Nyugdíjbiztosítás. Egészségbiztosítás

Átírás

1 Nyugdíjbiztosítás (magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, nyugdíjbiztosítás) Egészségbiztosítás (társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár) február 21. mérnök-közgazdász dr. Lukács Marianna c. egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem

2 az előadás letölthető: magánszemélyeknek/ Budapesti Corvinus Egyetem

3 Az előadáson választ kapunk arra, hogy Milyen nyugdíj-, és egészségbiztosítási rendszerek léteznek általában és mik a legfontosabb jellemzőik? Magyarországon milyen nyugdíj-, és egészségfinanszírozási intézmények működnek és azoknak mik a legfontosabb jellemzői? Mik a problémáik? Egy igazi magyar esettanulmány: magánnyugdíjpénztárak - mik a tények, az igazi tanulságok? Az elmélet a gyakorlatban: célok, alapítás, működés, problémák (Patika Egészségpénztár, Tradíció Nyugdíjpénztár) A fentiek ismeretében Magyarország részére mik a valódi nyugdíj-, és egészségbiztosítási alternatívák?

4 A szociális állam Rászorultság: a szociális segélyek Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás Társadalombiztosítás Csak nyugdíj esetében: magánnyugdíjpénztárak Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás) Nyugdíjbiztosítás Egészségbiztosítás önkéntes nyugdíjpénztár NYESZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató Üzleti nyugdíjbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Üzleti betegségbiztosítás

5 Már 20 éve hatályos a 60/1991. (X.29.) országgyűlési határozat Az állampolgárok nyugdíjának, egészségi és baleseti ellátásának, valamint szociális ellátásának optimális esetben öt forrással kell rendelkeznie: 1. a kötelező és általános társadalombiztosítás, 2. az állami-önkormányzati szociális ellátás, 3. a privát (magán és non-profit) biztosítók által kínált magánbiztosítások, 4. az önszerveződő, önsegítő intézmények - alapítványok, egyesületek, klubok, 5. az önkéntes kölcsönös kiegészítő pénztár.

6 Nyugdíjbiztosítás

7 A nyugdíjrendszerek típusai a járadékok finanszírozásának módja szerint 1. Pay as you go (PAYG, felosztó-kirovó) nyugdíj: a munkavállalók mindenkori járulékfizetéséből finanszírozzák a mindenkori nyugdíjakat (generációk közötti kockázatmegosztás) 2. Tőkefedezeti nyugdíj: az egyén / csoport saját befizetései és hozamai finanszírozzák a járadékot

8 1. A PAYG (pay as you go vagy felosztó-kirovó) alapú nyugdíj jellemzői (1) A mindenkori befizetések (járulékok) teremtik meg a mindenkori kifizetések (járadékok) alapját Ezzel a módszerrel az állam maradéktalanul biztosítja a generációk és az eltérő helyzetű jövedelmi csoportok közötti mindenkori kockázatmegosztást, hiszen a fiatalok befizetései finanszírozzák az idősek kifizetéseit Ideális esetben a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer egyensúlyban van, vagyis a kiszabott járulékok igazságosak, a gazdaság teljesítőképességéhez jól igazodnak és a kifizetett járadékokkal elégedettek a nyugdíjasok; ez az ideálállapot a valóságban ritkán fordul elő

9 1. A PAYG (pay as you go vagy felosztó-kirovó) alapú nyugdíj jellemzői (2) A felosztó-kirovó rendszer legfontosabb előnye a szolidaritás, vagyis az, hogy a PAYG jövedelemtranszfert hajt végre egyrészt az idősebb generáció, másrészt az alacsonyabb jövedelműek részére azonban pont ebben rejlik sebezhetősége is: a puhán definiált vagy állandóan változó szabályok erősítik a résztvevők potyautas magatartását, vagyis egyesek elkerülik a járulékfizetést vagy a szolgáltatások idő előtti megszerzésével igyekeznek a többiek rovására jogtalan előnyt szerezni

10 2. A tőkefedezeti nyugdíj típusai a járadékok finanszírozásának technikája szerint 2.1 a befizetéssel meghatározott (defined contribution, DC) nyugdíj 2.2 a kifizetéssel (defined benefit DB) meghatározott nyugdíj

11 2.1 Tőkefedezeti nyugdíj: a befizetéssel (defined contribution DC) meghatározott rendszer A DC nyugdíjalap azt ígéri tagjainak, hogy az általuk befizetett tőkéről egyéni számlát vezet és befizetett tőke legnagyobb hozamot elérő befektetésére koncentrál A befektetés kockázatát azonban az egyén és nem az intézmény viseli a DC nyugdíjalap működése tartalmilag nagyon hasonlít a befektetési alapokéra, vagyis a tagság életkorának folyamatos monitorozása kulcsfontosságú a likviditás tervezése szempontjából A DC alapok tevékenységének fókuszában a befektetési tevékenység áll, és szolgáltatásaik között inkább az egyösszegű kifizetések és a fix időtartamra vonatkozó járadékok szerepelnek

12 2.2 A tőkefedezeti nyugdíj: a kifizetéssel (defined benefit DB) meghatározott rendszer (1) A nyugdíjalap arra tesz ígéretet, hogy a munkavállaló részére a nyugdíjba vonulást követően a munkabér előre meghatározott jövedelemhelyettesítési rátájának (a munkabér százalékának) megfelelő járadékot nyújt élete végéig Ezek a nyugdíjalapok háromoldalú jogviszonyt DB nyugdíjalap, munkáltató, munkavállaló feltételeznek A munkáltató általában úgy rendelkezik, hogy a DB nyugdíjalap járadékára való jogosultság megszűnik a munkaviszony megszűnésével, ezzel kívánja a munkavállaló hosszú távú elkötelezettségét biztosítani A befizetések folyamatosan eltérő nagyságúak lehetnek, hiszen az egész alap a mindenkori járadékok kifizetéséhez igazodik, így is a nyugdíjalap működése legjobban az életbiztosítóhoz hasonlít

13 2.2 A tőkefedezeti nyugdíj: a kifizetéssel (defined benefit DB) meghatározott rendszer (2) A DB nyugdíjnak jóval bonyolultabb mind a szabályozása, mind a felügyelete, nagyobb kockázatot terhel a nyugdíjalapot létrehozó szponzorintézményre A szabályozás középpontjában a nominális kötelezettség és az intézmény szolvenciájának biztosítása áll A DB nyugdíj a jogosultságok nehéz hordozhatósága miatt ronthatja a munkaerő mobilitását A DB vitathatatlan előnye a kiszámíthatóság, ami nagyobb fokú jövedelembiztonságot jelent az idős korra, és lehetővé teszi korcsoportok közötti újraelosztást is

14 A nyugdíjrendszerek típusai a rendszerbe való befizetésre vonatkozó kényszer jellege szerint Kötelező rendszer: a fizetési kötelezettség az állami nyugdíjrendszerre jellemző (általában jövedelemalapú, a munkaadót, munkavállalót terhelő fizetési kötelezettség, de előfordul a tőkejövedelmek kötelező járulékkal való terhelése) Önkéntes rendszer: az állami nyugdíj kiegészítésére (vagy annak hiánya esetén annak pótlására) hivatott öngondoskodó rendszerekre jellemző.

15 Miért fontos a nyugdíjrendszer két csoportosító ismérve? A két ismérv: a járadék finanszírozásának módja és a befizetésre vonatkozó kényszer két olyan ismérv, ami által egy kétdimenziós táblázatba csoportosítva a világon gyakorlatilag minden intézményesített nyugdíjrendszer leírható

16 A szociális állam Rászorultság: a szociális segélyek Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás Társadalombiztosítás Csak nyugdíj esetében: magánnyugdíjpénztárak Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás) Nyugdíjbiztosítás Egészségbiztosítás önkéntes nyugdíjpénztár NYESZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató Üzleti nyugdíjbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Üzleti betegségbiztosítás

17 A magyar állami nyugdíjrendszerre vonatkozó különös szabályok Társadalombiztosítás: törvényben meghatározott, minden állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel, a résztvevők szolidaritásán alapuló nyugdíjbiztosítás változás: az ellátási kötelezettség vonatkozik a magánnyugdíjpénztári tagsággal rendelkező állampolgárokra is Magánnyugdíjpénztár: jelenleg (2013. III. negyedéves adat) 64 ezer állampolgár nyugdíjszolgáltatását szervező, az évi LXXXII. törvény alapján működő nyugdíjpénztárak működését értjük

18 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Önkéntes nyugdíjpénztár Magánnyugdíjpénztár Nyugdíjelőtakarékossági számla (NYESZ) Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató (FNYI) Üzleti nyugdíjbiztosítás Az intézmény célja Társadalmi kockázat egyéni kezelése befizetési kötelezettség mellett A mindenkori TB kiegészítése Egyéni kockázat egyéni kezelése Non-profit működés Egyéni kockázat kezelése egyéni befizetési kötelezettség mellett Egyéni kockázat kezelése munkáltatói befizetési kötelezettség mellett Egyéni/csoportos kockázat veszélyközösség védelme Profitszerzés Az alapító Magánszemélyek vagy önkéntes nyugdíjpénztár Magánszemélyek Hitelintézet Foglalkoztató Hitelintézet Biztosító rt. Befektetési társaság Biztosító társaság Az intézmény biztosítási alapelve Egyéni ekvivalencia Csoportos ekvivalencia Csoportos ekvivalencia A biztosításban való részvétel Kötelező Önkéntes Munkavállaló döntése alapján válik kötelezővé Önkéntes

19 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Magánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztár NYESZ FNYI Üzleti nyugdíjbiztosítás Az alkalmazott biztosítási technika Egyéni befizetéssel meghatározott tőkefedezeti egyéni számlás rendszer Az egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer Egyéni befizetéssel meghatározott tőkefedezeti egyéni számlás rendszer Szolgáltatási kötelezettséggel meghatározott tőkefedezeti rendszer Egyéni díjfizetésre épülő kockázatközösség Befizetések és azok hozama Az intézmény bevételei A pénztári tagdíjak és azok hozama Befizetések és azok hozama Járadékszolgáltatás tőkeelégtelensége esetén munkáltatói garancia Biztosítási díjak és azok hozama Az intézménybe fizetendő díj kiszámítási elve Fizetési kötelezettséggel meghatározott Megtakarítási hajlandósággal meghatározott Szolgáltatási kötelezettséggel meghatározott Megtakarító és kockázatkezelő

20 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Magánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztár NYESZ FNYI Üzleti nyugdíjbiztosítás Az intézmény által finanszírozott szolgáltatások köre Élethosszig járó járadék A pénztár alapszabályában meghatározott szolgáltatások (egyösszegű kifizetés, járadék vagy ezek kombinációja) ÁSZF-ben meghatározott szolgáltatás Az alapító okiratban, a munkaszerződésbe n és a kollektív szerződésben meghatározott szolgáltatás egyénre/csoportra testre szabott szolgáltatások A nyugdíj szolgáltatások fedezete Befizetett tőke és annak hozama Befizetett tőke, annak hozama és a munkáltató kötelezettségvállalása tőkeelégtelenség esetén Befizetett tőke, annak hozama

21 1997: a második pillér bevezetésének okai Az állami, pay as you go rendszer fenntarthatatlan (demográfia, foglalkoztatottság, magas arányú feketegazdaság) Az állami nyugdíjrendszer deficitjének láthatóvá tétele: a második pillér bevezetése mellett az akkori tervek szerint az első pillér 2025-re egyensúlyba került volna, és a két állami pillér együttesen egy fenntartható nyugdíjrendszert eredményezett Kockázatmegosztás egyéni szinten is: a nyugdíjas évek kockázatainak porlasztása a felosztó-kirovó és a tőkefedezeti rendszer

22 1997: a második pillér bevezetésének céljai Az állami nyugdíjrendszer induláskori deficitjének láthatóvá tétele, majd annak reformjával fokozatos megszüntetése: számítások szerint az első pillér 2025-re egyensúlyba került volna Az egyéni felelősségvállalás erősítése: a magánnyugdíjpénztárba fizetett tagdíj és a valamikori nyugdíj között erős kapcsolat A gazdasági növekedés felpörgetése a második pillérben megjelenő megtakarítások reálgazdaságba való befektetése útján A tagok részesüljenek a feltörekvő piacok extra hozamából Magyarország akkor még annak számított

23 1997: a magánnyugdíjpénztárak bevezetésének eszközrendszere MSZP-SZDSZ kétharmad döntése és a Fidesz élénk tiltakozása mellett A pénzügyi szektor szolgáltasson és ne irányítson ezért a második pillér jogi formája pénztár (mutual fund) lett (előzmény: az önkéntes nyugdíjpénztárak évi indulása jó start volt, erre lehetett építeni) Önkéntesség: minden 45 év alatti járulékfizető szabadon eldönthette, hogy belép-e a magánnyugdíjpénztárba; a pályakezdők részére a belépés kötelező volt A második pillérbe kerülő járulék mértéke fokozatos növeléssel: 6-7-8% - erő a számottevő vagyonban Magánnyugdíjpénztár: alapítás szolvencia nélkül, magánszemélyek vagy önkéntes nyugdíjpénztár által

24 1997: már az induláskor elvarratlan kérdések Járulék-nyilvántartás: a vagyonra (a járadékszolgáltatás alapja) vonatkozó eltérő kimutatás esetén kinek van igaza? az ONYF lett volna alkalmas, de ellenérdekelt volt a magánnyugdíjpénztárak térnyerésében ezért a KSH-hoz került a központi járulék-nyilvántartás A járadék szabályozatlansága: a makromodellek kiindulópontja az volt, hogy a valamikori nyugdíj aránya a két állami pillérből 2/3 pay as you go 1/3 magánnyugdíjpénztár lesz; ezzel szemben a magánnyugdíjpénztár befizetéssel meghatározott konstrukció, vagyis nem adhat garantált járadékot

25 Indulás: a magánnyugdíjpénztárak piacra lépése valódi siker A törvény kihirdetését követő alig féléven belül egymillió munkavállaló lépett be valamelyik magánnyugdíjpénztárba DE Ezek a pénztárak döntő részben banki-biztosítói háttérhez kötődtek A Fidesz évi hatalomra kerülésekor a pénztárba fizetendő járulékot befagyasztotta 6%-on (a nyugdíjhoz aránylag közelebb állók részére ez jelentős nyugdíj-váromány csökkenést okozott

26 Magánnyugdíjpénztári problémák

27 Működési költségek: a tagdíjból levont díjak és a vagyonkezelés költsége - magas magyar díjak

28 A magánnyugdíjpénztár díjterhelése a régióban: a magyar adat a legmagasabb

29 Magánnyugdíjpénztári koncentráció

30 milliárd Ft A magánnyugdíjpénztári szektor hozamteljesítménye év Befektetési tevékenység eredménye Magánnyugdíjpénztári vagyon (könyv szerinti értéken)

31 Magánnyugdíjpénztári portfólió: 51% az állampapír-kitettség Megnevezés Portfolió összesen Bankszámla, készpénz Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) ebből: Magyar állampapír Részvények Befektetési jegyek Egyéb

32 Átlagos reálhozamok: gyenge magyar teljesítmény

33 2009 őszén: a pénzügyi szektor sikertelen kísérlete a magánnyugdíjpénztárak átalakítására Apropó: járadékszabályozás (2008: jelzálogpiaci válság, vagyonvesztés); állítás: a járadékszolgáltatás feltétele szolvencia legyen (ekkor már közel 3 ezer milliárd forint vagyonnal rendelkeztek a magánnyugdíjpénztárak) A pénzügyi szektor célja: kontroll nélküli nyereség a járadékszolgáltatásban Eszköz: a magánnyugdíjpénztárak kötelező jogutód nélküli elszámolását követően önálló magán nyugdíjbiztosítók létrehozása Sólyom László köztársasági elnök alkotmányossági kontrollra küldi a törvényt, aminek az eredményét a Parlament már nem kapja meg (választások)

34 2010: a magánnyugdíjpénztári pillér megszüntetésének körülményei december: szabad pénztárválasztás aki marad a második pillérben, elveszíti az első pillérből a nyugdíjjogosultságát 2011-ben a magánnyugdíjpénztári befizetések az első pillérbe kerülnek (12 havi járulék-kiesés) januárjától az eredeti töredékére csökkentett működési költség és vagyonkezelési díj Az eredmény (2011. elején): 100 ezer maradó pénztártag, 218 milliárd forint vagyon Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó vagyon 2,18 millió forint, vagyis nem csak a magas megtakarítással rendelkezők maradtak a magánnyugdíjpénztárakban

35 2011: újabb szigorítások 2012: újabb szűkülés december: újabb szabályok Határozatlan időre az állami pillérbe kerülnek a pénztártagok befizetései (nincs működési célú bevétele a kasszáknak) Következmény (2012): 2012 végén tag A vagyon piaci értéke 2012 végén 192 milliárd OTP: kiszáll a magánnyugdíjpénztári piacról Allianz: Szövetség néven a maradók részére alternatíva 2013 III. n. év: 64 ezer magánnyugdíjpénztár tag A vagyon piaci értéke: 193 milliárd forint

36 Tanulságok A magánnyugdíjpénztárak folyamatos állampapír-vásárlása kényelmessé tette az államot (2010: milliárd forint értékű állampapír a portfólióban; ez az akkori államadósság 7,2%-a volt) A második pillérbe kevesebb járulék került (eredeti terv: 6-7-8%) évenkénti emeléssel kevesebb lesz a nyugdíj A magyar második pillér rosszul teljesít a működési költségek és a hozamok tekintetében is Probléma a járulékbehajtással: a feladat az APEH-hez (NAV) került, de a működési költségek nem csökkentek Részvényportfólióra való áttérés rossz időzítéssel (2008) A szektor oligopol helyzetű volt: a hat vezető kassza a tagság 87%-át, a vagyon 84%-át uralta + 1: Az első pillér reformja elmaradt, sőt: az első pillér politikai hozama többszöröse a tőkefedezeti pillér nettó hozamainak

37 Az önkéntes nyugdíjpénztár (1993) bevezetésének célja Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése Szabályozó törvény: az évi XCVI. törvény az önkéntes pénztárakról

38 Az önkéntes nyugdíjpénztári szektor legfontosabb jellemzői Működés: 1994 óta Szereplők: 51 db Konszolidáció: induláskor (2001) még 89 szereplő Oligopol helyzetű piac, a banki biztosítói pénztárak a tagság, vagyon, bevétel 80%-át birtokolják Legsikeresebb befektetési tevékenység: munkahelyi és ágazati pénztárak

39 ezer fő milliárd forint Önkéntes nyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok ,1 20,9 12,6 73,1 66,5 50,1 42,1-81,9 113,1 65,9 5, III. n.év taglétszám (ezer fő) befektetési tevékenység eredménye (milliárd forint) vagyon (milliárd forint) Forrás:

40 Az önkéntes pénztári portfólió alakulása piaci értéken (millió Ft) Megnevezés Portfolió összesen Bankszámla, készpénz Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) ebből: Magyar állampapír Részvények Befektetési jegyek Egyéb

41 Az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatásai Nyugdíjba vonuláskor az egyéni számla fedezetének kifizetése Fix időtartamra járadék biztosítása A kettő kombinációja 10 év várakozási idő után hozzáférhető a hozam SZJAfizetés nélkül Banki kölcsön fedezetéül is szolgálhat Az egyéni számla halál esetén örökölhető

42 Az önkéntes pénztári adókörnyezet (2014) Adókedvezménnyel közel havi 93 ezer forint fizethető be önkéntes pénztárba (egyéni befizetés havi 62,5 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi forint) Céges befizetés (cafeteria felső határ évi 500 ezer forint) a havi minimálbér 30%-át meg nem haladó összeg lehet ( forint) 35,7%-os adó terheli (16% SZJA + 14% EHO, szorozva 1,19 béren kívüli juttatások szorzójával) Egyéni befizetés a befizetett összeg 20%-ának visszaigényléséről rendelkezhet a tag az adóbevallásban, oly módon, hogy az összeg közvetlenül a patikakártyára kérhető jóváírásra az évente visszaigényelhető adókedvezmény maximális mértéke Ft (mindhárom pénztártípusra nyugdíj, egészség, önsegélyező együttesen).

43 Az önkéntes nyugdíjpénztárak működési problémái Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort Korlátozott verseny: oligopol piac Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága Ellenőrzési problémák (PSZÁF, jelenleg MNB) Adatszolgáltatatás hitelességének ellenőrzése A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek szerinti működését nem ellenőrzik (függetlenség, nonprofit)

44 A NYESZ (2005) bevezetésének célja A lakosság részére az önkéntes nyugdíjelőtakarékossági lehetőségek bővítése Befektetési szakmai sikeres lobbija: az értékpapírok iránti kereslet növelése Jogszabály: évi CLVI. törvény a nyugdíjelőtakarékossági számlákról

45 NYESZ: a legfontosabb mutatószámok Nincs adatszolgáltatási kötelezettség, ezért piaci becslés (forrás: VG Pénzügyi évkönyv 2012, 23. old.) NYESZ: 142,1 ezer darab szerződés, 387 milliárd forint vagyon

46 A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató (2007) bevezetésének célja A munkáltatók több tagállambéli érdekeltségei miatt, valamint az európai szintű munkaerő-áramlás elősegítése érdekében merült fel az igény ezen intézmények szabályozásának európai uniós szintű közelítésére. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató által nyújtott szolgáltatás az európai uniós terminológiában kiegészítő nyugdíjnak minősül.

47 A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató jellemzői A Nyugdíjszolgáltató zártkörűen működő részvénytársaság (2007. évi CXVII. törvény) Alapítás: foglalkoztató, bank, biztosító részvénytársaság és befektetési társaság Alapító tőke: 3,5 millió euro Határon átnyúló szolgáltatás Bármelyik foglalkoztató csatlakozhat Az lehet tag, aki munkaviszonyban áll Tagi számlán elhelyezett összeg, nyugdíjszolgáltatás A tagi számlán jóváírt összeg a tag tulajdona Formái: egyösszegű kifizetés, határozott idejű járadékszolgáltatás, életjáradék szolgáltatás, illetve ezek kombinációja

48 Hogyan működik a FNYI? A munkáltató ezzel differenciált összegű juttatást adhat a munkavállalóinak (pl. a munkában eltöltött évek, betöltött pozíció alapján) A konkrét ígéret: ha dolgozol nálam 10 évet, nyugdíjas korodban élethosszig tartó nyugdíjat biztosítok havi 20 ezer forint összegben A jogviszony létrejötte: A munkáltató szerződést köt az FNYI-vel az érintett munkavállalók munkaszerződésébe belekerül a munkaadói kötelezettségvállalás Ha a munkavállaló nem teljesíti a szerződésben foglaltakat (pl. hamarabb kilép), elveszti a nyugdíjra vonatkozó jogosultságát

49 FNYI: a legfontosabb adatok Nincs nyilvánosan elérhető adat (PSZÁF ill. MNB) Jelenleg 1 piaci szereplő ismert (Quaestor Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt, alapítás: 2011) a honlapján nincs elérhető adat a bevételekről piaci információk egyértelműen kudarcnak minősítették az indulást Ennek oka az időzítés is lehet: bizalmatlanság a tőkefedezeti nyugdíjpillérek iránt Tőkepiaci aspektus: világgazdasági válság Magyarországi aspektus: a magánnyugdíjpénztári átalakítás

50 Megtakarítás a magyar nyugdíjcélú tőkefedezeti pillérekben (2013. I. félév) milliárd HUF magánnyugdíjpénztár önkéntes nyugdíjpénztár NYESZ

51 Elmélet a gyakorlatban: Tradíció Nyugdíjpénztár (2007) 100 egység 20 éves befektetése után a +1%- os hozam 122 egységnyi, míg a -1%-os hozam 82 egységnyi fedezetet biztosít avagy miért érdemes másfél évtizeddel egy iparág indulása után elindulni a piacon?

52 A Tradíció Nyugdíjpénztárat életre hívó gondolat : A Patikapénztár által elért ötéves látra szóló hozama 9,31%; nyugdíjpénztári szektor átlaga: 9,04% Oligopol jellegű piac: ennek a letörése extra profittal kecsegtet (fapados légitársaságok) Vagyonkezelés költsége: a szektor átlagosan 1%-os költsége mellett 0,3% - a magas vagyonkezelési díj is csökkenti a nyugdíjvárományokat 20 év távlatában a többi versenytársnál 50%-kal magasabb fedezetet biztosítani Mások hibáiból tanulni: a régebben induló szereplő hibáit maga mögött hagyó szolgáltatás

53 A konstrukció: a piacon elérhető legalacsonyabb működési költség a Tradíciónál Nincs belépési díj A levonás egységesen mindössze 5 százalék, ami a havi ötezer forint alatti befizetéseknél a piacon elérhető pénztárak közül a legkisebb levonás A nehezebb helyzetbe kerülőket, akik nem tudják folytatni havi befizetéseiket, nem terhelik rejtett költségek (a befektetett vagyon elért hozamából nem vonunk le a pénztári működésre) Alacsony vagyonkezelési költségek (0,3%)

54 Az elmúlt évek befektetési eredménye igazolta a várakozásainkat A Tradíció megalakulása óta az öt legjobb befektetési teljesítményt nyújtó pénztár között év: 13,04%-os nettó hozam év: 6,69%-os nettó hozam év: 5,64%-os nettó hozam év: 7,52%-os nettó hozam A pénztár kicsi: 360 tag, 92 millió forint kezelt vagyon Ismétlés a tudás anyja: 1% többlethozam 20 év távlatában 22 egységgel ( ) növeli a fedezetet, vagyis a járadék (nyugdíj) alapját

55 2013: piaci trendek Jelentősen átrendező magánnyugdíjpénztári piac Az állami nyugdíjszolgáltatás bizalmi válsága: erőteljes vagyonnövekedés a magyar önkéntes tőkefedezeti nyugdíjpillérekben A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók megjelenése Az állami nyugdíjpillér (pay as you go) elkerülhetetlen reformja (rokkantság, magánnyugdíjpénztári várományok az első pillérben történő beszámíthatóságának kérdése)

56 Ajánlott irodalom nyugdíj I. Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, Dr. Lukács Marianna: Nyugdíjfinanszírozási pillérek OECD nyugdíjkilátások Nyugdíj- és Időskori Kerek Asztal Jelentése, december CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés wth.pdf MNB tanulmány: Kihívások előtt a magyar nyugdíjrendszer MNB tanulmány: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága

57 Ajánlott irodalom nyugdíj II. Banyár J. Mészáros I. (2003): Egy lehetséges és kívánatos nyugdíjrendszer, Gondolat Kiadói Kör, Budapest Botos K. (2010): Demográfia és nyugdíjrendszer. Polgári Szemle, pp Kovács E. (2010): A nyugdíjreform demográfiai korlátai. Hitelintézeti Szemle, pp Simonovits A. (2009): Népességöregedés, TB-nyugdíj és megtakarítás. Parametrikus nyugdíjreformok. Közgazdasági Szemle, pp MNB tanulmány: A magánnyugdíjpénztárak működése és fenntarthatósága Lukács Marianna: Második pillér kritika Augusztinovics M. (2007): Elmulasztott lehetőség, Nyugdíjreformok Közép-Kelet- Európában. In: Lentner Csaba (szerk). Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején. Akadémia Kiadó, pp &checksum=facc8e74d8c86ad80e4d77759e174485

58 Egészségbiztosítás

59 Az intézményesített egészségbiztosítási formák bevétele (2012) Forrás:

60 A felnőtt lakosság éves TB-n kívüli egészségfogyasztásának megoszlása Magyarországon (2011) Összesen: milliárd forint Egészségügyi ellátás 381 milliárd forint Egészségmegtartók: 935 milliárd forint Önkéntes Egészségpénztár 60 milliárd forint Betegség melletti egészségmegtartás: 935 milliárd forint GfK: Egészséggazdasági Monitor 2011, N=3000, felugyelet.mnb.hu weboldal

61 Az egészségügyi kiadások alakulása az életkor előre haladtával V á r h a t ó e ü. - i k i a d á s o k V á r a t l a n T e r v e z h e t õ É l e t k o r

62 A természetbeni szolgáltatás elve 1. A biztosított által az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézménynél igénybevett szolgáltatás költségeit vagy annak részét a biztosító az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény részére az azzal kötött szerződés alapján megtéríti. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény Biztosított Biztosító

63 A költségkiegyenlítés elve 1. A biztosított igénybe veszi a szolgáltatást az egészségügyi ellátást nyújtó intézményben és kiegyenlíti a kezelés költségeit 2. A biztosított benyújtja a számlát a magán betegségbiztosítóhoz 3. A magán betegségbiztosító a kötvény alapján rendezi a kárt, vagyis kifizeti a számlát vagy annak azt a részét, amire a biztosítási kötvény érvényes Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény Biztosított Biztosító

64 A szociális állam Rászorultság: a szociális segélyek Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás Társadalombiztosítás Csak nyugdíj esetében: magánnyugdíjpénztárak Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás) Nyugdíjbiztosítás Egészségbiztosítás önkéntes nyugdíjpénztár NYESZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató Üzleti nyugdíjbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Üzleti betegségbiztosítás

65 Az állami (kötelező) egészségbiztosítás ágai (EU) 1. Gyógyító (fekvő és járóbeteg) szolgáltatások 2. Táppénz 3. Gyógyszer 4. Baleset 5. Megelőzés (prevenció) 6. Időskori ápolás Ebből Magyarországon: az első négy kassza

66 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalombiztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az intézmény célja 1. egyéni kockázatok társadalmi kezelése 2. nonprofit működés 1. egyéni/csoportos kockázat egyéni/csoportos kezelése 2. veszélyközösség védelme 3. profitszerzés 1. a pénztártagok egészségi állapotának megőrzése és helyreállítása 2. a mindenkori TB kiegészítése 3. non-profit működés Az intézmény biztosítási alapelve társadalmi ekvivalencia csoportos ekvivalencia egyéni ekvivalencia A biztosítás természete biztosítotti kényszer magánjogi szerződés tagsági jogviszony A biztosításban való részvétel kötelező önkéntes önkéntes

67 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalombiztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az alkalmazott biztosítási technika felosztó-kirovó az egyéni kockázatelbírálás; díjfizetésre épülő kockázatközösség az egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer A szolgáltatáshoz való hozzájutás elve a természetbeni szolgáltatás elve a költségtérítés elve a költségtérítés elve Az intézmény bevételei járulékok állami garanciával az esetleges hiány (deficit) állami pótlása biztosítási díjak és azok hozama pénztári tagdíjak és azok hozama

68 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalombiztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az intézmény által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások köre alapvetően teljes ellátás egyénre/csoportra testre szabott szolgáltatások a pénztár alapszabályában meghatározott szolgáltatások Az intézménybe fizetendő díj kiszámítási elve kárfelosztó kockázatkezelő megtakarító A fennálló betegségből adódó kockázat hatása a fizetendő járulék/biztosítási díj nagyságára nincs hatással befolyásolja nincs hatással

69 OEP: állandósult deficit (adatok: 10 millió igénybe vevő 2012: 1 744,6 milliárd bevétel, 1 791,5 milliárd kiadás Hiány: milliárd, milliárd 2007: első ízben szufficites gyógyszerkiadások radikális visszafogása 2010: nominálértékben csökkenő bevétel, 2012-ben 47 milliárdos hiány

70 Az önkéntes egészségpénztár (1993) bevezetésének célja Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése

71 Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásai Adómentesen (kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás) Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYI, ORKI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék Optika Gyógyászati segédeszköz Orvosi ellátás, fogászat Nem kártyával keresőképtelenség idejére táppénz Adókötelesen (életmódjavító szolgáltatás) Sporteszközök Természetgyógyászat

72 Önkéntes egészségpénztárak: az milliárdos szektor ( I. félév: taglétszám, bevétel, szolgáltatások, vagyon -

73 Az önkéntes egészségpénztárak működési problémái Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek szerinti működését nem ellenőrzik (függetlenség, nonprofit)

74 Mióta van üzleti betegségbiztosítás Magyarországon? Amióta biztosítást lehet kötni, tehát már a XX. században Vonatkozó jogszabályok: PTK: évi IV. törvény BIT: évi LX. törvény SZJA: évi CXVII. törvény

75 Üzleti betegségbiztosítási termékek Költségtérítő biztosítások A betegségből adódó teljes kockázatokra A betegségből adódó részleges kockázatokra Összegbiztosítások A betegség napjaira fizető biztosítási szolgáltatás (táppénz és kórházi napi térítés) Meghatározott betegségi állapot (pl. rettegett betegségek) esetén fizető szolgáltatás Speciális betegségbiztosítások A külföldi tartózkodás ideje alatt fellépő betegségek költségeinek fedezése (BBP)

76 Adókedvezmény betegségbiztosítások Céges befizetés januárjától a munkavállalók javára kötött betegségbiztosítás költség, egyéb adó (pl. cafeteria) nem terheli havonta a minimálbér 30%-ig a kifizetés a munkavállaló számára adómentes Egyéni befizetés: nincs adókedvezmény

77 Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai ( I. félév: biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések -

78 Mi a betegségbiztosítási szerződés kötési folyamata? Leendő ügyfél Ajánlatattétel, benne az esetleges önrészek Biztosító társaság: Leendő ügyfél egészségügyi kockázatelbírálása Esetlegesen kockázati felár Esetlegesen az ajánlat elutasítása az ajánlatot tevő ügyfél egészségi állapota miatt Kötvényesítés (a szerződés egyedi jellemzői) A kárkifizetéskor figyelembe veendő feltételek: Kötvény ÁSZF (Általános Szerződési Feltételek)

79 Az üzleti betegségbiztosítások működési problémái A társadalombiztosítási által nyújtott szolgáltatások definiálatlansága miatt nem jól körülhatárolható a betegségbiztosítás mozgástere Kevés a biztosítók számára megfelelő színvonalú és mennyiségi szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmények száma (kapacitáskorlát) A magyar lakosság rossz egészségi állapota kockázatelbírálás

80 Egészségpénztári félpillér Co-payment Prevenció Ápolási pénztár Jövőbeni szerep: egy + két félpillér lehetőség Alappillér: társadalombiztosítás Adó és járulékfizetésből finanszírozott Betegségbiztosítási félpillér Kockázat elbírálás nélküli munkahelyi betegségbiztosítások (önrész) OEP táppénz-kassza Ápolási járadék Szolidáris (generációk, egészséges-beteg között) Minden időtávon pénzügyi egyensúly lehetőség lehetőség

81 Ajánlott irodalom egészség I. Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, Dr. Lukács, Marianna: Egészségfinanszírozási pillérek 2007: Dr. Kovács Erzsébet - Szüle Borbála - Fliszár Vilmos - Vékás Péter (2011): Pénzügyi adatok statisztikai elemzése : Egyetemi tankönyv. Tanszék Kft., Budapest. Kaló Zoltán-Inotai András-Lukovics Miklós: Egészség-gazdaságtani fogalomtár II., Az egészségügy piacának, finanszírozásának és beruházásainak gazdasági elemzése, CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés Dr. Bodrogi József (szerk.): A magyar egészségügy, Társadalmi-gazdasági megfontolások és ágazati véleménytérkép, Semmelweis, Budapest, Botos Katalin: Matuzsálemek kora, Nyugdíj, gazdaság, társadalom, Kairosz, Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy és piacgazdaság, Magyarország az ezredfordulón Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián V. Az életminőség tényezői Magyarországon, MTA, Budapest, 1998.

82 Ajánlott irodalom egészség II. Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy Magyarországon, Magyarország az ezredfordulón Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián V. Az életminőség tényezői Magyarországon, MTA, Budapest, Kopp Mária (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008, Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban, Semmelweis, Budapest, Dr. Lukács Marianna: Egészségügyből vaskarika: a reform kritikája Kovács Erzsébet (2001): Biztosítási és pénzügyi számítások. AULA, Budapest Dr. Lukács Marianna Dr. Bánfi Tamás: Verseny a sorban állásért és a hálapénzért? Kovács Erzsébet (1997): Kárstatisztikai elemzések. AULA, Budapest Kollányi Zsófia-Imecs Orsolya: Az egészség befektetés, Az egészségi állapot hatása a gazdasági teljesítőképességre és az életminőségre, Demos