: korszerű földtudományi oktatás versenyképes gazdaság. Eszterházy Károly Főiskola. pp KOHLHEB, N., KRAUSMANN, F. (2009): Landuse change, biomass production and HANPP: The case of Hungary Ecological Economics RABUS, B., EINEDER, M., ROTH, A., BAMLER, R. (2003): The shuttle radar topography mission- a new class of digital elevation models acquired by spaceborne radar. Photogramm. Rem. Sens. 57. pp

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, 2007. A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

TÁJTÍPUS-TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE ÉS GYAKORLATI HASZNA EGY KISVÍZGYŰJTŐ PÉLDÁJÁN TÓTH ADRIENN 87 BEVEZETÉS

TÁJTÍPUS-TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE ÉS GYAKORLATI HASZNA EGY KISVÍZGYŰJTŐ PÉLDÁJÁN TÓTH ADRIENN 87 BEVEZETÉS TÁJTÍPUS-TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE ÉS GYAKORLATI HASZNA EGY KISVÍZGYŰJTŐ PÉLDÁJÁN TÓTH ADRIENN 87 PREPARATION AND USE OF LANDSCAPE TYPE MAPS AS REFLECTED BY THE STUDY OF A SMALL CATCHMENT Abstract: Applying the

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

TERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN

TERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN TERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN Dér F. 1 Marton I. 2 Németh T. 3 Pásztor L. 3 Szabó J. 3 1 Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar 7400-Kaposvár, Guba S. u. 40. 2 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága 1 Hermann Tamás, 1 Speiser Ferenc, 2 Tóth Gergely, 1 Makó András 1 Pannon Egyetem 2 Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Termékenységbecslés alapja

Részletesebben

A területhasználat és a gazdálkodás együttes értékelésének lehetségei

A területhasználat és a gazdálkodás együttes értékelésének lehetségei A zöld-pont rendszer alkalmazása A területhasználat és a gazdálkodás együttes értékelésének lehetségei Podmaniczky László Sipos Balázs Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet I. Országos

Részletesebben

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 ENSZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KORMÁNYKÖZI TESTÜLET JELENTÉSE Klímaváltozás mérésekkel igazolható 1901

Részletesebben

Magyarország 1:100 000 méretarányú agrotopográfiai térképe

Magyarország 1:100 000 méretarányú agrotopográfiai térképe Magyarország :00 000 méretarányú agrotopográfiai térképe Magyarországon a gazdaság fejlődésének egyik meghatározó tényezője a mezőgazdaság. A mezőgazdaság fejlesztésének lehetőségeit és korlátait elsősorban

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

A felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában

A felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában A felszínborítás térképezés aktuális Környezeti vonatkozásai Földfelszín Magyarországon Monitorozás és Európában Maucha Gergely Maucha osztályvezető Gergely osztályvezető Környezetvédelmi Távérzékelési

Részletesebben

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs

Részletesebben

TÁJVÁLTOZÁS TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉSE EGY BALATON-FELVIDÉKI MINTATERÜLET (FEKETE-HEGY) PÉLDÁJÁN. Szilassi Péter 1 Kiss Richárd 2

TÁJVÁLTOZÁS TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉSE EGY BALATON-FELVIDÉKI MINTATERÜLET (FEKETE-HEGY) PÉLDÁJÁN. Szilassi Péter 1 Kiss Richárd 2 TÁJVÁLTOZÁS TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉSE EGY BALATON-FELVIDÉKI MINTATERÜLET (FEKETE-HEGY) PÉLDÁJÁN Szilassi Péter 1 Kiss Richárd 2 Bevezetés Az utóbbi öt évtized gazdasági, politikai,

Részletesebben

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen ári ó k elemzés ében és ért ékel és ében KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Horváth Levente levente.horvath@uni corvinus.hu Klímav maváltoz ltozás John Tyndall

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

IT megoldások a 4F rendszerben

IT megoldások a 4F rendszerben IT megoldások a 4F rendszerben Speiser Ferenc 1, Vass József 1, Gaál Zoltán 1, Nikl István 2 1 Pannon Egyetem, Automatizálás Tanszék 2 InterMap Kft. Bemutatkozás D-e-Meter labor fejlődése 2001-óta Hardver

Részletesebben

2. Hazai talajinformációs rendszerek

2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ TERÜLETHASZNÁLATI VISZONYOK VÁLTOZÁSÁT MEGALAPOZÓ ÉS NYILVÁNTARTÓ RENDSZER A SÁRVÍZ PROGRAM-TÉRSÉGBEN

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ TERÜLETHASZNÁLATI VISZONYOK VÁLTOZÁSÁT MEGALAPOZÓ ÉS NYILVÁNTARTÓ RENDSZER A SÁRVÍZ PROGRAM-TÉRSÉGBEN VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ TERÜLETHASZNÁLATI VISZONYOK VÁLTOZÁSÁT MEGALAPOZÓ ÉS NYILVÁNTARTÓ RENDSZER A SÁRVÍZ PROGRAM-TÉRSÉGBEN VIZSGÁLATOK Sárvíz konzotcium 2001 október 1 A projekt témájának megfelelően a

Részletesebben

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Összefoglalás. Summary. Bevezetés Az élőhely-térképezés talajtani támogatása (TalajMÉTA) Laborczi Annamária Szabó József Pásztor László Bakacsi Zsófia Dombos Miklós Magyar Tudományos Akadémia, Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest

Részletesebben

A meteorológiai modellek talajadatbázisainak összehasonlító elemzése

A meteorológiai modellek talajadatbázisainak összehasonlító elemzése A meteorológiai modellek talajadatbázisainak összehasonlító elemzése Pirkhoffer E. Czigány Sz. Gyenizse P. Nagyváradi L. 1. Bevezetés, célkitűzés A meteorológiai-éghajlati modellezés, az éghajlatváltozás

Részletesebben

A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására

A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására Bognár Erika Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság (Szekeres Ádám, Naszádos Anna, Balla Csilla) FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

A területhasználat változás főbb tendenciái a Balaton vízgyűjtőjén 1

A területhasználat változás főbb tendenciái a Balaton vízgyűjtőjén 1 A területhasználat változás főbb tendenciái a Balaton vízgyűjtőjén 1 Dr. Szilassi Péter * 1. Bevezetés A területhasználat változása társadalmi és természeti tényezők térben és időben változó erősségű hatásának

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!

Részletesebben

TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA. Széchenyi István Egyetem - Győr

TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA. Széchenyi István Egyetem - Győr TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA Pesti Bálint Széchenyi István Egyetem - Győr Zöldfelületek Zöldfelületek, védelme, minősége Zöldfelületek mutatószámai, sokszínűsége CORINE

Részletesebben

Topográfiai térképszolgáltatás és talaj információs rendszer a környezetkímélő mezőgazdaság szolgálatában

Topográfiai térképszolgáltatás és talaj információs rendszer a környezetkímélő mezőgazdaság szolgálatában Topográfiai térképszolgáltatás és talaj információs rendszer a környezetkímélő mezőgazdaság szolgálatában Prezentáció» Busznyák János Dr. Máté Ferenc Dr. Sisák István Dr. Berke József Nagy Sándor Veszprémi

Részletesebben

IV. Magyar Tájökológiai Konferencia

IV. Magyar Tájökológiai Konferencia TÁJÖKOLÓGIAI KUTATÁSOK 2010 IV. Magyar Tájökológiai Konferencia Kerekegyháza, 2010. május 13 15. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Budapest, 2010 1 Főszerkesztő Kertész Ádám Szerkesztette Jakab Gergely

Részletesebben

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente község területe igen változatos természetföldrajzi és gazdasági környezetben helyezkedik el. Talajtani és domborzati

Részletesebben

Talajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai

Talajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai Talajok Az emberi élet minőségének három legfontosabb tényezője: a megfelelő mennyiségű és minőségű egészséges élelmiszer, a tiszta víz, és a kellemes környezet. Mindhárom szorosan kapcsolódik a talajhoz

Részletesebben

Az erdő módosító hatása az értékelésre

Az erdő módosító hatása az értékelésre Az erdő módosító hatása az értékelésre Mizseiné dr. Nyiri Judit GISOPEN Konferencia 2007. Március 12-14. Településrendezés - Birtokrendezés 1 Magyarország földterülete művelési ágak szerint 2 Alapfogalmak

Részletesebben

TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK

TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN SZABÓ LEVENTE TÉRINFORMATIKAI VEZETŐ MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL, NÖVÉNY- TALAJ- ÉS AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÓSÁG (MGSZH NTAI)

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

Javaslatok vízgazdálkodási problémák megoldására. Horoszné Gulyás Margit NYME-GEO

Javaslatok vízgazdálkodási problémák megoldására. Horoszné Gulyás Margit NYME-GEO Javaslatok vízgazdálkodási problémák megoldására Horoszné Gulyás Margit NYME-GEO 1 Tartalom Előzmény Módszer Adatok Földrajzi jellemzés Eredmények Értékelés 2 Előzmény VGT WAREMA Cél Módszer Terület Vizek

Részletesebben

A Shuttle Radar Topography Mission (SRTM) során nyert adatbázis pontosságának vizsgálata hazai mintaterületeken

A Shuttle Radar Topography Mission (SRTM) során nyert adatbázis pontosságának vizsgálata hazai mintaterületeken A Shuttle Radar Topography Mission (SRTM) során nyert adatbázis pontosságának vizsgálata hazai mintaterületeken Dr. Szabó Gergely Dr. Szabó Szilárd Debreceni Egyetem Bevezetés, célkitűzés Napjainkban egyre

Részletesebben

A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program. interaktív vitafórum. MVA pilot rendszer. Bozán Csaba

A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program. interaktív vitafórum. MVA pilot rendszer. Bozán Csaba A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program interaktív vitafórum MVA pilot rendszer Bozán Csaba témacsoport vezető, tudományos munkatárs Mezőgazdasági Vízgazdálkodás Témacsoport

Részletesebben

Az árvízkockázat kezelés metodikája. Dr Váradi József

Az árvízkockázat kezelés metodikája. Dr Váradi József Az árvízkockázat kezelés metodikája Dr Váradi József Mi indokolja a továbblépést Magyarországon? A korábbi próbálkozások nem nyertek polgárjogot Pontosabb, részletesebb tájékoztatás az elöntési veszélyről

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

Dr. Hetesi Zsolt óraadó tanár/vezető kutató ELTE/Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport

Dr. Hetesi Zsolt óraadó tanár/vezető kutató ELTE/Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport A növekedés határai Veszprém, MTA ülés 2009. november 6. Dr. Hetesi Zsolt óraadó tanár/vezető kutató ELTE/Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport Miről lesz szó? 1 2 3 4 Hol tartunk most (környezet)?

Részletesebben

Tematikus talajtérképek dezaggregálási lehetőségei digitális talajtérképezési eljárásokkal

Tematikus talajtérképek dezaggregálási lehetőségei digitális talajtérképezési eljárásokkal Tematikus talajtérképek dezaggregálási lehetőségei digitális talajtérképezési eljárásokkal Pásztor László 1 Bakacsi Zsófia 2 Szabó József 3 Takács Katalin 4 Laborczi Annamária 5 1 tudományos főmunkatárs,

Részletesebben

A CLC50 és CLC2000, a hazai és európai térinformatikai infrastruktúra integráns részei

A CLC50 és CLC2000, a hazai és európai térinformatikai infrastruktúra integráns részei 1/7 Büttner György és munkatársai (FÖMI, Távérzékelési Központ, Környezetvédelmi Távérzékelési Osztály) A CLC50 és CLC2000, a hazai és európai térinformatikai infrastruktúra integráns részei 1. A CORINE

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolata az ÉTT területeken. 109.lecke

Részletesebben

Tájvédelem. A táj fogalma

Tájvédelem. A táj fogalma Tájvédelem A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet

Részletesebben

105/1999. (XII. 22.) FVM rendelet. a földminősítés részletes szabályairól. Fogalommeghatározások

105/1999. (XII. 22.) FVM rendelet. a földminősítés részletes szabályairól. Fogalommeghatározások 105/1999. (XII. 22.) FVM rdelet a földminősítés részletes szabályairól A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 90. -a (3) bekezdéséb foglalt felhatalmazás alapján a következő ket rdelem el: Fogalommeghatározások

Részletesebben

Agrár-környezetvédelelem

Agrár-környezetvédelelem Az EU agrár-környezetvédelmi rendelkezéseinek alkalmazása Magyarországon: a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program bevezetése Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár-környezetvédelelem Bevezetés

Részletesebben

4. Magyar Tájökológiai Konferencia. Program. 2010. május 13.

4. Magyar Tájökológiai Konferencia. Program. 2010. május 13. Termőre fordul a szakértelem 10.00 16.00 Regisztráció 4. Magyar Tájökológiai Konferencia Program 2010. május 13. Plenáris előadások Elnök: Várallyay György 11.00 11.10 Megnyitó Kertész Ádám, a 4. Magyar

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

aktuális projekt hazai vonatkozásai Magyarországon és Európában

aktuális projekt hazai vonatkozásai Magyarországon és Európában A felszínborítás COPERNICUS térképezés GIO Land aktuális projekt hazai vonatkozásai Magyarországon és Európában Maucha Gergely osztályvezető Környezetvédelmi Távérzékelési Osztály Távérzékelési és Kozmikus

Részletesebben

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,

Részletesebben

Tájgazdálkodási körzetek kialakítása a Kreybig-féle Átnézetes Talajismereti Térképsorozat alapján

Tájgazdálkodási körzetek kialakítása a Kreybig-féle Átnézetes Talajismereti Térképsorozat alapján Tájgazdálkodási körzetek kialakítása a Kreybig-féle Átnézetes Talajismereti Térképsorozat alapján Nagy János 1 Németh Tamás 2 Szabó József 2 Pásztor László 2 Dobos Attila 3 1 Debreceni Egyetem Agrártudományi

Részletesebben

1.Bevezetés... 2 2. Mintaterületek... 2 2.1. Tetves vízgyűjtő... 2 2.2. Medves-vidék... 2 2.3. Völgység... 3 2.4. Börzsöny... 3 2.5. Zselic... 3 2.6.

1.Bevezetés... 2 2. Mintaterületek... 2 2.1. Tetves vízgyűjtő... 2 2.2. Medves-vidék... 2 2.3. Völgység... 3 2.4. Börzsöny... 3 2.5. Zselic... 3 2.6. 1.Bevezetés... 2 2. Mintaterületek... 2 2.1. Tetves vízgyűjtő... 2 2.2. Medves-vidék... 2 2.3. Völgység... 3 2.4. Börzsöny... 3 2.5. Zselic... 3 2.6. Felső-Tarnai-dombság... 3 2.7. Kurd... 3 2.8. Salgótarján...

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Egységes szerkezetbe foglalta: dr. Kocsis Adrienn 2015. szeptember 25. napján Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2015. (IV. 17.) önkormányzati rendelete az

Részletesebben

A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében

A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében Endrődi Judit III. évf. ELTE Környezettudományi Doktori Iskola Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Témavezetők: Dr. Horváth Gergely, Dr. Csüllög Gábor 2011.

Részletesebben

3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek

3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

FÖLDÜGYI INFORMÁCIÓS RENDSZER (LIS) A MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATBAN HERMANN TAMÁS

FÖLDÜGYI INFORMÁCIÓS RENDSZER (LIS) A MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATBAN HERMANN TAMÁS FÖLDÜGYI INFORMÁCIÓS RENDSZER (LIS) A MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATBAN HERMANN TAMÁS Témavezető Dr. Szepes András Székesfehérvár 2008 BEVEZETÉS A hazai földügyi nyilvántartási helyzete A jelenlegi nyilvántartási

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Gépüzemeltetés a gyakorlatban. Fecsó Gábor

Gépüzemeltetés a gyakorlatban. Fecsó Gábor Gépüzemeltetés a gyakorlatban Fecsó Gábor Helyzetkép SZAKMAI OLDAL - A mezőgazdasági vállalkozások vezetésének képzettsége és tapasztalata általában agronómiai jellegű. - Új technológiák megerősödése (

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A TERÜLETHASZNÁLAT VÁLTOZÁS TERMÉSZETI, TÁRSADALMI OKAINAK, ÉS TALAJMINŐSÉGRE GYAKOROLT HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A KÁLI- MEDENCE PÉLDÁJÁN

A TERÜLETHASZNÁLAT VÁLTOZÁS TERMÉSZETI, TÁRSADALMI OKAINAK, ÉS TALAJMINŐSÉGRE GYAKOROLT HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A KÁLI- MEDENCE PÉLDÁJÁN 1 A TERÜLETHASZNÁLAT VÁLTOZÁS TERMÉSZETI, TÁRSADALMI OKAINAK, ÉS TALAJMINŐSÉGRE GYAKOROLT HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A KÁLI- MEDENCE PÉLDÁJÁN Szilassi Péter 1 1. Bevezetés, kutatási előzmények A fenntartható

Részletesebben

Földminőség, földértékelés és földhasználati információ Keszthely, 2007. november 22-23.

Földminőség, földértékelés és földhasználati információ Keszthely, 2007. november 22-23. D-e-Meter? Földminősítés a XXI. században! Gaál Zoltán 1, Tóth Gergely 2, Debreczeni Béláné 1, Hermann Tamás 1, Kuti László 3, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Németh Tamás 4, Nikl István 5, Speiser Ferenc

Részletesebben

Digitális domborzatmodellen alapuló módszer a potenciálisan fagyveszélyes területek meghatározására

Digitális domborzatmodellen alapuló módszer a potenciálisan fagyveszélyes területek meghatározására Digitális domborzatmodellen alapuló módszer a potenciálisan fagyveszélyes területek meghatározására Németh Ákos 1, 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat; 1024 Budapest, Kitaibel P. u. 1. 2 ME Természetföldrajz-Környezettani

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás Agrárkörnyezetgazdálkodási és vidékfejlesztési programok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Az agrár-környezetgazdálkodás céljai A mezőgazdasági termelésnek,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Módszertani útmutatás az erdıtelepítésre alkalmas övezetek a lehatárolásához

Módszertani útmutatás az erdıtelepítésre alkalmas övezetek a lehatárolásához KÖRTÁJ Tervezı Iroda Kft. 1037 Budapest, Jablonka u. 96. Módszertani útmutatás az erdıtelepítésre alkalmas övezetek a lehatárolásához Készült: Az MgSzH Erdészeti Igazgatóság felkérésére Budapest 2009 TARTALOM

Részletesebben

Felszínborítottság térkép készítése távérzékelt adatok alapján egy lavinaveszélyeztetettségi modellhez Alacsony-Tátra, Szlovákia

Felszínborítottság térkép készítése távérzékelt adatok alapján egy lavinaveszélyeztetettségi modellhez Alacsony-Tátra, Szlovákia A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Felszínborítottság térkép készítése távérzékelt adatok alapján egy lavinaveszélyeztetettségi modellhez Alacsony-Tátra, Szlovákia Seres

Részletesebben

6. Az 5. (1) bekezdésében felsoroltaktól eltérő esetekben a termőhelytípus-változatot elegendő termőhelyleírással vagy közvetett módon meghatározni.

6. Az 5. (1) bekezdésében felsoroltaktól eltérő esetekben a termőhelytípus-változatot elegendő termőhelyleírással vagy közvetett módon meghatározni. - 1-36/2010. (IV. 13.) FVM rendelet Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Evt.) 112. (2) bekezdése 6. és 18. pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

A Kárpát-medence környezetvédelmi problémái és a fenntartható fejlődés dilemmái

A Kárpát-medence környezetvédelmi problémái és a fenntartható fejlődés dilemmái A Kárpát-medence környezetvédelmi problémái és a fenntartható fejlődés dilemmái Prof. Dr. Fodor István MTA RKK Kárpát-medence Területfejlesztési Nyári Egyetem Debrecen, 2010. július 29. A fenntarthatóság

Részletesebben

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27.

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27. Zöldítés 2015-2020 Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály Budapest, 2015. február 27. Degresszivitás A közvetlen támogatások új rendszere Magyarországon Kötelező elemek Alaptámogatás

Részletesebben

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga Kálium szerepe a gyümölcstermő növények fejlődésében A kálium meghatározó jelentőségű a gyümölcstermő

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

Mit vár a döntéshozás az ökológusoktól?

Mit vár a döntéshozás az ökológusoktól? Mit vár a döntéshozás az ökológusoktól? Érdiné Szekeres Rozália FM Természetmegőrzési Főosztály Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban Budapest, 2015. július 8. Fotó:

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Mezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják.

Mezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják. 54 581 01 0010 54 01 FÖLDMÉRŐ ÉS TÉRINFORMATIKAI TECHNIKUS 54 581 01 0010 54 02 TÉRKÉPÉSZ TECHNIKUS szakképesítések 2244-06 A térinformatika feladatai A térinformatika területei, eszközrendszere vizsgafeladat

Részletesebben