Rehabilitáció. Molics Bálint

Átírás

1 Rehabilitáció Molics Bálint

2 Ajánlott irodalom Dr. Katona Ferenc, Dr. Siegler János (szerk.): A rehabilitáció gyakorlata Medicina, Budapest, 2004 Dr. Huszár Ilona, Dr. Kullmann Lajos, Dr. Tringer László (szerk.): A rehabilitáció gyakorlata Medicina, Budapest, Reiner W, Heckl, Gisela Ade, Werner Schell: Rehabilitáció és betegápolás Medicina, Dr. Katona Ferenc, Dr. Siegler János (szerk.): Orvosi rehabilitáció Medicina, Budapest, 1999.

3 Rehabilitáció - fogyatékossági folyamat - Molics Bálint

4 Az egészség fogalma /Egészségügyi Világszervezet (EVSz) World Health Organization (WHO) 1948/ Az egészség nem csupán a betegség és nyomorékság hiánya, hanem a teljes szociális, pszichikus és fizikai jólét állapota. Az egészség összetevői Egészség Testi (szomatikus) Lelki (pszichés) Társas (szociális) Harmonikus egyensúly

5 Az egészség fogalma (WHO) Olyan állapot, amelyet jellemez: a teljesítményre való képesség, a személyes értékek megléte, a családi munka, a közösségi szerep, a fizikai, biológiai, társadalmi stresszel való megküzdés képessége, a jólét érzése, a betegség és a korai halál kockázatától való mentesség

6 Fogyatékossági folyamat ig Betegség vagy rendellenesség Károsodás Fogyatékosság Rokkantság A WHO fogyatékossági folyamat: Az Egészségügyi Világszervezet /EVSz/ betegségek, balesetek nyomán kialakuló testi, szellemi, vagy lelki károsodottság, többnyire maradandó és jelentős következményekkel jár az egyénre nézve, következmények a környezettel, a társadalmi elvárásokkal és a szokásokkal kapcsolatosan manifesztálódnak.

7 Fogyatékossági folyamat ig Betegség vagy rendellenesség Károsodás Fogyatékosság Rokkantság /WHO/ Károsodás /impairment/: Időszakos vagy állandó anatómiai, élettani vagy pszichológiai veszteséget vagy rendellenesességet jelent. A károsodás a biológiai működés, szféra zavara. /sérült testrész, szerv, amputált végtag, beszűkült légzésfunkció, szorongás stb./

8 Fogyatékossági folyamat ig Betegség vagy rendellenesség Károsodás Fogyatékosság Rokkantság /WHO/ Fogyatékosság /disability/: Az ember normális érzékelő, mozgási vagy értelmi funkcióiban szükséges képességek részleges vagy teljes, átmeneti vagy végleges hiánya. A fogyatékosság speciálisan emberi funkciók; humán szerepkörök zavara. /közlekedés, evés, ivás, mosakodás, munka, látás, beszéd, kapcsolattartás a környezettel/

9 Fogyatékossági folyamat ig Betegség vagy rendellenesség Károsodás Fogyatékosság Rokkantság /WHO/ Rokkantság /hátrány - handicap/: Az egyén kora, neme, társadalmi és kulturális szerepei szerint elvárható mindennapi tevékenység tartós akadályozottsága. A ~ az embernek, mint társadalmi lénynek a társadalomi szerepeiben, funkcióiban bekövetkező; társadalmi szerepkörök zavara. /önfenntartás, társas kapcsolatok, tanulás, keresőképesség, szórakozás/

10 A fogyatékossági folyamat új értelmezése 1997-től /WHO/ Egészségi állapot Károsodás Tevékenység korlátozottsága Részvétel korlátozottsága Személy Környezet

11 Rehabilitáció - fogalma, célja, módszerei -

12 Rehabilitáció fogalma Rehabilitáció: latin eredet re + habilitas vissza + illető/alkalmazkodó adottság Rehabilitáció: visszahelyezés az illető adottságba Habilitáció: behelyezés Rehabilitáció Latin Mo-on és német nyelvterületen a két világháború között Jogi értelemben Valakinek valami iránti képességét, talentumát, jártasságát jelölte Habilitáció: egyetemi magántanári állás megpályázása Rehabilitáció: törvény általi büntetettség közjogi, magánjogi következményeinek eltörlése

13 Rehabilitáció fogalma Az a szervezett tevékenység, amelyet a társadalom biztosít a huzamosan vagy véglegesen fogyatékos, vagy rokkant embereknek, hogy megmaradt képességeikkel ismét elfoglalhassák helyüket a közösségben. /EVSz definíciója alapján a Rehabilitációs Szakmai Kollégium/

14 Rehabilitáció fogalma A rehabilitáció orvosi, pedagógiai, foglalkoztatási és szociális intézkedések koordinált, tervszerű, összehangolt együttese. Számos szakma és a beteg egyén tervszerű, összehangolt tevékenysége, amelynek legalapvetőbb célkitűzése: a közösségi életben történő aktív részvétel biztosítása. Egyénre szabott alkalmazás!

15 Alapelvek Az Európatanács ajánlásai tagországai rehabilitációs tevékenységéhez Strassbourg, Megelőzze, vagy kiküszöbölje a rokkantságot/ fogyatékosságot, megelőzve annak rosszabbodását és enyhítse a következményeit, Biztosítsa a teljes és aktív részvételt a közösségi életben, Segítse életvezetésük függetlenségét a saját kívánságuk szerint.

16 A fogyatékosság összefüggése az egyéni teljesítőképesség és a társadalmi elvárás szintjével Teljesítményszint A környezet normalizálása Lorentsen szerint Társadalmi elvárás - technikai segédeszközök - ergonómia - a követelmények megválasztása Fogyatékosság Egyéni képesség A teljesítmény növelése - nevelés - gyakorlás - kezelés

17 Módszerek A betegség, károsodás okát vagy okait a felismeréskor azonnal megszüntetni, vagy a legcsekélyebb fokra csökkenten. Az érintett számára megadni a lehetőséget a rehabilitáció korai megkezdéséhez, A személy teljes részvételét segítő eszközök A rehabilitációt segítő nemzeti programok,

18 Rehabilitáció elhatárolása - terápia Rehabilitáció célja a fogyatékosság minimalizálása A rehabilitáció nem foglalkozik a magával a károsodással, csak annak következményeivel, A fogyatékosság oka a rehabilitációban nem játszik szerepet Terápia szempontjából az előidéző ok döntő jelentőségű /Rehabilitációs kezelés?, hólyagzavar rehabilitációja?/

19 A rehabilitáció életkor és kor függvénye Meghatározza a rehab.-ós program szerkesztését és megvalósításának feltételeit. Életkor motiváció: 2 3 éves: jutalmazás, anya örömének látása 8 10 éves: sport, csoportos játék (program során, végén) Serdülő: partnerválasztás, aktívabb életvitel, Fiatal: pályaválasztás, életcél Felnőtt: foglalkozás újrafelvétele, hivatástudat, más foglalkozásra átállás, családfenntartás Idős: leírás tudat, családi teher csökkentése Nem: társadalmi alapú nők: családi szerep, foglalkozásbeli, háztartási, nevelési feladatok rehab. program végrehajtását, nehezítik felelősségérzet belátása a családdal szembe motivációt erősíti

20 Fogyatékkal élők száma Magyarország, 2001-es népszámlálás

21 Fogyatékkal élők száma Reumatológiai betegségek Kardiovaszkuláris megbetegedések Idült tüdőbetegségek Neurológiai betegségek Daganatos betegségek Pszichiátriai betegségek, függőségek Urogenitális betegségek Traumatológiai betegségek Ortopédiai betegségek (Forrás: Huszár I., Kullmann L., Tringer L: A rehabilitáció gyakorlata, Medinina, Budapest, 2000.)

22 Rehabilitáció - prevenció -

23 Prevenció Betegség vagy rendellenesség Károsodás Fogyatékosság Rokkantság /WHO/ Primer prevenció: A károsodás, betegség megelőzése. Genetikai tanácsadás, Védőoltás, Egészséges életmódra nevelés, Környezet egészségügyi rendszabályok, Balesetmegelőzés, Munkavédelem.

24 Prevenció Betegség vagy rendellenesség Károsodás Fogyatékosság Rokkantság /WHO/ Secunder prevenció: A károsodásból a fogyatékosság kialakulásának megelőzése. /másodlagos károsodások megelőzése is/ Korai kezelés, Rizikótényezők kikapcsolása, Nevelési és foglalkozási tanácsadás, Megfelelő munkakörülmények kialakítása, Szűkebb, tágabb társadalmi környezet elvárásainak kedvező alakítása.

25 Prevenció Betegség vagy rendellenesség Károsodás Fogyatékosság Rokkantság /WHO/ Tercier prevenció: A rokkantság megelőzése szolgál. Gyógytorna Foglalkoztató terápia Beszédterápia Pszichoterápia Segédeszköz ellátás Pályaválasztási, foglalkoztatási tanácsadás Gyógypedagógiai nevelés Szakmai képzés, átképzés Akadálymentes építészet, közlekedési, környezeti feltételek kialakítása Család, társadalom felvilágosítása, informálása

26 Rehabilitáció - részterületei és azok összefüggései -

27 Orvosi rehabilitáció Orvosi rehabilitáció: az a tevékenység, amelyet az orvostudomány saját eszközeivel /diagnosztika, terápia, prevenció, gondozás/ nyújt a fogyatékos és rokkant embereknek, hogy meglévő képességeik kifejlesztésével önállóságukat részben vagy egészében visszanyerjék és képessé váljanak a családba, munkahelyre, társadalomba való beilleszkedésre..

28 Orvosi rehabilitáció A meglévő funkciók és teljesítőképesség pontos felmérését, kompenzatórikus fejlesztését, gyakorlását és gondozását foglalja magába.

29 Pedagógiai rehabilitáció Fogyatékos gyermekek speciális oktatását, gyógypedagógiai nevelését, Munkaképes korú emberek szakmai képzését, új szakmára átképzését foglalja magába.

30 Foglalkozási rehabilitáció Munkahelyet, munkakörülmények (és munkaeszköz) megteremtése állapotának romlása nélkül tud dolgozni, társadalomban betöltött szerepe és presztízse lehetőleg előnyösen, de semmiképpen ne hátrányosan változzon.

31 Szociális rehabilitáció anyagi támogatás és szociális gondozás, segédeszközökkel való ellátás, az akadálymentes lakás, épített környezet és közlekedési lehetőségek biztosítása, a szabadidő egyenrangú eltöltésének elősegítése, az érdekviseleti szervek egyes szolgáltatási és a társadalom szemléletének formálása is.

32 Rehabilitáció szakterületei Rehabilitáció részterületei Mo-on: gyógypedagógiai rehabilitáció orvosi rehabilitáció fekvőbeteg ellátása felnőttek pedagógiai rehabilitációja szociális rehabilitáció jól szervezetten működik esetlegesen érhető el évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról Átfogó rehabilitációnak az elhanyagolt területeinek fejlődésének reménye.

33 Rehabilitáció szakterületei orvosi, pedagógiai rehabilitáció helyreállítja az egyéni képességeket vagy javítani tudja azt /kezeléssel, gyakorlással, neveléssel tréninggel/ Fogyatékos, rokkant ember A társadalom elvárási- és feltétel rendszerének módosítása foglalkozási és szociális rehabilitáció

34 A rehabilitáció komplexitása és folyamatjellege A rehabilitáció az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességeinek fejlesztése, a társadalmi életben való részvételének szinten tartása, valamint önálló életvitelének elősegítése évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról I. tevékenység II. tevékenység X. tevékenység REHABILITÁCIÓS CÉL Társadalmi integráció, beilleszkedés Közös rehabilitációs program Sérült, akadályozott ember Társadalom

35 A rehabilitáció komplexitása és folyamatjellege A rehabilitáció a gyakorlatban két egymást kiegészítő mintát tartalmaz: Orvosi Pszichoszociális Orvosi rehabilitáció célja: csökkentse a különböző sérülésből járó károsodásokat Pszichoszociális rehabilitáció célja: inkább nevelési megközelítés, /teljes életvitelre, a normális környezetükben/

36 Az orvosi, pedagógiai és szociális rehabilitáció részesedése a folyamatban sérült akadályozott ember pszichoszociális rehabilitáció idő orvosi rehabilitáció

37 A rehabilitáció komplexitása és folyamatjellege Az orvosi rehabilitáció elsősorban a feltételeket teremti meg, a teljes életvitelre, míg a pszichoszociális rehabilitáció a teljes életvitel gyakorlati megvalósításához nyújt támogatást.

38 A rehabilitáció komplexitása és folyamatjellege Egyén Orvosi intézkedése, Foglalkoztatási intézkedések Társadalom Szociális intézkedések

39 Rehabilitáció - állapotfelmérés és tervkészítés -

40 Alapfogalmak Orvosi rehabilitáció: az a tevékenység, amelyet az orvostudomány saját eszközeivel /diagnosztika, terápia, prevenció, gondozás/ nyújt a fogyatékos és rokkant embereknek, hogy meglévő képességeik kifejlesztésével önállóságukat részben vagy egészében visszanyerjék és képessé váljanak a családba, munkahelyre, társadalomba való beilleszkedésre. A meglévő funkciók és teljesítőképesség pontos felmérését, kompenzatórikus fejlesztését, gyakorlását és gondozását foglalja magába.

41 Alapfogalmak Az állapot feltérképezése történhet: Orvosi vizsgálómódszerekkel Tesztmódszerekkel Kategóriába sorolás Szemiobjektív megközelítés, Objektív állapotfelmérések

42 Az tesztmódszerek típusai Kategorizálás: A beteg állapotának ismeretében kiválasztunk egyet a rendelkezésre álló lehetőségek közül. FAC /functional ambulation category/, Frankel szerinti beosztás Kvantitatív- szemiobjektív: Számokkal dolgozunk, az egyes tételek számaihoz becsléssel, minősítés vagy kategóriába sorolás alapján jutunk. Önellátó képesség meghatározására szolgáló skálák Kvantitatív, objektív mérőmódszerek: Mérés számítás történik pl: járási sebesség nem betegségspecifikus ---- betegség- illetve sérülésspecifikus

43 Az állapotfelmérés A rehabilitációs terv alapja Alapul szolgál a beteg rehabilitálhatóságának megítéléséhez Javulás mértékének megítélése

44 A felmérések típusa Károsodásra / károsodás + fizikai terhelhetőség, szellemi igénybevehetőség/ Fogyatékosságra pl: Önellátási skálák: Barthel-index, FIM Rokkantságra vonatkozó felmérések Rehabilitációs program végén, azt követően

45 Életminőség, mérése Peter Lamming szerint Az életminőség olyan multidimenzionális fogalom, amely alapvetően a cselekvőképesség szintje és az ebből fakadó elégedettség által befolyásolt. Az életminőség multidimenzionalitása, részben globális volta révén sokkal magasabb szempontú fogalom annál, hogy a rokkantság mérőeszköze legyen Életminőség vizsgálata /az egészségi állapotból fakadó szubjektív érzéseken kívül egy sor külső tényezővel kapcsolatos elégedettség/

46 Rehabilitáció - a rehabilitáció szintjei -

47 A rehabilitáción különböző szintjei Rehabilitációs szint Társadalmi beilleszkedés Megítélés I. TELJES rehabilitáltság /egészséges/ Visszatérés, visszafogadás a társadalomba, eredeti foglalkozásba Egészséges, meggyógyult II. RÉSZLEGES rehabilitáltság /az egészséges egy része megőrizhető/ Visszatérés a társadalomba, részmunkaidőbe, saját munkakörbe, saját munkahelyen átképzéssel, szakma foglalkozásváltással Majdnem egészséges, lehet rajta segíteni, szükséges a segítség, nem kerül rokkantságba

48 Rehabilitációs szint Társadalmi beilleszkedés Megítélés III. RÉSZLEGES rehabilitáltság /betegség állandó jelenléte, de még kompenzálható mechanizmusokkal/ Kisebb terheléssel, kreativitással járó munkakörben alkalmazható, a korábbi elérhetőségi szintnél kevesebbre képes, szakmai felügyeletet, irányítást mindenkor igényel Általában rokkant állományba kerül, felmerülnek gondozási kérdések is, tartós egészségügyi felügyeletre szorul mindig van vele valami IV. ALIG vagy NEM rehabilitáltó Definitív súlyos születési rendellenesség, súlyos és nagyon sok maradvánnyal járó egészségkárosodás. Súlyos, progresszív folyamatok miatt a legelemibb sztereotípiák meg- vagy újratanulására sem képes, a társadalom szokásos feltételei között megélni nem tud. Önálló életre képtelen Nem lehet rajta segíteni, nem a társadalomba való, szociális elhelyezésre szorul mindig leköt valakit, lehetetlen rajta változtatni, nincs min segíteni. Szociális otthonba helyezik el, egészségügyi intézmény standard lakója lesz.