A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Igazságos, versenyképes és stabil társaságiadó-rendszer kiépítése az Európai Unióban
|
|
- Ferenc Molnár
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, COM(2016) 682 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Igazságos, versenyképes és stabil társaságiadó-rendszer kiépítése az Európai Unióban HU HU
2 1. BEVEZETÉS Az adózás központi kérdés az EU arra irányuló munkája során, hogy erősebb, versenyképesebb és igazságosabb, egyértelmű szociális dimenziókkal rendelkező gazdaságot hozzon létre. Európának olyan adórendszerre van szüksége, amely megfelel a belső piac igényeinek és támogatja a gazdasági növekedést és a versenyképességet, vonzza a befektetéseket, hozzájárul a munkahelyteremtéshez, előmozdítja az innovációt és megerősíti az európai szociális modellt. Az adózásnak stabil bevételeket kell biztosítania a közberuházásokhoz és a növekedést ösztönző politikákhoz. Biztosítania kell, hogy a vállalkozások határokon átnyúló tevékenységük során egyenlő versenyfeltételekkel, jogbiztonsággal és minimális akadállyal számolhassanak, és egy olyan tágabb adórendszer részét kell képeznie, amely iránt igazságossága és a társadalom szociális-gazdasági igényeinek való megfelelése okán a polgárok bizalommal vannak. Az EU adózással kapcsolatos prioritásai ezért ezekre a célokra összpontosítanak. 2. AZONNALI INTÉZKEDÉSEK A SÜRGŐS IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉHEZ: A TÁRSASÁGI ADÓZÁS REFORMJA A Bizottság nagyszabású ütemtervet állított fel a társasági adózás méltányosabbá és hatékonyabbá tétele, a modern gazdaság igényeivel való összehangolása és a területen felmerülő problémák gyorsabb kezelése céljából. A terv megvalósítása jó ütemben halad és számos fontos mérföldkövet sikerült elérnünk. A méltányos és hatékony adózásra vonatkozó bizottsági cselekvési terv 1 keretében bejelentett valamennyi kezdeményezés útjára indult és a tagállamok egy sor új javaslatot már elfogadtak. Emellett a Bizottság munkájának hatálya immár túlmutat a cselekvési terven. Ahogy az adózási átláthatóság, valamint az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem fokozása érdekében hozott további intézkedésekről szóló, a panamai dokumentumokban feltártak nyomán közzétett közlemény 2 is jelzi, a Bizottság kész gyors és hatékony válaszokat adni a felmerülő problémákra. Abból a célból, hogy olyan környezetet tudjon fenntartani az Unióban, amely valamennyi vállalkozás számára méltányos és versenyképes, a Bizottság továbbá vizsgálatokat folytatott az állami támogatások terén, hogy megállapítsa, egyes tagállamok biztosítottak-e előnyöket kiválasztott multinacionális vállalatoknak 3. A Bizottság fellépésének előterében az adózás átláthatóságának fokozása állt, ami a további reformok alapköve. A tagállamok egy éven belül egyezségre jutottak az adómegállapításokra vonatkozó automatikus információcserére 4 és a multinacionális vállalatokkal kapcsolatos országspecifikus adóügyi jelentésekre 5 vonatkozó javaslatokról. Ez új, eddig nem tapasztalt szintű átláthatóságot és együttműködést biztosít a hatóságok 1 COM (2015) 302 final 2 COM (2016) 451 final 3 Lásd a támogatás fogalmáról szóló közlemény pontját: 4 A Tanács (EU) 2015/2376 irányelve 5 A Tanács (EU) 2016/881 irányelve 2
3 között a társasági adózás területén. A Bizottság javasolta továbbá a multinacionális vállalatok országonkénti nyilvános jelentéstételét, hogy a polgárok jobban áttekinthessék a vállalatok adóügyi gyakorlatát. Ez a javaslat, amelyet a Tanács és az Európai Parlament jelenleg tárgyal, hozzájárul a társasági adózással összefüggő közbizalom helyreállításához és annak biztosításához, hogy a vállalkozásoknak ne kelljen a nemzeti nyilvánosságrahozatali szabályok sokféleségével szembesülniük. Várhatóan az év vége előtt elfogadják azt a javaslatot, amely lehetővé teszi hogy az adóhatóságok hozzáférjenek a tagállamok pénzmosás elleni információihoz 6. Az Európai Parlament és a Tanács megkezdte a negyedik pénzmosási irányelv javasolt módosítására vonatkozó álláspontjának kidolgozását is és gyors előrelépést kell elérniük, hogy 2017 elején megkezdődhessenek a háromoldalú egyeztetések. Emellett a Bizottság vizsgálja, hogy európai szinten mely keret lenne a legmegfelelőbb a tényleges tulajdonosokra vonatkozó automatikus információcsere végrehajtásához, és feltérképezi az agresszív adótervezést lehetővé tévő és támogató szereplők fokozott felügyeletének legjobb módját. Az adózás Európa-szerte javuló átláthatósága hozzájárul az agresszív adótervezést alkalmazók felfedéséhez, a káros adózási gyakorlatok feltárásához és a társasági adózás feltételeinek a nyíltságon és bizalmon alapuló stabilizálásához. Ezzel párhuzamosan a Bizottság lépéseket tesz annak biztosítására, hogy az EU-ban működő valamennyi vállalkozás ott fizesse meg az adót, ahol a nyereség és érték keletkezik. Ez az elv alapvető a méltányos és hatékony adózás szempontjából, de csak közös és összehangolt intézkedések útján valósítható meg eredményesen az egységes piacon. A Bizottság ezért előterjesztette az adókikerülés elleni új irányelvre vonatkozó javaslatát 7, amelyben jogilag kötelező erejű csalás elleni intézkedéseket állapít meg az EU egészére vonatkozóan, hogy megakadályozza az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás egyes legelterjedtebb formáit. Ez a jogszabály, amelyet a tagállamok 2016 júliusában fogadtak el, lehetővé tette számukra, hogy gyors, összehangolt és következetes módon hajtsák végre az OECD és a G20-csoport adóalaperózióra és nyereségátcsoportosításra (BEPS) vonatkozó projektje keretében tett kötelezettségvállalásaikat. Felülvizsgálat tárgyát képezik a tagállamok kedvezményekre és transzferárazásra vonatkozó szabályai is annak érdekében, hogy kialakuljon az új nemzetközi standardokkal kapcsolatos egységes uniós megközelítés. Ez alapvető ahhoz, hogy a vállalkozások számára biztonságot teremtsen a reformok végrehajtása során és meggátolja új joghézagok kialakulását a belső piacon. Végezetül, a Bizottság intézkedéseket terjesztett elő a jó adóügyi kormányzás átfogó előmozdítása céljából, hogy igazságos és egyenlő versenyfeltételek alakuljanak ki az EU és nemzetközi partnerei között. A tagállamok jóváhagyták az eredményes adóztatás új külügyi stratégiáját 8, amelyet a Bizottság 2016 januárjában terjesztett elő, és amely az adóalapot külföldről veszélyeztető eróziós kockázatokkal szembeni védelmet célozza. A stratégia kulcsfontosságú összetevője egy új uniós lista létrehozása, amelynek célja a nem együttműködő adójogrendszerek kezelése és a harmadik országbeli jogrendszerek ösztönzése a jó adóügyi kormányzás nemzetközi normáinak betartására. Már sor került az első lépésekre a közös uniós lista összeállításához és a tervek szerint azt 2017-ben véglegesítik. Ez hatékony eszközt biztosít a tagállamoknak ahhoz, hogy kezeljék azokat az országokat, amelyek nem hajlandók tisztességes eljárásra adózási kérdésekben. Módosították az uniós költségvetési rendeletet is, hogy megakadályozzák az uniós 6 COM (2016) 452 final 7 A Tanács (EU) 2016/1164 irányelve 8 COM (2016) 24 final 3
4 pénzeszközök adóparadicsomokon keresztül való áthaladását és folyamatban van az Unió és harmadik országok által kötött megállapodások jó adóügyi kormányzásra vonatkozó záradékainak megerősítésére irányuló munka. 3. POZITÍV, ELŐRETEKINTŐ ÜTEMTERV A fent ismertetett kezdeményezések elengedhetetlenek a tagállami adóalapok védelméhez, és a vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételeket, továbbá valamennyi adózó számára igazságos és hatékony adózást biztosítanak. Ezáltal kezelik a társasági adózás terén jelenleg legsürgetőbbnek tekinthető problémákat. Mindazonáltal hosszabb távon további intézkedésekre van szükség. A rövid távú megoldások gyorsan elavulttá válhatnak, mivel az üzleti modellek és az adótervezési módszerek gyorsabban változnak, mint ahogy az új válaszintézkedések kidolgozhatók. Emellett a nemzetközi, uniós vagy tagállami adószabályok elaprózott aktualizálása zavart okozhat mind az adóhatóságok, mind a vállalkozások számára, amelyeknek igazodniuk kell azokhoz. A munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházások fellendítéséhez kedvező adózási feltételeket kell teremteni a vállalkozások számára a megfelelési költségek és adminisztratív terhek csökkentése és az adózási biztonság biztosítása révén. Az adózási biztonságnak a beruházások és a növekedés ösztönzésében játszott fontos szerepét nemrégiben a G20-ak vezetői is elismerték, és új globális súlyponttá vált. A tagállamoknak meg kell találniuk az egyensúlyt a szükséges reformok megvalósítása és a vállalkozások számára stabil, egyértelmű és kiszámítható adózási feltételek megteremtése között. Az Uniónak pozitív, előretekintő keretre van szüksége a társasági adózás terén. Növekedésbarát, hatékony és méltányos adózási keretre van szükség, amely teljes körűen támogatja a jelenlegi és jövőbeli uniós, tágabb szakpolitikai prioritásokat. Ez az indok húzódik a Bizottság arra irányuló javaslata mögött, hogy újra elő kell terjeszteni a közös összevont társaságiadó-alapra (KÖTA) vonatkozó javaslatot. A közös összevont társaságiadó-alap az uniós vállalkozások és polgárok két alapvető jelenlegi igényének kielégítésére lehet képes, ezek a fenntartható növekedés és a társadalmi igazságosság, valamint az EU általános gazdasági és szociális menetrendjének megerősítése. Az elemzések szerint a KÖTA a beruházásokat akár 3,4 %-kal is növelheti az EU-ban, a növekedést pedig 1,2 %-kal 9. A Bizottság először 2011-ben tett javaslatot a közös összevont társaságiadó-alap bevezetésére abból a célból, hogy megerősítse az egységes piacot a vállalkozások számára. A javaslat ambiciózus és határozott volt, de nagyságrendje miatt a Tanácsban megakadtak a javaslattal kapcsolatos tárgyalások. Mindazonáltal az Európai Parlament, a vállalkozások, az érdekeltek és számos tagállam továbbra is támogatta a számos előnnyel járó KÖTA ötletét. Emellett az elmúlt években egyértelművé vált, hogy a KÖTA nem pusztán egy az erősebb egységes piacot támogató vállalkozásbarát adórendszer. Ezért a júniusi cselekvési terv keretében a Bizottság bejelentette, hogy egy kezelhetőbb kétlépcsős folyamattal újraindítja ezt a fontos projektet. Az első lépés a közös adóalap biztosítására összpontosít. Ennek megvalósítását követően kell bevezetni a konszolidáció összetettebb aspektusát. A közös összevont társaságiadó-alap számos fontos előnye a konszolidációs szempontokkal függ össze. Ezért az újraindított KÖTAprojektben ez a második lépés nem hanyagolható el vagy tehető félre. A csomaggal 9 Hatásvizsgálat a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) [SWD (2016) 341] 4
5 összefüggésben folytatott munka csak akkor zárul le, ha a KÖTA teljes körűen bevezetésre kerül. A KÖTA újbóli előterjesztése lehetőséget ad az eredeti javaslat aktualizálására és a globális adózási környezetben felmerülő új kihívásokkal való összehangolására. A legfontosabb változás az, hogy a közös összevont társaságiadó-alap kötelező lesz valamennyi olyan pénzügyi számviteli csoportra nézve, amely 750 millió EUR-t meghaladó összevont csoportszintű bevétellel rendelkezik. Ezáltal a KÖTA a lehető legteljesebb mértékben alkalmazható adókikerülés elleni eszközként. Mindez azzal is jár, hogy a vállalkozások számára egyértelmű lesz helyzetük a csalás elleni uniós szabályokkal összefüggésben és nem kell indokolatlan kiigazításokat tenniük. A közös összevont társaságiadó-alap hozzájárul ahhoz, hogy az uniós vállalkozások kiszámíthatóbb környezetben tevékenykedhessenek. A Bizottság két új elemet is beillesztett a javaslatba, amelyek közvetlenül támogatják az EU szélesebb gazdasági menetrendjét. A növekedés fő hajtóerejét jelentő K+F és innováció ösztönzése érdekében a javaslat különösen nagy levonást irányoz elő a kutatásfejlesztési költségek esetében. Emellett a kisméretű és innovatív vállalkozói lét támogatása érdekében nagyobb levonás válik lehetővé a kapcsolt vállalkozással nem rendelkező kisméretű induló vállalkozások számára. A közös összevont társaságiadó-alap kiterjed az adósság saját tőkével szembeni versenytorzító preferenciális kezelésére is, ami hozzájárul az erős tőkepiaci unió és a pénzügyi stabilitás megteremtéséhez az Unióban. 4. MODERN, EGYSZERŰ, BIZTONSÁGOS: JOBB ÉS HATÉKONYABB ADÓZÁSI KÖRNYEZET A VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA A vállalkozásoknak az egységes piacon egyszerű, stabil és jogi szempontból megbízható környezetre van szükségük ahhoz, hogy növekedhessenek. Indokolt, hogy határokon átnyúló tevékenységük során minimális adózási akadállyal szembesüljenek és ne kelljen szükségtelen adminisztratív terheket és költségeket viselniük. Az Uniónak olyan társaságiadó-keretre van szüksége, amely megfelel a XXI. századi gazdasági realitásnak és ösztönzi a vállalkozást, vonzza a befektetőket, továbbá a kisvállalkozások és a nagyvállalalatok helyzetét egyaránt megkönnyíti Egységes társaságiadó-rendszer az egységes piacon A KÖTA adózási szempontból jelentős mértékben javítani fogja az egységes piac működését. A határokon átnyúló tevékenységet végző vállalkozások számára előnyt jelent, hogy adóköteles nyereségük kiszámításához a különböző nemzeti rendszerek helyett egyetlen szabályrendszert kell alkalmazniuk az Unióban. Lehetővé válik, hogy valamennyi uniós tevékenységük tekintetében egyablakos ügyintézés keretében egyetlen adóbevallást nyújtsanak be, és adóhatóságok sokasága helyett csak egyetlen tagállamot vegyenek figyelembe. A konszolidáció azt is jelenti, hogy az egyik tagállamban felmerült veszteség automatikusan elszámolható egy másik tagállambeli nyereséggel szemben, és a határokon átnyúló tevékenységet végző vállalatok ugyanolyan bánásmódban részesülnek, mint a kizárólag belföldön működők. A KÖTA bevezetésére vonatkozó, újból előterjesztett irányelvjavaslat a konszolidáció tekintetében fenntartotta ugyanazt az ambiciózus megközelítést, mint az eredeti javaslat. Mindazonáltal a kétlépcsős folyamat késlelteti ennek az előnynek az érvényesülését. Ezt ellensúlyozandó, a Bizottság azt javasolta, hogy a konszolidáció elfogadásáig a 5
6 vállalkozások férjenek hozzá egy olyan egyszerű, stabil ideiglenes rendszerhez, amelynek keretében több országra kiterjedően el tudják számolni a közös alapon belül a veszteségeket. Az uniós jog keretében kötelező erejűvé váló KÖTA egyértelmű és stabil lesz. Valamennyi tagállamnak egyhangúlag el kell fogadnia, ami garantálja egy olyan stabil rendszer létrehozását, amelynél nem áll fenn a gyakori változás kockázata. Ez eddig nem tapasztalt adózási biztonságot teremt a vállalkozások számára. A vállalatoknak ezentúl nem kell az egyes tagállamok eltérő adószabályaihoz igazodniuk, ha a határokon túlra terjeszkednek. Nem kell többé megküzdeniük azokkal a nehézségekkel, amelyeket a tagállamok egyes jövedelmek megadóztatására vonatkozó eltérő módszereinek megértése jelent. A jövőben nem kell a transzferárazás összetettségének kezeléséhez kapcsolódó magas adminisztratív és jogi költségeket viselniük. A KÖTA révén az egységes piacon eltűnnek a vállalkozások fő adózási akadályai. A közös összevont társaságiadó-alap jelentős előnyöket kínál az uniós kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint a nagyvállalatok számára egyaránt. A KÖTA csak a legnagyobb vállalatok számára lesz kötelező. Mindazonáltal a kkv-k és a kezdő vállalkozások dönthetnek a rendszer alkalmazása mellett, ha ki szeretnék használni az általa kínált egyszerűsítést és költségmegtakarítást. A becslések szerint a kkv-k jelenleg a befizetett adó körülbelül 30 %-át fordítják a megfelelési költségekre, és ennek a mértéke még nagyobb, ha tevékenységüket több országra terjesztik ki. A közös összevont társaságiadó-alap jelentősen visszafogja ezeket a költségeket és csökkenti azokat a ráfordításokat, amelyek egy leányvállalat másik tagállamban történő létrehozásához kapcsolódnak. Ezek a megtakarítások a korszerűsített szabályokkal és az egyszerűbb adóbevallási rendszerrel együtt jelentősen megkönnyítik a kisméretű és fiatal vállalkozások számára, hogy növekedhessenek és terjeszkedhessenek az egységes piacon Jobb eszközök a kettős adózás megakadályozására A vállalatoknak ott kell megfizetniük az adóból méltányosan rájuk eső részt, ahol a nyereségük keletkezik, és helyénvaló, hogy ne fizessenek többet. Az egységes piacon felmerülő egyik legnagyobb adózási akadály a kettős adóztatás. A tagállamok közötti arra vonatkozó nézeteltérések, hogy melyikőjük jogosult megadóztatni bizonyos nyereségeket, gyakran ahhoz vezetnek, hogy a vállalatok jövedelmét kétszer vagy többször terhelik adóval. A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy jelenleg körülbelül 900, 10,5 milliárd EUR összegű kettős adóztatással kapcsolatos ügy van folyamatban az Unióban. A legtöbb tagállam rendelkezik a kettős adóztatás elkerülésére irányuló kétoldalú adóegyezményekkel és léteznek vitarendezési eljárások. Ezek az eljárások azonban hosszadalmasak, költségesek és nem mindig végződnek megállapodással. A tagállamok által elfogadott többoldalú választottbírósági egyezmény kínál némi könnyebbséget. A hatálya azonban a transzferárazási vitákra korlátozódik és a szabályok értelmezésével összefüggésben nincs jogorvoslati lehetőség. A KÖTA-rendszeren belüli vállalatok számára általánosságban megszűnik a kettős adóztatás problémája. A vállalkozásból származó nyereség kiszámítására vonatkozó egységes szabályrendszer az adóztatási jogokat egyértelműen elosztó új arányosítási képlettel együtt világossá teszi, hogy mely nyereséget kell megadóztatni és hol. Mindazonáltal továbbra is felmerülhetnek vitás esetek, például egy csoporthoz tartozó gazdálkodó szervezet Unión belüli és azon kívüli transzferárazási megállapodásai tekintetében, vagy ha egy vállalat nem tartozik a KÖTA hatálya alá. Ezekben az 6
7 esetekben a kettős adóztatással kapcsolatos vitarendezés hatékonyabb rendszerére van szükség. Emellett a KÖTA elfogadásáig szükség van egy szélesebb körben alkalmazható hatékony rendszerre is a kettős adóztatási viták rendezéséhez. A Bizottság ma előterjesztette a kettős adóztatással kapcsolatos uniós vitarendezési mechanizmus tökéletesítésére vonatkozó irányelvet a méltányosabb, biztonságosabb és stabilabb adózási környezet megerősítése céljából. Az új szabályok biztosítani fogják, hogy a tagállamok között felmerülő kettős adóztatási problémák gyorsabban és határozottabban megoldhatók legyenek. Ha a tagállamok nem tudnak megállapodni egy ügy rendezéséről, az adózó a nemzeti bírósághoz fordulhat, hogy az állítson fel választottbírósági bizottságot, amely meghatározott időtartamon belül végleges, kötelező erejű határozatot hoz az ügyre vonatkozóan. Ez hozzájárul ahhoz, hogy elkerülhető legyen az érintett vállalkozások bizonytalan helyzetének fennmaradása. A mai javaslat keretében előterjesztett vitarendezési mechanizmus előnyeit az esetek szélesebb körében lehet majd kihasználni. A vitarendezési mechanizmus tökéletesítése révén a vállalkozások és az adóhatóságok jelentős időt, pénzt és erőforrást takaríthatnak meg és megerősödik az adózási biztonság az uniós vállalkozások számára. 5. ÁTLÁTHATÓ, HATÉKONY, KOHERENS: IGAZSÁGOSABB ADÓZÁS MINDENKI SZÁMÁRA A társasági adóval kapcsolatos intézkedések központi követelménye az igazságosság, európai és nemzetközi szinten egyaránt. Az egységes piac előnyeiből részesülő vállalatoknak ott kell adót fizetniük, ahol a nyereségük keletkezik és valamennyi vállalat adóügyi megítélésének semlegesnek kell lennie. Az Uniónak olyan társaságiadórendszerre van szüksége, amely megbízható védelmet jelent az társasági adózás terén elkövetett visszaélésekkel szemben, egyenlő versenyfeltételeket teremt a vállalkozások számára és biztosítja az adózók közötti igazságos tehermegosztást. 5.1 Igazságosabb társaságiadó-rendszer A közös összevont társaságiadó-alap igazságos társaságiadó-rendszert valósít meg. Kezeli a jelenlegi adózási rendszer agresszív adótervezést lehetővé tevő jelentős hiányosságait. Azáltal, hogy valamennyi tagállam ugyanazokat a szabályokat alkalmazza a vállalatok adóköteles nyereségének kiszámítására, a rendszer megszünteti a nemzeti adórendszerek közötti különbségeket és joghézagokat, amelyeket az adókikerülést alkalmazók kihasználnak. Megszűnik a transzferárazás, amely a nyereségátcsoportosítás mintegy 70 %-át jelenti. Emellett a KÖTA kötelező lesz az Unióban működő legnagyobb vállalatok számára, így eredményesebben felhasználható az adókikerülés megszüntetéséhez. Megszűnik az az ösztönző, amely miatt a tagállamok káros adóversenybe kezdenek. A tagállamoknak nem kell többé jelentős erőforrásokat fordítaniuk a mobil adóalapok feltárására, mivel a KÖTA keretében arányosan felosztott nyereség biztosítja, hogy az adózás jobban tükrözze, hogy hol kerül sor a tényleges gazdasági tevékenységre. Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy erőforrásaikat újra a növekedést ösztönző adózásra összpontosítsák, amely előmozdítja a beruházásokat és a foglalkoztatást és kielégíti a szélesebb társadalmi-gazdasági igényeket. A KÖTA továbbá biztosítja a tagállamok adórendszereinek és az általuk alkalmazott tényleges adókulcsoknak a teljes átláthatóságát. A tagállamok szuverén joga, hogy megállapítsák saját adókulcsaikat és a KÖTA ezt semmilyen módon nem 7
8 veszélyezteti. Mindazonáltal biztosítja, hogy ha egy tagállam dönt az adómértékről, azt ténylegesen valamennyi vállalatra alkalmazzák. Nem lesz többé lehetőség a rejtett preferenciális szabályozásra és a hátrányos adómegállapítás fenntartására. Ez erősíti a polgárok bizalmát a vállalatok adóztatási módszereivel kapcsolatban és valamennyi vállalat számára egyenlő versenyfeltételeket biztosít az egységes piacon További csalás elleni intézkedések A közös összevont társaságiadó-alap csalás elleni rendelkezéseket tartalmaz, amelyek mind az Unión belül, mind harmadik országok tekintetében védik a tagállamokat az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással szemben. Ez fokozza az adókikerülés megakadályozására szolgáló eszközként kifejtett hatását. A KÖTA keretében érvényesülő csalás elleni intézkedések tükrözik a tagállamok által 2016 júliusában elfogadott, adókikerülés elleni irányelv rendelkezéseit. Ez biztosítja, hogy valamennyi tagállamra azonos csalás elleni szabályok vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a KÖTA-rendszerbe tartoznak-e. A Bizottság ma egy másik javaslatot is előterjesztett, amely a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülés leküzdésére irányul, és célja a csalás elleni uniós rendelkezések megerősítése és a külső kockázatok kezelése. Az adókikerülés elleni irányelv már foglalkozik az Unión belüli, hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekkel, megszüntetve az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás fő csatornáját. Azonban ezek az adókikerülési módszerek nem korlátozódnak az egységes piacra, és megoldásokra van szükség a külső kockázatok kezelésére. Az adókikerülés elleni irányelv elfogadása során a tagállamok kérték a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy másik javaslatot, amely biztosítja e hiányosság eredményes kezelését. A Bizottság ezért új intézkedéseket javasolt az adókikerülési módszerek széles körének kezelésére mind az Unión belül, mind harmadik országok vonatkozásában, ideértve a hibrid állandó telephelyet igénybe vevő adókikerülési módszereket, az importált adókikerülési módszereket, a hibrid áthelyezéseket és a kettős adóügyi illetőségű adózót igénybe vevő adókikerülési módszereket. Az adókikerülés elleni irányelv intézkedéseihez hasonlóan az új javaslat is összhangban van az OECD BEPS-megközelítésével. 6. STABIL, TÁMOGATÓ, PÁRTATLAN: MODERN ADÓRENDSZER AZ EGÉSZSÉGES GAZDASÁG ÉRDEKÉBEN Európának olyan társaságiadó-rendszerre van szüksége, amely kialakítása révén hozzájárul egy versenyképesebb, innovatívabb és gazdaságilag stabilabb Unióhoz. A növekedéshez és a beruházásokhoz olyan környezetre van szükség, amely a vállalkozások számára lehetőségeket teremt, ösztönzi a produktív finanszírozást és jutalmazza a növekedésbarát tevékenységeket, például a kutatást és az innovációt. A közös összevont társaságiadó-alap vonzóvá teszi az EU piacát a beruházások számára azáltal, hogy a vállalatok számára stabil és kiszámítható szabályokat és egyenlő versenyfeltételeket biztosít, továbbá alacsonyabb költségeket és kevesebb adminisztrációt tesz lehetővé. Emellett a Bizottság olyan új rendelkezésekkel bővítette a KÖTA-ra vonatkozó javaslatot, amelyek kifejezetten a növekedést előmozdító tevékenységekre összpontosítanak. 6.1 Jobb innovációs ösztönzők 8
9 A közös összevont társaságiadó-alap támogatni fogja a kutatás-fejlesztést, amely a növekedés és versenyképesség kulcsfontosságú mozgatórugója. Az EU a kutatásra és innovációra irányuló beruházások tekintetében jelenleg elmarad a többi fejlett gazdaságtól. Bár szinte valamennyi tagállam támogatja a kutatás-fejlesztést adóösztönzőkkel, ezeknek nem mindegyike eredményes és némelyiket a nagyobb cégek adókikerülési célokból még ki is használják. Az eltérő nemzeti ösztönzők emellett bonyolult adózási környezetet teremtenek a kutatás-fejlesztésbe befektető vállalatok számára. A KÖTA az egész Unióban adólevonást tesz lehetővé azon vállalatok számára, amelyek tényleges kutatási tevékenységekbe fektetnek be. Az induló vállalkozások még jelentősebb levonást alkalmazhatnak, tekintettel a munkahelyteremtés, az egészséges verseny és a hatékonyabb üzleti modellek kialakítása terén megnyilvánuló jelentőségükre. A K+F-re irányuló ösztönző lendületet ad a kisebb költségvetéssel rendelkező vállalatoknak és segíti növekedésüket, továbbá előmozdítja a fiatal, innovatív vállalkozások létrehozását és terjeszkedését. Kialakítása a legjobb gyakorlatokat figyelembe vevő modellen alapul, így nem használható fel adókikerülési célra Beruházásbarát adózási környezet A KÖTA kezeli továbbá a jelenlegi adórendszerek torzulásait, amelyek destabilizálhatják a gazdaságot. A tagállami adórendszerek többsége előnyben részesíti az adósság felhalmozódását, mivel lehetővé teszi a kamatfizetések levonását, miközben a saját tőke tekintetében nem biztosítja ugyanezt az elbánást. Ez a preferenciális elbánás arra ösztönzi a vállalatokat, hogy még több hitelt vegyenek fel, ezáltal sérülékenyebbé válnak és a gazdaságok még jobban ki vannak téve a válságoknak. Ez akadályozza az európai vállalatok erősebb sajáttőke-alapjának létrehozását. Ezáltal a pénzügyi piaci struktúrában előtérbe kerülnek a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, ami a hatékony tőkepiaci finanszírozás gátjává válhat. Ez nem felel meg a tőkepiaci unió alapvető céljainak és a bankunió szavatoló tőkére vonatkozó követelményeinek. A KÖTA meg fogja szüntetni az eladósodásra ösztönző elemek okozta torzulásokat azáltal, hogy bevezeti a növekedési és beruházási kedvezményt. Ez a kedvezmény biztosítja, hogy a saját tőke az adósságéhoz hasonló szintű kedvezményben részesüljön, és ezáltal semlegesebb és a beruházásokat jobban ösztönző adózási környezet jöjjön létre. A növekedési és beruházási kedvezmény jutalmazza azokat a vállalatokat, amelyek megerősítik finanszírozási struktúrájukat és kiaknázzák a tőkepiaci lehetőségeket 10. A kkv-k számára, amelyek gyakran nehézségekkel kerülnek szembe a hitelhez jutás során, különösen nagy előnyt jelent ez az új rendelkezés. Tekintettel arra, hogy a növekedési és beruházási kedvezmény milyen pozitív hatással jár a vállalkozások és a szélesebb gazdaság számára, a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy mérlegeljék annak alkalmazását a KÖTA-rendszer hatályán kívül eső vállalatok esetében is. 7. KÖVETKEZTETÉSEK 10 Mivel a sajáttőke-bevonás nagyobb kockázatokkal jár, mint az idegen tőkével történő finanszírozás, a levonás összegének meghatározásához kockázati felárat kell beszámítani a hozamba. Tekintettel arra, hogy a sajáttőkealap bővítése 10 évre is visszanyúlhat, a levonáshoz használt referenciahozam a tízéves euróövezeti referencia-államkötvény hozama. 9
10 A Bizottság átfogó választ javasol a társasági adózás terén jelenleg fennálló és felmerülő kihívásokra és a vállalatok jövőbeli megadóztatásának merőben új megközelítésén alapul. A KÖTA az egyszerűsítés, adózási biztonság és igazságosság révén jelentősen javítja az uniós társaságiadó-keretet. Biztosítani fogja, hogy a társasági adózás összhangba kerüljön a modern gazdasággal és hozzájáruljon egy erősebb és versenyképesebb egységes piac létrehozásához. A Bizottság által ma előterjesztett, a kettős adóztatással kapcsolatos vitarendezésre vonatkozó javaslat, továbbá a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákon alapuló adókikerülési módszerekre irányuló javaslat tovább erősíti az igazságosabb és hatékonyabb unióbeli társasági adózás megvalósítását. A Bizottság ezért felkéri a tagállamokat, hogy haladéktalanul állapodjanak meg a ma előterjesztett valamennyi javaslatról, hogy a vállalkozások, a közigazgatások, a polgárok és az európai gazdaság mielőbb teljes mértékben kihasználhassa az igazságos, versenyképes és stabil társasági adózási környezet előnyeit. 10
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 8. (OR. en)
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. február 8. (OR. en) Intézményközi referenciaszámok: 2016/0010 (CNS) 2016/0011 (CNS) 5827/16 LIMITE PUBLIC FISC 14 ECOFIN 71 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett:
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 26. (OR. en) az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 26. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0337 (CNS) 13730/16 ADD 3 FISC 170 IA 99 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 26. Címzett: Biz.
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 24. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 24. (OR. en) 14722/16 FISC 200 ECOFIN 1088 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága az Állandó Képviselők Bizottsága
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
Európai Parlament 204-209 Jogi Bizottság 2..207 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: A Holland Királyság felsőházának indokolt véleménye az (EU) 206/64 irányelvnek a harmadik
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. az eredményes adóztatás külügyi stratégiájáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.1.28. COM(2016) 24 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az eredményes adóztatás külügyi stratégiájáról
Részletesebben11170/17 ol/eo 1 DGG1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései
RészletesebbenA BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 4. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0086 (COD) 8838/17 ADD 7 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 2. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az
RészletesebbenA BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA ( ) a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.3.21. C(2018) 1650 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2018.3.21.) a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóról HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2018.3.21.) a jelentős
RészletesebbenMolly Scott Cato, Sven Giegold, Eva Joly, Ernest Urtasun, Jordi Solé, Max Andersson a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
20.3.2019 A8-0170/24 24 a pénzügyi bűncselekményekről, az adókijátszásról és az adókikerülésről 55 a bekezdés (új) 55a. felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan javaslatot, amely kötelezné
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 17. (OR. en)
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0011 (CNS) 8899/16 LIMITE PUBLIC FISC 75 ECOFIN 397 JELENTÉS Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága
RészletesebbenA NEMZETKÖZI KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS ADÓTERVEZÉSI VONATKOZÁSAI
A NEMZETKÖZI KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS ADÓTERVEZÉSI VONATKOZÁSAI Nobilis Benedek főosztályvezető Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztály Kettős adóztatás elkerülésének eszköztára
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.3.8. SWD(2016) 53 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat Az Európai Parlament
Részletesebben14166/16 ol/adt/ms 1 DG G 2B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 8. (OR. en) 14166/16 FISC 187 ECOFIN 1014 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. november 8. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
RészletesebbenIntézményközi referenciaszám: 2015/0065 (CNS)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. május 7. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2015/0065 (CNS) 8214/15 FISC 34 ECOFIN 259 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS IRÁNYELVE a 2003/48/EK
RészletesebbenA8-0157/ Irányelvi javaslat (COM(2016)0025 C8-0030/ /0010(CNS)) A Bizottság által javasolt szöveg
4.5.2016 A8-0157/ 001-034 MÓDOSÍTÁSOK 001-034 előterjesztette: Gazdasági és Monetáris Bizottság Jelentés Dariusz Rosati Kötelező automatikus információcsere az adózás területén A8-0157/2016 Irányelvi javaslat
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelmet szolgáló adózási átláthatóságról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.3.18. COM(2015) 136 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelmet szolgáló adózási átláthatóságról
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.8.7. COM(2015) 394 final 2015/0176 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Közösség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem
RészletesebbenGazdasági és Monetáris Bizottság
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Gazdasági és Monetáris Bizottság 28.1.2010 2009/0009(CNS) MÓDOSÍTÁS: 10 19 Jelentéstervezet David Casa (PE430.975v01-00) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló nek a számlázás
RészletesebbenA NEMZETKÖZI HELYZET EGYRE FOKOZÓDIK
A NEMZETKÖZI HELYZET EGYRE FOKOZÓDIK TEMATIKA Automatikus információcsere (röviden) 4. pénzmosási direktíva Anti-Tax Avoidance Directive Offshore feketelista Mi várható? AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERE AUTOMATIKUS
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.3.21. COM(2018) 146 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Elérkezett az idő a digitális gazdaságra vonatkozó modern, méltányos és hatékony
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.2.2. COM(2016) 50 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz A közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak Cselekvési terv a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS IRÁNYELVE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.10.25. COM(2016) 687 final 2016/0339 (CNS) Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési
RészletesebbenAZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG
Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 1. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. december 1. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0370 (CNS) 14820/16 ADD 2 FISC 207 ECOFIN 1111 IA 126 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat - a Tanács irányelve
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.11.25. SWD(2013) 473 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat - a Tanács irányelve a különböző
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.12.21. SWD(2017) 479 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.10. COM(2013) 621 final 2013/0303 (COD) C7-0265/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a belvízi hajózás fejlesztését szolgáló közösségi belvízi flottakapacitási
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 15. (OR. en) 12838/11 WTO 270 FDI 19 CDN 5 SERVICES 79 RESTREINT UE
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. december 15. (OR. en) 12838/11 EXT 2 A MINŐSÍTÉS RÉSZLEGES FELOLDÁSA A dokumentum száma: Dátuma: 2011. július 14. Új státusz: Tárgy: WTO 270 FDI 19 CDN 5 SERVICES
RészletesebbenJELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2014/2144(INI) 12.11.2014. az adózásról szóló éves jelentésről (2014/2144(INI))
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Gazdasági és Monetáris Bizottság 12.11.2014 2014/2144(INI) JELENTÉSTERVEZET az adózásról szóló éves jelentésről (2014/2144(INI)) Gazdasági és Monetáris Bizottság Előadó: Eva
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2015/0009(COD) 6.3.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS IRÁNYELVE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.11.25. COM(2013) 814 final 2013/0400 (CNS) Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről
Részletesebben9674/1/19 REV 1 /kf 1 ECOMP.2.B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. június 6. (OR. en) 9674/1/19 REV 1 FISC 277 ECOFIN 517 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága az Állandó Képviselők Bizottsága/a
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 30. (OR. en)
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. október 30. (OR. en) 12742/15 LIMITE PUBLIC PV/CONS 50 ECOFIN 748 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV 1 Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2015. október 6-án Luxembourgban
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2018.3.13. SWD(2018) 69 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat Az Európai Parlament
RészletesebbenA8-0189/101. Hugues Bayet Egyes adókikerülési gyakorlatok megakadályozását célzó szabályok COM(2016)0026 C8-0031/ /0011(CNS)
1.6.2016 A8-0189/101 101 7 a preambulumbekezdés (új) (7a) A szellemi tulajdonhoz, szabadalmakhoz és a kutatás-fejlesztéshez (K+F) kapcsolódó adórendszereket Uniószerte széles körben alkalmazzák. Ugyanakkor
RészletesebbenUniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE
Ref. Ares(2018)2964154-06/06/2018 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.31. COM(2018) 371 final 2018/0219 (APP) Javaslat A TANÁCS RENDELETE az euró pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási
RészletesebbenA gazdasági helyzet alakulása
#EURoad2Sibiu 219. május A gazdasági helyzet alakulása EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ Az EU munkahelyteremtésre, növekedésre és beruházásra irányuló ambiciózus programja, valamint
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.17. SWD(2018) 188 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT
Részletesebben11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. október 4. (11.10) (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2010/0197 (COD) 11917/1/12 REV 1 ADD 1 WTO 244 FDI 20 CODEC 1777 PARLNAT 324 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:
RészletesebbenKüzdelem az adócsalás és az adókikerülés ellen. A Bizottság hozzájárulása a 2013. május 22-i Európai Tanács számára
Küzdelem az adócsalás és az adókikerülés ellen A Bizottság hozzájárulása a 2013. május 22-i Európai Tanács számára Küzdelem az adócsalás és az adókikerülés ellen A Bizottság hozzájárulása az Európai Tanács
RészletesebbenEgyüttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2016.9.19. JOIN(2016) 40 final 2016/0290 (NLE) Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösség és
Részletesebben9645/17 ac/ms 1 DG E 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 24. (OR. en) 9645/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. május 23. Címzett: a delegációk ENV 540 FIN 326 FSTR 42 REGIO 62 AGRI 286
RészletesebbenAjánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 267 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Málta 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2015. évi stabilitási programját HU HU Ajánlás
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 24. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 24. (OR. en) 14635/16 FIN 804 FELJEGYZÉS AZ A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: a Tanács Tárgy: Az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre
RészletesebbenVÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 15.5.2012 B7-0000/2012 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-0000/2012. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 315 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK az EU közös transzferárfóruma által
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.4.7. COM(2015) 151 final 2015/0076 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Közösség és a Svájci Államközösség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem
Részletesebben14257/16 hs/agh 1 DG G 2B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 9. (OR. en) 14257/16 FISC 190 ECOFIN 1023 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. november 9. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:
RészletesebbenUNIÓS JOGI AKTUSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 27.2.2015 B8-0210/2015 UNIÓS JOGI AKTUSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT benyújtva az eljárási szabályzat 46. cikkének (2) bekezdése alapján a közös hozzáadottértékadó-rendszerrıl
Részletesebben13531/15 adt/kn/kf 1 DGG 1C
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. október 30. (OR. en) 13531/15 EF 194 ECOFIN 819 UEM 389 SURE 27 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.7.5. COM(2016) 451 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Közlemény az adózási átláthatóság, valamint az adókijátszás és az adókikerülés
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS IRÁNYELVE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016128 COM(2016) 25 final 2016/0010 (CNS) Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében
RészletesebbenAjánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2013) 523 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.10. COM(2013) 914 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről {SWD(2013) 523 final} HU HU Ajánlás A TANÁCS
RészletesebbenEURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS
2018.11.30. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 432/17 EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója az Új megállapodás a fogyasztói érdekekért című jogalkotási
RészletesebbenA Tanács (Ecofin) következtetései az Európa 2020 stratégiáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. június 9. (11.06) (OR. en) 10881/10 CO EUR-PREP 37 ECOFIN 359 COMPET 195 ENV 404 EDUC 113 RECH 226 SOC 411 POLGEN 93 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács (Ecofin)
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.12.2018 EP-PE_TC1-COD(2018)0371 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2018. december 11-én került
Részletesebbenf nnt artható gazdaságot
A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2018.11.13. COM(2018) 744 final 2018/0385 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az energiahatékonyságról szóló, [az (EU) 2018/XXX irányelvvel módosított]
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 7. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0208 (COD) 10678/16 ADD 2 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. július 6. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.26. COM(2014) 386 final 2014/0197 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenA TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
Részletesebben10451/16 ADD 1 hs/af/ms 1 GIP 1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 7. (OR. en) 10451/16 ADD 1 PV/CONS 35 ECOFIN 633 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2016. június 17-én Luxembourgban tartott 3475. ülése
RészletesebbenA kkv-k hozzáférése az uniós közbeszerzési piacokhoz
A kkv-k hozzáférése az uniós közbeszerzési piacokhoz Poszler Gergő Európai Bizottság Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság C/2 csoport Közbeszerzési jog I. A jelen prezentációban szereplő információk
RészletesebbenAz alábbiakban továbbítjuk a delegációknak az elnökség által előterjesztett, fent említett ütemtervet.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. március 6. (OR. en) 6543/15 CO EUR-PREP 10 POLGEN 27 ENV 79 ENER 43 MI 110 RECH 33 COMPET 61 IND 24 ECOFIN 133 SOC 101 EDUC 39 TELECOM 52 JAI 109 EMPL 49 FELJEGYZÉS
Részletesebben***I JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2015/0005(COD) 3.2.2015 ***I JELENTÉSTERVEZET az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról szóló európai parlamenti és tanácsi
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 11. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. november 11. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2015/0258 (NLE) 13950/15 FISC 150 JAVASLAT Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU
RészletesebbenA Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)
C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 27.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (43/2011) Tárgy: Az Ír Köztársaság képviselőházának (Dáil Éireann) indokolással ellátott véleménye a közös konszolidált
RészletesebbenMELLÉKLET. A terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról szóló cselekvési terv végrehajtásának helyzete. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.6.29. COM(2017) 354 final ANNEX 2 MELLÉKLET A terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról szóló cselekvési terv végrehajtásának helyzete a következőhöz: A Bizottság
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS IRÁNYELVE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.6.21. COM(2017) 335 final 2017/0138 (CNS) Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a 2011/16/EU irányelvnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS IRÁNYELVE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.12. COM(2013) 348 final 2013/0188 (CNS) C7-0200/13 Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.11. COM(2015) 631 final 2015/0285 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Közösség és az Andorrai Hercegség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.18. COM(2013) 446 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a Bizottság
RészletesebbenA8-0126/ Irányelvi javaslat (COM(2016)0056 C8-0026/ /0033(COD)) AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
2.6.2016 A8-0126/ 001-001 MÓDOSÍTÁSOK 001-001 előterjesztette: Gazdasági és Monetáris Bizottság Jelentés Markus Ferber A pénzügyi eszközök piaca A8-0126/2016 Irányelvi javaslat (COM(2016)0056 C8-0026/2016
Részletesebben10080/17 gu/it/hs/hs/gu/it/kk 1 DG D 2A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 7. (OR. en, de) Intézményközi referenciaszám: 2015/0287 (COD) 10080/17 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága a Tanács Előző dok. sz.: 9901/17 +
RészletesebbenMELLÉKLET. A digitális egységes piaci stratégia végrehajtása. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.10. COM(2017) 228 final ANNEX 1 MELLÉKLET A digitális egységes piaci stratégia végrehajtása a következőhöz: a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak,
RészletesebbenMELLÉKLET. a követketkezőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.23. COM(2015) 490 final ANNEX 1 MELLÉKLET a követketkezőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A menekültügyi válság
Részletesebben7441/19 rp/zssz/kk 1 ECOMP.2.B
AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága a delegációk Előző dok. sz.: 7212/19 FISC 151 ECOFIN 275 Tárgy: Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai
RészletesebbenAz Európai Beruházási Bankról dióhéjban
Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban 2019 1 Az Európai Beruházási Bank az Európai Unió hitelezési szerve. Mi vagyunk a világ legnagyobb multilaterális hitelezője és az éghajlatváltozás elleni küzdelem
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.22. COM(2016) 407 final 2016/0189 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió nevében az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás XIX. mellékletének (Fogyasztóvédelem)
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 86 final 2016/0052 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.8.25. COM(2017) 452 final 2017/0213 (APP) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.4. COM(2018) 784 final 2018/0403 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 15.4.2015 2014/2236(INI) JELENTÉSTERVEZET a Szociális vállalkozásokról és szociális innovációról a munkanélküliség leküzdése során (2014/2236(INI))
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.20. COM(2014) 181 final 2014/0101 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Franciaország tengeren túli megyéiben kivetett octroi de mer egyedi adóról szóló 2004/162/EK határozatnak
RészletesebbenErasmus + Sport Infónap
Erasmus + Sport Infónap AZ EURÓPAI UNIÓ SPORT SZAKPOLITIKAI HÁTTERE Garamvölgyi Bence Emberi Erőforrások Minisztériuma EU és nemzetközi referens bence.garamvolgyi@emmi.gov.hu AZ ERASMUS + SPORT FEJEZETÉHEZ
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.24. COM(2016) 689 final 2013/0028 (COD) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenECB-PUBLIC AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) [YYYY/[XX*]] IRÁNYMUTATÁSA. (2016. [hónap nap])
HU ECB-PUBLIC AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) [YYYY/[XX*]] IRÁNYMUTATÁSA (2016. [hónap nap]) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes nemzeti hatóságok
Részletesebben6068/16 as/ps/kb 1 DGG 1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. február 12. (OR. en) 6068/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága a delegációk Előző dok. sz.: 5783/1/16 REV 1 Tárgy: EF 24 ECOFIN 90 JAI 95
RészletesebbenEurópa jövője: lehetséges forgatókönyvek. Perger István képviseletvezető-helyettes Európai Bizottság Magyarországi Képviselete
Európa jövője: lehetséges forgatókönyvek Perger István képviseletvezető-helyettes Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Az Európai Unió kihívásai Demográfiai kihívások Európa gazdasági súlyát illetően
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 24. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 24. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0209 (CNS) 13885/16 FISC 181 ECOFIN 984 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS IRÁNYELVE
RészletesebbenA BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről
Részletesebben