PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Földtudományok Doktori Iskola

Átírás

1 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Földtudományok Doktori Iskola HABILITÁCIÓS TÉZISEK Pécs településfejlődésére ható természeti és társadalmi hatások vizsgálata geoinformatikai módszerekkel Készítette: Dr. Gyenizse Péter (PhD) Pécs 2010

2 2

3 1. Bevezetés, célkitűzés A különböző társadalmak az őskortól kezdve egyre több települést hoztak létre, amelyek helyének kiválasztásában szinte minden esetben a természeti adottságok voltak a döntőek. Későbbi fejlődésük azonban egyre inkább a társadalmi és gazdasági tényezőktől függött. Ahhoz, hogy egy település (mint rendszer) folyamatosan, zökkenőmentesen működjön, a vezetőknek, döntéshozóknak ismerniük kell a természeti adottságokat, valamint a társadalmi, gazdasági és műszaki szférák által támasztott igényeket, a bennük működő folyamatokat (TÓTH J. 1981). Ezeknek a folyamatoknak a feltárására, együttes tanulmányozására és a végső döntés előkészítésére kiválóan alkalmasak a geoinformatikai programok. 2. A témakörben végzett korábbi kutatásaim Az 1995-tő 1998-ig zajló doktori képzés során elsősorban egyes tájak településeinek fejlődésében szerepet játszó természeti tényezőket gyűjtöttem össze és vizsgáltam történeti földrajzi, statisztikai és hagyományos kartográfiai módszerekkel. A 2003-ban megvédett PhD disszertációmban már alkalmaztam a térinformatikai módszerek által biztosított egyes elemző funkciókat ban elkezdtem egy új kutatási módszer kidolgozását, amely során geoinformatikai eszközök használatával minősítettem a településeknek nem csak a természeti környezetét, hanem a társadalom számára fontos adottságait is. A 81 megjelent egyéni, vagy szerzőtársakkal együtt készített publikációmból mintegy 70 településföldrajzi, településkörnyezeti témájú. Ezen belül a habilitáció témaköréhez szorosan kapcsolódó témában, tehát a települések és a településhálózat jellemzőinek vizsgálata geoinformatikai, kartográfiai és statisztikai módszerekkel tárgykörben az alábbi fontosabb kutatási eredményeket értem el egyéni munkával, vagy szerzőtársaimmal: 1. Elvégeztem eltérő természeti környezettel rendelkező tájak településeinek számítógépes, statisztikai osztályozását alaprajzuk természeti környezetének egyes elemei alapján. A használt módszerek elsősorban a legjobb eredményeket felmutató klaszteranalízis segítségével az adott településtömeget osztályokra bontottam. A különböző típusokba tartozó települések más-más természeti adottságúak, ezért a kijelölt csoportok tagjai nagyvonalakban azonos problémák elé állítják a lakosságot és a tervezőket. [1, 6, 40 a számokkal hivatkozott publikációk a tézisek végén beazonosíthatók] 2. Hagyományos kartográfiai módszerekkel és újonnan kidolgozott geoinformatikai eljárásokkal vizsgáltam meg a településhálózat sűrűségét országos és táji szinten. Eltéréseket mutattam ki a különböző természeti adottságú területek településsűrűségében. A több időbeli metszetben elkészített vizsgálatok eredményeit a térképek mellett számszerű formában is közreadtam. [2, 14, 17, 19, 38, 40] 3. Új kartográfiai és térinformatikai módszereket dolgoztam ki a települések természeti környezetének jellemzésére. Az ún. mikrokörnyezettípus térképeket 48 dél-dunántúli településre készítettem el. Az Idrisi geoinformatikai program lehetőségeit felhasználva, több természeti jellemző összegzésével környezetminősítő térképet hoztam létre Pécs, Komló, Pécsvárad, Sásd, Szigetvár, Szentlőrinc, Sellye, Harkány, Siklós, Villány városokra. Számszerűen jellemeztem azok beépített területeinek növekedését. Kijelöltem a települések terjeszkedéséhez legmegfelelőbb irányokat. [3, 8, 10, 13, 33, 34] 4. Térinformatikai módszerek felhasználásával relatív módon értékeltem öt dél-dunántúli táj mezőgazdasági adottságait. A földrajzi információs rendszer eredményeinek felhasználásával javaslatot tettem a vizsgált terület területhasználatának módosítására (csak a gazdasági érdekek figyelembe vételével). [5, 12] 3

4 5. Statisztikai és kartográfiai módszerek felhasználásával kimutattam a természeti környezet többnyire áttételes hatását egy dél-dunántúli tájcsoport népességének és foglalkoztatási szerkezetének változására. [4, 40] Statisztikai adatokra támaszkodva végeztem el Tolna megye településeinek funkcionális osztályozását. [15, 24] Megrajzoltam a dél-dunántúli települések XX. századi fejlődését befolyásoló földrajzi energiák összesítő térképét statisztikai és kartográfiai kutatási eredményeimre támaszkodva. [40] 6. Geoinformatikai módszerekkel modelleztem a legkisebb energia-befektetést igénylő utakat a dél-dunántúli közlekedési csomópontok között. Statisztikai adatokkal igazoltam, hogy a modellezett, valamint a dombsági és hegységi területek XVIII-XIX. századi és mai útjainak nyomvonala között jelentős a hasonlóság, sőt az átfedés. [11, 40] 7. Térképészeti és térinformatikai módszereket is használtam a mecseki kő-, szén- és uránbányászat településekre gyakorolt környezeti hatásainak vizsgálatakor. Domborzati modellek segítségével jellemeztem a bányaterületeket és a károsodott lakóterületeket. [7, 9, 16, 21, 22, 23, 26, 27, 35] 8. Kidolgoztam egy komplex geoinformatikai minősítő módszert, modellt a települések természeti adottságainak és a lakosság igényeinek elemzésére, amelyet először Pécs lakott területének vizsgálatára használtam fel. [18, 20, 25, 28, 29, 30, 31, 32, 36, 37, 39] A habilitáció tudományos előadásában a 8. pontban említett természeti és társadalmi tényezőket figyelembe vevő, geoinformatikai módszerekkel végzett elemzések kerülnek kifejtésre. A Földtudományi Doktoriskolában korábban megfogalmazott íratlan szabály szerint a továbbiakban a szöveget többes szám első személyben írom. 3. Vizsgálati módszerek A vizsgálat a földrajzi információs rendszerek működési elvének megfelelően az adatgyűjtés elemzés megjelenítés séma használatával készült. Mint ismeretes, a földrajzi információs rendszerek (GIS = Geographical Information System) a térinformatika tudományának eszközei (MÁRKUS B. 2001). A földtudományokban használt térinformatikát geoinformatikának is nevezik. Az adatgyűjtéshez elsődleges és másodlagos módszereket lehet alkalmazni, melyekkel részben térbeli, részben attribútum adatok szerezhetők be. Az elsődleges adatgyűjtés során elsősorban Pécs fejlődésére ható társadalmi tényezőket mértük fel. Először a településkörnyezet vizuális megjelenését, látványértékét vizsgáltuk meg. A vizsgálathoz jellemző hangulatú, Pécs különböző területein (szőlők, családiházas részek, panel lakótelepek) készült, 31 képből álló diasorozatot értékeltünk ki 59 egyetemi hallgató részvételével. A térben megfogható, ábrázolható, társadalmilag-gazdaságilag fontos helyekről és városi jellemzőkről kérdőíves felmérés készült 2006 tavaszán. A kérdőív a lehető legtöbb térben is ábrázolható tényezőt tartalmazta. Ezek a kiértékelés után segítettek kialakítani a hozzájuk kapcsolható súlyozott pontszámrendszert is. Az adatokat a város négy jellemző helyén, a nagy buszpályaudvarokon vettük fel. A kérdőíves adatgyűjtés során a válaszadó polgárok lakhelyük szerint azonos számban tartoztak a Belváros környékéhez, illetve Pécs keleti, nyugati és déli városrészeihez. Életkoruk szerint is egyenletesen oszlottak meg: mind a négy felvételi helyen azonos számban szerepeltek fiatal családalapítók, középkorúak és a nyugdíjas korosztály tagjai (GYENIZSE P. 2009). A térbeli objektumokat az 1967-es topográfiai térképből létrehozott alaprétegen digitalizáltuk a CARTALINX, vagy az IDRISI geoinformatikai programban. Ezért sem a fájlstruktúrában, sem a vetületi és koordinátarendszerben nem volt eltérés. Az attribútum adatok öszszehasonlíthatóságát a kérdőíves felmérés feldolgozásával létrehozott egységes pontrendszer 4

5 biztosította. A statisztikai elemzéseket MS Excel, míg a térbeli elemzéseket és a megjelenítést IDRISI programban végeztük el. Két dolgot szükséges még tisztázni: a vizsgálat térbeli korlátait és a modellezés korlátait. A térbeli korlát egyrészt arra vonatkozik, hogy a vizsgálatba nem került bevonásra Hird, Somogy és Vasas területe (mivel azok egyértelműen elkülönülnek Pécs egybeépült testétől ), másrészt arra, hogy a vizsgált terület határának kijelölése elkerülhetetlenül szubjektív volt. Pécs vizsgált lakóövezeti részét az 1. ábra mutatja. A modell korlátait elsősorban a társadalmi tényezők vizsgálatakor kell hangsúlyozni, ugyanis nagyobb energiaráfordítás esetén természetesen további tényezők is bevonhatók lettek volna, amelyek talán tovább finomították volna az eredményt. Véleményünk szerint sikerült a helyi viszonyokhoz és a vizsgálat céljához igazodó legjobb tényezőket figyelembe venni. A súlypontok és a távolságkorlátok megválasztása is tartalmaz valamennyi szubjektivitást, de a megkérdezett polgárok, egyetemi hallgatók és geográfus szakemberek véleménye alapján ezek is reálisnak mondhatók. 1. ábra. Pécs vizsgált lakóövezetei és azok mai közigazgatási határai (szerk.: Gyenizse P.) 4. Pécs területének minősítése természeti adottságok alapján A települések életére, fejlődésére, terjeszkedésére vagy éppen stagnálására és elhalására még napjainkban is hatással vannak a természeti adottságok. A természeti-környezeti viszonyok ismerete nélkül nem lehet alapos településtervezést végezni (LOVÁSZ GY. 1982). Ezen adottságok értékelése legfőképpen műszaki, környezetvédelmi és városesztétikai kérdések megoldásában, valamint a különböző létesítmények optimális térbeli elhelyezésében nyújt jól felhasználható információkat, de nem hanyagolhatók el a higiéniai és a településszociológiai vonatkozásai sem (LOVÁSZ GY. NAGYVÁRADI L. 2000). A mai településtervezési gyakorlatban kikerülhetetlen a térinformatikai programok használata (GYENIZSE P. 2007). A települési szintű döntéshozásban leggyakrabban használt térinformatikai elemzés a valamilyen szempontrendszer szerinti területminősítés. Ez jelenthet pl. környezetterhelhetőségi vizsgálatot, 5

6 környezet-egészségügyi minősítést, tájesztétikai értékelő rendszert, természetvédelmi vagy éppen beépíthetőségi minősítést (TÓZSA I. 2001). Pécs természeti környezete meglehetősen változatos. A Dél-Dunántúl legnagyobb városa a K Ny-i csapású Mecsek D-i, tagolt lejtőit és a tőle D-re húzódó Pécsi-medence vizenyős területeit, valamint a Baranyai-dombság É-i szegélyét egyaránt beépítette. A történelem során megfigyelhető volt a természeti adottságok terjeszkedésre gyakorolt hatása. A város eleinte csak a medenceperemen terjeszkedett K Ny irányban, később a társadalmi-gazdasági érdekek hatására nyúlt be a völgyekbe, illetve építette be a medence déli oldalát (CSANÁLOSI S. 1982; DERCSÉNYI D. POGÁNY F. 1956; HANTOS GY. 1940; SZABÓ P. Z. 1940). A természeti környezet adottságai közül térinformatikai módszerekkel legkönnyebben vizsgálható tényezők a domborzat, a vízrajz, és a helyi klíma hatása. Ezek a hatások relatív módon számszerűsíthetők és a térinformatikai program rétegeiként egymással összevethetők. A vizsgált terület domborzati modelljének felhasználásával lejtőkitettség és lejtőkategória rétegeket állítottunk elő. A különböző fő- és mellékégtájak mikroklímájuknak megfelelően É- tól D felé növekvő értékeket kaptak: É = 1, ÉK és ÉNy = 2, K és Ny = 3, DK és DNy = 4, D = 5 pont. A lejtőmeredekségi rétegen a magyar mezőgazdaságban régóta használatos kategóriákba soroltuk át a képelemeket, amelyek a következő pontokat kapták: 25 % fölött = 1; % = 2, % = 3, 5-12 % = 4, 0-5 % = 5. Minél nagyobb pontszámot kapott az újraosztályozás után egy képelem (pixel), annál értékesebb területe a beépíthetőség szempontjából. Ezeken kívül még egy tényezőt használtunk fel: a felszíni vízfolyásoktól és a mocsaras területektől mért távolságot. A nedves területek altalaja építkezésre nem, vagy nehezen alkalmas, továbbá a magas talajvíz vagy a belvíz az épületek felvizesedéséhez, azok állagromlásához vezethet. Előállítottunk egy olyan új réteget, amin a pixelekhez kötött értéket a víztől mért távolság jelentette. A vizes területektől távolodva öt, 1-től 5-ig növekvő pontszámú kategóriát alakítottunk ki 100 méterenként. Csakhogy az így kapott rétegen olyan területeket is találhatunk, ahol minden bizonnyal jelentéktelen a közeli víz negatív hatása, mert jelentősen magasabban fekszenek annál. Ezért leválogattuk az eredeti lejtőmeredekség térképrétegről a 2 %-nál nagyobb lejtésű területeket, amelyek nem vettek részt az elemzésben. A természeti adottságokon nyugvó, relatív súlyozású környezetminősítő térkép létrehozásához összeadtuk a lejtőkitettségi, a lejtőmeredekségi és a víztávolságot mutató pontozott rétegeket. Az így kapott eredményrétegen a képelemek maximum 15 pontot kaphattak (2. ábra). Az így nyert relatív súlyozású környezetminősítő térképrétegen a belváros és a környező területek képviselik a legnagyobb kiterjedésű, legmagasabb pontszámmal jellemzett részt. Nem véletlen, hogy őseink itt alapították Pécset. A későbbi korok (elsősorban K Ny irányú) terjeszkedési folyamatait pedig jól magyarázza a belvárostól K-re és Ny-ra, a hegylábi területeken húzódó, igen magas pontszámot kapott, többé-kevésbé összefüggő sáv. Az utóbbi két évtizedben számos kereskedelmi nagyberuházás zajlott Pécsen (hipermarketek, Plaza típusú és műszaki nagyáruházak), melyek gyökeresen átalakították a város funkcionális képét (AUBERT A. TRÓCSÁNYI A. 2001). A kulturális nagyberuházások első képviselőjeként megépült az Expo Center, és az Európa Kulturális Fővárosa 2010 projekt keretében is számos jelentős létesítmény kialakítását tervezik (PIRISI G. TRÓCSÁNYI A. MÁNFAI GY. 2005). Ezek helyének kiválasztása során egyértelműen előnyben részesítették a kedvezőbb természeti adottságú területeket. Mégpedig azokat a medenceperemi, közel sík felszíneket, ahol a létesítmény kivitelezése kisebb építési költséggel is megvalósítható. A kisebb alapterületen, alacsonyabb költségekkel megvalósítható családiházas és sorházas építkezésekkel ellentétben ezek a nagyberuházások a lehető legjobban alkalmazkodnak a terepviszonyokhoz. Érthető okokból elsősorban a város K Ny-i tengelyében, a Pécsi-medence peremén, illetve a medencefenék magasabb részein épültek (3. ábra). Valószínűleg helyválasztásukban jelentős szerepet játszott a város ütőerének számító 6-os, és kisebb mértékben az 57-es és 58-as főutak közelsége is. Azonban ne feledjük, hogy az évszázados alapokra épített 6-os út nyomvo- 6

7 nalát tágan értelmezve szintén a kedvező természeti adottságok szabták meg (GYENIZSE P. 2004)! A nagyberuházások természetföldrajzi fekvése számszerűen is jellemezhető a modell segítségével. A telephelyeket, áruházakat pontnak tekintve kiolvastuk az általuk lefedett pontszámot a környezetminősítő térképrétegről. Ez alapján elmondható, hogy átlagosan 12,2 ponttal jellemezhető, tehát igen jó természeti adottságokkal bíró területen fekszenek. Elkészítettünk egy településterjeszkedési vizsgálatot is az IDRISI program segítségével. Egy távolság- és környezetminőség-függő költségfelületet hoztunk létre a raszteres rétegen a város 1988-as beépített területétől számítva. Mivel csak a városhatár menti pixelek költségértékeire voltunk kíváncsiak, ezért kijelöltünk egy viszonyítási zónát a város 1988-ban beépített részétől 1500 és 2000 m közötti távolságban. Öt terjeszkedést jelző övet alakítottunk ki a költségtérkép újraosztályozásával (a viszonyítási övezet átlagpontszámainak 0 1 % = 1. kategória, 1 2 % = 2. kategória stb.) Az így kapott, ún. viszonylagos terjeszkedési költségpontszámok által meghatározott övek egyenként elég keskenyek, de összességében markánsan megmutatják a közeljövőben várható fejlődési irányokat. Ez a külső övezet átlagpontszámaitól függő viszonyrendszer a társadalmi tényezőkből kialakított terjeszkedési modellel is összevethetővé teszi a jelenleg tárgyaltat. + + = 2. ábra. Pécs és környéke természeti adottságokon nyugvó, relatív súlyozású, építési szempontú környezetminősítő térképének előállítása (a jelmagyarázatban a pontértékek szerepelnek) (szerk.: Gyenizse P.) Az eredménytérképről, az izovonalak sűrűségéből leolvasható, hogy az átlag fölötti gyorsaságú alaprajzi terjeszkedést leginkább a K-i és a Ny-i irányban támogatják a természeti adottságok (4. ábra). Ezt a megállapítást nagyrészt alátámasztják az utolsó térképi felvételezés óta eltelt két évtized építkezései is. Az újhegyi családiházas városrész beépítettsége folyamatosan 7

8 nőtt, és ha a város közigazgatási határa nem akadályozta volna meg, akkor valószínűleg további utcák kerültek volna kijelölésre a városrész K-i felén. Gyárvárostól DK-re egyre több üzem települ az ott kialakított ipari parkba. A város egyik jövőbeni tartalékát jelentheti a Mecsekszabolcstól DK-re lévő hétvégiházas öv, amely szintén átlag feletti természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik. Amennyiben ez utóbbi településrész kapcsolódni tud néhány, a társadalom, illetve a gazdaság számára fontos tényezőhöz (pl. 6-os főút közelsége), akkor középtávon frekventált családiházas településrész válhat belőle a modell szerint. Az ÉK-i részeken a modell szerint Pécsbányán és Rigóderben várható a családiházas rész besűrűsödése. Rigóder D-i részén az utóbbi időben jelentős méretű lakóparkok épültek. Ez a folyamat felerősödhet, ha a külfejtés bányagödrét (a korábbi tervek szerint) sikerül rekultiválni és abban park, tó, esetleg szórakoztató, illetve oktatócentrum létesül. Az ÉNy-i területeken az egykori szőlőhegy és az Ürögi-völgy átlagos sebességgel zajló beépítését jósolja a modell. Ez a felmérés ideje óta szemmel láthatóan meg is valósult, sőt ennek aránya nagyobb, mint amit a modell előre jelez (az ezeken a területeken érvényesülő erős társadalmi igényekről a következő fejezetben olvashatunk). A Ny-i irányú, gyorsabb fejlődési tendenciát mutatják az újpatacsi sorházak és a Rácvárostól D-re felépített hipermarketek sora. A Kovácsteleptől D-re nyúló, kedvező területek beépítése eddig elmaradt, a vasútvonaltól D-re, annak gátló hatása miatt ma is csak hétvégi kertek találhatók. 3. ábra. A modell szerint legkedvezőbb természeti adottságú területek (13-15 pont) és az utóbbi két évtizedben épített, valamint a közeljövőben megvalósuló ipari, kereskedelmi és kulturális nagyberuházások helyei Pécsen (szerk.: Gyenizse P.) 5. Társadalmi tényezők felmérése és elemzése A település-definíciók sokfélék, azonban többnyire megegyeznek abban, hogy a település térbeli társadalmi képződmény. Egy település élete a természeti alapok mellett erősen függ a társadalmi és gazdasági tényezőktől is. Az utóbbi évszázadokban ezek váltak egyre fontosabbá. Számos olyan társadalmi tényező van, ami térben ábrázolható, így térinformatikai programban elemzéseket lehet vele végezni. 8

9 Pécs egyes részeinek társadalmi megítélés alapján való minősítéséhez többféle adat megszerzésére, azok társadalmi igények szempontjából történő pontozására volt szükség. Ahhoz, hogy geoinformatikai programmal végezhető vizsgálatokat tudjunk végrehajtani a témában, szükség volt számos térben megfogható objektumra, jellemzőre. Sajnos jó néhány olyan tényező van, amit nem lehetett térben rögzíteni, mert nem kapcsolható koordinátákhoz, vagy nincs róla statisztikai, felmérési adat. A vizsgálatba bevont objektumok (iskolák, buszmegállók, vállalatok stb.) listáját, azok jellemzőit (pl. munkahelyek száma), valamint a helyzetükre vonatkozó információkat különböző hivatalok, cégek adták meg, illetve ezeket saját helyismerettel és terepbejárással egészítettük ki (GYENIZSE P. 2009). 4. ábra. Pécs természeti adottságokon nyugvó, 1988-as alaprajzközpontú terjeszkedési modellje (a jelmagyarázatban a viszonylagos terjeszkedési költség-pontszámok színkulcsai láthatók, a rácsozott terület Pécs 1988-as alaprajza) (szerk.: Gyenizse P.) Mivel a vizsgálat célja nem csak ezen objektumok térbeli ábrázolása, hanem a lakosságra gyakorolt hatásának felmérése és annak számszerűsítése volt, ezért megfelelő pontrendszert kellett kialakítani minden egyes objektumtípushoz. Az objektív pontrendszer alapját egy kérdőíves felméréssel teremtettük meg. Lakóhely és életkor szerint kiválasztott lakókat kérdeztünk meg az egyes objektumtípusok, illetve lakókörnyezeti jellemzők fontosságáról. A felmérés után létrehozott térinformatikai rétegek egy része az ún. helyzeti energiákhoz hasonlóan valamitől való távolság alapján minősítette Pécs területét. Másik része pedig konkrétan lehatárolt területeknek adott alacsonyabb, vagy magasabb pontszámot. A kérdőíves felmérés során 28, térben megfogható, meghatározott tulajdonságokkal jellemzett objektumcsoportnak a válaszadó számára való fontosságát mértük fel. A meghatározott tulajdonságú objektumok megítélése részben azok helyben való megléte, részben az azoktól való távolság alapján zajlott. A válaszadó ötféle pontszámot adhatott egy-egy objektumtípusnak: -2 (igen hátrányos), -1 (kissé hátrányos), 0 (semleges), 1 (kedvező), 2 (igen von- 9

10 zó). A negatív pontokra főleg a pszichológiai hatás, tehát a jobb megítélhetőség miatt volt szükség. Az utóbbi esetben a raszteres rétegen az adott objektumtípustól távolodva és nem közeledve növekedtek a relatív pontszámok. Az adatokat MS Excel-ben dolgoztuk fel, normalizáltuk. Minden társadalmi tényező mínusz 10 és plusz 10 közötti lehetséges maximummal rendelkező pontot kapott. Nem minden objektumtípus vonzó, vagy taszító hatása tart azonban a vizsgált terület határáig. Ezért szakemberekkel konzultálva megállapítottuk az egyes tényezők vonzásának valószínűsíthető térbeli korlátját is (1. táblázat). Volt olyan tényező is - a látványérték - ahol az egyszerű kérdőívezés és adatbeszerzés nem adhatott értékelhető eredményt. A látványérték, vagy tájesztétika értékelési módszerének kidolgozására már korábban történtek kísérletek (MEZŐSI G. 1991). A vizsgálat korábbi szakaszában saját geoinformatikai elemzéssel kellett előállítanunk a szükséges részeredményréteget (GYENIZSE P. et al. 2007). A különböző városrészben fekvő lakások, házak, telkek négyzetméterre levetített átlagos árára is szükségünk volt. Ez a mutató már önmagában is jelzi egyes területek presztízsét, tehát a felkapott, vagy éppen lepusztuló területeket. Mutatja, hogy milyen irányba mozdulnak el a tehetős, vagy éppen kevésbé pénzes vevők. Az adatokat ingatlanközvetítők és újsághirdetések adták meg. 1. táblázat A felhasznált objektumok (társadalmi tényezők) pontértékei és távolságkorlátai (szerk.: Gyenizse P.) Térbeli kategória: Hatótávolság: Pont: bölcsőde, óvoda, általános, vagy középiskola közelsége vizsgált terület határa 3,5 az egyetem valamely karának közelsége 2 km 1,6 kórház, rendelőintézet közelsége vizsgált terület határa 6,2 forgalmas főútvonal közelsége 500 m -4,3 vasútállomás közelsége vizsgált terület határa -4,1 vasútvonal közelsége 500 m -3,3 helyi járatú buszpályaudvar közelsége vizsgált terület határa 4,0 buszmegálló közelsége 2 km 7,2 belváros közelsége vizsgált terület határa 2,2 többfunkciós (Plaza-jellegű) üzletközpontok közelsége vizsgált terület határa -0,1 hipermarketek (Tesco, Interspar ) közelsége vizsgált terület határa 5,7 nagyobb ABC (elsősorban élelmiszer) üzletek közelsége 2 km 6,9 vendéglátóhely, étterem, nagyobb szórakozóhely, mozi közelsége 1 km 0,2 műszaki, kertészeti, lakberendezési nagyáruházak közelsége vizsgált terület határa -0,5 templomok közelsége 1.5 km 2,0 ipari üzemek közelsége 1 km -6,6 park / nagyobb zöldterület közelsége 1.5 km 8,8 sportpálya közelsége 1.5 km 1,5 magasabb légszennyezettség vizsgált terület határa -9,1 hátrányos helyzetű társadalmi rétegek jelenléte 1 km -6,5 lakásár szerepe a lakásvásárlásban objektumhatár -4,3 az épület anyaga: tégla objektumhatár 7,0 vezetékes víz, szennyvízhálózat megléte objektumhatár 9,8 távfűtés megléte objektumhatár 3,5 egyéni fűtés megléte objektumhatár 5,7 saját kert megléte objektumhatár 6,2 felújításra szoruló építészeti, gépészeti részek az épületben objektumhatár -4,3 Látványérték vizsgált terület határa 1,97 10

11 A társadalom véleményét és igényeit tükröző tematikus réteg kialakításához összegeztük a részeredmény rétegeket (5. ábra). A 28 tényező összegzéséből kapott rétegen a maximális pontszám 105,32 lett. Egyetlen pixel sem érte el az elméletileg lehetséges maximumot, ami 126,9 lett volna. Megállapítható, hogy óvatosan szabad csak következtetéseket levonni a lakóöveken kívüli területek esetében, mivel ezek korábban csupán háttérként, tehát érték nélkül szerepeltek az élesen lehatárolt objektumokat tartalmazó eredményrétegen. Az összeadás tényéből adódóan, a végső eredményrétegen a beépített területeken kívüli részek csak a fuzzy rétegek értékeit tartalmazzák! A kapott értékek ennek ellenére a realitásokat tükrözik, ha azokat csak az adott hely (pixel) lakhatóságának minősítésére használjuk fel. A lakásokkal, közművekkel ellátott terület ugyanis egyértelműen sokkal kényelmesebb lakóhelyet biztosít számunkra, mint pl. egy emberi átalakítástól többé-kevésbé mentes rét, még akkor is, ha az viszonylag közel van bizonyos szolgáltatásokat nyújtó objektumokhoz. Pécs beépített területeinek társadalmi tényezők alapján való értékelése során a legmagasabb pontszámot a hegyoldali és a medence D-i részén fekvő családiházas és sorházas részek kapták. Szintén átlag fölötti pontszámokat értek el egyes K-i részen fekvő családiházas lakótelepek. Átlag közeli pontjai vannak a Belvárosnak és a környező területeknek, valamint a D-i panel lakótelepeknek. Átlag alatti pontszámot szereztek az iparterületek, továbbá néhány nehezen megközelíthető hétvégiházas rész. A fuzzy rétegek eredményeit súrlódási felületnek használva hoztunk létre településterjeszkedési költségfelületet. Ebből a természeti adottságokon alapuló terjeszkedési modellnél használt módszerrel állítottuk elő a viszonylagos terjeszkedési költség-pontszámok által meghatározott fejlődési öveket. A modell alapján a közeljövőben elsősorban Pécs ÉNy-i és D-i részén várható jelentősebb terjeszkedés (6. ábra). A hegylábi, hegyoldali részeken a családiházas kerületek sűrűbb beépítése prognosztizálható. Jelentős terjeszkedést irányoz elő továbbá a modell a város legdélebbi részén is. Kisebb mérvű további beépítést jelez előre az ÉK-i részeken a gyükési és a Mecsekszabolcs melletti családiházas-hétvégiházas részeken is. A terjeszkedés a modell szerint elsősorban a település K Ny-i tengelyében lassul le óta eltelt két évtized. Nézzük meg, hogy mi vált be és mi nem az előrejelzésekből! Az ÉNy-i családiházas rész valóban az egyik kedvelt építési terület lett, az egykori szőlőhegyen ma már alig találunk a bor készítéséhez alapanyagot. A D-i, málomi terület lett a lakópark- és sorházépítések egyik fő célpontja. A lakáscélú építkezések száma tényleg kevesebb volt az elmúlt időszakban a város K Ny irányú tengelyében, mint a rá merőleges irányban. Meg kell azonban jegyezni, hogy a lakosság igényei természetszerűleg eltérnek a nagyüzemek és a multinacionális cégek által igényelt telepítő tényezőktől. Az utóbbiak nagyobb arányban vannak jelen a város K Ny-i tengelyében. Több új hipermarket és csarnok is épült ezen a területen, ellentétben a hegyoldallal. Az új építések aránya magasabb is lehetett volna, ha nem hasznosítják újra a régi ipari- és raktár épületeket. A modellel összhangban, csak mérsékelt terjeszkedés volt megfigyelhető az ÉK-i részeken. A K-en fekvő újhegyi családiházas rész viszont teljesen beépült, a modellben jósolt lassabb fejlődéssel szemben. Hasonlóan pozitívabb a helyzet a Ny-i részen, ahol az előrejelzéssel szemben Patacstól keletre új lakópark, D- re hipermarketek épültek. Megállapítható tehát, hogy a modell a legtöbb területen jól, néhány helyen kevésbé pontosan adta vissza az elmúlt 20 év lakossági építkezéseinek eredményeként megvalósult terjeszkedési irányokat. A fő tendenciák azonban ÉNy-on és D-en igaznak bizonyultak. 11

12 = 5. ábra. Pécs és környéke társadalmi igények alapján szerkesztett, relatív súlyozású környezetminősítő térképe (a jelmagyarázatban a súlyozott pontok szerepelnek) (szerk.: Gyenizse P.) 12

13 6. ábra. Pécs egyes társadalmi tényezőket figyelembe vevő, 1988-as alaprajzközpontú terjeszkedési modellje (a jelmagyarázatban a viszonylagos terjeszkedési költségpontok színkulcsai láthatók, a rácsozott terület Pécs 1988-as alaprajza) (szerk.: Gyenizse P.) 6. A vizsgált természeti és társadalmi tényezők egymáshoz viszonyított arányának térbeli megoszlása Felmerült a kérdés, hogy napjainkban a város lakó- és hétvégiházas területeinek fejlődését vajon milyen arányban befolyásolják a természeti és a társadalmi hatások? Hol jelentősebb a város területén a természeti adottságok hatása és hol a társadalmiaké? A kérdések megválaszolásához egy új réteget hoztunk létre a figyelembe vett természeti és társadalmi tényezőket mutató rétegek normalizálásával, majd elosztásával. Először mind a két összegző réteg pontjait százalékos aránnyá alakítottuk át (maximum pontszám = 100 %). Másodszor elosztottuk a kapott természeti hatások érvényesülési arányát mutató réteget a társadalmi tényezők azonos típusú rétegével. A kapott eredményrétegen 0,50 és 1,59 közötti értékek szerepeltek. Az 1-es érték azt jelenti, hogy az adott településrész fejlődésére jelenleg egyenlő mértékben hatnak a természeti és társadalmi tényezők. Az 1-es alatti értékű területeken a társadalmi, míg az 1 fölötti értékű területeken a természeti jellegű fejlesztő hatások dominanciája érvényesül (7. ábra). Az eredmény kiértékelésekor tehát az 1-től való eltérést kell figyelembe venni mind a két irányban, önmagukban a pontértékek nem jelentik egyes területek alacsonyabb, vagy magasabb értékét (pl. a 0,5-tel jellemzett helyen a természeti, a 2-vel jellemzett helyen a társadalmi hatások érvényesülnek kétszer akkora hatással). A kapott eredményréteg csak a Pécsen belüli lakó- és hétvégiházas övek minősítésére használható fel a társadalmi adottságok lokális felmérése miatt. A könnyebb összehasonlíthatóság érdekében a lakóöveken kívüli területeket maszkkal kitakartuk. A kapott eredményrétegről leolvasható, hogy a medenceperemi, kis lejtésű, délies fekvésű területek fejlődéséhez arányaiban ma is nagyobb mértékben járulnak hozzá a vizsgált természeti adottságok, mint a vizsgált társadalmi tényezők. Ezeken a részeken a természeti adottsá- 13

14 gok alig, vagy egyáltalán nem gátolják a fejlődést, míg egyes vizsgált társadalmi tényezők nem adnak maximumközeli támogatást. Fordított a helyzet az építkezéseket, a közlekedést stb. megnehezítő tagolt felszínű vagy vizenyős területeken, ahol a társadalmi tényezők fejlesztő hatásai felülmúlják a természeti adottságok támogató hatásait. Az utóbbi csoportba elsősorban az újabban divatos családiházas területek tartoznak. A természeti és társadalmi adottságok egyenlő, vagy megközelítőleg egyenlő mértékben hatnak a város lakóöveinek nagy részén. Sok helyen viszont csak keskeny átmenetet alkotnak két szélsőérték között az egyensúlyt mutató részek. Nagyobb, összefüggő semleges területeket csak a város D-i, medenceperemi; a K- i és ÉK-i széles dombhátakkal ellátott; valamint a Ny-i, hegylábi részein találunk. Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy a szélső értékek maximumához való közelség nem jelenti egyes területeken a nagyobb fejlődés lehetőségét, vagy éppen a semleges területeken a pangást, csupán a hatótényezők egymáshoz viszonyított nagyságát az adott helyen. Azt, hogy az egyes városrészekben a vizsgált természeti és a társadalmi tényezők összesített hatása mekkora, a következő részben vizsgáljuk meg. 7. ábra. A vizsgált természeti és társadalmi tényezők egymáshoz viszonyított arányának térbeli megoszlása Pécs lakó- és hétvégiházas területein (szerk.: Gyenizse P.) 7. A természeti és társadalmi tényezők együttes vizsgálata A természeti adottságokat és társadalmi igényeket mutató eredményrétegek összesítéséből egy minden vizsgált tényezőt tartalmazó végső eredményréteget hoztunk létre. Ennek kialakításához első lépésben összeadtuk az IDRISI programban a természeti, valamint a társadalmi hatásokat mutató, előzőleg már kialakított, összesített eredményrétegeket. Az összeadás előtt azonban a természeti adottságok hatását fajsúlyosabbá kellett tenni, ugyanis a rétegen adható maximális pont 15 volt, szemben a társadalmi hatások maximum adható 126,9 pontjával. A természeti környezet ma már valóban kisebb hatást gyakorol egyes települések fejlődésére, mint a korábbi évezredekben, de azért ezt a pontkülönbséget túlzónak 14

15 tartottuk. Véleményünk szerint Pécs esetében a természeti tényezők hatása még ma is kb. fele akkora, mint a társadalmi hatásoké. Ezért a természeti adottságok összesítő rétegének pontszámait 4,2-szeresére növeltük. Az elérhető maximum így 63,5 pont lett. A természeti és társadalmi hatásokat tartalmazó eredményrétegek összeadása után kapott összesítő rétegen az elméletileg maximálisan elérhető pontszám 190,4 lett, de ezt a maximumot egy pixel sem érte el. A képelemek 73,67 és 164,25 pont közötti értéket kaptak. Az összesen 31 természeti és társadalmi tényező felhasználásával kapott eredményréteg kisebb korlátozásokkal alkalmas Pécs és közvetlen környékének relatív pontszámokkal való minősítésére. Azonban a várostól távolodva a térképrétegen szereplő értékek egyre bizonytalanabbak, mivel azokon a területeken (pl. a szomszéd falvakban) nem történt meg a társadalmi tényezők felmérése. Az eredményréteg tehát elsősorban a lakó- és hétvégiházas területen belüli különbségek kimutatására alkalmas. Ahhoz, hogy világosan megfigyelhetők legyenek a településen belüli különbségek, leválogattuk a lakó- és hétvégiházas övezeteket és egy új réteget hoztunk belőlük létre (8. ábra). 8. ábra. A vizsgált természeti és társadalmi tényezők összesített pontszámainak megoszlása Pécs jelenlegi lakó- és hétvégiházas területein (jelmagyarázatban a relatív értékelés pontjai láthatók) (szerk.: Gyenizse P.) A leválogatással létrehozott réteg meglehetősen jó felbontása majdhogynem háztömb szintű kiértékelést is lehetővé tesz a városon belül. A legmagasabb pontszámokat a nem túl meredek lejtőkön, a szélesebb völgytalpakon, vagy a kiterjedt dombhátakon elhelyezkedő családiházas, sorházas részek kapták. Ezzel szemben igen alacsony pontszámmal rendelkeznek a nehezebben megközelíthető, tagolt terepen, a város szélein fekvő családi- és hétvégiházas területek. Átlag fölötti, de nem kiemelkedő a Belváros és a tőle Ny-ra fekvő, valamint a medence D-i oldalán elterülő lakótelepek pontértéke. Ezeken a városrészeken belül a pontszámok szórása és területi változékonysága jóval kisebb, mint a tagolt hegylábi részeken. A szűk völgyekkel tagolt ÉNy-i városrészekben ugyanis kis távolságokon belül is jelentős pontszámváltozások figyelhetők meg. Az ÉK-i városrészek nem adnak egyértelműen értékelhető képet. Mind a tömbházas, mind a családiházas részeken vannak alacsonyabb és magasabb pontokkal jelle- 15

16 mezhető részek. A pontszámok térben jelentősen változnak, de nem olyan hirtelen, mint a tagoltabb ÉNy-i részeken. A lakosság körében végzett kérdőíves felmérés során arra is rákérdeztünk, hogy melyik városrészben lakna szívesen, és melyikben nem. A település kontúrtérképén 1-es számmal lehetett jelezni azokat a városrészeket, ahol szívesen lakna, és 0-val ahol nem. A térképen ábrázolt 34 városrész mindegyike kapott szavazatokat, bár eltérő mennyiségben. A egyes városrészekre leadott összes szavazatokon belüli igen szavazatok arányából szerkesztettük meg a 9. ábrát. A tematikus térképről egyértelműen látszik, hogy legtöbben az ÉNy-i családiházas, hétvégiházas területen, valamint a belvárosban és a környező kevésbé tagolt, családiházas és részben tömbházas városrészekben laknának szívük szerint. Ez alól a megállapítás alól csak a nehezen megközelíthető Mecsekszentkút kivétel. A város más részein csak a családiházas lakóövek közelítik, vagy haladják meg az 50 %-os átlagot. Viszonylag kevesen szeretnének a Belváros K-i szomszédságában fekvő sűrűn beépített családiházas övben, illetve a város D-i, részben családi-, részben sor- és tömbházas részén lakni. A legalacsonyabb igen arányt pedig a város K-Ny-i tengelyében fekvő iparterületek, valamint összefüggő nagy foltként az ÉK-i részek mutatják. A sereghajtók sorát zárja a Ny-i végeken elhelyezkedő Zsebedomb hétvégiházas övezete. Árnyalja azonban a vázolt helyzetet az a tény, hogy a városrészekre leadott szavazatok száma jelentős eltéréseket mutatott. Ezért a fenti megállapítások bizonytalansága városrészenként változik. Az ÉK-i részek kiemelkedően magas szavazatszáma mellett a Belvárosra és a környező városrészekre, valamint a kertvárosi részekre adtak le átlag fölötti szavazatszámot. Tehát ezeken a területeken a legnagyobb az előző elemzés beválási valószínűsége. A legkisebb pedig az ÉNy-i, Ny-i és részben a D-i városrészekben. Vajon mennyiben egyeznek meg, illetve térnek el az általunk készített területminősítés és a kérdőíves felmérés eredményei? A 8. és az 9. ábrát összehasonlítva elmondhatjuk, hogy a vizuális látvány alapján szinte tökéletes az egyezés. Lényeges kivételt egyedül csak egyes ÉK-i városrészek képeznek, ahol a modell általában pozitív pontszámaival szemben állnak a kérdőíves felmérés negatív értékei. Problémát jelent azonban a modell és a felmérés térbeli felbontásának különbsége. Mivel a kérdőíves felmérés adataiból készült városrész-szintű térkép felbontását nem tudtuk növelni, ezért az általunk kialakított minősítő eredményréteg felbontását kellett csökkenteni. Olyan réteget alakítottunk ki a minősítő eredményréteg feldolgozásával, amelyen az egyes városrészek átlagpontjának a városi átlagtól való eltérését ábrázoltuk (10. ábra). Ehhez csak a lakóés hétvégiházas övekre eső képelemeket használtuk fel, ezek átlagpontjait határoztuk meg. A generalizált településminősítő térkép jelentősen kisebb eltéréseket mutat a városrészek között, mint amit az eredeti, jobb felbontású térképrétegről vizuális összehasonlítás alapján érzékelni lehetett. A városrészek pontértéke által meghatározott mintázat azonban most is erősen korrelál a kérdőíves felmérés alapján szerkesztett városrész-népszerűségi térképpel. Megállapítható tehát, hogy a 31 természeti és társadalmi tényező alapján készült településminősítő eredményréteg kialakításakor nem vétettünk jelentős hibákat, a kapott eredmény nagyrészt megfelel a valóságnak. A fent leírt összesítő rétegen kialakított súrlódási felszín már alkalmas a közeljövő településterjeszkedési tendenciáinak feltárására a természeti és egyes társadalmi adottságok alapján. Az alkalmazott vizsgálati metódus megegyezett a korábban leírtakkal. A kiindulási pont ismét Pécs 1988-as beépített területe volt (11. ábra). Mennyiben tér el ez a terjeszkedési modell az előző fejezetek végén létrehozott modellektől? A korábban már külön-külön vizsgált természeti és társadalmi tényezők összevonása után megállapítható, hogy azok számos helyen lerontották egymás pozitív hatását, befolyásolva ezzel az összesített modell eredményeit. 16

17 9. ábra. A kérdőív Melyik városrészben szeretne lakni? kérdésére adott válasz alapján szerkesztett térkép. A számértékek a kapott igen szavazatok arányát mutatják a városrészeken belül (%) (szerk.: Gyenizse P.) 10. ábra. Az egyes városrészek területére eső lakó- és hétvégiházas övek modellből számolt átlagpontszámainak a városi átlagtól való eltérése (átlag = 1) (szerk.: Gyenizse P.) 17

18 A kapott rétegen látható izovonalak futása és sűrűsége alapján elmondható, hogy a modell a leggyorsabb terjeszkedést a város D-i, alig tagolt, medenceperemi részére jósolja. A családiházas területek sűrűbb beépítését prognosztizálja a térkép az ÉNy-i, hegylábi területen, ezen belül elsősorban a kevésbé tagolt, szélesebb hátakkal, domboldalakkal jellemezhető egykori szőlőhegyen. A nehezebben megközelíthető, városperemi, kevésbé divatos részeken azonban már itt is csak átlagos fejlődést irányoz elő. Szintén közepes mértékű terjeszkedést jósol a K-i és ÉK-i, kevésbé tagolt domborzatú városrészekre is. Ezen a részen a legígéretesebb területnek a Mecsekszabolcs melletti hétvégiházas rész tűnik, amely profilváltás után családiházas lakóövvé is válhat. A leglassabb fejlődést eszerint a modell szerint is a város K Ny-i tengelyében fekvő, ipari létesítményekkel sűrűn ellátott, mély fekvésű részek mutatták. 11. ábra. Pécs vizsgált természeti adottságait és a lakosság egyes igényeit is figyelembe vevő, 1988-as alaprajzközpontú terjeszkedési modellje (a jelmagyarázatban a viszonylagos terjeszkedési költségpontszámok színkulcsai láthatók, a rácsozott terület Pécs 1988-as alaprajza) (szerk.: Gyenizse P.) A korábban már bemutatott kettő, különböző tényezőkön alapuló terjeszkedési modell területi különbségeinek feltárásához egy új réteget hoztunk létre. Kivontuk a természeti tényezőkön nyugvó terjedési modell öt kategóriáját tartalmazó rétegből a társadalmi tényezők azonos metódussal létrehozott rétegét. A kapott eredményrétegen ezek után 0 értékkel szerepelnek azok a területek, ahol mind a két modellben azonos értékű pixel helyezkedett el (azaz ugyanakkora fejlődést jeleznek előre). Negatív számokat kaptak azok a területek, ahol a társadalmi tényezők alapján készült modell prognosztizál gyorsabb terjeszkedést és pozitív értékeket azok, ahol a természeti modell. A növekvő értékek az eltérés fokozódására utalnak (12. ábra). A különbségréteg alapján elmondható, hogy a Ny-i részen a természeti adottságokon alapuló modell jelentősen nagyobb mérvű terjeszkedést jósolt Patacstól nyugatra és D-re, valamint Kovácsteleptől D-re, mint a társadalmi adottságokra épülő modell. Szintén pozitív volt 18

19 a helyzet egyes K-i területeken (Mecsekszabolcs, Újhegy). Ebből az is következik, hogy a társadalmi tényezők az említett részeken meglehetősen kis fejlesztő erővel bírnak, ezért átlagosra, vagy az alá rontották a terjeszkedés összesített ütemét. Természetesen ellenkező előjelű hatások is megfigyelhetők a vizsgált területen. Így például a vizsgált társadalmi tényezők alapján készített terjeszkedési modell kiemelkedő jelentőségű fejlődést mutatott a D-i részen, tehát Málom és Árpádváros környékén, valamint a város területébe É-ról beékelődő Misina-Tubes vonulat két oldalán. Ezt az értéket azonban jelentősen lerontották a terület átlag alatti természeti adottságai. Egyedül a Belvárostól É-ra fekvő szőlőhegyen mutat mind a két tényező egységesen pozitív képet, nem kiemelkedő, de átlag fölötti terjeszkedést (pontosabban egyre sűrűbb beépítést) előirányozva az ottani családiházas, hétvégiházas övezetben. 12. ábra. A vizsgált természeti és a társadalmi tényezőkből számolt terjeszkedési modellek különbsége (szerk.: Gyenizse P.) Feltehetjük a kérdést, hogy tényleg indokolt ennyire csak a családiházas lakóterületek fejlődését prognosztizálni? Vajon a közeljövőben szintén a családiházas és a lakópark építésére alkalmas területek mutatják majd a legnagyobb terjeszkedési, beépülési ütemet? A kérdések megválaszolásához ismét elő kell venni a kérdőíves felmérés anyagait. A Milyen épületben lakik jelenleg? kérdésre a válaszadók háromötöd része a panel, vagy tégla tömbházat jelölte be. Az általában jobb életkörülményeket nyújtó sor-, vagy családi házban lakó válaszadók száma tehát jóval kevesebb volt, mint a tömbházban élőké (13. ábra). Ezek a panel, vagy tégla tömbházas lakótelepek elsősorban a Belváros környékén, Uránvárosban és Megyeri Kertvárosban helyezkednek el. A Milyen épületbe szeretne költözni? kérdésre viszont a válaszadók elsöprő többsége a családi- és a sorházat jelölte meg. Az emberek vágyaiban tehát döntően a nyugalmasabb, elkülönültebb, esetleg természetközeli, saját tulajdonú ház jelenti az ideális otthont. A valóság és a vágyak között tehát ellentét van, ami a lakosság jelentős részét arra ösztönzi, hogy változtasson jelenlegi lakhelyén. A célterületek tehát elsősorban a város ÉNy-i, ÉK-i és kisebb részben a D-i részén helyezkednek el. De mi a realitás? Vajon van-e megfelelő tőkéje a lakosságnak a lakhely-váltáshoz? 19

20 13. ábra. A jelenlegi és a jövőbeni várható lakóhely típusára vonatkozó kérdésre adott válaszok aránya (szerk.: Gyenizse P.) Az Anyagi lehetőségei milyen épületbe való költözést tennének lehetővé? kérdésre adott válaszok esetén már megcsappant a családi- és sorházakra adott szavazatok aránya, de így is mintegy háromötöde mondta a megkérdezetteknek, hogy ilyen lakóövbe tudna költözni. Tehát egy tömbházból családi házba irányuló folyamat érvényesül jelenleg a társadalomban. Várhatóan tehát a többnyire városszéli családi- és sorházas lakóterületek lesznek Pécs leggyorsabban terjeszkedő, leginkább beépülő részei a közeljövőben is. Elmondható tehát, hogy a természeti és társadalmi adottságok alapján készített településterjeszkedési modell eredményeit döntően megerősítik a közelmúlt lakás- és kereskedelmi célú építkezései. Megállapítható továbbá, hogy a kérdőíves felmérés alapján az előre jelzett terjeszkedési irányok megfelelnek az emberek igényeinek. 8. Összegzés A munka során külön-külön, majd együtt is megvizsgáltuk, hogyan minősíthető Pécs lakott területe természeti adottságok, illetve társadalmi igények alapján. A térinformatikai vizsgálataink eredménye alapján elmondható, hogy a legkedvezőbb természeti adottságok a Pécsimedence északi peremén, illetve az alacsony hegylábi területeken biztosítottak a lakosság számára. A relatív súlyozású környezetminősítő térképrétegen a belváros és a környező területek képviselik a legnagyobb kiterjedésű, legmagasabb pontszámmal jellemzett részt. Nem véletlen, hogy őseink itt alapították Pécset. Pécs beépített területeinek társadalmi tényezők alapján való értékelése során megállapíthatjuk, hogy (a természeti adottságokból levezetett minősítő térképpel szemben) a legmagasabb relatív pontszámot az ÉNy-i hegyoldali és a medence D-i részén fekvő családiházas és sorházas részek kapták. A természeti és társadalmi adottságok összegzéséből megállapítható, hogy Pécsen a kiemelkedően magas, vagy átlag fölötti pontszámmal rendelkező településrészeken döntően családiházas lakóövek terülnek el. A tömbházas lakótelepek átlagos, vagy az alatti értékekkel rendelkeznek. A legalacsonyabb pontszámokat az iparterületek közelében, vagy városszéli, elzárt helyeken fekvő lakóterületek kapták. 20

21 Ezek a modellezett eredmények nagymértékben egyeznek a kérdőíves felmérés eredményeivel. A megkérdezett polgárok döntő része a város ÉNy-i, zömmel családiházas lakóövébe szeretne költözni, de a többi jó adottsággal rendelkező családiházas rész is magas pontszámot kapott. A városi döntéshozóknak ez alapján figyelembe kell venni, hogy a családiházas területek egyre sűrűbb beépülése várható, ami az adott városrészben intenzívebb környezetátalakítással, infrastruktúra-használattal és ezekből adódó számos negatív, a természetre és társadalomra gyakorolt következménnyel járhat. Ezeket a problémákat Pécs városfejlesztési koncepciójában (VÁTI Kht. - ARTLIB Bt 2002) és Pécs egységes településrendezési tervében (Pécs MJV Közgyűlése 2007) megemlítik, de véleményünk szerint nem tárgyalják megfelelő súllyal. Az említett tervekben az É-i (ÉNy-i) irányú költözési tendenciának legtöbb esetben csak az infrastrukturális következményei jelennek meg. Nem számolnak azzal, hogy a kertes részekre átköltöző családok nagyobb része fiatal, kisgyermekes. Az utóbbi években a hegyoldali területeken több oktatási intézményt is megszüntettek. A Mecsek oldalába fekvő városrészek igen nagy kiterjedésűek, azonban szolgáltatási kínálatuk a többi városnegyedhez képest fejletlen. A nélkülözhetetlen oktatási, kereskedelmi egységek elérése lényegében csak gépkocsival oldható meg, ami keskeny utakon sok esetben torlódáshoz vezet és a gyalogos forgalmat is veszélyezteti járdák hiányában. A terület tömegközlekedése a változatos domborzat és a kismértékben terhelhető úthálózat miatt a legrosszabb a városban. Az ÉNy-i, gyorsan beépülő városrészben nincs fejlesztésre kijelölt szolgáltató és közlekedési központ. Felhasznált irodalom: AUBERT A. TRÓCSÁNYI A A rendszerváltást követő kiskereskedelmi forradalom hatása Pécs város településszerkezetére. In. RAKONCZAI J. (szerk.): Földrajzi Kutatások Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, pp CSANÁLOSI S. 1982: Pécs funkcionális településmorfológiai sajátosságainak fejlődése és jelenlegi képe. JPTE TK, Pécs, 108 p. DERCSÉNYI D. POGÁNY F. 1956: Pécs. Városképek Műemlékek sorozat, Műszaki Könyvkiadó Budapest, 263 p. ELEKES T. 2008: A földrajzi tényezők szerepe a településfejlődésben. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 160 p. GYENIZSE P. 2004: A természeti adottságok hatása az utak futásirányára térinformatikai vizsgálatok egy dél-dunántúli mintaterületen. In. BARTON G. DORMÁNY G. (szerk.): A magyar földrajz kurrens eredményei, A II. Magyar Földrajzi Konferencia CD kötete, SZTE TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged GYENIZSE P. 2007: A térinformatika néhány alkalmazási lehetősége az önkormányzati irányításban és tervezésben In. NAGYVÁRADI L. VARGA G. (szerk.): Térinformatika és alkalmazása, PTE TTK FI, Bornus Nyomda, Pécs pp GYENIZSE P. 2009: Geoinformatikai vizsgálatok Pécsett. Pécs településfejlődésére ható természeti és társadalmi hatások vizsgálata geoinformatikai módszerekkel. - Geographia Pannonica Nova 7, PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, 110 p. GYENIZSE P. NAGYVÁRADI L. PIRKHOFFER E. RONCZYK L. 2007: Aesthetic assessment of a manmade landscape. Geografia física e dinamica quaternaria, Torino, volume 30. (2), pp HANTOS GY. 1940: Vázlatok Pécs földrajzához. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda, Budapest, 74 p. LOVÁSZ GY. 1982: A természeti környezet szerepe a városépítésben. Településfejlesztés, 3-4. füzet, pp LOVÁSZ GY. NAGYVÁRADI L. 2000: A természeti erőforrások változó szerepe Pécs és Komló fejlődésében. Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének Természetföldrajz Tanszékéről 13. sz. Pécs, 13 p. LÓCZY D. 2002: Tájértékelés, földértékelés. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, 307 p. 21

22 MÁRKUS B. 2001: Bevezetés a térinformatikába. UNIGIS digitális jegyzet, NYME Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár, 113 p. MEZŐSI G. 1991: Kísérletek a táj esztétikai értékének meghatározására. Földr. Ért. XL. évf füzet, pp Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007: Pécs Egységes Településrendezési Terve (Településszerkezeti Terv, Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat) december, PIRISI G. TRÓCSÁNYI A. MÁNFAI GY. 2005: Európa kulturális fővárosa a Mecsekalján. A földgömb, XXIII. Évfolyam. 8. sz. pp SZABÓ P. Z. 1940: A földrajzi helyzet Pécs fejlődésében. A város keletkezése. Pannónia VI. évf. pp TÓTH J. 1981: A településhálózat és a környezet kölcsönhatásának néhány elméleti és gyakorlati kérdése. Földr. Ért., XXX. évf., 2-3. füzet, pp TÓZSA I. 2001: A térinformatika alkalmazása a természeti és humán erőforrás-gazdálkodásban. Aula kiadó, Budapest, 190 p. VÁTI Kht. ARTLIB Bt, 2002: Városfejlesztési Koncepció (Pécs Egységes Településrendezési Terve). készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából, szeptember, A kutatási előzmények c. fejezetben számokkal hivatkozott publikációk listája: [1] GYENIZSE PÉTER 2001: A zselici települések csoportosítása alaprajzuk természeti környezete alapján - statisztikai módszerekkel. In: FODOR I. TÓTH J. WILHELM Z. (szerk.): Ember és környezet-elmélet, gyakorlat, PTE FI-DDNP, Pécs, pp [2] GYENIZSE PÉTER 2001: Egy DK-dunántúli példa az eltérő természeti környezettípusok településhálózat sűrűségmódosító hatására. In: KOVÁCS J. LÓCZY D. (szerk.): A vizek és az ember, PTE FI, Pécs, pp [3] GYENIZSE PÉTER 2001: Természeti környezet szerepe a Völgység településeinek kialakulásában és fejlődésében. In: SZITA L. SZŐTS Z. (szerk.): A Völgység huszadik százada, struktúrák és konfliktusok, Bonyhád pp [4] GYENIZSE PÉTER KOVÁCS BERNADETT 2002: A természeti környezet hatása egy DKdunántúli tájcsoport népességének és foglalkoztatási szerkezetének változására. Közlemények a PTE Általános Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszékéről, Pécs, 32 p. [5] GYENIZSE PÉTER KOVÁCS GÁBOR 2002: Néhány DK-dunántúli táj mezőgazdasági célú, relatív minősítése. Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének Természetföldrajz tanszékéről 21., Pécs, 16 p. [6] GYENIZSE PÉTER KOVÁCS GÁBOR 2002: Statisztikai módszerek alkalmazása a települések természeti környezetének vizsgálatában. In: CZUPPON V. GERENDÁS R. KOPÁRI L. TÓTH J. (szerk.): Földrajzi tanulmányok a pécsi doktoriskolából III., PTE TTK FI, Pécs, pp [7] CSÖRGE LÁSZLÓ GYENIZSE PÉTER LÓCZY DÉNES NAGYVÁRADI LÁSZLÓ PIRKHOFFER ERVIN 2003: A Bányászat és a bányabezárások hatása az épített környezetre Pécs északi részén. In: FÜLEKY GY. (szerk.): A táj változásai a Kárpát-medencében, az épített környezet változása, IV. Tudományos Tájtörténeti Konferencia kötete, Szent István Egyetem, Gödöllő, pp [8] GYENIZSE PÉTER 2003: Néhány DK-dunántúli város alaprajz-fejlődésének vizsgálata térinformatikai módszerekkel. In: FRISNYÁK S. TÓTH J. (szerk.): A Dunántúl és a Kisalföld történeti földrajza, Nyíregyáza-Pécs, pp [9] LÓCZY DÉNES NAGYVÁRADI LÁSZLÓ GYENIZSE PÉTER PIRKHOFFER ERVIN KOVÁCS JÁNOS 2003: Feketekőszén-bányászat által érintett táj állapotának értékelése rekultivációs céllal Pécs környékén In: FÜLEKY GY. (szerk.): A táj változásai a Kárpát-medencében, az épített környezet változása, IV. Tudományos Tájtörténeti Konferencia kötete, Szent István Egyetem, Gödöllő, pp [10] JÁNOS CSAPÓ PÉTER GYENIZSE 2003: The Role of Physical Geographical Features in the Settlement Dynamics of Some Towns of Baranya County. In: A. AUBERT J. CSAPÓ (ed.): Settlement Dynamics and its Spatial Impacts, University of Pécs, Pécs, pp