A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye IV. A Medgyessy-kormány

Átírás

1 A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye IV. A Medgyessy-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1

2 Ígéretek sodrában - "jóléti rendszerváltásra" készülve 2002-ben a Magyar Szocialista Párt az SZDSZ támogatásával ismét kormányzati pozícióba került. Ez sokak számára meglepő volt, hiszen mind a közvélemény-kutatások, mind az ország általános gazdasági helyzete, a polgárok közérzete arra engedett következtetni, hogy az Orbán-kormány jó eséllyel folytathatja munkáját. A szocialisták a választási kampányban ismét előhúzták a szociális demagógia eszközét, miközben jelöltjüket, a párton kívüli Medgyessy Pétert egy jól felkészült, megfontolt technokrata politikusnak mutatták be, aki képes a fiskális egyensúly fenntartása mellett nagyobb jóléti fordulatról gondoskodni, miközben az elődje által követett konfrontatív politikai attitűd helyett egy békésebb, kompromisszumkészebb hangot kíván megütni mind a különböző gazdasági- és társadalmi szereplőkkel, mind pedig a politikai ellenfelekkel. A kampány során (az első választási forduló előtt) a Fidesz taktikája (Orbán Viktor szerepeltetésének visszafogása) is megkérdőjelezhetőnek bizonyult, ráadásul Orbánnak a miniszterelnök-jelölti vitán minden retorikai és szakmai fölénye ellenére nem sikerült kiütéses győzelmet aratnia. A Fidesz megerősítette táborát a négy évvel korábbi szerepléséhez képest, ugyanakkor hiányzott a jobboldalon (illetve a centrumban) egy erős szövetséges, akivel biztosan el lehetett volna hárítani a szocialista-liberális győzelem veszélyét. Száznapos programok Magyarországon a száznapos program fogalma a Medgyessy-kormány alatti felelőtlen osztogatással fonódott össze, aminek következményeként később a politikai versenytársak, de az akkor még szintén az MSZP-ben politizáló hivatali utód, Gyurcsány Ferenc is visszamutogathatott a 2002-es évre, mint az államháztartási egyensúly megrendülésének egyik legfőbb okára. Ha objektív nézőpontból szemléljük az eseményeket, akkor megállapíthatjuk, hogy noha a Medgyessy Péter nevével fémjelzett időszak osztogató politikája valóban hozzájárult a maastrichti konvergencia-kritériumoktól való távolodáshoz, nem igaz azon állítás, miszerint a 2008-as pénzügyi válság kirobbanását követően ezen intézkedési csomag tette oly mértékben kiszolgáltatottá és sebezhetővé Magyarországot, hogy hosszabb időszakra az IMF infúziójára legyen kötve, s így költségvetési politikáját, gazdasági mozgásterét szinte teljes egészében alá kelljen rendelnie az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap kívánalmainak. Kétségtelen, hogy a hivatalba lépő kormányok általában népszerű intézkedésekkel igyekeznek indítani, vagyis meghálálni a választók bizalmát, egyúttal demonstrálni azt a csapásirányt, amin az elkövetkező kormányzati ciklusban haladni kívánnak. Ez különösen így van akkor, amikor egy párt vagy pártszövetség felfokozott várakozások mellett jut hatalomra. Még a válságmenedzselő kormányok is igyekeznek pozitív tálalásban eladni a választók tömegei Kovács János 2

3 számára intézkedési csomagjukat. Persze vannak olyan időszakok, amikor kamikázekormányokra és kormányfőkre van szükség, de rendkívül ritka pillanat az, amikor valamilyen össznemzeti cél érdekében egy valódi államférfi képes és hajlandó a pártpolitikai érdekeken felülemelkedve, azokat adott esetben negligálva programot hirdetni, s azt következetesen végigvinni. A mediatizált tömegdemokráciákban eleve elmondható, hogy maga a kormányzás is mediatizálttá vált, vagyis a kommunikáció, a megfelelő kommunikációs stratégia alapvető jelentőségű, de ahogy a második Gyurcsány-kormány példáján okulva is láthattuk még így sem igaz, hogy a kormányzati cselekvés retorikai eszközökkel helyettesíthető volna. Nézetem szerint a száznapos programok legalább annyira a politikai kommunikáció részei, mint amennyiben effektív programelemeket tartalmaznak. Hatásuk lehet szimbolikus, vagy épp drasztikus attól függően, hogy milyen célokat szolgálnak, s ezt milyen eszközökkel kívánják megvalósítani. A Medgyessy-féle száznapos program népszerű intézkedéseinek következménye épp ellentétes volt azzal a hatással, amit a közgazdász, technokrata imázzsal rendelkező miniszterelnök-jelölt megválasztása sugallt: fegyelmezett fiskális politika helyett egyre növekvő hiány, biztos út az eladósodásba. A Medgyessy-féle (első) száznapos program költségvetési súlya mindössze nettó 150 milliárd forint volt, ugyanakkor hosszú távú (a tárgyi éven túlmutató) hatásai megkérdőjelezhetetlenül tovább növelték az adósságállományt. Az MSZP karakteresen baloldali hívószavakkal, s a Jóléti rendszerváltás programjával nyerte meg az országgyűlési választásokat 2002-ben. A megalakuló MSZP-SZDSZ kormány elindította a Száznapos programot, ami átlagosan 50 százalékos emelést biztosított a közalkalmazottaknak (ezzel együtt új közalkalmazotti bértáblát vezettek be), a nyugdíjasoknak és a nyugdíjszerű rendszeres szociális járadékban részesülőknek pedig egyszeri juttatásként 19 ezer forintot Kovács János 3

4 utaltak ki 1, emellett bevezette a tizenharmadik havi nyugdíjat. Méltányossági alapon megemelték a legalacsonyabb nyugdíjakat, illetve emeltek az egyetemi ösztöndíjakon is. A hangulatjavító intézkedési csomag mind a kormány, mind a kormányfő népszerűségét növelte. A Második Száznapos program (jóléti) intézkedései további 65,4 milliárd forintos terhet róttak a központi költségvetésre. 2 Megemelték a lakásépítésre felvehető szociálpolitikai kedvezményeket is (az első gyerek után félmillió, a második és harmadik után 1,1 millió forint támogatást lehetett felvenni; azok is kaphattak pénzt, akiknek még nem volt gyerekük, de úgy döntöttek, hogy vállalnak: ők 1,6 millió forintot előre felvehettek). 3 A program egyéb családbarát, gyermekvállalást ösztönző intézkedést is életbe léptetett: az apák a gyermekük megszületése után ötnapos fizetett szabadságra mehettek (az így kieső pénzt pedig nem a munkáltatónak kellett fizetnie, hanem az állam átvállalta ezt a terhet), de a nagymamák is mehettek gyesre. A Medgyessy-kormány, mint említettük, a választási kampányban elhangzó bírálatok ellenére ( Nekünk minden gyermek egyforma ) támadták a jövedelem nélküliek, az alacsony jövedelműek, a csak szociális jövedelemből élők által nem vagy nem teljesen igénybe vehető családi kedvezményt) érintetlenül hagyta az Orbán-kormány által kialakított családtámogatási rendszert, csupán némi súlypontáthelyezést hajtott végre. A következő évet meg sem várva (ami leginkább az őszi önkormányzati választásokkal volt összefüggésben) már szeptemberben 20 százalékkal megemelték a családi pótlékot, augusztusban pedig, az iskolakezdés elé időzítve, 13. havi családi pótlékot vezettek be. 4 Az iskolások is részesülhettek további kedvezményekből: ingyen utazhatnak vonaton a múzeumba látogató diákok, ötezer rászoruló iskolás ingyen üdülhet a karácsonyi szünetben, de a második Száznapos programhoz kapcsolódik az is, hogy minden bankban lehessen igényelni diákhitelt. 1 milliárd forintos pénzügyi alapot hoztak létre a hátrányos kistérségek fejlesztésére, továbbá felnőttképzésre. Az eladósodott agrártermelők 60 milliárd forintos kártérítést kaptak. Az MSZP meghirdette a demokratikus közélet helyreállításának programpontját is, aminek értelmében visszaállt az Országgyűlés hetenkénti ülésezési rendje, valamint párbeszédet ígértek a civil szektorral, a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. Megfogalmazásra került a közmédiában a kiegyensúlyozott tájékoztatás elve. A transzparencia javítása érdekében bejelentették az üvegzseb-programot (2003. évi XXIV. tv.). 1 A szocialisták korábban azzal kampányoltak, hogy ezt az összeget a Fidesz elvette a nyugdíjasoktól milliárdba kerül a második 100 napos program: 3 A szociálpolitikai kedvezmény és előleg 2002-ben 600 millió, 2003-ban 11,1 milliárd forintba került összesen a központi költségvetésnek. 4 Gazsó Tibor Stumpf István (szerk.): A jóléti rendszerváltás csődje A Gyurcsány-kormány első éve. Századvég Kiadó, Budapest, o. Kovács János 4

5 A Száznapos program hosszú távú gazdasági hatásait szokták említeni a közgazdászok az államháztartási hiány tartós megugrásának, valamint az államadósság tetemes növekedésének legfőbb okaként, mintegy eredőjeként. Ha e programokat nem csak a folyó költségvetési évben jelentkező közvetlen költségek szempontjából vizsgáljuk, hanem azok távlati hatásait (mindenekelőtt az 50%-os béremelést a közszférában és a 13. havi nyugdíjat sorolhatjuk ide) is elemezzük, akkor már meggyőzőbbnek tűnik ez az állítás. A kép azonban ezúttal is összetettebb. Az osztogató program nagy összegeket emésztett fel, ugyanakkor a mára már szinte tényként kezelt megállapítással ellentétben kevéssé valószínű, hogy önmagában ez vezetett volna a gazdasági mutatók, a pénzügyi egyensúly nagymértékű romlásához. Ennek legfőbb oka a súlyos gazdaságpolitikai következetlenségekben, az állam által kötött gazdaságilag előnytelen szerződések sorában (főként a nagy PPP-s konstrukcióban megvalósuló beruházások sorára kell gondolni), és a Medgyessy-kormány alatt is felerősödő korrupcióban (amiről a miniszterelnök is beszámolt egy televíziós interjúban a lemondatását követően az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel ) ragadható meg. A Medgyessy-kormány külpolitikája ellentmondásos jegyeket hordoz: miközben objektív értelemben sikerként könyvelhette el az uniós csatlakozási szerződés aláírását és az ország Európai Unióhoz való csatlakozását (2004. május 1.), eközben a nemzeti érdekek érvényesítése ismét háttérbe szorult. Ezt jól mutatja a státustörvény rendelkezéseinek kiüresítése, vagy az a szimbolikus erővel ható momentum, amikor a magyar kormányfő az Erdély elcsatolásának emlékét hirdető román nemzeti ünnepen, december 1-jén a magyar fővárosban ünnepelt román kollegájával, Adrian Nastase-val ben a D-209-es ügy jelentősen meggyengítette a miniszterelnök pozícióit, de ekkor még az SZDSZ-nek az ügy kirobbanásakor tanúsított magatartása ellenére is sikerült megőriznie hatalmát. Medgyessy Péter kormányzása során többször is konfrontálódott a koalíciós Kovács János 5

6 partnerrel, miközben a kormányzati tevékenység kezdett kifulladni, az MSZP népszerűsége pedig csökkenni. A 2004-es EP-választások rámutattak, hogy a szocialisták Medgyessyvel nem nyerhetnek még egy választást. Ez a felismerés, valamint az akkori sportminiszter, Gyurcsány Ferenc párton belüli offenzívája tulajdonképpen eldöntötte a kérdést, s a Csillag István személye körüli vita már pusztán ürügy volt a váltásra augusztusában Medgyessy politikai kényszer hatása alatt lemondott, a lehetséges utódok, Kiss Péter és Gyurcsány Ferenc vetélkedéséből pedig utóbbi került ki győztesen. Felhasznált irodalom Kötetek: Gazsó Tibor Stumpf István (szerk.): A jóléti rendszerváltás csődje A Gyurcsány-kormány első éve. Századvég Kiadó, Budapest, Internetes hivatkozások: 65 milliárdba kerül a második 100 napos program: Kovács János 6