KÁLMÁN LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA VÁSÁRHELYI PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYE ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A KÁLMÁN LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA VÁSÁRHELYI PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYE ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Kecskemét 2013

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A program 1.1 Bevezetés 1.2 Tanterv módosításának oka 2. Az alapfokú művészetoktatás célja, feladata, alapelvei, követelményei, programja 2.1 A művészeti nevelés általános célja 2.2 A művészeti iskola feladata 2.3. A művészeti területek közös, általános követelményei 2.4. Az oktató- nevelőmunka pedagógiai alapelvei 2.5. Személyiség fejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 2.6. A követelmény szerepe a művészetoktatás tartalmi szabályozásában 2.7. Irányelvek 2.8. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja 2.9. Az alapfokú művészetoktatás követelményrendszerének értelmezése 3.Az iskola helyi tantervének keretei, eszközrendszere 3.1.Iskolánk sikerkritériumai 3.2. Feltételrendszer Tárgyi feltételek Személyi feltételek 3.3. Művészeti iskolánk szerkezeti felépítése 3.4. Ellenőrzés, értékelés Az ellenőrzés, értékelés célja Helye a tanítás folyamatában Az értékelés szempontjai a továbbhaladás feltétele Az értékelés rendszere Az értékelés módjai, formái, vizsgák 3.5.A tehetségek, képességek kibontakoztatását, a felzárkóztatást segítő tevékenység 3.6.Ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység 3.7.Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 3.8. Tandíj, térítési díj megállapításának törvényi alapja 3.9 Az osztályfőnöki feladatok meghatározása 3.10.A minőség biztosítása, az iskola ellenőrzési és értékelési rendszere A tanulói és szülői közösségek tevékenységi rendszere Tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elve Beiskolázás 3.14.Próbarend

3 4. Művészeti ágak helyi tantervei 4.1 KÉPZŐ ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG Vizuális alapozó gyakorlat (előképző 1.2. évfolyam) Grafika és festészet alapjai (1-3 alapfok) Művészettörténet 3-10 évfolyam) Fotó-és film műhelygyakorlat Grafika és festészet műhelygyakorlat Környezet-és kézműves kultúra műhelygyakorlat Szobrászat- és kerámia műhelygyakorlat Vizuális alkotó gyakorlat (1-10 évfolyamra) Népművészet (1-10. évfolyam) 4.2.SZÍN ÉS BÁBMŰVÉSZETI ÁG Színjáték Dráma és színjáték Beszéd és vers (1. alapfokú évfolyamtól) Mozgás és tánc (1. alapfokú évfolyamtól) Zene és ének (1. alapfokú évfolyamtól) Színházismeret (1. alapfokú évfolyamtól) 4.3.TÁNCMŰVÉSZETI ÁG MODERNTÁNC Barczik-technika Kreatív gyermektánc Jazz-technika Limón-technika Tánctörténet Kontakt improvizáció Lábán-technika Graham-technika Repertoár Improvizáció és kompozíció TÁRSASTÁNC Társastánc Gyermektánc

4 Viselkedéskultúra Társastánc történet Társastánc gimnasztika Történelmi társastánc Társastánctörténet 5. OKTATÁSBAN ALKALMAZOTT DOKUMENTUMOK Beiratkozási dokumentumok szülői nyilatkozattal Jelentkezés alapvizsgára Alapvizsga jegyzőkönyv Túlóra elrendelő lap

5 PEDAGÓGIAI PROGRAM 1.1 Bevezetés Intézményünk alapításától kezdve hangsúlyt fektetett a minőségi oktatás és szabadidős tevékenység összekapcsolására. Művészeti szakköreink kínálata, tanulóink érdeklődése, valamint lakókörnyezetünk igénye indította el az alapfokú művészetoktatást iskolánkban. Művészeti iskolánk működését a 2006/2007-es tanévben kezdte meg először. Az azt követő tanévben a kötelező minősítési eljárás keretében a Kiválóra minősített művészetoktatási intézmény cím tulajdonosa lett. Azóta munkánk folyamatos A pedagógiai program módosításának oka A program érvényességének követése folyamatos ban felülvizsgálatának és átdolgozásának oka az újonannan megjelenő törvények és rendeletek voltak. Ezek : évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről és - Az embei erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.)EMMI rendelete A régebbiek közül továbbra is meghatározója a programnak: Az 1998-ban kiadott Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja több éven át felülvizsgálatra került. A program átdolgozását követően 2011.január 26-től a következő rendelet lépett hatályba: A nemzeti erőforrás miniszter 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelete az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 94. (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) az e rendelet melléklete szerinti 2. melléklettel egészül ki, ezzel egyidejűleg az R. Mellékletének megjelölése 1. mellékletre módosul. 2. Az R. 3. -a a következő (4) (5) bekezdéssel egészül ki: (4) Az e rendelet 1. melléklete szerint a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet hatálybalépését megelőzően folytatott képzések felmenő rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni. (5) E rendeletnek a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott 2. mellékletét első alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben kell

6 alkalmazni. 3. Az R. 1. (1) bekezdésében a mellékleteként szövegrész helyébe az 1 2. mellékleteként szöveg lép. 4. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a hatálybalépését követő 15. napon veszti hatályát. Ezen új rendeletek következtében került átdolgozásra a művészeti iskola pedagógiai programja és helyi tanterve. 2.A MŰVÉSZETI NEVELÉS ÁLTALÁNOS CÉLJA, FELADATA, ALAPELVEI, IRÁNYAI, KÖVETELMÉNYEI 2.1A művészeti nevelés általános célja A művészeti nevelés a személyiség fejlesztés fontos része. Sajátos tulajdonságokat, képességeket fejleszt. Épít a gyermek: - nyitottságára - fogékonyságára - esztétikum iránti érzékenységére - alkotási vágyára Ezt szem előtt tartva, speciális művészeti ismereteket nyújtva az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével hozzájárul egy harmónikus, kreatív személyiség kialakításához. Ösztönzi a gyermeket a tolerális kapcsolattartásra, együttműködésre A művészeti iskola feladata Művészeti iskolánk feladata, hogy feltárja a művészet megörökítő, és átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás értékes emberi alapképesség. A művészeti iskola feladatát, oly módon teljesíti, hogy olyan feladatokat ad, amelyek alkalmazásával a növendék alkalmassá válik: A tánc- és színművészet területén: előadói feladatok ellátására, színészi és táncos szerepek színvonalas megfogalmazására, a színházi és művészeti egyébe előadások követelményeinek megfelelően. Képző- és iparművészet területén: élményvilága vizuális megjelenítésére, kreativitásának bemutatására a művészetek különböző területén. Azt az igényt igyekszik kielégíteni, hogy az iskolából kikerülve, valamennyi tanuló aktív részese legyen, akár, mint értő befogadója, akár, mint aktív szereplője a művészet világának. 2.3.A művészeti területek közös, általános követelményei Minden tanuló ismerje: Nemzeti, nemzetiségi, etnikai kisebbségi művészet kulturális értékeit. Európai és egyetemes művészeti kultúra jellemzőit, értékeit. Művészeti emlékeink, hagyományaink ápolásának szokásrendszerét.

7 Kulturált beszéd és magatartási formákat. Művészetekhez kapcsolódó kommunikációs és metakommunikációs jelrendszert. Fejlődjön a tanuló: Emlékezete Képzelete Improvizációs készsége Kreativitása Ízlése Alkalmazkodó képessége Gondolkodása Figyelme Koncentrációs képessége Problémaérzékenysége Alakuljon ki a tanulókban: A művészetek iránti érzékenység Interpretáláshoz szükséges önfegyelem Rendszeres munka iránti igény A szabadidő kultúrált eltöltése iránti igény A pedagógusok felelősségteljes feladata felismerni a tehetséges tanulókat, és segíteni azok pályaorientációját. A művészeti iskolában megszerzett ismeretek jó alapját képezik a felsőfokú továbbtanulás megkezdésének ( pl. óvó-tanítóképzés, fotós, vágó, hangmérnök) 2.4. Az oktató- nevelőmunka pedagógiai alapelvei Színvonalas, következetes művészeti képzés különböző művészeti ágakban Felkészítés: a tánc és színjáték területén a közös fellépésekre, fesztiválokra, szülők és közönség előtti fellépés a követelmények szerinti év végi nyilvános záróvizsgára kiállításokon való részvételre a képző- és iparművészet területén továbbtanulásra minden szakterületen Alkotó gondolkodásra és alkotásra való nevelés a tanítási- tanulási folyamatban aktív szerepet kap a tanuló, amikor olyan önálló feladatot old meg, amelyben hasznosíthatja a megszerzett tudását kreatív alkotásra, cselekvésre nevelés a felvett művészeti ágban Korszerű, sokoldalú tudás- műveltség biztosítása művészeti nevelésben magas színvonalú művészeti műveltség elsajátítása a művészi kommunikációs készség kialakítása, fejlesztése

8 vizuális látásmód kialakítása manuális készségek fejlesztése az iparművészet területén mozgáskultúra kialakítása és fejlesztése önállóság, magabiztosság fejlesztése Demokráciára, erkölcsi tartásra törekvő egyéni és közösségi nevelés együttműködési készség alakítása a versenyszellem kialakítása tehetségek kibontakoztatása helyes önismeretre való nevelés Egészséges életmódra, környezetvédelmi gondolkodásra, esztétikára való nevelés: a tanulók mindennapi életének részévé váljon az egészségük megőrzése testileg és lelkileg szép és ápolt, szűkebb és tágabb környezet kialakításának igénye természetes követelménye legyen a tanulónak Személyiség fejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A művészeti tevékenység, mint minden tevékenység, magában hordozza a személyiség formálás specifikus lehetőségeit. Művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra, és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek az iskola által oktatott művészeti ágakban megjelennek. Az iskola a művészeti nevelés sajátos módszereivel olyan személyiségeket kíván kibocsátani, akik a mindennapokban harmóniára törekszenek. Igényük van az önművelésre, önállóságról, öntevékenységről és magas fokú együttműködésről tesznek tanúbizonyságot. Az alapfokú művészeti iskolában folyó nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás mennyire értékes emberi tevékenység. Iskolánk művészeti nevelése megalapozza a tanulók esztétikai szemléletét és az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, amelyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. A nevelésben nem választható szét az egyéni személyiség- és a közösségfejlesztés, ezért a két területet egységben látjuk, és a fejlesztéssel kapcsolatos feladatok is ezt a szemléletet tükrözik. A tánc- és színművészeti nevelés csoportos munkát tételez fel, amely csoportban azonban önálló egyéniségek személyiségfejlesztése is folyik. Célunk az, hogy az önálló személyiségüket megtartva közösséggé formáljuk a kezdetben heterogén csoportokat. A képző- és iparművészet területe alapvetően egyszemélyes alkotóterület, de a tanulónak éreznie kell, hogy az iskola közösségébe tartozik, éreznie kell, hogy tevékenysége nem szakítható ki a közösségi tevékenységek sorozatából. Az iskola a tanulók egyéb kulturális igényeinek kielégítésére is gondot kíván fordítani: közös kirándulások országunk kulturális hagyományainak megismerése múzeumok és kiállítások közös megtekintése

9 iparművészeti értékeink tanulmányozása hangverseny és színház látogatása színjátszó találkozókon való részvétel táncbemutatókon, táncversenyeken való szereplés művészeti táborok jeles művészeinkkel, alkotóinkkal történő találkozások A művészeti iskola törekvése, hogy pozitív képet alakítson ki az országról és tanulói szűkebb környezetéről A követelmény szerepe a művészetoktatás tartalmi szabályozásában 1. A közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 10. (3) bekezdése kimondja, hogy a gyermeknek, tanulónak joga, hogy adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt. Az alapfokú művészetoktatás a művészi kifejezőkészségeket alapozza meg, illetve felkészít a szakirányú továbbtanulásra. A művészetoktatás fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, a nemzeti értékek megőrzésében, a különböző kultúrák iránti nyitottság kialakításában. 2. A közoktatásról szóló törvény 8/B. (5) bekezdésében foglaltak alapján az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka, illetve a helyi tanterv a művelődési és közoktatási miniszter által - művészeti áganként - kiadott alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül. Az alapfokú művészetoktatás követelménye a művészeti-kulturális műveltség azon továbbépíthető alapjait tartalmazza, amelyeket ezekben az intézményekben elsajátíthat minden tanuló. A követelmény és a tantervi program szakít a központi tantervi szabályozás formájával, ehelyett alap a helyi tantervek, a tantárgyi programok kidolgozásához. 3. A követelmény a tartalmi szabályozást úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek figyelembevételére. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségleteik, igényeik kielégítéséhez megfelelő idővel rendelkezzenek. E célok érdekében a tantervi program és óraterve az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez - átlagos feltételek mellett - a jogszabályokban meghatározott képzési idő keretében lehetőség nyíljon kiegészítő tartalmak és követelmények meghatározására is. 4. A követelmény és tantervi program lehetővé teszi különböző tankönyvek, segédletek és taneszközök alkalmazását, illetve az iskolai pedagógiai programok és a helyi tantervek kidolgozását, ezeket a tartalmi szabályozás elengedhetetlen részeként kezeli

10 2.7.Irányelvek 1. Az alapfokú művészetoktatási intézmény a táncművészet, képző- és iparművészet, valamint a színművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja (a továbbiakban: követelmény és tantervi program) a speciális művészeti készségek és ismeretek fejlesztését képező tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum. A követelmény és tantervi program segítséget nyújt ahhoz, hogy az alapfokú művészetoktatás valamennyi hazai iskolájában az alapvető nevelési és oktatási tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. 2. A követelmény és tantervi program határozza meg azon kötelező és alapvető tartalmakat, amelyek adott művészeti ágon belül az alapfokú művészetoktatási intézmények közötti átjárhatóságot biztosítják. Az egységesítést szolgáló közös alapra építhetik az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai programjukat és tantervüket, melyet a helyi igények és célok figyelembevételével fogalmazhatnak meg. 3. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésen van. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a zene-, a tánc-, a képző- és iparművészeti, valamint a színművészeti műveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást, a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja. 4. A művészetoktatás tantervi programja az egyes művészeti területek követelményeire, a művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai és művészetpszichológiai kutatások eredményeire, a magyar művészeti nevelés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja 1. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. 2. A művészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. 3. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.

11 2.9. Az alapfokú művészetoktatás követelményrendszerének értelmezése 1. E dokumentum a teljesítendő, elvárható követelmények tartalmát, mélységét az egyes szakaszok végére tervezi. A követelmények az alapfok és a továbbképző évfolyam befejezésére írják elő a tanulóktól elvárható alapvető tudást, ezzel lehetőséget kíván adni a tanulók tudásának elmélyüléséhez, az egyéni fejlődési különbségek, gyorsabb vagy lassúbb tanulási tempó figyelembevételéhez. 2. A követelmény és tantervi program a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, kellő elsajátítására, s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthető képességeit, azok fejlődését, fejlesztését kívánja megalapozni úgy, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülően határozza meg a követelményszinteket. 3. A követelmények meghatározásának célja az, hogy a különböző intézményekben azonosan érvényesüljenek az elvárások. A követelmények jelzik azokat a feladatokat és feltételeket, amelyeket minden alapfokú művészetoktatási intézménynek teljesítenie, biztosítania kell. 4. A követelmények az egyes tanszakokon az adott szakaszokban (alapfok, továbbképző) a tanulók elérendő tudását, készségszintjét határozzák meg. 5. A követelmény és tantervi program kötelező jellege azt jelenti, hogy a különböző helyi tantervekben olyan tananyagokat, tevékenységeket kell előtérbe állítani, amelyek megalapozzák az általános és részletes követelmények megvalósítását. 3.AZ ISKOLA HELYI TANTERVÉNEK KERETEI, ESZKÖZRENDSZERE 3.1.Iskolánk sikerkritériumai Tanításunk alappillére a gyermekközpontúság. Olyan légkör kialakítását célozzuk, ahol a tanuló és a tanár egyaránt jól érzi magát. A diák és a pedagógus egységes alkotói a tanítási tanulási folyamatnak. Olyan egyéni élményekhez, sikerekhez juttatni a gyermeket, ahol önálló művészi gondolatai megvalósulhatnak. Célunk,hogy a tanuló önmagához képest az optimum szintre jusson el. Mindezt a tanítási órákon kívüli előadások, kiállítások, versenyek, találkozók megszervezése növeli. A tananyag feldolgozása és az ezekhez kapcsolódó módszereket úgy választjuk meg, hogy az adott szakirány pedagógusa is tudja, hogy az itt folyó nevelés általános művészeti nevelés. Az itt tanuló gyerekek nagy része művészeteket értő - és befogadó felnőtté fog válni, nem pedig hivatásos művésszé. Ösztönözni kívánjuk diákjainkat abban, hogy a programok tervezésének, szervezésének, megrendezésének alkotó résztvevői legyenek.

12 Olyan problémamegoldó egyénné nevelni, aki tudja, hogy a küzdeni tudás a legfontosabb erények egyike. 3.2.Feltételrendszer Tárgyi feltételek A tárgyi feltételeket Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja részletesen megfogalmazza. Rövid és hosszú távú tervünk, hogy eszközeinket folyamatosan bővítsük, hogy teljes eszköztárral rendelkezzünk, úgy ahogy a 11/1994.(VI.8.) MKM. 7. számú rendelet melléklete megkívánja Személyi feltételek A művészeti iskola programjának megvalósításához elengedhetetlen, hogy az adott tanszakokon szakmailag felkészült és megfelelő végzettséggel rendelkező szakemberek tanítsanak. A törvényii előírásokat és a Minősítő Testület között kiadott végzettségi ajánlásait figyelembe véve alkalmazzuk a pedagógusokat Művészeti iskolánk szerkezeti felépítése Hagyományaink, tárgyi és személyi feltételeink alapján a következő művészeti ágak és azok tanszakain működtetjük intézményünkben: SZÍN-ÉS BÁBMŰVÉSZETI ÁG TÁNCMŰVÉSZETI ÁG KÉPZŐ - ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG TANSZAKOK - Színjáték - Moderntánc - Társastánc 1-2. előképző alapfokú évfolyamban: - Képzőművészeti 4. alapfokú évfolymtól: - Grafika és festészet műheygyakorlat - Környezet-és kézműves műhelygyakorlat - Fotó-és film műhelygyakorlat A csoportok évfolyam számozása az első alapfokú évfolyamtól kezdődően a tizedik évfolyamig bezárólag folyamatos. A tanulói jogviszony

13 Kezdete: Beiratkozással indul Folyamata: Rendszeres órára járással, követelmények, vizsgák teljesítésével Megszűnése: - kiíratkozással - a tanítási órák egyharmadának hiányzásával - fizetési hátralék miatt, a tanuló eredménytelen felszólítása után 3.4.Ellenőrzés, értékelés A tanulói teljesítmények mérése, értékelésekor a kimeneti szabályozás elvét érvényesítjük. A képzés egyéni tanszaki sajátosságait is figyelembe vesszük. A főtárgyat tanító pedagógus, a tanuló elméleti és gyakorlati ismeretei alapján értékel Az ellenőrzés, értékelés célja A tanulás hatékonyságának ellenőrzése. Visszajelzés a tanár és a tanuló részére. Továbbhaladási irányok kialakítása Helye a tanítás folyamatában Rendszeres szóbeli visszajelzés az órákról. Egy - egy nagyobb ismeretanyag elsajátítása után bemutató, szereplés, kiállítás. Félévi összefoglaló óra, beszámoló (zárt). Év végi összefoglaló óra (szülők számára is nyitott). Ezek alkalmával 3 fős bizottság értékeli a tanulók munkáját. ( Igazgató vagy/és tagozatvezető, főtárgy tanár, szaktanár). A minősítésre a főtárgy tanár tesz javaslatot Az értékelés szempontjai a továbbhaladás feltételei Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei az alábbiak: Az adott évfolyam anyagának ismerete, értelmezése, gyakorlati alkalmazása. A tananyag minimum szintjének teljesítése. A tanítási- tanulási folyamat eredményeként kialakult képességek ellenőrzése. Tanult ismeretanyag megfelelő előadásmódja, illetve kivitelezése Az értékelés rendszere Az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítésekor a tanuló bizonyítványt kap. Félévkor a tájékoztató füzetbe, év végén a bizonyítványba. Első osztálytól minimum elégséges osztályzat szükséges a továbbhaladáshoz. Elégtelen osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet.

14 Kettő darab elégtelen érdemjegy után a nevelőtestület dönt a javítóvizsga lehetőségéről. Az igazgató engedélyével, két vagy több évfolyamra megállapított követelményt egy tanévben vagy annál rövidebb idő alatt is teljesítheti a tanuló. Ha a tanuló a tantervi követelményeknek önhibáján kívüli okok miatt nem tud eleget tenni, az igazgató engedélyével osztályát folytathatja. A kiemelkedő tanulmányi munkát folytatott tanulók év végén dicséretben és / vagy könyvjutalomban részesülhetnek Az értékelés módjai, formái, vizsgák Előképző ÉVKÖZBEN FÉLÉV ÉV VÉGE - Folyamatos szóbeli - Időszakos írásbeli Szöveges Szöveges évfolyam - Folyamatos szóbeli - Időszakos írásbeli Érdemjegy Érdemjegy MINŐSÍTÉS Előképző évfolyam Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Nem felelt meg Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen A vizsgák rendszere A foyamatos évközi munkákat félévkor főtárgyból, év végén főtárgy és kötelező tárgyakból is vizsga zárja. A vizsgák háromtagú vizsgabizottság előtt zajlanak. Félévkor zárt, év végén szülők számára is nyitott. A vizsga típusa: - összefoglaó óra - bemutató - kiállítás A vizsgák kezedet a tanévzárás előtti utolsó tanítás nap előtti három hétben szervezhetőek meg.

15 1. Különbözeti vizsgát tesz az a művészeti iskolába lépő növendék, aki tanszakot vált vagy nem a folyamatosan induló évfolyammal együtt kezdi meg művészet iskolai tanulmányait. 2. Féléves vizsgát tesz minden művészeti iskolába tanuló növendék az első félév főtárgy anyagából. A vizsgák zártkörűek. 3. Év végi vizsgát tesz minden művészeti iskolába tanuló növendék az egész éves főtárgy és kötelező tantárgy anyagából. A vizsgák nyitottak. Családtagok is részt vehetnek. 4. Alapművészeti vizsgát tehet az a művészeti iskolai növendék, akik 6. évfolyamát sikeresen befejezte, vagy legalább az utolsó 2 évben az adott tanszakon tanult. Továbbá év végi vizsgát tett és írásban kéri alapművészeti vizsgáztatását. Ezen vizsga sikeres megléte feltétele a továbbképző évfolyamba lépésnek. 5. Záróvizsgát az a művészet iskolai növendék tehet, aki sikeresen elvégezte a továbbképző évfolyam osztályait, év vizsgáit sikeresen teljesítette. Záróvizsga igényét írásban benyújtotta az iskola igazgatójához A művészeti alapvizsga és záróvizsga megszervezése a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontban történik A tanulói munka és szorgalom értékelése A tanulói munka: ( 5 ) Ha a tantervi követelményeknek pontosan, igényesen eleget tesz. Ismeri, érti és tudja a tananyagot és azt gyakorlatban is ötletgazdagon alkalmazni képes. A különböző fejlesztési feladatok követelményeit precízen, jó tempóban, kreatívan oldja meg és adott helyzetben kifogástalanul alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái önállóságra vallanak. ( 4 ) Ha a tantervi követelményeknek lelkiismeretesen eleget tesz, de apró hibákat elkövet. A tananyag alapvető részeit jól ismeri, tudja, de bizonytalanságok mutatkoznak. Ismereteit a gyakorlatban különösebb nehézségek nélkül alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái megbízhatóak. ( 3 ) Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget. A tananyagot jól elsajátította, de a feladat megoldásakor tanár segítségre szüksége van. Elméleti ismereteit a gyakorlat során megfelelően alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái felületesek. ( 2 ) Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tud eleget tenni. A tananyag elsajátításában minimális ismeretekkel rendelkezik. Elméleti hiányosságai nem teszik lehetővé a gyakorlati alkalmazást még a tanár segítségével sem. Munkája folyamatos korrigálást igényel. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái gondatlanok. ( 1 ) Ha a tantervi követelményeknek tanári útmutatásokkal sem tud eleget tenni. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái értékelhetetlenek. A minimum szintet nem tudja teljesíteni. A tanulói szorgalom:

16 Szorgalom Példás Jó Változó Hanyag Tanulmányi munkája Munkavégzése Pontos, Precíz, Ötletgazdag Önálló, Rendszeres, Kitartó Lelkiismeretes, Igyekvő Bizonytalan Rendetlen Kicsit bátortalan, de lehet rá számítani Pontatlan Igénytelen Kötelességtudata Példamutató, Segítőkész Megbízható Átlagos Szinte megbízhatatlan Órai aktivitása Aktív, előre lendíti az órát Érdeklődő Felületes Nehezen ösztönözhető 3.5.A tehetségek, képességek kibontakoztatását, a felzárkóztatást segítő tevékenység A Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény alapvető feladatai közé tartozik a tehetségek feltárása, gondozása, kibontakoztatásuk elősegítése. Éppen ezért az iskola egész nevelési-oktatási programja a tehetséggondozás célját szolgálja. A különösen tehetséges tanulók az egyes csoportok produkcióiban központi szerepet kapnak, ezzel a csoport számára is erős motiváció alakulhat ki tehetségük még jobb alkalmazására. Az iskola él a magasabb évfolyamra lépés lehetőségével úgy, hogy a kimagaslóan tehetséges tanuló akkor is magasabb évfolyamba léphet, ha nem töltötte le az egész tanévet. Természetesen jegyzőkönyv rögzíti a tanári kar döntését. Ebbe a körbe tartozik a beiskolázáskor végzett felmérés, amelynek alapján a tehetséges tanulók nem feltétlenül az előképző évfolyamába kerülnek, hanem a követelmények teljesítésének biztosítása után magasabb évfolyamba lépnek. A tehetséges tanulónak meg kell adni a lehetőséget, hogy szakirányú iskolába felvételizhessenek. Ahhoz, hogy a tanuló az adott művészeti ág területén minél magasabb tudást birtokoljon, szükséges a rendszeres részvétel különböző rendezvényeken, bemutatókon, kiállításokon. Ösztönözni kell a tanulókat a rendezvényeken való részvételre, és lehetőséget kell nyújtani számukra a megyei és országos szintű bemutatókon történő megjelenésre. A művészeti pályára készülő tehetséges tanulót sokat kell szerepeltetni. Fellépési, kiállítási lehetőséget kell nyújtani számára az iskolai és helyi rendezvényeken egyaránt.

17 Nem veszítünk el egyetlen tanulót sem, mivel differenciáltan foglalkozunk a kevésbé tehetséges gyerekekkel is. Az erősen motivált, de kevésbé tehetséges gyerekeknek igyekszünk megtalálni feladatát, különböző részfeladatok segítségével. A tanórán kívüli programok meghatározásakor is a képességek kibontakoztatását és a felzárkóztatást segítő programok kapják a fő hangsúlyt. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozót a művészeti nevelés segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja magát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. 3.6.Ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység Intézményünk feladatának tekinti a tanulók optimális fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítását, kibontakoztathassák tehetségüket, leküzdhessék esetleges hátrányaikat. A művészeti képzés megmutatja a szellemi, lelki élet, és az egészséges életvitel értékeit. Tanítványaink bekapcsolódnak az anyaintézmény ifjúságvédelmi előadásaiba, programjaiba. Felmerülő problémáikkal a Vásárhelyi Pál Általános Iskola szakembere hivatott foglalkozni Tandíj, térítési díj megállapításának törvényi alapja Az alapfokú művészeti iskolák térítési díj és tandíj szabályozása vonatkozásában tartalmi változást nem eredményezetett az Nkt.-vhr, új elem nem jelent meg a szabályozásban. Nem került szabályozásra az alapfokú művészetoktatásban a év közötti tanulók térítési díj címen megállapítható összeg tól-ig meghatározása. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 117. (1) bekezdés b) pontja szerint a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 5-20 %-a a éves tanulók esetében a térítési díj összege, így analóg kiterjesztéssel élve, az Nkt. vhr. 35. (1) bekezdés b) pontjában leírtakat lehet alkalmazni az Nkt.-vhr. hatályba lépését követően létrejött tanulói jogviszonyok tanulóinak díjfizetése tekintetében. Amennyiben a tanuló Kt (2) bekezdése alapján sajátos nevelési igényű és a második vagy további szakképzés megszerzésére irányuló tanulói jogviszonyát az Nkt.-vhr, hatályba lépése előtt létesítette, úgy a 2012/2013-as tanévben tőle tandíj nem kérhető. A Közoktatásról szóló 1993 évi LXXIX törvény (továbbiakban Kt.) a szabályozza az alapfokú művészetoktatási intézményekben kérhető költségtérítés mértékét. A térítési díj A térítési díj mértéke tanévenként a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 5-15 %-a 18 éven aluli tanulók esetében, %-a év közötti tanulók esetében. A térítési díjat a Kt. rendelkezései szerint a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell.

18 A tandíj Tandíjat kell fizetni az alapfokú művészetoktatásban tanuló tanulóknak: a heti 6 foglalkozást, 300 percet meghaladó órák után, a 6 éven aluli és a 22 év fölötti tanulóknak minden foglalkozás után. A tankötelezettség befejezése (18 év) után, amennyiben a növendék nem rendelkezik tanulói jogviszonnyal! Akik más művészeti iskolában is tanulnak az állami normatívát iskolánk nem igényelheti meg utánuk. A tandíjat fizető tanuló számára az iskola havi részletfizetést engedélyez. A térítési díj és tandíj fizetésével kapcsolatos szabályozás Az életkor megállapítása a tanévkezdéskor augusztus 31-én be nem töltött 18. életév alapján történik. Tanulmányi eredmény megállapításánál a főtárgy és a kötelező tárgy jegyének számtani átlagát kell figyelembe venni, a kerekítés szabályai szerint. (3,50 - jó) A szorgalmi osztályzatokat a térítési díj megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az első, vagy magasabb évfolyamra felvett új tanulók az első félévben középértéket szerint fizetnek, második félévtől a bizonyítványuk eredménye alapján. A térítési díjak befizetése: A térítési díjak befizetésének formáját a Klebesberg Intézményfenntartó Központ előírásai szabályozzák. Az I. félévre befizetése november10-ig történik. A II. félévre az előre meghirdetett időpontban, de legkésőbb március 10-ig. A befizetésekről, módosításokról az intézmény igazgatója hirdetmény útján tájékoztatja az érintetteket. Az intézmény vezetése a határidő lejárta után azt a tanulót, - illetve kiskorú esetén szülőjét - aki nem fizeti meg időre a térítési vagy tandíjat, írásban felszólítja, majd ha ez sem vezet eredményre, tanulói jogviszonyát megszünteti. A térítési díjak visszafizetése: A térítési díjak visszafizetésének formáját a Klebesberg Intézményfenntartó Központ előírásai szabályozzák. A térítési díjak és tandíjak további részleteit a Térítési díj és tandíj szabályzat tartalmazza. 3.8.Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskola a kiemelkedően szorgalmas, valamint hátrányos helyzetű tanulóit támogatni kívánja. Szervezett kulturális, művészeti programok látogatásában anyagi segítséget nyújt. A támogatás mértékét az intézmény vezetője és tantestülete dönti el. Az elbírálás egyedi esetekre kell, hogy szóljon. Az intézmény két alapítványa a Petőfiváros Gyermekeiért és a Vásárhelyi Pál Általános Iskoláért Alapítvány is részt vesz a segítő tavékenységben.

19 3.9 Az osztályfőnöki feladatok meghatározása Osztályfőnöki feladatok kijelölése: Az alapfokú művészeti iskolai osztályfőnöki feladatot ellátó pedagógus a tanulók meghatározott csoportjának oktatásszervezési feladataival megbízott szaktanár. A művészeti iskolai osztályfőnök általában 4-6 tanulócsoport osztályfőnöki feladatait látja el. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Az osztályfőnöki megbízás szempontjából a tanulók meghatározott csoportjának tanulólétszáma nem lehet kevesebb, mint a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény mellékletében meghatározott átlag csoportlétszám. (csoportos oktatásban tanulócsoportonként átlagban 10 tanuló.) Az osztályfőnöki megbízás feltétele, hogy az osztályfőnöki feladatot ellátó legalább 4 tanulócsoport osztályfőnöki teendőit ellássa. Az osztályfőnöki feladatok ellátásának elosztását az alapfokú művészetoktatási intézmény éves munkatervében, ill. a tantárgyfelosztás készítésekor kerül meghatározásra. A művészeti iskolai osztályfőnök feladatai: A nevelési-oktatási feladatok elosztása során gondoskodik a tanulók beosztásáról, a hozzá beosztott tanulókból a csoportok kialakításáról. Az ehhez rendelhető minimális tanulólétszámot, az alapfokú művészeti iskola felelős vezetőjének útmutatását és a helyi tantervben meghatározott szakmai szempontokat figyelembe véve szerint alakítja, szervezi és működteti osztályát, csoportjait. látja el osztályfőnöki feladatait. Osztályfőnöki feladatait a rendes munkaidő tanítással le nem kötött részében végzi. Fő feladatai: - a csoportjaiba beosztott tanulókkal kapcsolatos tanügyi adminisztráció elvégzése - a szülőkkel való kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra, ill. egyéni konzultáció formájában, - rendszeres kapcsolattartás a kötelező és választható tárgyakat tanító tanárokkal, - az iskolai szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon a tanulók előmenetelének előkészítése az osztályozó értekezletekre, - a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok elősegítése, kapcsolattartás a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel - a házirend ismertetése a tanév kezdetén, tájékoztatás a baleset- és egyéb védelmi intézkedésekről, különös tekintettel a hangszeres oktatás sajátosságaira.

20 3.10.A minőség biztosítása, az iskola ellenőrzési és értékelési rendszere Az ellenőrzési és értékelési folyamatoknak jelen kell lenni az iskola minden tevékenységében. Az intézmény fenntartója folyamatosan gondoskodik arról, hogy az iskola működésének feltételei biztosítottak legyenek, abban minőségi munka folyjék. 1.Iskola ellenőrző tevékenysége a minőség biztosítása érdekében. Az iskola működésének ellenőrzését az iskola igazgatója végzi. Az ellenőrzést ciklusosan tervezi meg, meghatározza a vizsgálandó ellenőrzési területeket. Az ellenőrzés nem hibák keresése, hanem a munka magasabb színvonalon történő ellátásának segítése a minőség biztosítása érdekében. Az ellenőrzés rendszeres és folyamatos, amelynek célja, hogy a kitűzött követelmények teljesíthetők-e, illetve milyen segítségre van ahhoz szükség, hogy azok teljesülhessenek. A belső ellenőrzés célja, hogy különböző eszközökkel, eljárásokkal segítse az iskola céljainak megvalósulását. Az iskolai ellenőrzés módszerei, színterei. óralátogatás - információgyűjtés, vizsgálat (pl. egy-egy osztályközösség fejlődése, tehetséges és rászoruló tanulókkal való differenciált foglalkozás, a programnak megfelelő tartalmi és időbeni megfelelés, stb.). 2.Az iskola igazgatójának feladatai A jogi szabályok betartásáért az iskola igazgatója a felelős, ezért folyamatosan ellenőrzi azok betartását ( Szervezeti és Működési Szabályzat, házirend, naplók, ellenőrző füzetek, stb.) Az iskola igazgatója folyamatosan és rendszeresen ellenőrzi az órák pontos kezdését, szakszerű megtartását, az iskolai dokumentumok pontos vezetését, a hiányzások regisztrálását, stb. Az igazgató saját munkaterve szerint ellenőrzi és értékeli a szaktanárok oktatói és nevelői munkáját. Az ellenőrzés és értékelés dokumentumait megőrzi és nyomon követi az esetleges hibák kijavítását. 3. Tantárgyi ellenőrzési és értékelési rendszer A pedagógusok a tanulók előmenetelét a tanév során folyamatosan értékelik. Részletes kifejtése a helyi programban történik. 4. A tanulók neveltségi szintjének értékelése A tanulók neveltségi szintjének megállapítására első alkalommal az iskolába történő jelentkezéskor, a felvételi beszélgetés során kerül sor. Ennek alapján történik a jelentkezők felvétele, illetve a személyiségfejlesztő feladatok meghatározása. Ezt követően az iskola nevelőtestülete folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók fejlődését, az iskola célkitűzésében megfogalmazott értékek elfogadását, a személyiségbe való beépülését. Az iskola a tanév során egy alkalommal nyílt tanítási napot szervez, hogy szülők is lássák és értékelhessék a tanárok és gyermekeik munkáját. A tanév végén az igazgató értékeli az egész éves munkát egyrészt a nevelőtestület előtt, másrészt az iskola tanévzáró ünnepélyén.

21 3.11. A tanulói és szülői közösségek tevékenységi rendszere Az iskola külső és belső kapcsolatának rendszere egymásra épül. Hatékony művészeti nevelőoktató munka nem valósítható meg a szülők közreműködése nélkül. Egy sikeres intézményi életet alapvetően meghatározza az iskola és a szülői ház kapcsolata. Fontos a szülő tanár és a diák tanár harmonikus kapcsolat. Legfontosabbnak mégis a hármas egységben működő diák szülő tanár kapcsolatot tartjuk. Ennek színtere az olyan közös beszélgetések, ahol mind a három érintett kérdésekkel, kérésekkel, javaslatokkal, észrevételekkel fordul a másik irányába. Keretei: Évnyitó Az általános iskola tanévnyitó ünnepségén a Művészeti Iskola tanéve is útjára indul. A tanévet az igazgató nyitja meg. Az órarend egyeztetés az ezt követő egy hétben történik meg. Évzáró Június első hetében önálló záróünnepséget, és bizonyítvány kiadást tartunk. Szülői értekezlet Konkrét események rendezése előtt lehetséges, pedagógus egyéni szervezése alapján. Fogadóóra A pedagógus félévente legalább egyszer fogadóórát tart. Időpontjáról tanév elején tájékoztatja a szülőket. Elektronikus napló Használata az általános iskolai gyakorlattal megegyező. Szülői munkaközösség A művészeti iskola SzMK tagsága mind a három művészeti ágból 1-1 képviselő választ, akik képviselik a művészetis szülők és gyermekeik érdekeit. Módja: Tájékoztató lap Év elején a szülők tájékoztató lapot kapnak a tanév rendjéről. A tájékoztatóba bekerülő információkról, időpontokról az iskola vezetése és a művészeti tagozat tanárai döntenek. Tájékoztató füzet A pedagógus a szülőket írásos bejegyzéseivel tájékoztatja gyermeke munkájáról, szorgalmáról. Az ide bekerülő értékelések az osztálynaplóba is megjelennek. A szülő aláírásával jelezzen vissza a pedagógusnak.

22 Telefon Sürgős esetben tefonon is történhet a kapcsolattartás. Szülő- pedagógus időpontot telefonon is egyeztethet. Elektronikus napló Hansználata az általános iskolai gyakorlattal megegyező módon történik. Kapcsolattartás a szülői szervezettel A szülői munkaközösség képviselőjével az iskola tagozatvezető igazgatóhelyettese tarja a kapcsolatot. Az intézmény szülői munkaközössége részére az igazgatóhelyettes félévenként két alkalommal tájékoztatást ad az iskolában folyó munkáról. Azokban az esetekben ahol az SZMK-nak véleményezési jogköre van, ott az igazgató az írásbeli anyagok átadása után szóban vagy írásban kérheti meg a véleményt. Az SZMK véleményező és döntési jogkörét választmány útján gyakorolja. Egyéb esetekben az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata nyújt iránymutatást Tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elve A művészeti oktatás területén is bővülő tendencia mutatkozik, bár hivatalos tankönyvekkel még nem találkozhatunk. Több szakirányú, szakmai könyv már könyvtárunk birtokában van, és folyamatos beszerzésre törekszünk. Az adott tanszakok tanárai választási lehetőséggel élhetnek, hogy használnak-e segédleteket. A tankönyvek és segédletek kiválasztásában az alábbi döntést hozta tanszakunk: a nevelőtestület által véleményezett tankönyveket támogatjuk a tankönyvek szerkezete jól átlátható, tagolt legyen tartalmazzon lényegkiemelést tartós, több évfolyam számára is használható ismerethordozók legyenek a gyermeki fejlődést szolgálja a minőség és a beszerzési ár kapcsolatának egyensúlya A tankönyvek, segédeszközök kiválasztásában a tanszaki tanárok közösen döntenek Beiskolázás Beiskolázási korosztályunk 6-22 éves korosztályig terjed. Beiskolázási körzetünk városi, mivel a csak a mi intézményünkben találhatóak meg a programban felsorolt tanszakok.

23 A művészeti iskolába egy évben kétszer van lehőség beiratkozni. Először az induló tanévet megelőző tanítási év júniusában a bizonyítványosztást követően. Másodszor az induló tanév szeptemberében, amikor pótbeiratkozást tartunk. A beiratkozás időpontjáról a beiratkozás első határnapját megelőzően harminc nappal korábban az iskola nyilvánosságra hozza: - téjékoztatólapon az iskola faliújságján - az iskola honlapján Beiratkozás dokumentumai: - beiratkozási lap kitöltése új tanuló - beiratkozási lap és bizonyítvány leadása régi tanuló Amennyiben a tanuló a magasabb évfolyamára kéri felvételét, azt a jelentkezési lapon fel kell tüntetni. Kérelméről különbözeti vizsgabizottság dönt vizsga alapján, az alapfokú művészetoktatás követelményeinek és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezése alapján. A Beiratkozási lap segítségévek regisztráljuk a gyerekeket, mely alapján az országos KIR rendszerbe és a beírási naplóba is rögzítjük tanulói jogviszonyukat Próbarend A tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon nyolc és tizenhat óra között köteles részt venni művészeti próbákon és előadásokon. A tanulók közismereti feladatait figyelembe véve a tanszaki tanár a próbák és előadások előtt egyeztet a közismereti órák tanáraival a tanuló részvételéről.

24 4. Művészeti ágak helyi tantervei KÉPZŐ ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG A MŰVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA Az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a külvilág tudatos érzékeléséhez, tanulmányozásához, valamint a belső látás és a képzelet finomításához, tudatosításához. A tanulók belső világának gazdagítása teszi lehetővé, hogy egész személyiségük használni és hasznosítani tudja az összegyűjtött és egyre tudatosabban szelektált vizuális információkat. Az élményszerű tapasztalások és képzetek teremtik meg az önmeghatározások és önkifejezések egyre differenciáltabb formáit. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság alakítására, a látás kiművelésére és tudatosítására. A követelmény és tantervi program bővíti a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata finomítja a kézügyességet, technikai érzékenységet, valamint erős érzelmi motivációs bázist teremt, mely fejleszti a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének képességét is. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő tanulók szellemi és gyakorlati képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését. A képzés nagymértékben elősegíti a tanulók személyiségfejlődését és biztosítja a tehetséggondozás lehetőségét. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat; a tanulók érdeklődésére, a kézműves hagyományokra, valamint a klasszikus és kortárs képző és iparművészeti, médiaművészeti értékekre építve gyarapítja ismereteiket, s alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon fejleszthetik vizuális műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A vizuális művészeti oktatás megismerteti a tanulókkal az adott művészeti ág műfaji sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait. A képzés célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és tovább éltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében. A képző és iparművészeti ág sajátosságai: tevékenységközpontúság a tanulók a vizuális tananyagtartalmakat, feladatokat gyakorlati, tapasztalati módon, különböző tevékenységek által, komplex témákba ágyazottan dolgozzák fel, amelyben a cselekvésből származó tapasztalat adja a tanulás alapját, feladattudatosság egy témával, témakörrel való hosszabb idejű elmélyült foglalkozás, mely elősegíti a tanulók türelmének, kitartásának fejlődését,

25 alkotói magatartás amelyben fontos szerepet kap a nyitottság, az egyéni látásmód, a lényegkiemelés, a problémaérzékenység és problémamegoldás képessége, komplexitás amely átjárhatóságot biztosít a képző és iparművészeti, a népművészeti és médiaművészeti területek között, illetve az egyéb művészeti ágak között, folyamatszerűség az egyes feladatok végig vitelében és a szervesen kapcsolódó, egymásra épülő feladatsorokban, projektekben, kreatív cselekvőképesség, melynek fontos részterülete a kísérletező kedv, bátorság, lényeglátás, szituativitás, döntésképesség, nézőpontváltás, sorrendmódosítás, interaktivitás és együttműködési készség, mely feltételezi a személyközi kapcsolatok aktivitását, a kooperációt és innovációt, tanulók önkifejezési készségének kialakítása és mélyítése a személyre szabott feladatok, egyéni korrektúra megvalósulása révén, szociális érzékenység és empátia, az én tudatosság, önszabályozás és önállóság fejlesztése A képzés struktúrája Tanszakok és tantárgyak Képzőművészeti tanszak (előképző 1 2. évfolyam alapfokú évfolyam) Főtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1 2. évfolyam) Grafika és festészet alapjai (1 3. alapfokú évfolyam) Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1 10. évfolyam) Választható tantárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1 2. évfolyama) Népművészet (1 10. évfolyam) Művészettörténet (3-10. évfolyam) Tanszakok és főtárgyaik a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig Fém és zománcműves tanszak - Fém és zománcműves műhelygyakorlat Fotó és film tanszak - Fotó és film műhelygyakorlat Grafika és festészet tanszak - Grafika és festészet műhelygyakorlat Környezet és kézműves kultúra tanszak - Környezet és kézműves kultúra műhelygyakorlat Szobrászat és kerámia tanszak - Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat Textil és bőrműves tanszak - Textil és bőrműves műhelygyakorlat Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1 10. évfolyam) Választható tantárgyak: Népművészet (1 10. évfolyam) Művészettörténet (3-10 évfolyam)

26 A tantárgyak tartalma Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, egyedi szakmai modul a műhelygyakorlat. A vizuális alapozó gyakorlatok az előképző első két évfolyamának komplex művészeti tantárgya. Sokszínű alkotó játékra ad lehetőséget. A legkülönfélébb anyagok, eszközök, technikák megismerése segíti a gyermekek kreativitásának kibontakozását és a tradicionális kézművesség értékeinek továbbadását. A vizuális alkotó gyakorlat a képző és iparművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás, a médiaművészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül. A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg. Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát. A műhelygyakorlat lehetővé teszi az ősi, a hagyományos és a kortárs képző és iparművészeti, valamint médiaművészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását. A tanuló a helyi lehetőségektől függően a műhelygyakorlatok közül érdeklődésének és képességének megfelelően választ. Óraterv Tantárgy Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző (1.) (2.) Főtárgy (2) (2) Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy (2) (2) Összes óra: (2 4) (2 4) A fenti táblázat Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A vizuális alkotó gyakorlat és a műhelygyakorlatok óraszáma 1 3 vagy 3 1 arányban átcsoportosítható A főtárgyak képzési ideje: 2 előképző évfolyam: Vizuális alapozó gyakorlatok 3 alapfokú évfolyam: Grafika és festészet alapjai 3 alapfokú + 4 továbbképző évfolyam: Fém és zománcműves műhelygyakorlat, Fotó és film műhelygyakorlat, Grafika és festészet műhelygyakorlat, Környezet és kézműves kultúra műhelygyakorlat, Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat, Textil és bőrműves műhelygyakorlat