A beszámoló időszakában a megyei (fővárosi) bíróságok ügyérkezésének emelkedése tovább folytatódott.

Átírás

1 Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) felügyeleti irányító tevékenysége a beszámolási időszakban hatékonyan érvényesült. A testület által hozott - később ismertetendő - határozatok a bírósági reform célkitűzéseinek megfelelően az igazságügyi szervek alkotmányos működését szolgálták az Alkotmány 45. (1) bekezdése szerint. Az OIT Hivatala az OIT határozatok végrehajtása érdekében elvégzett elemzésekkel, vizsgálatokkal az évenkénti megyei bírósági elnöki tájékoztatók véleményezésével, a javasolt feladat meghatározásokkal továbbra is a bíróságok törvényes és az eljárások ésszerű határidőn belüli befejezését tekintette legfőbb célkitűzésének. A hatékonyabb igazgatás érdekében előkészítette a kisebb megyei bíróságok gazdasági kollégiumainak beolvasztását a civilisztikai kollégiumokba, ezáltal a vezetői állások is csökkentek. A beszámoló időszakában a megyei (fővárosi) bíróságok ügyérkezésének emelkedése tovább folytatódott. A megyei (fővárosi) és helyi bíróságokra az elmúlt évben ügy érkezett. A többlet ügyérkezést elsősorban a szabálysértési ügyek előre tervezetthez képest további emelkedése idézte elő. (A szabálysértési ügyek száma egy év alatt meghaladta a et, amely az összes ügyforgalom 8 %-át tette ki, szemben a tervezett 4 %-kal. A bíróságok ügyérkezésének egyharmada a csökkenő tendenciájú peres ügyérkezés volt. A pereken belül a büntető ügyszak aránya 34 %, míg a civilisztikai ügyeké 66 % volt. Csökkent a közigazgatási perek száma, míg a munkaügyi pereké növekedett. A cégügyek mennyisége az előző évi kötelező tőkeemelés miatt magas bázishoz képest 12 %-kal csökkent, míg a többi nemperes ügyek közül különösen a felszámolási ügyek mennyisége növekedett.

2 2 A beszámoló időszakában a befejezett ügyek száma az előző évi ügyről ügyre emelkedett. A 2001-ben folyamatban maradt ügy némi emelkedést mutat az előző évihez képest. Ennek indoka elsősorban a már hivatkozott szabálysértési ügyek és nemperes ügyek dinamikus emelkedése. Figyelemre érdemes, hogy a folyamatban maradt peres ügyek mennyisége ről re mérséklődött. A Legfelsőbb Bíróság ügyforgalma 2001-ben sem csökkent, összesen ügy érkezett e bíróságra, 0,7 %-kal több mint az előző évben. Az ügyérkezés 49 %-a fellebbezés, míg 37 %- a felülvizsgálati kérelem volt. Az egyéb ügyek 14 %-ot tettek ki. A fellebbezések száma valamelyest csökkent, míg a felülvizsgálatoké növekedett. A Legfelsőbb Bíróságon befejezett ügyek évek óta növekvő tendenciája mellett év végén ügy maradt folyamatban, amely 3,1 %-kal kevesebb, mint a korábbi évben. Az OIT 2001-ben is kiemelt figyelmet fordított a bíróságok között meglévő hátrányos különbségek mérséklésére, valamennyi bíróság személyi és tárgyi feltételeinek javítására. Utóbbit a szűkös pénzügyi feltételek nehezítették. Az OIT a 10/2001. (I. 10.) határozatával a hatékonyabb munkaszervezés érdekében irat mintatárat bocsátott a bíróságok rendelkezésére. Az 52/2001. (V. 2.) OIT határozat rendelkezett a bíróságok központi oktatási tervéről. Módosította a bíróságok igazgatásáról szóló évi 9. számú, illetve a panaszok intézésének rendjéről szóló évi 15. számú szabályzatát. Az un. olajügyekben soron kívüli eljárást rendelt el, valamint a a bírák értékeléséről szóló évi 5. számú szabályzatát is. A megyei bíróságok jelentései alapján rendszeresen elemezte az egyes megyei bíróságok bíráinak munkaterhét és az aránytalanságok megszüntetése érdekében bírák kirendeléséről is döntött. A Bíróságok fejezet ,8 millió Ft összegű eredeti kiadási előirányzata ,9 millió Ft-ra módosult. A teljesítés ,0 millió Ft volt, amely 4.526,9 millió Ft-tal maradt el a előirányzattól. Ebből az előirányzatmaradványból - a bevételi terv nem teljesülése miatt az év végén 2.771,3 millió Ft állt rendelkezésre, amelynek 97,7 %-a a évre áthozódó feladatokra ad fedezetet, 2,3 %-a pedig önrevízió címén a központi költségvetésbe befizetésre kerül. A fejezet előirányzatai és azok teljesítése az 1. Bíróságok és a 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok címen jelennek meg. 1. Cím: Bíróságok Az előirányzatok a következők szerint változtak. előirányzat-módosítások levezetése Kiadás Bevétel Támogatás Kiadásból személyi juttatás Eredeti előirányzat , , , ,9 Módosítások jogcímenként

3 3 Minimálbér céljára a kormány céltartalékából 57,1 57,1 42,6 Igazságügyi alkalmazottak illetményszínvonalának a köztisztviselők illetmény-színvonalára emelésére a céltartalékból 702,9 702,9 524,6 Az előbbiekkel összefüggő többletkiadásokra (jubileumi jutalom stb.) 14,7 14,7 11,0 Közalkalmazottak és fizikai dolgozók egyszeri kereset-kiegészítése 27,1 27,1 20,2 Szabálysértési ügyekhez 60 fős létszámfejlesztésre 117,1 117,1 37,2 Központi beruházásokra fejezeti kezelésű előirányzatból 1.440, ,8 Központi beruházási előirányzat évi maradványának visszavétele a fejezettől 860,0 860,0 Phare-program előirányzatának fejezeti kezelésbe vonása -470,9-470,9-33,2 Átcsoportosítás dologi és halaszthatatlan informatikai beruházási kiadásokra -469,1 Ptk. alapján megállapított kártalanításra fejezeti kezelésű előirányzatból 10,0 10,0 Bevételi többlet 529,9 529, évi maradvány felhasználása 1.940, ,2 49,9 Módosított előirányzat , , , ,1 A költségvetési támogatás az előző évhez képest 2.369,7 millió Ft-tal növekedett a következők szerint szabálysértési feladatok ellátásához 30 titkári és 30 tisztviselői állásra 117,1 millió Ft Ft összegű minimálbérhez 57,1 millió Ft a közalkalmazottak és fizikai dolgozók egyszeri kereset kiegészítésére 27,1 millió Ft bírósági tisztviselők köztisztviselőkével azonos bérszínvonalának biztosítására 717,6 millió Ft a Pest Megyei Bíróság épület-rekonstrukciójára 250,0 millió Ft fejezeti kezelésű előirányzatból történt átcsoportosítás 1.200,8 millió Ft Összesen 2.369,7 millió Ft A fejezeti kezelésű előirányzat (központi beruházási előirányzat) a bírósági épületek rekonstrukcióját és technikai ellátottsági színvonal javítását szolgálták. Az előirányzatok és teljesítések a következőképpen alakultak. Megnevezés évi tény eredeti törvényi tény tény/2000. évi tény tény/2001. évi módos.

4 4 millió forintban egy tizedessel %-ban Kiadás , , , , ,0 117,1 94,9 Ebből: személyi juttatás , , , , ,0 114,9 98,6 központi beruházás 1.340, , ,2 223,3 98,2 Bevétel 4.852, , , , ,1 131,8 93,5 Támogatás , , , , Létszám (fő) ,9 91,8 A kiadások 3.243,2 millió Ft-tal haladták meg az eredeti előirányzatot, amelyek forrása 801,8 millió Ft költségvetési támogatás, 633,4 millió Ft saját bevétel és 1.808,0 millió Ft előző évi maradvány igénybevétele volt. Az előirányzat-maradvány 1.541,0 millió Ft, amelynek pénzügyi fedezete 367,1 millió Ft költségvetési támogatás és 1.173,9 millió Ft saját bevétel. Az előirányzat-maradvány 95,9 %-a évre áthúzódó feladatok célját szolgálja, 4,1 %-a pedig a központi költségvetésbe kerül befizetésre. A személyi juttatásokra kifizetett összeg amely az összes kiadás 55,6 %-át teszi ki ,0 millió Ft volt, 14,9 %-kal haladta meg az előző évit. Ezen belül a rendszeres személyi juttatás (16.307,9 millió Ft) az illetményalap 8,75 %-os növekedése, a szabálysértési feladatok ellátásával kapcsolatos 60 fős létszámfejlesztéshez, a Ft-os minimálbérhez, valamint a közalkalmazottak és fizikai dolgozók egyszeri keresetkiegészítéséhez biztosított támogatás hatására 17,1 %-kal emelkedett. A nem rendszeres személyi juttatás (3.059,8 millió Ft) 9,7 %-kal haladta meg az előző évi szintet. Ezen belül a jutalomra kifizetett összeg az egy havi illetmény 118,6 %-át jelentő 1.487,6 millió Ft, amely az előző évinél 17,1 %-kal több, de nem éri el az évben kifizetett összeget (1.538,1 millió Ft). Jutalomra, betegség idejére járó keresetre és táppénzkiegészítésre eredeti előirányzat nem állt rendelkezésre, azok forrása illetmény-megtakarítás volt. Külső személyi juttatásokra kifizetett 1.038,3 millió Ft amely csak 0,4 %-kal több az előző évinél az ítélkezésben, illetve a bírói eljárásban közreműködő ülnökök, szakértők, védők tanúk részére, továbbá a bírák európai jogra való felkészítésével összefüggő megbízási díjakra került kifizetésre. A évre tervezett fővel szemben az átlagos statisztikai létszám fő volt, az engedélyezett létszám 95%-a. A megüresedő álláshelyek elsősorban a bírói álláshelyek nehezen tölthetők be. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi LXVII. törvény szerint a bírói állásokra pályázatot kell kiírni. A pályáztatási eljárás több hónapig tart, amelynek következményeként az év végén 48 betöltetlen bírói álláshely volt. A Bjt ának (l) bekezdése szerint a bírói kinevezés első alkalommal három évre, egyéb esetekben határozatlan időre szól. Ebből következik, hogy a jogi munkakörben dolgozók tartós (GYES, GYED, stb.) távolléte miatt jóval az engedélyezett létszám alatt marad az átlagos statisztikai létszám. A munkáltatókat terhelő járulékok címén összesen 6.999,6 millió Ft kifizetés történt, amelyből a társadalombiztosítási járulék 5.871,9 millió Ft-ot tett ki. Míg a munkaadókat

5 5 terhelő járulékok összege 9,3 %-kal növekedett, azon belül a társadalombiztosítási járulék növekedése ennél kisebb arányú, 8,8 %, amelyet a fizetési kötelezettség két százalékpontos csökkenése magyaráz. A dologi kiadási előirányzatok az előző évhez képest minthogy az ár- és díjemelkedéseket költségvetési támogatás nem ellentételezte csak a saját bevételi többletek összegével és a szabálysértéshez kapcsolódóan említett létszámfejlesztéshez biztosított előirányzattal emelkedhettek. Ez az emelkedés nem bizonyult elégségesnek. Belső átcsoportosításokra és felügyeleti szervi intézkedésre volt szükség ahhoz, hogy az év során a likviditási gondok elkerülhetők legyenek. A dologi kiadások az egyéb folyó kiadásokkal együtt a évi 4.597,7 millió Ft-tal szemben 5.153,6 millió Ft-ot tettek ki. A kiadási többlet 555,9 millió Ft. A jelentősebb többletkiadások a következők voltak: irodaszer, nyomtatvány beszerzés 53,6 millió Ft gáz-, villamos energia és távhőszolgáltatás 51,7 millió Ft egyéb üzemeltetési és fenntartási kiadások 117,1 millió Ft vásárolt közszolgáltatás 240,0 millió Ft Az ár-és díjemelkedések mellett a kiadások növekedésében közrejátszott a fejezeti hatáskörben végrehajtott létszámfejlesztés is. Az egyéb üzemeltetési és fenntartási kiadások növekedésében döntően a postai szolgáltatás kiadásainak növekedése jut kifejezésre. A vásárolt közszolgáltatások nagymértékű többletkiadása a bírák és igazságügyi alkalmazottak központi oktatásával kapcsolatban jelentkezett és abban közrejátszott a fordítás és tolmácsolás iránt megnövekedett igény. A kiadások növekedését mérsékelték a takarékossági törekvések. A CD jogtár általánossá vált használata és a szakkönyvtárak fejlesztése amely következtében csökkenteni lehetett a beszerzett közlönyök és szakkönyvek példányszámát figyelemre méltó megtakarítást eredményezett. A bíróságok takarékos, körültekintő gazdálkodása valamint a fejezeti hatáskörben végrehajtott intézkedések eredményeként a működés feltételei biztosítottak voltak, a bíróságok fizetési kötelezettségeiknek eleget tettek. Egyéb működési célú támogatás, pénzeszköz-átadás 69,5 millió Ft összegéből 9,7 millió Ft a börtönből szabadultak pártfogói hálózaton keresztül történt segélyezését szolgálta, 59,8 millió Ft pedig intézmények közötti pénzeszköz-átadás miatt jelentkezett. A felhalmozási kiadások 4.043,3 millió Ft-ot tettek ki. Ebből a központi beruházásokat 2.993,2 millió Ft, az intézményi beruházásokat 803,5 millió Ft, a felújításokat 108,1 millió Ft szolgálta, 138,5 millió Ft pedig pénzeszköz-átadás volt. Megnevezés eredeti előirányzat előirányzat teljesítés

6 6 Intézményi beruházás 483, ,7 803,5 Felújítás 313,6 154,0 108,1 Központi beruházás 3.047, ,2 Pénzeszköz-átadás államházt. belül 141,5 138,5 Összesen 797, , ,3 Az eredeti előirányzat év közben 3.245,8 millió Ft-tal növekedett. Ennek forrása fejezeti kezelésből átcsoportosított előirányzat és az előző évi maradvány volt (860,0millió Ft), amely kiegészült a belső átcsoportosításból és többletbevételből. Az előirányzat-maradvány 1.000,2 millió Ft, amely a évre áthúzódott épületrekonstrukciók és az ugyancsak évben megvalósuló Phare támogatású bírósági informatikai rendszer- és hálózatfejlesztés magyar hozzájárulását szolgálja A jelentősebb épület-felújítások, épületrekonstrukciók a következők voltak: befejezett épületrekonstrukciók Békés Megyei Bíróság Győr-Moson Sopron Megyei Bíróság Gyöngyösi Városi Bíróság 785,8 millió Ft 668,2 millió Ft 129,6 millió Ft folytatódott épület-rekonstrukciók: Pesti Központi Kerületi Bíróság Pest Megyei Bíróság elkezdődött épület-rekonstrukciók Keszthelyi Városi Bíróság Monori Városi Bíróság 246,3 millió Ft 203,8 millió Ft 62,9 millió Ft 11,0 millió Ft Új épület létesült a Tiszaújvárosi Városi Bíróság részére, amelynek ráfordítása 308,5 millió Ft volt. A fentiek következtében az épületállomány állaga csak igen szerény mértékben javult. Az elmúlt évtizedben több száz jogszabály bővítette a bíróságok feladatkörét, néhány jogszabály létszámbővítéssel is járt, melyet azonban finanszírozási okok miatt nem követhetett az elhelyezési lehetőségek kellő bővülése. A technikai ellátottsági színvonal javítására központi intézkedés alapján fénymásolók (41,9 millió Ft) és telefonközpontok (25,1 millió Ft) beszerzésére, továbbá biztonságtechnikai berendezések telepítésére (116,5 millió Ft) került sor. Az informatikai eszközökkel való ellátottság jelentős javulása a évben Phare támogatású program megvalósulásától várható. A bíróságok irodai eszközöket vásároltak, nagyrészt az elhasználódott eszközök pótlására.

7 7 A saját bevételek 6.397,1 millió Ft-ot tettek ki, amelyből 860,0 millió Ft a központi beruházásoknak a fejezettől visszavett évi előirányzat-maradványa, 1.808,0 millió Ft az intézményi előirányzat-maradvány saját hatáskörű igénybevétele. A működési költségvetés tárgyévi bevétele 4.589,1 millió Ft volt, 460,6 millió Ft-tal (11,1%- kal) haladta meg az előző évi teljesítést. Ezen belül az intézményi bevételek (2.844,4 millió Ft) miközben 11 megyei bíróság 126 millió Ft többletbevételt ért el csak 0,3 % kal növekedtek az előző évhez képest; 11 megyei bíróság ugyanis nem tudta, vagy éppen csak teljesítette bevételi előirányzatát. A felhalmozás jellegű tárgyévi bevétel 1.176,6 millió Ft, amelyből 860,0 millió Ft a központi beruházás előző évi maradványának a fejezettől való visszavétele, 316,6 millió Ft pedig az épületrekonstrukciók céljára az épületet használó ügyészségtől, továbbá önkormányzattól átvett pénzeszköz A Magyar Köztársaság és évi költségvetéséről szóló évi CXXXIII. törvény 11. -a szerinti befizetési kötelezettség megfelelően ösztönzi a bíróságokat a reális bevételi előirányzatok teljesítésére. Erre utal, hogy az előirányzatot meghaladó bevételek és abból következően az említett rendelkezés szerinti befizetési kötelezettségek összege évről évre csökken. A bevételek döntően bírói határozatokon alapulnak, amelyeket a bírói függetlenség sérelme nélkül, fiskális szempontból befolyásolni nem lehet. Érzékelhető a kiszabott pénzbüntetések növekvő tendenciája és azt a bíróságok a tervezés során figyelembe veszik -, azonban ezeknek a követeléseknek a behajtása egyre nehezebb, egyre több esetben fordul elő a pénzbüntetések szabadságvesztésre való átváltoztatása, részletfizetések kényszerű engedélyezése. Az adósok döntően meg nem fizetett pénzbüntetések és bűnügyi költségek december 31-i állománya 5.698,0 millió Ft-ot tett ki, 21,1%-kal haladta meg az előző év végi állományt. Ebben az állománynövekedésben közrejátszott az is, hogy a követelések beszedése amint arról már szó volt - egyre nehezebb. A bíróságok általában nem élnek a kisösszegű követelések elengedésének lehetőségével. A követelések beszedését mindaddig szorgalmazzák, amíg a beszedés költségei nem haladják meg a remélt eredményt. 2. Cím: Fejezeti kezelésű előirányzatok Az előirányzatok a következő jogcímek szerint változtak. előirányzat-módosítások levezetése Kiadás Bevétel Támogatás Eredeti előirányzat 2.920,0 840, ,0 Módosítások jogcímenként: A kormány általános tartalékából a Pest Megyei Bíróság épület- Kiadásból személyi juttatás

8 8 rekonstrukciójára 250,0 250,0 Ptk. alapján megállapított kártérítésre fejezeti kezelésből -10,0-10,0 Phare-program előirányzatának fejezeti kezelésbe vonása 470,9 470,9 33,2 A fejezet intézményeinek előirányzat-átadás , , évi maradvány igénybevétele 1.210, ,6 Módosított előirányzat 3.401, ,5 879,7 33,2 Az előirányzatok a következőképpen alakultak: Megnevezés évi tény eredeti törvényi tény tény/2000. évi tény tény/2000. évi mód. millió forintban egy tizedessel %-ban Kiadás 470, , , ,2 860,0 182,7 25,3 ebből: személyi juttatás 33,2 központi beruházás 2.910,0 2,910, ,7. Bevétel 474,7 840,0 840, , ,6 255,0 48,0 Támogatás 1.276, , ,0 879,7 879,7 68,9 100,0 Létszám (fő) A központi beruházások eredeti előirányzata (2.910,0 millió Ft) a Kormány általános tartalékából 250,0 millió Ft-tal 3.160,0 millió Ft-ra módosult. A kiadási előirányzatmaradvánnyal: 1.719,7 millió Ft-tal szemben a Phare támogatás igénybevételének elhúzódása miatt 840,0 millió Ft bevételkiesés mutatkozott. A tényleges előirányzat-maradvány így 879,7 millió Ft, amely a évre áthúzódott épület-rekonstrukciós munkák fedezetét képezi. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala koordinálásával a Phare című program keretein belül pályázat készült a bíróságok informatikai fejlesztésének felgyorsítására. Ennek figyelembevételével 840,0 millió Ft összegű Phare támogatás szerepelt az eredeti kiadási és bevételi előirányzatok között. A pályázat jóváhagyása után az EU és a magyar kormány képviselője szeptember 12-én aláírta azt a memorandumot, amely a jóváhagyott projekt pénzügyi finanszírozását biztosítja. A fejlesztés megvalósulása azonban évre áthúzódott. A szerződés-kötések folyamatban vannak, a beruházás évben megvalósul. A bírák közösségi jogi képzésére elnyert Phare-támogatás intézményi kiadási és bevételi előirányzata a pénzügyi szabályoknak megfelelően év közben fejezeti kezelésbe került. A szerződéskötések elhúzódása miatt az előirányzatok nem teljesültek. A Ptk alapján történt kártérítés céljára rendelkezésre álló 10,0 millió Ft előirányzat a Ptk. alapján kártérítésre ítélt Fejér Megyei Bíróság részére került átadásra.

9 9 A Bíróságok fejezet materiális javai és tárgyi eszközei állományának bruttó értéke ,5 millió Ft-ról ,9 millió Ft-ra, 13,5 %-kal emelkedett, a Bíróságok címben ismertetett épületrekonstrukciók, felújítások és beszerzések következtében. Ezen belül a materiális javak értéke 29,9 %-kal, az ingatlanok értéke 11,0 %-kal, a gépek, berendezések és felszerelések értéke 21,4 %-kal, a járművek értéke pedig 4,5 %-kal haladta meg az előző évi záróállományt. Az adott kölcsönök állományában a bírák és az igazságügyi alkalmazottak részére nyújtott lakáscélú támogatása szerepel, amely az év végén 248,7 millió Ft-ot tett ki. Emellett a pénzintézetnél 15,6 millió Ft támogatás folyósításának intézése volt folyamatban évben 140 bíró, illetve igazságügyi alkalmazott átlagosan 541,9 ezer Ft visszatérítendő lakáscélú támogatásban részesült. Ennek forrását a korábban nyújtott támogatások visszatérülése képezte, amely kiegészült a költségvetés kiadási megtakarításából. A Magyar Államkincstárnak és a fejezeti feladatokat végrehajtó OIT Hivatalának a munkakapcsolatára a korrektség, a közvetlenség és a megfelelő együttműködés jellemző. Ugyanez vonatkozik a kincstári fiókok és a bíróságok kapcsolatára. Dr. Solt Pál az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke