GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Átírás

1 GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

2 1. hét

3 Előadás áttekintése A gabonanövények termesztésének jelentősége

4 A gabonanövények termesztésének jelentősége

5 A FÖLDTERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT MILLIÓ HEKTÁRBAN (2007) Megnevezés Millió hektár Százalék Világ földterülete Világ szántóterülete Világ gyepterülete Világ erdőterülete Forrás: FAO, 2010

6 EGY FŐRE JUTÓ SZÁNTÓTERÜLET (HA) (FAO adatok) * Világ 0,42 0,36 0,30 0,26 0,25 0,23 0,23 0,23 0,21 0,20 Afrika 0,49 0,42 0,34 0,27 0,25 0,23 0,23 0,22 0,23 0,21 Ázsia 0,24 0,20 0,16 0,15 0,15 0,14 0,14 0,14 0,13 0,12 Európa 0,32 0,29 0,26 0,25 0,41 0,40 0,40 0,40 0,38 0,38 Amerika 0,74 0,67 0,59 0,80 0,48 0,44 0,44 0,43 0,40 0,39 Ausztrália+ Óceánia 2,38 2,71 2,44 2,27 2,29 2,05 2,04 1,92 1,32 1,27 USA 0,96 0,90 0,82 0,73 0,68 0,62 0,61 0,60 0,55 0,54 Magyarország 0,52 0,50 0,47 0,49 0,46 0,46 0,46 0,46 0,46 0,46 *Becsült adatok

7 1000 lakosra jutó terület(ha) Művelési ág Magyarország EU-15 Világ Szántó, kert, ültetvény Gyep Erdő Mg. terület

8 A TALAJ TERMÉKENYSÉGÉT GÁTLÓ FŐBB TÉNYEZŐK A FÖLDÖN (AZ ÖSSZES TERÜLET %-ÁBAN) Kontinens Szárazság Tápanyagstressz Sekély termőréteg Túl bő nedvesség Állandó fagy Nincs gátló tényező Európa Közép-Amerika Észak-Amerika Dél-Ázsia Afrika Dél-Amerika Ausztrália Délkelet-Ázsia Észak- és Közép- Ázsia Világátlag

9 A VILÁG MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETE (FAO adatok) Év Mg-i terület (millió ha) Szántóterület (millió ha) Gabonafélék területe (millió ha) (29 %) 648 (50 %) (29 %) 688 (48 %) (29 %) 695 (49 %)

10 A FŐBB SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYCSOPORTOK VETÉSTERÜLETE A VILÁGON (FAO adatok, 2007) Növénycsoport Vetésterület (millió ha) %-os arány Gabonanövények összesen ebből búza rizs kukorica Olajnövények Hüvelyes növények 73 5 Gyökér-gumós növények 55 4 Egyéb növények (cukor, rost, takarmány stb.) Összesen

11 A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE (milliárd fő) (Pepó Péter, 2010) millió fő Fejlődő országok Fejlett országok

12 A VÁROSI LAKOSSÁG AZ EGYES KONTINENSEKEN, MILLIÓ FŐ Kontinensek Városi lakosság millió főben Világ összesen Afrika Európa Észak- és Közép- Amerika Dél-Amerika Ázsia Óceánia Forrás: World Resources,

13 TÖBB MINT 1 MILLIÓ LAKOST SZÁMLÁLÓ VÁROSOK SZÁMA KÖZÖTT Régiók Városok száma 1 millió lakos felett Afrika Latin-Amerika Ázsia Európa Észak-Amerika Forrás: World Resources,

14 A VILÁG NÉPESSÉGE GABONATERMELÉSI* SCENÁRIÓK (Pepó P. adatai Rosenweig et al. nyomán) Év Lakosság (milliárd fő) 2,0 6,0 7,2 8,3 Világ gabonatermése millió tonna a=klímaváltozás nélkül b=klímaváltozás figyelembevételével jobb agrotechnikával c=klímaváltozás figyelembevételével új technológiával és biotechnológiával , a b c 2060 *búza, rizs, kukorica, köles és cirok

15 A VILÁG GABONATERMELÉSE World Watch Institute, 2000, FAO, ,3 Termelés, kg/fő ,25 0,2 0,15 0,1 0,05 Terület, ha/fő termelés kg/fő terület ha/fő 0

16 A FŐBB ÉLELMISZEREK FOGYASZTÁSÁNAK ALAKULÁSA (KSH adatok) Megnevezés fejenkénti éves fogyasztás (kg) Liszt Burgonya Étolaj, margarin Sertészsír Zöldségfélék Gyümölcsök ebből: hazai Húsfélék Hal 2,3 2,8 3,4 3,8 Tej, tejtermék (liter) Tojás (db) Egy főre jutó napi energiafogyasztás (kalória) fehérjefogyasztás (g) ebből állati eredetű fehérje 97,9 43,3 104,7 58,2 91,6 50,6 101,3 58,4

17 A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK IRÁNTI KERESLET VILÁGPIACI SZINTEN 2005 ÉS 2015 KÖZÖTT Szükséglet (millió t) Termék Növekedés Kukorica % Búza % Rizs % Szója % Repce % Cukor % Zöldségf % Gyümölcs % Hús %

18 ZÖLD FORRADALOM (GREEN REVOLUTION) 1950-es évektől fejlett országok népessége lassú növekedés stagnálás csökkenés fejlődő országok népessége gyors növekedés növekvő élelmiszerigény mennyiség minőség (döntően) (részben) 1960-as évektől CYMMIT a fejlődő országok növénytermelésének (elsősorban gabona) fejlesztésére létrehozott kutató intézet és hálózata Létrehozója: Norman BORLAUG Béke Nobel-díjas A fejlesztés fő területei: nemesítés a kedvezőtlen feltételekhez adaptálódó, nagyobb termőképességű, jobb minőségű gabonafajok fajtái (hibridjei) agrotechnika a jobb fajtákhoz igazított, nagyobb intenzitású agrotechnika Eredmények A gabonafélék termésmennyisége a világon millió tonna/év kg/fő/év ,0 127, ,6 136, ,4 147,6

19

20 Jövőbeni kihívás - Kevesebb föld és víz egyre több embernek Lakosság 3,0 3.0 Mrd. 6,5 6.5 Mrd. 8,3 8.3 Mrd. Rendelkezésre álló megművelhető terület/fő , , ,300 (m 2 ) >70% a nem használt megművelhető terület 2030-ra olyan kevés megművelhető terület lesz, mint még soha azelőtt Forrás: UN, FAO

21

22 A GABONAFÉLÉK VETÉSTERÜLETI TERÜLETE ÉS ARÁNYA (FAO adatok, 2008) Mértékegység (millió ha) Összes szántóterület Összes gabona Kalászos gabona Kukorica Egyéb gabona Világ 1411,1 713,4 461,3 161,0 91,1 USA 170,4 61,0 25,9 31,8 3,2 Kína 140,6 86,9 54,8 29,9 2,2 India 158,7 100,7 72,6 8,3 19,8 Oroszország 121,6 44,6 41,2 1,7 1,6 Ausztrália 44,2 20,3 19,4 0,07 0,9 Argentína 32,5 9,4 5,3 3,4 0,7 EU ,6 60,6 49,8 8,9 2,0 Franciaország 18,4 9,6 7,8 1,7 0,1 Németország 11,9 7,0 6,5 0,5 0,03 Magyarország 4,6 2,9 1,7 1,2 0,02 Mértékegység (%) Világ 100,0 50,6 32,7 11,4 6,5 USA 100,0 35,8 15,2 18,7 1,9 Kína 100,0 61,8 39,0 21,3 1,6 India 100,0 63,5 45,7 5,2 12,5 Oroszország 100,0 36,7 33,9 1,4 1,3 Ausztrália 100,0 45,9 43,9 0,2 2,0 Argentína 100,0 28,9 16,3 10,5 2,2 EU ,0 55,8 45,9 8,2 1,8 Franciaország 100,0 52,2 42,4 9,2 0,5 Németország 100,0 58,8 54,6 4,2 0,3 Magyarország 100,0 63,0 37,0 26,1 0,4

23 A FONTOSABB NÖVÉNYCSOPORTOK VETÉSTERÜLETI ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON (KSH adatok, ) (%) Növénycsoport Kalászos gabonák 38,2 35,5 34,8 35,4 34,1 37,9 37,5 őszi búza 19,8 25,2 26,9 25,9 22,8 25,1 25,4 Kukorica és egyéb 28,0 28,0 32,8 30,6 30,6 29,7 28,8 kukorica 26,4 23,6 26,0 23,0 26,5 26,5 26,0 Olajnövények 1,5 2,7 7,0 9,9 9,2 14,1 19,9 napraforgó 1,3 1,8 5,8 7,4 6,6 11,3 12,5 Egyéb növények (hüvelyes, takarmány, ipari, gyökér és gumós stb.) 30,4 25,3 23,8 22,6 21,6 14,3 13,8 Vetetlen és kipusztult 2,0 8,5 1,6 1,4 4,4 4,0 n.a. Összes szántóterület Összes szántóterület (ezer ha)

24 A FONTOSABB NÖVÉNYCSOPORTOK VETÉSTERÜLETI ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA FRANCIAORSZÁGBAN ÉS NÉMETORSZÁGBAN (EUROSTAT adatok, 2009) (%) Növénycsoport Franciaország Németország Kalászos gabonák 41,8 54,0 őszi búza 28,3 27,0 Kukorica és egyéb 10,1 3,9 kukorica 9,6 3,9 Olajnövények 11,4 12,6 napraforgó 3,7 0,2 Egyéb növények 36,7 29,5 (hüvelyes, takarmány, ipari, gyökér és gumós stb.) Összes szántóterület 100,0 100,0 Összes szántóterület (ezer ha)

25 MAGYARORSZÁG GABONATERMELÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE Mutató Összes megtermelt gabona mennyisége (millió t) 1 lakosra jutó gabonatermel és (kg/fő/év) 5,4 6,17 7,64 14,01 12,56 10,03 16,95 581,1 619,4 740,2 1308,2 1210,6 983,3 1689,8 Összes belső felhasználás (millió t) Összes export (millió t) Búza termésátlag (t/ha) Kukorica termésátlag (t/ha) 7,0 8,6 12,2 13,1 8,8 8,4 0,2 0,9 1,0 1,4 2,1 6,4 1,5 1,7 2,1 4,8 5,1 3,6 5,0 1,6 2,5 3,4 5,3 4,1 4,2 7,5

26 MULTIFUNKCIÓS NÖVÉNYTERMESZTÉS NÖVÉNYTERMESZTÉS TERMELÉS KÖRNYEZETVÉDELEM EGYÉB Mg-i felhasználás (állattenyésztés stb.) ex situ típusú tájvédelem Élelmiszeripar Ipari alapanyagok in situ típusú ESA területek (környezetileg érzékeny) egyensúlyi területek foglalkoztatás szociális Energetika jó puffer területek vidékfejlesztés

27 A GABONANÖVÉNYEK SZEREPE A MULTIFUNKCIONÁLIS NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN (Pepó Péter, 2010) Termelési funkció főtermék melléktermék diverzifikálás Környezet- és természetvédelmi funkció humán táplálkozás állati takarmányozás ipari alapanyagok energia alapanyagok állattenyésztés (alom, takarmány) ipari alapanyagok energia termelés prevenció megvalósítás in situ fontosabb területek termőföld megtartása talajvédelem agro- és természetes ökoszisztémák biodiverzitás Társadalmi-gazdasági funkció jólét jól lét Társadalmi foglalkoztatás szociális vidéki népesség helybentartása Gazdasági jövedelem növelése feldolgozó iparok élelmiszerbiztonság takarmánybiztonság nemzetgazdasági egyensúly (exporttöbblet)

28 FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG DEFINÍCIÓI I. A FAO definíciója: Az agrárgazdaság fenntartható fejlesztése a természeti erőforrások megőrzésére, az azokkal való gazdálkodásra és a források megőrzésére, és a jelenlegi termelési technológiák olyan megváltoztatására irányuló törekvés intézményes megvalósítása, amely lehetővé teszi az emberiség jelenlegi és a jövőbeli generációi számára az élelmiszer- és egyéb agrárgazdasági eredetű alapanyagigények harmonikus kielégítését. Az agrárgazdaság mezőgazdaság, az erdő- és halgazdaság, valamint az élelmiszer-feldolgozás ilyen módon megfogalmazott fenntartható fejlődése megőrzi a talaj, az élővizek, a növényi- és állatvilág genetikai erőforrásait, megakadályozza az emberi környezet leromlását, és technológiai szempontból megfelelő, gazdaságilag hatékony, a társadalom számára pedig tartós fejlődést biztosít. A Kanadai Mezőgazdasági Minisztérium definíciója: Azokat nevezzük fenntartható mezőgazdasági-élelmiszeripari rendszereknek, amelyek gazdaságosak, kielégítik a társadalom korszerű táplálkozással kapcsolatos igényeit és megőrzik a környezet minőségét, a világ természeti erőforrásait a jövő generációk számára.

29 FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG DEFINÍCIÓI II. Az USA Kongresszusa definíciója: A növénytermelési és állattenyésztési gyakorlatnak olyan integrált, termőhelyhez alkalmazkodó rendszere, amely hosszú időszakra kielégíti az emberi táplálék- és nyersanyagigényeket; megőrzi a környezet minőségét és a természeti erőforrásokat, amelyek a mezőgazdasági termelés alapját képezik; a lehető leghatékonyabban használja a nem megújítható természeti és farmon belüli erőforrásokat, ahol csak lehet integrálja a természetes biológiai körfolyamatokat és szabályozó mechanizmusokat; biztosítja a mezőgazdasági műveletek gazdaságosságát; megőrzi a mezőgazdaságban dolgozók és a vidéki társadalom egészének életminőségét.

30 FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG DEFINÍCIÓI III. A különböző definíciók számos közös elemet tartalmaznak: A talaj, mint természeti erőforrás megkülönböztetett használata. Az erőforrások védelme és a környezetminőség, a tájkarakter, a biodiverzitás megőrzése. A gazdaságosság, a produktivitás fenntartása és javítása. Az életminőség javítása, elfogadható jövedelem biztosítása a legtöbb ember számára. A generációk közötti egyenlőség. A társadalmi és környezeti kockázatok csökkentése. A fenntartható vidékfejlesztés az agrárgazdaság és ezen belül a mezőgazdaság, illetve élelmiszer-termelés fenntartható fejlődésével tágabb fogalomkör, de azokkal szoros összefüggésben áll, mert magába foglalja a vidéki lakosság és a vidéki települések nem mezőgazdasági jellegű tevékenységi körét is, amelyek sok esetben az agrárgazdaság fenntartható fejlődésének nélkülözhetetlen elemei. A fenntartható regionális fejlődésnek az életminőség és az életfeltételek javítását kell célul kitűznie. Az agrárgazdaság fenntartható fejlődése: legyen környezetkímélő, erőforrás takarékos, egészséges élelmiszert és takarmányt állítson elő, védje meg a biológiai diverzitást, tegye érdekeltté a gazdálkodók jelen és jövő generációit a termelésben, segítve a falusi térségek népességmegtartó képességét és járuljon hozzá a vidék fejlesztéséhez.

31 NÖVÉNYTERMESZTÉSI MODELLEK (Pepó Péter, 2005) Intenzív agrotechnika Agronómiai és ökonómiai termésmaximum Specializáció Hagyományos növénytermesztés Fenntartható növénytermesztés Biológiai, ökológiai és agrotechnikai interakciók Környezetkíméló agrotechnika Diverzifikáció

32 KÜLÖNBÖZŐ TÉNYEZŐCSOPORTOK HATÁSA A FENNTARTHATÓ NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN Környezet Fenntartható növénytermesztés Társadalom Gazdaság

33 FENNTARTHATÓ NÖVÉNYTERMESZTÉS Néhány fontosabb jellemzője: az agroökológiai feltételek (talaj, víz stb.) megőrzése és/vagy javítása a jelentben és a jövőben a biodiverzitás és genetikai források megőrzése és fenntartása a környezetvédelmi problémák csökkentése, minimalizálása kiváló minőségű és egészséges növényi termékek előállítása kiváló minőségű agrotechnika ökonómiai életképesség társadalmi elfogadottság

34 FENNTARTHATÓSÁG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A GABONATERMESZTÉSBEN (Pepó Péter, 2010) FENNTARTHATÓSÁGOT segíti rendkívül széles fajta/hibrid választék a fontosabb gabonanövényeknél kalászos gabonák talajvédelem korszerű agrotechnika minőségbiztosítás minőségi végtermék társadalmi elvárások megléte rontja a gabonafélék túlzott aránya irracionális vetésváltás biodiverzitás csökkenése nem szakszerű agrotechnika nem megfelelő jövedelmezőség társadalmi elvárások hiánya

35 INTEGRÁLT GABONATERMESZTÉS ELEMEI (Pepó Péter, 2010) Integrált gabonatermesztés: az agroökológiai, biológiai-genetikai és agrotechnikai tényezők harmonizációja, integrált alkalmazása. AGROÖKOLÓGIAI FELTÉTELEK Éghajlati időjárási feltételek Talajtani domborzati feltételek BIOLÓGIAI GENETIKAI ALAPOK Genotípus Vetőmag AGROTECHNIKAI ELEMEK Vetésváltás Talajművelés Tápanyagellátás Vetéstechnológia Növényvédelem Növényápolás Öntözés Betakarítás Elsődleges feldolgozás Tárolás

36 AKG SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉSI PROGRAMJA I. AKG céljai a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet a környezettudatos gazdálkodás a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat kialakítása a környezet állapotának javítása minőségi élelmiszerek, egyéb növényi termékek előállítása a gazdaságok életképességének javítása a gazdasági hatékonyság növelése Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogramok Horizontális célprogramok Zonális célprogramok

37 AKG SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉSI PROGRAMJA II. Szántóföldi horizontális célprogramok integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram tanyás gazdálkodás célprogram ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram Természetvédelmi zonális célprogramok szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram szántóföldi növénytermesztés madár- és élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram apróvad szántóföldi növénytermesztés kékvércse fejlesztési előírásokkal célprogram élőhely- Erózió elleni célprogramok vízerózió elleni célprogram szélerózió elleni célprogram

38 AKG SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉSI PROGRAMJA III. Szántóföldi célprogram csoportokra vonatkozó kötelezettségek talajvizsgálat tápanyaggazdálkodási terv vetésváltási szabályok zöldugarra vonatkozó szabályok talajművelésre vonatkozó szabályok növényvédelemre vonatkozó szabályok Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram különleges szabályai min. 0,3 ha max. 75 ha összes szántóföldi növény (kivéve rizs, energiafű, kínai nád, fásszárú energianövény) induláskor akkreditált laboratóriumban talajvizsgálat éves tápanyaggazdálkodási terv éves földhasználati terv 5 év alatt egyszer középmély (35-60 cm) lazítás vetésváltási szabályok betartása 5 év alatt az őszi búza, kukorica és napraforgó együttes részaránya max. 60%, pillangós növényeké max. 10% 5 év alatt legalább egyszer zöldtrágya növény (másodvetésű is lehet) kizárólag környezetkímélő növényvédőszerek használata növényvédelem előrejelzés alapján

39 ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS I. Lehetőség szerint a mezőgazdasági termelés EGÉSZÉT (növénytermesztés + állattenyésztés) fogja át + egészüljön ki a mezőgazdasági termékek FELDOLGOZÁSÁVAL. Az ökológiai gazdálkodás alapelvei a mezőgazdasági üzemen belül zárt ciklus biztosítása lehetőség szerint minél teljesebb, zárt rendszerű anyag- és energiaáramlás a környezeti, természeti feltételek megtartása, javítása speciális minőségű, egészséges élelmiszerek, takarmányok előállítása szintetikus anyagok szerek stb.) mellőzése (műtrágyák, szintetikus növényvédő GM növények használata tiltott speciális agrotechnika (vetésváltás, talajművelés, növényvédelem stb.) tápanyagellátás,

40 ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS II. Konvencionális növénytermesztés átállási időszak (3 év) Ökológiai (bio) növénytermesztés Nincs (esetleges) ellenőrzés Folyamatos ellenőrzés Folyamatos ellenőrzés Ökológiai növénytermesztés elemei szellemi másként gondolkodás természetről, környezetről, társadalomról, gazdaságról anyagi speciális agrotechnika alkalmazása Az ökológiai gazdálkodás formái biodinamikus szerves biológiai gazdálkodás soil association permakultúra Masanobu Fukuoka ( ne tégy semmit )

41 ÖKOLÓGIAI TERÜLETEK NAGYSÁGA KONTINENSENKÉNT (Willer és Yussefi, 2008) 2,5 millió ha Észak-Amerika 8,2 millió ha Európa 3,3 millió ha Ázsia 8,1 millió ha Latin-Amerika 0,9 millió ha Afrika 12,1 millió ha Ausztrália és Óceánia

42 AZ ÖKOLÓGIAI ÉLELMISZEREKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK (MILLIÓ USD) MEGOSZLÁSA KONTINENSENKÉNT, 2002 (Willer és Yussefi, 2004) Észak- Amerika; 11,7 Egyéb; 0,7 Európa; 10,6

43 AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBA VONT TERÜLETEK ÉS GAZDASÁGOK AZ EU-BAN ( ) hektár gazdaság Forrás: Minou Yussefi and Helga Willer (ed.): The World of Organic Agriculture 2008.

44 A VILÁG TÍZ LEGNAGYOBB ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSI ARÁNYÁT FELMUTATÓ ORSZÁGÁNAK ADATAI (2007) 35,00 30,00 % 29,70 25,00 20,00 15,00 10,00 13,40 11,00 9,80 9,10 8,90 8,80 8,00 7,80 7,00 5,00 0,00 Lichtenstein Ausztria Svájc Lettország Olaszország Csehország Észtország Svédország Szamoa Kelet-Timor Forrás: Minou Y ussefi and Helga Willer (ed.): The World of Organic Agriculture 2009.

45 AZ ELLENŐRZÖTT TERÜLET VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON hektár Forrás: Dr. Roszik et al.: Biokontroll Hungária Kht. éves jelentés 2008.

46 AZ ÖKOLÓGIAILAG ELLENŐRZÖTT TERÜLET MEGOSZLÁSA 2008-BAN Gyümölcs és bogyós ültetvények 1,69% Burgonya 0,03% Szólő 0,55% Egyéb több éves ültetvények 0,10% Halastó, erdő, nádas 5,34% Gabonafélék 17,16% Cukorrépa 0,00% Fehérje növények 0,43% Ipari növények 6,31% Friss zöldségek, dinnyék, szamóca 0,92% Rét, legelő 57,37% Vetőmag 0,12% Ugar 1,45% Tömegtakarmányok 8,52% Gabonafélék Fehérje növények Burgonya Cukorrépa Ipari növények Friss zöldségek, dinnyék, szamóca Tömegtakarmányok Vetőmag Ugar Rét, legelő Gyümölcs és bogyós ültetvények Szólő Egyéb több éves ültetvények Halastó, erdő, nádas

47 PRECÍZIÓS NÖVÉNYTERMESZTÉS I. Lényege: az agrotechnikai műveleteket nem tábla, hanem a táblán belül, lokális szinten valósítjuk meg. Célja: az agronómiai hatékonyság növelése az input felhasználás mérséklése a környezeti terhelés csökkentése nagyobb termésmennyiség jobb termésminőség kedvezőbb termésbiztonság minőségi technológia nagyobb jövedelmezőség Elemei: hardware (GPS, hozammérők, szenzorok gyomokra, betegségekre, kártevőkre stb.) térképek (hozamtérképek, talaj tápanyagtérképek, víz-, tápanyag-, hő-, levegőgazdálkodás, talajvíz, talajszerkezet, tömöttség, ph stb.) algoritmusok (adatok, térképek alapján az agrotechnikai elemek végrehajtásának elméleti megalapozása) software (az adott agrotechnikai elem, adott táblára adaptált végrehajtásának számítógépes vezérlése)

48 PRECÍZIÓS NÖVÉNYTERMESZTÉS II. A precíziós növénytermesztés agrotechnikai elemei talajművelés (műveletek, műveleti mélység) tápanyaggazdálkodás (szervestrágyázás, műtrágyázás NPK, levéltrágyázás, meszezés) vetéstechnológia (állománysűrűség, vetésmélység) növényvédelem (gyomirtás, herbicid dózisa, fungicid- és inszekticidkezelés, regulátor használat) öntözés (öntözött területek, víznorma) betakarítás (deszikkálás, betakarítási idő)

49

50

51

52 PRECÍZIÓS TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁS (foszfor)

53 PRECÍZIÓS TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁS (kálium)

54 PRECÍZIÓS VETÉS, VÁLTOZÓ ÁLLOMÁNYSŰRŰSÉGGEL

55

56 Előadás összefoglalása A gabonanövények termesztésének jelentősége Szerepük a világ növénytermesztésében Szerepük a magyar növénytermesztésben Gabonanövények helye a multifunkcionális növénytermesztésben Fenntarthatóság és gabonatermesztés Integrált növénytermesztés és gabonatermesztés Ökológiai növénytermesztés és a gabonanövények termesztése Precíziós növénytermesztés és a gabonanövények

57 Előadás ellenőrző kérdései Ismertesse a mezőgazdaság, a növénytermesztés feladatait az élelmiszertermelésben. Melyek a zöldforradalom eredményei? Melyek a multifunkcionális, a fenntartható, az integrált, az ökológiai növénytermesztés céljai, feladatai, módszerei? Ismertesse az AKG programokat. Melyek a precíziós növénytermesztés elemei?

58 Előadás felhasznált forrásai Szakirodalom: Antal J. (szerk.): Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai. Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó, Budapest Pepó Pé. (szerk.): Növénytermesztési praktikum 1. kötet. Egyetemi jegyzet, Debrecen Pepó Pé. Sárvári M.: Növénytermesztési alapismeretek. Egyetemi jegyzet, Debrecen Egyéb források: Balla L. (szerk.): Kalászosgabona-termesztés. Gazdálkodási Stratégia. Mezőgazda Kiadó, Budapest Antal J.: Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest Bocz E. (szerk.): Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Izsáki Z. Lázár L. (szerk.): Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest Birkás M.: Talajművelők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest További ismeretszerzést szolgáló források: Szakfolyóiratok témakörökhöz kapcsolódó publikációi - Növénytermelés - Agrokémia és Talajtan - Növényvédelem - Gyakorlati Agrofórum - Magyar Mezőgazdaság

59 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő előadás témája: A gabonanövények termesztésének történeti áttekintése; ökológiai feltételrendszere; biológiai feltételrendszere; A gabonanövények ontogenetikai fejlődése; minősége és felhasználása Előadás anyagát készítették: Dr. Pepó Péter, egyetemi tanár