DR. SOMOGYVÁRI ISTVÁN
|
|
- Jázmin Tóthné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DR. SOMOGYVÁRI ISTVÁN FŐTITKÁRHELYETTES ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK A korrupciós kockázatokról és veszélyhelyzetekről az Állami Számvevőszék nézőpontjából 1 I. Bevezetés A magyar Állami Számvevőszék (ÁSZ) számos nemzetközi és hazai fórumon többször is hangsúlyozta, hogy szükség van a korrupcióellenes küzdelem erősítésére, a közszféra átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítására. Bár az ÁSZ törvényes hatásköre kifejezetten nem tartalmazza a korrupció elleni küzdelmet, az ellenőrzések hozzájárulnak a döntéshozók információkkal történő ellátásához. A korrupcióval szembeni fellépésre az ÁSZ számára kivételes lehetőséget biztosít a szervezet alkotmányosan független pozíciója, szakmai elismertsége és azok a hatáskörök, amelyeket az Országgyűlés törvényben biztosított számára (különösen a közpénzek felhasználásának törvényességi és célszerűségi ellenőrzése). Mindezeken túl az Országgyűlés a 72/2008. (VI. 10.) OGY határozatában külön is felhívta a figyelmet a feladat fontosságára: Az Országgyűlés megerősíti az Állami Számvevőszék évi stratégiájában kitűzött célokat..., a szervezet fordítson fokozott figyelmet a korrupció tipikus kiváltó okaira, területeire, mutasson rá a jogalkalmazási hiányosságokra. Az ÁSZ aktív szerepet vállal a korrupcióellenes küzdelemben, és előmozdítja a magyar kormányzat korrupcióellenes politikájának továbbfejlesztését. Az ÁSZ az 1023/2001. (III. 14.) Korm. határozatnak megfelelően részt vett a Tanácsadó Testület a Korrupciómentes Közéletért munkájában, mint ahogy részt vesz az 1037/2007. (VI. 18.) Korm. határozattal létrehozott Antikorrupciós Koordinációs Testület (ATK) tevékenységében is. II. A korrupció fogalma Közismert, hogy a korrupció többféleképpen megközelíthető és definiálható. A szűkebb értelemben vett, kriminológiai vizsgálódás a Büntető Törvénykönyv alapján elsősorban vesztegetésként, illetőleg hivatali visszaélésként minősíti. A szociológia tudománya tágabb értelemben használja e fogalmat: valamilyen nemkívánatos társadalmi, gazdasági jelenségként ( közrossz ) jeleníti meg. Ismert továbbá a korrupció közgazdasági szempontú megközelítése, amely versenytorzító hatású jogtalan előnynek tekinti a korrupciót. A szélesebb körű korrupcióellenes stratégiák megfogalmazásakor célszerű a közmegegyezésen alapuló korrupciós fogalmat használni. Ebből a szempontból van különösen annak jelentősége, hogy a korrupciós jelenségekkel foglalkozó szakemberek felismerték, a szűk értelemben vett kriminális korrupció-fogalom a korrupció megelőzése szempontjából nem megfelelő. III. A korrupcióellenes politikák A korrupció elleni fellépés során a megelőzésnek (prevenció) és a társadalom szemszögéből - a rosszallásnak (szankció) egyaránt kifejeződésre kell jutnia. Ezen belül a nem kívánatos események megelőzése érdekében olyan politikákra, szabályokra van szükség, amelyek a követendő helyes magatartásra is ösztönöznek. A hangsúly tehát a - főként normatív eszközökkel folytatott - represszív 1 A tanulmánya Közigazgatási Reformprogramok Országos Szakmai Konferencia sorozata keretében január 21-én megrendezett.korrupciós kockázatok és veszélyhelyzetek a közigazgatásban" témakörben szervezett szakkonferencián elhangozott előadás szerkesztett változata.
2 küzdelemről fokozatosan a követendő helyes magatartás kialakítására, az ún. integritás 2 elvein alapuló belső szervezeti működésre helyeződik át. A kormányzatok rendszerint egy több lépésből álló fejlődési folyamaton keresztül helyezik át a hangsúlyt a szűk értelmű korrupció elleni küzdelem -ről az integritás elvei szerint történő működés -re. Ennek fázisai modellszerűen 3 a következők szerint azonosíthatók: a.) A probléma figyelmen kívül hagyása/visszautasítása: ebben a szakaszban a kormányzat nem szentel figyelmet a korrupció problémájának, és nem rendelkezik az integritást elősegítő politikával. A korrupció létezése államtitok, kényes kérdésnek tekintendő, ezért nem beszélnek a problémáról. Az incidenseket titokban tartják, és a lehető legnagyobb mértékben kerülik a (média) nyilvánosságot. b) Tudatosulás/ Ébresztő : egy adott pillanatban egy incidens vagy egy botrány váratlanul felhívhatja az emberek figyelmét a problémára. Ez rendszerint ráébreszti a kormányokat a korrupció (széles körű) nyilvánvaló jelenlétére, valamint arra, hogy azt nem lehet többé tagadni vagy figyelmen kívül hagyni. A tudatosulás folyamatát külső tényezők is erősíthetik. A fejlődő országokban például a segélyeket folyósító országok befolyása és követelményei válthatnak ki ilyen hatást, míg a kelet-európai államokban az uniós csatlakozási feltételeknek történő megfelelés töltött be hasonló szerepet. c) Keményvonalas vagy szabálykövetés központú szemlélet: amikor a kormányzatok először szembesülnek a korrupció problémájával, jellemzően keményvonalas módszerekkel reagálnak. E megközelítés középpontjában egyértelműen a (büntető)jog, a jogszabályok és a korrupció elfojtása állnak. Ebben a szakaszban általános meggyőződés, hogy a korrupt személyek elleni nyomozás, azok bíróság elé állítása és súlyos megbüntetése a probléma kezelésének leghathatósabb eszköze. d) A kizárólag elfojtáson alapuló megközelítés korlátainak felismerése: ebben a szakaszban a kormányzatok fokozatosan felismerik, hogy az elfojtáson alapuló megközelítésnek megvannak a korlátai. Annak ellenére, hogy több eset kerül bíróság elé, nehéz minden incidenst feltárni és megoldani, mivel azok nem minden esetben nyilvánvalók. Az esetek bíróság előtti bizonyítása is problémás lehet, és ha olykor el is ítélik a vádlottat, ez még nem fog másokat megakadályozni vagy visszatartani hasonló cselekmények elkövetésétől. Nyilvánvaló tehát, hogy a gyökerekig visszaható megelőzés hiányában a társadalmi probléma rendre újratermelődik. e) Középpontban a megelőzés/integritás alapú szemlélet: ebben a fázisban a kormányzatok felismerik, hogy szükség van megelőző szemléletű, önálló integritáspolitikák megfogalmazására. Ezen belül először általában kemény intézkedéseket vezetnek be (pl. felelősöket jelöl ki, belső kontrollokat, biztonsági intézkedéseket és ellenőrzéseket ír elő), míg egy későbbi szakaszban az etikus klíma és a pozitív kultúra megteremtése válik fontossá. A kormányzatok ebben a fázisban már puha intézkedések -re helyezik a hangsúlyt (pl. értékek megfogalmazása, etikus magatartás és helyes vezetői hozzáállás előmozdítása). f) Kiegyensúlyozott megközelítés (megelőzés/elfojtás): ideális esetben a kormányzatok kialakíthatják a legjobb gyakorlatot. Ez a korrupciós jelenségeket megelőző és elfojtó elemeket egyaránt tartalmazó, kiegyensúlyozott megközelítést jelent. Jellemző erre a szakaszra, hogy a vezetés az integritás kérdését folyamatosan figyelemmel kíséri, annak ellenére, hogy az esetleg időközben kikerül a társadalmi érdeklődés középpontjából. Bár a korrupcióellenes politikák szakaszai egyfajta sorrendbe helyezhetők, ez nem azt jelenti, hogy a kormányzatok mindig pontosan ezt a sémát követik. Az intézményfejlesztések, szervezeti változtatások miatt a kormányok olykor a korrupcióellenes politikák korábbi szakaszaira is visszatérhetnek, illetőleg több fázist is átugorhatnak. Az ellenőrzést végző intézmények, ezek között az ÁSZ, mint a legfőbb pénzügyi ellenőrző szerv, ellenőrzési tapasztalataikkal, megállapításaikkal jelzik (jelzőrendszer) a korrupciós kockázatokat, ezeknek a kockázatoknak leginkább kitett, veszélyeztetett területeket azonosítják a közigazgatásban, az egyes közintézményeknél. Az ellenőrzést végző intézmények ugyanakkor javaslatokat is tesznek az ellenőrzött intézmény számára olyan intézkedések bevezetésére, melyek alkalmasak a korrupció (integritás) szempontjából aggályos gyakorlat megszüntetéseié (megelőzés). 2 Az integritás szó a latin in-tangere kifejezésből ered, melynek jelentése: érintetlen. Az integritás szónak nincs magyar megfelelője. Leginkább feddhetetlen, erkölcsi értékeket köverő magatartásként lehet fordítani. Az integritás elvét kőverők nem a korrupciót üldözik, hanem arra törekszenek, hogy a közintézmények feddhetetlen működjenek, a köztisztviselők pedig elhivatottan, etikusan végezzék munkájukat. 3 Korrupciós kockázatok feltérképezése a magyar közszférában. ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézete Bp., o.
3 IV. A számvevőszéki feladatellátásban rejlő lehetőségek Az ÁSZ feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységei ellátása során - közvetlen módon - háromféleképpen veszi ki részét a korrupció elleni küzdelemből: ellenőrzései során törekszik a korrupciós kockázatok feltárására, valamint javaslatokat fogalmaz meg e kockázatokat mérséklő intézkedések megtételére; a korrupció okait elemző, a kockázatokra, tendenciákra rámutató tanulmányokat készít; indokolt esetben az ellenőrzései által feltárt bűncselekmények szankcionálását kezdeményezi. 1. Az ASZ ellenőrző tevékenysége Az ÁSZ vizsgálatai jelzik a korrupciós cselekmények lehetőségét, illetve a lehetőségeket kínáló szabályozási és szervezeti hibákat. Az elmúlt évek ellenőrzései során az ÁSZ több javaslatot tett a jogszabályok módosítására, a hibák, szabálytalanságok megelőzésére a közpénzek ellenőrizhetősége és hatékonyabb felhasználása érdekében. E javaslatok fogadtatása az ellenőrzöttek részéről kedvező. A vizsgálatok által érintett fejezetek, önkormányzatok többsége intézkedési tervében visszaigazolta az ÁSZ által tett javaslatokat. A számvevőszéki vizsgálatok során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a piacgazdasággal és az államháztartás fejlődésével együtt jelentkező újabb korrupciós kockázatok elsősorban a következő három területtel hozhatók összefüggésbe. a) A közbeszerzésekkel kapcsolatban több kockázati tényező is azonosítható az ÁSZ ellenőrzési megállapításai alapján. A közbeszerzési törvény helyi alkalmazását segítő intézményi belső szabályok hiányosak. Nincs megfelelő összhang a közbeszerzési szabályok, az államháztartási finanszírozás más előírásai, valamint a különböző támogatási rendszerek pályázati, igénybevételi feltételei között. A jogalkalmazók felkészültsége, illetve a jogszabályok betartásának személyi és tárgyi feltételei nem kielégítőek. Az intézmények részéről ma még nagyfokú ellenállás mutatkozik a helyi beszerzések központosításával szemben. E mögött elsősorban az a tévhit húzódik meg, hogy a beszerzések ily módon történő megvalósítása csorbítja az önállóságukat. A korrupciós kockázatok mérséklését gátolták a pénzügyi ellenőrzés hatásköri korlátozásai és az üzleti titkok védelmének fennálló bástyái. Az ÁSZ csak korlátozottan ellenőrizhette az árkalkulációkat, a háttérkapcsolatokat, a kartell megállapodásokat stb. E hiányosságok felszámolásával a közbeszerzés területén tapasztalható mai korrupciós kockázatok jelentős része kiiktatható volt. (Ilyen tekintetben előremutató a évi XXIV. törvény a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló üvegzseb törvény, amelynek alapján a közpénz útja a végfelhasználóig követhető). A közbeszerzések rendszere azonban továbbra is jelentős korrupciós kockázatokat mutatott. Az ÁSZ tavaly augusztusban fejezte be a közbeszerzési rendszer átfogó ellenőrzését és tett javaslatokat az általa szükségesnek tartott intézkedések megtételére. 4 A Kormánynak címzett legfontosabb javaslatok a következők voltak: gondoskodni kell a közbeszerzési rendszer eredményességének, hatékonyságának mérésére alkalmas monitoring rendszer szervezéséről, a közbeszerzési szabálytalanságok és korrupciós kockázatok feltárását biztosító ellenőrző jelzőrendszer feltételeinek kialakításáról, az ezekhez kapcsolódó szabályozások pontosításáról és összhangjáról; számú jelentés a közbeszerzési rendszer működésének ellenőrzéséről.
4 el kell végezni az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, szolgáltatási együttműködés szabályainak kiegészítését (alapvetően a módszertani kérdésekben, a koordinációs, monitoring, ellenőrzési, értékelési feladatokra és ezek felelőseinek kijelölésére vonatkozóan), továbbá a közbeszerzési szabályok PPPkonstrukciók sajátosságait kifejező korrekcióját. b) Belső ellenőrzési funkciók: Magyarországon a rendszerváltást követően a költségvetési szervekben és intézményekben létező belső ellenőrzési apparátusok szétestek. Megújulásukat sokáig fékezte, hogy megalapozatlan remények fűződtek a külső (elsősorban számvevőszéki) ellenőrzés lehetőségeihez, illetve a liberalizált gazdaság önszabályzó mechanizmusaihoz. Az ezredfordulóra éppen újra megerősödő fejezeti ellenőrzési egységek újabb csapást szenvedtek el 2006 nyarán, amikor a kormányzati létszámcsökkentési intézkedéseknek elsőként e szakterület esett áldozatul. Az ÁSZ több jelentésében felhívta a figyelmet ennek veszélyeire. Sürgető feladat ezért az állami pénzügyi ellenőrzés személyi és létszámfeltételeinek megerősítése, rendszerszerű működési hatékonyságának javítása, a különböző szintű ellenőrzések jobb összehangolása és egymáshoz illesztése, az együttműködéshez, a tapasztalatok kölcsönös hasznosításához szükséges feltételek megteremtése. c) A harmadik nagy kockázatot jelentő terület a politikai pártok finanszírozása. A politikai pártok működéséről és a választások lebonyolításáról hozott törvények megalkotása annak idején előtemutató volt és segítette a politikai intézményrendszer finanszírozásának átláthatóságát. Azóta azonban a szabályozás számos hibája vált nyilvánvalóvá. Ilyen módon kockázati tényezőként értékelhető, hogy a politikai pártok által alapított gazdasági társaságok, valamint partnereik működésének, illetve a magánszféra által politikai támogatásra szervezett ún. forrásgyűjtő alapítványok gazdálkodásának folyamatai átláthatatlanok. Ellenőrzésük a jelenlegi hatásköri korlátok (magánszféra) miatt megoldatlan. Hasonló a helyzet a választási kampányelszámolások terén is. Az ÁSZ többször is javaslatot tett a jogszabályok módosítására, mindmáig eredménytelenül. 2. Átfogó, elemző tanulmányok Az ÁSZ a megelőzés érdekében kiemelt figyelmet fordít a piacgazdaság és az államháztartási rendszer változásaival együtt jelentkező új korrupciós kockázatok feltárására. Az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézete - melynek neve január l-jétől ÁSZ Kutató Intézete által készített tanulmányok közül több a korrupció lehetséges okait, lehetőségeit tárja fel és elemzi, valamint azonosítja a vonatkozó kockázatokat és trendeket. Az ÁSZ felmérései alapján összhangban több nemzetközi kutatás eredményeivel is a korrupció elsőszámú okai között a következők említhetők. 5 a) A gazdaság alacsonyabb fejlettségi szintje: az ÁSZ a Világbank GDP nemzeti számla (SNA) GDP mutatószámait és a Transparency International korrupció érzékelési indexét (CPI) elemezte, és ezekből vont le következtetéseket a korrupció és a gazdasági fejlettség közti statisztikai összefüggésre vonatkozóan. Ennek alapján elmondható, hogy a korrupciós indexek értéke nagymértékben összefügg a gazdasági fejlettség szintjével, azaz alacsonyabb gazdasági fejlettség esetén a korrupció mértéke magasabb. b) A demokrácia hiányosságai: az ÁSZ elemzése szerint nyilvánvaló, hogy a korrupció ott van jelen legkevésbé, ahol valóságos a demokrácia és működik a politikai váltógazdaság, ahol reformokat vezetnek be, és senki nem lehet bizonyos abban, hogy tevékenysége, a hatalommal való visszaélése örökre rejtve maradhat. 5 Ld. Báger-Kovács: Korrupció és a számvevőszéki ellenőrzés lehetőségei: Fejlesztés és Finanszírozás. 2005/ old.; Kovács Árpád: Korrupció okozta károk és korrupciós okok a világban. In: Pénzügyi ellenőrzés változó erőtérben. Perfekt (2003) old.
5 c) A korrupció társadalmi elfogadottsága: a korrupciós okok harmadik csoportja azzal jellemezhető, hogy a társadalom mennyire fogadja el és tolerálja az egyes korrupciós jelenségeket, továbbá, hogy milyen az általános értékrend, illetve milyen irányba mozdul el. 3. Büntetőeljárás kezdeményezése Az ÁSZ a jogállására vonatkozó törvény alapján köteles az illetékes nyomozó hatóságokkal közölni az ellenőrzés során észlelt bűncselekmény gyanúját. Az ÁSZ a korrupcióhoz kapcsolódó bűncselekmények feltárásakor (jellemzően a Büntető Törvénykönyv szerinti hűtlen kezelés, hanyag kezelés, közmagánokirat hamisítás, számviteli fegyelem megsértése stb.) büntetőjogi szankcionálás igényével kezdeményez eljárásokat az arra hatáskörrel rendelkező nyomozó szervnél. Az ASZ megalakulása óta összesen 75 vizsgálat kapcsán kezdeményezett büntetőeljárást, mely összesen 132 bűncselekmény megalapozott gyanúját jelentette. A helyszíni vizsgálatokat végző számvevők munkájának segítése céljából 2005-ben belső használatra elkészült egy gyakorlati segédlet, amely az eddigi tapasztalatok felhasználásával részletesen elemzi az ellenőrzések során gyakran előforduló bűncselekményi gyanú megalapozásának feltételeit. A segédlet célja az volt, hogy hozzájáruljon az ÁSZ eljáráskezdeményező gyakorlatának továbbfejlesztéséhez. A feljelentésekben hivatkozott - elkövetők által okozott - károk összege jelentős. Ennek alapján a 2007-ben az ÁSZ által tett 8 feljelentés közül a nyomozó hatóság 7 esetben indította meg a nyomozást. A feltárt tényállásokban az elkövetési magatartással okozott kár összege meghaladta a 320 millió forintot ban az ÁSZ 1 bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentést, az elkövetési érték 3,6 millió forint volt. Összegezve több év átlagában a feljelentések száma 10 körül van. Mára tendenciaszerű, hogy a más szervek által kezdeményezett büntetőeljárásokban a nyomozó hatóságok igényt tartanak az ÁSZ vizsgálati megállapításaira (így 2007-ben 16, 2008-ban 32 alkalommal történt ilyen megkeresés). V. Saját kezdeményezések 1. Holland magyar Twinningprojekt Az ÁSZ 2005 októberében döntött arról, hogy pályázatot nyújt be az Európai Unió Átmeneti Támogatás Programja keretében elkülönített ún. Intézményfejlesztési Alapra a korrupció elleni hatékony fellépés stratégiájának kidolgozása 6 témakörben. A pályázat céljai között szerepelt a korrupcióellenes lépések támogatása egyrészt a projekt eredményein alapuló javaslatokkal, másrészt az ellenőrzések során szerzett tapasztalatokkal. A százhúszezer eurós uniós támogatás elnyerését követően a projekt - a Holland Számvevőszék közreműködésével - hivatalosan október 11-én indult és március 19-én zárult. A célja egy olyan - Hollandiában már bevált - kockázatértékelési módszer megismerése és adaptálása volt, amellyel a magyar közszférában is eredményesen lehet azonosítani, illetve jellemezni a korrupció szempontjából kockázatos területeket. Az így elkészülő korrupciós kockázati térképek segítségével javaslatok fogalmazhatók meg a jövőbeli korrupcióellenes intézkedések fő irányára és tartalmára. A lebonyolítást az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézete végezte. A projekt Irányító Bizottságának munkájában az ÁSZ és az ÁSZ FEMI munkatársain kívül minisztériumok (IRM, GKM) is részt vettek, míg a megvalósításban további minisztériumok, így a PM és az ÖTM, illetve más, a korrupcióellenes harcban érintett állami szervek (OBH, KBT, NFU) képviselői is közreműködtek. A projekt keretében végzett kísérleti kockázatelemző munkában közreműködött továbbá a Szigetszentmiklósi Önkormányzat és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. 6 A projekt hivatalos címe: A korrupcióellenes intézkedések továbbfejlesztésének és a korrupcióellenes kormánystratégia végrehajtásának lősegítése.
6 A projekt eredménye egy záró tanulmány, illetve egy olyan kockázatelemzési módszertani kézikönyv, amely új szempontokat ad a közszférában található korrupciós jelenségek jobb megismeréséhez, továbbá amely megalapozhatja azokat a javaslatokat, melyek a lehetséges intézkedések fő irányát, egy eredményesen végrehajtható korrupcióellenes stratégia alapjait kijelölik. A kockázatelemzési módszertan több lépésből áll, mely a következőket foglalja magában: a) a szervezet veszélyeztetettségének elemzése (a veszélyeztetett területek és a veszélyeztetettséget növelő tényezők értékelése), mely során értékeljük, hogy milyen mértékben és mely területeken van kitéve az integritással kapcsolatos szabálysértések veszélyének a szervezet; b) a szervezet veszélyeztetettséggel szembeni ellenálló-képessége, amit a szervezet integritásirányítási rendszerének fejlettségi szintje határoz meg; itt értékeljük azokat az intézkedéseket, melyeket az intézmény megtett a veszélyek elhárítására, ezzel értékeljük az intézkedések fejlettségi szintjét; c) a szervezetnél felmerülő sajátos kockázatok elemzései; mely során az intézményeknél fennmaradó azt a veszélyeztetettséget kell kimutatni, melyek az intézkedéseket követően továbbra is fennállnak; d) végül a sajátos kockázatok enyhítése speciális intézkedések segítségével lehetséges, erre javaslatok tehetők. A projektnek több eleme is hasznosult a Korrupcióellenes Stratégia tervezetében, így - az ÁSZ reményei szerint a nemzetközi szakmai támogatásra épülő vállalkozás fenntartható eredményekhez vezetett, illetve a gyakorlatban is hozzájárulhat a korrupcióellenes küzdelem sikeréhez. A Korrupcióellenes Stratégia tervezetének része lett pl. a kockázatelemzés szükségessége, mely a kockázatos tevékenységek azonosítását, valamint a közigazgatási intézményekkel, illetve a személyekkel kapcsolatos kockázatok azonosítását feltételezi. A kockázatelemezési módszertan értelmében minden közigazgatási intézmény tevékenysége veszélyeztetett lehet valamilyen mértékben az integritás szempontjából, mely valós kockázatot is jelenthet a gyakorlatban. Ezek a kockázatok azonban jelentősen csökkenthetők, mellyel tulajdonképpen megelőzhető a korrupciós incidensek további kialakulásának lehetősége. A projekt főbb tanulságai a következők. a) A korrupció elleni szervezett állami fellépés a korrupció megközelítése és a fellépés módja szerint különböző fejlődési szakaszokra bontható. b) Nem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés és az integritás szemlélet terjesztésének fontosságát: a megtorlással szemben azt is vizsgálni kell, hogy az egyes közintézmények mindent megtesznek-e a náluk jelentkező korrupciós veszélyek megelőzése, illetve feltárása érdekében, továbbá, hogy a korrupciós kockázatokat csökkentő intézményi kontroll egyes elemei egységes rendszert alkotnak-e. c) A holland tisztviselőkkel közösen kialakított korrupciós kockázatokat elemző módszer alkalmas arra, hogy szisztematikusan értékelje a korrupció szempontjából veszélyeztetett területeket és folyamatokat, az azt növelő külső és belső tényezőket, majd rendszerbe foglalja a korrupciós kockázatok mérséklésére alkalmas intézkedéseket. d) A korrupciós kockázatokat nem csak külső értékeléssel, ellenőrzéssel lehet feltárni, hanem gyakran éppen az intézmény dolgozói tudják a kockázatokat leginkább azonosítani. Ezért a módszertan magyar adaptációja során nagy hangsúlyt kell fektetni a Hollandiában már bevált intézményi önértékelésre. 2. Az ASZ által kezdeményezett új antikorrupciós projekt A holland magyar közös projekt végeredményeként egy olyan módszer hazai adaptálására került sor, amely immár lehetővé teszi egy ún. korrupciós kockázati térkép összeállítását. Ez a térkép alkalmas arra, hogy megmutassa
7 - a magyar közintézményekben milyen elsődleges korrupciós kockázatok jelentkeznek, - milyen tényezők erősítik fel a korrupciós kockázatokat (korrupciós veszélyeztetettség), - mennyire működnek a kockázatokat csökkentő kontroll-rendszerek, - a fentiek eredményeként adott esetben mekkora a fennmaradó korrupciós kockázat. Az ÁSZ tervezi, hogy az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV keretében elkészíti Magyarország korrupciós kockázati térképét, mely segítséget nyújt az ellenőrzést végző szervezeteknek az ellenőrzési terveik összeállításához. Ezt az elképzelést az Országgyűlés költségvetési és számvevőszéki ügyekkel foglalkozó bizottsága támogatta. A projekt célja: - egy nemzetközileg igazolt és bevált módszertan hazai adaptációja, a meglévő ellenőrzési módszerek/gyakorlatok továbbfejlesztése; - a magyar közigazgatás korrupciós kockázatainak feltérképezése (kutatás) - különös figyelemmel a korrupciónak leginkább kitett közfeladat-ellátó szervek, részlegek, munkakörök beazonosítására, illetve - a vizsgált, finanszírozástól függő mértékű területen egy osztályozás elvégzésére; - a kockázatelemző munka eredményeinek hasznosításával a jövőben készülő ellenőrzési tervek jobb megalapozása, illetve az adott területre vonatkozó, előzetesen bemért korrupciós kockázati jellemzők figyelembevétele a tervezés során; - az alkalmazott ellenőrzési szempontokon belül a társadalom által egyre növekvő mértékben elvárt nyilvánossági, illetve jogi/etikai normáknak történő megfelelés; - az ellenőrzések során feltárt korrupciós helyzetek észlelésének és kezelésének egységesítése; - kezdeményező szerep vállalása és szakmai innováció a későbbi (központi/helyi) antikorrupciós tárgyú intézkedések szakmai/tudományos megalapozása érdekében. A projekt által elérni kívánt eredmény: a) A közigazgatás meghatározott területének korrupciós szempontú feltérképezése (ezen belül minimális program: a minisztériumok, továbbá a közbeszerzések lebonyolítását, hatósági engedélyezést, uniós támogatások lebonyolításában történő közreműködést végző, közfunkciót ellátó központi szervek korrupciós kockázatok szerinti felmérése, a kritikus munkafolyamatok, illetve szervezeti részlegek munkakörök beazonosítása, kockázati szintek szerinti osztályozása; maximális program: a teljes közigazgatás és az önkormányzati szféra felmérése, egyaránt figyelemmel annak horizontális és vertikális kiterjedésére); b) egy adatbázis létrehozása ( korrupciós kockázati térkép ), illetve adatokkal való feltöltése, mely alapján jól vizualizálható, illetve kommunikálható formában a kutatási eredmény bemutatható a szakmai közvélemény, illetve a szélesebb körű nyilvánosság előtt; c) új, antikorrupciós szempontú ellenőrzési módszertan kialakítása, mely felhasználható az ellenőrzést végző többi szervezet (pl. KEHI, APEH, VPOP, belső ellenőrzés) számára is, és oktatható, illetve kiadvány formájában terjeszthető; d) a felmérésbe bevont közigazgatási szervek esetében az önértékelés gyakorlatának támogatása, az új, integritásra törekvő közigazgatási kultúra alapjainak megteremtése; e) az ellenőrzési gyakorlatot egységesítő, szemléletet fejlesztő szakmai konferenciák szervezése; f) ellenőrzési szakemberek számára tartott továbbképzések szervezése (min. 100 fő részére); g) a projekt tapasztalatai nyomán összeállított, írásos jogszabály-módosítási javaslat elkészítése.
8 VI. Az együttműködésekben rejlő lehetőségek Az ÁSZ már csak alkotmányos helyzete miatt is szoros munkakapcsolatban van az Országgyűléssel, a parlamenti bizottságokkal, a Kormánnyal, a kormány-szervekkel, a helyi önkormányzatokkal és a nyomozó hatóságokkal. A korrupcióellenes küzdelemben az említett szervezetekkel való együttműködés természetszerűleg kiemelkedő jelentőségű. Emellett azonban más - a korrupció elleni fellépés szempontjából fontos - együttműködések is azonosíthatók. 1. Nemzetközi együttműködések A nemzetközi együttműködésnek azért nő meg a szerepe, mert globalizálódó világunkban az egyes államok nemzeti szinten már nem tudnak bizonyos - pl. a határokon átnyúló - korrupciós jelenségekkel szemben hatékonyan fellépni. Az egyes országok legfőbb nemzeti ellenőrző szervei között - az Európai Unión belül és kívül egyaránt - együttműködés alakult ki a korrupciós kockázatok azonosítása és a korrupció elleni fellépés hatékony módszereinek átadása érdekében. Az ennek során az ASZ által szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a legfőbb ellenőrző szervek szinte mindenhol a kormányzati szervekkel összehangoltan lépnek fel a korrupció ellen. Mivel az elmúlt évtizedekben a korrupció visszaszorítása szinte minden fejlettebb országban kiemelt cél volt, a nemzetközi együttműködések másik fontos előnyeként említhető, hogy mára számos kutatási eredmény, illetve standardizálható módszer és jó gyakorlat született. Az ÁSZ az uniós finanszírozású twinning projekt kapcsán óta szorosabban működik együtt a Holland Számvevőszékkel. Itt említendő, hogy Hollandia a világ legkevésbé korrupt országai közé tartozik. Ebben a történelmi és kulturális hagyományok mellett annak is nagy szerepe volt, hogy Hollandiában az elmúlt 15 évben valamennyi közintézményben nagy figyelmet fordítottak az úgynevezett integritás erősítésére. Itt tehát nem a negatív kicsengésű korrupcióellenes küzdelem, hanem a pozitív értékrend megalapozását segítő szervezeten belüli integritás megteremtése áll a középpontban. 2. IRM-ASZ együttműködés A hatályos szabályozás módosítására vonatkozó korábbi javaslatok, vagy épp az Antikorrupciós Koordinációs Testületben vállalt aktív szerep okán az ÁSZ eddig is rendszeres munkakapcsolatban állt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal, illetve annak elődjével. Az ÁSZ és az IRM között az elmúlt év augusztusában Együttműködési Megállapodás jött létre, amelynek lényege, hogy a korrupció elleni küzdelem kormányzati koordinálásáért felelős szaktárcával a korrupciós kockázatok azonosításában és feltérképezésében tapasztalatokat szerző ÁSZ a korábbiaknál szorosabb szakmai együttműködést folytat. Ennek keretében az IRM képes biztosítani a szükséges jogi, politikai támogatást, az ÁSZ pedig szakmai és módszertani segítséget nyújt egy, a magyar közigazgatásra vonatkozó korrupciós veszélyeztetettségi, illetve kockázati térkép elkészítéséhez. A korrupciós kockázatok felmérése a Korrupció Elleni Stratégia korábban elkészült szakmai tervezetében önálló beavatkozási területként szerepel. A kockázatok előzetes felmérésének két területen is kiemelt jelentősége van; Célszerű ugyanis, ha a kormányzati beavatkozások (Cselekvési Program) iránya, jellege az előzetesen felmért kockázati szintekhez (korrupciós gócokhoz) igazodik, másfelől az ellenőrzések hatékonyságát nagy mértékben javítja, ha már az ellenőrzések előkészítése (tervezés) során kalkulálni lehet a vizsgált területen előzetesen mért kockázatokkal.
9 3. A Transparency International (TI) magyar szervezetével való együttműködés A TI 2 éve újította fel tevékenységét Magyarországon. Azóta két átfogó antikorrupciós célú átvilágítást végzett: egyet a közszféra területén, 7 egyet pedig a gazdálkodó szervezetek egymás közötti kapcsolataiban. 8 Az ÁSZ mindkét elemzés elkészítése során együttműködött a TI-val, észrevételeivel, javaslataival segítette annak munkáját. A TI elemzései az ÁSZ számára is hasznos tapasztalatokkal jártak. 7 Korrupciós Kockázatok Magyarországon. Nemzeti Integritás Tanulmány. Transparency International Budapest, Korrupciós kockázatok az üzleti életben. Nemzeti Integritás Tanulmány. Transparency International Budapest, számú jelentés a közbeszerzési rendszer működésének ellenőrzéséről.
Az Állami Számvevőszék integritás projektjének tanulságai
Az Állami Számvevőszék integritás projektjének tanulságai Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető előadása az ÁSZ Transzparencia és integritás a közszférában című konferenciáján Budapest 2015. március 23. Az
RészletesebbenA korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések
A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának
RészletesebbenTranszparencia és integritás az önkormányzati gazdálkodásban
Transzparencia és integritás az önkormányzati gazdálkodásban dr. Pulay Gyula számvevő igazgató előadása Veresegyháza MAFIS nemzetközi konferencia az önkormányzati pénzügyi menedzsment megújításáról A korrupció
RészletesebbenJavaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére
Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének
RészletesebbenKorrupciós kockázatok feltérképezése a magyar közszférában
Korrupciós kockázatok feltérképezése a magyar közszférában Tanulmány 2008. augusztus Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet Korrupciós kockázatok feltérképezése a magyar közszférában 2008.
RészletesebbenMennyiben segíti az integritás felmérése a belső kontrollok működését az önkormányzatoknál? Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető előadása
Mennyiben segíti az integritás felmérése a belső kontrollok működését az önkormányzatoknál? Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető előadása A korrupciós veszélyeztetettség Minden költségvetési intézménynél
RészletesebbenAz államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.
Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai
RészletesebbenJó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok! - az I. témablokk előadásai
Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok! - az I. témablokk előadásai 2014-12-12 14:46:06 Dr. Kovács Zoltán a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, valamint Dr. Benedek Mária
RészletesebbenSzentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6.
Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Száma: U-5180-4/2008. Témafelelős: Dr. Sztantics Csaba Tárgy: Tájékoztató az Állami Számvevőszék által végrehajtott Szentes Város Önkormányzata
RészletesebbenSZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE
SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE A Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Iroda (továbbiakban: Társulási Iroda) szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét
RészletesebbenEgészségügyi beszerzésekkel összefüggésben észlelt problémák az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai alapján november 22.
Egészségügyi beszerzésekkel összefüggésben észlelt problémák az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai alapján Előadó: dr. Gál Nóra, osztályvezető, Jogi támogató osztály Bevezető gondolatok 2 Magyarországon 21
Részletesebben1336/2015. (V. 27.) Korm. határozat
1336/2015. (V. 27.) Korm. határozat a Nemzeti Korrupcióellenes Program és az azzal összefüggő intézkedések 2015-2016. évre vonatkozó terve elfogadásáról 1. A Kormány elfogadta a Nemzeti Korrupcióellenes
RészletesebbenIII. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat
RészletesebbenINTEGRITÁS TANÁCSADÓK
INTEGRITÁS TANÁCSADÓK SZEREPE MAGYARORSZÁGON Kovács Sándorné területi közigazgatási szervek irányításáért felelős koordinációs igazgató, KIH 2013. november 7. A korrupció elleni küzdelem Magyarországon
RészletesebbenHEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL [g] 3300 Eger, Kossuth L. u. 9.
HEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL [g] 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. Ikt szám: 12-8/2016/23 1. Kivonat A Heves Megyei Közgyűlés 2016. december 6-i ülésénekjegyzőkön yvé ből 83/2016. (XII. 6.) közgyűlési
RészletesebbenTISZTELT OLVASÓ! Albert Einstein
Fordítsuk figyelmünket az emberre. Az ő sorsa legyen a fő szempont mindig, minden technikai törekvésben. Soha ne feledjük ezt el diagramjaink és egyenleteink között. Albert Einstein TISZTELT OLVASÓ! Az
RészletesebbenKülső intézményi kommunikáció
Külső intézményi kommunikáció Az Állami Számvevőszék társintézményi felülvizsgálatáról készült jelentés kivonata 2016. május A KOMMUNIKÁCIÓS PEER REVIEW JELENTÉS KIVONATA 1. Bevezetés Az Állami Számvevőszék
RészletesebbenSZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE
SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A 2016 2019. ÉVEKRE Szentendre Város Önkormányzat egyik alapvető célja, hogy biztosítsa a település működőképességét a kötelező és az önként
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2018. augusztus 28.
A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2018. augusztus 28.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenÜgyiratszám:639-3/2014. SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE SZABÁLYZAT HATÁLYA
Ügyiratszám:639-3/2014. SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE SZABÁLYZAT HATÁLYA A Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal, mint az Ávr. 10. alapján kijelölt költségvetési szerv szabályzatának hatálya
RészletesebbenKözpénzek és ellenőrzésük
Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közpénzek és ellenőrzésük 2006/2007-es tanév, I. félév ÓRAVÁZLAT Az öt, háromórás előadásra építő, összesen 15 órás, szóbeli vizsgával záruló harmadik alkalommal
RészletesebbenAz Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében
Az Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében Domokos László, az Állami Számvevőszék elnökének előadása MPGEKE Konferencia, Eger 2011. nov. 3-5. A közpénzügyek válsága
RészletesebbenA magyarországi közbeszerzések átláthatósága
A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére
6. E L Ő T E R J E S Z T É S Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat 2016. évi belső i tervének jóváhagyása Az előterjesztést készítette:
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. február 28-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező 2011. évi célok
RészletesebbenAz ÁSZ évi Integritás felmérésének felsőoktatási intézményeket érintő tapasztalatai. Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető előadása
Az ÁSZ 2014. évi Integritás felmérésének felsőoktatási intézményeket érintő tapasztalatai Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető előadása Szervezeti integritás 2 SZERVEZET DOLGOZÓK Pozitív, a társadalmi elvárásokkal
RészletesebbenJászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve
Jászivány Község Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési terve Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. -a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás
RészletesebbenJOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS
JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance
RészletesebbenJ A V A S L A T Ózd Kistérség Többcélú Társulása évi stratégiai ellenőrzési tervének elfogadására
J A V A S L A T Ózd Kistérség Többcélú Társulása 2015-2018. évi stratégiai ellenőrzési tervének elfogadására Előterjesztő: Székhely település polgármestere Készítette: Ózdi Polgármesteri Hivatal Belső
RészletesebbenA költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere fejlesztési tapasztalatai
A költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere fejlesztési tapasztalatai Belső Ellenőrök Társasága 2015. 09. 24 Dr. Csáki Ilona Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1 Költségvetési gazdálkodás Államháztartás
RészletesebbenAZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA
Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról
MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.
RészletesebbenA MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE
3. melléklet A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 7. -ának (6) bekezdése alapján szabadalmi elbíráló
RészletesebbenTolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének december 2-i ülése 8. számú napirendi pontja
Egyszerű többség Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. december 2-i ülése 8. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzat 2017. évi belső ellenőrzési tervének elfogadására Előadó:
RészletesebbenElőterjesztés a képviselő-testület számára. Intézkedési terv az
Polgármester Előterjesztés a képviselő-testület számára önkormányzat rendszerének 2008. ellenőrzéséről szóló számvevőszéki jelentés alapján Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Intézkedési terv az gazdálkodási
RészletesebbenMagyar joganyagok - 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet - az államigazgatási szervek in 2. oldal (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti feladatok teljesítésén
Magyar joganyagok - 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet - az államigazgatási szervek in 1. oldal 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők
RészletesebbenA BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX
A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése
RészletesebbenAZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK INTEGRITÁSÁNAK FEJLESZTÉSE EGYÉNI ÉS SZERVEZETI INTEGRITÁS 1. RÉSZ
AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK INTEGRITÁSÁNAK FEJLESZTÉSE EGYÉNI ÉS SZERVEZETI INTEGRITÁS 1. RÉSZ KORRUPCIÓMEGELŐZÉSI ÉS INTEGRITÁSFEJLESZTÉSI TÁRGYÚ KORMÁNYZATI DOKUMENTUMOK KÖFOP-2.2.3-VEKOP-16 BUDAPEST
RészletesebbenKöltségvetési szervek ellenőrzése. II. Előadás. Ellenőrzések a közigazgatásban
Költségvetési szervek ellenőrzése II. Előadás Ellenőrzések a közigazgatásban Ellenőrzések a közigazgatásban 1. Államháztartási kontrollok 2. Az Állami Számvevőszék 3. Könyvvizsgálók a közszférában 4. Hatósági,
RészletesebbenA társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS
A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen
RészletesebbenA magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés
A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások
RészletesebbenA BETEGBIZTONSÁG FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI. 40. Betegbiztonsági Fórum június 8.
A BETEGBIZTONSÁG FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI 40. Betegbiztonsági Fórum 2017. június 8. A TÉMAKÖR SZAKMAI HÁTTERE az egészségügyi ellátás veszélyes tevékenység az előforduló beteg károsodások nemkívánatos események
RészletesebbenA kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában
A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának
RészletesebbenEllenőrzések a közigazgatásban február 8. Győrffi Dezső Miskolci Egyetem
Ellenőrzések a közigazgatásban 1 Ellenőrzések a közigazgatásban 1. Államháztartási kontrollok 2. Az Állami Számvevőszék 3. Könyvvizsgálók a közszférában 4. Hatósági, felügyeleti és törvényességi ellenőrzések
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:
Részletesebben4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS évi belső ellenőrzési terv
4. Napirend 2019. évi belső ellenőrzési terv 4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS 2019. évi belső ellenőrzési terv Tisztelt Képviselő-testület! A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.
A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
Részletesebben2015-2018. Község Önkormányzata
Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzata Képviselő-testületének szeptember 25-én tartandó ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Belső i terv módosítása Iktatószám: 713-11/2012. A napirend előterjesztője:
RészletesebbenJAVASLAT az Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Kft-t érintő Állami Számvevőszéki előírásokat tartalmazó Intézkedési Terv elfogadására
JAVASLAT az Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Kft-t érintő Állami Számvevőszéki előírásokat tartalmazó Intézkedési Terv elfogadására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Településfejlesztési Osztály Ózd,
RészletesebbenÚJSZÁSZ VÁROS JEGYZŐJE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/
ÚJSZÁSZ VÁROS JEGYZŐJE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/552-022 Tárgyalja: Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Tisztelt Képviselő-testület! E L Ő T E R J E S Z T É S Újszász Város Képviselő-testületének
RészletesebbenA könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság évi munkaterve
A könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság 2018. évi munkaterve A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény
RészletesebbenBalatonakarattya Község Önkormányzata
Balatonakarattya Község Önkormányzata Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Balatonakarattya, 2016. február 18. Polgár Beatrix jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Balatonakarattya Község Önkormányzat
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S a évi belső ellenőrzési tervről
Püspökladányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Pandur Erika E L Ő T E R J E S Z T É S a 2019. évi belső ellenőrzési tervről A Magyarország helyi önkormányzatairól
Részletesebben(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10)
2008.1.19. C 14/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Pályázati felhívás az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról szóló 2007/675/EK bizottsági határozatra vonatkozóan
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S a évi belső ellenőrzési tervről
Püspökladányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Pandur Erika E L Ő T E R J E S Z T É S a 2018. évi belső ellenőrzési tervről A Magyarország helyi önkormányzatairól
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S Püspökladány Város Önkormányzata évi belső ellenőrzési tervéről
Polgármesteri Hivatal Jegyzőjétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S Önkormányzata 2013. évi belső ellenőrzési tervéről A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
RészletesebbenA Könyvvizsgálói Közfelügyeleti hatóság évi munkaterve
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti hatóság 2019. évi munkaterve A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény
RészletesebbenNYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A BELSŐ ELLENŐRZÉSI IRODA ÜGYRENDJE. Elfogadva: március 22. Módosítva: január 22., hatályba lép: 2013.
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A BELSŐ ELLENŐRZÉSI IRODA ÜGYRENDJE Elfogadva: 2011. március 22. Módosítva: 2013. január 22., hatályba lép: 2013. január 24-én A Belső Ellenőrzési Iroda ügyrendjét (a továbbiakban:
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató
RészletesebbenNyíregyházi Egyetem SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE
Nyíregyházi Egyetem SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE A Szervezeti és működési szabályzat 32. sz. melléklete Elfogadva: 2005. május 10., hatályba lép: 2005. május 18-án Utolsó módosítás: 2016.
RészletesebbenBűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy
Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,
Részletesebben"31. A jegyző és az aljegyző" "Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki.
Cece Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(II.20.)önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2013.(XII.30.)önkormányzati rendelet módosításáról
RészletesebbenBodorkós Ferenc polgármester évi belső ellenőrzési terv
Gencsapáti Község Önkormányzata 2017. évi belső ellenőrzési terve Bodorkós Ferenc polgármester Kőszegfalviné Pajor Klára belső ellenőrzési vezető Dr. Görög István jegyző 2017. évi belső ellenőrzési terv
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
RészletesebbenROMÁNIAI ESET CRAIOVAI ÖNKORMÁNYZAT
ROMÁNIAI ESET CRAIOVAI ÖNKORMÁNYZAT CRAIOVAI ÖNKORMÁNYZAT Több mint 300 000 lakos Önkormányzat több mint 500 alkalmazottal Történelmi város: a Craiova név első írásos említése 1475. június 1-jei keltezésű
RészletesebbenKivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből
Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 131/2014. (XII.15.) KT.
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSAINAK ELLENŐRZÉSE
AZ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSAINAK ELLENŐRZÉSE Rigó Csaba Balázs Közbeszerzési Hatóság Elnök 2016. november 22. Egészségügyi beszerzések Az Európai Unió a GDP átlagosan 9%-át költi
RészletesebbenE l ő t e r j e s z t é s
EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS, EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE Szám: EPL/26/14/2017. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
RészletesebbenDOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.
DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére
Részletesebben2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről
2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről Az Új rend és szabadság programban megfogalmazott célok megvalósítása,
RészletesebbenINTEGRITÁS MENEDZSMENT
INTEGRITÁS MENEDZSMENT AJÁNLOTT DIASOR TRÉNEREKNEK NKE, KOMMUNIKÁCIÓS TANSZÉK: KIDOLGOZTA: Dr. Pallai Katalin és Dr. Zsolt Péter 9. RÉSZ. INTEGRITÁS MENEDZSMENT 9/30/2014 PALLAI: Integritás menedzsement
RészletesebbenJó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok! - a III. témablokk előadásai
Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok! - a III. témablokk előadásai 2014-12-12 15:21:02 Az Állami Számvevőszék tervezési rendszere, az utóellenőrzések szerepe, az adatszolgáltatás és a számvevőszéki
RészletesebbenA Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca. Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia
A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia Korrupciós cselekmények testületi megjelenési formái 1. tényleges ellenszolgáltatás igénylése
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenBékés Város Képviselő-testülete október 20-i ülésére
Tárgy: Békés Város Önkormányzata évi ellenőrzési terve Előkészítette: Juhos Józsefné belső ellenőrzési vezető Békési Kistérségi Iroda Véleményező Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: III/4. Döntéshozatal
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.
ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása
Részletesebbenmely készült Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014 december 18-ai ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014 december 18-ai ülésére Tárgy: A 2015-2019. évekre vonatkozó stratégiai ellenőrzési terv elfogadása Tisztelt
RészletesebbenCselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -
Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi
RészletesebbenÉves ellenőrzési jelentés a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm.
BELSŐ ELLENŐRZÉSI OSZTÁLY Éves ellenőrzési jelentés a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján (Tartalma a jogszabályi
RészletesebbenStratégiai célok és lehetőségek a kábítószerügyi területen
Stratégiai célok és lehetőségek a kábítószerügyi területen Müller Éva osztályvezető Budapest, 2017. december 14. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Nemzeti
RészletesebbenI. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság
I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egyik legfontosabb feladata 2016-ban a törvényekből eredő feladatainak ellátása,
RészletesebbenKISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE
KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 Nyílt ülésen tárgyalandó E L Ő T E R J E S Z T É S Képviselő-testület 2016. december
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 2010. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium évi belső i terve a költségvetési szervek belső éről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet
RészletesebbenA környezetvédelem szerepe
A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma
RészletesebbenBelső kontrollrendszer kialakítása,
Belső kontrollrendszer kialakítása, működése és főbb ismérvei Nógrád Megyei Államigazgatási Kollégium 2016. december 1 Államháztartási kontrollok rendszere Külső ellenőrzés (ÁSZ) 2011. évi LXVI. törvény
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.24. C(2017) 1951 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2017.3.24.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv kiegészítéséről
RészletesebbenA belső kontrollrendszer és s a. gyakorlatban október 15.
A belső kontrollrendszer és s a belső ellenőrz rzés kapcsolódási si pontjai a gyakorlatban Görgényi GáborG A belső ellenőrz rzés s helye a belső kontrollrendszerben 2 A belső ellenőrz rzés s feladatai
RészletesebbenPüspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. szám E l ő t e r j e s z t é s számvevői jelentéshez készült intézkedési tervről Az Állami Számvevőszék 2009. június 2-től megszakításokkal
RészletesebbenBelső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban
Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban 2013. 04. 11. 1 Az előadás részei: Bevezetés 1. Összefoglalás a költségvetési gazdálkodásról 2. Összefoglalás az államháztartás külső ellenőrzésének
RészletesebbenMISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése. Helyben
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Helyben Javaslat a helyben központosított közbeszerzési rendszer keretében történő központi Beszerző Szervezet létrehozására,
RészletesebbenFÓKUSZOK AZ UNIÓS PROJEKTEK BELSŐ ELLENŐRZÉSE SORÁN. Budapest, december 6.
FÓKUSZOK AZ UNIÓS PROJEKTEK BELSŐ ELLENŐRZÉSE SORÁN Budapest, 2012. december 6. Szereplők I. Belső ellenőrzés Pályázó/Kedvezményezett Külső ellenőrzések Szereplők II. - Hazai szervezetek Állami Számvevőszék
RészletesebbenA Gazdasági Versenyhivatal évi versenykultúra-fejlesztési munkaterve
A Gazdasági Versenyhivatal 2018. évi versenykultúra-fejlesztési munkaterve A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (versenytörvény) 33. (4) bekezdése
RészletesebbenA Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)
C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak
RészletesebbenÖsszefoglaló jelentés a évi belső ellenőrzési terv végrehajtásáról
ELŐTERJESZTÉS Összefoglaló jelentés a 2017. évi belső ellenőrzési terv végrehajtásáról A.) A helyi önkormányzat belső ellenőrzését a belső kontrollrendszer, a folyamatba épített, előzetes, utólagos vezetői
Részletesebben2014. évi. Éves ellenőrzési jelentés és éves összefoglaló ellenőrzési jelentés
Iktatószám: Készült 2 eredeti példányban 2014. évi.. Készítette: Illyésné Nagy Terézia Jóváhagyta: Márkus Erika belső ellenőr jegyző 1 TARTALOMJEGYZÉK: Vezetői összefoglaló 3 I. A belső ellenőrzés által
RészletesebbenFekete Imréné Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye
A közfelügyeleti bizottság tapasztalatai a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak kamarai minőségellenőrzésénél A KKB szerepe és munkája 2010-2011-es években, tervezett jogszabály módosítások
RészletesebbenTÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A KIEMELT PROJEKT ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A KIEMELT PROJEKT ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA Előadó: Baranyiné Kabai Erzsébet osztályvezető Nemzetgazdasági
Részletesebben