Bíróságok ügyforgalmának évi főbb jellemzői

Átírás

1 - 2 - Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) célkitűzéseinek és cselekvési programjának megfelelően a bírósági igazgatásban, 2005-ben is kiemelt hangsúlyt kapott az ítélkezés színvonalának és hatékonyságának további javítása. Ennek megvalósítása érdekében az OIT több határozatot hozott, amelyek elsősorban az eljárások ésszerű időtartamának biztosítására, a kedvezőbb ítélkezési feltételek kialakítására irányultak. Bíróságok ügyforgalmának évi főbb jellemzői A 2005-ben érkezett ügyek száma megközelítette az ezret, amely 4,9 %-kal több a évinél. Az OIT fennállása óta most regisztrálták a legtöbb érkezést. Az elsőfokú ügyek száma mind a helyi, mind a megyei bíróságokon nőtt, a fellebbezések száma a megyei bíróságokon csökkent, az ítélőtáblákon és az Legfelsőbb Bíróságon emelkedett. Az ügyérkezés növekedése továbbra is a nemperes eljárások számának emelkedésére vezethető vissza. Ismét nőtt a fizetési meghagyások száma - egy év alatt közel 25 ezerrel, s töretlen a szabálysértések növekvő tendenciája is. Az ügyek mintegy egyharmadát kitevő perek érkezésének csökkenése mérsékeltebb ütemben ugyan, de 2005-ben is folytatódott, összességében (395 ezer) mintegy 2,5 százalékkal volt kevesebb, mint 2004-ben. Az érkezett perek száma csak a megyei elsőfokú bíróságokon nem mérséklődött. A befejezések száma évhez képest közel 3 %-kal emelkedett. A bírósági szinteken a befejezések változása követte az érkezésekét. A befejezett ügyek döntő többsége (87 %), hasonlóan az elmúlt évekéhez egy éven belüli. A befejezések száma 2005-ben ismét valamivel kevesebb volt az érkezéseknél, így 4,7 %-kal több ügy maradt folyamatban az év végén, mint egy évvel korábban. Csak a Legfelsőbb Bíróságon nem nőtt a hátralék. Az ügyhátralékon belül az elsőfokú peres hátralék mind a helyi, mind a megyei bíróságokon nőtt, a fellebbezett pereké viszont csökkent mind a Legfelsőbb Bíróságon, mind az ítélőtáblákon, a megyei bíróságokon pedig lényegében nem változott december végén, a peres hátralékon belül az egy évnél régebben érkezett perek aránya változatlanul 20 százalék, de számuk három év után ismét megközelítette a 40 ezret. Az emelkedés az egy és két év közötti pereknél következett be, a két évnél is régebben érkezetteké szinte változatlan. Ugyanakkor 274 üggyel csökkent az 5 éven túl folyamatban maradt perek száma. A Bíróságok fejezet felügyeletét ellátó Országos Igazságszolgáltatási Tanács honlapján ( a részletes ügyforgalmi adatok rendszeresen megjelennek.

2 - 3 - A hivatali egység tevékenységében a vizsgált időszakban jelentős hangsúlyt kapott az OIT szabályzatok felülvizsgálata, indokolt módosítása. - A tárgyidőszakban sor került a bírósági SZMSZ-ek közötti módosításainak értékelésére. Az OIT által jóváhagyott változásokat vizsgálva megállapítható, hogy azok az előző időszak tapasztalataihoz hasonlóan csekély mértékűek, rész-témakörökre, s a folyamatos igazgatási tevékenység zavartalan, optimális végzésére irányultak. Az elemzésekből kitűnik, hogy ennek alapvető indoka a központilag irányított évi igen részletes kodifikáció, amellyel lezárultak a bírósági intézményrendszerre vonatkozó legfontosabb szervezeti és működési változások. - A szervezeti szabályozás részeként került sor a Fővárosi Bíróság SZMSZ-ében az elnöki bírák feladat és hatáskörére vonatkozó rendelkezések módosítására. Konkrét igazgatási feladataikat és hatáskörüket illetően részletes és tényszerű, a vezetői munkát sokoldalúan segítő normaszöveg beiktatására került sor. A szabályozás megalapozta az elnöki bírói álláshelyek csoportvezető-bírói álláshelyekké történő átalakítását. - Ugyancsak a vizsgált időszakban készült el a panaszok intézésének rendjéről szóló évi 15. számú szabályzat felülvizsgálata alapján a módosítás koncepciója. Az OIT a koncepció részletes kidolgozását illetően felhívta a figyelmet a panaszügyek intézésével kapcsolatos szemlélet-váltás szükségességére, a folyamatban lévő ügyek elbírálására vonatkozóan az eljárási kifogás intézményének várható törvényi szabályozására, továbbá a panaszügyintézést módosító évi XXIX. törvény alapján a hatályos OIT szabályzat egyes rendelkezéseinek megváltoztatására. - Módosultak az igazgatási munka alapjának tekintett - a bíróságok igazgatásáról szóló évi 9. számú OIT szabályzat egyes rendelkezései is. A felülvizsgálat fő célja a tanácselnöki feljegyzésekkel kapcsolatos témakör részletesebb kodifikálása volt, különös tekintettel az ítélőtáblai tanácselnöki feljegyzések továbbítási rendszerének, formáinak meghatározására. Mindezt annak érdekében, hogy elsősorban a pályakezdő bírák gyorsabb, átfogóbb értékelést kapjanak szakmai tevékenységüket illetően. - Változott a talár általános bevezetéséről és viseléséről szóló évi 2. számú OIT szabályzat. Ennek értelmében, - a költségvetési helyzet alakulására figyelemmel - a Testület döntött a talár-használati idő általános jellegű bevezetéséről, s annak hosszabb, minimum hét évben történő meghatározásáról. - Az OIT működésében a beszámolási időszakban változatlanul kiemelt fontosságú volt a bíróságok ítélkezési tevékenységének időszerűsége érdekében teendő igazgatási intézkedések az országos tapasztalatok alapján:

3 - 4 - = Az OIT részletesen vizsgálta a bíróságokon december 31-én a két éven túl folyamatban lévő ügyeket. Az előző év tapasztalatait megerősítve megállapítható, hogy a helyi bíróságokon a két éven túli pertartamú ügyek száma mindkét ügyszakban csökkenő tendenciájú volt. Ugyanakkor a két éven túli ügyek alakulása a megyei bíróságokon első fokon tovább nőtt, különösen igaz ez a megállapítás a Fővárosi Bíróságon. Erre figyelemmel az OIT komplex igazgatási intézkedéseket hozott, így például javasolta az igazságügy-miniszternek a megyei bíróságok hatáskörébe tartozó perek tekintetében meghatározott ötmillió forintos értékhatár felülvizsgálatát. Elrendelte továbbá a Fővárosi Bíróságon a megyei első fok helyzetének utóvizsgálatát, továbbá előterjesztés készítését az állások betöltésének alakulásáról, s ennek az ügyforgalomra gyakorolt hatásáról. Felhívta a bírósági vezetők figyelmét arra, hogy tegyék vizsgálat tárgyává a megyei első és másodfokon az ítélkezés időszerűsége érdekében hozott igazgatási intézkedéseket. Szükségesnek ítélte a kollégiumvezetők bevonását a célvizsgálatokba azzal a feladattal, hogy fokozottabban ellenőrizzék az ügyviteli szabályok betartását. = Az OIT az időszerűség javítása érdekében kiemelten vizsgálta az öt éve folyamatban lévő ügyek alakulását. A bíróságok jelentéseiből megállapítható, hogy a korábbi felmérések adataihoz képest a június 30-i állapot szerint mérséklődött az öt éven túl folyamatban lévő ügyek száma. Ennek indoka elsősorban az, hogy a bírósági vezetők nagy hangsúlyt fektettek az időszerűbb ítélkezési tevékenység figyelemmel kísérésére. - A beszámolási időszakban tovább folytatódott a bírák arányos leterheltségének kialakítására irányuló feladatok meghatározása. A Testület vitaanyagot fogadott el, és felkérte a Hivatalt a külső szakértő kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás előkészítésére. - Az OIT a korábbi évek gyakorlatának megfelelően megvitatta az ítélőtáblák, megyei (fővárosi) bíróságok összbírói értekezleti tájékoztatóit. A bíróságok optimális működésének elősegítésére számos központi intézkedést igénylő javaslat fogalmazódott meg. Az OIT valamennyi bíróság elnökének beszámolóját elfogadta, s a jövőt illetően minden ügyszakban, az egyes ítélkezési szinteken az ítélkezés időszerűségére vonatkozó feladatokat határozott meg. - A Testület megvizsgálta a cégbíróságok évi tevékenységét. Az ügyforgalmi adatok és a cégbírák munkaterhének elemzéséből összességében megállapítható, hogy a cégbírák leterheltsége évhez képest növekedett. A cégbírák az érkezett ügymennyiséget döntően elintézték és az előző évhez viszonyítva is több ügyet fejeztek be. Ennek köszönhetően, különösen az érdemi cégügyek tekintetében a cégbíróságokon az ügyhátralék számottevően

4 - 5 - mérséklődött. Az előző évhez képest kedvezőbben alakultak a cégtörvényességi eljárások adatai is. A cégbíróságok a megnövekedett feladatok és a jogszabály-változásokból eredő kedvezőtlen hatások ellenére munkájukat időszerűen végezték. Az időszerű munkavégzést jelzi az is, hogy törvényes határidőn túli bejegyzésre a fővároson kívül más megyében nem került sor. Az OIT a vizsgált időszakban kiemelten foglalkozott az elektronikus cégeljárás zökkenőmentes bevezetésével, az ehhez, továbbá a cégbírák, illetve igazságügyi alkalmazottak elektronikus aláírási jogának biztosításához szükséges feltételek megteremtésével. - Az OIT megvizsgálta és döntött a bíróságokon jelentkező létszámigényekkel, átcsoportosításokkal kapcsolatban. Az igényelt álláshelyek, illetve átcsoportosításuk szükségességét megvizsgálta, a szakmai vélemény, az ügyforgalmi adatok speciális szempontú elemzése, és az igények igazgatási megítélése alapján döntött az átcsoportosítások végrehajtásáról. - Az OIT ajánlást fogadott el a bírósági iratok kutatásának engedélyezéséről, amelynek célja, hogy lehetővé kell tenni a jogerősen befejezett és levéltári anyagnak nem minősülő bírósági iratanyag tanulmányozását. Az ajánlás értelmében az iratkutatás tudományos vagy más kutatási tervben előre meghatározott cél érdekében adatok gyűjtésére irányul. A Bíróságok fejezet évi költségvetési előirányzatainak változását a következő táblázat mutatja: millió forintban, egy tizedessel évi előirányzat-módosítások levezetése Kiadás Bevétel Támogatás Kiadásból személyi juttatás évi CXXXV. törvény szerinti előirányzat , , , ,6 Módosítások jogcímenként - Államháztartási tartalék létrehozása a 2046/2005. (III.23.) Korm. hat. alapján -837,9-837,9-444,2 - Előirányzat-maradvány igénybevétele 6.406, ,3 333,8 - Bíróságok cím bevételi többletének előirányzatosítása 4.587, ,7 - Fejezeti kezelésű előirányzat és Phare bevétel előirányzatosítása 371,1 371,1 - Kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás ,6 Módosított előirányzat , , , ,6

5 - 6 - A ,2 millió forint összegű eredeti kiadási előirányzat ,4 millió forintra módosult. A ,2 millió forint növekmény forrása 6.406,3 millió forint a évi előirányzat-maradvány igénybevétele, 4.958,8 millió forint a saját bevétel előirányzatosítása. Az előirányzatok és azok teljesítése az alábbiak szerint alakult: Megnevezés 2005.évi évi évi 2005.évi tény/ évi évi eredeti módosított tény/ évi tény tény előirányzat előirányzat évi tény módosított előirányzat =4/1. 6=4/3. Millió forintban egy tizedessel %-ban Kiadás , , , ,2 108,5 94,4 ebből: személyi juttatás , , , ,9 107,0 99,8 központi beruházás 3.590, , , ,0 127,8 77,3 Folyó bevétel 7.052, , , ,2 128,6 88,9 Támogatás , , , ,9 98,3 100,0 Előirányzat-maradvány 4.435, , ,5 128,6 89,0 Létszám (fő) ,2 95,2 A teljesített kiadások összege ,2 millió forint, amely 4.523,2 millió forinttal maradt el a módosított előirányzattól. A megtakarítást az épület-rekonstrukciós munkálatoknak, az év végi megrendelések teljesítésének és a decemberi kifizetések személyi jövedelemadó vonzatának következő évre történő áthúzódása okozta. A teljesített kiadásokon belül a személyi juttatások aránya 56,5 %, a kapcsolódó járulékok aránya 17,6 %. Ez a két tétel a teljesített kiadások 74,1 %-át képezi. A személyi juttatások kiadásai az előző évhez viszonyítva 7,0 %-kal növekedtek. A többletkiadás a bírói alapilletmény január 1-jétől történő 6 %-os növekedését, a bírák és igazságügyi alkalmazottak háromévenkénti magasabb fizetési fokozatba történő sorolásának vonzatát, és az alapilletményhez kapcsolódó kifizetések (készenlét, ügyelet, napidíj, ruházati költségtérítés stb.) fedezetét tartalmazza. A fejezetnél évhez viszonyítva 2005-ben a keresetnövekedés mértéke 4,2 %-os mértékű volt. A támogatás az eredeti előirányzathoz viszonyítva 838,0 millió forinttal csökkent, amelyből 837,9 millió forint a 2046/2005. (III.23.) Korm. határozatban elrendelt államháztartási tartalék összege és 0,1 millió forint átcsoportosításból adódó kerekítés. A fejezet az év során többlettámogatásban nem részesült. A saját bevételek 9.070,2 millió forintban teljesültek, az eredeti előirányzathoz viszonyítva 3.829,9 millió forinttal növekedtek. A saját bevétel növekménye

6 - 7 - többletbevételből, a központi beruházás előirányzat-maradványának felhasználásából (az intézményeknek felhalmozásra átadott pénzeszközként történő átadásából), működési és felhalmozási célra történő pénzeszköz átvételéből, és a Phare programok bevételéből keletkezett. A tárgyévi saját bevételből az intézményi működési bevétel 4.842,2 millió forint, ennek 95,5 %-a az alaptevékenység bevételéből származik. Az alaptevékenység bevétele a bíróságokon folyó eljárásoktól és a bírói döntésektől függ. Nagyságának alakulását a bírói függetlenség sérelme nélkül pénzügyi szempontból nem lehet befolyásolni. A évi előirányzat-maradvány 2.691,4 millió forint, amelyet növel az előző évi 702,7 millió forint fel nem használt előirányzat-maradvány. Az így rendelkezésre álló összeg 3.394,1 millió forint előirányzat-maradvány kötelezettségvállalással terhelt, ebből önrevízió címén 142,7 millió forint a központi költségvetésbe befizetendő. A keletkezett kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány túlnyomó része az igazságszolgáltatás beruházásai és az Európai Uniós támogatással megvalósuló program törvényi sorain keletkeztek, amelynek okai a beruházások, projektfejlesztések elhúzódása. A pénzügyminiszter a fejezet évi kötelezettségvállalással terhelt előirányzatmaradványként kimutatott összeget a fejezet által megküldött elszámolás szerinti részletezésben tudomásul vette és jóváhagyta. A Bíróságok fejezet évi mérlege alapján a saját tőke növekedése az előző évhez viszonyítva 5.248,3 millió forint. Ebből a befektetett eszközök növekedése 4.022,3 millió forint, a forgóeszközök növekedése 2.748,8 millió forint, a tartalékok csökkenése 3.012,2 millió forint, a kötelezettségek növekedése 4.535,0 millió forint. A vagyon évhez viszonyítva 17,1 %-kal növekedett. A fejezet 2004-ben értékesítette a Szeged, Takaréktár utcai épületét. A pénzügyminiszter az ebből származó bevétel egészét visszahagyta, amely a Csongrád Megyei Bíróság rekonstrukciós munkáira kerül felhasználásra. Az adott kölcsönök állományában a bírák és igazságügyi alkalmazottak részére nyújtott lakáscélú támogatás szerepel, amelynek állománya év végén 437,5 millió forint volt ben 74 bíró és igazságügyi alkalmazott átlagosan 1.183,0 ezer forint visszatérítendő lakáscélú támogatásban részesült. A kiadott kölcsönök forrását a korábban nyújtott támogatások törlesztő részletéből befolyó összeg képezte. A bíróságok az évi LIII. törvény alapján végrehajtói letéteket, az évi XLIX. törvény alapján felszámolási díj fedezeti letéteket, a 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet alapján bírói és elnöki letéteket kezelnek. A bíróságok a fentiekben ismertetett letétekből az év folyamán ,2 millió forint letéti bevételt fogadtak, amelyből

7 ,8 millió forint kiadást teljesítettek. Az így keletkezett év végi állomány ,1 millió forintra emelkedett, amely az előző évhez képest 56,8 %-kal növekedett. A Magyar Államkincstárral a bíróságok és a fejezet kapcsolata zökkenőmentes volt. Az intézmények finanszírozása - a havi előrehozások figyelembevételével - a havi ütemezésnek megfelelően történt. Az intézményeknél jelentkező likviditási nehézségek előirányzat-átcsoportosítással feloldhatók voltak. A fejezet előirányzatai és azok teljesítése az 1. Bíróságok címen, és a 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok címen kerülnek bemutatásra. 1. cím: Bíróságok A Bíróságok címhez 27 intézmény tartozik, melyek felsorolását, törzskönyvi azonosítóját és a honlapok címét a melléklet tartalmazza. Az előirányzatok változását a következő táblázat mutatja: millió forintban, egy tizedessel évi előirányzat-módosítások levezetése Kiadás Bevétel Támogatás Kiadásból személyi juttatás évi CXXXV. törvény szerinti előirányzat , , , ,6 Módosítások jogcímenként - Államháztartási tartalék létrehozása a 2046/2005. (III.23.) Korm. hat. alapján -621,8-621,8-444,2 - Központi beruházásokra biztosított előirányzat-átvezetés fejezeti kezelésből 871,2 871,2 - Ptk. alapján történő kártalanítás átcsoportosítása fejezeti kezelésből 7,0 7,0 - Kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás ,6 - Központi beruházás évi előirányzat-maradványának átadása fejezeti kezelésű előirányzatból 3.492, ,4 - Intézményi évi előirányzatmaradvány igénybevétele 1.956, ,0 333,8 - Átvett pénzeszköz 308,5 308,5 - Bevételi többlet 786,8 786,8 - Átcsoportosítás fejezeti kezelésű előirányzat feladatfinanszírozás önrészére -387,2-387,2 Módosított előirányzat , , , ,6

8 - 9 - A költségvetési támogatás az eredeti előirányzathoz képest az államháztartási tartalék létrehozása, a fejezeti kezelésű előirányzatok célfeladatainak átcsoportosítása következtében 130,8 millió forinttal csökkent. Az intézményeknél valósultak meg a központi beruházás keretében végrehajtott épület-rekonstrukciók és a Polgári Törvénykönyv alapján megállapított kártalanításokkal kapcsolatos kifizetések. A feladatfinanszírozás keretében megvalósuló Bírósági Informatikai Rendszer- és hálózatfejlesztés (továbbiakban: BIIR) önrésze a költségvetésben nem került tervezésre, így ezt az összeget az intézményektől történő átcsoportosítással biztosította a fejezet. Az előirányzatok és azok teljesítése az alábbiak szerint alakult: Megnevezés évi tény évi eredeti előirányzat évi módosított előirányzat évi tény 2005.évi tény/ évi tény 2005.évi tény/2005. évi módosított előirányzat =4/1. 6=4/3. Millió forintban egy tizedessel %-ban Kiadás , , , ,2 107,0 97,9 ebből: személyi juttatás , , , ,9 107,0 99,8 központi beruházás 3.590, , ,1 126,2 95,2 Folyó bevétel 6.837, , , ,7 132,2 97,7 Támogatás , , , ,3 102,5 100,0 Előirányzat-maradvány 1.568, , ,1 123,5 99,0 Létszám (fő) ,2 95,2 Az intézmények évi teljesített kiadásai 4.842,1 millió forinttal haladták meg az eredeti előirányzatot az alábbi kiemelt előirányzatokon. A személyi juttatások előirányzata ,9 millió forintban teljesült, az összes kiadás 59,5 %-át képezi. Ezen belül a rendszeres személyi juttatások kiadása az előző évi teljesítési adathoz viszonyítva 9,8 %-os növekedést mutat, amely az illetményalap január 1-jétől végrehajtott 6,0 %-os emelése, az üres álláshelyek betöltésének, valamint az igazságügyi alkalmazottak köztisztviselőkével azonos bérszínvonal biztosítására hozott bérpolitikai intézkedések hatása volt. A nem rendszeres személyi juttatás 8.952,6 millió forintban teljesült, amely 1,4 %- kal elmarad az előző évi kifizetéstől. Ebből az összegből kifizetésre kerültek a készenléti és ügyeleti díjak, a jubileumi jutalmak, a napidíj és a teljes állomány részére a ruházati költségtérítés. Lehetőség nyílt a bírák és igazságügyi alkalmazottak munkájának elismerésére, átlagosan 1,7

9 havi illetménynek megfelelő jutalom kifizetésére. A jutalomra kifizetett összeg 5.252,2 millió forint, amelyből a normatív jutalom 4.808,6 millió forint a teljesítményhez kötött jutalom 443,6 millió forint volt. A külső személyi juttatásokon teljesített kiadás 1.135,6 millió forint, amely fedezetet nyújtott az ítélkezésben, illetve a bírói eljárásban közreműködő ülnökök, szakértők, védők, tanúk díjazására, továbbá a bírák európai jogra való felkészítésével összefüggő megbízási díjakra. Az átlagos állományi létszám a évben fő volt, amely az engedélyezett létszám alatt maradt. A munkaadókat terhelő járulékok teljesítése ,6 millió forint, amely a járulékköteles személyi juttatásokkal arányosan változott. A dologi kiadások az egyéb folyó kiadásokkal együtt a évi 8.706,6 millió forinttal szemben a megfontolt és takarékos gazdálkodás ellenére is 9.272,5 millió forintban teljesültek. A kiadási többlet 565,9 millió forint, 6,5 %-kal magasabb az előző évi teljesítésnél. A jelentősebb többletkiadások az előző évhez képest, az alábbi tételeken jelentek meg: egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatások kiadásai vásárolt közszolgáltatások 177,3 millió forint 385,7 millió forint Az egyéb üzemeltetési, fenntartási kiadások döntő része a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos kifizetés, amely a bírósági eljárásokban elengedhetetlen tényező. A vásárolt közszolgáltatások többletkiadásaiban jelentkeztek a számla alapján kifizetett szakértői és védői díjak, valamint fordítási és tolmácsolási díjak. A kiadások növekedését mérsékelte a megtett takarékossági intézkedések hatása, és egyes intézményeknél a bevételi lemaradás. Az intézmények évközi likviditási gondjainak mérséklését, a működés zavartalan biztosítását, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a költségvetési előirányzatok átcsoportosításával segítette. A megfontolt, takarékos és körültekintő gazdálkodás eredményeként és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács intézkedéseinek hatására a működés feltételei biztosítottak voltak, a bíróságok fizetési kötelezettségeiknek eleget tettek, tartozásállományuk nem keletkezett. Az egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,2 millió forintban teljesültek. A kiadás az érdekképviseleti, társadalmi szervezeteknek és a fejezeti kezelésű előirányzatokra Phare program önrészére történő pénzeszköz átadás következtében keletkezett.

10 A felhalmozási kiadások teljesítése 6.323,8 millió forint volt. Ebből a központi beruházásokon 4.531,1 millió forint, az intézményi beruházásokon 1.435,2 millió forint, a felújításokon 227,5 millió forint, a felhalmozásra átadott pénzeszközön 130,0 millió forint került felhasználásra. A felhalmozási előirányzatok és azok teljesítése az alábbiak szerint alakult: millió forintban, egy tizedessel évi előirányzat évi Megnevezés eredeti módosított teljesítés Felújítás 276,5 291,9 227,5 Intézményi beruházás 894, , ,2 Központi beruházás 4.761, ,1 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 130,0 130,0 Felhalmozási kiadások ö s s z e s e n 1.171, , ,8 Az eredeti előirányzat évközben 5.917,8 millió forinttal növekedett. Ennek forrása a fejezeti kezelésű előirányzatokból átcsoportosított központi beruházási előirányzat előző évi előirányzat-maradványa és a folyó évi támogatási előirányzat volt. Ezt kiegészítette a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás és többletbevételek összege. A felújítási előirányzatok teljesítése 227,5 millió forint volt. Az előirányzatból megvalósult a Szekszárdi Városi Bíróság épületének részleges felújítása, valamint a Komáromi, a Pásztói Városi Bíróság, a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság épület homlokzatának felújítása. Több bírósági épületben felújításra került az elektromos hálózat, a szennyvízhálózat, a tető és a lift. Az intézményi beruházások keretében kisebb épület-rekonstrukciókra, irodai és informatikai eszközbeszerzésekre, személygépkocsik cseréjére került sor. A beszerzések egy része az elhasználódott eszközök pótlását szolgálja. A bírósági intézményeknél kidolgozás alatt van a szakterületet (BIIR) és a gazdálkodást támogató Gazdálkodási Integrált Informatikai Rendszer (GIIR) számítógépes rendszerek korszerűsítése. A központi beruházások keretében megvalósuló jelentősebb épület-rekonstrukciók a következők: elkészült és átadásra került a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság épülete, a Szegedi Ítélőtábla épülete, a Baranya Megyei Bíróság épülete, a Pécsi Ítélőtábla lepényépülete, befejeződött a Szarvasi Városi Bíróság épületének tetőrekonstrukciója,

11 befejezés előtt állnak a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületében a III. ütem rekonstrukciós munkái, folytatódnak a Magyar Bíróképző Akadémia épülete bővítési és átalakítási, a Kunszentmártoni, a Battonyai, az Esztergomi és a Csongrádi Városi Bíróság meglévő épületeinek rekonstrukciós, valamint a Győri Ítélőtábla, a Debreceni Ítélőtábla, a Kunszentmiklósi és a Füzesabonyi Városi Bíróság új épületének építési munkái. A központi beruházás keretében beszerzésre kerültek még a távmeghallgatás eszközei. A felhalmozási célú pénzeszköz átadás 130,0 millió forintban teljesült, amely a Csongrádi Városi Bíróság épület-rekonstrukciós munkálataira került átadásra. A saját bevételek teljesítése 9.038,7 forint, amelyből a működési bevételek 4.878,5 millió forintot, a felhalmozási bevételek 4.081,0 millió forintot tettek ki. A működési költségvetés bevétele 4.878,5 millió forint volt, amelyből 4.842, 2 millió forint intézményi működési bevétel, 36,3 millió forint működésre átvett pénzeszköz. A tárgyévi 4.842,2 millió forint bevételből 4.624,8 millió forint az alaptevékenység bevétele, amely 712,5 millió forinttal, 18,2 %-kal haladta meg az előző évi teljesítést. Az alaptevékenység bevételei melyek az intézményi működési bevételek 95,5 %-át teszik ki döntően bírói határozatokon alapulnak, azok alakulása függ a bíróságokon folyó eljárásoktól és bírói döntésektől, ezért nehezen tervezhetők. A felhalmozási bevételek a központi beruházás évi előirányzat maradványának intézményekhez történő átadásából, a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből és felhalmozási célú pénzeszköz átvételből keletkeztek. A követelések a meg nem fizetett pénz-főbüntetések, a pénz-mellékbüntetések, a bűnügyi költségek, és a pénzbírságok december 31-i állománya 6.198,6 millió forint volt, amely 21,5 %-kal magasabb az előző évi állománynál. A bíróságok a követelésekről behajthatatlan minősítés esetén sem mondanak le, annak behajtását továbbra is megkísérlik. A 2004-ben keletkezett előirányzat-maradványt, amely 1.956,0 millió forint a bíróságok igénybe vették, a szállítói és egyéb kötelezettségeiket teljesítették. A 2004-ben fel nem használt és a 2005-ben keletkezett előirányzat-maradvány 1.361,6 millió forint kötelezettségvállalással terhelt. Ebből az összegből 142,7 millió forint önrevízió alapján a központi költségvetés bevételét képezi, a fennmaradó rész szállítói és egyéb áthúzódó befizetési kötelezettség fedezete. 2. cím: Fejezeti kezelésű előirányzatok A Bíróságok fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználása többnyire az intézményeknél teljesült, ennek következtében az egy-egy célt szolgáló célelőirányzat előirányzat-módosítással átadásra került az intézményekhez.

12 Az előirányzatok változását a következő táblázat mutatja: millió forintban, egy tizedessel évi előirányzat-módosítások levezetése Kiadás Bevétel Támogatás évi CXXXV. törvény szerinti előirányzat 2.741,1 580, ,8 Módosítások kedvezményezettenként saját intézménynek = meghatározott feladatra (központi beruházásra) -871,2-871,2 = tovább finanszírozásra -7,0-7,0 egyéb előirányzat-változások = államháztartási tartalék létrehozása a 2046/2005. (III.23.) Korm. hat. alapján -216,1-216,1 = átcsoportosítás Bíróságok címből feladatfinanszírozás önrészére 402,4 15,2 387,2 = előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele 4.450, ,3 = Phare forrás bevétele 287,7 287,7 = átvett pénzeszköz 68,2 68,2 Módosított előirányzat 6.855, , ,7 A fejezeti kezelésű előirányzatok és azok teljesítése az alábbiak szerint alakult: Megnevezés évi tény évi eredeti előirányzat évi módosított előirányzat évi tény 2005.évi tény/ évi tény 2005.évi tény/2005. évi módosított előirányzat =4/1. 6=4/3. Millió forintban egy tizedessel %-ban Kiadás 2.692, , , ,0 145,0 56,9 ebből: személyi juttatás központi beruházás 2.150, ,3 55,9 4,8 Folyó bevétel 214,7 580,3 951,4 31,5 14,7 3,3 Támogatás 4.060, , , ,6 35,8 100,0 Előirányzat-maradvány 2.867, , ,4 131,4 84,7 Létszám (fő) Az előirányzat-módosítási és a teljesítési adatok az egyes törvényi soroknál kerülnek bemutatásra. Igazságszolgáltatás beruházásai Az igazságszolgáltatás beruházásai keretében döntően a bírósági épületek rekonstrukciójára kerül sor, amelyek több év alatt valósulnak meg. Az előirányzatok

13 szerény mértékben biztosították az épületek biztonságtechnikai rendszerének kiépítését, és a távmeghallgatáshoz szükséges eszközök beszerzését. A központi beruházás eredeti előirányzata 2.150,8 millió forint volt, amelyet növelt az előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele és csökkentett az államháztartási tartalék képzésének összege. Az előző évi előirányzat-maradvány felhalmozásra átadott pénzeszközként átadásra került az intézményeknek, a tárgyévi támogatási előirányzat leadása pedig előirányzatmódosítással történt. A központi beruházásokból megvalósult rekonstrukciók az 1. Bíróságok címnél kerültek ismertetésre. A törvényi soron a Győri és a Debreceni Ítélőtábla részére eszközbeszerzés valósult meg 55,9 millió forint értékben. Az eszközök befejezetlen beruházásként átadásra kerültek az intézményekhez. A évben keletkezett 1.064,5 millió forint előirányzat-maradvány kötelezettségvállalással terhelt. Ptk. alapján történő kártérítés A 10,0 millió forint előirányzat fedezetet nyújtott a bíróságok ellen indított perekben a jogerős bírói ítéletek alapján a bíróságok terhére megítélt kártérítések kifizetésére. Az előirányzat átadásra került az érintett bíróságoknak, ahonnan a teljesítés megtörtént. Az előirányzatból 1,0 millió forint az államháztartási tartalék részét képezte. Phare programok és az átmeneti támogatás programjai Bírósági informatikai rendszer- és hálózatfejlesztés A "Bírósági információs rendszer és hálózatfejlesztés" (HU ) program két alprogramból áll. A beszerzési alprogram, amelynek pénzügyi rendezése 2003-ban teljesült. A szolgáltatási alprogram, amely folyamatban van, és 2006-ban fejeződik be. A szolgáltatási alprogram módosított előirányzata 531,1 millió forint, amelynek forrása 387,2 millió forint költségvetési támogatás és 143,9 millió forint Phare bevétel. A módosított előirányzatból 115,0 millió forint a teljesítés. A fennmaradó költségvetési támogatás kötelezettségvállalással terhelt. Phare-oktatás az igazságszolgáltatási kapacitás további megerősítése témakörben A "Magyar Igazságszolgáltatási Rendszer Hatékonyságának További Erősítése" (CRIS 2003/ ) program végrehajtása céljából az Európai Unió euró támogatást nyújt a fejezet részére. A program keretében regionális szemináriumokon vesznek részt a bírák, bírósági titkárok és fogalmazók.

14 A program módosított előirányzata 142,5 millió forint, amelynek forrása 127,3 millió forint Phare bevétel, 15,2 millió forint az intézményektől átcsoportosított bevétel. A saját forrásból a teljesítés 3,0 millió forint volt. A keletkezett előirányzat-maradvány kötelezettségvállalással terhelt. Feladatfinanszírozásba bevont fejezeti kezelésű előirányzat-maradvány elszámolása A 200,0 millió forint teljesítés a évi maradvány központi költségvetésbe történő befizetési kötelezettsége. Debreceni és Győri Ítélőtábla felállítása A 25,0 millió forint teljesítése a évi maradvány központi költségvetésbe történő befizetési kötelezettsége. "Üvegzseb" törvény végrehajtása A 25,0 millió forint teljesítése a évi maradvány központi költségvetésbe történő befizetési kötelezettsége. Jogi segítségnyújtásról szóló törvény végrehajtása Az előirányzat teljesítése 41,3 millió forint. Ebből 25,0 millió forint a évi maradvány központi költségvetésbe történő befizetési kötelezettsége, a fennmaradó 16,3 millió forint OIT határozat alapján a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnak előirányzat-módosítással átadásra került. Budapest, május 31. Dr. Lomnici Zoltán az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke

15 Melléklet VI. Bíróságok fejezet intézményei TÖRZSKÖNYVI HONLAPOK CÍMEI AZONOSÍTÓ Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Ítélőtábla Debreceni Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság Baranya Megyei Bíróság Bács-Kiskun Megyei Bíróság Békés Megyei Bíróság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Csongrád Megyei Bíróság Fejér Megyei Bíróság Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Heves Megyei Bíróság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Nógrád Megyei Bíróság Pest Megyei Bíróság Somogy Megyei Bíróság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Tolna Megyei Bíróság Vas Megyei Bíróság Veszprém Megyei Bíróság Zala Megyei Bíróság OIT Hivatala Bíróságok fejezeti kez. előir