Szakdolgozat védés UNIGIS 2006

Átírás

1 Szakdolgozat védés UNIGIS 2006 Pécs településfejlődésére ható természeti és társadalmi hatások vizsgálata térinformatikai módszerekkel Készítette: Gyenizse Péter

2 A település fogalma A települést egy adott földrajzi környezetben, annak elemeivel intenzív kölcsönhatásban élő gazdasági, társadalmi és műszaki struktúrák rendszereként értelmezzük. A település tetraéder-modellje (Tóth J. 1981) 1 gazdasági szféra, 2 társadalmi szféra, 3 műszaki (infrastrukturális) szféra, 4 természeti szféra

3 A dolgozat írása során megvalósítandó céljaim a következők: bemutatom a térinformatika szerepét az önkormányzati irányításban és döntéshozásban, áttekintem Pécs történelmének legfontosabb eseményeit, azok településfejlődésre gyakorolt hatásait, IDRISI programmal meghatározom Pécs alaprajzának kiterjedését különböző időszakokban, összegyűjtöm a konkrétan Pécs fejlődésére ható természeti és társadalmi hatásokat, egységes minősítési rendszert dolgozok ki a különböző adottságok egy rendszerbe vonhatósága érdekében, IDRISI program segítségével minősítem a természeti, illetve a társadalmi tényezők hatása alapján Pécs jelenleg beépített területét, IDRISI program segítségével feltárom a közeljövőben várható településterjeszkedési folyamatok irányát, nagyságát.

4 A dolgozat célfája

5 Adatgyűjtés: Módszerek 1. Elsődleges adatgyűjtés: Diakép készítés és kiértékeltetés a látványérték felmérése céljából (59 fő), A társadalmi igények felmérése kérdőíves felméréssel (81 fő), Ingatlanárak pusztuló, rekultivációra szoruló területek felmérése, hátrányos helyzetű társadalmi elemek jelenléte, az általam nem ismert, bizonytalan fekvésű intézmények, szolgáltató egységek helyének meghatározása. Másodlagos adatok gyűjtése: Pécs beépített területének kiterjedése, különböző felmérési időszakokban készült térképek alapján, szintvonalak Pécs domborzati modelljének elkészítéséhez, az 1967-es topográfiai térkép szkennelésével és digitalizálásával, pont típusú (társadalom számára fontos) objektumok helye Pécsen, önkormányzati, tömegközlekedési, KSH és telefonkönyvi adatbázisok felhasználásával, térkép, vagy légi felvétel digitalizálásával, vonal típusú (társadalom számára fontos) objektumok helye Pécsen, térkép, vagy légi felvétel digitalizálásával, felület típusú (társadalom számára fontos) objektumok helye Pécsen, térkép, vagy légi felvétel digitalizálásával. Könyvtárazás, irodalom feldolgozása (történeti, földrajzi)

6 Módszerek 2. Adatintegráció: Raszterizálás, szkennelés Digitalizálás, vektorizálás (Cartalinx, IDRISI), Az attribútum adatok összehasonlíthatóságát a kérdőíves felméréssel létrehozott egységes pontrendszerrel biztosítottam. Elemzés, modellezés, megjelenítés: egyszerű térbeli műveletek: pl. a lekérdezés, bufferzóna képzés, területszámítás, költségfelület számítás, összetett térbeli műveltek: matematikai (összeadás, szorzás stb.) és logikai (pl. nagyobb mint ) műveletek Felhasznált programok: IDRISI 32, IDRISI Kilimanjaro, Photoshop, MS Word, MS Excel

7 A dolgozat eredményei Áttekintettem: 1. Térinformatika alkalmazása a településtervezésben és irányításban Önkormányzati információs rendszer A településkörnyezet minősítése Helykiválasztás Katasztrófavédelem, kockázatelemzés Városkép tervezése 2. Pécs fejlődése térben és időben Ókori népek a Pécsi-medencében Várossá alakulás a honfoglalás után Pécs a török uralom alatt Az újjáépítéstől a szabad királyi várossá válásig Iparfejlődés és funkcionális átalakulás Pécs város fejlődése az államszocialista korszakban

8 3. Pécs alaprajzi fejlődését befolyásoló természeti adottságok vizsgálata Pécs alaprajzának változása között

9 km Pécs beépített területének változása között fő Pécs lakosságszámának változása között (forrás: KSH)

10 3.1. A lejtőmeredekség és a lejtőkitettség arányának változása Pécs beépített területén Pécs és környékének lejtőkitettségi térképe (1 = É; 2 = ÉK; 3 = K; 4 = DK; 5 = D; 6 = DNy; 7 = Ny; 8 = ÉNy; 9 = sík terület) Pécs és környékének lejtőkategória térképe (1 = 0-10%; 2 = 10,1-20%; 3 = 20,1-30%; 4 = 30,1-40%; 5 = 40,1-50%; 6 = 50,1-60%; 7 = 60,1-70%; 8 = 70,1-80%; 9 = 80,1-90%; 10 = 90,1% fölött)

11 NY ÉNY É 60.0% 50.0% 40.0% 30.0% 20.0% 10.0% 0.0% ÉK K A lejtőkitettségi arányok változása Pécs beépített területén 1783 és 1988 között (A diagramm nem tartalmazza a sík területek arányát, csak a táblázatban szerepelnek ezek az adatok!) DNY DK D É 0.3% 0.8% 0.9% 1.8% 1.8% 1.4% ÉK 0.4% 1.6% 1.9% 3.3% 3.3% 2.9% K 1.9% 7.0% 8.4% 10.8% 11.3% 12.6% DK 22.4% 22.9% 19.8% 17.7% 17.8% 16.8% D 54.2% 46.2% 42.4% 35.9% 35.5% 27.4% DNy 14.7% 14.3% 15.3% 16.3% 16.3% 16.9% Ny 4.6% 5.5% 6.3% 8.0% 7.8% 11.4% ÉNy 1.1% 1.1% 3.1% 4.1% 4.1% 7.9% Sík 0.4% 0.6% 1.9% 2.1% 2.1% 2.7%

12 80.00% 70.00% 60.00% 50.00% 40.00% 30.00% 20.00% 10.00% 0.00% A lejtőkategóriák százalékos megoszlásának változása Pécs beépített területén az közötti időszakban 0-10% % % % % % % % % 90.1% % 67.9% 61.1% 58.1% 63.6% 63.6% 70.5% % 28.4% 32.7% 32.4% 25.1% 25.1% 21.1% % 2.9% 4.2% 6.2% 6.9% 6.9% 5.6% % 0.3% 1.2% 2.3% 2.9% 2.9% 1.9% % 0.3% 0.4% 0.6% 1.0% 1.0% 0.6% % 0.3% 0.4% 0.4% 0.4% 0.4% 0.2% 60.1% - 0.0% 0.0% 0.0% 0.0% 0.0% 0.0%

13 3.2. Pécs természeti környezetének minősítése természeti adottságok alapján Tényezők: lejtőmeredekség, lejtőkitettség, vízrajz. Pécs település-terjeszkedési szempontú, természeti adottságokon nyugvó környezetminősítő térképe (a jelmagyarázatban a pontértékek szerepelnek)

14 3.3.Településterjeszkedési vizsgálat a természeti adottságok alapján Pécs természeti adottságokon nyugvó, belváros központú terjeszkedési modellje, 16 színfokozatú megjelenítéssel (a jelmagyarázatban a terjeszkedési költségpontok színkulcsai láthatók)

15 Pécs természeti adottságokon nyugvó, többközpontú terjeszkedési modellje, 16 színfokozatú megjelenítéssel (a jelmagyarázatban a terjeszkedési költségpontok színkulcsai láthatók)

16 Pécs természeti adottságokon nyugvó, 1988-as alaprajzközpontú terjeszkedési modellje (a jelmagyarázatban a viszonylagos terjeszkedési költségpontok színkulcsai láthatók)

17 4. Pécs lakott területének társadalmi igények alapján való minősítése IDRISI programmal 4.1. A pécsi lakosság véleményének felmérése kérdőívvel, a pontrendszer kialakítása Térbeli kategória: Hatótávolság: Súlypont: bölcsőde, óvoda, általános, vagy középiskola közelsége vizsgált terület határa 3.5 az egyetem valamely karának közelsége 2 km 1.6 kórház, rendelőintézet közelsége vizsgált terület határa 6.2 forgalmas főútvonal közelsége 500 m -4.3 vasútállomás közelsége vizsgált terület határa -4.1 vasútvonal közelsége 500 m -3.3 helyi járatú buszpályaudvar közelsége vizsgált terület határa 4.0 buszmegálló közelsége 2 km 7.2 belváros közelsége vizsgált terület határa 2.2 többfunkciós (Plaza-jellegű) üzletközpontok közelsége vizsgált terület határa -0.1 hipermarketek (Tesco, Interspar ) közelsége vizsgált terület határa 5.7 nagyobb ABC (elsősorban élelmiszer) üzletek közelsége 2 km 6.9 vendéglátóhely, étterem, nagyobb szórakozóhely, mozi közelsége 1 km 0.2 műszaki, kertészeti, lakberendezési nagyáruházak közelsége vizsgált terület határa -0.5 templomok közelsége 1.5 km 2.0 ipari üzemek közelsége 1 km -6.6 park / nagyobb zöldterület közelsége 1.5 km 8.8 sportpálya közelsége 1.5 km 1.5 magasabb légszennyezettség vizsgált terület határa -9.1 A felhasznált objektumok (társadalmi tényezők) súlypontjai és távolságkorlátai hátrányos helyzetű társadalmi rétegek jelenléte 1 km -6.5 lakásár szerepe a lakásvásárlásban objektumhatár -4.3 az épület anyaga: tégla objektumhatár 7.0 vezetékes víz, szennyvízhálózat megléte objektumhatár 9.8 távfűtés megléte objektumhatár 3.5 egyéni fűtés megléte objektumhatár 5.7 saját kert megléte objektumhatár 6.2 felújításra szoruló építészeti, gépészeti részek az épületben objektumhatár -4.3

18 A területminősítéshez használt, társadalmi tényezőket mutató, súlyozott rétegek

19 4.2. A látványérték meghatározása IDRISI-vel Látott terület súlypont Újabb, panel tömbház 1.7 Régebbi, tégla tömbház 2.6 Lakópark és sorház 3.1 Belvárosi polgári öv 2.4 Felújításra szoruló öv 1.7 Ipartelepek, bevásárlóközpontok 1.6 Sűrűbben beépített családi házas terület 2.9 Különböző típusú lakóterületek, illetve település körüli részek súlyozott látványértéke a felmérés alapján Hétvégi házas övezet 3.8 Szélesebb út, vasút 1.7 Szántó, rét, legelő 3.9 Erdő 3.9

20 Pécs különböző típusú beépített területei, illetve település körüli részei

21 A vizsgált helyek látványértékének összesített pontszámai

22 A kilátópontok köré szerkesztett Thissen poligonok (jelmagyarázatban az átlagtól való eltérésből származtatott pontok láthatók)

23 4.2. A társadalmi felületek összegzése IDRISI-vel Élesen lehatárolt objektumokat tartalmazó részeredmény rétegek összegzéséből kapott eredményréteg (a jelmagyarázatban a súlyozott pontok szerepelnek) Fuzzy részeredmény rétegek összegzéséből kapott eredményréteg (a jelmagyarázatban a súlyozott pontok szerepelnek)

24 A fuzzy és az élesen lehatárolt objektumokat tartalmazó eredmény rétegek összegzéséből kapott végső eredményréteg (a jelmagyarázatban a súlyozott pontok szerepelnek)

25 Pécs egyes társadalmi tényezőket figyelembe vevő, 1988-as alaprajzközpontú terjeszkedési modellje (a jelmagyarázatban a viszonylagos terjeszkedési költségpontok színkulcsai láthatók)

26 5. A természeti és társadalmi tényezők együttes vizsgálata 5.1. A vizsgált természeti és társadalmi tényezők egymáshoz viszonyított arányának térbeli megoszlása A vizsgált természeti és társadalmi tényezők egymáshoz viszonyított arányának térbeli megoszlása (az 1-es fölötti értékű területeken a természeti, míg az 1 alatti értékű területeken a társadalmi jellegű fejlesztő hatások dominanciája érvényesül)

27 5.2. Pécs és környéke lakhatóság szempontjából történő összesített minősítése A vizsgált természeti és társadalmi tényezőket mutató összesítő térkép (jelmagyarázatban a súlypontok láthatók)

28 A vizsgált természeti és társadalmi tényezők összesített súlypontjainak megoszlása Pécs jelenlegi lakó- és hétvégi házas területein (jelmagyarázatban a súlypontok láthatók)

29 A Melyik városrészben szeretne lakni? kérdésre adott válasz alapján kapott igen szavazatok aránya a városrészeken belül (%) Az egyes városrészek területére eső lakó- és hétvégi házas övek modellből számolt átlagpontjának városi átlagtól való eltérése (átlag = 1)

30 Pécs vizsgált természeti adottságait és a lakosság egyes igényeit is figyelembe vevő, 1988-as alaprajzközpontú terjeszkedési modellje (a jelmagyarázatban a viszonylagos terjeszkedési költségpontok színkulcsai láthatók)

31 A vizsgált természeti és a társadalmi tényezőkből számolt terjeszkedési modellek különbsége (piros = a társadalmi tényezőkre épülő modell jósol jelentősebb terjeszkedést, zöld = a természeti tényezőkre épülő modell jósol jelentősebb terjeszkedést)

32 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Milyen épületben lakik jelenleg? Milyen épületbe szeretne költözni? Anyagi lehetőségei milyen épületbe való költözést tesznek lehetővé? családi ház 25.33% 82.09% 48.28% sorház 13.33% 7.46% 13.79% tégla tömbház 20.00% 8.96% 12.07% panel tömbház 41.33% 1.49% 25.86% A jelenlegi és a jövőbeni várható lakóhely típusára vonatkozó kérdésre adott válaszok aránya

33 Összegzés bemutattam a térinformatika szerepét az önkormányzati irányításban és döntéshozásban, áttekintettem Pécs történelmének legfontosabb eseményeit, azok településfejlődésre gyakorolt hatásait, IDRISI programmal meghatároztam Pécs alaprajzának kiterjedését különböző időszakokban, bemutattam az általában a településfejlődésre ható természeti adottságok és társadalmi igények közül a legfontosabbakat, összegyűjtöttem a konkrétan Pécs fejlődésére ható természeti és társadalmi hatásokat, egységes minősítési rendszert dolgoztam ki a különböző adottságok egy rendszerbe vonhatósága érdekében, IDRISI program segítségével minősítettem a természeti, illetve a társadalmi tényezők hatása alapján Pécs jelenleg beépített területét, IDRISI program segítségével feltártam a közeljövőben várható településterjeszkedési folyamatok irányát, nagyságát.

34 Válasz a bírálatra Dr. Mészáros József értékelésének néhány pontja: Talán szerzője háttere miatt megítélésem szerint túl nagy teret szentel a térinformatikai módszerek ismertetésének és kevesebbet az eredményeknek. Érdemes lett volna megvizsgálni, hogy ha különböző módon súlyozza össze mutatóit (azaz perturbálja a feltételeket) különböző eredményeket kap-e vagy ugyanolyan eredményekre vezet a vizsgálat? Hasonlóan érdemes lett volna a lakosság igényeit, mutatóit összevetni a város ingatlanárakkal, melyek minden bizonnyal jól mutatják e komplex mutatók pénzbeni kifejeződését. Dr. Mészáros József kérdései: Terjedési modelljét mennyire tekinti robosztusnak? Megítélése szerint a megkérdezettek mennyire tükrözik Pécs város lakosságát és ez mennyiben befolyásolja következtetései érvényességét?

35