GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Átírás

1 GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

2 8. hét

3 Előadás áttekintése Növényápolás Öntözés Betakarítás Elsődleges feldolgozása a szemtermésnek

4 Növényápolás

5 A BÚZA NÖVÉNYÁPOLÁSI MŰVELETEI (Pepó Péter, 2010) Felfagyás elleni védelem Eszköze: Célja: Belvíz elleni védelem Eszköze: Célja: henger télvégén-koratavasszal a talajmozgás miatt elszakadt hajszálgyökerek talajkontaktusának újbóli helyreállítása a táblán belüli mélyebb részek bekötése bajuszcsatornával a befogadó árokba a növényállomány időszakos vízborításának, ill. a talaj túlnedvesedésének megelőzése, megszüntetése Tavaszi állományfejlődés elősegítése Eszköze: Célja: fogas koratavasszal az állományok bokrosodásának elősegítése, a talaj levegőzöttségi állapotának javítása Ne nézz hátra a fogasolás után Jelenleg NEM alkalmazzák.

6 Öntözés

7 Talajaszály: A termesztésben a növényi szervezet vízforgalmi zavaraival a leggyakrabban akkor találkozunk, amikor az aktív vízfelvevő gyökérzóna talajának víztartalma oly mértékben csökken, hogy bár a gyökérzet vízszállító kapacitása a vízpótlásra képes volna, az egyes növényi szervek mégsem kapják meg a kívánt ütemben a szükséges mennyiségű vizet. Ilyenkor a transzspirációt leginkább befolyásoló tényező - a levegő páratelítettségi hiánya - még nem olyan mértékű, hogy a talaj megfelelő víztartalma esetén a növényi vízleadást ne lehetne pótolni. A növény vízellátottságának hiányosságait ez esetben a talaj nedvesség alacsony szint je, azaz a talajaszály okozza. Ha a növényi szervezet vízhiányát nem a talajnedvesség elégtelensége, hanem a transzspiráló növényi részeket körülvevő levegő nagyfokú víztelítettségi hiánya okozza, akkor a légköri aszály eredményezi a gyökérzet vízszállító kapacitása és a transzspiráció intenzitása közötti egyensúly megbomlását és a vízhiány káros következményeit. Fiziológiai aszály: Főként kora tavasszal - őszi vetésű és évelő kultúrákban, valamint szőlőkben, gyümölcsösökben - találkozhatunk az aszály harmadik változatával, a fiziológiai aszállyal. Ilyenkor a vízfelvevő gyökérzóna körül igen alacsony talajhőmérséklet és a vízleadásra képes növényi szerveket (levél, rügy stb.) körülvevő levegő számottevő víztelítettségi hiánya (a nagyobb hőmérséklet miatt) okozza a növények vízháztartási egyensúlyának megbomlását. A vízleadás üteme nagyobb, mint a gyökérzet vízfelvételének üteme. Ez utóbbit ugyanis az alacsony talajhőmérséklet erősen gátolja.

8 AZ ŐSZI BÚZA TENYÉSZIDŐSZAK ALATTI VÍZIGÉNYE ÉS A CSAPADÉKÁTLAG ALAKULÁSA 120,0 100,0 104,0 94,0 87,0 80,0 64,2 67,4 mm 60,0 40,0 55,5 54,4 44,1 32,6 53,0 34,2 37,2 49,5 20,0 12,0 19,0 9,0 6,0 17,0 0,0 X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. őszi búza vízigénye 50 éves csapadékátlag

9 AZ ŐSZI BÚZA VÍZFOGYASZTÁSA A TENYÉSZIDŐ FOLYAMÁN Kelés Bokrosodás Szárbaindulás Kalászolás Virágzás Szemfejlődés 8 % 28 % 33 % 5 % 3 % 23 % Összesen 100 %

10 AZ ŐSZI BÚZA ÁLLOMÁNYOK VÍZFOGYASZTÁSA A VEGETÁCIÓS PERIÓDUSBAN IDŐSZAK október-március április május eleje-közepe május vége-június közepe június második fele július NAPI VÍZFOGYASZTÁS mm 0 1,5 1,5 3,0 3,0 4,0 4,0 5,0 (6,0-8,0) 4,0 2,0 2,0-0

11 AZ ŐSZI BÚZA ÖNTÖZÉSÉNEK HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Ökológiai viszonyok - időjárás (csapadék) - talaj Biológiai tényező (fajta) Agrotechnikai tényezők - trágyázás - elővetemény - tőszám - növényvédelem Várható termésszint

12 AZ ŐSZI BÚZA ÖNTÖZÉSI RENDJE (Pepó Péter, 2010) Alapelvek a búza nem hálálja meg az öntözést a legnagyobb terméstöbblet 1,5-2,5 t/ha aszályos időjárásban öntözés hatására javul a minőség öntözés termésmentési megsemmisülne) céllal (az aszályban az állomány öntöző telepen vetésváltási okokból vetett búza öntözése az állandó költségek csökkentése miatt Öntözési rendek KLASSZIKUS IDÉNYŰ ÖNTÖZÉS bármely, öntözésre alkalmas talajtípuson május közepe június közepe mm víznorma 1-2x (vízellátástól függően) IDÉNYEN KÍVÜLI ÖNTÖZÉS (Bocz E. prof.) csak löszháti, mély talajvizű csernozjom talajon két periódusban * szeptember október november (40-70 mm 1x) célja: talaj vízkészletének feltöltése kelés, kezdeti fejlődés, áttelelés elősegítése * március április május (40-70 mm 1x) célja: a búza vegetatív tömegképződéséhez szükséges hatalmas vízmennyiség biztosítása a generatív szervképződés optimális feltételeinek megteremtése

13 A TALAJNEDVESSÉG VÁLTOZÁSA FEKETARLÓÖNTÖZÉS UTÁN Őszi búza

14 AZ ÖNTÖZÉS ÉS MŰTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÉRE ELTÉRŐ VETÉSVÁLTÁSI RENDSZEREKBEN (Debrecen) (növényvédelmi kezelések átlaga) Csapadékos (2004. év) Bikultúra Trikultúra nem öntözött öntözött nem öntözött öntözött Ø N opt + PK 7877 (N=100) Aszályos (2007. év) 7330 (N=100) 8598 (N=50) 8380 (N=50) Ø N opt + PK 5448 (N=150) (N=200) Csapadékos (2004. év): nem volt öntözés Aszályos (2007. év): mm mm Bikultúra = őszi búza kukorica Trikultúra = borsó őszi búza kukorica 7095 (N=150) (N=100)

15 AZ ÉVJÁRAT, ÖNTÖZÉS ÉS TRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÉRE (Debrecen, ) Öntözés nélkül Öntözve BIKULTÚRA Aszályos (8 év) Átlagos (8 év) Csapadékos (2 év) Ø N opt +PK Ø N opt +PK Ø N opt +PK termésátlag (kg/ha) Öntözés nélkül Öntözve TRIKULTÚRA Aszályos (8 év) Átlagos (8 év) Csapadékos (2 év) Ø N opt +PK Ø N opt +PK Ø N opt +PK termésátlag (kg/ha)

16 AZ ÖNTÖZÉS TERMÉSTÖBBLETE ŐSZI BÚZÁNÁL (Debrecen, , csernozjom talaj) 2000 BIKULTÚRA TRIKULTÚRA Terméstöbblet, kg/ha Száraz Átlagos Csapadékos Száraz Átlagos Csapadékos Kontroll Nopt+PK

17 EXTENZÍV ÉS INTENZÍV TECHNOLÓGIÁK HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÉRE ÉS TERMÉSINGADOZÁSÁRA (Debrecen, csernozjom talaj, ) D = Termés, kg/ha D = Bikultúra ext. Trikultúra ext. Bikultúra int. Trikultúra int.

18 TÉNYEZŐK HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÉRE TARTAMKÍSÉRLETBEN (Debrecen, , csernozjom talaj) Csapadékos évjárat (2005) Trágyázás 49% Vetésváltás 31% Száraz évjárat (2007) Trágyázás 48% Vetésváltás 28% Öntözés 3% Növényvéd. 17% Növényvéd. 9% Öntözés 15% Évjáratok átlaga ( ) Évjárat 23% Trágyázás 38% Vetésváltás 23% Öntözés 3% Növényvéd. 13%

19 Betakarítás

20 TUDJA-E HOGY A VILÁG BÚZATERMELŐI MIKOR ARATNAK? HÓNAP Január Február Március Április Május ORSZÁG Ausztrália, Új-Zéland, Argentína, Chile India India, Egyiptom Mexikó, Kuba, Egyiptom, Szíria, Irán, Törökország Marokkó, Algéria, Tunézia, Törökország, Kína, Japán, Texas, Florida Június Spanyolország, Olaszország, Portugália, Franciaország, Bulgária, Kalifornia, Oregon, Utah, USA középső és keleti része, Afganisztán, Japán Július Augusztus Franciaország, Magyarország, Dél-Oroszország, Ukrajna, Moldávia, USA északi része, Kanada Anglia, Belgium, Hollandia, Németország, Lengyelország, Kanada Szeptember Október November December Skócia, Svédország, Norvégia, Észak-Oroszország Finnország, Szibéria Peru, Dél-Afrika Ausztrália

21 A BÚZA SZEMKÉPZŐDÉSÉNEK, ÉRÉSÉNEK SZAKASZAI, JELLEMZŐI (Pepó Péter, 2010) Zöldérés A szemtermésnek közvetlen a termékenyülés szemtermés zöld színű, állomány ragadós. utáni állapota. A Nedvességtartalom 60-80% Időtartama 8-16 nap Tejesérés A szemtermés eléri végleges térbeli méretét, a tápanyagfelhalmozódás rendkívül intenzív. A szemtermés állománya tejszerű. Nedvességtartalom 38-60% Időtartama nap Viaszérés További intenzív tápanyagbeépülés a szemtermésbe. A szemtermés még körömmel benyomható, állománya a viaszhoz hasonló. Nedvességtartalom 20-38% Időtartama 6-8 nap Kézi kaszás betakarításnál, nedvesség 20-24%. kétmenetes gépi betakarításnál a Teljesérés A szemtermés elérte a fajtára jellemző nagyságot, alakot és színt. A szemtermés körömmel nem nyomható szét. Nedvességtartalom 12-16% Időtartama 5-12 nap Holtérés (túlérés) A szemtermés nedvességtartalma tovább csökken. Mennyiségi és minőségi veszteségek. Nedvességtartalom 7-12%

22 A BÚZA ÉRÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK (Pepó Péter, 2010) Agroökológia feltételek az érés időszakának időjárása (csapadék mennyisége, megoszlása, hőmérséklet, páratartalom, szél stb.) talajtulajdonságok (a talaj víz- és tápanyaggazdálkodása, humusztartalma stb.) Biológiai tényezők a fajta éréscsoportja a fajta morfológiai tulajdonságai a fajta vízleadási dinamikája Agrotechnikai tényezők állománysűrűség megdőlés gyomosodás betegségek, állati kártevők tápanyagellátottság öntözés regulátorhasználat

23 ŐSZI BÚZA BETAKARÍTÁSA I. Mennyiségi optimum teljes érés (14-15 % szemnedvesség) Minőségi optimum viaszérés ideje (20-22 % szemnedvesség) Kompromisszum a betakarítás ütemezésében (nagy terület esetén) kezdés - a teljes érés kezdetén (17-18 %) tisztítás (esetleg szárítás) fő időszak - teljes érésben (14-16 %) befejezés - túlérésben (10-14 %)

24 ŐSZI BÚZA BETAKARÍTÁSA II. Túl korai betakarítás jellemzői kiváló sütőipari minőség mennyiségi veszteség ( kg/ha/nap fajtától függően) nehezebb kombájnolhatóság szárítás többletköltsége Megkésett betakarítás jellemzői sütőipari minőség romlása mennyiségi veszteség ( kg/ha/nap fajtától függően) megdőlés betegségek, állati kártevők fellépése gyomosodás nő a pergési és betakarítási veszteség

25 ŐSZI BÚZA BETAKARÍTÁSA III. Betakarítási veszteségek pergési veszteség vágási veszteség cséplési veszteség szalmarázó veszteség rosta veszteség A veszteségek csökkentésének lehetőségei szárszilárdság javítása gyommentes állomány minél kevesebb betegség, állati kártevő optimális idejű betakarítás a kombájn műszaki beállítása a kombájn üzemeltetése gondos szemszállítás

26 BETAKARÍTÁS Mennyiség Teljes érés (12-14 % nedv.) Maximális mennyiség Gyengébb minőség sikér = 0,2-0,4 %/nap VÉ = 1/nap Fajtaspecifitás Minőség Viaszérés vége teljesérés eleje (17-19 % nedv.) Kisebb termés kg/ha/nap veszteség Kiváló minőség Fajtaspecifitás Holt érés Mennyiség: kg/ha/nap csökkenés Minőség: esésszám 2-7 sec/nap csökkenés sikérterülés 0,2-0,8 mm/nap csökkenés sikértartalom 0,3 %/nap csökkenés VÉ 1-2/nap csökkenés Növényvédelmi problémák: gyomosodás fuzárium korompenész rovar és egyéb állati kártétel Megdőlés Betakarítási veszteségek

27 HAGYOMÁNYOS ÉPÍTÉSŰ TANGENCIÁLIS CSÉPLŐSZERKEZETŰ ARATÓ-CSÉPLŐ GÉPEK (Massey Ferguson) FONTOSABB MŰSZAKI ADATAI Gyártó: MASSEY FERGUSON AGCO Corporation Sorozatjel: ACTIVA S.sz. Megnevezés Mértékegység Típus 1 Munkaszélesség m 4,2-6,0 4,2-6,0 4,2-6,0 2 Cséplődob szélesség mm Dobátmérő mm Átfogási szög fok Leválasztó kosár felület m 2 0,83 0,83 0,99 6 Szalmarázó-ládák száma db Szalmarázó átejtő felület m 2 5,73 5,73 6,81 8 Ventilátor típusa csatornák száma db Turbó ventilátor Tisztító felület m 2 4,67 4,67 5,58 10 Magtartály térfogat l Motorteljesítmény kw/le 160/ / /255 Sorozatjel: BETA Sorozatjel: CEREA S.sz. Megnevezés Mértékegység AL 7270 AL Típus Típus 1 Munkaszélesség m 4,8-6,6 5,4-6,6 4,8-6,6 5,4-6,6 6,15-7,70 2 Cséplődob szélesség mm Dobátmérő mm Átfogási szög fok Leválasztó kosár felület m 2 0,83 0,99 0,83 0,99 1,06 1,06 6 Szalmarázó-ládák száma db Szalmarázó átejtő felület m 2 6,7 8,0 6,7 8,0 6,68 6,68 8 Ventilátor típusa Turbó Turbó csatornák száma db Tisztító felület m 2 4,67 5,58 4,67 5,58 10 Magtartály térfogat l Motorteljesítmény kw/le 202/ / / / / /413

28

29

30

31

32

33 SZALMA BETAKARÍTÁSA Szalmalehúzás (Burján-féle lehúzó) Szalmagyűjtés és szállítás (Hamster, UTB) Kisbálás betakarítás (E-453 stb.) Nagybálás betakarítás körbálás négyszögletes bálás

34 A BÁLÁZÓGÉP KIVÁLASZTÁSÁNÁL FIGYELEMBE VEENDŐ ADOTTSÁGOK, SZEMPONTOK, ILLETVE AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI Ökológiai adottságok Gazdasági erőforrások Technológiai szempontok Konstrukciós lehetőségek Természeti környezeti adottságok Éghajlati viszonyok; Időjárás, csapadékos napok száma Domborzat; Tábla-tagoltság; tábla méretek Termelési szerkezet; Állatállomány; Termőterület; Tőkeerő és ellátottság; Élőmunka erőés ellátottság Állattenyésztés és növénytermesztés kapcsolata; Gyep-lucernaszalma aránya; Szállításrakodáskazalozás Szögletes kisbálázó, állandó bálakamrás hengeres, ill. változó kamrás hengeres, szögletes nagybálázók + meglévő egyéb géppark

35 A BÁLÁZÓGÉPEK KONSTRUKCIÓS CSOPORTOSÍTÁSA BÁLÁZÓGÉPEK Konstrukció Szögletes kisbálakészítők Hengeres nagybálakészítők Szögletes nagybálakészítők Bálakamra kialakítás Állandó térfogatú Változó térfogatú Hevederes Tömörítőszerkezet Görgős Láncos rudas Több részből álló gumihevederes Láncos rudas Csúszó dugattyús Tömörítés módja Palást felöl középre Középről a palást felé Rétegesen dugattyúval Aprítószerkezet Roto-Cut rendszer Bálatovábbítás módja Kocsirakó bálacsúszda Bálaröpítő Bálakilökő Bálarendező

36

37

38

39 SZÖGLETES KISBÁLAKÉSZÍTŐ GÉPEK MŰSZAKI ADATAI Ssz Bálázógép Körvonal méretek (mm) Bálaméretek (mm) Szükséges traktor gyártója típusa hosszúsásésásésáság széles- magas- széles- magas- hosszú- motortelj. (kw) 1 CLAAS MARKANT CLAAS MARKANT CLAAS MARKANT CLAAS MARKANT DEUTZ FAHR HD DEUTZ FAHR HD DEUTZ FAHR HD DEUTZ FAHR HD JOHN DEERE JOHN DEERE JOHN DEERE JOHN DEERE SGORBATI max SGORBATI max NEW IDEA NEW IDEA GALLIGNANI GALLIGNANI GALLIGNANI WÉLGER AP WÉLGER AP WÉLGER AP A gép tömege (kg) 23 WÉLGER AP

40 AZ ÁLLANDÓ BÁLAKAMRÁS GÉPEK FONTOSABB MŰSZAKI ADATAI Vermeer Bálaátmérő Bálaszélesség Munkaszélesség Kötözőanyag Aprítókések száma M.e. John Deeere Claas Rollant Megnevezés Típus Vicon Welger Volagri RC 5500 RF 121 RF 124 RP 202 RP 302 RP 320 COMPACT 125 COMPACT 155 mm mm mm 1650/ 2000 zsineg, necc zsineg, necc zsineg, necc zsine g zsineg, necc zsineg, necc zsineg, necc zsineg, necc zsineg, necc zsineg, necc db zsineg, necc A gép méretei -hossz. mm szél. mm mag. mm A gép tömege kg

41 Ssz 1 CLAAS 2 CLAAS SZÖGLETES NAGYBÁLAKÉSZÍTŐ GÉPEK MŰSZAKI ADATAI Bálázógép Körvonal méretek (mm) Bálaméretek (mm) Szükséges traktor gyártója típusa hosszúsásésásésáság széles- magas- széles- magas- hosszú- motortelj. (kw) QUADRANT 1150 QUADRANT 2100 A gép tömege (kg) CLAAS QUADRANT CLAAS QUADRANT KRONE 6 KRONE 7 KRONE 8 KRONE NEW HOLLAND NEW HOLLAND NEW HOLLAND NEW HOLLAND MASSEY FERGUSON BIG PACK 890 BIG PACK 1270 BIG PACK 1290 BIG PACK BB max BB BB max BB MF WÉLGER D WÉLGER D WÉLGER D WÉLGER D

42 A VÁLTOZÓ BÁLAKAMRÁS GÉPEK FONTOSABB MŰSZAKI ADATAI Megnevezés M.e. Típus John Deeere Claas Deutz Krone New Holland M Variant 180 RC Fahr RB 3.80/OC KR S Welger 160 Bálaátmérő - min. mm max. mm Bálaszélesség mm Munkaszélesség Kötözőanyag Aprítókések száma mm / / 1810 zsineg zsineg zsineg 1300 Optiroll Vermeer 559 XL zsineg, necc necc zsineg, necc zsineg zsineg zsineg zsineg, necc db ;3;4;7* 1;3;4;7* A gép méretei -hossz. mm szél. mm mag. mm A gép tömege kg zsineg

43

44

45

46

47 A BÚZA SZALMÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA (Pepó Péter, 2010) A szalma betakarítása szükséges: felhasználás alomanyag ipari alapanyag energia minél gyorsabb lehordás minél korábbi talajművelés módjai: növényvédelmi problémák minimalizálása kisbálás nagybálás körbálás szögletes Hamsterrel történő felszedés Burján-féle szalmalehúzás A szalma a területen marad kombájnos betakarítással egymenetben zúzás és szétterítés renden lévő szalma szárzúzása, szétterítése a szalma talajba dolgozása szervesanyag utánpótlás

48 Elsődleges feldolgozása a szemtermésnek

49 A BÚZA SZEMTERMÉSÉNEK ELSŐDLEGES FELDOLGOZÁSA (Pepó Péter, 2010) Szembetakarítás kombájnnal szemnedvesség 17-19% csapadékos idő korai betakarítás inhomogén állomány szemnedvesség 12-16% száraz idő optimális idejű betakarítás homogén állomány előtisztítás előtisztítás (víz elvonással) szárítás o C utótisztítás utótisztítás (elmaradhat, ha tiszta) Tárolás

50 A BÚZA FŐ- ÉS MELLÉKTERMÉK BETAKARÍTÁSÁNAK MUNKASZERVEZÉSI MUNKÁI (Pepó Péter, 2010) Szembetakarítás kombájnnal Szemszállítás -traktorral -tehergépkocsival Szárítás, tisztítás Szalmabetakarítás Tárolás Bálarakodás, bálaszállítás Értékesítés Kazlazás Tarlóhántás+zárás

51 Előadás összefoglalása Növényápolás A növényápolás elemei, agronómiai alapjai Felfagyás elleni védelem Belvíz elleni védelem Egyéb agronómiai feladatok Öntözés A búza vízigénye ( statikai, dinamikai, transpirációs koefficiens ) A búza öntözési rendje ( klasszikus, idényen kívüli ) Az öntözés hatása a termés mennyiségére, termésbiztonságára, termés minőségére Az öntözés hatékonyságát befolyásoló tényezők Betakarítás Szemtermés betakarítása (főtermék) A szemképződés és szemtelítődés fiziológiai-agronómiai alapjai Az érést befolyásoló tényezők A betakarítás agronómiai, műszaki, munkaszervezési feladatai Betakarítási veszteségek, azok mérséklése Szalmabetakarítás (melléktermék) A szalmatermés betakarításának agronómiai alapjai Betakarítási módok Munkaszervezés, szállítás Elsődleges feldolgozása a szemtermésnek Munkaműveltek, azok feltételrendszere (előtisztítás, szárítás, utótisztítás) Tárolás, annak feltételei

52 Előadás ellenőrző kérdései Melyek a növényápolás fontosabb munkái az őszi búzatermesztésben? Ismertesse az őszi búza öntözésének fontosabb jellemzőit. Melyek a búza szemképződésének szakaszai, az arra ható tényezők? Hogyan hangoljuk össze a mennyiségi és minőségi szempontokat az őszi búza betakarítása során? Melyek az őszi búza fő- és melléktermék betakarításának műszaki feltételei, azok üzemeltetési feladatai? Melyek a búza elsődleges feldolgozásának műveletei?

53 Előadás felhasznált forrásai Szakirodalom: Antal J. (szerk.): Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai. Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó, Budapest Pepó Pé. (szerk.): Növénytermesztési praktikum 1. kötet. Egyetemi jegyzet, Debrecen Pepó Pé. Sárvári M.: Növénytermesztési alapismeretek. Egyetemi jegyzet, Debrecen Egyéb források: Balla L. (szerk.): Kalászosgabona-termesztés. Gazdálkodási Stratégia. Mezőgazda Kiadó, Budapest Antal J.: Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest Bocz E. (szerk.): Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Izsáki Z. Lázár L. (szerk.): Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest Birkás M.: Talajművelők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest További ismeretszerzést szolgáló források: Szakfolyóiratok témakörökhöz kapcsolódó publikációi - Növénytermelés - Agrokémia és Talajtan - Növényvédelem - Gyakorlati Agrofórum - Magyar Mezőgazdaság

54 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő előadás témája: A kukorica származása, rendszertana. A kukorica elterjedése. A kukorica beltartalma, felhasználhatósága. A kukoricatermesztés jelentősége a világon és Magyarországon, export, import alakulása. Előadás anyagát készítették: Dr. Pepó Péter, egyetemi tanár