Belső Ellenőrök Magyarországi Fóruma BEMAFOR

Átírás

1 Belső Ellenőrök Magyarországi Fóruma BEMAFOR 2011/1 /1. Hírlevél A Hírlevél témakörei: Bemutatkozik a központi harmonizációs egység évi fejlesztési koncepció Belső Ellenőrzési Kézikönyv (BEK) minta felülvizsgálata A Belső Kontroll Kézikönyv rövid bemutatása BEMAFOR Műhelymunka Tájékoztató a belső ellenőrök, gazdasági vezetők és költségvetési szerv vezetők kötelező szakmai továbbképzéséről Bemutatkozik a központi harmonizációs egység A Pénzügyminisztérium jogutódja, a Nemzetgazdasági Minisztérium központi harmonizációs egysége (angol nevén Central Harmonization Unit, CHU), az Államháztartási Belső Kontrollok Főosztály (a továbbiakban: ÁBKF) feladata többek között, hogy javaslatokat dolgozzon ki az államháztartási belső kontrollrendszerek, különösen a jogi, intézményi, módszertani és szakképzési rendszerének fejlesztésével kapcsolatos feladatok végrehajtására a teljes államháztartási rendszer tekintetében. Javaslattételi feladatköre kiterjed a hazai költségvetési és a nemzetközi támogatások ellenőrzésére is. Az ÁBKF elérhetőségei: pef@ngm.gov.hu Telefon: Honlap: Felhívjuk a figyelmüket, hogy a már korábban kiadott módszertanok átkerültek az új egységes kormányzati portálra, illetve ezentúl az új, illetve a felülvizsgált dokumentumok is ide kerülnek feltöltésre: 1

2 Tájékoztatjuk Önöket, hogy amennyiben új vagy felülvizsgált módszertan kerül közzétételre a honlapon, a BEMAFOR tagoknak értesítést küldünk. Az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Módszertani és Képzési Központ (a továbbiakban: ÁBPE MKK) keretein belül az ÁBPE-továbbképzések megszervezését január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete (NAV KEKI) látja el. Az ÁBPE MKK elérhetőségei: abpe.szervezes@nav.gov.hu Telefon: Fax: Honlap: Cím: 1108 Budapest, Harmat u Jogszabályi háttér és az államháztartásért felelős miniszternek küldendő dokumentumok Az ÁBKF látja el az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 121/C. -ában, az államháztartásért felelős miniszter feladatkörébe tartozó feladatokat. Áht. A belső kontrollrendszer központi harmonizációja és koordinációja 121/C. (1) A belső kontrollrendszer fejlesztése, szabályozásának előkészítése, koordinációja és harmonizációja az államháztartás alrendszerei tekintetében az államháztartásért felelős miniszter feladata. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat keretében az államháztartásért felelős miniszter a) koordinálja és összehangolja a költségvetési, illetve nemzetközi források kontrollrendszereit, valamint javaslatokat tesz az ezekhez kapcsolódó jogszabályok kialakítására; b) megalkotja, közzéteszi és rendszeresen felülvizsgálja a belső kontrollrendszerrel kapcsolatos jogszabályokat, irányelveket, módszertani útmutatókat; c) figyelemmel kíséri és vizsgálja a jogszabályok, irányelvek, módszertani útmutatók, a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzésre, valamint belső kontrollokra vonatkozó standardok alkalmazását és végrehajtását; d) ellátja az Államháztartási Belső Kontroll Tárcaközi Bizottság felállításával, működtetésével és ügyrendjének megalkotásával kapcsolatos feladatokat; e) szervezi a 121/D. -ban és a jogszabályban meghatározott, a belső kontrollrendszerrel kapcsolatos képzéseket. Néhány főbb dokumentum, amelyeket a hazai intézményrendszer szereplői az alábbi jogszabályok alapján küldenek a miniszternek, és amelyeket az ÁBKF dolgoz fel. Jogszabály Jogszabályhely Dokumentum megnevezése Hazai intézményrendszer Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (Ámr.) 226. (1) Ámr. 21. számú melléklete (vezetői megbízhatósági nyilatkozat) A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (Ber.) 22. (2) éves ellenőrzési terv; összefoglaló éves ellenőrzési terv 29/A. (5) intézkedések megvalósulásáról szóló beszámolók 31. (2) éves ellenőrzési jelentés; éves összefoglaló ellenőrzési jelentés 31. (5) megbízhatósági ellenőrzési jelentések 2

3 ÁBKF további feladatai Az ÁBKF a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2010. (X. 5.) NGM utasítás alapján többek között az alábbi feladatokat látja el: ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok kidolgozása, módosítása, az ellenőrzési rendszer fejlesztése, /belső ellenőrzés, belső kontroll, európai uniós/ módszertani útmutatók készítése és közzététele; az államháztartásért felelős miniszter éves jelentésének előkészítése a belső kontrollrendszerek működéséről a Kormány részére (Áht ának s) pontja); a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásba vételére és továbbképzésére vonatkozó rendeletet előkészítése, és folyamatos figyelemmel kísérése; a vezetői megbízhatósági nyilatkozatok feldolgozása és elemzése mind a hazai intézményrendszer, mind az uniós támogatások kontrolljaira vonatkozóan; az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzés Módszertani és Képzési Központ működtetése; az ÁBPE Tárcaközi Bizottság működtetése; a Belső Ellenőrzési Tevékenységeket Támogató Informatikai (BETTI) rendszer szakmai felügyeletének ellátása; minőségértékelés végzése; az európai uniós alapokból származó támogatások ellenőrzésére és a belső kontrollokra vonatkozó koncepció kialakítása és a jogi szabályozás karbantartása; az európai uniós támogatásokra vonatkozó ellenőrzési stratégiák, éves ellenőrzési tervek, éves vélemények, éves ellenőrzési jelentések, valamint az Európai Unió intézményei által Magyarországon végzett ellenőrzések jelentéstervezeteire adott tagállami válaszok véleményezésének koordinálása; az európai uniós támogatásokat lebonyolító intézményrendszer szereplőivel (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, irányító hatóságok, közreműködő szervezetek, Igazoló Hatóság) való kapcsolattartás, különös tekintettel az Ellenőrzési Hatóságra (Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság), az Állami Számvevőszékre, valamint az OLAF Koordinációs Irodára. Végezetül, de nem utolsó sorban a Főosztály ügyrendje alapján a BEMAFOR működtetése és felügyelete is az Államháztartási Belső Kontrollok Főosztály feladata évi fejlesztési koncepció Az alábbi táblázatban szeretnék tájékoztatást adni a január 1-től már hatályba lépett módosításokról, illetve a évben tervezett további jogszabály módosítási irányokról. Norma szintje törvény évi fejlesztési koncepció Áht. módosítás ( ) Technikai módosítás: szakaszok számozása változott 120. Az államháztartás kontrollja: - külső ellenőrzés, - kormányzati ellenőrzés és - belső kontrollrendszer keretében történik. 121/B. Belső ellenőrzés a belső kontrollrendszer keretén belül 121/C. A belső kontrollrendszer központi harmonizációja és koordinációja az államháztartásért felelős miniszter feladata: megalkotja, közzéteszi és rendszeresen felülvizsgálja 121/D. és 121/E. Belső ellenőrök nyilvántartása, belső ellenőrök, költségvetési szerv vezetői és gazdasági vezetők továbbképzése (részletszabályok rendeletben) 3

4 kormányrendelet Ámr. módosítás ( ) 155. FEUVE fogalma törlésre került 156. (3) szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a kontrollkörnyezet része 160. (2) A költségvetési szerv monitoring rendszere az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll költségvetési szervek vezetőinek továbbképzése itt nem lépett hatályba január 1-től, mivel Áht.-ban került előírásra kormányrendelet Ber. módosítás (2011. I. félév) Adminisztratív terhek csökkentése Szakmai feladatellátás gyakorlathoz való igazítása Közigazgatás átalakításából és a más jogszabályok által szabályozott rendelkezésekből eredő változtatások szükségessége miniszteri rendelet A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről szóló 18/2009. (X. 6.) PM rendelet módosítása - Várhatóan új rendelet lesz! Belső ellenőrök továbbképzési és vizsgarendszere lényegében nem változik, de A továbbképzési kötelezettség nem a regisztráció benyújtását követő évben, hanem az engedélykiadást követő évben keletkezik Gazdasági vezetők és költségvetési szervek vezetői képzésének részletszabályai Kimentés szabályozása irányelv kézikönyvek, módszertanok A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény (Jat.) 32. (2) bekezdése alapján valamennyi irányelv, mint az állami irányítás egyéb jogi eszköze január 1-től hatályát veszti, és az 1306/2010. (XII. 23.) Korm. határozat b) pontja alapján a pénzügyminiszter 1/2009. (IX. 11.) PM irányelve az államháztartási belső kontroll standardokról, illetve a pénzügyminiszter 2/2009. (XII. 4.) PM irányelve az államháztartási belső ellenőrzési standardokról útmutató formájában kerül majd közzétételre. A Belső Ellenőrzési Kézikönyv minta és a Belső Kontroll Kézikönyv, illetve az összes eddigi módszertan felülvizsgálatra kerül II. félévében a jogszabályváltozások után. 4

5 Belső Ellenőrzési Kézikönyv (BEK) minta évi felülvizsgálatának szempontjai Lényegében két fő szempont került meghatározásra: a Ber.-ben előírt eljárásrendi elemek, ellenőrzési módszertani leírások és kötelező és ajánlott iratminták elkülönített megjelenítése, illetve az önkormányzati és uniós intézményrendszerre vonatkozó eltérések bemutatása. A Belső Kontroll Kézikönyv rövid bemutatása Az Áht január 1-től hatályos módosítása bevezette a hazai költségvetési intézmények vonatkozásában az államháztartási kontroll, illetve azon belül a belső kontrollrendszer és a belső kontrollok fogalmát. Ennek megfelelően a belső kontrollrendszer már magában foglalja a FEUVE-t és az ÁBPE-t, azonban több is azoknál, hiszen nemcsak szigorúan vett pénzügyi ellenőrzéseket jelent, hanem a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően korszerű szervezetirányítási, menedzselési elemeket is. A rendszer koncepciója a már említett nemzetközileg elismert szervezetek ajánlásain is alapul, mintegy integrálva azokat. Az Áht. vonatkozó rendelkezései törvényi szintre emelik az államháztartási kontrollok szabályozását, amelyet az Ámr. VIII. fejezete tovább részletez. Az Ámr (1) bekezdése értelmében a belső kontrollok kialakítása során a költségvetési szerv vezetőjének figyelembe kell vennie a államháztartásért felelős miniszter által közzétett, az államháztartási belső kontroll standardokra vonatkozó irányelvet. 1 Az államháztartási belső kontroll standardokról szóló 1/2009. (IX. 11.) PM irányelv (Irányelv) jogi iránymutatásnak tekinthető, amely ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére, így jogi természete szerint normatív kötelezettséget nem keletkeztet, csupán útmutatóul szolgál, ugyanis mint általában a standardok a belső kontroll standardok is csak fő irányvonalakat határoznak meg, a gyakorlati megvalósítás részletei szervezetről szervezetre változhatnak. Egyes standardok azonban visszautalhatnak jogszabályi kötelezettségre. Az államháztartási belső kontrollok rendszerének szabályozása tehát egy négyszintű piramisban képzelhető el, ahol a törvényi (Áht.) szabályozástól kiindulva, a kormányrendeleti (Ámr.) és irányelvi (standardok) szinten keresztül fokozatosan jut el a gyakorlati útmutatóig, a Belső Kontroll Kézikönyvig, amely rendszeren keresztül, felülről lefelé haladva, egyre szélesebben, egyre bővebben kerülnek kibontásra az egyes kontrollelemek. 1 Jat. 32. (2) bekezdése alapján valamennyi irányelv, mint az állami irányítás egyéb jogi eszköze január 1-től hatályát veszti, és az 1306/2010. (XII. 23.) Korm. határozat b) pontja alapján a pénzügyminiszter 1/2009. (IX. 11.) PM irányelve az államháztartási belső kontroll standardokról útmutató formájában kerül majd közzétételre. 5

6 Az Áht.-ban és az Ámr.-ben szabályozott kontrollelemek, illetve az Irányelvbe foglalt standardok természetükből adódóan igen tömören fogalmazzák meg, hogy a belső kontrollrendszer kialakítása során, a költségvetési szerv vezetőjének mely elemeket és milyen logikai felépítés alapján kell létrehoznia és működtetnie. Ezért a könnyebb gyakorlati alkalmazhatóság érdekében mindenképpen szükséges volt a korábbi tapasztalatok, illetve az intézmények által megfogalmazott igények alapján egy részletesebb, az egyes standardok magyarázó kifejtése, azok hátterét, a kialakításukhoz szükséges lépések bemutatását, illetve a működtetésükhöz szükséges feltételek ismertetését is tartalmazó összefoglaló dokumentum elkészítése. Erre szolgál a 2010 áprilisában az államháztartásért felelős miniszter által kiadott Belső Kontroll Kézikönyv. A Kézikönyv a COSO modellt követve az Áht.-ban előírt öt fő elemre épül. A Kézikönyv bevezetőjében a vonatkozó jogszabályok, illetve az azokban bekövetkezett változások nemzetközi szakmai háttere, majd az ezt követő részben a COSO modellt szem előtt tartva, és az Irányelv logikáját követve az egyes standardok kerültek bemutatásra. Annak érdekében, hogy a Kézikönyv hatékonyan tudja rendszerbe foglalva bemutatni a rendszer korábbi és új elemeinek összefüggéseit, szükség volt a már korábban kiadott útmutatók (szabálytalanságkezelés, ellenőrzési nyomvonal, kockázatkezelés) átdolgozására is, amelyek a Kézikönyv vonatkozó részeibe kerülnek majd beépítésre. Van, ahol ezek egy konkrét részhez köthetők (pl. a kockázatkezelés esetében), míg más esetekben több standarddal kapcsolatban is felmerül ugyanaz a témakör, csupán más szemszögből vizsgálva, illetve más összetevőket kiemelve (pl. szabálytalanságok, szabálytalanságkezelés). Ahhoz, hogy a költségvetési szerv vezetője, illetve a belső kontrollrendszer kiépítésében tevékenykedő vezetők és alkalmazottak meg tudjanak győződni róla, hogy az adott standardot figyelembe vették és beépítették, minden egyes standardhoz tartozó magyarázat végén található egy Ellenőrző kérdések lista, amelyeken végighaladva áttekinthető, hogy az egyes elemek kialakításra kerültek-e vagy sem, továbbá azok megfelelnek-e a jogszabályi rendelkezéseknek, illetve a standardok által megkívánt előírásoknak. A Kézikönyv részét képező mellékletekben leginkább az egyes tevékenységekhez kapcsolódó, illetve jogszabályi követelményekből fakadó konkrét irat- és szabályzatminták, vagy azok minimum tartalmi elemei találhatók. Az iratminták esetében sok olyan terület van, amelyek költségvetési szervenként ugyanúgy, vagy közel ugyanúgy kerülnek szabályozásra (pl. személygépkocsi használat, pénzkezelési rend), ezeknél érdemes tartalmilag is figyelembe venni a mellékletben foglaltakat. Más tevékenységek esetében azonban jobban érvényesülhetnek az egyes területek, szervek sajátosságai, ezért itt inkább az alaki követelmények bemutatása volt a fő cél. Ezek mellett kidolgozásra kerültek olyan ábrák, táblázatok is, amelyek a rendszer folyamatainak átláthatóságát, jobb megértését hivatottak elősegíteni. A Kézikönyv segítséget kíván nyújtatni abban is, hogy a költségvetési szervek vezetői fel tudják mérni, hogy az általuk irányított szervezetben vagy szervezeti egységekben milyen szinten szabályozottak a belső kontroll folyamatok. Ezáltal megfelelő képet kaphatnak többek között arról, hogy léteznek-e dokumentált folyamatok arra, hogy következetesen megvalósulnak a szervezeti célkitűzések; mennyiben mérhető ezen célkitűzések teljesítése; hogyan értékelik a vezetői információs rendszerben előállított mutatószámokat; milyen visszacsatolási folyamatok működnek; mennyire képes az adott szervezet a tervezett folyamatoktól való eltérések kezelésére; mennyiben képes az adott szervezet az előre jelezhető külső és belső változások elébe menni, illetve a váratlan eseményekre adekvát választ adni. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a Kézikönyv nem egy kötelezően elkészítendő alapdokumentum. Az ismertetett eljárások, szabályzatok, dokumentumok többsége már a legtöbb szervezetnél jelenleg is létezik, így a költségvetési szerv vezetőjének döntésén múlik, hogy a standardoknak a szabályzatok kialakítására vonatkozó ajánlásainak a már meglévő szabályzatok felhasználásával, esetleges korszerűsítésével milyen módon, formában és tartalommal tesz eleget. 6

7 BEMAFOR Műhelymunka Tájékoztatjuk Önöket, hogy május 9-én BEMAFOR Műhelymunkát tartunk, melyen a részvétel térítésmentes. A Műhelymunka témája: Jelentkezés módja: a Ber. módosítása en történő regisztráció (a csatolt jelentkezés visszaküldésével a bemafor@ngm.gov.hu címre) Időpont: május Helyszín: Nemzetgazdasági Minisztérium (1051 Budapest, József nádor tér 2-4.), Nemzetközi tárgyaló Jelentkezési határidő: április 22. (péntek) ig Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy csak az első 50 fő jelentkezését tudjuk elfogadni (a terem befogadóképessége miatt). Minden jelentkezőnek visszajelzünk, a résztvevőknek április 29-ig elektronikus úton megküldésre kerül a Műhelymunkára szóló meghívó. Tájékoztató a belső ellenőrök, gazdasági vezetők és költségvetési szerv vezetők kötelező szakmai továbbképzéséről Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 48. s) pontja alapján az államháztartásért felelős miniszter látja el az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával, valamint a nemzetközi belső ellenőrzési standardokkal összhangban lévő ellenőrzési módszerekkel, illetve a kapcsolódó szakképzés fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Mindezeknek megfelelően a Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) rendelkezik az ÁBPE Módszertani és Képzési Központ (továbbiakban: ÁBPE MKK) létesítésével és működtetésével összefüggő feladatok szervezeten belüli ellátásáról, valamint a kötelező szakmai továbbképzésben közreműködő szervezet kijelöléséről. Belső ellenőrök képzési kötelezettsége: A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.) 33. e) pontja értelmében az államháztartásért felelős miniszter felelős a belső ellenőrök képzési rendszerének fejlesztéséért. A belső ellenőrök az Áht. 121/D. -ának és a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről szóló 18/2009. (X. 6.) PM rendelet rendelkezéseinek megfelelően kötelesek a szakmai továbbképzési kötelezettségüknek eleget tenni. A belső ellenőrök a nyilvántartásba vétel iránti kérelmük benyújtását követő évben kötelezettek az ÁBPE-továbbképzés I. (3 kötelező modul), majd ezt követően kétévente az ÁBPE-továbbképzés II. (további 13-ból 1 szabadon választott modul) elvégzésére. Az ÁBPE-továbbképzés II. elnevezésű képzések beindítására várhatóan - teszt jelleggel őszén kerül sor. 7

8 Gazdasági vezetők képzési kötelezettsége: A költségvetési szervek gazdasági vezetői az Áht. 121/E. -ának (2) bekezdése értelmében kétévente kötelesek továbbképzésen részt venni, mely kötelezettség január 1-jétől fennáll. Az a gazdasági vezető, aki évi kötelezettségét nem teljesítette, vagy 2011-től látja el ezt a feladatot, annak 2011-ben kell teljesíteni az első továbbképzési kötelezettségét. Amennyiben a gazdasági vezetői kinevezésre/megbízásra tárgyév július 1. után kerül sor, a továbbképzési kötelezettség a tárgyévet követő évvel kezdődően áll fenn. Költségvetési szervek vezetőinek képzési kötelezettsége: Az Áht. 121/E. -ának (1) bekezdése alapján a költségvetési szervek vezetői kétévente kötelesek továbbképzésen részt venni a belső kontrollok témakörében. A rendelkezés január 1-jén lépett hatályba. A költségvetési szerv vezetője évben köteles teljesíteni továbbképzési kötelezettségét. Amennyiben a költségvetési szerv vezetői kinevezésre/megbízásra tárgyév július 1. után kerül sor, a továbbképzési kötelezettség a tárgyévet követő évvel kezdődően áll fenn. A képzési kötelezettség teljesítésére a költségvetési szerv vezetője maga helyett egy vezető állású személyt jelölhet ki, aki azonban nem lehet a költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy a belső ellenőrzési vezetője, mivel ők a fentiek alapján már továbbképzésre kötelezettek. Kötelező szakmai továbbképzések lebonyolítása A belső ellenőrök, költségvetési szervek gazdasági vezetői, valamint a költségvetési szervek vezetői kötelező szakmai továbbképzésében közreműködő Nemzetgazdasági Miniszter által kijelölt szervezet: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete (továbbiakban: NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete). A képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételekről, továbbá a évre meghirdetett továbbképzésekről a NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete az ÁBPE MKK honlapján ( keresztül ad ki részletes tájékoztatót. A képzésre jelentkezés kizárólag az ÁBPE MKK honlapján keresztül történik. A jelentkező a jelentkezés során dönt arról, hogy az e-learning képzési formát választja, vagy az éves képzési tervben rendelkezésre álló szabad kapacitás erejéig kontaktképzési forma keretében kíván részt venni a képzésen. A továbbképzésre kötelezettek számára az e-learning tanfolyam ingyenesen vehető igénybe, egyéb esetben díjköteles. A évre meghirdetett ÁBPE továbbképzés I., valamint ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére elnevezésű képzések részvételi díja: Képzés megnevezése ÁBPE továbbképzés I. ÁBPE továbbképzés I. ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési Célcsoport Belső ellenőrök Belső ellenőrök költségvetési szervek Képzés típusa Kontaktórás képzés E-learning képzés Kontaktórás képzés Képzés részvételi díja központi költségvetésből történő támogatásra jogosultaknak * Képzés részvételi díja központi költségvetésből történő támogatásra nem jogosultaknak * ,- Ft/fő ,- Ft/fő INGYENES 8.000,- Ft/fő 8.780,- Ft/fő ,- Ft/fő 8

9 szervek vezetői és gazdasági vezetői részére ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére vezetői és gazdasági vezetői költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői E-learning képzés INGYENES 4.000,- Ft/fő * Sikertelen vizsga esetén a belső ellenőri képzéshez kapcsolódó pótvizsga díja: 4.000,- Ft Bízunk benne, hogy a BEMAFOR első Hírlevele hasznos információkkal szolgált az Önök számára és köszönjük szíves türelmüket az első Hírlevél elkészítéséig. 9